„Az előadó nem ért a geotermiához, de tudja azt, hogy mit nem tud” Dr. Árpási Miklós
A MAGYAR GEOTERMIA HELYZETE - 2012
2013. január 31. Budapesti Olajosok Hagyományápoló Köre BOK
Fogalmi meghatározások - A termálvíz a 35° °C-nál /1955-1984/ között, illetve 1984 óta a 30 °C-nál nagyobb felszíni /fakadási/ hő őmérsékletű ű rétegvíz. - Európa legtöbb országában ez a hő őmérséklet határ 25 °C - A geotermális fluidum a 3 különböző ő halmazállapotú /cseppfolyós, szilárd, ill. légnemű ű anyagok keveréke, lásd: víz – gő őz keverék. - A gyógyvíz a célirányos kísérletek /vakpróba/ eredményei alapján mesterségesen meghatározott termálvíz. Gyógyvíz a természetben nem létezik. ő víz, természetes állapotában - Az ásványvíz a termálvíz szilárd anyag tartalmától /mg/l/, függő létezik. A geotermális energia /földhő ő/ a közetvázban, ill. az azt feltöltő ő folyadék /rétegvíz/ belső ő, megújuló energiája. Eredete a magma,ill. a rádioaktív bomlás. - Megújuló energia: a BRS szerint a következő ő 4 alapvető ő megújuló energiaforrás: - a Nap - a Föld - a gravitáció - a magma ős közegű ű, bináris villamos energia elő őállítási termodinamikus körfolyamat, - ORC módszer: a kettő amely az ”Organic Rankine Cycle” rövidítésbő ől származik. - Kalina módszer: a feltaláló nevével jelzett termodinamikus körfolyamaton alapuló áramfejlesztési eljárás
MÓDOSÍTOTT LINDAL DIAGRAM KÖZVETLEN HİHASZNOSÍTÁS
VILLAMOS ÁRAM TERMELÉS
A víz kritikus hımérséklete
FAGYASZTÁS TÁVFŐTÉS KISHİMÉRSÉKLETŐ MEZİGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁS
BALNEOLÓGIA
A geotermális 0 fluidum hımérséklete, °C
15
30 40
55
70
80
100
120
150
180
200
240
374
KOGENERÁCIÓS FOLYAMAT
Hıszivattyúk
Hıcserélık Kombinált hıcsere
Hıszivattyú, Főtés
Teljes folyadékáram (Total Flow Concept)
Kettıs közegő áramfejlesztés (Organic Rankine Cycle) /ORC/
Közvetlen gızlecsapatás
Egyszeri gızlecsapatás (Single Flash) Kettıs lecsapatás (Dual Flash)
1.ábra: A geotermális energia hasznosítása a hő őmérséklet függvényében (P.Ungemach)
VILLAMOS ÁRA ELİÁLLÍTÁSI MÓDSZEREK
HİKINYERÉS
IPARI HŐTÉS
A hazai termálstatisztika Néhány, 2011-es adat a termálenergia alapú távfűtésről: Város
Hasznosított termálhő ő, GJ/év
A termálhő ő részaránya Termálkapacitás, a távfű űtésben, % MWt
Csongrád
90,0
Hódmezővásárhely
80,4
Nagyatád
32,2
Szeged
1,7
Szentes
97,4
Szigetvár
11,0
Vasvár
12,9
Szentlőrinc
100,0
Összesen: 8 város*
877741,0
218
* 2011 óta 2 új rendszer /Makó, Mórahalom/ létesült. A termálenergia részaránya( 3,6 PJ/év) Magyarország teljes energia felhasználási mérlegében (1075 PJ/év) 0,29 % (2011)
2. ábra
...... és jön a hévíz!
A 2012 december 31-ig megvalósított,jelenleg megvalósítás alatt álló ill. tervezett termálenergia hasznosító projektek 1. Megvalósított projektek #
A projekt helye
Kivitelező
A megvalósítás (várható) éve
Megjegyzés
1
Szeged-Felsőváros
Porció Kft.
1995
Sikertelenség miatt leállítva
2
Boly
Porció Kft.
2002
3
Veresegyház
Porció Kft.
2002
4
Kistelek
Aquaplus Kft.
2005
5
Szentlőrinc
Pannergy Zrt.
2006
6
Vácrátót Botanikus Kert BME
2009
7
Gyopáros
Porció Kft.
2010
8
Csongrád
Brunnen Kft.
2011
9
Mórahalom
Brunnen Kft.
2011
bővítés alatt
bővítés alatt
A 2012 december 31-ig megvalósított,jelenleg megvalósítás alatt álló ill. tervezett termálenergia hasznosító projektek 2. Megvalósítás alatt levő ő projektek #
A projekt helye
Kivitelező
A megvalósítás (várható) éve
Megjegyzés
1
Miskolci geotermikus projekt
Pannergy Zrt.
2013
Külön részletezve
2
Makó
Brunnen Kft.
2013
A 2012 december 31-ig megvalósított,jelenleg megvalósítás alatt álló ill. tervezett termálenergia hasznosító projektek 3. Tervezett (elő őkészített) projektek #
A projekt helye
Kivitelező
1
Törökszentmiklós
Brunnen Kft.
2
Komárom
Brunnen Kft.
3
Mezőberény
Brunnen Kft.
4
Kiskunhalas
Brunnen Kft.
5
Szeged
Brunnen Kft.
6
Hajdúnánás
Brunnen Kft.
7
Hódmezővásárhely
Brunnen Kft.
A megvalósítás (várható) éve
Megjegyzés
Bővítés
MISKOLCI GEOTERMIKUS PROJEKT
A hazai geotermális energiahasznosítás kiterjesztésének lehető őségei A termálenergia hasznosítás tényadatai, a hazai korrekt termálstatisztika hiányában / ilyen sohasem volt/ csak becslés értékűek/2012/. 1/ Hasznosított termálhő mennyiség ∆T=30 C mellett 3,6 PJ/év 2/ Ennek részaránya az ország primer energia mérlegében 0,29 % 3/ A hasznosított termálhő mértéke : 3.1 A dinamikus termálvíz készletekhez viszonyítva: 4,4 % 3.2 A megújuló energiákon belül: 6,0 %
A termálhő ő hasznosítás kiterjesztéséhez a következő ő 4 feltétel együttes megléte szükséges: 1. célirányos politikai akarat, 2. rendezett jogi háttér, 3. pénzügyi források (pénz) 4. szellemi háttér, hazai, külföldi.
1. Célirányos politikai szándék
2. Önálló jogi szabályozás
3. Pénzügyi források
4. Szellemi kapacitás (hazai/külföldi)
FORRÁSOLDAL Termálvíz ( földhő ő)
3. ábra: A forrásoldalt jelentő ő termálvíz készletek megléte alapvető ően fontos, de a hasznosítás mértéke lényegesen fontosabb, mint a készletek nagysága, mert a termálvíz (földhő ő) lokális, helyi energiaforrás, másrészt:
A hazai geotermális energiahasznosítás kiterjesztésének lehető őségei Hazánkban a föld felszínére kilépő hőáram teljesítménye kb. 7GW ( Dövényi,P-Horváth,F), a földkéregben lévő geotermális hő mennyisége a 0-4000 m-es mélység intervallumban a felszíni 15°C-os átlaghőmérséklethez viszonyítva kb.2x 1024 Joule, ami olyan nagy energia,amely a fenti kb. 7 GW-os hőteljesítményt akár csak 1%-os hatásfok mellett is több tízezer évig tudná biztosítani. Ezeknek a számoknak azonban nincs túl nagy jelentőségük, mert igaz,hogy nálunk a földi hőáram a világátlag kétszerese, de a 3,5 GW-os geotermális hőteljesítmény értelmezhetetlenül nagy teljesítmény és az 5000 év is beláthatatlanul nagy idő.
A hazai geotermális energiahasznosítás kiterjesztésének lehető őségei A 3. ábrán látható feltételek sorrendiséget is jelentenek,mert például ha nincs politikai szándék és/vagy pénzügyi forrás, a szellemi háttér fölösleges,ezzel ellentétben a politikai szándék generálja a pénzt és mozgósítja a szellemi hátteret. Ha a politikai szándék és a pénz is meg van,de nincs szellemi háttér,akkor ebben az esetben a szakmai dilettantizmus kezd nyomulni/ ”izzószemű” feltalálók,hozzá nem értő akarnokok, stb/. A szakmai háttér/tudás/ hiánya plasztikusan: – – – –
Uram, át tud ugrani 2 métert? Hát, sajnos nem! És ha megfizetem? Hát, akkor sem!
4. ábra: CH- meddő ő fúrás /Kiha – D - I./ Kútfej
5. ábra: Bináris áramfejlesztő ő egység, ORC ( Bad Blumau, Ausztria )
Nsz-3
0,27 MWenél kisebb tartomány
MAL-PE-01 kút
6. ábra: A bináris berendezés (ORC) teljesítménye a hozamhő őmérséklet függvényében
A fajlagos termelt árammennyisége, kW e /kg/sec
7.ábra: A víztő ől eltérő ő munkaközegű ű bináris áramfejlesztő ő berendezés (ORC) fajlagos teljesítménye (A hű űtő őközeg hő őmérséklete 30° °C) Nsz - 3
40,0
~1,140 MW e 35,0 30,0
MAL-PE-01
25,0 20,0 15,0 10,0 5,0
70
K22-K23 ~210 KW e
80
90
100
110
130
150
Az ORC áramfejlesztő ő berendezésre bemenő ő geotermális fluidum hő őmérséklete, °C
170 °C
15,0 12,5 %
Hatásfok, %
10,0
5,0
0
50
100
148 150
A geotermális fluidum belépési hő őmérséklete, °C
8.ábra: A bináris áramfejlesztés hatásfoka (ORC)
200 °C
9. ábra: Magyarország fő ő tektonikai vonalai, harmadidő őszaki medencealjzat mélysége és a valószínű űsített nagy entalpiájú repedezett, breccsásodott, karsztosodott karbonátos tárolók helye ( a szaggatott vonalú határ nagyobb bizonytalanságot fejez ki).
10.ábra: A nagy entalpiájú geotermális rezervoárokat feltárt CH-meddő ő kutatófúrások földrajzi elhelyezkedése Magyarországon a 0-3000 m-es mélység intervallumban (Dövényi P.)
11. ábra: Gő őzfelhő őben a Nagyszénás – 3 kút ( 1991 június)
12. ábra: Az alaphegység hő őmérséklete és mélysége a Fáb – 4 fúrás környezetében
13.ábra: A fajlagos ellenállás izovonalai a Fáb – 4 fúrás környékén É D-i szelvény mentén. 1 = felső őpannóniai geotermális tároló, 2 = nagy mélységre hatoló tektonikus zóna a felfelé áramló víz irányával
120 70
Mélységi hő őmérséklet, 3000 m-ben, földi hő őáramsű űrű űség, 2 mWt/m Geotermális energia termelésre alkalmas terület
Geotermális tárolók /mezozoós/
14. ábra: A magyar – román határon átnyúló geotermális tárolók Álmos-Bagamér / Hargita-Székelyhíd
15. ábra: Közép– Dunántúl. A harmadkori képző ődmények aljzatának szerkezeti térképe
16. ábra: A K22 – K23 víztermelő ő és víznyelő ő kút közötti hidrodinamikai kapcsolat
Program a hazai geotermális áramfejlesztés megindítására A program lényegét a kapcsolt(áramfejlesztés+termálhő kinyerés) rendszerű, integrált energia kaszkád referencia (minta) projektek indítása és kivitelezése jelenti. A projektek kiválasztását/sorrendiségét/ induktív módszerrel kell végezni, előnyben részesítendők azok a helyek, ahol már végeztek korábban ilyen,a termálvíz kapacitás kimérését célzó kisérleteket/ pld. az olajipar/. Az adott projekt finanszírozását—részben magyar állami pénzeszközökből kell biztosítani/ a kockázati tőke biztosítása a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére/. A 17. ábrán egy ilyen projekt folyamatábráját mutatjuk be. A kapcsolt rendszerű hasznosítás javasolt vázlatrajza a 18. ábrán látható. Minden ilyen mintaprojekt legfontosabb lépcsője az un. ˝terheléses próbaüzem˝ /long term test/,amely mért paramétereinek célirányos feldolgozásával készülhet el a projekt megvalósíthatósági tanulmány-a. Egy ilyen próbaüzem megtervezett felszíni telepítési vázlatát láthatjuk a 19. ábrán.
17. ábra: A többlépcső ős, villamos áram termelést is magába foglaló energia kaszkád rendszerű ű geotermális energiahasznosítás projektjének tervezett folyamatábrája ( Kiskunság )
vezetékre
Generátor 1,13MW
Túlhevítés Turbina Generátor Gázmotor 155° °C,30l/s,5ba r
Hű űtő ővíz Hű űtő őtorony
Bináris egység Kondenzátor (ORC)
Generátor
30 l/s
Hő őcserélő ők
Fű űtő ővíz vezeték Q=6,5 MW
Forgó szeparátor
JELÖLÉSEK
95/70 °C
Gáztermelési volumen: 15 000 Nm3/nap R = 4,84 m3/m3
Növényhajtató ház
Égéshő ő,
Q=15 MW
Geotermális fluidum
KJ/m3 = 20 948
bar, 30 °C
Fű űtő őérték, KJ/m3 = 18 898
70/30 °C
Hulladék gáz
AQUAKULTURA
1–2 bar
Víztermelő ő kút
Víznyelő ő kút
Szekunder folyadék (ORC) /isobután/ Szeparált gáz
Hű űtő ővíz
1–2 bar
Víznyelő ő kút
18. ábra: A kapcsolt geotermális energiahasznosító rendszer vázlatrajza ( Kiskunság )
K22
K23
19.ábra: Próbaüzem felszíni telepítési vázlat K22 – K23 kútpár
Politikai akarat A geotermális energia hasznosítás növelésére-de általánosságban, a megújuló „zöld” energiák kiterjesztésére irányuló, igazi politikai akarat Magyarországon nincs. A jelenlegi kormány folytatja az előző kormányok energetikai politikáját,azaz a magyar energia rendszer továbbra is a klasszikus nagy/gáz/ erőművekre ill. az alapvető energiahordozók /szénhidrogének/ importjára épül, emellett a zöld energiák támogatása a 0-hoz közelít, így pld. •2010 óta 1 szélerőmű engedélyt sem adtak ki; •A METÁR / a megújulókból származó hő- és villamos •energia támogatási rendszer/ bevezetése elakadt.
Politikai akarat Emberi és egyéni anyagi érdekellentét van a hagyományos energetikai körök és a zöldenergetikai beruházók között. Az MVM gázvezetéket épít. Az olaj- és gáziparban nincs a fenti érdekellentét,a „gázlobby” egyszerűen akadályozza pld. A termálenergia hasznosítást. A MOL kétszer számolta föl a geotermiával foglalkozó szervezetét. A CH-importunk csökkentése pld.a hazai geotermiával azért is indokolt lenne,mert CH import függésünk Európában egyik legnagyobb /2010/: - földgáz 78% - kőolaj 94%. /Megjegyzendő, hogy az urán 100 %-on „áll”/.
Politikai akarat Ez képtelen dolog,ha tudatában vagyunk igen jelentős,egy részében közepes ill. nagy entalpiájú termál energia készletenknek. A politikai vezetés a zöldenergia szereplőinek udvarias, de semmitmondó válaszokat küld, miközben a zöldenergiát szívügyüknek tekintő vezetőket, főosztályvezető helyettesi szintig leváltja. Jelenleg a hagyományos fosszilis energia rendszert támogató politika alapú tervezés és döntés zajlik,a hazai szakmai szempontok teljes háttérbe szorításával, aminek az árát a fogyasztó, és főleg az élő környezet fogja megfizetni.
A termálvíz hasznosítás jogi alapja A hazai jogi szabályozás egyszerűen skizofrén, ez különösen az energetikai szabályozásra vonatkozik. Általánosságban,a szabályozás alapját az 1995.évi LVII. törvény, a Vízügyi Törvény, Vt.ill. az 1993.évi XLVIII. törvény, a Bányatörvény, Bt. jelenti. De itt van az első bökkenő! 1./ A Bányatörvény a saját keretein belül, Bt. 49. 1.6(1)h pontjában kimondja,hogy „a víz nem ásványi nyersanyag”, a vizet ily módon saját hatásköréből kivonja! 2./ A Bt. ezen kívül, de a Vt. figyelembevételével, de emiatt bonyolult módon,a kivételek említésével szabályozza a geotermikus energia igénybevételét,úgy,hogy kimondja azt, hogy a geotermikus energia hasznosítása a Bt. hatálya alá tartozik, kivéve az azt hordozó termálvizek kutatását és termelését, ”felszínre hozatalukat”, mely utóbbit a Vízügyi Törvény /Vt./ hatálya alá utalja. A geotermikus energia kinyerése hazánkban gyakorlatilag teljes mértékben a mélységi vizek felszínre hozatalával történik, így a Bt.- nek semmi köze sincs az általános hazai gyakorlathoz / csak a zárt rendszerű, hőszivattyús hasznosítás tartozik a Bt. hatálya alá/.
A termálvíz hasznosítás jogi alapja A geotermikus energia természetes előfordulásában / vízkészlet/az tulajdonában áll,a kinyert geotermikus energia azonban a hasznosítással „a bányavállalkozó” tulajdonába megy át, így lesznek pld. a termálkertészek bányavállalkozók,akik a hasznosított geotermikus energia után „bányajáradékot”is kötelesek fizetni,egy olyan tevékenység után, amely nem is tartozik a Bt. hatálya alá!. A kettős adóztatás tipikus esete. A jogi szabályozás tehát szigorúan elkülöníteni igyekszik a hőenergiát a termálvíztől,a hő őhasznosítást a termálvíz hasznosítástól, a bányavállakozót a vízjogi engedélyestől. A gyakorlatban azonban ezek a kategóriák nem, vagy csak jogi fikciók útján különíthetők el. Noha hévíz vagyonunk elfogyásának veszélye a megújuló jelleg ill. a jelenlegi víztermelés szintjén semmiképpen nem fenyegeti hazánkat,felmerült a „lefűtött” víz vissza nyomási kötelezettsége / amely alól, időről időre felmentést adnak, 2015. december 31. A fürdőmedencékben lehűlt fürdővizet viszont nem kell, de szigorúan tilos visszanyomni!
A termálvíz hasznosítás jogi alapja A Bányatörvény legutóbbi,2011-es módosítása /Bt.49 (24), 103/2o11. VI.29/ módosítása szerint a 2500 m alatti kőzettartományt „zárt területnek” minősíti,amelynek energetikai hasznosítása csak koncessziós alapon történhet. Ez igen csak dilettáns módosítás, mert a 2500 m-es mélységhatár teljesen önkényes és légből kapott,azt feltételezve,hogy 2500 m-ben a rétegek vízszintes „asztallapokkal” vannak szétválasztva, ahelyett, hogy földtani korok szerint lenne - az egyébként teljesen értelmetlen mélységhatár kijelölés. A koncesszió kizárólagossága a hazai befektetők számára leküzdhetetlen akadályt, a tőkeerős külföldi befektetőkkel /multikkal/ szemben!
A termálvíz hasznosítás jogi alapja A geotermia hazai jogi szabályozása, amint látjuk, „több sebből vérzik”. A Magyar Geotermális Egyesület már 1998-ban felvetette egy, önálló Termáltörvény megalkotását,amely egyértelműen szabályozná a víz,mint különleges közeg,többcélú hasznosításának jogi szabályozását. Ilyen,önálló törvény létezik pld. Izlandon,Németországban, sőt még Romániában is. A magyar törvényhozás egy ilyen törvény meghozatalára még csak kísérletet sem tett.
A termálvíz hasznosítás jogi alapja Rendezetlen jogi kérdés még az un. CH-meddő fúrások helyzete,melyek olaj- és gázkutató fúrásokként indultak, de „találat” híján CH-meddővé váltak. (4. ábra) A kataszterizált,”0”-ra leírt CH-meddő fúrások száma Magyarországon jelenleg: 3093. Ebből a fúrás állományból mintegy 1200 CH-meddő fúrás alkalmas—átképzésük után— geotermális fluidum termelésére. Az állami pénzeszközökből,1991. október 1. előtt mélyített CH-meddő fúrások törvényileg állami tulajdonban vannak, kincstári vagyont képviselnek,e vagyonrész kezelője a Bányavagyon Hasznosító Kht.(most már Kft.),igaz,hogy fennállásának 10 éve alatt egyetlen egy CH-meddő fúrást sem „értékesített”. A MOL NyRt. ebben a kérdésben,ambivalens,ha nem törvénysértő, magatartást tanúsít, ui. állami tulajdonban lévő CH-meddő fúrásokat: „nem ad el” /Lánchíd effektus/ „visszatart” „ igényt tart rá” stb.
A termálvíz hasznosítás jogi alapja A MOL ebben a kérdésben úgy viselkedik,mint „a kertész kutyája” /Lope de Vega/. A CH-meddő fúrások egyéb célú—pld. geotermális fluidum termelés ill. termálhő hasznosítás—egyáltalán nem vesz részt! A hazai földhő hasznosítás kiterjesztésére több lehetőség is van—pld. a hőszivattyúzás lényeges növelése mellett—most 2 további lehetőséget szeretnék vázolni: 1./ A fürdővíz hőjének hasznosítása 2./ A geotermális alapú villamos áram,”zöldáram” fejlesztés hazánkban.
A fürdő ővíz hő őjének hasznosítása A hazai,döntően /import/ földgázzal fűtött fürdő épületekben mintegy 250 fürdő - a földgáz kiváltása céljából autonóm, saját célú fűtési rendszer valósítható meg a fürdővíz hőjének hasznosításával. A termálvíz kapcsolt,energetikai+balneológiai hasznosító rendszere valósítható meg,melynek elemei: - hőcserélő, a fürdőmedencék előtt /upstream/ - hőszivattyú, a fürdőmedencék után /downstream/, az elfolyó csurgalék fürdővíz hőjének hasznosítására.
A fürdő ővíz hő őjének hasznosítása A fürdővíz hőjének vázolt hasznosítása a az összes budapesti fürdőben a következő,számított eredményeket jelenti: – – – – – – –
A fürdők/kutak/ száma 19 A kútfej hőmérséklet/kifolyó víz/ hőmérséklete, C 21-77 A kitermelt termálvíz mennyisége,Mm3/év 11,2 Hasznosítási hőlépcső,delta T,C 16-72* Beépíthető hőteljesítmény, MW 58,7 Hasznosítható hőmennyiség, GJ/év 18 516677 /1,85 PJ/év/ A fenti program beruházási költsége, MdFt 70 /kb. 100 EFt/kW fajlagos költség mellett, 2008/ – Megtérülési idő, év 5 /a 2008. december 31-i gázárak mellett/ * az elfolyó víz hőmérséklete 5 C
A hőcserélő+ hőszivattyú energia kaszkád rendszer az ország összes fürdőjében megvalósítható, működtetése jelentős, hasznosított termálhő mennyiséget és --döntően orosz import földgáz — kiváltását jelentené.
A geotermális energia alapú villamos áram”zöldáram” fejlesztés Magyarországon Kitekintés a Világra A világon 1904 óta termelnek villamos áramot termálenergiából/Larderello/,jelenleg 24 országban. A termelt villamos áram mennyisége fokozatosan növekszik. Év
1970 2010
Beépített villamos kapacitás, MWe 720 10 715
A termelt villamos áram mennyisége, GWeh 38 035 67 246
A megújulók között a beépített kapacitás tekintetében a geotermális villamos áram a 2.-ik helyen van,a termelt villamos áram mennyiségét tekintve: az első ő/zsinórüzem80-90 %./ Azon geotermális fluidum legkisebb hőmérséklete,amelyből villamos áramot állítanak elő: 97 C/ Neustadt Glewe/, a legnagyob:295 C/Cerro Prieto/.
A geotermális energia alapú villamos áramtermelési módszerek A víz-gőz keverék „nedves gőz „ alapú villamos áram fejlesztés legelterjedtebb módszere a kettős közegű”bináris” módszer, mellyel kisebb hőmérsékletű,80-150 C geotermális fluidumokból is állítható elő villamos áram. Az eljárás szerint a kútfejen kiáramló,nagy hőmérsékletű vízgőz keverék,-primer folyadék- a szekunder oldalon lévő, alacsony forráspontú munkaközeget gőzzé alakítja,amely a turbógenerátorral egybeépített áramfejlesztő generátort hajtja meg. A bináris módszernek 2 változata ismert: – az ORC „Organic Rankine Cycle” termodinamikai körfolyamaton alapuló módszer; – a Kalina féle körfolyamaton alapuló eljárás.
A 2 változat közül az ORC elterjedtebb /kb. 1500 MWe beépített kapacitás/, a Kalina eljárás hatásfoka nagyobb,de elterjedése jóval kisebb a világon. Az ORC áramfejlesztő egység (5.ábra) fajlagos teljesítményét a 6. ill. 7.ábrán, az eljárás hatásfokát a 8. ábrán láthatjuk. A bináris áramfejlesztési eljárás felső hőmérséklet határa mintegy 150 C,felette már az un. egyszeri gőzlecsapatás/ single flash/ módszert alkalmazzák.
A geotermális energia alapú villamos áramtermelési módszerek A geotermális villamos áram termelés alapjául szolgáló, nagy entalpiájú geotermális tárolókat a CH-kutatás nagymélységű fúrásai érték el. A 9.ábrán azokat a nagy tektonikai öveket láthatjuk, amelyek mentén triász korú,vagy annál idősebb,a felszínükön 150 C-nál nagyobb hőmérsékletű geotermális tárolók találhatók. A 10. ábra azokat, a 0-3000 m mélység intervallumra mélyített fúrásokat tünteti fel,amelyekben a mélységi hőmérséklet 3000 m-ben meghaladja a 150 C-ot. A nagy entalpiájú geotermális akviferek létezéséről először a Fábiánsebestyén-4 nagymélységű fúráson 1985. december 16 - 1986. január 31 közötti gőzkitörés adott tanúbizonyságot. Az első, megtervezett célméréseket az OKGT 1991.június-júliusában végezte a Nagyszénás-3 /Nsz-3 CH-meddő fúrásból átképzett/ vízkúton végezte/ 11.ábra/. Mind a Fáb-4,mind az Nsz-3 nagymélységű fúrás környezetében végzett magnetotellurikus mérések/ 1989-91/, 9-10 km mélységre hatoló tektonikai töréseket mutattak ki,amelyek mentén a víz alulról-fölfelé áramlik /12.ábra/. A preneogén alaphegység hőmérsékletét láthatjuk a 13. ábrán, a Fáb-4 ill. az Nsz-3 föltüntetésével.
A geotermális energia alapú villamos áramtermelési módszerek Az Nsz-3 kúton végrehajtott célmérések eredményeinek 1 feldolgozása alapján végzett szimulációs számítások szerint / Antics,M./, itt a geotermális tárolót alsó triász korú, repedezett,kettős porozitású kőzetek alkotják,mely tároló minden oldalról zárt,de alulról nyitott,terrasztikus nyomású ˝overpressured˝ geotermális akvifer./ MOL Geotermia Projekt, 1998/. A 6. ábra alapján láthatjuk,hogy jelenleg a legnagyobb mért hazai kútfej hőmérsékletet /171C/ „produkáló”,s mintegy 30 l/sec mért hozamú Nagyszénás3kútra max. 2 MWe villamos kapacitású bináris áramfejlesztő egység telepíthető, melynek élettartama számítottan 25 év. „A geotermia nem ismer határokat” megállapítás igazát támasztja alá, a magyarromán határ mindkét oldalán meglévő, nagyentalpiájú, geotermális tároló megléte/ Álmosd-Székelyhíd/ (14.ábra). A Közép-dunántúli szerkezeti egység /15.ábra/ triász képződményeinek geotermális adottságai villamos áram előállítását is lehetővé teszik. A Villányi-Bihar tektonikai öv területének Bács-Kiskun megyére eső részén is kialakíthatók a ˝zöldáram˝ termelést biztosító,víztermelő-.víznyelő kutakból álló kútpárok,pld.a K22-K23 kútpár /16. ábra/.
A geotermális energia alapú villamos áramtermelési módszerek Az előadónak dr.Dövényi Péterrel együtt végzett célirányos analízise,˝leválogatás˝, megállapítást nyert,hogy azon CH-meddő fúrások száma az országban,amelyekből — a megfelelő átképzésük után—100 C-nál nagyobb felszíni hőmérsékletű ill. 1000 m3-nél nagyobb hozamú geotermális fluidum /nedves gőz/ termelhető: mintegy 200 kút. Ezen CH-meddő fúrások összes földrajzi,földtani/rétegsor/ ill. mért hőmérsékleti adata rendelkezésünkre áll. ( 1.táblázat)
**
* A teljes hazai telepített villamos kapacitás: max 8 000 MWe ** A kis erőművekkel termelt villamos áram mennyisége hazánkban ~1400 GWh (2012)
1.táblázat: A geotermális alapú „zöldáram” kitermelés lehetőségei Magyarországon (teljes kiterjesztés)
Köszönöm szíves figyelmüket!
