A természettudományok helyzete a magyar közoktatásban Dr. Igaz Sarolta „Az oktatás célja, hogy pozitívan járuljon hozzá az egyén teljes – intellektuális és fizikai – fejlődéséhez úgy, hogy segíti önmegvalósítását a magánéletben, együttélését a körülötte élő kisebbségi társadalmi csoportokkal, valamint beilleszkedését a társadalom egészének gazdasági, politikai és társadalmi életébe.” (McMullen)
2010. Szeptember 21.
1
A közoktatás rendszere Alappillérek közfeladatot lát el a köz javát szolgálja közmegegyezés (törvény) szabályozza (1993 Közoktatási Törvény) közpénzen valósul meg (két pólusú finanszírozás) 2
A magyar iskolaszerkezet nemzetközi összehasonlításban
A magyar iskolaszerkezet két szempontból is rekorder: • itt a leghosszabb a tankötelezettség • itt ágaznak el legkorábban a tanulási utak 3
PISA sokk! Mi okozza a magyar oktatási rendszer válságát? Internetes felmérés 2008-2009
31.7% 22.2% 19.0% 15.9% 6.3% 4.8%
-
téves koncepció rossz finanszírozás mindez együtt képzetlen tanárok gyenge képességű tanulók egyéb 4
Mi történt a világban? Paradigma váltás régi paradigma ismeret tanítandó tantárgy ismeret hangsúly a kínálaton (oktatón) tanulás fiatal korban
új paradigma kompetencia fejlesztendő képesség tudás hangsúly a keresleten (tanuló) tanulás egész életen át 5
Európai kulcskompetenciák Anyanyelven történő kommunikáció Idegen nyelven történő kommunikáció Matematikai, tudományos és technológiai kompetenciák Digitális kompetencia A tanulás tanulásának képessége Személyközi, kultúraközi, társadalmi és polgári kompetenciák Vállalkozóképesség Kulturális önkifejezés
6
Szükséges az alapoktatás céljainak és feladatainak átértelmezése felkészítés az egész életen át tartó tanulásra az életben és a munkában szükséges kompetenciák meghatározása új feladat: a kompetenciafejlesztés új értékelés: kompetenciamérés 7
Mi történt a rendszerváltozás óta? • átgondolatlan, szakmailag erősen vitatható reformok sorozata (tanterv, intézmény) • megszüntetett régi kontroll helyett, gyenge új szabályzás (érettségi mint egyedüli kimeneti szabályzó) • drasztikus természettudományos óraszám csökkentés • PISA sokk • a nemzetközi összehasonlító mérések sajátos értékelése • félreértelmezett esélyegyenlőség (felzárkóztatás a tehetséggondozás rovására) • erőszakos integráció minden szinten • a finanszírozás átmeneti növekedése után jelentős visszaesés
A vesztes a természettudományos oktatás!? 8
Nemzetközi kitekintés Két jelentős nemzetközi vizsgálat PISA (Programme for International Student Assesment) TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) • Más korosztály: – TIMSS: 8. évfolyam, – PISA 15 évesek, többnyire 9. és 10. évfolyamosok • Más tartalom: – TIMSS tantárgy közeli, tantervalapú – PISA alkalmazásképes tudást mér • Más résztvevők – 25 közös ország Ha csak a közös országok eredményét nézzük:
9
PISA
hazánk 15 éves diákjai kizárólag a természettudományos tantárgyak területén érik el az OECD országbeli tanulók teljesítményének átlagos szintjét, de a matematikában és a szövegértésben egyaránt az átlag alatti értékeket produkálták. 10
Értékelés Legerősebb háttérváltozó a tanulók szüleinek szociokulturális helyzete, jelentős eltérések vannak az eltérő iskolák, iskolatípusok tanulóinak teljesítményei között. A minden bizonnyal legerősebb megállapítást szó szerint kell idéznünk: „Az OECD tagországok között mindössze négy olyan országot találunk, ahol az egy diákra fordított oktatási kiadások alacsonyabbak volnának a magyar adatoknál.” 11
TIMSS A 8. évfolyamos természettudomány Eredmények (Magyarország átlageredménye - 539 pont)
12
A felmérés eredményei
• A magyar diákok mindenhol a legjobb harmadban végeztek • A 8. osztályosok kimagasló eredményeket értek el, korosztályuk élvonalában vannak a világon • Magyarországon a szülők iskolai végzettsége és ezzel összefüggésben a család gazdasági és szociális háttere erősebben befolyásolja a magyar diákok eredményeit és jövőbeni kilátásait, mint más országokban. 13
A PISA 2006 és a TIMSS 2007 eredményeinek összehasonlítása természettudományból
TIMSS 2007 - a 8. évfolyamos tanulók átlageredménye
652
Tajvan Korea Cseho. Japán Magyarország Szlovénia Hongkong Oroszország Egy. Áll. Litvánia Ausztrália Svédo. Olaszo. Jordánia Szerbia Norvégia Thaiföld Izrael Románia Bulgária Tu nézia Törökország
491
Indonézia Kolumbia
330 300
465
630
PISA 2006 - a tizenöt éves tanulók átlageredménye 14
A természettudományok óraszámainak alakulása 5-8 évfolyam
9-12 évfolyam
összesen
32
30
62
21,5
19,5
41
34
15
15*
30
53
78-as tanterv
4
6
10
kerettanterv
3
3,5
6,5
78-as tanterv
6
9
15
kerettanterv
3,5
6
9,5
78-as tanterv
18
13
31
kerettanterv
13
13
26
78-as tanterv Természettudomány Kémia
Fizika
Matematika
kerettanterv 2009
csökkenés %
35
37
19 15
Mi történt a rendszerváltozás óta a természettudományos oktatás területén • Csökkenő természettudományos óraszám – kisebb mértékben csökkenő tananyag • Pedagógusok kötelező óraszámának növekedése – kevesebb idő az egyéni foglalkozásra, kísérletezésre • Kétszintű érettségi – kétes eredmény • Érdemi szakmai kontroll hiánya – kompetencia mérések • Természettudományos pályák presztízsének csökkenése – társadalmi, gazdasági okok • Finanszírozási gondok
16
További változások!? • Természettudomány tantárgy és kerettanterv – óraszám csökkenés • TÁMOP pályázatok – integráció kényszer • Kötelező érettségi egy természettudományos tárgyból? • A tantárgy helyzetének áttekintése (OKNT) – javaslatok sajátos rostálása • Új integrált szemléletű tantervek 17
Ne felejtsük: • Diákjaink kimagasló eredményeket érnek el a nemzetközi versenyeken • A magyar természettudományos oktatást még mindig értékeli a világ • Közoktatás és elitképzés problémája • A természettudományok társadalmi megítélése • Az oktatásra nagyobb hatással van a politika, mint a szakma 18
Az 1905 és 1950 közötti években Magyarországon töltötte középiskolás éveit 8 olyan magyar fiatal, akik később Nobel Díjat kaptak Okai: korszerű magyar iskolarendszer kiváló tanárok tehetséggondozás 19
Megoldás •
• • • • • •
A természettudományos tantárgyak óraszámainak növelésére, e tárgyak tananyagának ésszerűsítésére, gyakorlatiasabbá tételére, és a tantárgyak tananyagainak összehangolására Az érettségi vizsgakövetelmények átalakítására Minőségbiztosítási rendszer(?) Pedagógusok körülményeinek javítása Hatékonyabb és magasabb finanszírozás Az érettségi vizsga legyen, egy kötelezően (választható) természettudományos tárgy A természettudományi, műszaki végzettségűek számának növelése érdekében a tanári pálya vonzóbbá tételére 20
„A nevelés teremti az embert, s az ember a hazát.” Gr. Brunszvik Teréz
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Igaz Sarolta
[email protected]
21
