.VIAGYAk M A D Á R T A N * iNTSZt í KÖNYVTÁRA
XVII.-XVIII. s z .
XIX. ÉVFOLYAM
1923. I X . 1 . - 1 5 .
f
• 'J<'
!/, , !'
'
AZ ÁLLAT- ÉS N Ö V É N Y K E R T IGA/IGATÓSÁGÁNAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL S Z E R K E S Z T I ; R A I T S I T S E M I L DR
DJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE •
E L Ő F I Z E T É S I Á R A E G Y É V R E 10.000 K O R O N A , F É L É V R E 5 0 0 0 K O R O N A
Pasteur hatása az állatorvostan fejlődésére. Tanévmegnyitó b e s z é d . A m. kir. Állatorvosi Főiskola 1923. szeptember 17-én tartott évmegnyitó ünnepén előadta Dr. Aujeszky Aladár ny. r. tanár, m. é. prorektor. Tisztelt Hallgatóság ! Nincsen a világon művelt nemzet, melynek tudományos körei Pasteur születése s z á z a d o s évfordulója a l k a l m á b ó l h á l á s kegye lettel ne a d ó z n á n a k a nagy tudós, az emberiség egyik legnagyobb jótevője emlékének. Centennáriuma évében mindenfelé m a g a s a n lobognak a tiszteletére gyújtott áldozati tüzek és az e m l é k e z e tére rendezett ünnepségeknek egész sora hirdeti a z ő dicsőségét. Az ünneplő tudományos intézmények nagy seregéből természet szerűen főiskolánk sem hiányozhatik és pedig a n n á l k e v é s b é , mert Pasteur nagyfontosságú felfedezései az állatorvosi tudo mányt is jelentékenyen előbbre vitték és így minket is közelről érdekelnek. F ő i s k o l á n k a mai ünnepélyes a l k a l m a t használja fel arra, hogy a kitűnő tudós e m l é k é n e k szintén kegyelettel hódoljon. Ehhezképest tanévmegnyitó b e s z é d e m b e n azzal óhajtok foglal kozni, hogy — nem térve ki Pasteurnek a molekuláris fizika és k é m i a terén kifejtett működésére — röviden reámutassak a „bakteriológia a t y j á n a k " a m a m u n k á l k o d á s á r a , melynek révén a mikroorganizmusok jelentőségét, a fertőzőbetegségek oktanát é s e betegségek leküzdésének módjait megállapítva, az orvosi tudomány, illetőleg az állatorvostan fejlesztése körül olyan hal hatatlan érdemeket szerzett.
*
*
Mielőtt Pasfeur-nek a bakteriológia m e g a l a p o z á s á r a és a fertőzőbetegségek lényegére vonatkozó korszakos búvárkodásairól szólanék, vessünk egy pillantást a Pasteur idejét megelőző kor szakokra és kutassuk, hogy a legrégibb időktől Pasfeur-ig hogyan magyarázták a j á r v á n y o s betegségek keletkezését. Az ó- és középkorban (sőt részben az újkorban is) a jár ványoknak keletkezése tekintetében á l t a l á b a n megelégedtek a z z a l a magyarázattal, hogy a j á r v á n y o k n a k oka egyszerűen az isten ségnek a bűnös emberiséget ostorozó haragja. A biblia szerint J e h o v a , a z Iliász szerint Apolló haragja sujt le a bűnös emberi ségre egy-egy j á r v á n y képében és ezt a felfogást vallja a Krisztus születése körüli időben élt j e l e s római orvos, Celsus, valamint
•
•
•
•
a Kr. születése utáni I. s z á z a d b a n élt kiváló természettudós, Plinius is. A régi c h a l d e u s o k úgy hitték, hogy a betegségek gonosz szellemek, a m e l y e k b e l e b ú j n a k az e m b e r b e s azokat j ó s z e l l e m e k segítségül h í v á s á v a l és különböző szertartásokkal igyekeztek kiűzni. Ezzel kapcsolatos, hogy ninivei és másutt végzett á s a t á s o k a l k a l m á v a l fantasztikus agyagszobrocskákat találtak, melyeken a fejet, nyakat, törzset, tagokat különböző állatok testrészei alkotják és a m e l y e k különböző betegségek kép másait képviselték. S z o k á s volt azután a járványokat vulkánok kitörésével, földrengéssel, vagy üstökös megjelenésével is kap c s o l a t b a hozni. De Hippokratész, a Kr. e. V. század híres görög orvosa m á r nem elégedik meg az efféle m a g y a r á z a t o k k a l ; szerinte j á r v á n y o k keletkezésekor a levegőben kell v a l a m i n e k lennie, a m i n e k b e l e h e l é s e okozza a bajt és kortársa, Demokritosz úgy véli, hogy a kozmoszban széthullott égi testeknek a leve gőbe jutott és belehelt pora idézi elő a j á r v á n y o s betegségeket, holott egy m á s i k kortársa, Empedoklész a levegőbe került ártal m a s gázokra gyanakszik és a pestisjárványt úgy akarja meg szüntetni, hogy a levegő megtisztítása c é l j á b ó l máglyákat gyújtat. Marcus Terentius Varró római orvos a Kr. e. I. s z á z a d b a n m á r k ö z e l e b b j á r a valósághoz, midőn azt hirdeti, hogy a váltólázat apró rovaroknak belélegzése okozza, sőt ő és követői, mint Vitruvius és Columella már azt is sejtik, hogy a váltólázat szúnyogok terjeszthetik. Azt, hogy némely betegség ragadós, már többen régen hir dették. A régi zsidók és perzsák m á r tudták, hogy a poklosság ragadós betegség (Mózes intézkedik is a bélpoklosok elkülöní téséről) é s lzokratész a Kr. e. IV. s z á z a d b a n ugyanezt hirdette a tüdővészről, úgyszintén Thukydidész a Kr. e. V . és Ariszfofeíész a Kr. e. IV. s z á z a d b a n a pestisről, Galenus pedig a Kr. u. II. s z á z a d b a n fel is sorolja, hogy meiy betegségek r a g a d ó s a k . K é s ő b b , a Kr. u. I X . s z á z a d b a n R h a z e s a r a b orvos a himlő keletkezését a must erjedéséhez hasonlítja s szerinte a betegség oka v a l a m e l y erjedő anyag (az a n y a testében a terhesség következ tében visszamaradt menstruatiós vér, amely a gyermekbe átment). A ragályozás elméletét egyébként részletesen legelőször Fracastoro fejti ki 1546-ban. De mi lehet a ragályozó a n y a g ? V a l a m i élettele"n dolog vagy valamely nagyon kicsiny élő lény-e ? Sokáig a titok sűrű fátyola 1
2
1
Galenus szerint ragadós nyavalyák: a peslis, a rüh, a szemgyulladás, a sorvadás, a veszettség, valamint „minden bűzös kigőzölgésű beteg ragadós nyavalyá ban szenved". „De contagione" 1546. 2
takarta, melyet fellebbentem c s a k lassan, a nagyító e s z k ö z ö k fokozatos tökéletesítésével sikerült. Az első lépés e téren Kircher Athanáz n e v é h e z fűződik. E tudós j e z s u i t a 1656-ban kezdetleges nagyítójával pestises betegek vérét és kelevényeik genyét vizsgál gatja és a vérben é s genyben olyanféle kicsiny „ k u k a c o k a t " vél látni, mint amilyeneket rohadó h ú s b a n , tejben, vízben é s m á s a n y a g o k b a n is már észlelt. Nyilvánvaló ugyan, hogy Kircher a z ő kezdetleges nagyítójával még n e m láthatta meg a pestisnek bacillusát, amit látott, valószínűleg c s a k vér-, illetőleg genysejt volt, mindazonáltal fontos, hogy Kircher nem habozik azt a véleményét .kifejezni, hogy e z e k a kis „állatkák" („contagium a n i m a t u m " ) okozhatják a pestist. Miután pedig c s a k h a m a r egy hollandiai tudós, Leeuwenhoek 1675-ben m a g a készítette, körül belül 150-szeresen nagyító mikroszkópjával esővízben, nyálban, l'oglepedékben, állatok bélürülékében stb. szintén kicsiny, é l é n k e n mozgó „kukacféle á l l a t k á k a t " lát, sőt ezeket le is rajzolja é s a képeket — az első baktériumképeket — 1683-ban a londoni Royal S o c i e t y n e k be is k ü l d i egyre többen és többen kezdenek foglal kozni ezekkel a kicsiny lényekkel és egyre többen kezdik hirdetni, hogy bizonyos betegségeknek, a pestisnek és m á s j á r v á n y o s kóroknak ijyen, c s a k nagyítóval látható kis lények lehetnek az előidézői. így Lange lipcsei tanár, Hoffmann porosz udvari orvos, Bonnani jezsuita tudós, t o v á b b á Lancisi olasz orvos, aki a váltó l á z a t állatkák, Martin Benjámin angol orvos, aki e g y e b e k e n kívül főleg a gümőkórt és a leprát nagyon apró élőlények okozta fertő zésnek v é l i , majd azután a hamburgi Reimarus doktor és a bécsi Plenciz orvos, aki szerint a rothadást ugyanolyan „féregnemű c s i r á k " („princípium q u o d d a m s e m i n a l e verminosum") okozzák, a m i l y e n e k bizonyos betegségeket idéznek elő. H a l a d á s azután a XVIII. s z a z a d végén, hogy Müller Ottó Frigyes dán tudós ezeket az apró lényeket már nem nevezi k u k a c o k n a k , pondróknak, h a n e m megjelölésükre az infusorium nevet h a s z n á l j a . Müller sokféle 1
2
3
4
0
ilyen infusoriumot részletesen leír és e leírásaiból megállapítható, hogy ő s z á m o s olyan apró szervezetet is tanulmányozott, mely a baktériumok közé tartozik. A X I X . s z á z a d első felében azután ezeket az apró lényeket m á s irányban is kezdik méltányolni. Cagniard de Latour és Schwann 1837-ben felfedezi, hogy a szeszes erjedést élő lények, élesztősejtek idézik elő, Kützing pedig megállapítja, hogy a z e c e t s a v a s erjedést is élő szervezetek indítják meg. Ugyanezidőtéjt jelenik meg E h r e n b e r g - n e k nagy, s z á m o s képpel ellátott m ű v e , mely a mikroszkópi szervezetek a l a k t a n á n a k első alapvető, ki merítő leírását adja. Ehrenberg — miként elődei — ezeket az apró szervezeteket még á l l a t k á k n a k tartja és c s a k k é s ő b b , 1852-ben lesz Perty nyomán ismeretessé, hogy e mikroszkópi lények n e m sorozhatok mind a z óllatországba, h a n e m jórészük növény és ezek közé tartoznak a baktériumok is. 1
2
3
4
Miután Bassi 1837-ben kétségtelenül megállapította, hogy a s e l y e m h e r n y ó n a k mészkórját (muscardine, c a l c i n o ) apró g o m b a (a Botrytis B a s s i a n a ) okozza és 1839-ben Schönlein, majd Remak a koszt (favus), azután pedig Langenbeck, Berg és a magyar eredetű, Párizsban élő Gruby a szájpenészt (soor), majd ugyan c s a k (1842) Gruby a tarlósömört előidéző mikroszkópi gombát (Trichophyton tonsurans) is felfedezi, vagyis egyre több lesz a bizonyítéka annak, hogy mikroorganizmusok v a l ó b a n előidézhet nek betegségeket és a német Hen/e-nek a z a kijelentése, hogy nem kétséges többé, hogy a z ö s s z e s ragadós betegségeket apró, élő szervezetek okozzák, m á r alig talál e l l e n z ő k r e : a mi halhatat lan Semmehueis-ünk 1847-ben egy nagy lépéssel o d á b b m e g y é s felismervén, hogy a z a n y á k réme, a gyermekágyi láz mily módon keletkezik, egyben megjelöli, hogy e fertőzés ellen miképpen lehet és kell védekezni. így állottak a fertőzőbetegségek kóroktanára vonatkozó, c s a k lassan fejlődő, még felette tökéletlen ismereteink, midőn a mult s z á z a d derekán eljött Pasteur, hogy lángelméjének fényé vel, n a g y s z a b á s ú kutatásaival egy c s a p á s r a világosságot derítsen a legbonyolultabb kérdésekre és a p j á v á legyen az orvostan egy új á g á n a k , a bakteriológiának. Pasfeur-t, aki előzőleg m á r kristálytani és a fizikális c h e m i a terén végzett e r e d m é n y e s kutatásai révén híressé lett, az — a b b a n a z időben még s o k a k által c s a k egyszerűen c h e m i a i folyamatnak tekintett — erjedésre vonatkozó vizsgálatai vezették a mikro5
1
Athanasii Kircheri e Soc. Jesu Scrutinium physico-medicum contagiosae luis quae dicitur pestis, quo origó, causae, signa, prognostica pestis nec non insolentes maiignantis naturae effectus. qui statis temporibus, Coelestium influxuum virtute et efficacia tum in elementis tunc in epidemiis hominum animantiumque morbis elucescunt, ima cum appropriatis remediorum Antidotis nova doctrina in lucem eruuntur. Cum praefatione D. Christiani Langii professoris medici in Acad. Lipsiensi pubi. Lipsiae 1671. Megfigyeléseit részletesen ismerteti nevezetes munkája : Arcana naturae detecta, Delphis Batavorum 1695. „De noxiis paludum effluviis eorumque remediis." 1716. „A new theory of comsumptions" 1720. Nagyon fontos, hogy Martin Benjámin már teljesen helyes fogalmat alkot magénak a fertőzés föltételeiről, midőn kimondja, hogy ezek az apró lények nem okoznak föltétlenül fertőzést, ha be is jutottak a szervezetbe, mert ehhez elegendő mennyiségben való bejutásuk is szükséges, valamint az is, hogy a testben nekik kedvező életföltételekre találjanak. Már Reimarus is helytelenítette, hogy e mikroszkópi lényeket kukacoknak, pondróknak hivják. Érdekes egyébként, hogy Reimarus már kifejezte annak lehető ségét is, hogy akadhatnak olyan apró szervezetek is, melyek olyan kicsinyek, hogy még a mikroszkóppal sem láthatók meg. 2
3
4
5
A fiam
szól:
„Hallod édes apám! Katona leszek én! A magyar fiúkkal Csatába megyek én! Elől lesz a zászló Szűz Mária rajta . . . Magyar nóta szól a Csatariadalba /.'.'. Mért könnyes a szemed ? . . . Mondd apám — nem hiszed ?. . ." „Aztán a csákómon Magyar címer lészen, Nemzetiszín forgó Lobog majd merészen! Mint pusztító szélvész — • Vagy — nap ragyogása, Olyan lesz a sereg Mindenki meglássa! Mért könnyes a szemed ? Mondd apám — nem hiszed?
. . ."
1
A bakteriológiai nomenklatúra történetének szempontjából figyelmet érdemel, hogy Müller egyes alakokat már oly néven nevez, amely nevek ma is használatosak, mint pl. uibrio, proteus, monas stb. „Die Infusionstierchen, ein Blick in das tiefere Lében der Natúr." Leipzig, 1838. „Infusionstierchen, Zittertierchen oder Vibrionen." „Zur Kenntnis der kleinsten Lebensformen." 1852. Született 1822. december 27-én Dóiéban, meghalt 1895. szeptember 28-án Párizsban. 2
3
4
5
„ É s ha meg kell halni . . . Hadd jöjjön a halál . . . Zizegő kis golyó A szívembe talál . . .! Piros lesz a vérem . . . Fehér lesz az arcom . . . Kezembe görcsösen A puskámat tartom! Mért könnyes a szemed! Mondd apám — nem hiszed ? . . . „Ha katona leszek Nem veszek el nékünk . . . Győzelmes csatában Ügy halok meg értünk! Erdélyünk bércein A zászlónkat látod . . . Akkor az én nevem Lesz az imádságod! Katona ruhában Járok majd kevélyen . . . Félhalott ajakam Azt fogja suttogni, Hogy: A haza éljen ! Mért ragyog a szemed ? Ugye most már hiszed?!" DÖRRE
JENŐ
organizmusok t a n u l m á n y o z á s é r a , mellyel c s a k h a m a r a bakterio lógiai kutatásnak alapját vetette. 1857-ben a párizsi tudományos A k a d é m i á b a n b e s z á m o l a tejsavas erjedést illető b ú v á r l a t a i r ó l , melyeknek eredményeképpen megállapítja, hogy a t e j s a v a s erjedést apró, p á l c i k a a l a k ú lények, tejsavbaktériumok okozzák és egyben mint dogmát állítja, hogy mikroorganizmus nélkül n i n c s erjedés, a különböző természetű (tejsavas, borszeszes, v a j s a v a s , stb.) erje déseknél pedig m á s és másféle ilyen mikroszkópi lények szere pelnek. Már e vizsgálatai a l a p j ó n reámutat Pasteur ezeknek a kicsiny szervezeteknek kiváló jelentőségére, de ekkor a beteg séget okozó baktériumokkal még nem foglalkozik. Egyelőre meg elégedik azzal, hogy a z erjedéseket okozó különböző mikroorga nizmusokat b e h a t ó b b a n t a n u l m á n y o z z a . Kideríti, hogy miképpen lehet ezeket különböző, sterilis (felfőzéssel csirátlanított, tiszta) folyadékokban — mint söréleszlő főzetében, cukoroldatban, tej ben stb. — mesterségesen szaporítani, tisztára tenyészteni és így „színtenyészetben" tartani, hogy azután e „kultúrák" segítségével alaki tulajdonságaikat é s azok változásait, fejlődésüket, szapo rodásuk módját, életjelenségeiket, életük föltételeit és különböző a n y a g o k r a való átvitelük útján az ezekre való hatásukat meg h a t á r o z h a s s a . E g é s z sorát állapítja így meg a legfontosabb tények nek, amelyekkel a bakteriológiai tudomány alapjait lerakja. Így rájön (a v a j s a v a s erjedés b a c i l l u s á n a k t a n u l m á n y o z á s a közben), hogy a baktériumok egyrésze n e m c s a k oszlás útján szaporodik, h a n e m ú. n. spórát lermelvén, e b b ő l is kicsirázhatik; hogy v a n n a k baktériumok (az „ a n a e r o b o k " ) , a m e l y e k s z e m b e n a s z a b a d oxigén nélkül nem fejlődő ( „ a e r o b " ) baktériumokkal, c s a k s z a b a d oxigén től mentes közegben s z a p o r o d h a t n a k ; hogy a baktériumok e csoportjóba tartozó szervezetek közül s o k n a k j e l e n t é k e n y szerepe van a r o t h a d á s b a n ; hogy bizonyos baktériumfajok együttélve (symbiosis) e g y m á s fejlődését kölcsönösen elősegíthetik, stb.
mutatja be, h a n e m komolyan foglalkozik azzal is, hogy miképpen sikerül kőből és ércekből állatokat életrehozni 1 É s á m b á r Redi m á r 1675-ben kísérletileg igazolja, hogy a h ú s b a n é l l á s k ö z b e n pondrók önmaguktól nem keletkezhetnek, mert a finom szövettel letakart s így a legyektől megvédett húson a pondrók fejlődése elmaradt é s a nagyérdemű Leeuwenhoek mór 1713-ban kikel az ő s n e m z é s tana ellen, Spallanzani apát pedig 1765-ben szintén kísérleti bizonyítékokkal cáfolja azt m e g : Du Fray francia katonai komisszérius még 1807-ben is azt igyekszik elhitetni barátaival, hogy a marha húsa l e g y e k k é a l a k u l át és elrepül! De ne c s o d á l k o z zunk ezen, mikor Schulze, Schwann, Schröder és Dusch, valamint m á s o k n a k az őstermődést cáfoló kísérletes vizsgálatai ellenére még Pasteur k o r á b a n is a k a d tudós, Pouchet, aki kísérletei a l a p j á n a francia a k a d é m i á b a n a z ő s n e m z é s elméletét igazolni igyekezik. P a s t e u r nagyszámú, s z a b a t o s vizsgálatai a z o n b a n , amelyeket e tárgyra vonatkozólag végzett, n e m c s a k Pouchet tévedéseit mutatták ki, h a n e m egyben végleg leszámoltak a z ő s n e m z é s elméletével : Csiráktól mentes e d é n y b e felfogott és c s i r á k n a k utólagos bejutásától is megoltalmazott, egyébként könnyen rot h a d ó anyagok — mint vér, vizelet — hónapok alatt sem b o m l a n a k el, de mindjárt b o m l á s n a k indulnak, ha levegő jut hozzájuk, mert e b b ő l , ennek finom porával mikroorganizmusok jutnak beléjök. Hogy így van, azzal bizonyítja be Pasteur, hogy a levegőt sterilis gyapoton át megszűri, majd a gyapotot baktériumtenyésztő a n y a g b a helyezi, mire a tenyésztőanyagban c s a k h a m a r dús baktériumvegetatio keletkezik, jeléül a n n a k , hogy a gyapotba a levegőből csirák kerültek. S z a b a t o s kísérleteinek és e z e k e r e d m é n y e i n e k részletes ismertetése után nyugodtan állíthatta Pasteur, hogy a különböző csirák nem önmaguktól keletkeznek, h a n e m a levegő ben v a n n a k , a levegőből j u t n a k az a n y a g o k b a és bátran mond hatta ki a z ítéletet: „az ő s n e m z é s — c h i m a e r a !"
Az erjedésre v o n a t k o z ó tanulmányai közben Pasíeur-nek természetszerűen foglalkoznia kelleti azzal a kérdéssel is, hogy az erjesztő mikroorganizmusok h o n n a n , miképpen j u t n a k a z o k b a a z a n y a g o k b a , a m e l y e k b e n az erjedést megindítják. A tudósok egyrésze ezidőben még mindig hitt az őshemzésben, vagyis a b b a n , hogy élő lények élettelen a n y a g o k részeiből is keletkezhetnek. Az ő s n e m z é s b e n v a l ó hit régente á l t a l á n o s volt. Homérosz „a földből nőtt emberekről" emlékezik meg. VanHelmont chemikus és orvos a XVIII. s z á z a d b a n receptet vél tudni arról, hogy miképpen lehet földből vagy iszapból egeret csinálni, m á s o k meg azt ipar kodnak elhitetni, hogy tudják a módját, hogy miképpen lesz és milyen módon c s i n á l h a t ó vízből kígyó vagy b é k a , fűrészporból vagy s z é n á b ó l b o l h a ! Grindel von Achnak „tudományos könyvé b e n " n e m c s a k egy c s e p p májusi harmatból lett b é k á n a k képét p\
Miután Pasteur további búvárlatai közben még a bor meg r o m l á s á n a k okaira vet világot a bor s a v a n y o d á s á t , nyúlósodását, megkeseredését stb. előidéző mikroorganizmusok kiderítésével, egy ben az ecetgyártás tökéletesítését és a bor melegítéssel (55—60°-on) v a l ó k o n z e r v á l á s é n a k módját (pasteurisatio) is felfedezi. Mindeddig, 1865-ig, Pasteur c s a k a z élettelen a n y a g o k mikro organizmusaival foglalkozott. A véletlen ekkor úgy hozta, hogy k o r m á n y á n a k b i z a l m á b ó l a selyemhernyók j á r v á n y o s betegségeit, a s z e m e c s k e k ó r t (pébrine) és a renyhekórt (flacberie) tanulmá nyoznia kellett. E n a g y s z a b á s ú tanulmányai során, melyek a megfelelő és itt nem részletezhető v é d e k e z ő eljárás kiderítésével a már létében fenyegetett francia s e l y e m i p a r megmentését ered ményezték, Pasteur megállapítja, hogy a s z e m e c s k e k ó r t kétség-
1
2
V.Memoire sur la fermentalion laclique." „Micrographia curiosa" 1687. 2
Emlékezzünk . . . A nagy nyomorúság napjain a z emberi elme nem feledkezhetik meg a mult emlékeiről. Régen . . . talán nem is igaz . . . megszólalt a kürt, a tüzes paripák a magyar puszta méneseit elhagyták, m e s s z e idegen o r s z á g o k b a mentek hírt é s dicsőséget szerezni a magyar ló tenyésztés hírnevének. A m a g y a r ló megtette a kötelességét I A vérgőzös harctereknek nincsen egy talpalatnyi földje sem, ahol ne járt volna a m a g y a r paripa. F é n y e s szőrköntösben, a c é l o s izomzattól ficánkoló j ó k e d v b e n hagyták el a z anyaföldet, a szent h a z a éltet a d ó dús legelőit s végigjárták a hosszú világháború véres útját a vitézségében híres magyar huszárral. Ezek mellett a magyar tüzérló vetekedett az előbbiekkel a járat lan utakon teljesített lófölötti m u n k á b a n és h a s o n l ó a n meg állta a sarat a magyar ló a többi hadiszolgálatnál is. Erdély m o k á n y lova, mint teherhordó vagy géppuskás a Kárpátok és az Alpesek b é r c e i n e k v é d e l m é b e n volt részes. Mindenhol és mindenkor velünk együtt küzdött a magyar h a r c o s paripa. Vérét életét éppen úgy áldozta föl, mint a sok aranyosszívű vitéz magyar. Elismerésben, m e g e m l é k e z é s b e n , sajnos, k e v é s b é része sültek. Hős lovainkról a lovas nemzet fiai teljesen megfeledkeztek. Ha a főváros utcáin végigbandukoló, bicegő, sovány, korán elvénhedt l o v a c s k á k a t látjuk, úgyhiszem nem egy j o b b é r z é s ű e m b e r n e k jut e s z é b e , hogy a harctereken talán ezek közül való volt egyik-másik legdélcegebb harciparipa. A háborúban meg rokkant lovak s o r s á b a lelkiismeretünk b e l e nem nyugodhatik. A n é m a szenvedő n e m panaszkodhatik, h a n e m szótlanul tovább hordja igáját élete legutolsó pillanaláig. Velünk él, velünk küzd, velünk szenved s értünk pusztul el . . . ! Ily önzetlen m u n k á s s á g megérdemli, úgyhiszem, ha egyebet nem is, úgy az őszinte szívből fakadó megemlékezést . . . !
1
1
A bornak melegítéssel való konzerválását egy magyar tudós, Preysz Móric már néhány évvel Pasteur előtt (1861) felfedezte, de — sajnos — felfedezését a kül földdel nem közölte.
A hadi és egészségügyi kutyák hűséges és önzetlen mun káját nem óhajtom b ő v e b b e n ecsetelni, ezek sem m a r a d t a k mögötte a többi négylábú társaiknak. E z e k a hűséges pajtások szintén vérüket áldozták a nagy küzdelemben. Bérük a feledés legyen ? A nagy világháború áldozatait n e m c s a k a z említett n e m e s vérű állatok közül szedte, h a n e m a mérgező gázok kipróbálá s á n á l temérdek apró e m l ő s , szárnyas és hal pusztult el a pusztítás d é m o n á n a k intésére a kísérleti vizsgálatoknál. Ezekről az áldo zatokról sem illene talán megfeledkezni I A z e m b e r ö n ö s célját szolgáló tehetetlen lények is talán m e g é r d e m e l n e k a vérgőzös napok után l e g a l á b b egy kis m e g e m l é k e z é s t ? A tábori p o s t a g a l a m b a halált okádó, eget-földet megráz kódtató pergőtűz h e v é b e n vitte a hírt iermészetében rejlő önzetlen kötelességtudása p a r a n c s a szerint. Repült s e b e s ívben, míg el nem találta önzetlenül érző szivecskéjét az önző világtól megváltó golyó. A szelid, ártatlan g a l a m b o c s k á k közül egyik sem tudta elhozni az e m b e r i s é g s z á m á r a az igaz b é k e olajágát. A véres küzdelemben éppúgy részesek voltak, mint a m a g y a r vitézek korán elhunyt tömege. A szelid g a l a m b o c s k á k kiömlött vére pedig mindaddig vádló marad a m a g y a r lovagias nemzet lelki ismeretében, míg meg nem emlékezik a hősi h a r c o k b a n velünk önzetlenül küzdő, vérüket és életüket feláldozó állatokról. Állítson a magyar nemzet a harcterek lelketlen áldozatai önzetlenségét dicsőítő egyszerű emléket. A lovagias m a g y a r nemzet, úgyhiszem, a z angol nemzet példájára, eleget fog tenni a lelkiismeret sugalatára é s h á l á j a jeléül kőbe fogja vésni az utókor s z ó m á r a és a z önző e m b e r e k megtérítésére a hűséges h a s z n o s állatok öntudatlan áldozat készségét. nak
Emlékezzünk meg róluk . . . s ne feledjük el s o h a önzetlen áldozatkészségüket! Raitsits Emil dr.
lelenül a Cornalia által m á r leírt kis g o m b a (Nosema b o m b y c i s ) , a renyhekórt pedig egy baktérium idézi elő, m e l y n e k rendkívül ellenálló, a k i s z á r a d á s s a l évekig is d a c o l ó spórája van. E z e k a búvárlatai is megerősítették Pasteurt abban a föltevésében, hogy miként a z erjedést, a rothadást és a bor betegségeit mikroorganizmusok o k o z z á k , úgy nyilván a z e m b e r é s a z á l l a t o k fertőzőbetegségeinek e l ő i d é z é s é b e n is k ü l ö n b ö z ő mikroorganizmusok szerepelnek. Elhatározta tehát, hogy tudo m á n y o s b ú v á r k o d á s á t most m á r e z e k n e k a k é r d é s e k n e k a meg o l d á s á r a szenteli. 1868-ban szenvedett szélütése, majd a k o m m u nizmus z a v a r o s ideje, azután pedig a z elveszített h á b o r ú és n e m z e t é n e k m e g a l á z t a t á s a miatt érzett hazafiúi b á n a t a a z o n b a n egy időre megbénították m u n k á s s á g á t és nem számítva a sör betegségeire vonatkozó kutatásait, a m e l y e k k e l a különböző sör betegségeket előidéző mikroorganizmusokat és az ellenük való v é d e k e z é s módját (melegítés50—55°-on) megállapította, intenzivebb b ú v á r k o d á s t ismét c s a k 1876-ban kezd kifejteni, hogy ezután úgy szólván évről-évre ú j a b b meg ú j a b b babért fonjon homlokóra. Pasteur ekkor a lépfenét, ezt az olyan sok g a z d a s á g i kárt e l ő idéző és a z á l l a t o r v o s o k n a k annyi gondot okozó fertőzőbeteg séget kezdi b e h a t ó a n t a n u l m á n y o z n i . Eilert s a n g e r h a u s e n i állatorvos 1835-ben, majd Gerlach berlini állatorvos-tanár 1845-ben ojtási és etetési kísérletekkel m á r bebizonyították, hogy a lépfenés állat vére ragályozó. K é s ő b b Dauaine é s Rayer (1850), azután pedig (1855) Pollender, majd Brauell, valamint (1860) Delafond azt is megállapították, hogy lépfenés tetemek vérében és szerveiben apró, pálcikaszerű kép leteket láthatni. A vizsgálati m ó d s z e r e k n e k akkori h i á n y o s s á g a miatt a z o n b a n egyelőre még közel két évtizedig nyilt kérdésnek kellett m a r a d n i a , hogy v a l ó b a n ezek a kicsiny p á l c i k á k a z okozói e a lépfenének. Az első megdönthetetlen kísérleti bizonyí tékot e téren K o c h Róbert s z o l g á l t a t t a , a k i kétségtelenül meg állapította, hogy a lépfenés állat vérével beojtott fehér egerekről a betegség sorozatosan, egyik egérből a m á s i k b a t o v á b b ojtható, a z így fertőzött á l l a t k á k v é r é b e n mindig ugyanaz a pálcika mutatható ki, mely a z ily vérből h ú s l e v e s b e n ki is tenyészthető, valamint, hogy lépfenét kísérleti úton kizárólag c s a k e bacillust vagy spóráját tartalmazó a n y a g g a l lehetséges előidézni, m á s baktériummal a z o n b a n ez s o h a s e m sikerül. 1
Pasfeur, a k i németül n e m tudván és n e m o l v a s v á n , Kochnak nagyfontosságú megállapításait n e m ismerte, a lépfenére v o n a t k o z ó saját t a n u l m á n y a i során a K o c h - é i v a l a z o n o s ered m é n y e k r e jutott é s észleleteit 1877-ben jelentette b e a francia a k a d é m i á n a k . P a s f e u r segédjével, Jouberf-rel sterilis vizeletben tenyésztette tisztára a Tépfene bacillusát, ily tenyészetekkel kísérleti állatokat h a l á l o s a n fertőzött, a fertőzés a z o n b a n n e m következett b e , ha a tenyészetet vagy lépfenés vért e l ő b b agyagon átszűrte, mert ilyenkor a szűrő a b a c i l l u s o k a t visszatartotta és végül Pasteur is kétségtelenül igazolta, hogy lépfenét c s a k i s a lépfene b a c i l l u s a idézhet elő. Ezen kísérletes vizsgálatai közben Pasteur a fertőzésre vonatkozó ismereteinket is n é h á n y nagy fontosságú megállapítással gazdagítja. Kimutatja, hogy egyazon fertőzőanyaggal s z e m b e n a különböző állatfajok n e m egyenlően fogékonyak é s a fogékonyság bizonyos b e h a t á s o k következtében meg is változhatik. Mint klasszikus példát említhetjük e tekin tetben m a is P a s f e u r - n e k azt a z észleletét, hogy a tyúk rend szerint nem fertőzhető lépfenével, de m e g k a p h a t j a ezt, ha természetes e l l e n á l l ó k é p e s s é g é t úgy csökkentjük, hogy testének hőmérsékletét leszállítjuk. A lépfene t a n u l m á n y o z á s a közben n e v e z e t e s felfedezése P a s f e u r - n e k (1877) a z is, hogy rothadó lépfenés t e t e m e k b e n a lépfene b a c i l l u s a m e g l e h e t ő s e n h a m a r tönkremegy, ellenben (egyéb rothadási baktériumokon kívül) gyakori egy n a g y o b b , erősen ellenálló, spórás, a n a e r o b bacillus, melyet ő „vibrion septique"-nek nevez el é s a m e l y a z o n o s a Koch-féle B a c . o e d e m a t i s malignivel, vagyis a rosszindulatú vizenyő b a c i l l u s á v a l . A lépfenére v o n a t k o z ó k u t a t á s a i n a k állatorvosi szempontból l e g é r t é k e s e b b e r e d m é n y e a z o n b a n a lépfene ellen való védőo j t á s n a k m e g á l l a p í t á s a . Pasteur e n n e k nagy nemzetgazdasági értékét a z o n n a l tisztén látta és s o v i n i z m u s á r a j e l l e m z ő örömmel eltelve mondta ö v é i n e k : „ V i g a s z t a l h a t a t l a n volnék, ha most tett felfedezésem nem francia felfedezés volna 1" E v é d ő o j t á s P a s f e u r - n e k a m a megfigyelésén alapul, hogy a n a g y o b b ( 4 2 — 4 3 C°) melegen tenyésztett lépfene-bacillus elveszti spóratermelő tehet ségét é s a z á l l a n d ó a n ilyen hőfokon tartott tenyészet fokozato san veszít megbetegítő erejéből („virulentiájából"), úgyhogy az ilyen gyengített törzsek védőojtásra h a s z n á l h a t ó k . A gyakorlat c s a k h a m a r igazolta e felfedezésnek óriási értékét és u g y a n c s a k reácáfolt arra a német tudósra, aki szkepszissel mondta P a s t e u r felfedezésének h a l l a t á r a : „Ez sokkal s z e b b , mintsem igaz lehetne!"
ióo Nagy érdemeket szerzett Pasteur a m a t a n u l m á n y a i v a l iá, a m e l y e k e t egy m á s i k pusztító állati fertőzőbetegségre, a baromfi kolerára vonatkozólag végzett. A baromfikolerát m á r a X V I I I . s z á z a d végén ismerték a z állatorvosok és a mult s z á z a d közepén m á r többen hirdették é s kísérletileg meg is állapították ragályozó természetét, így pl. Benjámin (1851), Delafond és Renault (1851), Hering (1858) stb. Perroncito és Semmer azután 1878-ban, mint utánuk Toussaint is (1879), megállapították, hogy b a r o m f i k o l e r á b a n elpusztult baromfiak v é r é b e n a p r ó p á l c i k á k láthatók, sőt Toussainf-nek e mikroorganizmusok mesterséges tenyésztése is sikerült. Pasteur 1879-ben ezt a kis bacillust mesterséges t e n y é s z t ő a n y a g b a n (tyúkhúsból főzött t e n y é s z t ő l e v e s b e n ) szintén kitenyészti, sorozato san t o v á b b ojtja é s kideríti, hogy a z ilyen levestenyészetnek Viooo c s e p p j e is h a l á l o s a n megbetegítheti a vele beojtott tyúkot. Felfedezi a z o n b a n azt is, hogy a z ilyen tenyészetek á l l é s k ö z b e n j e l e n t é k e n y e n v e s z í t e n e k megbetegítő erejükből s a z így önként szelídült („atlenuált") anyagot védőojtásra is fel lehet használni. Nagyfontosságú t o v á b b á a n n a k a megfigyelése, hogy a baromfi kolera b a c i l l u s a mérges anyagot termel, amelyet a tenyésztő folyadéknak átad, úgyhogy a megszűrt, baktériummentes tenyészet e méreg következtében a vele beojtott baromfiakon a k o l e r á n a k egyik feltűnő jelenségét, bégyadtságot, aluszékonyságot idéz elő. E z volt a baktériummérgek (toxinok) első kísérleti kimutatása s egyben a l a p j a sok nevezetes kórtani felfedezésnek. 1
Csak röviden e m l é k e z h e t e m meg Pasfeur-nek egy, a gyakor lati állatorvost szintén közelről érdeklő v e s z e d e l m e s serlés betegség, a s e r t é s o r b á n c ellen való v é d e k e z é s terén kifejtett e r e d m é n y e s m u n k á l k o d á s á r ó l (1882). Miután munkatársával, Thuillier-rel együtt kiderítette, hogy a s e r t é s o r b á n c b a c i l l u s á n a k megbetegítő ereje fokozódik, ha g a l a m b o k szervezetén vezetgetik át, viszont h á z i n y u l a k b a n pedig gyengül. Pasteur a z így gyengí tett o r b á n c - b a c i l l u s levestenyészeteit h a s z n á l t a fel védőojtásra. A s e r t é s o r b á n c elleni ' v é d ő o j t á s a gyakorlatban éppen olyan jól bevált, mint a lépfene ellen való. Pasteur tudományos* m ű k ö d é s é n e k utolsó s z a k á t főleg azok a t a n u l m á n y a i foglalták le, a m e l y e k egyik legiszonyúbb fertőző betegségre, a veszettségre v o n a t k o z n a k . Pasteurig a z e betegség kísérleti kortanát illető ismeretek c s a k nagyon h é z a g o s a k voltak. B á r a veszett állatok n y á l á n a k ragályozó t u l a j d o n s á g á t mér a mult s z á z a d elején többen kísérletileg megállapították, így Zinke (1804), Gruner és Salm (1813) veszett ebek, Bernát (18221 veszett növényevők, Magendie pedig veszettségben meg betegedett e m b e r n y á l á r a v o n a t k o z ó l a g é s Galtier (1879) nem c s a k kimutatta, hogy a házinyúl nagyon a l k a l m a s állat a veszetfséggel v a l ó kísérleti fertőzésre, h a n e m m á r immuni z á l á s i kísérleteket is végzett (1880), a m e n n y i b e n i m m u n i z á l ó s c é l j á b ó l veszett állatok nyálét és a g y v e l e j ü k n e k vizes dörzselékét a vérbe fecskendezte : a z o n b a n a veszettség kórtanára vonatkozó ismereteinknek s z a b a t o s m e g a l a p o z á s á t P a s f e u r - n e k é s tanít v á n y a i n a k , mint Thui/íier-nek, Roux-nak és Chamberland-nak köszönhetjük. P a s f e u r - n e k e téren kifejtett m ű k ö d é s e a z o n b a n n e m c s a k t u d o m á n y o s szempontból nagyon b e c s e s , h a n e m gyakor lati s z e m p o n t b ó l is óriási értékű, mert a veszettség ellen való védőojtás felfedezésére vezetett. Nem részletezhetem itt P a s f e u r kísérletes v i z s g á l a t a i n a k s z ó m o s eredményét, mely a veszettség fertőzőanyagának a megtámadott szervezetben v a l ó elterjedé sére és főleg a központi idegrendszerben való lokalizálódósára, a kísérleti fertőzés legegyszerűbb módjaira, a fertőzőanyagnak k ü l ö n b ö z ő fizikai é s c h e t m i a i h a t á s o k k a l s z e m b e n v a l ó visel kedéseire, a kitört veszettség kivételes gyógyulására, stb. szolgál tatott gazdag adatokat, de n e m m e l l ő z h e t e m a n n a k a felfedezé s é n e k - b á r c s a k rövid — megemlítését, a m e l y — ha P a s f e u r nek m á s nagy tudományos érdemei nem lettek volna is — m á r egy m a g á b a n is örök h á l á r a kötelezte volna vele s z e m b e n az e m b e r i s é get. Ez a z antirabikus vagyis a veszettség ellen való védőojtás. 2
Pasteur megfigyelte, hogy a veszettség fertőzőanyagának tengerimalacról tengerimalacra, illetőleg házinyúlról házinyúlra v a l ó sorozatos átojtogatása a n n y i r a fokozza ezen állatokra nézve a fertőzőanyag megbetegítő erejét, hogy végül (kb. a 9 0 . n e m z e dék körül) m á r nem hetek múlva, h a n e m á l l a n d ó a n m á r a 6-ik napon betegíti meg a nevezett állatokat. A fertőzőanyag tehát változatlan lappangási időre tett szert, miért is Pasteur ezt az á l l a n d ó hatású fertőző anyagot „fix virus"-nak nevezte el. Ezzel azután akként kísérelte meg e b e k n e k védőoltását, hogy fix vírus-veszettségben elpusztult házinyulak k ü l ö n b ö z ő ideig (14 — 15 napig) szárított és a k i s z á r a d á s következtében mindig 1
Panum már 1856-ban kifejezte azt a véleményét, hogy mikroorganizmusok mérgeket termelhetnek és 1874-ben azt javasolta, hogy a baktériummérgek előidézte betegségeket „putrid intoxicatio", az élő baktériumok okpzta kórokat pedig „szeptikémia" névvel különböztessük meg. A veszettség ragályozó természetét és veszett ebek marásának veszedelmes voltát már Arisztotelész is ismerte. a
1
„Zur Aetiologie des Milzbrandes," 1876.
k e v e s e b b fertőzőanyagot tartalmazó és azért fokozatosan gyengült fertőző erejű gerincvelők vizes dörzselékét fecskendezte két órán kint a z e b e k n e k a bőrük a l á , kezdve a 14 és v é g e z v e a z 1 napig szárított velővel. Ily sorozatos o j t á s n a k egyszeri vagy kétszeri megismétlése Pasteur tapasztalata szerint immunizálóan hatott, úgyhogy az így kezelt e b e k a veszettséggel való utólagos nagyon erős fertőzést baj nélkül kiállották. Miután az efféle v é d ő o j t á s az előzetesen megtörtént fertőzés után is h a t á s o s n a k bizonyult, Pasteur a z orvosok kérésére megfelelő módosítással 1885 július h a v á b a n veszett ebtől súlyosan megmart két gyermeken, kiknek é l e t b e n m a r a d á s á h o z a z orvosok nem sok reményt fűztek, szintén alkalmazta eljárását. Az ojtást siker koronózta és a veszettség ellen való védőojtás a veszett állatok által fertőzött e m b e r e k életének m e g m e n t é s e végett c s a k h a m a r mindenfelé elterjedt. Igaz, hogy az idők folyamán a z eredeti Pasfeur-féle védőojtási eljárást több tekintetben módosították, tökéletesítették, de e z milsem von le Pasfeur-nek érdeméből, aki ezzel örök a d ó s á v á tette a z emberiséget. Hiszen elég, ha reámutatok, hogy a veszettség elleni védőojtás a vészelt állatoktól megmart e m b e r e k n e k átlag 1 0 % - o s halálozási a r á n y s z á m á t V2°/o alá sűlyesztette le és hogy h a s o n l ó kedvező eredménnyel j á r e védőojtás a z állatorvosi gyakorlatban is, ahol c s a k ú j a b b a n kezdik kiterjedtebben a l k a l m a z n i .
*
A Szent Istvánnapi Ebkiállítás.
*
Tisztelt Hallgatóság! Á m b á r a z elmondottakban épen c s a k nagy v o n á s o k b a n mutathattam reá Pasfeur-nek legkiválóbb fel fedezéseire, amelyekkel a z orvosi tudományt á l t a l á b a n és az állatorvostant különösen is gazdagította, mégis — úgy vélem — e rövid vázlatos ismertetésből is kitűnik, hogy milyen nagy hálával tartozunk Pasfeur-nek és hogy ő a tiszteletre és hálára, mely c e n t e n n á r i u m a a l k a l m á b ó l a z egész művelt világon megnyilat kozik, v a l ó b a n méltó. És most, hogy végére értem igénytelen m e g e m l é k e z é s e m n e k , amellyel mi is — bár a legszerényebb keretek között — kegyelettel óhajtottunk hódolni a mult század egyik legnagyobb természet b ú v á r á n a k , még hozzátok volna n é h á n y s z a v a m , főiskolánk ifjúsága ! Figyelmetekbe kívánom ajánlani, hogy Pasfeur n e m c s a k mint tudós, h a n e m mint e m b e r is nagy volt, kiváló jellem volt, aki m i n d a n n y i u n k n a k e tekintetben is ragyogó például szolgálhat. Élelírói szerint j e l l e m é n e k fő v o n á s a i : mély v a l l á s o s s á g , izzó hazafiság, mérhetetlen lisztelet szülei és o d a a d ó szeretet c s a l á d j a és embertársai iránt, óriási kötelességérzet, igazságosság mások kal s z e m b e n , nagy szigorúság ö n m a g a iránt, végtelen szorgalom és kitartás, valamint rendkívüli szerénység. Megannyi olyan j e l e s tulajdonság, mely minden derék, igaz e m b e r n e k ideálja volt mindenkor és nekem a mi mostani szomorú viszonyaink között alig kell b ő v e b b e n m a g y a r á z n o m , hogy a mi szegény, m e g csonkított, ezer s e b b ő l vérző h a z á n k n a k éppen most van szüksége leginkább a z olyan derék, kötelességérzettől áthatott, ernyedetlen szorgalmú és kitartésú, hazájukért komolyan dolgozó férfiakra, mint amilyen Pasfeur volt. Magyar ifjak I Egy hitvány n e m z e d é k n e k bűne, hogy édes h a z á n k n a k k é t h a r m a d á t elvesztettük. Egy új, d e r e k a b b nemze déknek legszentebb kötelessége azon fáradozni, hogy háromszínű z á s z l ó n k ismét büszkén lobogjon s z é l e s Nagymagyarországon. Én szentül hiszem, hogy ez meg is lesz, ha fáradhatatlanul dol gozunk h a z á n k talpraállílósán ; ha a m a g a m u n k a k ö r é b e n min denkit a legszigorúbb kötelességérzet hat á t ; ha hazafiségunk lesz olyan erős, hogy a h a z a j a v á t e l é b e tegyük önös érdekeink nek é s ha ifjúságunk tanulmányait a legnagyobb szorgalommal folytatva és ismereteit gyarapítva, a kultúra fegyvereivel minél j o b b a n felvértezi magát. Magyar ifjak, lássatok tehát törhetetlen erővel a komoly t a n u l á s h o z ! És én a tanulást n e m c s a k úgy értem, hogy mun kálkodástok egyedül az itt előadott tárgyak e l s a j á t í t á s á r a kor látozódjék, h a n e m ezenfelül is iparkodnotok kell minél n a g y o b b á l t a l á n o s műveltség megszerzésére. Tanuljatok idegen nyelveket, hogy hozzáférhessetek m á s művelt nemzetek szellemi kincseihez, fejlesszétek ízlésteket a művészetek egyik-másik á g á n a k tanul m á n y o z á s á v a l és á p o l á s á v a l is é s iparkodjatok á l t a l á b a n minél több h a s z n o s tudnivalót elsajátítani a magatok boldogulására, a h a z a j a v á r a ! Ne feledjétek, hogy nagyrészt tőletek függ h a z á n k feltámadása ! A feladat, melyet meg kell oldanotok, gyönyörű, de nem könnyű; teljes odaadást, kitartó szorgalmat, nem l a n k a d ó erőt kíván. Á m d e ki-ki e m l é k e z z é k a költő szép soraira, mintha egyenesen neki íródott volna, h o g y : „Előtted a küzdés, előtted a pálya, Az erőtlen csügged, az erős megállja. É s tudod-e, hogy mi az erő ? Akarat, Mely e l ő b b vagy utóbb, de borostyánt a r a t ! "
1923. aug.
19-20.
(Folytatás.)
Mielőtt a kiállítás bírói jelentéseire térnénk, nem mulaszt hatjuk el, hogy vissza ne pillantsunk e lapok h a s á b j a i n a z 0. M. Foxterrierés Tacskótenyésztő Egyesület történetére, a m e l y n e k 10 é v e s fennállását ünnepelte a Szent Istvénnapi Ebkiállítás. Minden sport c s a k i s akkor érhet el kellő eredményt, ha azt önzetlen ügyszeretet a l a p o z z a meg. Fényes Dezső dr. elsőrangú foxterrier tenyésztőnkkel karöltve Görgey Géza ismerte fel elsőnek a n n a k a szükségességét, hogy az úri sportot kedvelők minden a n y a g i érdektől távol egyesüljenek oly speciális egyesü letekké, a m e l y e k végül e g y m á s közt h a t a l m a s és megdönthetetlen szövetséget a l k o t h a s s a n a k . Az egyes ebfaitéknak tenyésztése megkívánja a specializálódást é s a fajtáknak megfelelő külön leges szakértelmet igénylő vezetést. Fényes Dezső dr. helyesen fejti ki e sorok írójónak küldött levelében, hogy itt van az ideje annak, hogy végre megalakuljon 1. a magyar juhászkutya-tenyésztőknek, 2. a hadi- és a rendőrkutva-tenyésztőknek speciális egyesülete, a m e l y e k a már működő 0 . M. Foxterrier- é s Tacskótenyésztő Egyesülettel, valamint a ,,Magyar sárgavizsla-tenyésztő egyesülettel" megalapítsák azt a szövetséget, a m e l y minden érdekellentétet kizárva, úri sport szerű a l a p o n fejlesztik a m a g y a r ebtenyésztés érdekeit. Újvári Cseh Ödön a foxterrierek, Görgey Géza a tacskók. Polgár Kálmán dr. a magyar vizslák, Raitsits Emil dr. a magyar juhászkutyák, Zaitcsek Alfons s z á z a d o s a használati e b e k tenyésztése terén oly eredményeket értek el, hogy a j ö v ő m a g y a r e b t e n y é s z tést nyugodtan bízhatjuk irányításuk körébe. Az alig n é h á n y nevet viselő csoport alkotni tud, azt bizonyítja legjobban a nagy sikerekben dús S z e n t Istvánnapi Ebkiállításunk. Ebben a z önzetlen m u n k á s s á g b a n , reméljük, a j ö v ő b e n még i n k á b b veszi ki részét az ebtenyésztés napi életétől j e l e n l e g távoltartó Fényes Dezsődr., ki minden dicsőséget magától elhárítva, a következőként ismerteti a z O . M. Foxterrier- és Tacskótenyésztő Egyesület történetét: 1913-ik évben Görgey Géza alapította az egyesületet Széchenyi László gróf és Hamvay Zoltán tiszteletbeli és Fischer Ede e l n ö k s é g e alatt. Az egyesület céljául kitűzte, hogy B u d a p e s t e n é s főleg vidéken kiállításokat rendezzen é s minden anyagi érdek nélkül az úri tenyésztőket b e c s e s tiszteletdíjak a d o m á n y o z á s á v a l serkentse és speciális törzskönyvet állítson fel. Eddig kiállítósokat r e n d e z e t t : K a s s a 1913, Budapest 1917 Miskolc 1918, 1920. Debrecen 1921. A legkritikusabb napokon tartotta ébren az ebtenyésztő sportot a sátoraljaújhelyi egyesület és mindenesetre Görgey Géza érdeme, hogy a magyarországi foxterrier- és tacskótenyésztés n e m c s a k , hogy elérte egypár év alatt a külföldi színvonalat, de azt bizonyára felül is múlta. A hazai tacskótenyésztés megalapítója egyenesen Görgey Géza, ki minden anyagi áldozatot nem kímélve, a legjobb t a c s k ó tenyésztőanyagot importálta. E r e d m é n y e s működéséről a tacskó tenyésztés terén egyébként az időközben lezajlott ebkióllítások. é s műkotorék-versenyek tanúskodnak a legjobban. Az önzetlen m u n k á s s á g példája átragadt a Szent Istvánnapi Ebkiállítás rendezőbizottságára é s a z e r e d m é n y minden dicséret nélkül olyan is volt, mely méltó lehet a rendezők önzetlen m u n k á s s á g á r a . Ezek e l ő r e b o c s á j t é s a után pedig halljuk a bírók szavát.
Az Országos Magyar Foxterriere és Tacskó tenyésztő Egyesület f. év augusztus 19—20-án Budapesten az állatorvosi főiskolán tartott jubiláris ebkiállításán benevezett símaszőrű foxterrierek bírálata. Az eddig rendezett kiállításaink közül a most megtartott jubiláris kiállításunk volt a legfényesebb, a m e n n y i b e n még eddig a l e g n a g y o b b morális sikert érte el a z o r s z á g b a n eddig rendezett ö s s z e s ebkiállítások között. A s p e c i á l i s foxterrier é s t a c s k ó k o n
vele, m o n d h a t o m élvezet volt ilyen amilyen ritka kiállításon fordul elő. B í r á l a t a i m a következők :
remek
anyagot
bíráln
Símaszőrű foxterrier kanok: 1. Reck 2535. ( K a t . sz. 1. T e n y . : Dr. F é n y e s D e z s ő . T u l . : K ö r m ö c z y Illés.) Erős, j ó csontozatú kis kan, kitűnő fronttal, gyönyörű gömbölyű mellső l á b a k k a l , kis pfotnikkal, remek hát, kitűnő kötés, kitűnő szőrözet, kissé mélyen tűzött fülek, remek nyakbetűzés. S o k terrier jellegű, nagyon élénk, ruganyos mozgású kis kan, szerintem m a a legjobb az országban, kissé mély betűzésű füleken kívül rajta m á s h i b a nem található. — D í j a z á s a i : Magyar Championatus, nyilt oszt. I. díj, kezdő oszt. I. díj és a z egyesületi elnök által adományozott tiszteletdíj nyertese, mint a kiállítás legszebb símaszőrű foxterrierje. 2. Hungárián Jack. (Kat. sz. 9 1 . T e n y . : Cseh Ödön. T u l . : G r a e b Károly.) Gyönyörű, sok n e m e s s é g g e l bíró s z é p terrier kan kitűnő hát, kitűnő kötés, szép farok betűzés, nagyon n e m e s fej, j ó fülekkel, j ó front, de c s o n t o z a t a nem kielégítő. L á b a i kissé hosszúak, k e v é s mélység, kissé lokker vállak. Ö s s z b e n y o m á s a nagyon sok n e m e s s é g , de sok levegő a h a s alatt. Élénk mozgás. Szőrözet j ó . — D í j a z á s a i : Nyilt. oszt. II. díj. Hazai oszt. I. díj. Kezdő oszt. II. díj. 3. Lágymányos Detektor. (Kat. sz. 5. T e n y . : Hölcz Lajos. Tul. : K ö v e s Andor.) Ö s s z b e n y o m á s : j ó terrier, kissé lokker vállak, j ó hát, j ó kötés, elég j ó fej, j ó fülekkel, elég j ó front, de mellső l á b a i nem elég g ö m b ö l y ű e k s nem elég erősek, kissé puha csüd. S z é p m o z g á s ú foxterrier. — D í j a z á s a i : JVyiíf. oszf. III. díj. Hazai oszt. II. díj.
A Szent Istvánnapi ebkiállítás komondorbírálata.
(Vajda felvétele.)
kívül a gyönyörű m a g y a r kutyakollekciók, v a l a m i n t és főképp Z a j c s e k Alfons tűzérszózados, mint c s e n d ő r k u t y a t e l e p - p a r a n c s n o k a megjelent s z ó m o s s z e b b n é l - s z e b b idomított c s e n d ő r k u t y é j á v a l emelte különösen kiállításunk fényét, úgyhogy J ó z s e f főherceg őfensége é s fenséges c s a l ó d j a is teljes e l i s m e r é s s e l voltak a kiváló
4. Ficsúr of Megyer. (Kat. sz. 6. T e n y . : F u c h s György. T u l . : L e i n e r F e r e n c . ) Nagyon j ó állású, kissé nagy kan, elég s z é l e s front, de a kutya e r ő s s é g é h e z képest mellső l á b a i n a k gömbölyűbb" n e k é s e r ő s e b b n e k kellene lenni. S o k terriere jelleg, kissé hosszú d e r é k ; fej felül s z é l e s , fülállás j ó , j ó m o z g á s . — D í j a z á s a i : Nyilt. oszt. Különösen figyelemre méltó. Hazai oszt.: III. díj. 5. Hungárián Cracker. (Kat. sz. 3. T e n y . é s tul.: C s e h Ödön.) Élénk, szép formájú kis kan, elég j ó csont, rövid derék, j ó kötés, j ó fej, j ó fülekkel, szép kis pfotnik. Kór, hogy a farok egész rövidre van v é g v a , sok terrier jelleg v é s z el ezáltal. M o z g á s a j ó . — D í j a z á s a i : Nyilt. oszt. Figyelemre méltó. Tenyész oszt. I. díj. 6. Maros Derky. (Kat. sz. 8. T e n y . : B o g n á r Lajos. T u l . : Dr. Hegedűs Géza.) R o s s z k o n d í c i ó b a n levő kan, elég j ó hét é s kötéssel, nagy durva pfotnik, k e v é s front, nem mutatja magát, kevés é l é n k s é g a m o z g á s b a n . D í j a z á s a i : Nyilt oszf. Hazai oszt. Figyelemreméltó. 7. Halló Kisbér. (Kat. sz. 12. T e n y . : K o c h Gyula. T u l . : Ondrejovich J e n ő . ) Lokkervállú, elég j ó kötésű terrier. Nemes fej, mélytűzésű fülekkel. Elég s z é l e s front, vékonycsontú é s nem gömbölyű mellső l á b a k k a l . J ó mozgás, kondíció nem kielégítő. D í j a z á s a i : Nyilt oszt. Figyelemreméltó.
A
m. kir, csendőrkutyatelep tanfolyamának hallgatói a magyarkutyákkal. Dr. Raitsits felvétele.
produkciók felett, melyeket Z a j c s e k s z á z a d o s remekül idomított csendőrkutyáival bemutatott. Én, mint a símaszőrű foxterrierek bírója, mondhatom, hogy nehéz helyzetbe kerültem, mikor meg láttam azt a s z á m o s s z e b b n é l - s z e b b , j o b b n á l - j o b b kutyát, szinte megijedtem, hogy mikor is fogok én ennyi kutya e l b í r á l á s á v a l elkészülni, de h á l a Cseh Ödön b a r á t o m s e g é d k e z é s é n e k , elég gyorsan ment a n e h é z m u n k a , m e l y n e k e l v é g z é s e reám várt. 2 4 símaszőrű foxterriert kellett elbírálnom s b á r a bíró dolga mindig háládatlan, a m e n n y i b e n sokan n i n c s e n e k megelégedve
8. Lágymányos Boby the Devil. (Kat. sz. 9. T e n y . : Hölcz L a j o s . T u l . : Dr. Hegedűs Géza.) Egy hosszúszőrű, borzas, rosszul ápolt kan, n e m e s fej, mélyen tűzött fülekkel, középnagyság. Elég j ó front, nagy durva pfotnik. Elég j ó m o z g á s . D í j a z á s a i : Nyilt oszt. Hazai oszt. Figyelemreméltó. 9. Hungárián Daddy. (Kat. sz. 4. T e n y . é s Nagyon e r ő s c s o n t ú é l é n k nagy kan, jó hát, j ó kissé durva pfotnikkal. Nagy durva fej, de a z sok a terrier jelleg, j ó mozgás. D í j a z á s a i : Nyilt méltó. Tenyész oszt. II. díj.
tul.: Cseh Ödön.) kötés, szép front, e g é s z kutyában oszt. Figyelemre
10. Nimród Mátyásdiák. (Kat. sz. 2. T e n y . : K ö r m ö c z y Illés. T u l . : B o d o l a y Gyula.) Durvafejű, k i s s é hosszúderekú kis kan elég j ó fronttal. R o s s z kondíció, e x c é m ó s , nem kiállításra való,
k e v é s élénkség, mit a b e t e g s é g é n e k tulajdonítok. D í j a z á s a i : oszt. Figyelemreméltó. Kezdő oszt. III. díj.
Nyilt
11. Bicskás Szakmáry. (Kat. sz. 7. T e n y . : S z a k m á r y G é z a . T u l . : S z a k á t s y Gyula.) Lokkervállú kis kan. Elég j ó fej, kissé könnyű fülekkel, rövid hát, j ó kötés, durva pfotnik. Elég j ó m o z g á s . D í j a z á s a i : Kezdő oszt. Hazai oszt. Figyelemreméltó. 12. Aífa mi dear. (Kat. sz. 11. T e n y . és tul.: Ondrejovich J e n ő . ) Nagyon é l é n k m o z g á s ú kis terrier, rövid derék, kötés nem a l e g j o b b , vékony csontozat, front nincs, puha csüdök, mélytűzésű farok. D í j a z á s a i : Nyilt oszt. Figyelemreméltó.
Fővárosi Állatkert.) Hosszú derekú, rossz kötésű szuka, rossz szőrözettél, lokker vállakkal, vékony csontozat, rossz front, nagy pfotnikkal. K e v é s élénkségű, félénk szuka, mit a z á l l a n d ó ketrec ben tartásnak tulajdonítok. A n á l a m S u r á n y b a n élvezett teljes s z a b a d s á g után a z á l l a n d ó ketrecben élés, nem is c s o d a , ha egy nagyvérű állat kedélyére rossz befolyással van. L e s z á r m a z o l a z o n b a n m a j d n e m mind kiállítási egyedek. Dicséretet érdemel Cseh Ödön barátom tenyészkollekciója, mellyel Dr. R a k o v s z k y Iván őnagyméltósóga tiszteletdíját nyerte el. Különösen dicséretes Cseh Ödön kitartása hosszú évek óta a
13. Champion Fredy Surány. (Kat. sz. 8 2 . T e n y . : Lővészy Nándor. T u l . : Potoczky Bertalan.) Még mindig nagyon élénk, nagy terrier kan, kitűnő hát, kötés, front, csont. V á l l a i kissé lokkerek, mit a sok kotorék m u n k á n a k tulajdonítok. Durva nagy fej, mélytűzésű fülekkel. Élénk, szép m o z g á s . D í j a z á s a i : Hazai oszt. Figyelemreméltó. Símaszőrű foxterrier szukák. «. 1. Csöpi Állatkert. (Kat. sz. 16. T e n y . : Fővárosi Állatkert. Tul.: V a j d a M. Pál.) Nagyon élénk, óriási n e m e s s é g g e l bíró, igazi angol terrier. Nagyon j ó hát, kitűnő kötés, j ó front, s z é p kis pfotnik. S z é p , n e m e s fej, j ó fülekkel, kitűnő szőrözet. Nagyon élénk, szép m o z g á s . D í j a z á s a i : Magyar Championatus. Nyilt oszt. I. díj. Hazai oszt. 1. díj. Kezdő oszt. I. díj. Fiath Ádámné, Semsey grófnő tiszteletdíja. 2. Pardon Caddi. (Kat. sz. 15. T e n y . : Kirilovits György. T u l . : K ö v e s Andor.) S o k nemességgel bíró, elég nagy szuka, j ó kötés, j ó hót, kissé mély farokbetűzés, t ö b b csont lehetne. Össz b e n y o m á s : Nemes, szép terriere szuka. D í j a z á s a i : Nyílt oszt. II. díj. Hazai oszt. II. díj. 3. Sziszi Állatkert. ( T e n y . : F ő v á r o s i Állatkert. T u l . : Dr. Tóthfalussy Imre.) S o k nemességgel bíró szép kis szuka, kitűnő szőrözettél. N e m e s fej, könnyű fülekkel, j ó front, j ó csont, kis pfotnik, j ó hát, j ó kötés, j ó m o z g á s . K o n d í c i ó j o b b lehetne. D í j a z á s a i : Nyilt oszt. III. díj. Kölyök oszt. I. díj. 4. Maros Countess. (Kat. sz. 14. T e n y . : B o g n á r Lajos. T u l . : Bernthaller B é l a . ) Nagyon n e m e s , j ó hátú, j ó kötésű kis terrier szuka, elég j ó fronttal, kissé vékony mellső l á b a k k a l . N e m e s fej, j ó fülállás. É l é n k m o z g á s . S o k terrier jelleg. D í j a z á s a i : Nyilt oszt. Különösen figyelemreméltó. Hazai oszt. III. díj.
HP
r JHH Kettes ugratás. A m. kir. csendőrkutyaidomítótelep bemutatója. ÍVajda felvétele.)
símaszőrű foxterrierek mellett, minek bizonyítéka a j e l e n esetben is az, hogy ő a kiállításra 4 saját nevelésű kutyájával j e l e n t meg. Ezzel befejeztem bírálatomat s kérem a z illetőket, kik esetleg bírálatommal n i n c s e n e k megelégedve, tekintsék azt, hogy minden e m b e r n e k m á s ízlése, m á s természete van és sok függ nagyon
5. Hungárián Diamond. (Kat. sz. 19. T e n y . é s tul.: Cseh Ödön.) Nagyon n e m e s , gyönyörű fejű kis terrier szuka. Csonto zata, a kicsiségét tekintve, elég j ó . K o n d í c i ó j a nem kielégítő és a z egész kutya ö s s z b e n y o m á s á t nagyon rontja a rövidre vágott farok. D í j a z á s a i : Nyilt oszt. Figyelemreméltó. Tenyész oszt. I. díj. 6. Vesfa Kisbér. (Kat. sz. 2 0 . T e n y . : K o c h Gyula. T u l . : Dr, Hegedűs Géza.) Hosszú dereka, félénk szuka, j ó szőrözettél, J ó fej, kissé mély tűzésű fülekkel, v é k o n y csontozat, puha c s ü d ö k , nagy pfotnik. A szuka végképen nem mutatja magát. — D í j a z á s a i : Nyilt. oszt. Figyelemreméltó. Hazai oszt. Figyelemreméltó. Kezdő oszt. II. díj. 7. Favoritin of Megyer. (Kat. sz. 9 2 . Tul. : Kirilovits György. Nagyon nemesfejű szuka, túlságos kondíció, vékony csontok rossz fronttal. T ú l s á g o s hosszú göndör szőrözet, mély farok betűzés. Nagyon kevés é l é n k s é g és nagyon k e v é s terriere j e l l e g . — D í j a z á s a i : iVyiíf oszf. Figyelemreméltó. Hazai oszt. Figyelemre méltó.
„Laurin"
ugratása a m. kir. csendőrkutyatelepen. (Vajda felvétele.)
attól a pillanattól is, mikor a bíró s z e m e m e g a k a d egy kutyán s véletlenül a b b a n a m á s o d p e r c b e n nem mutatja m a g á t a z a kutya
8. Nimród Vica. (Kat. sz. 13. T e n y . és tul.: K ö r m ö c z y Illés.) V é k o n y csontú kis terrier szuka. K e v é s front, nagyon vékony rgellső l á b a k , lokker v á l l a k . E l é g j ó fej, nagyon könnyű fülekkel, Rossz k o n d í c i ó . Elég j ó m o z g á s . — D í j a z á s a i : Nyilt. osztFigyelemreméltó. Tenyész oszt. II. díj.
úgy, ahogy a tulajdonos szeretné. Erről a z o n b a n a bíró m á r nem
V e r s e n y e n kívül mutatott még b e saját tenyésztésű kis s z u k á m
mint az „Országos Magyar Foxferriere és Tacskótenyésztő. Egyesület" elnöke és a simaszőrű foxterrierek bírója.
a Stanci Surány
( K a t . sz.
18. T e n y . :
L ő v é s z y Nándor.
Tul.:
tehet, 21 évi tenyésztői
tapasztalataim
b e n y o m á s a alatt bírálok
mindig s szerintem ez előtt meg kell h a j o l n i a
mindenkinek.
Budapest, 1923. augusztus 27. Lővészy
Nándor
Az „Országos Magyar Foxterrier- és Tacskó tenyésztők Egyesülete" ez évi jubiláris kiállításá nak drótszőrű foxterrier állományának bírálata. 19 drótszőrű foxterrier állt bírálatom aló, melyből 9 kan és 10 szuka volt a z elbírálandó anyag, amelyből 1 kitűnő, 1 igen j ó , 9 j ó és 8 e l é g s é g e s osztályzatot nyert. Kitűnő volt: „ A r c h i m e d e s " (kan). Igen jó volt: „Sobri K i s b é r " (kan). Jó volt: „Nedda V ó c z i " (szuka), „Mary von der Teufelsburg" (szuka), „Muki-Berzék" (kan), „Mohra U n a e n s i s " (szuka), „ B o r c s a B a l a t o n " (szuka), „Ábris-Kárpál" (kan), „ M a x i " (kan), „Zebi" (kan), „Nimrod-Lilly b á r ó n ő " (szuka). A többi megjelent foxterrier kan és szuka „elégséges" kül lem osztályzatot nyert. Ez a l k a l o m m a l meg kell említenem, hogy a bemutatottak között nem volt egy sem, mely nem felelt volna meg a standardnak, a m i óriási h a l a d á s . A 19 elbírált drótszőrű közül 12 résztvett a kotorék v e r s e n y e k b e n is. Rátérve az egyes kiállított egyedek leírásához, leszögezni kívánom, hogy a sorrend a qualilás sorrendjét állapítja meg egyúttal. Kanok. 1. „Archimedes" (Ch. Fountain Crusader — B l e n h e i m B a r o n e s s ) . T u l . : Szabovits Ernőné, Miskolc. A kitűnő és ismert kan, nem volt oly brilliánsan kihozva, mint a tavaszi kiállításon. Annyira ismert állat, hogy leírásét mellőzöm. Magyar h a z á n k b a n , még egy import szukát kivéve n i n c s oly m a g a s qualitású drótszőrű foxterrier, mint A r c h i m e d e s és nem utolsó dolog felemlíteni, hogy a kotorék versenyben is megállta helyét. Elnyerte a j'ubiláris kiállítás C h a m p i o n á t u s á t . 2. „Sobri Kisbér" (Ch. Kisbetyár K i s b é r — Lilly Siklósd). Tul.: S z a b o v i t s Ernő, Miskolc. Erős csontú, igen j ó l egyensúlyo zott kan, melynek a k á r c s a k „Archimedes"-nek az elképzelhető legjobb drótszőre volt. Ha valami kifogásolni való van rajta, az a kissé durvócska fej, mely a z o n b a n ez a l k a l o m m a l jól kifésülve a szó legszorosabb értelmében igen j ó benyomást tett. 3. „Muki-Berzék" ( S w e e p K i s b é r — Kot. Champion J u c z i Hamster). T e n y . és tul. : Potoczky Bertalan, Berzék. A kis és j ó f o r m á k b a n alkotott k a n o c s k á n a k igen j ó szőrözete van ; frontja széles és laza, a farok mélyen tűzött, j á r á s a egy k e v é s s é kötött. S z u k á s v o n ó s o k a fejen. 4. „Ábris-Kdrpdf" (Sobri K i s b é r — A n n a Hazátlan). T e n y . : Veress Károly, Miskolcz. Tul. : Vitányi B é l a , Királyhelmec. A kicsi zömök k a n o c s k a , s a j n o s nem elég kan ; a szőrözete igen j ó , ugyanúgy a frontja és a m a n c s a i , j ó h á t s ó ; MukiBerzék c s a k éppen hogy és j o b b típusa miatt kerülte el. 5. „Maxi" (Jimmy — Bidi Dundus). T e n y . : S z e m e r e Bálint, Vinna. Tul. : Virágh B é l a , K i r á l y h e l m e c . Elég jó nagyságú, j ó szőrözetű, de Trimming nélkül mutatkozó drótszőrű kan, a háta kissé hosszú, kötése j ó , a melle krssé széles. E n n e k a k a n n a k a pedigréejét szeretném megismerni. 6. „Zebi" ( s z á r m a z á s , tenyésztő és tulajdonos, mint „Maxi"nál). Igen j ó nagyságú, j ó frontu és csontú, de szukáslejű kan ; j ó kötés, kissé mélyen tűzött farok. A szőrözet sajnos nem a legjobb. 7. „Kutyavár Rázd meg" (New Star — J u t k a Hazátlan). Teny. és tul.: H a á m Arthur, Érd. Rövidre kurtirozott, jó nagy ságú kan. A borzzal való küzdelemben skalpirozott fej az elég sötét szemekkel j ó b e n y o m á s t tesz a szemlélőre. A fülei kissé mélyen tűzöttek ugyan, de nem rontanak a fejen. Szőrözete tűrhető. 8. „Billy von der Hölle" (mint utónevezés s z á r m a z á s a isme retlen, úgygondolom németországi import). T u l . : dr. Fenczik, Királyhelmec. A kissé n a g y o c s k a kan, hosszú, de h o m l o k b a n domború fejjel bír. A j o b b fül h a r a p ó s következtében m a g a s a n tartott. Elég j ó csont, széles front, j ó hátsó, gyenge szőrözet az, amit róla mondhatok.
9. „Dark Star" (New S t a r — Fenelóny II.) T e n y . : B u d a pesti Állatkert. Tul. : Zal a András, Tarany. Nagy, hosszú, rossz konditióban bemutatott kan. A s e b e s fej, melyen a fülek igen oldalt hegyezettek é s nagyok, bór sötét j ó szemei vannak, a teljes triming h i á n y ó b a n utolsó helyre juttatták, a különben is puha szőrözetű kant. Szukák. A szukák, melyek qualitás dolgában a kanok mögött, alig bírtak a drótszőrű szőrzettel; kondíció dolgában c s a k Mary tetszett, de viszont nála a szőrözet és a elkövetelendő erős csontozat hiányzott. A sem érdemelte ki.
m e s s z e elmaradtak foxterriertől követett von der Teufelsburg szukától mindenkor Championátust egyik
1. „Nedda V d c z i " (Maros Borró — Trixie.) Tul. : S c h u l e r Terike. L e g j o b b alakú szuka, s a j n o s igen erős kondícióban és a sok fürdés által g y e n g é c s k e szőrzettel. A szép é s typusos fej igen n e m e s nyakon nyugszik. Nedda c s o n t o z a t a volt az, mely őt előre hozta. 2. „Mary von der Teufelsburg" (Full Meusure — Amsei vom W a l d e . ) T e n y . : W i l l e Rudolf, Németország. Az ö s s z e s elő állított szukák között „Mary" volt a legjobb dróttypusú szuka, mely a z o n b a n a g y e n g é c s k e szőrözet miatt a l a p o s a n handicappelve ment a küzdelembe. A j ó front és m a n c s o k h o z egy kissé j o b b csont is kellene. A hátsó része meredek. 3. „Mohra Unaensis" ( s z á r m a z á s és tenyésztő ismeretlen). T u l . : dr. F e n c z i k , K i r á l y h e l m e c . Igen j ó quadratikus szuka, j ó front és elég sok csonttal. K ü l ö n ö s e n tetszett nekem a fekete, nagyon j ó , m a n a p s á g kevesett látható sötét tekintet. A szőrözet, mint á l t a l á b a n n á l a sem kifogástalan és helyesen m o n d v a a régi drótszőrlypus egyik megmaradt egyede. —
4. „Borcsa Balaton" (Maros Borró — B u m m u s B a l a t o n . ) T e n y . : gr. Z i c h y Gyula. T u l . : lovag Kerpely B é l a . Igen n e m e s kis szuka, szőrzete a z o n b a n v e d l é s b e n lévén, gyenge volt. Néha lazán áll, amelyet a gyenge csontozat még j o b b a n kifejezésre juttat. A fülek bár nem fekszenek a fejhez, j ó k . A s z e m e k a z o n b a n nagyok. 5. „Nimród-Lilly bárónő" (Sobri K i s b é r — Nimród V i c a . ) T e n y . : K ö r m ö c z y Illés, Miskolc. T u l . : Széli Gyula, Szöllőske. Kicsi, elég j ó csontú, szoptatás következtében rövid, de elég j ó szőrözettél. A fej rövid és hegyeskés. A front kissé széles, de j ó . Felemlítendőnek tartom a szép sötét s z e m e k e t és korrekt állású füleket. 6. „Kotorék Ghampion Jutka Hazátlan" (P'redy S u r á n y — J u c i Hamster.) T e n y . : S z a b o v i t s őrnagy, Miskolc. T u l . : H a á m Artúr, Érd. J ó a l a k ú kis szuka. A s z é l e s fej, a rosszul tűzött és könnyű fülek éltal még j o b b a n s z é l e s e d ő n e k mutatkozó. Szoptatós utón lévén, a szőr gyengének mondhaló. 7. „Cara Berzék" (Fredy S u r á n y — Kot. Champion J u c z i Hamster.) T e n y . és tul.: Potoczky B e r t a l a n , B e r z é k . K e d v e s kis szuka. A fej, mely a fülek között kissé domború, a rosszul tartott fülek miatt rövidebbnek látszik, mint a m i l y e n . Tulajdonképpeni h i b á j a a szőrzet, mely nem drótszőr. 8. „Rókavár Lonci" ( s z á r m a z á s á t nem ismerem.) T u l . dr. Baróthy Miklósné, B u d a p e s t . L a z a állású vékony szuka, tetszetős szép fejjel. A szőrözet jelenleg c s a k a háton j ó . Csontja kevés van és kissé m a g a s n a k látszik a mellmélység h i á n y á b a n . :
9. „Csókosleány
Állatkert"
of P a m u k ) és 10. Aida
(Foresters New S t a r — F e n e l á n y II.
Foxhunter
(Champ. Fountain Forester —
Questepp B a l a t o n . ) Mindkét szuka nagy és vékonycsontú.
Min
den szőr konditió nélkül, helyesen a túlságos s z o b a - és tisztán tartás miatt gyenge szőrözetűek.
Csókosleónyban azonban
igen
sok szép vonást fedeztem felFentiek után köszönettel
adózom
Elek uraknak az o d a a d ó segédkezésért.
Pillér Károly é s J ó k u t h y Cseh
Ödön.
mm
Vegyes e k s L á t o g a t á s a z e u r ó p a i b ö l é n y e i n k új o t t h o n á b a n . Berezel Jenő dr. fővárosi tanácsnok, a v á r o s g a z d a s á g i ügyosztály veze tője, kinek h a t á s k ö r é b e tartozik Állatkertünk, a kitelepített bölényeink sorsát továbbra is szívén viseli, elhatározta, hogy az állatkerti bizottság tagjaival megtekinti a visegrádi bölényparkot.
A v e s z e t t k e c s k e . Az „A T e r m é s z e t " h a s á b j a i n a rn. kir. állatorvosi főiskola poliklinikáján készült három fényképfelvételt közlünk, a m e l y e k a l e g j o b b a n bizonyítják a veszettség v e s z e d e l m e s kórképét. Az egyébként bárgyú é s félénk természetű k e c s k e t e r m é s z e t e a veszetség fertőzése után lényegesen meg változik. Amint a mellékelt fetvételek a l e g s z e m b e t ű n ő b b e n bizonyítják a z o k a t a helyeket, j e l e n e s e t b e n a farkot é s a tőgyet, ahol a fertőző h a r a p ó s történt kíméletlenül rágják. E sorok írójának sikerült a veszett k e c s k e mozdulatait a b b a n a pillanat b a n az érzékeny lemezen rögzíteni, amidőn tőgyét kimélellenül,
S z e p t e m b e r 11-én, a kitelepítés kéthónapos forduló napjón kirándultak Berezel Jenő dr. t a n á c s n o k vezetésével Laczó Viktor dr. tanácsjegyző a fővárosi t a n á c s képviseletében, Bayer Antal, Botzenhardt János dr., bibithi Horváth János és Piazza Győző, mint az állatkerti bizottság tagjai a fővárosi törvényhatósági bizottság képviseletében, állatkertünket pedig Raitsits Emil dr. és Cerva Károly felügyelő képviselték. A kiránduló bizottságnak a k e l l e m e s őszi nap kedvezett. A hajóállomáson Loványi Heribert főerdőmérnök, a bölénypark tervezője fogadta a főváros k ö z ö n s é g é n e k kiküldötteit. A visegrádi kir. erdőgazdaság iparvonalán haladt végig a bizottság a vad regényes völgyön. K i n c s e s Kolozsvárt, Elefántot túlhaladva, a Magda-forrásnál a természet szépségeitől áthatott kiránduló bizottság rövid időre megállította a vígan pöfékelő vonalot. A bölényeket szállító teherautó a n n a k idején ezen a helyen haladt ót a hegyi út l e g v e s z e d e l m e s e b b pontján. A M a g d a forrás üdítővizéből egy-két pohár. A hegyi lokomotív fütyölt s a kirándulók n é h á n y perc múlva a bölényparkhoz vezető szerpentinúthoz értek. Az őserdőben Loványi Heribert főerdő mérnök tervei szerint vágott szerpentinúton, a természet magasz tos környezetében haladt a sárguló l o m b o k á r n y é k á b a n a kiránduló csoport a kapaszkodókon. Az ógrecsegés, a levél hullás idegzsongító n e s z é b e n é h a - n é h a belevegyült a napi politikának s z a v a is, amelyre felrebbent egy-egy őszi v o n u l á s b a n levő m a d á r k a s tovaszállt, j o b b vidékre, j o b b h a z á b a és eközben a varjú is m e g s z ó l a l t : kór . . . kár . . . kér . . .
Veszett kecske a földet rágja. Farok végéről a szőrt teljesen lerágta. Dr. Raitsits felvétele.
a viszketőérzéstől s a r k a l v a rágja. Megjegyzendő veszetlség e s e t é b e n a z o k o n a helyeken, ahol a n n a k idején a veszett k u t y a h a r a p á s a történt igen kellemetlen v i s z k e t ő é r z é s j e l e n t k e z i k s a beteg ezeket a helyeket h a r a p d á l j a , dörzsölgeti illetőleg kíméletlenül rágja. Igen s z e m b e t ű n ő e n látható a mellékelt képünkön, hogy a n ő s t é n y k e c s k e farokszőre teljesen a bőrig lekopott, mely szintén a kíméletlen h a r a p d á l á s folyománya. Az öntudatzavarát jelzi a fényképfelvételek közül a z a jelenet, amidőn a természeténél fogva szelíd n ő s t é n y k e c s k e a kövezet
Egyik k a p a s z k o d ó a m é s i k után s végül feltűnik a bölény park újonnan épült istállója. A b ö l é n y e k őszbecsavarodott á p o l ó j a korához képest feszes vigyázz á l l á s b a n jelenti Berezel Jenő dr. t a n á c s n o k n a k , hogy a bölények j ó l érzik magukat s jelenleg a bölényistállóban fogyasztják a déli takarmányukat. Az istállóban Matyi, M a n c i , V i l m a és Szegfű j ó étvággyal ropogtatták a z eléjük rakott takarmányt. Majd a bölénypark kerítéséhez c s a l o g a t t á k európai bölényeinket é s a bizottság tagjai az előttük elvonuló bölények táplóltságát mérlegelték. Matyi s o v á n y a b b mint volt, ezen a z o n b a n s e n k i s e m c s o d á l k o z hatik, hiszen a násznapjait éli. M a n c i é s Vilma, a j ö v e n d ő a n y a b ö l é n y j ó h ú s b a n van. Szegfűnek, a bohó ifjúnak pedig igen kedvezett a k é t h ó n a p o s nyaralás, h a így h a l a d t o v á b b fejlődésében, úgy testben és e r ő b e n túlhaladja szüleit. A bölénypark pihenője közelében ezalatt vígan rotyogott a bográcsgulyás, m e l y n e k illata mellett szalonnázni kezdett a már é h e s kiránduló bizottság. A rövid tízórai utón végigjárta a bizottság a bölénypark hegyen-völgyön keresztül-kasul h a l a d ó h a t a l m a s kerítése mellett az egész erdőt. A bizottság botanikus tagja virágot szedett é s a bölényeink k a s z á l ó j á n a szederindákról leszedegelte a z a m a t o s gyümölcsöt. A bölénypark egész területének b e j á r á s a után Loványi Heribert főerdőmérnök m a g y a r o s vendégszeretetét élvezte a társaság. A kitűnő v a d á s z e b é d a l k a l m á v a l elhangzott felköszön tők méltóképpen befejezték a sikeres kirándulást. „Lurópai bölényeink sorsa j ó k e z e k b e került", ez volt a bizottság egyöntetű véleménye.
Veszett kecske, ahogy csecsbimbóit kíméletlenül rágja. — Dr. Raitsits felvétele.
között levő vékony földréteget rágja. Orvosi néven perverz étvágynak minősíthető e z a j e l e n s é g . A veszett állat elő szeretettel idegen testeket, bélsártól és vizelettől szenyezett tárgyakat és t a k a r m á n y részleteket szed fel. A laikus közönség előtt is feltűnő és a veszettségre igen j e l l e m z ő perverz étvágy mellett az e g y é b k é n t szelid állat ingerlékenysége fokozódik veszettség e s e t é b e n . A mellékelt á b r á n vékony vesszővel ingerelte a főiskola á p o l ó j a a z erősen lekötött kecskét, a m i r e a veszett állat t á m a d ó é n nekiugrott a vele s z e m b e n ingerkedő á p o l ó n a k .
A veszettség, mint közismert, az ö s s z e s házi állatokra fertőző betegség, mely mondhatni, minden esetben a veszett állat, így Jőleg a veszettségben beteg kutya h a r a p á s a folytán terjed át. Az úgy emberre, mint állatra igen v e s z e d e l m e s s minden esetben halálos lefolyású betegség c s a k i s úgy irtható ki véglegesen, ha
Madármeghatározás. A napokban állatkertünknek egy igen érdekes madárhullát küldtek fel m e g h a t á r o z á s végett. A z állatkertünk m a d á r h á z á n a k felügyelője megállapította, hogy a beküldött m a d á r a m á r igen ritkán előforduló reznek túzok (Otis tetrax 9 ) . A beküldött példány fiatal nőstény volt. Igen nagy köszönettel venné állatkertünk, ha megtudhatnók a bekül dőtől a lelhelyét. Reznek túzok mór évek óta nincs a m a d á r h á z b a n , igen j ó volna és felette értékes, ha újból élő reznek túzok tenné érde kessé a madárházunkat.
Veszett kecske
enyhe ingerlésre támadóan elöreugrik. Dr. Raitsits felvétele.
mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az állategészségügyi törvények és rendeletek kimondanak, betartjuk és betartatjuk. Mindenki óvja állatát idegen vagy kóbor kutyáktól. A veszettség terjesztői főleg az országban szerte csatangoló gazdátlan kóbor kutyák. Dr. R. E. A q u i l a 1922. A hazai tudományos irodalom l e g v á l s á g o s a b b napjain a legnagyobb örömmel és elismeréssel üdvözöljük a m. kir. madártaniintézet k i a d ó s á b a n megjelenő „Aquila" 1922-ik évi kötetét. Az Aquila Csörgey Titusz szerkesztésében a leg n e h e z e b b viszonyok között jelent meg. A 226 o l d a l a s és bő tartalmú évkönyv e l ő s z a v á b a n Csörgey Titusz „A n e m e s holland s z í v h e z ! " szól. Lelkes s z ó z a t á n a k végén í r j a : „Drijuer J. tovább menve, pártolótagok é s előfizetések gyűjtésével oly összeggel járult évkönyvünk költségeihez is, hogy a mór reménytelennek látszó kiadást, ha megkésve is, megvalósíthattuk. Európa legórvább nemzete, a szétdarabolt és kifosztott magyarság, a n e m e s holland nemzetnek ezt a cselekedetét sojia nem szűnő hálával íria szomorú élettörténetének lapjaira." A holland nemzet fiainak önzetlen t á m o g a t á s a , a m e l y b e n a hazai tudományos irodalmunk egyik világhíres á g a részesült, b á r c s a k visszhangra találna követendő példaként mindazoknál, kiknek módjukban van a magyar tudományos irodalmat kiragadni a v é g v e s z e d e l e m b ő l . A holland nemzet t á m o g a t á s á v a l megjelent „ A q u i l a " 1922-ik évfolyamában Csörgey Titusz: „A madártan megoldatlan kér d é s e i d r ő l írt, Schenk Jakab: A gyakorlati természetvédelem meg indítása Magyarországon és Az 1920—22. évi magyar madár jelölések című dolgozatokat közöl. Az évkönyv tartalma: Rendahl Hialmar: A fehér gólya vonulási ideje S v é d o r s z á g b a n . W d r g a Kálmán: Madórvonulósi adatok Magyarországból. Id. Szeöts Béla: T a v a r n a és vidékének madarai. Greschik Jenő dr.: Panethféle sejtek és alapjukon s z e m c s é s sejtek a m a d a r a k vékony belében. Csörgey Titusz: B e t o n b ó l készült fészekodú. Szemere László: A madórfényképezésre a l k a l m a s fényképezőgépekről. T o v á b b á igen s z á m o s és értékes kisebb közlemény. A b e c s e s évkönyvet ajánljuk olvasóink figyelmébe.
J e g e s m e d v é n k b e t e g volt. Nansen, a j e g e s m e d v é i n k egyike szeptember elején súlyosan megbetegedett. A neki nyújtott eleség elfogyasztását megtagadta, sőt vizet is alig ivott. A j e g e s m e d v é k külső b a r l a n g j á b a n rendszerint mozdulatlanul feküdt, nem törő dött a környezetével. Időnként bágyadt tekintettel emelgette fel fejét, vagy lábait nyújtogatta. A távolból szemlélő már-már élettelennek látta. Majdnem 6 teljes napig tartott a koplalása, illetőleg teljes étvágytalansága, míg végül a 6-ik napon kevés tejet é s puha zsemlyét fogyasztott el. Ezt követőleg a rendelt velős csontlevest is megitta. Az állatkert vezetőségének a g g o d a l m a tel j e s e n eloszlott, midőn Celeszto bátor ápolónk a b a r l a n g b a a beteg állathoz közeledett és kezei között tartott l á b a s b ó l az egyébként igen vad és vérengző Nansen, hiszen pórját ez ölte meg, mint a legszelídebb kutya, a csontlevest j ó étvággyal habzsolta és a feléje nyújtott fehér kenyeret is elfogyasztotta. Felejthetetlen látvány volt a beteg j e g e s m e d v é n k első etetése. A magával tehetetlen beteg állatban a vérengző természet tel jesen eltompult és h á l á s tekintettel fogadta el ápolójától a z új erőt adó táplálékot. Azóta Nansen r o h a m o s a n gyarapodik, most már a belső ketrecbe vonul a z etetés idejére é s a z éjjelt is benn tölti. A z á l l a t k e r t s z a r v a s a i v a d g e s z t e n y é t k é r n e k . A szarvasaink vadgesztenyét kérnek azoktól a gyermekektől, kik egész nyáron át gyönyörködtek az állatkertünkben. Gyűjtsenek gyermekeink vadgesztenyét, szedjék ö s s z e az úton szerteszét hullott és kárba vesző vadgesztenyét. Az összegyűjtött vadgesztenyéért igen h á l á s a k lesznek szarvasaink. A v a d g e s z t e n y e a d o m á n y o k a t bármikor átveszi az állatkert igazgatósága. Előre is h á l á s köszönet.
Az „A Természet" előfizetőihez. Fővárosunk t a n á c s a , ismerve a magyar tudományos irodalom igen válságos helyzetét, megadta a módot, hogy az „A T e r m é s z e t " megjelenjen. Most c s a k a magyar olvasóközönségen múlik, hogy a megkedvelt lap továbbra is a magyar kultúra egyik szerény szószólója maradjon. Előfizetőink nagyrésze oly c s e k é l y összeg gel járult hozzá a lap fentartési költségeinek fedezésére, hogy elvárhatjuk tőlük az előfizetési díj kiegészítését. Aki 3 0 0 , vagy 600 koronát fizetett, az küldjön 5000 koronát, aki 1200—2400 koronát fizetett, az 2 5 0 0 koronát küldjön be az „A Természet" kiadóhivatala (Budapest, Állatkert) címére, nehogy a lapunk továbbküldését beszüntessük. L a p u n k n a k ezt a s z á m á t még minden hátralékos előfizetőnknek megküldjük és aki to vábbra is óhajtja lapunkat, az postautalványon küldje be a fel emelt előfizetési díjat. H i á b a v a l ó költségek kímélése miatt la punkhoz postautalványt nem mellékelünk. A m a g y a r kultúra ter j e s z t é s é n e k pórtolása minden magyar önérdeke. A szerkesztőség
Ml- UJSAG AZALLAT* KERTBEN?
BUDAPEST F Ő V Á R O S ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI Budapest, 1923. KIADJA: B U D A P E S T FŐVÁROS ÁLLAT- É S N Ö V É N Y K E R T J E A madárállomány gyarapodása az állatkertben. Ha a figyelmes s z e m l é l ő beletekint a z állatkert m a d á r á l l o m á n y á n a k leltárkönyvébe, a legutóbbi évekkel s z e m b e n igen l é n y e g e s gyarapodást vehet észre. Az örvendetes gya rapodás, mely lelkem l e g n a g y o b b ö r ö m é r e szolgál, kényszeríti s z e r é n y s é g e m e t is, hogy a z , ezidei madárgyűjtéseim eredményéről e lapok h a s á b j a i n b e s z á m o l j a k . A madárgyűjtés é r d e k é b e n k i r á n d u l á s a i m területe a s z e r e n c s é t l e n ü l c s o n k a h a z á n k igen különböző részeit érintette. így a K i s b a l a t o n , Balatonlelle, V e l e n c e i - t ó , Ürbő, Izsók, K i s szállás, S z i g e t c s é p stb. voltak l e g k e d v e n c e b b madárgyűjtőleiepeim. Negyvenötéves bő tapasztalataim, s a j n o s , igen szomorú e r e d m é n y r e vezettek, mert azt a madárfaunót, a m e l y e t s o k évvel ezelőtt oly b ő s é g e s e n láttam, eltűnt é s most c s a k a n n a k l é n y e g e s gyérüléséről s z á m o l h a t o k be. E g y e s gyűjtőtelepeim, melyeket s z á m o s é v s o r á n ismételten felkerestem, teljesen kihal t a k n a k látszanak. Urbőpusztán, hol a szám talan k é k v é r c s e élt, e n n e k n é h á n y p é l d á n y a a -legnagyobb r i t k a s á g s z á m b a n látható. A pusztuláson nem is c s o d á l k o z h a t u n k , ha a kíméletlenül pusztítókra és a m a d a r a k e g y é b ellenségeire gondolunk. A puszta g y e r m e k é n e k v a s á r n a p i szórakozása— minden m a d á r v é d e l m i e l e m i tudás h i á n y a folytán — a fészekrablás, fészekrombolás, t o j á s s z e d é s . A vasárnapi k o c a v a d á s z o k sem k é p e z n e k kivételt ezen a téren, kik a vízi v a d gyérülése folytán s z á m o s h a s z n o s m a d á r b a n ( k é k v é r c s e , b ú b o s b a n k a , sárgarigó stb.) tesznek kárt, a z o k a t kíméletlenül l e p u s k á z z á k , amit Urbő pusztán nem egyszer szomorúan tapasztaltam. Nagyon k e v é s v a d á s z , sőt h i v a t á s o s v a d á s z s e m ismeri a k é k v é r c s e h a s z n o s voltát, rend szerint ragadozó m a d á r n a k tekinti é s azt kíméletlenül l e p u s k é z z a . A m a d ó r á l l o m é n y t az említetteken kívül a z utóbbi é v e k b e n nagy mértékben elszaporodott ragadozók is meg
X. évfolyam. 17.—18. szám. Az
állat- é s növénykert i g a z g a t ó s á g á n a k közreműködésével szerkeszti:
RAITSITS EMIL D*tizedelik. A madárvilág kipusztításánál nagy szerepe van a réti h é j ó n a k , mely különösen a n á d a s o k m a d á r v i l á g á b a n okoz nagy kórokat. A madárvilág kipusztulását jelzi a z ugar tyúk gyér előfordulása is, mely é r d e k e s állat a z Alföld h o m o k o s területein ha t ö m e g e s e n n e m is, m é g i s régente előfordulása nem szá mított r i t k a s á g s z ó m b a . Az ugartyúkkal a legutóbbi é v e k b e n a z ismertetett gyűjtő helyeimen n e m t a l á l k o z t a m . Összekötteté s e i m n e k köszönhetem, hogy ezidén K i s s z á l l á s ról, hol n é h á n y pór ugartyúk fészkelt, két teljesen fejlett madarat szerezhettem be állat kertünk m a d ó r á l l o m á n y a részére. A n á d a s o k b a n mindenhol k ö z ö n s é g e s n e k ismert nádirigó s z e m b e t ű n ő e n megkevesbedett. A p o c g é m h a s o n l ó a n a ritkaságok közé tarto zik, mely ezelőtt 3 0 — 4 0 évvel a K i s d u n a á g mentén. Dunaharasztitól Szigetszentmórtonig, kb. 18 km. hosszú területen k ö z ö n s é g e s fész kelő m a d á r volt. A v a d r é c é k közül különösen a cigány-, barát- és c s ö r g ő r é c é k s z á m a lényegesen m e g k e v e s b e d e t t a V e l e n c e i - t a v o n , Izsákon é s Orbön. Különös megnyugtatásul szolgái az állatvilág kedvelője részére a kisszállósi uradalom, mely nek 21 ezer katasztrális holdját B o n c o m p a g n i régi o l a s z hercegi c s a l á d bírja. A nagykiter j e d é s ű u r a d a l o m területén a termőföldeket, a k a p á s n ö v é n y e k földjeit és a szőlőültetvényeket fenyves és a k á c o s erdő váltja fel é s a l a n k á s rétek mellett n á d a s , majd h o m o k b u c k á s terület teszi v á l t o z a t o s s á a természetadta tájat. A z á l l a t v i l á g n é z ő p o n t j á b ó l e vidék igen érdekes. N e m c s a k a m a d a r a k , h a n e m m á s állatok é s rovarok k ü l ö n l e g e s s é g e i találhatók. A pókok közül a nagy s z á m b a n előforduló Argiope pók említésre méltó. K i s s z á l l á s terü letén fészkel é v e n k é n t n é h á n y pár túzok, ugar tyúk, haris, bíbic, kék- és vörösvércse, egerész ölyv, réti héja, szajkó, s z a l a k ó t a , vetési és d o l m á n y o s varjú, szarka, kisörgébics, tövisszúrógébics, zöldküllő, nagy- é s közép f a k o p á n c s , kakuk, sárgarigó, kecskefejő, nádi
Szeptember 1.—15. Megjelen mint az „A TERMÉSZET" :o: :o: :o: melléklapja :o: :o: :o: rigó, cserregő nódiposzáta, nádisitke, fehér gólya, kék-, barát- és s z é n c i n e g e , kerti-, mezei-, barátka- é s kisposzóta, szürke légykapó, b a r á z d a - é s sórgabillegető, fürj, fogoly. Ezidén t a v a s s z a l 2 réti- és 1 parlagi s a s tartózkodott. K i s s z á l l á s a c s í k o s egérnek új leihelye. Mielőtt a m a d á r ó l l o m á n y g y a r a p o d á s á n a k , s z á m s z e r ű a d a t a i n a k k ö z l é s é r e térnék, a leg h á l á s a b b köszönettel a d ó z o m Meszlény Pál főispán ( V e l e n c e ) , Keller Oszkár dr. gazd. a k a d . tanár, Windisch Oszkár dr. gazd. a k a d . tanár, Zergényi András (Keszthely), Linzer Oszkár k o r m á n y f ő t a n ó c s o s , Gluzek Ferenc dr. orvos, Kapuszta Ágost intéző, Draskovich Géza intéző ( K i s s z á l l á s ) , t o v á b b á Sztruhák József tógazdasági intéző ( B a l a t o n l e l l e ) urak nak, kik gyűjtőkirándulásaimnál hathatósan támogattak és pártfogoltak. A madáróllomány gyarapodása a következő: 25 d a n k a sirály, 16 küszvágó csér, 10 kor m o s szerkő, 4 fehérszárnyú szerkő, 3 nyári lúd, 10 t ő k é s r é c e (nevelés), 4 c i g á n y r é c e , 4 bíbic, 2 ugartyúk, 1 s á r s z a l o n k a , 2 vörös lábú c a n k ó , 7 nagygoda, 2 z ö l d l á b ú v í z i c s i b e , 1 pettyes vízicsibe, 1 kis v í z i c s i b e , 1 vizi guvat, 2 s z á r c s a , 2 fehér gólya, 2 fekete gólya, 1 b a k c s ó , 2 pocgém, 2 vörös gém, 1 szürke gém, 8 k a n a l a s g é m , 2 b ö l ö m b i k a , 11 ibisz (batla), 1 k é k g a l a m b , 3 gerle, 2 fácán, 1 ezüstfácán ( n e v e l é s ) , 2 0 p á v a (nevelés), 18 fogoly (nevelés), 1 darázsölyv, 1 gatyásölyv, 2 egerészölyv, 1 b a r n a k é n y a , 1 g a l a m b á s z héja, 1 b a r n a réti h é j a , 2 k é k e s réti h é j a , 2 kékvércse, 4 vörösvércse, 4 karvaly, 1 k a b a s ó l y o m , 5 kuvik, 2 erdei fülesbagoly, 4 m a c s k a b a g o l y , 5 nagy f a k o p á n c s , 3 közép f a k o p á n c s , 6 b u b o s b a n k a , 1 kecskefejő. 2 c s ó k a , 2 dolmónyosvarjú, 2 vetési varjú, 5 szajkó, 2 s z a l a k ó t a , 3 sárgarigó, 2 rózsaseregély, 3 seregély, 4 b a r k ó s c i n e g e , 1 íulemilesitke, 8 0 különféle k i s e b b hazai m a d á r . A forróégövi m a d a r a k b ó l : 1 k a r a k a r a , 1 mejnó, 2 a c é l z ö l d c s ő r i c s e , 4 a r a n y h o m l o k ú papagóly, 2 ékesfarkú papagály, 3 a m a z o n papagály, 6 szürke kardinális, 4 chinai fülemile, 10 sáfrénypinty, 2 paradicsompinty és 5 0 k i s e b b v e r é b n a g y s á g ú m a d á r . Cerva
Frigyes
a madárház felügyelője.
:: A kiadásért f e l e l ő s : R A I T S I T S E M I L dr. ::
T e n g e r i m a l a c , n é h á n y tenyészállat kapható a z állatkertben. D í s z h a l a k k a p h a t ó k a z állatkert
aquáriumában.
P á l m á k a t a l e g e l ő n y ö s e b b e n v á s á r o l h a t azálatkert p á l m a h á z é b a n . R ö v i d s z ő r ű t ö r p e p i n c s e r (rattler) Oszkárné VII., Teleki-tér 3. Az apróhirdetés
kölykök
kaphatók
Vas
F a j t a t i s z t a g a l a m b o k tenyésztőivel igen szívesen c s e r e v i s z o n y b a lép a z állatkert i g a z g a t ó s á g a .
e g y s z e r i m e g j e l e n é s e 1000 k o r o n a
T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y . S z e r k e s z t i : Ilosvay Lajos közre működésével Gorka Sándor. S z e r k e s z t ő s é g és k i a d ó h i v a t a l : Budapest, VIII.. Eszterhózy-u. 16. B u d a p e s t i A q u a r i u m é s T e r r a r i u m E g y e s ü l e t magyar természet barátok társasága összejövetelét a Schmidhofer-íéle vendéglő (II., Fő-u. 8.) külön termében tartja. Á l l a t b a r á t o k lépjenek be az Állawédő Ernő-u. 13.
egyesületbe,
Budapest, I X . ,
E l s ő r a n g ú f o x t e r r i e r , k o m o n d o r , puli k ö l y k e k n é m e t j u h á s z k u t y á k kaphatók az állatkertben.
és
pedigrés
F a j t a t i s z t a g a l a m b o k kaphatók az állatkertben. „A T e r m é s z e t " e l ő f i z e t é s i á r a a d r á g u l á s 10.000 k o r o n a .
folytán e g y é v r e
M u n k a t á r s a k n a k . L a p u n k újabb előfizetőitől s a r k a l v a kér jük régi munkatársainkat, t á m o g a s s a n a k úgy, mint a régmúltban, avval a z önzetlenséggel, a m e l y j e l l e m z ő volt mindig a m a g y a r kultúra h a r c o s a i r a .
Elsőrangú p o n y c s i k ó k e l a d ó k a z ' á l l a t k e r t b e n . S í m a s z ő r ű f o x t e r r i e r kölyökkutyák, elsőrangú kaphatók V I . , Lendvay-u. 2.
leszármazósúak
P e d i g r é s a n g o l bulldog kan és szuka e l a d ó Imre Pasztaszöllőske u. p. Eger c í m e n . D a d y F i a befedezte Ch. Csöpi Állatkert v á b b á Fenelány II. és Stanci Surányt. G y e r m e k e k gyűjtsetek gesztenyéi.
az
F r a n c i a bulldogkölykek 19. 1. emetet.
állatkert
kaphatók
B e r n á t h e g y i k ö l y k e k kaphatók Orbán.
£IKK£5£T01-yigM£T£K'
László
erdész,
símaszőrű szukát, to
szarvasai
IV., F e r e n c
részére
vad
József-rakpart
Városliget Mutatvónyos-tér.
E b t e n y é s z t ő . T e n y é s z á l l a t n a k minden oly eb minősíthető, melynek l e s z á r m a z á s a o k m á n y o k k a l bizonyítható, legyen a z belföldi, vagy külföldi tenyésztésű. A m a g y a r j u h á s z k u t y á k n á l minden e b tenyészállat, mely a fajtája jellegét magán hordja. Az utóbbiaknál a l e s z á r m a z á s bizonyítása szükségtelen. T ó d o r P a l i . A vadgesztenyét köszönettel vettük, a pajtásaiddal együtt gyűjtött vadgesztenye a d o m á n y t is köszönettel vesszük. L á t o g a t ó . Nansen jegesmedvénk a gyógyult. K ö s z ö n j ü k szíves érdeklődését.
bélgyulladásából
I s m e r e t l e n a d a k o z ó . Igaza van, a z állatkertet, mint kultúr intézményt mindenkinek erejéhez mérten pártolnia kell. Kül földön m á s a helyzet, ezirányban n e m kell külön propagandát kifejteni. Szíves pártfogásét egyébként h á l á s a n köszönjük. M á s k o r is gondoljon állatkertünkre.
:: :-: A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL dr.
F e h é r e g é r é s p a t k á n y kapható a z állatkertben.
FROMMER-LILIPUT MELLÉNYZSEBPISZTOLY 6*35 mm.
kapható
fel
:: ::
„TRIOL"
„TRIOL PÚDER"
a l e g j o b b fertőtlenítő
l e g h a t á s o s a b b b o l h a - é s tetűirtó p o r
Kapható minden gyógytárban é s
drogériában
Készíti RICHTER GEDEON vegyészeti
gyára
Budapest, X., Cserkesz-u. 63. Telefon: József 91—41—42.
S K A B A ÉS P L Ö K L fegyver- é s l ő s z e r r a k t á r á b a n 1
/4 term. nagyság
V A D Á S Z O K ! Fizessenek elő a
nagyban é s kicsinyben
BUDAPEST V, VILMOS CSÁSZÁR-ÚT33
,NIMRÓD-VADÁSZLAP"-ra
Szállítás vásárlási engedély ellenében Székesfővárosi házinyomda 1923
XLIII. (X.) ÉVFOLYAM
M u t a t v á n y s z á m o t küld a k i a d ó h i v a t a l : B U D A P E S T , IV., E G Y E T E M - U T C A 4. S Z .
