Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Dr. Matolcsy Károly fıosztályvezetı Kuthi Edvárd pályázati referens ÉMI Nonprofit Kft.

Szakmai Fórum, 2010. 05. 21.

Elıadás felépítése • • • • •

A Stratégiai Kutatási Terv kialakítása Az építésügy helyzetképe Az építésügy jövıképe Stratégiai kutatási prioritások A jövıképtıl a megvalósulásig

Magyar Építésügyi Technológiai Platform

2

Bevezetés • Lisszaboni célok – Európa versenyképességének fokozása – Vállalkozói szféra fokozott bevonása a K+F+I-be

• ECTP és MÉTP • Közös jövı, közös hosszútávú célok és érdekek • Új kihívások és a problémákra adott megoldások keresése – – – – –

demográfiai változás globalizáció természeti források fogyása (olaj, víz stb.) környezetszennyezés és éghajlatváltozás pazarlás és válság

• Lehetıségek bıvülése – technológia fejlıdése (pl. nano- és biotechnológia, érzékelık, IKT) – társadalmi és gazdasági változások, igények Magyar Építésügyi Technológiai Platform

3

SKT kialakítási folyamata K+F+I gazdaságitársadalmi környezetének elemzése

Kérdıív és feldolgozása 2009. szept. 10 - nov. 30.

lehetıségek Helyzetelemzés 2009. augusztus

kihívások trendek igények

Workshop 1 2009. szeptember 10.

SWOT analízis

Workshop 2 2009. október 21.

személyes interjú szakértıkkel döntéshozókkal

MÉTP Fókuszcsoportok irányelvei

Publikálás

Küldetés Workshop 3 2009. október 28.

Stratégiai Kutatási Terv Munkaanyag 2009. november 10.

Vélemények

Jövıkép NKTH konzultáció 2010. febr. márc. ECTP Stratégiai Kutatási Terve Más Platformok Stratégiai Kutatási Terve

Workshop 4 2010. március 7.

Konszenzus Átdolgozott Stratégiai Kutatási Terv NKTH beadás 2010.IV.12.

Javaslatok a megvalósításhoz


Megvalósítási terv

4

Eljárások és infokommunikációs technológiák

– törvények és követelmények – haladó társadalmi igények – gazdasági és társadalmi helyzet

• Az EU politika, a hazai építésügy szerepe a felzárkózásban – egységes piac, jogharmonizáció – kutatás állami támogatása

• A technológiafejlıdés által felkínált új lehetıségek és változások • Elmaradásaink, a tudás- és technológiatranszfer igénye és lehetıségei Magyar Építésügyi Technológiai Platform

5

Kulturális örökség

• A társadalmi elvárások és szükségletek

Építıanyagok

Hálózatok

– holisztikus megközelítés (idıben, térben, folyamataiban) – építésügy és építıipar kapcsolata

Életminıség

Föld alatti építés

• Az építésügy megközelítése és a fókuszterületek kapcsolata

Városok és építmények

Az építésügy helyzetképe

Az építésügy magyarországi környezete Építıipari termelés és gépberuházás y-o-y

Valamennyi ágazatban a beruházások elhalasztása jellemzı, rövid távon élénkülésre csak az EU forrásokból finanszírozott projekteknél számíthatunk.


Forrás:MNB infl. jel. 1002.

6

Az építésügy magyarországi környezete Innováció Magyarországon

-SII: Summary Innovation Index; 29 indikátor mérérse 0-1 értékskálán -Szürke oszlop – 2008 -Színkódok: Innovation leader, Innovation follower, Moderate innovators, Catching-up countries


Forrás: Pro Inno Europe Innometrics

7

A magyar építésügy helyzete SWOT Erısségek

Gyengeségek

-korlátlan lehetıségek a fejlıdésben -kreativitás -még létezik szaktudás a tevékenységek mérnöki szintjén (felsıfokú) -helyismeret (kapcsolatrendszer) -szakmai tapasztalat és hagyomány -alkalmazkodási képesség -tudás és humánerıforrás -meglévı építési kultúra és mőszaki háttér -szakmaszeretet és elkötelezettség

-nem ismerjük a kivitelezési folyamatokat -technológiai elmaradottság -érdekeltség hiánya (személyi és céges), rövid távú szemlélet -szakmunkás képzés szinte nincs -cégek tıkehiánya, likviditás, fölöslegesen lekötött pénzek -jogi és szabványi ismeret hiánya -nincs kapcsolat és kommunikáció a szakmák között, tervezık és kivitelezık között -cégek innovációs és kutatási hajlandósága alacsony -építésvezetıi és mővezetıi gárda alacsony színvonala -munka és technológiai fegyelem hiánya -korrupció -szakmai szervezetek nem mőködnek együtt -uniós pénzek nem megfelelı felhasználás -túl sok építıipari szervezet létezik, szétaprózottság -koordinálatlanság, hatékony érdekképviselet hiánya

Lehetıségek

Fenyegetések

-munkatársak képzése: kézmőves fizikai munkák -infrastrukturális fejlesztés -nemzetközi tudásorientált szemlélet átvétele -uniós pénzek -infokommunikációs rendszerek használata, projektkezelés szaktudás, cégek közötti kommunikáció -kihívások, amik érik az ipart -passzívház -technológia transzfer -technológiai átvételek és infrastrukturális megújulás -tulajdonosi háttér kihasználása

-munkahelyek megszőnése, szőkülı kereslet -tıkehiány -bankok kedvezıtlen magatartása -közbeszerzés idıigényes -piac szőkössége -jogi szabályozás hiányosságai és az abból fakadó problémák -nincs tıkeháttér és szabályozás a fenntartható fejlıdéshez -hivatali bürokrácia -lakásépítés visszaszorulása -korrupció -tudományosság és szakmai kompetencia felsıoktatás (nem lesz olyan oktató, aki nem az iskolapadban tanulta, hanem saját élményanyaggal rendelkezik, az kéne, hogy csak az oktathasson, aki látott már épületet, adminisztratív tudománymetria)


8

Kérdıíves felmérés • 51 kérdés – – – – –

a társadalmi kihívásokról az érdekérvényesítésrıl a folyamatokról a paradigmákról és a fenntarthatósági indikátorok társadalmi kontrolljáról

• Nyomtatott és elektronikus formában – www.epitesugyiplatform.hu honlapon

• • • •

Szociológus közremőködésével A szakma képviselıi aktív bevonásával Reprezentatív minta elemzés 44 kitöltött kérdıív alapján


9

Kérdıív kitöltıinek megoszlása Munkahely típusa szerint 16%

19%

Mikro- vagy kisvállalkozás Középvállalkozás

Munkahely tevékenysége szerint 30% 40%

7% 12% 46%

Nagy-vagy multinacionális vállalat

Termelési

Nonprofit szervezet

Egyéb

Egyéb

Munkahely profilja szerint 3%

Tervezés

Pénzügyi/tanácsadói

17%

13%

Beosztás szerint Vállalatvezetı vagy helyettes

10%

Kivitelezés

3%

23% 30%

46%

Értékesítési vagy marketing munkatárs

Építıanyag ipar 31%

Mőszaki vezetı/f elelıs Kutató-fejlesztı munkatárs

Beruházás

7%

Kutatás-fejlesztési

Gazdasági munkatárs 5%

Költségvetési szervönkormányzat

26%

2% 5%

9%

Egyéb


Oktató Egyéb

10

Alapdokumentumok •

ECTP dokumentumok – Jövıkép • Challenging and Changing Europe’s Built Environment, A vision for a sustainable and competitive construction sector by 2030, 2005

– Fókuszterületek Stratégiai Kutatási Terve • 7 dokumentum, 2005-2008

– ECTP Stratégiai Kutatási Terve • Strategic Research Agenda for the European Construction Sector, Achieving a sustainable and competitive construction sector by 2030, 2005

– ECTP Megvalósítási Terve • Strategic Research Agenda for the European Construction Sector, Implementation Action Plan, 2007

– ECTP elıadások

•

Más Technológiai Platformok Stratégiai Kutatási Terve – pl. ERTRAC, MANUFUTURE-HU, IMNTP

•

EU-s építésügyi kutatási projektek tapasztalatai – 15 EU-s pályázat az ÉMI Nonprofit Kft. részvételével – pl. CONCERTO, SOLANOVA projekt, EURECABUILD


11

A magyar építésügy küldetése

Az Építésügy a társadalmi elvárásoknak proaktívan megfelelni kívánó, elıremutató és innovatív, a fenntartható fejlıdésre nyitott, a globális eredményekre és a helyi értékekre és erıforrásokra épülı, munkahelyteremtı, életciklusban gondolkodó, tudás- és minıségorientált, intelligensen vezérelt és felügyelt, magas hozzáadott értéket termelı és nyereséges iparággá kell változzon 2030-ra. Magyar Építésügyi Technológiai Platform

12

A magyar építésügy jövıképe 1.

2030-ra mőszakilag és technológiailag erıs, humán erıforrásban képzett, elkötelezett és motivált (érdekeltté tett), a fenntartható fejlıdést szolgáló, innovatív és a felhasználói igényeket figyelembe vevı, szolgáltató szemlélető, tıkeerıs, fregmentált, de egyben integrált rendszerben együttmőködı építıiparra van szükség. Olyan épített környezet kialakítását kell elérnünk, amely akadálymentesen elérhetı és használható mindenki számára. Takarékos, egészséges, jól tervezett és jó minıségő otthonokra van szükség, melyek megfelelnek minden embernek, függetlenül a képességeiktıl. Az újrahasznosítás általánossá tételével és jó gyakorlatának kialakításával pedig a környezeti káros hatásokat szükséges csökkentenünk. Magyar Építésügyi Technológiai Platform

13


Gazdaságilag erıs, élhetı és versenyképes településeket szeretnénk, kulturális örökségükre büszke és azokat a mai életbe integráló közösségeket. Segíteni kívánjuk a közösségek mőszaki és szociális autonómiájának fejlıdését, a szociális státuszukat tekintve is kiegyensúlyozott lakókörnyezetet és az otthoni munkát. Fenntartható és hatékony közlekedési és szolgáltatási hálózatokat szeretnénk, és ki kívánjuk használni a természeti és mesterséges környezeti adottságokat egy jobb életminıség biztosítása érdekében. Magyar Építésügyi Technológiai Platform

14


Fel kell mérnünk és fenntartható módon kell hasznosítanunk nemzeti kincseinket: a kulturális és épített örökségünket, városainkat, vízvagyonunkat, geotermikus és napenergia-potenciálunkat, a meglevı mőszaki tudásbázisunkat és nemzetközi kapcsolatrendszerünket, és ebben versenyelınyre kell szert tennünk. Hatékonyan együtt kell mőködnünk szomszédainkkal, akikkel sokszáz éves társadalmi, mőszaki és kulturális kapcsolatunk, valamint részleges nyelvi azonosságunk számos lehetıséget nyitott meg eddig is: munkálkodnunk kell egy jóval együttmőködıbb, határokon átnyúló, regionális építıipari piacon, és ebben hazánknak meghatározó szerepet kell játszania. Kiemelt szerepet kell kapnia az innovatív, fenntartható megoldásoknak és a hazai munkaerı felhasználásának. Magyar Építésügyi Technológiai Platform

15

Az építésügy területének sajátosságai • Egyedi – müszaki és mővészeti – lokális és globális

• Költséges – 1 m2 kb. 1 havi fizetés

• Rendszerelvő – integráció és vezérlés

• Hosszútávú – 100 év és funkcióváltás

• Társadalmi – egyén és közösség (város)


16

Paradigma változások az építésügy területén • technológia hangsúly - vevıi/felhasználói igények • erıforrás intenzív - tudásközpontú • globális megoldások - helyi-regionális megoldások • probléma fókuszú - innovatív szemlélet • szegregált és szétaprózott folyamatok • - struktúrált értékvezérelt


17

Stratégiai Kutatási Terv szerkezete Kutatás megvalósítása Akadályozó körülmények lebontása

Fenntarthatóvá válás

Vevı/használó igényeinek szolgálata

Az építıipar átalakulása

Felzárkózás az élvonalhoz

A kutatás nem mőszaki (jogi, társ-i, pénzügyi) feltételeinek kialakítása Magyar Építésügyi Technológiai Platform

18

Stratégiai kutatási prioritások Vevıi/felhasználói igények szolgálata

Fenntarthatóvá válni

- egészséges, biztonságos, ak. mentes beltér -megújult településkép -föld alatti terek hatékony kihasználása -közlekedés és közmőellátás hatékony hálózata

-a természeti források felhaszn. csökkentése -környezeti és ember okozta káros hatások csökk. -közlekedés és közmőellátás hatékony kezelése -élı kulturális örökség -a biztonság és védelem növelése

Az építıipar átalakulása -új vevıorientált tudásalapú építési folyamatok -infokommunikációs eszközök és automatizálás -magas hozzáadott értékő építıanyagok és termékek -vonzó és hatékony munkahelyek

Felzárkózás az élvonalhoz -a technológiatranszfer erısítése -fenntartható energiaellátás -hazai természeti és társadalmi erıforrások kihaszn.


19

Stratégiai kutatási prioritások A vevıi/felhasználói igények szolgálata • Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönzı beltéri környezet mindenki számára – tervezési szemlélet

• Megújult településkép – barnamezıs területek revitalizációja

• A föld alatti terek hatékony kihasználása – új koncepciók, elfogadottság

• Közlekedés és közmőellátás hatékony hálózatok segítségével – integrált életciklus elemzı rendszerek Magyar Építésügyi Technológiai Platform

20

Stratégiai kutatási prioritások Úton a fenntarthatóság felé • A természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) – energiahatékony épületek, környezetbarát anyagok

• A környezeti és az ember okozta (káros) hatások csökkentése – talaj és vízvédelem, infrastruktúra hatásának csökkentése

• A közlekedés és a közmőellátás fenntartható menedzselése – szolgáltatás biztonság vészhelyzetben is

• Élı kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért – diagnosztika, turisztika, energia, karbantartás

• A biztonság és védelem növelése – emberi és természeti katasztrófák elırejelzése és csökkentése Magyar Építésügyi Technológiai Platform

21

A fenntartható építés kritériumai •

Fenntartható beruházás – Elérhetı építmény – Fenntartható építéshely szervezés – Természeti forrásokkal való takarékosság

•

Fenntartható használat – Teljesítménykövetelések kielégítése – Hozzáférés a szolgáltatásokhoz

– Hozzájárulás a város dinamikájához

•

Az életciklus végének szervezése – Lehetıség az értéknövelésre – Lehetıség a bontásra

1.

Képesség a használói igények kielégítésére

2.

Értékes ingatlan létrehozása

3.

Ellátó lánc

4.

Helyszíni munkafeltételek

5.

Emberi erıforrások

6.

Helyszíni munka hatása a környezetre

7.

Hatás a természeti erıforrásokra

8.

Hatás az energiaforrásokra

9.

Tartósság

10.

Fenntartás

11.

Inputok/Outputok

12.

Csatlakozás a közszolgáltatásokhoz

13.

Egészség és biztonság

14.

Média és telekommunikáció

15.

Mobilitás

16.

Helyi szolgáltatások

17.

Külsı hatások kizárása

18.

Megjelenés

19.

Hatás a környezetre

20.

Adaptabilitás

21.

Újszerő használat

22.

Jobb teljesítmény

23.

Lebontás

24.

Újrahasznosítás


22

Stratégiai kutatási prioritások Az építıipar átalakulása • Új vevıorientált, tudásalapú építési folyamatok – szolgáltatásorientált megoldások

• Infokommunikációs eszközök és automatizálás – wireless megfigyelés és vezérlés

• Magas hozzáadott értékő építıanyagok és termékek – fázisváltó rendszerek, nano- és biotechnológia, többfunkciós és intelligens anyagok (önértékelı, önjavító stb.)

• Vonzó és hatékony és biztonságos munkahelyek – szerelt technológia, munkavédelem


23

Stratégiai kutatási prioritások Felzárkózás az élvonalhoz • A technológiatranszfer erısítése – demonstrációs épületek, minıségorientált támogatások

• Fenntartható energiaellátás – ecobuilding concepció, egyéni és közösségi energiatermelés

• Hazai természeti és társadalmi erıforrások kiaknázása – geotermikus erıforrások feltérképezése, barnamezıs felújítások prioritása, Duna-projekt, tematikus turizmus


24

A jövıképtıl a megvalósulásig

• • • •

Útban egy minıségi, emberközpontú társadalom felé A kutatás nem mőszaki feltételeinek kialakítása A kutatást akadályozó körülmények lebontása Hazai és regionális egységes építıipari piac kialakítása, csatlakozás az európai és a transzkontinentális piachoz • A kutatások megvalósítása • Oktatás és képzés • Más Technológiai Platformokhoz és szervezetekhez való kapcsolódások Magyar Építésügyi Technológiai Platform

25

Útban egy minıségi, emberközpontú társadalom felé • Ember- és közösségközpontú fejlesztések • Igényalapú, takarékos, intelligens vezérléső épített környezet fejlesztése • Természetesség bevezetése • Turizmus fejlesztése • Integrált nevelés • Az építés folyamatának átváltozása értékközpontú alkotássá


26

A kutatás nem mőszaki (társadalmi, pénzügyi, jogi) feltételeinek kialakítása I. • Fenntartható lakáspolitika – hiányzó piaci szegmens: közhasznú /szociális bérlakás – hosszútávú lakástámogatás hiánya – érzékeny terület, új építés fontossága – minıségi (fenntarthatósági) elemek a támogatásban

• Reális árak, reális terhek, reális bérek – nagy bizonytalanság az árakban – jelentıs fekete munka közterhek nélkül – (irreálisan alacsony) minimálbéren bejelentett dolgozók Magyar Építésügyi Technológiai Platform

27

A kutatás nem mőszaki (társadalmi, pénzügyi, jogi) feltételeinek kialakítása II. • Munka és társadalmi erkölcs, korrupciómentesség – nem igazán attraktív munka – utánpótlási problémák – szakmai szervezetek nem eléggé érdekérvényesítık – magas korrupciós fertızöttség érzékelhetı – alvállalkozói kiszolgáltatottság – erıs szakmai elhivatottság – családi KKV jelleg

• A bürokrácia visszaszorítása, kiszámíthatóság, transzparencia – közbeszerzés nem alkalmazkodik az együttmőködı folyamathoz – engedélyezési eljárások lassúak, kiszámíthatatlanok – hiányos a költségekkel kapcsolatos benchmarking Magyar Építésügyi Technológiai Platform

28

A kutatást akadályozó körülmények lebontása

• A hazai közvélemény újítás- és szellemi munka-ellenes • Az építési engedélyezési folyamat a valóságban indokolatlanul körülményes és lassú • A közbeszerzések nem nyitottak az innováció lehetıségére • A költségszemlélető beruházási döntés a hagyományos, alacsony fenntarthatósággal rendelkezı, anyag és energiapazarló megoldásokat preferálja, szemben az életcikluson alapuló tervezéssel. • A hazai pályázatok bürokratikus volta és az azokat körüllengı korrupciós légkör elriasztja a KKV-ket az innovációs projektekben való részvételtıl. • A hosszú távú (stratégiai) szakmai kérdések pártpolitikától független kezelése. Magyar Építésügyi Technológiai Platform

29

Hazai és regionális egységes építıipari piac kialakítása, csatlakozás az európai és a transzkontinentális piachoz • • • • • • • • •

Kárpát-medence, mint kulturális, gazdasági és földrajzi egység Az egységes regionális piac a versenyben való fennmaradásban és a versenyelıny kiharcolásban is jelentıs Saját nemzeti érdekek védelme a régión kívül Egyensúly a versenyzés, az érdekvédelem és az együttmőködési törekvések között Nagyobb munkahelyteremtési potenciál Közös képzési és kvalifikációs rendszer Technológiai és tudástranszfer Harmonizált szabványosítási és minıségbiztosítási rendelkezések Biztosabb talajon álló KKV-kra alapozva erıs szakmai szövetségek létrehozása


30

A kutatások megvalósítása • Az építésügyben a kutatások nagy része nemzetközi érintettségő • ERANET programok (pl. ERACOBUILD) – VDP (Value Driven Process) - építıipari folyamatok – SUSREN (Sustainable Renovation) fenntartható felújítás

• Fontos szerepet kell szánni a kutatásokban a KKV-nek és a szakmai szövetségeknek (pl. kollektív kutatással) – EUR ACTIVE ROOFer (Aktív TETİ/fedık) projekt: 13 ország 32 szövetségét, kutató szervezetét és kisvállalkozásait tömörítette


31

Oktatás és képzés • szakképzésben a megfelelı felkészítı tanárok hiánya • PhD elvárások leszőkítik a gyakorlott egyetemi oktatók körét • mőszaki analfabetizmus • utánpótlás nevelés nehézsége a KKV jellegbıl is következik • doktori iskolák hatékonyságának növelése • nemzetközi együttmőködések növelése


32

Más Technológiai Platformokhoz való kapcsolódások •

Nemzeti Víztechnológiai Platform – A természeti erıforrások felhasználásának csökkentése (energia, víz, építıanyag). – A környezeti és az ember okozta (káros) hatások csökkentése.

•

ERTRAC-Hungary Nemzeti Közúti Közlekedési Platform – Közlekedés és közmőellátás hatékony hálózatok segítségével. – A közlekedés és a közmőellátás fenntartható menedzselése.

•

Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform – Infokommunikációs eszközök és automatizálás: Intelligens épületeknél a beszédtechnológia alkalmazása: magyar nyelvő hangvezérelt mőködtetés. A magyar nyelv sajátossága miatt az európai adaptáció nem lehetséges.

•

Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért – Magas hozzáadott értékő építıanyagok és termékek.

•

MANUFUTURE-HU Nemzeti Technológiai Platform – A biztonság és védelem növelése.

•

Integrált Mikro/Nanorendszerek Technológiai Platform – Infokommunikációs eszközök és automatizálás. – Magas hozzáadott értékő építıanyagok és termékek. – Fenntartható energiaellátás. Magyar Építésügyi Technológiai Platform

33

Megvalósítási terv • Megvalósítási Terv közös megalkotása – Helyzetelemzés – Következı 5-7 év legfontosabb támogatandó kutatási területei prioritásonként – Ipari érdekeltségek bevonása a támogatási rendszerbe – Ütemterv és költségkeretek meghatározása – Kutatóhelyek és szervezetek ajánlása Magyar Építésügyi Technológiai Platform

34

Összefoglalás és elıretekintés • Akadálymentes és vonzó építészeti környezet • Brownfield területek revitalizációja • Földalatti terek fokozott használata • Zéro energia, víz anyag • IKT eszközök , intelligens rendszerek • Technológiai transzfer • Hazai természeti és szellemi kincsek • EU pályázatok részvételének támogatása • Szektor-arányos innovációs programok • Kollektív kutatások (szakmai szövetségek) • Igazgatás, szabályozás, oktatás és tréning


35

Köszönjük a figyelmet!


37

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv

Recommend Documents