A MODUL TANANYAGA ÜZLETI JOG ÉS A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGTANA

Erasmus Multilateral Projects – Virtual campuses

134350-LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu


A projekt referenciaszáma: 134350-LLP-12007-1-HU-ERASMUS-EVC A projekt címe: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu (‘SMEdigcamp’) Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerzı nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásért.

A MODUL TANANYAGA ÜZLETI JOG ÉS A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGTANA

A négyszög vezetıje Jay MITRA (UK) A négyszög tagjai: OROSZNÉ CSESZNÁK Anita (HU) HOFFMANN Tamás (HU) Gunnar PRAUSE (DE) Elisabeth PAULET (FR-ESCEM) Christophe BENAVENT (FR-UPX)

1 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



TARTALOMJEGYZEK A) MODULSPECIFIKÁCIÓ..................................................................................................... 4 B) INDIKATÍV TARTALOM................................................................................................... 6 I. RÉSZ: A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGTANA............................................................ 6 1. FEJEZET: BEVEZETÉS A MIKRO- ÉS MAKROVÁLLAKOZÁSI KÖRNYEZETBE.... 6 1.1. Bevezetés......................................................................................................................... 6 1.2. A makro (külsı) környezet.............................................................................................. 6 1.3. A mikro környezet........................................................................................................... 7 1.4. Kormányzati szakpolitikák: eszközök és célok............................................................... 7 1.4.1. Miért kellenek a kormányzati beavatkozások? ........................................................ 7 1.4.2. A kormányzati beavatkozás típusai.......................................................................... 7 1.4.3. Makrogazdasági politikák ........................................................................................ 8 1.5. Gyakorlatok ..................................................................................................................... 8 2. FEJEZET: A PIACOK ÉS A FORRÁSELOSZTÁS........................................................... 11 2.1. A piaci belépés és kilépés akadályai ............................................................................. 11 2.2. Piaci szerkezetek ........................................................................................................... 12 2.3. A piaci mőködés hibái................................................................................................... 13 2.3.1. Tökéletes verseny................................................................................................... 13 2.3.2. Externáliák ............................................................................................................. 13 2.3.3. A szimmetrikus információ .................................................................................... 14 2.3.4. Közcélú termék ...................................................................................................... 14 2.3.5. Kormányzati beavatkozás ...................................................................................... 14 2.4. Gyakorlatok ................................................................................................................... 15 3. FEJEZET: A HAZAI ÜZLETI KÖRNYEZET – NEMZETI SPECIFIKÁCIÓK............... 18 3.1. Franciaország ................................................................................................................ 18 3.2. Németország.................................................................................................................. 20 3.3. Magyarország ................................................................................................................ 24 3.4. Az Egyesült Királyság................................................................................................... 27 3.5. Gyakorlatok ................................................................................................................... 29 4. FEJEZET: A CÉGEK MÉRETE, A NÖVEKEDÉS ÉS A GAZDASÁG ........................... 30 4.1. A cégek mérete, a növekedés és a gazdaság ................................................................. 31 4.1.1. A cégek növekedése ............................................................................................... 31 4.1.2. A vállalat növekedése és a gazdasági hatás ........................................................... 31 4.1.3. A növekedés típusai ............................................................................................... 31 4.1.4. Növekedés és innováció ......................................................................................... 32 4.1.5. A cég növekedését befolyásoló döntı tényezık .................................................... 34 4.1.6. A növekedés akadályai........................................................................................... 34 4.2. Gyakorlatok ................................................................................................................... 35 5. FEJEZET: NEMZETKÖZI ÜZLET .................................................................................... 37 5.1. A nemzetköziesedés fontossága és jelentısége............................................................. 37 5.1.1. Mi is a nemzetközi üzlet?....................................................................................... 37 5.1.2. A nemzetköziesedés elınyei .................................................................................. 37 5.1.3. Nemzetközi piaci belépési stratégiák ..................................................................... 38 5.2. A nemzetköziesedést meghatározó tényezık ................................................................ 38 5.2.1. Kínálat .................................................................................................................... 39 2 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



5.2.2. Kereslet................................................................................................................... 39 5.2.3. Politikai tényezık................................................................................................... 39 5.3. A nemzetköziesedés formái és típusai .......................................................................... 39 5.4. A nemzetköziesedés megközelítései ............................................................................. 42 5.5. A nemzetköziesedést befolyásoló tényezık .................................................................. 43 5.6. A BRIC országok .......................................................................................................... 43 5.7. Gyakorlatok ................................................................................................................... 43 II. RÉSZ: ÜZLETI JOG ........................................................................................................... 46 1. FEJEZET: JOGI STRUKTÚRÁK ....................................................................................... 46 1.1. Cégjog ........................................................................................................................... 46 1.1.1. A részvénytársaságok alapvetı jellemzıi .............................................................. 46 1.1.2. Európai szabályzási keret ....................................................................................... 48 1.1.3. Nemzeti cégjog az EU-ban..................................................................................... 48 1.1.4. A cég létrehozásának jogi eljárása ......................................................................... 49 1.2. Gyakorlatok ................................................................................................................... 50 2. FEJEZET: BEVEZETÉS A SZERZİDÉSI JOGBA ÉS A KÁRTÉRÍTÉSI JOGBA ........ 52 2.1. Szerzıdés jog................................................................................................................. 52 2.1.1. A szerzıdés tartalma .............................................................................................. 52 2.1.2. A szerzıdés ............................................................................................................ 53 2.1.3. Az üzleti szerzıdések típusai ................................................................................. 55 2.1.4. A termékek nem megfelelése ................................................................................. 57 2.2. A kártérítésrıl szóló törvény ......................................................................................... 58 2.2.1. A felelısség általános alapja .................................................................................. 58 2.2.2. Kártérítés a vállalkozásban..................................................................................... 59 2.3. Gyakorlatok ................................................................................................................... 61 3. FEJEZET: BEVEZETÉS AZ EURÓPAI ÜZLETI JOGBA................................................ 63 3.1. A cégalapítás joga ......................................................................................................... 63 3.1.1. Vállalkozások létrehozása ...................................................................................... 63 3.1.2. Szupranacionális cégek .......................................................................................... 63 3.2. Versenytörvény ............................................................................................................. 64 3.2.1. Az EU Szerzıdés 81. cikkének hatóköre ............................................................... 64 3.2.2. Az EU Szerzıdés 82. cikkének hatóköre ............................................................... 65 3.2.3. Az EU versenytörvény alkalmazása....................................................................... 65 3.3. Gyakorlatok ................................................................................................................... 65 A MODUL ÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................... 68




A) MODULSPECIFIKÁCIÓ A modul tartalma A jelen modul a vállalkozások két döntı fontosságú területét: a jogi és gazdasági dimenziót vizsgálja. E két dimenziót külön részekben tárgyaljuk. Az elsı rész azokkal a gazdasági kérdésekkel foglalkozik, melyek a vállalkozások és a vállalatvezetés egyes funkcionális és stratégiai területeinek megértéséhez szükségesek különbözı ágazatokban, és bevezetıt ad a – vállalatvezetési helyzetek sokaságára vonatkozó – átfogó mikro- és makrogazdasági elvek témakörébe is. A modul a politikai, jogi, demográfiai, szociokulturális, etikai és környezeti dimenziókat vizsgálja, melyek a döntéshozók számára adott üzleti környezetet jellemzik. A második részben egy vállalkozás elindításával, mőködtetésével és irányításával kapcsolatos konkrét jogi kérdésekrıl lesz szó. Egy vállalkozás jogi szerkezetére helyezzük a hangsúlyt, és bevezetést adunk az európai jogba, a szerzıdés jogba és a kártérítési jogba.

A modul céljai Általános célok A jelen modul legfıbb célja megértetni a hallgatókkal a cégek belsı és külsı forrásainak használatát, a rájuk ható makroszintő és környezeti tényezıket, milyen hatást gyarkorolnak ezek a fı döntéshozatali folyamatokra és eredményekre egy globális gazdaságban, illetve milyen jogi keretek és határok befolyásolják egy cég mőködését egy globális környezetben. Oktatási célok A modul végére a hallgatók az alábbi ismereteket sajátítják el: ♦ A nemzeti és globális jövedelmi kérdésekkel összefüggı fı fogalmak, piacok, kereskedelem, tıkeáramlás, forráskiosztás és a modern ipart befolyásoló környezeti tényezık ♦ A cégek jogi felépítése és a fı jogszabályok gyakorlati alkalmazása a vállalkozás fejlıdésének összefüggésében, pl. az európai jog, a nemzetközi kereskedelmi jog, a szerzıdés jog és a kártérítési jog; ♦ Az intézmények szerepe és az irányítás, a hálózatok és a cégpolitika kialakításának kulcs kérdései; a szociális keretfeltételek és a tıkepiacok mőködése ♦ Az írott kommunikációhoz szükséges legfontosabbb képességek, a számítástechnika használata, a saját tanulás és teljesítmény javítása.

Elıfeltételek Diploma az alábbiak valamelyikébıl: közgazdaság, cégirányítás vagy bármely más, témához tartozó diploma 4 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Munkamódszer Ez a modul és annak minden fejezete elektronikus tanulás céljaira készült

Számonkérési módszerek A modul értékelése órai munka/vizsgaeredmény tekintetében 70/30 arányt követ az alábbi részletekkel: Többszöri választásos zárthelyi vizsga (az összes jegy 30%-a). A vizsga során többszöri választásos tesztkérdésekre rövid, on-line választ várunk. Ezzel a hallgatóknak a modul 1-5 elıadásain tárgyalt, a piacokkal, forráskiosztással, kereslettel, kínálattal, cégszervezéssel és cégösszeolvadással összefüggı fogalmakhoz kapcsolódó ismereteit kérjük számon. Egyéni esszé (az összes jegy 70%-a) – Az esszé a makrogazdasági környezet egy adott aspektusát elemzi és tárgyalja. Az esszé terjedelme 2.500 szó, leadási határideje a modul utolsó napja.

A modul szerkezete A modul 2 szakaszból áll, melyek összesen 8 fejezetet tartalmaznak: 1. szakasz: A vállalkozások és az ipar gazdaságtana 1. Fejezet: Bevezetés a mikro- és makroválallkozási környezetbe 2. Fejezet: A piacok és a forráselosztás 3. Fejezet: A vezetés szerepe: a hazai üzleti környezet 4. Fejezet A cég mérete, a növekedés és a gazdaság 5. Fejezet: A nemzetközi vállalkozás 2. szakasz: Vállalkozási jogszabályok 1. Fejezet: Jogi keretek 2. Fejezet: Bevezetés a szerzıdésjogba és a kártérítési jogba 3. Fejezet: Bevezetés az európai üzleti jogba




B) INDIKATÍV TARTALOM I. RÉSZ: A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGTANA 1. FEJEZET: BEVEZETÉS A MIKRO- ÉS MAKROVÁLLAKOZÁSI KÖRNYEZETBE A fejezet leírása Ez a modul a makro- és mikrovállalkozások környezetébe vezeti be a hallgatókat. E konkrét fejezet célja pedig azon témakör tárgyalása, mely arról szól, hogyan alkalmazható a közgazdaságtan a vállalkozásokra. Hangsúlyt helyez az üzleti mikrokörnyezet elemzési módszereire. Szó lesz a kkv-k gazdasági környezetének jellegzetességeirıl és a keretfeltételekrıl is. Célok A hallgatók megértik a mikro- és makrogazdaság fı elveit a kkv szektor vonatkozásában. Szerkezet A fejezet az alábbi témákkal foglalkozik: • A mikrovállakozási környezet • A makrovállakozási környezet • A kormányzati politika: eszközök és célok • A kkv-k környezete A fejezet részletes tartalma

1.1. Bevezetés A kkv-k fontosak a gazdasági növekedés szempontjából. Segítik az állásteremtést és ezzel hozzájárulnak a munkanélküliség csökkentéséhez. Az aktív és dinamikusan fejlıdı kkv-k a gazdasági újjáéledés lehetséges eszközei és országuk versenyképességének egyik letéteményesei. A CORDIS (2006) adatai szerint az EU-ban 23 milliónál is több kkv mőködik, melyek 75 millió embernek szolgálnak munkahelyül; ez a magánszektor összes állásának 2/3-át teszi ki. Mivel a vállalkozások nem légüres térben tevékenykednek, kölcsönhatásba lépnek környezetükkel. Emiatt a vállalkozásoknak jól kell gazdálkodniuk erıfeszítéseikkel, hogy környezetükre hatást gyakorolhassanak. A sikeres cégek meg tudják határozni környezetükben jelentkezı különféle lehetıségeket és veszélyeket, fel tudják mérni ezeket és reagálni tudnak rájuk. Az üzleti környezetnek két típusa van: mikro (belsı) és makro (külsı).

1.2. A makro (külsı) környezet A makro környezet azokhoz a külsı tényezıket jelenti, melyek hatással lehetnek a cég sorsára. A cég makro környezet erıi közé politikai, gazdasági, szociális, technológiai, jogi és 6 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



ökológiai tényezık tartoznak. Ezek gazdasági, szociális és iparágspecifikus tényezıkre csoportosíthatók. A cég számára ezek közül az iparági környezet a legfontosabb. A gazdasági környezet az alábbiakat jelenti: a gazdaság állapota, munkaerıpiaci kérdések, kamatlábak, iparágankénti cégszám, versenytársak típusa és mérete, jellegzetességei, az ezek által kiszolgált piaci szegmensek (helyi, regionális vagy globális), e cégek helye és földrajzi koncentrációja (nagy területen elosztott vagy csoportokba szervezett) és a kormányzati szabályok/rendelkezések. Az iparági környezet értékelése képessé teszi a vállalkozót arra, hogy felmérje helyét az ágazatban

1.3. A mikro környezet A mikro környezet a cégen belüli erısségekre és gyengeségekre utal azon közösség viszonylatában, melyben a cég mőködik. A mikro környezeti tényezık közvetlenül befolyásolják a vállalkozást, mivel ezek határozzák meg azt az üzleti légkört, melyben az új vállalat tevékenykedni fog. A cég belsı környezete a cég szerkezetének, kultúrájának és forrásainak következményeként alakul ki. A mikro környezet elemzése befele és kifele is tekint, mivel a cégek mind belsı mind külsı mikrokörnyezetét is számításba veszi. Mikor befele tekint, akkor egy cég erısségeit és gyengeségeit vizsgálja. Mikor kifele néz, érdeklıdése azon környezetre irányul, melyben lehetıségeket és veszélyeket észlel. Ezen elemzés betőszavából keletkezett az elemzés angol neve: SWOT, ahol az S bető az erısségeket jelenti (angolul: strengths), a W a gyengeségeket (angolul: weaknesses), az O a lehetıségeket (angolul: opportunities), a T pedig a veszélyeket (angolul: threats).

1.4. Kormányzati szakpolitikák: eszközök és célok 1.4.1. Miért kellenek a kormányzati beavatkozások? Mivel a kormányok a vállalkozásoknak általában és azon belül kifejezetten a kkv-knak komoly jelentıséget tulajdonítanak, és emiatt beavatkoznak az üzleti környezetbe, hogy a piac hibáit megszüntessék. A kormányok minıségi keretfeltételeket biztosítanak, hogy kedvezı üzleti környezet megteremtésével segítsék a kkv-k elindítását és növekedését azzal a céllal, hogy nekik segítséget és védelmet nyújtsanak, illetve biztosítsák az igazságos versenyt. 1.4.2. A kormányzati beavatkozás típusai A támogatás típusai a cégek növekedési szakaszaitól függıen változnak (Glancey és McQuaid, 2000). A kormányzati szakpolitikák azokra a szakaszokra irányulnak, melyek nehezek, és ahol a bukás esélye a legnagyobb. A makro szintő szakpolitikák azokra a makrogazdasági környezet befolyásolására irányulnak, melyekben a cégek mőködnek. Eközben a mikrogazdasági szakpolitikák az egyén megsegítésére irányulnak, pl. képzést nyújtanak a vállalkozónak.




1.4.3. Makrogazdasági politikák A makrogazdasági politikák a versenyképes vállalkozás fenntartására és a kkv-k indításával és fejlesztésével kapcsolatos akadályok megszüntetésére irányulnak. Ezek a szakpolitikák pl. a makrogazdasági stabilitás, az adózás, a szabályzás és az állami szektor megrendeléseihez való hozzáférés. Makrogazdasági stabilitás A kormány feladata a stabil makrogazdasági környezet fenntartása. Adózás Az adórendszerek egyik célja, hogy bevételt hozzanak az államnak, mellyel infrastruktúrát fejleszthet a kkv-k számára. Azonban a magas adókulcsok elriaszthatják a vállalkozókat, és kedvezıtlenül hathatnak a vállalkozási környezetre is. A kormány felelıssége emiatt nem más, mint megszüntetni az újonnan induló vállalkozások adóterheit. A kkv-k emiatt sok országban mentesek a közvetlen adózás alól, ehelyett az általános forgalmi adó közvetett eszközével adóztatják ıket. Egyes kisebb cégek további mentességeket is kapnak az ÁFA alóli mentesség formájában, így ezek számára a költségek számottevıen csökkennek. Szintén fizetıképességük javítását célozza, hogy a munkaadó által levont összegek mint pl a nyugdíjjárulék nem havonta, hanem negyedévenként esedékesek. Ezen felül bevezették az öröklési adót, hogy lehetıvé tegyék a cégek öröklését. Szabályzás A szabályok célja a kkv-k védelme, az igazságos verseny biztosítása és a termelés hatékonyságának fokozása. Eközben azonban hátráltathatják is a kkv-k zavartalan mőködését. A kormány szerepe emiatt az, hogy minimálisra csökkentse a szabályok hatását anélkül, hogy megszüntetné a kkv-k védelmét. Az állami beszállítási piac Az állami szektor a helyi áruk legnagyobb felvevıpiaca, mely gyakran nagy szerzıdésekre keres beszállítót szigorú pályázati eljárással. Kapacitási korlátaik és megfelelıen képzett munkatársak – minıségükre is kiható – hiánya, illetve természetesen méretük miatt a kis cégek gyakran nem vehetnek részt ezeken a pályázatokon. A kormányok a vállalkozásfejlesztés érdekében gyakran támogatják a kisvállalkozásokat az állami beszállításban való részvétel érdekében.

1.5. Gyakorlatok Esszé-jellegő kérdések: 1) Jellemezze a vállalkozások makrogazdasági környezetét! 2) Mutassa be a kormányzati beavatkozás típusait!




Tesztkérdések: 1) Melyik eszköz nem tartozik a makrogazdasági politikák közé? A) makrogazdasági stabilitás B) adózás, szabályozás C) termelési elıírások D) állami megrendelések Helyes válasz: C

Igaz-hamis kérdések: 1) A makrogazdasági politikák a versenyképes vállalkozás fenntartására és a kkv-k indításával kapcsolatos akadályok megszüntetésére irányulnak. Igaz - Hamis Helyes válasz: Igaz 2) Az állami szabályozás nem hátráltathatja is a kkv-k zavartalan mőködését. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis 3) A mikro környezet a cégen belüli erısségekre és gyengeségekre utal. Igaz - Hamis Helyes válasz: Igaz

Magyar nyelvő irodalom és internetes források http://www.rgvi.gtk.szie.hu/upload_files/vallalkozasok_kornyezete.ppt http://www.fokusz.info/File/menedzsment/A%20kereskedelmi%20vallalkozas%20kornyezete .ppt#256,1,A kereskedelmi vállalkozás környezete http://eduline.hu/segedanyagtalalatok/687-Vallalkozas_gazdasagtan__.aspx http://eduline.hu/segedanyagtalalatok/3207-Vallalatgazdasagtan_elmel.aspx

Angol nyelvő források 1. Campbell, D; Craig T (2005) Organisations and the Business Environment. Butterworth – Heinemann 2. Morrison, J. (2006) The international Business Environment. Palgrave MacMillan. Basingstoke 9 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



3. Brooks, I; Weatherston, J; Wilkinson, G (2004) The international Business Environment. 4. Kuratko, D.F and Hodgetts, R.M. (2007) Entrepreneurship: Theory, Process, Practice. Thomson South-Western, Quebec. 5. Porter, Michael E. (1980) Competitive Strategy: Techniques for Analysing Industries and Competitors. Simon and Schuster, New York 6. CORDIS Focus, SME supplement, Issue 3, December 2006 7. Allen, Gemmy (1998) Business Environment in http://ollie.dcccd.edu/mgmt1374/book_contents/1overview/business_environment/bus_en vior.htm 8. http://www.marketingteacher.com/Lessons/lesson_fivefoces.htm 9. Glancey K.S. and McQuaid R.W (2000) Entrepreneurial Economics. Palgrave. Basingstoke. 10. OECD (2003), Entrepreneurship and Local Economic Development: Programme and Policy Recommendations, Paris, OECD.




2. FEJEZET: A PIACOK ÉS A FORRÁSELOSZTÁS A fejezet leírása A jelen modul a piacok és a forráselosztás témájába vezeti be a hallgatót. Vizsgálja ezen felül a piaci információval kapcsolatos kérdéseket és az információ aszimetriáját; a piaci sikertelenséget és a kormányzati beavatkozást; a holtterhet, az addicionalitást és a globális piaci feltételeket és intézményeket. Célok A hallgatók képesek lesznek elemezni az áruk, szolgáltatások és források elosztására ható tényezıket egy piacgazdaságban. Szerkezet A fejezet az alábbi módon épül fel: • Piacok, a piaci belépés és kilépés akadályai • Piaci szerkezet, piaci kudarc és szabályozás • A munkaerı és egyéb piaci tényezık • Kereskedelem, tıke és forrás áramlás • Forráselosztás A fejezet részletes tartalma A ’piac’ elvont fogalom, mely a termelık és fogyasztók közötti sokféle, tényleges és lehetséges tranzakcióra utal. A neoklasszikus mikrogazdasági elmélet abból az alapfeltevésbıl indul ki, hogy a termelık és fogyasztók az alábbi módon viselkednek: A termelık a piaccal próbálják meg megtéríttetni hosszú-távú költségeiket, miközben a termelést próbálják optimalizálni hasznuk növelése érdekében. A fogyasztók saját saját pénzügyi hatékonyságukat próbálják növelni azáltal, hogy a lehetséges legalacsonyabb áron megveszik azokat a termékeket, melyeket a legértékesebbnek tartanak.

2.1. A piaci belépés és kilépés akadályai A piaci belépés akadályai több olyan elemet is tartalmazhatnak, melyek korlátozzák az új versenytársak azon képességét, hogy egy adott szektorba belépjenek és ott tevékenykedjenek. Az eredményes verseny és a jó stratégiai döntéshozatal érdekében fontos a kisvállalkozások tulajdonosainak, hogy megértsék a legfontosabb iparági tényezıket. A piaci belépés akadályai hat fı forrásból táplálkoznak: • Méretgazdaságosság: Méretgazdaságosságról akkor van szó, mikor egy termék egységára a termelési volumen növekedésével csökken. Ha egy iparágban versenytárs cégek elérték ezt a pontot, onnan ez már akadályt jelent, mely az új belépıket arra kényszeríti, hogy vagy nagy méretekben vegyék fel a versenyt, vagy fogadják el a költséghátrányt, és ennek árán kis méretekben versenyezzenek. • Termék megkülönböztetés. Minden piacon és iparágban a hosszú ideje jelenlevı versenytársak tartós reklámtevékenységük és ügyfélszolgálati munkájuk révén ügyfél 11 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



• •

•

•

lojalitást és márka azonosságot küzdöttek ki maguk számára. Ez akadályt jelent a belépés szempontjából mivel az új belépıket arra kényszeríti, hogy idıt és pénzt nem sajnálva megkülönböztessék termékeiket a piacon, és legyızzék ezeket a lojalitásokat. Tıkeigény. Más jellegő belépési akadály merül fel, mikor az újonnan belépık komoly pénzügyi beruházásra kényszerülnek belépéskor. Váltási költségek. A váltási költségek azokra az egyszeri költségekre utalnak, melyek egy vevı oldalán merülnek fel amiatt, hogy egyik beszállító helyett a másikkal szállíttat. A magas váltási költségek tényleges belépési akadály képeznek, mivel az új belépıknek ösztönzı megoldásokat kényszerülnek kitalálni a lehetséges ügyfelek számára, hogy az ı termékeiket elfogadják. Elosztási csatornákhoz való hozzájutás. Sok iparágban a hosszú ideje fennálló kapcsolatok miatt a régóta jelenlevı versenytársak kezében vannak a logikus, legésszerőbb terjesztési csatornák. Az újonnan belépık költségei megnövekednek, mivel meg kell gyızniük az ügyfeleket, hogy fogadják el termékeiket. Ez akadályt jelent a belépési folyamatban, és csökkenti az új belépık nyereségességét. Kormánypolitika. A kormányzati politika engedélyezési követelmények, emissziós normák felállításával, nyersanyaghoz való hozzáférés korlátozásával, termék tesztelési szabályzással, stb. korlátozhatja vagy megakadályozhatja a versenytársakat bizonyos szektorokba való belépésben.

A kilépéssel kapcsolatos akadályok akkor jelentkeznek, mikor egy cég egy adott piacról vagy ipari szektorból ki akar lépni. Ezek az akadályok gyakran forrásokat követelnek a cégektıl, és akár meg is akadályozhatják szándékában. Az alábbiak lehetnek ilyen akadályok: • Nagy összegek beruházása nem elmozdítható tıkébe. Magas munkaerıelbocsátási költségek. • Egyéb zárási költségek. Küszöbön álló fellendülés.

2.2. Piaci szerkezetek A közgazdaságban a piac szerkezete (melyet piaci formának is neveznek) leírja a piac állapotát a versenytársak viszonylatában. Az alábbiak a legfıbb piaci formák: • Tökéletes verseny, ahol a piac igen nagyszámú, homogén terméket elıállító cégbıl áll. • Monopol verseny, más néven verseny piac, ahol nagy számú független cég kezében a piaci részesedés igen kis része van. • Oligopólia, ahol a piac kis számú cég kezében van a piac 40%-nál nagyobb része. • Oligopólium, ahol a piacon sok eladóra, kevés vásárló jut. • Monopólium, ahol egy adott termék vagy szolgáltatás csak egyetlen termelı v. szolgáltató kezében van. • A természetes monopólium olyan monopol helyzet, ahol a méretgazdaságosság miatt a hatékonyság folyamatosan nı a cég méretével. • Olyan piac, ahol csak egyetlen vásárló van jelen. A tökéletlen versenypiac meglehetısen hasonlít a valós piaci helyzethez, ahol léteznek monopol versenytársak, monopolisták, oligopolisták, duopolisták, és ezek uralják a piacot. 12 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Ezek a némileg elvont jelenségek határozzák meg egy konkrét piaci rendszer némely, de nem minden elemét, ahol a vásárlók és az eladók találkoznak, és üzleteket bonyolítanak le.

Piaci szerkezet

Tökéletes verseny Monopol verseny Oligopólium Oligopszónia Monopólium Monoposzónium

Alapvetı piaci struktúrák Eladó Eladók belépésének száma akadályai Nem Sok Nem Sok Igen Nem Sok Igen Nem Sok

Vevı belépésének akadályai Nem Nem Nem Igen Nem Igen

Vevık száma Sok Sok Sok Sok

2.3. A piaci mőködés hibái A piac mőködési hibái azokat a körülményeket írják le, melyek között különféle torzulások miatt a piac nem képes a forrásokat hatékonyan kiosztani. A gyakorlatban a piacok igen ritkán mőködnek tökéletesen; inherens szerkezeti gyengeségeik vannak (a mőködési hibák), melyek miatt nem érik el céljukat, pl. externáliák, külsı gazdasági hatások, tökéletlen tájékoztatás, illetve tökéletlen verseny. 2.3.1. Tökéletes verseny A tökéletes versenyben a vállalatok a határköltségeiket az árral, és így a marginális fogyasztói elınyökkel teszik egyenlıvé . A tökéletlen versenyben a termelık a határköltségeiket a marginális bevételükkel teszik egyenlıvé , mely kevesebb az árnál, melyért az utolsó terméket értékesítették. Mivel a fogyasztók az árat az utolsó termékbıl szerzett marginális elınyökkel teszik egyenlıvé, a marginális elınyök a tökéletlen versennyel mőködı iparágakban általában meghaladják a marginális költségeket. Ezen ágazatok jellemzıen túl keveset termelnek. A teljesítmény növelése jobban növelné a fogyasztói elınyöket mint a termelési költségeket vagy a felhasznált forrásokhoz kapcsolódó feláldozott költségeket. A tökéletlen verseny másik eredménye és a piaci mőködés hibája a piaci erıfölény. A piaci erıfölényük folytán a piac egyes szereplıi komoly befolyással lehetnek a piaci árakra saját profitmaximalizálásuk érdekében, ami viszont a piac hatékonyságát rontja. 2.3.2. Externáliák Egy externália olyan hatás, mely egy gazdasági döntésben közvetlenül nem érintett felet ér. Externália az, mikor egy gazdasági esemény külsı költséget vagy külsı elınyt eredményez a harmadik fél üzletrésztulajdonosnak, aki nem képes közvetlen hatást gyakorolni egy üzleti döntésre.




2.3.3. A szimmetrikus információ A piacok hatékony mőködéséhez a mőveletek költségeinek alacsonyan kell maradniuk. Az egyik tényezı, mely nyilvánvalóan csökkenti a tranzakciós költséget a pontos és könnyen hozzáférhetı információ. De sok piacon a felek egyikének szinte mindig jobb információ lesz a birtokában mint a másiknak. A jó minıségő információ nélkül az egyik félnek nem lesz meg a bizalma, mely a termék értékeléséhez szükséges, emiatt pedig nem akar majd részt venni a mőveletben. Ha a termék hasonló tárgyakból áll mint pl. a narancs, szén vagy üres CD-k, úgy az információs igény könnyen kielégíthetı. Más esetekben, mikor a termék igen összetett, vagy csaláshoz vezethet, a kormányok elrendelik ennek az információnak a nyilvánossá tételét. 2.3.4. Közcélú termék Egy közcélú termék olyasmi, ami az emberek javát szolgálja, de természete miatt nem lehetséges vagy drága kizárni az embereket annak elfogyasztásából, akár fizetnek érte, akár nem. Ez azt jelenti, hogy egy magánszemély vagy egy cég nem lesz nyereséges, mivel nem képes eredményesen szabályozni, hogy kihez jusson el a termék, így szabad piaci körülmények között senki sem készítené azt a terméket. A klasszikus példa a világítótorony: minden hajónak elınyére van, és kész fizetni érte, de amint ott van, lehetetlen a nem fizetıket kizárni a használatból. Minél közelebb van az áru a közcélú árutípushoz, annál nehezebb és költségesebb kizárni az általa képviselt elınyökbıl azokat, akik nem járultak hozzá pénzügyileg annak az árunak/elınynek a létrejöttéhez. Emiatt a közcélú termékek az egyetlen példa, ahol a piaci mőködés hibái miatt magán kézben levı piacok egyáltalán nem termelnek árukat, és az államnak kell közbeavatkoznia. 2.3.5. Kormányzati beavatkozás Ha a piac hibásan mőködik, egyéni vagy kormányzati intézkedés javíthat a helyzeten: ismét hatékonnyá teheti a piacokat. Egyes országok jelentékeny piacszabályozást és állami tulajdont alkalmaznak egyes áruk és szolgáltatások nyújtása érdekében. Egyes országokban hagyományosan kevesebb szabályozás van érvényben, és egyre inkább piaci ösztönzıket használnak a piac mőködési zavarainak megoldására. Versenytörvények A ‘versenytörvények’ egy – mikrogazdasági elméletben gyökerezı – lehetséges szakpolitikai eszköz, mely által a kormány szándékosan beavatkozik a gazdaság mőködésébe a hatékonyság javításának céljával. Konkrétabban: a versenytörvény célja, hogy szabályokkal megelızze a piaci hatalom túlzott koncentrációját. Versenytörvények és társadalmi igazság A versenytörvények másodlagos elosztási céljai három különálló társadalmi igazság típust tükröznek:




(i)

‘Termelı-termelı’ tıke a jólét újraelosztására utal a különbözı típusú termelık között. A versenytörvények olyan módon is alkalmazhatók, hogy védjenek adott típusú versenytársakat, pl. kkv-kat. (ii) ’Termelı-fogyasztó’ tıke a jólétnek a termelık és fogyasztók közötti újrafelosztására utal. A versenytörvény növelheti a fogyasztók viszonylagos erejét azáltal, hogy megengedi pl. a kollektív érdekegyeztetést. (iii) ’Fogyasztó-fogyasztó’ tıke a jólét újraelosztására utal különbözı fogyasztótípusok között. A versenytörvények tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket, melyek konkrét fogyasztócsoportoknak aránytalan kedvezményeket jelentenek. Azonban ez nem szokványos, és általában szélesebb termelı-fogyasztó tıke kérdések közvetett eredménye. Árplafon és árküszöb Az egyensúlyi ár idınként nem az, amit az emberek kívánatos vagy akár méltányos árnak tekintenek. Politikai vagy szociális – de nem gazdasági – okokból a kormányok néha beavatkoznak a piac mőködésébe, és határt szabnak olyan tényezıknek mint pl. a bér, a lakásbérek, a villanyáram vagy a mezıgazdasági termékek. A kormány árplafont és árküszöböt alkalmaz, hogy ezáltal az árakat a piaci egyensúly alatt vagy fölött tartsa. A piaci erıktıl függetlenül a termék ára nem eshet ezen szintek alá vagy fölé. Adók és holtteher A rendeletekhez és a köztulajdonhoz hasonlóan az adókon keresztül a kormány is hatással van a gazdasági hatékonyságra. A kormányoknak szükségük van az adóbevételre. A kormányok ösztönzésre is használják az adóbevételt. A holtteherbıl fakadó veszteség, melyet `túlzott tehernek` is neveznek, nettó veszteség a társadalom számára. Az áru értékesítésének csökkenése miatt kiesı értéket képvisel a fogyasztók és termelık számára, miközben a kormányzat számára is realizálatlan marad. Másként megfogalmazva: a fogyasztók és termelık által az adó miatt tapasztalt veszteség nagyobb mint az adóbevétel nagysága.

2.4. Gyakorlatok Esszé-jellegő kérdések: 1) Jellemezze a piaci belépés korlátait! 2) Írja le a tökéletes verseny legfıbb jellemzıit!

Igaz-hamis kérdések: 1) A neoklasszikus mikroökonómia alapfeltevése szerint a termelık maximalizálják a termelést. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis 15 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



2) Externália az, amikor egy gazdasági esemény külsı költséget vagy elınyt eredményez harmadik fél számára, aki képes hatást gyakorolni az üzleti döntésre. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis 3) A közjavak olyan jószágok, ami az emberek javát szolgálja, de természete miatt nem lehetséges vagy drága kizárni az embereket annak fogyasztásából. Igaz - Hamis Helyes válasz: Igaz

Táblázatkitöltés: 1) Van-e belépési korlát tökéletes verseny illetve monopólium esetében? Töltse ki a következı táblázatot! Piaci helyzet Eladó belépési korlát Vevı belépési korlát Tökéletes verseny Igen/Nem Igen/Nem Monopólium Igen/Nem Igen/Nem Helyes kitöltés: Piaci helyzet Tökéletes verseny Monopólium

Eladó belépési korlát Nem Igen

Vevı belépési korlát Nem Nem

2) Határozza meg az eladók illetve vevık számát tökéletes verseny, monopólium illetve oligopólium esetében! Piaci helyzet Eladók száma Vevık száma Tökéletes verseny Sok/Kevés Sok/Kevés Monopólium Sok/Kevés Sok/Kevés Oligopólium Sok/Kevés Sok/Kevés Helyes kitöltés: Piaci helyzet Tökéletes verseny Monopólium Oligopólium

Eladók száma Sok Kevés Sok

Vevık száma Sok Sok Kevés

Magyar nyelvő irodalom és internetes források http://segedlet.nikhok.hu/download/mikro5_oligopol.doc http://people.inf.elte.hu/katonab/down/kozgaz/mikro/MiB14.doc




http://www.kgt.bme.hu/targyak/msc/else_msc/BMEGT30MS02/200910/05_piaci_szerkezete k_0809.pdf http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9912/diakoldal/piacgazd/piacgazd.htm

Angol nyelvő források Porter, Michael E. Competitive Strategy: Techniques for Analyzing Industries and Competitors. New York: Free Press, 1980. Taylor M 2006 International Competition Law: A New Dimension for the WTO? Cambridge. Barriers to market entry http://www.referenceforbusiness.com/small/A-Bo/Barriers-to-Market-Entry.html Market Efficiency, Market failure and Government intervention http://www.worthpublishers.com/html/staticcontent/nonstandard/include/1429206233/142920 6233ch04.pdf




3. FEJEZET: A HAZAI ÜZLETI KÖRNYEZET – NEMZETI SPECIFIKÁCIÓK A fejezet leírása A jelen modulban a hallgatók bevezetést kapnak az üzleti világ új fejleményeibe, az irányításba, a hazai környezet aktuális kérdéseibe (pl. a környezet és a fı állami résztulajdonosokkal való együttmőködés). Célok A hallgatók képesek lesznek kritikai szemmel betekinteni a hazai üzleti környezet mőködésébe és a legfontosabb üzleti stratégiákba és eszközökbe, melyekre az adott környezetben való hatékony mőködéshez szükség van. Szerkezet • A hazai üzleti környezet egyes konkrét országokban – a jogi, pénzügyi és piaci környezet • Fontos és aktuális témák a hazai üzleti környezetben – környezeti kérdések, technológiai fejlıdés, piaci fluktuáció, keretfeltételek • A politikai csúcsszervezetek és az irányítás a hazai üzleti környezetben • Üzleti stratégiák a legfıbb állami és magán résztulajdonosokkal együttmőködve a hazai üzleti környezetben. A fejezet részletes leírása

3.1. Franciaország A jelenlegi súlyos válság következtében a francia gazdaság legfontosabb mutatószámai romlani kezdtek. Elsısorban az alábbi folyamatokról van szó: • A GDP csökkenése • A munkanélküliség növekedése • A fizetési mérleg romlása • Az államadósság növekedése • A költségvetési hiány emelkedése. Azonban ezek nehézségek tárgyalása után visszafordítjuk érvelésünket bemutatva, hogy Franciaországnak jelentıs erıtartalékai vannak, melyek magyarázzák, hogy ilyen jól átvészelte a közelmúlt válságos idıszakát. Több, a francia recesszió végét elırejelzı pozitív növekedési ráta dacára a gazdasági tevékenység határozottan lelassult a belföldi kereslet csökkenése miatt. A tızsdék ugyanazt a trendet követték. Az autóeladások és ipari termékek forgalmának hirtelen hanyatlása jól magyarázzák ezt a változást. Az export megnıtt, miközben az import lelassulása továbbra is nyugtalanító jelenség. A helyzet a munkanélküliségre is kihatott, amely meredeken emelkedik 2007 óta, és különösen az erre legérzékenyebb társadalmi rétegeket sújtja (fiatalok, képzetlen munkaerı, nık). Emiatt az államháztartási helyzet a legaggasztóbb. 2007-hez viszonyítva a 18 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



hiány nı és 2008-ban már 3,4 százalékpont volt, de még itt sem stabilizálódott, hanem 2009ben tovább romlott. Az adósság a GDP 70%-a volt. A 2009. évi kilátások vonatkozásában a francia állami számvevıszék (Court des Comptes) beszámolója még ennél is kedvezıtlenebb képet fest: azt írja le, hogy a hiány még ennél is tovább romolhat és az adósságspirál kockázata nem kezelhetı. Azonban senki sem tagadhatja, hogy Franciaországnak Németországhoz hasonlóan komoly erıtartalékai vannak az új nemzetközi gazdasági helyzethez való alkalmazkodásra. 3 tényezı tőnik különösen fontosnak. • A demográfiai helyzet • A francia cégek versenyképessége • Ezen cégek finanszírozási helyzete nem olyan rossz mint amilyennek az üzleti sajtó sugallja. Kettınél magasabb születési rátával Franciaország a legjobbak között van Európában. Családpolitikája támogatja a nagycsaládosokat: a családi segélyt a második gyerek születéséig fizetik. A családi kiegészítı támogatást csak alacsony jövedelmő családoknak fizetik, ahol legalább három gyereket nevelnek és a segélyek mint egy minimális jövedelem tükrözik a családszerkezetet. Hosszú távon ez a ténymegállapítás fontos lehet az állami kiadások alakulásának szempontjából, különösen a nyugdíjfinanszírozás céljára, melyet azért nyújtanak, hogy belıle valós oktatás- és kutatáspolitikát hozzanak létre, melynek két azonnali hatása lesz: • •

A munkanélküliség csökkenése a munkaerıpiac jobb alkalmazkodóképessége következtében A francia ipar fokozott versenyképessége mind Európában mind nemzetközileg.

Ezzel tovább is lépek második témámra, a francia cégek versenyképességére. A francia ipar, melynek 90%-a kis- és középvállalkozás, alapvetı változásokon ment keresztül a legutóbbi olajválságok óta. Az ipar fokozatosan váltott át szolgáltatás-orientált gazdaságra. Ez a német helyzet szöges ellentéte, melyet ma ‘Európa ipari mőhelyének’ neveznek. Franciaország veszített volna eddigi versenyképességébıl vagy vonzerejébıl? Az 1990 és 2001 között bekövetkezı komoly fejlıdést követıen Franciaország a részvénypiacokon komoly veszteségeket kényszerült elkönyvelni, méghozzá két okból: elıször is a francia exportnak a nominális francia devizaárfolyam felértékelıdésébıl fakadó árbeli versenyképességének elvesztése (nominális érték szemben a valutakosárral) majd egy drasztikus termelési költségcsökkentési politika kezdeményezése Németországban (Cochard, 2008). Ebben az új helyzetben ún. Versenyképességi központokat hoztak létre, melyeket C. Lagarde az intelligencia és bátorság központjainak nevezett. Azonban egy sor nehézség fennmaradt azzal összefüggésben, hogy ezek a központok a jövı tényleges szakpolitikájának támaszai lehessenek. Az elsı egy több közös nemzeti földterület adományozását is magában foglaló összetett finanszírozási struktúra (a Kutatási Alapok Országos Ügynöksége részérıl), mely további adókedvezményt is nyújt egyes szociális kutatásokra (Kutatás a K + F Központok területén). A második ezen központok kihívásainak sokaságával kapcsolatos. A versenyközpontok kihívásaira emiatt koordinált, közös cselekvésen alapuló, az érintett szereplık között folyó 19 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



párbeszéddel lehet válaszolni. Amellett, hogy irányító és koordináló ügynökségek, ezeket a központokat hosszú távon a francia és/vagy európai vállalatok nemzetközi versenyképességének fokozását elımozdító szervezeteknek is kell tekintenünk. Az utolsó tárgyalandó kérdés a vállalat finanszírozás (corporate finance). Az elmúlt évtizedben a globális gazdaságban a finanszírozást elsı sorban hitellel oldották meg. A háztartások, a vállalkozások, az államok, túlzott mértékben is, hitelfelvétellel szereztek forrásokat. A közelmúlt hitelválsága megkérdıjelezte a hitelfelvétel ésszerőségét. Emiatt radikális változást látunk a pénzügyi adatokban. A hitelnyújtási kondíciók szigorodtak, amellett a forrásokhoz hozzájutni is nehezebb a lassabb globális növekedés és a pénzintézetek új helyzete miatt. A francia helyzetrıl szólva: a hitelfelvevı cégek száma 27%-kal nıtt 2006 és 2007 között, míg a forgási sebessége (flow rate) 51%-ra csökkent, ezáltal egyre inkább nélkülözhetetlenné téve a hitelt. Emiatt a csıdök száma 17%-kal nıtt 2008 harmadik negyedében. A helyzet azonban az év során megfordult. A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott bank kölcsönök megnövekedtek. A fentiekbıl egy tanulság mindenképpen levonható: a francia gazdaság erejének legdinamikusabb eleme a vállalatok: a vállalkozók hajlamosak hitelt fölvenni és nyereséges projekteket indítani, mivel a remélt haszon miatt ezt érdemesnek tartják. Feladatunk itt jelezni, hogy a válság legneheze mögöttünk van és a hitelfeltételek ismételt szigorítására már nem kell számítani. Zárszóként annyit mondhatunk, hogy minden jelenlegi nehézség ellenére Franciaországnak számos olyan kedvezı tulajdonsága, adottsága van, melyek nemzetközi szinten is elismert partnerré teszik. Bibliográfia: Toulemon, L. Pailhé A. et Rossier C. (2008) : ‘France : High and Stable Fertility’ Demographic Research, 19, (16), p. 503-556 OFCE (2009): ‘L’Economie Française 2009’ collection Repères Weil, T. et Fen Chon, S. (2008) : ‘Les Pôles de compétitivité français’ Futuribles, juin, p. 1029 Cochard, M. (2008) : ‘Le commerce français à la dérive ?’ Revue de l’OFCE, n° 106, juillet

3.2. Németország Németország szociális piacgazdaság, azaz: állam garantálja a vállalkozók szabad tevékenységét, miközben igyekszik a társadalmi egyensúlyt megtartani. Németországnak mint gazdasági területnek a fı ismérvei az innovatív és nemzetközileg is versenyképes vállalatok, képzett és motivált munkaerı, nemzetközileg elismert képzési rendszer, rendkívül fejlett infrastruktúra, kiemelkedı kutatás/fejlesztés, hogy a szakszervezetek és a munkaadók szociális partnerkapcsolata folytán lehetséges társadalmi összhangot ne is említsük. Az export Németország egyik legfontosabb gazdasági ágazata. A GDP növekedés hatására az export adatok az elmúlt 10-15 évben is emelkedtek. A német export volumene világelsı.




A export piacok és külföldi termelıbázisok fejlesztéséhez nyújtott támogatást elsısorban a német kereskedelmi kamarák szorosan együttmőködı hálózata, az ún. ’kihelyezett’ irodák és képviseleti irodák végzik külföldön. Kkv-knak nyújtott szolgáltatásaik a piaci felderítéstıl a piaci elemzı tanulmányok készítéséig, a közös vállalkozások elindításával kapcsolatos konkrét tanácsadáson át a befektetés tanácsadásig terjed. A Szövetségi Külkereskedelmi Információs Hivatal is nyújt fontos tájékoztatást a piacokról, termékekrıl és lehetséges külföldi együttmőködı partnerekrıl kkv-k számára. A konkrét témákkal, ágazatokkal és piacokkal kapcsolatos általános tájékoztató szolgáltatás (pl. vámszabályok, import eljárások) mellett a Hivatal speciális tájékoztató szolgáltatást is nyújt célzott kutatások formájában, melyet külföldi piaci megfigyelıkét számos munkatársa is támogat. A külsı gazdasági segítség harmadik pillérét azok az üzleti és gazdasági szolgáltatások jelentik, melyeket a német követségek és konzulátusok végeznek. Németország legfontosabb külgazdasági támasza, a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a külgazdasági szolgáltatások összehangolásának érdekében, még 2001 elején létrejött egy Internetes portál "iXPOS" néven. Ez áttekintést ad az összes fontos szolgáltatásról, melyet a külföldi üzleti tevékenység kapcsán nyújt a szervezet. Itt találhatók a kkv-k számára hozzáférhetı támogatások is. A szövetségi kormány export hitelgarancia, illetve politikai kockázattal szembeni befektetési garancia nyújtásával is segíti a kkv-kat. Támogatást nyújt kereskedelmi vásárokon való részvételhez, mivel ezek az események különös fontossággal bírnak az exportkapcsolatok megnyitásához. A külföldi befektetéseket kedvezményes kamatozású hitelekkel támogatják a ’KfW SME - külföld’ programon keresztül. Végül pedig a külföldi partnerekkel való kapcsolatot az együttmőködési értekezletek szervezésével is segítik. Innovációs kapacitás A német vállalatok Európa leginnovatívabbjai közé tartoznak. 2003-ban a vállalatok 59%-a lépett piacra új termékkel vagy egy új folyamattal három éves szünet után elıször. Az ipar tudás- és kutatásigényét tekintve Németország igen elıkelı helyet foglal el a többi ország között. Innovatív erejét tovább erısíti a tény, hogy 277 globálisan piacképes terméket állít elı 1 millió munkavállalóra vetítve, míg az EU és az OECD átlaga is csak 182, illetve 152. A technológiailag erıs ágazatok rendszeresen egyre nagyobb arányú exportról számolnak be. A német vállalatok exportálják a világ kutatásigényes termékeinek 15,6%-át, és ezzel csak az USA-val szemben maradnak alul. A kutatásigényes termékek exportja Németországban az elmúlt idıszakban több mint évi 8%-kal növekedett. A német cégek nemzetközi versenyképessége jelentékenyen megnıtt az 1990-es évek közepe óta. Ennek megfelelıen a termelés és a foglalkoztatás azokban az iparágakban, melyek intenzíven ruháznak K+F-be határozottabban nı mint azokban, ahol nem ez a helyzet. A bruttó termelés ezekben az iparágakban átlagban 4,4%-kal nıtt évente (másokban 1,5%-kal) 1995 és 2003 között. Az új gazdaság nehézségei dacára a K+F- és a tudásigényes területek a szerkezetváltás nyertesei voltak. Németország szakosodási profilja enyhén a vezetı technológiák irányába ment, illetve megy el.




Közvetlen külföldi tıkebefektetés A közvetlen külföldi tıkebefektetés (FDI) globális áramlása jelentékenyen megnıtt az elmúlt évtizedben, híven tükrözve a gazdasági tevékenység folyamatos globalizációját. Hasonlóan növekszik a német közvetlen befektetés külföldi országokba is az 1980-as évek közepe óta. Ezzel szemben az FDI áramlása Németországba sokkal alacsonyabb szinten állt, és csak az 1990-es évek második felében kezdett nıni. A kifelé és befelé áramló tıke ilyen nyilvánvalóan elütı mértéke felveti a kérdést, miszerint nem a német gazdaság vonzerejének hiányáról van-e szó (azaz nem tartja-e a tıke Németországot elınytelenebb befektetési célországnak). Intézményi környezet A német kormány egyértelmően baráti magatartást tanúsít a kkv-k iránt, ami különösen is nyilvánvaló az ıket támogató programok nagy számát tekintve. A német kormány kkv politikájával a kkv-k teljesítményét és versenyképességét igyekszik fokozni, és új növekedési és fejlıdési lehetıségeket is kínál számukra. A cégek indításának és a meglevı cégek növekedésének támogatása kiemelkedıen hangsúlyos területté vált. A kormánynak azonban figyelembe kell vennie az EU kormányzati segítségnyújtással kapcsolatos korlátait. A vállalkozói szféra fejlıdését Németországban egyebek közt iskolai és egyetemi kurzusok támogatják, ahol a hallgatók a vállalkozással kapcsolatos kérdésekkel ismerkedhetnek meg. a kormány a Deutsche Ausgleichsbank-kal közösen egyetemi tanszékeket szervezett vállalkozási kurzusok oktatására. Ehhez késıbb az üzleti világ számos szereplıje is csatlakozott, így végül 42 ilyen tanszék alakult. További tanszékek jelenleg alakulnak. Az EXIST eleddig öt regionális hálózatnak nyújtott pénzügyi segítséget, melyek egyetemek égiesz alatt kezdı vállalkozókat motiválnak, oktatnak és támogatnak. Az EXIST régiók eddig több mint 350 innovatív vállalkozás indításában segítettek. Ezek egy része az EXIST-Seed programtól is kap pénzügyi segítséget. Ezen kívül a JUNIOR iskola projekt keretén belül – melyet a Deutsches Institut der Wirtschaft (Német Gazdasági Intézet) indított útjára – a kilencedik és afölötti osztályok diákjai mini-vállalkozásokat hoznak létre, melyek piaci körülmények között mőködnek, tagjai pedig az iskola felügyelete alatt tanulják meg, hogyan adjanak megfelelı választ az önfoglalkoztatói tevékenység során felmerülı helyzetekben. Sok más, iskolai eredető kezdeményezés segíti még a vállalkozókat az egyes német szövetségi államokban, így pl. egy dossziéba szerkesztett gyakorlati segédanyag önfoglalkoztatóknak, melyet a német Deutsche Ausgleichsbank készített. A német ipari vállalkozások 98%-a 500 fıt nem meghaladó munkaerıállománnyal mőködı kis- és középvállalkozás. Az ipari forgalom 33%-át a kkv-k állítják elı. Foglalkoztatás A német munkaerıpiac számottevı különbségeket mutat. Az ország nyugati részében a foglalkoztatás sokkal magasabb mint keleten (kivétel Berlin és az egykori Német Demokratikus Köztársaság déli régiója). A városi területeken a foglalkoztatás jellemzıen magasabb mint a vidéki/falusi területeken. Ezen felül a foglalkoztatás alacsonyabb a növekvı szolgáltatási területeken mint a hagyományos német iparágakban (bányászat, építıipar, hajó és egyéb nehézipar. Németország jelenleg azon munkálkodik, hogy vonzó célpont legyen a világ más tájairól 22 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



érkezı képzett szakmunkaerı számára. Jelenleg a német munkaerıpiacon kevés a médiában, számítástechnikában, szakmai szolgáltatásokban, illetve K+F-ben képzett munkaerı. Fıbb munkaügyi rendelkezések A nagy cégekben a munkaidı hétfıtıl péntekig, 8.30-tól 17.00-ig tart. Az üzleteknek is megengedi a törvény, hogy hétfıtıl péntekig 8.00-20.00-ig, illetve szombaton 6.00-tól 18.30ig nyitva tartsanak. Egyes boltok nem élnek ezzel a lehetıséggel, és csak 9.00-tól 18.30-ig tartanak nyitva. Él egy általános trend, mely a nagyobb városokban a rugalmasabb nyitvatartás irányban hat. A közelmúltban a német szövetségi kormány szabadabb jogi kereteket fogadott el ezzel kapcsolatban. Ma még túl korai lenne ennek a kiskereskedıkre gyakorolt hatását megjósolni. A legtöbb kormány intézmény csak délelıtt van nyitva (8.00-12.00) hétfıtıl péntekig (kivétel csütörtökön, mikor is a hivatali órák 4.00-ig tartanak). A bankok 9.00-tıl 16.00-ig vannak nyitva hétfıtıl szerdáig és pénteken, míg csütörtökön általában 18.00-ig. A készpénzkiadó automaták az egész országban elterjedtek. Munkavállalási engedélyek Az új tagállamok polgáraira bizonyos megszorítások vonatkoznak. Az EU tagállamok polgárainak nincs szüksége munkavállalási engedélyre, mivel az EU-ban törvény garantálja a munkaerı szabad mozgását$. Az EU-n kívüli országok nem önalkalmazó állampolgárainak, akik Németországban szeretnének dolgozni, a tartózkodási engedélyen kívül munkavállalási engedélyre is szüksége van. A munkavállalási engedélyt a területileg illetékes munkaügyi kirendeltség adja ki. Az a külföldi személy, aki Németországban szándékszik dolgozni, és a német követségen vagy konzulátuson vízumkérelmet ad be, köteles bizonyítani, hogy a helyi munkaügyi kirendeltség megígérte neki a munkavállalási engedélyt. Vállalatok igazgatósági tagjai mentesek a munkavállalási engedély birtoklási kötelezettsége alól. Munkaerı költségek Németben egy sor kifejezés utal a munkáért kapott javadalmazásra: “Entgelt”, “Verdienst”, “Einkommen”, “Gehalt” és “Lohn”. A munkaszerzıdések általában bruttó összeget jelölnek meg, így konkrét számra nem is mindig van szükség, elég, ha egy kollektív szerzıdés megfelelı fizetési csoportjára utalnak. Az adókat és a társadalombiztosítási járulékokat a munkaadó forrásnál levonja. Amit a munkavállaló kap, az a nettó fizetés. A bruttó és nettó fizetés összegét meg kell adni a fizetési elszámolólapon (“Gehaltsabrechnung”). Bérszabályozás A munkaszerzıdések általában havi fizetést vagy bért vesznek alapul. A kollektív szerzıdések hatálya alá tartozó munkaszerzıdésekben, (Tarifverträge) ahol minimális bérszint is meg van adva, ott a fizetés nem lehet alacsonyabb mint az adott állásra megállapított összeg. Társadalombiztosítási rendszer A német társadalombiztosítási rendszer nyugdíjbiztosítást, egészségbiztosítást, gondozási biztosítást, munkanélküliségi biztosítást és munkavállalói ipari kompenzációs biztosítást fizet. Általában minden, Németországban dolgozó munkavállaló köteles társadalombiztosítást fizetni, állampolgárságtól és lakhelytıl függetlenül. A külföldi munkaadó által idılegesen a vállalat német részlegéhez kiküldött munkavállalók általában mentesek ezalól a kötelezettség alól. A mentesség megszerzéséhez a munkavállalónak igazolnia kell hazatérési szándékát, és a 23 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



külföldi munkaadónak meg kell tartania alapvetı felelısségi köreit, mint pl. a fizetésekkel, elıléptetéssel, áthelyezéssel, stb. kapcsolatos döntéseket. A német hatóságok számára a kritikus tényezı az, hogy a munkavállaló maradjon-e külföldi bérlistán. A munkaadó és a munkavállaló azonos összegő járulékot fizetnek, kivétel a munkavállalók ipari kompenzációs biztosítása, amit egyedül a munkaadó fizet. A munkaadó része nem minısül adóköteles bevételnek a munkavállaló számára. A munkaadó felelıs a teljes összegért, és általában levonja a munkavállaló részét a bérbıl vagy a fizetésbıl. Munkafeltételek Az EU intézményeiben végzett hatalmas mennyiségő kutatásnak köszönhetıen ma már átfogó információnk van a kkv-kra jellemzı munkafeltételekrıl, a foglalkoztatási konstrukciókról és fizetésrıl. Az Európai Munkafeltételek (2000) c. felmérés szerint, ahogy az várható volt, a munkavállalók többsége 30-44 óra közötti idıtartamot tölt munkával. Csak a megkérdezettek 2.2%-a dolgozott heti 10 órát vagy annál kevesebbet. 5.3% volt a 60 és 80 óra között teljesítık száma. A 2000-ben készített felmérés által nyújtott adatok azt tükrözik, hogy a munkavállalók többsége (80,3%) nem több mőszakban dolgozik, és csak 19,4%-uk mőszakos munkavállaló. Sıt, 2000-ben a dolgozók 56,3%-a mindennap azonos számú órát töltött munkában, és 43,5% dolgozott csak rugalmas munkaidıben. A heti munkanapok tekintetében a megkérdezettek 2/3-a minden héten azonos számú napot dolgozott. A dolgozók többsége (67,2%-a) rögzített idıpontban kezdi és fejezi be a munkát. Az a mondás járja, hogy a munka sosem ér véget, így hát a munkavállalók több mint harmada este legalább 2 órával tovább marad a munkahelyén. 61,1% nem túlórázott. A felmérés azt is jelzi, hogy a dolgozók 82,2% a nem dolgozott esténként, azonban 9,0% 1-5 órát este 10 után is munkával töltött, illetve 6,6% max. 10 órát dolgozott este. A hétvége nem a munkavégzés ideje, mégis Németországban csaknem minden második dolgozó végez munkát szombatonként: 10,9% havonta egy szombatot tölt munkával, és további 13,6% 4-5 szombaton is dolgozik. Vasárnap a munkavállalók 77,7%-a pihen, de a kevésbé szerencséseknek (5,5%) a hónap minden vasárnapján dolgozniuk kellett. Ugyanezen felmérés szerint az emberek 70,4%-nak nincs hosszú munkanapjuk, 17,6% havonta legalább egy napon több mint 10 órát dolgozott, és 2,0% 11-20 napon dolgozott 10 óránál többet. A németek jellemzıen nem dolgoznak részmunkaidıben: csak 17% jelezte, hogy van részmunkaidıs állása. Továbbá Németországban a munkát döntıen (95,5%) napközben végzik, és a megkérdezetteknek csak 4,3%-a dolgozott éjjel. Egy további következtetést is le lehet vonni az Európai Munkafeltételek c. felmérésbıl: a németek jellemzıen igen intenzíven dolgoznak, mivel a megkérdezettek több mint fele gyors munkavégzésrıl számolt be.

3.3. Magyarország A magyar gazdaságot a II. Világháború elıtt elsı sorban az agrárgazdasági és kistermelıi kultúra jellemezte. Magyarországnak Európában elfoglalt stratégiai helyzete és a természetes erıforrások jelentékeny hiánya miatt hagyományosan a külkereskedelemre kellett 24 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



hagyatkoznia. Magyarországon a külföldi tulajdon és a külföldi befektetés elterjedt jelenségek. A kumulatív közvetlen külföldi befektetés összértéke 1989 óta meghaladta a 100 milliárd USD-t. A külföldi tıkét képzett és viszonylag alacsony bérért dolgozó munkaerı, adókedvezmények, modern infrastruktúra és jó telekommunikációs rendszerek vonzzák. 2006-ra Magyarország gazdasági fejlıdése lelassult és a GDP növekedés 4% alatt volt. A bérnövekedés üteme a régió országaiéval azonos volt, de ennek a növekedésnek a hajtóerejét nagyrészt kormányzati kiadások adták. A költségvetési konszolidáció lett a gazdaságpolitika legfıbb kérdése. 2007-ben Magyarország sok éven át tartó kereskedelmi hiányt szüntetett meg. Az infláció az 1998. évi 14%-ról 2006-ra 3,7%-ra csökkent, de 2007-re 7,8%-ra nıtt. A munkanélküliség tartósan 6% fölött van. A kormány megszorító intézkedései csökkentették Magyarország komoly mérető költségvetési hiányát, de a reformok radikális fogyasztáscsökkenéshez vezettek, 2%-nál alacsonyabb GDP növekedést eredményezve 2007ben. A kormány mélyreható reformot tervez a társadalombiztosításban és a nyugdíj rendszerben az államháztartás hosszútávú stabilitásának fenntartása érdekében, illetve azért, hogy az államháztartási deficitet visszaterelhesse a 3%-os GDP arányos szint alá. Nemzetközi elemzık 2008. teljes évi GDP növekedését 2,4%-ra jósolják. Az infláció az elıre vártnál lassabban fordul kedvezıbbre, ami a reálbérek megfelelı mérvő növekedésének is akadálya lesz a lakossági fogyasztás jelentékeny megtorpanása miatt. A kormány a gazdasági fellendülés élénkítése érdekében nagy fejlesztési programokat indított, részben Európai Uniós források felhasználásával. 2013-ig Magyarország 22,4% milliárd EUR összeget használhat fel. Az EU-s forrásokon túl a magyar társfinanszírozás további 5 milliárd EUR-ra rúghat ezen idıszakban. Ezen felül a tapasztalat azt mutatja, hogy minden, EU projektre költött Euro következtében egy újabb Euro-t fektetnek be a magánszektorba. Ilyen módon az Európai Strukturális és Kohéziós Alap által mobilizált beruházás tényleges mértéke az elıttünk álló 7 évben mintegy 60 millió Euro lesz. Ha ezt az összeget jól költi el, Magyarország megerısítheti meglevı kapacitásait, állásokat teremthet és elháríthatja a gazdasági fejlıdést gátló tényezıket. Munkaerıpiac Magyarország mintegy 4,1 milliós munkaerıállománya magas szinten képzett és képesített. A munkaerıállománynak mintegy két harmada elvégzett valamilyen középfokú iskolát, szakközépiskolát vagy szakiskolát. A foglalkoztatás Magyarországon régiónként eltérı képet mutat: észak-nyugaton idınként hiány is fellép szakképzett munkavállalókból, különösen a pénzügy és marketing területen. A Dunától keletre a munkanélküliség általában magasabb mint az országos átlag, esetenként a 10%-ot is meghaladja. A munkaszerzıdések alapelemeit a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII sz. törvény) szabályozza, mely nagyrészt hasonló más EU tagállamok megfelelı törvényeihez. A törvény megteremti a szakszervezetekkel és más munkavállalói érdekképviseletekkel folytatott szervezett tárgyalások lehetıségét (pl. az üzemi tanácsok). A foglalkoztatás feltételeit az írott munkaszerzıdés tartalmazza és a felek közös megegyezéssel felmondhatják azt. A társadalombiztosítási járulék kötelezı a magyar 25 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



munkavállalók számára. A járulékfizetésre nem kötelezettek, akik azonban mégis élni kívánnak a rendszer szolgáltatásaival, járulékfizetéssel ezt a jogot megszerezhetik. A nyugdíjrendszer jelenleg három pilléren nyugszik: egy kötelezı állami, egy kötelezı magán és egy önkéntes rendszeren. Kis- és középvállalkozások Magyarországon külön törvény szabályozza a kkv-kat. A mikro- kis- és középvállalkozásokat elıször a 2000. január 1-én hatálybalépett, a kis- és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV sz. törvény határozta meg. A törvény a kkv-kat méretük (alkalmazotti létszámuk), éves forgalmuk és/vagy éves mérlegbeszámolójuk szerint határozza meg. Az 1990. évi V. sz. törvény szabályozza az egyéni vállalkozások alapításának, mőködtetésének és megszüntetésének feltételeit és követelményeit. Az egyéni vállalkozó korlátlan felelısséggel bír tevékenységébıl eredı kötelezettségeivel kapcsolatban. A cégformákat illetıen a Társasági törvény (1997. évi CXLIV. törvény) határozza meg a lehetıségeket. Ezek az alábbiak: korlátolt felelısségő társaság /Kft./ részvénytársaság /Rt./ közös vállalat betéti társaság /Bt./) közkereseti társaság /Kkt./ Irányítás A kormány már a legelejétıl – szakminisztériumain keresztül – igyekezett kialakítani saját hídfıállásait az önkormányzatok mellett, hogy minél több állami feladatot és forrást magának szerezzen meg. Ennek érdekében mintegy 40 decentralizált szervet hozott létre megyei és regionális szinteken különféle szakpolitikai területeken (pl. a munkaügy, építkezés, oktatás, környezetvédelem, fogyasztóvédelem és mezıgazdaság). Ez a jelenség gyakran ellentmond a helyi önkormányzatiság dominanciájával kapcsolatos, a rendszerváltáskor hangoztatott célkitőzésnek. Az önkormányzatiság modellje igen nagy mozgásteret biztosított a helyi politikának. Az államigazgatási autonómia azonban közel sem azonos a gazdasági függetlenséggel. A helyi önkormányzatok számát megnövelték a demokrácia és autonómia jegyében, így a helyi döntéshozatali pontok száma megkétszerezıdött, az 1600 városi tanácsot több mint 3000 helyi önkormányzat váltotta fel. Egy további, igen fontos változás volt a megyének mint a területi államigazgatás középsı szintjének csökkenı szerepe. (Magyarország 19 megyébıl és a fıvárosból, Budapestbıl áll.) A regionális intézményrendszer és a résztvevık intézkedéseinek elemzése egyaránt azt tükrözi, hogy regionális hagyományok és kohézió nélkül igen nehezen alakítható ki a régiók azonosság-tudata. A folyamat ellentmondásokkal terhes, mivel a résztvevık bevonása és együttmőködése csak mesterséges eszközökkel teremthetı meg. Összefoglalva, a magyar állam kialakulása látványos folyamat, ami annak alkotmányos alapjait és demokratikus szabályait illeti, de a centralizáció hagyománya még él, fıleg a 26 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



középsı szint bizonytalan helyzete miatt. A helyi önkormányzati modell sikeresnek bizonyult, bár a forráselosztás hibái és a középsı kormányzati szinttel kapcsolatos járható, hosszútávú koncepció hiánya miatt nem teljes. Környezetvédelem A rendszerváltást közvetlenül megelızı idıszak óta a környezet- és természevédelmi szervezetek nagymértékben álalakultak. A magyar környezet- és természetvédelmi politika csak 1988 áprilisa óta tartozik minisztériumi irányítás alá. Az ezt követı 15 év során a környezetvédelem valóságos vándorutat járt be az egyes szakminisztériumok között. Ezalatt több kormányzati területtel kényszerült közös igazgatás alá: közlekedés és kommunikáció, építésügy, regionális fejlesztés, nemzeti mőemléki ügyek és vízgazdálkodás. A környezetvédelmi politikát és szabályzást az elmúlt évtized alatt sikerült részleteiben is összhangba hozni az EU megfelelı irányelveivel. 2002-re az ország elfogadta az EU környezetvédelmi szakpolitikáinak és szabványainak többségét. A környezetvédelmi politikák jórészt szabályzási és gazdasági eszközökön alapulnak, csakúgy mint a nagy, a PHARE és az ISPA nevő EU programok keretében társfinanszírozott környezetvédelmi beruházások is. A környezetvédelmi szabályok nem megfelelı betartatása és a környezetvédelmi intézményrendszer lassú fejlıdése komoly aggodalom forrása Magyarországon.

3.4. Az Egyesült Királyság Az Egyesült Királyság üzleti környezete Az Egyesült Királyság üzleti környezete a világon a 6. és mint ilyen, az egyik ’helyes gyakorlatot’ képviselı gazdaságnak tartják (Világbank, 2008). A ’helyes gyakorlatot’ képviselı gazdaságok az 1. és 10. hely közöttiek a Világbank (2008) Vállalkozásokról (Doing Business) szóló jelentésében. A jogi környezet A 2006. évi Társaság törvény (C46) szabályozza a vállalkozásokat az Egyesült Királyságban. A törvény meghatározza a helyes gyakorlatot a vállalkozások számára, és a cégalapítással, ötletek/gondolatok védelmével és a törvényi megfeleléssel kapcsolatos témákat szabályoz. A törvényt a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium feloszlatása nyomán 2007-ben létrejött Üzleti, Vállalkozási és Szabályzási Reform Minisztérium (BERR) megerısítette. Ez a minisztérium felelıs még a Társasági törvény, a foglalkoztatási tövény és a fogyasztók törvényének megvalósításáért, illetve felügyeli a kereskedelmet, az üzleti vállalkozások növekedését és a regionális gazdasági fejlıdést. Az Egyesült Királyság ratifikálta a 2002. évi Vállalkozási törvényt is és a Pénzügyi jelentésrıl, a Kisvállalkozásokról és a Számvitelrıl és az Auditálásról szóló rendelkezéseket. Vannak ezen felül törvények, melyek a szellemi tulajdont védik, jelesül: Mősorszórásról szóló törvény 1996 – V11 sz. rész Szerzıi jog, stb. és védjegyek (a törvény megsértése és a betartatás) 2002. évi törvény, 26. fejezet Védjegy törvény (1994) 1994, 26. fejezet Szabadalmi törvény 2004 A szabadalom szabályai 2007 27 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Az Egyesült Királyság vállalatai és az Egyesült Királyságban kereskedı cégek kötelesek adót fizetni. A kisvállalkozások (2007 decembere óta) 0 és 300.000 GBP közötti eredmény esetén ennek 19%-át fizetik. A középmérető vállalatok (azaz amelyek 300.000 és 1.500.000 GBP közötti eredményt érnek el) 32,75% adót fizetnek, míg 1.500.000 fölötti adóalapnál az adó 30%. A forgalmi adó 17,5%, és minden olyan vállalkozás köteles fizetni, mely évi 61.000 GBP fölötti adóalappal rendelkezik. A vállalatok céges formában fizetik a társadalombiztosítási járulékot, és a kormány nevében szedik be munkavállalóiktól. Az 5.035 GBP alatt keresı munkavállalók nem kötelesek fizetni, míg az afölött keresık 12,8% társadalombiztosítási járulékot fizetnek. 5.035 és 33.540 GBP között a kulcs 11%, akinek pedig az adóalapja 33.540 GBP fölött van, 1%-ot kell fizetnie. A vállalatok a személyi adót is beszedik munkavállalóiktól a kormány nevében. Aktuális kérdések Környezetvédelem Az Egyesült Királyság kormányának napirendjének élén e témában a klímaváltozás, az energiahatékonyság és az emisszió kereskedelem áll. A vállalatok kötelesek felmérni a termékbe ’beágyazott’ és annak életciklusa során kibocsátott üvegház hatású gázokat a fogyasztói használat függvényében és hulladékként való elhelyezése után, azzal a céllal, hogy ennek ismeretében a gazdaság alacsony széndioxid kibocsátással mőködhessen. Technológiai fejlıdés Az Egyesült Királyság támogatja a költséghatékony biomassza elıállítását. Ezzel a céllal az országban támogatást kapnak a bioenergia hasznosítását célzó projektek. A kormány pénzügyi támogatást nyújt azoknak vállalkozásoknak, melyek csökkentett költségő üzemanyagot használnak, különös tekintettel az energiaforrásként használható növényekre. A kormány támogatja továbbá a biomasszából történı energiaelıállítást. A projekt a biomasszahasznosító eszközök kutatásának és fejlesztésének közforgalomban való elterjesztésére helyezi a hangsúlyt, és erre a célra kis villamos áram fejlesztı állomásokat hoz létre. Az ország olyan kutatást és fejlesztést is támogat, mely az energianövényeknek a belsıégéső motorokban tanúsított viselkedését vizsgálja. Támogatás igényelhetı a megújuló energetikai technológiáknak a jelenlegi hálózattal való kombinációjához, illetve a fotovoltaikus technológiákra is. További finanszírozási forrásra lehet pályázni hullámra és árapályra épülı technológiák fejlesztésére. Az Egyesült Királyság kormánya finanszírozást nyújt a széltechnológiák hatékonyságának fejlesztésére is. Fontos állami és magánszervezetekkel való együttmőködési stratégiák Az Egyesült Királyság bevonja a magánszektort azon szolgáltatások nyújtásába, melyeket hagyományosan a kormány nyújtott. Ezek közismert nevükön az Állami Szektor Szolgáltatásai (közszolgáltatások) (PSI). A PSI-k hozzájárulnak a szolgáltatások eredményes nyújtásához, és ezáltal értéket teremtenek az adófizetıknek. Az Egyesült Királyság PSI-je az USA-é után a második legnagyobb. A szektor összesen 79 milliárd GBP bevételre tesz szert , kb. 45 millió GBP hozzáadott értéket teremt és mintegy 1,2 millió állást teremt (Julius, 2008). A PSI a GDP 6%-át teszi ki (ugyanott). 28 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Az Egyesült Királyság PSI-je négy elvre épül: • a verseny elve: a cégeknek pályázati rendszerben kell versenyezniük • az ár/érték arány: nem egyszerően csak olcsó szolgáltatás • a munkavállalók mobilitása a magán és az állami szektor között védett foglalkoztatási feltételek mellett • az állami szektor és a magánszektor cégei közötti partnerkapcsolatok bátorítása 1.ábra: a PSI-k fı területei Általános szolgáltatások

állami

Végrehajtó és jogalkotó szervek, pénzügyi és költségvetési ügyek, külügyek, külföldi gazdasági segítség, általános segítség

Honvédelem

Katonai és polgári védelem és honvédelmi K+F.

Közrend és közbiztonság Gazdasági ügyek

Rendıri szolgáltatások, tőzvédelem, bíróságok, börtönök Általános gazdasági, kereskedelmi és munkaügyek, mezıgazdaság, erdészet, halászat és vadászat, üzemanyag és energia, bányászat, gyártó- és építıipar, szállítás, kommunikáció

Környezetvédelem

Hulladékgazdálkodás, szennyvíz kezelés, szennyezés csökkentés, a biodiverzitás és a táj védelme Orvosi termékek, berendezések és gépek, ambuláns betegellátás, kórzházi szolgáltatások, közegészségügyi szolgáltatások. Rekreáció és sport szolgáltatások, kulturális szogláltatások, mősorszórás és kiadói tevékenység, vallási és más közösségi szolgáltatások.

Egészségügy Rekreáció, kultúra és vallás Oktatás Szociális védelem

Lakásügyek és közösségi szolgáltatások

Iskola elıtti, általános iskolai, középfokú és felsıfokú oktatás Betegség és fogyatékosság, idıskor, család és gyerekek, munkanélküliség, lakásügyek Végrehajtó és jogalkotó szervek, pénzügyi és költségvetési ügyek, külügyek, külföldi gazdasági segítség, általános segítség Lakásfejlesztés, közösségi fejlesztés, vízszolgáltatás, utcai világítás

Forrás: Julius (2008, 15. o.) Források Julius DeAnne (2008) CBE Understanding the Public Services Industry: How big, how good, where next? Department of Business Enterprise and Regulatory Reform in http://www.berr.gov.uk/files/file46965.pdf Establishing a Business in the UK http://www.blickrothenberg.com http://www.opsi.gov.uk/acts/acts2006/pdf/ukpga_20060046_en.pdf http://www.businesslink.gov.uk/bdotg/action/home?domain=www.businesslink.gov.uk&targe t=http://www.businesslink.gov.uk/ http://www.tradingstandards.gov.uk/business/business.cfm http://www.ipo.gov.uk/myip.pdf

3.5. Gyakorlatok Esszé-jellegő kérdések: 1) Mutassa be a Németországban jellemzı üzleti környezetet! 29 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



2) Jellemezze a Magyarországon mőködı kkv-k helyzetét!

Igaz-hamis kérdések: 1) Az ipar tudás- és kutatásigényét tekintve Németország igen elıkelı helyet foglal el a többi ország között. Igaz - Hamis Helyes válasz: Igaz 2) Magyarországon a munkanélküliségi ráta tartósan 12% felett van. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis 3) Magyarországon a mintegy 4,8 milliós munkaerı állomány magas szinten képzett. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis 4) Az Egyesült Királyság támogatja a költséghatékony biomassza elıállítását. Igaz - Hamis Helyes válasz: Igaz

Tesztkérdések: 1) Válassza ki a hamis megállapítást! Németországnak, mint gazdasági területnek a fı ismérvei: A) versenyképes vállalatok, B) motiválatlan munkaerı C) elismert képzési rendszer D) rendkívül fejlett infrastruktúra Helyes válasz: B

Magyar nyelvő irodalom és internetes források http://www.zmkik.hu/index.php?id=837 http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/kkv/ukf http://www.tudasbazis.org.hu/doktar/hirek_aktualitasok/gki_versenykepesseg.pdf




4. FEJEZET: A CÉGEK MÉRETE, A NÖVEKEDÉS ÉS A GAZDASÁG A fejezet leírása A fejezet a cégek méretével, növekedésével és a gazdasággal kapcsolatos kérdéseket vizsgálja. Egész pontosan azt nézi, hogy a méret hatással van-e a növekedésre, illetve hogyan határozható meg a vállalkozási növekedés, hogyan történik az innováció és a növekedés kis és nagy cégekben. A fejezet a cégek növekedésének a gazdaságra gyakorolt hatását is vizsgálja. Célok A hallgatók képesek lesznek meghatározni a cégek méretének jelentıségét, azt, hogyan nı a kisvállalkozás, a különbséget nagy és kis cégek között és ennek hatását a gazdaság növekedésére. A fejezet szerkezete A fejezet az alábbi szerkezet szerint épül föl: • kis vállalatok és nagy cégek • a cégek mérete és teljesítménye • a növekedés formái és típusai • vállalkozási növekedés és innováció • növekedés és a gazdaság A fejezet részletes tartalma

4.1. A cégek mérete, a növekedés és a gazdaság 4.1.1. A cégek növekedése A cégek növekedése az a folyamat, mely során egy cég kisvállalatból nagyobb szervezetté fejlıdik. Szükség van hozzá változásra a szervezeten belül, és a szervezet és környezete közötti kapcsolatban egyaránt 4.1.2. A vállalat növekedése és a gazdasági hatás A vállalkozások a gazdasági megújulási folyamat részeivé válnak. Mivel innovatívak, technológiai változtatásokkal és a nemzeti termelékenység javulásához való hozzájárulásukkal növelik a gazdaság innovatív jellegét. 4.1.3. A növekedés típusai A cégek két fajta módon növekedhetnek: organikus növekedés útján és összeolvadással, ill cégfelvásárlással. A szerves növekedés akkor következik be, mikor a cég képessé válik korábban nem kihasznált emberi és fizikai erıforrásokat megfelelıen, produktív módon kihasználni. Akkor is bekövetkezik, mikor a cég a nyereségtartalékával növekedési




lehetıségeket igyekszik kihasználni. Ez a növekedés általában a fiatal és kis cégek sajátja, mivel ezekek nincs forrásuk felvásárlások útján növekedni. A régebbi cégek, melyek forrásfölösleggel bírnak, összeolvadás és felvásárlás útján növekednek. Az összeolvadás az, mikor két szervezet összeáll, hogy egy új szervezetet hozzon létre. A felvásárlás ezzel szemben akkor következik be, mikor egy szervezet megszerzez egy terméket vagy szolgáltatást, vagy egy másik céget. A felvásárlás útján történı növekedés mellett azok a cégek döntenek általában, melyek a belülrıl induló növekedést túl drágának találják, vagy azok, melyek gyors ütemben akarnak növekedni vagy a cég versenyhelyzetét akarják megváltoztatni. A növekedés formái A cég növekedése lehet pénzügyi, stratégiai, szerkezeti és szervezeti növekedés. Pénzügyi növekedés A pénzügyi növekedés a cég pénzügyi teljesítményének növekedésével függ össze. A pénzügyileg növekedı cég biztonságot jelent részvényeseinek. A pénzügyi növekedés a szerves növekedéshez is forrásokat biztosít. Stratégiai növekedés A cég stratégiai növekedése a cégnek ahhoz a képességéhez kapcsolódik, melyen a versenytársak lépéseire reagálva olyan stratégiát alkalmaz, mellyel meg tudja ırizni versenyelınyét. A stratégiai növekedés útjára lépı cég megpróbálja a céget környezetével összekapcsolni, melybıl forrásait meríti. Strukturális növekedés A versenykörnyezet lépéseire és a környezetben keletkezı lehetıségekre válaszul a cég szerkezete is változik. Ez a szerkezet függ a szervezet méretétıl, az általa értékteremtésre alkalmazott technológiától, stratégiájától, a környezettıl és attól, ha a vezetık hogyan használják hatalmukat a cégen belül. Szervezeti növekedés A szervezeti növekedés pl. vállalkozói innovációt, beruházni való tıkét és kreatív embereket igényel. Ahogy a vállalkozás növekszik, konkrét megoldásokat alakít ki források beszerzésére, melyek a szervezet változásaihoz vezetnek. Egy növekedı kis cég pl. esetleg el kell, hogy különítse az emberi erıforrással foglalkozó egységet a pénzügyi egységtıl, és amit addig egyetlen ember csinált, most két osztály végzi majd. A növekedés mérése A növekedés a vállalkozói törekvések sikerének mércéje. Általában a piac, a profit, a nemzetközi dimenzió növekedésével és az innovációban való gyarapodással mérik. 4.1.4. Növekedés és innováció A vállalkozás növekedése valami újnak a létrehozását jelenti. Hisrich (2008) szerint a ’valami új bevezetésének aktusát’ ismerjük innovációként, ezért az innováció a vállalkozói növekedés fı jellegzetessége. 32 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Az Innováció dimenziói Az innovációt három szempont alapján vizsgálhatjuk, jelesül típusai, szakaszai és elemzési szintjei szerint. (Read, 2000). Az innováció típusai Az innováció típusai termékkel vagy folyamatokkal függnek össze; lehetnek radikális típusok vagy járulékos típusok; technológiai vagy adminisztratív jellegőek. A termék vagy folyamat típusú innováció arról szól, hogyan hat az innováció az input-ra annak érdekében, hogy output-ot hozzon létre. A termék innováció egyrészt az új termék elıállításával, bevezetésével és elterjesztésével függ össze. Egy ilyen termék kifejlesztéséhez szükséges folyamat nem változik okvetlenül. A folyamat fejlesztés azonban új folyamatok elıállításával, bevezetésével és elterjesztésével függ össze. Ezesetben is lehet, hogy a termék fejlesztés nem változik. A termék és folyamat innováció kéz a kézben járnak, pl. az egyik cég új terméke esetleg egy másik cég új folyamata lesz. A radikális vagy járulékos innováció ahhoz kapcsolódik, milyen mértékben hozta létre a változást az innováció. A tecnnikai/technológiai innováció egy termék létrehozását jelenti, míg az adminisztratív innováció vezetési irányultságú folyamatokról szól, mint pl. a szerkezet, az emberi erıforrás gazdálkodás és a számviteli rendszerek. Az innováció szakaszai Az innováció szakaszai: a gondolat létrehozása, a probléma megoldás, az alkalmazás/megszerzés és megvalósítás. Azaz, az innovációt gondolat létrehozásának és a probléma megoldásának szintjén egyaránt vizsgálhatjuk. Az innováció szintjei Az innováció elemezhetı nemzeti, iparági, szervezeti, csoport és egyéni szinten. Hogy mőködik a növekedés és az innováció a valós életben? A versenykörnyezetben való túlélés érdekében a cégeknek nıniük kell. A növekvı cégek jobban jutnak forrásokhoz, pl. beszállítókhoz és befektetıkhöz. Jobban meg tudják tartani tehetséges alkalmazottaikat is. Storey (1994) azonban azt állítja, hogy valójában a cégeknek igen kis része, nem egész 4%-a növekszik. A nem növekvı cégek nem élik túl a versenyt, stagnálnak, majd végül csıdöt jelentenek és eltőnnek. A cégek növekedését a termék életciklusán keresztül lehet elmagyarázni, melyek növekedési modellként is ismerünk. A termék életciklusa avagy a növekedési modell mutatja azokat a szakaszokat, melyeket a gondolat megszületésétıl a növekedési szakaszon át a hanyatlásig a szervezetek bejárnak. A cégek szakaszról szakaszra lépnek életük során. Ha egy cég nem kezeli jól ezeket a szakaszokat, nem fog növekedni. Ha az átmenetet új innovációk, pl. új termékek vagy folyamatok segítségével jobban kezelik, a cég növekedni fog. Timmons és Spinnell (2007) öt növekedési szakaszt írnak le, nevezetesen: kutatás és fejlesztés (K+F) szakasz, az indítás szakasza, az intenzív növekedés szakasza, az érett szakasz és a stabilitás szakasz. Mivel egy valós helyzetben a cégek eltérı mérvő növekedést érnek el egy-egy idıszakban, a valós növekedési ciklus diagram nem egyenletesen növekedı görbét ad, mint azt a szakirodalom egy része sugallja.




4.1.5. A cég növekedését befolyásoló döntı tényezık A cég növekedésére a vállalkozó tulajdonságai, a cég jellegzetességei, az üzleti stratégia és az üzleti környezet is hatással van. Az alábbiakban ezeket magyarázzuk el. A vállalkozók tulajdonságai A vállalkozó döntı szerepet játszik a piaci alkalmazkodás folyamatában, mikor a cég fejlıdik és növekszik. Kezeli a növekedést. A vállalkozók stratégiai lehetıségeket valósítanak meg azzal a céllal, hogy cégük tartós növekedésnek induljon. Az intenzív növekedést mutató cégeket általában olyan vállalkozók indították, akiket ’a piaci lehetıségek motiváltak, viszonylag jól képzettek, már voltak vezetı állásban és középkorúak’ (Storey, 1994). A növekedı cégek általában azok, melyeket egy vállalkozói csoport vagy csapat alapít, nem pedig egy tulajdonos igazgató. A cég növekedése attól függ, mennyire képesek a növekedésbıl származó változást kezelni. Az intenzív növekedéső cégek tulajdonságai Az intenzív növekedéső cégek általában adott helyeken és szektorokban koncentrálódnak. A intenzíven növekvı vállalkozásokra jellemzı a gazdasághoz való hozzájárulásuk is, pl. állásteremtés által. A kis cégek általában gyorsabban nınek mint a nagyok ( Rossi-Hansberg és Wright, 2004). Rossi-Hansberg és Wright (2004) tanulmányukban megállapítják, hogy a kis és nagy cégek között növekedésbeli különbség mértéke 20%. A tanulmány ugyanakkor 10 éves idıtartam során 100% növekedés különbséget jelez a kis és nagy cégek között. A szakirodalom azt sugallja, a kis cégek gyorsabban eltőnnek a piacról mint a nagyok (Ibid). Stratégia A stratégiát úgy határozzuk meg mint ’egy intézkedés, melyet a cég tesz céljai elérése érdekében’ (Skrt és Antoncic, 2004)1. Az üzleti stratégia mint növekedési tényezı olyan stratégiákra vonatkozik mint a tıke megosztása, egy erıs vezetıi csapat jelenléte és az alacsony versenyt támasztó piaci fehérfoltok azonosítása, melyek esetében egy cégnek minıségi elınyei lehetnek. A növekedési cégek rendszeresen terveznek és elemeznek. Az üzleti környezet Az üzleti környezet a belsı és a külsı tényezıket jelenti, melyek együttesen a cég növekedését befolyásolhatják. Ezek átfogó szociális, kulturális és politikai tényezık, melyek hatással vannak az emberek vállalkozás indításával kapcsolatos képességére. Egy támogató környezet nagyobb eséllyel segíti a növekedést. 4.1.6. A növekedés akadályai A cégeket növekedési céljaik elérésében akadályozó tényezık öt csoportba oszthatók: pénzügyi, piaci, emberi erıforrásokból fakadó, technológiai, illetve a szélesebb környezeti tényezıkkel összefüggı. A pénzügyi nehézségek lehetnek finanszírozási hiányok, illetve a bıvülés pénzügyi fedezetének hiányai. A piaccal összefüggı tényezık a cég szolgáltatásai 1

Skrt Branka and Antoncic Bostjan (2004) Strategic Planning and Small Firm Growth: An Empirical Examination. Managing Global Transitions Volume 2 issue 2, pp 107 – 122 http://www.fmkp.si/zalozba/ISSN/1581-6311/2_107-122.pdf




iránti igény csökkenéséhez kapcsolódnak, így pl. erısödı verseny és (helyi és nemzetközi) piacra jutási nehézségek. Az emberi erıforrások szőkössége a vezetıi készségek hiányát jelenti, pl. ha a cég nagyobbra nı mint amit a vezetı képességei még kezelni tudnak, vagy ha a cégnek nincsenek emberei új termékek elıállítására vagy új folyamatok megvalósítására. A készségek hiányával párosulhat az új technológiák megszerzésére és üzembeállítására való képtelenség. De akadályozhatnak egy céget céljai elérésében a kedvezıtlen környezeti tényezık is.

4.2. Gyakorlatok Esszé-jellegő kérdések: 1) Jellemezze a cégek növekedésének típusait, formáit! 2) Mutassa be a cégek növekedését befolyásoló döntı tényezıket!

Igaz-hamis kérdések: 1) A cégek csak összeolvadással, illetve cégfelvásárlással növekedhetnek. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis 2) Az innováció nemzeti, iparági szinten is mérhetı. Igaz - Hamis Helyes válasz: Igaz 3) A cég növekedése lehet pénzügyi, stratégiai, szerkezeti és szervezeti növekedés. Igaz - Hamis Helyes válasz: Igaz 4) A cégeket növekedési céljaik elérésében akadályozó tényezık két csoportba sorolhatók: pénzügyi és emberi erıforrásokból fakadók. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis

Kitöltıs kérdés: Írja be az innováció egyes szakaszait a megfelelı sorrendben! probléma megoldása, gondolat létrehozása, megvalósítás, alkalmazás/megszerzés




Megoldás: Gondolat létrehozása Probléma megoldása

Alkalmazás/megszerzés Megvalósítás

Magyar nyelvő irodalom és internetes források http://geogr.elte.hu/ref/REF_Cikkek/RM_A%20V%C3%81LLALKOZ%C3%81S%20M%C3 %89RETE%20%C3%89S%20AZ%20INNOV%C3%81CI%C3%93S%20K%C3%89SZTET %C3%89S.pdf http://epa.oszk.hu/00000/00017/00136/pdf/8kiszirmai-csapo.pdf http://www.nfgm.gov.hu/data/cms2018541/kkv_novfeltgki.pdf http://www.socio.mta.hu/mszt/20043/004.pdf www.uzletiangyal.net/download.php?docid=214383466a1a

Angol nyelvő források 1. Kuratko D.F. Hodgetts R. M (2004). Entrepreneurship: Theory, Process and Practice. Thomson South-western, Mason 2. OECD (2002) High-növekedés SMEs and Employment. OECD Publications. Paris 3. Skrt Branka and Antoncic Bostjan (2004). Strategic Planning and Small Firm Növekedés: An Empirical Examination. Managing Global Transitions Volume 2 issue 2, pp 107 – 122 http://www.fm-kp.si/zalozba/ISSN/1581-6311/2_107-122.pdf 4. Timmons J.A. and Spinnelli C (2007). New Venture creation: Entrepreneurship for the 21st Centuraty. McGraw-Hill/Irwin, Boston




5. FEJEZET: NEMZETKÖZI ÜZLET A fejezet leírása A nemzetközi üzletrıl szóló fejezet bevezeti a hallgatókat a nemzetközivé válás folyamatába. Emiatt ez a fejezet a nemzetköziesedés fontosságával kapcsolatos témákkal foglalkozik: a globális piacok és a nemzetköziesedés, a nemzetközi mőveletek formái és típusai, a nemzetközi üzleti stratégiák és az új gazdasági növekedés. Célok A hallgatók megértik, miért és hogyan tudnak a kkv-k a globális piacon fellépni. A fejezet szerkezete A fejezet az alábbi területeket öleli fel: • A nemzetközi üzleti környezet • Stratégiák egy globalizált üzleti környezetben • Nemzetközi piaci belépési stratégiák • A nemzetköziesedés formái • A BRIC országok és a nemzetközi üzleti tevékenység A fejezet részletes tartalma

5.1. A nemzetköziesedés fontossága és jelentısége 5.1.1. Mi is a nemzetközi üzlet? Mikor egy cég úgy dönt, hogy vállalkozásával kilép az ország határain kívülre, arra azt mondjuk, hogy nemzetközi vállalkozásba fog. A nemzetköziesedés fogalma ’egy cég vagy nagyobb nemzetközi cégcsoportok országukból kifelé irányuló mozgása’. (Welsh és Loustarin, 1999 p84). 5.1.2. A nemzetköziesedés elınyei A nemzetköziesedı cégeknek megvan a képességük rá, hogy tıkéjüket mobilizálják és termékeiket/szolgáltatásaikat más országokban is terítsék, illetve adott termékeket vagy szolgáltatásokat sikeresen szabjanak egy adott piac igényeihez (OECD, 1997, Vol. 1). A nemzetköziesedés a nemzetköziesedı cégnek egy sor elınyt nyújt, melyek lehetnek cégspecifikus, illetve helyi elınyök. A cégspecifikus elınyök Ezek azzal a lehetıséggel ruházzák fel a céget, hogy a világon bárhol kihasználhasson egy üzleti lehetıséget. A cég képes helyi forrásait nemzetközi szinten kamatoztatni olyan módon, hogy határain kívül válik helyivé. Egy további cégspecifikus elıny az, hogy a cégek úgy tudnak versenyelınyre szert tenni és azt megtartani, hogy több területen fejlesztenek ki képességeket.




A helyi elınyök Egy nemzetköziesedı cég helyi elınyökre is szert tehet. A cég képes olyan eszközöket meghatározni és kihasználni, melyek növelhetik a cég tıkéjét a célországban. A nemzetközi szinten történı cégfejlesztés képessé teszi a vállalatot arra, hogy országának határain kívül, így pl. a szomszédos országokban véghez vitt közvetlen befektetéseibıl haszonra tegyen szert. 5.1.3. Nemzetközi piaci belépési stratégiák A vállalkozás külföldre vitelével kapcsolatos döntést a vállalat általános, határokon túli versenyrıl szóló stratégiája motiválja. A cégek egyik célja a nemzetköziesedéssel az, hogy fenntartható versenyelınyre tegyenek szert. Kihasználják versenyelınyüket és agresszív módon igyekeznek megszerezni versenytársaik piaci helyzetét. (Matlay és Mitra, 2004). A nemzetköziesedéssel kapcsolatos döntés arról szól, milyen nemzetközi piacra kívánnak belépni, mikor és mekkora erıforrásokkal. Belépés külföldi piacokra A külföldi piacokra való belépésrıl szóló döntés elsı sorban a lehetséges célország gazdasági növekedését és politikai stabilitását veszi figyelembe. Korai és késıi belépés Egy nemzetköziesedı cég a belépéssel kapcsolatos döntését annak alapján hozza meg, hogy korán vagy késın akar-e belépni. A korai belépés lehetıvé teszi, hogy a cég megismerje a helyi piac igényeit még versenytársai elıtt megismerje, és erıs márkanevet alapozzon meg. Továbbá egy nemzetköziesedı cég, ha a korai belépés mellett dönt, képes forgalmát felépíteni a célországban és késın belépı versenytársai elıtt piaci tapasztalatra szert tenni, illetve ezáltal költségeket is megtakarítani. A cég ezen felül képes lesz költséget váltani, melynek következtében ügyfelei lojálisak maradnak termékeihez és szolgáltatásaihoz. A korai belépés hátránya azonban, hogy ezek a cégek fizetik a ’tanulópénzt’, mint pl. az üzleti sikertelenség költségeit, a promóciót, a termék beágyazását és a termék megismertetését a helyi ügyfelekkel. A késı belépık ezzel szemben elkerülhetik ezeket a költségeket. İk profitálhatnak a korai belépık tanulással és az ügyfelek tanításával kapcsolatos befektetésébıl. A belépésre szánt tıke és stratégiai elkötelezettség A belépés tıke erejérıl és a vonatkozó stratégiai elkötelezettségrıl szóló döntést az a cég hoz, amelyik eleinte kis tıkét kíván befektetni, és akkor fokozni jelenlétét, mikor már jobban ismeri a piacot. Ez a stratégia csökkentheti a nagy tıkével való belépés kockázatát, és korlátozhatja a lehetséges veszteséget. Az elkötelezettség hiánya azonban megnehezítheti a piaci részesedés megszerzését, és elveheti az elsı belépéssel járó elınyöket.

5.2. A nemzetköziesedést meghatározó tényezık Egy cég külföldi befektetéssel kapcsolatos döntése alapulhat keresleti, kínálat vagy politikai tényezıkön.




5.2.1. Kínálat A nemzetköziesedésrıl szóló, kínálati tényezın alapuló döntés elsısorban az alacsonyabb termelési költségeket veszi számításba. A cég, mely az alacsonyabb termelési költségekre alapoz, olyan országokba megy, ahol jó minıségő árut alacsonyabb munkaerı költségen tud elıállítani. A kínálati alapon hozott döntés másik motívuma lehet a disztribúciós költség. Ebben az esetben a cég a disztribúciós költségeket azzal ellentételezi, hogy közelebb költözik a fogyasztókhoz. Másik példa a kínálati oldalról motivált nemzetköziesedésre az, mikor a termék egyik alapkomponensét jelentı természetes erıforrás közelsége a fı tényezı. Például Brazília, Oroszország, India és Kína (BRIC), ahol a termelési költségek alacsonyabbak, sok ország számára jelent nemzetközi terjeszkedési célpontot. 5.2.2. Kereslet Az a cég, amelyik keresleti tényezık alapján lép nemzetközi színtérre, azokat az elınyöket veszi figyelembe, melyek egy külföldi környezetben helyi cégként mőködı céggel járnak együtt. A cég letelepedhet olyan országban is, ahol a helyi termékek vásárlását különféle kedvezményekkel támogatják. Egy másik érv lehet, hogy ha a cégnek már kialakult vevıköre van, földrajzilag is közelebb akar kerülni hozzájuk. Például a Toyota ilyen alapon hozott létre számos céget világszerte. 5.2.3. Politikai tényezık A politikai tényezık is befolyásolhatják egy cég nemzetköziesedését. Egy cég dönthet úgy, hogy egy országban tapasztalt kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében, vagy az adott célország specifikus elınyei miatt lép nemzetközi színre. A nemzetköziesedés olyan pénzügyi elınyökkel járhat egy cég számára, mint pl. az állami támogatás vagy az adókedvezmények. Egy cég azért is dönthet a nemzetköziesedés mellett, mert a hazai piac túltelített. Ha egy termék a hazai piacon leszálló ágban van, lehet, hogy a nemzetközi piacon fennálló növekedési trendet így ki tudja használni.

5.3. A nemzetköziesedés formái és típusai Két módszert is alkalmazhatnak a nemzetköziesedést tervezı cégek: tıke alapú és nem tıke alapú módszert. 5.3.1 Tıke alapú nemzetköziesedés A tıke alapú nemzetköziesedés történhet közös vállalat keretei között, felvásárlással és teljes tulajdonú zöldmezıs belépéssel. Közös vállalatok A közös vállalatok olyan szervezetek, melyek két vagy több független cég jellemzıen egyenlı arányú tulajdonában van. A két cég adja a vezetıséget, akik együtt irányítják a közös vállalatot. Elıfordul azonban, hogy valamelyik cég többségi tulajdonos lesz.




A közös vállalat elınye, hogy megosztja a helyi ismeretek megszerzésének és a politikai befolyás megszerzésének költségeit és kockázatait egy külföldi piaci belépés esetén. A fı hátránya az, hogy a partnercégeknek közösen kell döntéseket hozniuk. Az is elıfordulhat, hogy valamelyik fél elveszti ellenırzését a technológia fölött, és ezzel megszőnik az irányítás hatékonysága. Teljes tulajdonú leányvállalatok A teljes tulajdonú leányvállalatok létrejöhetnek zöldmezıs beruházásként a semmibıl, illetve úgy, hogy beolvasztással megszereznek, vagy felvásárolnak egy céget az adott külföldi piacon. A teljes tulajdonú leányvállalatok elınyei az alábbiak: a.) a cég szorosan ellenırzi a technológiát, b.) kicsi a túlfizetés vagy régi technológia, esetleg nem megfelelı termelési módszerek megöröklésének veszélye. A hátránya az, hogy az adott cégnek kell az új piacra való belépés minden költségét megfizetnie és kockázatát vállalnia. A felvásárlás elınyei, hogy általa a cég gyorsan léphet a célpiacra, és gyorsabban térülhet meg a befektetése. Könnyen hozzáfér a helyi piaci ismeretekhez, mivel a felvásárolt cég már hosszabb ideje ott tevékenykedik. Kisebb az önálló cégindítás esetében fennálló kulturális, jogi és vezetési problémák veszélye. A jól ismert márkanevek, terjeszési hálózatok és K+F létesítmények is ugyanígy vásárolhatók. Az is valószínő, hogy egy ilyen belépés kisebb versenyreakciót vált ki a helyi cégek részérıl. A felvásárlás hátránya az, hogy a felvásárlandó cég túlbecsüli saját eszközeinek értékét, így a felvásárlót arra kényszerítheti, hogy túlzott árat fizessen. 5.3.2 Nem tıke alapú módszerek A nem tıke alapú módszerek export alapúak. A cégek közvetlenül vagy közvetetten kezdhetnek exportálni. Export Közvetlen export A közvetlen export az a megoldás, ahol a cég ügynökökkel, disztribútorokkal és helyi kereskedelmi irodával vagy leányvállalattal maga lép be egy külföldi piacra. A közvetlen belépés útján a cég maga láthatja és követheti a cégtıl a végfelhasználó felé áramló információt, ez pedig nagyban megkönnyítheti a cég számára termékei és a helyi igények közötti megfeleltetést. Közvetett export A közvetett export ezzel szemben olyan helyzet, ahol a cégek kereskedıházak, és közvetítık közremőködésével viszik termékeiket vagy szolgáltatásaikat nemzetközi piacokra. A közvetett export során a termék úgy kerül nemzetközi piacra, hogy az az exportır részérıl semmilyen nemzetközi tevékenységet nem igényel. Helyette a közvetítık végzik el az exportálást. Az exportálás elınye, hogy megkönnyíti a tapasztalatszerzést a még nem biztos piacok vonatkozásában, illetve az, hogy ilyen módon a cégek el tudják kerülni a külföldi gyártóbázis létrehozását. Hátránya azonban, hogy magas szállítási költségek terhelik, mivel az árunak az egyik országból el kell jutnia a másikba.




Licensz szerzıdések További, nem tıke alapú módszer a licensz szerzıdés, mely ölthet leányvállalati/nem leányvállalati formát, illetve történhet technológiai licensz, franchise, vezetıség szerzıdtetése és mőszaki szolgáltatási megállapodás keretei között. Leányvállalati/nem leányvállalati A licensz megállapodás lehet leányvállalati vagy nem leányvállalati. A leányvállalati konstrukcióban a technológia/know-how díjainak és költségeinek többsége a cégeken belül, nem pedig közöttük csapódik le. A nem leányvállalati licensz megállapodás eltérı nemzetiségő vállalatok között történik, ahol a licenszbe adó a licensz jogosult alaptıkéjének kevesebb mint 10%-ban tulajdonosa. Nemzetközi technológia engedélyezés A nemzetközi technológia engedélyezés egy tulajdonos (licensztulajdonos) engedélye, melyet termékével vagy a tulajdonát képezı folyamattal kapcsolatban szerzıdés formájában egy külföldi félnek (licensz jogosult) megad. A licensz jogosult megvásárolja az adott technológia/know-how kereskedelmi kihasználásának jogát. A technológiai licensz típusai közé tartozik az egyedi licensz és a földrajzi régiók szerinti korlátozással eladott licensz. A franchise További nem tıke alapú nemzetköziesedési megoldás a franchise. A franchise szerzıdések lehetnek elsı, illetve második generációs franchise szerzıdések. Az elsı generációs franchise szerzıdések hasonlók a technológia engedélyezéshez. Példák erre a benzinkutak, italpalackozó vállalatok, stb. A második generációs franchise esetében, melyet „cégforma” franchise-nek (business format) is hívnak, a franchise tulajdonos (az eladó) egy átfogó üzleti csomagot ad át a franchise vásárlónak, hogy az megalapítsa, illetve lemásolja a vállalatot egy külföldi piacon. Ebben az esetben vásárláshoz részletes utasítások, irányítás, vezetési tanácsok és képzés is járnak. Vezetıség szerzıdtetése A nem tıke alapú nemzetköziesedés egy másik típusa az az eset, mikor az egyik országban tevékenykedı beszállító vállalja, hogy elvégez egyes rendszeres vezetési teendıket egy ügyfelének egy másik országban, melyek egyébként ügyfelére hárulnának. Ezt a megoldást általában olyan szolgáltatásokra alkalmazzák mint az ügyvezetés, pénzügyi vagy személyzeti vezetési feladatok, termelésirányítás vagy a helyi munkaerı képzése a közmő, kórházvezetés és a szállodaipari ágazatokban. Mőszaki megbízási szerzıdés A mőszaki megbízási szerzıdések a nem tıke alapú nemzetköziesedés további formái. A mőszaki megbízási szerzıdések pontosabb szerepe az, hogy határokon átnyúló mőszaki szolgáltatásokat nyújtsanak. A mőszaki szolgáltatási szerzıdésekre példa a számítógépes és telekommunikációs hálózat karbantartásának kiszervezése a külföldi céghez.




Szerzıdéses nemzetközi közös vállalatok A szerzıdéses nemzetközi közös vállalat is egy nem tıke alapú megoldás a nemzetköziesedésre. Határon átnyúló, szerzıdéses partnerkapcsolat, melyben az egyik fél néha egy kormányzati ügynökség, vagy kutató-fejlesztı szervezet, melyekkel ilyen módon megoszlik a beruházás költsége és kockázata. Ilyen esetekben nem jön létre jogilag különálló vállalkozás. Ezt a megállapodás fajtát fıleg az autóiparban, elektromos áruk esetében és a gyógyszeriparban alkalmazzák gyakran. Példa rá a közös gyártás, a közös kutatás és fejlesztés. A szerzıdéses megállapodások hátránya, hogy nem teszik lehetıvé a cég számára technológiájuk megtérülésének maximalizálását, mivel a stratégia alacsony ellenırzést enged neki. A licenszbe adó számára is gyakran nehéz technológiáját és know-how-ját visszaszereznie, amint átadta a licensz jogosult, vagy az utóbbi beépítette rendszereibe (a licensz jogosult versenytárssá válhat). A franchise tulajdonosnak a földrajzi távolság miatt nincs lehetısége minıségbiztosításra. Emellett igen nagy költségei vannak annak, ha egy cég a kutatási, tárgyalási, IPR védelmi, mőszaki, vezetıi asszisztensi és képzési feladatokat független vállalatokkal szerzıdéses alapon végezteti.

5.4. A nemzetköziesedés megközelítései Egy külföldi piacra való belépéskor a vállalat az alábbi 4 megközelítés egyikét alkalmazhatja: statikus, inkrementális, hálózati és tudásalapú. A statikus megközelítést alkalmazó cég ezen stratégiák bármelyikét használhatja nemzetközi befektetés céljaira. Alkalmazhat egy PLC stratégiát, ahol eleinte piacteremtı beruházást hajt végre. Ebben az esetben a cég fı célja az, hogy piaci részesedését megvédje. Amint a termék ’megérik’, a cég hatékonyságnövelı beruházásba kezd, amihez olcsó munkaerıt kínáló országot keres. Az alábbi ábra a statikus megközelítést alkalmazó cég lépéseit ábrázolja.

Innováció

Hazai piac

Export

Közvetlen külföldi befektetés

Olcsóbb országok

A második az inkrementális megközelítés, mely piac-specifikus információval kapcsolatos döntéseket jelent, mely lehetıvé teszi a cég számára, hogy egymásra épülı módon különbözı piaci belépési technikákat alkalmazzon egy adott piaci helyzetre (Clarke et al, 1997). Az inkrementális nézetet azonban pontatlansága miatt bírálják sokan. Azzal érvelnek, hogy a vállalatok nem mennek végig inkrementális szakaszokon a külföldi piaci belépés alkalmával. A harmadik a hálózati megközelítés, melynek során a cég belépési döntése kapcsolatai természetétıl függ. Ezek lehetnek technológiai, piaci vagy pénzügyi kapcsolatok (Toinroos, 2002). Végül pedig a tudásalapú megközelítés esetében a cég döntéseit arra alapozza, hogy képes-e a megfelelı tudáshoz hozzáférni, és azt országhatárokon át az értintettekhez eljuttatni (Kogut and Zander, 1993). Egy cég azonban dönthet úgy is, hogy a négy megközelítésnek egy keverékét alkalmazza a piacra lépéshez. 42 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



5.5. A nemzetköziesedést befolyásoló tényezık Iparági, szervezeti és ország-specifikus tényezık kombinációja határozza meg, milyen mértékben képes egy cég külföldi termelésben részt venni és ezáltal nemzetköziesedni. Az iparág-specifikus tényezık alatt a termékek jellegérıl és a külsı piac szerkezetérıl van szó. A cég-specifikus tényezık arra vonatkoznak, képes-e a cég megszervezni külföldi piacát. A cégspecifikus tényezık között a nemzetköziesedést befolyásoló tényezık munkavállalókkal és piaccal kapcsolatos tényezıkre oszthatók.

5.6. A BRIC országok A BRIC egy betőszó, mely Braziliát, Oroszországot, Indiát és Kínát jelenti. Wilson és Puranshothaman (2003) azt valószínősítik, hogy 2050-re ezek az országok, bár jelenleg fejlıdı országnak számítanak, nagyobbra nınek mint a vezetı ipari országok. Mivel ezekben az országokban olcsó a munkaerı és a természetes nyersanyag források, komoly vonzerıt gyakorolnak a közvetlen külföldi befektetésekre. A feltételezés az, hogy Kína és India lesznek a világ legnagyobb gyártó és szolgáltató országai, míg Oroszország és Brazília termeli a nyersanyagot.

5.7. Gyakorlatok Esszé-jellegő kérdések: 1) Mutassa be a nemzetközi piaci belépési stratégiákat! 2) Írja le a nemzetköziesedés fontosságát!

Igaz-hamis kérdések: 1) A nemzetközi piacra kilépı cégek tıke alapú és nem tıke alapú módszert is alkalmazhatnak. Igaz - Hamis Helyes válasz: Igaz 2) A vállalati felvásárlás a nem tıke alapú nemzetköziesedési módszerek közé tartozik. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis 3) Külföldi piacra belépéskor a vállalat a következı három megközelítés egyikét alkalmazhatja: statikus, inkrementális és hálózati. Igaz - Hamis 43 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Helyes válasz: Hamis 4) A nem tıke alapú nemzetköziesedési módszerek közé tartozik a vállalati felvásárlás. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis

Kitöltıs kérdés: Írja be a megfelelı helyre a nemzetköziesedés során a statikus megközelítést alkalmazó cég lépéseit: – Export – Hazai piac – Innováció – Közvetlen külföldi befektetés – Olcsóbb országok Megoldás:

Innováció

Hazai piac

Export

Közvetlen külföldi befektetés

Olcsóbb országok

Magyar nyelvő irodalom és internetes források http://gtk.wigner.bme.hu/jegyzet/jegyzetmm/UjtermekMarketing/ujtermm_08.pdf http://www.scritube.com/limba/maghiara/Piaci-cl-tpus-stratgik5316152410.php http://www.eupoly.hu/dl/marketing/M7.ppt#256,1,A vállalati és piaci marketingstratégia http://publikacio.uni-miskolc.hu/data/ME-PUB-30224/p.72.DE_konf..doc.pdf http://www.uti.bme.hu/data/segedanyag/67/09-1-nemzetkOzimarketing_185236.ppt#256,1,A NEMZETKÖZI MARKETING fı kérdései

Angol nyelvő források 1. Etemad, H. (2004) ‘International Entrepreneurship in Small and Medium Size Enterprises: Operation, Environment and Strategy’, Cheltenham, Edward Elgar. 2. Tayeb, M. (2000). ‘International Business: Theories, Policies and Practices’ Harlow UK: Pearson Education. 3. Johnson, D. & Turner, C. (2003). International Business: Themes and Issues in the Modern Global Economy. London: Routledge. 4. Rugman, A., Collinson, S. and Hodgetts, R.M. (2006) International Business, 4th edition, Harlow: Pearson/Prentice Hall. 5. Harris, N. (1999). European Business. (Second Edition) London: Macmillan Business. 44 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



6. Dunning J.H (2002) Theories and Paradigms of International Business Activity. The Selected Essays of John H. Dunning, Vol. 1. Edward Elgar Publishing Limited. Cheltenham. 7. Audretsch D. (2003) SMEs in the Age of Globalisation. Edward Elgar Publishing Limited. Cheltenham. 8. Wilson D and Purushothamn, R (2003) Dreaming with BRICs: The Path to 2050. Global Economics Paper 99. Oct 1 2003

Angol nyelvő folyóiratok 1. Journal of World Business 2. Journal of International Business Studies 3. Management International Review 4. Journal of Business Venturing 5. International Small Business Journal 6. The Academy of Management Perspectives (Formerly known as the Academy of Management Executive)




II. RÉSZ: ÜZLETI JOG 1. FEJEZET: JOGI STRUKTÚRÁK A fejezet leírása A fejezet a cégjog egyes aspektusait tárgyalja. A hallgatók megértik a jogi struktúrák fontosságát és azt, hogyan befolyásolja ez vállalkozásukat és korlátaikat. A fejezet vizsgálja az európai és az annál alacsonyabb szintő jogszabályokat. A hallgatók vállalkozások tulajdonosaiként és veztıiként ráébrednek felelısségükre. Célok A hallgatók képesek lesznek megkülönböztetni különbözı jogi struktúrákat és cégformákat. A fejezet szerkezete A fejezet az alábbi témákról szól: • Különbözı jogi struktúrák és azok fontossága: hazai, európai és nemzetközi jogszabályi keretek • A jogi struktúrák közötti választás • A cégek bejegyzése jogi célra az egyes európai országokban • Jogi felelısség A fejezet részletes tartalma

1.1. Cégjog A cégjog vállalatokhoz főzıdı jogi kapcsolatokat jelent. A vállalat annak idején természetes személyek csoportja volt, például egy céh, egy társaság, vagy ehhez hasonló egyesület. Hosszú ideig cégjogi követelmény volt, hogy legalább két személy alkossa a céget, de ezt a követelményt a legtöbb jogrendszer nem alkalmazza már részvénytıkével mőködı vállalatok esetében. 1.1.1. A részvénytársaságok alapvetı jellemzıi A részvénytársaságok jogilag nagyban hasonlítanak egymáshoz, illetve alapvetıen hasonló problémákkal közdenek minden jogrendszerben. Az alábbiak a részvénytársaságok öt alapvetı strukturális jellegzetessége: (i) Jogi személyiség, (ii) Korlátozott felelısség, (iii) Átruházható részvények, (iv) Központi vezetés az igazgatóság irányítása alatt (v) Közös tulajdon azokkal, akik az üzletrészeket betették. A piacgazdaságokban szinte minden nagyvállalat olyan cégformát választ, melyben a fenti öt adottság jelen van. Sıt, a kisebb, de közös tulajdonban mőködı cégek is ilyen cégformát




választanak, bár olykor a szigorúan irányított vállalatok speciális igényeinek megfelelıen teszik ezt, eltérve az öt alapfeltételtıl. Jogi személyiség A jogi személyiség központi eleme az, amit a polgári jog ’különálló tulajdonságnak’ nevez. A cégeknek arról a képességérıl van szó, hogy tulajdonosai lehetnek saját eszközeiknek, miközben más személyek pl. befektetıik eszközeinek nem, és belátásuk szerint használhatják, értékesíthetik, illetve elzálogosíthatják ezeket. A részvénytársaságokra két, egymáshoz nem kapcsolódó jogszabály vonatkozik. Az elsı a tartozások elsıbbségét meghatározó jogszabály, mely jogosnak minısíti a cég hitelezıinek a cég eszközeire vonatkozó követelését az adósság biztosítékaként, és úgy rendelkezik, hogy az a cégtulajdonosok személyes hitelezıihez képest elsıbbséget élvez. Ez a szabály egységesen vonatkozik minden modern cégformára, a társaságokat is beleértve. A szabály következtében a vállalatok eszközeire automatikusan jelzálogot jegyeznek be minden szerzıdéses kötelezettség keletkezésekor. Nyilvánvaló elınye az, hogy fokozza a cég szerzıdéses elkötelezettségeinek teljesülési valószínőségét. A második szabály – a felszámolással szembeni védelem szabálya – kimondja, hogy a részvénytársaság természetes személy tulajdonosai (a részvényesek) nem vehetik ki a cégbıl részesedésüket tetszésük szerint, azaz így nem okozhatják szándékosan a cég részleges vagy teljes felszámolását, illetve egy tulajdonos magánszemély hitelezıi sem foglalhatják le a cég eszközei közül a tulajdonost megilletı részt. Korlátozott felelısség A cégforma tényleges alapfeltételeket határoz meg a cég és hitelezıi közötti szerzıdésekben, mivel a hitelezık lehetséges követeléseit behatárolja a cég tulajdonában levı készletállomány, amelyen túl további követelés nem támasztható a cég részvényeseinek (igazgatóinak) személyes tulajdontárgyai vonatkozásában. A tulajdonosi felelısségnek ezen korlátozása különbözteti meg a részvénytársasági formát egyes további, jogi személyiséggel rendelkezı szervezeti formától, különösen is a betéti társaságoktól. Míg a jogi személyiség lehetıvé teszi a cégnek, hogy eszközei legyenek, ezek egyfajta lebegı zálogteherként szolgálnak a vállalkozás hitelezıi számára a cég befektetıinek és vezetıinek magánszemélyi hitelezıivel szemben. Így a jogi személyiség és a korlátozott felelısség együtt egy alapszerkezetet hoz létre, ahol a részvényes személyes eszközei/értéktárgyai személyes hitelezıi számára jelentenek garanciát, míg a vállalat eszközeit a vállalkozás hitelezıi használhatják fedezetül. A befektetı tulajdonjoga A cég tulajdonlásának két fı eleme van: a cég irányításának joga és a cég nettó eredményének tulajdonjoga. A részvénytársaságok törvényét mindenekelıtt a befektetık által tulajdonolt cégek mőködésének megkönnyítésére hozták létre, azaz olyanoknak, ahol a tulajdonjog mindkét eleme a cégbe befektetett tıkéhez kapcsolódik. Pontosabban szólva: egy beruházói tulajdonban levı cég esetében az irányítás joga és a cég által megtermelt adózott jövedelem, azaz eredmény tulajdonjoga is jellemzıen arányos a cégbe befektetett tıke mennyiségével. A részvénytársaságok alapszabályai általános szabályként szokták lefektetni, hogy az eredmény az irányítási jog arányában illeti meg a részvényeseket. 47 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



1.1.2. Európai szabályzási keret A tagállamokban ismert cégformák közül sok kereskedik az EU-ban. Ezek születésére, életére és megszőnésére eltérı szabályok vonatkoznak. Ezek a vállalati irányítás, hitelezık védelme, közös döntéshozatal tekintetében eltérıek. E különbségek bonyolítják a kereskedelmet az EUn belül és ilyen módon akadályát képezik a közös piac megvalósításának. Az európai jog három módon próbálja ezeket a kedvezıtlen hatásokat kivédeni: (i) A Szerzıdés 43. és 48. cikkeiben lefekteti a tagállamok cégeinek kölcsönös elismerését. Ezek a rendelkezések biztosítják a cégalapítás szabadságát, különösen leányvállalatok alapítását a többi tagállamban. (ii) Az európai jogharmonizálás útján igyekszik kezelni a nemzeti különbségeket. A közös cégjogi törvények megkönnyítik a közös piacon belül a kereskedelmet és a leányvállalat alapítást. Több irányelv is született ezzel a céllal, közöttük azok, melyek a részvénytársaságok tıkeszerkezetét, a cég egyes szerveinek jogosultságait vagy az adatközlési elveket szabályozzák. Ezen felül az Európai Fizetésképtelenségi Rendelet, bár nem vonatkozik egységesen a vállalatok fizetésképtelenségére, mégis egységes elveket fektet le a felszámolások esetére meghatározandó törvény vonatkozásában. (iii) Az európai törvény cégformákat hoz létre ( pl. az európai részvénytársaságok, Societas Europaea), melyekre nem vonatkoznak a nemzeti követelmények. 1.1.3. Nemzeti cégjog az EU-ban A cégek ’exportja’ A cégek ’exportja’ egy olyan cég áttelepítésését jelenti, melyet eredetileg az egyik tagállamban alapítottak. Elméletileg az ilyen áttelepítések két alapvetı módon következhetnek be. Az egyik megoldás az, hogy a cég bejegyzett székhelyét/cégközpontját törölteti az otthoni cégjegyzékbıl, és bejegyezteti egy másik tagállaméba. A másik eljárás szerint áttelepítheti pusztán a központját és üzleti tevékenységét a másik tagállamba, miközben bejegyzését megtartja annak eredeti helyén. 1. táblázat – a gazdálkodó szervezetek ‘export’-ja a gazdasági vállalkozások ‘export’-ja Megengedett A befogadó ország elfogadása esetén megengedett Ciprus Belgium Cseh Köztársaság Portugália Dánia Szlovákia Észtország Luxemburg Franciaország Szlovénia Finnország Olaszország Lettország

Nem világos

Ausztria

Nem megengedett

Németország Görögország Magyarország Írország Spanyolország




Litvánia Málta Hollandia Lengyelország Svédország Egyesült Királyság Átalalulás külföldi szervezetté A gazdálkodó szervezetek átalakulása több módon is történhet. Az egyik lehet a cégforma megváltoztatása, a másik az igazi összeolvadás, ahol egy vagy több cég beolvad egy külföldi szervezetbe. Több joghatóság nem engedélyezi hazai vállalatainak átalakulását külföldivé sem tényleges összeolvadás, sem cégforma megváltoztatása által. Az Európai Bíróság 2005. december 13-i, a SEVIC (C-411/03) perben hozott ítéletét követıen (mely értelmezhetı úgy, hogy az EU teljes mértékben eltörölte a tagállamok nemzeti törvényeinek a határon átnyúló összeolvadásra vonatkozó megszorításait), ez a pozíció a jövıben nem tartható fenn. Ezen általános szabály alól egyes cégformák esetében kivételt képez az Societas Europae-vel való összeolvadás. Cégalapítás Az EU-ban érvényes minden joghatóság szerint egy vállalat megalapításához legalább egy vagy több alapító okirat aláírása szükséges. A független jogi személyiség általában akkor keletkezik, mikor a cégjegyzékbe bejegyezték. Más tekintetben viszont a bejegyzési eljárás eltér az egyes EU joghatóságokban, különösen az alapítók minimális számát, egyes formaságokat és a bejegyzési eljárás idıtartamát és költségeit illetıen. Vállalati testületek Az EU-ban alkalmazott cégstruktúra szinte kivétel nélkül (Görögország) élesen megkülönbözteti egyrészrıl a céget tulajdonlókat, illetve abba befektetıket, másrészrıl a cég irányításáért és belsı ellenırzéséért felelıs személyeket. 1.1.4. A cég létrehozásának jogi eljárása Az új vállalkozások hivatalos bejegyzése minden EU tagállamban követelmény. A bejegyzés minden esetben egy adott eljárássor végigvitelét jelenti a vállalkozó és a hivatalos szervek részérıl. Számottevı nemzeti eltérések tapasztalhatók e tekintetben Európában. Ezen eljárások terjedelme és sorrendje is igen különbözı. Emiatt nehéz könnyen áttekinthetı jegyzéket adni a teljesítendı lépések összességérıl. Lehetséges azonban e folyamatok fıbb szakaszai között különbséget tenni: A ’vizsgálati szakasz’ – melynek során a leendı vállalkozó meghatározza a vállalat alapításához szükséges kötelezı eljárások idejét és költségét. A “bejegyzést megelızı szakasz” – minden kötelezı tevékenység, melyet a vállalkozó az elıtt köteles elvégezni, hogy a kérvényt az elsı bejegyzı testülethez beadná. Ezek országonként eltérnek, mégis jellemzıen ide tartozhat pl. a vállalkozás nevének 49 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



jóváhagyatása, az alapítók és a cégjegyzık elıírt találkozója, a tıke letétbe helyezése, vagy egy közjegyzı igénybevétele az alapító okirat elkészítéséhez. Egyes országokban ide tarthozhat egy, az összes üzleti tevékenységre vonatkozó kötelezı engedély kiadása is. A “bejegyzési szakasz” – minden kötelezı adminisztratív eljárás, melyet az állami vagy magántestületek végeznek el az elsı bejegyzési kérelem benyújtása után. Ezen folyamat végeredménye a cég jogilag is szabályos létrehozása, minden értesítés elkészítése (beleértve az állam gazdasági hatóságainak és a kereskedelmi kamarák tájékoztatását is), és – esetleges iparági vagy tevékenység-specifikus engedélyek beszerzése után – a gazdálkodási tevékenység megkezdése.

1.2. Gyakorlatok Esszé-jellegő kérdések: 1) Mit jelent a jogi személyiség? Írja le annak jellemzıit! 2) Mutassa be a cég létrehozásának jogi eljárását, annak szakaszait!

Feleletválasztós kérdések: 1) Válassza ki a részvénytársaság jellemzıit! Jellegzetesség Korlátlan felelısség Korlátozott felelısség Átruházható részvények Korlátozottan átruházható részvények Saját tulajdon Közös tulajdon azokkal Központi vezetés az igazgatóság irányítása alatt Vezetés a közgyőlés elnökének irányítása alatt

Igaz-e a részvénytársaságok esetében? Igaz Igaz Igaz Igaz

Igaz-hamis kérdések: 1) Az EU-ban egy vállalat megalapításához legalább egy vagy több alapító okirat aláírása szükséges. Igaz - Hamis Helyes válasz: Igaz 2) Cégalapítás során a bejegyzési szakaszhoz tartozik általában a vállalkozás nevének jóváhagyása. Igaz - Hamis 50 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Helyes válasz: Hamis 3) A Görögországban alkalmazott cégstruktúra élesen megkülönbözteti a céget tulajdonlókat és az irányításért felelıs személyeket. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis 4) A jogi személyiség lehetıvé teszi a cégeknek, hogy eszközei legyenek. Igaz - Hamis Helyes válasz: Igaz

Magyar nyelvő irodalom és internetes források http://edok.lib.uni-corvinus.hu/182/01/40_mht_antal_zs.pdf http://www.penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=252&Itemid =85 http://www.reszvenytarsasag.hu/ http://eduline.hu/archiv/filefolder/2003-07-23-11-36-48/2003-07-23-13-51-17/eurt.doc

Angol nyelvő források 1. Bermann G A, Picard E (eds) 2008 Introduction to French Law, Wolters Kluwer: Law and Business. 2. Hansen J L 2003 Nordic Company Law – the Regulation of Public Companies in Denmark, Finland, Iceland, Norway and Sweden, DJOF Publishing, Copenhagen. 3. Hullo K V, Gesell H 2006 European Corporate Law, Nomos. 4. Kraakman, R R, Davies P, Hansmann H, Hertig G, Hopt K J, Kanda H & Rock E B 2004 The Anatomy of Corporate Law: A Comparative and Functional Approach, Oxford University Press. 5. Mäntysaari P 2005 Comparative Corporate Governance, Springer. 6. Zekoll J & Reimann M (eds), 2005 Introduction to German Law, 2nd Ed, Kluwer Law International.




2. FEJEZET: BEVEZETÉS A SZERZİDÉSI JOGBA ÉS A KÁRTÉRÍTÉSI JOGBA A fejezet leírása A szerzıdési jog az európai magánjog hagyományai szerint egy nagy, egységes struktúra egyik összetevıje: a kötelezettségek joga. A kötelezettségek jogának második fı pillére a deliktummal (avagy károkozással) foglalkozó jog. További nem szerzıdéses kötelezettség fakad az indokolatlan anyagi gyarapodásból. Célok A hallgatók áttekintést kapnak a szerzıdések fıbb fajtáiról és a szerzıdéses, illetve nem szerzıdéses kötelezettségek megszegésébıl eredı felelısség jogi szabályzásáról. A fejezet szerkezete A fejezet két fı témát tárgyal: • A szerzıdések fı formáit • Jogi felelısséget A fejezet részletes tartalma

2.1. Szerzıdés jog 2.1.1. A szerzıdés tartalma A szerzıdés szabadsága A szerzıdések alapkoncepciója az, hogy általa a megállapodás kötelezı erıre emelkedik, mivel a szerzıdés megkötésével a felek egyetértenek abban, hogy a leírtak meghatározzák jogaikat és kötelességeiket. A szerzıdés jog egy jogi keretbıl áll, melyben a felek megállapodásuk alapján saját jogaikat és kötelezettségeiket teremthetik meg. A fejlett társadalmak kiterjedt jogosultságokat biztosítanak a feleknek kapcsolatuk kialakítására a felek függetlenségének, illetve a ’szerzıdés szabadságának’ elve alapján. Sok jogvita egyébként nem ezen jogi kerettel, hanem a felek által kialakított jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos. A szerzıdés értelmezésével vagy szerkezetével kapcsolatos viták nem gyakoriak. A szerzıdés jog korlátozása A szerzıdés jognak vannak azonban megszorításai is. Kell lenniük szabályoknak, melyek érvénytelenítenek bizonyos megállapodásokat, illetve lehetıvé teszik ezek érvénytelenítését, de természetesen csak komoly szándékot és gondos mérlegelést követıen. Ez olyan esetben egyértelmő, mikor a szerzıdés a közrendet, az erkölcsöt vagy a törvényt magát sérti, azonban a szerzıdés akkor is lehet érvénytelen, ha az eljárásban olyan akadály rejlik, melyrıl nem feltételezhetı, hogy felelıs megállapodás tárgyát képezi: ha a kötelezettségvállaló jogképessége esetleg hiányos, illetve nincs meg a megfelelı jogköre a szerzıdéskötés idején; elıfordulhat, hogy a másik fél félrevezette vagy megtévesztette, vagy súlyos félreértésben volt.




Szabványos szerzıdési feltételek A szabványos szerzıdési feltételek, melyek alapján az árukat és a szolgáltatásokat nyújtják, segítenek a nagy vállalkozások ésszerősítésében: a szabványos szerzıdésekkel szükségtelenné válik minden egyes ügylet feltételeit külön tárgyalások során kialakítani; teljesebb, világosabb és jobb megoldás mint az esetenkénti megállapodás, ezen felül megkönnyíti az ügyletek lebonyolítását és azok hatását. Az ügymenet ésszerősítése azonban ritkán az egyetlen célja a szabványos feltételek alkalmazásának. A cégek azért is használják ezeket, hogy általuk a lehetséges kockázatoknak minél nagyobb részét a másik félre terheljék. Az Európai Unió joganyaga – 1993 április 5-én a Fogyasztói szerzıdések tisztességtelen feltételeirıl szóló EK irányelv – 21 hónapot adott a tagállamoknak arra, hogy olyan törvényi rendelkezéseket vezessenek be, melynek alapján a nemzeti bíróságaik érvénytelenné nyilváníthatnak egy szerzıdési feltételt, ha az ’ellentétes a jóhiszemőség követelményével, jelentékeny aránytalanságot okoz a feleknek a szerzıdésbıl fakadó jogai és kötelezettségei tekintetében’ (3. cikk). Mivel az irányelv célja az, hogy legalább egy adott szintő védelmet nyújtson minden tagállamban, lehetıvé teszi a tagállamoknak, hogy nagyobb fokú védelmet nyújtó rendelkezéseket vezessenek be (8. cikk). Emiatt a törvény államonként eltér. Az irányelv csak akkor befolyásolja a vonatkozó záradékokat, ha azok fogyasztókkal kötött szerzıdésekben szerepelnek, ahol a fogyasztó a ’természetes személy, aki a szakmáján, vállalkozásán, illetve hivatásán kívüli célok érdekében tevékenykedik’ (2(b) cikk). Emiatt, a francia törvényhez hasonlóan, mely csak a ’nem szakmabeliek, illetve a fogyasztók’ számára biztosít védelmet, nem vonatkozik az üzletemberek közötti szerzıdésekre. Ez a korlátozás ismeretlen Németországban, Ausztriában, Svédországban és Hollandiában. Kötelem-képesség Emberek csak akkor lehetnek szerzıdı felek, ha rendelkeznek egy adott szintő felfogóképességgel és a törvény kötelem-képesnek tekinti ıket. Minden jogrendszerben az emberek egy adott életkor betöltésével minısülnek szerzıdés kötésére képesnek (kötelem-képesnek). A legtöbb országban ez 18 év, de Svájcban 20, Ausztriában pedig 19. 2.1.2. A szerzıdés Kínálat és elfogadás A szerzıdés létrehozásához az egyik félnek ajánlatot kell tennie, a másik félnek pedig el kell fogadnia azt. Amint az elfogadás megtörténik, a szerzıdés általában kötelezıvé válik mindkét fél számára. A kínálat és elfogadás szabályait jellemzıen arra használják, hogy kijelöljék, mely idıpontban lépnek túl a tárgyalások ezen a ponton. Ennek alapján megállapítható, hogy a felek csakugyan kötelesek-e ígéreteiket teljesíteni. A közjogban egy ajánlat felhatalmazza a címzettet arra, hogy azt elfogadja és így a szerzıdés létrejöhessen; az elfogadására irányuló lehetıség az ajánlat érvényességének kezdetétıl a lejárat idıpontjáig áll fenn, mely idıtartamot az ajánlattevı határoz meg, vagy a körülmények következtében alakul ki. A római alapú jogrendszerekben az ajánlatok kötelezı ereje sokkal erısebb. Franciaországban (Civ. 10 May 1968, Bull. Civ. 1968. III.162) ha az ajánlattevı megszabott egy adott 53 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



idıtartamot az ajánlat elfogadására, akkor az ajánlat ennek lejárta elıtt visszavonható, de a visszavonás az ajánlattevıt jogilag kötelezi az így okozott kár megtérítésére. Németországban a Polgári Törvénykönyv (BGB) 145. cikke szerint az ajánlattevıt köti ajánlata abban az értelemben, hogy nem vonhatja vissza, míg az általa meghatározott idıtartam le nem telik, vagy, ha nem határoz meg idıtartamot, akkor egy ésszerő idıpontig: a kártérítési kötelezettséggel ellentétben egy visszavonásnak semmilyen jogkövetkezménye nincs. Ugyanez érvényes Svájcban is (3., 5. sz. cikk, OR), Ausztriában is (ABGB 862. cikk, 2. mondat), Görögországban (a polgári törvénykönyv 185. cikke) és Portugáliában (Polgári törvénykönyv 250. cikk). Formai követelmények Minden modern jogi rendszerben vannak olyan tranzakciók, melyeknek a jogi elismertség érdekében speciális formáben kell megjelenniük. Ilyen formai követelmények azonban mindig kivételek az informalitás általános elve alól. Ez sok jogi rendszerben nyilvánvalóvá van téve, így a szerzıdések érvényessége attól függ, hogy megjelenik-e bennük a ’csak, ha a törvény megköveteli’ kifejezés. A német polgári törvénykönyv azonban a 125. cikk alapján azt sugallja, hogy a jogi tranzakciók általában érvényesek formai követelmények teljesülésétıl függetlenül. Közjegyzıi intézmény az európai kontinensen elterjedt, de az angol-szász jog területén szinte ismeretlen, emiatt a közjogban nem is szerepel semmi, ami a közjegyzıi okirathoz hasonló lenne (§128 BGB), a közjegyzıi okirat’ (§551 ABGB), vagy az ‘acte authentique’ (art. 1312 Code Civil). A harmadik felek jogai Sok szerzıdés utal mások jogaira – jellemzıen biztosítási szerzıdések, de végrendeletet készítı ügyvédekkel kötött szerzıdések, gyártó és kiskereskedı, akik áruk beszállítására szerzıdnek, melyeket végül fogyasztóknak értékesítenek, stb. A polgári jogi és a közjogi rendszerek közel sem egységes módon kezelik a harmadik felek jogait és jogorvoslatait. A szerzıdı felek minden rendszerben kifejezetten feljogosíthatnak nem feleket arra, hogy azok érvényt szerezzenek a szerzıdés rendelkezéseinek. Ez a római jogból fakad, de feleslegessé vált, mikor a XIX. szd.-ban a biztosítás intézménye kialakult. Az angolszász jog e tekintetben egy ideig jócskán elmaradt, de aztán az 1999. évi Szerzıdésekrıl (Harmadik felek jogairól) szóló törvény behozta ezt a lemaradást. A legtöbb rendszer egyezik abban, hogy egy szerzıdés felei módosíthatják vagy visszavonhatják harmadik felek jogait amíg a harmadik fél értesíti a szerzıdı feleket arról, hogy elfogadja az adott jogot. Az angol jog ennél tovább megy, és megengedi a visszavonhatatlanság biztosítására való hagyatkozást, míg a német törvény általánosabban tekint a szerzıdı felek szándékára. Végül van különbség azzal kapcsolatban is, milyen képessége van az ígérvényesnek arra, hogy harmadik fél számára tett ígéretnek érvényt szerezzen. A polgárjogi rendszerek lehetıvé teszik az ígérvényesnek, hogy ténylegesen végrehajtsa az ígéretet és hozzájusson a harmadik félnek járó kártérítési összeghez.




Elektronikus kereskedelem és szerzıdések Az Európai Parlament és a 2000. június 8-i Tanács 2000/31/EK sz. az információs társadalomnak a Belsı Piacon nyújtott szolgáltatásainak, különösen az elektronikus kereskedelem bizonyos aspektusairól (’Az elektronikus kereskedelemrıl szóló irányelv’). Az Irányelv az információs társadalom számára szükséges minden szolgáltatást érint: a vállalatok közötti szolgáltatásokat, a vállalatok és a fogyasztók közötti szolgáltatásokat, a kedvezményezett számára ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat, melyeket pl. hirdetési vagy szponzorálási bevételekbıl finanszíroznak, illetve on-line elektronikus mőveleteket lehetıvé tevı szolgáltatások (áruk és szolgáltatások interaktív távértékesítése, különösen on-line kereskedı portálok). Különös részletességgel foglalkozik az alábbi on-line ágazatokkal és tevékenységekkel: újságok, adatbázisok, pénzügyi szolgáltatások, szakmai szolgáltatások (ügyvédek, orvosok, könyvelık, ingatlanügynökök), szórakoztató szolgáltatások, (videófilm rendelés) direkt marketing és hirdetés és Internet szolgáltatási szolgáltatások. A Irányelv kizárólag az Európai Unióban székhellyel rendelkezı szolgáltatókra vonatkozik. Azonban a globális elektronikus kereskedelemre gyakorolt hatások elkerülése érdekében az Irányelv igyekszik megelızni a világ más részeiben érvényes trendekkel való összeférhetetlenséget. A 3. cikk kimondja, hogy az információs társadalom szolgáltatóira annak a tagállamnak a törvényei vonatkoznak, melyben székhelyük van (pl. Internet honlap üzemeltetık). Az Irányelv a szolgáltató alapítási helyét azonosnak tekinti azzal a rögzített hellyel, ahol a szolgáltató ténylegesen, meghatározatlan idın át tevékenykedik. Ez a származási ország szabály, mely az Irányelv sarokköve, mivel megteremti azt a biztonságot és jogi átláthatóságot, melynek segítségével a szolgáltatók az egész Unióban szolgáltatásaikat nyújthatják. 2.1.3. Az üzleti szerzıdések típusai Fontos különbséget tenni különféle üzleti tranzakciók között, mivel ezekre más-más elvek vonatkozhatnak. A felek jogait és kötelességeit szerzıdésük jellege és az adott megállapodás típusról rendelkezı jogszabályok határozzák meg. I. Anglia (i) Beszállítói szerzıdés Áruk értékesítése A tranzakciók legelterjedtebb formája az üzleti világban az áruk értékesítésére vonatkozó szerzıdés. Bármikor áruk vásárlására sor kerül, az áruházban, a piacon, a házaló ügynöktıl, postai értékesítési rendszerek segítségével, az Interneten: áruértékesítési szerzıdés jön létre. Angliában a felek jogai és kötelességei egy ilyen szerzıdés esetében az 1979. évi (módosított) Áruk értékesítése c. törvény szabja meg. A törvény minden, áruk értékesítésérıl szóló szerzıdésre vonatkozik. A szerzıdés meghatározása a következı: ’Olyan szerzıdés, melyben az eladó átruházza vagy elkötelezi magát, hogy átruházza az áru tulajdonjogát a vásárlóra, az árnak nevezett pénzügyi ellenérték fejében’. A 2(1) sz. bekezdés két lehetıséget tárgyal: a tényleges eladást és egy késıbbi áron történı eladásra szóló megállapodást. Az áruk ellenértéke pénz kell, hogy legyen, bár ez a törvény szabályozza a részleges csereügyletet is, melyben áruk cseréje más árukért és pénzért cserébe megvalósul, mivel itt is történt pénzmozgás.




Csere vagy barter Ebben a szerzıdésben pénzmozgás nem valósul meg. Ehelyett egyszerő árucsere történik. Korábban a felek kötelezettségét a közjog határozta meg, de ma már az 1982. évi Áruk és szolgáltatások beszállításáról szóló törvény bizonyos kötelezettségeket ró a csereügylet keretében árukat beszállító kereskedıre. A munka és az anyag Az áruk beszerzésének másik módja olyan szerzıdés alapján történik, melynek célja a szolgáltatások nyújtása. A munkavégzésre és anyagbeszerzésre irányuló szerzıdések az 1982. évi, Áruk és szolgáltatások beszállításáról szóló törvény és a 2002. évi, Áruk fogyasztók számára történı szállításáról szóló rendelkezések hatálya alatt állnak. (ii) A letéti szerzıdések A letéti szerzıdés olyankor valósul meg, mikor az áru tulajdonosa (letétbe helyezı) az árut egy másik személynél (letéteményes) letétbe helyezi. Példa lehet fontos okmányok letétbe helyezése egy banknál, ruhák beadása a vegytisztítóba vagy egy televízió bérlése. A letétkezelı fı kötelességei az alábbiak: • A nála letétbe helyezett áruknak ésszerően elvárható mértékben gondját viselni; • A letétet a megállapodott idıtartam végén kérésre visszaszolgáltatni a letétbe helyezı számára. II. Németország Értékesítési szerzıdések Az értékesítési szerzıdések központi szabályozását a német jogrendben a BGB törvény 433. cikke fekteti le. E törvény szerint az eladó köteles átadni az eladás tárgyát képezı tárgyat a vevınek, és a tulajdonjogot átruházni. A vevı köteles megfizetni az árat az eladónak, és elvinni az eladás tárgyát képezı tárgyat. A 434. cikk további kritériumokat állapít meg az eladás tárgyát képezı tárgy státuszának megállapítására. Egy norma szerint az áru akkor hibátlan, ha alkalmas arra célra, melyre a szerzıdés alapján készült. Egy másik norma azt mondja, hogy az áru minısége megfelelı, ha általános rendeltetési céljának megfelel és minıségi szempontból azonos a hozzájuk hasonló tárgyakéval, és a vevı is ésszerően elvárhat ilyen minıséget. E tekintetben az eladó, a gyártó vagy annak ügynökének nyilvános kijelentései, hirdetései tekintendık irányadónak. Fogyasztói értékesítési szerzıdések A ’fogyasztói értékesítés’ a BGB törvény 474. cikke szerinti meghatározás alapján értékesítési szerzıdés a fogyasztó (a mozgatható fizikai tárgy megvásárlója) és a vállalkozó között. Építési szerzıdések A BGB törvény 631. cikke szerint a vállalkozó köteles elıállítani a megrendelt tárgyat, az ügyfél pedig köteles a szerzıdött árat megfizetni. Kivételes esetektıl eltekintve kétéves garanciális idıszak vonatkozik az ingóságokra és ötéves idıtartam az épületekre (634a cikk, BGB).




Szerzıdésszegés A szerzıdésszegés általában akkor történik, mikor az egyik fél elmulasztja teljesíteni, illetve késın vagy hiányosan teljesíti a vállalt kötelezettségét. A teljes nem teljesítés általában feljogosítja a vétlen felet a szerzıdés felmondására lényeges nem teljesítés miatt, vagy teljesítés megtagadás miatt. A késı vagy hiányos teljesítés kártérítés követelésére jogosítja fel a vétlen felet, mely kártérítés ellentételezheti veszteségét, illetve jogosulttá teszi a szerzıdés felmondására. A nem teljesítı fél csak akkor felelıs, illetve akkor vétkes szerzıdésszegésben, ha a saját hibájából nem tudott teljesíteni. A közjogi szerzıdés általános alapelve (mely a polgári jogi rendszerekkel nem közös) az, hogy szerzıdésszegés esetén felmerül, miszerint a hiba az ígérettevı oldalán merült-e fel. 2.1.4. A termékek nem megfelelése A caveat emptor elve ma már nem a szokványos elv a kereskedelemben. Minden jogi rendszernek szüksége van egy strukturált kötelezettségi és jogorvoslati rendszerre, mely nem kizárólag az eladó explicit ígéretein alapul, hanem lehetıvé teszi a jog számára is, hogy bizonyos objektív normákat lefektessen. Nem megfelelés szállítási és építési szerzıdések esetén I. Szállítási szerzıdések Az áru elveszése vagy sérülése tekintetében a francia törvény szerint a szállító csak eljárási tekintetben felelıs, azaz csak akkor marasztalható el, ha nem elvárható gondossággal járt el. A francia jog azonban létrehozta azt az elvet, mely szerint az utasok biztonsága eredménykötelem, azaz a felperesnek azt kell bizonyítania, hogy az alperes az alperes által teljesíteni vállalt eredményt nem teljesítette. Emiatt a szállító vonható felelısségre minden olyan sérülésért, melyrıl nem bizonyítható, hogy neki fel nem róható külsı okból (cause étrangère) következett be. Az angol jogban ennek ellenkezıjét tapasztaljuk: a szállító csak arra kötelezhetı, hogy elvárható gondossággal járjon el, hogy utasainak sérülését megelızze. Látszólag a német törvény védi a leginkább a felperest a szállítási szerzıdések esetén. A felelısség itt minden káreseménynél (akár személyek, akár áruk) a szállítót terheli, kivéve, ha azt vis major vagy a felperes okozta. II. Építésügyi szerzıdések Az angol jogban az építtetı szigorúan felelıs az általa használt anyagok minıségéért. Például a Young & Marten v. McManus Childs2, perben egy építtetı házakat épített, és a tetızethez a fellebbezıt szerzıdtette alvállalkozóként. Utasította ıket egy adott fajtájú tetıcserép használatára. A fellebbezı ezzel szemben maga is alvállalkozásba adta a megbízást az Acme nevő cégnek, akik a gyártótól hoztak cserepet. Az így szerzett cserép nem volt megfelelı minıségő. A fellebbezıt akarták felelısségre vonni, miközben pedig semmilyen módon nem voltak hibáztathatók, hiszen nem ık döntöttek a cserép márkáját illetıen. Ezzel szemben az építtetı csak akkor felelıs, ha a munkavégzés során nem megfelelı gondossággal és

2

[1969] 1 AC 454.




szaktudással járt el az 1982. évi Áruk és Szolgáltatások Beszállításáról szóló törvény 13. bekezdése értelmében. A francia törvény szerint a szerzıdés abba a csoportba tartozik, melyet vállalkozási szerzıdésnek (contrats d’entreprise) neveznek, és melyben a vállalkozó a felelıs a munkáért és az általa használt anyagokért is. Az építési szerzıdésekkel kapcsolatban nincs speciális jogszabály, mely az építtetıvel és a tervezıvel kapcsolatban is rendelkezne. A német törvény szerint az építtetı felelıssége tekintetében elsıként a BGB munkaszerzıdésekrıl szóló rendelkezései irányadók (Werkverträge). A munkaszerzıdéseket szabályzó rendelkezések hibákkal kapcsolatos panasz rendezése esetén nagyon hasonlóak az áruk értékesítése esetén hatályos jogszabályokéhoz. Mindkét esetben a jogorvoslatra való jogosultság attól függ, hogy az adós felelıs-e vagy sem.

2.2. A kártérítésrıl szóló törvény A kártérítésrıl szóló törvény szabályozza azokat a körülményeket, melyek alapján az emberek vagy kártérítést kaphatnak vagy megelızhetik, hogy jogsérelem érje ıket. Másként fogalmazva: a kártérítési jog a káresemény megelızését is célozza, és, ha a kár már bekövetkezett, akkor a veszteség elosztását szabályozza. A veszteség sok formában jelenhet meg. Lehet sérülés, tulajdonban esett kár, illetve ’tisztán gazdasági kár’, jó hírnévben esett kár, illetve általánosabban a személyes jogokban. 2.2.1. A felelısség általános alapja Az angol kártérítési jogot kizárólag az esetjog hozta létre, bár ma már egyes részeit törvény szabályozza. A felelısség alapját általános értelemben hét fajta károkozás képezi: a három fajta illetéktelenség, a mulasztás, a jogosultatlan használat, illetve a nyilvánosság és a magánélet megzavarása. Az illetéktelenség három fajtája: személyes szabadság korlátozása, magántulajdonnal való visszaélés és a birtokháborítás. Ezen esetek mind eleve jogsértést testesítenek meg, káresemény bizonyítása nélkül is. A hanyagság korábbi kelető, csak tényleges károkozás esetén keletkeztet követelést, és bármilyen kárra kiterjed. A felelısség tekintetében a hanyagság egyetlen közös vonása az, hogy a kellı gondosság követelményének fenn kell állnia az alperes és a felperes között, és ennek a gondosságnak kellett sérülnie, illetve a gondosság megsérülése kellett, hogy a káreseményt okozza. A hanyagságot mulasztással lehet elkövetni. A francia kártérítési jog csupán öt cikk a polgári törvénykönyvben, bár egyes területeit más törvények is szabályozzák. A polgári törvénykönyv kimondja, hogy minden emberi cselekedet, mely kárt okoz másnak a kár okozójára terheli a jóvátétel kötelezettségét. A kár vagy sérelem bekövetkezése emiatt a felelısség szükséges eleme. A felelısség alapja igen széles. Az 1383. sz. cikk szerint ’Az elkövetı nem csak az általa okozott kárért felelıs, hanem a felelıtlensége miatt is.’ A cselekedet olykor mulasztást is jelenthet. Ez olyankor történhet, mikor a mulasztás az alperes cselekedeteinek láncolatában következik be. A német kártérítési jogot a BGB szabályozza, és egyes kérdések tekintetében külön törvények is vonatkoznak rá. A BGB szerint ’Az a személy, aki szándékosan vagy hanyagságból kárt okoz egy másik személy életében, testi épségében, egészségében vagy más jogában, jogszerően kötelezhetı az ebbıl eredı károk megtérítésére’ (823. cikk). A felperes részérıl szükséges a fent felsorolt öt konkrét jogi érdekkörön belül valamelyiknek a sérelme, vagy egy 58 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



olyan jogé, mely ’egyéb jognak’ (sonstiges Recht) minısül. A jogszerőtlenséget általában az ezen érdekkörök valamelyikében közvetlenül bekövetkezett kár testesíti meg. Az ’egyéb jog’ fogalma nem tartalmazza a vagyont, illetve a gazdasági veszteséget általánosságban. Tartalmazza azonban az alábbiakat: (i) a tulajdonhoz hasonló érdekeket; (ii) egyes családi érdekeket; (iii) a személyiséghez főzıdı jogokat, és (iv) egy bejegyzett és mőködı vállalkozáshoz főzıdı jogokat. A kártérítési jognak e két utolsó kategóriája a keretjogok, és ezeket a mások érdekeivel összhangban kell tekinteni annak eldöntése érdekében, hogy valóban történt-e jogsértés. A keretjogot általában akkor veszik figyelembe, mikor nincs más speciális védelem: ezek célja pusztán a jogi védelemben egyébként fennálló hézagok megszüntetése. Mulasztás miatti felelısség csak akkor állapítható meg, ha cselekvési kötelezettség is fennáll. 2.2.2. Kártérítés a vállalkozásban Az üzleti érdekek védelme részben a jog speciális területeire tartozik mint pl. a szellemi tulajdon védelmére, vagy a versenytörvényre. A kártérítési jognak azonban alapvetı szerepe van e tekintetben.

I. Anglia: (i) Megtévesztés Ez az eset akkor áll fenn, ha az alperes üzleti tevékenysége során áruját vagy szolgáltatását a nyilvánosságot megtévesztı módon úgy tünteti fel, mintha a felperesé lenne. Ha egy márkanév a felperes nevére van bejegyezve, az a felperesnek a márkanévrıl szóló törvény értelmében jogokat biztosít. (ii) Megtévesztés Ez az eset akkor áll fenn, ha az alperes valótlan tényállítást tesz a felperes felé anélkül, hogy állítását valóban igaznak hinné. Szükséges a tényálláshoz, hogy az alperesnek szándéka legyen ezáltal a felperest a felperes számára veszteséggel járó cselekedetre rávenni, és ennek be is kell következnie. Figyelembe kell venni, hogy az alperes eddig az idıpontig milyen információ birtokába jutott. (iii) Rossz szándékú vagy hátrányt okozó hazugság Ez az eset akkor áll fenn, ha az alperes harmadik félnek valótlan tényállítást tesz a felperes hátrányára. A tényálláshoz szükséges, hogy az alperes tudatában legyen az állítás valótlanságának, illetve ne higgye, hogy igaz, illetve legyen helytelen indítéka. Nem szükséges elem a hírnévrontás, de pénzügyi veszteség megállapítható kell, hogy legyen, hacsak a kijelentésnek nem szándékos célja volt pénzügyi károkozás a felperesnek, és lehet írásban is (vagy egyéb maradandó formában) vagy célja a vállalkozásban vagy szakmájában teendı kár. (iv) Megfélemlítés Ez az eset akkor áll fenn, ha az alperes egy harmadik felet jogszerőtlen cselekedettel fenyeget, hacsak nem viselkedik a felperes számára hátrányos módon. (v) A szerzıdésbe való beavatkozás 59 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Ez az eset akkor áll fenn, ha az alperes szándékosan, meggyızéssel vagy a beavatkozás más módszerével (mely, úgy tőnik, jogszerőtlen kell, hogy legyen) arra bír rá egy másik személyt, hogy bontsa fel a felperessel kötött szerzıdését. Az ilyen beavatkozást azonban indokolhatja például közérdek; ha pedig a meggyızés szándéka a nyilvánosságra irányul, nem más szerzıdı felekre, az nem testesíti meg ezt a kártérítési esetet. (vi) Összejátszás Ez az eset két módon állhat fenn. Az elsı, mikor két vagy több ember szövetkezik annak érdekében, hogy kárt okozzon a felperesnek. Viselkedésük nem kell, hogy önmagában is törvénytelen legyen, az egyéni érdek alapján való cselekvés már önmagában igazolja a tényállást. A második mód az, mikor két vagy több személy arra szövetkezik, hogy törvénytelen módon pénzügyi kárt okoz valakinek. II. Franciaország: (i) Utánzás Ezt akkor követik el, ha valaki egy másik személy vagy szervezet nevét, termékét vagy eljárási módját a nyilvánosság megtévesztésére használja. (ii) Hírnévrontás Ez akkor valósul meg, ha valaki félrevezetı információt közöl egy másik személyrıl vagy szervezetrıl vagy ezek termékeirıl vagy szolgáltatásairól. (iii) Szerzıdésszegésre, különösen a munkahely elhagyására való felbújtás Munkahely elhagyására való rábírás (debauchage) esete akkor forog fönn, ha az alperes tisztességtelen módon igyekszik összejátszani egy versenytárs alkalmazottjával munkaszerzıdésének csalárd indíttatású felmondásával, azzal a céllal, hogy a munkavállaló a alperes munkavállalójaként dolgozzon tovább. III. Németország: (i) Az ’egyéb jog’ fogalma (BGB 823. cikk) tartalmazza egy bejegyzett és mőködı vállalkozáshoz főzıdı keretjogot. Ezt a jogot a közelmúltban korlátozták. Csak olyan közvetlen és vállalkozáshoz kapcsolódó beavatkozásokat szabályoz, ahol más védı rendelkezés nem érvényes. Például nem minısül ezen rendelkezés értelmében kártérítési esetnek, ha az alperes szándékosan kárt okoz a felperesnek a szerzıdés befolyásolásával, mivel ezt a 826. cikk szabályozza. A védelem nem a vállalkozás vagyonára, hanem annak tevékenységére és státuszára terjed ki. Az üzleti versenyt általában megfelelı, speciális szabályok rendezik. Az az rosszalló tartalmú kijelentés, mely inkább vélemény mint tény, vagy ami igaz, de túl széles körben tették közzé, továbbra is sérti a keretjog 823. cikkének 1. bekezdését, miközben a szólás szabadsága a megfelelı személyek számára közügyekkel kapcsolatban megengedett. Ez különösen is vonatkozik a termékek független tesztelésérıl szóló jelentésekre, feltéve, hogy a tesztelés szakszerő és tárgyilagos módon történik. (ii) A BGB 826. cikke alá tartozhat bojkottra való indokolatlan felhívás, igazságtalan verseny, (amit részben felülír az 1909. évi Tisztességtelen versenyrıl szóló törvény és az 1980. évi, A verseny korlátozásáról szóló törvény), valakinek szerzıdésszegésre, illetve erkölcstelen cselekedetre való felbujtása olyan módon, mely közvetlenül az 60 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



egyik fél szerzıdése teljesítésének képtelenségét eredményezi, vagy valakit olyan szerzıdés megkötésére rábírni, melybıl kára származik, vagy más személyek termékéhez hasonló termékeket áruba bocsátani, monopóliummal visszaélni, vagy valótlan információt adni valakinek a pénzügyi helyzetérıl.

2.3. Gyakorlatok Esszé-jellegő kérdések: 1) Mutassa be röviden a szerzıdés tartalmát! 2) Írja le a beszállítói szerzıdés jellegzetességeit Angliában!

Igaz-hamis kérdések: 1) Emberek csak akkor lehetnek szerzıdı felek, ha rendelkeznek egy adott szintő felfogóképességgel. Igaz - Hamis Helyes válasz: Igaz 2) Németországban a jogi tranzakciók általában érvényesek formai követelmények teljesülésétıl függetlenül. Igaz - Hamis Helyes válasz: Igaz 3) Csere vagy barter szerzıdés esetén az árucsere mellett pénzmozgás is történik. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis 4) A kártérítési jog a káresemény megelızését nem célozhatja meg. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis 5) Franciaországban az összejátszás esetében kártérítés illeti meg a vállalkozást. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis




Feleletválasztós kérdések: 1) Franciaországban az ajánlattevı ajánlatát az adott intervallumon belül: A) nem vonhatja vissza B) visszavonhatja, ha megtéríti az így keletkezett kárt C) egyéb feltételek mellett vonhatja vissza D) korlátlanul visszavonhatja. Helyes válasz: B

Magyar nyelvő irodalom és internetes források http://www.akki.doctor.hu/anyagok/6felev/polgar3/pj3_1.doc http://www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak/SzaboB/7EU-szerzodesijog.pdf http://www.ajk.elte.hu/TudomanyosProfil/kiadvanyok/elektronikus/seminarium/est_quadam/ TothOrsolya-EgysegesEuropaiSzerzodesiJog.pdf http://www.uti.bme.hu/data/segedanyag/124/szerzOdEsijogii_pereczlaszlo_120654.doc

Angol nyelvő források 1. Beale H, Hartkamp A, Kötz H & Tallon D 2002 Cases, Materials and Text on Contract Law, Oxford and Portland, Oregon. 2. Gerven, W, Lever J, Larouche P, von Bar C & Viney G 1998 Tort Law: Scope of Protection, Cases, Materials and Text, Hart Publishing, Oxford. 3. Keenan D, Riches S 2005 Business Law, Pearson, Longman. 4. Reimann M & Zimmermann R 2006 The Oxford Handbook of Comparative Law, Oxford University Press Inc, New York. 5. Zweigert K & Kötz H 1998 An Introduction to Comparative Law, 3rd ed, Clarendon Press, Oxford. 6. Youngs R 1998 English, French & German Comparative Law, Cavendish Publishing Ltd. 7. Zekoll J & Reimann M (eds), 2005 Introduction to German Law, 2nd Ed, Kluwer Law International.




3. FEJEZET: BEVEZETÉS AZ EURÓPAI ÜZLETI JOGBA A fejezet leírása A jelen fejezet célja áttekintést adni az európai vállalkozások jogi szabályozásáról. Ennek érdekében a fejezet arra összpontosít, hogy mely vállalatok jelenhetnek meg az európai piacon és mely feltételek mellett tevékenykedhetnek. Célok A tanulók megismerkednek a vállalatok európai jogi szabályozásával. A fejezet szerkezete A fejezet a cégek európai jogi szabályozásával kapcsolatos témákkal foglalkozik A fejezet részletes tartalma

3.1. A cégalapítás joga Az EU Szerzıdés 43. cikke az alábbiakat mondja ki: ‘Az alábbi rendelkezések keretein belül tilos egy tagállam polgárainak egy másik tagállamon belüli cégalapítással kapcsolatos jogát korlátozni. A cégalapítás joga tartalmazza adott tevékenységek elkezdését és folytatását önfoglalkoztatóként és vállalkozások elindítását és vezetését, az adott állam polgáraival azonos feltételek mellett, a cégalapítás szerinti országban hatályos törvény alapján. Az Európai Bíróság a cégalapítást a következı módon határozta meg: ‘egy gazdasági tevékenység tényleges folyatása rögzített székhellyel egy másik tagállamban, határozatlan idıtartamon át.’ 3.1.1. Vállalkozások létrehozása Az EU Szerzıdés 48. cikke az alábbiakat mondja ki: ‘az adott tagállam törvénye szerint létrehozott cégeknek vagy vállalatoknak, melyek székhelye, központi ügyintézése és fı tevékenységi helye a Közösségen belül van, azonos bánásmódot érdemel egy Tagállam természetes személyiséggel bíró polgárának járó bánásmóddal. Ameddig egy cég a tagállam törvényei szerint jött létre, és székhelye is ott van, fı tevékenységi helye pedig valahol a Közösségen belül, azt a céget a Szerzıdés az elsı tagállamban alapított cégnek tekinti. Ez akkor is így van, ha a cég ott semmilyen üzleti tevékenységet nem folytat. 3.1.2. Szupranacionális cégek A közösségi jog új európai szupranacionális vállalat típusokat vezetett be azzal a céllal, hogy ezek még eredményesebben mőködhessenek az európai jogi környezetben. 3 új cégtípust fogadtak el: Európai gazdasági érdekcsoport (EEIG) 63 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Ez olyan jogi megoldás, mely európai cégek közötti együttmőködést hivatott elımozdítani, közvetlen profitszerzés célja nélkül. Tilos azonban szokványos értelemben üzleti tevékenységet folytatnia. Európai vállalat (Societas Europae – SE) Ez a vállalatforma lehetıvé teszi az európai vállalatok számára, hogy határokon keresztül is összeolvadjanak, illetve székhelyeiket egyik tagállamból a másikba áthelyezzék. 4 típusa: a. 2 részvénytársaság összeolvadása b. holding SE létrehozása c. SE leányvállalat létrehozása d. mőködı korlátolt felelısségő társaság átalakítása SE-vé Európai szövetkezet Ez a szövetkezetek létrehozását teszi lehetıvé a tagok szabad társulása alapján, igen népszerő, mivel kisvállalkozások számára jobban megfelel.

3.2. Versenytörvény A hagyományos gazdaságelmélet azt sugallja, ha az árukat és szolgáltatásokat a tökéletes versenyben állítják elı a leghatékonyabb módon, az optimális forráselosztás alkalmazásával. A domináns cégek azonban monopóliumot is szerezhetnek, illetve összehangolhatják tevékenységüket versenytársaikkal, hogy igazi verseny nélkül maximálizálják a nyereségüket. A legalább mőködıképes verseny kialakítása illetve a fogyasztóknak és a kisebb cégeknek a nagy gazdasági hatalmi csoportosulásokkal szembeni védelme érdekében olyan jogi szabályozásra van szükség, mely megelızi a piac lehetséges torzulásait. A versenytörvény mindig is fontos szerepet játszott a Közösségi törvényben, mivel észrevették, hogy nélkülözhetetlen az egységes európai piac létrehozása szempontjából. Ebbıl a felismerésbıl összetett versenypolitika született. 3.2.1. Az EU Szerzıdés 81. cikkének hatóköre Az EU Szerzıdés 81. cikke meghatározza azon jogszerőtlen magatartásokat, melyek megelızhetik, korlátozhatják vagy torzíthatják a versenyt a közös piac területén. Ezek a megállapodások, döntések és összehangolt gyakorlati megoldások szigorúan tilosak, ha észlelhetı hatásuk van a versenyre vagy az államközi kereskedelemre (de minimis elv). Az alábbi esetek azonban kivételt jelentenek ez alól a szabály alól: a. bizonyítani kell az áruk elıállítását vagy disztribúcióját, vagy elı kell mozdítani a mőszaki és gazdasági elırehaladást; b. a fogyasztóknak jár az ebbıl fakadó elınyök komoly része. c. csak olyan korlátozásokat tartalmazhatnak, melyek elengedhetetlenül fontosak a megállapodás céljainak elérése szempontjából; d. nem vezethet a verseny megszüntetésére a szóban forgó termékek jelentékeny része vonatkozásában.




Vitatott kérdés: a felek közötti, a termelés különbözı szintjein létrejött vertikális megállapodások, pl. disztribúciós megállapodás egy gyártó és egy kiskereskedı között. Vitatható, hogy egy ilyen megállapodás gazdaságilag káros-e, és a probléma többsége egyetlen csoportnyi kivételt képez. 3.2.2. Az EU Szerzıdés 82. cikkének hatóköre A 82. cikk tiltja az erıfölénnyel való visszaélést a közös piacon belül, így pl. azt is, hogy egy cég tisztességtelen vételi vagy eladási árat szabjon meg, vagy korlátozza a termelést, a piacot, vagy a technikai színvonalat a fogyasztók kárára. A cikk lényege a piaci hatalom kézben tartása. Az ilyen helyzetek meghatározása során azt kell bizonyítani, hogy a cég egyedül, illetve más cégekkel együtt élvez-e domináns helyzetet; ezt gazdasági elemzés eredményeként lehet megállapítani. Következésképpen az erıfölénnyel való visszaélés tényállását rögzíteni kell, ami eseti alapon történik. A domináns helyzet magában nem törvénytelen, de a Közösség igen szigorú jogi ellenırzést gyakorol az összeolvadások fölött, így a Bizottságnak komoly áttekintése van, ami azt jelenti, hogy az EU igyekszik elkerülni a piaci erı koncentrálódását. 3.2.3. Az EU versenytörvény alkalmazása Hagyományosan a Bizottság kizárólagos joga, hogy érvényt szerezzen a versenytörvénynek, ezért a létrejött szerzıdésekrıl értesíteni kell. Jelenleg az új rendszer, mellyel a rendszernek érvényt szereznek a decentralizálásra épül, emiatt az értesítési kötelezettséget eltörölték. A nemzeti bíróságok és versenyhatóságok most jogosultságot kaptak a 81. cikk teljes alkalmazására, ami végre lehetıvé teszi a Bizottság számára, hogy a versenytörvény legnyilvánvalóbb megsértéseire összpontosítsa figyelmét. A Bizottság továbbra is kezdeményezhet vizsgálatot panasz nyomán, illetve saját gyanú alapján is, és megállapíthatja, hogy egy adott cég valóban megsértette-e az EU törvényét. Nézeteltérés esetén az Európai Bíróságnak van döntési joga.

3.3. Gyakorlatok Esszé-jellegő kérdések: 1) Mutassa be a szupranacionális cégek formáit, azok alapvetı jellemzıit! 2) Mely esetek jelentenek kivételt az EU Szerzıdés 81. cikkének hatóköre alól?

Igaz-hamis kérdések: 1) Az EU Szerzıdés 43. cikke kimondja, hogy egy tagállam polgárainak tilos egy másik tagállamon belül céget alapítani. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis 65 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



2) A versenytörvény nélkülözhetetlen az egységes európai piac szempontjából. Igaz - Hamis Helyes válasz: Igaz 3) Az EU Szerzıdés 82. cikke alapján a domináns helyzet önmagában is törvénytelen lehet. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis 4) Az Európai Bizottság vizsgálatot csak panasz nyomán indíthat. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis 5) Egy cég korlátozhatja termelését akár a fogyasztók kárára is. Igaz - Hamis Helyes válasz: Hamis

Esettanulmány Microsoft: az Office csomagban volt egy integrált böngészı program, az Internet Explorer, mely ténylegesen megszüntette a rivális programot, a Netscape-et. A Microsoft azzal érvelt, hogy az Internet Explorer szerves része az Office szoftvernek, és nem választható szét a szoftver mőködésének veszélyeztetése nélkül. Piaci erıfölénnyel való visszaélésrıl van-e szó?

Magyar nyelvő irodalom és internetes források http://www.ajk.elte.hu/TudomanyosProfil/kiadvanyok/elektronikus/seminarium/est_quadam/ TothOrsolya-EgysegesEuropaiSzerzodesiJog.pdf http://www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak/SzaboB/7EU-szerzodesijog.pdf http://eduline.hu/archiv/filefolder/2003-07-23-11-36-48/2003-07-23-13-51-17/eurt.doc http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1666&format=HTML&aged= 0&language=HU&guiLanguage=en

Angol nyelvő források Arts. 81-82 of the EU Treaty Council Regulation No. 2137/85 of 25 July 1985 on the European Economic Interest Group 66 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Council Regulation No. 2157/2001of 8 October 2001 on the Statute for a European Company Council Regulation No. 1435/2003 of 22 July 2003 on the Statute for a European Cooperative Society

Angol nyelvő irodalom P. Craig, G. De Burca, EU Law – Text, Cases and Materials (2007)




A MODUL ÉRTÉKELÉSE XYZ vállalat az Egyesült Királyságban mőködik, és határainak bıvítése során belépést tervez a német, a magyar és a francia piacokra. A cég tulajdonosai úgy gondolják, hogy az Egyesült Királyság piacán elért sikerük biztosítja sikerüket ezen országokban is. A közelmúltban Önt bízták meg a cég nemzetközi bıvülésének irányításával. A három ország mikorkörnyezetének, a nemzetközi megjelenés módozatainak és megközelítési lehetıségeinek, illetve a belépés jogi feltételeinek ismeretében írjon 3000 szavas jelentést, melyben munkaadójának tanácsot ad az adott országokba való belépés megfontolandó szempontjairól. Javasolja, melyik országba érdemes legelıször belépni, és indokolja a döntést. MEGJEGYZÉS: a vállalkozás jellege nincs meghatározva, így szabadon választhat Önhöz közel álló vállalat típust.


A MODUL TANANYAGA ÜZLETI JOG ÉS A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGTANA

Recommend Documents