A magyar településhálózat helyzete és távlatai Tomay Kyra, PhD Nemzetközi, Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság VÁTI Nonprofit Kft. BME URBANISZTIKA, 2011. november 28.
Településhálózat-fejlesztés Magyarországon (?) • 1951. Törvényerejű rendelet a város‐ és községrendezésről (3 kategória, + 2 osztályon felüli város. III/C kategória – építési engedély is tiltva) • 1971 . Országos Településhálózat fejlesztési Koncepció (OTK)Szigorú településkategorizálás, 9 elemű hierarchia, 2000 „központi szerepkör nélküli települések”. Cél az intézményhálózat differenciált kiépítése. Távlati koncepció hiánya.
Az Országos Településhálózat‐fejlesztési Koncepció kategóriái Központi szerepkör
Települések száma
Országos központ
1
Kiemelt felsőfokú központ
5
Felsőfokú központ
7
Részleges felsőfokú központ
111
Középfokú központ
65
Részleges középfokú központ
41
Kiemelt alsófokú központ
142
Alsó fokú központ
530
Részleges alsófokú központ
292
Budapest agglomerációba tartozó települések
44
Egyéb település
2071
Településhálózat-fejlesztés Magyarországon (?) • 1985. Ogy. Határozat a terület‐ és településfejlesztés hosszú távú feladatairól – falvak felé is fordul • 1998, 2005: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) • 2007‐2010: Országos Településhálózat‐fejlesztési Koncepció (OTfK) munkálatok • 2012: Új OTK?
Háttér, előzmények Előzmények, tervezési folyamat • A magyar településhálózat helyzete és távlatai: helyzetértékelő jelentés. Ogy. Határozat Koncepció ez alapján. • Egyeztetések • 2007 tele‐2008 tavasza (Megyei Jogú Városok Szövetsége, Községek Kistelepülések és Kistérségek Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége , Faluszövetség) • 2009 január: Önkormányzati és településszövetségek, újabb kör. • 2009: Szaktárcák. 2009: Beérkezett vélemények szintetizáló áttekintése Háttérvizsgálatok folyamatos végzése: adatok, elemzések folyamatos aktualizálása (demográfia, térinformatikai rendszer) 2010: Finomítások, kiegészítő vizsgálatok az elhúzódó tervezés során.
Keretek, alapelvek a tervezés során • A rendszerváltozással a hierarchia csökkent • Települések versenye alakult ki • A településhálózat alakulását döntően a piaci folyamatok határozzák meg • Magyarország négy szomszédos országával együtt az Európai Unió tagja, a piaci folyamatok ezeken a határokon akadály nélkül működnek • Globalizáció, IKT technológiák robbanásszerű fejlődése • Helyi adottságok és regionális együttműködés felértékelődése
Keretek, alapelvek a tervezés során II. • A gazdasági, szellemi erőforrások a városokba koncentrálódnak, ezt erősíti a támogatáspolitika is, de nincs (település/város)hálózati koordináció • Város és térsége szerves egységet, egymástól külön nem választható, együtt kezelendő rendszert jelent • Szuburbanizáció, nagyvárosi területi terjeszkedés • Elnéptelenedő kistelepülések, szegregáció
EU szakpolitikai keretei
Nemzetközi trendek Globalizáció Urbanizáció IKT Demográfiai folyamatok Válság
MAGYARORSZÁG TELEPÜLÉSHÁLÓZATA
Közép-Kelet Európai fekvés Földrajzi helyzet Történelem
Policentrikusság Városközpontúság Falu=vidékfejlesztés Város-vidék kapcsolatrendszer, funkcionális térségek
EU szakpolitikai keretek • Nincs egységes településhálózat‐fejlesztési politika • Alapelvek, ajánlások • „informális” településfejlesztési dokumentumok (ESDP, Lipcsei Charta, Marseille, Toledo) • Alapcél: településhálózat kiegyensúlyozott, policentrikus fejlesztése • Városközpontú fejlesztéspolitika • Falu – vidékfejlesztési”kategória”
Hazánk településhálózata Budapest-túlsúly, vízfejeffektus
Kvázi kiegyensúlyozott városhálózat
A településhálózat jellegzetes térségei
Budapesti agglomeráció Regionális pólusok Mezővárosok-óriásfalvak Aprófalvak-kis-,középvárosok Tanyás térségek
A településhálózat hazai problématerületei ‐ amire a dokumentum választ adhat ‐
• • • • •
I. Sűrűsödési, átrendeződési konfliktus II. Csomópontok gyengesége III. Hiányok/lukak a hálózatban IV. Hálózati kapcsolatok / hálózati kohézió V. A hálózatmenedzsment (az irányítás gondjai)
I.
Sűrűsödési és átrendeződési konfliktus:
• •
Szuburbanizáció – városi területek kiterjedése Városmagok kiüresedése
A foglalkoztatás központjai 2001
Jelmagyarázat foglalkoztatott/nkm 50.1 - 1630.3 10.1 - 50 0 - 10
Urbanizációs központok
Jelmagyarázat autópálya autóút Mesterséges felszínek 100 fő/nkm feletti népsűrűség
Területhasználat Budapest térségében
# S
# S
ESZTERGOM
VÁC
# DOROG S # Göd S SZENTENDRE
# S
Pomáz
# S
Budakalász
# S
# S
DUNAKESZI
# S
# S
# S
# S
Veresegyház
Fót
Pilisvörösvár
# S
GÖDÖLLŐ
Isaszeg
# S Budakeszi
# S
# S
BICSKE
#BUDAPEST S Biatorbágy
# S
# S
Pécel
BUDAÖRS
# S
Törökbálint
Maglód
# S
# S # S Dunaharaszti
# S ÉRD
SZÁZHALOMBATTA
# S
SZIGETSZENTMIKLÓS
# S
# S
# S
# S Vecsés
Jelmagyarázat Gyömrő
# 10 ezer főnél S
népesebb t elepülés aut ópálya aut óút
# S Gyál
Üllő
# S
főút
MONOR
Közút
# S Szigethalom
# S
Pilis
Mesterséges felszínek Mezőgazdasági t erület ek Erdők,természet közeli területek Vízenyős terület ek, vízfelszínek
Szuburbanizáció
II. Csomópontok gyengesége • • • •
Budapest nemzetközi szerepköre (európai hálózati csomópont) Regionális központok szintje gyenge/hiányzik (nagyhálózati csomópont) Megyeszékhelyek gyengülése Húzó iparvárosok instabilitása
Európa városhálózata
Budapest nemzetközi szerepköre (európai hálózati csomópont)
Nemzetközi jelentőségű nagyvárosok vonzáskörzete
Forrás :ELTE - VÁti
Regionális és tengelyek Regionálispólusok fejlesztési pólusok és tengelyek Kassa Bécs
Pozsony Salgótarján Miskolc Sopron
Ungvár/ Kijev
Nyíregyháza
Eger Győr
Tatabánya Debrecen
Nagyvárad
Budapest Szombathely
Szolnok
Székesfehérvár Veszprém Dunaújváros
Zalaegerszeg
Kecskemét Hódmezővásárhely
Békéscsaba
Nagykanizsa
Nemzetközi tengely Kaposvár
Szekszárd
Regionális tengely Szeged
Regionális központok szintje gyenge/hiányzik Zágráb
Jelmagyarázat
Szabadka/ Belgrád
Pécs
Eszék
Arad
Fejlesztési pólus Fejlesztési társközpont Fejlesztési alközpontok
Húzó iparvárosok instabilitása
III. Hiányok/lukak a hálózatban • Perifériák – lefedetlen terek a városhálózatban: bennük gyenge, funkcióhiányos vidéki kisvárosok, és települések elnéptelenedése • Szegregálódó kistelepülés rendszerek (vidéki gettók)
Társadalmi-gazdasági szempontból leszakadó települések
Jelmagyarázat Külso, belso perifériák társadalmi-gazdasági szempontból elmaradot t (2006) és egyben önhibáján kívül hátrányos helyzetű települ és (2005)
IV. Hálózati kapcsolatok / hálózati kohézió: • Kooperáció hiánya: településközi együttműködés gyenge, elaprózott rendszer • közlekedési hálózatok elégtelensége: – központok és környezetük kapcsolata (főleg tömegközlekedési hiány), – nagytérségi elérhetőségi kapcsolatok (tranzverzális kapcsolatok)
• Város és vidéke egysége, funkciómegosztása • Határon átnyúló kapcsolatok
A településhálózat jellemzői: hálózati potenciál
A hálózati potenciál és közlekedés kapcsolata
Város és vidéke egysége, funkciómegosztása
Területi integrálódás Európába (OTK 2005)
Határon átnyúló kapcsolatok BERLIN, HAMBURG, KOPPENHÁGA
Jelmagyarázat:
MOSZKVA, KIJEV
PRÁGA
Növekedési tengely
Budapest kisugárzó zónája
PÁRIZS, LONDON BÉCS
Határon átnyúló vonzáskörzet és városkapcsolat
POZSONY
BUDAPEST
országos növekedési pólus LJUBLJANA
regionális növekedési pólus
MILÁNÓ ZÁGRÁB
BELGRÁD
BUKAREST
SZARAJEVÓ
ATHÉN, SZÓFIA
Regionális központok
V. A hálózatmenedzsment (az irányítás gondjai) • • • •
Településhálózati funkciók, szintek, szerepek, pozíciók definiálatlansága (pl. állami feladattelepítés) Településhálózati koordináció (országos, regionális, megyei?) Alulról jövő kezdeményezések gyengesége, decentralizáció hiánya Elaprózott önkormányzati rendszer(?)
Úton egy új koncepció felé… • Ez nem új Országos Területfejlesztési Koncepció (annál szűkebb a terrénuma, annak egyik része/metszete) – a jelenleg is zajló felülvizsgálat egyik fontos pillére lehet • Nem ad választ a rurális területek, a falvak, a tanyák stb. minden problémájára, nem helyettesíti a vidékfejlesztési politikát (Bár a városok fejlesztése az egyik leghatékonyabb vidékfejlesztés is (ESDP)) • A városok és környékük új típusú integrálódását segíti elő, az együttműködés egy lehetséges területi metszetét adja, így legalább a falvak jelentős része számára esélyt ad egy gazdaságilag megalapozottabb fejlődésre
Átfogó célok 2020‐ig • Nemzetközileg versenyképes policentrikus városhálózat kialakulásának és működtetésének az elősegítése. • Az elérhetőség és hozzáférés biztosítása, a közlekedési és az IKT‐ rendszerek kiemelt fejlesztése. • Új típusú, kiegyensúlyozott város–vidék viszony kialakítása. • Közszolgáltatások hatékony és méltányos területi szerkezetben történő fejlesztése. • A hálózati elemek együttműködésének erősítése. • A települések értékekeivel való fenntartható gazdálkodás.
Policentrizmus • EU új területpolitikai irányelve – Előfeltevés: a policentrikus térstruktúra hatékonyabb, méltányosabb és fenntarthatóbb mint a monocentrikus – Kiegyenlítettebb térstruktúra kialakítása, a szubszidiaritás elvét követő decentralizáció – A dinamikus központokra támaszkodva be kell vonni a perifériákat a fejlődésbe • Morfológiailag és funkcionálisan is értelmezendő, távlatilag a kettő összehozandó Gyakorlatban: – A funkciók hatékony teljesítése a központokban – Elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e‐ügyintézés, a termék vagy a fogyasztó mozgatása)
Funkcionális városi térségek (FVT) • FVT: a város, mint térszervező, munkaerőpiaci és szolgáltató központ és az általa integrált térség (lehet két, vagy több központ is) • Város és vidéke, a vidék és a központja, lokalitás, városrégió • Magyar előzmények és az európai ESPON kutatások újrafogalmazása • Ez formai kereteket adhat az új város–falu viszony megteremtéséhez • Nagyságát alapvetően meghatározza az ingázás, a munkaerővonzás, a szolgáltatások vonzáskörzetei és az elérhetőség. • Vertikális munkamegosztásban (hierarchiában) elfoglalt helyet meghatározza: – Nagyságrend és a funkciók komplexitása – Gazdasági erő/aktivitás (munkahely, GDP stb.) – Üzleti, fogyasztási szolgáltató központ – Településhálózati adottságok, földrajzi helyzet
Gazdasági mutatók: nettó árbevétel
Közszolgáltatások elérése: komplex központiság mutató
Gimnáziumok és ellátási körzetük
Kórházak és ellátási körzetük
Munkaügyi központ kirendeltségei
Szociális és gyámhivatalok
Munkaerőpiaci vonzáskörzetek és a kistérség‐határok
Típusok 1) Nemzetközi jelentőségű metropolisz térség 2) Nemzeti jelentőségű funkcionális nagyvárosi térségek 3) Regionális jelentőségű (esetenként több kistérségre kiterjedő funkciójú) funkcionális nagy‐ és középvárosi térségek 4) Térségi szerepkört betöltő funkcionális közép‐ és kisvárosi térségek (50 000 fő lakosságszám alatti térségközpontok körzetei) Ezen belül speciális hazai településhálózati jellegzetességekre reflektáló alcsoportok: 4A) Mezővárosias‐tanyás térségek 4B) Aprófalvas térségek
Nemzeti jelentőségű nagyvárosi körzetek
Regionális jelentőségű nagy- és középvárosok térségei
Funkcionális Városi Térségek szintjei és típusai
% #
%
#
V &
%
%
%
%
%
#
#
%
#
%
#
#
%
%
#
%
#
# %
%
%
%
% %
%
V &
%
% %
%
#
%
#
%
%
#
%
#
Jelmagyarázat
#
#
V &
%
%
%
#
%
#
%
V & #
V &
%
FVT-központok hierarchiája
%
% %
#
%
V &
% %
%
%
% %
V &
% %
# #
%
%
#
%
#
%
#
#
%
#
#
%
#
#
%
V &
#
%
%
#
%
%
%
'W
% #
#
#
%
#
#
#
%
V &
%
#
#
% %
%
% %
%
W '
10000 fő alatt 10000 - 50000 50000 - 100000 100000 fő felett főváros
FVT-tipológia metropolisz térség nemzeti jelentőségű központ és térsége regionális jelentőségű központ és térsége térségi jelentőségű központ és térsége aprófalvas térség mezővárosias településszerkezetű térség
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]