DEBULAY Antal P3b
TOLNA MEGYE MŰEMLÉKEI
Különnyomat a Tolnai Könyvtáros 1976. 2. és 3. számából.
Megyei Könyvtár Szekszárd 1977.
\
DJEBULAY Antal
TOLNA MEGYE MŰEMLÉKEI
Dicsekvés lenne, ha műemlékekben gazdagnak mondanánk m _ gyénket, mert ez a valóságban nem igy van. Mindössze szerény 217-et t e s z ki a területünkön lévő, az Országos Műemléki Felügyelőségnél nyilvántartott műemlékek é s müemlékjellegü épületek száma. É s azok közt is dominálnak a müemlékjellegüek. Ha pedig figyelembe v e s s z ü k , hogy hazánk ilyen értékeinek száma kereken csupán nyolcezer, akkor láthatq megyénk aránya nem éri el a három százalékot sem. Nincs okunk azonban a szégyenkezésre akkor, ha a minőségre tekintünk. Ugyanis joggal büszkélkedhetünk a szekszárdi Megyeházával, Pollack Mihály második legremekebb alkotásával (itt megelőz bennünket a budapesti Magyar Nemzeti Muzeum ugyancsak nemes klasszicista épülete). Ybl Miklós kezemunkáját láthatjuk Hőgyészen a volt Apponyi kastélynál, az utóbbi évek res taurálásai alapján az Országos Műemléki Felügyelőség kitűnő szakember-gárdája újjávarázsolta Szekszárdon a Megyeház udvarán az egykori Bencés—apátsági romkertet, Simontornyán és Dunaföldváron pedig a várakat. Sajnos, a régi épületek egyre romló állapota, továbbá az urbariizázió majdnem egy tucat objektum törlését okozta. Bizhatunk azonban államunk megértő támogatásában, az Országos Műemléki F e lügyelőség tevékenységében é s akkor néhány év múlva Simontornya é s Dunaföldvár mellett a harmadik gyönyörű vár-restaurálásnak is örvendezhetünk Ozorán; fontos azonban, hogy a városok é s községek a kezelésükben lévő műemlék és müemlékjellegü épületeket óvják, gondozzák, hogy azok állapota általánosságban is javuljon é s ne romolják. Kell, hogy a vezetők ismerjék és s z e r e s s é k azokat a régi házakat é s hassanak oda, olyan szépek legyenek, mint amilyenné Szekszárdon a vezetőség nemes g e s z tusával az Augusz—házat szépségben é s használhatóságban újjávarázsolták! Először lássuk a megyeszékhely, S z e k s z á r d műemlékeit, majd a következő alkalommal mindazokat, amit Dombóvárott, valamint községünkben láthatnak.
S Z E K S Z Á R D : ££2 C S U S K S S S S S £35 CSU OSU ttüS SSS (S3152 SR! 3TE £32 X S
M Ű E M L É K - B A B I T S M I H Á L Y U T C A 13. Babits Mihály költő s z ü lőháza. A hajlott vonalú é s a Séd patakot áthidaló utcából kiemelkedő egyemeletes kéttraktusos lakóházat ebben az évszázadban lekontyolt nyeregtető fedi; főpárkánnyal, lejjebb övpárkánnyal, homlokzatfelületén enyhe v í z s z i n t e s fugázással, szabálytalan közökben 4-4 ablakkal. Az eredetileg vályogból emelt épület 1960-1970 körül k é t s z e r is alapos r e s t a u r á l á s r a került é s kivül-belül visszásnyerte eredeti alakját. Egyik földszinti szobájában született S z e k s z á r d nagy költője; a ház utcára néző helyiségeiben Babits Mihály emlékmuzeum. A copf stilusu házat a költő orvos nagyapja 1800 körül építtette. MŰEMLÉK JELLEGŰ - BEZERÉDJ ISTVÁN UTCA 1. KrenmüllerTormay ház. K l a s s z i c i s t a stilusu egyemeletes lakóház, építtetője ( s valószínűleg tervezője is) Krenmüller-Tormay Károly, Tolna megye sokoldalú k é p e s s é g ű egykori kórház-igazgatója, az építés az 193u. körüli évekre tehető. P ő - é s övpárkánnyal, emeletén szemöldökképzésü 7 mellvéd ablakkal, a földszinten középen elhelyezett kapu szegrnensives, kerékvető kövekkel, a kaputól jobbra é s balra 3-3 tükörmély it ésü ablakkal, a t á g a s kiképzésű kapualjban négy fülkével. MŰEMLÉK - ilEOYEHÁZA A BÉLA TÉREN. Több mint egy évszázadon át Tolna megye s z é k h á z a volt, az 1950-es évek óta a Járási T a n á c s , a Megyei Levéltár é s egyéb intézmények használják az épületet. Jelenlegi képét 182 8-1333 közt kapta, amikor is Pollach Mihály nemes klasszicista stilusu tervei alapján, azonban némileg egyszerűsítve építette a szekszárdi Stann Jakab kőmivesmester. E helyen 106l-ben épült az I. Béla király r e n d e l k e z é s é re a Benedek-rendi kolostor és a templom. A 15, századi gótikus átépítés alkalmából a nyugati homlokzat elé tornyot építettek, majd v á r s z e r ü e n megerősítettek. A mohácsi v é s z után c s a k h a mar török k é z r e került, várként használták, a 17. s z á z a d végén plébánia-templomként újjáépült. A megye székhelyének Simontornyáról S z e k s z á r d r a való áthelyezése után a régi várnak megyeh á z z á való átalakítási terveit Jung József é s Hacker József készítették, az épület a borzalmas méretű 1794-es tűzvészkor leégett é s újjáépítése alig haladt, arnig végre Pollachf Mihály elkészítette a tervét é s annak kivitelezésébe Stann Jakab belekezdett. Az uj terv sok tekintetben figyelembevette a régi épület alapfalait, - téglalap alaprajzot mutat észak-déli irányban terjeszkedve. 1895-ben jelentős átalakítások é s toldások (udvarban úgynevezett "cselédlépcsőház", tárolóhelyiségek), valamint a sötétsárga falmeszelés főleg az udvar képét rontotta, azonban az 1960-as években végzett t a t a r o z á s eltávolította a toldalékokat é s a meszelésben is v i s s z a a d t a a s z é p fehér szint.
Az épület nyugatra néző 85 m széles, egyemeletes főhomlokzata közepén áll a timpanonnan fedett hatalmas 6 dóroszlopos, erőtelj e s kiülésü középportikusz. A főhomlokzat közepén nagyméretű kétszárnyú kapu mellett oldalt két kisebbméretü, előbbi jármüvek, utóbbi kizárólag gyalogosforgalomnak. Mögötte a kapualj 4 dóroszloppal tagolt, zömök arányú é s az udvar felé 3 i w e l nyilik. A 28x48 méter méretű letompított sarkú, téglalap alakú udvarra s a j á tos íves háromosztásos falazott vállpárkányu ablakok nézne! A déli, 48 méter s z é l e s homlokzat közepén kiemelkedik a nagytermet magábafoglaló r é s z . A karzatos nagyteremben é s a mellette lévő kisteremben lévő falburkolat é s ajtók másodlagos elhelyezésű és az 1940-es években került ide a lengyeli Apponyi-kastélyból. Nagytermében Liszt F e r e n c többször hangversenyezett^) MŰEMLÉK - Tolna megye domborműves kőcímere a kertjének délkeleti sarkában.
Megyeháza
I. Lipót király Bécsben, 1699. szeptember 1—én kelt adományozólevelével címerrel jutalmazta Tolna v á r h e g y é t j Ennek szövege a Magyar Országos Levéltárban őrzött és a régi királyi Kancelláriai Levéltárshoz tartozó KIRÁLYI KÖNYVEK XXV. kötetének 213214. lapjain nyert latin nyelvű bejegyzést: "Sigilli ipsius figuráé aphaericae seu rotundae fundum seu infimam partem tabulato rubro et candido mamore strato occupante, super cuius meditullio Divus Staphanus Primus Rex Hungáriáé aurei colons regio throno insidens, tiga rubra, cerulaegne paludamento vestitus, dextra quidem regium sceptrum tenens, sinistravero manibus ad renu deflexa pomum contrectans, a sumitate vero throni bini angeli facie ad invicem voncersi regian conam capiti eius imponendam in aere depretantes, a dextro dumum ejusdem Divi Stephani letere Divus Emericus juvenili figura, rubram et viridem indutus togam et ducali pileo cupat redimitus, dextra terminos candidi lilii floris gestans, a sinistro tandem latere coronata insignia Regni Hungáriáé apparere, cirsumferer iam donuque ipsius sigilli aec apigraphe: SIGILLUM COMITATUS TOLNENSIS ANNO 1699, circumdare visuntur." Magyar nyelven; álló, kerek paj zs vörös é s fehér márványkockákkal kirakott alapjának közepén Szent István első magyar király vörös ruhába é s kék palástba öltözve, jobbjában kormánypálcát, térdére eresztett baljában arany almát tartva, arany trónuson ül, a trónus fölött arccal egymás felé fordult, lebegő két angyal a király fejére helyezendő koronát tart, a királytól jobbra vörös és zöld ruhába öltözött és hercegi föveggel födött ifjú Szent írnre herceg jobbjában három liliomot tart, balra pedig Magyarország koronás cimere látszik. A cimert a következő irat veszi körül: TOLNA VÁRMEGYE PECSÉTJE 1699.
A Megyeháza kertjében lévő 1,6 m magas é s ugyanolyan s z é l e s mészkőből faragott domborműves vármegyei cimer hiven követi az adományozó levélben pontosan körülirtakat, szinezés nélkül. A cimer felső részén é s a cimertörzstől különállóan áll egy koronarész, sárgásabb anyagból s ez valószínűsíti, hogy később került oda. A kőcímer a stílusáról Ítélve barokk-kori, a 18. századból származhat, jelenlegi elhelyezése másodlagos vagy harmadlagos hely s a Vármegyeház kutján állhdtott eredetileg. A
MEGYEHÁZHOZ TARTOZIK
az
udvarán
feltárt
ROMKERT.
Az udvar északi részében keletelt románkori 3 hajós templom alapfalait tárta fel többéves alapos munkával Kozák Károly építész irányításával a z Országos Műemléki Ftelügyelőség. Az 1061ből származó és feltételezhetően igen d í s z e s templom egyik o s z lopfőjét is felállították és sikerült megmenteni a három öreg é s értékes tiszafát is. A Romkert nyaranta latos környezetet.
hangversenyeknek
ad jó akusztikáju hangu-
MŰEMLÉK - Belvárosi Rk. templom, későbarokk. Jelentős tömegű építménye nemcsak a Béla-teret, de magát áz e g é s z városképet döntő módon befolyásolja. Elhelyezése: é s z a k nyugat-délkelet, főbejárata délkeletre néz, szentélye pedig é s z a k nyugatnak. A megyeháza helyén 1061-ben I. Béla királyt« emelt, többször átépített s 1794. augusztus 7-én leégett templom helyébe, attól mintegy s z á z méterre nyugati irányban épült 1802-1805 években, építtetője a vallásalap volt, tervezője Thallherr József bécsi építész. Délkeletre néző keskeny é s magas homlokzatán hatalmas jón pilaszterrend, rizalit szegmens-timpanonnal, homoruives átmenetből kiemelkedő homlokzati toronnyal (toronysisak és tető jelenlegi alakját az 192 5-i t ű z v é s z után kapta, - előbbi romantikus, vörösrézbádoggal fedett és a Budapest-belvárosi F e r e n c e s templom kősisakjára emlékeztet). Toronysisak: eredetileg rézfedésü hagymakupola volt 192 5-ig, - a tető pedig teljesen vízszintes volt, most középen fokozatosan felmagasodik. A homlokzat alján áll a szemöldökös főbejárati kapu, fölötte nagy szegmens-ablak az orgonakarzatba, feljebb pedig toronytérbe világító félköríves ablak,—köz épen szoborfülke, kétoldalt l - l sarokváza. Az épület oldalhomlokzata igen egyszerű s csupán a minőségi s z í n e s üvegablakok é s oldalbejárati ajtók adnak változatosságot. A templom teste közepe táján tágul s ehhez a lapos kupolás r é s z hez csatlakozik a két oratóriummal szegélyezett keskenyebb szentélyrész s vele szemben az ugyancsak keskenyebb énekkarzati tagozat. Az impozáns belső teret 5 boltív 6 s z a k a s z r a osztja. Középen lapos, csegelyes ovális kupola, a többi kupola cseh süvegboltozatos.
t<
A főoltár oszlopos hátépitménye pompásan simul a szentély öbléhez, rajta a márványok mértéktartó szinakkordjai kitűnően ö s s z e vágnak a kvalitásos oltárkép színeivel. A templom alapkövét a főoltár mögötti falba illesztett márványlap takarja, A latin szöveg magyarul: A Megváltó mennybemenetelének tiszteletére szentelve tett a békeszerető nép fogadalmából, crök béke neki» Olvasó ha tudni óhajtod, mikor emeltetett ez a templom? Ki volt akkor az uralkodó é s végül a nép vezére? Megtudod, ha elmozdítod a márványt: élj soká., A szószék a pécsi Buck József rajztanár munkája.
emelte-
A templom belső festését, beleértve a kupolák képeit is (Megváltó születése, Három királyok imádása, Színeváltozás, Feltámadás, Mennybemenetel), valamint az oltárképet Schmidt József bécsi akadémikus végezte, kivéve a feltámadás tárgyút, ami G. Durlach munkája 1857-ből. Az 1925-ös tüzvés? - amikor leégett a torony é s tető, azonban a templomtér é s kupolák is épen maradtak - a kupolák festményeiben jelentős kárt okozott, emiatt s z ü k s é g e s volt a zok kijavítása, a belső templomtér újbóli kifestése. E munka Gróh István ny. iparművészeti iskola-igazgató é s munkacsoportjára hárult, akik hiven az eredeti állapothoz s a templom belső kiképzéséhez, az akkori szakkörök elismerése mellett végezték teendőjüket; a középső kupola négy sarkába utólag festették Pozsony, K a s s a Gyulafehérvár é s Nagyvárad templomainak képét és újrafestették a latin egyházatyák képeit is, a kóirus fölé három éneklő angyalt festettek, továbbá kronosztikonokat a templom megáldása (l805) é s helyreállításának ( l 9 2 8) évével. Az újrafestés alkalmából régi grisaiile-képek kerültek elő (szentélyben Szent Benedek mint az ifjúság nevelője é s I. Béla király megalapítja a szekszárdi apátságot, a hajóban lévők pedig Krisztus életéből való tárgyúak), - e képeket arany vonalazással állította helyre Gróh István. Elsőrendű az akusztika is. A templomban megtalálhatók a barokk stílusjegyek, azonban elvétve copf, sőt klasszicista kiképzésre is akadhatunk főleg az oltároknál. Ennek ellenére a belső kik é p z é s teljes összhangban van hazánk egyik legnagyobb egyhajós templomában. A templom megépítése érdekében az akkori apát, Szluha György jelentős érdemeket szerzett, az építési engedély ügyében személyesen járt I. Ferenc c s á s z á r n á l s Vendel István szerint több mint huszonötezer forint hozzájárulást szerzett tőle, amikor pedig neki ezt az ajándékot élőszóban a c s á s z á r megígérte bizonyságul állítólag "pisi Schrift"-et kért.
Az 1925-ös tűzvész után a katolikus vallásalap (amely 1777-ben a s z e k s z á r d i apátság javadalmait megkapta) mint kegyúr intézkedett; megbízták a s z e k s z á r d i Dicenty László építészt, a kupolát fedje be cementréteggel a b e á z á s megakadályozására, aztán pedig a legsürgősebben készítse el a z uj tetőt, a tornyot pedig ideiglenes tetővel borítsa. Az uj sisak a Perences-templom kősisakja mintájára készült J á s z a y Oszkár fővárosi mérnök tervei szerint. MŰEMLÉK SZENTHÁROMSÁG SZOBOR. Háromszög keresztmetszetű, lesarkított élü, felfelé karcsusodó, volutás fejezettel végződő obeliszk, a r c c a l délnek (Bezerédj utca) fordulva. Tetején az atya, fiu é s galamb alakjában ábrázolt szentlélek glóriákkal övezett szobrával é s kereszttel, lejjebb középen Szűz Mária, oldalt Szent Sebestyén é s Szent Flórián szobraival és kisebb angyalszobrokkal. Az obeliszkpillér háromszögű párkánnyal lezárt posztamensre épült, amelynek sarkai szögletes volutaszerüen kiképzett diagolál támpillérekben végződnek. A posztamen oldalain tükörmélyitésekben kronosztikonok. A déli oldalon: ADoretVr, LaVDetVr sanCta Trinltas, SaXarDIenses In pestlfera LVe praeserVans - Áldassék, dicsértessék, a szekszárdiakat p e s t i s v é s z idején védő Szentháromság. Az
északnyugati
oldalon:
"SVb gVbernlo ILLVstrissIMl Iosephl De TraVthson abbatis ereCta VTVotl" - A legjelesebb gróf Trautsohn József apáti kormányzósága alatt emeltetett fogadalomból. Az északkeleti oldalon: "Per Illvstrls DoMinl PInCzés proVIsoratV Vigente faVste finita fVIt." - a kiváló P i n c z é s ur bírósága alatt s z e r e n c s é s e n befejeztetett. Az obeliszket nyolcszög alapú kőmellvéd övezi, amelyen mintegy 80 cm magas v a s r á c s állt, de a harmincas-negyvenes évek táján eltávolították. Figyelemreméltó a Szentháromság-szobor homlokzata tövében eléhelyezett szent-sírt fedő igen finommunkáju, eredeti v a s r á c s , ami a v á r o s legrégibb s legértékesebb mülakatos munkája. Alkotója ismeretlen. Szekszárd ezen legrégibb műemlékét az 1739-40-ben pusztított p e s t i s v é s z megszűnésének emlékére a v á r o s lakossága 1753ban emeltette é s ez a provincionális viszonyok közt harmonikus é s szép műemlék a Megyeházával és RK. templommal együtt uralja a városcentrum Béla királyról elnevezett teret.
MŰEMLÉK JELLEGŰ - Béla tér 8. szám alatti VÁROSI TANÁCS-HÁZ. jA S z a b a d s á g h a r c előtti években emelték Tormay Károly vármegyei főorvos é s Huber Henrik tervei szerint, egyszerű, nyugodt k l a s s z i cista stílusban, egyemeletesre, homlokzatán dísztelen timpanonnal, 1904-ben a közgyűlési terem nagyobbitása érdekében az akkor divatos magyaros tornyocskákkal és s z e c e s s z i ó s díszítésekkel látták el a k ö z é p s ő - r é s z b e n • előugró épületet. A tervező Dicent'„ László építész volt. j (A v á r o s 1952-es müemlékvizsgálati tanulmánya javasolja, helyreállításnál vagy átalakításnál az egykori állapotnak híven állítandó v i s s z a az épület. Ez annál is inkább helyesnek látszik, mivel a Béla-tér harmonikus egységét jelenleg eléggé zavarja a v á r o s ház s z e c e s s z i ó s épülete é s a modern t.oldaléka„)j MŰEMLÉK JELLEGŰ barokk. ,
-
Béla
tér
9.
szám
alatti
Rk.
plébániaház,
1775-ben Rodt F e r e n c Konrád apát építtette földszintesre, többször átalakították és emeletet kapott. Szegmentives kapuján egykorú csillagos kapuszárnyak. Figyelemreméltók a földszinti szobák bolthajtásos mennyezetei. MŰEMLÉK - Szent János logh Ádám téren. ^
é s Pál
(kórház)
KÁPOLNA a Béri
Ba-
A vihar, villám é s jégverés ellen, elsősorban a "német-utcai", mai Bezerédj utcában lakó német származású lakosság adományából 1760-ban épült, barokk stílusban. Belül két ovális tér, amelyek közül a későbbi a hozzáépült kórház kápolnája. Földszintes, kívülről a bejárattól jobbra egy, balra két ablak, félköríves k é t s z á r nyú kapuval, fölötte fülkében a mintegy 50 cm magas, eredetileg festett mészkőszobor (Szent Flóriánt ábrázolja, a tűzoltók védőszentjét, ismert alakjában a zászlóval). A nyeregtetős kápolnából szépvonalu torony emelkedik ki, amelynek alsó r é s z e szélesebb, középső r é s z e karcsúbb hasáb, felső r é s z e nyolcszögbe átmenő é s harangalaku sisakkal fedett. MŰEMLÉK JELLEGŰ - Béri kórházának régi r é s z e . u
Balogh
Ádám
téren
Tolna
vármegye
A fronttal nyugatra néző kórházépület 1802-ből való 1826-ban és 1842-ben bővítették, átalakításkor homlokzata eklektikussá vált. VÁROSKÉPI - Csatári szőlőhegyen KLÉZLI TANYA. - Népi. MÜEMLÉKJELLEGŰ - Dózsa György utca 5/b szám alatti lakóház. Az Örffy-család tulajdona volt eredetileg fogadó célt szolgált és a Megyeházzal körülbelül egyidőben épült klasszicista stílusban.
Többször jelentősen átalakították, utoljára 1940 táján. Nyugati homlokzata a z erősen lejtő utcától függően változó magasságú é s amíg déli végén földszintes, az északi r é s z é n emeletest mutat Manzard tető alatt. Udvarában négyzet alaprajzú háromszintes torony állt a z egykori várfal vonalában, de állítólagos v e s z é l y e s állapota miatt 1953-ban lebontották. MŰEMLÉK JELLEGŰ -
Előhegyen p r é s h á z
és
lakás.
A 19. század első felében épült, tervezője talán Pollach Mihály, ám inkább valószínű, hogy Stann Jakab. Nemes egyszerűségű bejáratánál 4 oszlopon álló timpanon, az épület fehér meszelésével üde folt a szőlőhegy zöld foltjának kertjében. Jelenleg Nedelkovics Antal gyógyszerész tulajdona. V MŰEMLÉK JELLEGŰ fiúiskola.
-
Garay
tér
9.
szám
alatti
egykori
polgári
Az 1878-1879-ben épült egyemeletes iskola k i s s é még romantikus izü koraeklektikus, emeletén kettesével kapcsolt 18 nagyméretű ablakkal, gyámköves főpárkánnyal, szintsávosra osztott oromzatos homlokzattal. Az iskola tanulója volt az 1880-as években Heckemann Gyula, aki a Vígszínház aranykorának egyik legkiválóbb színművés z e lett Hegedűs Gyula néven. MŰEMLÉK JELLEGŰ
-
Kadarka
utca
16.
szám
alatti
lakóház.
A 19. század közepetáján építette zopf stílusban egy gazdag helyi borkereskedő (Kristofek F e r e n c ) , jelenleg a Kamarás család tulajdona. Figyelemreméltók a k o s a r a s ablakrácsok. MŰEMLÉK JELLEGŰ vária, stáció.
Kálvária tér 10. alatt Remete-kápolna, kál-
A v á r o s legnyugatibb csücskében, a Bocskai és Bethlen Gábor utcák egyesülésével t á g a s tér alakult ki, onnan déli irányban a patakocskát átívelő hiddal kapcsolt falazott íves kerületű v a s r á c s o s kapun át lehet bejutni az emelkedő hegyoldalra, gyümölcsf á s festői környezetben fehérre meszelt lépcsősoron a homlokzati tornyú barokk Remete-kápolnához, amely évszázadok óta augusztus 15-én é s szeptember 8-án tartott hires bucsujáróhely. A kápolna építése előtt régtől szerény kápolnácska állt a közelben, ennek helyére épült a mostani. A régi irások szentéletü remetét emlegetnek, mint aki itt lakott. A kápolnától nyugati irányban, meredek domboldalon fekszik a 14 stáció (tükörmélyitéses pilasztereken összehajló volutás párkányokkal keretezve, .rossz állapotú festett képbetétekkel), legfelül pedig a háromalakos Kálvária. "^VÁROSKÉPI - Mártírok tere 23. n e o - r e n e s z á n s z MUZEUM.
A Béri Balogh Ádám nevét viselő Tolna megyei Mureum 1895-ben alakult meg a világhírű r é g é s z Wosinsky Mór kezdeményezésére, az U alakú pompás egyemeletes, délre néző épület tervezője Schickedanz é s Herzog, ünnepélyes avatása 1901-ben/ MŰEMLÉK JELLEGŰ - Széchenyi utca 38. szám alatti AUGUSZ-HÁZ Az észak-déli fekvésű egyemeletes épület három időből, a déli szárny 6 ablakjával a legpuritánabb, é s 182 0-ból való, a kapualjat magábanfoglaló kis k ö z é p r é s z 4 ablakjával és rendkívül hatásos, a Megyeháza kapualjjal rokon bejárati r é s z e 10-20 évvel későbbi eredetű s feltételezhetően Pollack Mihály tervezése, mig az északi szárny (amely a Trieszt melletti Miramare-kastély kicsinyített másának tekinthető) 9 ablakos, romantikus elemeket mutat, déli tornyos részét kétemeletesre képezték. A régi r é s z lépcsőházában a siklósi várból származó két üvegablak a restauráláskor tönkrement. A ház falai közt 4 alkalommal vendégként lakott Liszt F e r e n c . A torony második emeleti nagy helyiségében ma Liszt-emlékszoba, az épület pedig a Liszt-zeneiskolának ad hajlékot. 1970 körüli kitűnő restauráláskor déli részén árkádositották, szép színű f e s tésével emeli nemcsak a G a r a y teret, de a városképet is. MŰEMLÉK JELLEGŰ - Szőlőhegy 150. szám alatt BOGÁR TANYA - NÉPI. Az 1800-as években Tóth Pál építtette. A két különálló épület egyike a tanya, mely magában foglalja a szabadkéményes konyhát, pihenő-szobát, istállót é s féltetős pajtát. Nem állandó lakás céljára szolgál, csak a szőlőmunkák idején laktak benne é=\ a s á r közi szőlőpásztorkodó lányok hálótanyája volt. A présház a s z ő lőfeldolgozást szolgálta s belőle nyilik a lösztalajba vájt, később kikövezett 14 m-es pince. Az épületek tetőzete füzfaguzzsal felkötött nád, a falazat vertfal. Benne van elhelyezve Bogár István értékes néprajzi magángyűjteménye. Tulajdonos: Tóth Gáborné Bogár Éva. Az előbbiekben felsorolásra é s ismertetésre kerültek S z e k s z á r d városnak mindazon építészeti emlékei, amelyek az Országos Műemléki Felügyelőség 1966-ban megjelent Tolna megye MŰEMLÉKJEGYZÉKE füzet 17. oldalán szerepelnek, kiegészítve az utóbbi évtizedben utólag a jegyzékbe felvett két objektummal, a Kamarásházzal és Bogár-tanyával. Nem szabad azonban szó nélkül elmenni afölött, hogy városunk 1952-ben elkészült műemléki vizsgálatában szerepelt néhány érték, amit időközben a jegyzékből töröltek s vonatkozik ez Genton István Magyarország művészeti emlékei I. kötetének 33 8-340. oldalára is. Az okozatot nem ismerem, mivel azonban a szerény irás azért látott napvilágot, hogy az érdeklődők ( é s nem utolsósorban városunk "szerelmesei') megismerjék értékeinket, a törölt, ill. kimaradt objektumokat röviden alább ismertetem;
G A R A Y T É R E N G A B A Y JÁNOS SZOBRA. Az o r s z á g o s közadakozásból emelt 6,5 m magas b r o n z szobor S z á r n o v s z k y F e r e n c alkotása. A költőt v i r á g c s o k o r r a l köszötnó félakt női mellékalak (múzsa) alkotója D'Espouy párizsi művész. Az alapzat két oldalán G a r a y legnevesebb müvei s o r a k o z n a k , a hátsó r é s z bronz dombormüvén Zichy Mihály ismert r a j z a a l a p ján a mesélő Háry látható korcsmai környezetben. A m ü e m l é k j e l l e gü tábla ma is az alapzaton áll és eléggé é r t h e t e t l e n a s z o b o i "degradálása", hisz a z eléri a maga korának színvonalát. KÁLVIN TÉREN - REFORMÁTUS TEMPLOM. 1785-ben épült barokk stílben, tornya 1816-ban, többször átépítették. Három "értékes ónkanna, kehely é s tányér a 18. századból. Müemlékjellegü volt. PÁZMÁNY TÉREN - ÚJVÁROSI RK. TEMPLOM. A Kassay-adományból 186&-ban épült neogót-romantikus stílusban Petschnigg János tervei szerint Wagner János kivitelezésében. Háromhajós, álcsarn^Jctemplom, nyolcszögü sátortetős sisakkal f e dett északkeleti toronnyal. Orgonáján Liszt F e r e n c is játszott, ennek emlékét őrzi az orgona oldalán látható Liszt-dombormü (Augusz hagyatékból). Müemlékjellegü volt, 1970 körül a tornyot rendbehozták, belső részét korszerűen kifestették a hivek adományából. BÉRI BALOGH ÁDÁM EMLÉKFÁJA. A városközponttól délre mintegy 3 km-re az 56-os müut nyugati szélén s z e r é n y léckerítéssel övezve állt több mint két évszázadon át egy emlék-szilfa, amely az 1930-as években kiszáradt. Helyébe fiatalt ültetett városunk. Előtte mükőposztamens ruszkicai vörös márványtáblával: "Ezen a helyen fogatott el 1710-ben Béri Balogh Ádám, II. Rákóczi F e r e n c dandárnoka, ki hős tulajdonságait a hon és a szabadság szent szeretetével egyesité s elvhüségéért kegyetlen v é r t a n ú s á got szenvedett. Örökös tisztelt emlékének. A haza mindenekelőtt." A táblát 1880 körül emeltette a származottja báró Augusz Imre.
hős
kuruc
generális
vérbeli
le-
O C D M B Ő W Á M - V Á M O S MŰEMLÉK JELLEGŰ - Arany János téren Rk. templom, barokk stílusban épült 1757. évben, bővítve 1950-ben: homlokzat előtti toronnyal, háromboltszakaszos hajóval. Bővítve: nagyméretű kereszthajó. Két barokk oltár é s szószék a régi r é s z baloldalán Kismartonból, 1760. körüli időből. MŰEMLÉK JELLEGŰ - Szentháromság-szobor. Készítette János pécsi kőfaragó 1848-ban, későbarokk stílusban.
Pianono
MÜEMLÉKJELLEGŰ - Erzsébet utca 46. számú ház előtti Szent Flórián-szobor, Talapzatán az 1813-as alkotási év. Későbarokk. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Jókai utca 13. szám alatti földszintes, tikus, 17 ablakos lakóház, épült az 1830-as évek körül.
eklek-
(Az Országos Műemléki Felügyelőség jegyzékében már nem s z e repel, bár Genthon Istvánnál ismertetett objektumok közül elsőnek említendő a községtől délre, a Bonyhádra vezető müut közelében lévő dombói várrom. K e v é s falmaradvány van már csak ma, azonban figyelemmel érdekes történeti múltjára, legalább a jelenlegi állapot állagmegóvása indokoltnak látszik. Az ujabb jegyzékből ugyancsak kimaradt a Dombóvár-dunaföldvári müut melletti tüskepusztai Esterházy-kuria; földszintes, 4+3+6 tengelyes, oromzatos középrizalitban ovális ablak. 1780 körül épült barokk stílusban, az Esterházy-uradalom főbérlője a Dőry-család használta. Előbbieken kívül megemlítendő a hivatalos jegyzékből ugyancsak kihagyott objektumok, éspedig: Arany János tér 2., egykori egyemeletes klasszicista Korona-szálló, jelenleg r o s s z állapotban, Arany János tér 8., volt Esterházy-bérlőház, jelenleg szülőotthon, Arany János tér 2 0. alatti földszintes romantikus iskolaépület, Arany János tér 2 9. földszintes uradalmi iroda, végül a Baross utca 16. alatti földszintes vendéglő-ház.)
t
A]tS<&M Y Í K aaaassasssgsaaseiaaaea ==== MŰEMLÉK JELLEGŰ - Reformétus templom homlokzati toronnyal 1792-ben épült későbarokk stílusban. Három ónkanna 1762-ből é s három óntányér 1735-ből. A P =á= = S==H A= M == = === = = f=== = MŰEMLEK - Apari Rk. prépostsági, templom, épült a XV. században gótikus stílusban 1758-85-ben barokk stílusban átalakítva. Homlokzati tornya az átépítés idejéből való. Háromboltszakaszos hajó, támpilléres szentélye faragott kőből, kapuja felett hegedüablak, homlokzati fülkékben két szent szobra. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Hanti Rk. templom,,későbarokk a XVHI. s z á zad második feléből, homlokzati toronnyal, kétboltszakaszos hajóval, a szentélytől balra kápolna. i A f 1 Ä 1/ A = = = == = = = = = = = =
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom, barokk 1753/4 évből, a homlokzatból alig kiemelkedő órapárkányos, h e g y e s s i s a k o s toronnyal, háromboltszakaszos hajóval é s keskenyebb szentéllyeL Romantikusan átalakítva. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Nepomuki Szent János szobor (Dózsa György utca 14.) 1793-ból, barokk stílusban. A talapzat domborműve a hídról való ledobást ábrázolja. B Á f A aiaawwBaK MŰEMLÉKJELLEGŰ - Nepomuki Szent János 1807-ből, a 426. számú házzal szemben.
szobor,
későbarokk
(Az OMF jegyzékén csupán előbbi szobor szerepel mint műemlékjellegű, viszont van néhány figyelemreméltó épület, amelyeket I \ Genthon István is szerepeltet Magyarország művészeti emlékei könyve 1. kötetének 34. oldalán. Ezek: Rk. templom homlokzat e lőtti . toronnyal, barokk, 1744-ből, Ref. templom homlokzat előtti toronnyal, 1820 körül épült földszintes községháza, ma tanácsház, - ugyancsak földszintes 5 ablakos Rk. plébániaház 1829-ből, 1860-ban bővítve, - végül a dombtetőn állt XV. századi egyhajós templom romja.) B Á t A A P Á l I =================== MŰEMLÉKJELLEGŰ - 7 ablakos egykori vadászház, jelenleg erdőgazdasági használatban, P ő utca 48. szám alatt. Apponyi Károly építtette 1840 körül k é s ő klasszicista stílusban.
H Á T A S Z É B C =ssxs35ssrss=3ssss3s=ss=:ssssssrs=sssss3ss MŰEMLÉK JELLEGŰ - Budai ut 7. szám alatt Búzakalász T s z irodaépülete, egyemeletes, 2+3+2 tengelyes» 1820 körül építtette a Teréziánum klasszicista stílusban. MŰEMLÉK JELLEGŰ - Budai útról keletre nyiló Kápolna téren S z ű z Mária kápolna é s z a k r a oromzatos homlokzattal, huszártoronnyal, benne török mosdóedény. 1771-ben barokk stílusban épült. MŰEMLÉKJELLEGÜ - Mohácsra vezető müut mellett Nep. Szent János kápolna hullámos oromfallal, falpillérekkel; félköríves alaprajzú, későbarokk a XVIII. s z á z a d végéről. MŰEMLÉKJELLEGÜ - a mohácsi müut mellett é s a községtől délnyugatra későbarokk Kálvária é s Kápolna az 1780 körüli időből, sajnálatosan elhanyagolt állapotban; 3 szobor korabeli,Krisztus, 2 lator későbbről. MŰEMLÉK JELLEGŰ - Szentháromság oszlop, kb. 8 méter magas, 1794-ben épült copf stílusban, 4 domborművei, 5 szoborral. (Bár az OMP jegyzékben az 1903-ban neo-gót stílusban épült méter magas tornyú Rk. templom nem szerepel, mégis figyelemreméltó s évtizedek múlva megkaphatja a müemlékjellegü besorolást. Értékes a jelenleg Tanácsházának használt épület Szabadság utca 4. szám alatt. Építtetője a Teréziánum volt 1770 körül. Szép kapuzata tetején két fekvő szobor. Nagy kár, hogy az épület közepén lévő ablak helyébe oda nem illő vasajtót tettek é s a középrész^ emeleti 3 ablaka is méretben s alakban helytelenül került a régi helyébe.)
nk
w S
S
S
S
S
B
S
c s
A S
S
B
S
S
S
S
S
MÜEMLÉKJELLEGÜ - Evangélikus templom homlokzati toronnyal, barokk a XVTIl. századból. B O G £ 5 = =
Y I S Z I / Ó
S S S S s : ss=s
a
s
s
s
s
s
s
s
s
s
MÜEMLÉKJELLEGÜ - Református templom Kossuth Lajos utca 51. sz. alatti későbarokk stílusban, épült a XVTII. s z á z a d végén. Érték e s kegyszerek a XV-XVTII. századból. B =3 a
OlYHÁID) =
S
3
S
S
S
S
B
S
S
3
S
&
MÜEMLÉKJELLEGÜ - Alsóbörzsöny, földszintes Perczel-kuria, oromzatos homlokzatán 3 ablak, baloldalon 9 nyilásos tornác, magas tető, süvegboltozatos szobák. 1740-1746 közt épült barokk stílusban. Az udvari mellékületben lakott (emléktábla szerint) a család nevelője, Vörösmarty Mihály.
MŰEMLÉK JELLEGŰ - Dózsa György ut 67. Ev. templom: homlokzat előtti hagymasisakos, órapárkányos toronnyal, homlokzat-f széles vázák. Oldalfalcikon 3-3 ablak, lnárömboltszakaszos hajó, a nyolcszög három oldalával záruló szentély, oszlopos oltár, faoszlopos karzat apostolképekkel. Schneiderhahn Fülöp helyi építőmester építette 179ö-1800 közt későbarokk stílusban. MŰEMLÉK JELLEGŰ - Dózsa György ut 67. egykori Ev. iskola, jelenleg Általános iskola: egyemeletes, lekontyolt oromzatában 2, földszinten 3 ablak, falpilléres disz, későbarokk 1800 körüli időbó'L MÜEMLÉKJELLEGŰ - Kálvária-dombon Kálvária-kápolna, homlokzatán oromfal é s félpilléres disz, hátrább tornyocska. A főpárkányon három kereszt, köztük S z . Mária é s Szt. J á n o s evangélista szobra. Fiókos dongaboltozatos hajó, félköríves szentély. Későbarokk 1817bői." MŰEMLÉKJELLEGŰ - Lenin utca 6. későbarokk emeletes lakóház, egykor kórház célt szolgált. L alaprajzú, oszlopos, szép árkádos udvar. 1800 körül épült későbarokk stílusban. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Mártírok terén lévő rendkívül elhanyagolt állapotban lévő, részben raktárnak használt zsinagóga: kiugró középrészén tóratáblák, oldalhomlokzat 5-5 ablakkal. Későbarokk 1780 körüli időből, 1820. és 1850. években átalakítva. MŰEMLÉKJELLEGŰ - P e r c z e l Mór utca 9. s z . alatti egykori egyemeletes takarékpénztár-épület, utcai homlokzatán 7 ablak, fölötte kis oromzat, másik oldalon 4 ablak. Barokk stílusban 1740-46 t á j t épült, tégláin a JP j e l z é s (Josephus P e r c z e l ) . Elektikusan átalakítva! Igen elhanyagolt állapotban! MŰEMLÉKJELLEGŰ - P e r c z e l Mór utca 18. 4 tengelyes földszintes, lekontyolt tetejű lakóház vízszintes fugázással, jó karban. 1800 tájéról való, későbarokk. MÜEMLÉKJELLEGŰ - P e r c z e l Mór utca 46. 17-80- körül e-opf sttlueteétn—épült Töldszintes Perczel-kuria, jelenleg diákotthon: 2+5+3 + 5+2 ablakos, utcai front középrészén oromzat; U alakú épület, két udvari szárny tűzfalán 2-2 tetőablak. Copf stílusban épült 17fau körül, 1820 körül átépítve. Lebontott kőkerítésből kis fülke maradt meg, de a benne volt Szt. Rókus szobor nincs meg. Udvaron r é gi értékes fák, köztük kb. 5 méter magas Magnolia-bokor. Ebben a házban született 1811-ben P e r c z e l Mór a szabadságharc honvédtábornoka s tőle származik a honvéd elnevezés. MÜEMLÉKJELLEGŰ - PETŐFI utca - Reí. templom, későbarokk stí lusban épült 1801-ben; oromzatos homloka kis fatorony 1877-ből. Gazdag copf fakapu é s kapuzat vázákkal, síkmennyezetes hajóval é s a nyolcszög három oldalával záruló szentéllyel. Értékes ezüstkehely.
MÜEMLÉKJELLEGÜ - Rákóczi utca 7. - földszintes copf ház, kapu* ajtó + 4 ablak ( á z első nem odavaló). Egykor szeretetház volt, jelenleg a Sütőipari V. használja. Az 1800 körüli időből való. MÜEMLÉKJELLEGÜ - volt a Rákóczi utca 12 alatti egyemeletes későbarokk lakóház, amely ez évben lebontásra került! MÜEMLEK - Szabadság téren - Rk, templom; alacsony hagymasis a k o s torony, homlokzaton fülkében Szt. Péter é s Sz. Mária-szobor, hegedüablak, háromboltszakaszos hajó, a nyolcszög három oldalával záruló szentély. Két gyóntatószék, főleg azonban a jobboldali oltár háromalakos faszoborcsoportja értékes. A nivós főoltárkép talán olasz mestertől, a baloldali első oltárkép a bölcskei Keg y e s József parasztfestőtől gyanithatóan másolat kolorgazdag olasz képről. A jobb oldali első oltárkép 8 c h e n t z D.B. 1808 jelzésű, de nem számottevő alkotás. A templombelső az utóbbi években korszerű, ízléses festést kapott. Barokk stílusban épült 1769-82 években. MÜEMLÉKJELLEGÜ - S z a b a d s á g téren későbarokk Szentháromságszobor 1796-ból, 1936-ban átalakítva részben kicserélt szobrokkal. MÜEMLÉKJELLEGÜ - Szabadság-tér 1. alatti T a n á c s h á z a , k é s ő barokk a XVIII. század végéről, homlokzata eklektikusán átalakítva: egyemelet, 21 ablak é s két v a s r á c s o s erkély az utcafrontra, udvar földszintjén árkádos folyosó. MÜEMLÉKJELLEGÜ - Szabadság-tér 2. - egyemeletes klasszicizáló Dőry-ház az 1790-es évekből: 3+3+3 ablakos, középső ablak felett a család domború címere, lekontyolt tető, kéttraktusos, igen elhanyagolt állapotban. MÜEMLÉKJELLEGÜ - S z a b a d s á g tér 11. - romantikus földszintes Rk. plébániaház 1800 körüli időből: 7 tengelyes. Vörösmarty Mihály gyakran volt itt vendége Egyed Mihály irodalombarát plébánosnak (emléktábla). (Az OMF-jegyzékben már nem szerepel, de korábban nyilvántartott objektumok: Bajcsy-Zsilinszky utca 20., 2 9., Perczel Mór _ut-__ ca 38., Rákóczi utca 4., 10. az egykoj-i Központi-szálló és a Vörösmarty-tér 16." alatti lakóházak valóban nem jelentős értékűek; a Rákóczi utca 102. alatti jó karban lévő földszintes, 4 ablakos, vízszintes fugázásu ház ( l 8 0 0 körül építtette a francia emigráns Messey gróf) azonban figyelemreméltó.) B
O N as7& a aH Á D V A M A S 1 sc: z s c = c s 3 3 s s e s c s s s s s 3 3 c s s s s s — s s — — ssz
sas e s sas s s n e c s ees
MÜEMLÉKJELLEGÜ - Rk. templom homlokzati toronnyal, barokk, 1793-ból. Jelenlegi toronysisak 1850 évben készült. Homlokzati fülkében J á s e t i c s András plébános XV. századbeli szobra.
DEBULAY
ANTAL
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Temetőkápolna homlokzati toronnyal, pilléres dísszel, félköríves szentéllyel. Barokk az 1800-as évekből. 1 =
Ö 1LC
S
K
£
s s s s r a s a s s s s s s s s s i s s
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom homlokzati toronnyal, a XVTtl. s z á z a d végén épült a madocsai torony anyagából, későbarokk stílusban. Címeres figurális márvány sirkő Madocsáról. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Ref. templom k é s ő k l a s s z i c i s t a stílusban 1844-ben épült, a XIX. s z á z a d második felében r é s z b e n átépítve. Érték e s k e g y s z e r e k a XVTT-XVHI. századból. MŰEMLÉKJELLEGŰ - S z a b a d s á g tér 1. alatti hatablakos földszint e s k l a s s z i c i s t a iskola-épület oszlopos k ö z é p r é s s z e l 1852-ből. C I K Ó
823 SLZ SSS 352 2S3 XCi SS BSi
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom homlokzat előtti toronnyal, háromboltszakaszos hajó, a szentély két oldalán kápolna. Kapuzaton 1767 évszám. Főoltárkép a Szentháromsággal, két angyalszoborral, szobrokkal díszített s z ó s z é k korabeliek. A szentély padlójában a donátor Bonyhádi József é s neje Gyulai Gál Katalin kétcimeres sírköve v ö r ö s márványból. Barokk stílusban épült 1761-1767. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Eszteripusztai templomrom, homlokzat tornya r é z s ú t o s támpillérekkel, gótikus a XV. századból. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Iskola téri hídon Nep. Szent J á n o s tet tartó szobra, - barokk a XVIII. századból.
előtti
keresz-
MÜEMLÉKJELLEGŰ - Iskola tér 2. szám alatti 9 ablakos földszin t e s iskola-épület, - romantikus stílusban 1860 körül épült. MŰEMLÉK - Máriaszéplaki rom. A templom, melynek a rom szen télye volt, faragottkőből épült két homlokzati toronnyal, egyhajós, mellékhajószerü toldalékkal. A megmaradt s z e n t é l y r é s z téglából é pült, l é p c s ő z e t e s tagolású diadalívvel é s e g y e n e s z á r ó d á s s a l . Biz á n c i a s jellegű faragottkő-töredékek. Román stílusban épült a XIII. s z á z a d b a n . 1893-ban Békefi Rémig felásatta s kiderült, nem a cikádori cisztercita apátság temploma volt. C S I K é S f Ö f f O S MÜEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom homlokzat előtti toronnyal. 1789-ben épült későbarokk stílusban.
órapárkányos
MÜEMLÉKJELLEGŰ - Ref. templom homlokzati, órapárkányos toronnyal, h e g y e s bádog toronysisakkal, - barokk a XVIII. s z á z a d ból.
© E C S MŰEMLÉK - Ref. templom, homlokzat előtti h a g y m a s i s a k o s toronynyal, támpilléres hajóval é s szentéllyel. A déli kapu felett II. Ulászló halálára vonatkozó felirat, 1516-os évszámmal, a szentély északi falán szentségfülke. A XV. s z á z a d b a n gót stílusban épült, a XVni. s z á z a d b a n e r ő s e n átépítették é s abból a z időből való a jelenlegi barokk toronysisak. É r t é k e s kehely, ónkanna, teritő u g y a n c s a k a XVIII. s z á z a d b ó l . 9
B I Ó S B E H É N Y MÜEMLÉKJELLEGÜ - Rk. templom a z iskola utcában, homlokzat előtti toronnyal, háromboltszakaszos hajóval, belül félköríves szentéllyel, amelyhez kétoldalt egy-egy helyiség csatlakozik. B a rokk, a XVTII. századból. l Ö i l O K Ö Z =3 C
=
=
= = S
Z
3
S
S
S
S
3
B
S
=
C
MÜEMLÉKJELLEGÜ - várrom, téglából egy faldarab, Középkori falmaradványok. M
alátámasztva
J L 5 ® .
i MÜEMLÉKJELLEGÜ - Béke téren 1-2-3. szám alatti egyemeletes ház, egykori kaszinó-épület. T é r r e néző emeleten 2+3+2, é s z a k r a pedig 7 ablak, középrizaliton háromszögű oromfal. Az udvar á r kádos. 1860 körül épült romantikus stílusban. MÜEMLÉKJELLEGÜ - Szent J á n o s kápolna a Fehérvári ut e l e jén. Félköríves, hullámos oromfalon hegedüablak, ives kapuján d í s z e s v a s r á c s , torony nélkül épült 1763-ban barokk stílusban. Elhanyagolt állapotban. MÜEMLÉKJELLEGÜ - Kálvária klasszicizáló későbarokk a XVIII. s z á z a d végéről, XIX. s z á z a d i k i e g é s z í t é s s e l . A mellékalakok a II. világháborúban elpusztultak. MÜEMLÉKJELLEGÜ - Kossuth Lajos utca 5. szám alatt barokk gör.kel. templom, a XVIII. századból. Évtizedek óta használaton kívül* nagyon elhanyagolt állapotban, gazdag f e l s z e r e l é s e elveszett; hir szerint r e s t a u r á l á s r a kerül. MŰEMLÉK - Rákóczi utca 3. alatti egykori F e r e n c e s Rk. templom 1706-ból, barokk stílusban: homlokzatán hullámos oromfal, k ő k e r e t e s kapu, jobboldalon torony, templombelsőben értékes szobrok é s s z ó s z é k . Harang 1742-ből é s 1792-ből. MÜEMLÉKJELLEGÜ - Rákóczi u. 3. alatti egykori f e r e n c e s rendház, egyemeletes 7 ablakkal, mig a Templom utcára néző s z á r nyon 15 ablak. A templom utcai a j t ó t ó l é s z a k r a kisebb földszinti
ablakon a p á c a r á c s . 1790 körül épült barokk stílusban; befalazva. Jelenleg gimnázium é s plébánia-hivatal.
kerengő
MŰEMLÉK - Rátkai köz 2. alatt 4 emeletes ÖREG-TORONY a XV. századból, XVIII. századi toldalékkal, gót stílusban. Az OMF / Mendele P e r e n c műépítész/ kitűnő restaurálása feltárta a földszinti hat börtöncellát a megmaradt ajtókkal, egyikben több négyzetméteres freskóval, a többi helyiségekben kiállítás, kőtár, fegyvertár, a legfelső szinten pedig panoráma-presszó. A falon látható a Thallherr József készítette átalakítási terv 1795-ből. Az udvaron a régi vár egykori malom épületének alapfalai. (A vartornyot tévesen Török-toronynak, Csonka-toronynak egyaránt szerepeltették, a restaurálás azonban tisztázta, hogy még a török idők előtt volt több torony 1 kczül legmagasabb adta az ÖregTorony nevet.) MÜEMLÉKJELLEGÜ - Rókusi pincéknél álló barokk Szent Rókus kápolna 1742-ből: homlokzat előtti toronnyal, keskeny hajóval é s félköríves szentéllyel. MÜEMLÉKJELLEGÜ - templom téren Rk. templom 1725-rből barokk stílusban. Homlokzat előtti torony, háromboltszakaszos hajó, építette Hölbling János. (Némely források emiitik az értékes kelyheket 1699-ből és 1732ből, sajnos, ezek a II. világháborúban bombatámadás következtében megsemmisültek, - dr. Gergye Győző e s p e r e s szíves közlése szerint./ MÜEMLÉKJELLEGÜ - Templom utcában a Rk. templom előtti téren rokokó Szentháromság-szobor 1755-ből; jó állapotban a diszes oszlop, előtte Szent Rókus szobra. Jelenlegi elhelyezése kb. 1920 óta, eredetileg a Béke-téren állt, körülötte 4 korabeli szoborral (Szt. István, Szt. László, Szt. Vendel és Szt. Rókus). Az áthelyezéskor a 4 szobor eltűnt é s a jelenlegi 192 0-ból való. © UJ M A K Ö M I L Ö JD> MÜEMLÉKJELLEGÜ - Rk. templom kétoszlopos klasszicista homlokzattal, baloldalon alacsony toronnyal, háromboltszakaszos hajóval é s félköríves szentéllyel. Tervezte Thallherr József bécsi építész (?), Fichtner János pécsváradi uradalmi kőműves építette 1826-ban.
MÜEMLÉKJELLEGÜ - Rk. templom a Pő-utcán homlokzati toronnyal, kerek középtérrel, klasszicista stílusban épült 182 8-ban.
É K f
É I
Y
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom, homlokzat előtti torony, háromboltszakaszos hajó, barokk, 1749-ben épült. IP" A 3D 1 D > MŰEMLÉKJELLEGŰ - Ref. templom az Alvég utcában, épült későbarokk stílusban.
1787-ben
I P E I i / S Ö M Á M A MŰEMLÉKJELLEGŰ - Evangélikus templom homlokzati toronnyal, későbarokk stílusban épült 1789 évben. P E 1 S Ő I Y Í I B a s s s s 3 B = :
=
=
B 8 r 3 a c ; s i : s s ! s =
MŰEMLÉK - gótikus Rk. templom a XV. századból: homlokzati torony, homlokzat sarkán támpillérrel, támpilléres hajó é s szentély, északi oldalon támpilléres sekrestye. Renoválás 1836-ban, toronysisak 1896-ból. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Ref. templom a Kossuth utcában, 1792-1796 közt épült, ,1928-ban renoválták. MŰEMLÉKJELLEGŰ - présház O _M_Ä 1B__©
Középhegy
későbarokk,
64. szám alatt, népi.
_
MŰEMLÉK - Gör. keleti templom homlokzat előtti toronnyal, a s z e n tély előtt kupolával. Épült a XVIII. században, barokk stílusban. (Nem szerepel az OMP-jegyzékben a Rk. templom homlokzati toronnyal, homlokzatán kétoldalt vázákkal. A szentély 1765-ben, a hajó 1795-ben épült barokk stílusban. Ugyancsak figyelemreméltó a gör.kel templom közelében lévő egykori gör.keL kolostor, jelenleg egészségügyi intézmény: egyemeletes, nyolctengelyes, földszinten boltozott szobákkal; 1753-ban épült, barokk.)
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rákóczi utcában Ref. templom; homlokzat e lőtt magas barokk torony, épült 1777-ben, a torony 1835-ből. Kegytárgyak a XVIII-XDC századbóL MŰEMLÉKJELLEGŰ - T á n c s i c s utca 468. Tsz-iroda, korábban Magyary-K o s s a kúria: egyemeletes 3+5+3 tengelyes, falpilléres oldalrészekkel kétablakos oldalhomlokzattal, magas tetőveL 1770 körül barokk stílben épült.
(Bár az OMP-jegyzekben nem szerepel, de feltétlenül értékes a földszintes ref.paplak: .4 tengelyes, 1806-ban épült. Emléktáblával jelölt az egykori gazdatiszti lak, itt lakott 1847-1852 években diákkorában Tolnai Lajos iró.)
MÜEMLÉKJELLEGÜ - homlokzati tcrnyu Rk. templom, 1842-böl, klasszicista. £ L J £ J 9 - B - —
S
-
—
MÜEMLÉKJELLEGÜ - Ev. templom homlokzati barokk 1796-ból.
toronnyal
^ J^JSL^LfL JL MÜEMLÉKJELLEGÜ - Iskola u. 2. Rk. templom homlokzat előtti toronnyal, háromboltszakaszos hajóval 1752-ből, barokk. HB__A_M C_ MÜEMLÉKJELLEGÜ - Fő utcában Rk. templom homlokzati toronynyal, egyenes zárásu szentéllyel. Klasszicista 1824-ből. 1
Ő G ¥
É S
Z
MÜEMLEKJELLEGŰ - egykori Apponyi kastély, épült 1760 körül barokk stílusban, jelenleg nevelőotthon: egyemeletes 2+3+3+3+2 ablakos, közép- é s oldalrizalitokkal, hátsó homlokzata oldalrizalitokkal, középoromban Apponyiék cimere. Építtette Merci 'gróf, renoválta, Ybl Miklós. MÜEMLÉKJELLEGÜ - csicsói Rk. kegykápolna homlokzat előtti toronnyal, háromboltszakaszos hajóval, barokk 1734-ből. MÜEMLÉKJELLEGÜ - Főutcái Rk. templom homlokzati toronnyal, homlokzatán 4 vázával, kereszthajóval 1799-ből, barokk. Mellékoltárnál Boros Nep. Jánostól Mária mennybemenetele olajfestmény, nj*je_
M_C_S_ JE
MÜEMLÉKJELLEGÜ - Iregpuszta, volt Viczay, később Kornfeldkastély, jelenleg Gyógypedagógiai Intézet: egyemeletes, középé s oldalrizalitokkal. 1820 körül épült klasszicista stílusban. Homlokzata átalakítva romantikus stílusban. MŰEMLÉK - Kálvária-kápolna, gótikus a XV. századból: oromzatos homlokzattal, támpilléres hajóval és háromszögű szentéllyel.
MÜEMLEKJELLEGŰ - Rk. templom, homlokzatán hegedüablakkal, előtte torony, k é t b o l t s z a k a s z o s hajó, félköríves szentély. 1766-ban épült barokk stílusban. E jZJM jÉ _ M _ " 5 f _ MŰEMLÉKJELLEGŰ - Ev. templom homlokzati barokk 1785-ből. BC _A_J[ JB>
toronnyal
C _S
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom homlokzati toronnyal, négybolts z a k a s z o s hajó, félköríves szentély. 1753-ból barokk, 1891-ben átalakítva. (Figyelemreméltó építészeti érték a temetőben lévő kupolás kisméretű sirkápolna; három oldalkarélyos, négyszögletes, körülötte 9 koporsófülke, oszlopos kapu. Portikusz-dombormü Sommer Ágosttól, 3 üvegablak Kratzmann Ede müncheni műterméből. Eklektikus stílusban 1876-ban építtette S ztankovánszky János, Ybl Miklós é s Ney Béla tervei alapján.) K
M
.
IL A
Z
M ©
MŰEMLEKJELLEGÜ - Ev. templom F ő utca 36. alatt: homlokzat e~ lőtti barokk toronnyal a z 1767-1790-es évekből. K A P O S P U I A MŰEMLEKJELLEGÜ - Rk. templom, XVIII. s z á z a d i barokk, alacsonys i s a k o s homlokzati toronnyal, félköríves szentéllyel. Főoltára k l a s z szicista.
I
A P
^.JI
MŰEMLÉKJELLEGŰ - középkori Leányvár-rom, radvány. ©_EB_E_ ID
csekély alapfalma-
K J O JT
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Ev. templom homlokzat előtti hagymasisakos toronnyal, későbarokk, 1795-ből, torony eklektikusán átépítve. E
É f
Y
MŰEMLÉKJELLEGŰ - későbarokk n y o c s k a a XVIII. végéről.
Rk. Kápolna,
oromzat felett to-r-
MÜEMLÉKJELLEGŰ - P ő utca 49. barokk Rk. plébániaház: földszintes, homlokzatán két ablak é s hullámos barokk lezárás. Épüli 1793-ban. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom homlokzati órapárkányos, barokk s i s a k o s toronnyal, egyenes z á r á s u szentéllyel. Klasszicista homlokzat félkörablakokkal é s oromzattal, háromboltszakaszos hajóval 1809-ből.
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom homlokzati toronnyal, kétbolts z a k a s z o s hajóval, trapézalaku szentéllyel. Klasszicista, 1823-ból. A torony a XIX. század végéről való. K I S T O
M M Á
S
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Temetőhegyen 1777-ből homlokzat előtti toronnyal. K _0_
épült barokk
Ev. templom
IL M.
MŰEMLÉKJELLEGŰ - későbarokk Rk. templom 1783 évből: homlokzati torony, háromboltszakaszos hajó, keskenyebb szentély, építési év 1783. W
Ö 1 E S 1
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Pelsőhidvégi Nep. Szt, János-kápolna; homlokzati ujabb s i s a k o s torony, homlokzatán fugás timpanon, a nyolcszög három oldalával záruló szentély, orgonakarzat, kupolán festett freskó, az oltár mellett két minőségi szobor, padlóban Hiemer János címeres vörösmárvány sirlapja 1804-ből. Barokk stílusban 1770-ben ép ült. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Jeszenszky-kastély Pelsőhidvég-pusztán;földszintes, 5+3+6 tengelyes, középrészén l - l ablakkal, előreugró rízalittal, manzárd zsindelytetővel. Középtermében bemeszelt XVTII. századi fcilképek. Hiemer Ignác építtette 1760 körül, majd a Jes z e n s z k y é s Bernáth-családé volt, jelenleg az Állattenyésztési Kutató Intézet központja. MŰEMLÉKJELLEGŰ - későbarokk Ref. templom homlokzati toronnyal az 1788. évből, - értékes kegytárgyak. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Udvar utca 425. szám alatt úgynevezett Kismegyeháza, ahol hosszú ideig az alispán lakott és ott tartották a megyegyüléseket is. 1750 körül barokk stílusban a Mercy-család
építette egyemeletesre, K H Í D
boltozott szobákkal. Jelenleg művelődési ház. -
-
' •
SS SS S3 SS33 S SS S S 3 S 3
MÜEMLÉKJELLEGÜ Rk. templom homlokzat előtti toronnyal, kétboltszakaszos hajóval. Barokk 1865-ből. Baloldali mellékoktáron Zichy Mihály. Szt. Anna képe. A pécsi székesegyházból Martin Fischer oltára 1775-7. Jelenlegi toronysisak 1873-ból, az átépítés idejéből. I « E 1 «51= =
»= =
=
G = 5 3 =
Y E l i =
=
=
=
=
=
MÜEMLÉKJELLEGÜ - Apponyi-kastély, egyemeletes, 2+4+2+3+2+4+2 tengelyes, manzárdtetővel, oszlopos középrésszel; emeleten diszterem, földszinten süvegboltozatos helyiségek. 1829-ben Apponyi József építtette klasszicista stílusban, 1900 körül eklektikusán átépítve. Jelenleg: Mezőgazdasági Szakiskola. MÜEMLÉKJELLEGÜ - Szent Flórián stílű.
szobor 1800-ból, Tcésőbarokk
(Az OMF-jegyzekben nem szerepel, de említésre méltó: őskori méretű földvár.) M _AJD>_
nagy-
M.
MŰEMLÉK - Ref. templom. A XII. században épült románstilü kéttornyú b e n c é s apátsági templom egyik tornyához épült 1806-ban a jelenlegi templom négyboltszakaszos hajóval, félköríves barokk szentéllyel. A homlokzat előtti tornyon román rézsüablak, homlokzaton v á z á k . Mostani formája klasszicizáló későbarokk.
MÜEMLÉKJELLEGÜ - Rk. templom homlokzati toronnyal, vázákkal, háromboltszakaszos hajóval, 1742-ben épült barokk stílusban. M A jr O S S3 S 3 SS SS SS SS =S S 3 SS S3 SS
MÜEMLÉKJELLEGÜ - F ő utcán lévő Ev. templom díszes toronnyal, oltárán Kálvária-kép 1784-bőL
barokk
M E ID II M A S 3 S 3 S S C S S 3 S 3 C S C Z S S 331**5 3 3 3 S
MÜEMLÉKJELLEGÜ - Kossuth utcában klasszicista Görjceleti templom az 182 0-k örüli időből: homlokzati torony, homlokzati timpanonban három ablak. MÜEMLÉKJELLEGÜ - Petőfi utca 8. Ref. templom, homlokzat előtti torony, kegytárgyak 1833-ból. Későbarokk 1790-ből, torony é s bővítés 1837-bén.
MŰEMLÉKJELLEGŰ - klasszicista földszintes Apponyi kastély kiugró középrésszel, kétoszlopos 3+1+3 tengelyes 1840-ből, bővítve eklektikusán 1880 körüL Jelenleg iskola. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rákóczi utca, Kápolna pusztai Rk. kápolna homlokzati lapossisakos toronnyal, lantablakokkal, a nyolcszög három oldalával záruló szentéllyel. Barokk, XVIII. század. M I S Z I as 38sxss3s
s
a
a
a
A
s
E
s
a
s
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom, homlokzati torony, kereszthajó, félköríves szentély, barokk, 1754-bőL MŰEMLÉKJELLEGŰ - Ref. templom, homlokzat előtti barokksisakos torony, kegytárgyak, későbarokk 1791-ből, torony 1808-ból. MIa Ő C S =K M Y= a s a a s a s asasa« = = =
as s
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Béke utca 11. alatt Rk. templom 1767-ből barokk: homlokzat előtti toronnyal, háromboltszakaszos hajóval, félköríves szentéllyel. M G> Z_S_ MŰEMLÉKJELLEGŰ - Szent István utca, Rk. templom, klasszicista 1821-ből, tervezője Stann Jakab: homlokzati torony, négy falpillér, triglifes oromzat, kapu mellett fülkében szentek szobrai, hárombolts z a k a s z o s hajó, egyeneszáródásu szentély. FL
««JEL «
MŰEMLÉKJELLEGŰ - barokk Ev. templom 1786-ból ronnyal.
homlokzati to-
M"-U C S I a s s a a a n r a a a a a MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom, homlokzati torony, oromzat, falpilléres homlokzat, kétboltszakaszos hajó, szentély két oldalán helyiségek. Későbarokk 1781-bőL MŰEMLÉKJELLEGŰ - ' Dózsa György u. 69. számú ház előtt későbarokk Szt. Flórián szobor az 1800 körüli időből. N A G I B O K O G m
a
s
e
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
s
a
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Ref. templom homlokzat előtti toronnyal. Igen értékes kegytárgyak a XV-XVIII. századból. Épült 1774-ben, torony 1784-ben.
EL—J^-^LJE
Y
11
MŰEMLÉK JELLEGŰ - Rk. templom homlokzati toronnyal, szakaszos lusban
hajóval, a szentély kétoldalán
épült a XVIII. század
hárombolt-
helyiségekkel. Barokk stí-
második felében.
MŰEMLÉK JELLEGŰ - Hid melletti Nep. Szent János a XVIII. s z á z a d végéről.
szobor,
barokk
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rákóczi utca 11. alatt barokk Rk. plébániaház 1786-ból, barokk: földszintes, négytengelyes, kéttraktusos. (Az OMP-jegyzékből hiányzik a korábban müemlékjellegünek minősített Rk. templom, épült 1783-ban barokk stílusban, szép szószék, két minőségi oltárkép.)
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rákóczi u. 10. Ref. templom; gótikus noktemplomhoz épített későbarokk, 1801-ből. lf
csar-
_© IL, 1T
MŰEMLÉKJELLEGŰ - gótikus eredetű későbarokk Rk. templom, épült 1788-ban; homlokzati torony, háromboltszakaszos hajó, félköríves szentély. M É M K TP K É M MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom homlokzati toronnyal, kétboltsza k a s z o s hajóval, egyeneszáródásu szentéllyel. Építési idő 1816, későbarokk stilban, toronysisak 1896-ból. 0 = Z _©_M MŰEMLÉK - Ozorai Pipó »-vára, gótikus a XV. századból, később többször átalakítva; négyzetes alaprajzú kétemeletes, udvarán gótikus nyomok, félköríves pinceajtókeret. Zsigmond kedvelt zsoldosv e z é r e Pilippo Scolari építtette; a XVTIl. században az Esterházyak bsrokkosan átalakították, később magtár, börtön, stb. célt szolgált. Restaurálása indokoltnak látszik, s MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom, barokk 172 8-ból; homlokzat e lőtti torony, háromboltszakaszos hajó, kereszthajó, trapéz alakú szentély, toronysisak 1877-ből. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Szalay András utca 33. szám alatt.
szülőháza
a Dózsa
György
Ő C S É N Y MŰEMLÉK JELLEGŰ - későbarokk Ref. templom 1782-ből, előtti tornya 1793-ból„ Értékes kegytárgyak.
homlokzat
FALUKÉPI JELENTŐSÉGŰ - Lovas István népi lakóháza Pő utca 2 0. alatt. P_A_K S_. MŰEMLÉK JELLEGŰ - Anna utca' 16. alatti klasszicista földszintes Daróczy-kuria, jelenleg iskola. 1820 körül épült, később eklektikus toldások: 3+2+3+2+3 tengellyel, udvarán oromzatos bejárat. Ybl Miklós átépítette. Elhanyagolt állapotban. VÁROSKÉPI JELENTŐSÉGŰ - Anna utca 17. alatti Szociális Ottho' , földszintes, 4 ablakos, s z é l e s kapuval, klasszicista, 1830 körüli időből. MÜEMLÉKJELLEGŰ - Dózsa György ut 83. - klasszicista Szent Vendel kápolna; toronytalan oromzatos homlokzatán 1869-es évszám (renoválás), Haffner János építtette 1746-ban. MŰEMLÉK JELLEGŰ - Kálvária-temetőkápolna, homlokzati kis torony s tető fazsindelyes, félköríves kapukerete fölött az épités 1815-ös éve. Klasszicista. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Kossuth utca 2. - II. számú földszintes általános iskola 10+ kapu+4 tengellyel, klasszicista, 1840 körüli időbőL VÁROSKÉPI - Kossuth utca 13. későbarokk földszintes U alakú épület a XVIII. század végéről. Egykor Kat.Kör, ma Honvéd Kiég, Parancsnokság: utcára 5 ablak, belül szép tornác. Átalakítva. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Lenin utca 2. egykori Cseh-Vigyázó, később madi Kovács-kuria, jelenleg rendőrség. Klasszicista, épült 1830 körül: földszintes, 5+kapu+3+kapu+2 tengelyes, kerítéskapun copf vázák. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Lenin utca 4. alatti földszintes Szeniczeyküria: 4 ablak, oromzat, kontytető, barokk a XVIII. század végéről, részben eklektikusán átalakítva. Emléktábla szerint rokoni látogatóban járt itt Deák Perenc. MÜEMLÉKJELLEGŰ - Lenin utca 6. alatti későklasszicista Kornissrkuria, jelenleg iskola az 1840-es évekből: földszintes, ll+kapu+10 tengelyes, oromzatos kétoszlopos portikusz. VÁROSKÉPI (Lenin utca 7.) későklasszicista-koraeklektikus Községház, jelenleg Járási Tanácsház: utcára egyemeletes, 2+3+2+4
ablakos, középrizalittal, udvar felől földszintes. Erősen A XIX. század közepén épült.
átalakítva.
MŰEMLÉK JELLEGŰ - Lenin utca 11. alatti E g é s z s é g h á z (egykori Novák-kuria), épült a XIX. s z á z a d közepén, későklasszicista-koraeklektikus stílusban, egyemeletes, hat ablakos. Elhanyagolt állapotban. MŰEMLÉK - Marx tér 2. alatti Béke-szálló: egyemeletes, 3+9+3 ablakos, oromzatos, félpilléres középrizalit, tágas, oszlopos lépcsőház, szép lépcsőkoriát é s erkélyrács. 1820 körül épült klasszicista stílusban. Régóta aggasztó állapotban van, de néhány év óta elkezdődött a lassú ütemü restaurálás. VÁROSKÉPI - Marx tér 5. alatti földszintes, hatablakos ta Demetrovics-lakóház a XIX. század elejéről.
klasszicis-
VÁROSKÉPI - Marx téren a Rk. templomtól keletre a terepkülönbséget megoldó bazársor: földszintes, 11 boltnyilással, oromfalán három barokk szobor é s egy feszület. Romantikus, 1860 körül épült. MŰEMLÉK JELLEGŰ - Rókus utcában Szent Rókus- és Sebestyénkápolna klasszicizáló későbarokk, 1780-ból homlokzati toronnyal, homlokzat szélein voluták, hajója téglalap, szentélye félköríves. Elhanyagolt állapotban. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Szentháromság téren későbarokk Szentháromság-oszlop talapzatán négy szoborral. Épült 1818-ban, megújítva 1896-ban. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Szentháromság tér 5. alatti földszintes Sze~ niczey-ház oszlopos tornáccal. A XIX. század elején barokk stílusban épült, átalakítás után nyerte mai klasszicista képét. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Templom téren lévő Ref. templom, homlokzati órapárkányos, h e g y e s s i s a k o s toronnyal. Értékes kegyszerek. Epülfc 17 96-ban későbarokk stílusban, újjáépítve 1816-ban. VÁROSKÉPI - Templom tér 6. alatti iskolaépület: földszintes, 3+3+3 tengelyes. Későklasszicista, a XIX. század közepéről, homlokzata eklektikusán átalakítva. MŰEMLÉKJELLEGŰ - ujtemetői Rk. kápolna, homlokzatán háromablakos tornyocska, két pillér közt két oszlop, félköríves szentély. A XIX. század közepén épült klasszicista stílusban. (A v á r o s i a s o d á s érdekében lebontásra került a müemlékjellegü Rk. piébániaház, továbbá a korábbi osztályozásokkal szemben az OMPjegyzékben nem szerepelnek alábbi házak: Dózsa György ut 32., 54., 56., Kossuth utca 4., 6., 11., Templom-tér 5., Virág-utca 2.,
a Virág utca 13. alatti é s Virág utca 22. alatti népi-présházak, a Kossuth utcában lévő, egy évszázad előtt erősen átalakított Ev. templom. Pakson tartják nyilván, de Dunákömlődhöz közelebb fekszik vak Bottyán kuruc tábornok egykori várának szinte alig látható maradványa. É s mint itteni érték, megemlithető a téglagyártól északkeletre lévő, rendkívül alacsony vízállásnál előbukkanó c s e kély falmaradvány az irnsósi római castrumból. Végül: néhány évtized után müemlékjellegüvé lesz nyilvánítható a katolikusok temploma.) P Á 1 F A MŰEMLÉK JE LLEGÜ - Rk. templom homlokzati toronnyal, négyzetes belső térrel, szentély mellett kétoldalt helyiség. 1789-ben barokk stílusban épült.
MŰEMLÉK JE LLEGÜ - Rk. templom homlokzat előtti toronnyal, háromboltszakaszos hajóval, félköríves szentéllyel. A XVIII. század második felében épült, barokk stílusban. P I M C E M E I L / i r MŰEMLÉK JELLEGŰ - Görbői szőlőhegyen Nep. Szent János-kápolna, homlokzatán három tornyocskával a XVIII. századból, barokk. MŰEMLÉK JELLEGŰ - Rk. templom 1762-ből, barokk: homlokzat e lőtti torony, szélein voluták, háromboltszakaszos hajó, félköríves szentély. Toronysisak 1875-ből. M
Jíl
MŰEMLÉKJELLEGŰ - koragótikus templomrom a Somoly-pusztán, a Szekszárd-Siófok műúttól keletre, Regölytől é s z a k r a . MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom homlokzat előtti toronnyal, háromboltszakaszos hajóval, keskenyebb szentéllyel. 1754-ben az Esterházy-család építtette későbarokk stílusban. S Á f f l P I I í I S == = = = = =: = == = = = = =:=:= MŰEMLÉKJELLEGŰ - Kossuth utcában későbarokk Ref. templom 1797-ből:torony homlokzat előtt, sikmennyezetes hajó, félköríves szentély. Kegytárgyak. S_Ä_M
'T I « _ Ő _ 1 J _ I C
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Ev. templom homlokzat előtti barokk nyal 1775-ből; 1880-ban megújították.
torony-
MÜEMLÉKJELLEGÜ - Petőfi utca 150 alatti lakóház un. Hajduház'; Épült 1800 körül. MÜEMLÉKJELLEGÜ - Petőfi utca 151. földszintes lakóház, egykor Ev. gimnázium 1800-ból. 1832-3-ban itt tanult Petőfi (emléktábla). MÜEMLÉKJELLEGÜ - Petőfi utca 175. Egykori jegyzőház, 4 ablakos földszintes, 1800 körüli időből; 1832-3-ban itt lakott Petőfi (emléktábla). S
I_M O M_T
MÜEMLÉKJELLEGÜ - B e s z é d e s P e r e n c u. 2. - volt tiszttartói ház, egyemeletes 4+3+2 tengellyel, falsávokkal, kosárives kapuval, befalazott árkádok. 1720. körül építtette a Styrum-Limburg család, barokk stílusban, jelenleg általános iskola. MÜEMLÉKJELLEGÜ - Lenin utca 4. alatti barokk f e r e n c e s templom 1734-ből: homlokzati órapárkányos torony, gazdag homlokzat, kapu felett 1760-as évszám, háromboltszakaszos hajó, egyeneszáródásu szentély, a megye legkitűnőbb freskói, (a többhelyütt emiitett rendkívül értékes kehely a " XV. századból nincs meg^ Dr. Kantor József plébános tájékoztatása szerint.) MÜEMLÉKJELLEGÜ - Lenin utca 4. - egykori F e r e n c e s rendház, ma óvoda e s plébaniaház. A templomhoz csatlakozik, egyemeletes, nyolctengelyes, elrontott s z e c e s s z i ó s homlokzat. Barokk, a XVItl. századból. MÜEMLÉKJELLEGÜ - Lenin utca 11. számú házzal szemben - k é sőbarokk Szentháromság-szobor 1812-ből, talapzatán 4 szent s z o b ra. MŰEMLÉK - Vár tér 10„ alatt középkorban épült XIII-XIV. századi VÁR: Építtetője Salamon fia Simon alországbiró volt, palotából é s a hozzá csatlakozó toronyból állt. Tulajdonosok közt voltaik a Laczkfiak, Kanizsaiak, Ozorai Pipo, Garai-család, királyi család, Gergellaki Buzlay Mózes; utóbbi idején a középkori várból itáliai r e n e s z á n s z főúri várkastély alakult. Abból az időből való az o s z lopos, árkádos udvari loggia. A török idők után a Styrum-Limburg családé s a pompás várkastélyból újra rideg vár lesz, végül elhanyagolt épület, raktár, mignem 1964-74-ben pompásan restaurálják Horler Miklós Ybl-dijas építész-tanár tervei alapján. Jelenleg a kJciijségi kulturának ad helyet (könyvtár, klub, muzeum, kiállítások), van azonban pinceborozó-étterem-presszó is, igen szép berendezéssel. MÜEMLÉKJELLEGÜ - Vár utca 6„ alatti földszintes lakóház. R e n d kívül elhanyagolt állapotban.
jZ
A .
_K_ Ä JL _Y
MŰEMLÉK - Rk. templom, épült a XV. században gót stílusban, a homlokzatból félig kilépő toronnyal, háromboltszakaszos hajóval é s a nyolcszög három oldalával záruló szentéllyel. Átalakítás után a hajó é s torony későbarokk, a kapu copf. Ebben az évszázadban k é t s z e r is átalakították. JüL. 5L J®. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom, gótikus eredetű, barokk 1720. körüli időből, homlokzati toronnyal, négyboltszakaszos hajóval. A X V i n . századból Szakoly József apátplébános figurális síremléke. Szenteltvíztartója eredetileg török mosdómedence volt. PALUKÉPl - Niklai János népi p r é s h á z a az 1800. körüli a Szőlőhegyen. ^
Á J L t
X
évekből
A
MŰEMLÉKJELLEGŰ - későbarokk Rk. templom 1797-ből: homlokzati torony, homlokzaton két ü r e s fülke, háromboltszakaszos hajó, négyzetalapu szentély. Á M -A. Z ED MŰEMLÉKJELLEGŰ - Ev. templom homlokzati toronnyal. Klasszicizáló későbarokk stílusban épült 1800 körül, - homlokzata eklektikusán átalakítva. S
Z SC H> KE IE S
MŰEMLÉKJELLEGŰ - klasszicista Kápolna Apáti pusztán zati toronnyal, pilléres tagolású, vázákkal 1832-ből.
homlok-
S H MŰEMLÉKJELLEGŰ - Esterházy-vadászkastély: egyemeletes, 3+1+3 ablakos, Esterházy Miklós építtette 1775-ben barakk stílusban földszintesre, 1819-től egyemeletes. Miklósvári-kastélynak is nevezik, jelenleg az Állami Erdőgazdaságé. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Gőgös badság utca 79. szám alatt.
Ignác földszintes szülőháza a
Sza-
MŰEMLÉK - Kálvária-kápolna, gótikus szentélye a nyolcszög három oldalával zárul s 1542-ből, 1742-ben való barokk átépítés idejéből való a homlokzat előtti torony é s téglalap alakú hajó. 1896-ban ujabb átépítés, a torony romantikus. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Szabadság utcában Rk. templom homlokzati torony, homlokzaton öt szobor, háromboltszakaszos hajó, keskeny
félköríves szentély, d í s z e s oldalablakok. Rokokó belső: főoltár, szószék, orgona. Középkori oszlopfőből való szenteltvíztartó. XVIJL századi kegyszerek. 1719-ben épült barokk stílusban. TEMO-EILIC: MÜEMLÉKJELLEGŰ - Alsótengelic 20 - Gindly-Benyovszky-kuria: földszintes, 4+3+4 ablakos, a kiugró középaláhajtó oromzatos, két sarokpillér közt négy oszlop. Oldalhomlokzaton 1+3+1 ablak; kerti homlokzat oromzatos rizalitja romantikus elemekkel. 1840 körül épült Hild József követőjének tervei alapján későklasszicista stilusban. Jelenleg szociális otthon. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rk. kápolna a XVTII. századból barokk, sőbbi toronnyal,
ké-
T K ¥ E li MÜEMLÉKJELLEGŰ - Kovácsi Rk. templom; homlokzati torony trapéz alakú szentély, homlokzatán hegedüablak. Későbarokk 1802-ből, renoválták 1873-ban.
és
MÜEMLÉKJELLEGŰ - Május 1. utcában Szent Rókus kápolna homlokzati toronnyal, trapéz alakú szentéllyel, a kapu felett hegedüablakkal. Barokk 1740-bőL. Renoválás: 1821., 1867., 1892. é s 1937. években. MÜEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom homlokzatból félig kilépő toronynyal, falpilléres gazdag homlokzat, hegedüablak, fülkékben két s z o bor, négyboltszakaszos hajó, keskenyebb szentély. Későbarokk 1797-ből. MÜEMLÉKJELLEGŰ - Rk. kápolna, barokk század végén.
stílusban
épült a XVIII.
© JLJNT MÜEMLÉKJELLEGŰ - Szent Sebestyén szobor a Bajcsy-Zsilinszky ut végén, közel a laktanyabejárathoz. Jó méter magasságú négyszögletes alapzatu oszlopon álló háromnegyed életnagyságban áb-r rázolja a pompás testalkatú mezítelen férfialakot. Későbarokk s z á r mazása az 1800 körüli időkre tehető. Maga a szobor jó állapotban van. MÜEMLÉKJELLEGŰ - Rk. Kálvária-kápolna a Deák Ferenc utca 53. szám alatt. Kétboltszakaszos hajó, a nyolcszög három oldalával záruló szentéllyel, homlokzati toronnyal s vázákkal. Barokk, épült 1743-ban.
MÜEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom a Kossuth Lajos utca legmag a s a b b pontján, barokk stílusban épült 1773-ban. Homlokzati toronnyal, homlokzaton szobrok és vázák, homlokzat mellett szobrok (utóbbiak az 1880 körüli időből származnak), d i s z e s kapuzat a z építési év feltüntetésével. 1940 előtti években restaurálták s abból az időből való a nyolc d i s z e s figurális üvegablak s akkor alkotta a bajai id. Eber Sándor festőművész a hatalmas méretű f r e s k ó oltárképet, amelynek élénk kénsárga szinei ma is uralják a z Utolsó ítélet kompozíciót. MŰEMLÉKJELLEGŰ - barokk lakóház a Marx Károly utca 1. szám alatt a 18. század második feléből. Egykor a F e s t e t i c h - c s a lád kúriája volt s lényegesen nagyobb terjedelmű a jelenlegi egys z e r ű földszintes épületnél, amelyet diszes kapuzata ural. Az épület déli sarka előtt áll a; MÜEMLÉKJELLEGŰ - Nepomuki Szent János szobor, barokk stílusban. Talapzata homlokzatán a donátor Festetich-család nagyméretű d i s z e s címere, maga a szobor máladozó állapotban van é s valamivel kisebb az életnagyságnáL MÜEMLÉKJELLEGŰ - Szentháromság szobor a Kossuth Lajos u t c a elején lévő házak előtt, 1823-ból copf.
5L St Jíl M
JLM_ i L U JL
MŰEMLÉKJELLEGŰ - későklasszicista Ref. templom homlokzati toronnyal. Épült 1849-ben. Értékes kegyszerek. H-JP -X ^ MÜEMLÉKJELLEGŰ - Petőfi utca 182/a. szám alatti Rk. templom homlokzati toronnyal, négyzet alakú hajóval, keskenyebb félkörív e s szentéllyel. Későbarokk stílusban épült 1807-ben. ^L rf^L J i
S
5L
MÜEMLÉK JELLEG Ü - Ev. templom; homlokzat előtti torony, szék-oltár. Későbarokk 1786 évből.
szó-
W A KJD_0_M B MÜEMLÉKJELLEGŰ - Vöröshadsereg útja 91. Rk. templom homlokzati toronnyal, téglalap alakú hajóval, keskenyebb, félköríves szentéllyel.. Utolsó v a c s o r a festmény a feloszlatott tolnai F e r e n c e s rendház ebédlőterméből való s állítólag Tintoretto-tanitvány munkája. 1766-ban, barokk stílusban építették. A kapu feletti 1826-os évszám megújításra utal.
W Á M © M GMŰEMLÉK JELLEGŰ - Rk„ templom: homlokzat előtti torony, kétbolts z a k a s z o s hajó, félköríves szentély. Barokk, 1775-ből. "Z,
Ä W O E>
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Híd mellett Szent FUórián-szobor későbarokk 1783-ból. MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rákóczi utca 1360 alatt barokk Rk. plébániaház a XVIll. század végéről: földszintes, hatablakos, bolthajtásos folyosóval a XVIII. század végéről MŰEMLÉKJELLEGŰ - Székely utcában Rk. templom, barokk 1768ból: homlokzat előtti toronnyal, keskeny homlokzattal, négyboltszak a s z o s hajóval, négyzetalaku szentéllyel. z
_o_m_ib_
a
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Rk. templom: homlokzati torony, hárombolts z a k a s z o s hajó, a nyolcszög három oldalával záruló szentély, kétoldalán oromzatos-árkádos épületrész. Négy kitűnő oltárkép Baumgartner Norbert, kapucinus szerzetestől. 1766-ban emelték barokk stílusban. K iegészités: ®LSt M_Y_M_Ä J®
MŰEMLÉKJELLEGŰ - Dózsa György utca 36. - Ev. lelkészlak: földszintes 1+2+1 ablakos ( sajnos uj ablakok) 1816-ból, copf. PELH AS_ZNÁLT_ JRODALOM Förster Gyula; Magyarország műemlékei Genthon István; Magyarország művészeti emlékei Ipolyi Arnold műtörténete Moldoványi József: Tolna vármegye OMF; Tolna megye műemlékjegyzéke 1966. Rómer; Flóris jegyzetei VÁTI: Bonyhád V. és MV. VÁTI: P a k s V. é s MV. Vehdel István: Szekszárd monográfiája.
Á BELVÁROSI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM 1802-1805 között épült. Elődje a Szent Benedek-rend bizánci román stílusú apátsági temploma volt, melynek romjai a közeli megyeháza udvarán láthatók. (A hagyomány szerint abban helyezték örök nyugalomra I. Béla királyt.) A török megszállók 1686. évi kiűzése után Mérey és Trautsohn apátok helyreállítottáka romos apátsági templomot, de az 1794. évi tűzvész azt is elhamvasztotta. Egy évtizeden keresztül fából ácsolt templomban miséztek, majd Szluha György plébános eredményes közbenjárására és Thallherr József tervei alapján lerakták a mai templom alapkövét 1802-ben. Schmitt Vencel szekszárdi kőművesmester irányításával, a leégett apátsági templom még használható építési anyagainak felhasználásával hazánk egyik legnagyobb egyhajós temploma épült fel 1805-ben ezen a helyen. Klasszicizmusba átvezető copf stílusával harmonikusan illeszkedik a Béla király tér környezetébe. A belépőt lenyűgözik a hatalmas méretek. Mozaik berakású főoltára, a két szeráfTal. carrarai márványból készült. A főoltárkép Krisztus mennybemenetelét ábrázolja. Konrád Sándor szekszárdi szobrászművész mintázta, s Budapesten öntötték bronzba a Szent Imre-szobrot, s 1930-ban helyezték el. Ugyanő tervezte a lourdes-i barlangot és a keresztelőkút fedelét. Utóbbit a budapesti iparművészeti iskolán készítették el sárgarézből, gazdagon ezüstözve. Az új liturgikus tér a „szembeoltár"-raí Nagy Lajos pásztói plébános tervei szerint készült el 1971-ben. A baloldali mellékoltárí a monostoralapító I. Béla király fiának, Szent Lászlónak, városunk védőszentjének tiszteletére emelték. A jobb oldali mellékoltártisztán klasszicista stílust követ, festménye Szent József halálát ábrázolja. Templomunk egyik fő ékessége a barokk szószék, melyet Buck József pécsi szobrász négy domborműve és a Jó Pásztor szobra tesz igazán művészivé. A főbejárattól jobbra nyíló Szentkereszt-kápolnában Lunova Jenő iparművész 1939-ben készült feszületét látjuk. A szentély feletti secco Krisztus születését, a második mező a Háromkirályok imádását jeleníti meg. Alatta négy oldalt Izajás, Jeremiás, Ezekiel és Dániel próféta látható. A harmadik Urunk színeváltozása, négyoldalt: Máté, Márk, Lukács és János evangélista. A nagy kupola a Feltámadást ábrázolja, G. Durlach osztrák festőművész alkotása. A kupola négy csegeiyében Kassa, Pozsony, Nagyvárad és Gyulafehérvár székesegyházait védő arkangyal képe. Az ötödik boltozat a Mennybemenetelt, a kórus feletti mennyezetkép pedig az Utolsó Ítéletet ábrázolja. Templomunk első felújítását 1888-ban végeztéit el, a munkát Graitz E. irányította. A másodikra az 1925. évi tűzvész miatt került sor, mert a templom tetőszerkezete és a torony elpusztult. Nagy társadalmi összefogással Diczenty László szekszárdi építőmester tervei alapján, Groh István budapesti iparművészeti tanárvezetésével 1928-ra befejeződött a helyreállítás. Az állagmegóvás kényszere vezetett el a Megváltó tiszteletére közel 200 éve felszentelt templom harmadik felújításához. Dr. Cserháti József, majd Mayer Mihály pécsi megyéspüspök urak hathatós támogatásával, a szekszárdi egyházközség vezetőinek és híveinek áldozatkészségével 1983-1992. között megtörtént a templom belső és külső felújítása a világítás korszerűsítése és az orgona megfiatalítása. E hatalmas munkában különösen dr. Szabó Zoltán pap-festőmüvésznek, az Országos Műemlékfelügyelőségnek és Nagy Kálmán restaurátornak vannak nagy érdemei. A templomot és az orgonát László király szentté avatásának 800. évfordulóján, 1992. november 14-én áldotta meg Mayer Mihály pécsi megyéspüspök.
A szekszárdi izraelita templom épitése
Szekszárdon az 1850-es években alakult meg a zsidó hitközség«. Kezdetben az imaházuk a Bezerédj u. 24. szám alatt állt. Később felmerült egy diszes templom épitésének a gondolata. Azonban a kedvezőtlen gazdasági viszonyokra hivatkozva többször elodázták az épitkezést. 1695» október 27-én tárgyalta a hitközség újra a templomépítés kérdéseit. Már több évvel ezelőtt készíttettek tervrajzot dr. Petschnig János bécsi műegyetemi tanárral, aki az újvárosi templom terveit is készítette. /Pontosan nincs rá adat, hogy ez lett megvalósítva, de pl. a stilus után Ítélve majdnem biztos!/ A hitközségi tanács ugy döntött, hogy függetlenül a gazdasági viszonyokra, fel fogja építtetni a templomot, összefüggött ez a milleneumi ünnepségek gondolatkörével. Leopold Sándor hitközségi elnök jelentős pénzbeli adományt tett a telekvásárlásra. Két telek került szóbai a Sédpatak utcában lévő hitközségi iskolához tartozó telek és a Fazekas térrel szemben lévő Boschan Vilmos tulajdonát képező Papkert. A kiküldött bizottság október 31-én ugy döntött, hogy a Séd patak menti telek szük, rajta egy templom nem fér el. A Boschan-féle a megfelelő, annál is inkább, mert a város fejlődése ebben az irányban történik, és a felépitendő gimnáhium majdnem szemben lesz. A javaslatot elfogadták. 1896. február 22-én templomépitő bizottságot választottak. Az építkezés kivitelezésével Szélig Gáspár bátaszéki kőműves mestert bizták meg. 1896. május 26-án történt meg az épülőfélben lévő templom alapkő letétele. A hitközségi tagok és az iskolások kivonultak az épitkezés shelyére. Lpopolt Sán-
dor hitközségi elnök, aki 25.000 db téglával járult az építkezéshez, ünnepi beszédet tartott, melyben elsősorban a hazához való rendületlen hűségről beszélt, Dr, Ungár Simon rabbi letette az alapkövet, és beszentelte. A Szózatot és a Himnuszt énekelték el a megjelentek. "A Himnusz eléneklésé utón az alapkő letétetvén az első kalapácsütést a rabbi tette, utána a hitközségi elnök, majd az épitőbizottsá.g, a képviselőtestület tagjai és a hitközség vénei tették meg a szokásos három ütést, mire az ünnepély véget ért." Áz épitkezés olyan gyorsan haladt, hogy 1896. junius 20-án már megtarthatták a "bokréta ünnepélyt". A templomot 1897-ben ünnepélyes keretek között szentelték fel, ekkor vitték át a régi imaházból a kegytárgyakat is.
