A magyar sportfinanszírozás helyzete európai összehasonlításban Onyestyák Nikolett
A sportfinanszírozás dimenziói Az egyéni sportolás és fizikai aktivitás finanszírozása A sport szervezetrendszerének finanszírozása A sport intézményrendszerének a finanszírozása Y=Ra+Rs+Rm+Rf+Rg+Rp
Ra: sportolótól származó bevétel Rs: helyszíni fogyasztók Rm: médiumok közvetítési díj Rf: vállalatok marketingeszköze Rg: generált járulékos bevétel Rp: közösségi támogatás
1
Y=Ra+Rs+Rm+Rf+Rg+Rp
Informális sport: Y=0 Magánfinanszírozású sport: Ra+Rs+Rm+Rf+Rg>Rp
Részvételi finanszírozás Külsı finanszírozású sport
Közönségsport Vállalati / marketingsport Médiasport Vegyes magánfinanszírozás
Közösségi finanszírozású sport
Állami Önkormányzati
A sport szervezeti rendszerének sajátosságai Európában
Miniszteriális képviselet: 10 oktatási, 8 kulturális, 7 egyéb Nemzeti sportrendszerek:
Bürokratikus (Fro) Küldetéses (önkéntes civilszféra) (No, Olo) Vállalkozási (gazdasági kereslet) GB Szociális (szociális partnerek együttmőködése)
2
Sportaktivitás aránya
Egyre kevésbé sportolnak sportszervezeti keretek között az emberek (10-30%)
3
A sportágazat GDP-hez viszonyított aránya, Magyarországon csak 0,32%
Egy fıre jutó közösségi sportfinanszírozás értéke
Közvetlen sportfinanszírozás aránya a költségvetésbıl, Magyarországon 0,25%-0,3 % közötti
4
Az állami költségvetésbıl támogatásban részesülı sportolók – elsısorban az elit és az elit utánpótlás sportolókat érinti mindenhol
A versenysport eredményessége a nyári olimpiákon szerzett érmek száma
5
A magyar sport szervezeti keretei
Nincsenek regionális szinten megvalósító középszintő területi egységek.
Nincs sportot segítı professzionális szervezet, amely egységesen irányítja a kormányzati pénzek elosztását, felhasználását és ellenırzését,
A sport szervezeti rendszere széttagolt.
A sport szervezeti keretei 2004-2007
6
A nem kormányzati szervezeti rendszer Sportági szakszövetségek
Nemzetközi követelmény (IOC, AGFIS, FIDE tagság) Tagsági követelmény (minimális mőködı sportszervezetek száma - 10) Sportolói követelmény (igazolt, versenyengedéllyel rendelkezı sportolók minimális száma - 100) Szabályozási követelmény (elıírt szabályzatok megléte) Versenyrendszeri követelmény (meghatározott idın keresztül folyamatosan mőködtetett országos bajnoki versenyrendszer mőködtetése – 3 év)
Sportszövetségek bevételei
7
Sportszövetségek kiadásai
Közalapítványok Az Stv2004 alapján két közalapítvány mőködik:
Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidısport az Egészséges Életmódért Közalapítványt (NISZKA) a gyermek, ifjúsági, szabadidısport valamint a fogyatékkal élık sportjának állami feladatainak ellátására. Mára gyakorlatilag az alapítványhoz csatolt adómentes sportolói ösztöndíjak (Gerevich-ösztöndíj) jelentik az alapítvány létének egyetlen racionális indokát.
Mezı Ferenc Sport Közalapítványt a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, valamint a kiemelkedı sportszakemberek anyagi megbecsülésére hozták létre.
8
A kormányzati szervezeti rendszer A kormányzati munka fıbb feladatai: – Jogszabályi feltételek meghatározása (a sporttörvény végrehajtási rendeletei) – Sporttevékenység állami támogatása (iskolai és felsıoktatási sport, szabadidıs sport, minıségi sport, sportvállalkozások) – Sporttal kapcsolatos nemzetközi együttmőködések (nemzetközi szerzıdések, kormánygaranciák, stb.) – Sportlétesítmények létrehozásával, fejlesztésével és mőködtetésével kapcsolatos feladatok – Törvényességi felügyelet – Sportinfrastruktúra kiépítése, benne a sportinformációs rendszer és a sportegészségügyi hálózat kiépítése
A sportfinanszírozás módszere
Nıtt az informális sport szerepe
nıtt a sportolást szolgáltatásként igénybe vevı nem egyesületi tagként sportolók száma.
A magyar szabadidısport forgalma 2004-2005-ben mintegy 7090 milliárd forint. (a közel 320 Mrd Ft-os kerékpár forgalom ebben nem szerepel).
az önkormányzatok szabadidısportot érdemben nem támogatják, összességében nagyságrendileg 1 milliárd forintot
a 10 ezer fı alatti települések labdarúgó csapatainak és egyéb sporttevékenységének támogatása, a falvak és a kisebb városok kiemelt sportrendezvények támogatását is belevéve: évente 3 -5 milliárd forint
9
Finanszírozási források
A sportágazat részesedése Magyarországon a GDP-bıl 0,7-1 %ra tehetı
Magyarországon a közvetlen állami sportfinanszírozás értéke az állami költségvetésbıl 0,25%-0,3 % közötti
A sport költségvetésben a szerencsejátékból való bevétel nem meghatározó.
Az önkormányzati finanszírozás keretében az önkormányzatok összesen a központi állami finanszírozási források 1,5- 2,5 szeresét költik sportfinanszírozásra.
A központi sportfinanszírozás módszere
Az olimpiai, világbajnoki és Európa bajnoki érmeken, helyezéseken kívül, nincs megfelelı mérési, nyilvántartási, ellenırzési rendszer
A központi költségvetésbıl elsısorban intézményeket, szervezeteket és eseményeket finanszíroznak, célok, feladatok és programok helyett
A források felosztása elkülönült szervezeteken, döntési mechanizmusokon keresztül történik, amely növeli a mőködési, fenntartási költségeket
Szerkezeti aránya egyoldalúan az elit sportot preferálja.
A források felosztása bázis alapon történik
Az egyes években megjelenı pótlólagos finanszírozási források elosztásáról kevésbé transzparens módon döntenek.
10
Szabadidısport támogatása
A források felosztása nem egy egységes sportstratégia keretében történik, hanem a több száz kisebb-nagyobb rendezvény közvetlen támogatása regisztrációk, kvázipályázatok és alkuk rendszerén keresztül.
A profi sport finanszírozása
11
A futballipar ráfordítás szerkezete
Az elit sportoló finanszírozása
12
Sportolói támogatás
A minıségi sportba való bekerülést, az elit sportolók megélhetését és sporttevékenységét sokrétően és nagyvonalúan finanszírozza a központi költségvetés.
A különlegesen tehetségeseket ez a támogatás egész életükben elkíséri, akár 40-50 évvel a kimagasló sikert követıen is járadékot kapnak. (máshol nincs erre példa)
Magyarországon a támogatásban részesülı sportolók száma (aktív és járadékos) nagyon magas
Kiugró sportteljesítmények elérésének támogatása
13
Az elit sport finanszírozásának megoszlása
A támogatások legnagyobb részét (96%) a MOB kezeli
14
Utánpótlás nevelés
A magyar utánpótlás nevelési rendszer egyoldalú, a NUSI-NUPI koordinálásával folyó elitsportoló képzés nemzetközileg is versenyképes
Az utánpótlás nevelés az egészségmegırzés, egészséges életmódra szoktatás, a látványsportok fogyasztói szokások kialakítás feladatait csak szőkebb körben, korlátozottan tölti be.
A nevelési központok, akadémiák rendszere elsısorban a labdarúgás területén most kezd beépülni.
Az utánpótlás nevelési rendszer szereplıi és finanszírozása
15
A Sport XXI. Program költségvetési támogatása 2004-2007 (MFt)
A Héraklész-program költségvetése 2006ban
16
Az iskolai, diák és felsıoktatás sportjának támogatása 2006-ban
A sportinfrastruktúra létesítésének és fenntartásának finanszírozása Az állami sportlétesítmények a NUSI keretében kerületek összevonásra 2007. január 1-tıl. 6 különálló olimpiai sportközpontban mőködnek: Budapesti Olimpiai Központ Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai központ Északnyugat-magyarországi Olimpiai központ (Tatai Edzıtábor) Közép-magyarországi általános Olimpiai központ (Dunavarsányi edzıtábor) Balaton Általános Olimpiai központ Nemzeti Kajak-kenu és Evezıs Olimpiai központ
17
Sportlétesítmények
A szabadidısport és látványsportok tekintetében a hazai sportinfrastruktúra jelentıs lemaradásban van az európai országokétól
A hazai sportlétesítmények 80 %-a önkormányzati tulajdonban van.
Az elit sport infrastruktúra ellátottsága versenyképes, állapotuk azonban leromlott, ezért az üzemeltetésük drága
A sportlétesítmények fejlesztésének központi költségvetési támogatása jelentıs részben egyedi döntéseken alapul.
A legjobb európai gyakorlatban transzparens, mindenki által elérhetı pályázatok útján, mérhetı feltételek alapján valósítják meg.
A Sport XXI. Nemzeti Stratégia keretében megfogalmazásra került sportlétesítmény fejlesztéshez a korábbi évek beruházásait nagyságrendileg meghaladó állami sportfinanszírozási hozzájárulás szükséges.
A nemzetközi sportesemények rendezésének finanszírozása -- Forma-1 Magyar Nagydíj
150-200.000 nézıt vonz. A Hungaroring Sport Zrt. 3,150 milliárd forint állami támogatásban részesül évente.
– Kiemelt hazai rendezéső sportesemények – Kiemelt biztonsági kockázatú sportesemények
a labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong sportágakban a hivatásos és vegyes versenyrendszer (nemzeti bajnokság) keretében szervezett mérkızések, az elsı osztályú mérkızések, a nemzetközi kupamérkızések, a nemzeti válogatottak mérkızései, a labdarúgás sportág esetében a hivatásos és vegyes versenyrendszerben (nemzeti bajnokságban) szereplı csapatok részvételével lebonyolított minden rendezvény, bizonyos, elıre rögzített feltételek megvalósulása esetén.
18
Világesemények finanszírozása
Magyarország évente 3,1 Mrd Ft-ot fordít a Forma – 1 Magyar Nagydíj támogatására, amely a teljes sportköltségvetés nagyságrendileg 15 %-a. Az európai gyakorlatban a Forma-1 megrendezését a sport költségvetésébıl nem támogatják.
Más világesemények támogatására a sportköltségvetésbıl éves szinten 400 - 500 M Ft-ot fordítanak. (Angliában többszörös sportköltségvetés mellett évente maximum 1,1 Mrd forintot fordítanak erre a célra, Finnországban nincs állami hozzájárulás.)
Az európai gyakorlatban a világesemények támogatásának ellenırzése sportszakmai jellegő. A támogatást követıen mérik az esemény hatását a szabadidısportra és az egyesületi tagok számára.
A sportesemények megrendezésének szempontjai - a sportrendezvény hazai megrendezésének eredményességi, kvalifikációs,sportdiplomáciai szerepe; – a sportrendezvényen részt vevı országok, sportolók, nézık várható száma; – a sportrendezvény közvetítésének a Magyar Köztársaság nemzetközi megítélésére gyakorolt hatása; – a sportrendezvénnyel összefüggı létesítményfejlesztés, beruházás sportágfejlesztési és sportpolitikai, valamint gazdaságösztönzı hatása; – a sportrendezvénnyel összefüggı létesítményfejlesztéshez, beruházáshoz rendelkezésre álló költségvetési, önkormányzati és egyéb források; – a sportrendezvénnyel összefüggı létesítményfejlesztéshez kapcsolódó egyéb sportcélú állami támogatási igény; – a sportrendezvény megrendezésébıl származó esetleges nyereség.
19
2006-ban rendezett sportesemények Magyarországon
Sportszövetségek finanszírozása
A sportszövetségek nagymértékben függnek az állami támogatástól, bevételükben az állami finanszírozás értéke meghaladja a 30 %-ot. A tagdíj bevételük minimális, 1 %-os nagyságrendő, (legjobb európai gyakorlat szerint 25-40%)
A szövetségek összes kiadásának 22 %-át a mőködési kiadások teszik ki
A szövetségek pénzügyi, teljesítmény nyilvántartási rendszere hiányos, különbözı nyilvántartási rendszerekben dolgoznak
A sportszövetségek tevékenységének központja az elit sport fenntartása és menedzselése.
20
Az állam sportszövetségeken keresztül nyújtott támogatási rendszere
Az állami sporttámogatások rendszere háromcsatornás: – A sporttevékenység folytatásához az állam fıszabályként az évente a költségvetési törvényben meghatározott összegő támogatást nyújtja (állami támogatási szerzıdés) – A szerencsejátékok bevételének meghatározott százaléka a sportba visszaáramlik a következık szerint:
A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának 12%-a a bukmékeri rendszerő fogadások játékadójának 50%-a A sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a sport támogatására kell fordítani,
– A támogatási rendszerben lehetnek közvetlen normatív támogatások is.
21
Önkormányzati sportfinanszírozás
22
Háztartások sportcélú kiadásainak megoszlása
A magyar szponzorálási piac jellemzıi – A globális világsportban népszerő sportágakban nincs elismert magyar sportoló, csapat a magyar szponzorációs piacnak nincs húzóereje – A gyakorlatilag csak a nagy világversenyek idején érdekes, a hétköznapokon nem igazán közönségvonzó és médiaképes elit sportokban a marketing befektetések nagy kockázatúak, csekély megtérüléssel kecsegtetnek. – A lokális piacon meglévı sport és médiaértékek sem jól menedzseltek, hiányoznak a felépített márkák, (kivéve a férfi vízilabdát, a nıi kézilabdát és a nagy média háttérrel rendelkezı úszás) – meglehetısen tıkeszegény az a lokálpatrióta közép- és nagyvállalkozói réteg, aki az üzleti lehetıségeken túl segíteni tudná a helyi sportot.
23
Ajánlások, lehetséges megoldások
Ajánlások – mérési nyilvántartási rendszer
Egyértelmő, világos és egységes mérési, nyilvántartási rendszer bevezetése, az eredmények rendszeres publikálása és közzététele.
A rendszeresen sportolók és a nem sportolók egészségügyi mutatóinak elemzése,
Az igazolt versenyzık egységes nyilvántartási rendszerének bevezetése.
A Sport XXI. Nemzeti Stratégia illetve a sportfinanszírozási stratégiához kapcsolódóan konkrét ütemterv, akcióterv készítése felelısökkel, határidıkkel, mérföldkövekkel, döntési kompetenciákkal.
24
Ajánlások A magyar sport szervezeti keretei
A jelenlegi szakállamtitkárság által ellátott nagyszámú és összetett feladatrendszert megosztja a nem kormányzati szervezetrendszerrel.
A központi sportkormányzásnak a szabályozási és az ellenırzési funkciókra kell fókuszálnia, a sportrendszer mőködésével kapcsolatos feladatok világos eljárási renddel rábízhatók civil szervezeti rendre.
A sokféle státuszú szövetségi rendszer egyszerősítése.
A mostani köztestületi rendszer átalakítása. Lehetséges alternatíva a Nemzeti Sportszövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság ernyı szervezetté alakítása.
25
Ajánlások A magyar sport szervezeti keretei
Másik alternatíva egy egységes ernyıszervezet létrejötte (Nemzeti Sportszövetség és Olimpiai Bizottság (NSOB)), amelynek három tagozata a multisport, a nem olimpiai és olimpiai sportágak lehetnek.
A Nemzeti Sporttanács illetve a mai két közalapítvány bázisán, egységes, a teljes sportvertikumot magába foglaló Nemzeti Sportalapítvány létrehozása.
Az önkormányzati törvény illetve kapcsolódó jogszabályok átalakítása szükséges, amiben megadhatók az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges szervezeti keretek.
Finanszírozási források
a sportolási bázis szélesítésével, a szabadidısport aktivitásának növelésével érhetı el. (több tízmilliárd Ft-ot jelentene)
A sportszervezeteknek, szövetségeknek és a sportszféra minden szintjén valódi szolgáltatásokat kell kiépíteni és mőködtetni.
Az állami sportköltségvetés kiváltása, bıvítése hosszabbtávon kiszámítható és tervezhetı szerencsejáték alap létrehozásával.
A szerencsejáték alapból származó pénzek felhasználása egyértelmő, világos, elıre meghatározott alapelvek és módszerek alapján, a Nemzeti Sportalapítványon át
Az állami célok egyértelmő megfogalmazása és ehhez finanszírozási források rendelése és a források felhasználásának ellenırzése.
Az elit sporthoz és a szabadidı sporthoz kapcsolódó finanszírozási források egyértelmő szétválasztása.
26
Finanszírozási források
Az Európai Uniós források bevonása a sport területére
Fejlesztési programok közös kialakítása alapján elsısorban a humán infrastruktúrához kapcsolódó források elérhetıvé válnak mind sportlétesítmények létrehozása, felújítása, mind a sportaktivitás növelése, gyermek és ifjúsági sport területén.
Üdülési csekk mintájára „sportolási csekk” bevezetése.
Hosszú távú marketing kampány szervezése a sportaktivitás növelése, az egészséges életmód terjesztése érdekében.
Társaságok, sportolók, egészségügyi szervezetek, biztosítók, szponzorok bevonása, egységes „brand” kialakítása.
A központi sportfinanszírozás módszere
A szervezeti finanszírozási struktúra egységesítése, az áttételek csökkentése
Egyértelmő mérési, értékelési szempontok bevezetése a források hatékony felhasználásának ellenırzésére.
A finanszírozáshoz kapcsolódó „benchmarkok” bevezetése. (pl: A központi költségvetési összegek felhasználási költsége („mőködési költség”) a teljes sportvertikumban ne haladhassa meg a 7%-ot.)
A szabadidıs sport, benne a gyermek- és iskolai sport támogatási arányának jelentıs növelése.
27
A központi sportfinanszírozás módszere
Intézmények és szervezetek helyett ellenırizhetı és mérhetı célok, programok és projektek támogatása.
A finanszírozás tekintetében egységes, a sport valamennyi szereplıjét magába foglaló szervezet létrehozása, megbízása. A kormányzat a stratégiai és konkrét célok, a célok teljesítését mérı eszközrendszer és szankciók együttes nyilvános megnevezésével éves szerzıdést köt az alapítvánnyal/tanáccsal.
A központi sportigazgatás rendszerén történik elsısorban a központi sportlétesítmények fenntartása és fejlesztése, valamint az ellenırzési feladatok
Hatékonyan kell kontrolálni, hogy az állami pénzek elköltésével valóban sikerült-e a megfogalmazott célokat elérni, és a központi erıforrások felhasználása milyen hatással volt a sportrendszer egészére.
Utánpótlás nevelés és sportolói támogatások
Az utánpótlás-nevelés, sportra nevelés keretében az elit sportolók kiválasztásán és menedzselésén túlmenıen egészségmegırzést és az egészséges életmódra szoktatást hatékonyan és célzottan segítı programok, projektek kidolgozása
A különbözı szétaprózott diák-, gyerek és ifjúsági sporttámogatások összevonása
A sportolókra fordított központi támogatási rendszer sportstratégiai, sportpolitikai céloknak megfelelı felülvizsgálata.
A külsı magánfinanszírozók által nem megfelelıen megfizetett, de kiugró sportteljesítményekre képes elitsportolók és a professzionális sportolók megkülönböztetése.
A sportolók lehetıségeinek bıvítése az elitsportolói pályafutásuk befejezését követı idıszakra. oktatási és szakképzési programok kidolgozása.
28
Sportlétesítmények finanszírozása
A helyi és országos sportlétesítményekre vonatkozó nyilvántartási rendszer bevezetése. A sportlétesítményekre vonatkozó „benchmark” kialakítása, mérése, értékelése, publikálása.
A sportlétesítmény fejlesztéshez kapcsolódóan prioritások meghatározása, a fejlesztési ütemezés tervezése.
Az állami támogatással megvalósuló sportlétesítmény fejlesztésen belül az önkormányzati szerepvállalás bıvítése.
A létesítményfejlesztésekre egyértelmő, világos, átlátható és hosszú távú program és pályázati rendszer kialakítása.
Az olimpiai sportközpontokra fordított támogatás mérése, értékelése, sportági bontásának meghatározása. Az egyes létesítmények kihasználtságának bemutatása.
Világesemények finanszírozása
Forma-1 támogatása csak üzleti alapon, egyértelmő gazdaságossági számítások alapján történjen.
A világesemények finanszírozására fordított állami támogatás értékének fixálása, a világesemények „versenyeztetése.”
Az eseményekhez kapcsolódó támogatás céljának egyértelmő meghatározása, a támogatás hatásának mérése.
A pályázatok elkészítésének megkönnyítése érdekében a pályázathoz kapcsolódó közös elektronikus adatbázis létrehozása.
29
Sportszövetségek finanszírozása
A szövetségeknek a sportáguk teljes vertikumának, így a szabadidıs sport tevékenységek gazdájának is kell lenniük. minél szélesebb jogkörök megadása
A szabadidıs sport fejlesztése nemcsak misszió (sportoló nemzet), hanem valós gazdasági érdek is, jelentısen bıvítheti a szövetségi erıforrásokat is.
A sportszövetségek adminisztrációjához kapcsolódó közös „back office” létrehozása, amely egyszerősíti, és hatékonyabbá teszi az adminisztrációt
30
