Budapesti Gazdasági Főiskola
Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Újabb diplomás
EU-kapcsolatok szakirány
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HELYZETE HAZÁNKBAN ÉS NÉMETORSZÁGBAN
Készítette: Farkas Daniela Juliane
Budapest, 2008
Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés ........................................................................................................................5 1.1. A megújuló energiaforrások kiaknázásának szükségessége – aggasztó jelek..............7 1.2. Megújuló energiaforrások - Egyre nagyobb jelentőségük, definíciók ......................... 8 1.2.1. A megújuló energiaforrások egyre növekvő jelentősége ..........................................9 1.2.2. A megújuló energiaforrások definíciója....................................................................9 1.2.3. A megújuló energiaforrások előnyei .........................................................................9 1.3. A stratégia jelentősége-gazdasági vonatkozások .........................................................10 2. Magyarország ................................................................................................................12 2.1. Helyzetelemzés.............................................................................................................12 3. A megújuló energia törvény Németországban (EEG) ...............................................18 3.1. A megújuló energiaforrások felhasználását ösztönző állami eszközök ismertetése Németországban ..................................................................................................................19 4. Biomassza.......................................................................................................................23 4.1. A biomassza-felhasználás Magyarországon.................................................................23 4.1.1. A szilárd biomassza...................................................................................................24 4.1.2. Biogáz........................................................................................................................25 4.2. A biomassza felhasználás gyakorlata Németországban ...............................................27 5. Vízenergia ......................................................................................................................30 5.1. A vízenergia Magyarországon .....................................................................................30 5.2. A vízenergia Németországban .....................................................................................31 6. Ingyenes energiaforrásunk: a Nap...............................................................................35 6.1. Napenergia Magyarországon - Napsugárzási viszonyok .............................................36 6.2. Napenergia Németországban........................................................................................38 7. Szélenergia .....................................................................................................................42 7.1. A szélenergia jelentősége hazánkban...........................................................................42 7.2. Szélenergia Németországban .......................................................................................43 3
7.2.1. A szélenergia potenciálja –munkapiac......................................................................44 7.2.2. Energiapiac................................................................................................................46 7.2.3.Problémák és konfliktusok .........................................................................................46 7.2.4. Jövőbeni kilátások ..................................................................................................... 47 8. Geotermikus Energia ....................................................................................................49 8.1. A geotermikus energia Magyarországon.....................................................................49 8.2. Németország geotermikus potenciálja: hő és áram a föld belsejéből..........................51 8.2.1. A geotermia németországi támogatása......................................................................52 8.2.2. A Neustadt-Glewe-i földhőerőmű.............................................................................53 9. A Kiotói Egyezmény és tartalma..................................................................................55 9.1. Európai Unió és Magyarország – a támogatási rendszer jellemzése ...........................56 9.2. Hazai K+F a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan...............................................57 9.3. „ Zöldülő Magyarország, zöldülő házak” ....................................................................58 10. Összegzés, zárszó .........................................................................................................59 Felhasznált Irodalom ........................................................................................................62 Rövidítések jegyzéke .........................................................................................................65
4
1. Bevezetés A 21. század egyik legnagyobb kihívása az, hogy az emberiséget úgy lássuk el energiával, hogy közben otthonunkat, a Földet ne tegyük visszavonhatatlanul tönkre. A fosszilis tüzelőanyagok égetésekor keletkező CO2, SO2, NOx, korom, stb. káros hatásai: a globális felmelegedés, a savas esők, az ózonpajzson növekvő lyuk, a különböző allergiás megbetegedések számának növekedése ma már közismert tények. Szakdolgozatomat ezért szentelem e téma vizsgálódásának, hiszen a Föld atmoszférájának és a jelenlegi életének a megmentése csak úgy lehetséges, ha behatóan megvizsgáljuk az alternatív és természetadta lehetőségeket. A globális szennyezőanyag kibocsátást a jelenlegi töredékére kell csökkenteni, a fejlődő országok növekvő energiafelhasználása ellenére. Tanulmányaim során, főként az EU-kapcsolatok szakirányos stúdiumok során gyakran találkoztam az alternatív energiahordozók problematikájával és felkeltette az érdeklődésemet. Tavaly, 2007-ben laikus hallgatóként resztvettem a RENEXPO (Central & South-East Europe, április 19-21, Budapest) nemzetközi szakkiállításon, mely egy magas szintű szakmai kongresszus keretében gyűjti össze a térség összes szereplőjét a témában. A megújuló energiák és az energiahatékony építés és felújítás teljes palettája képviselteti magát ezen a rendezvényen. Hasznos gondolatnak vélem összevetni a magyarországi és a németországi viszonyokat a megújulók szempontjából, hiszen a környezetvédelmi, és a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiákban kiemelkedő Németország. Szemügyre vesszük, hogy a Németországnál sokkal jobb természeti adottságokkal rendelkező Magyarország miként használja ki a megújuló energiák nyújtotta lehetőséget, például napenergiában. A fejlett országok, így Németország is, egyre kisebb számú kitermelőforrástól függnek: Németország importfüggősége 80%-os, Magyarország az energiahordozók több, mint 70%-át importálja. A még meglévő kőolaj- és földgázkészletek legnagyobb része a Közel-Kelet országaiban található. Az energiaönállóság, az importfüggőség megszűnése a békét biztosító külpolitika fontos tényezőjévé válhatna, elkerülve azt, hogy az energiáért, a szó szoros értelemben vett harcra, katonai beavatkozásra kerüljön sor. Külön fejezetben foglalkozok a német megújuló energia törvénnyel (EEG), hiszen e törvény mintául szolgál más országok számára is, nem hiába.
5
Sok adatot, statisztikát tartalmaz jelen dolgozatom, melyek alátámasztják az állítottakat.
Főként
hivatalos
szervek
által
kiadott
tanulmányokat
használtam
a
szakdolgozatban. Interdiszciplináris tárgyról lévén szó, arra törekedtem, hogy a műszaki és természettudományos fogalmakat, terminusokat, amelyekről a felkészülés közben olvastam, és elegendő szakmai (pl. fizikusi) ismeret híján megérteni nem, vagy alig tudtam, a minimálisra korlátozom, hiszen hiteltelen is lenne, ha természettudósként, energetikai- vagy villamosmérnökként értekeznék a témában. Azokról a legfontosabb alapismeretekről azonban, amelyek magyarázatot adnak arra, hogy milyen módon működnek az adott megújulót kitermelő eszközök, műszerek, rövid, nagyvonalú leírást nyújtok, hiszen nem tárgyalhatom más tudományágak témakörét kellő mélységben. Csupán arra utalok (a szakirodalom megjelölésével), hogy hol lehet az adott kérdésnek utánanézni. A dolgozat céljai között szerepel, hogy választ adjak a lehetőségek és a korlátok alapján Magyarországon az uniós elvárásoknak megfelelően, miként lehet a megújulókból származó energiatermelést jelentősen növelni. Mely megújulókat kell hazánkban kiemelten kezelni? Milyen nemzetgazdasági előnyök származnak a megújuló energiák felhasználásával? Mire utalnak a hosszú távú előrejelzések Németországban? Mi a szerepe, fontos-e a társadalmi méretű ismeretterjesztés, az alternatív energiaforrások részesedésének növelésében az enrgiamérlegben? Milyen sikereket ért el Németország a megújulók területén és mi ennek az oka, mik állnak a siker hátterében? Milyen költségekről eshet szó a téma kapcsán? Az állam milyen szerep vállal, mit kell/kéne vállalnia az előrehaladás érdekében? Tehát a dolgozat fő kérdésfelvetéseként mélységeiben gazdasági, közgazdasági, valamint ezzel összefüggően társadalmi aspektusból vizsgálom meg a témát, valamint az EU környezetvédelmi jogi szabályozásának gyakorlatának oldaláról. Érdekes észrevételek mutatkoznak a két különböző múltú, gazdaságú, természeti adottságokkal rendelkező EU-s ország helyzetének értékelésében.
6
1.1. A megújuló energiaforrások kiaknázásának szükségessége – aggasztó jelek A gazdasági jólét egyik alapfeltétele a megfelelő energiaellátás, melyet a mi kultúránk már evidenciaként kezel, természetesnek vesz. Mivel azonban ez igen költségigényes és jelenleg centralizált, ezért nagy jelentősége van az alternatív energiaforrások alkalmazásának, hiszen ezek fenntartható, és környezetbarát energiát kínálnak. Mivel lokálisak, az energiát helyben állítják elő, olyan vidéki térségeken (tanyák, hegyvidéki települések, tengeri szigetek, stb.) is segíthetik az élet- és munkakörülmények kedvezőbbé válását, ahol az országos közüzemi rendszereken keresztül nem, vagy csak igen költségesen teremthető meg az infrastrukturális háttér. Az
energiatermelés
és
–felhasználás
mennyisége
és
minősége,
valamint
importfüggősége jelentősen befolyásolja országunk gazdasági helyzetét és versenyképességét és nem utolsó sorban a környezet terhelése révén az emberi életminőséget. Tény, hogy minden oldalról óriási erők csapnak össze, sok érdekcsoport létezik, amelyeknek nem érdekük a megújuló energiák kihasználása, hanem fontosabb az anyagi és presztízsnyereség maximalizálása. A gáz és az olaj egyenlőtlen eloszlása aránytalan hatalommal ruházza fel azokat, akik ezekhez az összpontosított készletekhez hozzáférnek. Az 1973-as olajválsággal kapcsolatban sok futurológus az üzemanyag ellátás összeroppanását jósolta a kimerülő készletek miatt. A legújabb statisztikai adatok szerint a szénkészlet további 200 évig, a gázkészletek 65 évig, az olajkészletek pedig kb. 45 évig elegendőek. Most biztosan átfogalmazódik ez a jóslat, hiszen a Brazíliában újonnan felfedezett óriási olajmező befolyásolja majd a készletek várható rendelkezésre álló mennyiségét. A készletek valóban végesek, noha sokak előtt hiteltelenné váltak az 50 éve hasonló időtartamú előrejelzések. Azonban nem a készletek végleges kimerülésekor jelentkezne a katasztrófa, hanem sokkal előbb, amikor például a fogyasztás éves mértéke meghaladná vagy megközelítené a kitermelés lehetséges mértékét. Az atomenergia népszerűtlenné válása után a kivezető utat csak a megújuló energiaforrások jelentik. Az előrejelzések szerint a 2010 évtől kezdődően az amerikai és nyugat-európai gazdasági élet egyik legjelentősebb motorja a megújuló energiaforrások ipara lesz és több új munkahelyet fognak felkínálni, mint a teljes számítástechnikai ipar.1 Szinte biztos, hogy a következő 25 év gazdaságát, ökológiai és társadalmi rendszerét a megújuló energiaforrások 1
Nicole KUHLMANN: Napenergia-hasznosítás. Budapest, Cser Kiadó, 2002.
7
ipara fogja meghatározni. A befektetőkre ösztönzőleg hat a fejlődő országok növekvő energiaigénye, mivel új piacok nyílhatnak meg. Az adott országokban rendelkezésre álló nap-, szélenergia, biomassza stb. hasznosítására gyártott termékek piacán új lehetőségek nyílnak. A megoldás túl soká nem várhat, mivel főleg az elektromos energiától való függőség, különösen Kínában és a gyorsan fejlődő távolkeleti gazdaságokban drámai következményekkel járhat, de nem csak ott, hanem az egész világgazdaságra nézve veszélyes. 1.2. Megújuló Energiaforrások - Egyre nagyobb jelentőségük, definíciók „A XX. század mint a fosszilis energiaforrások és az atomenergia kora vonul be a történelembe. A több mint két évszázada tartó iparosodás során kiemelkedő tudományos technikai ismeretekkel rendelkező társadalmak jöttek létre. Ezek az alapvető emberi érdekek fogalmi és jogi értelmezése tekintetében a fejlődést segítették ugyan, ám az ökoszféra durva megváltoztatás
folytán
épp
az
emberi
létet
sodorták
végveszélybe.
A fosszilis
üzemanyagokkal és az atomenergiával, mint az energia probléma végleges megoldásával kapcsolatos kísérlet kudarcot vallott. Amennyiben nem lesz változás, az árak hirtelen növekedése várható és meghiúsul az egyre növekvő számú népesség természetes életmódja és életfeltételei javításának esélye… Minden kétséget kizáróan elérkezett tehát az idő az emberiséget a fogyasztói létből a megújuló és fenntartható létbe átsegítő mozgalom számára. A tévhitre alapozott, ám tényszerűnek feltüntetett megállapítás – hogy ti. az alapvető életfeltételek szempontjából elengedhetetlen értékek, mint a levegő, a víz s a termőtalaj, kimeríthetetlen forrást jelentenek az ember számára – súlyos veszélyeket vont maga után: megcsappant a felhasználható víz mennyisége, pusztult és degradálódott a termőtalaj, sőt a légkör elszennyeződése miatt éghajlati változások is bekövetkeztek.”2 Hermann Scherr: Napenergia Charta
2
http://www.zmva.hu/index.php?Page=Hir+Oldal&Cikk=1002
8
1.2.1. A megújuló energiaforrások egyre növekvő jelentősége Az energiafajtáknak két alapvető kategóriája létezik, a kimerülő, más néven fosszilis és a megújuló energiaforrások. A kimerülő energiaforrások is újratermelődnek, hiszen a szenesedés illetve kőolajképződés folyamata is folytonos. Ezek a források azonban kiapadnak, ha a kiaknázás gyorsabban történik, mint az újratermelődés. Az emberiségnek azonban olyan hatalmas energiamennyiségre van szüksége, hogy nincs idő a fosszilis energiahordozók újraképződésére. 1.2.2. A megújuló energiaforrások definíciója A megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, amely a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik: nap-, szél-, biomassza-, vízi- és geotermikus energia. Megkülönböztetünk végtelen, illetve véges energiaforrásokat. Végtelen megújuló energiaforrások: Napenergia Szélenergia Véges, illetve korlátozott mértékben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások: Biomassza Vízenergia Geotermikus energia A megújuló energiaforrásokat, azok komplexebb megközelítését, energiatermelésben betöltött szerepüket, hasznosításuk jövőbeni lehetőségeit ismerni kell ahhoz, hogy tudjuk, miért is elengedhetetlenül fontos alkalmazásuk és elsősorban azt, hogy alkalmazásuk milyen előnyökkel jár a fogyasztók számára. 1.2.3. A megújuló energiaforrások előnyei Globálisan: a fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülésével felértékelődnek a megújuló energiaforrások, előtérbe helyeződik a környezettudatos világszemlélet, valamint annak a lehetősége, hogy a termelési folyamatok során keletkező melléktermékeket hasznosítsák. 9
Országos és Regionális szinten: az import energia felváltásával a külső piac kevésbé befolyásolja a helyi energiapolitikát, környezetvédelmi szempontból is fenntartható gazdasági fejlődés előtérbe kerül, nemzetközi egyezményekben aláírt kötelezettségek betartására való sarkallás, az országos energiaellátási rendszer tehermentesül, enyhül a munkanélküliség, sőt, technológiáikba történő beruházások kapcsán főként vidéki munkahelyek keletkeznek. Felhasználásuk ezáltal kedvezően befolyásolhatja az ipari, mezőgazdasági struktúraváltást, elősegítheti az innovációt és ezen szektorok versenyképes működését, hozzájárulva a vidéki életminőség javulásához és a lakosság helyben tartásához. A helyi energiaforrásokat jobban kihasználják és az infrastruktúra is fejlődik. Felhasználásuk mérsékli a klímaváltozást okozó üvegház hatású gázok kibocsátását és a levegőszennyezést, aminek kedvező hatása a kisebb mértékű savasodásban, az épített környezet állagromlásának mérséklésében és jobb mezőgazdasági termésben mutatkozik meg. 1.3. A stratégia jelentősége-gazdasági vonatkozások A megújuló energiaforrások alkalmazási módja igen színes palettán mozog. A legjellemzőbb alkalmazási területük alapvetően a fűtési célú hőenergia-termelés, de mostanában már a villamosenergia-termelés a vizsgálat középpontja és a jövőben pedig már az üzemanyagként való felhasználásuk is egyre nagyobb figyelmet kap. Ez utóbbi két terület jelentősége nemzetközi és hazai viszonylatban is meghaladhatja a megújuló energiahordozók villamosenergia termelésben játszott szerepét. A megújuló energiaforrások ma még sokkal többe kerülnek, mint a „hagyományos”, piacérett technológiákkal, fosszilis energiahordozókból nyert energiaforrások. Ez a feltevés azonban csak a fosszilis energiahordozók aktuális árán alapul. A fenntartható fejlődés szempontjai – amely mellett az Európai Unió tagállamai is elkötelezték magukat – azonban megkövetelik, hogy a hagyományos energiahordozók megítélésénél figyelembe vegyük azokat a költségelemeket is, amelyeket egy harmadik fél vagy a társadalom fizet, és amelyek egyelőre nem jelennek meg az árakban (ún. negatív externális vagy társadalmi költségek).3 A megújuló energiaforrások részesedésének növekedését az energiamérlegben tehát a piaci körülmények tudják elősegíteni. A gazdasági szereplők ugyanis a piaci áron mért 3
http://www.gkm.gov.hu/data/cms1358659/megujulo__strategia_tars_egyeztetes.pdf
10
költségek és a piaci árban elismert haszon alapján hozzák meg termelési és fogyasztási döntéseiket. Így a piac kielégítő működése esetén tapasztalhatnánk növekedést az ügyben. A piac azonban ma még nem méri a szociológiai és környezeti hatásokat. Az egyén és a társadalom szintjén felmerülő hasznok és költségek különbségét nevezzük externáliáknak. Az externális hatások mérése és értékük pénzben történő kifejezése fontos a tisztán látáshoz. Az externális költségek becslését szolgálja az ökomérleg-elemzés, mely a környezeti tényezők piacra gyakorolt hatásának rendszerszerű értékelését jelenti. Ennek segítségével könnyebb a környezeti hatások ellenőrzése, irányítása és optimalizálása. Az értékelések felhasználhatóak a tervezésben és környezeti akciótervek kidolgozásában. Bizonyos externális költségek gyakorlatilag megbecsülhetetlenek, mint pl. az üvegházgázok kibocsátásának költséghatása. A piac önmagában képtelen optimális döntést kialakítani ezeknek a hatásoknak a figyelembe vételére, ezért szükséges az árban érzékelhetővé tenni a járulékos költségeket és hasznokat a megújuló energiát előállítók és a fogyasztók számára. A fosszilis energiák európai uniós piaci ára gyakorlatilag azonos a termeléssel együtt járó externális költségekkel. A megújuló energiaforrások externális költségei minimálisak, számottevően kisebbek még az atomenergia-előállítás externális költségeinél is. Társadalmi szempontból a megújuló energiák felhasználása akkor válhat igazán versenyképes alternatívává, ha az energiatermelés externális hatásait sikerül az árban realizálni. Ezért elengedhetetlen, hogy amikor környezetbarát vagy megújuló energiaforrásokról beszélünk, feltétlenül meg kell említenünk az állami támogatás fontosságát. A támogatás mértékétől függően befolyásolni tudja a felmerült többletköltségeket, a fogyasztói árakba beépíti azokat. A támogatások akkor és annyiban indokoltak, ha és amennyiben az elérhető közvetlen gazdasági és közvetett társadalmi előnyök kompenzálnak a többlet ráfordításokért. Az egyre gyorsabb ütemben fejlődő technológiák eredményeként, illetve a fosszilis energiahordozók
korlátozott
mennyiségéből
adódóan,
a
tartós
áremelkedésnek
is
köszönhetően a támogatások mértéke az idő előrehaladtával jelentősen csökkenhet, illetve meg is szűnhet. Nem csak és kizárólag az anyagi támogatás megléte a meghatározó: környezettudatos, innovatív szemlélet segítheti az elmozdulást a megfelelő energiaigény biztosításának irányába. A megújulók felhasználásának tömegessé válásához azonban szükséges az állami részvétel.
11
2. Magyarország 2.1. Helyzetelemzés Ebben a fejezetben Magyarország adottságait, lehetőségeit vizsgálom a megújuló energiaforrások szempontjából, a legnagyobb segítségemre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2007-es kiadványa volt, amit forrásként sok helyen fel is tüntettem. Itt megemlíteném, hogy maga a hazai megújuló iparág joggal kritizálja a Minisztérium adatait4. Az energetikai koncepció igen hiányos, bírálják, illetve több szakértő megkérdőjelezi a szakmaiságát a minisztériumi tervezetnek, mely többet foglalkozik például a Magyarország szempontjából kevésbé fontos nukleáris energiatermeléssel, mint az igen fontos és jelentős hőszivattyúk témakörével, holott geotermikus adottságaink kiválóak. A megújulók felhasználásának fő trendjei az EU-ban és Magyarországon A fosszilis energiahordozók árának növekedése, a készletek rohamos csökkenése, valamint az atomenergiával kapcsolatos félelmek miatt mind inkább előtérbe kerülnek a megújuló energiaforrások kínálta lehetőségek egyre nagyobb fokú kihasználása az Európai Unióban is. Részesedésük a „hagyományos” energiahordozókhoz viszonyítva még mindig igen csekély, 2004-ben, az EU 25-ben a következőképpen alakult:
4
http://www.zoldtech.hu/cikkek/20070629energiapolitika (letöltés 2008-05-08)
12
1.sz. táblázat
Forrás: GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020
Az Európai Unió fosszilis energiaforrásoknak való kitettsége 1990 és 2004 között közel 8%kal
növekedett.
A
hagyományos,
jellemzően
Európában
megtalálható
fosszilis
energiaforrások (feketeszén, lignit) felhasználásának csökkenését legnagyobb mértékben a földgáz (60%), majd a megújuló energiaforrások (58%), és az atomenergia (28%) felhasználásnak növekedése kísérte. A készletek kimerülése és az ellátás egyre bizonytalanabb garantálása, valamint az import túlsúlya miatt ez a kérdéskör mindinkább az Európai Unió figyelmének központjába került. Az 1997-es Fehér Könyv célként jelölte meg, hogy az Unión belül 2010-re el kell érni a megújuló energiák 12%-os részarányát a teljes villamosenergia felhasználásban. Elterjedésének elősegítése érdekében pedig megszületett a 2001/77/EK irányelv, amely konkrét, kötelezően elérendő célokat jelölt meg 2010-re az egyes tagországok számára. Fő cél: a megújulókon alapuló villamosenergia termelés az összenergia termelésen belül érje el a 21%-ot. Magyarország a csatlakozáskor kötelezettséget vállalt arra, hogy 2010-re ő is teljesít bizonyos kritériumokat, jelen esetben a villamosenergia termelésben a 3,6%-os küszöbértéket. A tagországok közül Magyarország a legalacsonyabb vállalást tette, amelyet a 2005- ben elért 4,5%-kal elsőként sikerült is teljesítenie.
13
Az egyes tagországok megújuló alapú villamosenergia részarányra vonatkozó célkitűzései 2.sz.táblázat
Forrás: GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020.
Látható, hogy Magyarország eléggé a sor végén „kullog” a megújulók szempontjából, a jelenlegi felhasználáshoz viszonyítva igen szerény célkitűzést vállalt 2010-re. Az EU 25 tagországaiban a megújuló energia felhasználás 90%-a két erőforrás, a biomassza és a vízenergia-felhasználásból származott 2004-ben5. A felhasználás húzóerejét a biomassza jelentette kétharmados részaránnyal. Nem véletlen ezért, hogy az Európai Unió megújulókkal kapcsolatos szabályozásában kiemelt szerepet kap a biomassza, amely felhasználásának növelése érdekében az Unió Cselekvési Tervet dolgozott ki 2005-ben. Az Unió szakértői a 2010-es célkitűzések eléréséhez a biomassza felhasználásában látják a legnagyobb potenciált.
5
www.gkm.gov.hu/data/cms1358659/megujulo__strategia_tars_egyeztetes.pdf
14
3.sz.táblázat
Forrás: GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020
Az összenergia termelésen belül a megújuló energiaforrások részaránya az elmúlt másfél évtizedben erőteljesen növekedett, míg 2001-ben 36,4 PJ, addig 2006-ra már 54,8 PJra ugrott, amely 50,8 %-os növekedést jelent az adott időszakban. Az is jól megfigyelhető, hogy kivétel nélkül minden egyes energiát szolgáltató nyersanyagalap felhasználása jelentősen csökkent, ami hazánkban is a környezettudatos szemlélet mind inkább széles körben való elterjedésére utal.
15
4.sz. táblázat
Forrás: GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020
Magyarországon a legfontosabb megújuló energiaforrás a biomassza, amely 2006- ban az összes megújuló energia közel 90%-át adta. A biomasszát jelentőségben a geotermikus energia (3,6 PJ), a megújuló alapú hulladék felhasználás, a bio üzemanyag (0,96 PJ), és a vízenergia (0,67 PJ) felhasználás követi, de ezek nagyságrendileg lényegesen elmaradnak a biomassza felhasználástól. A legjelentősebb biomassza alapanyag Magyarországon a tűzifa, 47,4%-ban ezt használják fel, majd az egyéb biomassza követi 36,8%-kal. A 2013-ra tervezhető zöldáram-termelés összetétele – figyelembe véve a hazai sajátosságokat – a következő lehet:
16
Becsült zöldáram-termelés Magyarországon 2013-ig 5.sz.táblázat Megújuló energia típusa
A 2013-ra várható zöldáram-termelés
szilárd biomassza
3992 GWh
biogáz
262 GWh
szélenergia
710 GWh
egyéb technológiák
436 GWh
Összesen
5400 GWh
A megújuló energiahordozókat ma hazánkban elsősorban hő- és villamosenergia termelésben, valamint – egyelőre igen kismértékben – üzemanyagként hasznosítják. A fenti táblázatból is egyértelműen kitűnik, hogy Magyarországon a legnagyobb mértékben a biomasszát hasznosítják.
17
3. A megújuló energia törvény Németországban (EEG) Ebben a fejezetben mindenekelőtt Németország megújuló energiaforrásait általában, illetve az EEG törvény értelmezését szeretném meghatározni és ehhez kapcsolódóan röviden ezen energiák ki- és felhasználásának máig tartó fejlődését, illetve a várható jövőbeni fejlődését kívánom bemutatni. A megújuló energia törvény elvi kívánalmait, követelményeit veszem nagyító alá, összevetve más hasonló kezdeményezésekkel. Végül az EEG kritikai megítélésére kerül sor, az európai jog szempontjából megvizsgálva, úgymint a kitűzött cél elérésének a mértéke, a költség-haszon reláció és a lehetséges alternatívák. Az egyes megújuló energiaforrások részletes leírását, jellemzőit, mibenlétét a magyarországi fejezetekben tárgyalom, s a német helyzet bemutatásakor nem ismétlem ezeket a leírásokat (pl. a napenergiáról általánosságban). Kivételt képez ez alól, ha valamely specifikus, új berendezésről, vagy ha a megújulókból energiát kitermelő forradalmi eljárásról van szó. 2004-ben váltotta fel elődjét a megújuló energia törvény, amely szabályozza Németországban a megújuló energiákon alapuló áram-előállítást. A megújuló energiákkal történő áramtermelést 1990 óta támogatják államilag Németországban. A törvény célja az, hogy a klíma- és környezetvédelem érdekében a megújuló energiák szerepe jelentősen növekedjen az áramellátásban. Ennek érdekében anyagi támogatást kapnak azok, akik megújuló energiaforrásokat vezetnek be. A törvény értelmében a következők tartoznak a megújulók közé: vízenergia, szélenergia, a napáram és a naphő, a környezet hője, a biomassza és a földhő. A regeneratív energiák konzekvens kiépítésével Németországban 2005-ben 84 millió tonna széndioxidot sikerült megspórolni. Az EEG előirányozza, hogy 2020-ig legkevesebb 20%-a az energiaszükségletnek megújuló forrásból kell származzon.6
6
http://www.eeg-aktuell.de/
18
2006
2000
0,20%
11,30%
3,10%
Biomassza 20,60% 68%
24,70%
29%
Biomassza
Szélenergia
Szélenergia
Vízenergia
Vízenergia Napenergia
Napenergia
43,10%
Az egyes megújuló energiaforrások felhasználásának fejlődése Németországban 6.ábra A német statisztikai hivatal jelentése szerint a rendkívül kedvező keretfeltételeknek köszönhetően Németországban máris teljesült az EU és az EEG által is kitűzött cél, melynek megfelelően 2010-re 12,5%-ra kell emelni a megújuló áram részesedését az áramtermelésben. A bruttó áramtermelésben a megújuló energiák részvétele 2007-ben 14,1 %-ra nőtt. 1991-ben a megújuló áram részvétele még csak 3,6%-os volt, mely főként a vízenergia hasznosításából származott. A megújuló energia 17,5 TWh-ról 2007-re ötszörösére, 87 TWh-re nőtt. A legnagyobb, 6,2 %-os a szélenergia részvétele az áramtermelésben, ezt követi a vízenergia, a biomassza, majd a napenergia. 3.1. A megújuló energiaforrások felhasználását ösztönző állami eszközök ismertetése Németországban Az állam többféle módon segíti a regeneratív energiák felhasználását. A piaci ösztönzés egyik eszközeként a beruházásokhoz nyújtott támogatásokat kell megemlíteni. A 2007 januárjától érvényes támogatások két fő csoportját a napkollektorokhoz és a biomasszakazánokhoz biztosított támogatások képzik. Ezen felül a biomasszát vagy geotermikus energiát felhasználó nagyobb (fűtőműi) létesítményekhez vehető igénybe. A támogatás célja nemcsak a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása, hanem a berendezések versenyképességének, az iparág fejlődésének ösztönzése is. Így a támogatható beruházásoknál az alkalmazott berendezések korszerűségére és környezetbarát voltára vonatkozó előírásokat is be kell tartani. A korszerűbb berendezések emelt szintű támogatásban részesülnek. Ilyen
19
innovatív berendezés például a több lakásegységet ellátó (kollektív) napkollektoros rendszer. „A helyi távhőt szolgáltató fűtőműi (100 kW feletti) hőforrások preferált támogatásával egyidejűleg a szükségessé váló távhőrendszer-építéshez vagy -bővítéshez további beruházási hozzájárulás is igénybe vehető.”7 A támogatás kedvezményezettjei a lakosság, egyes intézmények, és a kis- és középvállalkozások. Az alaptámogatás a megvalósulást követően igényelhető, az innovációs támogatást pedig a szállítási vagy beruházási szerződés megkötése előtt kell igényelni. A megújuló energiaprogram távhőre vonatkozó szubvenciójában a beruházási hitel összegét csökkenti az elnyert támogatás. A német megújuló energia törvény (EEG) a másik államilag alkalmazott támogatás, mely a megújulók felhasználásának növelését célozza meg. Lényegében az EEG az átvétel szabályozásával támogatja a megújuló bázisú villamos-energiatermelést. A törvény figyelemmel van az időbeli technológiai változásokra, és a megújuló energiahordozók szerint differenciált kötelező átvételi árakat általában az idő függvényében degresszíven határozza meg. Az átvételi árakkal kapcsolatban kiemelendő a hőpiac támogatásba való bevonása: kapcsolt energiatermelés esetén az alap átvételi árnál 2 euró- cent/kWh-val (a beépített kapacitás nagyságától függően 17-24%-kal) magasabb ár érvényesül, amire a degresszivitás sem vonatkozik.8 Az energiaadók területén is kedvező diszkriminációban részesülnek a megújuló energiaforrások, amennyiben azok adómentesek. EEG-törvény előtt volt egy hasonló német törvény, amelyik csupán a szélenergiáról szólt és a rentabilitási feltételeket biztosította (az árambetáplálási törvény,1991.). Az új törvény előírja, hogy a magasfeszültségű vezetékek üzemeltetőinek fix vételáron kell megvásárolniuk a megújuló energiaforrásokkal termelt energiát. A betáplált áram az energiahordozó jellegétől és az erőmű nagyságától függően kerül megtérítésre. Ez tette lehetővé a német példa nélküli sikertörténetet: 2000 óta a megújuló energiák aránya az áramtermelésben megduplázódott, 6 százalékról 12 százalékra emelkedett.
7 8
http://www.gkm.gov.hu/data/cms1358659/megujulo__strategia_tars_egyeztetes.pdf (2008-03-10) http://www.erneuerbare-energien.de/files/pdfs/allgemein/application/pdf/foerderrichtlinie_waerme.pdf
20
A megújuló energiák fejlődése Németországban 7.sz.táblázat
Forrás: (StrEG: Stromeinspeisungsgesetz: árambetáplálási törvény)9
Az előző fejezetben már szó volt arról, hogy sokszor hallani, hogy a megújuló energiák sokba kerülnek az áramfogyasztóknak. Ha csak a rövid távú differenciális költségeket vesszük figyelembe, akkor igazat adhatunk. Azonban a „zöld áram” hosszútávon csökkenti a nagykereskedelmi áramköltséget. Ezért például 2006-ban Németországban kb. 5 milliárd eurót lehetett megtakarítani. Ehhez járulnak még a tüzelőanyag importjánál keletkező megtakarítások. Ha ehhez még hozzávesszük az elkerült környezetkárosítást is, akkor látható, hogy jelentős nemzetgazdasági haszon keletkezik. A „zöld áram” támogatása összhangban áll az érvényes EU-jogszabályokkal, annak ellenére, hogy a megújuló energiákból nyert áram tekintetében a kedvezőbb átvételi árak alkalmazása elvben tiltott állami támogatást jelent. A megújuló energiákból nyert áram betáplálásának javadalmazását szabályozó irányelvben az EU megállapította, hogy a regionális és globális környezeti problémák megoldása szintén közös EU-célkitűzés, és ebben az esetben prioritást élvez. 10
9
http://www.bmu.de/files/pdfs/allgemein/application/pdf/erfahrungsbericht_eeg_2007.pdf http://www.erneuerbare-energien.de/files/pdfs/allgemein/application/pdf/foerderrichtlinie_waerme.pdf
10
21
A német Energiaügynökség villamosenergia-átvételi árai 2006-ban: (eurócent/kWh) 8.sz.táblázat Vízenergia
6,65-9,67
Biomassza
8,15-21,16
Geotermikus energia
7,16-15,00
Szélenergia (szárazföldi)
5,28-8,36
Szélenergia (vízi)
6,19-9,10
Fotovillamosság
40,6-56,8
22
4. Biomassza Faaprítékot, különféle növényi hulladékot értünk ez alatt, de egyre elterjedtebb az ún. energiafa és –fű termesztése is, biomasszának tekinthető gyakorlatilag minden, a természetben rendelkezésre álló szerves anyag. Hasznosításuk: - eltüzeléssel (erőmű) - üzemanyagot gyártanak belőlük (biodízel, bioetanol) - biogázat elégetik (fűtés) - a biogáz előállítás a szerves anyagok anaerob -levegő nélkülzajló mikrobiális lebontásán alapul. Biogáz előállítás nyersanyagaként felhasználható az állati trágya, a mezőgazdasági élelmiszer- és takarmánynövények, valamint hulladékaik. Az élelmiszeripari hulladékok, szennyvíziszap, és a kommunális zöld hulladék. 4.1. A biomassza-felhasználás Magyarországon A fogalom a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és kacsolódó tevékenységeikből eredő hulladék, maradékanyag és mindenféle hasznosítás után visszamaradt növényi és állati eredetű biológiailag lebontható rész, egy gyűjtőfogalom. Ez lehet szilárd (apríték, pellet), folyékony (biodízel, bioetanol), illetve gáz halmazállapotú. Hazánkban a biomassza körébe soroljuk a települési szennyvíztisztító telepekről származó szennyvíziszap energetikai célú hasznosítását, valamint a hulladékégetést, amelyek ugyan nem fenntartható energiaforrások, de a települési hulladék kezelése lehetőséget ad az energetikai célú hasznosításra is. Magyarország egyik legjelentősebb megújítható erőforrás potenciálja a biomassza. Különösen érvényes ez a dél-alföldi régióra, ha figyelembe vesszük természeti adottságát, művelési ág szerkezetét, az agrártermelés jellegét és színvonalát. A régió évente megújuló teljes földfeletti növényi biomassza tömege mintegy 9,5 millió t szárazanyag, melynek bruttó energiatartalma 180 PJ. Tüzelésre potenciálisan felhasználható 2 millió t, melynek fűtőértéke 33 PJ. Bioetanol előállításra elsősorban a kukorica és az őszi búza szolgálhat nyersanyagul, melynek mennyisége több év átlagában 730 ezer t, melyből 255 ezer t etanol nyerhető ki. A régióban repcéből előállítható biodízel mennyisége évente elérheti a 18–20 ezer tonnát.11 Energia előállítására széles körben lehetőség van, termelhető vele villamos áram és üzemanyag is. Az Európai Unió megújuló energiaforrásból származó energia előállításának 66%-a 11
származott
ebből
a
fajta
környezetbarát
http://www.agronaplo.hu/index.php?rovat=9&cikk=2937
23
energia-lehetőségből
2004-ben,
Magyarországon is ez a legelterjedtebb. Az Európai Unió felismerve a biomassza energetikai hasznosításában rejlő lehetőséget, 2006-ban Biomassza Cselekvési Tervet dolgozott ki, miszerint az energetikai célú biomassza hasznosítás 2010-re a 2003-as felhasználás 2,5szeresére, 189 Mtoe-re nőhetne, amennyiben az EU teljes mértékben felhasználná a rendelkezésére álló potenciálját. Magyarország esetében még ugyan nem nagymértékű a biomasszából származó energiaforrás bővítésére irányuló cselekvés, de a készletek bizonyos energianövények termesztésével jelentősen növelhetők lennének, ebben nagy segítség az Új Magyar Fejlesztési Terv. Szintén nagy potenciál rejlik a biomassza jellegű melléktermékek, hulladékok energetikai hasznosításában (ún. másodlagos és harmadlagos biomasszák), mivel a hulladékhasznosítást eredményező technológiák (pl. biogáz termelés) egyre nagyobb szerephez jutnak. Mind inkább kiemelten kell foglalkozni a biomassza mint energiaforrás hazai kérdéskörével, ugyanis az új WTO tárgyalások és intervenciós szabályok eredményeképpen a mind az unió, mind hazai szinten jelentősen csökkenteni kell az élelmiszer célú mezőgazdasági termelést. Becslések szerint ez akár a hazai összes földterület egyötödét is érintheti, ami nagyjából 800-1000 hektár termőterület, 80-120 ezer termelő jövedelmét befolyásolva. Kiutat jelenthet a problémára a biomassza megújuló energiaforrásként történő felhasználása, ez biztosítaná, hogy a termelők továbbra is mezőgazdasági termeléssel foglalkozzanak és ezeket piacképesen lehessen értékesíteni. Ma ez az iparág is gyerekcipőben jár, az alábbi területeken mindenképpen fejlődnünk kell: még korszerűbb tüzelőberendezések, folyamatos alapanyag-ellátás biztosítása, tárolás és szállítás megoldása, egyéb környezetbarát energiákkal való kombinált felhasználás területein. A biomassza termelésnek vannak környezetkárosító hatásai is, pl. növekszik a hulladék-kibocsátás, a talaj és a víz szennyezettsége, csökken a biodiverzitás. A kedvezőtlen környezeti hatások csökkenthetők őshonos fajok bioenergetikai célú telepítésével, a faunát kevésbé veszélyeztető, hosszabb vágásfordulóval művelt ültetvények alkalmazásával. 4.1.1. A szilárd biomassza Ez a fajta biomassza a mezőgazdaság, a faipar mellékterméke vagy az erdőgazdálkodás hulladékaként, vagy az erre a célra energianövényként termesztett állapotban állhat rendelkezésre. Mennyisége megfelelő öntözés mellett nagymértékben növelhető. A 24
fenntartható erdőgazdálkodás szempontjait figyelembe véve a hazai erdőkből évente 9 millió m3 lenne kitermelhető, amelyből évek óta évi 7 millió m3 faanyagot termelnek ki ténylegesen. Ebből a hasznosított faanyag 5,5 millió m3, amelyből 3,5 m3 az ún. sarangolt fa, amely rostfa, tűzifa, illetve papírfa céljára hasznosul. Mindezek összegét, ami évente kb 4 millió m3 a lakosság tűzifaigénye, a hazai falemezipar, az export és az energetikai hasznosítás adja. Hazánkban is egyre növekszik ennek a jelentősége, korábbi széntüzelésű üzemek is sorra álltak át erre a fajta környezetbarát megoldásra - fatüzeléses blokk üzemel a Pécsi, a Kazincbarcikai és az Ajkai erőműben, vegyes tüzeléssel használ fel faanyagot a Tiszapalkonyai és a Mátrai Erőmű. 4.1.2. Biogáz Biogáz előállításra szinte valamennyi szerves anyag alkalmas, mint pl. a trágya, élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok, valamennyi zöld növényi rész, háztartási hulladékok, kommunális szennyvízből származó szennyvíziszap, stb. A biogáz üzemek tehát kiválóan alkalmasak a legtöbb, szerves hulladékként tekintett, valójában értékes energetikai alapanyag feldolgozására, átalakítására és ártalmatlanítására egyidejű energiatermelés mellett. A biogáz üzemekben villamos és hőenergiává lehet feldolgozni olyan energianövényeket, amelyek élelmiszer és takarmány-termesztésre bármilyen okból már nem hasznosítható földterületeken
állítanak
elő,
ezáltal
a
biogáz
technológia
hozzájárul
a
vidéki
foglalkoztatáshoz és az életforma megőrzéséhez. A Magyarországra vonatkozó elméleti teoretikus biogáz potenciált az alábbi táblázat szemlélteti.
25
Magyarország elméleti, teoretikus, biogáz előállítására alkalmas biomassza potenciálja 2006-ra vonatkoztatva 9.sz.táblázat A biomassza forrás típusa
átlagosan
1.
Növénytermesztési melléktermékek
131,32
PJ
2.
Erdészeti melléktermékek
39,22
PJ
(termokémiai kigázosításhoz) 3.
Állattenyésztési melléktermékek
3,72
PJ
4.
Szennyvíziszap
5,91
PJ
5.
Szerves ipari hulladékok
0,42
PJ
6.
Kommunális szilárd hulladékok
42,25
PJ
Összesen:
222,84
PJ
8 914
millió m3
5 714
millió m3
25 MJ/m3 felső hőértékű nyers biogázban kifejezve: 39 MJ/m3 felső hőértékű Földgáz egyenértékben kifejezve:
Forrás: http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080314-elmeleti-biogaz-potencial
Látható, hogy a növénytermesztésből származó alapanyag jelenti a legnagyobb potenciális lehetőségeket, majd ezt követi a kommunális szilárd hulladékokból kinyerhető, a szennyvíziszapból kinyerhető és az állattenyésztésből adódó biomassza alapanyag. A termokémiai folyamaton alapuló biogáz termelés elterjedésének Magyarországon igen kicsi a valószínűsége, az alapanyagként felhasználható erdészeti biomasszát jellemzően egyszerűen eltüzelik. A táblázatban feltüntetett értékek a teljes magyar biomassza potenciál felhasználásával a legkisebb, illetve a legnagyobb hatékonysággal előállítható nyers biogáz mennyiségek átlagos értékeit szemléltetik a 2006-os bázisévre vonatkozóan. Az értékek átlagát véve ez kb. 223 PJ biogáz alapú energia potenciált jelent az országban éves szinten. Amennyiben az értékeket nyers biogáz egyenértékben, illetve földgáz egyenértékben adjuk meg, akkor látható, hogy Magyarország elméleti biogáz (helyesebben biogáz előállításra is alkalmas biomassza) potenciálja átlagban 8,9 milliárd m3 (25 MJ/m3 energiatartalmú) nyers biogáz, illetve 5,7 milliárd m3 földgáz egyenértékével egyenlő. A technológiák legnagyobb hatékonysággal való üzemeltetése, és minden biomassza alapanyag biogázzá való konvertálása sem tenne azonban lehetővé 9,5 milliárd m3-nél több, a földgáz energiájával 26
megegyező biogáz előállítását. Amennyiben a technológiák a legkisebb hatékonysággal működnének, de minden alkalmas biomassza alapanyagból biogáz előállítása történne, akkor ez 74,7 PJ-al, azaz 1,9 milliárd m3 földgáz energiatartalmával lenne egyenlő.
4.2. A biomassza felhasználás gyakorlata Németországban A biogázgyártás egyik kiemelkedő példája Németországban a Nordrhein-westfáliai Hubert Loick gazdaság farmja, ahol a 900 hízó trágyájából, a farmon található biohulladékokból és egy közeli ipari üzem élelmiszer maradékaiból biogázt állítanak elő. Ehhez kapcsolódva egy hőerőműben áramot és hőt termelnek.12 Ez az áram-mennyiség nem csak a teljes farmot látja el, de még további 500 háztartás teljes áramigényét is kielégíti. Ez a kísérleti vállalkozás pozitív befolyással van az egész régióra, hiszen időközben sok mezőgazda igen élénk érdeklődést mutatott az alternatív energiatermelés iránt. A biomasszából való biogáz előállításának módszere még a fejlődés kezdeti stádiumában van Németországban. A biogáz kihasznált potenciálja 1%-ot tesz ki az elsődleges energia-kitermelésben és a bruttó áram-előállításban Németországban. 2003-ig egyszer sem említették elkülönítetten. Mivel azonban az EU „Kampány az áttörésért” programja 2010-ig a biomasszától mint energiahordozótól várja a legnagyobb kapacitásnövekedést az energia-kitermelésben, ezért intenzíven segélyezik néhány éve a biogázprojekteket Németországban is. Szilárd biomassza-beruházások esetén az EEG támogatási rendszere differenciál a tervezett kapacitás mérete szerint. Csak egyedül Nordrhein-Westfalen tartományban eddig 288 berendezés létrejöttét segítették elő. A biogáz-készítésre alkalmas szerves anyagokban az eddigi felhasználáshoz képest sokkal több lehetőség rejlik. Az is megállapítható, hogy a felhasznált anyagok 86%-a a mezőgazdaságból származik és csak 8% ipari és kommunális biohulladék.13 1990 körül a biogázból nyert áram díjazásáról szóló törvény miatt fellendült a mezőgazdasági biogáz-termelés Németországban. Ezt fokozta a növekvő, újrahasznosítást és visszaforgatást előtérbe helyező gazdálkodás is. Az áram díjazásáról szóló törvény 2000-es
12 13
http://www.loick-biowertstoffe.de/index.php?site=unternehmen
Daniel LANGHANS: Regenerative Energien in Deutschland – Schwerpunkt Windenergie (Studienarbeit) Verlag für Akademische Texte
2002. 7.o.
27
kiegészítése, a „megújulóenergia-törvény”, amely a biogázból nyert áram magasabb és biztosabb térítéséről rendelkezik. Ez a fellendülés a mai napig tart. A biomasszából nyert áram mennyiségi növekedése 2000-2006 10.sz.táblázat Biomassza
2000
Áramtermelés 4,1
2001
2002
2003
2004
2005
2006
5,1
6,0
9,1
10,5
13,5
17,6
(TWh)
A fejlődést elősegítette a költségtakarékosabb kombinált áramtermelő és hőerőmű, egy új tartósabb hegesztett gáztároló fólia és a levegőbefújásos kéntelenítés. Németország újraegyesítése is új lendületet adott. A volt NDK területén 9 biogáz üzem létesült, azonban ezek közül ma már csak négy üzemel. 1993-ig 250 fölé emelkedett a németországi biogáz üzemek száma, ebből a legtöbb Bajorország és Baden-Würtemberg területén épült. Németország ma vezető helyen van Európában a mezőgazdasági biogáz üzemek számát tekintve. Időközben már közel 800 erjesztő üzemel és a technika a sorozatgyártásig fejlődött. Az északi és déli területek közötti különbség csökkent. A műszaki fejlődéssel párhuzamosan sok intézmény és szervezet alakult, amelyek közül a legjelentősebb a bejegyzett Biogáz Szakegyesület, melyet 1992-ben a biogázcsoport (Bundschuh-Biogasgruppe) egykori tagjai alapítottak. Európa legerősebb szervezetének számít ma a közel 700 taggal. Konferenciákat, tanulmányutakat és kiállításokat szerveznek, irodalmat terjesztenek és szakértőket közvetítenek az erjesztők tervezéséhez és kivitelezéséhez. Növekszik a mérnökök száma is, akik a gazdáknak a tervezésben és kivitelezésben segíteni tudnak. Nem csak egyedi gazdaságok, hanem közösségek számára is épülnek már biogáz üzemek. Erre már korábban is történtek kezdeményezések, de a trágya regisztrálása és minősítése problémát okozott. Nehézségekbe ütközött a szállítás és a keletkezett gáz szétosztása, illetve értékesítése.
28
A biogáz amellett, hogy értékes energiaforrás, még számos előnnyel rendelkezik. Ezek között említhetjük, a kellemetlen szaghatások és maróhatás csökkentését, állagjavítást, kevésbé szennyezi a levegőt ammóniával és metánnal, nincs tápanyagvesztés, javul a növények tápanyag-hasznosítása, egészsége; fontos kiemelni továbbá a trágya higiénizálását, a szerves hulladékok hasznosítását és nem utolsó sorban azt, hogy csökkenthető a csatornadíj is. 14
14
Heinz Schulz-Barbara Eder: Biogázgyártás. Budapest, Cser Kiadó, 2005. 17.o.
29
5. Vízenergia A természetben előforduló vizek folyamatos mozgásban vannak. A folyók a különböző tengerszint feletti magasságból adódóan helyzeti energiával rendelkeznek; míg a tengerekben a globális méretekben kialakuló hőmérsékletkülönbségek tartják folyamatos mozgásban a közismert tengeráramokat. Ennek az energiának egyik előnye, hogy megfelelő feltételek esetén raktározható, és igény szerinti időpontban alakítható elektromossággá. Jelenleg ez a legnagyobb arányban hasznosított megújuló energiaforrás, mely Ausztriában az elektromos energiatermelés közel 80%-át , az USA-ban kb. a 10 %-át teszi ki.15 Vízenergia főbb típusai: vízgyűjtés vagy duzzasztás, elterelés, szivattyús raktározás. Ennek a használata a legelterjedtebb napjainkban - Leginkább a folyók vizét használják erre - Újabban ár-apály erőműveket is építenek (tengerpart). A villamos ipar fejlődésével megépítették az első elektromos művet, s az első váltóáramú erőművet is üzembe helyezték a Niagarán 1896-ban. Majd beköszöntöttek az olcsóbb fosszilis energiák és bezárták a kis erőművek zömét az 1980-as években, Németországban egyedül 50 ezer berendezést helyeztek üzemen kívül. Mint tudjuk, napjainkra fordult a tendencia és a megújuló energiaforrások ismét értékessé váltak: régi malomvíz csatornákat megjavítják, a berendezéseket kicserélik, és egyre több kis erőmű kezdi meg ismét a villamos energiatermelést. A víz által kitermelt energia mindig két fontos dolog függvénye: az egyik a lefolyt víz mennyisége, mely az érintett területre jellemző csapadéktól függ, a másik pedig a domborzati magasságkülönbség. Egy vízerőmű bruttó teljesítményének kiszámításakor szükség van továbbá a gravitációs tényező és a vízsűrűség állandójára, valamint a berendezés (turbina) hatásfokára.
5.1. A vízenergia Magyarországon A biomassza után a vízenergia a második leggyakrabban használt megújuló energiaforrás, de jelentősége egyre csökken. Az EU 25-ben az összes energiatermelés 24%-a származott ebből a forrásból. A nyugati országok már többnyire kiaknázták a vízenergia 15
www.kovizig.hu/20-hirek/zoldpont-cikk-megujulo-energiaforrasok.doc
30
hasznosítás kínálta lehetőségeket, Magyarországon a jelenleg meglévő 31 vízerőmű összteljesítménye 55 MW, villamosenergia termelése közel 190 GWh/év ami a teljes hazai villamosenergia felhasználás kevesebb, mint fél százaléka. A négy jelentősebb vízerőmű a következő: Kiskörei, Tiszalöki, Kesznyéteni és az Ikervári erőművek, itt termelődik a magyarországi vízenergia 90%-a. A gyakorlatban hasznosítható vízerőkészlet 10 MW körül van, ami kb. 60 GWh/év termelésnek felel meg. Európai összehasonlításban az egyik leggyengébbek vagyunk, vízerő-hasznosítási adottságaink nem túl kedvezőek, így kisebb kapacitású erőművek fejlesztése nem nagyon várható. A Bős-Nagymarosi erőmű építésének meghiúsulását követően nagy vízerőművek építésével nem lehet reálisan számolni. Potenciális vízerőmű hasznosítási helyszíneket jelenthetnek azonban a Magyarország folyóin, vízfolyásain épült, vízerő-hasznosítás nélküli duzzasztók. Az aszályos időszakok miatt azért érdemes lenne újra átgondolni a vízerőművek nyújtotta esetleges lehetőségeket, mert öntözés nélkül a biomassza termesztés sem hozza a tőle elvárt eredményeket és mint már megvizsgáltuk, ez a leggyakrabban alkalmazott megújuló energiaforrás Magyarországon. 5.2. A vízenergia Németországban A víz erejének felhasználásában a legnagyobb lehetőség Németországban a déli tartományokban található, mert kedvező a táj lejtése az Alpok közvetlen közelében található területeken. A víz erejének lényeges potenciálja a már meglévő erőművek lecserélésében, modernizálásában és reaktiválásában rejlik. Ennek során azonban figyelembe kell venni a környezetvédelmi előírásokat. A német szövetségi kormány célja a vízökológiai helyzet javítása és a teljesítménynövelés. A víz erejét ma Németországban szinte kizárólag elektromos áram termelésére használják.16 Megkülönböztetünk kis (kisebb mint 1 MW) és nagy erőműveket (nagyobb mint 1 MW). A nagy németországi vízi erőművek 20%-a tárolós erőmű, 80%-a folyóvízi erőmű. Németországban 2002 végén 5.500 kis vízerőmű üzemelt és ezek állították elő a vízenergia-áram 8%-át, a többit pedig a közepes és nagy erőművek (403db). A kis erőművek túlnyomórészt magánszemélyek, míg a nagyobb erőművek mindegyike a villamos szolgáltatók tulajdonában található. Összességében az erőművek csupán 12%-a van az energiaellátó vállalatok tulajdonában, mégis a vízből nyert áram több mint 90 %-t adják.
16
www.wasser.de
31
2003-ban ezek a vízerőművek 4.600 MW teljesítménnyel 20,4 TWh energiát állítottak elő. Ennek nagy részét a nagy folyók (Rajna, Duna, Mosel, Neckar, Weser) erőműveiből nyerték. A víz erejének felhasználása kiérlelt technológia. Ezt mutatja az is, hogy a megújuló energiaforrások között a második helyet foglalja el a biomassza felhasználása után, amellyel a legnagyobb arányt termelik. A megtermelt összes áram 16%-a származik vízerőművekből Németországban. 2006 végére 7.300 kis vízerőmű üzemelt már, amelyek a vízerejéből nyert áram 8-10%-t termelték meg. A maradék a közepes nagyságú és nagy erőművekből származik. Az összteljesítmény kereken 4700 megawatt-ra nőtt. Németországban a 2006. évben 21,6 Mrd. kilowatt óra áram származott a víz erejéből. Az áramtermelésben ez megfelel a 3,5%-os aránynak. Ezzel az aránnyal Németországban 23,5 millió tonna CO2-ot spóroltak meg, mely a környezetvédelem szempontjából igen jelentős. Ma alapvetően a vízerőművek két típusát különböztetjük meg: tároló nélküli vízerőmű (folyó) és tárolós erőmű. A tárolós erőművek a völgyzárógátak és hegyi tavak magas esését és tárolókapacitását használják ki az áramtermeléshez. A hegyi tárolós erőműveknél csővezetékek segítségével összeköttetés van a magasban fekvő tó és a völgyben található erőmű között. A szivattyús tárolós erőműveket nem természetes vízzel, hanem a völgyből pumpált vízzel töltik fel. Ezzel a gyenge terheltségi időben termelt áram a víz potenciális energiájaként köztes tárolásra kerül és a csúcsidőszakban turbina segítségével lehívható. A folyóvízi-erőművek folyók vagy csatornák áramlását használják
fel az
áramtermelésre. Főként alacsony eséssel és viszonylag nagy vízmennyiséggel. Gyakran zsilipekkel együtt építik az erőműveket gazdasági okokból. Németországban a kis vízerőművek estében bőven van lehetőség a fejlesztésekre, kiváltképp a már meglévő erőművek modernizálása és reaktiválása során. Az újépítésű kis erőművek esetében 4000-6000 euró/kilowatt óra speciális befektetési költséggel kell számolni a 100 és 1000 kw teljesítményterületen. Az áram előállítási költsége az évi 3000-5000 teljes terhelésű kihasználtság mellett 10-23 euró cent. A vízi erőművek építési költségei az installált teljesítményhez vannak kötve, de az esési magasságtól függően is változhat, illetve a további befektetési színtér különbségeitől. Természetesen a szükséges környezetvédelmi intézkedésekről sem lehet megfeledkezni. Sok
német
vállalat,
amelyek
vízenergia-hasznosítással
foglalkoznak,
aktív
tevékenységet folytatnak külföldön is. Ugyanakkor pedig osztrák, svájci, francia, lengyel és cseh vállalatok igyekeznek a német piacra betörni. Éppen ez nehezíti meg a foglalkoztatási hatások felmérését Németországban. Becslések alapján 2006-ban kb. 3000 munkahelyet biztosított az ágazat. Ez összesen 1,28 Mrd. eurót forgalmazott. 32
És most lássunk egy élő példát Németországból: a Goldisthali szivattyús tárolós vízerőmű. Ezt a példaértékű, Németországban a legnagyobb (1060 MW), Európában pedig az egyik legnagyobb teljesítményű vízerőművet szeretném bemutatni.
11. kép: A goldisthali gát A Türingiai Palahegységben 2003-tól működik a goldisthali vízerőmű, melynek tervezése és építése már a kezdetektől fogva számos vitára adott okot. Elsősorban környezetvédelmi csoportok mint a BUND és a Zöld Liga ellenezték a projektet, mivel ezek a csoportok energiapolitikai és természetvédelmi hiányosságokat véltek felfedezni benne. 1965 óta csírázott a gondolat, kezdtek formálódni a tervek a nyugati Türingiai Palahegységben épülő pumpás erőmű megépítésére vonatkozólag. Majd jó tíz évet várni kellett, mire megkezdődtek a geológiai mérnöki munkák, utat építettek és erdőt irtottak. Ezt követően az 1980-as években leállították a beruházást, megfelelő anyagi háttér hiányában. Az Egyesült Energiaművek Rt. (VEAG)17 a 90-es évek elején újra szemügyre vette gazdaságossági szempontból a vízerőmű építésének projektjét, amelyet ezúttal jóváhagyott. 1995-ben a pumpás vízerőmű megépítését az egész EU-ban meghirdették. A Türingiai BUND18 panaszt nyújtott be az építkezés ellen, akadályoztatni próbálta a terv megvalósulását, azonban VEAG-gal folyó jogi vita nem tartott sokáig, mivel a felek peren kívüli eljárásban sikeresen
megállapodtak
egymással.
Rögzítették,
hogy
a
BUND
létrehoz
egy
természetvédelmi projekteket és egy, a megújuló energiákat támogató alapítványt az új szövetségi tartományokban. Így jött létre 3,58 millió eurós összeggel a „David Természetvédelmi Alapítványt”19. 2003 szeptemberében hivatalosan is átadták a goldisthali erőművet, melynek jelenlegi üzemeltetője a Vattenfall Europe Rt. (Európa negyedik 17
Vereinigte Energiewerke AG http://vorort.bund.net/thueringen/ 19 http://www.naturstiftung-david.de/ 18
33
legnagyobb
áram-előállító
csoportja,
mely
jelenleg
Dániában,
Németországban, Lengyelországban és Svédországban tevékeny).20
20
http://www.vattenfall.de/www/vf/vf_de/225583xberx/index.jsp
34
Finnországban,
6. Ingyenes energiaforrásunk: a Nap A Nap sugárzásából nyerhető energiát több ezer éve ismeri az emberiség. A Nap sugárzó teljesítményének a Földet érő része körülbelül 173 x 1012 kW, amely több ezerszerese az emberiség jelenlegi energiaigényének. Évente olyan mennyiségű energia érkezik a Napból a Földre, amennyit 60 milliárd tonna kőolaj elégetésével nyernénk. Ha ennek csak egy százalékát hasznosítanánk, csupán 5 százalékos hatékonysággal, akkor a világon minden ember annyi energiát fogyaszthatna, mint ma egy amerikai állampolgár. A napból érkező energiaforrás hasznosításának alapvetően két formája létezik, passzív és aktív energiafelhasználás. Az energiát pedig naperőművekben alakítják át elektromos árammá. Passzív hasznosításkor alapvetőn az üvegházhatás jelenséget használjuk a hő termelésére. Alapjában véve passzív energiahasznosító minden olyan épület, amely elhelyezkedéséből, építészeti kialakításából adódóan képes használni a nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás elsősorban az átmeneti időszakokban működik, amikor is a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős. Az aktív energiatermelésnek két módja van: -
napenergia hőenergiává alakítása (hőenergia gyűjtése és tárolása napkollektorokkal)
-
fotovoltaikus eszköz (napelem segítségével a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítja)
A napenergia-felhasználás előnyei21: -
Csökken a környezetszennyezés, ezért javul a lakosság egészségi állapota, így csökkennek az egészségügyi kiadások.
-
1 m2 napkollektor évente kivált: 75 liter tüzelőolajat (HTO), 200 kg széndioxidot (CO2), 2,5 kg kéndioxidot (SO2)
21
-
A napkollektoros rendszer a legbiztonságosabb melegítő berendezés
-
Az ország energiahordozó-importja csökken, így javul a gazdasági helyzet
-
Új munkahelyek teremtése
-
A turizmus növekszik a tisztább környezet következtében
http://www.okoszolgalat.hu/zold_praktikak/napenergia
35
-
Megoldható a villamoshálózattól távol eső területek gazdaságos energia-ellátása
-
Minimálisak a működtetési költségek.
A következő pontban Magyarország napsugárzási viszonyait részletesen, térképen ábrázolva is bemutatom. 6.1. Napenergia Magyarországon - Napsugárzási viszonyok Magyarországon a napsugárzási viszonyok kedvezőbbek, mint az európai átlag (a napsütéses órák száma 2100-2300 óra/év). Jelenleg azonban adottságainkat nem használjuk ki kellőképpen. Napsugárzási viszonyok Magyarországon22 12.sz. ábra
Magyarországra annyi napenergia érkezik eb évente, amelyből 2900 évig lehetne ellátni az országot változatlan áramfogyasztás mellett.23 Ha szóba kerülő felületek 10 %-ra
22 23
www.energia.bme.hu/docs/notes/energ/Napenergia(1)%20Altalaban%20(6,7%20het%20Bitai).ppt http://index.hu/tudomany/egyxm080415/!2
36
telepítenénk napelemeket, az éves szükséglet 12-szeresét tudnánk biztosítani, 400 ezer megawatt teljesítményt nyújtó naperőmű működne az országban. Amennyiben csak annyi napenergiát szeretnénk, amennyit felhasználunk, elég lenne 200 négyzetkilométernyi napcellát felépíteni. A napenergia az egyik legkézenfekvőbben hasznosítható, tiszta, szinte korlátlanul rendelkezésre álló megújuló energiaforrás. A napenergia közvetlenül vagy közvetve alkalmazható, az elnyelt sugárzási energia napelemekkel elektromos vagy napkollektorokkal hőenergia formájában hasznosítható jövője rendkívül ígéretes. Az elmúlt 10 évben egy átlagos napelem modul ára 10 euro/W-ról 3 euro/W-ra csökkent, 35%-os éves átlagos növekedési ütemével pedig a napenergia hasznosítás az egyik leggyorsabban fejlődő iparág. Valószínűsítjük, hogy a lakosság túlnyomó része a napkollektor és a napelem közötti különbséggel sincs tisztában. Ugyanakkor a napenergia energiaátalakítási hatékonysága, vagyis az energia-átalakító rendszerből hasznosításra átadott energia és a rendszerbe érkező energia aránya, különösen a bioüzemanyagokkal összehasonlítva kiemelkedő értékeket mutat, annak akár 10-100-szorosa is lehet. Továbbá az MTA (2006) becslése szerint a hazai besugárzási viszonyok alapján mintegy 1852 PJ napenergiát lehetne a mai technológiákkal évente hasznosítani (az ország teljes energiafogyasztása 1153,2 PJ/év). Ennek ellenére a rosszabb besugárzási értékekkel rendelkező szomszédos Ausztria egyes területein alig találunk olyan háztetőt, amire nincs napenergiát hasznosító berendezés felszerelve. Itt ma már több mint 3 millió m2 napkollektor működik, míg Magyarországon ez a szám alig éri el az 50.000 m2-t. A napenergia hasznosítása Európában mindezek ellenére egyelőre csekély, 2004- ben az EU 25 országaiban a megújuló energiafelhasználás kevesebb, mint 1%-a volt napenergia eredetű. A napelemes energiaforrások terén azonban világelső Németország, ahol a kedvező szabályozási környezet hatására a szoláris energia már ipar 2004-re 2 Mrd euro-s iparággá nőtt, 30 ezer fő foglalkoztatottal, megelőzve az eddigi éllovas Egyesült Államokat és Japánt. Egy 4-6 m2-es napkollektorral, ami 2-3 panelből áll, egy átlagos család meleg vízigénye 5070%-a fedezhető. A megújuló energiaforrások hasznosítását célzó 1999-es kormányhatározat 2010-re 20 ezer napkollektoros tető létrehozását tűzte ki célul, 2006-ig azonban csak 450 családi ház kapott erre a célra támogatást. Az összes beépített napkollektor felület ma kb. 50000 m2 -t tesz ki, amelynek jelentős része a GKM által működtetett hosszú távú energiatakarékossági program pályázati rendszerének keretén belül létesült. Ez a szomszédos Ausztriával összehasonlítva alacsony érték, ott a támogatásoknak és adó-kedvezményeknek köszönhetően ma több, mint 3 millió m2 napkollektor üzemel. 37
Összefoglalva, a kedvező hazai adottságokat jól ki lehetne használni napkollektoros hőtermeléssel, a lakossági melegvízellátás biztosítására, illetve kiegészítő fűtési célú felhasználására. Ennek elterjedését azonban a támogatott földgáz árak és a megújuló villamosenergia termelés aszimmetrikus támogatása akadályozza. 6.2. Napenergia Németországban Sok német városban az éves napsütés csupán 1500 óra. A napelem-panelek jobban működnének naposabb helyeken, például Afrikában. Németország tehát nem a napsütéses órák magas számáról híres, mégis az EEG törvény által a világ vezető napenergia-termelőjévé vált, s ezért a törvény, nemcsak a német, de az egész európai piacot lényegében meghatározza. A német EEG törvény támogatási rendszerének hatására több vállalat jött létre, melyek a
napenergia
szektorában
technológiai
termékek
előállításával
és
marketingjével
foglalkoznak. Már több mint 300.000 napenergia-rendszer működik Németországban, holott az energiatörvény 100.000-t tűzött ki célul.
Megközelítőleg 3.000 MW áramot termelnek,
ezerszer többet, mint az 1990-es évben.24 A napenergia-hasznosítás fejlődése Németországban 2000-2007 13.sz. táblázat
Forrás: www.solarwirtschaft.de/medienvertreter/infografiken.html25
24
http://www.solarenergie.com (letöltés 2008-02-04)
25
http://www.genesis.trendlines.hu/2008/03/15/a-markt-technik-cimlapjan-a-genesis-energy/
38
Ebben szerepet játszott az a társadalmi tényező is, hogy a közvélemény nagy érdeklődéssel fordult a napenergia irányába. Háztulajdonosok, farmerek és kisvállalkozók lelkesen kiaknázták a kormány által támogatott megújuló energiaforrásokat és az ebből származó hasznot. A megújulók szektorában 250 ezer foglalkoztatott van, s a becslések szerint csak a napenergia területén 2020-ig 200ezres foglalkoztatottságot érnek majd el. Jelenleg több, mint 30 ezer fő tevékenykedik a napenergia hasznosításban, ezzel megelőzve az eddig vezető pozícióban lévő Egyesült Államokat és Japánt. Ezt prezentálja a következő ábra is: A napenergia szektorban foglalkoztatottak száma Németországban 1999-2007, valamint a kitűzött cél 2020-ra 14.sz.táblázat
Forrás: www.solarwirtschaft.de/medienvertreter/infografiken.html
A napenergia kimeríthetetlen, tiszta, szinte korlátlanul rendelkezésre álló megújuló energiaforrás. A napenergia közvetlenül vagy közvetve alkalmazható, az elnyelt sugárzási energia
napelemekkel
elektromos
vagy
napkollektorokkal
hőenergia
formájában
hasznosítható. A napenergia hasznosításban ígéretes lehetőségek vannak, hiszen ha csak megfigyeljük az elmúlt 10 évet láthatjuk, hogy egy átlagos napelem modul ára 10 euro/W-ról 3 euro/W-ra csökkent. 35%-os éves átlagos növekedési ütemével pedig a napenergia hasznosítás az egyik leggyorsabban fejlődő iparág. A napenergia hasznosítása Európában mindezek ellenére egyelőre igen alacsony. A megújuló energiafelhasználás kevesebb, mint 1%-a volt napenergia eredetű 2004-ben az EU 25 országában, ami nem túl számottevő. A napelemes energiaforrások területén világelső
39
Németország, ahol a kedvező szabályozási környezet hatására a szoláris energiaipar 2004-re 2 Mrd euró-s iparággá nőtt.26 A német fényelektromos napenergia-ipar teljesítménye az elmúlt években euróban kifejezve (2000-2007) 15.sz.táblázat
Forrás: www.solarwirtschaft.de/medienvertreter/infografiken.html
Németországban, kiváltképp Nordrhein-Westfalen tartományban először az 1995-ös évtől kezdődően figyelhetünk meg fellendülést a napenergia hasznosításában. E tartomány időközben a „napország” (Solarland Nr.1) elnevezést kapta, melyre rá is szolgált, hiszen 2000-ben már kb. 5.380 háztartás áramellátását napenergia termelte. Célzott, konkrét projekteken keresztül, mint pl. a Mont Cenis energiapark Herne-ben, vagy a Solar Campus Jülichben, a szolártechnológia területén Nordrhein-Westfalen kellőképpen megalapozta tekintélyét. Ehhez hozzájárult az a tény is, hogy Gelsenkirchen-ben van Európa legmodernebb és legnagyobb napelemtábla gyártó berendezése, melyet a Shell Solar Deutschland GmbH alapított. Az üzemben évente 5 millió napelemtáblát (összesen 10 MW teljesítményű) gyártanak. És a kereslet meglehetősen nagy. Példaként említésre méltó, hogy már 1999-ben a Kínai Népköztársaság Fejlesztési- és Tervbizottsága 100.000 db napelem rendszerre előszerződést kötött, hogy Belső Mongólia vidéki területeinek házaiban az áramellátását biztosítsa. A mai monokultúrás áram-előállítással ellentétben, egy megosztott, decentralizált energiarendszer a megújuló áramforrások egész sorát egyesíthetné. Ezáltal megoldást 26
http://www.bee-ev.de/uploads/EEG.pdf
40
jelentene az áramellátás az olyan területeken is, ahová vezetéken keresztül a hálózati áram nem jut el vagy még nem jutott el. Németországban a fotovoltaikot főként a tetőhöz rögzített berendezésként alkalmazzák, pl.: hétvégi, hegyvidéki házakon, vadász-, erdészházakon, borospincék, istállók tetején, lakókocsik, vitorlások tartozékaként. Újabb keletű felhasználási területnek számítanak a parkoló automaták, a vonalas telefonfülkék, a villanypásztor valamint a vészvilágítás. Az autópályák, illetve gyorsvasutak települések melletti szakaszainak zajvédő falai is egyre több esetben szolgálnak napelemes modulok tartószerkezeteként. Az EU „Kampány a megújulók áttöréséért” a fotovoltaik 0,03 GW-ról 3 GW-ra való emelkedését tűzte ki célul a 2010-es évre. Ez a cél abszolút realistának mondható, amennyiben a napelemtáblák megépítési költsége csökken.
41
7. Szélenergia „A szélenergia hasznosításának története azt mutatja, hogy elődeink sokáig nem is ismertek más olyan energiát, amit a szolgálatukba állíthattak volna. A szélnek köszönhetjük, hogy a bátor felfedezők eljutottak a világ ismeretlen helyeire. Sok megvalósult és meg nem valósult találmány épült erre a kiszámíthatatlan, de mindig jelenlévő energiára. Gondoljunk őseink szélmalmaira a prérik vizét szivattyúzó szélkerekeire, melyek igen hasznos szerkezetei a farmoknak - gazdaságoknak - gazdálkodóknak.”27 Működési elve: az alsólégköri légmozgásokat a szélturbinák segítségével átalakítják villamos energiává. Főleg helyi igényeket, kisebb városokat, területeket kiszolgáló kis szálfarmok épülnek, de Dániában nagyobb szélerőművekre is találunk példát. A szélerőművek nem szennyezik a levegőt, ezáltal nem segítik elő az üvegházhatás kialakulását. A szélerőmű 2-3 rotorlapáton keresztül alakítja át a szél energiáját elektromossággá. A turbinák nagy magasságban helyezkednek el (30 m és fölötte), hogy kihasználják az erősebb és kevésbé turbulens szeleket. A szélenergia bővebb bemutatására a németországi alfejezetben vállalkozom. 7.1. Szélenergia jelentősége hazánkban A szélturbinák a szél energiáját alakítják át elektromos energiává. A szélerőművek a nemzeti villamosenergia hálózathoz csatlakoztathatók, de kisebb szélturbinákkal megoldható egyedi háztatások energiaellátása is. Magyarországon az első szélerőmű 2000 decembere óta üzemel, 2007 tavaszán a beépített kapacitás több mint 60 MW volt. Ez 2010-ig várhatóan 330 MW-ra növekszik, ekkora kapacitásra adott 2006 tavaszáig engedélyt a Magyar Energia Hivatal. Dr. Tar Károly a szélenergia klimatológiai vonatkozásaival foglalkozó szakember szerint Magyarországon még mindig elenyésző a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia aránya, de a helyzet javul. Idén áprilisra már 112 megawattnyi teljesítmény származott szélerőművekből, azt 60-70 turbina hozta össze, többségük az ország nyugati részén dolgozik. Ezekről a szerkezetekről tudni kell, hogy 3 m/s-os szélsebesség alatt még nem termelnek energiát, a maximális névleges teljesítmény 15 m/s-os szélsebesség mellett érik el, 25 m/s fölött pedig már ki is kell kapcsolni, szélirányból elfordítani őket, nehogy kárt 27
http://www.agraroldal.hu/energia-2_cikk.html
42
tegyen bennük az időjárás. Mint az látszik, egy szűk 10 m/s-os sáv áll az erőművek rendelkezésére, hogy leadják a maximális névleges teljesítményüket, de ennél is fontosabb, hogy az idő mekkora részében dolgoznak. Éppen ezért kell azt vizsgálni, hogy az alkalmazandó térségben mekkora az esély egyáltalán, a 3 m/s-os szélsebességnél magasabb érték tartós elérésére. Ez a mutató országrészenként változik, 60 méteres magasságban az esetek 69%-ban megvan a megfelelő sebesség Szegeden, ez a mutató viszont már csak 38 %os Keszthelyen. De az aránykülönbség megmarad akkor is, ha az átlagos szélsebességet vesszük figyelembe, ami 70%-kal magasabb az alföldi városban, mint Keszthelyen. A legjobb értéket persze Kékestető tudja felmutatni, ott azonban érdekes módon pontosan ellentétes tendenciákat tudunk megfigyelni: míg az országban mindenhol a déli órákban éri el a széltermelés a maximumot, addig az ország legmagasabb pontján ilyenkor a legrosszabbak a mutatók. Ahogy már fentebb is említettem, jelenleg 330 megawattnyi szélerőmű kapacitást engedélyeztek az országba, ennyi erőmű áramtermelés-ingadozása még nem jelent problémát.
7.2. Szélenergia Németországban Egyik legfontosabb környezetet nem szennyező energiaforrás a szél. A szélenergiát ősidők óta használja az emberiség. Eleinte a hajózásnál és malmok hajtására használták a szelet. Kezdetben a jó szélviszonyok miatt a tengerparton telepítettek szélgenerátorokat, majd a technika fejlődésével csökkent a szélerőművekben előállított villamos energia ára, így egyre beljebb jelentek meg a szárazföldön. A 20. század 70-es 80-as éveiben újból felkeltette a figyelmet a szélenergia, mivel elkezdtek gondolkozni az energiagazdálkodás változtatásainak lehetőségein és a szélenergiatechnológia területén újabb kutatásokat forszíroztak Németországban. Az ebből származó projektek, mint pl. GROWIAN28, vagy Monopteros sajnos nem értek el átütő sikereket az energia kinyerés számára, így újra leállították a kutatásokat. Az 1990-es években Nyugat-Európában rohamosan megnövekedett a szélerőművek száma és jelentősége. Hatalmas lehetőség rejlik ezekben az erőművekben, hiszen egy mindenki számára korlátlanul használható erőforrást, a levegő mozgását felhasználva állít elő villamos energiát. 28
Grosswindanlagen
43
1987-ben az USA-ban elfogadtak egy törvénycsomagot, mely lehetővé tette a szélenergia-berendezés 25%-ának amortizációs költségek elszámolását. Ennek hatására a következő években, csak Kalifornia államban kb. 15ezer berendezést telepítettek. A keletkező szélenergia-boomról az USA-ban és Dániában a világ vezető szélturbina-gyártója, a dán Vestas gondoskodott: 1990-ben létrejött az első 500 KW-os berendezés. Németországban alapvetően két akadályozó tényező merül fel a szélenergia magángazdasági felhasználásánál. Az egyik a hivatalokkal való heves összetűzések a szélerőművek építési engedélyét illetően. A másik vitapont a betáplált energia díjazása. Az építési törvény módosítása és a betáplálási kárpótlás szabályozása után Németországban hasonló fellendülés vette kezdetét a szélenergia felhasználásában, mint az USA-ban és mára már az áramszükséglet 6,2%-át fedezi az országban, s ez több mint bármely más országban. Európa és a világ - szélenergia-termelését Németország vezeti: tavaly 18 428 MW –ot állított elő belőle, míg Magyarországon 61 megawatt kapacitást tartottak számon. A második helyen Spanyolország áll. Európában mindenki más jelentősen le van maradva ezen a téren a két listavezető mögött. Mint láthatjuk Németország mind az áramtermelési célra használt szélenergia alkalmazásában mind a szélerőművek gyártása területén világszerte vezető helyet foglal el, s fejlődési üteme még mindig igen magas. Külföldön is mind nagyobb az érdeklődés az egyre növekvő energiaárak miatt a megújuló energiák iránt. A német szélerőmű-építő cégek vezetői arról számolnak be, hogy a kereslet messze meghaladja a kapacitást. De a gyártók és beszállítók is teleírt megrendelőkönyvekről és szállítási nehézségekről panaszkodnak. A szélerőmű-beruházás az Európai Uniós elvárásoknak is megfelelő levegőtisztaságvédelmi akció, amelynek társadalmi tudatformáló és környezetvédelmi szerepe is igen hasznos. A szélerőmű nemcsak környezetbarát technológia, de elősegíti a kisrégiók autonomitását, s ezáltal energia szempontjából függetleníthetik magukat. 7.2.1. A szélenergia potenciálja –munkapiac Az új gazdasági erő, amit a korszerű szélerőmű Németországban magával hozott, az eddig strukturálisan hátrányos, azonban szélben gazdag területeknek fontos regionális gazdasági impulzusokat jelent, mint pl. a munkahelyteremtés, a vásárlóerő elszivárgásának megakadályozása, ipari adók, a mezőgazdasági területek reorganizációja és új perspektívák a vidéki közösségek fejlődésében, energiaellátásában.
44
A foglalkoztatáspolitika számára is érdekes, hogy az iparágazat 2007 végére 90 ezer embert foglalkoztatott.29 Az álláslehetőségek nagyobb része közvetve kapcsolódik a szélenergiához, mint pl. az acél- és gépgyártás ágazat beszállító üzemei, elektrotechnika, építőipar (ugyanis manapság az iparágak közül a legtöbb acélt a szélerőművek tornyához használják). Az EWEA (European Wind Energy Association) becslései szerint, kb. 150.000 foglalkoztatott tevékenykedik a szélenergia-ipar területén, ebből csak Németországban 80.000. Továbbá becsüli az EWA, hogy Németországban a következő évtizedben kereken 20.000 új munkahely létesül az ágazatban. Az ágazatban a legtöbb foglalkoztatott az „Onshore” területen tevékeny, vagyis a vidéki szélerőműveknél (szárazföldi széleneergia). Az „Offshore” szélparkokat part mentén telepítik. Az Eu-ban a szélerőművek átlagos kapacitáskihasználtsága az On-Shore területen 23-25%, az Off-Shore területen pedig 40-45%. A szélenergia-iparban foglalkoztatottak számának alakulása 1992-2007 között Németországban
16.sz.ábra
Forrás: www.wind-energie.de/de/statistiken
A német piacon miután a nagyvonalú támogatási politikának köszönhetően ÉszakNémetországban sok helyen épültek szélerőművek, az ágazat figyelme a Keleti- és Északi29
http://www.wind-energie.de/de/statistiken/datenblatt-2005/
45
tenger partjain felépülő offshore szélerőmű-parkok felé fordul. Mielőtt felépülne az első berendezés, tisztázni kell bonyolult technikai, politikai és környezetvédelmi kérdéseket.30 7.3. Energiapiac A növekedés egyre inkább áthelyeződik az Európán kívüli piacokra. Így a jelenlegi 59.000 megawattos installált teljesítmény 2014-ig kereken 210.000 megawattra emelkedik.31 A külföldi piacokon a német gyártók az 50%-os világpiaci részesedésükkel vezető helyet foglalnak el. Egyedül az elmúlt évben 1,8 mrd. euróról 3 mrd.-ra növekedett az export, és így a termelésben az export részesedése 50-ről 64%-ra. A világpiacon tapasztalható élénk kereslet továbbra is stabil növekedést ígér a német termékek számára. Érdekes lehetőségeket kínál pl. az amerikai és kanadai piac, de ugyanakkor olyan országok is, mint Kína, India, Lengyelország és Portugália. 7.4. Problémák és konfliktusok A szélerőműveket természetvédelmi szempontból értéktelen területekre, lakott területektől távol, sokszor elhagyott iparterületekre vagy autópályák mellé, újabban a tengerbe telepítik. A nemzeti parkok, helyi lakosok sokszor akadályt gördíthetnek a szélerőművek építésének útjába, mondván, a 100 m magas tornyok nem illeszkednek a tájba, szokatlanok, nem elég esztétikusak. Ezért gyakran tüntetéseket, polgári kezdeményezéseket szerveznek. Az érem másik oldalán ugyanakkor az áll, hogy összességében hány háztartást képes ellátni elektromos árammal az adott szélerőmű-parkkal a beruházó, hány munkahelyet teremtene, esetleg utat építene, a földtulajdonosoknak fizetett bérleti díjon felül pedig mennyi helyi adót fizetne be évente az önkormányzat költségvetésébe. A nemzeti parkok arra hivatkoznak, hogy a szélturbinák tájidegenek, ezért az építés engedélyeztetési eljárása során nem járulnak hozzá azok felállításához. A lakók, polgárok véleménye is megoszlik, hiszen sokan a község fellendülését várják a tornyoktól, vannak akik úgy vélik, hogy a szélmalmok gazdagítják a tájképet, mások tájvédelmi okok miatt meghiúsítanák a beruházást. Ezért is fontos, hogy a szélerőműveket ne önkényesen, hanem a regionális és közösségi tervekkel összehangolva létesítsék, hogy megfeleljen a lakosságnak és elfogadják. 30 31
Szövetségi Szélenergiaszövetség (BWE) Német Szélenergiaintézet (DEWI)
46
Ezért az egyik legfontosabb a lakosság tájékoztatása. A hatóságoktól szükséges engedély és egyetértési nyilatkozat beszerzése is. A szélerőművek turisztikai látványosságnak számítanak, ezért az adott területen nagy forgalmat eredményezhet a sok látogató, amit megfelelő infrastruktúra kialakításával, a természetvédelemmel összehangolt korlátozásokkal lehet megfelelően szabályozni. A kérdés azonban vitatott, hiszen sokak véleménye szerint nem éppen turistacsalogató látvány egy szélkerék. Áramtermelés szempontjából pedig a leggazdaságosabb vízre telepíteni a szélkerékparkokat. A gyakorlatban azonban mégsem terjedt el annyira, s ennek egyik legfőbb oka éppen a turizmus és az arra épülő part menti települések ellenállása. Mint látjuk, nehéz összeegyeztetni az idegenforgalom és a környezetvédelem (zaj, látvány, élővilágra gyakorolt hatás) érdekeit. 7.5. Jövőbeni kilátások A szélenergia-ipar világszerte dinamikusan fejlődő, versenyképes iparág, a beépített kapacitás nagysága folyamatosan növekszik. A termelés költségei 15 év alatt több, mint 50 százalékkal csökkentek, a szélturbinák kapacitását tekintve pedig a technológiai fejlesztések eredményeként a 25 év alatt 50KW-ról már 5 MW-ra nőtt. A szélenergia segítségével előállított energiafelhasználás már a kilencvenes évektől a többi megújuló energiaforrás felhasználást messze meghaladó növekedési ütemet produkált Európában, és a szélturbina gyártás Európa egyik leggyorsabban fejlődő iparágává vált. A szélenergia ipar (gyártás, telepítés, kereskedelem) a megújuló technológiák között az egyik legnagyobb foglalkoztatóvá nőtte ki magát. Európában 10 év alatt 16-szorosára, 2005-re 40 ezer MW-ra nőtt a beépített szélenergia kapacitás. Bár a szélenergia ezzel együtt az európai megújuló energiafelhasználás kb. 4%-át tette ki, középtávon azonban a szélenergia dinamikusan növekvő részarányára lehet számítani.32
32
http://www.eeg-aktuell.de/
47
A szélenergia helyzetének optimális állása 2020-ban Németországban33 17.sz.táblázat
A szövetségi kormány a jövőben is támogatni fogja a szélenergiát. Tervbe vették a régebbi szélerőművek modernizációját (repowering) segítő intézkedések meghozatalát is. Javítani szándékoznak az offshore-szélenergia esetében a javadalmazási feltételeken is.
33
Ralf BISCHOF: Der Windenergiemarkt in Deutschland, Bundesverband Windenergie, 2007. Leistung: teljesítmény; an Land: szárazföldi; auf See: vízi; Dena-Netzstudie: Német Energiaügynökség felmérése; BWE-Szenario: Szélenergia Szövetség tervei alapján
48
8. Geotermikus Energia A Föld belső hőjét hasznosítják, hőszivattyúval nyerik ki a talaj vagy a forrásvíz hőjét, fűtenek vele és elektromos árammá is alakíthatják. Több szempontból is jó energiaforrás. Először is tiszta energiát nyerhetünk fosszilis tüzelő anyagok mint pl.: szén, gáz, olaj elégetése nélkül. A szén-dioxid mennyiségének mindössze 1/6-át részét bocsátják ki, mint egy földgáz erőmű, ezen kívül még kéntartalmú gázt és nitrogén-dioxidot sem tartalmaznak. 8.1. A geotermikus energia Magyarországon Geotermikus energiának nevezzük a Föld középpontja felől a Föld felszíne felé áramló hőenergiát. A Föld középpontjának hőmérséklete kb. 7000°C a hatalmas nyomás és a különböző izotópok radioaktív bomlása miatt. Ez a hőmennyiség vulkanikus területeken, üledékes medencékben természetes úton gyorsan tör a felszín felé. Hazánk nagy része ilyen üledékes medencén terül el, amelynek következtében geotermikus adottságaink igen jók. A magyarországi átlagos geotermikus gradiens 5-7°C (közötti, amely a világátlag másfél kétszerese. Ez azt jelenti, hogy Magyarország területén a föld belseje felé haladva 100 méterenként a hőmérséklet 5-7 °C-kal emelkedik. Az EU 25 tagországában 2004-ben a megújuló energiaforrásokból származó energiafelhasználás 5-6%-a volt geotermikus eredetű. Az EU 25 országai közül Olaszország áll az élen a geotermikus energia segítségével történő villamosenergia és hőtermelésben egyaránt, az EU-n kívüli országok közül Izlandon jelentős mértékű a felhasználása. Magyarország is igen jó geotermális adottságú ország. A geotermikus gradiens mintegy másfélszerese a világátlagnak: a föld mélyéből egységnyi területen kilépő hőteljesítmény átlagosan 90 mW/m2, miközben az európai kontinens területén csak 60 mW/m2. Ennek megfelelően 1 km mélységben 60ºC, 2 km mélységben pedig már 110ºC a kőzetek és az azokban elhelyezkedő víz hőmérséklete. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön a legnagyobb, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken kisebb, mint az országos átlag. Becslések szerint Magyarországon nyolc olyan helyszín ismeretes, amelyek elvileg alkalmasak lennének kapcsolt hő- és villamosenergia termelésre, összesen 80 MW lehetséges villamos kapacitással. Ezek közül egyedül Fábiánsebestyén kapacitását becsülik nagyra (64 MW), a többi helyszín csak kis kapacitások (1-5 MW) létesítésére alkalmas. A gyakorlati megvalósítást azonban nehezítik a szigorú környezetvédelmi előírások (a fluidumra
49
vonatkozó visszasajtolási követelmény, képződött só elhelyezése), amelyek miatt a projektek megvalósítása jelenleg kétséges, hosszabb távon azonban egy részük realizálható.
18.sz.ábra Magyarország Geotermikus Adottságai
Forrás: www.kekenergia.hu/geoteny.html
Magyarországon a hőszivattyúk megjelenése kezdeti stádiumban van, és tömeges elterjedésükre a belátható jövőben nem is lehet számítani. Ez a drága beruházási költségen túlmenően elsősorban a hazai erőműrendszer összetételével, illetve a villamosenergia-földgáz árarányokkal magyarázható. Emiatt itthon továbbra is viszonylag alacsony az így kiváltható energia mennyisége. A magyarországitól eltérő a helyzet például Svédországban, ahol a villamos energiát szinte kizárólag – kb. 50- 50%-os megoszlásban – víz- és atomerőművekben állítják elő, a fűtési igények kielégítésében pedig nagy szerepet játszik a villamos áram. Ilyen körülmények között egészen más a hőszivattyú energetikai-gazdasági megítélése, versenyképessége.
50
8.2. Németországban geotermikus potenciálja, hő és áram a föld belsejéből A földhőszivattyúk használata terén a világ számos országában tapasztalható „robbanás”, mely sajnos Magyarországot nem érte el, Németországot viszont igen, holott kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkezik. A német állam megbízásából felmérték 2002-ben Németország geotermikus adottságait, rendszerek telepítése szempontjából. Kiszámolták a készletek nagyságát és értékelték a termelés és a hasznosítás aktuális állapotát. A környezeti hatások elemzéséhez folyamatokra lebontott értékelést végeztek és megállapították a költségeket. Az adatok integrált elemzéséhez egy környezet-gazdálkodási információs rendszer szolgált alapul. Számba vették a felhasznált anyagot, energiát: a termálvíz, illetve a földhő kitermelésétől az injektáláson keresztül, a visszamaradó hulladékok kezeléséig. Értékelték a folyamat közben a környezetbe jutó szennyező és káros anyagokat és melléjük költségeket is rendeltek. A felmérés eredményeként kiderült, hogy az áramfejlesztési célokat szolgáló geotermikus készlet túlnyomó részét a kristályos kőzetek képviselik. Technikai potenciáljuk 1100 EJ. Az áramfejlesztésre alkalmas melegvizes-víztartók az Észak-Német-medencében (Rotliegend homokköve), a Felső-Rajna-árokban (Buntsandstein) és a Dél-Német molasszmedencében (Malm-karszt) találhatók. Egyelőre csak egyetlen áramfejlesztési célokat szolgáló erőmű működik Németországban, Neustadt-Gleweben. A településen 1995 óta folyik geotermikus hőhasznosítás, amely 2003-ban egy 210 KW teljesítményű erőművel bővült. Ugyanakkor a közvetlen hőhasznosítás létesítményei évek, évtizedek óta működnek megbízhatóan Németországban. Meg kell említeni az EGS rendszert hiszen Németországban is épülnek jelenleg EGSalapú erőművek. Az „EGS” (Enhanced Geothermal System) mesterségesen kifejlesztett földhő rendszer, mely technológia az Európai Projekt keretében Soultz-nál (Franciaország) született. Folyamatos kutatásokat végeznek. Az európai EGS-projekt eredményei a FelsőRajna-árok németországi részére is adaptálhatók. A Bad Urachban (Közép- és Dél-Német régió) és Grosschönebeckben folyó kutatások szolgáltatják az első eredményeket az EGStechnológia lehetséges németországi alkalmazására. A geotermikus energia egyik előnye (a többi hagyományos energiaforrással ellentétben), hogy nem bocsát ki káros anyagokat. Jelenleg a föld hőjét főleg arra használják, hogy közvetlen módon háztartásokat látnak el energiával. Ennek során hőpumpákkal vizet juttatnak a mélyebben fekvő földrétegekbe, ahol az felmelegedik a föld hőjétől és utána újra a
51
felszínre pumpálják. A pumpák száma, melyek magánkézben vannak, Németországban a 2006-os évben összehasonlítva az előző évi adatokkal megduplázódott, elérte a 44.000-t. Németország geotermikus területei 19.sz.ábra
A térképen Németország azon területei vannak kiemelve, amelyeken már megvalósult a hidrotermális mélységi geotermikus hasznosítás, illetve amelyeken geológiai felmérések szerint lehetséges lenne.34 Ehhez járulnak még azok az ipari berendezések, amelyek különböző eljárásokkal a még mélyebb és még forróbb rétegek hőjét használják fel, hogy hővel lássák el a háztartásokat. Ezek a magán és ipari berendezések több mint 31%-t termelnek a megújuló energiaforrásokon belül. 8.2.1. A geotermia németországi támogatása A földhő energiaellátásra való felhasználását is támogatja a „A megújuló energiák elsőbbségét biztosító törvény”. Korábban már említettem a törvény kapcsán (2000. április 01. 34
http://www.geothermieprojekte.de/was-ist-geothermie(letöltés 2008-04-30)
52
elfogadott törvény), mely megcélozza a fosszilis energiahordozók használatának redukálását és ezzel fellép az éghajlatot károsító CO2 kibocsátásának csökkentése mellett. A kb. 30.000 tonna CO2 kibocsátás-csökkenéssel a geotermikus energia jelentős mértékben hozzájárul az éghajlat- és környezetvédelemhez Németországban. A törvény új (2004. júliusi) változata arra kötelezi az áramhálózatok üzemeltetőit, hogy elsősorban a megújulókból termelt áramot vegyék át. A törvény a geotermikus energiával kapcsolatban rögzíti, hogy a geotermikusan előállított áram minimum támogatása teljesítménytől függően a következők szerint alakul: 5 MW 15 cent /kWh 10 MW 14 cent / kWh 20 MW 8,95 cent / kWh 20 MW-tól 7,16 cent / kWh 8.2.2. A Neustadt-Glewe-i földhőerőmű Az első német földhőerőmű Neustadt-Glewe településen épült, mely MecklenburgVorpommern tartományban található. Az erőmű 100 Celsius fokos vizet használja fel, mely 2455 méter mélységből tör fel. A termálvíz a föld alatti nyomás hatására saját erőből feltör kb. 100 méterre a föld felszíne alatt, ezután egy szivattyú juttatja tovább a vizet egy titán hőcserélőbe, amelyben kivonják a hőt a vízből, és azt mint távhőt juttatják el a háztartásokba. A meleg évszakokban ez a hő elveszett azonban, ezért tervek születtek egy geotermikus erőmű megépítéséhez, hogy a fel nem használt hőt árammá lehessen alakítani. Jelenleg a Neustadt-Glewe-i geotermikus erőmű ezért energia-hő-kapcsolással működik. A berendezés elsősorban a hőellátást biztosítja, de a nyári hónapokban még áramot is termel és 210 KW áramteljesítménnyel bír, amely 500 háztartást képes ellátni. Az erőmű nem jelent semmilyen veszélyt a környezetre nézve és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy természetvédelmi területen található. További, ehhez hasonló projekteken gondolkoznak, tervek készülnek. Unterhachingban (München mellett) már egy sikeresen megvalósult földhő-projektről számolhatunk be, mely példaként szolgálhat a geotermikus energiával történő áram- és hőtermelésre és ezek fúziójára egy erőművön belül.35 Unterhachingi mélyfúrások (2), melyek több mint 3300 méterre a föld belsejébe érnek, 35
http://www.geothermie-unterhaching.de/cms/geothermie/geothermie_web.nsf/id/pa_projekt_philosophie.html (letöltés 2008-04-02)
53
másodpercenként 150 liter forró termálvizet juttat a felszínre. Ezzel egyedülállónak számít az országban ezen a hőfokon. Az áram- és a hőtermelés során egész évben a 60 és 122 Celsiusfokos hőmérsékleti tartományban 38 MW geotermikus energia áll rendelkezésre. Az időjárási viszonyoktól függően vagy áramot vagy távhőt állítanak elő. A hasznosítás szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a Föld belseje felé haladva milyen gyorsan emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon ez az érték 100 méterenként átlag öt Celsius-fok, ami a világátlag másfélszerese. A 100 méterenkénti emelkedés a geotermikus gradiens. Geotermikus mélységlépcsőnek hívják a fenti fordított értékét, vagyis hány méterenként nő egy Celsius-fokkal a hőmérséklet. Nálunk ez átlagosan 20 méter/Celsius-fok. Németország délkeleti részén kisebb a geotermikus gradiens, három Celsius-fok/100 méter, azaz
mélyebben
lehet
ugyanolyan
meleg
hévizet
találni,
mint
nálunk.
A geotermikus energia hasznosításának két típusát különböztetik meg, a sekély mélységű és a nagy mélységű geotermikus hasznosítást. A mélységi hasznosítás érdekében fúrt kút akár 5000 méter mélyre is lenyúlhat. Sekély mélységűnek számít a 300-400 méter mélységig terjedő hasznosítás. A jogszabályi előírás szerint a 400 méter feletti rétegekből származó energianyerés sekély mélységű. A felszín közeli rétegek hőtartalmának kivonása leggyakrabban hőszivattyúval valósul meg. A mélységi hőhasznosítás során ez a módszer kevésbé alkalmazható. A hőszivattyús rendszerek alkalmazása Németországban gyorsan fejlődik. 2007-ben 27 000 geotermikus hőszivattyút adtak el, így összesen 120 000 működik. Az összes, elfolyó meleg vizet, levegőt hasznosító hőszivattyúk száma 200-250 000 körül mozog.36
36
http://www.geothermieprojekte.de/ (letöltés 2008-04-25)
54
9. A Kiotói Egyezmény és Tartalma A Kiotói Egyezmény37 egy 1997-ben aláírt, a fejlett országokat tömörítő, nemzetközi egyezmény, amelyben a résztvevő, iparosodott államok kötelezik magukat arra, hogy széndioxid-kibocsátásukat az aláírást követő évtizedben 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza. Az egyezmény 1997-es kidolgozása az ENSZ Klímaváltozási Konvenciójának (United Nations Framework Convention on Climate Change (UNFCCC)) keretében történt, célja pedig a légkör üvegházhatású gázkoncentrációjának stabilizálása volt, hogy a klímaváltozás és a globális felmelegedés előrelátható hatásait enyhíteni tudják. Az egyezmény 2005. február 16-án lépett életbe. 2006. decemberéig 169 állam csatlakozott az egyezményhez, amelyek összességében a világ széndioxid-kibocsátásának 61,6 százalékáért felelősek. A viszonylag alacsony arány azért lehetséges, mert a világ legnagyobb légszennyező állama, az Egyesült Államok, valamint a szintén nagy szennyező, Ausztrália nem csatlakozott az egyezményhez. Más nagy szennyezők, mint például India vagy Kína csatlakoztak ugyan a Kyotói Egyezményhez, ám részükre kivételes elbánásmódot biztosít a dokumentum, és nekik jelenleg még nem szükséges a széndioxid-kibocsátásukat visszafogniuk. A fenti kitételek miatt a szakértők komolyan vitatják a Kiotói Egyezmény hatékonyságát és értelmét, de kétségtelen erénye az egyezménynek, hogy “közös nevezőt” illetve “minimális alapot” biztosít a további nemzetközi diplomáciai tárgyalások számára. A jelenleg is hatályban lévő Kiotói Egyezmény 2012-ig van érvényben, és 2007 májusában már megkezdődtek a tárgyalások egy következő egyezmény körvonalazásáról. A Kiotói Egyezmény tartalma a következő: A Kiotói Egyezményt kormányok írják alá, az egyezmény betartatása az ENSZ feladata. Az aláíró kormányok két kategóriára oszlanak: -
Az Annex I államok, akik magukra nézve kötelezőnek fogadták el az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását.
37
http://www.klimanet.org/kyotoi-egyezmeny
55
-
A Nem-Annex I államok, akiknek ilyen irányú kötelezettségeik nincsenek, de részt kívánnak
venni
az
úgynevezett
“Tiszta
Fejlesztési
Mechanizmus”
(Clean
Development Mechanism) kialakításában. Azok az Annex I államok, amelyek nem tartják be a magukra nézve kötelező vállalásaikat, minden tonna üvegházhatású gáz kibocsátása után (a kvótájukon felül) 1,3 kibocsátási egységet kötelesek büntetésként fizetni 2008 és 2012 között. 2008 és 2012 között az Annex I államok átlagosan 5%-kal az 1990-es szint alá kötelesek visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását (ez egyes, főleg EU-s államoknál a 2008-as szinthez képest tizenöt százalékos visszaszorítást jelent). Az átlagos öt százaléktól néhány állam a saját ratifikációja során eltért, egyesek 8%-os csökkentést irányoztak elő, de Izland például 10%-os emelést hagyott jóvá. Minthogy azonban ezt az EUn belüli kvótakereskedelemmel kívánják kompenzálni, és az 5%-ot az EU átlagára értik, más, kevésbé fejlett EU-tagállamoknak még ennél is nagyobb növekedést is megengednek. A Kiotói egyezmény tartalmazza az úgynevezett “rugalmas mechanizmust”, ami a tagállamoknak megengedi a kibocsátási kvóták kereskedelmét. 9.1. Európai Unió és Magyarország - támogatási rendszer jellemzése
A 2013-ig tartó időszakban az Európai Unió összesen 9 milliárd euróval támogatja a megújuló vagy megújítható energiaforrások kiaknázását, illetve az energiatakarékosságot a tagországokban. Az Európai Bizottság kimutatása szerint Magyarország 2007 és 2013 között összesen 359 millió eurónyi uniós hozzájárulásra tart igényt a megújuló energiaforrások fejlesztésére és az energiahatékonyság javítására. Ennek a keretnek 43,5 százalékát az energiahatékonyság javítását, az energiatermelést és az energiagazdálkodást célzó projektekre fordíthatjuk. A fennmaradó rész a megújuló energiaforrások arányának növeléséhez kíván hozzájárulni. A legnagyobb hányadot, a teljes megújuló keret 31,6 százalékát a biomasszatermelés kaphatja majd. A vízi energiára, a geotermikus hőből nyert energiára és egyéb célokra a teljes keret 9,89 százalékát használhatjuk fel. A napenergia majdnem 8 százalékkal, a szélenergia pedig közel 7 százalékkal részesedik a teljes uniós támogatásból, ami természetesen még kiegészül az ugyanezekre a célokra a nemzeti költségvetésből folyósítandó forrásokkal. Az EU-tagországok állam- és kormányfői tavaly döntöttek arról, hogy 2020-ra a megújítható energia részesedését 20 százalékra emelik. Ez az arány jelenleg messze 10
56
százalék alatt van. A közös elképzelés szerint minden tagország erejétől függően vállalja a felhasználás növelését. Az Európai Bizottság feladata volt, hogy javaslatot tegyen a vállalás teljesítését szolgáló terhek szolidáris és arányos elosztására. A bizottság januárban ismertetett előterjesztésében azt javasolta, hogy a tagországi vállalások 10-49 százalék között oszoljanak el - az alsó határt az ilyen forrásokban leginkább szűkölködő Máltának, a felsőt a már most is az átlagos célkitűzés fölött teljesítő Svédországnak szabná a bizottság. Magyarországnak körülbelül duplájára, 13 százalékra kellene emelnie a megújuló energiaforrások felhasználását a javaslat szerint, amelyet még az EU-tagállamoknak jóvá kell hagyniuk. 9.2. Hazai K+F a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan „Magyarországon a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztés támogatásában az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta az uniós közösségi programok játszanak döntő szerepet. Emellett a vállalati befizetésekből és költségvetési hozzájárulásból finanszírozott Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználásán keresztül nyílik lehetőség a kutatás-fejlesztés támogatására. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által az elmúlt években kiírt pályázatok közül több, megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos projektnek ítélt meg támogatást a Jedlik Ányos Program, az Asboth Oszkár Program, valamint a Pázmány Péter Program keretében. A Nyugat-Magyarországi Egyetemi Tudásközpont kifejezetten a biomassza energetikai hasznosítása tématerületen nyert el jelentős támogatást. Az Európai Unió 6. kutatás-fejlesztési keretprogramja a 2002-2006-os időszakra vonatkozott. A program keretében támogatott területek közé tartozott a fenntartható fejlődés, globális változások és ökoszisztémák tematikus prioritás, amelynek keretében támogathatók voltak a fenntartható energiarendszerek, így a megújuló technológiák hasznosítása, az energiahatékonyság és az alternatív üzemanyagok. Az állami innovációs- és kutatás-fejlesztés politikában ugyan címszavak szintjén megjelentek a fenntartható energiatermés, és a megújuló energiaforrások hasznosítása, az elmúlt években erre a témára fókuszáló K+F politikáról és szisztematikus pályázati programokról nem beszélhetünk.”38
38
Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020, www.gkm.hu
57
9.3. „ Zöldülő Magyarország, zöldülő házak” Magyarországon még mindig drágának számítanak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások, ennek ellenére növekszik irántuk az érdeklődés. A 2009-ben bevezetendő zöldkártya-program egyenesen a környezettudatosság felé vezető folyamat megindulásának bizonyítéka lehet. Megkérdezett kivitelezők szerint a mind többen vannak, a későbbi, kisebb energiaszámla érdekében hajlandóak a környezettudatos beruházás többletköltségét vállalni új házuk építése során, illetve akadnak olyanok is, akik már meglévő ingatlanjukat, szeretnék e korszerűbb megoldások egyikével felszerelni. Népszerűségük növekedését mutatja az is, hogy az ilyen jellegű beruházások támogatására benyújtott pályázatok
aránya
a
Gazdasági
és
Közlekedési
Minisztériumhoz
a
Nemzeti
Energiatakarékossági Program keretében beérkező anyagok között a 2006-os 5,4%-ról 2007ben 13%-ra emelkedett. A szám pedig még tovább emelkedhet, hiszen az Európai Unió irányelveinek megfelelően Magyarország célul tűzte ki, hogy 2025-re a megújuló energia felhasználásának arányát a meglévő 4,5%-ról 13%-ra növeli, valamint a lakások 40%-a teljesen mentes lesz az üvegházhatású gázok kibocsátásától és a kibocsátás a nem passzív technológiával épült házak esetében is 75%-kal mérséklődik. A terv megvalósítását szolgálja, hogy az ország az EU-tól zöldenergetikai jellegű fejlesztésekre 110 milliárd forintot kap a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében. A Nemzeti Energiatakarékossági Program során a benyújtott pályázatokon elnyerhető támogatás mértéke a beruházás költségének 25%-a, 1 millió Ft felső értékhatárral, míg a fennmaradó 75%-ra 3 millió Ft-ig kedvezményes kamatozású hitelt nyújt az állam. A megújuló energia felhasználásán belül továbbra is a napkollektor számít a legnépszerűbbnek, de elsőségét határozottan csak ismertségének és kedvező árának köszönheti. A zöldenergia a beruházás ára miatt sajnos még mindig luxusnak számít Magyarországon, a technológia iránt érdeklődők zöme a elsősorban a beruházás költségeit teszi mérlegre a döntésnél, és egyelőre csak kevesen számolnak utána, hogy az induló kiadások a jövőben milyen mértékű megtakarítást eredményeznek az adott rendszer felszerelése esetén.
58
10. Összegzés Összefoglalva,
Magyarország
természeti
adottságai
kedvezőek
a
biomassza
hasznosítás, a geotermikus és napenergia kihasználhatósága terén, amelyet a szél és vízenergia hasznosítás követ. A lehetőségek és korlátok alapján megállapítható, hogy a hazai és uniós elvárásoknak megfelelő megújuló részarány növelés csak a biomassza alapú energiatermelés jelentős mértékű növelésének segítségével lehetséges – a többi megújuló energiaforrás lehetőségeinek kihasználása esetén is. Ehhez a biomassza hasznosítás összes területét figyelembe kell venni. Kiemelten kell kezelni a kiaknázható potenciál tekintetében kisebb jelentőségű, de mind energetikai, mind környezeti és vidékfejlesztési szempontból ígéretes, sokoldalúan felhasználható biogázt. A biogáz termelés az egyetlen olyan technológia, ahol a szerves hulladékok ártalmatlanításával hasznos energia is megjelenik. A szélenergia hasznosítása terén is vannak hazai lehetőségek, de a jelenlegi kapacitások megsokszorozásának feltétele a villamosenergia rendszer szabályozhatóságának javítása. A biomassza, a napenergia és a geotermikus energia tekintetében kedvező hazai adottságokat a hőtermelésben versenyképes módon ki lehetne használni a lakossági, intézményi melegvízellátás biztosítására, illetve kiegészítő fűtési célú felhasználására. Ennek feltétele azonban, hogy a szabályozás ne teremtsen kedvezőtlen relatív árakat a hőpiac rovására és a földgázfelhasználás és a megújuló alapú villamosenergia termelés javára. Láthattuk, hogy napjainkban már több országban igyekeznek függetlenné válni a nagy energiaellátó központoktól, inkább kis régiók energiaellátására törekszenek. Egyik előnye, hogy így üzemzavar esetén csak kis területet érint az áramellátási zavar, a másik, hogy pl. egy gazdaságot ellátó szolár- és szélmotoros áramfejlesztő rendszer létesítési és fenntartási költségei kisebbek, mint egy hosszú vezetékrendszerrel a meglévő közüzemi áramellátó hálózathoz való csatlakozás. A hoszzútávú előrejelzések szerint a fosszilis energiahordozók használata 2020 és 2030 között éri el maximumát. Ezt követően visszaszorulásuk várható. Németország igen jó úton halad ahhoz, hogy 2020-ra megszüntesse a fosszilis energiák használatát. Ezzel párhuzamosan az atomenergia, a geotermikus-, nap- és szélenergia fokozódó előretörése prognosztizálható. A globális klímaváltozás és az energiaárak rohamos emelkedésének korszakában közérdekűvé vált az alternatív, környezetbarát energiaforrások ügye, témája. A téma hazai vonatkozásai szinte agyonbeszéltek a sajtó és a média világában. Kicsit alaposabban
59
megnézve azonban, néhány kiragadott adat forog közkézen. Ezeket halljuk, olvassuk nap mint nap. Mindenki tudja, hogy a kérdés fontos, és hogy például „termálvíz nagyhatalom” vagyunk. A különbség viszont igen szembetűnő a sok irat, vélemény, felmérés és a lehetőségeket tudatosan kihasználó, aktív cselekvés között. A geotermikus hőhasznosításban például kivívta Magyarország a világon az előkelő hetedik helyet, miközben azt szinte elfelejtettük, hogy hévforrásink hőjét már nyolcvan-száz évvel ezelőtt használták épületek fűtésére. A hazánkban több éve gazdaságosan működő, a termálvizet többlépcsősen hasznosító geotermikus rendszerek sem szaporodnak, pedig a jelenlegi jogi, közgazdasági környezetben is rentábilisak. Láthattuk, hogy a megújuló energiaforrások rengeteg előnye mellett hátrányokkal is rendelkezik. Az erre vonatkozó példákat, melyek a dolgozatban említésre kerültek, a következő táblázatban foglalom össze, a teljesség igénye nélkül: 20. táblázat: A megújuló energiaforrások előnyei és hátrányai Előnyök
Hátrányok
Környezetvédelem
A megújulókba való beruházási költség igen magas, drága
A
nagy
központoktól
energiaellátó Energiaegyenleg nem mindig pozitív (pl. bioetanol való
a
függés befektetett és a kinyert energia) és nem mindig akkor termeli
megszűntetése
az áramot, amikor a fogyasztónak szüksége van rá (pl. szélenergia)
Vidéki térségek fejlődése
Élelmiszerárak emelkedése (repce, kukorica)
Új munkahelyek teremtése
A
megújuló
erőművek
zajterhelése
(szélerőművek),
esztétikája,…nem a legoptimálisabb Magyarország kitűnő adottságait hogyan váltsuk „aprópénzre”, hogyan építsük be hatékonyan mindennapi életünkbe? Erről szinte alig-alig vannak konkrétumok a hétköznapi ember fejében. A kérdés azonban nemcsak a környezettudatosan gondolkodó állampolgárnak okoz gondot, hanem a korszerű, energiahatékony megoldások megtalálása és támogatása a döntéshozóktól is több tájékozottságot igényelne. Az Európai Uniós elvárásokkal összhangban áll az a gondolat, hogy az alternatív energiaforrások részesedésének növelése az energiamérlegben, társadalmi méretű ismeretterjesztést kíván. Hiszen az ismeretek birtokában könnyebb a döntés mind társadalmi, mind pedig egyéni szinten. Szóba került a Német Megújuló Energia Törvény (2000), amely célul tűzte ki az energiapiaci részesedésben a megújuló források megduplázását 2010-ig. A törvény révén 60
támogatják a technológiai fejlesztéseket. Azóta Németországban a „zöld energiába” történő befektetések növekedése figyelhető meg. Ez egyúttal fajlagos költségeik csökkenését is eredményezte. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy Németország az utóbbi öt évben lépett fel, mint új geotermikus energiatermelő. A megújuló energiaforrások részesedésének növelése az energiamérlegben nehezen megvalósítható, hosszú távú folyamat. Több módszer létezik, több szinten ezen törekvés elősegítésére. A legegyszerűbb, ha az érintettek (beruházók, energiaszolgáltatók és fogyasztók) megegyeznek. Társadalmi szintű megoldást kínál a törvényi támogatás a környezetbarát
energiaforrások
használatában.
Hatósági
előírások,
jogszabályok
és
adminisztratív intézkedések segíthetik a folyamatot. Mindezzel elérhető, hogy nagyobb súllyal vegyék figyelembe a társadalmi és környezeti költségeket, melyek révén a „zöld energia” használata beruházónak és fogyasztónak egyaránt jobban megéri. Harmadik megoldás a gazdálkodás szabályozása ökoadókkal és támogatásokkal. Azt a kormányzati elhatározást segíti, hogy az energiaszolgáltatókat rábírják a „zöld energiák” piaci részesedésének növelésére. Mint láthattuk Magyarország és Németország állami támogatási rendszere sok dologban eltér, hiszem másfajta célokat tűznek ki maguk elé, más erőforrásokkal, szaktudással, szakértelemmel, kultúrával,…rendelkeznek. Mindkét ország attitűdjében felfedezhetünk pozitív és negatív vonulatokat. A feladat a pozitív vonal fejlesztése, támogatása, s a negatív vadhajtások csökkentése, finomítása. Magyarországon nagyobb mértékű állami támogatás szükséges, mivel 2010-ig meg kell dupláznunk a megújuló energia termelését, s a kötelező átvétel rendszerének bele kell illeszkednie a villamosenergia-szektor új piaci modelljébe. Szakdolgozatom célját, Magyarország és Németország megújuló energiáinak összefoglaló bemutató elemzését, remélem, elérte.
61
FELHASZNÁLT IRODALOM Könyvek: BLAHÓ András (szerk.): Európai Integrációs Alapismeretek. Negyedik kiadás, Budapest, Aula Kiadó, 2004. 377-380. oldal MAGDA Róbert (szerk.): A magyarországi természeti erőforrások gazdaságtana és hasznosítása. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2001. FARKAS István (szerk.): Napenergia a mezőgazdaságban. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2003. Heinz Schulz-Barbara Eder: Biogázgyártás. Budapest, Cser Kiadó, 2005. Barbara Eder-Franz Eder: A növényolaj mint hajtóanyag. Budapest, Cser Kiadó, 2005. Nicole KUHLMANN: Napenergia-hasznosítás. Budapest, Cser Kiadó, 2002. MÁDLNÉ SZŐNYI Judit: A geotermikus energia. Nagykovácsi, Grafon Kiadó, 2006. Daniel LANGHANS: Regenerative Energien in Deutschland – Schwerpunkt Windenergie (Studienarbeit) Verlag für Akademische Texte 2002. Jochen Degenhardt: Förderung regenerativer Energiequellen - Eine Diskussion am Beispiel des Erneuerbare-Energien-Gesetzes (EEG). Universität Essen 2002. MINISTERIUM FÜR WIRTSCHAFT UND MITTELSTAND, ENERGIE UND VERKEHR DES LANDES NORDRHEIN-WESTFALEN (Hrsg.) (2005): Innovativ: NRW. Zukunftsenergien aus Nordrhein-Westfalen. Düsseldorf GESELLSCHAFT FÜR WIRTSCHAFTSFÖRDERUNG NORDRHEIN-WESTFALEN MBH (Hrsg.) (2002): Welcome Spezial. Zukunftsenergien, H. 06/2002 KÖPKE, R., BUNDESVERBAND WINDENERGIE (Hrsg.) (2002): Doktor 62
Wasserkraft. In: Magazin für erneuerbare Energien, H. 04/2002, S. 54-55 Internetes források: http://www.solart-system.hu/ (letöltés 2008-03-28) http://www.thema-energie.de/ (letöltés 2008-02-03) http://www.boxer99.de/
(letöltés 2008-02-03)
http://www.wissen.de/
(letöltés 2008-02-04)
http://www.wasser.de/
(letöltés 2008-02-04)
http://www.solarcontact.de/ (letöltés 2008-02-04) http://www.solarenergie.com/(letöltés 2008-02-04) http://www.windkraft.de/
(letöltés 2008-02-04)
http://www.wind-energie.de/ (letöltés 2008-02-05) http://www.energie-umwelt-datenbank.de/ (letöltés 2008-02-05) http://www.erneuerbareenergien.de/files/pdfs/allgemein/application/pdf/foerderrichtlinie_waerme.pdf Berlin, den 5. Dezember 2007 Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit Im Auftrag Dr. Urban Rid (letöltés 2008-02-05) http://www.geothermieunterhaching.de/cms/geothermie/geothermie_web.nsf/id/pa_projekt_philosophie.html (letöltés 2008-04-02) http://vorort.bund.net/thueringen/ (letöltés 2008-05-02) http://www.vattenfall.de/www/vf/vf_de/225583xberx/index.jsp (letöltés 2008-05-01) http://www.eeg-aktuell.de/ (letöltés 2008-04-28) http://www.geothermieprojekte.de/(letöltés 2008-04-28) http://www.naturstiftung-david.de/(letöltés 2008-04-28) http://www.undp.hu/oss_hu/tartalom/kiadvanyh/kiadvanyh_body/csinaljukjol/szam14/szam14 _body/14_bev.htm/(letöltés 2008-03-28) http://www.e-mo.hu/(letöltés 2008-03-28) http://www.okoszolgalat.hu/zold_praktikak/napenergia/(letöltés 2008-03-22) http://www.fenntarthato.hu/(letöltés 2008-02-16) http://www.klimanet.org/kyotoi-egyezmeny/(letöltés 2008-04-16)
63
http://www.zmva.hu/index.php?Page=Hir+Oldal&Cikk=1002(letöltés 2008-03-28) http://www.agraroldal.hu/energia-2_cikk.html/(letöltés 2008-04-08) http://www.origo.hu/tudomany/fold/20041119nyakunkon.html/(letöltés 2008-03-28) http://index.hu/tudomany/egyxm080415/?1/(letöltés 2008-04-15) http://www.biomasszaeromuvek.hu/mezogazdasag_agrarenergetika/(letöltés 2008-03-28) http://www.zoldtech.hu/cikkek/20070629energiapolitika (letöltés 2008-05-08)
Folyóiratok: RESource Ingatlaninfó – XV. évf. 2008, április. 7. 34.o. Tancsics Tünde: Zöldülő Magyarország, zöldülő házak
64
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
CO2
szén-dioxid
EEG
Erneubare
Energien
Gesetz
(megújuló
energia
törvény
Németországban) GW
gigawatt
KW
kilowatt
KWh
kilowatt óránként
MW
megawatt (1MW=1000 kW)
BSW
Német Napenergetikai Szövetség (Bundesverband Solarwirtschaft)
TWh
terrawattóra
Dena
Deutsche Energie-Agentur (Német Energiaügynökség)
BWE
Bundesverband Windenergie (Szélenergia Szövetség)
PJ
Petajoule
EJ
Exajoule
HTO
Háztartási tüzelőolaj
Ábrák, táblázatok jegyzéke: 1.sz. táblázat: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 2.sz.táblázat: Az egyes tagországok megújuló alapú villamosenergia részarányra vonatkozó célkitűzései 3.sz.táblázat: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 5.sz. táblázat: Becsült zöldáram-termelés Magyarországon 2013-ig 6. ábra: Az egyes megújuló energiaforrások felhasználásának fejlődése Németországban 7.sz. táblázat: A megújuló energiák fejlődése Németországban 8.sz. táblázat: A német Energiaügynökség villamosenergia-átvételi árai 2006-ban: (eurócent/kWh) 9.sz. táblázat: Magyarország elméleti, teoretikus, biogáz előállítására alkalmas biomassza potenciálja 2006-ra vonatkoztatva 10.sz. táblázat: A biomasszából nyert áram mennyiségi növekedése 2000-2006 65
–
11. kép: A goldisthali gát 12.sz. ábra: Napsugárzási viszonyok Magyarországon 13.sz. táblázat: A napenergia-hasznosítás fejlődése Németországban 2000-2007 14.sz. táblázat: A napenergia szektorban foglalkoztatottak száma Németországban 1999-2007, valamint a kitűzött cél 2020-ra 15.sz. táblázat: A német fényelektromos napenergia-ipar teljesítménye az elmúlt években euróban kifejezve (2000-2007) 16.sz. ábra: A szélenergia-iparban foglalkoztatottak számának alakulása 1992-2007 között Németországban 17.sz. táblázat: A szélenergia helyzetének optimális állása 2020-ban Németországban 18.sz. ábra: Magyarország Geotermikus Adottságai 19.sz. ábra: Németország geotermikus területei 20.sz. ábra: A megújuló energiaforrások előnyei és hátrányai
66
