INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
Dr. Herpai Gábor
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért 2006. január 1-től az 1996. évi LXXXV. tör vény (a továbbiakban: Díjtörvény) rendelkezéseinek megfelelően már nem illetéket, hanem igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A Díjtörvényt legutóbb a 2006. évi CXXII. törvény módosította 2007. február 4-i hatállyal. Emellett az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjával kapcsolatos további szabályokat a 118/2005. (XII.19.) FVM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) tartalmazza. Az alábbi összefoglaló a könnyebb áttekintést célozza.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárást az igazgatási szolgáltatási díj szempontjából 3 nagy csoportba oszthatjuk: 1. díjköteles eljárások 2. személyes díjmentességben részesülők csoportja, illetve 3. a tárgyi díjmentes eljárások
1. Eljárási díjak Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét a Díjtörvény 32/A. § (1)-(9) bekezdései szabályozzák részletesen, mely a követőkezők szerint alakul.
Az elsőfokú általános eljárás díja A jelenleg hatályos törvényszöveg általános szabálya szerint − ha a Díjtörvény másként nem rendelkezik − az ingatlan-nyilvántartási eljárásért változással érintett ingatlanonként 6.000,- forint összegű díjat kell fizetni. A normaszöveg nem konkretizálja, hogy mely esetekben kell az általános
mértékű díjat fizetni, így ide tartozik minden olyan jognak/ténynek a bejegyzése/törlése, amelyekre vonatkozóan a Díjtörvény speciális szabályt nem tartalmaz. A díjat változással érintett ingatlanonként kell megfizetni, így például, ha egy eljárásban 2 ingatlanra kérnek tulajdonjog bejegyzést, az eljárás díja 2 x 6.000,- forint. Közös tulajdonban lévő ingatlan megosztását kéri 3 tulajdonostárs úgy, hogy a megosztást követően 3 önálló ingatlan alakul ki. A változással érintett ingatlanok darabszáma 1, tehát az eljárás díja 6.000,- forint lesz. Abban az esetben viszont, amikor 3 ingatlan kerül összevonásra, a változással érintett ingatlanok darabszáma 3, így az eljárás díja 3 x 6.000,- forint, azaz összesen 18.000,- forint lesz.
A jelzálogjoggal kapcsolatos díjak A jelzálogjog bejegyzése, illetve a be jegyzés módosítása iránti eljárás díja 12.000,- forint ingatlanonként, míg a jelzálogjog törléséért az elsőfokú eljárás www.resimmobiles.hu
56
2007. 1-2. szám
általános díját, azaz 6.000,- forintot kell fizetni. A gyakorlatban problémaként me rülhet fel, hogy a jelzálog alapjául szolgáló követelés engedményezéséért, s ebből következően a jelzálogjog jogosultja személyében bekövetkezett változás bejegyzéséért milyen mértékű díjat kell fizetni. Mivel ebben az esetben a bejegyzett jelzálogjog módosításáról van szó, ezért ennek a díja 12.000,- forint. Három ingatlan esetében az elsőre jelzálogjog bejegyzését kérik, a másodikra jelzálogjog bejegyzését és törlését, a harmadikra csak jelzálogjog törlését. Az első ingatlanra az eljárás díja 12.000,- forint, a másodikra szintén 12.000,forint, a harmadikra 6.000,- forint, így öszszesen 30.000,- forint eljárási díjat kell fizetni. A második ingatlan esetében, ahol egyszerre kerül sor jelzálogjog bejegyzésére és törlésére, a Díjtörvény 32/D. §-a értelmében nem kell külön 12.000,forintot + 6.000,- forintot fizetni, mivel ilyenkor azt az értéket kell a díjfizetés alapjául venni, amely után a legmagasabb díj jár. Ugyanígy, ha például egy eljárásban kerül sor két ingatlanra vonatkozóan tulajdonjog bejegyzésére, de mindkettőre egyidejűleg jelzálogjogot is alapítanak, a díjfizetés alapja a magasabb összegű, jelzálogjog bejegyzése után fizetendő díj lesz, azaz az eljárás díja 2 x 12.000,- forint, összesen 24.000,- forint lesz.
A vagyoni értékű jogok törlésének díja A vagyoni értékű jog törlése iránti eljárás díja ingatlanonként 2.000,- forint. A Díjtörvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bekezdés d) pontjával összhangban már taxatíve felsorolja, mi tartozik a vagyoni értékű jog fogalma alá. Eszerint vagyoni értékű jog a földhasználati jog,
RES IMMOBILES
a haszonélvezeti jog, a használat joga, a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog és a vagyonkezelői jog. A törvény kimondja, hogy a vagyoni értékű jog törlésének díja 2.000,- forint, tehát ebből következően annak be jegyzésére az elsőfokú eljárásra i rányadó általános díj mértékét kell alapul venni, amely 6.000,- forint. A jelzálogjog a Díjtörvény alkalmazásában nem minősül vagyoni értékű jognak, ezért annak törlése az előzőekben le írtak szerint 6.000,- forint. Fontos még ebben a tárgy körben kiemelni, hogy a használat joga nem keverendő össze a közérdekû használati jogokkal, amelyek törléséért szintén 6.000,- forintot kell fizetni. Két ingatlan esetében az egyikre haszonélvezeti jogot alapítanak, míg a másikra a már bejegyzett haszonélvezeti jog törlését kérik. A vagyoni értékű jog bejegyzésének díja 6.000,forint, így ebben az esetben az eljárás díja összesen 6.000,- forint + 2.000,- forint, azaz 8.000,- forint lesz. Amennyiben halotti anyakönyvi kivonat alapján kérik az elhunyt javára bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jog, tartási jog, illetve azok biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom törlését, az eljárás díja 6.000,- forint lesz, mivel a tartási jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom nem minõsül vagyoni értékû jognak.
Társasházak esetében irányadó díjak Jelentős változást hozott a Díjtörvény módosítása a társasházakkal kapcsolatos eljárási díjak tekintetében, ugyanis társasház alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 6.000,- forint, de legfeljebb összesen 100.000,- forint. Ez azért jelentős
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
változás a korábbi szabályozáshoz képest, mivel eddig például egy 10 lakásos társasház esetében csak az elsőfokú eljárás általános díját kellett megfizetni, tekintve, hogy a változással érintett ingatlan 1 db volt. A jelenlegi eljárási díj az újonnan megnyitandó társasházi különlapokhoz igazodik, azaz az előbbi példánál maradva egy 10 lakásos társasház esetében az eljá rás díja 10 x 6.000,forint, azaz 60.000,- forint. A társasházi alapító okirat módosítása esetén a 6.000,forintos díjat a változással érintett tulajdoni külön la ponként kell megfizetni. A 100.000,- forintos maximális díj legalább 17 darab különlapot érintő bejegyzésektől kezdődően érvényesül, hiszen itt már 17 x 6.000,- forint, azaz 102.000,- forint lenne az eljárás díja. Felépítendő épületre vonatkozó társasház alapítás tényét a földrészlet tulaj doni lapjának III. részén fel lehet tüntetni. Ebben az esetben az eljárás díját szintén a különlapokhoz igazodóan kell megfizetni, majd ezt követően a társasház bejegyzésekor egyszeri 6.000,- forint az eljárási díj. Összességében elmondható, hogy a társasházakkal kapcsolatban a díjfizetési kötelezettség a tulajdoni különla pok szá mához igazodik, a tulajdoni törzslapot a díjfizetési kötelezettség tekintetében figyelmen kívül kell hagyni. Társasház alapításakor megnyitásra kerül 27 társasházi különlap. Ebben az esetben nem kell minden egyes különlap után megfizetni a 6.000,- forintot, azaz az eljárás nem 27 x 6.000,- forint, összesen 162.000,- forint, hanem 100.000,- forint lesz.
2007. 1-2. szám
57
A soron kívüli eljárás díja Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 46. §-ban meghatározott soron kívüli eljárás díja ingatlanonként 10.000,- forint. Soronkívüliség esetén a 10.000,- forintot az elsõfokú eljárás díján felül kell megfizetni, így például tulajdonjog bejegyzése soron kívüli eljárás keretében 6.000,- forint + 10.000,- forint, összesen 16.000,- forint, jelzálogjog bejegyzése 12.000,- forint +10.000,- forint, összesen 22.000,- forint. A Díjtörvény 32/E. § (4) bekezdése szerint a soron kívüli eljárásért fizetendő díjat a soron kívüli eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell az ingatlanügyi hatóság pénztárába befizetni, vagy a díj készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelemhez mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát. Fontos rögzíteni, hogy amennyiben a fentieknek megfelelően a díjat nem fizetik meg, illetve megfizetését nem igazolják, a körzeti földhivatal vezetője a soron kívüli eljárás iránti kérelmet végzéssel elutasítja, és a földhivatal a tör vényben meghatározott 30 napos határidőn belül hoz érdemi döntést. A soron kívüli eljárás esetében a földhivatal az engedély megadásától számított még nyitva álló törvényes ügyintézési határidő felén belül hoz érdemi döntést. Így például az ügyintézési határidő ebben az esetben 30 nap helyett legfeljebb 15 nap lesz. Társasház bejegyzésekor is van lehetőség soron kívüli eljárás kérelmezésére, a 10.000,- forintot www.resimmobiles.hu
58
2007. 1-2. szám
RES IMMOBILES
ebben az esetben társasházi különlaponként kell megfizetni, ám a soronkívüliségre nem vonatkozik a díjmaximum, azaz 20 darab különlapot érintő bejegyzés esetén az eljárás díja 100.000,- forint + a soronkívüliség díja 20 x 10.000,- forint, tehát összesen 300.000,- forint.
A fellebbezési díj Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés
díja 10.000,- forint. Mivel a Díjtörvény konkrétan kiemeli, hogy kizárólag a határozat elleni fellebbezés díjköteles, ezért a törvényi rendelkezéseknek megfelelően a végzés ellen benyújtott fellebbezés díjmentes. Érdemes ebben a tárgykörben kihangsúlyozni, hogy fellebbezés esetében nem az ingatlanok számához igazodik az eljárási díj, hanem a megtámadott határozatok számához.
Áttekintő táblázat az eljárási díjakról Eljárás típusa
Eljárás díja
Elsőfokú általános eljárás
6.000,- forint ingatlanonként
Jelzálogjog bejegyzése/módosítása
12.000,- forint ingatlanonként
Vagyoni értékű jog (földhasználati jog, haszonélvezeti jog, használat joga, lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog, vagyonkezelői jog) törlése
2.000,- forint ingatlanonként
Társasház alapítás bejegyzése/a társasházi alapító okirat módosítása
6.000,- forint társasházi különlaponként, de legfeljebb összesen 100.000,- forint
Soron kívüli eljárás
Elsőfokú eljárás díja + 10.000,- forint ingatlanonként
Fellebbezési díj
Határozat ellen: 10.000,- forint Végzés ellen: díjmentes
2. Személyes díjmentesség
b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
A személyes díjmentes alanyok körét a Díjtörvény 32/B. § (1) bekezdés a)-l) pontja sorolja fel:
c) a költségvetési szerv, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.,
a) a Magyar Állam,
d) a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság,
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, g) a vízgazdálkodási társulat, h) az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv abban az esetben, ha országos illetékességgel jár el, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, i) a Magyar Nemzeti Bank, j) a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői − ideértve az említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is − kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő ingatlanügyek tekintetében, l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács. Abban az esetben, ha a kérelmezőt személyes díjmentesség illeti meg, úgy erre a tényre a kérelemben szükséges hivatkozni a pontos jogszabályhely megjelölésével,
2007. 1-2. szám
59
továbbá a 32/B. § (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott szervezeteknek nyilatkozniuk kell arról is, hogy az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve − költségvetési szerv esetében − eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A személyes díjmentesség kiterjed a határozat ellen benyújtott fellebbezésre is, ám a soron kívüli eljárás díjának megfizetése alól nem biztosít mentességet, amennyiben pedig egy eljárásban személyes díjmentes és díjfizetésre kötelezett kérelmező egyaránt szerepel, a díjat a díjfizetésre kötelezett ügyfélnek kell lerónia. Csereszerződés önkormányzat és magánszemély között, ahol a magánszemély 1 darab ingatlanát 2 darab önkormányzati tulajdonban álló ingatlanra cseréli el. Ilyenkor az eljárás díja 12.000,- forint lesz, mivel a magánszemély 2 darab ingatlanra szerez jogot, s őt nem illeti meg a díjmentesség. 25 darab ingatlant érintő vezetékjog bejegyzésénél az eljárás díja 25 x 6.000,- forint, azaz 150.000,- forint lesz. De amennyiben soron kívüli kérelmet is előterjesztenek, az eljárás díja 150.000,- forint + 25 x 10.000,- forint, azaz összesen 400.000,- forint lesz. Az előbbi példát annyiban lehet módosítani, ha pl. 3 ingatlanra jelzálogjog bejegyzését is kérik, akkor 3 x 12.000,- + 22 x 6.000,- + 25 x 10.000,- forint lesz az eljárás díja, összesen 418.000,- forint.
3. Tárgyi díjmentes eljárások A tárgyi díjmentes eljárások körét a Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés b)-l) pontja sorolja fel. A díjtörvény 2007. február 4-től www.resimmobiles.hu
60
2007. 1-2. szám
hatályos szövege a tárgyi díjmentes eljárások terén jelentős változást hozott. Hatályon kívül helyezte a korábbi a) pontot, mely szerint a magánszemély által épített lakástulajdon ingatlan-nyilvántartásba vétele, valamint a gazdálkodók által épített, építtetett és közvetlenül a lakosság részére értékesített új lakások tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése díjmentes volt. Az erre irányuló eljárások tehát 2007. február 4-től díjkötelesek. A legjelentősebb módosítás a lakáscélú kölcsönökkel kapcsolatban történt. A díjmentes eljárások körét a Díjtör vény a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/ 2001. (I.31.) Korm. rendelettel összhangban határozza meg, amikor kimondja, hogy a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt, a fiatalok otthonteremtési támogatását és a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt megelőlegező kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint ezzel összefüggően a Magyar Állam, mint a jelzálogjog jogosultja javára a jelzálogjog megszűnéséig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás díjmentes. Amennyiben egy eljárás keretében ugyanarra az ingatlanra piaci kamatozású forint vagy deviza alapú hitel, illetve a lakáscélú közvetlen állami támogatás biztosítására is kérik jelzálogjog bejegyzését, az eljárás nem minősül tárgyi díjmentesnek. Egy eljárásban kerül sor megelőlegező kölcsönt biztosító jelzálogjog bejegyzésére a Magyar Állam és hitelintézet javára, de ezzel egyidejűleg egy másik hitelintézet javára 34.234,- CHF erejéig jelzálogjog bejegyzését is kérik, akkor az eljárás díja 12.000,- forint lesz.
RES IMMOBILES
Két ingatlan esetében az egyikre fiatalok otthonteremtési támogatását, a másikra piaci kamatozású deviza alapú hitelt biztosító jelzálogjog bejegyzését kérik, az eljárás díja szintén 12.000,- forint lesz, hiszen az egyik eljárás tárgyi díjmentes, a másik díjköteles. A tárgyi díjmentesség körében a Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárásra érdemes figyelmet szentelni. Eszerint kizárólag a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének) bejelentése díjmentes. A gyakorlatban ugyanis sokszor fordul elő, hogy cégek például társasági formaváltásnál hivatkoznak a díjmentességre, mint névváltozásra. Ez azonban tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásnak minősül, s így díjköteles, hiszen itt nem egyszerűen névváltozásról van szó.
4. Az eljárás díj megfizetésének módjai A Díjtörvény 32/E. § (1) bekezdése szerint a díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri. Ez a szövegrész 2007. február 4-től annyival egészült ki, hogy ha a kérelmet előterjesztő és a bejegyzés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. Ennek a módosításnak a magyarázata abban rejlik, hogy sok esetben a jogosultságot szerzõk helyett a személyes díjmentességben részesülők terjesztették elő a kérelmet, így ennek következtében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére nem került sor. A törvény jelenlegi szövege így elhatárolta egymástól a díjfizetésre kötelezettek és a kérelmet előterjesztők körét, előtérbe he-
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
lyezve azt a szabályt, hogy bárki terjeszti is elő a kérelmet, az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése a bejegyzés által jogot szerző személy kötelezettsége. A díj megfizetésének módjai: 1. az ingatlanügyi hatóság pénztárába történő készpénzbefizetés, 2. az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénzátutalási megbízással, illetve 3. banki átutalási megbízással történő befizetés A díjnak készpénz-átutalási megbízással, illetve banki átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát. A törvényben előírt kötelezettségen túl ennek igen jelentős gyakorlati haszna van, hiszen ilyenkor a földhivatal megbizonyosodhat arról, hogy a befizetés megtörtént, ezért nincs szükség hiánypótlás kibocsátására, így az ügyintézési idő is jelentősen lecsökken. Amennyiben ugyanis a kérelem előterjesztésével egyidejűleg nem történik meg a díj befizetése, illetve a befizetés igazolása, a földhivatal közbenső intézkedésként hiánypótlási felhívást ad ki. A díjat ilyenkor a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni, illetve befizetését igazolni. Amennyiben a felhívás ellenére határidőn belül ezt elmulasztják, a földhivatal a kérelmet elutasítja. A Díjrendelet 3. § (2) bekezdése szerint, ha a jogszerzést jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági ítélet vagy hatósági
2007. 1-2. szám
61
határozat alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, és a hagyatékátadó végzéssel, bírósági ítélettel vagy hatósági határozattal érintett jogszerző az eljárás megindításáig díjfizetési kötelezettségét nem teljesítette, a földhivatal felhívást bocsát ki. Amennyiben a díjat határidőre nem fizetik meg, illetve a megfizetést nem igazolják, a földhivatal a bejegyzést teljesíti, azonban intézkedik a meg nem fizetett díj behajtása iránt. A meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, így ebben az esetben a földhivatal az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tör vény rendelkezéseinek megfelelően jár el, azaz megkeresi természetes személy esetében az önkormányzati adóhatóságot, jogi személy esetében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt a díj behajtása végett. A Díjrendelet 3. § (3) bekezdése szerint, ha ugyanarra az ingatlanra egy hagyatékátadó végzéssel, bírósági vagy hatósági határozattal többen szereznek jogot, a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli, így például több örökös esetében bármelyiktől követelhető az eljárás díja. Öten örökölnek meg 12 darab ingatlant, az eljárás díja 12 x 6.000,- forint összesen 72.000,forint lesz. Az egyetemleges díjfizetési kötelezettségből adódóan a 72.000,- forint bármelyik jogszerzőtől követelhető. A Díjrendelet 6. § (1) bekezdése szerint több körzeti földhivatalt érintő beadvány benyújtása esetén az eljárásért fizetendő díjat annál a körzeti földhivatalnál kell megfizetni, illetve a befizetés tényét annál a körzeti földhivatalnál kell igazolni, amelyhez a 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése alapján az okiratot, illetve melwww.resimmobiles.hu
62
2007. 1-2. szám
RES IMMOBILES
lékleteit is benyújtották (a továbbiakban: díjfizetés helye szerinti körzeti földhivatal). Az esetleges hiánypótlási felhívást ilyenkor a díjfizetés helye szerinti körzeti földhivatal adja ki. Csereszerződés esetén az érintett ingatlanok két különböző megye területén illetékes körzeti földhivatalhoz tartoznak. A díjat ebben az esetben annál a körzeti földhivatalnál kell befizetni, illetve a befizetés tényét igazolni, amelyikhez az okiratot és mellékleteit eredetben becsatolták, azaz amelyik a 109/1999. (XII.23.) FVM rendelet 77. § (1) bekezdése alapján a megkereső körzeti földhivatalnak minősül. A gyakorlatban azonban érvényesül és elfogadott, ha a díjat külön-külön fizetik meg az egyes érintett földhivatalokhoz.
A csekken, illetve banki átutalási megbízással történő teljesítés esetén a közlemény rovatban meg kell jelölni az ingatlan helyrajzi számát, illetve amennyiben ismert, az eljárás ügyszámát, hiszen ennek elmaradása esetén a földhivatal nem tudja beazonosítani, hogy a befizetés melyik üggyel kapcsolatos, ami a tényállás további tisztázását igényli, és ez jelentősen meghosszabbítja az eljárást. A díjfizetés teljesítése annak a megyei földhivatalnak a számlaszámára kell, hogy történjen, amelynek illetékességi területén az ingatlan fekszik. Hasznos tudnivaló, hogy a Díjrendelet melléklete tartalmazza az egyes megyei földhivatalok számlaszámát.
Név Baranya Megyei Földhivatal Bács-Kiskun Megyei Földhivatal Békés Megyei Földhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal Csongrád Megyei Földhivatal Fejér Megyei Földhivatal Gyõr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal Heves Megyei Földhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal Nógrád Megyei Földhivatal Pest Megyei Földhivatal Somogy Megyei Földhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal Tolna Megyei Földhivatal Vas Megyei Földhivatal Veszprém Megyei Földhivatal Zala Megyei Földhivatal Fõvárosi Földhivatal
Számlaszám 10024003-01409330-00000000 10025004-01409347-00000000 10026005-01409354-00000000 10027006-01409361-00000000 10028007-01409378-00000000 10029008-01409385-00000000 10033001-01409392-00000000 10034002-01409402-00000000 10035003-01409419-00000000 10045002-01409464-00000000 10036004-01409426-00000000 10037005-01409433-00000000 10032000-01409323-00000000 10039007-01409440-00000000 10044001-01409457-00000000 10046003-01409471-00000000 10047004-01409488-00000000 10048005-01409495-00000000 10049006-01409505-00000000 10032000-01409316-00000000
Összegzésképpen elmondható, hogy az eljáró jogi képviselőknek, illetve az ügyfeleknek érdemes az igazgatási szolgáltatási díjat készpénz-átutalási vagy banki átutalási megbízással előre megfizetni, és az erről szóló bizonylatot a beadványhoz csatolni, mivel így az ingatlanügyi hatóság megbizonyosodhat a befizetés megtörténtéről, és ezzel elkerülhető az ügyintézés idejét meghoszszabbító közbenső intézkedések megtételének a szükségessége. ***