A sportfinanszírozás dimenziói
A magyar sportfinanszírozás helyzete európai összehasonlításban Onyestyák Nikolett
Az egyéni sportolás és fizikai aktivitás finanszírozása A sport szervezetrendszerének finanszírozása A sport intézményrendszerének a finanszírozása Y=Ra+Rs+Rm+Rf+Rg+Rp
Ra: sportolótól származó bevétel Rs: helyszíni fogyasztók Rm: médiumok közvetítési díj Rf: vállalatok marketingeszköze Rg: generált járulékos bevétel Rp: közösségi támogatás
A sport szervezeti rendszerének sajátosságai Európában
Y=Ra+Rs+Rm+Rf+Rg+Rp
Informális sport: Y=0 Magánfinanszírozású sport: Ra+Rs+Rm+Rf+Rg>Rp
Részvételi finanszírozás Külsı finanszírozású sport
Közönségsport Vállalati / marketingsport Médiasport Vegyes magánfinanszírozás
Miniszteriális képviselet: 10 oktatási, 8 kulturális, 7 egyéb Nemzeti sportrendszerek:
Bürokratikus (Fro) Küldetéses (önkéntes civilszféra) (No, Olo) Vállalkozási (gazdasági kereslet) GB Szociális (szociális partnerek együttmőködése)
Közösségi finanszírozású sport
Állami Önkormányzati
Sportaktivitás aránya
Egyre kevésbé sportolnak sportszervezeti keretek között az emberek (10-30%)
1
A sportágazat GDP-hez viszonyított aránya, Magyarországon csak 0,32%
Közvetlen sportfinanszírozás aránya a költségvetésbıl, Magyarországon 0,25%-0,3 % közötti
Egy fıre jutó közösségi sportfinanszírozás értéke
Az állami költségvetésbıl támogatásban részesülı sportolók – elsısorban az elit és az elit utánpótlás sportolókat érinti mindenhol
A magyar sport szervezeti keretei
Nincsenek regionális szinten megvalósító középszintő területi egységek.
Nincs sportot segítı professzionális szervezet, amely egységesen irányítja a kormányzati pénzek elosztását, felhasználását és ellenırzését,
A sport szervezeti rendszere széttagolt.
A versenysport eredményessége a nyári olimpiákon szerzett érmek száma
A sport szervezeti keretei 2004-2007
2
A nem kormányzati szervezeti rendszer
Sportszövetségek bevételei
Sportági szakszövetségek
Nemzetközi követelmény (IOC, AGFIS, FIDE tagság) Tagsági követelmény (minimális mőködı sportszervezetek száma - 10) Sportolói követelmény (igazolt, versenyengedéllyel rendelkezı sportolók minimális száma - 100) Szabályozási követelmény (elıírt szabályzatok megléte) Versenyrendszeri követelmény (meghatározott idın keresztül folyamatosan mőködtetett országos bajnoki versenyrendszer mőködtetése – 3 év)
Sportszövetségek kiadásai
Közalapítványok Az Stv2004 alapján két közalapítvány mőködik:
Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidısport az Egészséges Életmódért Közalapítványt (NISZKA) a gyermek, ifjúsági, szabadidısport valamint a fogyatékkal élık sportjának állami feladatainak ellátására. Mára gyakorlatilag az alapítványhoz csatolt adómentes sportolói ösztöndíjak (Gerevich-ösztöndíj) jelentik az alapítvány létének egyetlen racionális indokát.
Mezı Ferenc Sport Közalapítványt a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, valamint a kiemelkedı sportszakemberek anyagi megbecsülésére hozták létre.
A kormányzati szervezeti rendszer A kormányzati munka fıbb feladatai: – Jogszabályi feltételek meghatározása (a sporttörvény végrehajtási rendeletei) – Sporttevékenység állami támogatása (iskolai és felsıoktatási sport, szabadidıs sport, minıségi sport, sportvállalkozások) – Sporttal kapcsolatos nemzetközi együttmőködések (nemzetközi szerzıdések, kormánygaranciák, stb.) – Sportlétesítmények létrehozásával, fejlesztésével és mőködtetésével kapcsolatos feladatok – Törvényességi felügyelet – Sportinfrastruktúra kiépítése, benne a sportinformációs rendszer és a sportegészségügyi hálózat kiépítése
A sportfinanszírozás módszere
Nıtt az informális sport szerepe
nıtt a sportolást szolgáltatásként igénybe vevı nem egyesületi tagként sportolók száma.
A magyar szabadidısport forgalma 2004-2005-ben mintegy 7090 milliárd forint. (a közel 320 Mrd Ft-os kerékpár forgalom ebben nem szerepel).
az önkormányzatok szabadidısportot érdemben nem támogatják, összességében nagyságrendileg 1 milliárd forintot
a 10 ezer fı alatti települések labdarúgó csapatainak és egyéb sporttevékenységének támogatása, a falvak és a kisebb városok kiemelt sportrendezvények támogatását is belevéve: évente 3 -5 milliárd forint
3
Finanszírozási források
A sportágazat részesedése Magyarországon a GDP-bıl 0,7-1 %ra tehetı
Magyarországon a közvetlen állami sportfinanszírozás értéke az állami költségvetésbıl 0,25%-0,3 % közötti
A sport költségvetésben a szerencsejátékból való bevétel nem meghatározó.
Az önkormányzati finanszírozás keretében az önkormányzatok összesen a központi állami finanszírozási források 1,5- 2,5 szeresét költik sportfinanszírozásra.
Szabadidısport támogatása
A központi sportfinanszírozás módszere
Az olimpiai, világbajnoki és Európa bajnoki érmeken, helyezéseken kívül, nincs megfelelı mérési, nyilvántartási, ellenırzési rendszer
A központi költségvetésbıl elsısorban intézményeket, szervezeteket és eseményeket finanszíroznak, célok, feladatok és programok helyett
A források felosztása elkülönült szervezeteken, döntési mechanizmusokon keresztül történik, amely növeli a mőködési, fenntartási költségeket
Szerkezeti aránya egyoldalúan az elit sportot preferálja.
A források felosztása bázis alapon történik
Az egyes években megjelenı pótlólagos finanszírozási források elosztásáról kevésbé transzparens módon döntenek.
A profi sport finanszírozása
A források felosztása nem egy egységes sportstratégia keretében történik, hanem a több száz kisebb-nagyobb rendezvény közvetlen támogatása regisztrációk, kvázipályázatok és alkuk rendszerén keresztül.
A futballipar ráfordítás szerkezete
Az elit sportoló finanszírozása
4
Sportolói támogatás
A minıségi sportba való bekerülést, az elit sportolók megélhetését és sporttevékenységét sokrétően és nagyvonalúan finanszírozza a központi költségvetés.
A különlegesen tehetségeseket ez a támogatás egész életükben elkíséri, akár 40-50 évvel a kimagasló sikert követıen is járadékot kapnak. (máshol nincs erre példa)
Magyarországon a támogatásban részesülı sportolók száma (aktív és járadékos) nagyon magas
Kiugró sportteljesítmények elérésének támogatása
Az elit sport finanszírozásának megoszlása
A támogatások legnagyobb részét (96%) a MOB kezeli
Utánpótlás nevelés
Az utánpótlás nevelési rendszer szereplıi és finanszírozása
A magyar utánpótlás nevelési rendszer egyoldalú, a NUSI-NUPI koordinálásával folyó elitsportoló képzés nemzetközileg is versenyképes
Az utánpótlás nevelés az egészségmegırzés, egészséges életmódra szoktatás, a látványsportok fogyasztói szokások kialakítás feladatait csak szőkebb körben, korlátozottan tölti be.
A nevelési központok, akadémiák rendszere elsısorban a labdarúgás területén most kezd beépülni.
5
A Sport XXI. Program költségvetési támogatása 2004-2007 (MFt)
Az iskolai, diák és felsıoktatás sportjának támogatása 2006-ban
A Héraklész-program költségvetése 2006ban
A sportinfrastruktúra létesítésének és fenntartásának finanszírozása Az állami sportlétesítmények a NUSI keretében kerületek összevonásra 2007. január 1-tıl. 6 különálló olimpiai sportközpontban mőködnek: Budapesti Olimpiai Központ Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai központ Északnyugat-magyarországi Olimpiai központ (Tatai Edzıtábor) Közép-magyarországi általános Olimpiai központ (Dunavarsányi edzıtábor) Balaton Általános Olimpiai központ Nemzeti Kajak-kenu és Evezıs Olimpiai központ
A nemzetközi sportesemények rendezésének finanszírozása
Sportlétesítmények
A szabadidısport és látványsportok tekintetében a hazai sportinfrastruktúra jelentıs lemaradásban van az európai országokétól
A hazai sportlétesítmények 80 %-a önkormányzati tulajdonban van.
Az elit sport infrastruktúra ellátottsága versenyképes, állapotuk azonban leromlott, ezért az üzemeltetésük drága
A sportlétesítmények fejlesztésének központi költségvetési támogatása jelentıs részben egyedi döntéseken alapul.
A legjobb európai gyakorlatban transzparens, mindenki által elérhetı pályázatok útján, mérhetı feltételek alapján valósítják meg.
A Sport XXI. Nemzeti Stratégia keretében megfogalmazásra került sportlétesítmény fejlesztéshez a korábbi évek beruházásait nagyságrendileg meghaladó állami sportfinanszírozási hozzájárulás szükséges.
-- Forma-1 Magyar Nagydíj
150-200.000 nézıt vonz. A Hungaroring Sport Zrt. 3,150 milliárd forint állami támogatásban részesül évente.
– Kiemelt hazai rendezéső sportesemények – Kiemelt biztonsági kockázatú sportesemények
a labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong sportágakban a hivatásos és vegyes versenyrendszer (nemzeti bajnokság) keretében szervezett mérkızések, az elsı osztályú mérkızések, a nemzetközi kupamérkızések, a nemzeti válogatottak mérkızései, a labdarúgás sportág esetében a hivatásos és vegyes versenyrendszerben (nemzeti bajnokságban) szereplı csapatok részvételével lebonyolított minden rendezvény, bizonyos, elıre rögzített feltételek megvalósulása esetén.
6
A sportesemények megrendezésének szempontjai
Világesemények finanszírozása
Magyarország évente 3,1 Mrd Ft-ot fordít a Forma – 1 Magyar Nagydíj támogatására, amely a teljes sportköltségvetés nagyságrendileg 15 %-a. Az európai gyakorlatban a Forma-1 megrendezését a sport költségvetésébıl nem támogatják.
Más világesemények támogatására a sportköltségvetésbıl éves szinten 400 - 500 M Ft-ot fordítanak. (Angliában többszörös sportköltségvetés mellett évente maximum 1,1 Mrd forintot fordítanak erre a célra, Finnországban nincs állami hozzájárulás.)
Az európai gyakorlatban a világesemények támogatásának ellenırzése sportszakmai jellegő. A támogatást követıen mérik az esemény hatását a szabadidısportra és az egyesületi tagok számára.
2006-ban rendezett sportesemények Magyarországon
Az állam sportszövetségeken keresztül nyújtott támogatási rendszere
- a sportrendezvény hazai megrendezésének eredményességi, kvalifikációs,sportdiplomáciai szerepe; – a sportrendezvényen részt vevı országok, sportolók, nézık várható száma; – a sportrendezvény közvetítésének a Magyar Köztársaság nemzetközi megítélésére gyakorolt hatása; – a sportrendezvénnyel összefüggı létesítményfejlesztés, beruházás sportágfejlesztési és sportpolitikai, valamint gazdaságösztönzı hatása; – a sportrendezvénnyel összefüggı létesítményfejlesztéshez, beruházáshoz rendelkezésre álló költségvetési, önkormányzati és egyéb források; – a sportrendezvénnyel összefüggı létesítményfejlesztéshez kapcsolódó egyéb sportcélú állami támogatási igény; – a sportrendezvény megrendezésébıl származó esetleges nyereség.
Sportszövetségek finanszírozása
A sportszövetségek nagymértékben függnek az állami támogatástól, bevételükben az állami finanszírozás értéke meghaladja a 30 %-ot. A tagdíj bevételük minimális, 1 %-os nagyságrendő, (legjobb európai gyakorlat szerint 25-40%)
A szövetségek összes kiadásának 22 %-át a mőködési kiadások teszik ki
A szövetségek pénzügyi, teljesítmény nyilvántartási rendszere hiányos, különbözı nyilvántartási rendszerekben dolgoznak
A sportszövetségek tevékenységének központja az elit sport fenntartása és menedzselése.
Az állami sporttámogatások rendszere háromcsatornás: – A sporttevékenység folytatásához az állam fıszabályként az évente a költségvetési törvényben meghatározott összegő támogatást nyújtja (állami támogatási szerzıdés) – A szerencsejátékok bevételének meghatározott százaléka a sportba visszaáramlik a következık szerint:
A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának 12%-a a bukmékeri rendszerő fogadások játékadójának 50%-a A sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a sport támogatására kell fordítani,
– A támogatási rendszerben lehetnek közvetlen normatív támogatások is.
7
Önkormányzati sportfinanszírozás
Háztartások sportcélú kiadásainak megoszlása
A magyar szponzorálási piac jellemzıi – A globális világsportban népszerő sportágakban nincs elismert magyar sportoló, csapat a magyar szponzorációs piacnak nincs húzóereje – A gyakorlatilag csak a nagy világversenyek idején érdekes, a hétköznapokon nem igazán közönségvonzó és médiaképes elit sportokban a marketing befektetések nagy kockázatúak, csekély megtérüléssel kecsegtetnek. – A lokális piacon meglévı sport és médiaértékek sem jól menedzseltek, hiányoznak a felépített márkák, (kivéve a férfi vízilabdát, a nıi kézilabdát és a nagy média háttérrel rendelkezı úszás) – meglehetısen tıkeszegény az a lokálpatrióta közép- és nagyvállalkozói réteg, aki az üzleti lehetıségeken túl segíteni tudná a helyi sportot.
Ajánlások – mérési nyilvántartási rendszer
Ajánlások, lehetséges megoldások
Egyértelmő, világos és egységes mérési, nyilvántartási rendszer bevezetése, az eredmények rendszeres publikálása és közzététele.
A rendszeresen sportolók és a nem sportolók egészségügyi mutatóinak elemzése,
Az igazolt versenyzık egységes nyilvántartási rendszerének bevezetése.
A Sport XXI. Nemzeti Stratégia illetve a sportfinanszírozási stratégiához kapcsolódóan konkrét ütemterv, akcióterv készítése felelısökkel, határidıkkel, mérföldkövekkel, döntési kompetenciákkal.
8
Ajánlások A magyar sport szervezeti keretei
A jelenlegi szakállamtitkárság által ellátott nagyszámú és összetett feladatrendszert megosztja a nem kormányzati szervezetrendszerrel.
A központi sportkormányzásnak a szabályozási és az ellenırzési funkciókra kell fókuszálnia, a sportrendszer mőködésével kapcsolatos feladatok világos eljárási renddel rábízhatók civil szervezeti rendre.
A sokféle státuszú szövetségi rendszer egyszerősítése.
A mostani köztestületi rendszer átalakítása. Lehetséges alternatíva a Nemzeti Sportszövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság ernyı szervezetté alakítása.
Ajánlások A magyar sport szervezeti keretei
Másik alternatíva egy egységes ernyıszervezet létrejötte (Nemzeti Sportszövetség és Olimpiai Bizottság (NSOB)), amelynek három tagozata a multisport, a nem olimpiai és olimpiai sportágak lehetnek.
A Nemzeti Sporttanács illetve a mai két közalapítvány bázisán, egységes, a teljes sportvertikumot magába foglaló Nemzeti Sportalapítvány létrehozása.
Az önkormányzati törvény illetve kapcsolódó jogszabályok átalakítása szükséges, amiben megadhatók az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges szervezeti keretek.
Finanszírozási források
Finanszírozási források
a sportolási bázis szélesítésével, a szabadidısport aktivitásának növelésével érhetı el. (több tízmilliárd Ft-ot jelentene)
A sportszervezeteknek, szövetségeknek és a sportszféra minden szintjén valódi szolgáltatásokat kell kiépíteni és mőködtetni.
Az állami sportköltségvetés kiváltása, bıvítése hosszabbtávon kiszámítható és tervezhetı szerencsejáték alap létrehozásával.
A szerencsejáték alapból származó pénzek felhasználása egyértelmő, világos, elıre meghatározott alapelvek és módszerek alapján, a Nemzeti Sportalapítványon át
Az állami célok egyértelmő megfogalmazása és ehhez finanszírozási források rendelése és a források felhasználásának ellenırzése.
Az elit sporthoz és a szabadidı sporthoz kapcsolódó finanszírozási források egyértelmő szétválasztása.
A központi sportfinanszírozás módszere
Az Európai Uniós források bevonása a sport területére
A szervezeti finanszírozási struktúra egységesítése, az áttételek csökkentése
Fejlesztési programok közös kialakítása alapján elsısorban a humán infrastruktúrához kapcsolódó források elérhetıvé válnak mind sportlétesítmények létrehozása, felújítása, mind a sportaktivitás növelése, gyermek és ifjúsági sport területén.
Egyértelmő mérési, értékelési szempontok bevezetése a források hatékony felhasználásának ellenırzésére.
A finanszírozáshoz kapcsolódó „benchmarkok” bevezetése. (pl: A központi költségvetési összegek felhasználási költsége („mőködési költség”) a teljes sportvertikumban ne haladhassa meg a 7%-ot.)
A szabadidıs sport, benne a gyermek- és iskolai sport támogatási arányának jelentıs növelése.
Üdülési csekk mintájára „sportolási csekk” bevezetése.
Hosszú távú marketing kampány szervezése a sportaktivitás növelése, az egészséges életmód terjesztése érdekében.
Társaságok, sportolók, egészségügyi szervezetek, biztosítók, szponzorok bevonása, egységes „brand” kialakítása.
9
A központi sportfinanszírozás módszere
Intézmények és szervezetek helyett ellenırizhetı és mérhetı célok, programok és projektek támogatása.
A finanszírozás tekintetében egységes, a sport valamennyi szereplıjét magába foglaló szervezet létrehozása, megbízása. A kormányzat a stratégiai és konkrét célok, a célok teljesítését mérı eszközrendszer és szankciók együttes nyilvános megnevezésével éves szerzıdést köt az alapítvánnyal/tanáccsal.
A központi sportigazgatás rendszerén történik elsısorban a központi sportlétesítmények fenntartása és fejlesztése, valamint az ellenırzési feladatok Hatékonyan kell kontrolálni, hogy az állami pénzek elköltésével valóban sikerült-e a megfogalmazott célokat elérni, és a központi erıforrások felhasználása milyen hatással volt a sportrendszer egészére.
Sportlétesítmények finanszírozása
Utánpótlás nevelés és sportolói támogatások
Az utánpótlás-nevelés, sportra nevelés keretében az elit sportolók kiválasztásán és menedzselésén túlmenıen egészségmegırzést és az egészséges életmódra szoktatást hatékonyan és célzottan segítı programok, projektek kidolgozása
A különbözı szétaprózott diák-, gyerek és ifjúsági sporttámogatások összevonása
A sportolókra fordított központi támogatási rendszer sportstratégiai, sportpolitikai céloknak megfelelı felülvizsgálata.
A külsı magánfinanszírozók által nem megfelelıen megfizetett, de kiugró sportteljesítményekre képes elitsportolók és a professzionális sportolók megkülönböztetése.
A sportolók lehetıségeinek bıvítése az elitsportolói pályafutásuk befejezését követı idıszakra. oktatási és szakképzési programok kidolgozása.
Világesemények finanszírozása
A helyi és országos sportlétesítményekre vonatkozó nyilvántartási rendszer bevezetése. A sportlétesítményekre vonatkozó „benchmark” kialakítása, mérése, értékelése, publikálása.
Forma-1 támogatása csak üzleti alapon, egyértelmő gazdaságossági számítások alapján történjen.
A sportlétesítmény fejlesztéshez kapcsolódóan prioritások meghatározása, a fejlesztési ütemezés tervezése.
A világesemények finanszírozására fordított állami támogatás értékének fixálása, a világesemények „versenyeztetése.”
Az állami támogatással megvalósuló sportlétesítmény fejlesztésen belül az önkormányzati szerepvállalás bıvítése.
Az eseményekhez kapcsolódó támogatás céljának egyértelmő meghatározása, a támogatás hatásának mérése.
A létesítményfejlesztésekre egyértelmő, világos, átlátható és hosszú távú program és pályázati rendszer kialakítása.
Az olimpiai sportközpontokra fordított támogatás mérése, értékelése, sportági bontásának meghatározása. Az egyes létesítmények kihasználtságának bemutatása.
A pályázatok elkészítésének megkönnyítése érdekében a pályázathoz kapcsolódó közös elektronikus adatbázis létrehozása.
Sportszövetségek finanszírozása
A szövetségeknek a sportáguk teljes vertikumának, így a szabadidıs sport tevékenységek gazdájának is kell lenniük. minél szélesebb jogkörök megadása
A szabadidıs sport fejlesztése nemcsak misszió (sportoló nemzet), hanem valós gazdasági érdek is, jelentısen bıvítheti a szövetségi erıforrásokat is.
A sportszövetségek adminisztrációjához kapcsolódó közös „back office” létrehozása, amely egyszerősíti, és hatékonyabbá teszi az adminisztrációt
10
