TOLNA MEGYE. Javaslattevő fázis. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Véleményezési anyag TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Környezetterv Kft

TOLNA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA

Javaslattevő fázis

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Véleményezési anyag

Környezetterv Kft. 2016. február


KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

TOLNA MEGYE

Területrendezési Terv Módosítása Javaslattevő fázis

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Véleményezési anyag

MEGBÍZÓ:

TOLNA MEGYE ÖNKORMÁNYZATA Tolna Megye Önkormányzati Hivatal 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.

MEGBÍZÓ KÉPVISELŐJE:

Sulyok Balázs

GENERÁL TERVEZŐ:

KÖRNYEZETTERV KFT. Irodai cím: 1149. Budapest, Várna utca 12-14. Tel.: 06 20/517 23 94 e-mail: [email protected]

VEZETŐ TERVEZŐ: LÁZÁR TIBOR Környezetterv Kft.

TERVEZŐK: Kuszmann Noémi Bárdosi Andrea Tahi-Tóth Orsolya

KÖRNYEZETTERV KFT.

megyei főépítész

vezető területrendező tervező TR1 01-5041/01 településtervezési vezető tervező TT/1T 01-5041 településrendezési zöldfelületi és tájrendezési vezető tervező TK1 01-5041/12

tájépítész mérnök településmérnök tájépítész mérnök

Környezetterv Kft. Város és Ház Bt. Város és Ház Bt.

1

2016 február



TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE ......................................... 4 1.1. ELŐZMÉNYEK ................................................................................................................................ 4 1.2. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TEMATIKÁJA ....................................................................................... 7 1.3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERV ÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KAPCSOLÓDÁSA ............................... 9 1.4. A TERÜLETRENDEZÉSI TERV ÉS KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSE SORÁN KAPOTT VÉLEMÉNYEK HATÁSA A TERV ALAKULÁSÁRA. ................................................................................... 9 1.5. A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK ÉS AZ ÉRINTETT NYILVÁNOSSÁG BEVONÁSA A TERVEZÉSI FOLYAMATBA, A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSÉBE.................................................. 10 1.6. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA............................. 10 2. A TERV KIDOLGOZÁSAKOR VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE ....................................... 12 2.1. A TERV CÉLJAI, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE ................................................. 12 2.2. A TERV ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, PROGRAMOKKAL ................................... 14 2.3. A VÁLTOZATOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS INDOKLÁSA ..................................................................... 19 3. A TERV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA ................................................................................. 36 3.1. A TERV CÉLJAINAK ÖSSZEVETÉSE A IV. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL, NEMZETI TERMÉSZETVÉDELMI ALAPTERVVEL .................................................................................................. 36 3.2. A TERV HATÁSA A KÖRNYEZETI ELEMEKRE, TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKRA ............................ 39 3.2.1. A tervben szereplő javaslatok hatása a föld védelmére...................................................... 40 3.2.3. A tervben szereplő javaslatok hatása a vizek védelmére .................................................... 44 3.2.4. A tervben szereplő javaslatok hatása a hulladékgazdálkodásra ......................................... 46 3.2.5. A tervben szereplő javaslatok hatása a tájra....................................................................... 46 3.2.6. A tervben szereplő javaslatok hatása az épített környezetre ............................................. 47 3.2.7. A tervben szereplő javaslatok hatása a kulturális örökség védelmére ............................... 48 3.2.8. A tervben szereplő javaslatok hatása az élővilágra – a biológiai sokféleségre ................... 48 4. A TERVBEN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE ................... 55 5. A TERV HATÁSA A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVEKRE ......................................................... 56 6. A TERVBEN SZEREPLŐ JAVASLATOK MONITOROZÁSI LEHETŐSÉGÉRE VONATKOZÓ JAVASLAT ....... 60 7. A TERV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA ...................................................................... 61 8. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSÉNEK HATÁSA A TERV ALAKULÁSÁRA ............................................................................................................. 63

KÖRNYEZETTERV KFT.

2

2016 február



BEVEZETÉS A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 43.§ (4) bekezdése szerint „a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott olyan tervekre, illetve programokra, – ideértve az EU által társfinanszírozott terveket, illetve programokat is – ,valamint ezek módosításaira, a) amelyek kidolgozását jogszabály, illetve országgyűlési, kormány- vagy helyi önkormányzati határozat írja elő, és b) amelyeket közigazgatási szerv, valamint törvény, illetve kormányrendelet felhatalmazása alapján közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szerv közigazgatási feladatkörében, illetve helyi önkormányzati testület (…) dolgoz ki vagy fogad el, illetőleg amelyeket a Kormány terjeszt az Országgyűlés elé elfogadásra. a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő.” A törvény 43.§ (6) bekezdése szerint a környezeti vizsgálat kiterjed a környezeti értékelés készítésére, a környezet védelméért felelős közigazgatási szervektől vélemény, továbbá az érintett nyilvánosságtól észrevétel kérésére, illetve országhatáron átterjedő jelentős hatás esetén az érintett országgal való konzultációra, valamint ezek eredményeinek a terv, illetve program kidolgozása során történő figyelembevételére. A környezeti vizsgálat részletes követelményeiről az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormány rendelet (továbbiakban Rendelet) rendelkezik. A rendelet 1. számú melléklete szerint a területrendezési tervek minden esetben környezeti vizsgálatra kötelezettek. Ennek megfelelően Tolna megye területrendezési terv módosítása is csak környezeti értékeléssel fogadható el. A terv környezeti értékelése során kiemelten fontos hangsúlyozni, hogy a megyei területrendezési tervek tartalmát az Országos Területrendezési Terv és a 218/2009. (X.6.) Kormány rendelet határozza meg. A vonatkozó jogszabályok szigorúan meghatározzák a Megye Térségi Szerkezeti Terve tartalmi elemeit, amelytől a megyék nem térhetnek el. Az OTrT meghatározza továbbá a megyei tervben alkalmazható övezeteket is, amelyekre vonatkozó szabályokat a törvény tartalmazza. Külön szabályokat az övezetekre vonatkozóan a megye területrendezési szabályzata nem tartalmazhat. Az OTrT által kijelölt övezetek közül többnek a területét változtatás nélkül át kell vennie a megyei terveknek. Meghatározott övezetek területét a 282/2009. (XII.11.) Kormány rendelet szerinti államigazgatási szervek véleménye alapján pontosíthatják a megyei tervek. A megyei közgyűlés mozgástere tehát a területrendezési terv készítése során nagyon szigorúan behatárolt. Ebből adódóan a terv környezetvédelmi tartalmát is a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Ezt a tényt a környezeti értékelést véleményező környezet védelméért felelős szerveknek is figyelembe kell venniük. A terv nem helyettesíthet ágazati programokat, és nem feladata ágazati programok készítése, nem komplex megyei környezetvédelmi program, nem természetvédelmi keretterv, tehát jogszerűen csak az tudja véleményezni, aki ismeri a területrendezési tervek tartalmára, készítésére vonatkozó jogszabályokat is. A megye területrendezési terv módosításának meghatározó célja a 2013-ban módosított OTrT-vel való összhang megteremtése. A megyei terv 2012-ben történt elfogadása óta nem történtek olyan térségi jelentőségű környezetvédelmi változások, ami a 2012-ben készült környezeti értékelés teljes átdolgozását igényelné. Ezért a jelenlegi környezeti értékelés a 2012-ben készült dokumentáció felhasználásával a tervi módosítások kiemelésével készült.

KÖRNYEZETTERV KFT.

3

2016 február



1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE 1.1. ELŐZMÉNYEK Tolna megye területrendezési tervét a VÁTI KHT készítette el és a Megyei Közgyűlés 1/2005. (II.21.) számú rendeletével fogadta el. A Tolna Megyei Közgyűlés Tolna megye területrendezési tervéről elfogadott 4/2005. (II.21.) számú határozata a területrendezési terv megyei szabályozási irányelveit és területrendezési intézkedési javaslatot tartalmazott. A területrendezési terv módosítását az Országos Területrendezési Terv 2008. évi módosítása tette szükségessé. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 30.§ (3) bekezdése szerint ugyanis a megyei területrendezési terveket a törvénnyel összhangba kell hozni. Tolna megye önkormányzata közbeszerzési pályázatot írt ki az új terv elkészítésére, amelyet a KÖRNYEZETTERV Kft. nyert el. A 2012-ben készült módosítás keretében lényegében a területrendezési terv teljes felülvizsgálatára került sor. A tartalmi követelmények szerint teljes vizsgálat készült és egy teljesen új terv került elfogadásra a megyei közgyűlés 4/2012. (II.17.) önkormányzati rendeletével és a 2/2012. (II.17.) közgyűlési határozattal. A tervhez a környezeti értékelést a Környezetterv Kft. készítette el. Az OTrT 2013. évi módosításával újra aktuálissá vált a megyei területrendezési terv módosítása, az OTrT-vel való összhang biztosítása. Az önkormányzat által kiírt tervezési pályázatot újra a Környezetterv Kft. nyerte meg. Feladata a terv módosítása mellett a környezeti értékelés előkészítése is. A területrendezési terv módosítása tartalmának ismertetése A megye hatályos területrendezési terv módosításának 218/2009. (XI.9.) számú kormányrendelet szerinti tervezési folyamata a következő: I. Előkészítő fázis – Javaslattevő fázis (módosítás esetén a két tervezési fázis összevonható) II. Elfogadási fázis Vizsgálat A hatályos rendezési tervhez készült teljes körű vizsgálat készítése nem volt feladat. Az OTrT módosításaihoz kapcsolódóan egészítették ki a tervezők az összefoglaló vizsgálatot a hatályos terv vizsgálatait felhasználva a következő témakörök szerint. A vizsgálat a következő témakörök szerint készült: – Nagytérségi összefüggések – Előzmények feltárása – Természeti adottságok – A táj jellemzői – A térszerkezet alakulása, a területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése – Településrendszer – Demográfiai folyamatok – Környezeti elemek állapota, szennyezett területek számbavétele – Természet- és tájvédelem – Épített környezet és a kulturális örökség védelme – Mezőgazdaság – Erdőgazdálkodás – Üdülés, idegenforgalom KÖRNYEZETTERV KFT.

4

2016 február



– – – – – –

Vízgazdálkodás Felszíni és felszín alatti vízkészletek Vízkárelhárítás Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztiszítás Energiaellátás Közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés, megközelíthetőségi viszonyok, kapcsolati hiányok vizsgálata és értékelése – Honvédelem – A térségi területfelhasználás vizsgálata a térségi területfelhasználási kategóriák figyelembevételével – A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása A helyzetértékelés vizsgálati fejezetei közül az alábbiak közvetlenül a környezetvédelmet szolgálják: Környezeti elemek állapota című fejezet az Országos Területrendezési Terv környezetvédelemmel összefüggő övezeteit értékeli. A fejezet kiemelten foglalkozik: – a termőföld védelmével, – a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületekkel – a termőhely sajátos védelmével, – az ásványi nyersanyag-gazdálkodással, – tájrehabilitációt igénylő területekkel, – a földtani veszélyforrás területeivel, – a szél erózióval, – a vízerózióval, – a vízvédelemmel, – a levegő védelmével, – a hulladékgazdálkodással. A természet- és tájvédelmi fejezet részletes elemzést ad a megye területére – az országos ökológiai hálózat övezeti rendszeréről – a védett természeti területekről – a Natura 2000 területekről – érzékeny természeti területekről – Magas Természeti Értékű Területekről – a tájképvédelemről. A kulturális örökség védelme című fejezet áttekintést ad a megye építészettörténetéről, a különböző építészeti korszakok legjelentősebb műemlékeiről, a megye történeti településszerkezetet még őrző településeiről, a jelentősebb régészeti lelőhelyekről, a történeti és világörökség-várományos településről. Az épített környezet védelme fejezet felhívja a figyelmet a megye épített környezeti szempontból védelmet igénylő történeti településszerkezeti települések, településrészek megóvásának fontosságára. A mezőgazdaság című fejezet foglalkozik: – a megye mezőgazdaságának változásaival az elmúlt évtizedekben – a földterület hasznosításával – a szőlő termőhelyi kataszter, illetve gyümölcs-termőhely kataszteri területekkel – Tolna megye kertgazdasági területeivel – az állattenyésztéssel – és a vadgazdálkodással. Az erdőgazdálkodás Tolna megye erdősültségének változását tárja fel, továbbá foglalkozik a termőhelyértékeléssel, a fajösszetétellel és az erdők elsődleges rendeltetésével. A vízgazdálkodás fejezet felhívja a figyelmet az Európai Unió által elfogadott Duna Stratégiára, és ismerteti a megye vízrendszerét. Foglalkozik: – a felszíni vizekkel-vízgazdálkodási térséggel,

KÖRNYEZETTERV KFT.

5

2016 február



– a vízkárelhárítással, – az árvizek elleni védekezéssel, a nagyvízi mederrel, – a belvízvédelemmel, – vízellátással, – a szennyvízelvezetéssel, - tisztítással, – a felszíni és felszín alatti vízkészletekkel. Az energiaellátás fejezeten belül a környezet védelmét szolgálja a megújuló energiaforrások megyei hasznosításának értékelése. A térségi területfelhasználás rendszerének értékelése keretében a vizsgálatból kiderül, hogy a tájhasználatban a hatályos terv készítése óta térségi szintű változások nem következtek be. A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása az eltérő természeti adottságú és ebből adódóan eltérő tájhasználatú, tájszerkezetű és ökológiai-természeti-tájképi érzékenységű tájtipusok meghatározásával történt: – dombvidéki-erdőgazgasági táj – dombvidéki-borvidéki táj – dombvidéki-mezőgazgasági táj – folyómenti táj A megye területrendezési tervének módosításához készült vizsgálatok a vonatkozó tartalmi követelményekkel összhangban készültek. A tartalmi követelmények szerinti részletes vizsgálatok környezetvédelmi fejezetei azt a látszatot kelthetik, hogy a terv is hasonlóan részletes környezetvédelmi tartalommal készül. Újfent hangsúlyozni kell azonban, hogy a terv területrendezési jogszabályok szerinti kötelező tartalma a vizsgálati tartalomtól nagy mértékben eltér. Így a környezeti értékelés nem a vizsgálat és a terv összhangját értékeli, hanem a tartalmi követelmények szerint készült terv értékelését tartalmazza!

KÖRNYEZETTERV KFT.

6

2016 február



A helyzetelemzés összefoglalójaként megállapítható, hogy az megfelelő alapot biztosít a megye területrendezési terv módosítása környezet, táj- és természetvédelmi prioritást is magába foglaló kidolgozásához. A javaslattevő fázis egyeztetési dokumentációja A helyzetértékelést követően készült el a Területrendezési Terv Módosítása egyeztetési dokumentációja. A dokumentáció széleskörű egyeztetése a 218/2009. (X.6.) Kormány rendelet szerint történik. Az egyeztetésbe bevont szervezetek között lényegében a környezeti értékelést véleményező szervezetek is szerepelnek. A javaslattevő fázis egyeztetési dokumentációja a 218/2009. (X.6.) Kormány rendelet 9. melléklete szerint a területi (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat keretében részletesen elemzi a terv környezeti hatásait is. Az egyeztetéssel párhuzamosan elkészült a környezeti értékelés tematikájának tervezete, amely a 2/2005. (I.11.) Kormány rendelet szerint egyeztetésre került a környezet védelméért felelős szervekkel. A vélemények összefoglaló értékelését a 1. számú táblázat tartalmazza. A véleményezők a javasolt tematikát elfogadták. Az elfogadott tematika alapján készült el jelen környezeti értékelés, amely a 2/2005. (I.11.) Kormány rendelet 3. mellékletében meghatározott környezet védelméért felelős szervekkel kerül egyeztetésre. A javaslattevő fázis egyeztetési anyagát tervezők a vélemények alapján átdolgozzák. Figyelembe veszik továbbá a környezeti értékelésre beérkező véleményeket is és a terv, továbbá a környezeti értékelés ezt követően kerül záró véleményezésre. 1.2. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TEMATIKÁJA A környezeti értékelés tematikája az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormány rendelet 3. számú melléklete szerinti környezet védelméért felelős szervekkel egyeztetésre került. A véleményező szervezetek a tematikát elfogadták. Nyilatkozatukban az értékelés tartalmára vonatkozóan, illetve álatalános környezetvédelmi kérdésekben nyilvánítottak véleményt. 1. számú táblázat: A környezeti értékelés tervezett metodikáját véleményező szervezetek

Ssz.

Véleményező

Vélemény

1

Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

A tematikát alkalmasnak tartja a környezeti értékelés kidolgozására.

2

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Nem válaszolt.

3

Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály

A tematikáról nem nyilatkozott.

4

Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Nem válaszolt.

5

Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Nem válaszolt.

6

Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság

A javasolt tematikával kapcsolatban nem nyilatkozott.

7

Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Nem válaszolt.

8

Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

A tematikáról nem nyilatkozott.

9

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

A javasolt tematikával kapcsolatban kifogásuk nincs.

KÖRNYEZETTERV KFT.

7

2016 február


Ssz. 10

11 12 13 14 15

16

17


Véleményező

Vélemény

Tolna Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi FőosztályBányászati Osztály

A környezeti értékelés tamtikáját a Kr. 4. melléklete és a Kvt. 27.§ alapján kéri kiegészíteni az épített környezet védelmére vonatkozó fejezettel.

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Nem válaszolt.

Budapest Főváros Kormányhivatala – Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Tolna Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály

A tematikáról nem nyilatkozott. Nem válaszolt. A környezeti értékelés tematikájával egyetért. A tematikát elfogadja.

A tematikával örökségvédelmi szempontból egyetért.

A tematikát támogatja.

18

Országos Közegészségügyi Központ

Megállapítja, hogy illetékesség hiányában nincs véleménye a tematikáról.

19

Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A tematikával egyetért.

A tematika előzetes tartalmára vonatkozóan a véleményezők kifogást nem emeltek. Több véleményező nyilatkozott arról, hogy a tematikát a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerint kell összeállítani. A tematika a Korm. rendelet szerinti tartalmi követelményekkel összhangban készült. Ezt a tematikát követte a hatályos tervhez készült környezeti értékelés is. A Tolna Megyei Kormányhivatal állami főépítésze véleményében kérte kiegészíteni a tematika tartalmát az épített környezet védelmére vonatkozó fejezettel. A megküldött tematika 3.2. fejezetében szerepel a „a tervben szereplő javaslatok hatása az épített környezetre” alfejezet, így a tematika kiegészítése nem szükséges. Összefoglalóan megállapítható, hogy a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti környezet védelméért felelős szervezeteknek a környezeti értékelés tematikájával összefüggésben nem volt olyan észrevételük, ami a tematika átdolgozását, kiegészítését, módosítását igényelné. Az elfogadott tematika: 1.

A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése 1.1. Előzmények 1.2. Tematika 1.3. A területrendezési terv és a környezeti értékelés kapcsolódása 1.4. A területrendezési terv és környezeti értékelés egyeztetése során kapott vélemények hatása a terv alakulására 1.5. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása a tervezési folyamatba, a környezeti értékelés készítésébe 1.6. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása

2. A terv kidolgozásakor vizsgált változatok rövid ismertetése

KÖRNYEZETTERV KFT.

8

2016 február



2.1. A terv céljai, tartalmának összefoglaló ismertetése 2.2. A terv összefüggése más releváns tervekkel, programokkal 2.3. A változatok közötti választás indokai 3. A terv környezeti hatásainak feltárása 3.1. A terv céljainak összevetése a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, Nemzeti Természetvédelmi Alaptervvel 3.2. A terv hatása a környezeti elemekre, természeti erőforrásokra a föld védelmére, a levegő védelmére, a vizek védelmére, a hulladékgazdálkodásra, a tájra, az épített környezetre, a kulturális örökség védelmére, az élővilágra – a biológiai sokféleségre. 4. A tervben szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése 5. A terv hatása a terv által befolyásolt más tervekre 6. A tervben szereplő javaslatok monitorozási lehetőségére vonatkozó javaslat 7. A terv környezeti hatásainak összefoglaló értékelése 8. A környezeti értékelés és a területrendezési terv módosítása véleményezésének hatása a terv alakulására* (* Ez a fejezet a környezeti értékelés és területrendezési terv egyeztetését követően a vélemények figyelembevételével készül!)

1.3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERV ÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KAPCSOLÓDÁSA A területrendezési terv környezeti értékelése a terv javaslattevő fázis egyeztetési dokumentációja ismeretében készült. A környezeti értékelés tehát a tervezés következő fázisa, amelynek keretében a környezetvédelmi szempontok kiemelésével a tervben már szereplő környezeti hatásvizsgálat tematika szerinti részletes kifejtése történik meg. 1.4. A TERÜLETRENDEZÉSI TERV ÉS KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSE SORÁN KAPOTT VÉLEMÉNYEK HATÁSA A TERV ALAKULÁSÁRA. A területrendezési terv javaslattevő fázisa egyeztetési folyamatának lezárásaként a beérkezett véleményekre a tervezők megadják a tervezői válaszokat. Az elfogadott észrevételek alapján módosítják a tervet, és külön kiemelik az el nem fogadott véleményeket, azok indoklásával együtt.

KÖRNYEZETTERV KFT.

9

2016 február



A környezeti értékelés véleményezési anyagának egyeztetését követően egyrészt ugyanúgy el kell készíteni a tervezői válaszokat és a vélemények alapján indokolt esetben ki kell egészíteni a környezeti értékelést. Másrészt vizsgálni kell, hogy a területrendezési tervre adott környezetvédelmi szempontú vélemények hogyan érvényesülnek a terv véglegesítése során. A hatályos megyei területrendezési terv készítése során szerzett tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a véleményezők sok esetben nem tesznek különbséget a megyei terv módosítása tervdokumentáció és a környezeti értékelés dokumentációja között. Így nem a környezeti értékelést, hanem a tervet véleményezték. Ebből adódóan nem lehet szétválasztani a két dokumentáció véleményezését. Értékelni kell mindkét dokumentáció környezetvédelmi tartalmára vonatkozó észrevételeket. Az észrevételek nagy része azonban sajnálatos módon nem veszi figyelembe a terv kötött tartalmára vonatkozó követelményeket. Olyan tartalmi elemeket hiányolnak, amelyek nem kerülhetnek be a jóváhagyandó munkarészekbe. Mivel a megalapozó munkarészek a jóváhagyandó munkarészek alátámasztását szolgálják, így lényegében annak tartalma is kötött. Ezt a véleményezőknek figyelembe kellene venniük. 1.5. A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK ÉS AZ ÉRINTETT NYILVÁNOSSÁG BEVONÁSA A TERVEZÉSI FOLYAMATBA, A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSÉBE A környezet védelméért felelős szervek három kormányrendelet alapján is érinetettek a területrendezési terv egyeztetésében. Egyrészt a 218/2009. (X.6.) Kormány rendelet meghatározza a területrendezési terv egyeztetésébe bevonandó szervezetek körét. A területrendezési terv javaslattevő fázisában a Kormány rendelet szerint a széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés folyamatban van. A megyei önkormányzat honlapján a terv minden érdeklődő számára elérhető, így a tervről meghatározott határidőn belül véleményt nyilváníthat. Másrészt a 282/2009. (XII.11.) Kormány rendelet szerint több környezetvédelemmel is összefüggő térségi övezet adatszolgáltatója és állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szerve véleményt nyilvánít a tervre és a környezeti értékelésre is. Harmadrészt a környezeti értékelés a vonatkozó kormány rendelet szerint meghatározott szervezetekkel kerül egyeztetésre. A környezeti értékelés is felkerül a megye honlapjára, így arra vonatkozóan is észrevételt tehet bárki. A környezeti értékelést tehát a területrendezési tervhez hasonlóan az érdekelt államigazgatási szervek mellett a szakmai szervezeteken kívül a széleskörű nyilvánosság is megismerheti és véleményezheti. 1.6. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA A környezeti értékelés nem készíthető el a területrendezéshez kapcsolódó jogszabályok ismerete nélkül, hiszen ezek a jogszabályok rendkívül szigorú keretek közé szorítják a területrendezési tervek tartalmát. Így nyilvánvalóan csak az a környezetvédelmi tartalom és tartalmi mélység kérhető számon a tervtől, amit a vonatkozó jogszabályok előírnak, illetve megengednek. A véleményezők több esetben abba a hibába esnek, hogy szinte környezetvédelmi program mélységű tartalmat várnak el a tervtől, holott erre a területrendezési terv elkészítéséhez nincs szükség és nem is ez a feladata a tervnek. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált területrendezési jogszabályok: – a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény – az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény – a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormány rendelet

KÖRNYEZETTERV KFT.

10

2016 február



– a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályiról szóló 282/2009. (XII.11.) Kormány rendelet A környezeti értékeléshez meghatározó alapdokumentum – a 2015-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 27/2015. (VI.17.) OGY határozat. A környezeti értékelés szempontjából meghatározó, a környezet védelmével összefüggő fontosabb jogszabályok: – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény – a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény – a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény – a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény – a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény – az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormány rendelet – a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Kormány rendelet – a nagyvizi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormány rendelet – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormány rendelet – a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormány rendelet – a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormány rendelet – az országos területrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet

KÖRNYEZETTERV KFT.

11

2016 február



2. A TERV KIDOLGOZÁSAKOR VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE 2.1. A TERV CÉLJAI, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE A terv célját a megye területrendezési tervéről szóló 4/2012. (II.17.) számú rendelet már tartalmazza: 1.§.(1) A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. A terv tartalmát a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 23/B § (1) bekezdése határozza meg: 23/B. § (1) A kiemelt térség és megye területrendezési terve a térség területi határát, térségi szerkezeti tervét, térségi övezeteit és területrendezési szabályzatát foglalja magában, továbbá tartalmazhat ajánlásokat és intézkedési javaslatot. A térségi szerkezeti tervre és a térségi övezetekre vonatkozó szabályokat az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény határozza meg. Az OTrT 5.§ (2) bekezdése meghatározza, hogy a megyei területrendezési terv milyen megyei területfelhasználási kategóriákat alkalmazhat, meghatározza továbbá azok területi feltételeit is. 5.§ (2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 50 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, b) legalább 10 ha területű települési térség, c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ca) vízgazdálkodási térség, cb) építmények által igénybe vett térség. Az OTrT 2013. évi módosítása megszüntette a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség megkülönböztetést. AzOTrT 6.§ (1) bekezdése szerint pontosíthatók az Ország Szerkezeti Terve által meghatározott területfelhasználási egységek a megye területére vonatkozóan: 6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni, d) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. Az OTrT meghatározza továbbá az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályokat.

KÖRNYEZETTERV KFT.

12

2016 február



A megyei területrendezési tervben alkalmazható térségi övezeteket is az OTrT határozza meg. 12. § (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) jó termőhelyi adottságú szántóterület, d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, e) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület f) világörökségi és világörökségi várományos terület, g) országos vízminőség-védelmi terület, h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyag-vagyon terület, f) rendszeresen belvízjárta terület, g) földtani veszélyforrás területe, h) honvédelmi terület. (3) Ajánlott megyei övezetek: a) tanyás térség, b) tájrehabilitációt igénylő terület, c) szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület, d) térségi árvízi kockázatkezelési terület. A területrendezési tervek részletes tartalmára vonatkozó jogszabály továbbá a 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet. Az ajánlásokra, intézkedésekre vonatkozóan a területrendezéssel összefüggő jogszabályok tartalmi követelményt, szabályokat nem tartalmaznak. A fenti jogszabályokkal összhangban Tolna megye területrendezési terve a következő munkarészekből áll: I. Rendelettel jóváhagyandó munkarészek: – területrendezési szabályzat – térségi szerkezeti terv – térségi övezetek II. Határozattal jóváhagyandó munkarészek – a területrendezési terv módosításához kapcsolódó intézkedések, – a térségi területfelhasználási egységekre vonatkozó általános célok, – a térségi övezetekre, sajátos megyei térségekre tett ajánlások, – a sajátos megyei térségek tervlapjai III. Megalapozó munkarészek (a hatályos terv rendszerét követik) – Összefoglaló vizsgálat – A megyei területrendezési terv módosításának indoklása – Tolna megye településrendszere – A közlekedéshálózat alakításának javaslata – Természet- és tájképvédelem

KÖRNYEZETTERV KFT.

13

2016 február



–

A környezetvédelemmel, természeti erőforrásokkal összefüggő övezetek, sajátos megyei térségek – Vízgazdálkodás – A kulturális örökség védelmével összefüggő övezetek, sajátos megyei térségek – Térségi közműhálózat – Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület – Környezeti, társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat – Az Országos Területrendezési Terv és a megye területrendezési terv módosítása összhangjának igazolása – Tolna megye hatályos területrendezési tervéről szóló rendelet A terv tartalmára vonatkozóan megállapítható, hogy összhangban van a vonatkozó jogszabályokkal. 2.2. A TERV ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, PROGRAMOKKAL A megye területrendezési tevének célját (tartalmát) a környezeti értékelés során a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény és az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény által meghatározott célokkal, továbbá Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciójában meghatározott célokkal, prioritásokkal vetjük össze, vizsgáljuk továbbá a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel való összhangot is. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény a területfejlesztés és területrendezés célját a következők szerint határozza meg: 2. § A területfejlesztés és területrendezés célja: a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. A törvény a területrendezés feladataként a környezeti adottságok feltárását és értékelését, a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezkedésének – az ágazati koncepciókkal összhangban történő – megállapítását emeli ki. Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény célja, „hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére”. A megyei területrendezési terv módosítása változtatás nélkül megtartja a megyei területrendezésre vonatkozó, rendeletben meghatározott célt, amely összhangban van mind a két törvénnyel. A megye területfejlesztési koncepciója 2014-ben készült el és a megyei közgyűlés a 3/2014. (II.21.) közgyűlési határozattal fogadta el. Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2020 átfogó és stratégiai céljai a következők:

KÖRNYEZETTERV KFT.

14

2016 február



A területrendezési terv a koncepció átfogó és stratégiai céljaival egyaránt összhangban van, hiszen a hatályos megyei területrendezési terv figyelembevételével készült. A terv a gazdaságfejlesztés lehetőségét azzal biztosítja, hogy a települések szerkezeti tervei alapján jelölte ki a települési térségeket, így biztosítva a gazdaságfejlesztés területeit is. A táji természeti értékek védelmét, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását a terv a természeti adottságokhoz és a történeti tájhasználati hagyományokhoz igazodó területfelhasználás rendszerével és a térségi övezetek és sajátos megyei térségek kijelölésével biztosította.

KÖRNYEZETTERV KFT.

15

2016 február



Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek Magyarország Vízgyűjtő gazdálkodási Terve és a részvízgyűjtők vízgyűjtő-gazdálkodási tervei 2010-ben elkészültek az Európai Unió Víz Keretirányelvével összhangban. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata megtörtént, jelenleg van egyeztetés alatt. A Nemzeti Környezetvédelmi Program IV. ugyancsak összhangban készült a Víz Kerteirányelvvel, így véleményünk szerint a külön értékelés felesleges, ennek ellenére a Víz Keretirányelvvel és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervvel való összhang környezeti értékelését, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és a megyei területrendezési terv környezetvédelmi szempontú összhangját külön is vizsgáljuk. Az Európai Unió célként tűzte ki, hogy 2015-ig jó állapotba kell hozni az Unió teljes területén a felszíni és felszín alatti vizeket. A cél eléréséhez fogadták el a Víz Keretirányelvet, amelyet Magyarországnak is végre kell hajtania. Az irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében a tagállamoknak vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kellett készíteniük. Magyarország 2009. december 22.-én közzétett Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervét a Magyar Kormány 2010. május 5.-én elfogadta. Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve szerint: „A Víz Keretirányelv a felszíni vizekre a következő környezeti célkitűzések elérését tűzi ki: – a víztestek állapotromlásának megakadályozása; – a természetes állapotú felszíni víztestek esetén a jó ökológiai és jó kémiai állapot megőrzése vagy elérése (vagy a kiváló állapot megőrzése); – az erősen módosított vagy mesterséges felszíni víztestek esetén a jó ökológiai potenciál (a hatékony javító intézkedések eredményeként elérhető állapot) és jó kémiai állapot elérése; – az elsőbbségi anyagok által okozott szennyeződések fokozatos csökkentése és a kiemelten veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek megszüntetése vagy fokozatos kiiktatása. A felszín alatti vizekre a VKI-ban előírt célok kiegészülnek a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó 2006/118/EK63 irányelvben foglaltakkal: – a felszín alatti vizek szennyeződésének korlátozása, illetve megakadályozása; – a víztestek állapotromlásának megakadályozása; – a víztestek jó mennyiségi és jó kémiai állapotának elérése; – a szennyezettség fokozatos csökkentése, a szennyezettségi koncentráció bármely szignifikáns és tartós emelkedő tendenciájának megfordítása.” A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv – nem csak országos szinten, hanem a 4 részvízgyűjtő és az azokon belül található 42 tervezési alegység szintjén is – bemutatja az intézkedési javaslatokat. A Terv által meghatározott intézkedési programok a következők: – Átfogó intézkedések – Jogalkotási és egyéb végrehajtási feladatok A vizek jó állapotának elérése érdekében különösen fontos az ágazati és területi szintű tervezés és programozási folyamatok összehangolása, a VGT által meghatározott feltételrendszer figyelembe vétele, különösen a területrendezés és területfejlesztés, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politika tervezési dokumentumaiban.

– Igazgatási eszközök fejlesztése – – – – –

A környezeti vizsgálati eljárás módosítása oly módon, hogy az egyes tervek, programok vizsgálata térjen ki VGT-ben megfogalmazott célkitűzésekre gyakorolt hatásokra is.

Hatósági és igazgatási munka erősítése Monitoring hálózat és eszközök fejlesztése Az informatikai rendszerek fejlesztése Vízi szolgáltatások költségeinek visszatérülésére tett intézkedések Pénzügyi ösztönzők (támogatások) alkalmazása

KÖRNYEZETTERV KFT.

16

2016 február



– Kutatás, fejlesztés – Képességfejlesztés, szemléletformálás – Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések – Településekről összegyűjtött kommunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése – Településekről származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések – Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések – Mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése, illetve környezetfenntartó szerepének növelése A táji adottságokhoz alkalmazkodó, multifunkcionális mezőgazdaság azonban mindemellett az egyik legfőbb karbantartója lehet a tájnak és az ökoszisztéma szolgáltatásoknak. A VKI végrehajtása során az agrárium multifunkcionális jellegét kell alapul venni, és a jelenleginél sokkal erősebben támogatni kell a mezőgazdaság környezetfenntartó szerepét, illetve a mezőgazdasági tevékenységből származó szennyezéseket a megfelelő szintre szükséges mérsékelni. Nitrát-érzékeny és az erózió által veszélyeztetett területeken az agrár-környezetvédelmi (AKG) célkitűzések megvalósulását az állam pénzügyi támogatásokkal segíti elő EU források igénybevételével.

– Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése A halgazdálkodás, a vízminőség-védelem és az ökológia szempontjainak összehangolása szükséges.

– A tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása – Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése – Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések – Vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedések Ökológiai szempontú vízfolyás és állóvíz rehabilitáció. A rehabilitációs munkák hatására az árvízi vagy belvízi kár kockázata nem növekedhet.

– Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedések – A hidromorfológai viszonyokat jelentősen befolyásoló vízhasználatok módosítása – A vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása – Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében – Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések – Vizes élőhelyekre és védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések – Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések Natura 2000 területek, védett természeti területek vizes élőhely rehabilitációja.

– A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizekre vonatkozó intézkedések – Természetes fürdőhelyekre vonatkozó speciális intézkedések – Nemzetközi együttműködés, a határon átnyúló problémák kezelése Tolna megyét a 1-11 Sió, 1-12 Kapos, 1-15 Alsó-Duna jobb parti szakasza vízgazdálkodási alegységek érintik, amelyek vízgyűjtő-gazdálkodási tervei ugyancsak elkészültek. Külön értékelésük nem indokolt, mivel Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervével összhangban a már ismertetett intézkedéseket tartalmazzák. A Víz Keretirányelv és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedései alapján megállapítható, hogy Tolna megye területrendezési terv módosítás azokkal nem ellentétes, illetve azokkal összhangban van. A vizek védelmét a rendelettel jóváhagyandó munkarészekben az OTrT-vel összhangban az országos vízminőség-védelmi terület, a nagyvízi meder kijelölése szolgálja. A Víz Keretirányelv és vízgyűjtőgazdálkodási tervekkel összhangban van az ökológiai hálózat övezeteinek kijelölése is, mivel a vízfolyások menti területek jelentős része az ökológiai hálózat részét képezik. A határozattal jóváhagyandó munkarészek közül a vízvédelemmel összefüggő sajátos megyei térségek: – Nitrátérzékeny területek A vízgyűjtő-gazdálkodást is érintik továbbá a védett természeti területek, Natura 2000 területek. A határozatban megfogalmazott általános célok, ajánlások ugyancsak összhangban vannak a vizek védelmével.

KÖRNYEZETTERV KFT.

17

2016 február



Az Országgyűlés 28/2015. (VI.17.) OGY határozata a biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról. A stratégia I. stratégiai területre a következő: Hazánk védett természeti területeinek és értékeinek megőrzése, természetvédelmi helyzetük javítása, valamint az Európai Unió madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelveinek teljes körű hazai végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése. II. stratégiai terület: A táji diverzitás, a zöld infrastruktúra és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása és helyreállítása III. stratégiai terület: A biológiai sokféleség megőrzésében a mezőgazdaság szerepének növelése IV. stratégiai terület Fenntartható erdő- és mezőgazdaság, valamint a vizi erőforrások védelme és fenntartható használata V. stratégiai terület: Az inváziós idegenhonos fajok (özönfajok) elleni küzdelem. VI. stratégiai terület: Hazánk szerepvállalásának erősítése a biológiai sokféleség világszintű csökkenésének megállításában, továbbá a biológiai sokféleség védelmi megállapodásokból fakadó kötelezettségek hazai végrehajtása. A biológiai sokféleség megőrzésének stratégiájával a megyei terv tréségi szerkezeti terve és övezetei összhangban vannak. A határozattervezetben szereplő területfelhasználási egységekre vonatkozó célkitűzések kiemelten foglalkoznak a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságával. A hatályos megyei területrendezési terv és jelen módosítása a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával (NÉS) is összefüggésben van. A térségi szerkezeti terv területfelhasználási rendszere biztosítja a természeti adottságokhoz igazodó racionális tájhasználat kidolgozását, az erdőterületek növelését, a mezőgazdasági területek védelmét és a vízgazdálkodási területek által az élővizek védelmét egyaránt. A területfelhasználási kategóriákra vonatkozó célkitűzések összhangban vannak a NÉS átfogó és tematikus céljaival egyaránt. - mezőgazdasági területek természeti adottságokhoz igazodó differenciált szabályozása, - a termőföld mennyiségi és minőségi védelme, - a természeti értékek védelme - a mezsgyék, fasorok védelme és a nagy összefüggő mezőgazdasági területek védő erdősávokkal történő bontása, - az erdőterületek növelése - az állandó erdőborítást biztosító gazdálkodási módszerek alkalmazása, - a termőhelyi adottságokhoz igazodó tájhonos erdőállományok védelme, - a belvíz által és az árvíz által veszélyeztetett területek épületmentesen történő megőrzése, - a dombvidéki patakokon csapadékvíz tározók létesítése, - a felszíni vizek partjait szegélyező növényállomány megőrzése, - a települési térségek mértéktartó fejlesztése, - a települési zöldfelületek növelése.

KÖRNYEZETTERV KFT.

18

2016 február



Az OTrT által meghatározott és kötelezően alkalmazandó övezetek közül a klímaváltozás elleni védelmet szolgálják: az ökológiai hálózat övezetei, kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, jó termőhelyi adottságú szántóterületek, kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, országos vízminőség-védelmi terület, nagyvizi meder, erdőtelepítésre javasolt terület, rendszeresen belvízjárta terület, földtani veszélyforrás területe És az ajánlott övezetek: tájrehabilitációt igénylő terület, szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület Az OTrT megszüntetett két olyan övezetet, ami az éghajlatváltozás szempontjából stratégiai fontosságú volt: szélerózió által érintett település, vízerózió által érintett település. Az egyes övezetekre vonatkozó szabályokat az OTrT tartalmazza, így megyei szinten az övezetekre megfogalmazott ajánlások szolgálhatják az éghajlatváltozás elleni védelmet is. A sajátos megyei térségek és a rájuk vonatkozó ajánlások ugyancsak figyelmbe veszik az éghajlatváltozás hatásait. Megállapítható tehát, hogy a megyei területrendezési terv módosítása egyeztetési anyaga a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával összhangban készült. A megye területrendezési terve módosítása szempontjából meghatározó területrendezési jogszabályok, fejlesztési koncepciók, programok céljainak összefoglaló értékelése alapján megállapítható, hogy a területrendezési terv célja és tartalma azokkal összhangban van. A környezeti értékelés szempontjából véleményünk szerint legfontosabb dokumentum a Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP VI.), amelynek a megyei területrendezési tervvel való összefüggéseit kiemelt jelentőségére való tekintettel külön fejezetben értékeljük. 2.3. A VÁLTOZATOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS INDOKLÁSA Ezen fejezeten belül vizsgálni kell – az Ország Szerkezeti Terve és a megye Térségi Szerkezeti Terve szerinti eltéréseket, – a megye hatályos Térségi Szerkezeti Terve és a módosított Térségi Szerkezeti Terv közötti eltéréseket, – a hatályos megyei területrendezési terv övezetei és a területrendezési terv módosítása szerinti övezeti eltéréseket. A megyei területrendezési terv tartalmi módosítási javaslatai A 2013-ban módosított OTrT-vel való összhang megteremtése érdekében a hatályos megyei területrendezési terv módosítási a következők:

KÖRNYEZETTERV KFT.

19

2016 február

Az Ország Szerkezeti Terve (részlet)

TOLNA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE A megye szerkezeti terve



Térségi szerkezeti terv módosításai: 1. Az erdőtelepítésre javasolt területek övezete figyelembe vételével a vegyes területfelhasználású térség területe növekedett, a mezőgazdasági térség ezzel arányosan csökkent. A módosítás a következő településeket érinti: Pálfa, Kisszékely, Szárazd, Hőgyész, Szakály, Lengyel, Kisvejke, Györe, Várdomb, Decs, Sárpilis 2. A települési térség területe Sióagárd és Értény hatályos településszerkezeti tervével összhangban nőtt. 3. Az M-9 gyorsforgalmi út nyomvonala az elkészült engedélyezési terv alapján a környezetvédelmi engedéllyel rendelkező nyomvonalat tartalmazza. Ez a tervezett nyomvonal teljesen más vonalon halad, mint az OTrT szerinti nyomvonal. 4. A Nagykónyi (61. főút) – Lajoskomárom térsége – Székesfehérvár (M7) tervezett főút már nem szerepel az OTrT-ben. 5. Új főúti kapcsolat a Nagykónyi (61. főút) – Iregszemcse (65. főút), amely meglévő közút nyomvonalán tervezett. 6. Az OTrT szerinti főutak tervezett településelkerülő szakaszai (kiemelve az új elkerülő szakaszt): 55. sz. főút Pörböly (Bátaszék és Alsónyék elkerülése megvalósult); 63. sz. főút Nagydorog, Bikács; 65. sz. főút Tamási, Iregszemcse; 61. sz. főút Simontornya, Tolnanémedi, Pincehely, Tamási, Nagykónyi, Dombóvár, Kapospula 7. Új térségi jelentőségű Duna híd és közúti kapcsolat Paks térségében (az OTrT nem tartalmazza) 8. A (Horvátország) Gyékényes – Budapest – Záhony térsége (Ukrajna) tervezett nagysebességű vasút érinti a megye következő településeit: Magyarkeszi, Nagyszokoly, Iregszemcse 9. A Paksi Atomerőmű tervezett kettes blokkja szerepel az OTrT mellékletében: Paks I, Paks II 10. A tervezett kiserőművek közül kikerült a szerkezeti tervből Dunaföldvár, Németkér, Pusztahencse területén tervezett szélerőmű parkok. 11. Területrendezési hatósági eljárás keretében beillesztésre került a tervbe a Fürged térségében tervezett szélerőműpark. 12. A módosított OTrT már nem Szekszárd térségében jelöl ki országos jelentőségű kikötőt, hanem Pakson. A térségi szerkezeti terv módosításai közül a 4., 5., 6., 8., 9., 12. az OTrT-vel való összhang megteremtése miatt a megyétől független módosítás. A 7. módosítás kormányzati döntés alapján került a tervbe. A 3.-as módosítás már elfogadott engedélyezési terv és környezetvédelmi engedély következménye. A 10. módosítás a Honvédelmi Minisztérium véleményének következménye. A 11. módosítás csak térképi kiegészítést jelent, mivel az állami főépítész területfelhasználási engedélye alapján a szélerőműpark már része a térségi szerkezeti tervnek. A megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó, a tervezői javaslatot tükröző módosítás, így csak az 1., 2. módosítás. A térségi övezetek módosítása A hatályos területrendezési terv térségi övezetei is a módosított OTrT új övezeti rendszere szerint változott, illetve az új adatszolgáltatás szerint módosult. Az OTrT által megszüntetett és a megyei tervben már nem szereplő övezetek: KÖRNYEZETTERV KFT.

23

2016 február



országos jelentőségű tájképvédelmi terület, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület, történeti települési terület, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe, együtt tervezhető térség, vízeróziónak kitett terület, széleróziónak kitett terület A módosított OTrT által tervezett új övezetek, amelyekkel a megyei terv kiegészült: jó termőhelyi adottságú szántóterület, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, országos vízminőség-védelmi terület, szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület. A megyei terv új térségi övezetei közül a kiemelt fontosságú honvédelmi terület és a honvédelmi terület kivételével az összes övezet összefüggésben van a környezetvédelemmel, a megye környezetminőségével. Gazdaságfejlesztési és társadalmi szempontból továbbra is a sajátos megyei térségeknek van jelentősége: Gazdaságfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai A turizmus fejlesztés magterületei és térségi jelentőségű központjai A sajátos megyei térségek közül a Natura 2000 védelmi területek, a Magas Természeti Értékű Területek és a Nitrátérzékeny területek a megye táj- és természetvédelmi szempontból érzékény területére hívják fel a figyelmet, továbbá környezetvédelmi szempontból is jelentősek. Az új rendelet tervezet a jogszabályi korlátok miatt csupán az országos vízminőség-védelmi területre állapított meg szabályokat. Az új határozat tervezet tartalmában megegyezik a hatályos terv szerinti irányelvekkel, célkitűzésekkel, ajánlásokkal. Az eltérés annyi, hogy az OTrT által megszüntetett övezetekre az ajánlások is megszűntek, illetve az új övezetekre is megfogalmaztunk ajánlásokat. A határozatban foglaltak mind környezetvédelmi, mind társadalmi szempontból, továbbá a fenntartható gazdaságfejlesztés szempontjából kiemelt jelentőségűek.

KÖRNYEZETTERV KFT.

24

2016 február



A hatályos megyei területrendezési terv térségi övezetei és a módosítás alatt álló területrendezési terv övezetei a készítésük idején hatályos OTrT szerint találhatók a két tervben. Az eltérések tehát meghatározóan az OTrT módosításának következményei. 2. számú táblázat: A hatályos és módosított megyei területrendezési tervben alkalmazott övezetek összehasonlítása Hatályos megyei területrendezési terv övezetei

Módosítás szerinti új térségi övezetek

Magterület

Magterület

Pufferterület

Pufferterület

Ökológiai folyosó

Ökológiai folyosó

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület

Jó termőhelyi adottságú szántóterület

Megjegyzés

Az OTrT 2013. évi módosításával bevezetett új övezet.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

Erdőtelepítésre alkalmas terület

Erdőtelepítésre javasolt terület

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület

Az OTrT 2013. évi módosítása megszüntette az övezetet.

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület

Az OTrT 2013. évi módosítása megszüntette az övezetet. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület


Történeti települési terület

Világörökség és világörökség várományos terület

Világörökségi és világörökségi várományos terület

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület

KÖRNYEZETTERV KFT.



25

2016 február


Hatályos megyei területrendezési terv övezetei


Módosítás szerinti új térségi övezetek

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe


Országos vízminőség-védelmi terület

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület

Megjegyzés


Ásványi nyersanyagvagyon-terület


Együtt tervezhető térségek

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület

Kiemelt fontosságú honvédelmi terület

Honvédelmi terület

Honvédelmi terület

Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület


Nagyvizi meder

Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe

Földtani veszélyforrás területe

Földtani veszélyforrás területe

Vízeróziónak kitett terület


Széleróziónak kitett terület


Rendszeresen belvízjárta terület

KÖRNYEZETTERV KFT.

Rendszeresen belvízjárta terület

Tájrehabilitációt igénylő terület

Az OTrT 2013. évi módosítása szerint ajánlott övezet.

Szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület

Az OTrT 2013. évi módosítása szerint ajánlott övezet.

26

2016 február



A két megyei terv övezeti rendszerének környezetvédelmi szempontú összehasonlító értékelése teljesen érdektelen, mivel mindkét megyei tervet a hatályos OTrT kötelezi az övezetek kijelölésére. Az egyes övezetek területének meghatározása csak részben megyei hatáskör. Lényegében csak a tájrehabilitációt igénylő terület, a szélerőművek kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület kijelölésében van „szabad keze”. A többi övezetet vagy változtatás nélkül kell az OTrT-ből átvenni, vagy ágazati adatszolgáltatás alapján kell kijelölni. Az Országos Területrendezési Terv meghatározza azokat a térségi övezeteket, amelyeket a megyei területrendezési terveknek tartalmaznia kell, és azt is meghatározza, hogy csak azokat az övezeteket jelölheti ki. A megyék tehát a területrendezési terveikben a természeti, társadalmi, gazdasági térszerkezeti sajátosságaikból eredő övezeteket nem határozhatnak meg, legfeljebb az ajánlások keretében. Az Országos ökológiai hálózat övezeteit – a magterületet, az ökológiai folyosót és pufferterületet – a módosítás a Földművelésügyi Minisztérium adatszolgáltatása alapján jelölte ki. A hatályos tervhez képest az ökológiai hálózat területe minimális mértékben változott. A magterület és az ökológiai folyosó lényeges eltérése, hogy a Duna menti galériaerdők és a Duna területe, továbbá a dunai holtágak ökológiai folyosóból magterületbe kerültek átsorolásra. Az ökológiai folyosó „rovására” növekedett továbbá a magterület Paks, Tengelic, Szedres, Kalaznó, Bonyhád térségében. A hatályos tervhez képest ezek a változások a területrendezési tervre hatással nincsenek, természetvédelmi szempontból azonban jelentőséggel bírnak. A kijelölt két pufferterület Németkér és Szekszárd térségében továbbra sem tükrözi a pufferterület valós rendeltetését, vagyis a magterület körüli védőzóna funkcióját. Ez azonban a megyei terv hiányossága. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a FÖMI adatszolgáltatása alapján jelölte ki a módosítás, az övezet területét azonban a Földművelésügyi Minisztérium jelölte ki. Az övezet területe a hatályos területrendezési tervhez képest jelentős mértékben megváltozott – területe pontosításra került. Jelentős változáson ment át azonban a hatályos OTrT-ben kijelölt övezethez képest is. A törvény által meghatározott övezeti területhez képest bekövetkező változások indokai nem derülnek ki a megyei tervből. Nem is derülhet ki, hiszen adatszolgáltatóként a FÖMI-t nevesíti a vonatkozó kormányrendelet, de az övezet pontosítására vonatkozóan állásfoglalása kötelezett államigazgatási szerv nincs kijelölve. Ebből következően kérdés, hogy a megyei terv – minden indoklás nélkül – ilyen jelentős mértékben eltérhet-e a törvény szerinti övezeti területtől. A jó termőhelyi adottságú szántóterület a 2013-ban módosított OTrT új övezete, amelyet a terv ugyancsak a FÖMI adatszolgáltatása alapján tartalmaz. Ezzel az övezettel is ugyanaz a probléma, mint a kiváló termőhelyi adottságú szántóterülettel. Nem tudható, hogy az OTrT által kijelölt övezettől való ilyen jelentős eltérés minek a következménye. Azt ezen övezet esetében is hangsúlyozni kell, hogy a nagy arányú eltérést nem a megyei terv készítői okozták. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület is pontosításra került, ennek azonban a területrendezés, településrendezés szempontjából jelentősége nincs, mivel már meglévő erdőterületeket foglal magába, amit a megye térségi szerkezeti terve erdőgazdálkodási térségként jelöli ki. Az OTrT erdővédelmi szempontból jelentős új szabálya, hogy az övezet területén beépítésre szánt területet kialakítani nem lehet. Az erre vonatkozó javaslat a hatályos megyei tervben is szerepelt, így örvendetes, hogy most már törvényi szintre is került a beépítésre szánt terület kialakításának tilalma. Az erdőtelepítésre javasolt terület a hatályos tervben még a tervezők javaslata, a módosításban azonban a FÖMI adatszolgáltatása alapján szerepel. Az övezet területének kidolgozója azonban a Földművelésügyi Minisztérium. Az övezet területét a módosítás változtatás nélkül tartalmazza. Az erdőtelepítésre javasolt területeket a térségi szerkezeti terv az erdőgazdálkodási térség területének meghatározásánál nem vette figyelembe.

KÖRNYEZETTERV KFT.

27

2016 február



A mozaikosan elhelyezkedő területek a hatályos terv által kijelölt vegyes területfelhasználású térség területére esnek. Ezzel a megyei terv a települési önkormányzatokra bízza, hogy az övezet területéből mely belterületeket sorol erdőterület települési területfelhasználási egységbe. Ez összhangban van az OTrT övezetre vonatkozó szabályával, amely kimondja, hogy a településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt területeket az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. A hatályos területrendezési tervben szereplő országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetet az OTrT megszüntette és helyette új övezetként a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetét jelölte ki. Az övezet területét a megyei terv a Földművelésügyi Minisztérium adatszolgáltatása alapján jelölte ki. Az adatszolgáltatás szerinti terület Tolna, Őcsény, Szekszárd, Decs, Várdomb, Sárpilis, Pörböly, Alsónyék, Bátaszék, Báta térségében jelentősen eltér az OTrT szerinti övezeti területtől. A megyei terv a tájképvédelem szempontjából meghatározó tájkarakternek a dombvidéki táj mozaikos tájszerkezetét, az erdős területeket, továbbá a Duna menti galériardőket és a holtágak térségét tartja. Ezt figyelembe véve a meghatározóan mezőgazdasági karakterű térség kivétele az övezet területéből elfogadhatónak mondható. További változás, hogy a hatályos megyei tervben követett pontosítási elvek szerint a települési területeket a tervezők kivették az övezet területéből. A települési területen ugyanis nem a tájképvédelem hanem a településkép védelme meghatározó. Ez az elv összefügg azzal, hogy a hatályos megyei területrendezési tervben még szerepeltek a történeti települések, amelyek területén ki kellett jelölni a településkép-védelmi területet. Az OTrT megszüntette a történeti települési területet. Ez sajnálatos, mert a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területet jól kiegészíthette volna a településkép-védelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete. A településkép-védelem a megyei tervben sajátos megyei térségként a térségi jelentőségű építészeti örökség területeként jelenik meg. A hatályos terv történeti települései is ebbe a térségbe kerültek át. A világörökségi és világörökségi várományos terület övezete által érintett településeket a terv az OTrT-vel összhangban jelölte ki. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, és a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezetét az OTrT megszüntette, így a megyei terv módosítása már nem tartalmazza. Helyettük az OTrT az Országos vízminőség-védelmi terület övezetét jelölte ki. A megyei terv az OTrT-vel összhangban változtatás nélkül tartalmazza az övezetet. Az ásványi nyersanyagvagyon terület övezete a bányatalekkel lefedett és az Országos Ásványanyag Nyilvántartás szerinti ásványi nyersanyagok területével érintett településeket tartalmazza. A lényeges területet a településrendezési eszközeihez kell kijelölni. Az együtt tervezhető térség a hatályos megyei terv szerint Szekszárd és vonzáskörzete volt. Ezt az övezetet azonban az OTrT megszüntette, így a módosításban már nem szerepel. A kiemelt fontosságú honvédelmi terület és a honvédelmi terület a hatályos megyei tervhez képest nem változott. Változás viszont, hogy most már nem a konkrét területet hanem a települési érintettséget jelöli a területrendezési terv. Az országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetét az OTrT 2013. évi módosítása megszüntette. Ajánlott térségi övezetként azonban lehetőség van tájrehabilitációt igénylő terület kijelölésére. A módosítás az övezet általérintett településeket és a rehabilitációt igénylő területeket egyaránt kijelölte.

KÖRNYEZETTERV KFT.

28

2016 február



Az OTrT Magyvízi meder és a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe lényegében két övezet, amelyből Tolna megye a nagyvízi meder által érintett. Az övezet a hatályos tervhez képest nem változott. A földtani veszélyforrás területét a módosítás a hatályos tervvel összhangban tartalmazza. A vízeróziónak és a széleróziónak kitett területek övezeteit az OTrT megszüntette így a módosítás a két övezetet már nem tartalmazza. A rendszeresen belvízjárta terület övezete a hatályos tervhez képest nem változott. A szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület az OTrT új ajánlott övezete. Az övezet a hatályos tervben sajátos megyei térségként szerepelt. A módosítás azonos elvek szerint jelölte ki a térségi övezet területét, kiegészítve a honvédelmi szempontok érvényesítésével. A megyei terv módosítása övezeti rendszere az OTrT-vel összhangban készült. Az övezetek területi kijelölése és az övezetekre vonatkozó ajánlások figyelembe veszik a környezetvédelmi követelményeket. A hatályos terv és a módosítás alatt álló tervjavaslat környezetvédelmi szempontból meghatározó övezeteit, az övezetek területének változásait a következő térképek mutatják be.

KÖRNYEZETTERV KFT.

29

2016 február


KÖRNYEZETTERV KFT.


30

2016 február


KÖRNYEZETTERV KFT.


31

2016 február


KÖRNYEZETTERV KFT.


32

2016 február


KÖRNYEZETTERV KFT.


33

2016 február


KÖRNYEZETTERV KFT.


34

2016 február


KÖRNYEZETTERV KFT.


35

2016 február



3. A TERV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA A területrendezési terv javaslattevő fázisa véleményezési dokumentációja a környezeti, társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat keretében már értékelte a terv környezeti hatásait, amelynek tartalma a 218/2009. (X.6.) Kormány rendelet által meghatározott tartalmi követelményekre épült. 3.1. A TERV CÉLJAINAK ÖSSZEVETÉSE A IV. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL, NEMZETI TERMÉSZETVÉDELMI ALAPTERVVEL A megye területrendezési tervének célját a Tolna megye hatályos rendelete 2012-ben már meghatározta: 1.§.(1) A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országgyűlés 27/2015. (VI.17.) OGY határozatával elfogadott 2015-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP IV.) átfogó célja: „A környezetügy átfogó felelőssége, hogy feladatai magas színvonalú ellátásával segítse elő az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, ugyanakkor tudatosan lépjen fel a társadalmi és környezeti értékek rombolása ellen és hatékonyan közreműködjön a környezeti szemléletformálásban. Ez átfogó, rendszerszemléletű megközelítést és a környezeti szempontoknak az élet minden területén való figyelembe vételét teszi szükségessé.” Az NKP IV. az átfogó célhoz kapcsolódóan három stratégiai célt tartalmaz: Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása: Cél a jó életminőség és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja.” A megye területrendezési terve szempontjából ezen környezetvédelmi célból a következők emelhetők ki: – magas szinvonalú környezeti infrastruktúra; – a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége, összhangja; A magas szinvonalú környezeti infrastruktúrához tágabb értelmezés szerint a települési környezetet kevésbé terhelő közlekedési hálózat is hozzá tartozik, amely a térségi szerkezeti terv megye gazdasági fejlődésére is ható meghatározó része. A felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelmét biztosító övezetek által hozzájárul az ivóvízbázisok védelméhez. A település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége, összhangja kérdéskörével a területrendezési tervnek nem kell foglalkoznia. A települési szintű szabályozást a települési önkormányzatokra bízza. A megyei terv az ajánlásaiban azonban kiemelten hangsúlyozza a települési környezet védelmének fontosságát, a természeti elemek megfelelő arányára és összhangjára vonatkozóan több településrendezési ajánlást is megfogalmaz.

KÖRNYEZETTERV KFT.

36

2016 február



Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata: „Cél a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása.” Ez az átfogó környezetvédelmi cél teljes egészében összefügg a megye területrendezési tervével. A természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás a térségi szerkezeti terv természeti adottságokhoz és történeti racionális tájhasználatához igazodó térségi területfelhasználási rendszerében érvényesül. Az övezeti rendszeren belül ezzel a céllal összhangban lévő térségi övezetek: – kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek – jó termőhelyi adottságú szántóterületek – kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek – erdőtelepítésre javasolt területek – tájrehabilitációt igénylő területek – országos vízminőség-védelmi terület – ásványi nyersanyag-vagyon területek Az ajánlások közül a természeti erőforrások fenntartható használatával, védelmével összefüggő sajátos megyei térségek: – nitrátérzékeny területek A természeti értékek, ökoszisztémák védelmével, a biológiai sokféleség megőrzésével összefüggő térségi területfelhasználási kategória az erdőgazdálkodási térség és a vegyes területfelhasználású térség, amely a megye ökológiai hálózatának legértékesebb folyó menti térségeit foglalja magába. A térségi területfelhasználási egységekre vonatkozó irányelvek kiemelten hangsúlyozzák a természeti értékek védelmének a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságát. A természeti-, táji értékek védelmét szolgáló térségi övezetek: – országos ökológiai hálózat övezetei magterület ökológiai folyosó pufferterület – kiváló termőhelyi adottságú erdőterület – erdőtelepítésre javasolt terület – tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület – szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület A sajátos megye térségek közül: – Natura 2000 természetmegőrzési területek – Natura 2000 madárvédelmi területek – Magas Természeti Értékű Területek Az erőforrás-takarékosság és a – hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése: „Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválására, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltoztatása, a környezeti szempontból fenntartható termékekés szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az

KÖRNYEZETTERV KFT.

37

2016 február



anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára. „ A természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást szolgáló térségi övezetek: kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, jó termőhelyi adottságú szántóterületek, kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, erdőtelepítésre javasolt területek, országos vízminőség-védelmi terület, nagyvízi meder, rendszeresen belvízjárta területek, tájrehabilitációt igénylő területek, szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható területek, ásványi nyersanyag-vagyon területek Ezzel az átfogó környezetvédelmi céllal közvetve összefüggő területfelhasználási egység a települési térségek mértéktartóan kijelölt, de a települések fejlesztését biztosító területek: Az ajánlások keretében ezzel a céllal összefüggő sajátos megyei térségek: – gazdaságfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai – a turizmusfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai A megyei területrendezési terv OTrT-vel összhangban lévő és kötelezően meghatározott tartalma továbbá a térségi területfelhasználási egységekre vonatkozó irányelvekkel, a térségi övezetekre és a sajátos megyei térségekre megfogalmazott ajánlásokkal kiegészülve, az NKP IV. átfogó céljaival teljes mértékben összhangban vannak. Hangsúlyoznunk kell, hogy a terv környezeti értékelésével összefüggésben a Nemzeti Környezetvédelmi Program mellett más nemzetközi és nemzeti programokkal, stratégiákkal koncepciókkal, tervekkel való összehasonlítást fölöslegesnek tartunk, mivel az NKP IV. azok mindegyikével összhangban készült, így ha a tervben foglaltak az NKP IV.-gyel összhangban vannak, akkor más környezetvédelemmel is összefüggő stratégiákkal, programokkal, tervekkel biztosított a területrendezési terv összhangja. „ A program magában foglalja minden érintett társadalmi-gazdasági ágazat vonatkozásában az azokra érvényes sajátos környezetvédelmi célokat és feladatokat, így kidolgozása során egyrészt figyelembe kellett venni a környezet állapotát befolyásoló hajtóerőkre vonatkozó átfogó, illetve ágazati stratégiai tervdokumentumok (pl. Nemzeti Vidékstratégia, Nemzeti Erdőprogram, Nemzeti Energiastratégia, Magyarország II. Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Terve, Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Nemzeti Közlekedési Stratégia) fő célkitűzéseit, másfelől biztosítani szükséges, hogy a környezeti szempontok ezen átfogó és ágazati politikákba is megfelelő módon beépüljenek.„ Az NKP IV. szerves része ugyan, de külön is kiemeljük a IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv területrendezési tervekre vonatkozó megállapításait: „ A természet- és tájvédelemi érdekek érvényesítése a terület- és településrendezés során az országos ökológiai hálózat és a tájvédelmi jelentőségű övezetek megfelelő lehatárolásával és szabályozásával, a szerkezeti elemek és egyéb terület-felhasználási egységek kijelöléséből adódó természet-és tájvédelmi konfliktusok kezelésével, a szakági alátámasztó munkarészek megfelelő alkalmazásával, valamint a védelmi jellegű szabályozási előírások, illetve ajánlások nem védelmi jellegű területekre történő

KÖRNYEZETTERV KFT.

38

2016 február



integrálásával valósul meg. Az övezeti szabályok hatékony alkalmazásával számos természeti és táji érték védelme biztosítható, a védett természeti területen és a nem védett tájakon egyaránt. A területi és települési tervek lehetővé teszik, hogy a természetvédelmi és tájvédelmi szempontból homogénnek tekinthető területekre a település-és területrendezési jogrendszerbe illeszkedő területfelhasználási szabályok születhessenek. A tervezésben a természetvédelmi államigazgatási szervek adatszolgáltatóként és véleményezőként vesznek részt. „ Az NTA-IV megvalósítása során elérendő kiemelt stratégiai jellegű, átfogó célok közül a területrendezési terv szempontjából a következőket célszerű hangsúlyozni: A biológiai sokféleség megőrzése A Natura 2000 hálózat működtetése Hazánk táji örökségének és táji sokféleségének ágazati együttműködésen alapuló komplex védelméhez szükséges feltételek kialakítása, jogi környezetének felülvizsgálata A nemzetközi természetvédelmi, tájvédelmi követelmények teljesítése A természetvédelem ökoturisztikai létesítményei és szolgáltatási körének, színvonalának fejlesztése A biológiai sokféleség megőrzése, a Natura 2000 hálózat védelme, a védett természeti területek védelme, az ökológiai hálózat fejlesztési lehetőségének biztosítása figyelembevételével alakította ki a terv a térségi területfelhasználás rendszerét. Az egyes területfelhasználási egységekre, övezetekre vonatkozó célok és ajánlások kiemelten hangsúlyozzák a természeti étékek a tolnai táj védelmének fontosságát. A közlekedési hálózat tervezett országos és térségi elemei a Natura 2000 területeket, védett természeti területeket az ökológiai hálózat övezeteit a lehető legkisebb mértékben érinti. A terv az OTrT-vel összhangban az FM adatszolgáltatása szerint jelölte ki az országos ökológiai hálózat magterületét, az ökológiai folyosót és a pufferterületet. Ugyancsak az adatszolgáltatással összhangban tartalmazza a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeket. A táji és természeti értékek védelmének figyelembevételével határozta meg a szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezetét. Sajátos megyei térségként tartalmazza a Natura 2000 területeket és a Magas Természeti Értékű Területeket is. Összefoglalóan megállapítható, hogy a megye területrendezési tervének módosítása táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve a természeti erőforrások védelmére és fenntartható használatára kiemelt hangsúlyt helyez, így a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal és azon belül a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervvel összhangban van. 3.2. A TERV HATÁSA A KÖRNYEZETI ELEMEKRE, TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKRA Ezen fejezet a terv környezeti elemekre gyakorolt hatását elemzi a véleményezés alatt álló terv környezeti hatásvizsgálatával összhangban. Az egyeztetett metodika szerint, amely a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény figyelembevételével készült, ezen fejezet a következő témakörökben értékeli a terv környezeti hatásait: – a föld védelmére – a levegő védelmére – a vizek védelmére – a hulladékgazdálkodásra – a tájra – az épített környezetre

KÖRNYEZETTERV KFT.

39

2016 február



– a kulturális örökség védelmére – az élővilágra – biológiai sokféleségre 3.2.1. A tervben szereplő javaslatok hatása a föld védelmére A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 14.§-a szerint „a föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is”. A környezet védelméről szóló törvény szerint tehát a föld védelme magában foglalja a termőföld mennyiségi, a talaj minőségi védelmét, továbbá a földtani és ásványvagyon védelmét egyaránt. A Nemzeti Környezetvédelmi Program IV. a talajok védelmével és fenntartható használatával összefüggésben a következőket hangsúlyozza: „A talaj Magyarország egyik legfontosabb, feltételesen megújuló természeti erőforrása, melynek védelme, termékenységének fenntartása nem csupán a földhasználó, hanem a társadalom hosszú távú érdeke is. Az NKP IV. a talajok védelmével összefüggésben még a következőket hangsúlyozza: A talajok állapota összeségében kedvező, de a degradációs folyamatok (pl. erózió, defláció, szervesanyag-készlet csökkenése) termelékenységüket csökkenti. A talaj degradációs folyamatokat a helytelen földhasználat és a talajvédelmi szempontokat nélkülöző gazdálkodás is elősegíti. A talaj degradációs folyamatok az ökológiai, vízháztartási körfolyamatok felbomlását, a kockázatos anyagok felhalmozódását, valamint a vizek, ivóvízbázisok elszennyeződését eredményezik. A fenntartható tájhasználat megvalósításához fontos szerepe van az integrált tápanayaggazdálkodásnak. Az infrastruktúra, az ipar és a települések terjeszkedése következtében jelentős a termőföldek művelésből való kivonása. Az NKP célként határozza meg a talajkészletek mennyiségének és minőségének fokozott védelmét, termékenységének hosszú távú fenntartását.

Figyelembe kell venni továbbá a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben foglaltak érvényesülését a megye területrendezési tervében. A termőföld, mint természeti erőforrás védelmével és fenntartható használatával az OTrT kiemelten foglalkozik, és így a megyei területrendezési tervek számára is kiemelt feladat a föld védelme. Tolna megye területrendezési terve azonban még ennél is tovább megy a termőföld védelme és fenntartható használata érdekében, hiszen a térségi területfelhasználási egységekre vonatkozó célok és ajánlások ismeretében megállapítható, hogy a terv kiemelt környezetvédelmi prioritása a termőföldvédelem, a termőföld mint természeti erőforrás fenntartható hasznosítása.

A termőföld mennyiségi védelme szempontjából vizsgálni kell a megye szerkezeti terve szerinti területfelhasználás rendszerének, a közlekedési infrastruktúra hálózatnak és az egyedi építményeknek a hatását a termőföld mennyiségi védelmére.

KÖRNYEZETTERV KFT.

40

2016 február



A térségi szerkezeti terv területfelhasználási rendszeréből települési térség kijelölése jelenti a termőföld más célú hasznosításának lehetőségét, tehát a termőföld csökkentését. A termőföld védelmét a terv azzal biztosítja, hogy a települési térségek területét a települések hatályos (tehát az államigazgatási szervekkel egyeztetett) településszerkezeti terveivel, illetve a megye hatályos térségi szerkezeti tervében már meghatározott települési térségekkel összhangban jelölte ki. A hatályos megyei tervhez képest a módosítás a települési térség területét két település esetében növelte meg a hatályos településszerkezeti terv alapján, összesen 19 ha-ral (Sióagárd, Értény). A mezőgazdasági térség, erdőgazdálkodási térség, vegyes területfelhasználású térség kijelölése a termőföld minősége, az ökológiai hálózat és a megye erdősültségének figyelembe vételével történt. Az egyes területfelhasználási egységek területének 85%-át településrendezési terveknek mezőgazdasági, illetve erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolnia. A területfelhasználási egységek legfeljebb 15%a sorolható olyan más területfelhasználási egységbe, amely a termőföld más célú hasznosítását is jelentheti. A térségi szerkezeti terv szerint az OTrT-hez viszonyítva növekedett a mezőgazdasági térség területe és az erdőgazdálkodási térség, csökkent a vegyes területfelhazsnálású térség területe. A vegyes területfelhasználású térségek összefüggő rendszerének kijelölésével a terv lehetőséget ad a termőhelyi adottságokhoz igazodó racionális tájhasználat elvének érvényesítésére is. Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó irányelvek között is kiemelt hangsúllyal szerepel a termőföldek védelme, fenntartható használata: – árutermelő mezőgazdasági területeken a településrendezés eszközeivel is biztosítani kell a legalább egy családot eltartani képes földbirokok megtartását, kialakítását; – biztosítani kell a mezőgazdasági majorok, üzemközpontok hagyományos funkciójának megfelelő fejlesztési lehetőségét; – kiemelten támogatandó a mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása; – a gazdaságosan nem művelhető termőföldek erdősítése; – érvényesíteni kell a több célú erdőgazdálkodás elvét; – hangsúlyozza az erdők vadgazdálkodási, vadászturisztikai jelentőségét; – védett területeken ösztönözni kell a környezetkímélő tájgazdálkodást; – a Duna mentén ösztönözni kell a történeti hagyományokon alapuló környezetkímélő tájgazdálkodást; – a szőlőhegyek történeti hagyományokon alapuló tájjellegének, funkciójának megőrzése. A térségi szerkezeti terv tervezett közlekedési hálózati elemeinek megvalósítása a termőföld igénybevételével jár. A gyorsforgalmi utak, főutak tervezett elemeit már az OTrT meghatározta, így ezek nyomvonalainak pontosítása (pl. M9) a termőföld védelme szempontjából további kedvezőtlen hatással nem jár. A térségi közúthálózat tervezett elemeit a hatályos megyei területrendezési terv már kijelölte. A termőföld védelme szempontjából fontos szempont volt, hogy a tervezett mellékutak a már meglévő dűlőutak nyomvonalán haladjanak. A termőföld mennyiségi és minőségi védelmét szolgálja, továbbá a racionális földhasználat elvét érvényesíti az OTrT által meghatározott kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterület és kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete. Ezen területek védelmét, megőrzését erősítik az övezetekre vonatkozó ajánlások is.

KÖRNYEZETTERV KFT.

41

2016 február



A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület a megye mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas területeket lefedi ugyan, de ezen területeken kívül is vannak a megyében kedvező termőhelyi adottságú térségek, amelyeket a mezőgazdasági térségre vonatkozó célkitűzések betartásával lehet megőrizni és fenntartható módon hasznosítani. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében az OTrT szerint beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Ez a környezetvédelmi érdekekkel, de az erdőgazdálkodási érdekekkel is összhangban lévő szabály. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 78.§ (1) bekezdése szerint erdőt igénybe venni csak kivételes esetben kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. A legjobb adottságú, erdőgazdálkodásra legalkalmasabb erdők megtartása, épületmentesen történő megőrzése ugyancsak közérdek. Ezzel összhangban van az övezetre vonatkozó ajánlás is: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében épület létesítése még kivételes esetben sem javasolt. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében az OTrT beépítésre szánt terület kialakítására csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján ad lehetőséget. Az övezetet a módosítás a FÖMI adatszolgáltatása alapán jelölte ki. A településrendezési eszközök kialakítása során azonban konfliktust okozhat, hogy a földhivatali nyilvántartás szerinti termőföld minősítés eltér a megyei terv szerinti térségi szintű minősítéstől. Ez konfliktust okozhat a települérendezés-fejlesztés során. Erre a konfliktusra a hatályos tervben is felhívtuk a figyelmet. A jó termőhelyi adottságó szántóterület az OTrT új övezete. A módosítás a FÖMI adatszolgáltatása alapján jelölte ki. Az övezetre az OTrT kimondja, hogy a területet a mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egység kijelölése során figyelembe kell venni. A két övezet egyértelműen a termőföld védelmét szolgálja. Továbbra is konfliktust okoz, hogy nincs összhang a térségi övezetek és a földrészlet szintű termőföld minősítés között. Konfliktust okoz továbbá, hogy a FÖMI az adatszolgáltató, de nincs olyan állásfoglalásra kötelezett álllamigazgatási szerv, akivel a településrendezési szintű pontosítást egyeztetni lehetne. A termőföld védelmével összefüggő övezet az erdőtelepítésre javasolt területek övezete is. Erre az OTrT kötelezi a megyei területrendezési terveket. Az övezet kijelölése a FÖMI adatszolgáltatása alapján történt. Az adatszolgáltatás az övezet területét kettébontotta erdőtelepítésre elsődlegesen javasolt és másodlagosan javasolt területre. Az övezet mozaikossága miatt a terv az erdőtelepítésre javasolt területeket meghatározóan vegyes területfelhasználású térségbe sorolta. Ennek célja az volt, hogy a települések maguk dönthessenek arról, hogy a közigazgatási területükön a tervezett erdősítés milyen nagyságrendű legyen. Ennek eldöntésében meghatározó lehet, hogy az adott település gazdaságában, foglalkotatásában milyen szerepe van a mezőgazdaságnak. A történeti hagyományokon alapuló tájhasználat, tájgazdálkodás megőrzése a településfejlesztésben mennyire hangsúlyos. A termőföld védelme mellett komplex környezetvédelmi érdek a roncsolt területek rehabilitációja. Az OTrT ajánlott térségi övezete a tájrehabilitációt igénylő terület. A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő felhagyott bányaterületeket, tájsebeket a hatályos terv kijelölte. KÖRNYEZETTERV KFT.

42

2016 február



A termőföld minőségi védelmével is összefügg a nitrátérzékeny területek kijelölése. A nitrátérzékeny területeket a hatályos terv a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása alapján jelölte ki. A nitrátérzékeny területen a vonatkozó jogszabályok szerinti környezetkímélő gazdálkodással nem csak a felszíni vizek, de a talaj, talajvíz nitrátszennyezése is megelőzhető. A terv megalapozó munkarésze kijelölte az országos Gyümölcs Termőhely Kataszter által érintett településeket is. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a kataszter I. és II. osztályú földrészletein beépítésre szánt terület kijelölése korlátozott. Ez az OTrT által meghatározott szabály a racionális földhasználat mellett a gyümölcstermesztésre alkalmas termőföldek védelmére ösztönöz. Az OTrT az Országos Gyümölcstermőhely Kataszter mellett a borvidéki települések szőlő termőhelyi katasztere I.-II. osztályú területeihez tartozó földrészletek beépítésre szánt területté való átminősítését is tiltja a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével. A megye a Szekszárdi és Tolnai borvidék szőlőkataszteri területei által érintett. Az érintett településeket a megalapozó munkarészben ismerteti a terv. A táji, természeti értékek védelmével is összefüggenek a Magas Természeti Értékű Területek. Ezen sajátos megyei térség területén a termőhelyi adottságokhoz igazodó, a táji, természeti értékek fenntartását szolgáló földhasználat támogatása a föld védelmével összhangban van. Az övezetre vonatkozó ajánlás a természeti értékekhez, termőhelyi adottságokhoz igazodó környezetkímélő gondokodásra ösztönöz. Az ásványi nyersanyagvagyon-terület által érintett településeket a hatályos terv kijelölte. Az övezet pontosítása adatszolgáltatás alapján történt. Az OTrT módosítása szerint a megyei területrendezési tervben az érintett településeket kell kijelölni. Mivel a „környezetvédelmi” törvény hangsúlyozza az ásványi nyersanyagok védelmének fontosságát, így az övezet kijelölése a környezetvédelmi jogszabályokkal összahangban van. A településrendezés során konfliktust okozhat, ha az övezet területe magterületre, ökológiai folyosóra vagy világörökségi területre fed rá, hiszen ott külszíni bányatelek nem létesíthető, meglévő bányatelek nem bővíthető, tehát külszíni műveléssel az ásványvagyon nem termelhető ki. Ennek az ellentmondásnak a feloldására, a későbbi félreértések elkerülésére az OTrT-vel összhangban hangsúlyozza az övezetre vonatkozó ajánlás, hogy: A településrendezés eszközeiben ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület magterületen, ökológiai folyosó területén és világörökségi és világörökségi várományos területen csak akkor jelölhető ki, ha az ásványi nyersanyag kitermelése nem külszini műveléssel történik. 3.2.2. A tervben szereplő javaslatok hatása a levegő védelmére Az OTrT a termőföld, mint természeti erőforrás védelmével, fenntartható használatával közvetlenül, illetve közvetve több övezet által is hangsúlyozottan foglalkozik, a levegő védelmére azonban egyetlen övezet sem utal. A környezet védelméről szóló törvény 22.§ (1) bekezdése szerint a levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára. Az NKP IV. emberi egészség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása stratégiai területen belül a levegőminőség javítását is kiemelten kezeli:

KÖRNYEZETTERV KFT.

43

2016 február



„A jó minőségű levegő az egészséges környezet alapeleme. A szenyezett levegő emberi egészséget, vegetációt, épített környezetet károsító hatása régóta ismert. A szenyezettség okozta betegségek gyógykezelési igénye, a fellépő terméscsökkenés, az épített környezet károsodása és az egyéb környezeti károk költségeinek fedezete komoly terhet jelent a társadalom egészének, ezért a levegőminőség javítására irányuló intézkedések társadalmi szinten valós gazdasági haszonnal járnak. „ A térségi szerkezeti terv tervezett közlekedési hálózata a levegő védelmét is szolgálja. A már meglévő és tervezett gyorsforgalmi utak (M6, M9), a tervezett főutak és a meglévő főutak településeket elkerülő szakaszai a települések levegőszennyezettségének csökkentését és zaj elleni védelmét is szolgálják. Ezen közlekedési elemek kiépítésével az érintett települések környezetminősége, életminősége javulni fog. A térségi szerkezeti terv szerint a következő települések főúti és térségi mellékúti elkerülése tervezett: Pörböly, Iregszemcse, Simontornya, Tolnanémedi, Pincehely, Nagykónyi, Dombóvár, Kapospula, Nagydorog, Bikács, Tamási. A közlekedési hálózat tervezett elemeinek részletes ismertetését a környezeti értékeléshez szükségtelennek tartjuk, hiszen azokat a térségi szerkezeti terv, a területrendezési szabályzat melléklete és a közlekedési megalapozó munkarész is részletesen tartalmazza. A levegő védelme szempontjából is meghatározóan fontos a megye kommunális szilárd hulladékgazdálkodási rendszereinek megvalósítása. A térségi hulladéklerakók (Cikó, Paks) a települési térségektől olyan távolságban találhatók, hogy azok esetleges légszennyező hatása lakóterületeket nem érint. A regionális hulladéklerakók megvalósításával lehetőség nyílt a környezetvédelmi szempontból többszörös konfliktust okozó települési és kistérségi lerakók rekultivációjára, ami a levegő védelme szempontjából is kedvező. A Őcsényi repülőtér a zajterhelés és levegőszennyezés szempontjából okozhat települési környezetvédelemi konfliktust. A megye hatályos területrendezési terve az OTrT-vel összhangban már kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtérként kijelölte Őcsény repülőterét. A repülőtér területét és védőtávolságát a hatályos településrendezési terv tartalmazza. A repülőtér meglévőnek tekinthető és fejlesztésére környezetvédelmi kizáró ok nincs, ezért természetesen a szerkezeti terv is lehetőséget ad a fejlesztésére. Mivel a közlekedési hálózat jelentősebb levegőszennyezést okozó elemeit, illetve a jelentős környezetszennyező repülőteret az OTrT már meghatározta, és a megyei terv további jelentős levegőszennyező létesítményeket nem jelölt ki, így a levegő védelme szempontjából a jelenleginél kedvezőtlenebb környezeti állapotot nem eredményezhet a terv. 3.2.3. A tervben szereplő javaslatok hatása a vizek védelmére A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 18. §-a szerint „a víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegére, valamint a vízzel kapcsolatosan – jogszabályban vagy hatósági határozatban – kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre”. Az NKP IV. a vizeink védelmére és használatára a következőt hangsúlyozza: „A víz korlátozottan rendelkezésre álló, megújuló, sérülékeny természeti erőforrás, mely mind az életminőség, mind a gazdaság alakulásában meghatározó tényező. A víz nemzeti vagyon, annak

KÖRNYEZETTERV KFT.

44

2016 február



mennyiségi és minőségi megőrzése megköveteli a vízzel, a vízkészlettel való megfelelő gazdálkodást. Az ország hidrológiai viszonyai lehetőséget biztosítanak a társadalom és gazdaság kiegyensúlyozott fejlődéséhez, a társadalmi és gazdasági tevékenységek ugyanakkor jelentős hatást gyakorolnak mind a hidrológiai folyamatokra, mind a készletek mennyiségére és minőségére. „ A vizek védelmével összefüggésben kijelölt célok: A felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotának elérése a velük való hosszú távú és fenntartható gazdálkodás biztosítása. A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme. A vizek többletéből vagy hiányából eredő káros hatások csökkentése, megelőzése. A hatályos megyei terv ezekkel a célkitűzésekkel teljes mértékben összhangban készült. A vizek védelme szempontjából a hatályos terv még két övezetet jelölt ki: – kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi övezetet, – felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetét. Az OTrT 2013. évi módosítása azonban megszüntette ezt a két övezetet, és új övezetet az országos vízminőség-védelmi terület övezetét jelölte ki. Az övezet területére vonatkozóan a szennyvíz bevezetésére és tisztítására vonatkozóan határoz meg szabályokat a terv, amelynek lényege, hogy a védett területre kívülről csak akkor szabad szennyvizet bevezetni, ha annak tisztítása a vonatkozó jogszabályoknak megfelel. Az övezeten belül a szennyvíztisztítás hatásfokának a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben megállapított határértékek szerint kell megfelelnie. Az övezet területétől függetlenül a vizek védelme érdekében alkalmazni kell a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet előírásait is. A rendeletek előírásaival a terv egyetlen ajánlása, intézkedése sincs ellentétben, sőt az ajánlások a felszíni és felszín alatti vizek védelmét is szolgálják a megye teljes területén. A felszíni vizek védelmét is szolgálja a megye szerkezeti tervén a Duna mentén kijelölt vegyes területfelhasználású térség, amelyre vonatkozó irányelvek között a vizek védelme is kiemelésre került. Fontos irányelv továbbá, hogy a terv az erdőterületek arányának növelésére, a környezetkímélő gazdálkodásra ösztönöz a területfelhasználási egységen belül. Ezen terület érzékenységét hangsúlyozza a táj terhelhetősége fejezet is, amely megkülönböztetett figyelmet fordít a folyó menti tájra. A vizek védelmét hangsúlyozza a terv a nitrátérzékeny területek kijelölésével is, ahol a mezőgazdasági használatot a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendelettel és az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelettel kell összehangolni. Nitrátérzékeny területeken az övezetre vonatkozó ajánlás is hangsúlyozza, hogy az FVM rendelet Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait a gazdálkodás során be kell tartani. A megyei területrendezési terv az OTrT-vel összhangban kijelöli a nagyvízi meder területét, továbbá térségi övezetként a rendszeresen belvízjárta területet. A két övezeti terület megegyezik a hatályos terv szerinti övezeti területtel. Az övezetek területén az OTrT a beépítésre szánt területek kialakítását tiltja, illetve korlátozza.

KÖRNYEZETTERV KFT.

45

2016 február



Az övezetekre a terv ajánlásokat is megfogalmaz, amelyek meghatározóan olyan területhasználatokra ösztönöznek, amelyek az árvízi védekezéssel, a belvízvédelemmel és a táj-és természetvédelemmel összhangban van. A nagyvízi meder területén és a belvíz által vezsélyeztetett területeken a terv a kialakult települési térségek területét nem növeli. A terv kijelöli– a hatályos megyei tervvel összhangban – a nagyvízi meder övezetét, amely területeken a vonatkozó jogszabályok szerint az épületek kialakítása fokozottan korlátozott, ami ugyancsak szolgálja a vízvédelmet is. 3.2.4. A tervben szereplő javaslatok hatása a hulladékgazdálkodásra A hulladékgazdálkodás keretén belül a hatályos megyei terv tartalmazza az OTrT által kijelölt radioaktívhulladék-lerakót (Bátaapáti) és a regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretében működő nemveszélyeshulladék-lerakót (Cikó) és a Paks térségében üzemelő térségi nemveszélyeshulladéklerakót. A módosítás a hulladéklerakókat nem érinti, így azok környezeti hatását nem kell vizsgálni. 3.2.5. A tervben szereplő javaslatok hatása a tájra A tájvédelemre vonatkozó előírásokat meghatározóan a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. és 7. §-a határozza meg. A szabályozás lényege, hogy a tájhasznosítás során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, a tájak esztétikai értékeit, a táj jellegét, egyedi tájértékeket. A területrendezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek, rendszerek, a tájképi adottságok, tájértékek megőrzésére. A terv a természet védelméről szóló törvény tájvédelemre vonatkozó előírásainak megfelelően készült. A térségi szerkezeti terv területfelhasználási rendszere figyelembe veszi a természeti értékek, rendszerek védelmét. Vegyes területfelhasználású térségként hangsúlyozza a Tolnai dombvidék, a Duna mente térségének ökológiai rendszerben betöltött kiemelt jelentőségét a térség tájképi értékekben való gazdagságát, táji- természeti érzékenységét. Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó irányelvek kiemelten hangsúlyozzák a tájvédelem, a történeti hagyományokon alapuló természeti adottságokhoz igazodó több funkciós tájgazdálkodás jelentőségét. A mezőgazdasági térségen belül kiemeli a mezőgazdasági területek tájképi, természeti értékeket is figyelembe vevő differenciált szabályozásának szükségességét. A települési térségen belül kiemelt hangsúlyt kap a vidéki térségekben a település és a táj harmonikus egységének megőrzése. A hatályos megyei terv OTrT szerinti övezeti rendszerén belül a tájképvédelmet közvetlenül az országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetei szolgálták. A módosított OTrT „összevonva” a két övezetet már Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területet jelölt ki. Az OTrT szerinti övezetet a Földművelésügyi Minisztérium jelentős mértékben pontosította, meghatározóan a BátaszékTolna közötti mezőgazdasági térség övezetből történő kivételével. A hatályos megyei tervhez hasonlóan a módosítás is azt az elvet követi, hogy a települési térségek területét kivette az övezetből. A településkép-védelem ugyanis nem azonos a tájképvédelemmel. A tájképvédelem mellett sajátos megyei térségként biztosítja a terv a települések védelmét. Közvetve azonban az országos ökológiai hálózat övezeteinek, a tájrehabilitációt igénylő terület övezetének, és a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetének is van tájvédelmi jelentősége. KÖRNYEZETTERV KFT.

46

2016 február



A sajátos megyei térségek közül pedig a térségi jelentőségű építészeti örökség területei, a Natura 2000 területek, MTÉT területek, a szélerőműpark telepítése szempontjából vizsgálat alá vonható terület övezetének kijelölése és az azokra vonatkozó ajánlások a tájvédelem szempontjából is meghatározóan fontosak. A tájképvédelmi övezet kiemelt jelentőségét az is igazolja, hogy a legtöbb szabályozási ajánlás erre az övezetre vonatkozik. A megfogalmazott 22 ajánlás a területfelhasználás táji, természeti értékeket is figyelembe vevő differenciált településrendezési szabályozására, a történeti hagyományokon alapuló mezőgazdasági használat fenntartására, az építményi funkciók és a sajátos területhasználatok összehangolására, tájrehabilitációjára ösztönöz. 3.2.6. A tervben szereplő javaslatok hatása az épített környezetre A környezet védelméről szóló törvény 24.§-a szerint „az épített környezet védelme kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre.” A terv OTrT-vel összhangban lévő rendelettel elfogadandó munkarészeinek az épített környezet védelmével összefüggő mondanivalója nincs. Ez azonban nem a megyei terv, hanem az OTrT és a tartalmi követelmények hibája. A terv határozattal elfogadandó irányelvei, és ajánlásai részletesen foglalkozik az épített környezet védelmével is. Az épített környezet védelme a településrendezés eszközeiben érvényesíthető, így meghatározóan települési önkormányzati hatáskör. Talán ennek tudható be, hogy az OTrT az épített környezet védelmével közvetlenül nem foglalkozik, azzal összefüggő övezetet nem határozott meg. A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület a világörökségi és világörökségi-várományos terület övezete az épített környezet védelmét is szolgálja. Az OTrT 2013. évi módosítása azonban sajnálatos módon megszünetette a történeti települési terület övezetét. Ezzel a megyei területrendezési terv épített környezet védelmére gyakorolt hatása rendeleti szinten tovább csökkent. A történeti települések azonban nem tűntek el egészen a tervből. A terv sajátos megyei térségei között már a hatályos tervben szerepelt a „térségi jelentőségű építészeti örökség területe” tervlap és az erre vonatkozó ajánlások. A tervlapon megkülönböztette a védendő szerkezetű településeket, a térségi jelentőségű kulturális örökségvédelmi területeket. A tervlap tartalmazta továbbá tájékoztató elemnként a történeti településeket és a világörökségi-várományos területtel érintett településeket. Mivel a történeti település megszűnt, így ezen tervlapon ezek a települések „az épített örökség szempontjából kiemelten kezelendő területekként” szerepelnek. A történeti települések megszüntetése talán annak is a következménye, hogy a megyei tervek szinte minden esetben (így Tolna megye hatályos terve is) javaslatot tettek további településszerkezeti szempontból érzékeny és értékes település történeti településsé nyilvánítására. A történeti települések területén a településkép-védelmi területek kijelölése is fontos lett volna. A hatályos terv szerinti történeti települések ezért sajátos megyei térségként, az építészeti örökség szempontjából kiemelten kezelendő területek közé kerültek át „építészeti örökség térségi jelentőségű településeiként”. A védendő szerkezetű településekre és az építészeti örökség térségi jelentőségű központjaira vonatkozóan a határozat tervezet közös ajánlásokat tartalmaz. Az épített környezet védelmét szolgálják a terv települési térségre vonatkozó irányelvei. Az ajánlások közül az épített környezetre vonatkozó javaslatokat tartalmaz: – a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó általános célok, – a gazdaságfejlesztés térségeire vonatkozó ajánlások, – a turizmusfejlesztés térségeire vonatkozó ajánlások.

KÖRNYEZETTERV KFT.

47

2016 február



Ezen kívül a tájképvédelmi övezetre vonatkozó ajánlások között is megtalálhatók az épített környezetre vonatkozó ajánlások a települések és a táj harmonikus egységének megőrzése érdekében. 3.2.7. A tervben szereplő javaslatok hatása a kulturális örökség védelmére A megye hatályos területrendezési terve az akkor hatályos OTrT-vel összhangban tartalmazta a világörökségi és világörökségi várományos terület és a történeti települési terület övezetét. Tolna megye területén világörökségi terület nincs. Világörökségi várományos területeket az OTrT kijelölte. Tolna megyét a Római birodalom határai – dunai limes – és a magyarországi tájházak hálózata érinti. Az OTrT a történeti település övezetét megszüntette, így ezen települések sajátos megyei térségként szerepelnek a tervben. A világörökségi és világörökségi várományos területre már a hatályos terv meghatározott ajánlásokat. Az építészeti örökség szempontjából kiemelten kezelendő területre vonatkozóan ugyancsak tartalmaz ajánlásokat a határozat tervezet. Ezek az ajánlások együttesen szolgálják a kulturális örökség és azon belül a világörökségi és világörökségi várományos területek védelmét. Ezzel biztosítható a megye térségi jelentőségű műemlékeinek és régészeti területeinek a védelme is. 3.2.8. A tervben szereplő javaslatok hatása az élővilágra – a biológiai sokféleségre Az NKP IV az élővilág védelmére és a biológiai sokfélesége a Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata stratégiai területen belül többek között a következőket hangsúlyozza: „Az ökoszisztéma szolgáltatások biztosítják az emberi társadalom és gazdaság fennmaradásához szükséges javakat és feltételeket (pl. tiszta víz, levegő, a talaj termékenysége, élelmiszerek, genetikai erőforrások). A leromlott ökoszisztémák sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem képesek az emberiség számára szükséges létfontosságú szolgáltatásokat biztosítani. Természeti örökségünk jövőbeni megőrzése érdekében a természetvédelmi szempontokat nem csupán a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, hanem minden területen és tevékenységben érvényesíteni kell. Kiemelten fontos a genetikai sokféleség, a természetes növénytakaró megőrzése, csökkenésének megállítása. Egy faj/fajta eltűnése adott esetben egyúttal a tulajdonságait meghatározó génállomány végleges elvesztésével jár, amely többé nem rekonstruálható és mással nem pótolható. A biológiai alapok, növény- és állatfajok, fajták, vetőmagvak és szaporítóanyagok genetikai értékének megőrzése, fenntartása, fejlesztése, a természet- és tájvédelem az agrártermelés folyamatosságát és az éghajlatváltozásához való alkalmazkodás lehetőségét is biztosítja.” Az ökológiai hálózat jelentőségét hangsúlyozza a terv a megye szerkezeti tervében azzal, hogy a dombvidéki és folyó menti, természeti értékekben gazdag tájegységeket olyan vegyes területfelhasználású térségként jelölte ki, ahol a biológiai sokféleség fokozása az erdőterületek növelésével biztosítható. A terv térségi területfelhasználási egységekre vonatkozó célkitűzések között is kiemelt hangsúlyt kap az élővilág védelme, a biológiai sokféleség megőrzése: A természetvédelmi oltalom alatt álló, az ökológiai hálózat részét képező, egyben a Natura 2000 területeken lévő mezőgazdasági területeket a településrendezés eszközeiben korlátozott használatú mezőgazdasági területfelhasználási egységbe javasolt sorolni.

KÖRNYEZETTERV KFT.

48

2016 február



Korlátozott használatú mezőgazdasági területen – meghatározóan – rétek, legelők, fás legelők – a gazdálkodást össze kell hangolni a természetvédelmi, ökológiai érdekekkel. Biztosítani kell a védett természeti értékek megőrzését, az ökológiai hálózat biológiai sokféleségét – fejlesztési lehetőségét, a Natura 2000 területek jelölő növény- és állatfajainak a megőrzését. Ösztönözni kell a táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi prioritású tájgazdálkodást. Az ökológiai hálózatba védett természeti területre, Natura 2000 területre eső erdők területén az erdőgazdálkodást a táj- és természetvédelmi, ökológiai érdekekkel össze kell hangolni. A dombvidéki mozaikos tájszerkezet és változatos történeti tájhasználat megőrzése, a hagyományos tájkarakter védelme az élővilág védelmét is szolgálja. Az élővilág védelme, a természetvédelmi oltalom alatt álló területek „háborítatlanságának” megőrzése szempontjából kiemelten fontos vizsgálni a terv tervezett közlekedési hálózatának egyes elemeit. A közlekedési hálózatot a térségi szerkezeti terv az OTrT-vel és a hatályos megyei területrendezési tervvel összhangban jelölte ki. A közlekedési hálózat tervezett elemei védett természeti területeket Natura 2000 területeket és az ökológiai hálózat megterületeit csak minimálisan érintik. Közvetve az élővilág védelmét, a táj biológiai sokféleségének változatosabbá tételét, a természeti, táji értékek védelmét is szolgálják a terv övezetei és az övezetekre vonatkozó ajánlások: – tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek – kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületek – kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek – erdőtelepítésre javasolt területek – tájrehabilitációt igénylő területek – szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható területek. A hatályos megyei területrendezési terv kijelölte az országos ökológiai hálózat övezeteit. A módosítás a Földművelésügyi Minisztérium által adott új adatszolgáltatás alapján változtatás nélkül tartalmazza a magterület, ökológiai folyosó területét és a pufferterületet. Az övezetekre vonatkozó OTrT szerinti szabályok mellett ajánlásokat is tartalmaz. Ezek az ajánlások a természet védelméről szóló törvénnyel összhangban a természeti örökség, az élővilág védelmét szolgálják. A megye hatályos tervének sajátos térsége a Natura 2000 területek övezete is. Az övezet területére vonatkozóan az ajánlás arra hívja fel a figyelmet, hogy Natura 2000 területen csak a védelmi célokkal összhangban lévő építmények létesíthetők. A védett természeti területek, az ökológiai hálózat övezetei és a Natura 2000 területek kapcsolatát a megye meglévő és tervezett műszaki infrastruktúra hálózatával a mellékelt térképek szemléltetik.

KÖRNYEZETTERV KFT.

49

2016 február



A terv módosításának hatása a Natura 2000 területeken A hatályos megyei területrendezési terv a Natura 2000 területek teljes körű védelmének figyelembevételével készült. A mostani módosítás tartalmát a 21. fejezet ismerteti. A Natura 2000 területre vonatkozó hatásokat kizárólag a konkrét módosításokkal összefüggésben vizsgáljuk. A térségi szerkezeti terv módosításainak hatása a Natura 2000 területekre. 1) Az erdőtelepítésre javasolt területek övezete figyelembevételével a vegyes területfelhasználási térség területe növekedett, a mezőgazdasági térség ezzel arányosan csökkent. Pálfa, Kisszékely, Sárosd, Hőgyész, Szakály, Lengyel, Kisvejke, Györe, Várdomb, Des, Sárpilis térségében. Ez a módosítás Kisszékely térségében közvetlenül határos különleges madárvédelmi és egyben természet megőrzési területtel. A vegyes területfelhasználási egységbe történő átsorolás a térség mozaikosságát, természeti értékekben való gazdagságát hangsúlyozza.. A térségi területfelhasználási egységekre vonatkozó célkitűzések kiemelten hangsúlyozzák a természeti értékek, Natura 2000 területek védelmének fontosságát, így ezek a módosítások a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem lesznek. 2) A települési térség területre Sióagárd és Értény hatályos településszerkezeti tervével összhangban növekedett. A két település települési térsége környezetében Natura 2000 terület nem található így a módosítás Natura 2000 területre hatással nem lesz. 3) Az M-9 gyorsforgalmi út nyomvonala az elkészült engedélyezési terv alapján a környezetvédelmi engedéllyel rendelkező nyomvonalat tartalmazza. Ez a tervezett nyomvonal teljesen más vonalon halad, mint az OTrT szerinti nyomvonal. Az M9 tervezett új nyomvonala Szekszárdtól Somogy megye határáig Natura 2000 területeket nem érint, így a védett területekre kedvezőtlen hatása nem lesz. 4) A Nagykónyi (61. főút) – Lajoskomárom térsége – Székesfehérvár (M7) tervezett főút már nem szerepel az OTrT-ben. A tervezett főút Natura 2000 területeket nem érintett, így kivétele az OTrT-ből és a megyei tervből a Natura 2000 területre hatással nincs. 5) Új főúti kapcsolat a Nagykónyi (61. főút) – Iregszemcse (65. főút), amely meglévő közút nyomvonalán tervezett. A tervezett új főút tágabb térségében Natura 2000 terület nincs, így a védett területre hatása nem lesz a módosításnak. 6) Az OTrT szerinti főutak tervezett településelkerülő szakaszai: 55. sz. főút Pörböly (Bátaszék és Alsónyék elkerülése megvalósult); 63. sz. főút Nagydorog, Bikács; 65. sz. főút Tamási, Iregszemcse; 61. sz. főút Simontornya, Tolnanémedi, Pincehely, Tamási, Nagykónyi, Dombóvár, Kapospula A meglévő főutak tervezett településeket elkerülő szakaszai közül egyik sem érint Natura 2000 területet, így a védett területekre ezen módosításoknak nincs hatása. 7) Új térségi jelentőségű Duna híd és közúti kapcsolat Paks térségében (az OTrT nem tartalmazza) A Paks térségében tervezett Duna híd a Duna menti Natura 2000 területet keresztezi. Az elkészült tanulmányterv a tervezett hidat Dunaszentgyörgy térségében tervezi, ahol a Natura

KÖRNYEZETTERV KFT.

53

2016 február



2000 terület egyben magterület a legkevésbé érintett. A híd pontos helyének kijelölése során a természetvédelmi szempontokat fokozottan érvényesíteni kell. 8) A (Horvátország) Gyékényes – Budapest – Záhony térsége (Ukrajna) tervezett nagysebességű vasút érinti a megye következő településeit: Magyarkeszi, Nagyszokoly, Iregszemcse A tervezett nagysebességű vasútvonal tágabb térségében Natura 2000 terület nem található. 9) A Paksi Atomerőmű tervezett kettes blokkja szerepel az OTrT mellékletében: Paks I, Paks II A Paksi atomerőmű kettes blokkját az OTrT tartalmazza így azzal összhangban a megyei területrendezési terv is tartalmazza. Az új atomerőmű tervezésénél, kivitelezésénél és üzemeltetésénél a környezetvédelmi szempontokat fokozottan érvényesíteni kell, így a Duna menti Natura 2000 területre várható kedvezőtlen hatásokat a lehető legkisebbre kell csökkenteni. 10) A tervezett kiserőművek közül kikerült a szerkezeti tervből Dunaföldvár, Németkér, Pusztahencse területén tervezett szélerőmű parkok. A módosítás Natura 2000 területet nem érint. Madárvédelmi szempontból a szélerőműparkok kivétele a tervből kedvezőnek mondható. 11) Területrendezési hatósági eljárás keretében beillesztésre került a tervbe a Fürged térségében tervezett szélerőműpark. A módosítás Natura 2000 területet nem érint. A szélerőműpark területrendezési hatósági engedély alapján már része a tervnek. 12) A módosított OTrT már nem Szekszárd térségében jelöl ki országos jelentőségű kikötőt, hanem Pakson. A tervezett kikötő a Duna Natura 2000 területét érinti. A meglévő kikötő fejlesztését úgy kell tervezni, hogy a Duna menti természetes és természetközeli élőhelyekre kedvezőtlen hatása ne legyen. Térségi övezetek pontosítása A Natura 2000 területek szempontjából az ökológiai hálózat övezetinek pontosítása a legjelentősebb változás. A Natura 2000 területek teljes területükkel az ökológiai hálózatba tartoznak, azon belül is a magterület övezetébe. A módosítás az övezetek adatszolgáltatás szerinti területén nem változott, így a Natura 2000 területek védelme magterületen biztosított. A szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezetét a módosítás úgy jelölte ki, hogy annak nem részei a védett természeti területek, az ökológiai hálózat övezetei, úgy a Natura 2000 területek sem. A további térségi övezetek meghatározóan ugyancsak a környezet védelmét, így a Natura 2000 területek védelmét is szolgálják. A hatályos megyei terv – így a módosítás is – azzal is hangsúlyozza a Natura 2000 területek fontosságát, hogy sajátos megyei térségként is kijelölte. A határozattal elfogadandó munkarészek A határozattal elfogadandó munkarészek tartalma koncepcionálisan nem változott. A területfelhasználási egységekre vonatkozó célkitűzések, a térségi övezetekre, sajátos megyei térségekre vonatkozó ajánlások kiemelten hangsúlyozzák a megye történeti hagyományokon alapuló és a természeti adottságokhoz igazodó tájhasználat, tájkarakter védelmének, a természeti értékek, Natura 2000 területek megőrzésének fontosságát. Így a határozat tervezetben szereplő célkitűzések, ajánlások a Natura 2000 területek szempontjából egyértelműen kedvezőnek mondható.

KÖRNYEZETTERV KFT.

54

2016 február



4. A TERVBEN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE A megye területrendezési terve határozattal elfogadandó fejezete tartalmazza a megyei területrendezési terv végrehajtásának, érvényesülésének segítésére, továbbá a rendelettel jóváhagyandó munkarészekben nem szerepeltethető megyei térségi szempontok és érdekek érvényesíthetősége érdekében megfogalmazott intézkedési javaslatokat. Az egyeztetési dokumentációban szereplő intézkedések között közvetlenül a környezet védelmét érintő vagy azzal összefüggő intézkedési javaslat nincs. Az intézkedések között azonban több is van, amelynek közvetetten a megye környezet minősége szempontjából is jelentősége van: 4.1.

4.2.

A Tolna Megyei Közgyűlés gondoskodik a rendelettel elfogadott térségi szerkezeti terv, térségi övezetek és területrendezési szabályzat, továbbá a határozattal elfogadott irányelvek és ajánlások közzétételéről a területrendezési tervnek a megye hivatalos honlapján történő elhelyezéséről, a terv alkalmazásának gyakorlati teendőiről. A Tolna Megyei Közgyűlés gondoskodik arról, hogy a rendelettel elfogadott területrendezési tervben foglaltak és a határozattal elfogadott általános célok és ajánlások a megye fejlesztési koncepciójába, programjaiba beépüljenek és azok a régió és a kistérségek tervdokumentumaiban is érvényesüljenek.

Ezzel együtt természetesen a határozattal elfogadott környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi szempontú ajánlások, irányelvek is beépültek a megyei területfejlesztési koncepcióba, programjaiba. 4.3.

A Tolna Megyei Közgyűlés gondoskodik arról, hogy a településrendezés eszközei a megye területrendezési tervével összhangban készüljenek. A megyei főépítész évente beszámol a Közgyűlésnek arról, hogy a településrendezési tervekhez kapcsolódó tervtanácsi munkában és más területrendezési, államigazgatási véleményezési eljárások során hogyan érvényesülnek a megyei területrendezési terv követelményei, ajánlásai.

Az intézkedés alapján a megyei főépítésznek nemcsak a rendelettel elfogadott tervi elemek településrendezés eszközeibe történő beépítéséről kell gondoskodnia. Ösztönöznie kell a településeket arra, hogy a településrendezési eszközeik a megyei terv ajánlásaival is összhangban készüljenek. Jó lenne, ha az ösztönzésben a környezet védelméért felelős szervezetek is feladatot vállalnának. A közlekedési hálózati elemek megvalósítására vonatkozó intézkedési javaslatok közül a térségi mellékúthálózat megvalósítására vonatkozó intézkedésnek is kedvező hatása van, hiszen a térségi mellékúthálózat hiányzó elemeinek megvalósítása a települések közötti közlekedést rövidíti le, ami környezetvédelmi szempontból rendkívül kedvező. A térségi mellékúthálózat települési elkerülő szakaszainak megépítése több település környezetminőségét javítja.

KÖRNYEZETTERV KFT.

55

2016 február



5. A TERV HATÁSA A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVEKRE A terv hatása a településrendezés eszközeire meghatározó, de hatással lehet a megyei, területfejlesztési programokra, ágazati programokra egyaránt. A megye 2015-ben elfogadott területfejlesztési koncepciója a hatályos területrendezési tervvel összhangban készült. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23.§ (4) bekezdése ugyanis kimondja: „A területfejlesztési és ágazati programok, valamint a településrendezési tervek készítése, egyeztetése és elfogadása során figyelembe kell venni az országos, regionális és megyei területrendezési tervben foglaltakat.” A törvényi előírás szerint a megyei terv rendelettel elfogadott térségi szerkezeti tervében foglaltakat, továbbá a térségi övezeteket az ágazati programok készítése során is figyelembe kellene venni. Tapasztalataink szerint ez nem minden esetben történik így, mivel az ágazati tervek készítése során a megyei önkormányzat nem véleményező szervezet. Pedig, ha az OTrT a megyei tervek számára teszi kötelezővé a térségi területfelhasználás rendszerének, az infrastruktúra hálózatnak pontosítását, az OTrT által kijelölt övezetek pontosítását és a térségi övezetek kijelölését, akkor elvárható, hogy az ágazati programok az OTrT-vel összhangban lévő megyei területrendezési tervben foglaltakat vegyék figyelembe. Az igazság azonban ezzel szemben az, hogy a megyei területrendezési tervek legfeljebb a megyei ágazati programokban és a településrendezési tervekben érvényesíthetőek. Az országos ágazati programok a megyei területrendezési tervek figyelembe vétele nélkül készülnek, legfeljebb az OTrT következő módosításánál az ágazatukat érintő övezetek területét megváltoztatják (lásd: kiváló termőhelyi adottaságú szántóterület) vagy ágazati programjaik alapján új övezeteket eröltetnek be az OTrT-be, így a megyei tervbe is. Olyan övezeteket is, amelyeknek a területrendezésre, környezetalakításra hatásuk nincs, mivel az OTrT szabályozása a végrehajtásra vonatkozóan semmiféle kötelezést nem tartalmaz (lásd: jó termőhelyi adottságú szántóterület, erdőtelepítésre javasolt terület). Például a vízeróziónak és széleróziónak kitett területekre vonatkozóan az eredeti OTrT még tartalmazott olyan szabályokat, amelyek a földhasználatra vonatkoztak és így betartásuk a termőföld védelmében hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervek feladata lett volna, ezek a szabályok azonban az OTrT 2008-as módosítása során kikerültek az OTrT-ből. A szélerózió és a vízerózió elleni védelemmel összefüggésben területrendezési feladata már csak az önkormányzatoknak van, holott a termőföld védelme nem az önkormányzatok feladatköre. Ennek következtében a két övezet ki is került az OTrT-ből. A környezeti értékelés részeként nyugodt lelkiismerettel megállapíthatjuk, hogy az elfogadott megyei területrendezési tervek csak a megyei szinten készülő ágazati programokra vannak hatással. Ennél sokkal nagyobb jelentőségű és egyértelműbb a településrendezésre gyakorolt hatás. A településrendezési tervek készítése során ugyanis az illetékes állami főépítészek és a megyei főépítészek feladata a megyei területrendezési tervekkel való összhang ellenőrzése. A térségi területfelhasználás rendszerének és az infrastruktúra hálózat településszerkezeti tervbe történő átvétele kötelező. Az eltérésre a területfelhasználási egységekre vonatkozóan az OTrT határoz meg szabályokat. Az OTrT 6.§ (2) bekezdése szerint: „A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy KÖRNYEZETTERV KFT.

56

2016 február


c)

d) e) f)


természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben a nagyvárosias lakóterület és vegyesterület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető;; a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni; az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.”

Ezek a szigorú szabályok környezetvédelmi szempontból üdvözölhetők ugyan, de több esetben a fenntartható környezetvédelmi követelményekkel összhangban lévő településfejlesztést, gazdaságfejlesztést is korlátozhatják. Az erdőgazdálkodási térség az OTrT szerint legalább 50ha lehet, tehát az 50ha-nál kisebb erdőterületeket a terv külön térségként nem ábrázolhatja. Ez ellentmond az „erdőtörvénnyel”! Ezen szabály szerint a terv kénytelen a megye területén lévő mozaikos erdőket mezőgazdasági térségként, vagy vegyes térségként kijelölni. Az OTrT szerint csak 10ha-nál nagyobb települési térség ábrázolható. A külterületi lakott helyek, mezőgazdasági üzemközpontok így a mezőgazdasági térség területébe kerülnek. A mezőgazdasági területfelhasználási térség településrendezési tervben történő „pontosítása” során tehát a 15%-os eltérési lehetőséget elviheti az erdőtörvénnyel összhangban az 50ha-nál kisebb erdőterületek kijelölése, továbbá a már művelésből kivett beépített vagy beépítésre szánt területek kijelölése, tehát a települések számára további fejlesztési lehetősége nem vagy alig marad. Mondhatnánk erre, hogy ez környezetvédelmi szempontból nagyon kedvező, de ez nem így van. A településfejlesztés tudatosabbá tételét, a fejlesztés és a rendezés során a fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítését a „fenntartható fejlődés mindhárom dimenzióját – társadalom, gazdaság, környezet – egyforma súllyal kell kezelni”. A megyei területrendezési terv nem lehet gátja a fenti elvekkel összhangban lévő településfejlesztésnek, rendezésnek. A megye területrendezési terve tehát az OTrT településfejlesztést korlátozó pontosítási szabályai miatt a fenntarthatóságon túl is korlátozhatja egyes települések fejlesztési lehetőségeit, ami nem megengedhető. Az egyetlen megoldás az lehetne, ha a térségi területfelhasználási egységek települési szintű pontosítása során a már kialakult eltérő területfelhasználásokat nem kellene a százalékos eltérésbe beleszámítani. Például mezőgazdasági térség esetén a már meglévő erdőterületeket, a már beépített területeket. A megyei terv OTrT szerint kijelölt közlekedési hálózatát is meghatározott szabályok szerint pontosíthatják a településrendezési tervek. Az OTrT 9.§(6) b, pontja szerint: „Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/-5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonal-változattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolta.” Ez a szabály tehát rugalmasabb a területfelhasználási egységekre vonatkozó szabálynál, hiszen területrendezési hatósági eljárás keretében lehetőség van nagyobb eltérésre is. Még ennél is tovább megy az OTrT 10.§-a:

KÖRNYEZETTERV KFT.

57

2016 február



10. § (1) Az 1/5.-1/7. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (2) Az 1/1-1/4. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (3) Az 1/8-10. számú mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. Az ágazati szempontok között nyilvánvalóan a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok és követelmények is meghatározóak, így az infrastruktúra hálózatok településrendezési tervekben történő pontosítása során a környezetvédelmi szempontok érvényesíthetőek. Az OTrT-vel összahangban kijelölt térségi övezetek pontosítására vonatkozóan az OTrT 12A§(4) bekezdése a következők szerint rendelkezik: „ A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb + - 5%-kal változhat.” Az érintett államigazgatási szervek köre azonban nem teljes. A településrendezési tervek készítése során az országos és térségi övezetek területi érintettségével kapcsolatban állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körét a 282/2009. (XII.11.) Kormány rendelet határozza meg. Ebből kiderül, hogy nem minden övezet esetében meghatározott az előzetes adatszolgáltatásra, így az állásfoglalásra jogosult államigazgatási szerv. A településrendezési tervek készítése során egyértelmű a következő övezetek pontosításának lehetősége: -

kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, tájképvédelmi szempontból kiemleten kezelendő terület, világörökségi és világörökségi várományos terület, országos vízminőség-védelmi terület, nagyvizi meder, kiemelt fontosságú honvédelmi terület, magterület, ökológiai folyosó, puffer terület, ásványi nyersanyag vagyon terület, rendszeresen belvízjárta terület, földtani veszélyforrás területe honvédelmi terület

A kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületnek továbbá az erdőtelepítésre javasolt területnek csak adatszolgáltatója van (FÖMI), állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szerv továbbra sincs.

KÖRNYEZETTERV KFT.

58

2016 február



A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerint a településszerkezeti terv kötelező alátámasztó szakági munkarésze a területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás). A településrendezési eszközökre tehát a megyei területrendezési terv rendelettel elfogadott térségi szerkezeti terve, térségi övezetei és az ezekre vonatkozó OTrT szerinti szabályok meghatározó hatással vannak, hiszen csak azokkal teljes összhangban készíthetők el. Ennek ellenőrzésére a településrendezés eszközeinek egyeztetésébe kötelezően bevonandó államigazgatási szervek jogosultak. A területrendezési terv határozattal elfogadott ajánlásai, irányelvei csak a határozatot megalkotó megyei önkormányzatok számára kötelezőek. Így azok a megye ágazati programjaira lehetnek hatással. Ezt a terv intézkedési javaslatai is megerősítik: 4.1.

A Tolna Megyei Közgyűlés gondoskodik a rendelettel elfogadott térségi szerkezeti terv, térségi övezetek és területrendezési szabályzat, továbbá a határozattal elfogadott irányelvek és ajánlások közzétételéről a területrendezési tervnek a megye hivatalos honlapján történő elhelyezéséről, a terv alkalmazásának gyakorlati teendőiről.

4.2.

A Tolna Megyei Közgyűlés gondoskodik arról, hogy a rendelettel elfogadott területrendezési tervben foglaltak és a határozattal elfogadott általános célok és ajánlások a megye fejlesztési koncepciójába, programjaiba beépüljenek és azok a régió és a kistérségek tervdokumentumaiban is érvényesüljenek.

Az ajánlások a településrendezési tervek szempontjából nem kötelezőek. Az állami főépítész, illetve a megyei főépítész ösztönözheti a települési önkormányzatokat arra, hogy a rendezési terveik készítése során vegyék figyelembe az ajánlásokat, hiszen azok egyértelműen a megye, a kistérségek és a települések fenntartaható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlesztését, az értékeik védelmét és természeti erőforrásaik fenntartható használatát szolgálják.

KÖRNYEZETTERV KFT.

59

2016 február



6. A TERVBEN SZEREPLŐ JAVASLATOK MONITOROZÁSI LEHETŐSÉGÉRE VONATKOZÓ JAVASLAT A megyei terv meghatározóan a településrendezési tervekkel monitorozható. A településrendezési tervezés során derül ki, hogy a területrendezési tervek, OTrT és az azzal összahangban lévő megyei terv hogyan alkalmazható, a pontosítások során milyen konfliktusok kezelhetők és melyek nem kezelhetők a településrendezés eszközeiben. Az ezzel összefüggő tapasztalatokat a megyei főépítész gyűjtheti össze. Erre vonatkozó intézkedési javaslat található a tervben: 4.3.

A Tolna Megyei Közgyűlés gondoskodik arról, hogy a településrendezés eszközei a megye területrendezési tervével összhangban készüljenek. A megyei főépítész évente beszámol a Közgyűlésnek arról, hogy a településrendezési tervekhez kapcsolódó tervtanácsi munkában és más területrendezési, államigazgatási véleményezési eljárások során hogyan érvényesülnek a megyei területrendezési terv követelményei, ajánlásai.

Ezeket a tapasztalatokat a Megyei Közgyűlés érvényesítheti az OTrT módosításának kezdeményezésével és a megyei területrendezési terv módosítása során. Ugyancsak a területrendezési terv érvényesülését, érvényesítését értékelheti az állami főépítészi iroda, hiszen a területrendezési tervvel való összhang ellenőrzése meghatározóan az állami főépítész feladata. A monitorozással összefüggésben azonban alap probléma az, hogy a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel összhangban kell lennie. Tehát a tervek közötti konfliktusokat a tervezők, helyi önkormányzatok minden esetben kénytelenek kezelni. Így a konfliktusok sok esetben feledésbe merülnek, ami nem segíti a megyei tervhez való visszacsatolást és a megyei tervnek az OTrT-hez való visszacsatolását. Ez tapasztalható volt az OTrT 2008. évi módosításakor is, amelynek során a településrendezésben a területrendezési tervekhez való illeszkedés általános konfliktusait nem sikerült megnyugtatóan rendezni, sőt az OTrT módosítása újabb konfliktusokat szült. Az OTrT 2013-as módosítása már jobban kezelte a konfliktusokat. Azon övezetek nagy részét amelyeknek nem volt adatszolgáltatója kivették az országos tervből. A területfelhasználás új rendszere figyelembe vette a megyei terv területfelhasználási rendszerét.

KÖRNYEZETTERV KFT.

60

2016 február



7. A TERV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA A megye módosított területrendezési terve összefoglaló környezeti értékelése előtt nagyon fontos újra tisztázni, hogy a megyei terveknek szigorú keretek közé szorított tartalmi követelményrendszere van, amelyet magasabb szintű jogszabályok és azokon belül az Országos Területrendezési Terv határoz meg. Környezetvédelmi szempontból bírálható ugyan a térségi szerkezeti terv, térségi területrendezési szabályzat, térségi övezetek tartalma, de csak akkor, ha a megyei tervnek lehetősége van a bírálat alapján történő módosításra. A környezeti értékelés ennek figyelembevételével készült. A terv tartalma, egyes munkarészei megfelelnek a tartalmi követelményeknek, összhangban vannak az Országos Területrendezési Tervvel. A környezeti értékelés során nem állt szándékunkban a tervben foglaltak részletes ismertetése, hiszen a javaslattevő fázis egyeztetési dokumentációját a környezeti értékelést is véleményező szervezetek megkapták. Csak azokat a tervi elemeket emeltük ki, amelyeket a környezeti értékelés szempontjából meghatározóan fontosnak ítéltünk. A környezeti értékelés a területrendezéssel összefüggő jogszabályokkal, a környezetvédelemmel összefüggő meghatározó jogszabályokkal és a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal való összahang vizsgálatára terjedt ki. Természetesen vizsgálható lett volna még a környezetvédelemmel összefüggő számtalan nemzetközi egyezmény, irányelv, stratégia, terv, koncepció és program, de ezekkel az értékelés alapdokumentációját képező országgyűlési határozattal elfogadott 2015-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program összhangban készült, így ezek külön összehasonlító értékelését feleslegesnek tartottuk. A megye területrendezési tervének környezetvédelmi szemlélete, a természeti erőforrások védelme,a biológiai sokféleség megőrzése, fenntarthatósága iránti elkötelezettség egyaránt áthatja a térségi szerkezeti tervet, a térségi övezeteket, a térségi területrendezési szabályzatot egyaránt. Ez nem kizárólag a tervezők érdeme, hiszen erre az Országos Területrendezési Terv is kötelez. Az ajánlások és a sajátos megyei térségek meghatározása azonban tervezői javaslat volt, amelyben ugyancsak meghatározó a környezetvédelem, táj- és természetvédelem, az épített környezet védelme, a kulturális örökség védelme, a természeti erőforrások fenntartható használata iránti elkötelezettség. Ez az elkötelezettség a jelenlegi módosításban is megvan, hiszen a célkitűzések, ajánlások tartalma a hatályos tervhez képest nem változott. Az OTrT környezetvédelmi érzékenységét igazolja, hogy a megyei tervekben kötelezően alkalmazandó 16 övezet közül 14 függ össze a környezetvédelemmel, természeti erőforrásokkal, a táj- és természetvédelemmel, a kulturális örökség védelmével. Az övezetekre vonatkozó OTrT szerinti szabályok mellett a terv szabályozási ajánlásokat is megfogalmaz, amelyek összhangban vannak az ágazati jogszabályokkal, kiemelten: – – – – – – –

a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvénnyel, a természet védelméről szóló törvénnyel, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénnyel, a kulturális örökség védelméről szóló törvénnyel, a termőföld védelméről szóló törvénnyel, a vízgazdálkodásról szóló törvénnyel, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvénnyel

és azok végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekkel, miniszteri rendeletekkel egyaránt. A környezeti értékelés igazolta, hogy a terv a Nemzeti Környezetvédelmi Program átfogó célkitűzéseivel összhangban van, illetve azokkal semmilyen vonatkozásban nem ellentétes.

KÖRNYEZETTERV KFT.

61

2016 február



Összhangban van a terv az NKP IV. mellékletét képező Nemzeti Természetvédelmi Alaptervvel is. A terv meghatároz az OTrT-ben nem szereplő olyan sajátos megyei térségeket is, amelyek Tolna megyére, a megye tájhasználatára jellemzőek. A tervben szereplő sajátos megyei térségek közvetlenül, vagy közvetve összefüggenek a környezetvédelemmel is. Az ezekre a megyei térségekre vonatkozó ajánlások is összhangban vannak az ismertetett jogszabályokkal, programokkal. A térségi szerkezeti terv területfelhasználási rendszere a vegyes területfelhasználású térség kijelölésével az erdőterületek növelésére, a vizek védelmére, a környezetkímélő mezőgazdasági termelésre ösztönöz. Az erdőgazdálkodási térség kijelölése biztosítja a meglévő erdőterületek védelmét és további erdőtelepítésekre ad lehetőséget. A mezőgazdasági térség lehetőséget ad a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek védelmére és a kedvező adottságú árutermelő gazdálkodásra alkalmas termőföldek védelmére, a mezőgazdasági területek természeti adottságaihoz és érzékenységéhez igazodó, a történeti tájhasználatot figyelembe vevő differenciált települési szintű szabályozásra. A vízgazdálkodási térség kijelöli a vízmedrek területét. A települési térségek kijelölése a hatályos településszerkezeti tervek figyelembe vételével, egyben a termőföld mennyiségi védelmi prioritásával történt. A hatályos tervhez képest a módosítás a települési térség területét csak minimálisan növelte meg. A tervezett közlekedési infrastruktúra hálózat kijelölése az OTrT-vel összhangban van. A tervezett közúti közlekedési hálózat elkerüli a településeket, így a települési környezet minősége a terv megvalósulása által nem romlik, sőt, több megyei település esetében a településen keresztüli átmenő forgalom megszűnésével jelentős mértékben javul. Az országos ökológiai hálózatot a tervezett közlekedési hálózatok meghatározóan csak a vízfolyások keresztezésével érintik. A tervezett közlekedési hálózati elemeket a terv a vonatkozó pontosítási szabályok figyelembe vételével úgy jelölte ki, hogy a nyomvonalak a Natura 2000 területeket, védett természeti területeket a legkevésbé érintsék. A településrendezési és engedélyezési tervezés során az élőhelyek védelme a nyomvonalak további pontosításával biztosíthatóak. A Natura 2000 területekre a terv javaslatai kedvezőtlen hatással nem lesznek. Az öklológiai hálózat övezetinek részeként a Natura 2000 területekre is alkalmazni kell az OTrT vonatkozó szabályait. Az élőhelyek védelmét szolgálják továbbá az ökológiai hálózat övezetire vonatkozó ajánlások is. A térségi szerkezeti terv megvalósulása esetén tehát a megye környezetminősége lényegesen kedvezőbb lesz a mai környezeti állapotnál. A térségi övezetek körét és az azokra vonatkozó szabályokat az OTrT meghatározta. Azok környezeti hatása egyértelműen kedvező, de a megye területrendezési tervétől független, hiszen azt már törvény meghatározta. Az övezetek területét a terv az illetékes államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján jelölte ki. Az övezetek „pontosítása” természetvédelmi, tájképvédelmi, ökológiai, kulturális örökség-védelmi érdekeket nem sért, és azokkal összhangban van. A térségi övezetekre vonatkozó ajánlások, a sajátos megyei térségek kijelölése és azokra vonatkozó ajánlások az ágazati jogszabályokkal összhangban vannak. Feladatuk az, hogy a megyei ágazati koncepciók, fejlesztési programok, kistérségi és települési fejlesztési koncepciók és településrendezési tervek készítése során érvényesíthető legyen a megye természeti erőforrásainak, a környezet minőségének, a táji- természeti és kulturális örökségének a történeti hagyományokon alapuló racionális tájhasználatának az összehangolt védelme és fenntartható fejlesztése. KÖRNYEZETTERV KFT.

62

2016 február



8. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSÉNEK HATÁSA A TERV ALAKULÁSÁRA Ez a fejezet a területrendezési terv módosítása javaslattevő fázis véleményezési dokumentációjának és a környezeti értékelés egyeztetési anyaga véleményezését követően a vélemények környezetvédelmi szempontú értékelését fogja tartalmazni. Értékeli, hogy a környezetvédelmi tartalmú észrevételek hogyan érvényesülnek a területrendezési terv módosításában. Ismerteti továbbá, hogy a környezeti értékelésre érkezett vélemények figyelembevételével hogyan módosult, hogyan egészült ki a környezeti értékelés.

KÖRNYEZETTERV KFT.

63

2016 február

TOLNA MEGYE. Javaslattevő fázis. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Véleményezési anyag TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Környezetterv Kft

Recommend Documents