I.
A magyar-azeri gazdasági kapcsolatok helyzete
1. Kereskedelmi és tőkekapcsolatok, a gazdasági együttműködés lehetséges irányai 2013-ban Magyarország külkereskedelmi kapcsolatrendszerében a kétoldalú áruforgalom volumenét tekintve Azerbajdzsán a 69. (export tekintetében 4 helyet javítva a 64., import tekintetében 124.), a FÁK államait tekintve 7. helyet foglalta el. A DélKaukázus országai közül továbbra is legjelentősebb partnerünk, a régió három országával folytatott áruforgalom 47%-át teszi ki a magyar-azeri kereskedelem. A gazdasági válságot megelőzően, 2008-ig a kétoldalú áruforgalom volumene dinamikusan emelkedett, 2008-ban meghaladta a 85 M USD-t. A válság hatására 2009-ben stagnálás, majd 2010-12 között határozott csökkenés jellemezte a kétoldalú áruforgalom értékét. A tavalyi évtől a magyar-azeri áruforgalom ismét növekedési pályára állt és e tendencia folytatódik. 2013-ban a forgalom meghaladta a 67,2 M USD-t, ami +36%-os bővülést jelent az előző évhez képest, ugyanakkor a 2011-es fogalom mindössze 90%-át érte el. Az áruforgalom emelkedése annak 99,9%-át kitevő exportunk 37,6%-os bővülésének köszönhető (67,15 M USD). Marginális importunk mintegy 60 000 USD volt (-92,5%). 2014 első kilenc hónapjában folytatódtak a kedvező tendenciák: Azerbajdzsánba irányuló kivitelünk 15,6%-kal emelkedett, értéke 55,22 M USD volt. Importunk csekély 250 e USD összeget tett ki, bár dinamikája az igen alacsony tavalyi bázis (59 ezer USD)miatt kiemelkedő, 322%-os volt. Ha a jelenlegi növekedési ütem az év folyamán fennmarad, akkor 2014-ben mintegy 75 M USD értékű Azerbajdzsánba irányuló magyar exporttal kalkulálhatunk. Magyar-azeri áruforgalom (2004-2013)
Forrás: KSH
2013-ban a magyar kivitelben a feldolgozott termékek 54%-ot (36,3 M USD), a gépek és szállítóeszközök, valamint az élelmiszer, ital és dohány termékek 22-22%-ot tettek ki (14,9, ill. 14,8 M USD). A magyar kivitelen belül az élelmiszerek árufőcsoportja több mint háromszorosára nőtt (3,8 M USD-ről 14,8 M USD-re), a feldolgozott termékek bővülése az előző évhez képest 28,8% volt. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoportjának kivitele 10,1%-kal csökkent. Importunk 89%-át az élelmiszerek behozatala alkotja, melynek növekedése az előző évhez képest 37,7% volt (53 900 USD), 10%-ot ért el a gépek és szállítóeszközök részaránya (-42,2%), 5 875 USD). 1
A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában a magyar-azeri viszonylatban nem szerepel adat kölcsönös működőtőke befektetésekről. Azerbajdzsán mindazonáltal potenciálisan rendelkezik olyan - olajból és gázból származó - pénzeszközökkel, amit működő tőkeként el tud helyezni. Magyarországon 5 azeri érdekeltségű rendben működő cég folytat tevékenységet. (Forrás: Komplex Céginfó, 2014.) Ösztönözzük magyar vállalatok részvételét az azeri állami fejlesztési programokban, valamint a korszerű technológiák alkalmazásával megvalósuló projekteket. A gazdasági együttműködés perspektivikus formája lehet magyar-azeri vegyesvállalatok létesítése Azerbajdzsánban, melyet az azeri fél is szorgalmaz. Támogatjuk a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatfelvételt, üzleti fórumokon, szakmai kiállításokon történő részvételt. Kedvező, hogy 2014-ben ismét van magyar jelenlét azerbajdzsáni szakkiállításokon (WorldFood, BakuBuild, BakuTel) és várhatóan 2015-ben is létesül magyar nemzeti stand több kiemelt rendezvényen. A 2015. évi azerbajdzsáni nemzetközi kiállítások listáját mellékeljük. A perspektivikus együttműködési ágazatok között tartjuk számon az energetika, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, (állattenyésztési technológia, élelmiszeripari gépek és technológiák értékesítése) építőipar, infrastruktúra-fejlesztés és közlekedés (közút rekonstrukció, kommunális hálózatok kiépítése és felújítása, városfejlesztés) környezetipar és vízgazdálkodás, egészségipar (gyógyszerszállítások, és gyártás, kórházi és egészségügyi berendezések exportja) és az infokommunikáció területeit. Új együttműködési terület lehet az ipari parkok közötti együttműködés. Jelenleg egy működő ipari park van Azerbajdzsánban (Sumqait Chemical Industrial Park LLC), de előkészület alatt a Pirallahi szigeten létesülő High-Tech Park (HTP) (www.hightech.az) projekt is. Ezek megvalósítása során számítanak a magyar tapasztalatokra, a tapasztalatcsere révén pedig magyar cégek azeri megjelenésének lehetőségei is javulhatnak. A Keleti Nyitás koncepciójának megvalósításaként a KKV szektor erőteljesebb külpiaci megjelenéséhez kereskedőházak felállításáról született döntés. Kezdetben a Széchenyi Bank kezdeményezésére 2012. december 5-én került sor magyar kereskedőház megnyitására Bakuban, melynek működtetését a Magyar Nemzeti Kereskedőház vette át. Turisztikai kapcsolataink bővítését alapozza meg az NGM és az Azerbajdzsáni Köztársaság Kulturális és Turisztikai Minisztériuma között aláírt megállapodás. Azerbajdzsán szerepelt az MT Zrt. 2013. évi marketing tervében, magyar standdal részt vettünk a 2013. és 2014. évi Bakui Nemzetközi Turisztikai Vásárokon, 2014 májusában turisztikai road-showra került sor Bakuban. A turisztikai, gazdasági és kulturális együttműködés bővítéséhez hozzájárult a Baku-Budapest közötti közvetlen légi járat is, amit a WizzAir 2013 júniusa és 2014 októbere között üzemeltetett, és amely 2015. március 31-től ismét indul. 2. A gazdasági kapcsolatok jogi alapjai A magyar – azeri gazdasági kapcsolatok jogi-egyezményes keretei rendezettek. Az elmúlt időszakban lényegében az összes, releváns gazdasági jellegű kormány és – tárcaközi megállapodást aláírtuk. Ezek közül a fontosabbak: A beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás (2007); a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás (2008) a gazdasági együttműködésről szóló megállapodás (GEM) (2008) Kormányközi oktatási, kulturális és tudományos együttműködésről szóló megállapodás (2012) - Infokommunikációs tárcaközi megállapodás (2014)
-
2
- Magyar-azeri kétoldalú légügyi megállapodás (2014) - A magyar és azeri agrártárca közötti együttműködésről szóló MoU az állategészségügy terén (2014) - Turisztikai tárcaközi megállapodás (2014) Emellett számos ágazati szövetségi és érdekképviseleti szerv közötti dokumentumot írtunk alá (pl. a kereskedelmi kamarák közötti, a HIPA és MNKH valamint az AZPROMO közötti, a MGYOSZ és az Azerbajdzsáni Vállalkozók Szövetsége közötti együttműködési megállapodás stb.) A gazdasági kapcsolatok fejlesztésének meghatározó, intézményes keretét adja a Magyar– Azerbajdzsáni KKB tevékenysége, ami a magyar-azeri kormányközi gazdasági együttműködési megállapodás (GEM) jogi alapjain jött létre és eddig négy ülésszaka volt. A KKB magyar társelnöke Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, azeri társelnöke Sahin Musztafajev gazdasági és ipari miniszter. A KKB legutóbbi, ülésére 2014. január 28-án Bakuban került sor, 5. ülését Budapesten tervezzük 2015 első félévében. II. Tájékoztató Azerbajdzsán gazdaságáról
Azerbajdzsán a Dél-Kaukázus meghatározó és dinamikusan fejlődő gazdasága, a régió GDP-jének 79%-át adja. A gazdaság fejlesztése 5 éves szociális-gazdasági fejlesztési programok keretében történik, a 2009-2013-as időszak után elfogadták a 2014-2018-ra szóló programot. Az elmúlt 10 évben a nemzeti jövedelem több mint nyolcszorosára, 8,6 Mrd USD-ről 73,6 Mrd USD-re nőtt. A világban zajló gazdasági-pénzügyi válság alatt az azeri gazdasági növekedése fennmaradt, azonban annak üteme az elmúlt években mérséklődött (a GDP 2011-ben 9,3%-kal, 2010-ben 5%-kal, 2011-ben stagnált, ill. 0,1%-kal növekedett). 2012-ben a GDP - az 5,7%-os kormányzati prognózissal szemben - mindössze 2,2%-kal nőtt. 2013-ban a GDP bővülése a megelőző évekhez képest dinamikusabbá vált (+5,8%), ezen belül folytatódott a nem olaj ágazatnak a teljes GDP növekedési ütemét meghaladó bővülése (+10%) is, mely immár a GDP 60%-át adja (2012-ben 53,5%). Az 1 főre jutó GDP 2014 végén megközelítette a 8000 USD-t (7.986 USD volt). Azerbajdzsán főbb gazdasági mutatói
Mutató megnevezése A GDP értéke (folyó áron) A GDP változása (reál) Az egy főre jutó GDP folyó áron Az infláció Munkanélküliségi ráta Az áruexport értéke Az áruimport értéke A szolgáltatásexport értéke A szolgáltatásimport értéke A folyó fizetési mérleg egyenlege A költségvetés egyenlege Államadósság (év végi) Nemzeti valuta árfolyama (éves átlag)
Mértékegység Mrd USD %
2010 52,9 105,0
2011 65,95 100,1
2012 68,7 102,2
2013 *73,69 105,8
USD/fő
5922,0
7285,0
7490,5
7912,5
% % M USD M USD M USD M USD
105,7 6,0 26560,1 6600,6 n.a. n.a.
107,9 6,0 33365,3 9756,0 n.a. n.a.
101,1 6,0 34160,3 9652,9 n.a. n.a.
102,4 32838,7 10712,5 4100 8300
Mrd USD
15,04
17,14
17,98
12,3
GDP %-a GDP %-a
-0,9 5,2
0,6 7,5
0,3 8,7
0,7 8,2
Manat/USD
0,8
0,79
0,79
0,78
Forrás: Azeri Állami Statisztikai Bizottság, Azerbajdzsán Központi Bankja, *AZN-ről átváltva
3
A világgazdaságban és a régióban tapasztalható negatív tendenciák dacára Azerbajdzsán 2014-ben sikeres gazdasági évet zárt. Az ország megőrizte gazdasági stabilitását, növelte GDP-jét, folytatódott a gazdasági diverzifikáció - a tervezett infrastruktúra fejlesztési és szociális programok összességében teljesültek. 2014 az „Ipar éveként” lett meghirdetve, s e program keretében 230 (ebből több mint 30 nagy és közepes) iparvállalat létesült, folytatódik a giga projektek megvalósítása, szeptemberben lerakták a Déli Földgázfolyosó alapkövét, a Baku- Tbiliszi – Karsz vasútvonalon elindult az első szerelvény, és tavaly már a második azeri műholdat állították földkörüli pályára. A szociális szféra 60 egészségügyi intézménnyel gyarapodott, 50 új iskolát adtak át, az ország népessége 116 ezer fővel nőtt (!), eközben 123 ezer új munkahely létesült. A szegénység aránya 5% alá esett, akárcsak a munkanélküliségi ráta, és 400 ezer ember részesül célzott szociális támogatásban. A lakosság elégedett az új állami ügyfélszolgálati rendszer, az „Asan xidmet” bevezetésével. 2014-ben az azeri gazdaság – a statisztikai hivatal előzetes adatai szerint –2,8%-kal nőtt, a GDP összege 59 Mrd AZN-t ért el. Ezen belül a „non oil” szektorban 7%-os volt a bővülés, az infláció mindössze 1,4%-ot tett ki, a lakosság jövedelme pedig 4,8%-kal gyarapodott. Az egy főre jutó GDP 2014 végén megközelítette a 8000 USD-t (7.986 USD volt), az alkalmazottak átlagbére 442 AZN tett ki, ami 5,4%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Kimagasló, mintegy 27 Mrd USD volt a befektetések összege és kedvező hogy ebből 16 Mrd USD a hazai beruházásokra esett. Az azeri manat huzamos ideje túlértékelt, (árfolyama az USD-hez képest még 0,1%-ot erősödött is tavaly), az ország valutatartalékai jelenleg meghaladják az 50 Mrd USD-t (ebből 37 Mrd van az un. nemzeti kőolajalapban). 2014-ben a GDP struktúrájából a szénhidrogén ágazatok 39%-kal, az un „non oil” szektor pedig 61%-kal részesedett. A nemzeti össztermék 41,5%-át az ipar, 12,5%-át az építőipar, 5,3%-át a mezőgazdaság (+erdészet, halászat), 33,4%-át a szolgáltatások adták. A költségvetés a növekvő olajbevételeknek köszönhetően 2005-óta folyamatosan bővül, 2013-ban a költségvetés bevételi oldala (1,8%-kal meghaladva az előzetes várakozásokat) mintegy 24,9 Mrd USD (+14%), a kiadási oldala 24,4 Mrd USD (+12%) volt, a költségvetés többletet mutatott (GDP 0,7%-a), és 2014-ben is csak enyhe hiány várható. 1995-2012 között mintegy 144,4 Mrd USD beruházást valósítottak meg Azerbajdzsánban, melyből 73,2 Mrd USD a külföldi, ezen belül az FDI 47,1 Mrd USD volt. A külföldi beruházások 59%-a áramlott az olajszektorba. 2013-ban 6,3 Mrd USD FDI érkezett az országba, melyek 82,4%-a az olaj- és gázipari szektorba áramlott és az e területen megvalósított nagyprojektek finanszírozására fordították (főbb beruházok a BP és az AIOC /Azerbaijan International Operating Company, olajipari vállalatokból álló nemzetközi konzorcium/ voltak a Shah Deniz, valamint Azeri-Chiragh-Guneshli mezőkhöz kapcsolódóan). Azerbajdzsán 1,47 Mrd USD FDI-t fektetett be külföldön 2013-ban. 2014 első félévében 2,23 Mrd AZN külföldi tőke érkezett Azerbajdzsánba. 2014-ben Azerbajdzsán külkereskedelmi forgalma 10,6%-kal csökkent és 32,02 Mrd USD-t tett ki. Ebből az export 21,83 Mrd USD, az import 9,19 Mrd USD volt. Az export és az import egyaránt csökkent, amire az elmúlt években nem volt példa. A csökkenő volumen és (kisebb részben) az év vége felé hanyatló olajárak miatt a szénhidrogén termékek kivitele 0,44%-kal mérséklődött, de így is ez a szektor adta az export 92%-kát. A túlnyomó export és a csökkenő import miatt a szaldó igen magas többletet mutatott, ami elérte a 12,64 Mrd USD-t. Azerbajdzsán 150 országgal folytatott külkereskedelmet, exportban az első számú partner Olaszország, importban Oroszország volt. 4
Azerbajdzsán fő bevételi forrása továbbra is a kőolaj és földgáz, bár szakértők szerint az olajtermelés túljutott a csúcsán és fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. A statisztikák szerint a csúcstermelés 2010-ben volt, amikor a kitermelés elérte az 50,8 M tonnát, 2012-ben azonban ez 43,4 M tonnára csökkent, 2013 folyamán is hasonló mennyiséget értek el (43,1 M tonna). 2014-ben 41,9 millió tonna kőolajat termeltek ki Azerbajdzsánban, ami meghaladja ugyan a tervezett 41,2 millió tonnát, de 2,9% csökkenést mutat az előző évi szinthez képest. Áruföldgázból 18,7 Mrd köbmétert termeltek, 800 millió köbméterrel, vagy 4,4%-kal többet, mint 2013-ban. (Az összes felszínre hozott földgázmennyiség 28,8 Mrd köbméter volt). Az azeri földgázexport 2014-ben 18,7 Mrd köbmétert ért el. A SOCAR a belföldi ellátáson túl Oroszországba, Grúziába és Iránba (Nahicseván ellátására) szállított, a Shah Deniz konzorcium pedig Törökországba exportált gázt. A szénhidrogén ágazat ismételt megugrására a Shah-Deniz 2 gázmezők üzemszerű művelése kapcsán, várhatóan 2018-tól kezdődően lehet számítani. A kőolaj- és földgázbevételekből Állami Olajalapot hoztak létre, amelynek legfőbb kiadási tétele az azeri költségvetés bevételi oldalát szolgálja, ezen kívül azeri fejlesztési projekteket finanszíroz, illetve egy részét külföldön is befektetik. Az Állami Olajalapba mintegy 37 Mrd USD-t akkumuláltak. Azerbajdzsán kezdeményezője a Déli Energiafolyosó megvalósításának. 2011 januárjában Azerbajdzsán hitet tett amellett, hogy részt vesz az Európai Unió gázellátásának biztosításában. Törökország és Azerbajdzsán kormányközi megállapodást írt alá a Törökországon áthaladó ún. TANAP gázvezeték (Trans-Anatolian Gas Pipeline) megépítéséről, amely 2018-2019-től szállíthat földgázt Azerbajdzsánból, a Shah Deniz-2 gázmezőről kezdetben Törökországba, majd az EU-ba. A TANAP-hoz fog kapcsolódni a TAP vezeték (Trans-Adriatic Pipeline), amely az EU dél-keleti országaiba fog azeri földgázt szállítani várhatóan 2020-tól évente 10 milliárd m3 mennyiségben. A Déli Energiafolyosó jelentősége azzal, hogy Oroszország 2014 decemberében lemondott a Déli Áramlat megvalósításától felértékelődött. Az energetikai projekteken túlmenően folytatódnak az eurázsiai és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-fejlesztések: az új Bakui Teherkikötő ütemterv szerinti átadása, a TRASECA és Észak-Dél közlekedési folyosó fejlesztése, a Baku-Tbiliszi-Karsz vasútvonal üzemszerű működtetése, a bakui metróhálózat fejlesztése, és az országos közúthálózat rekonstrukciója. A World Economic Forum elemzése szerint Azerbajdzsán a versenyképességi listán (Global Competitiveness Index 2013-14) a 39. helyet foglalja el, az ország az előző évhez képest hét pozícióval javította helyzetét. A volt Szovjetunió országai közül Azerbajdzsánt csak Észtország (32) előzi meg. Azerbajdzsán részesedése a világgazdaságból 0,12 %. Az ország magas pontszámot a politikai és a kormányzati stabilitásra és a devizaszabályozásra kapott, rosszabb értékelést pedig a korrupció miatt, az adókulcsokra, az adózási szabályokra, a nem megfelelően képzett munkaerőre, a finanszírozási hozzáférésre és a túlzott bürokráciára. A Világbank napokban közzétett un. GEP (Global Economic Prospects - 2015) prognózisa szerint Azerbajdzsán GDP-je 2015-ben 4,4%-kal, 2016-ban 4,1%-kal, 2017-ben pedig 3,8%-kal emelkedhet. Az azeri kormányzat 2015-2018 között átlagosan évi 4,9% GDP bővüléssel számol, de ezen belül a non-oil szektor növekedését 7,3%-ra prognosztizálja. A 2015. év a csökkenő árak miatt a kőolajexportáló országok számára kihívást jelent, de Azerbajdzsán - folytatva fejlesztési és gazdasági diverzifikációs programjait – azt sikeresen zárhatja.
5
Az azeri vezetés középtávú célja a makrogazdasági stabilitás fenntartása. Ennek elemei a tartós és kiszámítható gazdasági növekedés, alacsony infláció, a nemzeti valuta árfolyamának stabilitása, jelentős nemzetközi tartalékok képzése, a külső hitelekhez való konzervatív hozzáállás, és a fizetési mérleg jelentős többlete. Az elkövetkező években Azerbajdzsán az export versenyképesség növelésére, a gazdasági diverzifikáció felgyorsítására, a feldolgozó ágazatok és a szolgáltatások priorált fejlesztésére, valamint a regionális különbségek mérséklésére összpontosít. Az idei év fő kormányzati feladatai között Aliyev elnök a következőket jelölte meg: • • • • • • • • • • • • •
A manat árfolyamstabilitásának fenntartása; folytatni a „non oil” szektor priorált fejlesztését; a vállalkozásoknak nyújtott kedvezményes hitelezés kiterjesztése; javítani a kormányzás hatékonyságát, és a pénzügyi fegyelmet; az állami beruházási eszközök fenntartható növekedést célzó felhasználása, és a bankszektor forrásainak intenzíveb bevonása a reálgazdaságba; a regionális ipari központok fejlesztése (új ipari, agrár és technológiai parkok létrehozása); az élelmiszerellátás biztonságának javítása, az agrár-élelmiszeripari program folytatása; a szociális programok maradéktalan végrehajtása; Azerbajdzsán kohászati vertikuma alapjainak lerakása (5 kohászati üzem); környezetvédelmi kérdések kezelése, kiemelten az Absheron félszigeten; közlekedési projektek folytatása (Alyate kikötőterminál, BTK vasútvonal, légiközlekedés fejlesztése, saját hajógyártás) a Déli Földgázfolyosó projektjeinek (Shah-Deniz mező fejlesztése, Dél-kaukázusi gázvezeték bővítése, TANAP építése) ütemes megvalósítása; az Európai játékok színvonalas előkészítése es sikeres lebonyolítása.
Az agrár-élelmiszeripari ágazat fejlesztése is része az azerbajdzsáni gazdaság-diverzifikációs törekvéseknek, az elnök a 2015. esztendőt a „Mezőgazdaság éveként” hírdette meg.
Baku, 2015. január
6
