A magyar településhálózat helyzete és távlatai

A magyar településhálózat helyzete és  távlatai  Tomay Kyra, PhD Nemzetközi, Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság  VÁTI Nonprofit Kft.   BME URBANISZTIKA, 2011. november 28.

Településhálózat-fejlesztés Magyarországon (?) • 1951. Törvényerejű rendelet a város‐ és  községrendezésről (3 kategória, + 2 osztályon felüli  város. III/C kategória – építési engedély is tiltva) • 1971 . Országos Településhálózat fejlesztési  Koncepció (OTK)Szigorú településkategorizálás, 9  elemű hierarchia, 2000 „központi szerepkör nélküli  települések”. Cél az intézményhálózat differenciált  kiépítése. Távlati koncepció hiánya.

Az Országos Településhálózat‐fejlesztési Koncepció kategóriái Központi szerepkör

Települések száma

Országos központ 

1

Kiemelt felsőfokú központ 

5

Felsőfokú központ 

7

Részleges felsőfokú központ 

111

Középfokú központ

65

Részleges középfokú központ 

41

Kiemelt alsófokú központ 

142

Alsó fokú központ 

530

Részleges alsófokú központ 

292

Budapest agglomerációba tartozó települések 

44

Egyéb település

2071

Településhálózat-fejlesztés Magyarországon (?) • 1985. Ogy. Határozat a terület‐ és településfejlesztés  hosszú távú feladatairól – falvak felé is fordul • 1998, 2005: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) • 2007‐2010: Országos Településhálózat‐fejlesztési  Koncepció (OTfK) munkálatok • 2012: Új OTK?  

Háttér, előzmények Előzmények, tervezési folyamat • A magyar településhálózat helyzete és távlatai: helyzetértékelő jelentés. Ogy. Határozat  Koncepció ez alapján. • Egyeztetések  • 2007 tele‐2008 tavasza (Megyei Jogú Városok Szövetsége, Községek Kistelepülések és  Kistérségek Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége, Települési  Önkormányzatok Országos Szövetsége , Faluszövetség) • 2009 január:  Önkormányzati és településszövetségek, újabb kör. • 2009: Szaktárcák. 2009:   Beérkezett vélemények szintetizáló áttekintése  Háttérvizsgálatok folyamatos végzése: adatok, elemzések  folyamatos aktualizálása (demográfia,  térinformatikai rendszer) 2010: Finomítások, kiegészítő vizsgálatok az elhúzódó tervezés során.

Keretek, alapelvek a tervezés során • A rendszerváltozással a hierarchia csökkent • Települések versenye alakult ki • A településhálózat alakulását döntően a piaci folyamatok  határozzák meg • Magyarország négy szomszédos országával együtt az Európai  Unió tagja, a piaci folyamatok ezeken a határokon akadály  nélkül működnek • Globalizáció, IKT technológiák robbanásszerű fejlődése  • Helyi adottságok és regionális együttműködés felértékelődése

Keretek, alapelvek a tervezés során II. • A gazdasági, szellemi erőforrások a városokba  koncentrálódnak, ezt erősíti a támogatáspolitika is, de nincs  (település/város)hálózati koordináció • Város és térsége szerves egységet, egymástól külön nem  választható, együtt kezelendő rendszert jelent • Szuburbanizáció, nagyvárosi területi terjeszkedés • Elnéptelenedő kistelepülések, szegregáció

EU szakpolitikai keretei

Nemzetközi trendek Globalizáció Urbanizáció IKT Demográfiai folyamatok Válság

MAGYARORSZÁG TELEPÜLÉSHÁLÓZATA

Közép-Kelet Európai fekvés Földrajzi helyzet Történelem

Policentrikusság Városközpontúság Falu=vidékfejlesztés Város-vidék kapcsolatrendszer, funkcionális térségek

EU szakpolitikai keretek • Nincs egységes településhálózat‐fejlesztési politika • Alapelvek, ajánlások  • „informális” településfejlesztési dokumentumok (ESDP,  Lipcsei Charta, Marseille, Toledo) • Alapcél: településhálózat kiegyensúlyozott, policentrikus  fejlesztése • Városközpontú fejlesztéspolitika • Falu – vidékfejlesztési”kategória”

Hazánk településhálózata Budapest-túlsúly, vízfejeffektus

Kvázi kiegyensúlyozott városhálózat

A településhálózat jellegzetes térségei

Budapesti agglomeráció Regionális pólusok Mezővárosok-óriásfalvak Aprófalvak-kis-,középvárosok Tanyás térségek

A településhálózat hazai problématerületei ‐ amire a dokumentum választ adhat ‐

• • • • •

I. Sűrűsödési, átrendeződési konfliktus II. Csomópontok gyengesége III. Hiányok/lukak a hálózatban IV. Hálózati kapcsolatok / hálózati kohézió V.  A hálózatmenedzsment (az irányítás gondjai)

I.

Sűrűsödési és átrendeződési konfliktus:

• •

Szuburbanizáció – városi területek kiterjedése Városmagok kiüresedése

A foglalkoztatás központjai 2001

Jelmagyarázat foglalkoztatott/nkm 50.1 - 1630.3 10.1 - 50 0 - 10

Urbanizációs központok

Jelmagyarázat autópálya autóút Mesterséges felszínek 100 fő/nkm feletti népsűrűség

Területhasználat Budapest térségében

# S

# S

ESZTERGOM

VÁC

# DOROG S # Göd S SZENTENDRE

# S

Pomáz

# S

Budakalász

# S

# S

DUNAKESZI

# S

# S

# S

# S

Veresegyház

Fót

Pilisvörösvár

# S

GÖDÖLLŐ

Isaszeg

# S Budakeszi

# S

# S

BICSKE

#BUDAPEST S Biatorbágy

# S

# S

Pécel

BUDAÖRS

# S

Törökbálint

Maglód

# S

# S # S Dunaharaszti

# S ÉRD

SZÁZHALOMBATTA

# S

SZIGETSZENTMIKLÓS

# S

# S

# S

# S Vecsés

Jelmagyarázat Gyömrő

# 10 ezer főnél S

népesebb t elepülés aut ópálya aut óút

# S Gyál

Üllő

# S

főút

MONOR

Közút

# S Szigethalom

# S

Pilis

Mesterséges felszínek Mezőgazdasági t erület ek Erdők,természet közeli területek Vízenyős terület ek, vízfelszínek

Szuburbanizáció

II. Csomópontok gyengesége • • • •

Budapest nemzetközi szerepköre (európai hálózati csomópont) Regionális központok szintje gyenge/hiányzik (nagyhálózati csomópont) Megyeszékhelyek gyengülése Húzó iparvárosok instabilitása 

Európa városhálózata

Budapest nemzetközi szerepköre (európai hálózati csomópont)

Nemzetközi jelentőségű nagyvárosok vonzáskörzete

Forrás :ELTE - VÁti

Regionális és tengelyek Regionálispólusok fejlesztési pólusok és tengelyek Kassa Bécs

Pozsony Salgótarján Miskolc Sopron

Ungvár/ Kijev

Nyíregyháza

Eger Győr

Tatabánya Debrecen

Nagyvárad

Budapest Szombathely

Szolnok

Székesfehérvár Veszprém Dunaújváros

Zalaegerszeg

Kecskemét Hódmezővásárhely

Békéscsaba

Nagykanizsa

Nemzetközi tengely Kaposvár

Szekszárd

Regionális tengely Szeged

Regionális központok  szintje gyenge/hiányzik Zágráb

Jelmagyarázat

Szabadka/ Belgrád

Pécs

Eszék

Arad

Fejlesztési pólus Fejlesztési társközpont Fejlesztési alközpontok

Húzó iparvárosok  instabilitása

III. Hiányok/lukak a hálózatban • Perifériák – lefedetlen terek a városhálózatban: bennük gyenge,  funkcióhiányos vidéki kisvárosok, és települések elnéptelenedése • Szegregálódó kistelepülés rendszerek  (vidéki gettók)

Társadalmi-gazdasági szempontból leszakadó települések

Jelmagyarázat Külso, belso perifériák társadalmi-gazdasági szempontból elmaradot t (2006) és egyben önhibáján kívül hátrányos helyzetű települ és (2005)

IV. Hálózati kapcsolatok / hálózati kohézió: • Kooperáció hiánya:  településközi együttműködés gyenge, elaprózott rendszer • közlekedési hálózatok elégtelensége:  – központok és környezetük kapcsolata (főleg tömegközlekedési hiány),  – nagytérségi elérhetőségi kapcsolatok (tranzverzális kapcsolatok)

• Város és vidéke egysége, funkciómegosztása  • Határon átnyúló kapcsolatok

A településhálózat jellemzői: hálózati potenciál

A hálózati potenciál és közlekedés kapcsolata

Város és vidéke egysége, funkciómegosztása

Területi integrálódás Európába (OTK 2005)

Határon átnyúló kapcsolatok BERLIN, HAMBURG, KOPPENHÁGA

Jelmagyarázat:

MOSZKVA, KIJEV

PRÁGA

Növekedési tengely

Budapest kisugárzó zónája

PÁRIZS, LONDON BÉCS

Határon átnyúló vonzáskörzet és városkapcsolat

POZSONY

BUDAPEST

országos növekedési pólus LJUBLJANA

regionális növekedési pólus

MILÁNÓ ZÁGRÁB

BELGRÁD

BUKAREST

SZARAJEVÓ

ATHÉN, SZÓFIA

Regionális központok

V. A hálózatmenedzsment (az irányítás gondjai) • • • •

Településhálózati funkciók, szintek, szerepek, pozíciók definiálatlansága  (pl. állami feladattelepítés) Településhálózati koordináció (országos, regionális, megyei?) Alulról jövő kezdeményezések gyengesége, decentralizáció hiánya Elaprózott önkormányzati rendszer(?)

Úton egy új koncepció felé… • Ez nem új Országos Területfejlesztési Koncepció (annál szűkebb a  terrénuma, annak egyik része/metszete) – a jelenleg is zajló felülvizsgálat  egyik fontos pillére lehet • Nem ad választ a rurális területek, a falvak, a tanyák stb. minden  problémájára, nem helyettesíti a vidékfejlesztési politikát (Bár a városok  fejlesztése az egyik leghatékonyabb vidékfejlesztés is (ESDP)) • A városok és környékük új típusú integrálódását segíti elő, az együttműködés  egy lehetséges területi metszetét adja, így legalább a falvak jelentős része  számára esélyt ad egy gazdaságilag megalapozottabb fejlődésre

Átfogó célok 2020‐ig • Nemzetközileg versenyképes policentrikus városhálózat kialakulásának és működtetésének az elősegítése. • Az elérhetőség és hozzáférés biztosítása, a közlekedési és az IKT‐ rendszerek kiemelt fejlesztése.  • Új típusú, kiegyensúlyozott város–vidék viszony kialakítása.  • Közszolgáltatások hatékony és méltányos területi szerkezetben  történő fejlesztése. • A hálózati elemek együttműködésének erősítése. • A települések értékekeivel való fenntartható gazdálkodás.

Policentrizmus • EU új területpolitikai irányelve – Előfeltevés: a policentrikus térstruktúra hatékonyabb, méltányosabb és  fenntarthatóbb mint a monocentrikus – Kiegyenlítettebb térstruktúra kialakítása, a szubszidiaritás elvét követő decentralizáció – A dinamikus központokra támaszkodva be kell vonni a perifériákat a  fejlődésbe • Morfológiailag és funkcionálisan is értelmezendő, távlatilag a kettő összehozandó Gyakorlatban: – A funkciók hatékony teljesítése a központokban – Elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e‐ügyintézés, a termék  vagy a fogyasztó mozgatása) 

Funkcionális városi térségek (FVT) • FVT: a város, mint térszervező, munkaerőpiaci és szolgáltató központ és az  általa integrált térség (lehet két, vagy több központ is)  • Város és vidéke, a vidék és a központja, lokalitás, városrégió • Magyar előzmények és az európai ESPON kutatások újrafogalmazása • Ez formai kereteket adhat az új város–falu viszony megteremtéséhez • Nagyságát alapvetően meghatározza az ingázás, a munkaerővonzás, a  szolgáltatások vonzáskörzetei és az elérhetőség. • Vertikális munkamegosztásban (hierarchiában) elfoglalt helyet meghatározza:  – Nagyságrend és a funkciók komplexitása  – Gazdasági erő/aktivitás (munkahely, GDP stb.) – Üzleti, fogyasztási szolgáltató központ – Településhálózati adottságok, földrajzi helyzet 

Gazdasági mutatók: nettó árbevétel

Közszolgáltatások elérése: komplex központiság mutató

Gimnáziumok és ellátási körzetük

Kórházak és ellátási körzetük

Munkaügyi központ  kirendeltségei 

 Szociális és gyámhivatalok

Munkaerőpiaci vonzáskörzetek és a kistérség‐határok

Típusok 1) Nemzetközi jelentőségű metropolisz térség 2) Nemzeti jelentőségű funkcionális nagyvárosi térségek 3) Regionális jelentőségű (esetenként több kistérségre kiterjedő funkciójú)  funkcionális nagy‐ és középvárosi térségek 4) Térségi szerepkört betöltő funkcionális közép‐ és kisvárosi térségek (50 000 fő lakosságszám alatti térségközpontok körzetei) Ezen belül speciális hazai településhálózati jellegzetességekre reflektáló alcsoportok: 4A) Mezővárosias‐tanyás térségek   4B) Aprófalvas térségek 

Nemzeti jelentőségű nagyvárosi körzetek

Regionális jelentőségű nagy- és középvárosok térségei

Funkcionális Városi Térségek szintjei és típusai

% #

%

#

V &

%

%

%

%

%

#

#

%

#

%

#

#

%

%

#

%

#

# %

%

%

%

% %

%

V &

%

% %

%

#

%

#

%

%

#

%

#

Jelmagyarázat

#

#

V &

%

%

%

#

%

#

%

V & #

V &

%

FVT-központok hierarchiája

%

% %

#

%

V &

% %

%

%

% %

V &

% %

# #

%

%

#

%

#

%

#

#

%

#

#

%

#

#

%

V &

#

%

%

#

%

%

%

'W

% #

#

#

%

#

#

#

%

V &

%

#

#

% %

%

% %

%

W '

10000 fő alatt 10000 - 50000 50000 - 100000 100000 fő felett főváros

FVT-tipológia metropolisz térség nemzeti jelentőségű központ és térsége regionális jelentőségű központ és térsége térségi jelentőségű központ és térsége aprófalvas térség mezővárosias településszerkezetű térség

Köszönöm a figyelmet! [email protected]