Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAK

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAK

TANREND 2007/2008

Kiadja a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Dékánja Felelős szerkesztő: BECK ENGELBERT hivatalvezető, PTE ÁOK Tanulmányi Hivatal Szerkesztő: SLACHTA KRISZTINA Műszaki szerkesztő: CZULÁK SZILVIA informatikus, PTE ÁOK Oktatástechnikai Csoport Közreműködők: a Tanulmányi Hivatal munkatársai

TARTALOM GYÓGYSZERÉSZ ESKÜ ..................................................................................5 SZERVEZETI EGYSÉGEK ..............................................................................7 AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI ...............9 BIZOTTSÁGOK, TANÁCSOK .............................................................................10 HIVATALOK ....................................................................................................11 HALLGATÓI SZERVEZETEK .............................................................................14 KOLLÉGIUMOK ...............................................................................................16 EGYÉB SZERVEZETI EGYSÉGEK .......................................................................17 OKTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK.....................19 INTÉZETEK......................................................................................................21 KLINIKÁK .......................................................................................................33 OKTATÓKÓRHÁZAK ........................................................................................50 TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK ..................................................................57 GYÓGYSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK...........................................................59 A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE ........................................................63 A TANTERV FELÉPÍTÉSE ..................................................................................64 TUDNIVALÓK A GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS ZÁRÓÉVFOLYAMÁRÓL......................69 AJÁNLOTT TANTERV .......................................................................................80 A 2007/2008. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA .............................................................91 2007/2008. TANÉV – SZORGALMI IDŐSZAK .....................................................92 TANTÁRGYLEÍRÁSOK .................................................................................93 1. SZEMESZTER ...............................................................................................95 2. SZEMESZTER .............................................................................................119 3. SZEMESZTER .............................................................................................149 4. SZEMESZTER .............................................................................................179 5. SZEMESZTER .............................................................................................211

Tanrend 2007/2008

Gyógyszerésztudományi Szak

6. SZEMESZTER ............................................................................................. 229 7. SZEMESZTER ............................................................................................. 247 8. SZEMESZTER ............................................................................................. 271 9. SZEMESZTER ............................................................................................. 293 10. SZEMESZTER ........................................................................................... 323 TESTNEVELÉS ÉS IDEGENNYELV .................................................................. 329

4

Pécsi Tudományegyetem

GYÓGYSZERÉSZ ESKÜ Én.................... esküszöm, hogy a megszerzett gyógyszerésztudományi ismeretek birtokában hivatásomat a legnagyobb lelkiismeretességgel fogom gyakorolni és hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Az egészség védelmét és a betegek gyógyulását mindenek elé helyezem. A betegek egészségi állapotára, gyógyszeres kezelésére vonatkozó adatokat fel nem fedem. Elméleti és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom. Tudásomat a gyógyszerészi etikába ütköző cselekményre nem használom fel. Mint a gyógyító munka részese ismereteimet csakis embertársaim egészségének védelmére és helyreállítására fogom fordítani. Arra törekszem, hogy a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának, valamint a gyógyszerésztudomány jó hírnevét öregbítsem és megbecsülését előmozdítsam.

SZERVEZETI EGYSÉGEK AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI .........................................................................9 DÉKÁN .............................................................................................................9 DÉKÁNHELYETTESEK .......................................................................................9 SZAKVEZETŐK ..................................................................................................9 BIZOTTSÁGOK, TANÁCSOK.........................................................................9 ANGOL PROGRAM BIZOTTSÁG........................................................................10 KREDITÁTVITELI BIZOTTSÁG .........................................................................10 KURRIKULUM BIZOTTSÁG ..............................................................................10 NÉMET PROGRAM BIZOTTSÁG ........................................................................10 SAJTÓBIZOTTSÁG ...........................................................................................10 TANULMÁNYI BIZOTTSÁG ..............................................................................10 TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR TANÁCS ..................................................................10 HIVATALOK ....................................................................................................11 DÉKÁNI HIVATAL ...........................................................................................11 ORVOSTUDOMÁNYI ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT ELNÖKI HIVATAL .................................................11 TANULMÁNYI HIVATAL ..................................................................................11 NÉMET HALLGATÓI SZOLGÁLTATÓ IRODA .....................................................12 ANGOL HALLGATÓI SZOLGÁLTATÓ IRODA ....................................................12 PHD ÉS HABILITÁCIÓS IRODA.........................................................................12 SZAK- ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZPONT ................................................................12 OKTATÁSTECHNIKAI CSOPORT .......................................................................13 KARI INFORMATIKAI CSOPORT .......................................................................13

Tanrend 2007/2008


HALLGATÓI SZERVEZETEK ..................................................................... 14 HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATI IRODA, DIÁKIRODA....................................... 14 HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ....................................................................... 14 DIÁKJÓLÉTI BIZOTTSÁG ................................................................................. 14 CONFABULA SZERKESZTŐSÉG ....................................................................... 14 OKTATÁSI CENTRUM ..................................................................................... 14 MAGYAR ORVOSTANHALLGATÓK EGYESÜLETE, HUMSIRC IRODA .............. 15 MAGYAR FOGORVOSTANHALLGATÓK EGYESÜLETE ...................................... 15 KOLLÉGIUMOK............................................................................................. 16 SZENT MÓR KOLLÉGIUM ............................................................................... 16 BALASSA JÁNOS KOLLÉGIUM ........................................................................ 16 EGYÉB SZERVEZETI EGYSÉGEK............................................................. 17 GAZDASÁGI HIVATAL .................................................................................... 17 ORVOSKARI MÚZEUM .................................................................................... 17 ORVOSTUDOMÁNYI ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM KÖNYVTÁRA ........ 17

8


Szervezeti egységek

Az Általános Orvostudományi Kar vezető tisztségviselői

AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI Dékán DR. NÉMETH PÉTER egyetemi tanár fogadóidő: előzetes egyeztetés alapján, helye: Dékáni Hivatal

Dékánhelyettesek Általános, tudományos és oktatási dékánhelyettes DR. CSERNUS VALÉR egyetemi tanár Klinikai dékánhelyettes, Klinikai Központ orvosigazgatója DR. KOLLÁR LAJOS egyetemi tanár Gazdálkodási és hallgatói dékánhelyettes DR. MISETA ATTILA egyetemi tanár Minőségbiztosítási és adatvédelmi dékánhelyettes DR. NYÁRÁDY JÓZSEF egyetemi tanár

Szakvezetők Általános orvostudományi szak DR. NÉMETH PÉTER egyetemi tanár Fogorvostudományi szak DR. SZABÓ GYULA egyetemi tanár Gyógyszerésztudományi szak DR. SZOLCSÁNYI JÁNOS egyetemi tanár

Általános Orvostudományi Kar

9

Tanrend 2007/2008


BIZOTTSÁGOK, TANÁCSOK Angol Program Bizottság } 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Angol Hallgatói Szolgáltató Iroda

Kreditátviteli Bizottság } 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Tanulmányi Hivatal

Kurrikulum Bizottság } 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Tanulmányi Hivatal

Német Program Bizottság } 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Német Hallgatói Szolgáltató Iroda

Sajtóbizottság } 7624 Pécs, Szigeti út 12. fszt. – ügykezelő: Sajtóiroda

Tanulmányi Bizottság } 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Tanulmányi Hivatal

Tudományos Diákkör Tanács } 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: HÖK Iroda

10



Hivatalok

HIVATALOK Dékáni Hivatal } 7624 Pécs, Szigeti út 12. I. emelet, [email protected] 72-536-200, 72-536-201 hivatalvezető GRÜNFELDERNÉ DR. PINTÉR ÉVA ................................. 5413 igazgatási ügyintéző LÁTSCHÁM GÁBORNÉ ................................................... 5414 TÓTH DIÁNA ................................................................ 6102 ZSUPÁN JÁNOSNÉ ......................................................... 6200 informatikus SÓSTAI ERIKA .............................................................. 5412

Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ Elnöki Hivatal } 7624 Pécs, Szigeti út 12. I. em., [email protected] 72-536-100 72-536-101 Titkár, hivatalvezető DR. ROMÁNCZ ERZSÉBET ............................................. 1295 Ügyintéző BALOGH ANNA ............................................................. 6101 HORVÁTHNÉ MILOVECZ ERIKA..................................... 6100

Tanulmányi Hivatal } 7624 Pécs, Szigeti u. 12. I. emelet, 72/536-015, 72/536-017 hivatalvezető BECK ENGELBERT ........................................................ 6205 [email protected] hivatalvezető helyettes ADORJÁN KÁROLYNÉ ................................................... 1517 [email protected] ügyvivő szakértő BOGNÁR ADRIENN ........................................................ 1276 [email protected] BÖRÖCZ KRISZTA ......................................................... 1134 [email protected] DR. GUNGL KLÁRA ...................................................... 6015 [email protected] NAGY KATALIN ............................................................ 1135 [email protected] RITTER ANGÉLA ........................................................... 1139 [email protected] SLACHTA KRISZTINA .................................................... 1136 [email protected] VÁGÓ LÍVIA ................................................................. 1135 [email protected] Általános Orvostudományi Kar

11

Tanrend 2007/2008


igazgatási ügyintéző BRUNNER ÁGNES ......................................................... 1136 [email protected] TÍMÁR JÁNOSNÉ ........................................................... 6105 [email protected] ügyviteli alkalmazott DOBSA MÓNIKA ........................................................... 6045 [email protected] KOHN JUDIT ................................................................. 1136 [email protected] TÖRÖK GYÖNGYVÉR .................................................... 1136 [email protected] ETR ügyintéző MÓRITZ PÉTER ............................................................. 6016 [email protected] rendszergazda BENCZE ZSOLT ............................................................. 6409 [email protected]

Német Hallgatói Szolgáltató Iroda } 7624 Pécs, Szigeti u. 12. I. emelet, [email protected] 72/536-117 72/536-119 irodavezető LICZIUSZ PÉTER ........................................................... 6117 ügyvivő szakértő KRAMMNÉ MEZEI ANIKÓ ............................................. 6118

Angol Hallgatói Szolgáltató Iroda } 7624 Pécs, Szigeti u. 12. I. emelet [email protected] 72/536-018, 72/536-110 irodavezető SOMODI KLÁRA............................................................ 6018 ügyvivő szakértő SZENTES ORSOLYA....................................................... 1204

PhD és Habilitációs Iroda } 7624 Pécs, Szigeti út 12. I. em. 72-536-103 72-536-108 ügyvivő szakértő KIS-GADÓNÉ WENCZLER MÁRIA.................................. 6103 [email protected] ügyvivő szakértő SZONTÁGH KRISZTINA ................................................. 6104

Szak- és Továbbképző Központ } 7624 Pécs, Szigeti út 12. III. em. 72-512-681 72-512-683 igazgató DR. ERTL TIBOR ................................................. 5520, 5522 [email protected] rezidensi ügyek JANKÓ SÁNDORNÉ .............................................. 2522, 2531 12



Hivatalok

Oktatástechnikai Csoport } 7624 Pécs, Szigeti út 12. 72-536-6294, 72/536-6295 csoportvezető KITTKÁNÉ BÓDI KATALIN ........................ 6294, 6295, 1568 informatikus mérnök CZULÁK SZILVIA .......................................................... 1568 műszaki ügyintéző GROSSMANN GERGELY ................................................. 1568 HERR RÓBERT .............................................................. 1568 KUCZKÓ GÁBOR ........................................................... 1299 ŐZ PÁL......................................................................... 1197 VITVINDICS CSABA....................................................... 1568 ZAJZON TAMÁS ............................................................ 1568

Kari Informatikai Csoport } 7624 Pécs, Szigeti út 12. 72/536-000 /6409 csoportvezető BENCZE ZSOLT ............................................................. 6409 mérnök informatikus FRIESZ LÁSZLÓ ............................................................. 6410 HARMATH RÓBERT ....................................................... 6406 MIHÁLY SÁNDOR ......................................................... 6410 MONOSTORI ATTILA ..................................................... 6412


13

Tanrend 2007/2008


HALLGATÓI SZERVEZETEK Hallgatói Önkormányzati Iroda, Diákiroda } 7624 Pécs, Szigeti út 12. II. emelet 536-111, 536-112

Hallgatói Önkormányzat

Elnök Alelnök Külügyi és pályázati titkár Oktatási titkár Tájékoztatási és szervezési titkár Kollégiumi ügyekért felelős titkár Vezető instruktor

} 7624 Pécs, Szigeti út 12. II. emelet 536-111, 536-112 SARNYAI ÁKOS CSERÉP GÁBOR FERENC BODROGI PÉTER BALASA TIBOR SZARKA DÁNIEL SPRINGÓ ZSOLT FEKETE LÓRÁND

Diákjóléti Bizottság } 7624 Pécs, Jakabhegyi út 6. / 536-030, 1711 Elnök SZABÓ IVETT

Confabula Szerkesztőség } 7624 Pécs, Szigeti út 12. IV. emelet 536-001/1541 Főszerkesztő VÁNCSODI JÓZSEF

Oktatási Centrum } 7624 Pécs, Szigeti út 12. II. emelet 536-001/5369

14



Hallgatói Szervezetek

Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete, HuMSIRC iroda } 7624 Pécs, Szigeti út 12. IV. emelet 536-113, 536-113 Elnök Gazdasági elnökh. Kiutazásért felelős külügyi elnökh. Beutazásért felelős elnökh. Tudományos elnökh. Közegészségügyi koordinátor Reproduktív Egészségügyi koordinátor Titkár Mentálhigiénés koordinátor Drog-prevenciós koordinátor Teddy Maci Kórház koordinátor Országos Közegészségügyi koordinátor Rákprevenciós kordinátor CP kordinátor Vöröskereszt President of EMSA

IGNÁCZ FERENC SIMON MIHÁLY MOLNÁR VIRÁG HEIL ZSÓFIA HAUSER DIÁNA BODNÁR VERONIKA PANKACZI ZSÓFIA FRANK TÜNDE OROSZ OLGA HORVÁTH-SARRÓDI ANDREA SZILÁGYI ZSUZSANNA GROZDICS ENIKŐ JOÓ SZILVIA KOVÁCS ZSUZSANNA TAKÁCS ANDRÁS KESZTHELYI DÁNIEL

Magyar Fogorvostanhallgatók Egyesülete } 7624 Pécs, Szigeti út 12. IV. emelet 536-113 Elnök TÁTRAY ANNA ESZTER


15

Tanrend 2007/2008


KOLLÉGIUMOK Szent Mór Kollégium } 7622 Pécs, 48-as tér 4. 72-503-610 72-503-612 Kollégiumi Bizottság elnök SZILI KATALIN műszaki ügyintéző RÉBAY TAMÁS

Balassa János Kollégium } 7622 Pécs, Jakabhegyi út 6. 72-536-030 72-536-031 Kollégiumi Bizottság elnök RAFFAI IMRE mb. gazdasági vezető KIRÁLY FERENCNÉ

16



Egyéb szervezeti egységek

EGYÉB SZERVEZETI EGYSÉGEK Gazdasági Hivatal } 7624 Pécs, Szigeti út 12. V. emelet 72-536-202, 72-536-203 gazdasági igazgató DR. TRISCHLER BERNADETT ................ 6202 pénzügyi szakértő MOLNÁR EMESE .................................. 6204 pénzügyi-számviteli ügyintéző NÉMETH TAMÁSNÉ .............................. 6202 SZŰCS NÓRA ....................................... 1529 Ügyvivő szakértő DUBROVAY KATALIN .......................... 6204

Orvoskari Múzeum } 7624 Pécs, Szigeti út 12. fszt. 72-536-434 Nyitvatartás naponta 13–15 óráig igazgató DR. BENKE JÓZSEF egyetemi docens ... 6434

Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum Könyvtára } 7624 Pécs, Szigeti út 12. III. és IV. em. 72-536-000/1549 72-536-293 könyvtárigazgató GRACZA TÜNDE


17

OKTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK INTÉZETEK .....................................................................................................21 ANATÓMIAI INTÉZET ..................................................................................... 21 BIOANALITIKAI INTÉZET ............................................................................... 21 BIOFIZIKAI INTÉZET....................................................................................... 22 BIOKÉMIAI ÉS ORVOSI KÉMIAI INTÉZET ........................................................ 22 EGÉSZSÉGÜGYI NYELVI-KOMMUNIKÁCIÓS INTÉZET ..................................... 23 ÉLETTANI INTÉZET ........................................................................................ 24 FARMAKOGNÓZIAI INTÉZET .......................................................................... 25 FARMAKOLÓGIAI ÉS FARMAKOTERÁPIAI INTÉZET ......................................... 25 GYÓGYSZERÉSZETI INTÉZET ÉS EGYETEMI GYÓGYSZERTÁR ......................... 26 GYÓGYSZERÉSZI KÉMIAI INTÉZET ................................................................. 26 GYÓGYSZERTECHNOLÓGIAI INTÉZET ............................................................ 26 IGAZSÁGÜGYI ORVOSTANI INTÉZET .............................................................. 27 IMMUNOLÓGIAI ÉS BIOTECHNOLÓGIAI INTÉZET ............................................ 27 KÓRÉLETTANI ÉS GERONTOLÓGIAI INTÉZET ................................................. 27 KÖZPONTI ELEKTRONMIKROSZKÓPOS LABORATÓRIUM ................................ 28 LABORATÓRIUMI MEDICINA INTÉZET............................................................ 28 MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET .............................................................. 29 MOZGÁSTANI INTÉZET .................................................................................. 29 NUKLEÁRIS MEDICINA INTÉZET .................................................................... 29 ORVOSI BIOLÓGIAI INTÉZET .......................................................................... 30 ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNITÁSTANI INTÉZET ................................ 30 ORVOSI NÉPEGÉSZSÉGTANI INTÉZET ............................................................. 31 PATHOLÓGIAI INTÉZET .................................................................................. 31 SEBÉSZETI OKTATÓ ÉS KUTATÓ INTÉZET ...................................................... 32 SZERVES ÉS GYÓGYSZERKÉMIAI INTÉZET ..................................................... 32

Tanrend 2007/2008


KLINIKÁK ....................................................................................................... 33 I. SZ. BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA .................................................................. 33 II. SZ. BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA ÉS NEPHROLÓGIAI CENTRUM .................. 34 ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV TERÁPIÁS INTÉZET ..................................... 35 BŐR-, NEMIKÓRTANI ÉS ONKODERMATOLÓGIAI KLINIKA ............................. 36 CSALÁDORVOSTANI INTÉZET ÉS III. SZ. BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA ............. 37 FOGÁSZATI ÉS SZÁJSEBÉSZETI KLINIKA ........................................................ 38 FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA .............................. 38 GYERMEKKLINIKA ......................................................................................... 39 IDEGSEBÉSZETI KLINIKA ................................................................................ 39 IMMUNOLÓGIAI ÉS REUMATOLÓGIAI KLINIKA ............................................... 40 INFEKTOLÓGIAI, KATASZTRÓFAORVOSTANI ÉS OXYOLÓGIAI INTÉZET .......... 40 NEUROLÓGIAI KLINIKA ................................................................................. 40 ONKOTERÁPIÁS INTÉZET ............................................................................... 41 ORTOPÉDIAI KLINIKA .................................................................................... 42 ORVOSI GENETIKAI ÉS GYERMEKFEJLŐDÉSTANI INTÉZET ............................. 42 PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINIKA............................................... 42 RADIOLÓGIAI KLINIKA .................................................................................. 43 SEBÉSZETI KLINIKA ....................................................................................... 44 SEBÉSZETI TANSZÉK – BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ – SEBÉSZETI-ÉRSEBÉSZETI OSZTÁLY ................................................................ 45 SZEMÉSZETI KLINIKA .................................................................................... 45 SZÍVGYÓGYÁSZATI KLINIKA – REGIONÁLIS KARDIOLÓGIAI KÖZPONT .......... 46 SZÜLÉSZETI ÉS NŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA .................................................... 47 TRAUMATOLÓGIAI KÖZPONT – BALESETSEBÉSZETI ÉS KÉZSEBÉSZETI KLINIKA ............................................ 48 UROLÓGIAI KLINIKA ...................................................................................... 49 OKTATÓKÓRHÁZAK ................................................................................... 50 BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ .......................................................................... 50 BARANYA MEGYEI KERPEL-FRONIUS ÖDÖN GYERMEKKÓRHÁZ ................... 51 ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT – PÉCSI REGIONÁLIS VÉRELLÁTÓ KÖZPONT ....................................................................................................... 52 „KAPOSI MÓR” OKTATÓ KÓRHÁZ ................................................................. 52 TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT BALASSA JÁNOS KÓRHÁZA ..................... 53 VAS MEGYE ÉS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS MARKUSOVSZKY KÓRHÁZA – EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ........................... 54 ZALA MEGYEI KÓRHÁZ ................................................................................. 55

20


Oktatásban részt vevő szervezeti egységek

Intézetek

INTÉZETEK Anatómiai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. em., 72-536-392 72-536-393 intézetigazgató: DR. CSERNUS VALÉR intézetigazgató helyettes: DR. KOVÁCS MAGDOLNA egyetemi tanár DR. CSERNUS VALÉR intézetigazgató DR. KOVÁCS MAGDOLNA általános anatómia tanulmányi felelős DR. LÁZÁR GYULA professor emeritus DR. MESS BÉLA DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY nyugdíjas docens DR. TIMA LAJOS egyetemi docens DR. HORVÁTH JUDIT szövet- és fejlődéstan tanulmányi felelős DR. JÓZSA RITA DR. LENGVÁRI ISTVÁN neuroanatómia tanulmányi felelős DR. RÉKÁSI ZOLTÁN gyógyszerész tanulmányi felelős DR. REGLŐDI DÓRA DR. TÓTH PÁL fogorvos tanulmányi felelős egyetemi adjunktus DR. KOPPÁN MIKLÓS DR. KOZICZ TAMÁS DR. LUBICS ANDREA egyetemi tanársegéd DR. FALUHELYI NÁNDOR DR. GASZNER BALÁZS DR. HOLLÓSY TIBOR DR. HORVÁTH GABRIELLA DR. KISS PÉTER DR. NAGY ANDRÁS DÁVID DR. TAMÁS ANDREA

Bioanalitikai Intézet } 7624 Pécs, Honvéd u. 1., B épület. intézetigazgató: DR. KILÁR FERENC

72-536-255 72-536-254

egyetemi tanár DR. KILÁR FERENC egyetemi docens DR. ARADI FERENC DR. PÓTÓ LÁSZLÓ tudományos főmunkatárs DR. JEGES SÁRA TANULMÁNYI FELELŐS egyetemi adjunktus BORBÁSNÉ DR. FARKAS KORNÉLIA DR. HARTVIG NÓRA egyetemi tanársegéd DERGEZ TÍMEA PÁGER CSILLA POÓR VIKTÓRIA mérnök ŐRI LÁSZLÓ


21

Tanrend 2007/2008


Ph.D. hallgató BÍRÓ ILDIKÓ BUFA ANITA BUI ANNAMÁRIA KONECSNI TÜNDE KŐNIGNÉ PÉTER ANIKÓ

Biofizikai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., E épület mb. intézetigazgató: DR. NYITRAI MIKLÓS

72-536-260 72-536-261

professor emeritus DR. BELÁGYI JÓZSEF DR. TIGYI JÓZSEF egyetemi tanár DR. LŐRINCZY DÉNES tanulmányi felelős egyetemi docens DR. HILD GÁBOR DR. KELLERMAYER MIKLÓS DR. LUSTYIK GYÖRGY DR. NYITRAI MIKLÓS mb. intézetigazgató egyetemi adjunktus DR. GRAMA LÁSZLÓ egyetemi tanársegéd CZIMBALEK LÍVIA DR. KARSAI ÁRPÁD ORBÁN JÓZSEF POZSONYI KINGA egyetemi gyakornok DUDÁS RÉKA KARDOS ROLAND KUPI TÜNDE MELEG EDINA VIG ANDREA PhD hallgató BARKÓ SZILVIA HUBER TAMÁS DR. KISS BALÁZS MÁRTONFALVI ZSOLT Óraadó DR. GRÓF PÁL KOSZORUS LÁSZLÓ DR. KUTAS LÁSZLÓ

Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., D épület intézetigazgató: DR. SÜMEGI BALÁZS

72-536-276, 72-536-222 72-536-277 intézetigazgató helyettesek: DR. DELI JÓZSEF, IFJ. DR. GALLYAS FERENC

egyetemi tanár DR. SÜMEGI BALÁZS DR. DELI JÓZSEF DR. OHMACHT RÓBERT DR. SÁNDOR ATTILA professor emeritus DR. TÓTH GYULA

22



Intézetek

egyetemi docens DR. BERENTE ZOLTÁN IFJ. DR. GALLYAS FERENC tanulmányi felelős (Biokémia) DR. LÓRÁND TAMÁS egyetemi adjunktus DR. AGÓCS ATTILA DR. DEBRECENI BALÁZS DR. FARKAS VIKTÓRIA DR. KOVÁCS KRISZTINA DR. MÁRK LÁSZLÓ DR. MATUS ZOLTÁN DR. SZABÓ ZOLTÁN DR. TÓTH AMBRUS (külföldön) DR. VÁRBÍRÓ GÁBOR (külföldön) DR. VERES BALÁZS egyetemi tanársegéd BEDEKOVICS TIBOR (külföldön) DR. BOGNÁR ZITA JAKUS PÉTER DR. NAGY VERONIKA tanulmányi felelős (Orvosi kémia) RADNAI BALÁZS DR. RÁKÓ JÁNOS TAKÁTSY ANIKÓ TAPODI ANTAL biológus BOGNÁR ESZTER TUCSEK ZSUZSANNA PhD hallgató HOCSÁK ENIKŐ KISS GYÖNGYI MONTSKÓ GERGELY DR. NAGY JUDITNÉMETH VIKTÓRIA PANDUR EDINA SOLTI IZABELLA SZABÓ ALIZ DR. VETŐ SÁRA

Egészségügyi Nyelvi-Kommunikációs Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. em. 72-536-296, 72-536-000/1540 72-536-297 intézetigazgató: DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR intézetigazgató helyettes: DR. WARTA VILMOS egyetemi docens DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR angol nyelvtanár HAMARNÉ SÁVAY JUDIT HEGEDŰS ANITA LÓKODINÉ SZOLCSÁNYI JUDIT MÉSZÉGETŐNÉ HALMOS ÉVA KURDINÉ MOLNÁR ESZTER (GYES) NAGY GABRIELLA RONCZYKNÉ BERTA ANIKÓ (GYES) TÓTH IDA VÁRADI KATALIN


23

Tanrend 2007/2008


német nyelvtanár HALÁSZ RENÁTA ZRÍNYI ANDREA latin nyelvtanár TAKÁTS ZSUZSANNA PROFEX Nyelvvizsgaközpont } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. em. Nyelvvizsgaközpont igazgató: DR. WARTA VILMOS

72-536-457 72-536-297

irodavezető DR. KANIZSAINÉ KRÁNICZ RITA vizsgakoordinátor CSONGOR ALEXANDRA angol nyelvi fővizsgáztató VÁRADI KATALIN

Élettani Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb I. em. 72-536-243 72-536-244 intézetigazgató: DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ intézetigazgató helyettes: DR. KARÁDI ZOLTÁN egyetemi tanár DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ DR. VÉRTES MARIETTA intézeti tanácsadó egyetemi docens DR. JANDÓ GÁBOR DR. KARÁDI ZOLTÁN DR. KÖRNYEI JÓZSEF DR. VÉRTES ZSUZSANNA tanulmányi felelős egyetemi adjunktus DR. BUZÁS PÉTER DR. GÁLOSI RITA DR. TELKES ILDIKÓ egyetemi tanársegéd BERTA BEÁTA LENGYEL FERENC OLÁHNÉ VÁRADY KATALIN DR. PAPP SZILÁRD TAKÁCS GÁBOR DR. TÓTH KRISZTIÁN Ph.D. hallgató DR. LÁSZLÓ KRISTÓF DR. MARKÓ KATALIN DR. SZALAY CSABA tudományos főmunkatárs DR. HARTMANN GÉZA (MTA) KERTES ERIKA (MTA) DR. NIEDETZKY CSABA PETYKÓ ZOLTÁN

24



Intézetek

Farmakognóziai Intézet } 7624 Pécs, Rókus u. 2., 72-503-650/8825, 8826 mellék 72-503-650/8826 intézetigazgató: DR. MOLNÁR PÉTER intézetigazgató helyettes: DR. SZABÓ LÁSZLÓ GY. egyetemi tanár DR. SZABÓ LÁSZLÓ GY. DR. MOLNÁR PÉTER egyetemi adjunktus DR. FARKAS ÁGNES DR. HORVÁTH GYÖRGYI egyetemi tanársegéd DR. PAPP NÓRA külső munkatárs DR. MOLNÁR BÉLA

Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb III. em. intézetigazgató: DR. BARTHÓ LORÁND

72-536-217 72-536-218

Gyógyszertani Tanszék egyetemi tanár DR. FISCHER EMIL tanszékvezető DR. SZOLCSÁNYI JÁNOS egyetemi docens DR. PINTÉR ERIKA egyetemi adjunktus DR. HELYES ZSUZSANNA egyetemi tanársegéd DR. SZŐKE ÉVA Gyógyszerhatástani Tanszék egyetemi tanár DR. BARTHÓ LORÁND tanszékvezető egyetemi docens DR. PETHŐ GÁBOR egyetemi tanársegéd DR. LÁZÁR ZSÓFIA (GYED) DR. BENKÓ RITA DR. UNDI SAROLTA Toxikológiai Tanszék egyetemi tanár DR. GREGUS ZOLTÁN tanszékvezető egyetemi tanársegéd DR. NÉMETI BALÁZS DR. CSANAKY IVÁN (december 31-ig külföldön) Ph.D. hallgató ALMÁSI ATTILA BÖRZSEI RITA gyógyszerész rezidens DR. FÜREDI RÉKA DR. POZSGAI GÁBOR SÁNDOR KATALIN DR. WOLF MÁTYÁS


25

Tanrend 2007/2008


Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár 72-536-284 72-536-285

} 7624 Pécs, Honvéd u. 3., C épület intézetigazgató: PROF. DR. BOTZ LAJOS

egyetemi docens PROF. DR. BOTZ LAJOS egyetemi tanársegéd SZÜCS FERENC NYAKA BERNADETT (másodállásban) egyetemi óraadók SZABÓNÉ DR. SCHIRM SZILVIA DR. KRUCSÓNÉ HORNYÁK JUDIT MAYER ANNA DR. MOLNÁR BÉLA DR. SOMOSKEÖY SZABOLCS külsős óraadók CSÍK LAURA MOLNÁR ZOLTÁNNÉ REZES GÁBOR DR. SZABÓ BEÁTA DR. TÉLESSY ISTVÁN

Gyógyszerészi Kémiai Intézet } 7624 Pécs, Rókus u. 2. intézetigazgató: DR. PERJÉSI PÁL

/ 72-503-650/3538 / 72-503-650/3546 intézetigazgató helyettes: DR. LÓRÁND TAMÁS

egyetemi docens DR. LÓRÁND TAMÁS DR. PERJÉSI PÁL egyetemi tanársegéd BOROS BORBÁLA FODOR KRISZTINA ROZMER ZSUZSANNA gyógyszerész KUZMA MÓNIKA intézeti szakgyógyszerész DR. APONYI ILDIKÓ Ph.D. hallgató ALMÁSI ATTILA

Gyógyszertechnológiai Intézet } 7624 Pécs, Rókus u. 2. intézetigazgató: DR. DÉVAY ATTILA

/ 72-501-500/3555, 72-503-617

egyetemi docens DR. DÉVAY ATTILA egyetemi adjunktus DR. MAYER KLÁRA egyetemi tanársegéd DR. NAGY SÁNDOR PÁL SZILÁRD

26



Intézetek

Igazságügyi Orvostani Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb I. em. 72-536-230 72-536-242 intézetigazgató: DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN intézetigazgató helyettes: DR. KÖNCZÖL FRANCISKA egyetemi tanár DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN egyetemi docens DR. JEGESY ANDREA DR. KÖNCZÖL FRANCISKA DR. PORPÁCZY ZOLTÁN intézeti orvos DR. MÉSZÁROS HAJNALKA egyetemi tanársegéd NAGY GERGELY

Immunológiai és Biotechnológiai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., G épület intézetigazgató: DR. NÉMETH PÉTER

72-536-291 72-536-289 intézetigazgató helyettes: DR. BERKI TÍMEA

egyetemi tanár DR. NÉMETH PÉTER egyetemi docens DR. BALOGH PÉTER DR. BERKI TÍMEA DR. PONGRÁCZ JUDIT egyetemi adjunktus DR. BOLDIZSÁR FERENC (külföldön) egyetemi tanársegéd DR. CZÖMPÖLY TAMÁS DR. ENGELMANN PÉTER Biológus BOVÁRI JUDIT Ph.D. hallgató DR. KVELL KRISZTIÁN DR. LÁBADI ÁRPÁD OPPER BALÁZS Rezidens orvos DR. BARTIS DOMOKOS DR. PÁLINKÁS LÁSZLÓ

Kórélettani és Gerontológiai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. emelet 72-536-246 72-536-247 mb. intézetigazgató: DR. SZÉKELY MIKLÓS intézetigazgató helyettes: DR. GARAI JÁNOS egyetemi tanár DR. SZÉKELY MIKLÓS egyetemi docens DR. GARAI JÁNOS egyetemi adjunktus DR. BALASKÓ MÁRTA tanulmányi felelős RITTMANN-NÉ DR. PÉTERVÁRI ERIKA egyetemi tanársegéd BÍRÓNÉ DR. MOLNÁR VALÉRIA DR. SOLYMÁR MARGIT DR. SOÓS SZILVIA tudományos munkatárs DR. KANIZSAI PÉTER


27

Tanrend 2007/2008


Ph.D. hallgató DR. GARAMI ANDRÁS (tartósan távol) DR. VIGH ÉVA szaktanácsadó DR. HAZAFI KLÁRA geriáter főorvos vendégoktató DR. SIMON ATTILA cardiológus főorvos, Balatonfüredi Szívkórház DR. SZELÉNYI ZOLTÁN egyetemi tanár, ETK

Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium } 7624 Pécs, Honvéd u. 1. B épület intézetigazgató: DR. SERESS LÁSZLÓ egyetemi tanár egyetemi adjunktus tudományos tanácsadó kémikus mérnök

72-536-060

DR. SERESS LÁSZLÓ DR. ÁBRAHÁM HAJNALKA DR. MÁZLÓ MÁRIA (részállásban) DR. LÓRÁNDNÉ MISLEY JUDIT DOLGOS BÉLA (részállásban)

Laboratóriumi Medicina Intézet } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, VII. emelet 72-536-120 72-536-121 intézetigazgató: DR. KOVÁCS L. GÁBOR intézetigazgató helyettes: DR. MISETA ATTILA egyetemi tanár DR. KOVÁCS L. GÁBOR DR. KELLERMAYER MIKLÓS DR. LUDÁNY ANDREA tanulmányi felelős DR. MISETA ATTILA professor emeritus DR. JOBST KÁZMÉR egyetemi docens DR. KŐSZEGI TAMÁS angol tanulmányi felelős DR. LISZT FERENC DR. MAGYARLAKI TAMÁS VASSNÉ DR. LAKATOS ÁGNES egyetemi adjunktus DR. FELEDI ÉVA DR. LÁNYI ÉVA egyetemi tanársegéd DR. KOVÁCSNÉ DR. RÉKÁSI ZSUZSANNA tartósan távol DR. TŐKÉS-FÜZESI MARGIT főorvos DR. ERDÉLYI MÁRIA klinikai vegyész SCHMIDT MARIANN tud. segédmunkatárs GYÖRGYI ERZSÉBET klinikai orvos DR. NAGY TAMÁS DR. PETI ATTILA DR. TEIBERT ADRIENN Ph.D. hallgató DR. TÓTH ILDIKÓ rezidens DR. GRÁSZ DÉNES DR. HAVASI VIKTÓRIA vendégoktató DR. BÖDÖR GÉZA (USA) DR. VERMES ISTVÁN (Hollandia)

28



Intézetek

Magatartástudományi Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., B épület intézetigazgató: DR. KÁLLAI JÁNOS

72-536-256 72-536-257 intézetigazgató helyettes: DR. FÜZESI ZSUZSANNA

professor emeritus DR. SZABÓ IMRE DR. VERECZKEI LAJOS egyetemi docens DR. CZURKÓ ANDRÁS neuropszichológia tanulmányi felelős DR. FÜZESI ZSUZSANNA orvosi szociológia tanulmányi felelős DR. KÁLLAI JÁNOS egyetemi adjunktus DR. BENDE ISTVÁN DR. CSATHÓ ÁRPÁD orvosi antropológia tanulmányi felelős DR. JAKAB TIBOR orvosi etika tanulmányi felelős DR. KARÁDI KÁZMÉR egyetemi tanársegéd KEREKES ZSUZSANNA SZOLCSÁNYI TIBOR tud. segédmunkatárs DR. TIRINGER ISTVÁN Ph.D. hallgató MOLNÁR EDIT

Mozgástani Intézet } 7624 Pécs, Jakabhegyi út 6., Tornacsarnok mb. intézetigazgató: TÉCZELY TAMÁS

72-536-040 72-536-041

testnevelő tanár DR. KISS SÁNDOR DR. RUGÁSI ENDRE DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ FARKAS GYÖRGY TÉCZELY TAMÁS óraadó testnevelő tanár DR. KARSAI ISTVÁN CSATÁRYNÉ TOLNAY KLÁRA PETŐFI ÁRON

Nukleáris Medicina Intézet } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyak Klinikai Tömb, mfszt és fszt. / 72-536-367 intézetigazgató: DR. ZÁMBÓ KATALIN intézetigazgató helyettes: DR. SCHMIDT ERZSÉBET egyetemi tanár egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd klinikai orvos

DR. ZÁMBÓ KATALIN DR. SCHMIDT ERZSÉBET DR. UDVAROS ESZTER DR. SZABÓ ZSUZSANNA


29

Tanrend 2007/2008


Orvosi Biológiai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb III. emelet 72-536-216 72-536-453 intézetigazgató: DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF intézetigazgató helyettes: IFJ. DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY egyetemi tanár DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF egyetemi docens DR. KOMÁROMY LÁSZLÓ tanulmányi felelős IFJ. DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY DR. PAP MARIANNA egyetemi adjunktus DR. FÁBIÁN ZSOLT DR. MÁTICS RÓBERT egyetemi tanársegéd FEKETÉNÉ DR. KISS KATALIN STARK BORBÁLA DR. BÁTOR JUDIT intézeti orvos DR. BERTA GERGELY FEKETE ZSUZSANNA (külföldi tanulmányúton) intézeti biológus HARCI ALEXANDRA VARGA JUDIT PhD hallgató SCHIPP RENÁTA

Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb fszt 72-536-251 72-536-253 intézetigazgató helyettes: DR. EMŐDY LEVENTE intézetigazgató: DR. PÁL TIBOR egyetemi tanár DR. EMŐDY LEVENTE DR. PÁL TIBOR DR. SZEKERES JÚLIA professor emeritus DR. KÉTYI IVÁN egyetemi docens DR. KOCSIS BÉLA egyetemi adjunktus DR. BARAKONYI ALÍZ DR. BENEDEK ORSOLYA (tartósan külföldön) DR. KERÉNYI MÓNIKA tanulmányi felelős DR. KUSTOS ILDIKÓ (tartósan külföldön) DR. POLGÁR BEÁTA DR. SZEREDAY LÁSZLÓ DR. TIGYI ZOLTÁN klinikai főorvos DR. MESTYÁN GYULA egyetemi tanársegéd DR. NAGY GÁBOR tudományos munkatárs DR. PALKOVICS TAMÁS DR. SCHNEIDER GYÖRGY (MTA) intézeti orvos DR. KOVÁCS KRISZTINA DR. MIKÓ ÉVA

30



Intézetek

Orvosi Népegészségtani Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb III. emelet 72-536-394 72-536-395 intézetigazgató: PROF. DR. EMBER ISTVÁN intézetigazgató helyettes: DR. KISS ISTVÁN egyetemi tanár PROF. DR. EMBER ISTVÁN, tanszékvezető Közegészségtani és Járványtani Tanszék tiszteletbeli egy. tanár PROF. DR. ARANY ISTVÁN (Little Rock, Arkansas, USA) egyetemi docens DR. HORVÁTH J. ATTILA, tanszékvezető Foglalkozás- és Munka-egészségtani Tanszék DR. KISS ISTVÁN, tanszékvezető Epidemiológiai Tanszék DR. VARGA CSABA, tanszékvezető Környezet-egészségtani Tanszék tiszteletbeli egy. docens DR. BÉRES JUDIT egyetemi adjunktus DR. GYÖNGYI ZOLTÁN részmunkaidős adjunktus DR. NÉMETH ÁRPÁD egyetemi tanársegéd MERÉNYINÉ DR. DOMBI ZSUZSANNA VARJAS TÍMEA intézeti orvos DR. KOVÁCSNÉ DR. GOMBOS KATALIN DR. PRANTNER IDA DR. STEFLER DÉNES DR. TIBOLD ANTAL biológus DR. HORVÁTHNÉ MÉSZÁROS ANITA PhD hallgató DR. NOWRASTEH GHODRATOLLAH ORSÓS ZSUZSANNA DR. ZÓLYOMI ANNAMÁRIA

Pathológiai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb fszt 72-536-282 72-536-281 intézetigazgató: DR. PAJOR LÁSZLÓ intézetigazgató helyettes: DR. KÁLMÁN ENDRE egyetemi tanár DR. PAJOR LÁSZLÓ egyetemi adjunktus DR. GÖMÖRI ÉVA DR. KÁLMÁN ENDRE DR. KERESKAI LÁSZLÓ DR. LÁSZLÓ TERÉZIA DR. TORNÓCZKY TAMÁS tudományos munkatárs ALPÁR DONÁT JÁKSÓ PÁL LACZA ÁGNES


31

Tanrend 2007/2008


intézeti orvos DR. HEGEDŰS IVETT DR. KAJTÁR BÉLA DR. KOVÁCS KRISZTINA DR. KRAVJÁK ANDRÁS DR. SEMJÉN DÁVID rezidens DR. MÁRTON BALÁZS JÓZSEF DR. SIMON GÁBOR DR. SMUK GÁBOR

Sebészeti Oktató és Kutató Intézet } 7624 Pécs, Kodály Zoltán u. 20 intézetigazgató: DR. WÉBER GYÖRGY

72-535-820 72-535-821 intézetigazgató helyettes: DR. RŐTH ERZSÉBET

egyetemi tanár DR. RŐTH ERZSÉBET DR. WÉBER GYÖRGY egyetemi docens DR. LANTOS JÁNOS tanulmányi felelős egyetemi adjunktus DR. BORSICZKY BALÁZS DR. FERENCZ ANDREA DR. JANCSÓ GÁBOR egyetemi tanársegéd RÁCZ BOGLÁRKA KÜRTHY MÁRIA Ph.D. hallgató DR. BERTÓK SZABOLCS DR. CSEREPES BARBARA DR. HORVÁTH SZABOLCS DR. FERENCZ SÁNDOR

Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet } 7624 Pécs, Honvéd u. 1. B épület intézetigazgató: PÁPAYNÉ DR. SÁR CECÍLIA

72-536-220 72-536-219

professor emeritus DR. HIDEG KÁLMÁN egyetemi docens DR. KÁLAI TAMÁS PÁPAYNÉ DR. SÁR CECÍLIA

32



Klinikák

KLINIKÁK I. sz. Belgyógyászati Klinika } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, II. em. klinikaigazgató: DR. TÓTH KÁLMÁN

72-536-145 72-536-148 klinikaigazgató helyettes: DR. HUNYADY BÉLA

egyetemi tanár DR. TÓTH KÁLMÁN DR. HUNYADY BÉLA DR. FIGLER MÁRIA DR. LOSONCZY HAJNA DR. MÓZSIK GYULA DR. PÁR ALAJOS egyetemi docens DR. BAJNOK LÁSZLÓ DR. CZOPF LÁSZLÓ DR. DÁVID MARIANNA DR. HABON TAMÁS DR. JURICSKAY ISTVÁN DR. MEZŐSI EMESE DR. MOLNÁR LENKE DR. SÁROSI ISTVÁN klinikai főorvos DR. PAKODI FERENC DR. RUCZ KÁROLY egyetemi adjunktus DR. BÓDIS BEÁTA DR. KARÁDI OSZKÁR DR. KÉSMÁRKY GÁBOR DR. KESZTHELYI ZSUZSANNA DR. NAGY ÁGNES DR. NAGY ZSUZSANNA DR. SZABADOS ESZTER DR. SZOMOR ÁRPÁD egyetemi tanársegéd DR. CZIMMER JÓZSEF DR. HALMOSI RÓBERT DR. KOSZTOLÁNYI SZABOLCS DR. KOVÁCS GÁBOR DR. MÁRTON ZSOLT DR. NEMES ORSOLYA DR. RUMI GYÖRGY DR. SZABÓ IMRE klinikai orvos DR. CSALÓDY RENÁTA DR. HORVÁTH BEÁTA DR. PÁLFI ANITA DR. PÁR GABRIELLA DR. TÓTH ORSOLYA


33

Tanrend 2007/2008


Ph.D. hallgató DR. BARTHA ÉVA DR. KENYERES PÉTER DR. MANDL ADÉL

II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum } 7624 Pécs, Pacsirta u. 1. klinikaigazgató: DR. WITTMANN ISTVÁN

72-536-000/5201 72-536-051 tanulmányi igazgatóhelyettes: DR. NAGY JUDIT gazdasági igazgatóhelyettes: DR. FÁBIÁN GYÖRGY gyógyítási igazgatóhelyettes: DR. SCHMELCZER MATILD tudományos igazgatóhelyettes: DR. WAGNER LÁSZLÓ

egyetemi tanár DR. NAGY JUDIT DR. WITTMANN ISTVÁN egyetemi docens DR. KOVÁCS TIBOR helyettes tanulmányi felelős főiskolai docens DR. SCHMELCZER MATILD klinikai főorvos DR. FÁBIÁN GYÖRGY egyetemi adjunktus DR. CSIKY BOTOND *FMC orvosigazgató DR. DEGRELL PÉTER DR. WAGNER LÁSZLÓ klinikai szakorvos DR. KÉSŐI ISTVÁN egyetemi tanársegéd DR. HALMAI RICHARD DR. MAZÁK ISTVÁN DR. PINTÉR ISTVÁN DR. SEBŐK JUDIT DR. SZIGETI NÓRA DR. VAS TIBOR DR. WAGNER ZOLTÁN klinikai orvos DR. BEKŐ VIKTÓRIA DR. FÜLÖP NORBERT DR. HOLLÓ TÍMEA DR. MARETICS BALÁZS DR. PETRUS IZABELL DR. SÁGI BALÁZS DR. VÁGÁSI KATALIN rezidens DR. BÁNFAI GÁBOR DR. MOLNÁR GERGŐ DR. TAMASKÓ MÓNIKA DR. UNGVÁRI ZOLTÁN Ph.D. hallgató DR. MARKÓ LAJOS DR. MOHÁS MÁRTON

34



Klinikák

Külső oktatók DR. BRASNYÓ PÁL FMC* alkalmazott DR. DEÁK ANDRÁS FMC* alkalmazott DR. ÉDEL ZSÓFIA FMC* alkalmazott DR. GONDA EDIT FMC* alkalmazott DR. FAZEKAS ATTILA FMC* alkalmazott DR. GUTH ESZTER FMC* alkalmazott DR. KASSAI GÁBOR FMC* alkalmazott

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, V. emelet 72-536-440 72-536-441 klinikaigazgató helyettes: DR. HORVÁTH J. ATTILA klinikaigazgató: DR. BOGÁR LAJOS egyetemi tanár DR. BOGÁR LAJOS professor emeritus DR. TEKERES MIKLÓS egyetemi docens DR. BÁTAI ISTVÁN DR. HORVÁTH J. ATTILA DR. MOLNÁR ZSOLT egyetemi adjunktus DR. CSONTOS CSABA DR. EZER ERZSÉBET DR. MÁRTON SÁNDOR DR. MOLNÁR TIHAMÉR DR. NAGY KLÁRA DR. TÁTRAI ILDIKÓ klinikai főorvos DR. MÜHL DIÁNA DR. SHAYO GASPAR DR. SZENOHRADSZKI KATALIN egyetemi tanársegéd DR. HEIGL PÉTER DR. HIDEG GYÖNGYVÉR DR. ITTZÉS BALÁZS DR. KOZMA ZSOLT tanulmányi felelős DR. RITTBERGER JÁNOS DR. SÜTŐ BALÁZS DR. SZÉLIG LÍVIA DR. SZŐKE SZILVIA DR. TARSOLY PIROSKA DR. WEILING ZSOLT

* FMC: Fresenius Medical Care Dialízis Központ, } 7624 Pécs, Pacsirta u. 1., 72-536-065 72-536-070


35

Tanrend 2007/2008


klinikai orvos DR. DÁN LÍVIA DR. FABRICSEK CSABA DR. FALUSI BOGLÁRKA DR. FISCHER PATRIK DR. HORVÁTH GÁBOR DR. JÁKSÓ KRISZTIÁN DR. JUHÁSZ VERA DR. KISS TAMÁS DR. SZABÓ KATALIN DR. SZABÓ ZOLTÁN DR. SZALAI GABRIELLA DR. TÁNCZOS KRISZTIÁN DR. VARGA SZILÁRD központi gyakornok DR. AUER ZOLTÁN DR. BAKONYI TAMÁS DR. BAUER MÁRIA DR. BOGNÁR ZSUZSANNA DR. DANCS KORINNA DR. DRENKOVICS LÍVIA DR. FEHÉR ZSOLT DR. HANTÓ KATALIN DR. JÓNÁS ATTILA DR. PEBLÉNYI NIKOLETT DR. SZENTES SZILVIA DR. TOLDI JÁNOS DR. TÓTH ILDIKÓ

Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika } 7624 Pécs, Kodály Zoltán u. 20. Mb. klinikaigazgató: DR. BATTYÁNI ZITA

72-535-800 72-535-811 mb. klinikaigazgató helyettes: DR. SZEPES ÉVA

professor emeritus DR. SCHNEIDER IMRE tudományos főmunkatárs DR. BATTYÁNI ZITA klinikai főorvos DR. PÉTER IVÁN DR. SZEPES ÉVA egyetemi adjunktus DR. KÁDÁR ZSOLT klinikai orvos DR. FALUDI PÉTER DR. FEKECS TAMÁS DR. HODOSI BALÁZS DR. KOVÁCS LÁSZLÓ ANDRÁS DR. LENGYEL ZSUZSA DR. NÉMETH KATALIN DR. SOÓS ÉVA DR. SZÁSZ ORSOLYA DR. SZIGETI RÉKA klinikai orvosgyakornok DR. LUKÁCSI ANDREA rezidens DR. TAKÁCS SZANDRA

36



Klinikák

Családorvostani Intézet és III. sz. Belgyógyászati klinika } 7624 Pécs, Akác u. 1. klinikaigazgató: DR. NAGY LAJOS

72-536-881 72-536-882 klinikaigazgató helyettes: DR. VÉGH MÁRIA

Családorvostan klinikaigazgató: DR. NAGY LAJOS

klinikaigazgató helyettes: DR. VÉGH MÁRIA

egyetemi tanár DR. NAGY LAJOS egyetemi adjunktus DR. VÉGH MÁRIA családorvos, graduális tanulmányi felelős DR. RINFEL JÓZSEF rezidensi program, klinikai koordinátora egyetemi tanársegéd DR. BÁN ILDIKÓ angol program tanulmányi felelős, feed back DR. CSIKÓS ÁGNES Hospice-Palliatív betegellátás, angol progam tanulmányi felelős DR. HEIM SZILVIA TDK, záróvizsgadolgozat felelős tudományos tanácsadó DR. BLASSZAUER BÉLA bioetika, nemzetközi kapcsolatok felelős tudományos munkatárs DR. TROMPOS KATALIN továbbképzési program koordinátor (CME) DR. PAPP MÁRIA gyermekgyógyász DR. DORMÁN HAJNALKA pszichiáter, Bálint csoport felelős DR. STÉGER MIKLÓS nyugdíjas, TDK DR. VÁRBÍRÓ ISTVÁN nyugdíjas, praxis koordinátor DR. BÍRÓ FERENC praxis management rezidens I – III. évf. rezidensek PhD hallgató DR. VÁRNAI RÉKA Belgyógyászati Klinika általános igazgató helyettes: DR. RADNAI BÉLA tudományos és oktatási igazgató helyettes: DR. KIRÁLY ÁGNES egyetemi docens DR. KIRÁLY ÁGNES egyetemi adjunktus DR. RADNAI BÉLA egyetemi tanársegéd DR. ACÉL PÉTER DR. CSIZMADIA CSABA DR. NYÁRFÁS GÉZA DR. OCSKÓ GÉZA szakorvos DR. LUKÁCS MIKLÓS klinikai orvos DR. BŐSZ NANETTA DR. FLÓDERER EDIT DR. HEGEDÜS DALMA DR. ILLÉS ANITA DR. IVANOVA ENIKŐ DR. SARLÓS PATRÍCIA DR. VARGA ILDIKÓ rezidens DR. HORVÁTH ALEXANDRA DR. NÉMETH ÉVA


37

Tanrend 2007/2008


Fogászati és Szájsebészeti Klinika } 7624 Pécs, Dischka Győző u. 5. klinikaigazgató: DR. SZABÓ GYULA

72-535-901 72-535-905

egyetemi tanár DR. SZABÓ GYULA egyetemi docens DR. OLASZ LAJOS DR. SZENTPÉTERY ANDRÁS DR. TÓTH VILMOS egyetemi adjunktus DR. NYÁRÁDY ZOLTÁN DR. BÁN ÁGNES egyetemi tanársegéd DR. BENKE BEA DR. KRAJCZÁR KÁROLY DR. MARADA GYULA DR. SZABÓ GYULA TAMÁS DR. SZALMA JÓZSEF DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ klinikai orvos DR. CSEH KÁROLY DR. KINCZEL GÁBOR DR. KNOLMAYER JUDIT DR. SOMOSKÖVI ISTVÁN Az oktató munkára felkért orvosok DR. HERÉNYI GEJZA fogszabályozó szakorvos DR. KECSKÉS IVÁN fogszakorvos DR. VÁGÓ PÉTER egyetemi docens

Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika } 7624 Pécs, Munkácsy M. u. 2. klinikaigazgató: DR. PYTEL JÓZSEF

72-507-300 72-312-151 klinikaigazgató helyettes: DR. GERLINGER IMRE

egyetemi tanár DR. PYTEL JÓZSEF professzor emeritus DR. BAUER MIKLÓS egyetemi docens DR. GERLINGER IMRE DR. LUJBER LÁSZLÓ egyetemi adjunktus DR. BOCSKAI TÍMEA DR. NAGY GYÖRGYI DR. SAÁROSSY KATALIN DR. VÓNA IDA egyetemi tanársegéd DR. JÁRAI TAMÁS DR. KETT ANTÓNIA DR. MÓRICZ PÉTER DR. NÉMETH ADRIENNE DR. RÁTH GÁBOR DR. SZANYI ISTVÁN klinikai orvos DR. GAÁL VERONIKA DR. SOMOGYVÁRI KRISZTINA DR. SZABÓ TAMÁS DR. TÓTH ESZTER 38



Klinikák

Gyermekklinika } 7624 Pécs, József Attila út 7. klinikaigazgató: DR. SOLTÉSZ GYULA

72-535-900 72-535-971 klinikaigazgató helyettes: DR. MOLNÁR DÉNES

egyetemi tanár DR. DECSI TAMÁS DR. FEKETE MIKLÓS DR. KAJTÁR PÁL DR. MOLNÁR DÉNES DR. PINTÉR ANDRÁS DR. SOLTÉSZ GYULA egyetemi docens DR. ADAMOVICH KÁROLY DR. HOLLÓDY KATALIN egyetemi adjunktus DR. BOGLÁRI GÁBOR DR. CSÁBI GYÖRGYI DR. FENYVESI ILONA DR. KOPCSÁNYI GÁBOR DR. KOZÁRI ADRIENNE DR. MOHAY GABRIELLA DR. STANKOVICS JÓZSEF DR. SZÁSZ MÁRIA DR. TÁRNOK ANDRÁS DR. VÁSTYÁN ATTILA klinikai tanársegéd DR. MOSDÓSI BERNADETT DR. OTTÓFFY GÁBOR DR. TÖRÖK KATALIN klinikai szakfőorvos DR. FARKAS ANDRÁS DR. SCHIFTER PÉTER klinikai orvos DR. CHOLNOKY ESZTER DR. CSERNUS KATALIN DR. KOVÁCS NÓRA DR. RÓZSAI BARNABÁS Rezidens DR. SVANYA MÁRTA

Idegsebészeti Klinika } 7624 Pécs, Rét u. 2. klinikaigazgató: DR. DÓCZI TAMÁS egyetemi tanár professor emeritus egyetemi docens egyetemi adjunktus

72-535-930 72-535-931 klinikaigazgató helyettes: DR. STEFANITS JÁNOS

DR. DÓCZI TAMÁS DR. GALLYAS FERENC DR. BÜKI ANDRÁS DR. BALÁS ISTVÁN DR. HORVÁTH ZSOLT DR. HUDVÁGNER SÁNDOR DR. KASÓ GÁBOR DR. KÖVÉR FERENC DR. MÉSZÁROS ISTVÁN magyar program tanulmányi felelős DR. VETŐ FERENC angol program tanulmányi felelős


39

Tanrend 2007/2008


főorvos DR. STEFANITS JÁNOS tud. segédmunkatárs DR. BARTALOS LÁSZLÓ klinikai orvos DR. LLUMIGUANO CARLOS DR. SCHWARCZ ATTILA központi gyakornok DR. LENZSÉR GÁBOR neuropszichológus KOSZTOLÁNYI PÉTER gyógytornász DR. TÓTHNÉ VELÉNYI ANITA informatikus BOGNÁR ERNŐ

Immunológiai és Reumatológiai Klinika } 7624 Pécs, Irgalmasok utcája 1. klinikaigazgató: DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ

72-507-359 72-507-339 klinikaigazgató helyettes: DR. SÜTŐ GÁBOR

egyetemi tanár DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ egyetemi docens DR. SÜTŐ GÁBOR egyetemi adjunktus DR. KISS CSABA GYÖRGY DR. VARJÚ CECÍLIA egyetemi tanársegéd DR. LÖVEI CSILLA DR. KUMÁNOVICS GÁBOR DR. HORVÁTH GÁBOR klinikai orvos DR. NUSSER NÓRA klinikai orvosgyakornok DR. RADICS JUDIT

Infektológiai, Katasztrófaorvostani és Oxyológiai Intézet } 7632 Pécs, Akác u. 1. mb. intézetigazgató: DR. TERNÁK GÁBOR

72-536-806 72-536-807 intézetigazgató helyettes: DR. ARACSI LÁSZLÓ

egyetemi tanár DR. TERNÁK GÁBOR PhD munkatársak DR. ARACSI LÁSZLÓ főorvos DR. BUDA PÉTER főorvos, tudományos munkatárs

Neurológiai Klinika } 7624 Pécs, Rét u. 2. klinikaigazgató: DR. KOMOLY SÁMUEL

72-535-900 72-535-911 igazgatóhelyettes: DR. NAGY FERENC

egyetemi tanár DR. KOMOLY SÁMUEL egyetemi docens DR. ILLÉS ZSOLT DR. JANSZKY JÓZSEF DR. KONDÁKOR ISTVÁN postgradualis és rezidens képzés koordinátora DR. NAGY FERENC VI. évfolyam tanulmányi felelőse egyetemi adjunktus DR. BORS LÁSZLÓ V. évfolyam tanulmányi felelőse DR. FALUDI BÉLA DR. PFUND ZOLTÁN angol program tanulmányi felelős DR. SZAPÁRY LÁSZLÓ 40



Klinikák

szakfőorvos DR. HOFFMANN ILONA egyetemi tanársegéd DR. ASCHERMANN ZSUZSANNA DR. GYIMESI CSILLA DR. MIKE ANDREA DR. PUSCH GABRIELLA DR. SEBŐK ÁGNES DR. SZŐTS MÓNIKA DR. TASNÁDI EMESE DR. TRAUNINGER ANITA klinikai orvos DR. BÓNÉ BEÁTA DR. KOVÁCS NORBERT DR. TÓTH MÁRTON DR. VARGA DEZSŐ Ph.D. hallgató DR. ÁCS PÉTER DR. PÉTERFALVI ÁGNES

Onkoterápiás Intézet } 7624 Pécs, Édesanyák útja 17. klinikaigazgató: DR. MANGEL LÁSZLÓ

72-536-480 72-536-481 klinikaigazgató helyettes: DR. BELLYEI SZABOLCS DR. FARKAS RÓBERT

egyetemi tanár DR. ÉSIK OLGA tudományos főmunkatárs DR. CSERE TIBOR DR. STEFANITS KLÁRA sugárbiológus DR. SÁFRÁNY GÉZA szakfőorvos DR. KÖTT ILONA DR. KÖVÉR ERIKA DR. MISZLAI ZSUZSANNA egyetemi docens DR. MANGEL LÁSZLÓ egyetemi adjunktus DR. AL-FARHAT YOUSUF DR. BELLYEI SZABOLCS egyetemi tanársegéd DR. FARKAS RÓBERT szakorvos DR. BÉRCESI ÉVA rezidens DR. BORONKAI ÁRPÁD DR. LIPOSITS GÁBOR DR. PERJÉSI ÁBEL DR. SZIGETI ANDRÁS fizikus GULYBÁN ÁKOS HOLCZ TIBOR DR. KÓBOR JÓZSEF KOVÁCS PÉTER SEBESTYÉN ZSOLT intézeti főnővér DR. STRASSZNÉ BÁNKI CECÍLIA


41

Tanrend 2007/2008


Ortopédiai Klinika } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, IV. emelet, 72-536-206, 72-536-212 72-536-210, 72-536-213 klinikaigazgató: DR. ILLÉS TAMÁS klinikaigazgató helyettes: DR. THAN PÉTER egyetemi tanár DR. BELLYEI ÁRPÁD DR. ILLÉS TAMÁS DR. KRÁNICZ JÁNOS egyetemi docens DR. THAN PÉTER tanulmányi felelős egyetemi adjunktus DR. DOMÁN ISTVÁN DR. GAZSÓ IMRE DR. HALMAI VILMOS DR. SZABÓ ISTVÁN egyetemi tanársegéd DR. BÁRDOS TAMÁS DR. FONAY VALÉR DR. KONTOHR TIVADAR DR. VERMES CSABA főorvos DR. KAZAL ANDREA klinikai orvos DR. HORVÁTH GÁBOR DR. SZÁSZ KATALIN Ph.D. hallgató DR. FARKAS BOGLÁRKA DR. KORENY TAMÁS

Orvosi Genetikai és Gyermekfejlődéstani Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12. klinikaigazgató: DR. MELEGH BÉLA

72-535-977 72-535-972

egyetemi tanár DR. KOSZTOLÁNYI GYÖRGY DR. MELEGH BÉLA egyetemi adjunktus DR. HADZSIEV KINGA egyetemi tanársegéd DR. ASZMANN MÁRIA szakfőorvos DR. STORCZ JUDIT klinikai orvos DR. KÁRTESZI JUDIT

Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika } 7624 Pécs, Rét u. 2. klinikaigazgató: DR. FEKETE SÁNDOR

72-535-900, 72-535-950 72-535-951 klinikaigazgató helyettes: DR. TÉNYI TAMÁS

egyetemi tanár DR. TRIXLER MÁTYÁS egyetemi docens DR. FEKETE SÁNDOR DR. GÁTI ÁGNES DR. TÉNYI TAMÁS tanulmányi felelős

42



Klinikák

egyetemi adjunktus DR. HEROLD RÓBERT DR. KOVÁCS ATTILA DR. OSVÁTH PÉTER DR. SIMON MÁRIA egyetemi tanársegéd DR. ÁBRAHÁM ILDIKÓ DR. HEGEDÜS ÉVA DR. VÖRÖS VIKTOR klinikai szakorvos DR. SÜMEG SZILVIA pszichológus HAMVAS EDINA HERKE MÓNIKA rezidens DR. MOLNÁR KATALIN DR. ÖMBÖLI ZSÓFIA DR. THALY ESZTER

Radiológiai Klinika } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, I. emelet / 72-536-197 klinikaigazgató: DR. BATTYÁNI ISTVÁN klinikaigazgató helyettes: DR. WENINGER CSABA professor emeritus DR. HORVÁTH LÁSZLÓ DR. KUHN ENDRE egyetemi docens DR. BATTYÁNI ISTVÁN egyetemi adjunktus DR. HARMAT ZOLTÁN tanulmányi felelős DR. ROSTÁS TAMÁS angol oktatásért felelős DR. WENINGER CSABA klinikai főorvos DR. DÉRCZY KATALIN német oktatásért felelős DR. RADICS ÉVA DR. SZALAI GÁBOR DR. TAKÁCS JUDIT egyetemi tanársegéd DR. FEHÉR MARIANNA DR. HEGEDÜS KRISZTINA DR. MAGDA INGRID DR. NÉMETH KINGA DR. SZABÓ ATTILA DR. TÓTH MÓNIKA klinikai orvos DR. BODROGI GABRIELLA DR. FALUDI SZANDRA DR. FERENCZ JUDIT DR. FÜLÖP ADRIENN DR. HERBERT ZSUZSANNA DR. HERNÁDI GABRIELLA DR. MOLNÁR KRISZTIÁN DR. STEFANICS ORSOLYA DR. TAMÁS KRISZTINA DR. VÁRADY EDIT rezidens DR. GERSEY ESZTER DR. JÁRAY ÁKOS DR. LENDVAI ZOLTÁN DR. LÉVAY ANDREA Általános Orvostudományi Kar

43

Tanrend 2007/2008


radiológus szakorvos DR. BÁLINT MÁRIA DR. BOROS SZILVIA részlegvezető főorvos DR. CSERNUS IPOLY DR. CSETE MÓNIKA DR. FEHÉR ESZTER DR. MÓRÓ ZSUZSANNA DR. TISZAY ENDRE DR. SZEPESI JÁNOS

Sebészeti Klinika } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, V. em. klinikaigazgató: DR. HORVÁTH ÖRS Péter

72-536-126 72-536-127 klinikaigazgató helyettes: DR. ILLÉNYI LÁSZLÓ

egyetemi tanár DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER DR. WÉBER GYÖRGY egyetemi docens DR. ILLÉNYI LÁSZLÓ DR. KELEMEN DEZSŐ DR. LUKÁCS LÁSZLÓ angol és német oktatásért felelős DR. MOLNÁR F. TAMÁS DR. VERECZKEI ANDRÁS klinikai főorvos DR. KALMÁR NAGY KÁROLY egyetemi adjunktus DR. BENKŐ ISTVÁN DR. CSEKE LÁSZLÓ VI. évf. tanulmányi felelős DR. KALMÁR KATALIN DR. SZAKÁLY PÉTER egyetemi tanársegéd DR. CSONTOS ZSOLT DR. PAPP ANDRÁS III. évf. tanulmányi felelős DR. SZÁNTÓ ZALÁN DR. VARGA GÁBOR IV-V. évf. tanulmányi felelős klinikai orvos DR. BARACS JÓZSEF DR. EMBER ÁGOSTON DR. KÁPOSZTÁS ZSOLT DR. PAPP RÓBERT DR. ZAPF ISTVÁN Akác Utcai Klinikai Részleg – Sebészeti Osztály és Égés-plasztikai Osztály } 7624 Pécs, Akác u. 1. 72-536-800 72-536-800 osztályvezető főorvos: DR. EZER PÉTER, DR. TIZEDES GYÖRGY klinikai adjunktus DR. EZER PÉTER klinikai főorvos DR. TIZEDES GYÖRGY egyetemi tanársegéd DR. FISCHER TAMÁS DR. KOVÁCS GYULA DR. PAVLOVICS GÁBOR DR. GOTH SAJJADI SHAHRAM sebész szakorvos DR. KNAUSZ ZOLTÁN DR. KULIK PÉTER 44



Klinikák

Sebészeti Tanszék – Baranya Megyei Kórház – Sebészeti-érsebészeti Osztály } 7624 Pécs, Rákóczi út 2. osztályvezető főorvos: DR. KOLLÁR LAJOS

72-533-132, 72-533-110 72-212-059

Oktatók DR. KOLLÁR LAJOS egyetemi tanár DR. ARATÓ ENDRE DR. FÜZI ÁRPÁD DR. GŐBEL GYULA DR. HARDI PÉTER DR. KASZA GÁBOR DR. KELEMEN OTTÓ DR. MÁTRAI GÁBOR DR. MENYHEI GÁBOR DR. ORBÁN LAJOS DR. PAPP GÁBOR DR. SÍNAY LÁSZLÓ DR. VARGA ZOLTÁN

Szemészeti Klinika } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, II. emelet / 72-536-141 klinikaigazgató: DR. KOVÁCS BÁLINT klinikaigazgató helyettes: DR. PÁMER ZSUZSANNA egyetemi tanár DR. KOVÁCS BÁLINT egyetemi adjunktus DR. PÁMER ZSUZSANNA tanulmányi felelős DR. SZÍJÁRTÓ ZSUZSANNA DR. VÉKÁSI JUDIT fogorvosi tanulmányi felelős főorvos DR. KISS GYÖNGYI DR. SZABÓ ILONA DR. PUSZTAI ÁGOTA egyetemi tanársegéd DR. AJTONY CSILLA DR. BALLA ZSOLT DR. BÁRTFAI ORSOLYA DR. KOVÁCS KATALIN DR. NAGY ÁGNES DR. SCHVÖLLER MÓNIKA DR. SOLT ADRIENN Klinikai szakorvos DR. GAÁL VALÉRIA


45

Tanrend 2007/2008


Szívgyógyászati Klinika – Regionális Kardiológiai Központ } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13. 72-536-390 / 72-536-399 klinikaigazgató: DR. PAPP LAJOS tud. és okt. klinikaigazgató helyettes: DR. CZIRÁKI ATTILA egyetemi tanár DR. PAPP LAJOS Szívsebészeti Osztály egyetemi docens DR. SZABADOS SÁNDOR osztályvezető főorvos DR. DONAUER ELEMÉR DR. SZEDŐ FERENC egyetemi adjunktus DR. HEJJEL LÁSZLÓ DR. TÓTH ZSOLT egyetemi tanársegéd DR. IMRE JENŐ DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ DR. PINTÉR ÖRS klinikai orvos DR. GÖBÖLÖS LÁSZLÓ DR. KHAKSARIAN AHMEDREZA rezidens DR. SZUROMI PÉTER DR. FÉSŰS GÁBOR Kardiológiai Osztály egyetemi docens DR. CZIRÁKI ATTILA osztályvezető, kardiológiai szakambulancia vezető egyetemi adjunktus DR. AJTAY ZÉNÓ DR. GOJÁK ILONA DR. KELLER JUDIT ambulancia vezető helyettes DR. SÁRSZEGI ZSOLT DR. GASZNER BALÁZS egyetemi tanársegéd DR. FALUDI RÉKA DR. TÓTH LEVENTE DR. MIKLÁN DÓRA klinikai orvos DR. BOZÓ JÁNOS DR. HUSZNAI RÓBERT DR. NÓGRÁDI ÁGNES rezidens DR. MAGYARI BALÁZS DR. NOIKOKYRIS GEORGIOS Szívsebészeti- és Kardiológiai Intenzív Osztály egyetemi adjunktus DR. GYŐRIMOLNÁR IVÁN osztály- és anaesthesiológiai vezető DR. FARKASFALVI KLÁRA DR. KORONTAI RITA egyetemi tanársegéd DR. SIPOS ELEMÉR DR. ULAKCSAI ZSUZSANNA klinikai orvos DR. CZUCZOR SZABOLCS DR. KISS RUDOLF DR. RAUSCH PÉTER

46



Klinikák

Intervencionális Kardiológiai Osztály és Haemodinamikai Labor egyetemi adjunktus DR. HORVÁTH IVÁN osztályvezető és laborvezető DR. KOMÓCSI ANDRÁS DR. KÓNYI ATTILA egyetemi tanársegéd DR. PINTÉR TÜNDE klinikai orvos DR. KOVÁCS ERIK Elektrofiziológia és Szív MR egyetemi docens DR. SIMOR TAMÁS osztályvezető, intézeti informatikai vezető egyetemi tanársegéd DR. TAHIN TAMÁS Pacemaker Terápia egyetemi docens DR. MELCZER LÁSZLÓ osztályvezető és ambulancia vezető Tudományos munkatárs egyetemi docens DR. SZOKODI ISTVÁN Ph.D. hallgató DR. ARADI DÁNIEL DR. NÉMETH ÁDÁM Zalaegerszegi Szívsebészeti Tanszék egyetemi docens DR. ALOTTI NASRI

Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika } 7624 Pécs, Édesanyák útja 17. klinikaigazgató: DR. BÓDIS JÓZSEF

72-536-370 72-536-372 klinikaigazgató helyettes: DR. DROZGYIK ISTVÁN

egyetemi tanár DR. BÓDIS JÓZSEF DR. SZABÓ ISTVÁN DR. ERTL TIBOR neonatológus DR. GŐCZE PÉTER DR. SZILÁGYI ANDRÁS egyetemi docens DR. CSERMELY TAMÁS tanulmányi felelős DR. DROZGYIK ISTVÁN fogorvosi tanulmányi felelős, anesthesiológus DR. VESZPRÉMI BÉLA klinikai szakfőorvos DR. HALVAX LÁSZLÓ DR. TAMÁS PÉTER angol tanulmányi felelős egyetemi adjunktus DR. ARANY ANTAL DR. FUNKE SIMONE neonatológus DR. MÁNFAI ZOLTÁN DR. PANKA TIBOR DR. SÁRKÁNY ILONA neonatológus DR. VIDA GABRIELLA neonatológus, anesthesiológus DR. VIZER MIKLÓS DR. WILHELM FERENC


47

Tanrend 2007/2008


egyetemi tanársegéd DR. BAY CSABA DR. GYARMATI JUDIT DR. KOVÁCS KÁLMÁN DR. TÓTH TAMÁS DR. VÁRNAGY ÁKOS klinikai orvos DR. BÁLINT ANDRÁS DR. BÓZSA SZABOLCS DR. BUSZNYÁK CSABA DR. FLACH EDINA DR. IFI ZSOLT DR. KERECSÉNYI PÉTER DR. KOVÁCS GÁBOR DR. RÁCZ SÁNDOR DR. SZABÓ IMRE DR. TILL ÁGNES DR. RÁCZ SÁNDOR rezidens DR. MOLNÁR GÁBOR önkormányzati álláson DR. HANZLI JÁNOS DR. SZÖRÉNYI ANDRÁS klinikai szakpszichológus MARTIN LÁSZLÓ

Traumatológiai Központ – Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinika } 7624 Pécs, Akác u. 1. intézetigazgató: DR. NYÁRÁDY JÓZSEF

/ 72-536-800 intézetigazgató helyettes: DR. KOVÁCSY ÁKOS

egyetemi tanár DR. NYÁRÁDY JÓZSEF klinikai főorvos DR. VÁMHIDY LÁSZLÓ egyetemi adjunktus DR. EZER FERENC DR. FARKAS GÁBOR DR. MÓRICZ OTTÓ DR. NAUMOV ISTVÁN DR. WIEGAND NORBERT egyetemi tanársegéd I. DR. BUKOVECZ TIBOR DR. CZÓBEL GÁBOR DR. JILLEK TAMÁS DR. KROMEK LÓRÁND DR. MÁTHÉ TIBOR DR. MINTÁL TIBOR DR. TÓTH JÓZSEF egyetemi tanársegéd II. DR. BÖRNER ORSOLYA DR. JÁRAI GERGELY DR. KAVICZKI SZABOLCS DR. KISS ZOLTÁN DR. OBERRITTER RÓBERT DR. PATZAI BALÁZS DR. SZABÓ TAMÁS

48



Klinikák

Urológiai Klinika } 7624 Pécs, Munkácsy M. u. 2. klinikaigazgató: DR. FARKAS LÁSZLÓ

72-507-300, 72-507-334 72-242-374 klinikaigazgató helyettes: DR. SOMOGYI LÁSZLÓ

egyetemi tanár DR. FARKAS LÁSZLÓ egyetemi docens DR. HÜBLER JÁNOS DR. SOMOGYI LÁSZLÓ tanulmányi felelős klinikai főorvos DR. SZÉKELY JÓZSEF egyetemi adjunktus DR. FÁBOS ZOLTÁN DR. PUSZTAI CSABA DR. SZÁNTÓ ÁRPÁD DR. VILLÁNYI KINGA egyetemi tanársegéd DR. BAGHERI FARIBORZ angol program tanulmányi felelős DR. BEÖTHE TAMÁS DR. PYTEL ÁKOS magyar program tanulmányi felelős orvos DR. DAMÁSDI MIKLÓS DR. JÁVORHÁZY ANDRÁS


49

Tanrend 2007/2008


OKTATÓKÓRHÁZAK Baranya Megyei Kórház } 7623 Pécs, Rákóczi u. 2., 7601 Pf. 172

72-533-133 72-213-025

Dr. Veress Endre utcai szakrendelő } 7633 Dr. Veress Endre utca 2. Mentálhygiénés Intézet } 7621 Pécs, Papnövelde u. 4. Tüdőgyógyintézet } 7635 Pécs, Ángyán János u. 2. főigazgató DR. RUZSA CSABA orvosigazgató DR. GREXA ERZSÉBET oktatási felelős JAKABNÉ GORZÓ CSILLA Osztályvezető főorvosok Belgyógyászat-Anyagcsere Belgyógyászat-Kardiológia-Gasztroenterológia Sebészet-Érsebészet Szülészet-Nőgyógyászat Aneszteziológia-Intenzív Infektológia Onkológiai gondozó Tüdőgyógyintézet „A” Tüdőgyógyintézet „C” Tüdőgondozó Intézet Gerontopszichiátria Kardiológiai Rehabilitáció Ápolási Osztály Mentálhygiénés Intézet Központi Radiológia Központi Laboratórium Bőrgyógyászati Gondozó

DR. FÜLÖP GÁBOR mb. DR. BERÓ TAMÁS PROF. DR. KOLLÁR LAJOS PROF. DR. BÓDIS JÓZSEF DR. VERZÁR ZSÓFIA DR. TERNÁK GÁBOR DR. VARGA ZSUZSANNA DR. ZIBOTICS HILDA DR. BALIKÓ ZOLTÁN DR. SCHREINER MÁRIA DR. HUSZÁR JUDIT DR. MEZEY BÉLA NAGY GABRIELLA DR. STARK ANDRÁS DR. GREXA ERZSÉBET DR. LITTER ILONA DR. VÁRSZEGI DALMA

Oktatók Belgyógyászat-Anyagcsere Osztály DR. STRÉDA ANTAL DR. FÜLÖP GÁBOR DR. DEZSŐ LÁSZLÓ

50



Oktatókórházak

Belgyógyászat-KardiológiaGasztroenterológiai Osztály DR. BERÓ TAMÁS DR. SOLT JENŐ DR. GARAMSZEGI MÁRIA DR. MESTER LÁSZLÓ DR. KÁDAS ZSUZSANNA DR. VASS ERIKA Gerontopszichiátriai Osztály DR. HUSZÁR JUDIT DR. JÓZSA IBOLYA Infektológiai Osztály DR. TERNÁK GÁBOR DR. NEMES ZSUZSANNA DR. PÉTERFI ZOLTÁN Központi Aneszteziológiai és Intenzív O. DR. VERZÁR ZSÓFIA DR. BERTALAN ANDREA DR. SZEKERES ANETT Központi Laboratórium DR. LITTER ILONA Mentálhygiénés Intézet DR. KOLTAI MÁRIA DR. STARK ANDRÁS Radiológiai Osztály DR. GREXA ERZSÉBET DR. SZABÓ MÁRIA DR. HERTELENDY ÁGNES Sebészet-Érsebészeti Osztály PROF. DR. KOLLÁR LAJOS DR. ARATÓ ENDRE DR. FÜZI ÁRPÁD DR. KASZA GÁBOR DR. KELEMEN OTTÓ DR. MENYHEI GÁBOR DR. PAPP GÁBOR DR. VARGA ZOLTÁN Szülészet-Nőgyógyászati Osztály PROF. DR. BÓDIS JÓZSEF DR. DOMÁNY BALÁZS DR. KOPPÁN MIKLÓS DR. VARGA TAMÁS Tüdőgyógyászat DR. BALIKÓ ZOLTÁN DR. SÁROSI VERONIKA DR. ZIBOTICS HILDA

Baranya Megyei Kerpel-Fronius Ödön Gyermekkórház } 7624 Pécs, Nyár u. 8.

72-518-500 72-213-042 igazgató főorvos DR. SULYOK ENDRE Csecsemő osztály DR. HARANGI FERENC osztályvezető főorvos Belgyógyászati osztály DR. SULYOK ENDRE egyetemi tanár DR. GYÖRKE ZSUZSA főorvos Intenzív osztály DR. BENCZE GERDA főorvos Infektológia osztály DR. NYÚL ZOLTÁN PhD osztályvezető főorvos DR. TÓTH GERGELY szakorvos


51

Tanrend 2007/2008

Gyógyszerésztudományi Szak Légúti osztály DR. ADONYI MÁRIA osztályvezető főorvos DR. LŐRINCZY KATALIN szakorvos DR. PÉTERFIA CSABA szakorvos Radiológiai osztály DR. SARLÓS PÉTER osztályvezető főorvos

Szakrendelések Kardiológia DR. KÖRNYEI MÁRIA főorvos Audiológia DR. VINCZE OLGA főorvos Neurológia DR. LÁNG ANIKÓ főorvos

Országos Vérellátó Szolgálat – Pécsi Regionális Vérellátó Központ } 7621 Pécs, Dischka Gy. u. 7. 72-215-634 72-517-813 oktatásért felelős vezető DR. NEMES IZABELLA az OVSZ-PRVK oktatásban résztvevők DR. CSERNUS ZITA tanulmányi felelőse DR. FAUST ZSUZSA DR. SIBA KRISZTINA DR. SÁFRÁNY BEATRIX

„Kaposi Mór” Oktató Kórház } 7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 20-32. főigazgató orvosigazgató stratégiai és fejlesztési főigazgató helyettes tudományos főigazgató helyettes informatikai és kontroling osztályvezető, főigazgató helyettes gazdasági igazgató gazdasági igazgató helyettes ápolási igazgató, főigazgató helyettes Osztályvezető főorvosok Általános Sebészeti, Ér- és Mellkassebészeti Osztály Belgyógyászati Osztály Bőrgyógyászati Osztály Csecsemő- és Gyermekosztály Foglalkozás-Egészségügyi Szakrendelés Fül-Orr-Gég, Fej-Nyakseb. Osztály Higiéniai Osztály és Központi Sterilizáló Ideggyógyászat és Agyérbetegségek Osztálya Infektológiai Osztály Izotópdiagnosztikai Laboratórium 52

82-501-300 PROF. DR. REPA IMRE DR. VÁGVÖLGYI ERNA DR. MOIZS MARIANN DR. RUMI GYÖRGY KOPPÁNY TAMÁS OSZTROVSZKI GÉZA RÓZSA TIBOR SZABÓ GYULÁNÉ

DR. TÓTH LÁSZLÓ DR. RUMI GYÖRGY DR. BATTYÁNI ZITA DR. LAKI ISTVÁN DR. ZSEMBERI ERZSÉBET DR. RÓZSA LÁSZLÓ DR. HORVÁTH GALINA DR. VÁRSZEGI REZSŐ DR. PAPP ERZSÉBET DR. ZILAHI LÍVIA Pécsi Tudományegyetem

Oktatásban részt vevő szervezeti egységek Klinikai Onkológiai Osztály Központi Anaesthesiológiai és Intenzív Betegellátó Osztály Központi Laboratórium Központi Műtő Laser Ambulancia Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály Nephrológiai Osztály Orthopaediai Osztály Pathológiai Osztály Pszichiátriai Osztály Radiológiai Osztály Reuamtológia Sebészeti-, Ér- és Mellkassebészeti Osztály Sürgősségi Betegellátó Centrum Szájsebészeti Osztály Szemészeti Osztály Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály Traumatológia Osztály

Oktatókórházak DR. GYŐRFY KÁROLY DR. KISS ISTVÁN KÁROLY DR. KELLER ÉVA DR. CSÓK IMRE DR. VARGA LEVENTE DR. MECSEKI LÁSZLÓ DR. SZELESTEI TAMÁS DR. MIKE GYÖRGY DR. VISKI ANNA DR. BOLDIZSÁR FERENC DR. HORVÁTH GYULA DR. KEREKES ZSUZSANNA DR. TÓTH LÁSZLÓ DR. VARGA CSABA DR. FÜLÖP GÁBOR DR. KOVÁCS BALÁZS DR. PRIEVARA FERENC TIBOR DR. GORDÁN FERENC

Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza } 7100 Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 5 – 7 főigazgató főorvos DR. MUTH LAJOS főigazgató főorvos helyettes - orvos igazgató DR. NÉMETH CSABA Osztályvezető főorvosok Anaesthesiológia és Intenzív Terápia Baleseti Sebészet Belgyógyászati részleg, Pincehely Bőr- és Nemibeteggondozó Bőrgyógyászat Felnőtt ideggondozó Fertőző Fogászat-szájsebészet Foglalkozás Eü. Szolgálat Fül-orr-gége Gyermek Ideggondozó Gyermekgyógyászat Gyógyszertár Haemathológiai osztály Klinikai Onkológiai osztály Higiéniai osztály I. sz. Belgyógyászat II. sz. belgyógyászat III. sz. belgyógyászat Izotóp Laboratórium Krónikus Belgyógyászat, Palánk Labor Diagnosztika Általános Orvostudományi Kar

/ 74-501-500

DR. NYIKOS GYÖRGY DR. ANDRISKA ISTVÁN mb. DR. ÜRÖGI ÉVA DR. HARDICSAY KLÁRA mb. DR. BAJOR KLÁRA DR. HAHN ERZSÉBET DR. BALI ILDIKÓ DR. SELÉNYI JUDIT DR. BÍRÓ ZSUZSANNA DR. DÚLL GÁBOR DR. TAKÁCS ZSUZSANNA DR. SCHULTZ KÁROLY DR. TATAINÉ HOMOKI ANNA DR. TÓTH ANTAL DR. TÓTH ANTAL DR. ALMÁSI ISTVÁN mb. DR. JÓZAN-JILLING MIHÁLY DR. SALAMON ÁGNES mb. DR. SUDÁR ZSOLT DR. PASZTARAK ERZSÉBET DR. VARGA ÉVA DR. SZÉKELYI KATALIN 53

Tanrend 2007/2008 Neurológia Onkológiai gondozó Orthopédia Pathológia Pszichiátria Reumathológia Röntgen Sebészet Szemészet Szociotherápiás és Rehabilitációs Osztály, Palánk Szülészet-nőgyógyászat Tüdőgondozó Tüdőgyógyászat Krónikus Tüdőgyógyászat Urológia

Gyógyszerésztudományi Szak DR. KISS MIHÁLY DR. TÓTH JÁNOS DR. MOSER TAMÁS DR. FEHÉR ISTVÁN mb. DR. CZIRMAI ILDIKÓ mb. DR. KATONA KLÁRA DR. SÍK ERZSÉBET DR. SZILÁGYI KÁROLY DR. VASTAG OSZKÁR DR. KUTAS MÁRIA DR. RÉPÁSY ISTVÁN DR. GAGYI EMMA DR. HELF LÁSZLÓ DR. SCHMIDT KATALIN mb. DR. PAPP FERENC

Vas Megye És Szombathely Megyei Jogú Város Markusovszky Kórháza – Egyetemi Oktatókórház } 9701 Szombathely, Markusovszky L. u. 3. főigazgató Főigazgató helyettes Intézetvezető főgyógyszerész Főorvos osztályvezető Minőségbiztosítási és Ellátásszervezési Osztály Kontrolling és Informatikai Osztály Osztályvezető főorvosok Általános Belgyógyászati Osztály Általános Belgyógyászati Osztály, Nephrológiai Részleg Általános- és Érsebészeti Osztály Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Osztály Baleseti-, Helyreállító és Kézsebészeti Osztály Bőr- és Nemibeteg Gondozó és Szakrendelés Bőrgyógyászati Osztály Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály EEG Diagnosztikai és Epilepszia Centrum Felnőtt Pszichiátria Gondozó és Szakendelő Fizioterápiás Osztály Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály, Emésztőszervi Laboratórium Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Gondozó és Szakrendelés Gyermeksebészeti és Nőgyógyászati Műtőszolgálat Haematológia és Haemosztazeologiai Osztály Idegsebészeti Osztály 54

94-311-542, 94-312-172 94-327-873 DR. LAKNER LÁSZLÓ DR. FERENCZY VALÉRIA DR. GAGYI DÉNESNÉ DR. KÁLDY ZOLTÁN DR. KOVÁCS LAJOS

DR. LŐCSEI ZOLTÁN DR. KULCSÁR IMRE DR. MÁRKUS BÉLA DR. PÁCZ MIKLÓS DR. VIDÓ SÁNDOR DR. VARGA MARIANNA DR. TELEGDY ENIKŐ DR. OROSZLÁN GYÖRGY DR. HORVÁTH ÁGNES DR. CSERESNYÉS JÁNOS DR. ANDITS TAMÁS DR. KISELY MIHÁLY DR. DÖBRÖNTE ZOLTÁN DR. LUKOVITS OLGA DR. SZEMLÉDY FERENC DR. IVÁNYI JÁNOS DR. CSÓKAY ANDRÁS Pécsi Tudományegyetem

Oktatásban részt vevő szervezeti egységek Infektológiai Osztály Intervenciós és Kardiovaszkuláris Radiológiai Osztály Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály, Belgyógyászati Tömb Komplex Tömb Kórházhigiénés Osztály, Központi Műtőszolgálat, Sebészeti és Sürgősségi Tömb Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály Központi Laboratórium Központi Rehabilitációs Osztály Krónikus Belgyógászati Osztály, Krónikus Sebészeti Osztály és Ápolási Osztály Krónikus Belgyógyászati, Geriátriai és Tüdőgyógyászati Osztály, 11-es Huszár úti Tömb Mellkassebészeti Osztály Neurológiai Osztály Nukleáris Medicina Osztály Onkoradiológiai Osztály Ortopédiai Sebészeti Osztály Patológiai Osztály Aktív és Krónikus Pszichiátriai Osztály Radiológiai Osztály, Diagnosztikai Tömb Reumatológiai Osztály Sürgősségi Betegellátó Osztály Szemészeti Osztály Szülészet-Nőgyógyászati Osztály Megyei-Városi Tüdőgondozó és Tüdőszűrő Tüdőgyógyászati Osztály Urológia Sebészeti Osztály

Oktatókórházak DR. SCHNEIDER FERENC DR. KIRÁLY ISTVÁN DR. NAGY LAJOS DR. HORVÁTH BOLDIZSÁR DR. KŐFALVI ISTVÁN DR. SCHAFFER ÉVA DR. HADARITS FERENC DR. ZÁBORSZKY ZITA DR. GAUTIER BARNA DR. BALOGH JÓZSEF DR. KECSKÉS LÁSZLÓ DR. SZUPERA ZOLTÁN DR. BAJNER ÁGNES DR. CSEJTEI ANDRÁS DR. DE JONGE TAMÁS DR. TÓTH CSABA DR. SZABÓ MIHÁLY DR. PUSKÁS TAMÁS DR. NÁFRÁDI LILLA DR. NÉMETH LÁSZLÓ DR. BÁTOR GYÖRGY DR. KNEFFEL PÁL DR. CSEKE ZSUZSANNA DR. SZIMA BARNA DR. ENGERT ZOLTÁN VENDEL

Zala Megyei Kórház } 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi M. u. 1.

92-311-420 92-331-405 főigazgató DR. CSIDEI IRÉN stratégiai és fejlesztési igazgató DR. KVARDA ATTILA orvosigazgató DR. KECSKÉS GÁBOR

Vezető főorvosok Általános Sebészet Baleseti Sebészet Belgyógyászat Bőrgyógyászat Fizioterápia Foglalkozás-Egészségügy Fül-Orr-Gégészet Genetika Gyermekosztály Általános Orvostudományi Kar

DR. VATTAY PÉTER DR. LAKY REZSŐ DR. GASZTONYI BEÁTA DR. HOHL GYÖRGYI mb. KOVÁCSNÉ VARGA MARGIT DR. FELLER MÁRIA DR. PÉTER JÓZSEF DR. TIHANYI MARIANN DR. GÁRDOS LÁSZLÓ 55

Tanrend 2007/2008 Infektológia Intenzív Osztály Kardiológia Kórházhigiénés Osztály Központi Laboratórium Központi Műtő Krónikus Belgyógyászat, Geriátria Neurológia Onkológia Ortopédia Pathológia Pszichiátria Pulmonológia Radiológia és Izotópdiagnosztika Szájsebészet Szemészet Szeptikus Sebészet Szívsebészet Szülészet-Nőgyógyászat Urológia

56

Gyógyszerésztudományi Szak DR. RIBICZEY PÁL DR. KRÁNITZ KATALIN mb. DR. LUPKOVICS GÉZA KATOVICSNÉ HERCZEG ÉVA DR. NAGY TATJÁNA mb. DR. TÜSKE GYÖRGY DR. CSÁSZÁR TAMÁS DR. NIKL JÁNOS DR. RUZSA ÁGNES DR. SCHMIDT BÉLA DR. TÓTH ZOLTÁN mb. DR. OZSVÁTH ANNA mb. DR. TEHENES SÁNDOR DR. NAGY GYÖNGYI DR. EMRÉNYI IMRE DR. SZALCZER LAJOS DR. TULIPÁN LÁSZLÓ mb. DR. ALOTTI NASRI DR. HETÉNYI FERENC DR. BÉLI LÁSZLÓ


TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK GYÓGYSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK .............................................59 A MESTERKÉPZÉSI SZAK MEGNEVEZÉSE .........................................................59 A MESTERKÉPZÉSI SZAKON SZEREZHETŐ VÉGZETTSÉGI SZINT ÉS A SZAKKÉPZETTSÉG OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ MEGJELÖLÉSE ......................59 KÉPZÉSI TERÜLET ...........................................................................................59 A KÉPZÉSI IDŐ FÉLÉVEKBEN ...........................................................................59 A MESTERFOKOZAT MEGSZERZÉSÉHEZ ÖSSZEGYŰJTENDŐ KREDITEK SZÁMA ............................................................................................................59 A MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI CÉLJA, AZ ELSAJÁTÍTANDÓ SZAKMAI KOMPETENCIÁK ...............................................60 A MESTERFOKOZAT ÉS A SZAKKÉPZETTSÉG SZEMPONTJÁBÓL MEGHATÁROZÓ ISMERETKÖRÖK .....................................................................61 A KÉPZÉSHEZ KAPCSOLT SZAKMAI GYAKORLAT KÖVETELMÉNYEI .................62 IDEGENNYELV-ISMERET KÖVETELMÉNYEI......................................................62 A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE...........................................63 A TANTERV FELÉPÍTÉSE ............................................................................64 IDEGENNYELV-ISMERETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ............................64 TESTNEVELÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ...........................................64 ABSZOLUTÓRIUM ...........................................................................................65 A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK FŐBB KÖVETELMÉNYEI .........................65 A ZÁRÓVIZSGA ...............................................................................................67

Tanrend 2007/2008


TUDNIVALÓK A GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS ZÁRÓÉVFOLYAMÁRÓL .............................................................................. 69 ZÁRÓVIZSGÁK ............................................................................................... 69 GYÓGYSZERÉSZI V. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV (4 HÓNAP) ..................................... 69 A SZAKMAI GYAKORLATRÓL ......................................................................... 70 A SZAKDOLGOZAT ......................................................................................... 73 ZÁRÓVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB TUDNIVALÓK................................... 74 AJÁNLOTT TANTERV .................................................................................. 80 A 2007/2008. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA ....................................................... 91 SZORGALMI IDŐSZAK ..................................................................................... 91 VIZSGAIDŐSZAK ............................................................................................ 91 2007/2008. TANÉV – SZORGALMI IDŐSZAK ........................................... 92 1. FÉLÉV ......................................................................................................... 92 2. FÉLÉV ......................................................................................................... 92

58


Tanulmányi információk

Gyógyszerész mesterképzési szak

GYÓGYSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK Az gyógyszerész mesterképzési szak egységes, osztatlan képzés képzési és kimeneti követelményei*

A mesterképzési szak megnevezése gyógyszerész

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) szakképzettség: okleveles gyógyszerész a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Science in Pharmacy

Képzési terület orvos- és egészségtudomány

A képzési idő félévekben 10 félév

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 300 kredit Alapozó ismeretek: ................................................................................95 – 125 kredit; Orvosi-biológiai ismeretekhez rendelhető kreditérték: ............................20 – 45 kredit; Szaktudományi ismeretekhez rendelhető kreditérték:..........................100 – 160 kredit; Szakmai gyakorlathoz rendelhető kreditérték:.........................................22 – 24 kredit; Diplomamunkához rendelhető kreditérték:......................................................10 kredit; Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: ...15 kredit; A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább: ..................40%.

* Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzétett Képzési és Kimeneti Követelmények


59

Tanrend 2007/2008


A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák A képzés célja olyan gyógyszerészek képzése, akik az elsajátított magas szintű természettudományos és medicinális megalapozottságú ismeretanyag, szakmai készségek, gyógyszerészi szemlélet és magatartás alapján vesznek részt a gyógyszerellátásban, gyógyszergyártásban, az egészségügyi ellátásban, a gyógyszer-kereskedelemben, a gyógyszerészettel kapcsolatos egészségügyi hatósági és egyéb munkákban, a gyógyszerésztudományi, biológiai, kémiai, medicinális orientációjú tudományos kutatásban, úgy, hogy ezen tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a hozzájuk fordulók eltérő sajátosságait, emberi méltóságát, jogait, és ennek megfelelően döntenek, illetve cselekszenek, valamint megfelelő szakképzési program sikeres szakvizsgával dokumentált teljesítése után, választott szakterületükön majd önálló szakgyógyszerészi munkát végeznek. Megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek birtokában képesek bekapcsolódni a doktori képzésbe. A mesterképzési szakon végzettek ismerik a természettudományos alapismereteket fizika, kémia, analitika, biológia tudományterületeken, a terápiában és a diagnosztikában használatos gyógyszerek, gyógynövények és anyagok tulajdonságait, az élő szervezetre gyakorolt hatásukat, kölcsönhatásaikat és alkalmazásuk kockázatait, a gyógyászati segédeszközök alkalmazását, a betegségek főbb tüneteit, gyógyszerterápiás lehetőségeit és az alkalmazható gyógyszerek adagolásának ismereteit, a kis-, közép- és nagyüzemi gyógyszerkészítés elméleti alapjait és gyakorlatát, gyógyszer-ellenőrzési módszerek elméleti és gyakorlati alapjait, az analitikai, a biológiai és a mikrobiológiai gyógyszer-ellenőrzési módszerek elméletét és gyakorlatát, a gyógyszerellátás vonatkozó jogszabályait és intézményrendszerét, a gyógyszerek forgalomba hozatali eljárását, a gyógyszergazdálkodás alapelveit, vezetési, szervezési, valamint alapvető közgazdasági és gyógyszer-kereskedelmi ismereteket, a klinikai gyógyszerészet és a klinikai farmakológia alapjait, a prevenció és az egészséges életvitelre nevelés általános elveit és gyakorlatát, a gyógyszerészi gondozás, a gyógyszer-információ, betegségmegelőző és az egészségügyi felvilágosító tevékenység gyakorlatát. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak a gyógyszerellátás, a gyógyszerkészítés, a gyógyszerellenőrzés és a gyógyszerismertetés feladatainak ellátására, az egészségügyi ellátást igénybevevő járó és fekvőbeteg gyógyszerrel és gyógyászati anyagokkal való ellátására, a gyógyszer-kereskedelem minden szintjén – export, import, nagykereskedelem – a gyógyszerészeti szakmai követelmények megvalósulásának szavatolására, a gyógyszerek minőségének a gyártástól a felhasználásig történő biztosítására, nagy volumenű (gyógyszergyártás) és egyedi igényeket kielégítő gyógyszerkészítmények előállítására, 60



Gyógyszerész mesterképzési szak

a gyógyszerügy országos és regionális szervezeti egységeiben (OEP, ÁNTSZ, stb.) gyógyszerügyi szakigazgatás területén folytatott tevékenységre, egészségügyi szakszemélyzet részére a gyógyszerekkel kapcsolatos szakmai tájékoztatásra, gyógyszerismertetésre a racionális gyógyszerrendelés elősegítése érdekében, betegek részére a gyógyszerekről és azok helyes használatával kapcsolatos tanácsadásra, gyógyszerkutatásba és fejlesztésbe való bekapcsolódásra, szakirányú szakképzésbe történő bekapcsolódásra, felsőoktatási intézményekben kutatói és oktatói állások betöltésére. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek nagyfokú felelősség- és hivatástudat, magas szintű elméleti tudás, gyakorlati készségek, szakmai és általános műveltség, jó koncentrálóképesség, figyelemösszpontosítás, problémafelismerő és megoldó készség, szakmai ismereteket integráló képesség, az elméleti tudás helyzetorientált felhasználása, jó döntéshozatali képesség, készség csoportmunkára, kellő szervezési készség, alkalmasság vezetői feladatok ellátására, etikai normák betartása, empátiakészség, szakmai diszkréció, emberi problémákkal, helyzetekkel szembeni érzékenység, jó kapcsolatteremtő képesség betegekkel, hozzátartozókkal és más egészségügyi szakemberekkel, igény szakmai továbbképzésben való részvételre, élethosszig tartó tanulásra.

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök Alapozó és előkészítő klinikai ismeretek Alapozó elméleti ismeretek és gyakorlati készségek: ....................................95 – 125 kredit matematika, informatika, biostatisztika, fizika–biofizika, általános kémia, szervetlen kémia, szerves kémia, analitikai (kvalitatív, kvantitatív) kémia, fizikai kémia, biokémia, kolloidika. Orvosi-biológiai elméleti ismeretek és gyakorlati készségek: .........................20 – 45 kredit gyógyszerészi biológia, anatómia, élettan, kórélettan, mikrobiológia, immunológia, népegészségtan, gyógyszerészi növénytan, elsősegélynyújtás, latin nyelv. A szakmai törzsanyag ismeretkörei Szaktudományi elméleti és gyakorlati ismeretek:........................................ 100 – 160 kredit gyógyszerészi kémia, gyógynövény- és drogismeret, gyógyszeranalízis, gyógyszertechnológia, biofarmácia, gyógyszerhatástan, gyógyszerügyi szervezés (szakigazgatás), klinikai Általános Orvostudományi Kar

61

Tanrend 2007/2008


(gyógyszerterápiás) ismeretek, klinikai gyógyszerészet, gyógyszerészi etika, továbbá választható ismeretek. A kötelezően választható ismeretek aránya: legalább 15%. Diplomamunka: ...................................................................................................... 10 kredit

A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei 2×4 hét nyári szakmai gyakorlat – mely akkreditált közforgalmú, intézeti gyógyszertárban, galenusi laboratóriumban vagy gyógyszergyárban tölthető – kritériumkövetelmény. 6 hónap záróvizsga előtti szakmai gyakorlat (2 + 4 hónap bontásban) – akkreditált közforgalmú, illetve intézeti gyógyszertárban teljesítendő.

Idegennyelv-ismeret követelményei A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, spanyol, olasz vagy orosz nyelvből államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

62



A kreditrendszer néhány alapelve

A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE Az Általános orvostudomáyi szakon minimum 300 kreditpontot kell összesen összegyűjteni, ezt a mennyiséget államilag finanszírozott képzésben 10%-kal túl lehet lépni költségtérítés fizetése nélkül. A felsőoktatási törvény (85. §. (4)) alapján a 300 kreditpontból 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (15 kreditpont), így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (45 kreditpont – ebből 10 kreditpont a diplomamunka értéke). A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zárulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésének feltétele. A szakra felvett hallgatóhoz a szak tantervét rendeljük hozzá. A tanterv modulokra oszlik: a kötelező tárgyakat az Alapozó modul, a Biológiai és orvosi elméleti ismeretek modul és a Gyógyszerészi szaktudományi ismeretek modul tartalmazzák, külön modulban szerepelnek a kritériumkövetelmények és külön-külön modult alkotnak az elektív és fakultatív tárgyak. A tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki egy félévben felvette és kreditpontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat/kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszámkorlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az Alapozó, a Biológiai és orvosi elméleti ismeretek és a Gyógyszerészi szaktudományi ismeretek modulban és a kritérium követelmény modulban felsorakoztatott tárgyak kötelezően elvégzendőek, az elektív és fakultatív tárgyak közül az előírt kreditpont mennyiséget kell teljesíteni. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő: 1. karakter kar O = orvoskar 2. karakter szak O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter modul A = alapozó, O = biológiai és orvosi elméleti ismeretek, G = szaktudományi ismeretek, S = szigorló; R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 4 – 6. karakter a tárgy nevéből képzett rövidítés pl. OGAMB1 = gyógyszerész szakon alapozó modulban (kötelező) Molekuláris sejtbiológia 1 c. tárgy*

* 2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén a „hosszú” kódok helyett is ez a kódtípus lép életbe.


63

Tanrend 2007/2008


A TANTERV FELÉPÍTÉSE A kötelező tárgyak azon törzstárgyak, melyeket tanulmányai során valamennyi hallgató köteles felvenni. A Kar szakjain ez a hallgatóktól összesen elvárt kreditpontok 80%-át teszi ki. Kötelező tantárgy előzetes követelménye nem lehet választható tárgy felvétele. A kötelezően választható (elektív) tárgyak közül a hallgató szabadon választhat, de tanulmányaik során kötelesek a tantárgycsoportból meghatározott mennyiségű (az össz kreditérték legalább 15%-a) tárgyat felvenni, és abból kreditet szerezni. A kötelezően választható tárgy tematikájában csatlakozhat kötelező alaptárgyhoz, de egyébként attól függetlennek kell lennie: jelentős mennyiségű plusz ismeretet kell nyújtania; ezek az ismeretek az alaptárgy vizsgáján nem kérdezhetők. A kurzus felvétele nem befolyásolhatja az alaptárgy vizsgaeredményét. E feltételek teljesülését a tárgy jóváhagyásakor a Kredit Bizottságnak ellenőriznie kell. A szabadon választható (fakultatív) tárgyak, kurzusok esetén a tárgy kiválasztása a hallgató döntése alapján történik. A hallgató kreditjeinek általában 5%-át szerzi így. Szabadon választható tárgynak olyan tantárgy, kurzus fogadható el, aminek elsajátítása a hallgatótól legalább egy kreditnyi munkát, 30 munkaórát (legalább félévenként 12 tanóra foglalkozást) igényel. Kisebb óraszámú kurzusok esetén több, hasonló témájú kurzust egy, a fenti feltételt elérő kurzussá kell integrálni. A kari oktatás speciális formája a betegágy mellett történő szakmai gyakorlatok (továbbiakban szakmai gyakorlatok). A szakmai gyakorlatok lehetnek évköziek és nyáriak.

Idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelmények Gyógyszerészi szaknyelvi vizsga angol, vagy német nyelvből az abszolutórium megszerzésének egyik feltétele. Középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga – világnyelvből – diploma elnyerésének feltétele.

Testnevelésre vonatkozó követelmények A Szigorló modul felvételének előfeltétele 4 félév (heti 2 óra) testnevelés foglalkozás, mint kritérium követelmény tárgy elvégzése. A kritériumtárgy követelményét elsősorban a Mozgástani Intézet által közétett testnevelési foglalkozásokon, másodsorban az orvoskar diáksportkörének és sportegyesületének foglalkozásain harmadsorban az egyetem bázisán működő Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC) edzésein teljesíthető.

64



A tanterv felépítése

Abszolutórium Az abszolutórium (végbizonyítvány) megszerzése tanúsítja, hogy a hallgató a szak tantervében szereplő valamennyi tanulmányi- és vizsgakötelezettségét teljesítette és így záróvizsgára bocsátható. Az abszolutórium kiadásának nem feltétele a diplomamunka sikeres megvédése és a rendeletekben megszabott idegen nyelvi tudás igazolása. Az abszolútórium megszerzésének feltételei: az előírt minimális kreditpont-számot (300) megszerezte, a tanrendben feltüntetett valamennyi kötelező tárgyból kreditet szerzett, valamint az elektív tárgyakból a szükséges minimális kreditet (35, a további 10-et az államvizsga-dolgozatra kapja) megszerezte. A hallgató leckekönyvében az abszolutóriumot a Tanulmányi Hivatal tölti ki és az Oktatási Dékánhelyettes írja alá.

A szakdolgozat elkészítésének főbb követelményei A záróvizsga letétele előtt a hallgatónak szakdolgozatot kell készítenie és azt megvédenie. A szakdolgozat célja az, hogy a hallgató a gyógyszerésztudomány kiválasztott problémakörének önálló tanulmányozásával és tudományos feldolgozásával fejlessze lényegmegragadó képességét, elsajátítsa a könyvtár használatát, az irodalomkutatás módszereit, és képes legyen adatait és következtetéseit tömören és szabatosan megfogalmazni. Konzulens A hallgató a szakdolgozatot konzulens segítségével készíti. Célszerű a 4. év első félévében a konzulens személyét kiválasztani és a szakdolgozat alapjául szolgáló munkát elkezdeni. A konzulens személyének kiválasztásában segít az Intézetek által kiadott tudományos témakörök jegyzéke. A konzulensi viszony a hallgató és a konzulens között írásban jön létre. A hallgató elfogadását az erre szolgáló űrlapon a konzulens aláírásával igazolja. Ugyanezen űrlap konzulensnél maradó példányán a hallgató aláírásával elkötelezettséget vállal a munkához. Az aláírt űrlap harmadik példányát azon intézet vezetőjének kell átadni, ahol a hallgató a szakdolgozatot meg fogja védeni. A konzulensek személye illetve a szakdolgozat témája az 5. évre való beiratkozás előtt megváltoztatható. Ugyanazon konzulenssel a téma megváltoztatása a konzulens és a hallgató szóbeli megegyezése alapján történik. A konzulens személyének megváltoztatásáról a hallgatónak a konzulenst, valamint az intézet vezetőjét az új konzulenssel való megegyezés után 8 napon belül írásban kell tájékoztatnia. A szakdolgozat mögött álló munka minőségéért a konzulens felel. Ha a konzulens úgy ítéli, hogy a hallgató a konzulens által megszabott, tőle elvárható időarányos munkát nem végzi el, az együttműködést megszakíthatja. Erről a konzulensnek a hallgatót és az intézet vezetőjét írásban kell tájékoztatnia. A konzulens azonban nem szakíthatja meg a hallgatóval konzulensi viszonyát a hallgató 5. évre való beiratkozása után. A konzulens ugyancsak nem vállalhat olyan hallgatót, aki az 5. évre már beiratkozott.


65

Tanrend 2007/2008


TDK pályamunka Ha a hallgató a dékán által kiírt pályázaton tudományos diákköri pályamunkával díjat nyert, azt szakdolgozatként elismerik. Erről az intézet vezetőjét a Tanulmányi Hivatal írásban tájékoztatja. Az 5. évre iratkozás egyik feltétele annak igazolása, hogy a hallgató a szakdolgozat elkészítéséhez a munkát a konzulenssel megkezdte, illetve, hogy tudományos diákköri pályadíjat nyert. Ha a szakdolgozat díjazott TDK pályamunka, arról a bizottságnak nem kell írásbeli véleményt alkotni – ezt a díjazás alapjául szolgáló, bizottsági vélemény pótolja – a hallgatónak csak vitakészségének bizonyításául kell azt szóban megvédenie. Ha a pályamunkadíjat kapott hallgató TDK konferencián a diplomamunka témájából előadást tartott, a pályamunkát szóban sem kell megvédeni, azt automatikusan jeles szakvizsgadolgozatként kell elfogadni. A pályamunka díjazott voltát, valamint a TDK konferencián való előadásának tényét a TDK Elnöktől kapott információ alapján a Tanulmányi Hivatal közli az Intézettel és jegyzi be a hallgató leckekönyvébe. Társszerzős pályamunka csak az első szerző számára fogadható el szakdolgozatként, a többi szerző lemondó nyilatkozatának melléklése esetén. Több szerzős TDK előadás esetén a fenti kedvezményt szintén csak a tényleges előadó (a társszerzők írásbeli nyilatkozata alapján) kaphatja meg. Formai követelmének A téma feldolgozásához a hallgató igénybe veheti a központi és a tanszéki könyvtárak szolgáltatásait. A hallgató angol nyelven is írhatja szakdolgozatát. A szakdolgozat szokásos terjedelme: 20 – 40 gépelt oldal, 12-es betűméret, egyes sorköz, margó minden oldalon 2,5 cm. Fűzve, vagy kötve készítendő el. Fedőlapján feltüntetendő a munka címe, a készítő neve és az évszám. A belső címlapon az alábbi adatokat kell szerepeltetni: a dolgozat címe, a konzulens neve és beosztása, a témát meghirdető intézet/tanszék neve, a hallgató neve, évszám A dolgozatot két példányban az előírt határidőre a téma szerint illetékes intézetbe/tanszékre kell benyújtani, a Tanulmányi Hivatal kérhető két „értékelő lappal” együtt. A védés A szakdolgozatot szóban meg kell védeni. Ez az oktatási egység vezetője által felkért bíráló (rendszerint az intézet oktatója – nem a konzulens) rövid írásbeli véleménye alapján háromtagú bizottság előtt történik, a Tanulmányi Hivatal adminisztratív segítségével. A bizottság tagjai az intézet vezetője vagy helyettese, a bíráló és a konzulens. A védés időpontját az illetékes intézet vezetője tűzi ki. A védés lebonyolításáért és formai követelményeinek teljesítéséért az illetékes egyetemi intézet vezetője a felelős. Záróvizsgára a hallgató csak akkor bocsátható, ha az intézet vezetője legkésőbb a május l-ig a sikeres védés igazolását a Tanulmányi Hivatalra megküldi. A szakdolgozat és a védés együttes értékelése 5 fokozatú osztályzattal történik, amelyet a hallgatóval a védést követően közölni kell. Jeles eredményt elsősorban olyan szakdolgozat kaphat, mely saját kísérletes megfigyelésen (TDK munkán) alapul. A szakdolgozatért a tantervben meghatározott kredit is jár, a Gyógyszerésztudományi Szakon 10.

66



A tanterv felépítése

Ha a szakdolgozat védésekor a hallgató elégtelen osztályzatot kap, záróvizsgára csak ennek kijavítása után bocsátható. A javított szakdolgozat legkorábban két hónappal a védést követően nyújtható be. A védés eredményét és rövid szöveges véleményezését is tartalmazó, a bizottság tagjai által aláírt nyomtatványt és a szakdolgozat egyik példányát az intézet vezetőjének a Tanulmányi Hivatalhoz kell eljuttatnia. Ezt a dolgozatpéldányt készítője a szóbeli záróvizsgán visszakapja. A másik példány a védést lebonyolító intézet könyvtárába kerül, és azt ott 5 évig meg kell őrizni. A sikeres védést követően a dolgozat egyik példánya az intézet / tanszék könyvtárába kerül, a másikat a Tanulmányi Hivatal közvetítésével kapja meg a hallgató a szóbeli záróvizsgáját követően.

A záróvizsga A PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szak hallgatóinak záróvizsgára történő felkészülését DR. DÉVAY ATTILA intézetigazgató docens koordinálja. A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsgára bocsátás feltételei az abszolutórium megszerzése a jelentkezést megelőző két éven belül, a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és megvédése, és a tantervben előírt kritériumkövetelmények teljesítése. A záróvizsga három részvizsgából áll az országosan szakonként egységes írásbeli tesztvizsga, gyakorlati vizsga, és szóbeli vizsga. A záróvizsga-bizottságok az Elnökön kívül 2 – 4 tagból állnak. A bizottságokat úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja külső, nem orvoskari szakember legyen. Az Elnökök személyére a KB tesz javaslatot és a Kari Tanács hagyja jóvá legfeljebb 3 évre. A Bizottság tagjait a Dékán kéri fel. A záróvizsga írásbeli (teszt) része: A felkészüléshez segítségként az „Általános gyógyszerészeti ismeretek – Egészségügyi felsőoktatási záróvizsga tesztkérdés gyűjtemények” című kiadvány áll rendelkezésre. A gyakorlati vizsga részei: receptolvasás, vényellenőrzés, adagellenőrzés, inkompatibilitások, gyógyszerkészítmény elkészítése, átadása – expedíció, felvilágosítás, a készítmény ellenőrzése, taxálás; gyógyszerek helyettesíthetősége, gyógyászati segédeszközök ismerete; homeopátiás készítmények ismerete – szakirodalom alapján.


67

Tanrend 2007/2008


A szóbeli (elméleti) vizsga szempontjai: A tételek több részből állnak. Ismertetni kell az adott gyógyszerformát, és/vagy műveletet, törzskönyvezést. A hatóanyag – kémiai ismertetése, szerkezete, azonosítása; hatástani csoportja, jellemzése, az ebből készült gyógyszerkészítmények. Gyógyhatású anyagok – a benne levő drogok ismertetése. Gyógyszertári ügyvitel, kábítószer-rendelet, szakmai ellenőrző szervezetek, törvények, jogszabályok ismerete. A záróvizsga részvizsgák érdemjegyeinek megállapítása 5 fokozatú osztályzattal történik. A részvizsgák érdemjegyei nem vonhatók össze. Sikertelen részvizsga esetén a komplex záróvizsga folytatható, megismételni csak a sikertelen részvizsgát kell. A komplex záróvizsga akkor sikeres, rá érdemjegy akkor adható, ha valamennyi részvizsga osztályzata legalább 2-es (elégséges). A komplex záróvizsga minősítését a három részvizsga és a diplomamunkáért kapott érdemjegy egyszerű számtani átlaga adja az alábbiak szerint: 4,51 – 5,00................................. jeles 3,51 – 4,50..................................... jó 2,51 – 3,50............................közepes 2,00 – 2,50......................... elégséges Javító záróvizsga a következő záróvizsga időszakában tehető. Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszünéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt később bármikor leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos záróvizsgára vonatkozó rendelkezések alapján. A gyógyszerészi oklevél átvételének feltételei Oklevelet az a hallgató kaphat, akinek záróvizsgája sikeres és a rendeletekben előírt egyéb, az oklevél megszerzéséhez szükséges követelményeket (pl. állami nyelvvizsga) teljesítette. Az oklevelet az Egyetem rektora, a Kar dékánja és a záróvizsgáztató bizottság elnöke írja alá. A diplomaátlag a teljes tanulmányi időszak alatt szerzett valamennyi kreditet eredményező vizsga érdemjegyeinek súlyozott átlaga. Diplomaátlag számításához a záróvizsga érdemjegyéhez a diplomamunka kreditjét kell hozzárendelni. A diploma magyar és latin nyelvű. A gyógyszerészek diplomáján a diplomaátlag alapján a következő minősítések egyike szerepel: 4,81 – 5,00...............................kiváló 4,51 – 4,80................................. jeles 3,51 – 4,50..................................... jó 2,51 – 3,50............................közepes 2,00 – 2,50..........................megfelelt A diplomát a feltételek teljesítését követő egy hónapon belül ünnepélyes keretek között adják át. A hallgató részére a Kar magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott minta szerint. A hallgatók kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni.

68



Tudnivalók a gyógyszerészképzés záróévfolyamáról

TUDNIVALÓK A GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS ZÁRÓÉVFOLYAMÁRÓL A gyógyszerészképzés ötödik tanévének szerkezete lényegesen eltér az előzőekétől. Első féléve a „Szakmai gyakorlat I.” 2 hónapjával veszi kezdetét, melynek időpontja augusztus–szeptember hónapok, ez része a „Szakmai gyakorlat II.”-vel a 10. szemeszter féléves gyakorlati időszakának. A 9. szemeszter októberben indul heti órarenden alapuló 12 hetes oktatás, túlnyomórészt előadásokkal, amely a szokott felépítésű. A második félévben, a „Szakmai gyakorlat II.”-ben a hallgatónak 4 hónap gyógyszertári (közforgalmú és intézeti) gyakorlaton kell résztvennie. Ennek részletes szabályai e füzet második részében találhatók meg. Gyakorlatának (gyakorlatrészeinek) helyét a vonatkozó előírások betartásával a hallgató maga választhatja meg. A szakmai gyakorlatok időpontterveiről egy, a gyakorlóhely(ek) vezetői által aláírt ún. fogadónyilatkozatot kell leadnia a Tanulmányi Hivatalban, a „Szakmai gyakorlat I.” (2 hónap) fogadónyilatkozatait legkésőbb 2006. július 13-ig, a „Szakmai gyakorlat II.” (3 + 1 hónap) fogadónyilatkozatait 2007. január 15-ig. Ez az űrlap és a hozzá melléklendő gyakorlati program a Tanulmányi Hivatalban kérhető. Szakdolgozat témaválasztás igazolása: októberi beiratkozásig a Tanulmányi Hivatalban. Gyakorlóhelyek fogadónyilatkozatainak leadása: 2007. július 13-ig és 2008. január 15-ig. a Tanulmányi Hivatalban. Szakdolgozat védése: 2008. május 1-ig, a téma szerint illetékes Intézetben. Gyakorlat elvégzésének igazolása: 2008. május 25-ig a Tanulmányi Hivatalban.

Záróvizsgák Írásbeli vizsga: az Országos Záróvizsga Bizottság későbbi közlése szerint (2008. június 03.) Gyakorlati és szóbeli vizsgák: közvetlenül az írásbeli vizsga utáni időszakban, egymást követő napokon

Gyógyszerészi V. évfolyam 2. félév (4 hónap) A kötelező szakmai gyakorlat II. összesen 4 hónap (heti 40 óra). Ebből legalább 3 hónapot közforgalmú gyógyszertárban, 1 hónapot intézeti gyógyszertárban, egyetemi gyógyszertárban kell tölteni A félév folyamán kerül sor a félév során benyújtott szakdolgozat védésére is.


69

Tanrend 2007/2008


A szakmai gyakorlatról A 10. szemeszter 6 hónapos szakmai gyakorlat elvégzésével teljesítendő. A gyakorlat I. része a 9. szemeszter előtti két hónap, a II. rész (4 hónap) a tavaszi félév folyamán teljesítendő. A gyakorlatok során 2 közforgalmú gyógyszertár is választható, az intézeti gyógyszertári gyakorlat egy helyen töltendő el. Az a hallgató, aki a 9–10. szemeszter során nem tudja teljesíteni az előírt tantervi követelményt, legkésőbb a következő évi záróvizsga elejéig köteles ezt megtenni, de eközben hallgatói jogviszonya szünetel. A gyakorlat eltölthető: akkreditált közforgalmú gyógyszertárban, intézeti gyógyszertárban. A félév tematikáját a gyakorlóhelyeknek be kell mutatni ill. átadni (lásd a következő oldalon). Ennek ismeretében minden gyakorlóhelyen az „Adatlap”-on levő fogadónyilatkozatot kell kitöltetni, melyen szerepelnie kell az akkreditációs nyilvántartásnak, a gyakorlat konkrét időpontjának, az oktató gyógyszerész nevének és szakképzettségének, valamint a tematika átvétele elismerésének és a fogadókészség kinyilvánításának. Ezeket a „Tudnivalók a gyógyszerészképzés záróévfolyamáról” részben megadott határidőig le kell adni a Tanulmányi Hivatalban. A gyakorlatok időtartama: A kötelező szakmai gyakorlat összesen 6 hónap (2 + 4) (napi 8 óra /heti 40 óra). Ebből legalább 5 (2 + 3) hónapot közforgalmú gyógyszertár(ak)ban, legalább 1 hónapot intézeti gyógyszertárban, egyetemi gyógyszertárban kell tölteni. Az egyes gyakorló gyógyszertárakban egybefüggően legalább 1 hónapot kell letölteni. (A közforgalmú gyógyszertárak száma legfeljebb 4 lehet.) A heti/napi munkaidő: 5 nap × 8 óra = 40 óra/hét. A 10. szemeszterre történt beiratkozást követően (februárban) a leckekönyv átvehető a Tanulmányi Hivatalban, s az a szemeszter végéig a hallgatónál marad. A gyakorlat (részgyakorlat) letöltését, az igazolást és a minősítést a fogadó fél (gyógyszertár) a leckekönyvben ill. a Minősítő adatlapon aláírással és pecséttel igazolja. Az igazolást (igazolásokat) tartalmazó leckekönyvet 2008. május 25-ig kell leadni a Tanulmányi Hivatalban. Elvégzendő feladatok és szempontok A nyomtatott lapon szerepel hogy a gyakorlat 6 (2 + 4) hónapos szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat I-et, azaz az első 2 hónapot közforgalmú gyógyszertárban, a szakmai gyakorlat II-őt, azaz a 4 hónapból 1 hónapot intézeti (kórházi) gyógyszertárban, 3 hónapot közforgalmú gyógyszertárban kell eltölteni. KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁRAK Feladatok I. Gyógyszerkészítés 1. Az oktató gyógyszerész felügyelete mellett ill. irányításával: a. Naponta legalább egy – egyedi magisztrális vény elkészítése összeméréstől

az expediálásig (asszisztensi munka elvégzése is!). Magisztrális vények elemző megbeszélése, adagellenőrzés. b. Laborálás elvégzése (előkészítés, összemérés, munkafolyamatok helyes sorrendben történő elvégzése, egyszerűbb gépek üzemeltetése). 70




2. Alapanyagok impleálása, az impleáló napló szabályszerű vezetése. 3. A Formulae Normales vényelőiratainak megismerése, minél több elkészítése

(pl. Supp.analg. forte).

4. Az alapkészítmények ismerete, a gyógyszertári elkészítés lehetőségei

(pl. Ung.hydrophil. nonion., Suspensio siccans).

5. Az aszeptikus munkavégzés a gyógyszertárban.

II. Gyógyszerellenőrzés 6. A beérkező gyógyszerek, kötszerek, stb. szabályszerű átvétele. 7. A beérkezett alapanyagok vizsgálata, mintavételezés szabályai. 8. A laborált készítmények analitikai ellenőrzése (pl. Alcohol. dil. 70%-,

Sirup.simplex)

9. Az alapanyagok nevezéktana (a Ph.Hg.VIII. ill. a FoNo VII: szerinti nevezéktan),

szabályos gyógyszerkönyvi teljes latin, magyar ill. rövidített neve.

10. Vizsgálatok dokumentálása

III. Gyógyszergazdálkodás 11. A gyógyszerrendelés menete. 12. Készletgazdálkodási szempontok megismerése. 13. A kábítószerekkel kapcsolatos ismeretek és teendők. 14. A selejt, a visszáru, káreset során való teendők. 15. forgalmi kivonások menete. 16. Az árváltozásokkal kapcsolatos feladatok. 17. A zárások: napi, heti, hó végi ill. OEP jelentések. 18. A retaxa jelentősége és gyakorlása. IV. Gyógyszerexpediálás 19. A gyógyszerek megismerése, csoportosításuk (erősség, keresztjelzések), helyette-

síthetőségek.

20. A vény szabályossága, alaki hiányosságok esetében a teendők. 21. Állatgyógyászati vények. 22. Homeopatiás vények, termékek. 23. A vény nélkül kapható készítmények (OTC) fogalma, ismeretek, expediálás. 24. A gyógytápszerek megismerése, csoportosításuk. 25. A gyógyszertárban forgalmazott gyógyászati segédeszközök, kötszerek ismerete,

használatuk, a megfelelő betegtájékoztatás.

26. Helyes kommunikáció a beteggel. 27. Gyógyszerreklámozás lehetősége a gyógyszertárban. 28. Gyógyszerkiadási munkát támogató informatikai felületek.

V. Ügyvitel, szakmai ismeretek 29. A gyógyszertári szakirodalom, szakmai folyóiratok ismerete (Kompendium, OGYI Közlemények, gyógyszerészet, Módszertani levelek, stb.) 30. Jogszabályok, közlönyök ismerete.


71

Tanrend 2007/2008


31. A gyógyszertári számítógépes program készségszintű elsajátítása. 32. Gyógyszertári felügyelet (ÁNTSZ), szakmai szervezetekhez kapcsolódó feladatok

(MGYK, MGYT).

VI. A közforgalmú gyógyszertár egyéb szolgáltatásai 33. Gyógyszerészi gondozás. 34. Beteginformációs rendszer, tanácsadás. 35. Lejárt, gyógyszertárba visszahozott gyógyszerek gyűjtése, helyes tárolása, ügyvi-

tel.

INTÉZETI (KÓRHÁZI) GYÓGYSZERTÁR A gyakorlat célja A záróvizsga előtt álló hallgató gyakorlati ismeretét és szemléletét kiegészíteni a gyakorlati gyógyszerészet e szakterületével. Intézeti gyógyszerellátási szakmai feladatok (gazdálkodási, gyógyszerkészítési, terápiát segítő tevékenységek) megismertetése. Feladatok I. A fekvőbeteg-intézmények struktúrájának megismerése, a gyógyszertár helye az intézményben 1. Az intézeti gyógyszerellátásra vonatkozó jogszabályok megismerése. A fekvőbetegellátás és gyógyszer-finanszírozás jelenlegi rendszere, támogatási kategóriák, betegségcsoportok szerinti támogatás tanulmányozása. II. A gyógyszertár felépítése és működése 2. A kórház osztályainak kapcsolata a gyógyszertárral. 3. A gyógyszertár ellenőrzési tevékenysége az osztályokon a gyógyszerfelhasználás

nyilvántartás, tárolás szempontjából.

4. Intézeti gyógyszerellátásra vonatkozó jogszabályok.

III. A gyógyszertárban folyó sajátos gyógyszerkészítési folyamatok elvégzése oktató gyógyszerész irányításával 5. A hallgató a munkafolyamatokba a különböző részlegeken aktívan vegyen részt. A speciális részlegeken, osztályokon (infúziós labor, galenusi labor) az eszközök megismerése, üzemeltetése (felügyelettel). 6. A kórházi ellátáshoz nélkülözhetetlen galenikumok (FoNo VII. szerinti alapkészítmények) infúziós oldatok, dializáló oldatok, dezinficiensek előállításának feltételeinek megismerése, gyakorlati előállításuk, analitikai és mikrobiológiai ellenőrzésük, raktározásuk. 7. Infúzió keverékek előállítása (citosztatikus-, tápláló-). 8. Speciális receptúrai készítmények, egyedi előiratok megismerése, elkészítése, öszszehasonlításuk a hivatalos előiratokban (FoNo VII., Manuale Pharmaceuticum) szereplő összetételekkel. Különös figyelmet kell fordítani az inkompatibilitást mutató előiratok helyes elkészítésére, akár fizikai, kémiai, ill. farmakológiai összeférhetetlenségről van szó.

72




IV. A gyógyszertár gazdálkodási feladataiban való részvétel 9. Hazai törzskönyvezett gyógyszerek, gyógytápszerek, kötszerek, gyógyászati segédeszközök, táptalajok, vérkészítmények, fertőtlenítőszerek, vegyszerek labordiagnosztikumok, röntgen-kontrasztanyagok részletes tanulmányozása tekintettel a csak intézeti felhasználásúakra vonatkoztatva. 10. Gyógyszerrendelések előkészítése, lebonyolításának lehetőségei (on-line). 11. A gyógyszergyártókkal és a gyógyszer-nagykereskedőkkel tartott kapcsolatok tanulmányozása. 12. Külön keretes és külföldi gyógyszerek beszerzésének ismerete. A kábítószerek kezelésének ismerete, követve egészen a betegig. 13. Optimális, a biztonságos gyógyszerellátást biztosító gyógyszerkészletek (gyógyszertári és osztályos) kialakítása. 14. Jövedéki tevékenység az intézeti gyógyszertárban. V. A gyógyszertár részvétele a terápiában 15. Tanulmányozandó a gyógyszertár információs tevékenysége. 16. Protokollok megismerése. Gyógyszerterápiás bizottság célja, szerepe és működése. 17. A nyilvántartások tanulmányozása a gyógyszerkipróbálások dokumentációiról,

klinikai gyógyszerkipróbálások intézeti gyógyszertárra vonatkozó feladatai, vonatkozó jogi szabályozás ismerete.

VI. A gyógyszertár és a klinikai labor kapcsolata 18. A laboratóriumi diagnosztikumokban alkalmazott reagensek ismerete, előállítási módjuk. 19. Biológiai minták kezelése, rutin vizsgálatok spektruma-normál értékek ismerete. 20. Esetleg speciális tevékenység (gyógyszerszint mérés). VII. Gyógyszertári szakirodalom 21. Szakkönyvek és folyóiratok ismerete, elérhetőségük. 22. Gyógyszerterápiás szempontból ajánlott adatbázisok elérhetőségének ismerete (internet, intranet). VIII. A minőségbiztosítás rendszer ismerete 23. A kórházi minőségbiztosítás, ezen belül kiemelten az intézeti gyógyszertár feladatainak, munkafolyamatainak minőségbiztosítási rendszerének megismerése.

A szakdolgozat A szakdolgozat szokásos terjedelme: 20 – 40 gépelt oldal, 12-es betűméret, egyes sorköz, margó minden oldalon 2,5 cm. Javasolt beköttetni, esetleg lefűzni. Fedőlapján feltüntetendő a munka címe, a készítő neve és az évszám. A belső címlapon az alábbi adatokat kell szerepeltetni: a dolgozat címe a konzulens neve és beosztása a témát meghirdető intézet/tanszék neve


73

Tanrend 2007/2008


a hallgató neve évszám A dolgozatot két példányban az előírt határidőre a téma szerint illetékes intézetbe/tanszékre kell benyújtani, a Tanulmányi Hivatalon kérhető két „értékelő lappal” együtt. A védés időpontját az illetékes intézet vezetője tűzi ki. A sikeres védést követően a dolgozat egyik példánya az intézet/tanszék könyvtárába kerül, a másikat a Tanulmányi Hivatal közvetítésével kapja meg a hallgató a szóbeli záróvizsgáját követően.

Záróvizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalók A záróvizsga írásbeli része A felkészüléshez segítségként az „Általános gyógyszerészeti ismeretek – Egészségügyi felsőoktatási záróvizsga tesztkérdés gyűjtemények” című kiadvány áll rendelkezésre. A gyakorlati vizsga részei Több vényre vonatkozóan: receptolvasás, vényellenőrzés, adagellenőrzés, inkompatibilitások, gyógyszerkészítmények elkészítése, átadása – expediálás, felvilágosítás, taxálás; gyógyszerek helyettesíthetősége; gyógyászati segédeszközök ismerete; homeopátiás készítmények ismerete– szakirodalom és a Gyógyszerkönyv alapján. Megjegyzés a záróvizsga gyakorlati és elméleti részére két egymást követő napon kerül sor. Elméleti (szóbeli) vizsga szempontjai A tételek több részből állnak. Ismertetni kell az adott gyógyszerformát, és/vagy műveletet, törzskönyvezést. A hatóanyag – kémiai ismertetése, szerkezete, azonosítása; hatástani csoportja, jellemzése, az ebből készült gyógyszerkészítmények. Gyógyhatású anyagok – a benne levő drogok ismertetése. Gyógyszertári ügyvitel, kábítószer-rendelet, szakmai ellenőrző szervezetek, törvények, jogszabályok ismerete. A szóbeli vizsgára történő felkészülést segíti a három érintett intézet (szakterület) alábbiakban közölt vizsga-téma felsorolása (a konkrét tételcímek ezekkel nem szükségszerűen egyeznek). A gyógyszerész szóbeli záróvizsga tantárgyainak vizsgatémái GYÓGYSZERHATÁSTAN 1. A gyógyszerhatások mechanizmusainak általános jellemzése 2. A koncentráció-okkupancia, illetve a dózis-hatás görbék analízise 3. A kombinatív gyógyszerhatások gyakorlati jelentősége 4. A gyógyszerek felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiürülésének gyakorlati aspektusai 5. A farmakokinetikai paraméterek gyakorlati jelentősége 6. A gyógyszerek hatásait befolyásoló tényezők 74




7. A gyógyszermellékhatások gyakorlati jelentősége 8. A gyógyszerinterakciók gyakorlati jelentősége 9. A gyógyszerfejlesztés folyamata 10. A perifériás kolinerg neurotranszmissziót serkentő gyógyszerek 11. A perifériás kolinerg neurotranszmissziót gátló gyógyszerek 12. A perifériás adrenerg neurotranszmissziót serkentő gyógyszerek 13. A perifériás adrenerg neurotranszmissziót gátló gyógyszerek 14. Az ioncsatornákra ható gyógyszerek 15. A perctérfogatot befolyásoló gyógyszerek 16. A perifériás ellenállást befolyásoló gyógyszerek 17. A központi idegrendszeri GABA-erg és kolinerg neurotranszmisszióra ható szerek 18. A központi idegrendszeri dopaminerg neurotranszmisszióra ható szerek 19. A központi idegrendszeri adrenerg és szerotoninerg neurotranszmisszióra ható sze-

rek

20. Az opioid analgetikumok farmakológiájának gyakorlati vonatkozásai 21. A ciklooxigenáz-gátló szerek farmakológiájának gyakorlati vonatkozásai 22. A gyógyszerabúzus gyakorlati aspektusai 23. A vér farmakológiai aspektusai 24. A helyi hormonok (autakoidok) farmakológiai aspektusai 25. A légzőrendszerre ható szerek farmakológiájának gyakorlati vonatkozásai 26. Az emésztőrendszerre ható szerek farmakológiájának gyakorlati vonatkozásai 27. A szteroid hormonok farmakológiai aspektusai 28. A pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy és a hasnyálmirigy farmakológiai aspektusai 29. A DNS-szintézisre ható antibakteriális szerek 30. A fehérjeszintézisre ható antibakteriális szerek 31. A sejtfalszintézisre ható antibakteriális szerek 32. A nem-bakteriális infekciók kezelésére használt szerek 33. A daganatellenes szerek farmakológiájának gyakorlati vonatkozásai 34. Az immunrendszer farmakológiai aspektusai

GYÓGYSZERÜGYI ISMERETEK A negyven tétel közül a vizsgán két tételt kell kidolgozni, majd ismertetni. 1. A magyar egészségügy szervezeti felépítése. 2. Társadalombiztosítási rendszerek. 3. A hazai gyógyszerellátási rendszer felépítése és szabályozása. Közforgalmú, fiók, kézi és intézeti gyógyszertárak feladatai és létesítésének feltételei. 4. Az egészségügyi ellátás és a gyógyszerellátás jogszabályi alapjai, hazai felépítése. A gyógyszertárak működésének személyi és tárgyi feltételei, szakmai ügyviteli munkái, szolgáltatási rendje. 5. A gyógyszerek forgalomba hozatalával kapcsolatos tevékenységek ismertetése. A törzskönyvezés jelentősége, tartalma. Az Európai Unió törzskönyvezési rendszere, követelményei. 6. Gyógyszerkönyvek és szabványos vényminta-gyűjtemények történeti kialakulása és szerepük a gyógyszerészetben. A farmakon gyógyszerré válásának történeti fejÁltalános Orvostudományi Kar

75

Tanrend 2007/2008

7.

8. 9. 10. 11. 12.

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

76


lődése, farmakológiai hatások és terápiás alkalmazás (hatásosság, hatékonyság, terápiás érték, terápiás indikáció). A gyógyszerellátás szervezési és minőségbiztosítási szempontjai és szabályai. Gyógyszer és gyógyszerellátás minőséggel kapcsolatos fogalmai, kötöttségei. Gyógytermékek és egyéb gyógyászati termékek engedélyezése, forgalmazása. Az ÁNTSZ hatásköre, szervezeti felépítése, intézményeinek rendszere. Állatgyógyászat és humán gyógyászat kapcsolatának gyógyszerészeti vonatkozásai. Az egészségügy és gyógyszerészet nemzetközi szervezetei. A gyógyszerüggyel kapcsolatos országos intézetek és feladataik. Hazai állategészségügy és szervezete. A gyógyszerek rendelésének és expediálásának szabályai. A kábítószer fogalma, rendelésének és expediálásának szabályai. Az Egységes Kábítószer Egyezmény. Betegjogok gyógyszerügyi vonatkozásai. Fogyasztóvédelem és gyógyszerügyi vonatkozásai. Gyógyszerkészítmények, gyógyszerhatóanyagok minőségi problémáival kapcsolatos gyógyszerészi feladatok. Iparjogvédelem és szerzői jog gyógyszerügyi vonatkozásai. Gyógyszerek, hatóanyagok szabadalmaztatási eljárásai és jogi keretei. Farmakoökonómia alapelvei, célja, módszertana, főbb metodikái. Egészséggazdaságtan. Életminőség vizsgálatok. Gyógyszerár kialakulása, elemei. Gyógyszerkiadásokat jellemző adatok. Hazai gyógyszerártámogatási rendszer. Szakmai irányelvek, protokollok, szakmai kompetenciák értelmezése, tartalmi és jogi különbözőségei. Gyógyszer-támogatási kiadások korlátozásának módszerei. Gyógyszer és gyógyszertári marketing. Betegegyüttműködés (compliance). Az egészségügy és gyógyszerellátás mint piac működésének jellemzői. Gyógyszerválasztás motivációi; ezt befolyásoló technikák. Hazai és nemzetközi egészségügyi és gyógyszerfelhasználási arányok, tendenciák. Öngyógyítás és öngyógyszerezés területei, szempontjai, gyógyszerészeti vonatkozásai. Gyógyszerészi gondozás kialakulása, szerepe és kompetenciái. Gyógyszerészi gondozás főbb szakterületei, tartalmi elemei. Gyógyszerészi gondozás a fájdalomcsillapítás és banális (megfázás, hányinger, hányás, hasmenés) megbetegedések gyógykezelésekor. Gyógyszerészi gondozás a nem bakteriális eredetű légúti megbetegedéseknél. Gyógyszerészi gondozás a cukorbetegek gyógykezelésekor. Gyógyszerészi gondozás a hipertóniás betegek gyógykezelésekor. Gyógyszerészi gondozás speciális szempontjai (terhesség, szoptatás, gyermekkor, időskor). Citosztatikus terápia gyógyszerészeti vonatkozásai. Táplálásterápia gyógyszerészeti vonatkozásai (per os és parenterális táplálás). Infektológia gyógyszerészeti szempontjai, gyógyszerészi gondozási vonatkozásai. Gyógyszermellékhatások értelmezése, kategorizálása, bejelentési rendszere. A gyógyszerész szerepe és feladatai az egészségmegőrzésben. Az egészségnevelés módszertana. Gyógyszerismertetés. A gyógyszerfelhasználás szakmai elemzése (gyógyszerutilizáció), metodikái. Pécsi Tudományegyetem



33. Kórházi és klinikai gyógyszerészet szakmai feladatai. Intézeti gyógyszerellátási

metodikák. Formulária menedzsment.

34. Bizonyítékokon alapuló orvoslás és gyógyszerészet. 35. Bizonyítékokon alapuló gyógyszerértékelés. Objektív gyógyszerértékelés paramé-

tereinek képzése, jelentésük.

36. Gyógyszerértékelés metodikái szakmai alapokon és gazdasági irányultsággal. 37. Gyógyszerek összehasonlító elemzése, helyettesítések alapjai, egyenértékűségi kö-

vetelmények. Gyógyszerek helyettesítése expediáláskor.

38. Optimalizált gyógyszerválasztás és használat kialakulása, tartalmi elemei, indo-

koltsága. Gyógyszerek reklámozása, szakmai promóciója, promóciós anyagok értékelésének alapjai. 39. Gyógyszerészi kommunikáció alapelvei. Beteg és fogyasztói magatartástípusok. 40. Egészségügyi és informatikai programok jellemzése, gyógyszerészeti követelmények meghatározása. Felkészüléshez különösen ajánlott irodalom: Előadások, szemináriumok, gyakorlatok kiadott írásos anyagai (http://dynamic.aok.pte.hu/intranet/tananyagok_lista.lasso?fi2=50) Vincze Zoltán (szerk.): Gyógyszerügyi szervezéstan, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004. Vincze Zoltán, Kaló Zoltán, Bodrogi József: Bevezetés a farmakoökonómiába, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001. Soós Gyöngyvér (szerk.): Gyógyszerészi gondozás, MGYT, Budapest, 2004. Kosztolányi György – Decsi Tamás: A bizonyítékon alapuló orvoslás tankönyve, PTE OEC Nyomda, Pécs, 2002. Felkészüléshez ajánlott irodalom: Dinya Elek (szerk.): Humán gyógyszerfejlesztés, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. Gulácsi László (szerk.): Egészség-gazdaságtan, Medicina Könykiadó Rt., Budapest, 2005. Regdon Géza: Gyógyszerészet története és gyógyszerészeti alapismeretek, Egyetemi jegyzet, Szeged, 1992. Dr. Hajdú József (szerk.): Gyógyszerészi jogi alapismeretek, Egyetemi Jegyzet, Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, 1999. Kornai János: Az egészségügy reformjáról, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1998. Szabóné Streit Mária: Gyógyszermarketing, Medicina, Budapest, 1999. Oroszi Sándor: A makroökonómia alapvető elméletei, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1992. Dr. Kékes Ede, Dr. Surján György, Dr. Balkányi László, Dr. Kozmann György: Egészségügyi informatika, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000.


77

Tanrend 2007/2008


GYÓGYSZERTECHNOLÓGIA 1. A gyógyszer szervezetbe juttatásának lehetőségei, adagolási módok. 2. A biofarmácia alapjai, farmakokinetikai modellek. 3. Hatóanyag leadás gyógyszertechnológiai jelentősége, vizsgáló módszerek, kinetikai modellek. 4. Hatóanyag leadás és felszívódás hatástartamának szabályozása. 5. A biohasznosíthatóság gyógyszertechnológiai jelentősége. 6. A gyógyszerforma tervezés. 7. Gyógyszertörzskönyvezés, technológiai eljárások dokumentálása 8. Gyógyszertechnológiai interakciók, inkompatibilitások, gyógyszeres oldatok elkészítésének irányelvei. 9. A gyógyszerkészítményekkel szemben támasztott minőségi követelmények. 10. Keverés, diszpergálás. 11. Hőközlés. 12. Bepárlás, desztillálás. 13. Szűrés, ülepítés, centrifugálás. 14. Kivonás, préselés. Gyógyszeres kivonatok tinktúrák. Főzetek, forrázatok. 15. Oldás elmélete, oldékonyság és oldódás elősegítése, oldatkészítés, oldószerek. 16. A gyógyszertechnológia reológiai alapjai. 17. Cseppek, orrcseppek, fülcseppek 18. Szemcseppek fogalma és gyógyszertechnológiája. 19. Aszeptikus gyógyszerkészítés. 20. Steril gyógyszerkészítmények, injekciók, infúziók. 21. Infúziós készítmények csoportosítása; volumenpótló infúziók; keverék infúziók; Parenterális táplálás/tápláló infúziók. 22. Sterilezés művelete. 23. Szemcseméret meghatározási módszerek. 24. Emulzió elméleti alapja és felhasználása. 25. Emulgensek, (szerkezet, felosztás, követelmény, csoportosítás), HLB fogalma. 26. Szuszpenzió elmélete és gyakorlati szempontjai. 27. A kenőcs, mint gyógyszerforma. 28. Hidrogélek, szemkenőcsök, paszták. 29. Kúpkészítés technológiája, segédanyagok. 30. A szárítás művelete. 31. Liofilizálás és a porlasztásos szárítás. 32. A kristályosítás művelete és elvi alapjai. 33. A fluidizáció művelete. 34. Aprítás és szitálás művelete. 35. Porok, porkeverékek, hintőporok. 36. Granulálás művelete. 37. Granulálás és tablettázás segédanyagai. 38. Tablettázás – gyógyszertechnológiai szempontok. 78




39. Mikropelletezés. 40. Drazsírozás. 41. Gyógyszeres kapszulák. 42. Gyógyszerek stabilitásvizsgálata. 43. Hagyományos hatóanyag-leadású gyógyszerformák. 44. Pezsgő gyógyszerkészítmények. 45. Nyújtott hatóanyag-leadású gyógyszerkészítmények. 46. Késleltetett hatóanyag-leadású gyógyszerkészítmények. 47. Szakaszos hatóanyag-leadású gyógyszerkészítmények. 48. Célzott gyógyszerhatás biztosítása. 49. Molekuláris kapszulázás. 50. Liposzómák, kochleátok. 51. Aeroszolok és inhalaszolok. 52. A gyógyszerek csomagolása. 53. Sebészeti kötözőszerek. 54. Állatgyógyászati készítmények. 55. Minőségbiztosítás a gyógyszerkészítésben. 56. A helyes gyógyszergyártási gyakorlat (GMP) 57. Validálás.


79

Tanrend 2007/2008


AJÁNLOTT TANTERV

1. SZEMESZTER ............................................................................................. 81 2. SZEMESZTER ............................................................................................. 82 3. SZEMESZTER ............................................................................................. 83 4. SZEMESZTER ............................................................................................. 84 5. SZEMESZTER ............................................................................................. 85 6. SZEMESZTER ............................................................................................. 86 7. SZEMESZTER ............................................................................................. 87 8. SZEMESZTER ............................................................................................. 88 9. SZEMESZTER ............................................................................................. 89 10. SZEMESZTER ........................................................................................... 90

Ezen tanrend csak a kötelező tantárgyakat és a kritérium követelményeket tartalmazza. Az elektív és fakultatív tantárgyak a www.aok.pte.hu honlapon, a Tanulmányi Hivatal – Kiadványok menüpont alatt érhetőek el.

80


Cím


Elsősegélynyújtás

OGRELS

Összesen

DR. TAKÁTS ZSUZSANNA

Latin nyelv és gyógyszerészeti terminológia

OGRLAT DR. TERNÁK GÁBOR

TÉCZELY TAMÁS

Testnevelés 1.

OGRTE1

KRITÉRIUM KÖVETELMÉNYEK – – –

Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet Infektológiai, Katasztrófaorvostani és Oxyológiai Intézet

–

–

–

–

–

1

Mozgástani Intézet

Orvosi Biológiai Intézet

IFJ. DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY

Molekuláris sejtbiológia 1.

OGAMB1

Biofizikai Intézet

Fizika – Biofizika 1.

OGAFI1

DR. NYITRAI MIKLÓS

Biomatematika 1.

OGABM1

Gyógyszerészi Kémiai Intézet Bioanalitikai Intézet

DR. PERJÉSI PÁL

Általános és szervetlen kémia 1.

OGAAL1

Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

DR. KILÁR FERENC

DR. OHMACHT RÓBERT

Analitikai kémia 1.

OGAAN1

Intézet

–

–

–

–

–

–

–

–

Előfeltétel 2

–

–

–

–

–

–

–

–

3

0

28

28

12

28

28

28

42

168 194

14

0

0

42

28

28

28

28

14

28

28

24

0

0

aláírás aláírás

0

6

4

4

5

aláírás

84 koll

56 koll

56 koll

70 koll

5

14 HÉT

70 koll

Σ

44 406

0

0

0

30

0

0

14

0

Óraszám Ea. Gy. Sz.

Köv.

ALAPOZÓ MODUL

Oktató

Kredit

1. SZEMESZTER

Kód

Tanulmányi információk Ajánlott tanterv

81

Cím

82

Biomatematika 2.

Fizika – Biofizika 2.

Fizikai kémia 1.

Molekuláris sejtbiológia 2.

OGABS2

OGAFI2

OGAFK1

OGAMB2

Összesen

OGRTE2

Testnevelés 2.

KRITÉRIUM KÖVETELMÉNYEK

DR. RÉKÁSI ZOLTÁN

Anatómia, szövettan és fejlődéstan 1.

OGAAF1

Orvosi Biológiai Intézet

IFJ. DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY


TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszék

DR. NAGY GÉZA

TÉCZELY TAMÁS

OGAAL1

Biofizikai Intézet

DR. NYITRAI MIKLÓS

OGRTE1

OGAMB1

OGAFI1

Bioanalitikai Intézet

DR. KILÁR FERENC

OGABM1

OGAMB1

OGAAN1


DR. OHMACHT RÓBERT

Analitikai kémia 2.

OGAAN2 Anatómiai Intézet

OGAAL1

Gyógyszerészi Kémiai Intézet

DR. PERJÉSI PÁL

Általános és szervetlen kémia 2.

1

OGAAS2

Intézet

–

–

OGABM1

–

–

OGRLAT

OGAAL1

–

Előfeltétel 2

–

–

–

–

–

–

–

–

3

28

12

0

28

28

14

42

0

168 194

0

28

28

28

28

28

28

28

fkj

28

aláírás

56 szig

28 koll

56 szig

56 koll

42

70 szig

24

0

4

2

4

4

3

5

2

14 HÉT

28 szig

Σ

44 364

0

16

0

0

0

0

0

0

Óraszám Ea. Gy. Sz. Köv.

ALAPOZÓ MODUL

Oktató

Kredit

2. SZEMESZTER

Kód

Tanrend 2007/2008 Gyógyszerésztudományi Szak


Cím


Összesen

OGRTE3

Testnevelés 3.

KRITÉRIUM KÖVETELMÉNYEK TÉCZELY TAMÁS


DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ Élettani Intézet

Élettan 1.

OGOEL1


IFJ. DR. GALLYAS FERENC

Biokémia 1.

OGOBA1

BIOLÓGIAI ÉS ORVOSI ELMÉLETI ISMERETEK MODUL

–

OGAFB2

OGAHA2 felvétele

OGRTE2

OGAAK1

OGAAK1

OGAAS1

–

–

–

Előfeltétel 2

OGAMB1

OGAAS1

Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet

DR. HIDEG KÁLMÁN

Szerves kémia 1.

OGASV1

OGAFK1


DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

Kolloidika 1.

OGAKD1

OGAFK1


DR. NAGY GÉZA

Fizikai kémia 2.

OGAFZ2

OGAHA1 OGAMB2

DR. MOLNÁR PÉTER

Farmakobotanika 1.

OGAGN1

Anatómiai Intézet

1

Farmakognóziai Intézet


Anatómia, szövettan és fejlődéstan 2.

OGAHA2

Intézet

–

–

–

–

–

–

–

–

3

28

28

0

42

0

42

14

28

224 182

0

70

42

42

28

0

14

28

fkj

fkj

28

aláírás

98 koll

56 koll

84 koll

28 koll

42

28

0

7

4

6

2

3

2

4

14 HÉT

28 koll

56

Σ

14 420

0

0

14

0

0

0

0

0


Köv.

ALAPOZÓ MODUL

Oktató

Kredit

3. SZEMESZTER

Kód


83

Cím

84 DR. KILÁR FERENC DR. HIDEG KÁLMÁN DR. OHMACHT RÓBERT

Műszeres analitika

Szerves kémia 2.

Analitikai kémia 2.*

OGAMUA

OGASK2

OGAAN2

Gyógyszerügyi ismeretek 1.

TÉCZELY TAMÁS DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR

Testnevelés 4.

Angol/német szaknyelvi záróvizsga

OGRTE4

OGRAZV

* Csak a 2007/2008-as tanévben.

Összesen

DR. MAYER KLÁRA

Szakmai gyakorlat 1.

OGRSG1


OGGGI1

PROF. DR. BOTZ LAJOS

Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet


Gyógyszertechnológiai Intézet

Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár


Élettan 2.

OGOEL2

SZAKTUDOMÁNYI ISMERETEK MODUL


Biokémia 2.


Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

Bioanalitikai Intézet


OGOBK2


DR. MOLNÁR PÉTER

Farmakobotanika 2.

OGAGN2

Intézet

–

OGRTE3

OGGGI1 felvétele

OGAMB2

OGOEL1

OGOBA1

OGAAK1

OGASV1

OGAFB2

OGAGN1

1

–

–

–

–

–

–

OGAAS1

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

OGALAT

3

OGAAN2 felvétele

Előfeltétel 2

0

28

0

42

42

42

14

0

28

252 356

0

0

0 160

28

70

42

42

28

28

14

fkj

aláírás alá0 28 írás alá0 0 írás 14 622

28

98 szig

56 szig

84 szig

84 szig

70 koll

31

0

0

0

2

7

4

5

6

5

2

14 HÉT 28 koll

Σ

0 160

0

0

14

0

0

0

0


ALAPOZÓ MODUL

Oktató

Kredit

4. SZEMESZTER

Kód



Cím


Élettan 1.*

Mikrobiológia 1.

OGOEL1

OGOMI1

Gyógyszerészi kémia 1.

Gyógyszertechnológia 1.

OGGGK1

OGGGT1


Összesen

Farmakognózia 1.

OGGFG1


Az immunológia alapjai

OGOIMM

Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

DR. DÉVAY ATTILA

DR. PERJÉSI PÁL

DR. MOLNÁR PÉTER

DR. PÁL TIBOR

OGAGNT OGAMUA OGAFK2

Gyógyszerészi Kémiai Intézet Gyógyszerészi Kémiai Intézet

OGALAT

OGASK2

–

OGOBK2

OGAFB2

OGAHA2 felvétele OGAMB2

OGOBK2

Előfeltétel 2

OGAMB2

1


Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet


DR. NÉMETH PÉTER

Intézet

–

OGOBK2

–

–

–

–

3

70

56

42

0

28

0

210 196

28

28

28

28

70

28

98 koll

84 koll

70 koll

28 koll

98 koll

29

7

6

5

2

7

2

14 HÉT

28 koll

Σ

0 406

0

0

0

0

0

0


Köv.


Oktató

Kredit

5. SZEMESZTER

Kód


85

Cím

86

Mikrobiológia 2.

OGOMI2

DR. DÉVAY ATTILA


OGGGT2



Összesen

OGRSG2 DR. MAYER KLÁRA

DR. PERJÉSI PÁL


OGGGK2


DR. MOLNÁR PÉTER

Farmakognózia 2.

DR. PÁL TIBOR

OGGGT1


OGRSG1

OGGGK1



OGGFG1

OGOMI1

OGOEL1

1


Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet


OGGFG2


Élettan 2.*

OGOEL2

Intézet

–

OGGGK1

OGGGT1

–

–

–

Előfeltétel 2

–

OGAFB2

–

–

–

–

3

70

56

42

28

28

182 384

0 160

28

28

28

28

70

0 566

aláírás

98 koll

84 koll

70 szig

56 koll

29

0

7

6

5

4

7

14 HÉT

98 szig

Σ

0 160

0

0

0

0

0



Oktató

Kredit

6. SZEMESZTER

Kód



Cím

Kórélettan

Általános Orvostudományi Kar OGOBK2 OGGGT2 OGGGI1 OGOBK2 OGOEL2

Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Gyógyszertechnológiai Intézet Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Orvosi Népegészségtani Intézet

DR. BARTHÓ LORÁND DR. DÉVAY ATTILA PROF. DR. BOTZ LAJOS DR. SZOLCSÁNYI JÁNOS DR. EMBER ISTVÁN

Gyógyszerhatástan 1.



Klinikai ismeretek 1.

Közegészségtan 1.

OGGGH1

OGGGT3

OGGGI2

OGGKI1

OGGKE1

Összesen

OGGGK2


OGOEL2

DR. PERJÉSI PÁL

Kórélettani és Gerontológiai Intézet


DR. SZÉKELY MIKLÓS

1

OGGGK3


OGOKOR

Intézet

OGOMI2

OGOEL2

OGGGT2

OGGGK2

OGOEL2

OGGGT2

–

Előfeltétel 2

–

–

–

–

OGGGK2

–

–

3

0

0

0

70

0

56

0

224 126

28

28

28

28

28

42

42

28 koll

28 koll

42 koll

98 koll

56 koll

98 koll

30

2

2

3

7

4

7

5

14 HÉT

70 koll

Σ

70 420

0

0

14

0

28

0

28


Köv.


Oktató

Kredit

7. SZEMESZTER

Kód


87

Cím

88





Közegészségtan 2.

OGGGH2

OGGGT4

OGGGI3

OGGKI2

OGGKE2

Összesen

OGSSG3


SZIGORLÓ MODUL


OGGGK4

OGGGI2 OGGKI1 OGGKE1

Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Orvosi Népegészségtani Intézet

PROF. DR. BOTZ LAJOS DR. SZOLCSÁNYI JÁNOS

DR. MAYER KLÁRA

OGGGK3

OGGGT3


DR. DÉVAY ATTILA


OGGGH1

Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

DR. BARTHÓ LORÁND

DR. EMBER ISTVÁN

OGGGK3


1

DR. PERJÉSI PÁL

Intézet

OGGGT3

–

–

OGGGT3

OGGGK3

OGGGK3

OGGGT3

Előfeltétel 2

–

–

–

OGGGH1

OGGGH1

OGGGT3

–

3

12

14

18

70

0

56

168 490

0 320

28

28

28

28

28

28

68 726

fkj

56 koll

42 koll

70 koll

98 szig

56 koll

33

4

4

3

5

7

4

6

14 HÉT

84 szig

Σ

0 320

16

0

24

0

28

0



Oktató

Kredit

8. SZEMESZTER

Kód



Cím


Klinikai farmakológia


Toxikológia

Biofarmácia

OGGKFA

OGGKI3

OGGTOX

OGGBFC

Klinikai laboratóriumi vizsgálatok

OGGKLV

Elsősegélynyújtás*


Összesen

OGRELS


Gyógyszerészi biotechnológia

OGGGBT

OGGGSG

OGGSTV


OGGGH3

Gyógyszertabilitásvizsgálatok fizikai-kémiai alapjai Gyógyszerinterakciók és szakinformatika jelentősége a gyógyszerkutatásban


OGGGI4

Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár

Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Gyógyszertechnológiai Intézet Gyógyszerészi Kémiai Intézet

DR. TERNÁK GÁBOR

DR. NÉMETH PÉTER

Honvéd, Katasztrófaorvostani és Oxyológoiai Intézet

Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Laboratóriumi Medicina DR. KŐSZEGI TAMÁS Intézet


DR. PERJÉSI PÁL

DR. DÉVAY ATTILA

DR. SZOLCSÁNYI JÁNOS DR. GREGUS ZOLTÁN

DR. PINTÉR ERIKA

PROF. DR. BOTZ LAJOS DR. BARTHÓ LORÁND

Intézet

–

OGOKOR

OGOIMM

–

OGOIMM

OGGGH2

OGGGT4

–

OGGKI2

–

–

–

–

– OGGGH2

–

–

–

OGGGT4

–

3

OGGGH3 felvétele

–

OGGGK4

–

Előfeltétel 2

OGAMB2

OGGGI3

OGGGK4

OGGGT4

OGGGK4

OGGKI2

OGGGH2

OGGGH2

OGGGI3

1

146

14

0

0

0

0

0

24

36

24

24

24

0

24

24

24

24

24

0

0

0

24

0

14

24

24

24

24

24

aláírás

fkj

fkj

fkj

fkj

fkj

24 koll

36 koll

24 koll

48 szig

25

0

2

2

2

2

2

2

3

2

4

4

12 HÉT

48 szig

Σ

24 144 314

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

24


Köv.


Oktató

Kredit

9. SZEMESZTER

Kód


89

Cím

90

Összesen

OGSSG4

Szakmai gyakorlat 4. DR. MAYER KLÁRA


Intézet

OGSSG3

1

–

Előfeltétel 2

–

3

0 640

0 640

Σ

0 640

0 640


fkj

18

18

16 HÉT

Köv.

SZIGORLÓ MODUL

Oktató

Kredit

10. SZEMESZTER

Kód




A 2007/2008. tanév időbeosztása

A 2007/2008. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA Szorgalmi időszak I. félév I – IV. évfolyam

V. évfolyam

II. félév I – V. évfolyam I – IV. évfolyam V. évfolyam

2007. szeptember 03. – 2007. szeptember 07. (regisztrációs hét) 2007. szeptember 10. – 2007. december 14. (14 hét szorgalmi időszak) 2007. augusztus 01. – 2007. szeptember 30. (2 hónap gyakorlat) 2007. október 01. – 2007. december 21. (12 hét szorgalmi időszak) 2008. január 28. 2008. február 04. 2008. február 04.

– – –

2008. február 01. (regisztrációs hét) 2008. május 16. (14 hét szorgalmi időszak) 2008. május 23. (16 hét szorgalmi időszak)

Vizsgaidőszak I. félév I – IV. évfolyam V. évfolyam

2007. december 17. – 2007. december 27. –

II. félév I – III. évfolyam 2008. május 19. – és 2008. augusztus 18. – IV. évfolyam 2008. május 19. –

2008. február 01. (7 hét) 2008. február 01. (6 hét) 2008. június 27. 2008. augusztus 29. (8 hét) 2008. július 11. (8 hét)

Záróvizsgák Írásbeli vizsgák:

Záróvizsga Bizottság határozza meg az időpontokat (május vége – június eleje) 2008. június 03. Szóbeli és gyakorlati vizsgák: az írásbeli vizsgát követő napokban. 2008. június 09. – 10. Nyári szakmai gyakorlatok I – III. évfolyam 2008. júl. 07. – 2008. aug. 01. ill. 2008. aug. 04. – 2008. aug. 29. Tavaszi szünet I – IV. évfolyam 2008. március 17. – 2008. március 21. (Húsvét előtti hét) V évfolyam Nincs tavaszi szünet! Az évfolyam alatt a mintatantervi évfolyam értendő. A regisztrációs héten történik a kurzus felvétel és leadás. Február 02. – 03. (szombat – vasárnap 9:00 – 15:00 a Tanulmányi Hivatal ügyeletet tart) Általános Orvostudományi Kar

91

Tanrend 2007/2008


2007/2008. TANÉV – SZORGALMI IDŐSZAK 1. félév I – IV. évfolyam 2007. szeptember 03 – 07. regisztrációs hét 1. hét 2007. szept. 10. – 14.

2. hét 2007. szept. 17. – 21.

3. hét 2007. szept. 24. – 28.

4. hét 2007. okt. 01. – 05.

5. hét 2007. okt. 08. – 12.

6. hét 2007. okt. 15. – 19.

7. hét 2007. okt. 22. – 26.

8. hét 2007. okt. 29. – nov. 02.

9. hét 2007. nov. 05. – 09.

10. hét 2007. nov. 12. – 16.

11. hét 2007. nov. 19. – 23.

12. hét 2007. nov. 26. – nov. 30.

13. hét 2007. dec. 03. – 07.

14. hét 2007. dec. 10. – 14.

V. évfolyam 2007. augusztus 01 – szeptember 30. 2 hónap gyakorlat 1. hét 2007. okt. 01. – 05.

2. hét 2007. okt. 08. – 12.

3. hét 2007. okt. 15. – 19.

4. hét 2007. okt. 22. – 26.

5. hét 2007. okt. 29. – nov. 02.

6. hét 2007. nov. 05. – 09.

7. hét 2007. nov. 12. – 16. 9. hét 2007. nov. 26. – nov. 30. 11. hét 2007. dec. 10. – 14.

8. hét 2007. nov. 19. – 23. 10. hét 2007. dec. 03. – 07. 12. hét 2007. dec. 17. –21.

2. félév I – IV. évfolyam 2008. március 17 – 21. tavaszi szünet 1. hét 2008. febr. 04. – 08.

2. hét 2008. febr. 11. – 15.

3. hét 2008. febr. 18. – 22.

4. hét 2008. febr. 25. – 29.

5. hét 2008. márc. 03. – 07.

6. hét 2008. márc. 10. – 14.

7. hét 2008. márc. 24. – 28. 9. hét 2008. ápr. 07. – 11.

8. hét 2008. márc. 31. – ápr. 04. 10. hét 2008. ápr. 14. – 18.

11. hét 2008. ápr. 21. – 25.

12. hét 2008. ápr. 28. – máj. 02.

13. hét 2008. máj. 05. – 09.

14. hét 2008. máj. 12. – 16.

V. évfolyam 2008. február 04. – május 23. 16 hét gyakorlat 92


TANTÁRGYLEÍRÁSOK 1. SZEMESZTER..............................................................................................95 2. SZEMESZTER............................................................................................119 3. SZEMESZTER............................................................................................149 4. SZEMESZTER............................................................................................179 5. SZEMESZTER............................................................................................211 6. SZEMESZTER............................................................................................229 7. SZEMESZTER............................................................................................247 8. SZEMESZTER............................................................................................271 9. SZEMESZTER............................................................................................293 10. SZEMESZTER ..........................................................................................323 TESTNEVELÉS ÉS IDEGENNYELV..........................................................329

1. SZEMESZTER

Analitikai kémia 1. ...................................................................OGAAN1 ..........96 Általános és szervetlen kémia 1. ..............................................OGAAL1 ........101 Biomatematika 1.......................................................................OGABM1........104 Fizika-Biofizika 1.....................................................................OGAFI1 ..........107 Molekuláris sejtbiológia 1. .......................................................OGAMB1........110 Latin nyelv és gyógyszerészeti terminológia............................OGRLAT ........115 Elsősegélynyújtás .....................................................................OGRELS.........117

Tanrend 2007/2008

ANALITIKAI KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 42 + 0 = 70


OGAAN1 PROF. DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Előfeltétel: – Létszám: korlátlan

Tematika A tantárgy feladata a gyógyszerésztudományokhoz elengedhetetlen analitikai szemlélet elsajátítása, a biokémia, gyógyszerészi kémia, gyógyszertechnológia oktatásához szükséges analitikai ismeretek átadása. A hallgatónak el kell sajátítania az analitikai kémia reakciók, eljárások, számítások elméleti alapjait, a legfontosabb kationok és anionok kimutatási reakcióit, szervetlen vegyületek és keverékeik összetevőinek felderítését a tananyagban felsoroltak szerint. Sajátítsa el a kémiai analitika gyakorlatának szabályait. A reakciók, és azok elméleti hátterének ismeretében a hallgató alkalmazza a megtanultakat ismeretlen vegyületekben és ismeretlen vegyületek keverékeiben a kationok és anionok kimutatására. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. 1 hét igazolatlan, 3 hét összes hiányzás még megengedhető. Ennél több hiányzás esetén a félévet nem fogadjuk el. Nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve sem, aki legalább egy egyszerű (egy kationból és egy anionból álló) és legalább egy összetett ismeretlen ionjainak felderítését sikeresen nem végezte el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyi dolgozatot írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi… Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatok folyamatos pótlására lehetőség van (a félév folyamán minden, addig elvégzett kísérletekhez szükséges vegyszer, eszköz rendelkezésre áll). Vizsgakérdések 1. A kémiai analízis előkészítő műveletei (mintavétel, az oldódás folyamata, minták oldása, feltárás, elválasztás, álcázás). 2. Sav-bázis reakciók és jelentőségük az analitikában (Arrhenius, Brönsted–Lowry, disszociációs állandó, hidrolízis, tompító oldatok, pH meghatározás). 3. Redox reakciók és jelentőségük az analitikában (elektródpotenciál, redoxpotenciál, az oldószer hatása, a pH hatása, csapadékleválás hatása). 4. Komplexképződés és jelentősége az analitikában (definíció, komplexek elnevezése, a stabilitási állandó, lépcsőzetes komplexképzés, sav-bázis reakciók hatása). 5. Csapadékos reakciók és jelentőségük az analitikában (csapadék leválása, oldhatósági szorzat). 6. Csapadékok feloldódása (csapadékok oldódása sav-bázis-, redox-, komplexképződési- reakcióban, oldódás a lecsapószer feleslegében). 7. A reakciók érzékenysége és szelektivitása (az érzékenység fogalma, számszerű jellemzése az érzékenységet befolyásoló tényezők, általános-, csoport-, szelektív-, specifikus-reakciók). 8. A kationok I osztályának jellemzése. 9. A kationok II osztályának jellemzése. 10. A kationok III osztályának jellemzése. 11. A kationok IV osztályának jellemzése. 96


Tantárgyleírások

1. szemeszter

12. A kationok V osztályának jellemzése. 13. Az anionok I osztályának jellemzése. 14. Az anionok II osztályának jellemzése. 15. Az anionok III osztályának jellemzése. 16. Az anionok IV osztályának jellemzése. 17. Ismeretlen anyag analízisének menete (elővizsgálatok, oldás, egyszerű anyagok

azonosítása, összetett anyagok analízise).

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza L., Buvári Á.: A minőségi kémiai analízis alapjai (Medicina) Kvantitatív analitikai kémia, (Kiegészítő jegyzet), Semmelweis Egyetem Képzéskutató, Oktatáskutató és Dokumentációs Központ, 2003. P. W. West, M. M. Vieck, A. L. LeRosen: Qualitative analysis and analytical chemical separations E. Ehlers: Analytik I. (Minőségi analízis) Előadások Hét Téma Oktató PROF. DR. 1 Az analitikai kémia fogalma, feladata. A gyógyszerOHMACHT RÓBERT anyagok minőségének biztosítása, minőségi szabványok. A minőségi kémiai analízis alapjai. A használható fontosabb reakciók (sztöchiometrikus és nem sztöchiometrikus reakciók). 2 Oldatban lejátszódó egyensúlyi reakciókkal kapcsola-

tos számítások áttekintése: sav-bázis elméletek, pH számítás, komplexképződés, csapadékképződés, oldhatóság, redoxpotenciál. 3 Akémiai reakciók osztályozása: sav-bázis reakciók, komplexképződésen alapuló reakciók, komplexek térbeli felépítése és izomériájuk, redoxireakciók, elektródpotenciál (feszültségi sor). Csapadék-képződéssel járó reakciók: csapadékok oldékonysága, oldékonysági szorzat. 4 A kémiai reakciók érzékenysége: határhígítás, határkoncentráció. A minőségi analízis csoportosítása az eszközök és anyagmennyiségek alapján (makro, félmikro stb.) Az analízis előkészítő műveletei: a minta homogenizálása, feloldás, feltárás. 5 A kationok osztályba-sorolása. A kationok I. osztálya: szulfidjaik leválasztása (pH 1-2- nél) és oldódásuk, a szulfidok oldódása bázikus reagensekben, az (NH4)2S, a kloridos csoportreakció, az I. osztály kationjainak Lewis sav jellege, hidroxo-komplex képzés, halogeno-komplex képzés. Az ezüst-, ólom, higany(I)- és higany(II)-, réz-, kadmium-, bizmutionok reakciói.


PROF. DR. OHMACHT RÓBERT




97

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 6 A kationok II. osztálya: az osztály jellemzése, tiosavanhidridek, anionképzés, oxidációs-redukciós reakcióik, illékony hidridek képzése. Az arzenit-, arzenát, antimon(III)-, antimon(V)-, ón(II)- és ón(IV)ion reakciói. Az I – II osztályú kationok elválasztása. 7 A kationok III. osztálya: általános jellemzésük szulfidjaik stabilitása, hidroxi- és aminkomplex képzés, a ciano-komplexek jelentősége. Szerves ligandumokkal képzett komplexeik. Hajlam a redoxreakciókra (Zn és Al kivételével). Hidroxidjaik színének kihasználása analitikai szempontból. 8 A kobalt-, nikkel-, vas(II)-, vas(III)-, króm-, mangán-, alumínium-, cink-ionok reakciói. A III. osztályú kationok elválasztása. 9 A kationok IV. és V. osztálya. Nagy stabilitású, redoxireakciót nem adó ionok. Csapadék képzés fluoridionnal. Halogenidjeik lángfestése. A kálcium-, stroncium-, bárium-ionok reakciói. A magnézium-, lítium-, nátrium-, kálium-, ammónium-ion reakciói. Az IV és V. osztály kationjainak elválasztása. A magnézium elkülönítése az V. osztály többi ionjait tartalmazó oldatból. 10 Az anionok analízise: az anionok csoportosításának lehetőségei. Az anionok I. osztálya. Viselkedésük erős savak hatására, redoxireakcióik. A karbonát-, hidrokarbonát-, szulfit-, tioszulfát-, szulfid- és poliszulfid-, szilikát-, hipoklorit-ion reakciói. 11 Anionok II. osztálya: osztályreakciójuk báriumionnal. A jodát és bromát reakciója ezüstionnal. A szulfát-, foszfát-, borát-, fluorid-, bromát-, és jodát-ion reakciói. 12 Az anionok III. osztálya: az osztály jellemzése, osztályreakciójuk. A klorid-, bromid, jodid-, cianid-, rodanid-ionok reakciói. 13 Az anionok IV. osztálya: A nitrit-, nitrát-, klorát-, perklorát-, acetát-ion reakciói. Az anionok és kationok szisztematikus keresése összetett analízis során. 14 Összefoglalás. Írásbeli vizsga.

98

Oktató PROF. DR. OHMACHT RÓBERT


PROF. DR. OHMACHT RÓBERT PROF. DR. OHMACHT RÓBERT

DR. SZABÓ ZOLTÁN

DR. SZABÓ ZOLTÁN

PROF. DR. OHMACHT RÓBERT PROF. DR. OHMACHT RÓBERT PROF. DR. OHMACHT RÓBERT


Tantárgyleírások

1. szemeszter

Gyakorlatok Hét Téma 1 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. (NH4)2S, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 10. Redukció Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció Kadmiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. (NH4)2S, b. CH3COOH, c. 0,5M HNO3, 6. KCN, 10. Redukció (Fe, Zn); Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; 2 Ólomion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl, a. NaOH, 6. KI, 8. H2SO4; Bizmution: 1. Hidrolízis, b. NaCl-CH3COONa, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI; Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10. c. Gutzeit; 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit; Antimon(V)ion: 3. KOH, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. KOH, 7. KI; Ón(II)ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 5. Zn (lumineszkálás), 6. Redukció a. KMnO4, c. HgCl2 3 A III. kationosztály reakciói; Kimutatások gyakorlása. Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. ’O2’ 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetil-glioxim; Vas(III)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8; 4 Zárthelyi; Króm(III)-ion: 2. NaOH, a. forralás, b. NH4Cl forralás d. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, 5. K2S2O8, 6. Oxidatív ömlesztés; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF 5 A IV. és V. kationosztály reakciói; Kimutatások gyakorlása; Kalciumion: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Stronciumion: 3. H2SO4, 6. Na2HPO4, 7. (NH4)2CO3, 9. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. ccHCl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés 6 Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4; Zárthelyi

dolgozat


99

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 7 Zárthelyi dolgozat. Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, CdSO4, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, Pb(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, SbCl5, SnCl2, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, KCr(SO4)2, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, Sr(NO3)2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2. 8 Az anionok I. II. és III osztálya; Kimutatások gyakorlása. Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 3. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Szulfition: 2. HCl, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 7. KMnO4; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 8. KIO3, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfátion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Jodátion: 2. BaCl2, 3. AgNO3, 5. KI, 6. H2S; Kromátion: 2. HCrO4- / Cr2O72-, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromidion: 2. AgNO3, 4. cc. H2SO4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc. H2SO4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 8. CuS, 10. Berlini kék 9 Az anionok IV. osztálya; Kimutatások gyakorlása; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc. HCl, 5. cc. H2SO4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogénperoxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö. 7.3.5.2.c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4; 9 Ismeretlenek: Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2SO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4,

K2SO4, NH4F, KIO3, K2CrO4, KCl, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO4. 10 Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. 11 Egyszerű ismeretlenek. 12 Összetett ismeretlenek. 13 Összetett ismeretlenek. 14 Asztalátadás.

100


Tantárgyleírások

1. szemeszter

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 1. Tantárgyfelelős:

OGAAL1 DR. PERJÉSI PÁL, intézetigazgató

5 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 14 = 70

Előfeltétel: – Létszám: 5 – 50

Tematika Az tantárgy a tanulmányikat kezdő gyógyszerészhallgatóknak bevezetést nyújt a kémiába, lehetővé teszi előzetes ismereteik összehangolását és előkészíti további alapozó kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai és analitikai kémiai) oktatását. Rövid összefoglalást ad az atom szerkezetéről, a különböző kémiai kötésekről és hozzátartozó elméletekről, a halmazállapotokról, a sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról és alkalmazásái lehetőségeiről, a kémiai reakciók csoportosításáról, az elektromémia alapjairól. A félév elfogadásának feltételei A laboratóriumi gyakorlat teljesítése, két félévközi zárthelyi dolgozat eredményes megírása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az órákról hiányzás a TVSZ szerint. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező, az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. Vizsgakérdések – A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003 Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 4. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2002 Előadások Hét Téma 1 A kémia története, tárgya, kapcsolata az gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok.

Oktató DR. PERJÉSI PÁL

2 A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyérték-

MOLNÁR PÉTER

3 Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények.

MOLNÁR PÉTER

4 A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd

MOLNÁR PÉTER

kötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. Másodlagos kötések A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagrammok.

anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük


101

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 5 Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok.

Gyógyszerésztudományi Szak Oktató DR. PERJÉSI PÁL

6 A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika DR. PERJÉSI PÁL

törvényei

7 Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete.

MOLNÁR PÉTER

8 Kémiai egyensúlyok,. a tömeghatás törvénye.

DR. LÓRÁND TAMÁS

9 Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók

DR. LÓRÁND TAMÁS

10 Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis

DR. LÓRÁND TAMÁS

11 Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat

DR. LÓRÁND TAMÁS

12 Fotokémia. Redoxifolyamatok egyenletei.

DR. PERJÉSI PÁL

13 Elektrokémia.

MOLNÁR PÉTER

A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. Protolitikus folyamatok. A víz diszociációja, a pH hidrolízise

indikátorok.

Redoxipotenciálok

14 Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabili- DR. PERJÉSI PÁL

tása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai.

Szemináriumok Hét Téma 1 Alapfogalmak, oxidációs szám, egyenletírás és rendezés szabályai. 2 Sztöchiometriai számítások. 3 Koncentrációszámítások. 4 Híg oldatok törvényei. 5 Reakciókinetika. A tömeghatás törvénye. Elektrolitos disszociáció. 6 I. zárthelyi dolgozat. 7 Elektrolit egyensúlyok, sók hidrolízise, pH-számítás. 8 Savak és bázisok oldatainak pH-számítása. 9 Pufferoldatok. Sav-bázis indikátorák működése. 10 Heterogén egyensúlyok. 11 Termokémiai, termodinamika. 12 Elektrokémia. 13 II. zárthelyi dolgozat. 14 Komplexkémiai alapfogalmak

102


Tantárgyleírások

1. szemeszter

Gyakorlatok Hét Téma 1 Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatás. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. 1 Tömegmérés. 2 Térfogatmérés. 3 Sűrűségmérés. Oldatkészítés (CuSO4-oldat készítése) 4 Timsó átkristályosítása 5 Timsó szűrése, termélési% számítása. Olvadáspont, forráspont meghatározása. 6 Landolt kísérlet. Reakciókinetikai és egyensúlyi kísérletek. 7 Néhány redoxireakció megfigyelése. A potenciál-sor törvényszerűségeinek vizsgá-

lata.

8 Víztisztítás. Ioncsere gyakorlati alkalmazása 9 Sav-bázis reakciók (Bórsav előállítása bóraxból). 10 pH-mérés (készülék kalibrálás, oldatok pH-mérése). Puffer-oldat készítése, puffer

kapacitás.

11 Redoxi reakciók. Cu(I)-oxid előállítása. 12 Sók hidrolízise. CaHPO4 előállítása. 13 Kettős sók és komplex vegyülete. Mohr-só előállítása. 14 Félévi munka értékelése, pótlás, leszerelés.


103

Tanrend 2007/2008


BIOMATEMATIKA 1. Tantárgyfelelős:

OGABM1 PROF. DR. KILÁR FERENC, egyetemi tanár, intézetvezető


Előfeltétel: – Létszám: korlátlan

Tematika A matematikai analízis és a biostatisztika alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. A tematika rövid leírása: Függvények definíciója, típusai, diszkussziója. A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése, differenciálási szabályok és alkalmazásai. Integrálszámítás, egyszerűbb integrálszámítási feladatok megoldása, egyszerűbb differenciálegyenletek megoldása, biológiai, kémiai, fizikai példák. Többváltozós függvények értelmezése, parciális deriváltak, szélsőérték keresése, ponthalmaz közelítése a legkisebb négyzetek módszerével. Differenciálegyenletek megoldásához vezető gyakorlati feladatok. A félév elfogadásának feltételei Félévközi két zárthelyi dolgozat megírása. A zárthelyi dolgozatok eredményének átlaga 30%-ban beszámít a félévvégi kollokvium eredményébe. Hiányzásokra az általános Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat mérvadó: a gyakorlatokon való részvétel kötelező. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egyéni konzultáció. Vizsgakérdések 1. Függvények megadási módjai, osztályozásuk, ábrázolásuk. Alapfüggvények, elemi függvények. 2. Racionális egész és racionális tört függvény. Az exponenciális függvények és inverzeik. Trigonometrikus függvények és inverzeik. 3. A határérték fogalma, függvény határértéke, függvények folytonossága. 4. Határérték az értelmezési tartomány végpontjaiban. Összetett függvények határértékére vonatkozó tételek. Számsorozatok és végtelen sorok. 5. A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése. 6. A differenciálás szabályai, elemi függvények differenciálása. Összetett függvény differenciálása. 7. Inverz és implicit függvény differenciálása. Magasabbrendű és parciális differenciálhányadosok. 8. Az első differenciálhányados alkalmazása: közelítő számítások. A második differenciálhányados alkalmazása: szélsőérték. 9. Taylor sor, függvények közelítő értéke. 10. Görbevonalú trapéz területe, a határozott integrál fogalma. 104


Tantárgyleírások

1. szemeszter

11. Az integrál elemi tulajdonságai, geometriai jelentése. Középérték tétel, a számtani

közép.

12. Az integrál felsőhatár szerinti differenciálhányadosa, Newton–Leibnitz formula.

Egyszerű integrálási szabályok.

13. Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. 14. Racionális törtfüggvény integrálása. 15. Bomlás, növekedés, szaporodás differenciálegyenlete. A radioaktív bomlás. Kémi-

ai reakciók, megfordítható kémiai reakció differenciálegyenlete.

16. A kompartment modell, gyógyszertani alkalmazás lehetőségei. 17. Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása. Másodrendű lineáris differenciál-

egyenlet megoldása.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hajtman Béla: Matematika orvosok és gyógyszerészek részére. Egyetemi segédtankönyv, Medicina Kiadó, Budapest, 1980. Izsák, I., Juhász–Nagy, P., Varga, Z.: Bevezetés a biomatematikába. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. Csernyák, L., Szarka, Z., Szelezsán, J.: Matematika I., LSI, Ligatura Kft – Váci ÁFÉSZ, 1995. Dinya Elek: Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001. Altman, D. G.: Practical Statistics for Medical Research, Chapman and Hall, London, 1995. Rees, W. G., Essential Statistics, Chapman and Hall, London, 1992. Karsai János: Matematika gyógyszerészhallgatók számára című jegyzet. Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Informatikai Intézet, Szeged, 1996. Belágyi József: Orvosi biometria. PTE Központi Kutatólaboratórium, Pécs, 1999, jegyzet Jeges Sára: Biometria, Gyakorlati segédanyag, Pécs, 2005. Pótó László: Biometria, munkafüzet. Pécs, 2007. Előadások Hét Téma 1 Halmazelméleti alapfogalmak és alapműveletek. Számhalmazok. A függvények megadási módjai, tulajdonságai, függvénytípusok. Elemi és összetett függvények. Függvény transzformációk.

Oktató DR. JEGES SÁRA

2 A határérték definíciója: számsorozatok és függvények DR. JEGES SÁRA

határértéke. Elemi függvények határértéke, folytonosság.

3 A differencia- és differenciálhányados fogalma, interp- DR. JEGES SÁRA

retációi (fizikai, geometriai). Alapdifferenciálok.

4 Differenciálási szabályok.

DR. JEGES SÁRA

5 A differenciálhányados alkalmazásai. Függvénydisz-

DR. JEGES SÁRA

6 Függvények közelítése: Taylor polinomok, Taylor

DR. JEGES SÁRA

kusszió. L’Hospital szabály.

sorok. Függvények hatványsorba fejtése.


105

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 7 Többváltozós függvények: grafikon, parciális deriváltak, szélsőérték keresése. Ponthalmaz közelítése a legkisebb négyzetek módszerével.

Oktató DR. JEGES SÁRA

8 A határozatlan integrál. Alapintegrálok. Egyszerű

DR. JEGES SÁRA

9 Határozott integrál. A határozott integrál mint görbe

DR. JEGES SÁRA

10 Az integrál alkalmazásai: területszámítási feladatok.

DR. JEGES SÁRA

11 Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása.

DR. JEGES SÁRA

12 Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása.

DR. JEGES SÁRA

13 Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok

DR. JEGES SÁRA

14 Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok

DR. JEGES SÁRA

integrálási szabályok: parciális és helyettesítéses integrálás. alatti terület. A határozott integrál becslése. Test mozgása. Vonal ívhossza.

(1): kémiai reakciók, katalizátorok és enzimek.

(2): szaporodási folyamatok, bomlási és eliminációs folyamatok, farmakokinetikai vizsgálatok; kompartment modellek.

Gyakorlatok Hét Téma 1 Középiskolai matematikai alapismeretek felelevenítése. 2 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 3 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 4 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 5 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 6 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 7 Zárthelyi dolgozat (1) 8 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 9 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 10 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 11 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 12 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 13 Zárthelyi dolgozat (2) 14 Feladatmegoldás a félév anyagából.

106


Tantárgyleírások

1. szemeszter

FIZIKA-BIOFIZIKA 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28+ 0 = 56

OGAFI1 DR. NYITRAI MIKLÓS, megbízott Intézetigazgató Előfeltétel: – Létszám: 5 – 100

Tematika A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a kurzus célja az élő anyag szerveződése és működése alapjául szolgáló fizikai és biofizikai alapelvek, valamint a jelenségek matematikai-fizikai leírásának ismertetése. A tematika rövid leírása: az előadások a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait mutatják be, ismertetve a témákhoz kapcsolódó kutatási módszereket. Az elektronhéj felépítéséhez kapcsolódóan tárgyaljuk a spektroszkópiai módszereket, az atommag fizikája kapcsán pedig a radioaktivitást, valamint a sugárzások anyagi (főként biológiai) rendszerekkel történő kölcsönhatását. A rendszerek dinamikai leírásához kapcsolódóan termodinamikai fogalmakról, majd transzportfolyamatokról esik szó. A szemináriumok során részben a témakörök megértése szempontjából fontos fizikaibiofizikai alapokat mutatjuk be, részben az előadások anyagához kapcsolódó új témákat tárgyalunk meg. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése, a megengedettnél nem több hiányzás. A félév során legfeljebb három gyakorlatról lehet bármilyen indokkal hiányozni. Az elmulasztott gyakorlatokat pótolni kell. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótgyakorlatokon, vagy más csoportok gyakorlatához csatlakozva pótolhatók. Utóbbi esetben a hallgatónak egyeztetnie kell a saját és az adott csoport gyakorlatvezetőjével. Egy gyakorlati foglalkozáson csak egy gyakorlat pótolható. Vizsgakérdések http://biofizika.aok.pte.hu A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező segédanyagok Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Mátyus László) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2000 Biofizikai gyakorlatok (szerk. Somogyi Béla) PTE ÁOK, Pécs Ajánlott segédanyagok A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi, Tarján Imre). Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997 Maróti Péter, Laczkó Gábor: Bevezetés a biofizikába. JATEPress, Szeged, 1998 Előadások Hét Téma 1 Bevezető előadás

Oktató DR. NYITRAI MIKLÓS

1 Az atom szerkezete

PROF. DR. BELÁGYI JÓZSEF

2 A kvantumfizika alapjai



107

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 2 A kvantummechanikai atommodell

Gyógyszerésztudományi Szak Oktató PROF. DR. BELÁGYI JÓZSEF

3 Röntgensugárzás. Az elektromágneses spektrum

PROF. DR. LŐRINCZY DÉNES

3 Az atommag szerkezete

DR. NYITRAI MIKLÓS

4 Radioaktivitás

DR. NYITRAI MIKLÓS

4 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Sugárzások

DR. NYITRAI MIKLÓS

5 Termodinamikai alapfogalmak


5 A termodinamika főtételei


6 Szabadenergia, szabadentalpia, kémiai potenciál


6 Nem-egyensúlyi folyamatok termodinamikája


7 Diffúzió, termodiffúzió

DR. NYITRAI MIKLÓS

7 A diffúzió biológiai szerepe

DR. NYITRAI MIKLÓS

8 Ozmózis

DR. NYITRAI MIKLÓS

8 Folyadékáramlás

IFJ. DR. KELLERMAYER MIKLÓS

9 Vérkeringés


9 A szív munkája


biológiai hatása

10 A víz biológiai szerepe


10 Makromolekulák szerkezete

DR. HILD GÁBOR

11 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés

DR. HILD GÁBOR

11 Membránszerkezet, nyugalmi potenciál

DR. HILD GÁBOR

12 Érzékszervi receptorok működése. Akciós potenciál

DR. HILD GÁBOR

12 A szem szerkezete és működése. Fotoreceptorok.

DR. NYITRAI MIKLÓS

13 A fül szerkezete és működése. Halláselméletek

DR. NYITRAI MIKLÓS

13 A citoszkeletális rendszer. Motorfehérjék, sejtmozgás

DR. NYITRAI MIKLÓS

14 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája


14 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai


Színlátás

Gyakorlatok Hét Téma 1 Bevezető előadás 2 Ohm törvénye, ellenállások kapcsolása 3 Váltóáramú mérések

108


Tantárgyleírások

1. szemeszter

Hét Téma 4 Vezetőképesség mérése. Refraktometria 5 Színképvizsgálat 6 Optikai alapmérések. Világítástechnikai alapmérés 7 Dolgozatírás 8 Folyadékok viszkozitásának mérése 9 Felületi feszültség 10 Fajlagos felület, duzzadás 11 Centrifugálás 12 Elektroforézis 13 Dolgozatírás 14 Konzultáció


109

Tanrend 2007/2008


MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős:

IFJ.

OGAMB1

DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY, intézetvezető egyetemi tanár


Előfeltétel: – Létszám: 1 – korlátlan

Tematika A két féléves tárgy 1. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cDNS-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 110


Tantárgyleírások

1. szemeszter

24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechaniumusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G. M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Általános Orvostudományi Kar

111

Tanrend 2007/2008


Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások Hét Téma 1 Oktatási célkitűzések 1 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 1 Modern morfológiai módszerek I. 2 Modern morfológiai módszerek II. 2 Molekuláris biológiai módszerek I. 2 Molekuláris biológiai módszerek II. 3 Molekuláris biológiai módszerek III. 3 Molekuláris biológiai módszerek IV. 3 Molekuláris biológiai módszerek V. 4 Sejtmag 4 Genomorganizáció 4 A kromatin kémiai összetétele 5 A sejtciklus I. 5 A sejtciklus II. 5 Replikáció I. 6 Replikáció II. 6 Repair 6 Transzkripció prokariotákban 7 rRNS-szintézis eukariotákban 7 hnRNS-szintézis eukariotákban 7 hnRNS-érés 8 A sejtmag pathológiája 8 Témazáró előadás 8 Citoplazmatikus organellumok 9 Transzláció I. 9 Transzláció II. 9 Transzláció III. 10 Génreguláció prokariotákban 10 Génreguláció eukariotákban I.

112


Tantárgyleírások

1. szemeszter

Hét Téma 10 Génreguláció eukariotákban II. 11 Durva felszínű; endoplazmatikus retikulum. 11 Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció és -szortírozás 11 Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa 12 A sejt védekezési mechanizmusai I. (lizoszómák, SER) 12 A sejt védekezési mechanizmusai II. (szabadgyökök, membránkárosodás) 12 Mitokondrium I. 13 Mitokondrium II. 13 Citoszkeleton I. 13 Citoszkeleton II. 14 Sejtmembrán 14 Passzív transzport folyamatok 14 Záró előadás

Szemináriumok Hét Téma 1 A csoportszintű oktatás rendszere 1 Biológiai makromolekulák 1 Fénymikroszkópia 2 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 3 Szeparációs módszerek 3 Molekuláris biológiai módszerek 3 Molekuláris biológiai módszerek 4 Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia.

Pro- és eukariota sejtek

5 Molekuláris biológiai módszerek 5 A sejtmag. Genomorganizáció. 5 Kromatin 6 A sejtciklus. Replikáció 6 Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia. 6 Sejtmag (demonstráció) 7 Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció.

Kromatin. Sejtciklus. Replikáció

8 Repair. Mitózis. A II. ciklus előkészítése 9 Transzkripció


113

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 9 RNS-érés. 9 A kóros sejtmag 10 Dolgozat: DNS-repair. Mitózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés.

A kóros sejtmag

11 Transzláció 11 Génreguláció 11 Génreguláció 12 GER. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 13 Sejtvédekezés 13 Mitokondrium 13 Mitokondrium 14 Félévzáró dolgozat

Gyakorlatok Hét Téma 2 Fénymikroszkópia 4 Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia) 7 Szeparációs módszerek (elektroforézis) 8 DNS-RNS izolálás 10 Plazmid-izolálás 12 Restrikciós térképezés

114


Tantárgyleírások

1. szemeszter

LATIN NYELV ÉS GYÓGYSZERÉSZETI TERMINOLÓGIA Tantárgyfelelős: 0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ csak ősszel ▪ aláírás Foglalkozás/félév: 0 + 28 + 0 = 28

OGRLAT

DR. TAKÁTS ZSUZSANNA, nyelvtanár Előfeltétel: – Létszám: 5 – 55

Tematika A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben. A latin névszók: főnevek, melléknevek és ragozásuk. Számnevek és alkalmazásuk a recepten. A receptírás és -olvasás. Gyógyszerrendelési formulák. A gyógyszerészet görög-latin elemei. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A gyószerész-orvosi alapszókincs ismerete. Aktív és mobilizálható készség kifejlesztése a gyógyszerformák, gyógyszertartozékok latin nomenklaturája területén. A recepteken jellemző nyelvi elemek értelmezése, a leggyakoribb rövidítések aktív kezelése. A hallgatók nyelvi felkészítése a szaktárgyak terminológiájának pontos értelmezése érdekében. A félév elfogadásának feltételei Írásbeli (2) Nem írható alá az indexe annak a hallgatónak, aki a gyakorlatok 15%-áról hiányzott, illetve a gyakorlatok több, mint 30%-án nem vett részt. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Indokolt esetben zárthelyi dolgozat pótlására van lehetőség. Vizsgakérdések 1. Egyszerű gyógyszerformák 2. Kenőcsök, olajok 3. A receptek felépítése 4. Gyógyszerrendelési formulák 5. Tőszámnevek, a gramma szó ragozása 6. Folyékony és lágy gyógyszerformák 7. Receptírás 8. Gyógynövények 9. A gyógyszerészet görög-latin elemei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Lingua Latina medicinális (szerk.: Belák Erzsébet, SOTE) Orvosi terminológia (Medicina 1995) Brencsán János: Orvosi szótár Formulae Normales Gyakorlatok Hét Téma 1 A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben 1 A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben 2 A névszók szótári alakja, az I. declinatio. Főnév-melléknév 2 A névszók szótári alakja, az I. declinatio. Főnév-melléknév


115

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 3 Egyszerű gyógyszerformák 3 Egyszerű gyógyszerformák 4 A receptek felépítése, A III. declinatio 4 A receptek felépítése, A III. declinatio 5 Gyógyszerrendelési formulák 5 Gyógyszerrendelési formulák 6 I. Zárthelyi dolgozat 6 I. Zárthelyi dolgozat 7 Receptelemek, folyékony és lágy gyógyszerformák. 7 Receptelemek, folyékony és lágy gyógyszerformák. 8 Receptolvasás, receptírás 8 Receptolvasás, receptírás 9 A legfontosabb praepositiók áttekintése. A melléknévfokozás. 9 A legfontosabb praepositiók áttekintése. A melléknévfokozás. 10 Gyógynövények. 10 Gyógynövények. 11 A medicina és a gyógyszerészet görög-latin elemei 11 A medicina és a gyógyszerészet görög-latin elemei 12 II. Zárthelyi dolgozat 12 II. Zárthelyi dolgozat 13 Görög praefixumok és suffixumok. 13 Görög praefixumok és suffixumok. 14 Értékelés, a nyelvi jegyek lezárása 14 Értékelés, a nyelvi jegyek lezárása

116


Tantárgyleírások

1. szemeszter

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Tantárgyfelelős:

OGRELS DR. TERNÁK GÁBOR, intézetigazgató

0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ csak ősszel ▪ aláírás Foglalkozás/félév: 14 + 0 + 0 = 14

Előfeltétel: – Létszám: 5 – 100

Tematika Tájékozódás a heveny egészségkárosodás helyszínén. Betegvizsgálat helyszínen, eszméletzavar okai. A halál fogalma, halálmegállapítás. BLS: betegvizsgálat. BLS: légútbiztosítás, lélegeztetés, légúti idegentest BLS: mellkaskompresszió, (AED) Lágyrészsérülések, vérzésfajták és ellátásuk. Csont és ízületi sérülések. Égés, fagyás. Kötözések. Életveszéllyel járó állapotok: akut koszorúér szindroma, cukorbetegség. Életveszéllyel járó állapotok: görcsállapotok, allergia, anaphylaxia. Gyakoribb mérgezések. Belgyógyászati balesetek (áramütés, villámcsapás, vízbe fulladás, lehűlés). A félév elfogadásának feltételei aláírás Távolmaradás pótlásának lehetőségei – A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadásokon íródott jegyzet Szemináriumok Hét Téma 1 Tájékozódás a heveny egészségkárosodás helyszínén 2 A halál fogalma, halálmegállapítás 3 Belgyógyászati balesetek (áramütés, villámcsapás, vízbe fulladás, lehülés) 4 Csont és izületi sérülések 5 Égés, fagyás 6 Életveszéllyel járó állapotok: Akut koszorúér szindroma, cukorbetegség 7 Életveszéllyes járó állapotok, görcsállapotok, ellergia, anaphylaxia 8 Gyakoribb mérgezések

Gyakorlatok Hét Téma 1 Betegvizsgálat helyszínen, eszméletzavar okai 2 BLS: betegvizsgálat 3 BLS: légútbiztosítás, lélegeztetés, légúti idegentest 4 BLS: Mellkaskompresszió (AED) 5 Lágyrészsérülések, vérzésfajták és ellátásuk 6 Kötözések


117

2. SZEMESZTER

Általános és szervetlen kémia 2. ..............................................OGAAS2.........120 Biomatematika 2.......................................................................OGABS2.........122 Fizika-Biofizika 2.....................................................................OGAFI2 ..........126 Fizikai kémia 1. ........................................................................OGAFK1.........129 Anatómia, szövettan és fejlődéstan 1. ......................................OGAAF1.........134 Molekuláris sejtbiológia 2. .......................................................OGAMB2........137 Analitikai kémia 2. ...................................................................OGAAN2 ........144

Tanrend 2007/2008


ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 2. Tantárgyfelelős: 2 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28

OGAAS2 DR. PERJÉSI PÁL, intézetigazgató Előfeltétel: OGAAL1 teljesített Létszám: 5 – 50

Tematika A modern szervetlen kémia ismeretanyagának elsajátítása; az elemek és vegyületek tulajdonságai és szerkezetük közötti összefüggések megláttatása, a szervetlen vegyületek előállításának, fizikai és kémiai tulajdonságainak bemutatása. A tantárgy különös hangsúlyt fordít a gyógyszerészetben aktív hatóanyagként, vagy gyógyszertechnológiai segédanyagokként alkalmazott vegyületek ismertetésére, beleértve azok gyógyszerkönyvi azonossági, tisztaságvizsgálati és tartalmi meghatározási módszereit is. A félév elfogadásának feltételei Két zárthelyi dolgozat eredményes megírása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pót-zárthelyi dolgozat biztosítása. Vizsgakérdések – A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003 Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 4. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2002 Előadások Hét Téma Oktató DR. PERJÉSI PÁL 1 Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. Az elemek és vegyületek általános előállítása. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. 2 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. DR. PERJÉSI PÁL

Hidrogén, és a hidridek. Nemesgázok.

3 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. DR. PERJÉSI PÁL

Halogének, halogenidek.


Oxigénvegyületek.


Kén és vegyületei.


Nitrogén és nitrogénvegyületek.

7 Zárthelyi dolgozat.

DR. PERJÉSI PÁL

7 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei.

Foszfor és foszforvegyületek Zárthelyi dolgozat.

120


Tantárgyleírások

2. szemeszter

Hét Téma Oktató 8 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. DR. PERJÉSI PÁL Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. 9 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. DR. PERJÉSI PÁL

Szilicium és szilíciumvegyületek.


Bór-, és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik.

11 Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek Átmeneti

DR. PERJÉSI PÁL

12 Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek.

DR. PERJÉSI PÁL


DR. PERJÉSI PÁL

fémek. A d-elemek általános tulajdonságai

13 Vas és vegyületei. 14 A réz, az ezüst és vegyületei. Cink-, kadmium- és

DR. PERJÉSI PÁL

higanyvegyületek.


121

Tanrend 2007/2008


BIOMATEMATIKA 2. Tantárgyfelelős:

OGABS2 PROF. DR. KILÁR FERENC, egyetemi tanár, intézetvezető

4 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56

Előfeltétel: OGABM1 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A matematikai analízis és a biostatisztika alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A tematika rövid leírása: Adattípusok, grafikus ábrázolás. Leíró statisztikai módszerek. Valószínűségszámítási alapok. Valószínűségi változó fogalma, jellemzése. Nevezetes eloszlástípusok: binomiális, Poisson, egyenletes, normál. Statisztikai mintaválasztás. Folytonos és diszkrét változók analízise: becslés és statisztikai hipotézisvizsgálat: ttesztek, chi-négyzet próbák, egyszempontos varianciaanalízis, rangsoroláson alapuló eljárások, tesztek. Regresszió- és korrelációanalízis. A statisztikai eredmények interpretálása. A félév elfogadásának feltételei Két zárthelyi dolgozat megírása, melyek eredményének átlaga 20%-ban beszámít a szigorlat eredményébe. Hiányzásokra az általános Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat mérvadó: a gyakorlatokon való részvétel kötelező. A félév lezárása szigorlattal történik. A szigorlat követelménye a második félév előadásainak, gyakorlatainak és szemináriumainak teljes tananyaga, valamint az első féléves anyagból feladatmegoldás. A biometriai feladatok megoldása számítógépes szoftver alkalmazásával történik. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Konzultáció. Vizsgakérdések 1. Valószínűség fogalma, meghatározásának módja. Nagy számok törvénye. Események összegének és szorzatának valószínűsége. Teljes valószínűség tétele. 2. Feltételes valószínűség fogalma. Események függetlenségének definíciója. Populáció és minta, a mintaelemek függetlensége. Reprezentativitás. 3. Valószínűségi változó fogalma, típusai. Valószínűség-eloszlás és jellemzése az eloszlásfüggvénnyel, illetve sűrüségfüggvénnyel. 4. Binomiális és Poisson eloszlás. (Milyen feltételek mellett jönnek létre, a paraméterek jelentése, biológiai, fizikai példák.) 5. Normális eloszlás. (Milyen feltételek mellett jön létre, a paraméterek jelentése, biológiai, fizikai példák.) Standard normális eloszlás. 6. Mérési adatok jellemzői: mérési skálák, adattípusok. Az adatok leírása és grafikus ábrázolásuk adattípusok szerint (relatív gyakoriság, gyakorisági megoszlás, középértékek, szóródás-jellemzők). 7. Empirikus eloszlás és valószínűség-eloszlás kapcsolata. Hisztogramok, eloszlás- és sűrűségfüggvény mint matematikai modellek.

122


Tantárgyleírások

2. szemeszter

8. A populáció (alapsokaság) és a minta fogalma, statisztikai mintavétel. A mintavé-

telezés szempontjai. Valószínűség és a statisztikai függetlenség fogalma.

9. Az empirikus adatok jellemzői: empirikus eloszlásfüggvény, hisztogram, középér-

tékek és szóródásjellemzők. Az átlag standard hibája.

10. A statisztikai következtés típusai: becslés és hipotézisvizsgálat. Pont- és interval-

11.

12. 13. 14. 15. 16. 17.

lumbecslés. A mérés megbízhatósága. A mintaátlag mint valószínűségi változó eloszlása, az átlag konfidencia-intervalluma. A statisztikai hipotézisvizsgálat logikája az egymintás t-teszt bemutatásán keresztül. Statisztikai függvény (próbastatisztika fogalma). Szignifikancia-szint fogalma. Lehetséges hibák. A két (független) mintás t-próba (gondolatmenete, alkalmazásának feltételei). Rangsoroláson alapuló módszerek: Wilcoxon és Mann–Whitney teszt. Chi-négyzet próba alkalmazása függetlenség vizsgálatára. Fisher egzakt teszt. A regressziószámítás célja, feladata. A legkisebb négyzetek elve. Lineáris regreszsziós együttható és statisztikai szignifikancia-vizsgálata. Lineáris és nemlineáris korrelációs együttható értelmezése. A korrelációs együttható szignifikancia-vizsgálata. Egyutas varianciaanalízis gondolatmenete, F-próba. A tanult statisztikai próbák csoportosítása a nullhipotézis és az alkalmazhatóság kritériumai szerint. A teszt robusztussága. Szisztematikus és véletlen hatás; szignifikáns és jelentős különbség.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dinya Elek: Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001. Karsai János: Matematika gyógyszerészhallgatók számára című jegyzet. Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Informatikai Intézet, Szeged, 1996. Belágyi József: Orvosi biometria. PTE Központi Kutatólaboratórium, Pécs, 1999, jegyzet Izsák, I., Juhász–Nagy, P., Varga, Z.: Bevezetés a biomatematikába. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. Hajtman Béla: Matematika orvosok és gyógyszerészek részére. Egyetemi segédtankönyv, Medicina Kiadó, Budapest, 1980. Csernyák, L., Szarka, Z., Szelezsán, J.: Matematika I., LSI, Ligatura Kft – Váci ÁFÉSZ, 1995. Altman, D. G.: Practical Statistics for Medical Research, Chapman and Hall, London, 1995. Rees, W. G., Essential Statistics, Chapman and Hall, London, 1992. Jeges Sára: Biometria, Gyakorlati segédanyag, Pécs, 2005. Pótó László: Biometria, munkafüzet. Pécs, 2007.


123

Tanrend 2007/2008


Előadások Hét Téma Oktató DR. JEGES SÁRA 1 Bevezetés: a biometria helye az élettudományokban; modellek. Valószínűségszámítási alapismeretek. Kísérlet, véletlen esemény, eseményalgebra elemei. 2 A valószínűség definiciója, tulajdonságai. Feltételes

DR. JEGES SÁRA

3 Valószínűségi változó. Valószínűség-eloszlás, elosz-

DR. JEGES SÁRA

4 Nevezetes diszkrét valószínűség-eloszlások (binomiá-

DR. JEGES SÁRA

5 Normális eloszlás. Sűrűség- és eloszlásfüggvénye,

DR. JEGES SÁRA

6 Alapsokaság és minta. Adattípusok. Mérési skálák.

DR. JEGES SÁRA

7 Az átlag mint valószínűségi változó és valószínűség-

DR. JEGES SÁRA

8 Statisztikai hipotézisvizsgálat. A konfidencia interval-

DR. JEGES SÁRA

9 A varianciaanalízis alapjai.

DR. JEGES SÁRA

valószínűség, teljes valószínűség tétele lás- és sűrűségfüggvény. Paraméterek.

lis, Poisson).

paraméterei.

Az adatok leírása: gyakorisági eloszlás, hisztogram, középértékek, szóródás-jellemzők (átlag, variancia és szórás). eloszlása. A normális eloszlás várható értékének becslése. Az átlag konfidencia intervalluma.

lumok felhasználása statisztikai hipotézis- vizsgálatra. Egy-és kétmintás t-teszt.

10 Nemparaméteres módszerek: Wilcoxon és Mann–

DR. JEGES SÁRA

11 Kontingenciatáblázatok, chi-négyzet próbák.

DR. JEGES SÁRA

Whitney teszt.

12 Regresszió, legkisebb négyzetek elve, egyenes illeszté- DR. JEGES SÁRA

se.

13 Korreláció, korrelációs és regressziós együtthatók

DR. JEGES SÁRA

14 Klinikai mérések; túlélésvizsgálatok.

DR. JEGES SÁRA

szignifikancia-vizsgálata.

Gyakorlatok Hét Téma 1 A biostatisztika matematikai alapjai. Részben az előző félévi tananyagból ismétlés. 2 Az előadások témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 3 Az előadások témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 4 Az előadások témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 5 Az előadások témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 6 Az előadások témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása.

124


Tantárgyleírások

2. szemeszter

Hét Téma 7 Az előadások témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 8 Zárthelyi dolgozat (1). 9 Az előadások témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 10 Az előadások témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 11 Az előadások témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 12 Az előadások témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 13 Zárthelyi dolgozat (2). 14 Gyakorlás, zárthelyi dolgozat javítási lehetősége, felkészítés a szigorlatra.


125

Tanrend 2007/2008


FIZIKA-BIOFIZIKA 2. Tantárgyfelelős:

OGAFI2 DR. NYITRAI MIKLÓS, megbízott intézetigazgató

4 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56

Előfeltétel: OGAFI1 teljesített Létszám: 5 – 100

Tematika A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a kurzus célja az élő anyag szerveződése és működése alapjául szolgáló fizikai és biofizikai alapelvek, valamint a kapcsolódó jelenségek matematikaifizikai leírásának ismertetése. A tematika rövid leírása: az előadások a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait mutatják be, ismertetve a témákhoz kapcsolódó kutatási módszereket. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése, a megengedettnél nem több hiányzás. A félév során legfeljebb három gyakorlatról lehet bármilyen indokkal hiányozni. Az elmulasztott gyakorlatokat pótolni kell. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótgyakorlatokon, vagy más csoportok gyakorlatához csatlakozva pótolhatók. Utóbbi esetben a hallgatónak egyeztetnie kell a saját és az adott csoport gyakorlatvezetőjével. Egy gyakorlati foglalkozáson csak egy gyakorlat pótolható. Vizsgakérdések http://biofizika.aok.pte.hu A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező segédanyagok Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Mátyus László) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2000 Biofizikai gyakorlatok (szerk. Somogyi Béla) PTE ÁOK, Pécs Ajánlott segédanyagok A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi, Tarján Imre). Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997 Maróti Péter, Laczkó Gábor: Bevezetés a biofizikába. JATEPress, Szeged, 1998 Előadások Hét Téma 1 A lézer felépítése és működése

126

Oktató IFJ. DR. KELLERMAYER MIKLÓS

1 A lézer alkalmazásai


2 Az abszorpciós fotometria alapjai

KOSZORUS LÁSZLÓ

2 Az abszorpciós fotometria alkalmazásai

KOSZORUS LÁSZLÓ

3 Infravörös és Raman spektroszkópia

KOSZORUS LÁSZLÓ

3 CD, Mössbauer spektroszkópia

KOSZORUS LÁSZLÓ


Tantárgyleírások Hét Téma 4 Lumineszcencia alapjelenségek

2. szemeszter Oktató DR. NYITRAI MIKLÓS

4 A lumineszcencia jellemző paraméterei

DR. NYITRAI MIKLÓS

5 Fluoreszcencia spektroszkópia

DR. NYITRAI MIKLÓS

5 Polarizáció, anizotrópia. FRAP

DR. NYITRAI MIKLÓS

6 Fluoreszcencia rezonancia energiatranszfer. Fluoresz-

DR. NYITRAI MIKLÓS

6 Számítógépes molekulamodellezés

DR. NYITRAI MIKLÓS

7 A röntgendiffrakció alapjai

DR. NYITRAI MIKLÓS

7 A röntgendiffrakció alkalmazásai

DR. NYITRAI MIKLÓS

8 ESR


8 NMR


9 Szedimentáció

DR. NYITRAI MIKLÓS

9 Elektroforézis

DR. NYITRAI MIKLÓS

cencia kioltás

10 Morfológiai képalkotó eljárások (CT)

DR. NYITRAI MIKLÓS

10 Morfológiai képalkotó eljárások (MRI)

DR. NYITRAI MIKLÓS

11 Funkcionális képalkotó eljárások (gamma-kamera,

DR. NYITRAI MIKLÓS

11 Funkcionális képalkotó eljárások (PET)

DR. NYITRAI MIKLÓS

12 Gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó biofizikai vizsgá-

DR. NYITRAI MIKLÓS

12 Nagy áteresztőképességű (high throughput) vizsgála-

DR. NYITRAI MIKLÓS

13 Az információelmélet alapjai

DR. ORBÁN JÓZSEF

13 Hírközlő rendszerek, kódolás

DR. ORBÁN JÓZSEF

14 Irányításelmélet

DR. ORBÁN JÓZSEF

14 Mesterséges neuronhálózatok

DR. ORBÁN JÓZSEF

SPECT)

latok alapjai tok

Gyakorlatok Hét Téma 1 Bevezető előadás 2 Mérések Geiger–Müller számlálóval. Felezési idő mérése I. 3 Gamma-abszorpció és spektrometria 4 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Felezési idő mérése II. 5 Szcintigráfia 6 Audiometria 7 Dolgozatírás


127

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 8 Sav-bázis disszociációs állandó spektrofotometriás meghatározása 9 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 10 Ultrahang 11 Hőmérsékletmérés termoelemmel és termisztorral 12 Polarimetria 13 Dolgozatírás 14 Konzultáció

128


Tantárgyleírások

FIZIKAI KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 2 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28

2. szemeszter

OGAFK1 NAGY GÉZA, tanszékvezető egyetemi tanár Előfeltétel: OGAAL1 teljesített OGABM1 teljesített Létszám: 1 – 100

Tematika A Fizikai kémia a kémiai tudományok egyik fő ágát jelenti. Az anyag szerkezetével, kémiai változásaival, különböző anyagok kölcsönhatásával, az anyag-energia, anyag-elektromosság, anyag-mágnesesség egymásra hatásával kapcsolatos általános törvényeket tárgyalja, A gyógyszerészi tudományok műveléséhez szükséges alapvető mennyiségi összefüggésekkel ismerteti meg a hallgatókat. Fizikai kémiai számítási feladatok megoldása nyújt segítséget az elméleti ismeretek elmélyítéséhez, a laboratóriumi munka végzéséhez szükséges készség fejlesztéséhez. A tematika rövid leírása: A fizikai kémia tárgya, módszerei, helye. A termodinamika alapfogalmai, folyamatok állapot jelzők, állapotfüggvények. A termodinamika főtételei. A termokémia alapjai, átalakulási hő, átalakulási entalpia, Hess tétel, Kirchhoff tétele. A gázállapot sajátságai, kinetikus gázelmélet. A folyadék halmazállapot, felületi feszültség, gőznyomás, kritikus jellemzők. A szilárd halmazállapot. Parciális moláris mennyiségek, elegyek, oldatok termodinamikai sajátságai, kolligatív sajátságok, fázis törvény, megoszlás, fázis diagramok, elegyek elválasztása. Kémiai egyensúlyok, kémiai folyamatok iránya. Reakciókinetikai alapfogalmak, kinetikai egyenletek, összetett reakciók. Katalízis. Heterogén reakciók, heterogén katalízis, láncreakciók, fotokémiai, sugárkémiai reakciók, polimerizáció, oszcillációs reakciók, a reakció sebességi koefficiens értelmezése. Az elektrokémia tárgya, fogalmai. Elektrolit oldatok sajátságai, elektromos vezetés elektrolit oldatokban, átviteli szám. Elektród folyamatok termodinamikája, elektród potenciál, elektródok fajtái, működésük, galváncellák, tüzelőanyag cellák. Elektród folyamatok kinetikája, korrózió, elektroanalitikai módszerek elmélete. Az anyagszerkezet alapjai, atomszerkezet és atomi spektrumok. A kémiai kötés. Molekula színképek létrejötte. Forgási-, rezgési-, elektron színképek. A Raman spektroszkópia alapjai. Az anyag mágneses és dielektromos sajátságai,… A félév elfogadásának feltételei Kollokvium. A vizsga egy rövid zárthelyi dolgozattal kezdődik. Ennek során a hallgató példák megoldásával alapösszefüggések, definíciók megadásával igazolja felkészültségét. A zárthelyi kérdések felét sikerrel megoldó hallgatók két tételt húznak és rövid felkészülési idő után tábla előtt, állva felelnek. A felelt a tételekről szóló beszámolóval kezdődik, majd a felmerülő, a tananyaggal kapcsolatos egyéb kérdésekre adott válaszokkal folytatódik. A vizsgán az előadásokon elhangzott anyag akkor is… Távolmaradás pótlásának lehetőségei A hallgató a tankönyvből, illetőleg hallgatótársai jegyzetéből pótolhatja a távollétében elhangzott előadasok anyagát Vizsgakérdések Ellenőrző kérdések gyógyszerész hallgatók fizikai kémia vizsgájához 1. A gázállapot általános jellemzése. Ideális és reális gázok. Transzportfolyamatok gázokban. Diffúzió, hővezetés, viszkozitás. 2. Összefüggés a hőkapacitás és a szerkezet között. Megfelelő állapotok tétele. Általános Orvostudományi Kar

129

Tanrend 2007/2008


3. Termodinamikai alapfogalmak, hő, energia, belső energia, munka. A termodina-

mika I. főtétele. Reverzibilis, irreverzibilis kiterjedés térfogati munkája.

4. Entalpia. Termokémia. Fizikai-, kémia folyamatok entalpia változása. Exoterm,

endoterm folyamatok. Hess tétel. Kirchhoff törvény

5. Kalorimetria. Kaloriméterek. Termikus anyagvizsgálati módszerek, DSC, TG,

DTG stb. Képződési entalpia

6. Hőkapacitás. Joule kísérlet. Joule–Thomson hatás, hőkapacitások kapcsolata töké-

7.

8.

9.

10. 11.

12. 13.

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

21.

22.

130

letes gázok esetén. Joule – Thomson koefficiens. Gázok cseppfolyósítása. Adiabatikus kiterjesztés munkája tökéletes gázok esetén, reverzibilis, irreverzibilis. A termodinamika II. főtétele. Carnot-féle körfolyamat. Hatásfok. Entrópia. Az entrópia statisztikus értelmezése. Irreverzibilis folyamatok entrópia változása Hőpumpák, hűtőgépek működése. Az alacsony hőmérséklet elérésének módjai. Szabadenergia, szabadentalpia, a Helmholz és Gibbs függvények értelmezése, tulajdonságai. Gibbs–Helmholz egyenlet, tökéletes gázok kémiai potenciálja, fugacitás Fázisdiagramok egykomponensű rendszerek esetében, fázisstabilitás, fázisátmenet, a fázisstabilitás hőmérséklet, nyomás függése különböző határfelületeknél. Clausius Clapeyron egyenlet. Olvadás és fagyás. Módosulat változások. Gőznyomás görbült felületek felett, felületi feszültség, kapilláris jelenségek. Parciális moláris mennyiségek. Gibbs Duhem egyenlet. Az elegyedés termodinamikája. A szabadentalpia és entrópia változása elegyedéskor. Elegyek általános jellemzése: típusai, összetételük. Az elegyedési entalpia. Raoult törvény. Henrytörvény, folyadék elegyek sajátságai. Kolligatív sajátságok. Híg oldatok gőznyomás csökkenése. Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés. Ozmózis. Illékony folyadékok elegyei, desztillálás, azeotrópok, vizgőz desztillálás, reális oldatok, fázistörvény, szilárd – folyadék fázisdiagramok. Frakcionált kristályosítás, zónaolvasztás. Kémiai egyensúlyok, reakció szabadentalpia, különböző tényezők hatása az egyensúlyra, tömeghatás törvénye. Le Chatelier – Braun elv. A kinetikus gázelmélet, eloszlési függvények. Maxwell–Boltzmann féle sebességeloszlás, effúzió, ütközések száma. Reakciókinetikai alapfogalmak, A reakció sebesség vizsgálatának módszerei, első, másodrendű reakciók, Kormeghatározás reakciókinetikai úton. Összetett reakciók sebességi egyenletei. Párhuzamos elsőrendű reakciók. Konszekutív reakciók. Lindemann – Hinshelwood mechanizmus. Láncreakciók. Robbanások, katalízis. Enzim katalízis, autokatalízis, oszcillációs reakciók. Az előegyensúly és a stacionárius állapot a reakciók rendjének, kinetikai egyenletének értelmezésében. Heterogén katalízis. Heterogén reakciók. Fotokémiai reakciók. A sebességi állandó értelmezése. Ütközési elmélet, Aktivált komplex elmélete, Arrhenius egyenlet, aktiválási energia, átmeneti komplex elmélet, potenciális energiafelületek. Elektrolit oldatok szerkezete. Debye–Hückel elmélet, aktivitási koefficiens, ionerősség, közepes aktivitási koefficiens, ionok képződési entalpiája. Pécsi Tudományegyetem

Tantárgyleírások

2. szemeszter

23. Áram vezetése elektrolitokban, átviteli szám, vezetőképesség-mérés, annak alkal-

mazása. Kohlrausch szabály. Ostwald-féle hígítási törvény.

24. Elektródpotenciál, elektródpotenciál kialakulása, elektródok felosztása, működé-

sük, a Nernst egyenlet.

25. Galvánelemek, potenciometriás mérőcellák. Ion szelektív elektródok, működésük,

sajátságaik, a szelektivitás, meghatározása a diffúziós potenciál.

26. Elektródfolyamatok, túlfeszültség, polarizáció, átlépési faktor, a Tafel egyenlet,

Erdey Grúz–Volmer–Butler egyenlet.

27. Polarizációs görbék alakja. Cottrell kísérlet, -egyenlet, diffuzió. 28. Faraday törvényei, elektrolízis cellák. 29. Voltammetria, ciklikus voltammetriás görbék, polarográfia. 30. Koncentrációs elemek, gyakorlati szempontból fontos elemek, szekunder elemek

műküdése, tüzelőanyag cellák.

31. Keverékelektródok, korrózió, elektrokémiai stabilitási diagramok, passziválódás,

Pourbaix diagramok. 32. Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok P. W. Atkins: Fizikai kémia I, II, III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992 P. W. Atkins: Fizikai kémia I, II, III. Újabb javított kiadás: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. ISBN 9631933164 Szabó Kálmán: Fizikai kémia (SOTE gyógyszerész jegyzet) 1995 Tőkés Béla: Fizikai kémia gyógyszerészeknek, orvosoknak és biológusoknak I, II Mentor Kiadó Marosvásárhely, 2001 Előadások Hét Téma 1 A fizikai kémia tárgya, módszerei, helye. A termodinamika alapfogalmai, állapotjelzők, azok mérése, A gáztörvények, a gázállapot sajátságai, a kinetikus gázelmélet, Maxwell–Boltzmann sebességeloszlás, reális gázok, Megfelelő állapotok törvénye, fugacittermodinamika első főtétele, annak alkalmazásai 2 Hőkapacitás, belső energia, A térfogati munka. Rever-

Oktató NAGY GÉZA

NAGY GÉZA

zibilis, irreverzibilis folyamatok, entalpia. A termokémia alapjai, fizikai, kémiai folyamatok entalpia változása, Standard képződési entalpia, Hess tétel, Kirchhoff tétel. Kaloriméterek, Az anyagvizsgálat termikus módszerei TG, TA, DTA, DSC.

3 A termodinamika második és harmadik főtétele, entró- NAGY GÉZA

pia, a Carnot körfolyamat, hatásfok, hűtő gépek, hőpumpák működése, Az entrópia statisztikus termodinamikai értelmezése, Trouton szabály


131

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 4 Clausius egyenlőtlenségek, Szabadenergia, szabadentalpia, Mawell összefüggések, Gibbs–Helmholtz egyenlet, Parciális moláris mennyiségek, a kémiai potenciál.

Oktató NAGY GÉZA

5 Egykomponensű rendszerek fizikai kémiai jellemzése,

NAGY GÉZA

6 Elegyek, oldatok termodinamikai sajátságai, Az ele-

NAGY GÉZA

Állapotváltozások, fázisdiagramok, fázishatárok meredekségei, a Clapeyron egyenlet, Clausius–Clapeyron egyenlet. A folyadék halmazállapot, felületi feszültség, gőznyomás, kritikus jellemzők, A szilárd halmazállapot, gyedési szabadentalpia, entrópia. Ideális és reális oldatok. Kolligativ sajátságok,

7 Illékony folyadékok elegyei, a desztillációs elválasztás NAGY GÉZA

alapjai, Raoult törvény, Henry törvény, emelő szabály, azeotrópok, elméleti tányérszám. Fázistörvény. Folyadék-folyadék fázisdiagramok, vízgőzdesztilláció, Folyadék szilárd fázisdiagramok, eutektikumok, zónaolvastás. Háromszög-fázisdiagramok

8 Kémiai egyensúlyok, kémiai folyamatok iránya,

NAGY GÉZA

9 Reakciókinetikai alapfogalmak, rendűség,

NAGY GÉZA

a körülmények hatása az egyensúlyra, a vant Hoff egyenlet, Példák a kémiai egyensúlyokra, tömeghatás törvény molekularitás, kinetikai egyenletek, első, másodrendű reakciók kinetikai egyenletei, a reakció rendűség meghatározása

10 Összetett reakciók, konszekutív reakciók, szimultán

NAGY GÉZA

11 A hőmérséklet hatása a reakció sebességre, a reakció

NAGY GÉZA

12 Az elektrokémia tárgya, fogalmai, Elektrolit oldatok

NAGY GÉZA

reakciók, megfordítható reakciók, katalízis, sav bázis katalízis, Enzim katalízis, Michaelis Menten kinetika, Autokatalitikus folyamatok, oszcillációs reakciók kinetikája. Heterogén reakciók, Heterogén katalízis Oldószerhatás, láncreakciók, fotokémiai, sugárkémiai reakciók. sebességi koefficiens, ütközési elmélet, szterikus faktor, Átmeneti állapot elmélete

sajátságai, elektromos vezetés elektrolit oldatokban, átviteli szám, diffúziós potenciál, membrán potenciál, Elektród folyamatok termodinamikája, elektród potenciál, Galváncellák, működésük, koncentrációs elemek, ion szelektív elektródok, elektródok fajtái, Másodfajú elektródok, ion szelektív elektródok

132


Tantárgyleírások Hét Téma 13 Elektród folyamatok kinetikája, polarizációs görbék, az elektrolízis törvényei, túlfeszültség, annak fajtái, Volmer–Butler egyenlet, átlépési faktor, Diffúzió, Cottrell egyenlet, korrózió, Az elektrolízis alkalmazásai

2. szemeszter Oktató NAGY GÉZA

14 Néhány anyagvizsgálati módszer fizikai kémiai alapja- NAGY GÉZA

inak áttekintése, az anyag spektrális sajátságai, hidrogénszerű atomok szerkezete, atomi pályák, spektrális átmenetek, Molekula színképek létrejötte. Forgási, rezgési, elektron színképek. Raman effektus


133

Tanrend 2007/2008


ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 1. Tantárgyfelelős:

OGAAF1

DR. RÉKÁSI ZOLTÁN, egyetemi docens

3 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 28 + 14 + 0 = 42

Előfeltétel: OGAMB1 teljesített OGRLAT teljesített Létszám: 0 – 60

Tematika Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport első része. Makroszkópos anatómiai és elméleti szövettani ismeretek gyógyszerész hallgatók számára – 1. rész: csont-, izomtan, emésztő-, légző-, vizeleti rendszer, ált. szövettan, fejlődéstan. A félév elfogadásának feltételei Érvénytelen a szemeszter, ha a hallgató 4-nél több gyakorlaton nem vesz részt. A félév teljesítményének értékelése: elégtelen a teljesítmény és szóbeli utóvizsgára kötelez, ha a három félévközi tesztre adható pontszám 50%-át a hallgatónak nem sikerül megszereznie. Az e fölötti pontszám arányosan érdemesít a 2–5-ös érdemjegyekre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantervi gyakorlatokon egyéni pótlás Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerész hallgatók számára. Pécs, 2007. Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként) Internetes segédanyag gyógyszerész hallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként – fejlesztés alatt) Előadások Hét Téma 1 Az anatómia, szövet és fejlődéstan tárgya.

Oktató

1 A csontvázrendszer. A csontok összeköttetései.

PROF. DR. MESS BÉLA

2 Az emberi test szövetei. Hámszövet. Sejtkapcsoló


2 A kötő- és támasztószövetek.


3 Az izomrendszer.


3 Az izomszövet.


4 Az ember egyedfejlődésének főbb szakaszai. Megter-

DR. TÓTH PÁL

4 A keringés szervrendszere, szív. Vérkörök.

DR. REGLŐDI DÓRA

struktúrák.

mékenyítés. Barázdálódás. Morula. Blastocysta. Implantáció.

134


Tantárgyleírások Hét Téma 5 Gastruláció. Neurulácio. Placentáció.

2. szemeszter Oktató DR. TÓTH PÁL

5 A vér. Vérképzés.


6 A csíralemezek származékai.

DR. TÓTH PÁL

6 Az erek szöveti szerkezete. A nyirokrendszer.


7 A nyirokszervek.


7 Az emésztőrendszer felépítése, szervei. I. Szájüreg,

DR. REGLŐDI DÓRA

8 Az emésztőrendszer felépítése, szervei. II. Nyelőcső,

DR. REGLŐDI DÓRA

8 Magzatfüggelékek.

DR. TÓTH PÁL

fogak, garat.

gyomor.

9 Az emésztőrendszer felépítése, szervei. III. Vékony- és DR. REGLŐDI DÓRA

vastagbelek.

9 A magzat alaki fejlődése, érettségi jelek.

DR. TÓTH PÁL

10 A nagy emésztőmirigyek: Máj. Hasnyálmirigy.

DR. REGLŐDI DÓRA

10 A vázrendszer és izomrendszer fejlődése.

DR. PETHŐNÉ DR. LUBICS ANDREA

11 A hashártya. Hasüreg.

DR. REGLŐDI DÓRA

11 A légzőrendszer felépítése. Felső légutak.


12 Alsó légutak: Gége, hangképzés.


12 A fejlődési rendellenességek okai.


13 Alsó légutak. Trachea, bronchusfa, tüdő. A légutak


13 Mellhártya (pleura). Légzőmozgások.


14 A vizeleti rendszer felépítése, működése.


14 A vese szerkezete.


Epeutak. A máj vérkeringése.

védekező mechanizmusai.

Gyakorlatok Hét Téma 1 Az emberi test csontjai: Koponya. A törzs csontjai és ezek összeköttetései. 3 A végtagok csontjai 5 Az emberi test ventralis izmai. 7 Az emberi test dorsalis izmai. 9 A szív és az érrendszer tanulmányozása. Az emésztőrendszer szerveinek tanulmá-

nyozása. I.


135

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 11 Az emésztőrendszer szerveinek tanulmányozása. II. 13 A légutak tanulmányozása. Pleura.

136


Tantárgyleírások

2. szemeszter

MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2. Tantárgyfelelős:

IFJ.

OGAMB2

DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY, intézetvezető egyetemi tanár


Előfeltétel: OGAMB1 Létszám: 1 – korlátlan

Tematika A két féléves tárgy 2. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. Vizsgakérdések ELMÉLETI VIZSGATÉTELEK (A lista a teljes szigorlati tételsort tartalmazza. Az 1–57. kérdések alkotják a kollokviumi tételsort.) 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cDNS-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete Általános Orvostudományi Kar

137

Tanrend 2007/2008


21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció. 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció. 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum. 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció. 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek 58. Mikrotubulusok 59. Mikrofilamentumok 60. Intermedier filamentumok 61. A sejtmembrán

138


Tantárgyleírások

2. szemeszter

62. Sejt-sejt kapcsolatok 63. Passzív transzport folyamatok 64. Aktív transzport folyamatok 65. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete 66. Sejt-mátrix kapcsolatok 67. A kémiai jelátvitel típusai 68. cAMP által közvetített jelátvitel 69. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek 70. A növekedési faktorok jelátvitele 71. Fehérjekinázok szerepe a sejtműködés szabályozásában 72. Citokin-jelátvitel, stressz-jelátvitel 73. A jelátviteli folyamatok általános jellemzői 74. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 75. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége 76. Az apoptózis mechanizmusa 77. A tumorsejt általános jellemzői 78. Onkogén DNS vírusok 79. Retrovírusok 80. Retrovirális onkogének 81. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével 82. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása 83. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai 84. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői 85. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői 86. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastag87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96.

bélrák és az emlődaganatok kialakulásában Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában A karcinogenezis többlépcsős mechanizmusa Meiózis Autoszomális kromoszóma aberrációk Szex-kromoszomális kromoszóma aberrációk Autoszomálisan öröklődő betegségek. Nemhez kötötten öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa A géntranszfer módszerei A humán génterápia lehetőségei

GYAKORLATI VIZSGATÉTELEK Elméleti kérdések 1. A fénymikroszkóp szerkezete és működése 2. Mintaelőkészítés és kontrasztfokozás fény- és elektronmikroszkópos célra 3. Radioaktív izotópok a biológiában Általános Orvostudományi Kar

139

Tanrend 2007/2008


4. Homogenizálás, sejtfrakcionálás 5. Hipopiknikus és izopiknikus grádiens centrifugálás 6. Gélfiltráció 7. Ioncserélő- és affinitáskromatográfia 8. Fehérje elektroforézis 9. Nukleinsav elektroforézis 10. DNS-izolálás 11. RNS-izolálás 12. Plazmidok, plazmidizolálás 13. Nukleinsav hisztokémia 14. Citoplazma hisztokémia 15. Fáziskontraszt mikroszkóp 16. Polarizációs mikroszkóp 17. Enzimhisztokémia és immunhisztokémia 18. Plazmolízis és hemolízis 19. A citogenetika módszerei 20. Az elektronmikroszkóp működése

Végrehajtandó gyakorlatok 1. Prokariota sejtek immerziós vizsgálata 2. Sejtátmérő meghatározása fénymikroszkóppal 3. Keményítő és Cl- gélfiltrációs elválasztásának értékelése 4. A fotométer használata, RNS és DNS koncentráció mérés 5. Fehérje elektroforézis és Western blot értékelése 6. Citoplazma hisztokémiai metszetek értékelése (PAS, savas foszfatáz, Szudán B) 7. Sejtmag alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 8. Plazmid elektroforézis és restrikciós endonukleáz térkép értékelése 9. Nukleinsav hisztokémiai metszetek értékelése 10. Polarizációs mikroszkóp használata 11. Fáziskontraszt mikroszkóp centrálása, használata 12. Citoplazma alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 13. Normál és Burkitt-limfomás nyirokcsomó felismerése, mitotikus alakok azonosítása 14. Fénymikroszkópos autoradiográfiás preparátum vizsgálata 15. Normál és kóros sejtek azonosítása PAP-kenetben 16. Öröklődési típusok azonosítása családfán 17. Kromoszóma-vizsgálat 18. Immunhisztokémia 19. Differenciált, naiv és apoptotikus PC12 sejtek azonosítása 20. Kromoszóma-preparátum vizsgálata

140


Tantárgyleírások

2. szemeszter

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G. M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások Hét Téma 1 Nyitó előadás 1 Aktív transzport folyamatok 2 Extracelluláris mátrix 2 Jelátviteli mechanizmusok I. 3 Jelátviteli mechanizmusok II. 3 Jelátviteli mechanizmusok III. 4 Jelátviteli mechanizmusok IV. 4 Jelátviteli mechanizmusok V. 5 Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 5 Apoptózis 6 A tumor sejt 6 DNS tumor vírusok 7 RNS tumor vírusok 7 Retrovirális onkogének 8 Celluláris onkogének I. 8 Celluláris onkogének II. 9 Celluláris onkogének III. 9 Tumor szuppresszor gének I. 10 Tumor szuppresszor gének II. 10 Onkogének szerepe a sejtciklusban 11 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa 11 Témazáró előadás 12 Citogenetika I.


141

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 12 Citogenetika II. 13 Átöröklési típusok 13 Molekuláris diagnosztika 14 Génterápia 14 Záróelőadás

Szemináriumok Hét Téma 1 Citoszkeleton. 1 Membrán 3 Transzport. Extracelluláris mátrix. Jelátviteli mechanizmusok 3 A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. cAMP-út. 4 Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix. Kémiai

jelátvitel. Receptorok.

4 cAMP út 5 Jelátviteli mechanizmusok. 5 Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel. 7 Dolgozat: Foszfolipáz C, növekedési faktor, citokin, stressz, integrin jelátvitel.

A jelátvitel általános jellemzői.

9 Celluláris onkogének. Retrovírusok 9 Retrovírusok 10 Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális

és celluláris

10 Retrovirális és celluláris onkogének 11 Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus 11 Onkogének és a sejtciklus 13 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa. Citogenetika 13 Átöröklési típusok. Molekuláris medicina 14 Félévzáró dolgozat

Gyakorlatok Hét Téma 2 Nukleinsav hisztokémia 4 Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 6 A citoplazma hisztokémiája 8 Permeabilitás

142


Tantárgyleírások

2. szemeszter

Hét Téma 10 Jelátvitel. A tumor sejt 12 Bevezetés a klinikai genetikába


143

Tanrend 2007/2008


ANALITIKAI KÉMIA 2. Tantárgyfelelős:

OGAAN2 PROF. DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár

5 kredit ▪ alapozó ▪ mindkét félévben ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 42 + 0 = 70

Előfeltétel: OGAAN1 teljesített OGAAL1 teljesített Létszám: 1 – korlátlan

Tematika A Mennyiségi Kémiai Analízis tantárgy a gyógyszrészhallgatók számára a kvantitatív analitikai kémiát a gyakorlat oldaláról közelíti meg. A hozzátartozó elméletet – elsősorban az egyensúlyi kémia eredményeit – tárgyalja gyakorlati számpéldákon keresztül. Cél, hogy a gyakorlatban könnyen (és viszonylag olcsón) megvalósítható kísérletek és azok magyarázata segítse a gyógyszerész hallgatókat az összefüggések megértésében, a mérési eljárások értelmezésében. Foglalkozik a tömegmérésre visszavezetett (precipitációs) gravimetriával, a mai napig legpontosabb analitikai eljárárással, és a térfogatos analízis módszereivel A gyakorlatok során a hallgató – az előadások elméleti anyagára támaszkodva – sajátítsa el a térfogatos analízis alapjait, az ionasszociációs és redox egyensúlyokon alapuló térfogatos meghatározások legfontosabb típusait, a sav-bázis-, csapadékos-, kelatometriás- redox- térfogatos analízis eljárásait. A hallgató ismerje meg a gravimetria alapvető műveleteit. Fontos a gondos, pontos és kvantitatív analitikai munka begyakorlása. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. 1 hét igazolatlan, 3 hét összes hiányzás még megengedhető. Ennél több hiányzás esetén a félévet nem fogadjuk el. Nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve sem aki az egyéni ismeretlenek közül legalább 1 acidi- alkalimetriás, 1 redoximetriás, 1 kelatometriás és 1 gravimetriás analízist sikeresen nem végzett el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyit írnak. Ezek eredményei (maximum 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka al… Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs lehetőség Vizsgakérdések 1. A térfogatos analízis alapjai I. (a térfogatos analízis reakciói, asszociációs, disszociációs egyensúlyok, redox egyensúlyok). 2. A térfogatos analízis alapjai II. (tömegmérés, mérőoldatok, faktorozás, végpontjelzés). 3. Neutralizációs analízis I. (sav-bázis egyensúlyok, oldószer szerepe, titrálási görbe, indikátorok, működésük, indikátorhiba). 4. Neutralizációs analízis II. (mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás-változást eredményező reakciók alkalmazása). 5. Neutralizációs analízis III. (titrálások nemvizes közegben, egy, a gyakorlaton végzett sav-bázis titrálás ismertetése). 6. Komlexometria (stabilitási egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, komplexometria módszerei, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 7. Csapadékos titrálás (oldhatósági egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 8. Redox titrálások I. (redoxpotenciált befolyásoló tényezők, titrálási görbék, redox titrálások végpontjelzése, oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók,). 144


Tantárgyleírások

2. szemeszter

9. Redox titrálások II. (permanganometria, kromatometria, cerimetria, bromatomet-

ria, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése).

10. Redox titrálások III. (reduktometria). 11. Jodometria (alapegyenlete, mérőoldatai, végpontjelzés, az eljárás pH függése, re-

12. 13. 14.

15. 16.

dukáló anyagok mérése (aldehid-biszulfit), oxidáló anyagok mérése, közvetett eljárások, vízben oldott oxigén meghatározása, sokszorozó eljárások). Tömeg szerinti analízis I. (elméleti alapok, csapadékok oldhatósága, csapadékképződés, csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése). Tömeg szerinti analízis II. Gravimetria gyakorlata (leválasztási módszerek, csapadék mosása, súlyállandóságra hozás, eredmények számítása). A kromatográfia alapjai (a kromatográfiás elválasztási folyamat, mechanizmusok, két- és háromdimenziós lehetőségek, a retenció (tR, k, alfa, Rs), az elválasztás hatékonysága (N, H, van Deemter egyenlet). A folyadékkromatográfia alapjai (készülék felépítése, állófázisok, eluensek, a HPLC alkalmazása, mennyiségi értékelés). Termikus analízis

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza L.: A mennyiségi kémiai analízis gyakorlati kézikönyve (Medicina 2005) Ajánlott könyvek: D. A. Skoog, D. M. West, F. J. Holler, S. R. Crouch: Analytical Chemistry, an Introduction Saunders College Publishing 2000. E. Ehlers: Analytik II. (Mennyiségi analízis) Deutscher Apotheker Verlag, Stuttgart 1999. Előadások Hét Téma 1 A mennyiségi kémia analízis előkészítő műveletei: mintavétel, az analitikai módszer helyes megválasztása, a minta oldása, feltárás, szerves anyagok mineralizálása, elválasztó módszerek, álcázás. A mérés: tömegmérés, térfogatmérés.

Oktató PROF. DR. OHMACHT RÓBERT

2 A kémiai analízis eredményeinek feldolgozása: a

PROF. DR.

3 A térfogatos analízis mérőoldatai, faktorozásuk, vég-


4 A neutralizációs analízis: az oldószer, pH számítás,


5 A nautralizációs analízis módszerei: mérőoldatok és

PROF. DR.

OHMACHT RÓBERT mérési eredmények megadása, véletlen és rendszeres hibák. Térfogatos analízis: a térfogatos analízis reakciói (asszoc. disszoc. egyensúlyok, redox egyensúlyok).

pontjelzés. A titrálás.

a titrálási görbe, a neutralizációs analízis indikátorai.

faktorozásuk, kémhatás változást eredményező reakci- OHMACHT RÓBERT ók alkalmazása, titrálások nemvizes közegben.


145

Tanrend 2007/2008


Hét Téma Oktató PROF. DR. 6 Komplexképződésen alapuló analitikai eljárások. A komplexonátkomplexek stabilitása, a titrálási görbe, OHMACHT RÓBERT végpontjelzési módszerek. A komplexometria módszerei: közvetlen és visszaméréses, közvetett módszerek. Komplexometriás módszerek szelektivitása. 7 Csapadékképződésen alapuló analitikai eljárások:


8 Redoxreakciókon alapulómaghatározások I.:

PROF. DR.

9 Redoxreakciókon alapulómaghatározások II.: Egyéb


az argentometria titrálási görbéi, végpontjelzési módszerek, nem argentometriás csapadékos titrálások.

Oxidimetria: a redoxipotenciált befolyásoló tényezők, OHMACHT RÓBERT oxidimetriás titrálási görbék, redoxiindikátorok, az oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók. Permanganometria: a mérőoldat faktorának beállítása, permanganometriásan megoldható analitikai feladatok. oxidimetriás eljárások: kromatometria, cerimetria, bromatometria.

10 Redoxreakciókon alapulómaghatározások III.:

PROF. DR.

11 Redoxreakciókon alapulómaghatározások IV.:


12 Tömeg szerinti analízis (gravimetria) I.: A gravimetria


OHMACHT RÓBERT Jodometria: bevezetés: mérőoldatok, végpontjelzési módszerek, az eljárás pH függése. Jodometriás meghatározások: redukáló anyagok meghatározása, oxidáló anyagok meghatározása, közvetett módszerek, sokszorozó módszerek, vízmeghatározás Karl Fischer szerint.

Reduktometria: a reduktometria elve, titanometria, aszkorbinometria, egyéb reduktometriás eljárások. elméleti alapjai: a csapadékok oldhatóságát meghatározó tényezők, a csapadékképződés mechanizmusa. A csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése

13 Tömeg szerinti analízis (gravimetria) II.: A gravimetria PROF. DR. gyakorlata: csapadékleválasztási módszerek, a szűrés, OHMACHT RÓBERT

a csapadék mosása, a csapadék mérése, a gravimetriás elemzés eredményeinek kiszámítása. 14 Szerves reagensek a gravimetriában. Termikus analí-

zis, kinetikus analízis


Gyakorlatok Hét Téma 1 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat) (egyéni ism.); 2 Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). A kvali-

tatív analitika ismétlése.

146


Tantárgyleírások

2. szemeszter

Hét Téma 3 Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. és Gyógyszerkönyv szerint, külön leirat)(egyéni ism.); Nátrium-tioszulfát közvetett meghatározása (2.6.8.); Papaverin meghatározása nemvizes közegben (2.7.4.) (egyéni ism.). 4 Tejsav mono- és disav tartalmának meghatározása (külön leirat) (egyéni ism.);

A kvalitatív analitika ismétlése. Zárthelyi

5 Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett

(3.4.1.); Ólom mérése eriokróm felete T mellett (3.4.2.); Vizek változó és teljes keménységének meghatározása (külön leirat);

6 Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.);

Burow-oldat alumínium tartalmának meghatározása (3.5.1.).

7 Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid

meghatározása Schulek és Pungor szerint (5.5.5.); Dibrómantracén brómtartalmának meghatározása (bemutatás, külön leirat).

8 Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása

(külön leirat); Rodanidionok mérése Schulek szerint (4.5.1.7.) (egyéni ism.);

9 Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának

meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni ism.); Összes vastartalom meghatározása Zimmermann–Reinhardt szerint (4.4.1.3.). Amidazofén cerimetriás meghatározása (4.4.3.1.) (egyéni ism.);

10 Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); 11 Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica) analízise (külön leirat). Zárthelyi. 12 Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással

(5.3.5.)

13 Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (kü-

lön leirat)

14 Szerves oldószer víztartalmának meghatározása Karl Fischer szerint (bemutatás,

külön leirat). Asztalátadás

14 Asztalátadás


147

3. SZEMESZTER

Fizikai kémia 2. ........................................................................OGAFZ2 .........150 Farmakobotanika 1. ..................................................................OGAGN1 ........154 Anatómia, szövettan és fejlődéstan 2. ......................................OGAHA2 ........157 Kolloidika 1..............................................................................OGAKD1 ........160 Szerves kémia 1........................................................................OGASV1.........163 Biokémia 1. ..............................................................................OGOBA1 ........166 Élettan 1....................................................................................OGOEL1.........171

Tanrend 2007/2008

FIZIKAI KÉMIA 2. Tantárgyfelelős: 3 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 0 + 42 + 0 = 42


OGAFZ2 NAGY GÉZA, tanszékvezető egyetemi tanár Előfeltétel: OGAFK1 teljesített Létszám: 1 – 100

Tematika A Fizikai Kémiai alapmérések elvégzésére szolgáló módszerek, eszközök ismerete, a mérési jegyzőkönyvvezetés helyes technikájának tudása a gyógyszerészi ismeretek fontos részét képezik. A gyakorlati munka során megtanulják a hallgatók a mérési eredmények értékelésének korszerű módszereit. A gyakorlati munka a fizikai kémia elméleti ismereteit elmélyíti, közel hozza. A tematika rövid leírása: A korábbiakban hallgatott fizikai kémia alapkollégium különböző területeihez kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatok elvégzésére kerül sor a félév során. A hallgatók egyéni feladatok megoldása során megismerkednek a különböző laboratóriumi eszközök, készülékek, kisműszerek használatával. Jártasságot szereznek a mérési eredmények gyűjtésének, feldolgozásának korszerű módszereiben. Megtanulják a gondos, körültekintő laboratóriumi jegyzőkönyv készítés technikáját. A munka során elmélyítik fizikai kémiai ismereteiket, megtanulják alkalmazni a számítógépes adatgyűjtés, adatkezelés kiértékelés előző stúdiumaik során elsajátított módszereit. A laboratóriumi gyakorlatokhoz kapcsolódó elméleti anyagrészek átismétlése megkönnyíti a korábbi kollokviumra elsajátított anyag rögzítését. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának kritériuma: A gyakorlati feladatok sikeres megoldása, az évközi zárthelyi dolgozatok sikeres megírása. (Legalább elégséges osztályzat). A gyakorlatokon a részvétel kötelező. A hallgató egy gyakorlatról hiányozhat igazoltan. A gyakorlat megkezdése előtt megfelelő időben a hallgató tájékozódik az elvégzendő feladatról. Felkészül a gyakorlat anyagából és a hozzá kapcsolódó elméletből. Az elvégzendő gyakorlatok anyagából a hallgató a gyakorlat megkezdése előtt röviden beszá… Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatokon a részvétel kötelező. Sikertelen, vagy elmaradt gyakorlati munka megismétlésére indokolt esetben a hallgató lehetőséget kaphat. Vizsgakérdések 1. A gázállapot általános jellemzése. Ideális és reális gázok. Transzportfolyamatok gázokban, Diffúzió, hővezetés, viszkozitás, 2. Összefüggés a hőkapacitás és a szerkezet között, Megfelelő állapotok tétele. 3. Termodinamikai alapfogalmak, hő, energia, belső energia, munka. A termodinamika I. főtétele. Reverzibilis, irreverzibilis kiterjedés térfogati munkája. 4. Entalpia, Termokémia, Fizikai-, kémia folyamatok entalpia változása, Exoterm, endoterm folyamatok, Hess tétel, Kirchhoff törvény 5. Kalorimetria, Kaloriméterek, Termikus anyagvizsgálati módszerek, DSC, TG, DTG stb, Képződési entalpia 6. Hőkapacitás, Joule kísérlet, Joule–Thomson hatás, hőkapacitások kapcsolata tökéletes gázok esetén, Joule – Thomson koefficiens, Gázok cseppfolyósítása, Adiabatikus kiterjesztés munkája tökéletes gázok esetén, reverzibilis, irreverzibilis. 150


Tantárgyleírások

3. szemeszter

7. A termodinamika II. főtétele. Carnot-féle körfolyamat. Hatásfok. Entrópia. Az ent-

8.

9.

10. 11.

12. 13.

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

21.

22. 23. 24. 25. 26. 27.

rópia statisztikus értelmezése. Irreverzibilis folyamatok entrópia változása Hőpumpák, hűtőgépek működése, Az alacsony hőmérséklet elérésének módjai. Szabadenergia, szabadentalpia, a Helmholz és Gibbs függvények értelmezése, tulajdonságai, Gibbs–Helmholz egyenlet, tökéletes gázok kémiai potenciálja, fugacitás Fázisdiagramok egykomponensű rendszerek esetében, fázisstabilitás, fázisátmenet, a fázisstabilitás hőmérséklet, nyomás függése különböző határfelületeknél, Clausius Clapeyron egyenlet, Olvadás és fagyás. Módosulat változások Gőznyomás görbült felületek felett, felületi feszültség, kapilláris jelenségek, Parciális moláris mennyiségek, Gibbs Duhem egyenlet, Az elegyedés termodinamikája, A szabadentalpia és entrópia változása elegyedéskor Elegyek általános jellemzése: típusai, összetételük. Az elegyedési entalpia, Raoult törvény, Henrytörvény, folyadék elegyek sajátságai. Kolligatív sajátságok, Híg oldatok gőznyomás csökkenése. Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés. Ozmózis Illékony folyadékok elegyei, desztillálás, azeotrópok, vizgőz desztillálás, reális oldatok, fázistörvény, szilárd – folyadék fázisdiagramok. Frakcionált kristályosítás, zónaolvasztás Kémiai egyensúlyok, reakció szabadentalpia, különböző tényezők hatása az egyensúlyra, tömeghatás törvénye, Le Chatelier – Braun elv A kinetikus gázelmélet, eloszlési függvények, Maxwell–Boltzmann féle sebességeloszlás, effúzió, ütközések száma Reakciókinetikai alapfogalmak, A reakció sebesség vizsgálatának módszerei, első, másodrendű reakciók, Kormeghatározás reakciókinetikai úton Összetett reakciók sebességi egyenletei. Párhuzamos elsőrendű reakciók, Konszekutív reakciók, Lindemann – Hinshelwood mechanizmus Láncreakciók, Robbanások, katalízis Enzim katalízis, autokatalízis, oszcillációs reakciók Az előegyensúly és a stacionárius állapot a reakciók rendjének, kinetikai egyenletének értelmezésében. Heterogén katalízis, Heterogén reakciók, Fotokémiai reakciók A sebességi állandó értelmezése. Ütközési elmélet, Aktivált komplex elmélete, Arrhenius egyenlet, aktiválási energia, átmeneti komplex elmélet, potenciális energiafelületek Elektrolit oldatok szerkezete, Debye–Hückel elmélet, aktivitási koefficiens, ionerősség, közepes aktivitási koefficiens, ionok képződési entalpiája Áram vezetése elektrolitokban, átviteli szám, vezetőképesség mérés, annak alkalmazása, Kohlrausch szabály, Ostwald-féle hígítási törvény, Elektródpotenciál, elektródpotenciál kialakulása, elektródok felosztása, működésük, a Nernst egyenlet Galvánelemek, potenciometriás mérőcellák, Ion szelektív elektródok, működésük, sajátságaik, a szelektivitás, meghatározása a diffúziós potenciál Elektródfolyamatok, túlfeszültség, polarizáció, átlépési faktor, a Tafel egyenlet, Erdey Grúz–Volmer–Butler egyenlet Polarizációs görbék alakja, Cottrell kísérlet, -egyenlet, diffuzió


151

Tanrend 2007/2008


28. Faraday törvényei, elektrolízis cellák 29. Voltammetria, ciklikus voltammetriás görbék, polarográfia, 30. Koncentrációs elemek, gyakorlati szempontból fontos elemek-, szekunder elemek

műküdése, tüzelőanyag cellák 31. Keverékelektródok, korrózió, elektrokémiai stabilitási diagramok, passziválódás, Pourbaix diagramok 32. Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyvek: P. W. Atkins: Fizikai kémia I, II, III, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. P. W. Atkins: Fizikai kémia I, II, III, Újabb javított kiadás: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, ISBN 9631933164 Szabó Kálmán: Fizikai kémia (SOTE gyógyszerész jegyzet) 1995. Tőkés Béla: Fizikai kémia gyógyszerészeknek, orvosoknak és biológusoknak I, II Mentor Kiadó Marosvásárhely, 2001. David Freifelder: Physical Chemistry for Students of Biology Science Books Iterrnat. ISBN 0-86720-002-2, (egyes fejezetek) Gyakorlati Praktikum: Kovács Barna, Kunsági Máté Sándor: fizikai kémiai gyakorlatok, JPTE Kiadó, 1997. Tanszéki munkaközösség: Megoldandó feladatok leírása. Tanszék honlapja. Letölthető Gyakorlatok Hét Téma 1 Oldhatóság meghatározása, differenciális oldáshő kiszámítása 2 Háromkomponensű rendszer viselkedése, oldhatósági háromszög diagram készíté-

se

3 Reakcióhő mérése adiabatikus kaloriméterrel 4 Hidrolízis kinetikájának tanulmányozása (tercier-butil-klorid v. metil-acetát)

konduktometriás úton.

5 Gyógyszer bomlási kinetikájának vizsgálata. 6 Homogén katalízis vizsgálata (aszkorbinsav oxidáció) 7 Hatóanyag kioldódási kinetika tanulmányozása tabletták esetében spektrofotomet-

riás méréssel.

8 Potenciometriás mérések tanulmányozása, pH mérés, ion szelektív elektródok

szelektivitási koefficiensének tanulmányozása, Redoxpotenciál mérés.

9 Vezetőképesség mérés elektrolit oldatokban 10 Elektród folyamatok kinetikájának tanulmányozása, ciklikus voltammogram,

Áram- feszültség görbék tanulmányozása, Cottrell függvény, Tafel egyenlet

11 Oldékonysági szorzat meghatározása potenciometriás úton 12 Indikátor disszociáció állandójának meghatározása spektrofotometriás úton

152


Tantárgyleírások

3. szemeszter

Hét Téma 13 Kémiai reakciók számítógépes modellezése 14 Diffúziós állandó mérése


153

Tanrend 2007/2008

FARMAKOBOTANIKA 1. Tantárgyfelelős: 2 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 14 + 0 = 28


OGAGN1 MOLNÁR PÉTER, egyetemi adjunktus Előfeltétel: OGAMB2 teljesített Létszám: 5 – 50

Tematika A farmakobotanika a teljes növénytan gyógyszerészeti vonatkozásait összegezi. Témája kiterjed a növényi sejttanra, szövettanra, a morfológiai alapfogalmak ismertetésére, a növények rendszerezésére. A szisztematikán belül ismerteti a gyógynövények földrajzi származását, termeszthetőségét, a természetvédelem szempontjait. Különösen hangsúlyosak a kemotaxonómiai ismeretek, hiszen a hatás igen gyakran összefügg a gyógynövény rendszertani helyével, ill. az ehhez tartozó kémiai jellemzőkkel. A hallgatónak el kell sajátítania azokat az általános és speciális növénytani alapismereteket, amelyek szükségesek a farmakognózia (gyógynövény- és drogismeret) megértéséhez. Ismernie kell a külső és belső növénymorfológiai és szövettani fogalmakat és a kemotaxonómia alapvető törvényszerűségeit. A gyakorlat során a fő hangsúly a gyógynövények felismerésén van, és alapfeltétel a növényhatározó könyvek biztonságos használata. A szövettani alapismeretek teszik lehetővé a helyes anatómiai fogalmak használatát, végülis a fajok (taxonok) pontos azonosítását. A félév elfogadásának feltételei A félév során két alkalommal (7. és 12. oktatási héten) az előző előadások anyagának elsajátításáról zárthelyi dolgozat formájában kell számot adni. A gyakorlatokon szerzett tudásról a félév során 2 alkalommal dolgozat írásával (gyógynövények felismerése és jellemzése) kötelező beszámolni. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatokon kötelező a részvétel, mulasztás esetén legfeljebb két gyakorlat pótolható. Vizsgakérdések A zárthelyi dolgozatok eredménye és a gyakorlaton nyújtott teljesítmény képezi a kollokviumi jegy alapját. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dános Béla: Farmakobotanika – kemotaxonómia. Argumentum, Budapest, 1997. Dános Béla: Farmakobotanika – gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. Haraszty Árpád (szerk.): Növényszervezettan és növényélettan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 (mindenkori legújabb kiadás). Mihalik Erzsébet és mtsai: Növényanatómiai praktikum. JATEPress, Szeged, 1999. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Az előadások anyaga hozzáférhető az intraneten is. (Felelős: Dr. Farkas Ágnes)

154


Tantárgyleírások

3. szemeszter

Előadások Hét Téma 1 A növényi sejt felépítése. Színtestek, zárványok.

Oktató DR. FARKAS ÁGNES

2 A sejtfal szerkezete.

DR. FARKAS ÁGNES

3 Növényi szövetek I. Merisztémák.

DR. FARKAS ÁGNES

4 Növényi szövetek II. Epidermisz – gázcserenyílások,

DR. FARKAS ÁGNES

5 Növényi szövetek III. Szállítószövetek – nyalábtípu-

DR. FARKAS ÁGNES

trichómák, másodlagos bőrszövet. sok.

6 Növényi szövetek IV. Alapszövetek: valódi, szilárdító, DR. FARKAS ÁGNES

kiválasztó és váladéktartó alapszövetek.

7 Gyökérmorfológia. Módosult gyökerek. A gyökér

DR. FARKAS ÁGNES

8 Hajtásmorfológia. A hajtás szöveti szerkezete. Hajtás-

DR. FARKAS ÁGNES

9 Levélmorfológia. Levélállás. Levélerezet. A levél

DR. FARKAS ÁGNES

szövettana. típusok.

szövettana.

10 Virágmorfológia. Virágzattípusok.

DR. FARKAS ÁGNES

11 Megtermékenyítés, embriogenezis, magkezdemény és

DR. FARKAS ÁGNES

mag. Terméstípusok.

12 Rendszertani kategóriák, kemotaxonómiai összefüggé- DR. FARKAS ÁGNES

sek, a nevezéktan szabályai.

13 Algae (Phaeophyceae, Rhodophyceae), Fungi,

DR. FARKAS ÁGNES

14 Pteridophyta, Coniferophytina, Cycadophytina.

DR. FARKAS ÁGNES

Lichenes.

Gyakorlatok Hét Téma 1 Mikroszkópos technikák, preparátum-készítés (levélderítés, nyúzatkészítés, mikroszkopizálás), növényhatározó használati útmutatója. 2 Pteridophyta. Lycopodium clavatum és Equisetum arvense spórái, spóratartó

képletei; Dryopteris filix-mas rizómája.

3 Spermatophyta: Coniferophytina. Pinus nigra reproduktív hajtásai, tűlevele, fates-

te.

4 Angiospermatophytina. Dicotyledonopsida: Aristolochiaceae, Ranunculaceae,

Helleboraceae. Aristolochia hajtása, Ficaria gyökere és levele, Helleborus levele.

5 Berberidaceae, Papaveraceae, Fumariaceae, Phytolaccaceae. Papaver sp. termője,

termése.

6 Polygonaceae, Fagaceae, Caryophyllaceae. Fagus sylvatica és Quercus sp. termé-

se, Saponaria officinalis gyökere.


155

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 7 Betulaceae, Juglandaceae, Grossulariaceae, Crassulaceae. Juglans regia termése, Sedum sp. hajtása. 8 Rosaceae. Rosa canina áltermése, Malus domestica nektáriuma, Rosaceae termés-

típusok.

9 Fabaceae. Phaseolus vulgaris és Pisum sativum keményítőszemei. 10 Apiaceae. Carum carvi és Foeniculum vulgare termése. 11 Punicaceae, Lythraceae, Onagraceae, Rutaceae. Citrus limon heszperidium termé-

se és hajtása.

12 Anacardiaceae, Hippocastanaceae, Geraniaceae, Celastraceae, Rhamnaceae.

Pelargonium zonale fedő- és mirigyszőrei.

13 Vitaceae, Araliaceae, Violaceae, Cistaceae, Cucurbitaceae. Bryonia alba v.

Cucumis sativus hajtása bikollaterális nyalábokkal.

14 Gyakorlati beszámoló.

156


Tantárgyleírások

3. szemeszter

ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 2. Tantárgyfelelős:

OGAHA2

DR. RÉKÁSI ZOLTÁN, egyetemi docens

4 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56

Előfeltétel: OGAHA1 teljesített Létszám: 0 – 60

Tematika Makroszkópos anatómiai és elméleti szövettani ismeretek gyógyszerész hallgatók számára – 2. rész: az endokrin rendszer, nemi szervek, neuroanatómia. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport második része. A félév elfogadásának feltételei Érvénytelen a félév, ha a hallgató 8-nál több gyakorlaton nem vesz részt. A félév teljesítményének értékelése: elégtelen a teljesítmény és szóbeli utóvizsgára kötelez, ha a három félévközi tesztekre adható pontszám 50%-át a hallgatónak nem sikerül megszereznie. Az e fölötti pontszám arányosan érdemesít a 2–5-ös érdemjegyekre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantervi gyakorlatokon egyéni pótlás. Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerész hallgatók számára. Pécs, 2007. Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként) Internetes segédanyag gyógyszerész hallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként – fejlesztés alatt) Előadások Hét Téma Oktató 1 A biológia szabályozás módjai. Az endocrin szabályo- DR. RÉKÁSI ZOLTÁN zás, hypothalamikus magvak. 1 A belsőelválasztású mirigyek – I. Hypophysis.


2 A belsőelválasztású mirigyek – II. Pajzsmirigy, mel-


2 Női nemiszervek – I. Petefészek, méhkürt, méh. Ovu-


3 Női nemiszervek – II. Hüvely és a külső nemiszervek.


A hypophysis portális keringése. Epiphysis cerebri. lékpajzsmirigy, mellékvese és diffúz endokrin rendszer. láció és menstruációs ciklus.

A női nemiszervek fejlődése és ezek rendellenességei.


157

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 3 Férfi nemiszervek – I. Here, mellékhere, ondózsinór. A prostata és az ondóhólyag.

Gyógyszerésztudományi Szak Oktató DR. RÉKÁSI ZOLTÁN

4 Férfi nemiszervek – II. Penis, herezacskó, az erekció


4 Az idegszövet. Idegsejtek és idegvégződések.

DR. TÓTH PÁL

5 A gliaszövet. Az idegrendszer felépitése, fő részei.

DR. TÓTH PÁL

5 A központi idegrendszer fejlődésvázlata.

DR. TÓTH PÁL

6 A gerincvelő szerkezete, pályái, burkai és vérellátása.

DR. TÓTH PÁL

6 A nyúltvelő, híd, középagy és kisagy.

DR. TÓTH PÁL

7 A nagyagy. Az agyvelő felszínei. Agyburkok, agyide-

DR. TÓTH PÁL

7 Thalamus és hypothalamus.

DR. REGLŐDI DÓRA

8 Törzsdúcok, capsula interna. Hippocampus.

DR. REGLŐDI DÓRA

8 Az agyvelő kamrarendszere. A liquor termelése, ke-

DR. TÓTH PÁL

9 Az érző rendszerek.


9 A motoros rendszerek.


mechanizmusa. A férfi nemiszervek fejlődése és ezek rendellenességei.

Liquorterek.

gek, az agyvelő vérellátása.

ringése és elvezetése. Vér-agy és vér-liquorgát. Liquor-agy határfelület.

10 A kisagy szerkezete és összeköttetései.

DR. REGLŐDI DÓRA

10 A nagyagykéreg szerkezete.

DR. REGLŐDI DÓRA

11 A limbikus rendszer.

DR. REGLŐDI DÓRA

11 A bőr szöveti szerkezete.


12 Az autonóm idegrendszer.


12 A központi idegrendszer monoaminerg és peptiderg


13 A szemgolyó, burkai és fénytörő közegei. A külső


13 A szemüreg kötőszövetes burkai. A szem védőberen-


14 A külső-, közép- és belsőfül.


14 Hártyás labyrinthus. A halló- és egyensúlyérző rend-


rendszerei.

szemizmok.

dezése, könnykészülék. A látópálya, a cornea- és pupillareflex.

szer pályái.

158


Tantárgyleírások

3. szemeszter

Gyakorlatok Hét Téma 1 A vese és a húgyutak anatómiája. Rekeszizom. A retroperitoneum tanulmányozása. 2 A női nemiszervek szövettana (ovarium, méhkürt, méh). 3 A kismedence. A női és férfi belső nemiszervek tanulmányozása. 4 A férfi nemiszervek szövettana (here, prostata, ondóhólyag, penis). 5 1. teszt: Rekeszizom. A női és férfi nemiszervek, gát. (30 perc)

A gát, a női és férfi külső nemiszervek tanulmányozása. A gerincvelő.

6 Az endokrin szervek szövettana - 1. (agyalapi- és tobozmirigy). 7 Az agyburkok és dura-sinusok. Az agyvelő felszínének tanulmányozása.

Agyidegek. Az agy vérellátása.

8 Az endokrin szervek szövettana – 2. (pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy,

mellékvese). Idegsejtek, perifériás ideg, idegvégkészülékek, glia.

9 Az agykamrák, törzsdúcok, capsula interna. Commissurális pályák. 10 2. teszt: Endokrin szervek. Idegszövettan. A gerincvelő makroszkópiája. (30 perc)

A gerincvelő és kis-agy szöveti szerkezete.

11 Az agytörzs tanulmányozása. 12 Az agykéreg szövetiszerkezete. A bőr szövettana. 13 A látó- és hallószerv. 14 3. teszt: A gerincvelő mikroszkópiája. Agyvelő és érzékszervek. (30 perc)

Szem, látóideg, könnymirigy és belsőfül szövettana.


159

Tanrend 2007/2008


KOLLOIDIKA 1. Tantárgyfelelős:

OGAKD1 DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD, egyetemi docens


Előfeltétel: OGAFK1 teljesített OGAAS1 teljesített Létszám: 1 – korlátlan

Tematika A kolloid rendszerek fajtáival, szerkezetével, stabilitásával, kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságával és kölcsönhatásával kapcsolatos általános törvények, mennyiségi összefüggések megismerése. A kolloidkémia előadásokon a hallgatók megismerkednek a kolloidok felosztásával, és típusaikkal. A fizikai kémiai ismereteikre alapozva megtanulják a határfelületi jelenségeket, ezek hatását a kolloidok stabilitására. Megismerik a kolloidok létrehozásának és megszüntetésének módszereit, ezek jelentőségét az élelmiszer és gyógyszeriparban, a monomolekulás hártyák, tenzidek és liposzómák sajátosságait, ezek biológiai, kozmetikai és gyógyszeripari jelentősségét. A tantárgy keretében mélyebb ismereteket szereznek a hallgatók a kolloid rendszerek adszorpciós sajátságait és a kolloid rendszerekben fellépő elektrokinetikus jelenségeket. A félév elfogadásának feltételei 2 db elfogadott (nem elégtelen) zárthelyi dolgozat Távolmaradás pótlásának lehetőségei – Vizsgakérdések 1. A kolloid állapot, a kolloid rendszerek csoportosítása 2. A határfelület szerkezete, határfelületi jelenségek. A felületi feszültség. 3. Gáz/folyadék határfelület. Oldatok határfelülete, felületi rétegek, állapotegyenletük. Folyadék-folyadék határfelület. 4. Szilárd/folyadék határfelület, kapilláriskondenzáció. Nedvesedés, nedvesítőszerek. 5. Az adszorpció jelensége, adszorpciós hő, adszorpciós állapotegyenletek, adszorpciós izotermák (Freundlich, Langmuir, Langmuir–Hückel, BET), adszorpciós hiszterézis. Elektromos kettősréteg, elektrokinetikai potenciál, elektrokinetikus jelenségek. 6. Diszperz rendszerek jellemzői, eloszlás, morfológia, diszperzitás fok. Kolloid rendszerek stabilitasa, a stabilitást befolyásoló tényezők. Aeroszolok, habok, Emulziók, szuszpenziók. 7. Reológia, sajátságok, vizsgálati módszerek. 8. Makromolekuláris kolloidok, sajátságaik, vizsgálati módszereik. 9. Asszociációs kolloidok, micella képződés, a micella képződést befolyásoló tényezők, liposzómák, Langmuir Blodget rétegek, LB technika. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai Rohrsetzer Sándor: Kolloidika

160


Tantárgyleírások

3. szemeszter

Előadások Hét Téma 1 A kolloid állapot.

Oktató DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

1 A kolloid rendszerek csoportosítása


2 A határfelület szerkezete, határfelületi jelenségek.


2 A felületi feszültség.


3 Gáz/folyadék határfelület.


3 Oldatok határfelülete, felületi rétegek, állapotegyenle-


4 Folyadék-folyadék határfelület.


4 Folyadék-folyadék határfelület.


5 Szilárd/folyadék határfelület, kapilláriskondenzáció.


5 Nedvesedés, nedvesítőszerek.


6 Az adszorpció jelensége, adszorpciós hő, adszorpciós


6 Adszorpciós izotermák, adszorpciós hiszterézis.


7 Elektromos kettősréteg


7 Elektrokinetikai potenciál


8 Elektrokinetikus jelenségek.


8 Kolloid rendszerek stabilitasa, a stabilitást befolyásoló


9 Diszperz rendszerek jellemzői, eloszlás, morfológia,


9 Aeroszolok, habok.


tük.

állapotegyenletek,

tényezők.

diszperzitás fok.

10 Emulziók és stabilitásuk.


10 Szuszpenziók kszítése, állandósága.


11 Reológiai alapfogalmak, sajátságok.



161

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 11 A reológia vizsgálati módszerei.

Gyógyszerésztudományi Szak Oktató DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

12 Makromolekuláris kolloidok, sajátságaik.


12 Makromolekuláris kolloidok vizsgálati módszerei.


13 Asszociációs kolloidok.


13 micella képződés, a micella képződést befolyásoló


14 Liposzómák,


14 Langmuir Blodget rétegek, LB technika.


tényezők

162


Tantárgyleírások

3. szemeszter

SZERVES KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 6 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 42 + 42 + 0 = 84

OGASV1 PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN, professor emeritus Előfeltétel: OGAAS1 teljesített OGAAK1 teljesített Létszám: 2 – 60

Tematika Az előadás és a gyakorlatok célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire. Az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be. A félév elfogadásának feltételei Szorgalmi időszakban két zárthelyi dolgozat, a félév végén szóbeli kollokvium. A gyakorlatról maximum 2 alkalommal való hiányzást fogadunk el. A gyakorlat elfogadásának feltételei: a preparátumok elkészítése, dolgozatok legalább elégséges jegyre való megírása és a jegyzőkönyv bemutatása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Félév közbeni dolgozatok pótlására ill. javítására egy megbeszélt időpont. A gyakorlatok pótlása egy megbeszélt időpontban történik. Vizsgakérdések 1. Telített szénhidrogének, kötésrendszer jellemzése, sp3-hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok. 2. Alkil-, aril-halogénvegyületek, a Hlg-C kötés jellemzése, előállítási módszerek, kémiai reakciók, fontosabb halogénezett szénhidrogének. 3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jellemzői, nevezéktanuk, előállításuk, reakciókészségük. 4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok). 5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók. 6. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Reakciók, előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok. 7. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-, Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-vegyületek). 8. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban (biológiai metilezés, Ac-KoenzimA), gyógyszerekben (szulfonamidok, antibiotikumok). 9. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előállításuk, tulajdonságaik, jelentőségük. 10. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás. 11. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, hormonok. 12. Sztereokémiai fogalmak. Az optikai aktivitás fogalma, mérése, biológiai jelentősége. Általános Orvostudományi Kar

163

Tanrend 2007/2008


A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I–III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000. Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001. Bruckner Győző: Szerves kémia I–1, I–2; II–1, II–2; III–1, III–2; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964–1981. Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984. T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000. William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995. Ajánlott irodalom – gyakorlat Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001. Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004. Előadások Hét Téma 1 Bevezetés; A szerves vegyületek csoportosítása; A funkciós csoport fogalma.

Oktató PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN

2 Telített szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése,

PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN

3 Olefin szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése,


4 Acetilén szénhidrogének, sp-hibridizáció jellemzői,


5 Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai


6 Aromás szénhidrogének, aromás jelleg, Hückel-


7 Halogénvegyületek; A halogén-szén kötés jellemzése,


8 Fémorganikus (Mg-, Li-, Cu-, Zn-, Si-, Cd-organikus)


sp3- hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok, konformáció fogalma. sp2-hibridizáció jellemzői, alkének reakciókészsége.

alkinek reakciókészsége.

jelentősége – polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók, irányítási szabályok. szintézisük, reakciókészségük, fontosabb halogénezett szénhidrogének. vegyületek.

9 Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik kötésrend- PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN

szere. Fizikai és kémiai tulajdonságaik – elektronszerkezetük, reakcióik. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok.

164


Tantárgyleírások Hét Téma 10 Optikai aktivitás, konfiguráció fogalma, mérése, biológiai jelentősége.

3. szemeszter Oktató PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN

11 Szerves kénvegyületek – elektronszerkezetük, reakció- PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN

készségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban – kéntartalmú aminosavak, fehérjék, biológiai metilezés, Ac- koenzim-A, gyógyszerek.

12 Alifás és aromás nitrovegyületek. Elektronszerkezetük, PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN

előállításuk, kémiai tulajdonságaik, jelentőségük.

13 Aminok – elektronszerkezetük, reakciókészségük,


14 Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek,


előállításuk, bázicitás fogalma. nitrogén tartalmú hormonok.

Gyakorlatok Hét Téma 1 Tűz- és balesetvédelmi ismeretek, laboratóriumi eszközök bemutatása, alkánok, alkének kémcsőkísérletei (6.1.1.–6.1.9.). 2 Laboratóriumi alapműveletek I. (melegítés, hűtés, kevertetés, szűrés, o.p. meghatá-

rozás), acetanilid előállítása, alkinek kémcsőkísérletei (6.1.10–6.1.14).

3 Laboratóriumi alapműveletek II. (színezékek oszlopkromatográfiás vizsgálata),

aromás szénhidrogének kémcsőkísérletei (6.2.1.–6.2.11.), 1. ismeretlen meghatározása.

4 Laboratóriumi alapműveletek III. (extrakció, desztilláció, szárítás, f.p. meghatáro-

zás), t- butil-klorid előállítása, halogénezett szénhidrogének kémcsőkísérletei (6.3.1.–6.3.4.).

5 I. zárthelyi dolgozat, p-bróm-acetanilid előállítása, p-nitro-acetanilid előállítása. 6 Alkoholok, fenolok, éterek kémcsőkísérletei (6.4.1.–6.5.2.), 4-amino- benzolszul-

fonamid előállítása.

7 Fluorenol előállítása redukcióval, fluorenon előállítása oxidációval, 2. ismeretlen

meghatározása

8 Laboratóriumi alapműveletek IV. (folyamatos extrakció, vékonyréteg kromatográ-

fia, forgatóképesség mérés, IR készülék használata), koleszterin kinyerése epekőből.

9 Laboratóriumi alapműveletek IV. (folyamatos extrakció, vékonyréteg kromatográ-

fia, forgatóképesség mérés, IR készülék használata), piperin izolálása borsból.

10 Nitrobenzol szintézise. 11 II. zárthelyi, aminovegyületek kémcsőkísérletei (6.6.1.–6.6.6.). 12 Antranilsav szintézise, 3. ismeretlen azonosítása. 13 2-Jód-benzoesav szintézise 14 Laborzárás, pótlás, értékelés.


165

Tanrend 2007/2008


BIOKÉMIA 1. Tantárgyfelelős:

OGOBA1 IFJ.

DR. GALLYAS FERENC

4 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak ősszel ▪ vizsga Előfeltétel: OGAMB1 teljesített OGAAK1 teljesített Foglalkozás/félév: 42 + 0 + 14 = 56 Létszám: 1 – korlátlan Tematika A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakkat és szabályszerűségekket, valamint megismerteti és számonkéri a folyamatokban résztvevő kismolekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai kémia tárgyakat. A félév elfogadásának feltételei Max. 3 gyakorlatról hiányzás. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Gyakorlatvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció. Vizsgakérdések Fontosabb tématerületek, szempontok a vizsgára való felkészüléshez. 1. Aminosavak, fehérjék. Aminosavak elektrokémiai jellemzése. Peptidek és fehérjék. A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái. Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója. Fehérjék elválasztásának módszerei. Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból. 2. Általános enzimológia. Az enzimműködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok. Értelmezze a Michaelis–Menten elméletet. Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolásban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer? A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal). Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán. Az enzimek kovalens modifikációja. 3. Glikolízis Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók. A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege. Hasonlítsa össze az alkoholos és tejsavas fermentációt. A piroszolosav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése. A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig. A glikolízis 3 szénatomos termékeinek továbbalakulása. Gyümölcscukor hasznosulása emlősben. Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során.

166


Tantárgyleírások

3. szemeszter

4. Citrátkör

5.

6.

7.

8.

9.

Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit. Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit. Az acetyl-CoA molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad lehetőséget? [2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában? A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képződik? A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képződik szubsztrát szinten? A citrátkör gátlásának lehetőségei. Légzési lánc. Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása. A mitochondrialis membránok struktúrája. Redoxpotenciál változások a légzési láncban. Respirációs komplexek és inhibitoraik. Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba? A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok. Átfogó metabolizmus. Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit hasznosítják. Hogyan történik a citrátkör utántöltése? Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut? A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai. A tejsav oxidációjának útja emlősben és élesztőben. Hogyan termelődik emlősökben a NADPH? Hogyan képződik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban? A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során. Mi a biológiai oxidáció általános jellemzője, és miben különbözik a kémiai égéstől? Pentóz-foszfát ciklus A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere-folyamatban. A pentóz-foszfát ciklus jelentősége. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis Melyek a fotoszintézis fénytől független eseményei? A laktát glukózzá alakulásának jelentősége, egyes lépései. A piroszolosavból való glukóz képződés energia mérlege. Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévő radioaktivitás sorsa. Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben. A galaktóz és glükóz egymásba történő átalakulása? Glikogén szintézise és szabályozása. A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzői. A trigliceridek lebontása, részeinek további sorsa. A zsírsavak oxidációjának lépései. Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása. A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok előállítása a sejtben. A palmitinsav-szintézisének lépései.


167

Tanrend 2007/2008


A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete. Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben? Mevalonsav és ketontestek képződése. Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin? Komplex lipidek szintézise, és szerepe. Lipidekbol képződő biológiailag aktív anyagok. A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba. Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege. A ketontestek szintézise és felhasználásuk. 10. Aminosavak intermedier anyagcseréje Transzaminálási reakciók. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak. A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentősége. Mit tud a szerin és cisztein bioszintéziséről? A cisztein és metionin lebontása. Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból. A fenilalanin lebontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák. Hogyan zajlik a leucin oxidációja? A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák. A glutamin képződése és jelentősége. Mit tud a hem endogén képződéséről? A karbamid ciklus és jelentősége Kreatin képződése és szerepe. Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise. Az elágazóláncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek 11. Nukleotidok Nukleobázisok, nukleozidok, nukleotidok, a DNS és RNS összetétele. A purin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja. A pirimidin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja. Purin és pirimidin nukleotidok lebontása emberben. Hogyan képződnek a dezoxi-ribonukleotidok? A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Albert L. Lehninger–David L. Nelson–Michael M. Cox: (Worth Publichers, Inc. 1993.) Principles of Biochemistry Ádám Veronika által szerkesztett: (Semmelweis kiadó 2001.) Orvosi Biokémia Sümegi Balázs által szerkesztett: (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1997) Biokémiai praktikum Lubert Stryer: (Fourth Edition 1995. E. H. Freeman & Company, New York.) Biochemistry Thomas M. Devlin: (Second Edition, John Wiley & Sons, New York) Textbook of Biochemistry. With Clinical Correlations Előadások Hét Téma 1 Fehérjék szerkezete, funkciója, peptidek

168

Oktató PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

1 Folding, chaperonok

DR. BERENTE ZOLTÁN

1 Energetika

DR. BERENTE ZOLTÁN

2 Enzimműködés alapjai

DR. BOGNÁR ZITA

2 Enzimműködés szabályozása, izoenzimek

DR. BOGNÁR ZITA


Tantárgyleírások Hét Téma 2 Hemoglobin, oxigénszállítás

3. szemeszter Oktató DR. KOVÁCS KRISZTINA

3 Az immunrendszer fehérjéi

DR. KOVÁCS KRISZTINA

3 Glikolízis I.

DR. BERENTE ZOLTÁN

3 Glikolízis II.

DR. BERENTE ZOLTÁN

4 Glikolízishez kapcsolódó anyagcsere utak

DR. BERENTE ZOLTÁN

4 Lipidek csoportosítása, biológiai membránok

DR. VERES BALÁZS

4 Zsírsav oxidáció

DR. VERES BALÁZS

5 Piruvát Dehidrogenáz Komplex

DR. BERENTE ZOLTÁN

5 Citrátkör reakciói

PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

5 Citrátkör szabályozása


6 Légzési lánc


6 ATP szintézis

DR. TAPODI ANTAL

6 Mitokondriális transzport, ingák

DR. VERES BALÁZS

7 Enzimek szupramolekuláris szerveződése


7 Reaktív oxigén gyökök


7 Fotoszintézis

DR. VERES BALÁZS

8 Glukóz szintézis növényi sejtben

DR. VERES BALÁZS

8 Glukoneogenezis állati sejtben

IFJ.

8 Pentóz foszfát út

DR. RADNAI BALÁZS

9 Mono- és diszacharidok, UDP mechanizmusok.

DR. RADNAI BALÁZS

9 Glikogén szintézis és lebontás


9 Glikogén szintézis és lebontás szabályozása


DR. GALLYAS FERENC

10 Zsírsav szintézis

IFJ.

DR. GALLYAS FERENC

10 Zsírsav elongáció, deszaturáció

IFJ.

DR. GALLYAS FERENC

10 Komplex lipidek szintézise

IFJ.

DR. GALLYAS FERENC

11 Koleszterin és ketontest szintézis

IFJ.

DR. GALLYAS FERENC

11 Lipid anyagcsere szabályozása, betegségek


11 Szénhidrát anyagcsere szabályozása, betegségek

IFJ.

12 Aminosav lebontás; az amino csoport útja

DR. DEBRECENI BALÁZS

12 Karbamid ciklus


12 Aminosav lebontás; a szénváz sorsa


13 Nem esszenciális aminosavak szintézise

DR. TAPODI ANTAL

13 Aminosav anyagcsere; enzimopátiák


13 Biológiailag aktív vegyületek szintézise



DR. GALLYAS FERENC

169

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 14 Purin, pirimidin váz szintézise

Gyógyszerésztudományi Szak Oktató DR. FARKAS VIKTÓRIA

14 Purin, pirimidin váz lebontása

DR. FARKAS VIKTÓRIA

14 Metabolikus folyamatok áttekintése


Szemináriumok Hét Téma 1 Fehérjék tulajdonságai 2 Biokémiai alaptechnikák 3 Sejtkultúrás módszerek 4 Szívperfúziós vizsgálatok 5 Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 6 Anyagcserebetegségek 7 Konzultáció

170


Tantárgyleírások

ÉLETTAN 1. Tantárgyfelelős:

3. szemeszter

OGOEL1 PROF. DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ, egyetemi tanár

7 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak ősszel ▪ vizsga Előfeltétel: OGAHA2 egyidejű OGAFB2 teljesített Foglalkozás/félév: 70 + 28 + 0 = 98 Létszám: 1 – 200 Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A PTE ÁOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglalt általános követelmények teljesítése. A hallgatók kötelesek az órákon részt venni, az előírt gyakorlatokat elvégezni, s azokról jegyzőkönyvet készíteni. Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki az egyes gyakorlati fejezetek végén sorra kerülő beszámolókat sikerrel teljesítette. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 2+ 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.


171

Tanrend 2007/2008


17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiog-

ram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. 25. A capilláris – keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozá-

sában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszo41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.

172

nyok, légterek). Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. Nyál, nyálelválasztás. A gyomornedv elválasztás szabályozása. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. A vékonybél és a vastagbél működése. A szénhidrátok emésztésének folyamata.


Tantárgyleírások

3. szemeszter

54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatáro57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83.

zása. A clearence fogalma. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. A vese koncentráló és hígító működése. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. Pubertás és climax. Vasopressin és oxytocin.


173

Tanrend 2007/2008


Gyakorlatos vizsgakérdések. 1. Prothrombin idő meghatározása. 2. A haematokrit- érték meghatározása. 3. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 4. A haemoglobin meghatározása. A haemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 5. A vörösvértestszám meghatározása. 6. A fehérvérsejtszám meghatározása. 7. A vörösvértest- átmérő és térfogat (MCV) meghatározása. A vörösvértestek átlagos haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 8. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 9. Az A, B, 0 és AB vércsoport meghatározása. 10. Az Rh vércsoport meghatározása. 11. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 12. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvényének demonstrálása. Summatio. 13. Elektrocardiographia. (EKG) 14. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 15. Keringés vizsgálata béka nyelvén. 16. A pulzus vizsgálata. 17. Vérnyomás mérése emberen. 18. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben. 19. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 20. Donders-féle modellkísérlet. A légzési nyomások meghatározása. Müller és Valsalva kísérlet. 21. A gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO, PAO. 22. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 23. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 24. A széklet vizsgálata, vér kimutatása. 25. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 26. Hogyan és miért határozza meg a vizelet fajsúlyát? 27. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 28. Haemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 29. Húgysav és creatinin kimutatása vizeletből. 30. A vizeletüledék vizsgálata. 31. Energiaforgalom meghatározása emberben. 32. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.

174


Tantárgyleírások

3. szemeszter

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv: Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. Medicina Kiadó, Budapest 1998. Gyakorlatos segédtananyag: a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet (Pécs, 1992.) A fentiek mellett használható még: Bálint P.: Orvosi élettan I – II. kötet, Medicina, Budapest 1986. Élettan biológusoknak (szerkesztették: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Előadások Hét Téma 1 Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban. 1 Folyadékterek. A vér. 1 A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. 1 Haemoglobin. Vasforgalom. 1 Véralvadás. 2 Fehérvérsejtek élettani szerepe I. 2 Fehérvérsejtek élettani szerepe II. 2 Vércsoportrendszerek I. 2 Vércsoportrendszerek II. 2 Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. 3 Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben 3 Electrocardiogram I. 3 Electrocardiogram II. 3 Szívhangok. 3 Perctérfogat. A szív munkája. 4 Haemodinamikai alapfogalmak. 4 Vérnyomás, pulzus. 4 Capillaris-keringés. 4 Vénás-keringés. 4 Nyirokkeringés. 5 Kisvérköri keringés. Agyi keringés. 5 A máj, bőr és az izom keringése. 5 A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása.


175

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 5 A szív és keringésrendszeri homeostasis. 5 A légzés mechanikája. 6 Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak

funkciói.

6 Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 6 A légzés kémiai szabályozása. 6 O2 és CO2 transzport, pH reguláció. 6 A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. 7 Akklimatizáció 7 A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. 7 A gyomor emésztési folyamatai. 7 Duodenum és epehólyag. 7 Emésztés és felszívódás a vékonybélben. 8 A vastagbél szerepe. Székletképződés. 8 Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. 8 Tápanyagok sorsa a szervezetben 8 Vitaminok. 8 A májműködés élettana I. 9 A májműködés élettana II. 9 A glomerulus működése. A clearance fogalma. 9 A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. 9 Vesekeringés. 9 Renin-angiotensin rendszer. 10 Tubularis folyamatok. 10 Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. 10 Volumenreguláció. 10 A vizeletürítés mechanizmusa. 10 A szervezet pH szabályozása I. 11 A szervezet pH szabályozása II. 11 Energiaforgalom. Metabolizmus. 11 A helyes táplálkozás alapelvei. 11 Testhőmérséklet. Láz. 11 A testhőmérséklet perifériás szabályozása. 12 A testhőmérséklet központi szabályozása.

176


Tantárgyleírások

3. szemeszter

Hét Téma 12 A hypothalamo- hypophysealis rendszer. 12 A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. 12 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. 12 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. 13 A női nemi működés szabályozása. 13 Terhesség 13 Laktáció. 13 Férfi nemi működések. 13 Erectio, ejaculatio, coitus. 14 A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. 14 Pubertas, climacterium. 14 Pajzsmirigy I. 14 Pajzsmirigy II. 14 A hypophysis hátsólebeny hormonjai.

Gyakorlatok Hét Téma 1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, mun-

kavédelmi és balesetvédelmi szabályok.

2 A vér vizsgálata I. 2 A vér vizsgálata I. 3 A vér vizsgálata II. 3 A vér vizsgálata II. 4 A vér vizsgálata III. 4 A vér vizsgálata III. 5 A vér élettana. Beszámoló. 5 A vér élettana. Beszámoló. 6 Élettani mérőállomások és kezelésük. 6 Élettani mérőállomások és kezelésük. 7 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 7 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 8 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 8 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II.


177

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 9 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 9 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 10 A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 10 A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 11 A légzés vizsgálata. 11 A légzés vizsgálata. 12 Az emésztés vizsgálata. Beszámoló 12 Az emésztés vizsgálata. Beszámoló 13 Vizeletvizsgálat. 13 Vizeletvizsgálat. 14 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló 14 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló

178


4. SZEMESZTER

Farmakobotanika 2. ..................................................................OGAGN2 ........180 Műszeres analitika....................................................................OGAMUA ......183 Szerves kémia 2........................................................................OGASK2.........186 Analitikai kémia 2. ...................................................................OGAAN2 ........190 Biokémia 2. ..............................................................................OGOBK2 ........191 Élettan 2....................................................................................OGOEL2.........197 Gyógyszerügyi ismeretek 1. .....................................................OGGGI1..........207 Szakmai gyakorlat 1. ................................................................OGRSG1.........210

Tanrend 2007/2008

FARMAKOBOTANIKA 2. Tantárgyfelelős: 2 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 14 + 0 = 28


OGAGN2 DR. MOLNÁR PÉTER, egyetemi adjunktus Előfeltétel: OGALAT teljesített OGAGN1 teljesített Létszám: 5 – 50

Tematika A farmakobotanika a teljes növénytan gyógyszerészeti vonatkozásait összegezi. Témája kiterjed a növényi sejttanra, szövettanra, a morfológiai alapfogalmak ismertetésére, a növények rendszerezésére. A szisztematikán belül ismerteti a gyógynövények földrajzi származását, termeszthetőségét, a természetvédelem szempontjait. Különösen hangsúlyosak a kemotaxonómiai ismeretek, hiszen a hatás igen gyakran összefügg a gyógynövény rendszertani helyével, ill. az ehhez tartozó kémiai jellemzőkkel. A hallgatónak el kell sajátítania azokat az általános és speciális növénytani alapismereteket, amelyek szükségesek a farmakognózia (gyógynövény- és drogismeret) megértéséhez. Ismernie kell a külső és belső növénymorfológiai és szövettani fogalmakat és a kemotaxonómia alapvető törvényszerűségeit. A gyakorlat során a fő hangsúly a gyógynövények felismerésén van, és alapfeltétel a növényhatározó könyvek biztonságos használata. A szövettani alapismeretek teszik lehetővé a helyes anatómiai fogalmak használatát, végülis a fajok (taxonok) pontos azonosítását. A félév elfogadásának feltételei Maximális hiányzás a gyakorlatokról: 2. A gyakorlatokon szerzett tudásról a félév során 2 alkalommal dolgozat írásával (gyógynövények felismerése és jellemzése) kötelező beszámolni. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatokon kötelező a részvétel, mulasztás esetén legfeljebb két gyakorlat pótolható. Vizsgakérdések A szigorlaton 5 herbáriumi növényt kell felismerni és morfológiailag röviden jellemezni. Az elméleti tudásról 2 tétel ismertetésével szükséges megfelelő tájékozottságot nyújtani, az adott növénycsaládok általános bemutatásával és az oda tartozó gyógynövény fajok morfológiai és kemotaxonómiai jellemzésével. 1. Algae, Fungi, Lichenes 2. Lycopodiaceae, Equisetaceae, Aspidiaceae, Polypodiaceae 3. Ginkgoaceae, Abietaceae, Cupressaceae, Taxaceae, Ephedraceae 4. Myristicaceae, Illiciaceae, Lauraceae, Piperaceae, Aristolochiaceae 5. Berberidaceae, Ranunculaceae 6. Papaveraceae, Fumariaceae 7. Chenopodiaceae, Caryophyllaceae, Polygonaceae 8. Fagaceae, Betulaceae, Juglandaceae 9. Rosaceae 10. Caesalpiniaceae, Fabaceae 11. Myrtaceae, Onagraceae 12. Rutaceae, Anacardiaceae 13. Hippocastanaceae, Geraniaceae, Linaceae, Erythroxylaceae 180


Tantárgyleírások

4. szemeszter

14. Rhamnaceae, Vitaceae, Loranthaceae 15. Araliaceae, Apiaceae 16. Violaceae, Cucurbitaceae 17. Brassicaceae, Salicaceae 18. Tiliaceae, Sterculiaceae 19. Malvaceae, Moraceae, Cannabaceae 20. Urticaceae, Euphorbiaceae 21. Elaeagnaceae, Theaceae, Hypericaceae, Primulaceae 22. Caprifoliaceae, Valerianaceae, Ericaceae 23. Loganiaceae, Rubiaceae 24. Apocynaceae, Asclepiadaceae, Gentianaceae, Menyanthaceae 25. Solanaceae, Convolvulaceae 26. Boraginaceae, Scrophulariaceae 27. Plantaginaceae, Lamiaceae 28. Lobeliaceae, Asteraceae, (Cichoriaceae) 29. Dioscoreaceae, Convallariaceae, Asparagaceae, Ruscaceae, Agavaceae 30. Asphodelaceae, Hyacinthaceae, Alliaceae 31. Amaryllidaceae, Melanthaceae, Liliaceae 32. Colchicaceae, Iridaceae, Orchidaceae 33. Zingiberaceae, Poaceae, Arecaceae

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dános Béla: Farmakobotanika – kemotaxonómia. Argumentum, Budapest, 1997. Dános Béla: Farmakobotanika – gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. Haraszty Árpád (szerk.): Növényszervezettan és növényélettan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 (mindenkori legújabb kiadás). Mihalik Erzsébet és mtsai: Növényanatómiai praktikum. JATEPress, Szeged, 1999. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Az előadások anyaga hozzáférhető az intraneten is: http://intranet.pote.hu/OKTATAS/farmakognozia/ (Felelős: Dr. Farkas Ágnes) Előadások Hét Téma 1 Magnoliidae

Oktató DR. FARKAS ÁGNES

2 Caryophyllidae

DR. FARKAS ÁGNES

3 Hamamelididae

DR. FARKAS ÁGNES

4 Rosidae I.

DR. FARKAS ÁGNES

5 Rosidae II.

DR. FARKAS ÁGNES

6 Dilleniidae

DR. FARKAS ÁGNES

7 Cornidae

DR. FARKAS ÁGNES


181

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 8 Lamiidae I. 9 Lamiidae II.

Oktató DR. FARKAS ÁGNES DR. FARKAS ÁGNES

10 Asteridae

DR. FARKAS ÁGNES

11 Alismatidae

DR. FARKAS ÁGNES

12 Liliidae

DR. FARKAS ÁGNES

13 Zingiberidae

DR. FARKAS ÁGNES

14 Commelinidae, Arecidae

DR. FARKAS ÁGNES

Gyakorlatok Hét Téma 1 Brassicaceae, Salicaceae, Tiliaceae, Cannabaceae. Humulus lupulus horgas kapaszkodószőre és mirigypikkelye. 2 Malvaceae, Moraceae, Urticaceae, Buxaceae. Urtica dioica csípőszőre. 3 Euphorbiaceae, Elaeagnaceae, Hypericaecae. Euphorbia sp. keményítőszemek és

tejcsövek, Elaeagnus angustifolia csillagszőre.

4 Primulaceae, Caprifoliaceae, Valerianaceae, Rubiaceae. Sambucus nigra hajtása. 5 Apocynaceae. Asclepiadaceae, Solanaceae. Nerium oleander levele, Solanum

tuberosum keményítőszemek.

6 Convolvulaceae, Boraginaceae, Plantaginaceae. Boraginaceae fedőszőrök. 7 Scrophulariaceae, Verbenaceae. Verbascum phlomoides fedőszőre. 8 Lamiaceae I. (Betonica – Origanum). Lamiaceae típusú mirigyszőr Lavandula sp.

levélen.

9 Lamiaceae II. (Prunella –Thymus). Salvia officinalis hajtása. 10 Asteraceae I. (Achillea – Helianthus). Helianthus annuus másodlagosan vastago-

dott szára.

11 Asteraceae II. (Inula -). Taraxacum officinale rizómája. 12 Monocotyledonopsida: Dioscoreaceae, Convallariaceae, Asparagaceae, Ruscaceae.

Convallaria majalis rizómája.

13 Alliaceae, Orchidaceae, Poaceae. Allium sp. gyökércsúcsa és levele, Allium cepa

burokpikkelylevele.

14 Botanikuskert látogatása.

182


Tantárgyleírások

4. szemeszter

MŰSZERES ANALITIKA Tantárgyfelelős: 5 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 42 + 0 = 70

OGAMUA PROF. DR. KILÁR FERENC, egyetemi tanár Előfeltétel: OGAFB2 teljesített OGAAN2 egyidejű Létszám: 5 – 100

Tematika A műszeres analízis elméletének és gyakorlatának részletes tárgyalása. A hallgatók ismerkedjenek meg a legfontosabb műszeres analitikai vizsgáló-módszerekkel. Gyakorlatban tanulják meg a műszerek kezelésének alapvető problémáit. A félév elfogadásának feltételei Sikeres zárthelyi dolgozatok a gyakorlatokon. Szóbeli vizsga. Maximum 2 hiányzás a gyakorlatokon. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy alkalommal pótlás Vizsgakérdések 1. Műszeres jelképzés. 2. Mérési hiba, adatgyűjtés. 3. Kemometriai alapfogalmak. 4. Elektroanalitikai módszerek (potenciometria, konduktometria, voltammetria). 5. Spektrofotometria. 6. Molekulaspektroszkópia (IR, fluoreszcencia). 7. Elválasztási módszerek. 8. Folyadék-kromatográfia. 9. Gázkromatográfia. 10. Elektrokinetikus módszerek, kapilláris elektroforézis. 11. Atomspektroszkópia. 12. Mágneses módszerek – elektronspinrezonancia-spektroszkópia (ESR). 13. Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR). 14. Tömegspektrometria. 15. Ultracentrifugálás. 16. Optikai forgatóképesség és cirkuláris dikroizmus. 17. Termoanalitika. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kékedy László és Kékedy Nagy László: Műszeres analitikai kémia. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Kémiai és műszeres elemzés Előadások Hét Téma 1 Műszeres jelképzés 1 Mérési hiba, adatgyűjtés


Oktató PROF. DR. KILÁR FERENC PROF. DR. KILÁR FERENC

183

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 2 Kemometriai alapfogalmak

Gyógyszerésztudományi Szak Oktató PROF. DR. KILÁR FERENC

2 Elektroanalitikai módszerek (potenciometria,

PROF. DR. KILÁR FERENC

3 Spektrofotometria


3 Spektrofotometria


4 Molekulaspektroszkópia (IR, fluoreszcencia


4 Molekulaspektroszkópia (IR, fluoreszcencia


5 Folyadék-kromatográfia


5 Folyadék-kromatográfia


6 Gázkromatográfia


6 Gázkromatográfia


7 Elektrokinetikus módszerek, kapilláris elektroforézis


7 Elektrokinetikus módszerek, kapilláris elektroforézis


8 Atomspektroszkópia.


8 Atomspektroszkópia.


9 Mágneses módszerek – elektronspinrezonancia-


9 Mágneses módszerek – elektronspinrezonancia-


10 Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR).


10 Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR).


11 Tömegspektrometria.


11 Tömegspektrometria.


12 Ultracentrifugálás.


12 Ultracentrifugálás.


13 Mössbauer spektroszkópia


13 Optikai forgatóképesség és cirkuláris dikroizmus.


14 Termoanalitika.


14 Termoanalitika.


konduktometria, voltammetria)

spektroszkópia (ESR). spektroszkópia (ESR).

Gyakorlatok Hét Téma 1 Potenciometria 2 Potenciometria 3 Konduktometria 4 Spektrofotometria

184


Tantárgyleírások

4. szemeszter

Hét Téma 5 Spektrofotometria 6 Atomabszorpció 7 EPR spektrometria 8 NMR spektroszkópia 9 Gázkromatográfia (GC) 10 Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC). 11 Kapilláris elektroforézis (CE). 12 Kapilláris elektroforézis (CE). 13 Mass spectrometry 14 Pótlás, jegymegajánlás


185

Tanrend 2007/2008


SZERVES KÉMIA 2. Tantárgyfelelős:

OGASK2 PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN, professor emeritus


Előfeltétel: OGASV1 teljesített Létszám: 2 – 60

Tematika Az előadás és a gyakorlatok célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire. Az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be. A félév elfogadásának feltételei Szorgalmi időszakban két zárthelyi dolgozat, a félév végén szóbeli szigorlat. A gyakorlatról maximum 2 alkalommal való hiányzást fogadunk el. A gyakorlat elfogadásának feltételei: a preparátumok elkészítése, dolgozatok legalább elégséges jegyre való megírása és a jegyzőkönyv bemutatása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Félév közbeni dolgozatok pótlására ill. javítására egy megbeszélt időpont. A gyakorlatok pótlása egy megbeszélt időpontban történik. Vizsgakérdések 1. Telített szénhidrogének, kötésrendszer jellemzése, sp3-hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok. 2. Alkil-, aril-halogénvegyületek, a Hlg-C kötés jellemzése, előállítási módszerek, kémiai reakciók, fontosabb halogénezett szénhidrogének. 3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jellemzői, nevezéktanuk, előállításuk, reakciókészségük. 4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok). 5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók. 6. Egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek, heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag jelentős képviselőik. 7. Egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek, heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok. 8. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Reakciók, előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok. 9. Oxovegyületek, a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, enol-oxo tautoméria, fontosabb reakciók, származékok, biológiai jelentőségük. 10. Karbonsavak, fizikai és kémiai tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alapján. Biológiai jelentőségük, fontosabb képviselőik. 11. α-helyzetben helyettesített karbonsavak, di- és polikarbonsavak. 12. Karbonsav származékok, előállítási reakcióik. Biológiai jelentőségük (zsírok, foszfolipidek). 186


Tantárgyleírások

4. szemeszter

13. Szénsav származékok, előállítási módszerek, reakcióik. Biológiai jelentőségük. 14. α-aminosavak, peptidek, peptidszintézis, fehérjék. Biológiai jelentőségük. 15. Szervetlen savakkal képzett észterek. Gyakorlati jelentőségük. 16. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-,

Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-vegyületek).

17. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük bio-

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

lógiai folyamatokban (biológiai metilezés, Ac-KoenzimA), gyógyszerekben (szulfonamidok, antibiotikumok). Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előállításuk, tulajdonságaik, jelentőségük. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, hormonok. Egyszerű szénhidrátok, cukrok, glikozidok. Monoszacharidok reakciói. Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag és váz szénhidrátok. Heterociklusok a nukleinbázisokban. Nukleinsavak. Sztereokémiai fogalmak. Az optikai aktivitás fogalma, mérése, biológiai jelentősége.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I–III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000. Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001. Bruckner Győző: Szerves kémia I–1, I–2; II–1, II–2; III–1, III–2; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964–1981. Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984. T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000. William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995. Ajánlott irodalom – gyakorlat Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001. Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004. Előadások Hét Téma 1 Oxovegyületek, a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, enol-oxo tautoméria, fontosabb reakcióik, származékaik, biológiai jelentőségük. 2 Karbonsavak: fizikai és kémiai tulajdonságok jellem-



zése az elektronszerkezet alapján. Biológiai jelentőségük, fontosabb képviselőik.


187

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 3 Alfa-helyzetben helyettesített karbonsavak, di- és polikarbonsavak.


4 Karbonsav származékok, reakciókészségük, előállítási


5 Szénsav származékok, előállítási módszerek, reakció-


6 Szervetlen savakkal képzett észterek gyakorlati jelen-


7 Alfa-aminosavak, peptidek, fehérjék.


8 Egyszerű szénhidrátok, aldózok, ketózok, di- és


9 Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag és váz szén-


10 Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 5-tagú hete-


11 Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 6-tagú hete-


12 Nukleotidok, nukleozidok, nukleinsavak.


13 Vitaminok.


14 Szerkezetazonosítási módszerek a szerves kémiában.


reakcióik. Biológiai jelentőségük: zsírok, foszfolipidek.

ik. Biológiai jelentőségük. tőségük.

oligoszacharidok. hidrátok

rociklusos vegyületek. 5-Tagú heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok. rociklusos vegyületek. 6-Tagú heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok.

Gyakorlatok Hét Téma 1 Munkavédelmi, tűzvédelmi ismeretek, felszerelések átvétele, benzaldehid tisztítása, benzoin előállítása. 2 2,6-dibenzilidén-ciklohexanon szintézise, oxovegyületek kémcsőkísérletei

(6.7.1. – 6.7.7.)

3 Benzil előállítása, 4. ismeretlen azonosítása. 4 Szénhidrátok kémcsőkísérletei (6.8.1.–6.8.12.), oxálsav előállítása, citromsav,

pektin izolálása.

5 Glükóz acetilezése, 5. ismeretlen azonosítása. 6 III. Zárthelyi dolgozat (oxovegyületek, szénhidrátok), karbonsavak kémcsőkísérle-

tei (6.9.1.–6.9.5.), aszpirin előállítása.

7 Lidocain szintézise (I. lépés), karbonsavszármazékok kémcsőkísérletei

(6.9.6. - 6.9.11.).

188


Tantárgyleírások

4. szemeszter

Hét Téma 8 Lidocain szintézise (II. lépés) 9 Heterociklusok előállítása I., kémcsőkísérletek (6.10.1.–6.10.3), benzimidazol,

4,5- difenil-imidazol előállítása.

10 Heterociklusok előállítása II., Dilantin, 4-metil-7-hidroxi-kumarin előállítása. 11 IV. Zárthelyi dolgozat (karbonsavak, karbonsav származékok, heterociklusok),

koffein izolálása

12 Mirisztinsav, kvercetin izolálása. 13 Aminosavak és fehérjék kémcsőkísérletei (6.12.1.–6.12.5.) 14 Laborzárás, pótlások, értékelés.


189

Tanrend 2007/2008


ANALITIKAI KÉMIA 2.* Tantárgyfelelős:

OGAAN2 PROF. DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár


Előfeltétel: OGAAK1 teljesített OGAAS1 teljesített Létszám: 1 – korlátlan

A részletes tantárgyleírást lásd a 2. szemeszterben.


190


Tantárgyleírások

4. szemeszter

BIOKÉMIA 2. Tantárgyfelelős:

OGOBK2 IFJ.

DR. GALLYAS FERENC

4 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Előfeltétel: OGOBA1 teljesített Foglalkozás/félév: 42 + 0 + 14 = 56 Létszám: 1 – korlátlan Tematika A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekulária biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy megalapozza a Patobiokémia, Gyógyszertan, Kórélettan preklinikai, Belgyógyászat, Klinikai Kémia és Neurológia tárgyakat. A félév elfogadásának feltételei max. 3 gyakorlatról hiányzás. Távolmaradás pótlásának lehetőségei gyakorlatvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció. Vizsgakérdések 1. Aminosavak, fehérjék. Aminosavak elektrokémiai jellemzése. Peptidek és fehérjék. A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái. Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója. Fehérjék elválasztásának módszerei. Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból. 2. Általános enzimológia. Az enzimműködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok. Értelmezze a Michaelis–Menten elméletet. Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolásban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer? A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal). Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán. Az enzimek kovalens modifikációja. 3. Glikolízis Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók. A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege. Hasonlítsa össze az alkoholos és tejsavas fermentációt. A piroszolosav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése. A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig. A glikolízis 3 szénatomos termékeinek továbbalakulása. Gyümölcscukor hasznosulása emlősben. Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során.


191

Tanrend 2007/2008


4. Citrátkör

5.

6.

7.

8.

9.

192

Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit. Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit. Az acetyl-CoA molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad lehetőséget? [2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában? A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képződik? A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képződik szubsztrát szinten? A citrátkör gátlásának lehetőségei. Légzési lánc. Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása. A mitochondrialis membránok struktúrája. Redoxpotenciál változások a légzési láncban. Respirációs komplexek és inhibitoraik. Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba? A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok. Átfogó metabolizmus. Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit hasznosítják. Hogyan történik a citrátkör utántöltése? Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut? A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai. A tejsav oxidációjának útja emlősben és élesztőben. Hogyan termelődik emlősökben a NADPH? Hogyan képződik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban? A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során. Mi a biológiai oxidáció általános jellemzője, és miben különbözik a kémiai égéstől? Pentóz-foszfát ciklus A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere- folyamatban. A pentóz-foszfát ciklus jelentősége. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis Melyek a fotoszintézis fénytől független eseményei? A laktát glukózzá alakulásának jelentősége, egyes lépései. A piroszolosavból való glukóz képződés energia mérlege. Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévő radioaktivitás sorsa. Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben. A galaktóz és glükóz egymásba történő átalakulása? Glikogén szintézise és szabályozása. A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzői. A trigliceridek lebontása, részeinek további sorsa. A zsírsavak oxidációjának lépései. Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása. A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok előállítása a sejtben. A palmitinsav-szintézisének lépései. Pécsi Tudományegyetem

Tantárgyleírások

10.

11.

12.

13.

14.

4. szemeszter

A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete. Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben? Mevalonsav és ketontestek képződése. Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin? Komplex lipidek szintézise, és szerepe. Lipidekből képződő biológiailag aktív anyagok. A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba. Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege. A ketontestek szintézise és felhasználásuk. Aminosavak intermedier anyagcseréje Transzaminálási reakciók. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak. A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentősége. Mit tud a szerin és cisztein bioszintéziséről? A cisztein és metionin lebontása. Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból. A fenilalanin lebontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák. Hogyan zajlik a leucin oxidációja? A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák. A glutamin képződése és jelentősége. Mit tud a hem endogén képződéséről? A karbamid ciklus és jelentősége Kreatin képződése és szerepe. Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise. Az elágazóláncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek Nukleotidok Nukleobázisok, nukleozidok, nukleotidok, a DNS és RNS összetétele. A purin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja. A pirimidin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja. Purin és pirimidin nukleotidok lebontása emberben. Hogyan képződnek a dezoxi-ribonukleotidok? DNS metabolizmus A DNS szerkezete és tulajdonságai. Denaturációja. Az eukariota kromoszóma általános felépítése, a DNS becsomagolása az eukariota sejtmagban. A bakteriális DNS replikáció ismertetése. A bakteriális DNS-polimerázok összehasonlító ismertetése. Eukarióta DNS replikáció. DNS-repair mechanizmusok ismertetése. RNS metabolizmus Bakteriális RNS-polimeráz bemutatása. Eukariota és prokariota RNS-polimerázok összehasonlítása. A bakteriális transzkripció általános ismertetése. Prokariota génexpressziók regulációja, operon. Eukariota génexpresszió szabályozása. A különböző típusú intronok kivágása, az mRNS mérése. Ribozimek. RNS vírusok felépítése, és tulajdonságaik. A genetikai kód, kódolási lehetőségek. A tRNS-ek felépítése és aminosavak aktiválása. Fehérjeszintézis A riboszómák felépítése, fehérje szintézis. Fehérje medialt „folding” és fehérjék poszt-transzlácionális módosításai. Fehérje transzport az endoplazmatikus retikulumokban.


193

Tanrend 2007/2008


15. Molekuláris biológiai technikák

16.

17.

18.

19.

A gének klónozásának stratégiája Mutációk és deléciók detektálásának módszerei. Irányított mutagenezis. Antiszensz-RNS technikák eukariotákban. Specifikus génmegszakítási eljárások. A mitochondrialis genom speciális felépítése és tulajdonságai. A mitochondrialis genom hibái által okozott betegségek. A sejtosztódás ellenőrzési pontjai. Vitaminok Az egyes vízoldható vitaminokból milyen koenzimek képződnek? C vitamin és szerepei. A zsíroldható vitaminok: az A vitamin szerepe a látásban, a K vitamin szerepe a véralvadásban, hormon képződés a D vitaminból és ennek funkciója a Ca anyagcserében Hormonok hatása, általános biokémia, Az inzulin mint molekula, hormon, hatásai és jelátvivő rendszere (PIP3, PKB, GSK-3 szerepe) A glukagon mint molekula, hormon, hatásai és jelátvivő rendszere (cAMP, PKA) A (nor)adrenalin molekula, hormon és jelátvivő rendszere (cAMP, PKA) Az IP3 és a DAG keletkezése, szerepe. Mit tud a szteroid hormonokról általában, és ezek célszervekben való hatásmechanizmusáról? A Na+/ K+ pumpáról. A Na+ gradiens szerepe más anyagok transzportjában? Mit tud a H+ gradiens általános szerepéről? Szervek biokémiája Szénhidrátok, lipidek és fehérjék emésztése emberben Az A vitamin és a vizuális események Változások éhezés és táplálkozás során A máj speciális biokémiai funkciói. Oxigenázok A szérum enzimek meghatározásának gyakorlati jelentősége Az O2 és CO2 transzportja. A vvt. anyagcseréje Szérum fehérjék áttekintése Idegrendszer biokémiája, hosszú és rövidtávú memoria, neurodegeneratív betegségek Sejtbiológia, jelátvitel Az inzulin, a glukagon, a (nor)adrenalin jeleátvívo komponensei (lásd fent) További jelátvivő rendszerek (MAPK, CO, NO stb) Sejtciklus és szabályozása

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Albert L. Lehninger–David L. Nelson–Michael M. Cox: (Worth Publichers, Inc. 1993.) Principles of Biochemistry Ádám Veronika által szerkesztett: (Semmelweis kiadó 2001.) Orvosi Biokémia Sümegi Balázs által szerkesztett: (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1997) Biokémiai praktikum

194


Tantárgyleírások

4. szemeszter

Lubert Stryer: (Fourth Edition 1995. E. H. Freeman & Company, New York.) Biochemistry Thomas M. Devlin: (Second Edition, John Wiley & Sons, New York) Textbook of Biochemistry. With Clinical Correlations Előadások Hét Téma 1 Gének és kromoszómák

Oktató PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

1 DNS replikáció


1 DNS javítás


2 RNS metabolizmus I.

DR. VERES BALÁZS

2 RNS metabolizmus II.

DR. VERES BALÁZS

2 Retrovírusok


3 Fehérje szintézis I.

DR. BERENTE ZOLTÁN

3 Fehérje szintézis II.

DR. BERENTE ZOLTÁN

3 Posztranszlációs módosítások

DR. BERENTE ZOLTÁN

4 Fehérje targeting és transzport


4 Génexpressziók szabályozása I.


4 Génexpressziók szabályozása II.


5 Mitokondriális génkifejeződés, betegségei

DR. VERES BALÁZS

5 Rekombináns DNS technológiák

DR. RADNAI BALÁZS

5 Sejtciklus és szabályozása

DR. BOGNÁR ZITA

6 Hormonok I.

DR. RADNAI BALÁZS

6 Hormonok II.


6 Hormonok III. PPAR


7 Jelátviteli rendszerek, CO, NO

DR. VERES BALÁZS

7 Oxidativ sressz indukálta jelátviteli folyamatok

IFJ.

7 Szeptikus sokk biokémiája

DR. VERES BALÁZS

8 Onkogének, onkogenezis


8 Tumor szupresszorok és a rák


8 Extracelluláris mátrix


9 Jelátvitel; kinázok


9 Hemoglobin kóros genetikája

DR. BOGNÁR ZITA

9 Vas anyagcsere szabályozása, betegségek


DR. GALLYAS FERENC

10 Emésztés biokémiája; makronutriensek


10 Emésztés biokémiája; mikronutriensek


10 Máj funkciói



195

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 11 Szérum lipoproteinek

Gyógyszerésztudományi Szak Oktató DR. DEBRECENI BALÁZS

11 Táplált és éhező állapotok


11 Immunrendszer biokémiája


12 Vízoldható vitaminok

DR. TAPODI ANTAL

12 Zsíroldható vitaminok

DR. TAPODI ANTAL

12 Érzékelés biokémiája

IFJ.

DR. GALLYAS FERENC

13 Idegrendszer I.

IFJ.

DR. GALLYAS FERENC

13 Idegrendszer II.

IFJ.

DR. GALLYAS FERENC

13 Gyógyszerfejlesztés molekuláris célpontjai

DR. BERENTE ZOLTÁN

14 Genomika, proteomika, metabolomika

DR. BERENTE ZOLTÁN

14 Jelen esélyek a géntechnológiára


14 Elképzelések az élet keletkezéséről és az evolúcióról

DR. BERENTE ZOLTÁN

Szemináriumok Hét Téma 1 Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 2 Molekuláris biológiai módszerek a biokémai gyakorlatban 3 DNS-array, Genomika 4 Proteomika 5 Bioinformatika, rendszerszemléletű biológia 6 Mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia és képalkotás 7 Konzultáció

196


Tantárgyleírások

4. szemeszter

ÉLETTAN 2. Tantárgyfelelős:

OGOEL2 PROF. DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ, egyetemi tanár

7 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Előfeltétel: OGOEL1 teljesített Foglalkozás/félév: 70 + 28 + 0 = 98 Létszám: 1 – 200 Tematika Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti tanulmányaikra alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. A félév elfogadásának feltételei A PTE ÁOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglalt általános követelmények teljesítése. A hallgatók kötelesek az órákon részt venni, az előírt gyakorlatokat elvégezni, s azokról jegyzőkönyvet készíteni. Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki az egyes gyakorlati fejezetek végén sorra kerülő beszámolókat sikerrel teljesítette. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. Vizsgakérdések Az év végi szigorlat gyakorlati és elméleti vizsgából áll. Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Hemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 2+ 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.


197

Tanrend 2007/2008


17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiog-

ram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. 25. A capilláris-keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozá-

sában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszo41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.

198

nyok, légterek). Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. Nyál, nyálelválasztás. A gyomornedv elválasztás szabályozása. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. A vékonybél és a vastagbél működése. A szénhidrátok emésztésének folyamata.


Tantárgyleírások

4. szemeszter

54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatáro57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85.

zása. A clearence fogalma. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. A vese koncentráló és hígító működése. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. Pubertás és climax. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. Prostaglandinok hatásai. A pancreas belső szekréciós működése.


199

Tanrend 2007/2008


86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin

szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában.

87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja. 88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása. 89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg

tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma.

90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra. 91. A glucocorticoidok hatásai. 92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogén-

jeinek és oestrogénjeinek hatásai.

93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége. 94. Az öregedés élettana. 95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca

2+

szerepe izomműködésben.

96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet

szerepe az izomműködésben.

97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége. 98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.) 99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése. 100. A neuromusculáris junkció működése. 101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között.

A simaizom működése.

102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok

membrántulajdonságai.

103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták ve-

zetési tulajdonságai.

104. A szinaptikus működése neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszi105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117.

200

naptikus. Receptorok. IPSP, EPSP. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai. Pécsi Tudományegyetem

Tantárgyleírások

4. szemeszter

118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus). 119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben,

az agytörzsben, az agykéregben.

120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége. 121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neuro-

transzmitterek szerepe az extrapyramidális működésében.

122. A cerebellum működésének jelentősége. 123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai. 124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése. 125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vege126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133.

134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148.

tatív reflexek. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. „Hasított-agy” (split-brain) vizsgálatok. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák). A beszéd idegélettani mechanizmusai. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area). A temporalis lebeny élettana (Kluver–Bucy szindróma). Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv). A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői. A szem, mint optikai rendszer. Retinalis mechanizmusok. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg). Szín- és térlátás. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai.


201

Tanrend 2007/2008


149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látóké-

regben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos vizsgakérdések 1. Prothrombin idő meghatározása. 2. A haematokrit-érték meghatározása. 3. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 4. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 5. A vörösvértestszám meghatározása. 6. A fehérvérsejtszám meghatározása. 7. A vörösvértest-átmérő és térfogat (MCV) meghatározása. A vörösvértestek átlagos haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 8. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 9. Az A, B, 0 és AB vércsoport meghatározása. 10. Az Rh vércsoport meghatározása. 11. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 12. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvényének demonstrálása. Summatio. 13. Elektrocardiographia. (EKG) 14. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 15. Keringés vizsgálata béka nyelvén. 16. A pulzus vizsgálata. 17. Vérnyomás mérése emberen. 18. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben. 19. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 20. Donders-féle modellkísérlet. A légzési nyomások meghatározása. Müller és Valsalva kísérlet. 21. A gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO, PAO. 22. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 23. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 24. A széklet vizsgálata, vér kimutatása. 25. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 26. Hogyan és miért határozza meg a vizelet fajsúlyát? 27. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 28. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 29. Húgysav és creatinin kimutatása vizeletből. 30. A vizeletüledék vizsgálata. 31. Energiaforgalom meghatározása emberben. 32. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 33. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon. 34. Terhességi reakciók. 202


Tantárgyleírások

4. szemeszter

35. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok. Vér glukóz koncentrációjának mérése ember-

ben.

36. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás. 37. Rángásgörbe. Superpositio. Inkomplett és komplett tetanus. 38. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom

készítményen és emberen.

39. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal.

(EMG)

40. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. Akciós potenciál regisztrálása izo-

lált perifériás idegen.

41. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály). 42. Chronaxia és rheobázis meghatározása emberen. 43. Reflexvizsgálatok békán. Bell–Magendie szabály. 44. Reflexvizsgálatok emberen. 45. Stereotaxikus technika. 46. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása. 47. Electroencephalographia (EEG). 48. Látásélesség meghatározása. A refrakció hibáinak korrigálása szemüveggel. 49. Az astigmia vizsgálata. 50. A pupilla reakciók vizsgálata. 51. Perimetriás vizsgálatok. 52. Színtévesztés és színvakság vizsgálata. 53. A hallásélesség vizsgálata. 54. Csont és légvezetés vizsgálata.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv: Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. Medicina Kiadó, Budapest 1998. Gyakorlatos segédtananyag: a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet (Pécs, 1992.) A fentiek mellett használható még: Bálint P.: Orvosi élettan I – II. kötet, Medicina, Budapest 1986. Élettan biológusoknak (szerkesztették: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, 1997. Előadások Hét Téma 1 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. 1 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. 1 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III.


203

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 1 A mellékvesevelő működése. Stress. 1 A calcium homeosztázis humorális szabályozása 2 A pancreas belső szekréciós működése 2 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. 2 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II. 2 Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései 2 Az öregedés élettana. 3 Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. 3 Akciós potenciál és terjedése. 3 A neuromusculáris junctio működése. 3 A szinapszisok elektrofizilógiája. 3 A szinapszisok neurokémiája. 4 Gerincvelői reflexek. 4 A gerincvelő integratív funkciói. 4 A motoros egység működésének szabályozása. 4 Receptorműködések sajátságai. 4 Szomesztéziás mechanizmusok. 5 Szomatotopiák 5 A thalamus és az érzőkéreg élettana. 5 A fájdalom élettana. 5 Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. 5 Az izomműködés mechanikája. 6 Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése. 6 Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás. 6 A simaizom működése. 6 A spinális shock. 6 Decerebrációs rigiditás. 7 Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció. 7 Az extrapyramidalis rendszer I. 7 Az extrapyramidalis rendszer II. 7 A labyrinthus működése. 7 A kisagy működése I. 8 A kisagy működése II. 8 Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer.

204


Tantárgyleírások

4. szemeszter

Hét Téma 8 Optika. A szem törőközegeinek hibái. 8 Retinalis mechanizmusok. 8 Látópályák, középagyi mechanizmusok. 9 A látás centrális mechanizmusai. 9 Szemmozgások. 9 A hallószerv élettana I. 9 A hallószerv élettana II. 9 A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. 10 Kémiai ingermodalitások I. Szaglás 10 Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. 10 A vegatatív idegrendszer működése I. 10 A vegatatív idegrendszer működése II. 10 Electroencephalographia I. 11 Electroencephalographia II. 11 Az alvás - ébrenlét szabályozása. 11 A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége. 11 A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabá-

lyozásban.

11 Motivációs mechanizmusok. 12 Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályo-

zása.

12 Biológiai ritmusok szabályozása. 12 A limbikus rendszer I. 12 A limbikus rendszer II. 12 A monoamin rendszerek jelentősége. 13 Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai. 13 A tanulás mechanizmusai I. 13 A tanulás mechanizmusai II. 13 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I. 13 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II. 14 Plaszticitás az idegrendszerben. 14 A frontális kéreg működése. 14 A parieto-temporalis kéreg működése.


205

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 14 Féltekei dominancia. 14 A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok.

Gyakorlatok Hét Téma 1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben. 2 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 3 Endokrinológia. Beszámoló. 4 Izomgyakorlatok békán.. 5 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 6 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 7 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 8 A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 9 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 10 Sztereotaxikus agyműtét 11 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 12 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 13 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video de-

monstráció).

14 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

206


Tantárgyleírások

4. szemeszter

GYÓGYSZERÜGYI ISMERETEK 1. Tantárgyfelelős:

OGGGI1 PROF. DR. BOTZ LAJOS, intézetvezető

2 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28

Előfeltétel: OGAMB2 teljesített Létszám: 5 – 50

Tematika A gyógyszerészet felépítésének áttekintése, a gyógyszerekre vonatkozó alapvető ismeretek megismertetése: gyógyszerek fogalma és csoportosítása, a gyógyszerré válás folyamatának áttekintése, a gyógyszerkönyvek kialakulása és szerepe, kis- közép és nagyüzemi gyógyszerkészítés helye és célja. A gyógyszerellátás és a közforgalmú és intézeti gyógyszertárak helyének és szerepének a megismertetése. Az előadások és a megadott témakörök kellő mélységű ismerete képezi a tanulmányi követelmények alapját. Az előadásokon elhangzó, de a jegyzetben nem szereplő témák is a dolgozat anyagát jelentik. A leadott anyag ábráinak másolatait a hallgatóság megkapja. Általános alapozó elméleti tárgyak ismerete előnyös. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgy alapvető feladata a hallgatók gyógyszerészeti szakismeretek iránti érdeklődésének felkeltése, illetve ilyen irányú ismereteik megalapozása. A cél, hogy a megszerzett alapvető gyógyszerészeti ismereteik segítségével egy „bevezető” szakmai szemléletre tegyenek szert, mely a nyári szakmai gyakorlatokat is megalapozza. A tantárgy célja a hallgatók érdeklődésének felkeltése a gyógyszerészet gyakorlati alkalmazását jelentő szaktárgyak és szakterületek iránt is. A félév elfogadásának feltételei Számonkérés: kollokvium: írásbeli Félévközi számonkérés: szóbeli, írásbeli A félév elfogadásának kritériumai: sikeres vizsga. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlásra egyéni megbeszélés, egyeztetés alapján van lehetőség. Vizsgakérdések 1. Egészségügy ellátási területei, gyógyszerhatás bizonyításának alapvető menete 2. Az ősidők gyógyításának és egyiptomi orvoslásnak főbb jellemzői 3. A keleti orvoslás főbb jellemzői 4. A görög orvostudomány jellemzése 5. A római orvostudomány jellemzése; 6. A skolasztikus és bizánci (arab) orvostudomány jellemzése 7. A reneszánsz kori orvostudomány jellemzése 8. Az orvostudományi XIX. századi fejlődése 9. A kémiai tudományok, szintetikus gyógyszerek, farmakológiai kutatások, gyógyszeripar megjelenése 10. Gyógyszerek felosztása és csoportosítása, gyógyszerekkel foglalkozó tudományok 11. Gyógyszerkönyvek kialakulás, a hazai gyógyszerkönyvek felépítése, alapvető tartalmi és fogalmi ismerete 12. Törzskönyvezett gyógyszerkészítmények, gyógyszerkönyvi gyógyszeralapanyagok, törzskönyvezett OTC készítmények, gyógyhatású gyógytermékek, homeopátiÁltalános Orvostudományi Kar

207

Tanrend 2007/2008

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.


ás készítmények, gyógyhatású élelmiszer „készítmények” alapvető fogalmi ismerete Gyógyszerek alapvető szabadalmi típusai, gyógyszerek biohasznosulása, terápiás egyenértékűsége, generikus gyógyszerkészítmény fogalma Gyógyszerkészítő helyek alapvető ismerete: gyógyszertár, galenusi laboratórium, gyógyszergyár Gyógyszerkönyvi alapanyag és készítmény, galenusi készítmény, gyógyszertörzskönyv, gyógytermék alapfogalmai Gyógyszerutilizáció és ATC csoportosítás alapismerete, helyes fogalmi használata Gyógyszertörzsönyvezési eljárás lényegének ismerete Gyógyszerekkel szemben támasztott követelmények alapértelmezése, fogalmai Gyógyszerhatóanyagok és készítmények elnevezéseinek alapfogalmai Gyógyszerellátás hazai rendszerének alapjai Gyógyszerbiztonság értelmezése a gyógyszerellátás vonatkozásában Egészségügyi- és gyógyszerellátás feladatának levezetése Az ún. „gyógyszertörvény” alapvető fogalmi meghatározásai A hazai gyógyszerellátás alapvető törvényi kategóriái Gyógyszerek adagjai, adagellenőrzés Az orvosi vény alapvető ismerete, vényírás szabályai; Magisztrális vény gyógyszerészi ismerete.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Regdon Géza: Gyógyszerészet története és gyógyszerészeti alapismeretek, Egyetemi jegyzet, Szeged, 1992. Ajánlott irodalom: Benke József: Az orvostudomány története, Egyetemi jegyzet, Pécs, 1994. Az előadásokon elhangzott anyagokról fénymásolatot kapnak, illetve az intraneten is megtalálhatóak a http://dynamic.aok.pte.hu/intranet/tananyagok.lasso?gr=INT weboldalon. Előadások Hét Téma 1 Bevezetés a gyógyszerészeti alapismeretekbe. Egészségügyi ellátás területei. Gyógyítás, öngyógyítás. A gyógyszer fogalma.

Oktató PROF. DR. BOTZ LAJOS

2 A gyógyítás és gyógyszerészet történe I.


3 A gyógyítás és gyógyszerészet történe II.


4 A gyógyítás és gyógyszerészet történe III.


5 A gyógyszerkönyvek kialakulása és szerepük a gyógy- SZABÓNÉ DR. SCHIRM SZILVIA szerészetben 6 Gyógyszerkönyvünk felépítése és tartalma. Alapvető

adagszámítási ismeretek

208

SZABÓNÉ DR. SCHIRM SZILVIA


Tantárgyleírások Hét Téma 7 A gyógyszerhatóanyagok kémiai, szakmai, gyári és nemzetközi elnevezései, terápiás szempontú csoportosításuk alapjai. Gyógyszertözskönyvezés kialakulása és lényege.

4. szemeszter Oktató PROF. DR. BOTZ LAJOS

8 Törzskönyvezés lényege, a törzskönyvezett gyógysze-


9 Gyógyszerek előállítása: magisztrális- középüzemi és

MAYER ANNA

rek és „egyéb” szerek csoportosítása. ipari gyógyszerkészítés, ill. gyártás

10 A gyógyszerrendelés és az orvosi vény alapvető isme-

DR. MOLNÁR BÉLA

11 Egészségügyi ellátás és gyógyszerellátás alapvető


12 Gyógyszerellátási rendszerek. Gyógyszerfelhasználást

DR. MOLNÁR BÉLA

retei. A szabványos vényminták célja és szerepe szabályozása és kapcsolódása.

jellemző alapvető paraméterek

13 Gyógyszertárak feladatai, helyük és szerepük az egész- PROF. DR. BOTZ LAJOS

ségügyi ellátásban.

14 Megbeszélés. Dolgozat értékelése, aláírás.



209

Tanrend 2007/2008


SZAKMAI GYAKORLAT 1.

OGRSG1

Tantárgyfelelős:

DR. MAYER KLÁRA, adjunktus

0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ csak tavasszal ▪ aláírás Foglalkozás/félév: 0 + 160 + 0 = 160

Előfeltétel: OGGGI1 egyidejű Létszám: 0 – 50

Tematika A 4. félév után teljesítendő nyári gyakorlat célja a gyógyszertárnak, mint egészségügyi egységnek a megismerése. A hallgató a gyakorlatát elvégezheti közforgalmú valamint intézeti/kórházi gyógyszertárban. Lehetősége van a 4 gyakorlati hetet mindkét helyen elvégezni, 2–2 hetes bontásban. A félév elfogadásának feltételei A hallgató az oktató gyógyszerész ill. helyettesei mellett és felügyeletével dolgozhat. A gyakorlatról rövid – napi feljegyzéseket készít, melyet a Gyógyszertechnológia 1. kurzus gyakorlatán bemutat. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A 4 hét gyakorlati idő – egészségügyi okokból – két részletben is elvégezhető. Vizsgakérdések A jegyzőkönyvek értékelésével történik. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Fehér köpeny, védőcipő Gyakorlatok Hét Téma 1 A gyógyszertárban dolgozó szakemberek feladatkörének megismerése. 1 A gyógyszertár helyiségeinek, felszerelésének megismerése 1 Tárolással, raktározással kapcsolatos ismeretek: helyes eltartása, hatáserősség

szerinti felosztása.

1 A gyógyszertári munkaeszközök, gyógyszertári kisgépek, mérlegek kezelése. 1 A már tanult kémiai anyagok ill. drogok tanulmányozása. 1 Szabályszerű expediálás. 1 Technológiai alapműveletek gyakorlása. 1 Munkafolyamatok és munkavédelmi előírások megismerése.

210


5. SZEMESZTER

Az immunológia alapjai ...........................................................OGOIMM .......212 Mikrobiológia 1........................................................................OGOMI1.........215 Élettan 1....................................................................................OGOEL1.........219 Farmakognózia 1. .....................................................................OGGFG1.........220 Gyógyszerészi kémia 1.............................................................OGGGK1 ........223 Gyógyszertechnológia 1. ..........................................................OGGGT1 ........226

Tanrend 2007/2008


AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI Tantárgyfelelős:

OGOIMM PROF. DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár

2 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak ősszel ▪ vizsga Előfeltétel: OGAMB2 teljesített OGOBK2 teljesített Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28 Létszám: korlátlan Tematika Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismertetése. A tantárgy feladata átfogó képet adni – elsősorban az emberi – immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz. A félév elfogadásának feltételei Maximum 3 hiányzás a gyakorlartokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló. Távolmaradás pótlásának lehetőségei egyéni konzultáció alapján. Vizsgakérdések vizsgakérdések a tematika alapján. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Abul K. Abbas: Cellular and Molecular Immunology Janis Kuby: Immunology Jan Klein: Immunology Előadások Hét Téma Oktató 1 Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspek- PROF. DR. NÉMETH PÉTER tívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában. 1 Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szöve- PROF. DR. NÉMETH PÉTER

tek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek.

2 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.:

PROF. DR. NÉMETH PÉTER

az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az immunfunkciókban.

212


Tantárgyleírások

5. szemeszter

Hét Téma Oktató PROF. DR. NÉMETH PÉTER 2 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.: az ellenanyagok (B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris szerkezete, alosztályok és fő funkcióik. 3 A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás,

DR. BERKI TÍMEA

3 A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése.


4 Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén

DR. BERKI TÍMEA

4 Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikro-

DR. BALOGH PÉTER

5 T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban:

DR. BERKI TÍMEA

5 A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és

DR. PONGRÁCZ JUDIT ERZSÉBET

bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés kapcsolata. Antigén-antitest reakciók. receptor génexpresszió mechanizmusa.

környezet és citokinek szabályozó szerepe

a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe. a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció szabályozásában.

6 Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és DR. BERKI TÍMEA

ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe.

6 Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányí- DR. BERKI TÍMEA

tó szerepe a Th1-Th2 differenciálódsban.

7 Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása,

DR. BALOGH PÉTER

7 Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció,

DR. BERKI TÍMEA

8 A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői.


szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák.

homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői). A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban.

A nyálkahártyák és a bőr immunológiája.

8 Az immunválasz szabályozása, leállítása. Az antigének DR. BERKI TÍMEA

szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat szerepe.

9 Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások.

DR. BALOGH PÉTER

9 A veleszületett humorális immunválasz. A komple-

DR. BERKI TÍMEA

Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása. ment rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és receptorai.


213

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 10 Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók.

Gyógyszerésztudományi Szak Oktató PROF. DR. NÉMETH PÉTER

10 Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok

DR. BERKI TÍMEA

11 Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és

DR. PONGRÁCZ JUDIT ERZSÉBET

11 Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív toleran-


12 Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek


12 Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonat-


13 Tumor immunológia.


13 Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett)

DR. BALOGH PÉTER

14 Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnoszti-

DR. BALOGH PÉTER

14 A specifikus immuntherápia elméleti alapjai.

DR. BERKI TÍMEA

és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás (DTH). Toxikus shock szindroma. citotoxikus T-sejtek.

cia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus. immunpathológiai háttere. kozásai

kus és therápiás lehetőségei.

Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai géntherápia.

214


Tantárgyleírások

MIKROBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős:

5. szemeszter

OGOMI1 PROF. DR. PÁL TIBOR, egyetemi tanár

2 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak ősszel ▪ vizsga Előfeltétel: OGOBK2 teljesített OGAMB2 teljesített Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28 Létszám: 1 – 100 Tematika Bemutatjuk az orvosi mikrobiológia tárgyát, történetét, helyét a gyakorló orvostudományban. Az általános mikrobiológia kertében foglalkozunk a baktériumok alaktanával, élettani tulajdonságaival, genetikájával, a sterilezés és dezinficiálás módszereivel, az antimikrobás szerekkel, valamint a kezelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Ismertetjük a pathológiás folyamatokban szerepet játszó gazda-kórokozó kölcsönhatásokat, az azokban szerepet játszó virulencia fatorokat. Az infekciós immunológia keretében tárgyaljuk az egyes kórokozó csoportokkal szembeni védekezés mechanizmusait, az immunprofilaxis lehet ségeit, a túlérzékenység, tolerancia, autoimmunitás kérdéseit. A tananyag arányos elosztása érdekében e félévben néhány részletes bakteriológiai előadás is szerepel. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk a gyógyszerész hallgatóknak egy olyan ismeretanyag és szemlélet adása, amelyre a részletes mikrobiológia anyagát és a kés bbiekben a gyógyszerészi ismeretek elsajátításához szükséges mikrobiológiai képzettségüket alapozhatják A félév elfogadásának feltételei A mikrobiológia első féléves oktatása előadások keretében történik. Az előadások látogatása ajánlatos, mert a vizsgakérdések olyan ismereteket is feltételeznek, amelyek csak az előadások anyagából sajátíthatók el. A szemeszter végén a hallgatók írásbeli kollokviumot tesznek. Szóbeli vizsgára való jelentkezést csak olyan hallgatótól fogadunk el, aki írásbeli vizsgán már megjelent és a vizsgalapokat ki is töltötte. Írásbeli vizsgára történt feliratkozás és meg nem jelenés ez alól felmentést nem ad. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Távolmaradás pótlására lehetőség nincs. Vizsgakérdések Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll. A szóbeli vizsga kérdései az alábbiak: 1. A baktériumok esszenciális sejtalkotói 2. A baktériumok járulékos sejtalkotói 3. A gram-negtív sejtburok szerkezete 4. A lipopoliszaharida molekula szerkezete 5. A baktériumok osztódása, növekedési görbéje, generációs idő 6. Genotípus és fenotípus 7. Mutáció és rekombináció 8. A plazmidok általános tulajdonságai, rezisztencia plazmidok 9. Pathogenitás és virulencia, virulencia faktorok 10. Az endotoxin biológiai hatásai, az endotoxin shock 11. Az exotoxinok tulajdonságai, szerkezetük, szerepük, hatásmódjuk (példákkal) 12. A dezinficiálást és sterilizálást befolyásoló tényezők Általános Orvostudományi Kar

215

Tanrend 2007/2008


13. Antiszepszis és aszepszis az orvosi gyakorlatban 14. Sterilizálás száraz hővel 15. Sterilizálás nedves hővel (gőzzel) 16. Dezinficiálás savakkal és lúgokkal 17. Dezinficiálás alkoholokkal és alkiláló szerekkel 18. Dezinficiálás halogénekkel 19. Dezinficiálás higany sókkal 20. Dezinficiálás ezüst sókkal 21. Dezinficiálás oxidáló anyagokkal 22. Sterilizálás gázokkal és sugárzással 23. A bőr és a kéz dezinficiálása 24. Exkrétumok dezinficálására szolgáló vegyszerek 25. Konzerválás. Gyógyszerkészítmények tartósítása 26. A gyógyszerkészítményekkel szembeni mikrobiológiai követelmények 27. A mikroba-ellenes therápia laboratóriumi ellenőrzése 28. Antibiotikum rezisztencia, mechanizmus, genetikai kód 29. Az antimikrobás szerek kombinálása 30. Sulphonamidok, Trimethoprim 31. Quinolonok 32. Penicillinek 33. Cephalosporinok 34. Carbapenemek 35. Aminoglycosidok 36. Chloramphenicol és Tetracyclinek 37. Makrolid antibiotikumok 38. Polipeptid antibiotikumok 39. Gombaellenes szerek 40. Mukózális immunitás, sIgA 41. A placentán keresztül, illetve a kolosztrum és anyatej révén kialakuló maternális

immunitás

42. A makrofágok szerepe a pathogének elleni védekezésben (fagocitózis, respirációs

43. 44. 45.

46.

216

burst, oxygén gyökök, makrofág aktiváció, antigén prezentáció, fagocita defektusok) A T sejtes válasz a pathogének elleni védekezésben (antigén prezentáció, az antigén felismerése a TCR által, T sejt repertoár, a helper és cytotoxikus T sejtes válasz jellemzői) A B sejtek szerepe a pathogének elleni védekezésben (az antigén felismerése, thymus dependens és independens aktiváció, bakteriális szuperantigének, T-B kooperáció, az MHC szerepe, B sejtes memória és repertoár) Védekezés a vírusok ellen (fizikai határok, interferon, fagocitózis, NK aktivitás, komplement, humorális és sejt-közvetített immunitás, a vírusok immunitást megkerül stratégiái)


Tantárgyleírások

5. szemeszter

47. Védekezés a baktériumok ellen (fizikai határok, a szekrétumok védőhatása,

48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

fagocitózis, gyulladás, opszonizáció, védőhatású antibakteriális antitestek, toxin neutralizáció, az adhézió gátlása, intracelluláris baktériumok) A passzív immunizálás szerepe a megelőzésben és therápiában Aktív immunizálás, a vakcinák osztályozása az antigén természete szerint Géntechnológiával előállított immunterápiás készítmények és vakcinák Kötelező és ajánlott védőoltások, utazók számára javasolt vakcinák Az anafilaxiás reakció mechanizmusa, atópia, IgE tesztek Citotoxikus reakciók Immun-komplex reakciók Késői túlérzékenységi reakciók, granulómás reakciók, a késői típusú túlérzékenység kimutatása Akut fázis reakciók és homeosztázis, az akut fázis reakciók mechanizmusa

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ádám É.: Gyógyszerészi mikrobiológia, Semmelweis Kiadó, 2001 ISBN: 963 921 414 0 Gergely L.: Orvosi mikrobiológia, Alliter Kiadó, Budapest, 2003 ISBN: 963 202 766 3 Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina Könyvkiadó Rt., 2004 ISBN: 9632427386 Ternák G. (szerk.): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK Falus A., Buzás E., Rajnavölgyi É.: Immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007 ISBN: 978 963 965 089 Gergely J., Erdei A. (szerk): Immunbiológia, Medicina Kiadó, Budapest 2000 ISBN: 963 242 641 X Előadások Hét Téma 1 Bevezetés. A mikrobiológia tárgya, rendszertan

Oktató PROF. DR. PÁL TIBOR

1 A A baktériumok felépítése, állandó alkotóelemei

PROF. DR. PÁL TIBOR

2 A baktériumok járulékos alkotóelemei

PROF. DR. EMŐDY LEVENTE

2 A baktériumok energianyerése, táplálkozása és

DR. KOCSIS BÉLA

3 Baktériumgenetika I.


3 Baktériumgenetika II.


4 Sterilezés és dezinficiálás

DR. KERÉNYI MÓNIKA

4 Sterilezés és dezinficiálás


5 Gyógyszerkészítmények mikrobiológiai ellenőrzése.

DR. KOCSIS BÉLA

5 Antibiotikumok. Bevezetés. Farmakodinámiás és

DR. KOCSIS BÉLA

szaporodásarodása

Pirogenitási vizsgálatok

farmakokinetikai szempontok


217

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 6 A sejtfal szintézisre ható antimikróbás szerek

Gyógyszerésztudományi Szak Oktató DR. KOCSIS BÉLA

6 Fehérjeszintézist gátló antimikrobás szerek

DR. KOCSIS BÉLA

7 Egyéb hatásmechanizmusú antimikrobás szerek

DR. KOCSIS BÉLA

7 Az antimikrobás szerek elleni rezisztencia mechaniz-


8 Pathogenitás és virulencia. Virulencia faktorok

DR. NAGY GÁBOR

8 Fertőző betegségek immunológiája. I.

PROF. DR. SZEKERES JÚLIA

9 Fertőző betegségek immunológiája. II.


9 Fertőző betegségek immunológiája. III.


musai

10 Immunotherápia I.


10 Immunotherápia II.


11 Vakcinológia I.


11 Vakcinológia II.


12 Gennykeltők I.


12 Gennykeltők II.


13 Gennykeltők III.


13 Bélbaktériumok I


14 Bélbaktériumok II.


14 Bélbaktériumok III.


218


Tantárgyleírások

5. szemeszter

ÉLETTAN 1.*

OGOEL1

Tantárgyfelelős:

PROF. DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ, egyetemi tanár

7 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak ősszel ▪ vizsga Előfeltétel: OGAHA2 egyidejű OGAFB2 teljesített Foglalkozás/félév: 70 + 28 + 0 = 98 Létszám: 1 – 200 A részletes tantárgyleírást lásd a 3. szemeszterben



219

Tanrend 2007/2008


FARMAKOGNÓZIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 42 + 0 = 70

OGGFG1 DR. MOLNÁR PÉTER, egyetemi tanár Előfeltétel: OGAGNT teljesített Létszám: 5 – 40

Tematika A farmakobotanikai alapismeretek birtokában a hallgatóknak meg kell ismerniük a hazai és külföldi farmakoterápiában (ezen belül különösen a fitoterápiában) és prevencióban alkalmazott gyógynövényeket ill. drogokat. Fel kell ismerniük a legfonotsabb, Magyarországon forgalmazott teadrogokat és erős hatású drogokat, de megfelelő tájékozottságot kell mutatniuk az import drogok vagy drogfrakciók (illóolajok, zsíros olajok), kivonatok kémiai és minőségi jellemzőiről is, továbbá minden hivatalos drog legalapvetőbb felhasználási területeiről. Szükséges tudniuk a gyógynövényekre vonatkozó általános ismereteket (pl. ipari alkalmazás, kutatás, természetgyógyászat és homeopathia kritikai értékelése, termesztés és fajtakérdés, géntechnológia, fitoterápia lehetőségei), továbbá megfelelő jártasságot kell tanusítaniuk az alapvető – gyakorlati foglalkozásokon elsajátított – vizsgálati módszerek alkalmazásáról és a praxisban felmerülő kérdések megoldási készségéről (különös tekintettel a szakirodalmi és internetes tájékozódásra). A két féléves tárgy 1. félévében az általános ismeretek tárgyalására kerül sor. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának kritériumai: a félév sikeres lezárásának feltétele, hogy a hallgató minden gyakorlati foglalkozáson résztvegyen. A gyakorlatokon 4 alkalommal tudást jelző, rövid dolgozat megírása kötelező. Távolmaradás pótlásának lehetőségei egy hiányzás pótlására lehetőséget nyújtunk. Vizsgakérdések Azonosak az előadási tematikával; részletes kifejtésüket lásd az intraneten. Weboldal: http://intranet.pote.hu/OKTATAS/farmakognozia/farkas2.html A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dános Béla: Farmakobotanika – gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. Szabó László Gy.: Gyógynövény-ismereti tájékoztató. Melius–Schmidt, Pécs, Baksa, 2005. Szőke Éva, Kéry Ágnes: Farmakognózia gyakorlati jegyzet, SE Gyógyszerésztudományi Kar, Budapest (mindenkori legújabb kiadás) Tóth László: Gyógynövények – Drogok – Fitoterápia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2005. Az előadások anyaga hozzáférhető az intraneten is. Előadások Hét Téma 1 Gyógynövények tudományos és magyar neve, drogok gyógyszerészi neve, etnobotanikai alapok 1

220

Oktató DR. FARKAS ÁGNES PROF. DR. SZABÓ LÁSZLÓ GYULA


Tantárgyleírások

5. szemeszter

Hét Téma Oktató 2 A fotoszintézis és kapcsolata hatóanyagok képződésé- DR. FARKAS ÁGNES ben. A nitrát- és szulfát-redukció szerepe hatóanyagok képződésében 2

PROF. DR. SZABÓ LÁSZLÓ GYULA

3 Szénhidrátok képződése, szerepe, felhasználása

DR. MOLNÁR PÉTER

4 Lipidek képződése, szerepe, felhasználása

DR. MOLNÁR PÉTER

5 Izoprénvázas vegyületek, terpének osztályozása

DR. MOLNÁR PÉTER

6 Terpenoidok bioszintézise

DR. MOLNÁR PÉTER

7 Aminosavak és fehérjék bioszintézise

DR. MOLNÁR PÉTER

8 Speciális fehérjék és aminosavak szerepe

DR. MOLNÁR PÉTER

9 Alkaloidok általános jellemzése

DR. MOLNÁR PÉTER

10 Fenoloidok általános jellemzése

DR. MOLNÁR PÉTER

11 Vadontermő, védendő és termesztett gyógynövények

DR. FARKAS ÁGNES

11


12 Gyógynövény-nemesítés, növényi biotechnológia,

DR. FARKAS ÁGNES

12


géntechnológia. Teadrogok, primér feldolgozás, kivonatok

13 Ipari gyógynövények. Gyógynövények minősítése,

DR. FARKAS ÁGNES

13


fitokémiai értékelése

14 Fitoterápia, aromaterápia, homeopathia. Gomba és

DR. FARKAS ÁGNES

14


állati eredetű drogok

Gyakorlatok Hét Téma 1 A VIII. Ph.Hg. gyógynövényekre vonatkozó vizsgálati módszerei 2 Szénhidrát tartalmú drogok. Keményítők mikroszkópos megkülönböztetése, ke-

ményítő és inulin citokémiai kimutatása

3 Szerves és szervetlen savakat tartalmazó drogok. Equiseti herba mocsári zsurló

szennyezettségének kimutatása epidermisz-vizsgálattal és egyéb morfológiai bélyegek alapján

4 Illóolaj tartalmú drogok I. Lamiaceae. Menthae piperitae folium, Thymi vulgaris

herba és Serpylli herba azonosítása mirigyszőrők alapján


221

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 5 Illóolaj tartalmú drogok II. Apiaceae. Anisi vulgaris fructus, Carvi fructus, Foeniculi fructus, Coriandri fructus azonosítása hisztológiai bélyegek alapján, drogatlasz használatával. Lupuli strobulus et glandula vizsgálata 6 Illóolaj tartalmú drogok III. Asteraceae. Chamomillae anthodium gyógyszerkönyvi

vizsgálata. Solidaginis (giganteae) herba és Virgaureae herba megkülönböztetése mikromorfológiai bélyegek alapján

7 Iridoidok, diterpének, triterpén szaponinok. Valerianae radix és Primulae radix

hisztológiai összehasonlítása

8 Alkaloid tartalmú drogok I. Solanaceae. Belladonnae folium és Stramonii folium

összehasonlítása derített készítmények alapján

9 Alkaloid tartalmú drogok II. 10 Aminosavak, peptidek, fehérjék. Phaseoli pericarpium azonosítása kalcium-oxalát

prizmák diagnosztizálásával

11 Szteroid tartalmú drogok. Avenae herba vizsgálata. Szívglikozidok. Digitalis

purpureae folium és Digitalis lanatae folium jellemzése

12 Fenoloidok I. Hyperici herba morfológiai és hisztológiai vizsgálata. Sennae folium

és fructus hisztológiai jellemzése

13 Fenoloidok II. Cotini folium szövettani jellemzése hisztokémiai reakciókkal.

Juglandis folium derített készítmény vizsgálata

14 Morfológiai értékelő beszámoló dolgozat

222


Tantárgyleírások

GYÓGYSZERÉSZI KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 6 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 56 + 0 = 84

5. szemeszter

OGGGK1 DR. PERJÉSI PÁL, intézetigazgató Előfeltétel: OGAMUA teljesített OGASK2 teljesített OGOBK2 teljesített Létszám: 5 – 50

Tematika A tantárgy elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai keretében a hallgatók megismerkednek a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek kémiai és fizikai-kémiai sajátságaival, gyógyszerkönyvi vizsgálatainak módszereivel, valamint biológiai hatásaival, azok szerkezet-hatás összefüggéseivel. A tananyag elsajátítása alapjául szolgál a molekuláris szemléletű farmakológiai ismeretanyag és gyógyszertechnológiai eljárások megértésének. Ugyanakkor a hallgatók integrált ismereteket kapnak a gyógyszergyártás folyamata kémiai hátteréről, a vegyületek szerkezetvizsgálatának, tisztaságvizsgálatának és mennyiségi meghatározásának gyógyszerkönyvi módszereiről, tárolásuk és gyógyszerré történő formulázásuk során fontos szerepet játszó fizikai-kémiai tulajdonságairól, valamint a szervezetben történő átalakulásuk molekuláris szintű ismereteiről. A tananyag a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott szervetlen vegyületek előállításával, gyógyszerkönyvi azonosításával, tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával, valamint a gyógyszervegyületek fő- és mellékhatásainak molekuláris mechanizmusaival, metabolikus átalakulásaival, és a központi idegrendszerre ható vegyületek néhány hatástani csoportjához tartozó gyógyszervegyületek előállításával, azonosításával, tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával, a vegyületek hatásaiban szerepet játszó kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságok elemzésével, valamint a vegyületek tárolása, gyógyszerré történő formulázása és gyógyszerként történő alkalmazása során bekövetkező kémiai természetű változásaival foglalkozik. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerését a PTE TVSZ-a szabályozza. Egy félévben orvosi igazolással maximum három gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás megengedhető. A félév során elvégzett kvantitatív meghatározások legalább 50 százalékának elfogadhatónak kell lennie. A hallgatók mindkét félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok mindegyikének 50%-on felüli minősítésűnek kell lennie. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. Vizsgakérdések A félévet írásbeli kollokvium zárja. Azoknak a hallgatóknak az írásbeli dolgozatát, akik 50% alatti teljesítményt érték el, elégtelenre kell értékelni. A félév során megírt dolgozatok átlageredménye maximum 15, a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok maximum 10 százalékpontot jelenthet a kollokvium összpontszámában. A két félévközi dolgozat, a félévközi gyakorlati munka és a kollokviumi dolgozat eredménye alapján a hallgatónak az intézet érdemjegyet állapít meg. Amennyiben a hallgató a megállapított jegynél jobb osztályzatra tart igényt, úgy azt az írásbeli kollokvium megismétlésével javíthatja. A kollokviumi jegy megállapítása minden esetben megegyezik Általános Orvostudományi Kar

223

Tanrend 2007/2008


az első vizsga eredménye megállapításának módszerével. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szász György, Takács Mihály, Végh Antal: Gyógyszerészi Kémia I–II. Medicina, Budapest, 1990 Magyar Gyógyszerkönyv I–IV., VII. kiadás, Medicina, Budapest, 1986 Magyar Gyógyszerkönyv I–II., VIII. kiadás, Medicina, Budapest, 2002, 2005 Takácsné Novák Krisztina, Józan Miklós, Mazák Károly: Gyógyszerészi kémiai gyakorlatok I. Gyógyszervegyületek vizsgálata, Semmelweis Egyetem, Budapest, 2004 D. A. Williams, T. L. Lemke (eds.): Foye’s Principles of Medicinal Chemistry, 5th edition, Lippincott Williams&Wilkins, Philadelphia, 2002 Előadások Hét Téma 1 A gyógyszerészi kémia tárgya. A gyógyszerkönyvek. A gyógyszerkönyvben szereplő vegyületek általános leírása, jellemzése. A Ph. Hg. VII. és a Ph. Hg. VIII. nevezéktana.


2 A gyógyszerkönyvek vizsgálati módszerei I. Fizikai és DR. PERJÉSI PÁL

fizikai-kémiai vizsgálatok. Az oldódás és a kémhatás vizsgálata.

3 A gyógyszerkönyvek vizsgálati módszerei II. Kémiai

DR. PERJÉSI PÁL

4 A gyógyszerkönyvek vizsgálati módszerei III. Vizsgá-

DR. PERJÉSI PÁL

5 A gyógyszerek sorsa a szervezetben. Transzportfolya-

DR. PERJÉSI PÁL

6 A biológiai hatást befolyásoló fizikai-kémiai és szer-

DR. PERJÉSI PÁL

7 A gyógyszerek metabolikus átalakulásai: Fázis 1 és

DR. PERJÉSI PÁL

8 Az általános érzéstelenítők gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

9 A szedatohipnotikumok gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

vizsgálatok. Tisztaságvizsgálat kémiai módszerekkel. latok UV-VIS- és IR- spektroszkópiai, valamint VRK és HPLC módszerekkel. matok. A receptorelmélet. A receptorok típusai.

kezeti paraméterek. Szerkezet-hatás összefüggések. Fázis 2 metabolikus transzformációk.

10 A kábító fájdalomcsillapítók gyógyszerészi kémiája I.

DR. PERJÉSI PÁL

11 A kábító fájdalomcsillapítók gyógyszerészi kémiája II. DR. PERJÉSI PÁL 12 Az antiepileptikumok gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

13 Az antipszichotikumok gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

14 Az anxiolitikumok gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

224


Tantárgyleírások

5. szemeszter

Gyakorlatok Hét Téma 1 Laboratóriumi rendszabályok, balesetvédelem, jegyzőkönyvvezetés, felszerelés átvétele. 1 A gyógyszerkönyvi nevezéktan. A gyógyszerkönyvi cikkelyek. 1 A mérési eredmények kiszámítása. 2 Határértékvizsgálatok. 2 Acidum hydrocloridum dilutum, Natrii chloridum, Chloraminum. 3 Szervetlen gyógyszervegyületek I: Halogéncsoport. Iodum, Natrii bromidum, Kalii

iodidum, Kalii bromidum, Ammonii bromidum, Kalii chloridum.

4 Szervetlen gyógyszervegyületek II: Oxigéncsoport, Aqua destillata (Ph. Hg. VII.),

Aqua purificata, Hydrogenii peroxidum 30 per centum, Natrii hydroxidum

5 Szervetlen gyógyszervegyületek III. Alkálifémek. Natrii thiosulfas, Natrii

metabisulfis, Natrii sulfas, Sulphur ad usum externum

6 Szervetlen gyógyszervegyületek IV: Nitrogéncsoport. Ammonii chloridum, Natrii

nitris, Kalii nitras, Bismuthi subnitras

7 I. félévközi dolgozat. 7 Calcii hydrogenophosphas, Tricalcii phosphas, Natrii dihydrogenophosphas,

Dinatrii phosphas, Arsenii trioxidum.

8 Szervetlen gyógyszervegyületek V: Széncsoport. Carbo activatus, Calcii carbonas,

Natrii carbonas, Natrii hydrogenocarbonas

9 Szervetlen gyógyszervegyületek VI: Alkáli földfémek. Magnesii sulfas, Magnesii

subcarbonas, Magnesii oxidum, Magnesii trisilicas, Silica colloidalis hydrica

10 Szervetlen gyógyszervegyületek VII: Bórcsoport. Acidum boricum, Borax,

Aluminii sulfas, Alumen, Aluminii oxidum hydricum

11 Szervetlen gyógyszervegyületek VIII: Átmeneti fémek. Zinci oxidum, Zinci

chloridum, Hydrargyrum chloratum amidatum (Ph. Hg. VII.), Barii sulfas

12 Szervetlen gyógyszervegyületek IX: Átmeneti fémek. Cupri sulfas, Ferrosi sulfas,

Ferri chloridum, Kalii permanganas

13 2. félévközi dolgozat. 13 Paraffinum liquidum, Vaselinum album, Alcohol cetylicus et stearilicus, Alcoholes

adipis lanae, Macrogola, Adeps solidus, Cholesterolum

14 A szerkezet, a konfiguráció és a konformáció összefüggései kirakható modell

alkalmazásával I.

14 Ismeretlen szervetlen gyógyszervegyület azonosítása, teljes gyógyszerkönyvi

vizsgálata.


225

Tanrend 2007/2008


GYÓGYSZERTECHNOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős:

OGGGT1 DR. DÉVAY ATTILA, intézetvezető egyetemi docens

7 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 70 + 0 = 98

Előfeltétel: OGAFK2 teljesített OGALAT teljesített Létszám: 1 – 50

Tematika A gyógyszertechnológia tárgyat a gyógyszerészhallgatók a III., IV. és az V. évfolyamon tanulják. A tárgy oktatása során, a korábban tanult tárgyakra, ismeretekre alapozva a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a készítmények tervezésének, adagolásának elméleti alapjait, a gyógyszertári, középüzemi és ipari gyógyszerkészítés és ellenőrzés főbb ismereteit. A hallgatók a félév során megismerkednek a gyógyszertechnológiai alapfogalmakkal, és a folyadék halmazállapotú gyógyszerformák gyógyszertechnológiájának elméleti és gyakorlati alapjaival. A félév elfogadásának feltételei a készítmények és a gyakorlati jegyzőkönyvek elfogadottsága, elfogadott gyakorlati és elméleti beszámolók. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A hallgatóknak minden gyakorlaton kötelező részt venni, a hiányzást orvosi igazolással igazolni kell, a gyakorlati feladatokat be kell pótolni. Vizsgakérdések Az intézetben kerül kiadásra a hallgatók számára. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Dévay Attila, Ugriné dr. Hunyadvári Éva: Receptúrai gyógyszerkészítés gyakorlati jegyzet III–IV. éves gyógyszerészhallgatók részére, Pécs 2005. Magyar Gyógyszerkönyv, VII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986. Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002, 2005. Formulae Normales, VII. kiadás, Melania Könyvkiadó, Budapest, 2003. Előadások Hét Téma 1 A gyógyszer, gyógyszerforma fogalma. A gyógyszerkészítés története. A gyógyszertechnológia tárgya és feladata. Gyógyszertechnológiai alapfogalmak.

Oktató DR. DÉVAY ATTILA

2 A gyógyszertári gyógyszerkészítés alapjai. A gyógy-

DR. DÉVAY ATTILA

3 A gyógyszerkészítményekkel szemben támasztott

DR. DÉVAY ATTILA

4 A gyógyszertechnológia fizikai kémiai és reológiai

DR. DÉVAY ATTILA

5 Gyógyszerkészítmények, mint többkomponensű

DR. DÉVAY ATTILA

szertár kialakítására, a gyógyszerek rendelése és kiadása minőségi követelmények alapjai

anyagrendszerek, interakciók, inkompatibilitások

226


Tantárgyleírások Hét Téma 6 A gyógyszer szervezetbe juttatásának lehetőségei, adagolási módok. A hatékonyság feltételeinek általános szempontjai

5. szemeszter Oktató DR. DÉVAY ATTILA

7 A gyógyszertechnológia biofarmáciai és

DR. DÉVAY ATTILA

8 Keverés, diszpergálás, hőközlés, bepárlás, desztillálás

DR. DÉVAY ATTILA

9 Szűrés, ülepítés, centrifugálás, kivonás, préselés.

DR. DÉVAY ATTILA

10 Oldás elmélete, oldékonyság, oldódás elősegítése

DR. DÉVAY ATTILA

11 Beszámoló

DR. DÉVAY ATTILA

12 Folyékony gyógyszerformák segédanyagai

DR. DÉVAY ATTILA

13 Oldatkészítés, oldószerek. Csomagolás, expediálás,

DR. DÉVAY ATTILA

14 Diluendumok, aromás vizek, toroköblítők. alkoholos

DR. DÉVAY ATTILA

farmakokinetikai alapjai.

eltartás. Vizes oldatok, szirupok, ízjavítók, gyógyszeres elixírek, mixtúrák oldatok, olajos oldatok, gyógyszeres kivonatok, tinktúrák, főzetek, forrázatok

Gyakorlatok Hét Téma 1 Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás, laborszekrények átvétele. A laboratóriumi rend ismertetése, mérés, mérlegek, intézeti eszközök bemutatása, felmérő dolgozat (latin ismeret, számolás), a recept részei, receptolvasás, magisztrális gyógyszerkészítés 2 Valódi oldatok és szirupok előállítása és fizikai vizsgálata 3 Összetett oldatok, kolloid oldatok előállítása, valódi és kolloid oldatok vizsgálata 4 Nyákok, mixturák és elixíriumok előállítása, vizsgálata 5 Szappanosítás, szolubilizálás, alkohol hígítás 6 Egyszerű oldatok, szeszes oldatok 7 Összetett oldatok, mixtúrák 8 Beszámoló 9 Cseppek, orr-, fülcseppek 10 Főzetek, forrázatok 11 Sterilezés, izotonizálás, számolási feladatok 12 Injekciók előállítása és gyógyszerforma vizsgálata, szűrés 13 Infúziók, parenterális oldatok előállítása és gyógyszerforma vizsgálata 14 Féléves beszámoló


227

6. SZEMESZTER

Mikrobiológia 2........................................................................OGOMI2.........230 Élettan 2....................................................................................OGOEL2.........237 Farmakognózia 2. .....................................................................OGGFG2.........238 Gyógyszerészi kémia 2.............................................................OGGGK2 ........241 Gyógyszertechnológia 2. ..........................................................OGGGT2 ........244 Szakmai gyakorlat 2 .................................................................OGRSG2.........246

Tanrend 2007/2008


MIKROBIOLÓGIA 2. Tantárgyfelelős:

OGOMI2 PROF. DR. PÁL TIBOR, egyetemi tanár

4 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Előfeltétel: OGOMI1 teljesített Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56 Létszám: 1 – 100 Tematika A tematika rövid leírása: megismertetjük a hallgatókat a részletes orvosi bakteriológia, az általános és részletes orvosi virológia, mikológia és parazitológia anyagával. Az első félévben tanult általános ismereteket adaptáljuk az egyes kórokozó csoportokra. Különös hangsúlyt fektetünk a kezelésben és megelőzésében használt készítmények ismertetésére az egyes kórokozók tárgyalása során. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk az első félév tananyagára alapozva megismertetni a hallgatókkal az egyes kórokozók által okozott megbetegedéseket, azok terjedési módjait, kórfejlődését, diagnosztikáját, kezelési és megelőzési lehetőségeit. A félév elfogadásának feltételei A mikrobiológia második féléves oktatása előadások és gyakorlatok keretében történik. Az intézet ragaszkodik a gyakorlatokon való aktív részvételhez, mivel a mikrobiológiai vizsgálati anyagok vételéhez és kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek és készségek csak ott sajátíthatók el. Az Intézet fenntartja magának a jogot, hogy a hallgatók felkészültségéről a gyakorlati foglalkozásokon szóbeli kérdésekkel, vagy írott tesztek formájában tájékozódjon. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Indokolt esetben (pl. több hétig tartó betegség) gyakorlati anyag pótlása egyéni egyeztetés alapján lehetséges. Vizsgakérdések Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a szemeszter végén a hallgatók írásbeli kollokviumot tesznek mindkét félév anyagából. Szóbeli vizsgára való jelentkezést csak olyan hallgatótól fogadunk el, aki írásbeli vizsgán már megjelent és a vizsgalapokat ki is töltötte. Írásbeli vizsgára történt feliratkozás és meg nem jelenés ez alól felmentést nem ad. További vizsga mind írásbeli, mind szóbeli vizsga formájában teljesíthető. Fontos, hogy a szükséges ismeretek gyakran nem lelhetők fel tankönyvekben, illetve kézikönyvekben. A hallgatók a csatolt témakörökből összeállított kérdésekre válaszolva adnak számot felkészültségükről. Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll. A szóbeli vizsga kérései az alábbiak: A záróvizsga kérdései mindkét félév vizsgakérdéseit tartalmazzák! I. félév 1. A baktériumok esszenciális sejtalkotói 2. A baktériumok járulékos sejtalkotói 3. A gram-negtív sejtburok szerkezete 4. A lipopoliszaharida molekula szerkezete 5. A baktériumok osztódása, növekedési görbéje, generációs idő 6. Genotípus és fenotípus 230


Tantárgyleírások

6. szemeszter

7. Mutáció és rekombináció 8. A plazmidok általános tulajdonságai, rezisztencia plazmidok 9. Pathogenitás és virulencia, virulencia faktorok 10. Az endotoxin biológiai hatásai, az endotoxin shock 11. Az exotoxinok tulajdonságai, szerkezetük, szerepük, hatásmódjuk (példákkal) 12. A dezinficiálást és sterilizálást befolyásoló tényező k 13. Antiszepszis és aszepszis az orvosi gyakorlatban 14. Sterilizálás száraz hővel 15. Sterilizálás nedves hővel (gőzzel) 16. Dezinficiálás savakkal és lúgokkal 17. Dezinficiálás alkoholokkal és alkiláló szerekkel 18. Dezinficiálás halogénekkel 19. Dezinficiálás higany sókkal 20. Dezinficiálás ezüst sókkal 21. Dezinficiálás oxidáló anyagokkal 22. Sterilizálás gázokkal és sugárzással 23. A bőr és a kéz dezinficiálása 24. Exkrétumok dezinficálására szolgáló vegyszerek 25. Konzerválás. Gyógyszerkészítmények tartósítása 26. A gyógyszerkészítményekkel szembeni mikrobiológiai követelmények 27. A mikroba-ellenes therápia laboratóriumi ellenőrzése 28. Antibiotikum rezisztencia, mechanizmus, genetikai kód 29. Az antimikrobás szerek kombinálása 30. Sulphonamidok, Trimethoprim 31. Quinolonok 32. Penicillinek 33. Cephalosporinok 34. Carbapenemek 35. Aminoglycosidok 36. Chloramphenicol és Tetracyclinek 37. Makrolid antibiotikumok 38. Polipeptid antibiotikumok 39. Gombaellenes szerek 40. Mukózális immunitás, sIgA 41. A placentán keresztül, illetve a kolosztrum és anyatej révén kialakuló maternális

immunitás 42. A makrofágok szerepe a pathogének elleni védekezésben (fagocitózis, respirációs burst, oxygén gyökök, makrofág aktiváció, antigén prezentáció, fagocita defektusok) 43. A T sejtes válasz a pathogének elleni védekezésben (antigén prezentáció, az antigén felismerése a TCR által, T sejt repertoár, a helper és cytotoxikus T sejtes válasz jellemzői) Általános Orvostudományi Kar

231

Tanrend 2007/2008


44. A B sejtek szerepe a pathogének elleni védekezésben (az antigén felismerése,

45.

46.

47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55.

thymus dependens és independens aktiváció, bakteriális szuperantigének, T-B kooperáció, az MHC szerepe, B sejtes memória és repertoár) Védekezés a vírusok ellen (fizikai határok, interferon, fagocitózis, NK aktivitás, komplement, humorális és sejt-közvetített immunitás, a vírusok immunitást megkerül stratégiái) Védekezés a baktériumok ellen (fizikai határok, a szekrétumok védőhatása, fagocitózis, gyulladás, opszonizáció, védőhatású antibakteriális antitestek, toxin neutralizáció, az adhézió gátlása, intracelluláris baktériumok) A passzív immunizálás szerepe a megelőzésben és therápiában Aktív immunizálás, a vakcinák osztályozása az antigén természete szerint Géntechnológiával előállított immunterápiás készítmények és vakcinák Kötelező és ajánlott védőoltások, utazók számára javasolt vakcinák Az anafilaxiás reakció mechanizmusa, atópia, IgE tesztek Citotoxikus reakciók Immun-komplex reakciók Késői túlérzékenységi reakciók, granulómás reakciók, a késői típusú túlérzékenység kimutatása Akut fázis reakciók és homeosztázis, az akut fázis reakciók mechanizmusa

II. félév 56. Staphylococcus fertőzések 57. Streptococcus pyogenes 58. Streptococcus pneumoniae 59. A „Streptococcus viridans” csoport, szerepük a cariogenezisben 60. Endocarditis lenta és bakteriológiai diagnózisa 61. Streptococcus agalactiae és Enterococcus faecalis 62. Neisseria gonorrhoeae 63. Neisseria meningitis 64. Enteropathogén (EPEC), Enterotoxikus (ETEC) és Enterohemorrágiás (EHEC) Escherichia coli 65. Bacilláris vérhas 66. Hastífuszt okozó Salmonellák 67. Salmonella gastroenteritis 68. Yersinia enterocolitica, Y. pseudotuberculosis és Yersinia pestis 69. Extraintestinális Escherichia coli fert zések 70. Proteus és Klebsiella 71. Campylobacter, Helicobacter 72. Vibrio 73. Pseudomonas aeruginosa 74. Haemophilus influenzae, H. parainfluenzae 75. Bordetella pertussis 76. Brucella, Francisella 77. Legionella 232


Tantárgyleírások

6. szemeszter

78. Bacillus anthracis, Bacillus cereus 79. Gázgangrénát okozó Clostridiumok 80. Clostridium tetani 81. Clostridium botulinum, C. difficile 82. Corynebacterium diphtheriae 83. Listeria monocytogenes 84. Mycobacterium tuberculosis és M. bovis 85. Mycobacterium leprae és egyéb mycobacteriumok 86. Treponema pallidum 87. Borrelia 88. Leptospira 89. Bacteroides, Fusobacterium és Veillonella fertőzések 90. Rickettsia és Chlamydia 91. Mycoplasma 92. Opportunista fertőzések, predisponáló tényezők 93. Iatrogén fertőzések 94. A vírusok jellemzése, felépítése, csoportosítása 95. A vírusok szaporodási stratégiái 96. A vírusok és a gazdaszervezet kölcsönhatásai (pathogenezis) 97. Antivirális kemoterápia 98. A herpesvírusokkal szemben ható antivirális szerek 99. Kemoterápia HIV fertőzésben 100. Kemoterápiás lehetőségek influenza fertőzésben 101. Vírusvakcinák 102. Immunválasz vírusfertőzésekben 103. A vírusok tenyésztése, mennyiségi meghatározása 104. Szerológiai módszerek a vírusdiagnosztikában 105. Adenovírusok 106. Parvovírus (Erythrovírus) B19 107. Herpes simplex vírusok 108. Epstein–Barr és Cytomegalovírus 109. Influenzavírusok 110. Paramyxovírusok, RS vírus 111. Morbillivírus 112. Rubeolavírus 113. Picornavírusok (polio- coxsacke és echovírusok) 114. Virális gastroenteritisek kórokozói 115. Enterális úton terjedő hepatitis vírusok 116. Parenterális úton terjedő hepatitis vírusok 117. Retrovírusok, HIV 118. Rhabdovírus, veszettség


233

Tanrend 2007/2008


119. Kullancsencephalitis vírusok 120. Hantavírusok 121. Filovírusok (Marburg és Ebola vírus) 122. Lassa vírus 123. Sárgaláz és kórokozója 124. Lassú vírusok, prionok 125. A gombák általános jellemzése, gombafert zések diagnózisa 126. Dermato- és szuperficiális mikozisok 127. Szisztémás mikozisok, opportunista gombafertőzések 128. Gombaellenes szerek 129. A protozoonok általános jellemzése, a protozoon fertőzések diagnosztikája 130. Testüregben élősködő protozoonok 131. Vérben és szövetekben élősködő protozoonok 132. Protozoon ellenes szerek 133. A férgek általános jellemzése, helminthologiai diagnosztika 134. Bélparazita férgek 135. Vérben és szövetekben élősködő férgek 136. Féregellenes szerek

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ádám É.: Gyógyszerészi mikrobiológia, Semmelweis Kiadó, 2001 ISBN: 963 921 414 0 Gergely L.: Orvosi mikrobiológia, Alliter Kiadó, Budapest, 2003 ISBN: 963 202 766 3 Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina Könyvkiadó Rt., 2004 ISBN: 9632427386 Ternák G. (szerk.): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK Falus A., Buzás E., Rajnavölgyi É.: Immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007 ISBN: 978 963 965 089 Gergely J., Erdei A. (szerk): Immunbiológia, Medicina Kiadó, Budapest 2000 ISBN: 963 242 641 X Előadások Hét Téma 1 Aerob és anaerob spórások I

234

Oktató DR. KOCSIS BÉLA

1 Aerob és anaerob spórások II.

DR. KOCSIS BÉLA

2 Légúti kórokozók I

DR. MESTYÁN GYULA

2 Légúti kórokozók II.

DR. MESTYÁN GYULA

3 Mycobacteriumok I.


3 Mycobacteriumok II.


4 Anti-mycobacterialis szerek

DR. MESTYÁN GYULA.

4 Zoonozisok kórokozói



Tantárgyleírások Hét Téma 5 Spirochaeták

6. szemeszter Oktató DR. KERÉNYI MÓNIKA

5 Rickettsiák, Chlamidiák, Mycoplasmák


6 Altalános virológia


6 A vírusok és a gazdaszervezet kölcsönhatásai


7 Légúti vírusok


7 Enterális úton terjedő vírusok


8 Hepatitis vírusok I


8 Hepatitis vírusok II.


9 Retrovírusok. AIDS


9 Lassú vírusfertőzések. Prionok


10 Rhabdovírusok


10 Arbo- és Robovírusok


11 Antivirális kemoterápia


11 Mikológia I

DR. MESTYÁN GYULA

12 Mikológia II

DR. MESTYÁN GYULA

12 Anti-mikotikumok

DR. MESTYÁN GYULA

13 Parazitológia I

DR. KOCSIS BÉLA

13 Parazitológia II.

DR. KOCSIS BÉLA

14 Parazita ellenes szerek

DR. MESTYÁN GYULA

14 Infekció kontroll. Antibiotikum politika


Gyakorlatok Hét Téma 1 Bevezetés. A fertőző laboratóriumi munka általános szabályai. Mikroszkópizálás

Oktató DR. KERÉNYI MONIKA

1 Bevezetés. A fertőző laboratóriumi munka általános

DR. KERÉNYI MONIKA

2 A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek.

DR. KOVÁCS KRISZTA

2 A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek.

DR. KOVÁCS KRISZTA

3 Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában

DR. KERÉNYI MONIKA

3 Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában

DR. KERÉNYI MONIKA

4 Szerológai diagnosztika I. Szerológiai diagnosztikai

DR. SZEREDAY LÁSZLÓ

szabályai. Mikroszkópizálás

Vizsgálati anyagok aerob és anaerob feldolgozási módjai. Telepmorfológiai vizsgálatok Vizsgálati anyagok aerob és anaerob feldolgozási módjai. Telepmorfológiai vizsgálatok

módszerek


235

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 4 Szerológai diagnosztika I. Szerológiai diagnosztikai módszerek

Oktató DR. SZEREDAY LÁSZLÓ

5 Szerológiai diagnosztika II. Szerobakteriológiai és

DR. NAGY GÁBOR

5 Szerológiai diagnosztika II. Szerobakteriológiai és

DR. NAGY GÁBOR

6 Sterilezés és dezinficiálás. Sterilitási, ártalmatlansági,

DR. KOCSIS GÁBOR

6 Sterilezés és dezinficiálás. Sterilitási, ártalmatlansági,

DR. KOCSIS GÁBOR

7 Antibiodkum érzékenység meghatározásának módsze-

DR. MESTYÁN GYULA

7 Antibiodkum érzékenység meghatározásának módsze-

DR. MESTYÁN GYULA

8 Antibiotikumok értékmérése testnedvekben. Antibioti-

DR. KOCSIS BÉLA

8 Antibiotikumok értékmérése testnedvekben. Antibioti-

DR. KOCSIS BÉLA

9 Gennykeltő baktériumok. Heamocultura

DR. TIGYI ZOLTÁN

9 Gennykeltő baktériumok. Heamocultura

DR. TIGYI ZOLTÁN

terápiás készítmények. A molekuláris diagosztika módszerei terápiás készítmények. A molekuláris diagosztika módszerei

pirogenitási vizsgálatok. Dezinficiens hatásának vizsgálata a kézflórára pirogenitási vizsgálatok. Dezinficiens hatásának vizsgálata a kézflórára rei (koron diffúzió, E-teszt, MIC, MBC). rei (koron diffúzió, E-teszt, MIC, MBC).

kumot közömbösítő enzim kimutatása. Az antibiotikumok kölcsönhatása kumot közömbösítő enzim kimutatása. Az antibiotikumok kölcsönhatása

10 Húgyúti fertőzések diagnosztikája

DR. KERÉNYI MONIKA

10 Húgyúti fertőzések diagnosztikája

DR. KERÉNYI MONIKA

11 Enterális kórokozók diagnosztikája

DR. NAGY GÁBOR

11 Enterális kórokozók diagnosztikája

DR. NAGY GÁBOR

12 Légúti kórokozók diagnosztikája. Mycobacterium

DR. EMŐDY LEVENTE

12 Légúti kórokozók diagnosztikája. Mycobacterium

DR. EMŐDY LEVENTE

13 Mikológiai és prazitológiai diagnosztika

DR. MESTYÁN GYULA

13 Mikológiai és prazitológiai diagnosztika

DR. MESTYÁN GYULA

14 Vírus diagnosztika


14 Vírus diagnosztika


diagnosztika. diagnosztika.

236


Tantárgyleírások

6. szemeszter

ÉLETTAN 2.*

OGOEL2

Tantárgyfelelős:

PROF. DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ, egyetemi tanár

7 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Előfeltétel: OGOEL1 teljesített Foglalkozás/félév: 70 + 28 + 0 = 98 Létszám: 1 – 200 A részletes tantárgyleírást lásd a 4. szemeszterben



237

Tanrend 2007/2008


FARMAKOGNÓZIA 2. Tantárgyfelelős: 5 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 42 + 0 = 70

OGGFG2 DR. MOLNÁR PÉTER, egyetemi tanár Előfeltétel: OGGFG1 teljesített Létszám: 5 – 40

Tematika A farmakobotanikai alapismeretek birtokában a hallgatóknak meg kell ismerniük a hazai és külföldi farmakoterápiában (ezen belül különösen a fitoterápiában) és prevencióban alkalmazott gyógynövényeket ill. drogokat. Fel kell ismerniük a legfontosabb, Magyarországon forgalmazott teadrogokat és erős hatású drogokat, de megfelelő tájékozottságot kell mutatniuk az import drogok vagy drogfrakciók (illóolajok, zsíros olajok), kivonatok kémiai és minőségi jellemzőiről is, továbbá minden hivatalos drog legalapvetőbb felhasználási területeiről. Szükséges tudniuk a gyógynövényekre vonatkozó általános ismereteket (pl. ipari alkalmazás, kutatás, természetgyógyászat és homeopathia kritikai értékelése, termesztés és fajtakérdés, géntechnológia, fitoterápia lehetőségei), továbbá megfelelő jártasságot kell tanusítaniuk az alapvető – gyakorlati foglalkozásokon elsajátított – vizsgálati módszerek alkalmazásáról és a praxisban felmerülő kérdések megoldási készségéről (különös tekintettel a szakirodalmi és internetes tájékozódásra). A két féléves tárgy 2. félévében a drogok részletes tárgyalására kerül sor. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának kritériumai: a félév sikeres lezárásának feltétele, hogy a hallgató minden gyakorlati foglalkozáson résztvegyen. A gyakorlatokon legalább 2 alkalommal tudást jelző, rövid dolgozat megírása kötelező. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Gyakorlatokon egy hiányzás pótlására lehetőséget nyújtunk. Vizsgakérdések Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a szigorlaton a teljes elméleti és gyakorlati tananyagról kell szóban beszámolni. Szigorlatra csak akkor kerülhet sor, ha a hallgató sikeres kollokviumot és megfelelő értékelő dolgozattal lezárt gyakorlati foglalkozásokat teljesített, továbbá a gyógynövény- és drogfelismerést is sikeresen teljesítette. A szigorlat elején 5 drog felismerését, jellemzését követően kerülhet sor a szóban ismertetendő tételek kihúzására. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a drogfelismerés, valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Felismerendő drogok (Ph.Hg. VIII. szerint): Absinthii herba – Agar – Agrimoniae herba – Allii ursini herba – Aloë capensis – Althaeae radix – Anethi fructus – Anisi fructus – Anisi stellati fructus –Artemisiae (vulgaris) herba in toto – Aurantii amari epicarpium et mesocarpium – Avenae herba – Belladonnae radix – Betulae folium – Bursae pastoris herba – Calami rhizoma – Calendulae flos – Callunae vulgaris herba – Cannabis sativae fructus – Capsici fructus – Cardamomi fructus – Cardui benedicti herba – Carvi fructus – Caryophylli flos –Centaurii herba in toto – Cerasi stipes – Chamomillae romanae flos – Cichorii radix – Cinnamomi cortex – Coriandri fructus – Cotini folium – Crataegi folium cum flore – Crataegi fructus – Cucurbitae semen – Dulcamarae stipes et fructus – Ephedrae herba – Epilobii herba – Equiseti herba – Eupatorii herba in toto – Farfarae folium – Foeniculi dulcis fructus – Fragariae folium in toto – Frangulae cortex – Galegae herba – Galii veri herba – Gentianae radix – Ginkgo folium – Ginseng radix – Graminis rhizoma – Hederae helicis folium – Helianthi annui flos – Hibisci sabdariffae flos – Hippocastani semen – Hyperici 238


Tantárgyleírások

6. szemeszter

herba – Ipecacuanhae radix – Juglandis folium – Juniperi pseudo-fructus – Lavandulae flos – Leonuri cardiacae herba – Lichen islandicus – Lini semen – Liquiritiae radix – Lupuli flos – Malvae sylvestris flos – Matricariae flos – Melissae folium – Menthae piperitae folium – Menyanthidis trifoliatae folium – Millefolii herba – Ononidis radix – Origani herba – Papaveris rhoeados flos – Papaveris caput – Phaseoli legumen – Plantaginis lanceolatae folium – Podophylli radix et rhizoma – Populi gemma – Primulae radix – Pruni spinosae fructus – Quercus cortex – Robiniae pseudoacaciae flos – Rosae pseudo–fructus c. seminibus/s. seminibus – Rosmarini folium – Rubi fruticosi folium – Salicis cortex – Salviae officinalis folium – Sambuci flos – Sambuci fructus – Saponariae albae radix – Saturejae herba in toto – Secale cornutum – Senna folium – Sennae fructus acutifoliae – Serpylli herba in toto – Silybi mariani fructus – Sinapis albae semen – Solani amylum – Solidaginis herba – Sophorae flos – Spiraeae herba – Tagetes flos – Tanaceti parthenii herba – Taraxaci folium – Thymi herba – Tiliae flos – Tragacantha – Urticae herba in toto – Uvae ursi folium – Valerianae radix – Verbasci flos – Visci stipes. Tételek: megegyeznek az 1. és 2. félév előadásainak tematikáival; részletes kifejtésüket lásd az intraneten. A felismerendő vegyületek képletei is az intraneten találhatók meg. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dános Béla: Farmakobotanika, gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. Szabó László Gy.: Gyógynövény-ismereti tájékoztató. Melius–Schmidt, Pécs, Baksa, 2005. Szőke Éva, Kéry Ágnes: Farmakognózia gyakorlati jegyzet, SE Gyógyszerésztudományi Kar, Budapest (mindenkori legújabb kiadás) Tóth László: Gyógynövények. Drogok. Fitoterápia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2005. Előadások és vizsgatételek weboldala: http://intranet.pote.hu/OKTATAS/farmakognozia/farkas2.html Előadások Hét Téma 1 Monoterpéneket, illóolajokat tartalmazó drogok

Oktató HORVÁTH GYÖRGYI

2 Illóolajok

HORVÁTH GYÖRGYI

3 Iridoid-tartalmú drogok

HORVÁTH GYÖRGYI

4 Szeszkviterpén-, diterpén- és terpenofenol-tartalmú

MOLNÁR PÉTER

5 Triterpén-, szteroid-, szaponin- és kardenolid-tartalmú

MOLNÁR PÉTER

6 Ornitin-, lizin- és fenilalanin-eredetű alkaloidokat

MOLNÁR PÉTER

7 Triptofán- és hisztidin-eredetű alkaloidokat tartalmazó

MOLNÁR PÉTER

8 Purin-tartalmú drogok, speciális aminosav-

MOLNÁR PÉTER

9 Cianogén glikozidokat és glikozinolátokat tartalmazó

MOLNÁR PÉTER

drogok drogok

tartalmazó drogok drogok

származékokat tartalmazó drogok drogok


239

Tanrend 2007/2008


Hét Téma Oktató 10 Fenilpropanoid-, floroglucin-származékokat tartalmazó MOLNÁR PÉTER drogok 11 Kumarin-származékokat tartalmazó drogok

MOLNÁR PÉTER

12 Antrakinon-, naftokinon-származékokat tartalmazó

HORVÁTH GYÖRGYI

13 Flavonoidokat tartalmazó drogok

HORVÁTH GYÖRGYI

14 Polifenolokat tartalmazó drogok

HORVÁTH GYÖRGYI

drogok

Gyakorlatok Hét Téma 1 Növényi drogok általános vizsgálati módszerei. Nitrát-kimutatás teakivonásra alkalmas ivóvízből és csalánteából 2 Szénhidrát tartalmú drogok vizsgálata, mézhamisítási vizsgálat 3 Illóolaj tartalmú drogok vizsgálata. Illóolaj kivonás mennyiségi mérés céljából,

illóolaj-összetevők kimutatása

4 Zsíros olajok gyógyszerkönyvi vizsgálatának néhány szempontja 5 Nikotin és koffein kivonása és kimutatása. Fitokémiai értékelő beszámoló dolgo-

zat I.

6 Atropin és szkopolamin kivonása és kimutatása, Soxhlet-extraktor működése 7 Alliin kivonása és kimutatása 8 Összes flavonoid mennyiségi meghatározása 9 Fenoloidok kimutatása 10 Összes cserzőanyag mennyiségi meghatározása 11 Antraglikozid tartalmú drogok vizsgálata Ph.Hg. VII. szerint 12 Szaponin tartalmú drogok vizsgálata. Fitokémiai értékelő beszámoló dolgozat II. 13 Fitoxantin-keverék elválasztása klasszikus oszlopkromatográfiával (bemutatás) 14 Drogfelismerési gyakorlás: szövettani és fitokémiai ismeretek

240


Tantárgyleírások

GYÓGYSZERÉSZI KÉMIA 2. Tantárgyfelelős: 6 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 56 + 0 = 84

6. szemeszter

OGGGK2 DR. PERJÉSI PÁL, intézetigazgató Előfeltétel: OGGGK1 teljesített OGGGT1 teljesített Létszám: 5 – 50

Tematika A tantárgy elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai keretében a hallgatók megismerkednek a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek kémiai és fizikai-kémiai sajátságaival, gyógyszerkönyvi vizsgálatainak módszereivel, valamint biológiai hatásaival, azok szerkezet-hatás összefüggéseivel. A tananyag elsajátítása alapjául szolgál a molekuláris szemléletű farmakológiai ismeretanyag és gyógyszertechnológiai eljárások megértésének. Ugyanakkor a hallgatók integrált ismereteket kapnak a gyógyszergyártás folyamata kémiai hátteréről, a vegyületek szerkezetvizsgálatának, tisztaságvizsgálatának és mennyiségi meghatározásának gyógyszerkönyvi módszereiről, tárolásuk és gyógyszerré történő formulázásuk során fontos szerepet játszó fizikai-kémiai tulajdonságairól, valamint a szervezetben történő átalakulásuk molekuláris szintű ismereteiről. A tananyag a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek gyógyszerkönyvi vizsgálataival, valamint néhány központi idegrendszerre, a vegetatív idegrendszerre, a simaizmokra és az emésztésre ható gyógyszervegyületek előállításával, gyógyszerkönyvi azonosításával, tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával, a vegyületek fő- és mellékhatásainak molekuláris mechanizmusaival, az azokban szerepet játszó kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságok elemzésével, valamint a vegyületek tárolása, gyógyszerré történő formulázása és gyógyszerként történő alkalmazása során bekövetkező kémiai természetű változásaival foglalkozik. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerését a PTE TVSZ-a szabályozza. Egy félévben orvosi igazolással maximum három gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás megengedhető. A félév során elvégzett kvantitatív meghatározások legalább 50 százalékának elfogadhatónak kell lennie. A hallgatók mindkét félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok mindegyikének 50%-on felüli minősítésűnek kell lennie. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. Vizsgakérdések A félév végén a hallgatók szóbeli kollokviumot tesznek. A szóbeli kollokvium írásbeli és szóbeli részből áll. A kollokvium megkezdésének feltétele egy „Minimum-Vizsga” (MV) sikeres letétele a vizsga reggelén. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre. Értékelése százalékos minősítéssel történik. Azoknak a hallgatóknak a szigorlatát, akik 5, vagy több MV-kérdésre nem tudnak válaszolni, vagy helytelenül válaszolnak, (80% alatti teljesítmény), elégtelenre kell értékelni. A „B” és „C” vizsgákat is MV előzi meg. A „B” vizsga következményei az „A”-vizsgáéval azonosak. A „C” vizsga sikertelensége esetén a hallgató megkezdheti ugyan a szóbeli vizsgát, ám ebben az esetben vizsgája egy elégtelen részfelettel indul. A kollokvium szóbeli része három tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsgát elégtelenre kell értékelni. A kolÁltalános Orvostudományi Kar

241

Tanrend 2007/2008


lokviumi jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a MV, valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szász György, Takács Mihály, Végh Antal: Gyógyszerészi Kémia I–II. Medicina, Budapest, 1990 Magyar Gyógyszerkönyv I–IV, VII. kiadás, Medicina, Budapest, 1986 Magyar Gyórgyszerkönyv I–II, VIII. kiadás, Medicina, Budapest, 2002, 2005 Takácsné Novák Krisztina, Józan Miklós, Mazák Károly: Gyógyszerészi kémiai gyakorlatok I. Gyógyszervegyületek vizsgálata, Semmelweis Egyetem, Budapest, 2004 D. A. Williams, T. L. Lemke (eds.): Foye’s Principles of Medicinal Chemistry, 5th edition, Lippincott Williams&Wilkins, Philadelphia, 2002 Előadások Hét Téma 1 Az antidepresszív szerek gyógyszerészi kémiája.


2 Az antiparkinson szerek gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

3 A nootróp szerek és az analeptikumok gyógyszerészi

DR. PERJÉSI PÁL

4 A hőcsökkentő fájdalomcsillapítók gyógyszerészi

DR. PERJÉSI PÁL

5 A nem-szteroid gyulladáscsökkentők gyógyszerészi

DR. PERJÉSI PÁL

6 A nem-szteroid gyulladáscsökkentők gyógyszerészi

DR. PERJÉSI PÁL

7 Az antihisztaminok gyógyszerészi kémiája. A reuma

DR. PERJÉSI PÁL

8 A paraszimpatomimetikumok gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

9 A paraszimpatolitikumok gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

10 A szimpatomimetikumok gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

11 A szimpatolitikumok gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

12 A helyi érzéstelenítők gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

13 A simaizom görcsoldók és az izomrelaxánsok gyógy-

DR. PERJÉSI PÁL

14 A gyomor-, a bél-, a máj- és az epeműködésre ható

DR. PERJÉSI PÁL

kémiája.

kémiája.

kémiája I.

kémiája II.

és köszvény ellenes szerek gyógyszerészi kémiája.

szerészi kémiája. A köhögéscsillapítók és a köptetőszerek gyógyszerészi kémiája. szerek gyógyszerészi kémiája.

242


Tantárgyleírások

6. szemeszter

Gyakorlatok Hét Téma 1 Alkoholok. Ethanolum (96 per centum), Alcohol isopropylicus, Glycerolum, Mannitolum, Alcoholum benzylicum (Ph. Hg. VII.) Terpinum (Ph. Hg. VII.). 2 Fenolok. Phenolum, Thymolum, Resorcinolum, Hexachlorophenum (Ph. Hg.

VII.), Methenaminum, Vanillinum, Cholinium chloratum (Ph. Hg. VII.), Triaethanolaminum (Ph. Hg. VII.).

3 Aldehidek és ketonok. Szénhidrátok. Formaldehydi solutio (35 per centum),

Fructosum, Glucosum anhydricum, Lactosum, Saccharum.

4 Alifás karbonsavak. Aminosavak. Acidum benzoicum, Acidum lacticum, Acidum

tartaricum, Acidum sorbicum, Acidum citricum, Natrii citras, Acidum asparticum.

5 Szénsavszármazékok. Chloroformium (Ph. Hg. VII.), Chlorali hydras,

Chlorobutanolum, Ureum, Carbromalum (PH. Hg. VII.), Bromisovalum (Ph. Hg. VII.).

6 Keto-enol és laktám-laktim tautoméria. Urethanum (Ph. Hg. VII.), Barbitalum,

Barbitalum natricum, Phenobarbitalum, Hexobarbitalum.

7 1. félévközi dolgozat. 7 Phenytoinum (Ph. Hg. VII.), Ethylmorphini hydrochloridum, Codeini

hydrochloridum. Primidonum.

8 Xantinszármazékok. Theophyllinum, Coffeinum, Theobromimum. 9 Látogatás a Pannonpharma RT minőségbiztosítási laboratóriumában. A gyógy-

szergyártás minőségbiztostási rendszerének bemutatása.

10 Nem-szteroid gyulladáscsökkentő vegyületek I. Acidum salicylicum, Acidum

acetylsalicylicum, Natrii salicylas, Salicylamidum (Ph. Hg. VII), Paracetamolum, Phenacetinum (Ph. Hg. VII.).

11 Nem-szteroid gyulladáscsökkentő vegyületek II. Phenazonum, Aminophenazonum

(Ph. Hg. VII), Metamizolum natricum, Diclofenacum natricum, Indometacinum.

12 2. félévközi dolgozat. 12 Pilocarpini hydrochloridum, Atropini sulfas, Homatropini hydrobromidum,

Homatropini methylbromidum, Naphazolini hydrochloridum

13 Helyi érzéstelenítők. Lidocainum, Benzocainum, Procaini hydrochloridum,

Tetracaini hydrochloridum

14 A szerkezet, a konfiguráció és a konformáció összefüggései kirakható modell

alkalmazásával II.

14 Ismeretlen szerves gyógyszervegyület azonosítása, teljes gyógyszerkönyvi vizsgá-

lata.


243

Tanrend 2007/2008




7 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 70 + 0 = 98

Előfeltétel: OGGGT1 teljesített OGGGK1 teljesített OGAFB2 teljesített Létszám: 1 – 50

Tematika A gyógyszertechnológia tárgyat a gyógyszerészhallgatók a III., IV. és az V. évfolyamon tanulják. A tárgy oktatása során, a korábban tanult tárgyakra alapozva a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a készítmények tervezésének, adagolásának elméleti alapjait, a gyógyszertári, középüzemi és ipari gyógyszerkészítés és ellenőrzés főbb ismereteit. A félév során a folyékony gyógyszerformák közül az aszeptikus körülmények között előállított és a steril folyékony gyógyszerkészítményekkel, majd a diszperz rendszerekkel, a félszilárd gyógyszerkészítmények közül a kenőcsökkel, kúpokkal ismerkednek meg a hallgatók. A félév elfogadásának feltételei a készítmények és a gyakorlati jegyzőkönyvek elfogadottsága, elfogadott gyakorlati és elméleti beszámolók. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A hallgatóknak minden gyakorlaton kötelező részt venni, a hiányzást orvosi igazolással igazolni kell, a gyakorlati feladatokat be kell pótolni. Vizsgakérdések Az intézetben kerül kiadásra a hallgatók számára. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Dévay Attila, Ugriné dr. Hunyadvári Éva: Receptúrai gyógyszerkészítés gyakorlati jegyzet III–IV. éves gyógyszerészhallgatók részére, Pécs 2005. Magyar Gyógyszerkönyv, VII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986. Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002, 2005. Formulae Normales, VII. kiadás, Melania Könyvkiadó, Budapest, 2003. Előadások Hét Téma 1 Cseppek (bevételre szánt, orrcseppek, fülcseppek)


2 Aszeptikus gyógyszerkészítés, szemcseppek

DR. DÉVAY ATTILA

3 Steril gyógyszerkészítmények

DR. DÉVAY ATTILA

4 Injekciók és infúziók, sterilezés, pirogénmentesítés

DR. DÉVAY ATTILA

5 Injekciók előállításának általános szempontjai

DR. DÉVAY ATTILA

6 Injekciók vizsgálata. Fontosabb injekciós készítmé-

DR. DÉVAY ATTILA

7 Infúziós készítmények, fontosabb infúziók (vér és

DR. DÉVAY ATTILA

nyek

volumenpótlás, ozmoterápia, speciális oldatok, keverékinfúziók)

244


Tantárgyleírások Hét Téma 8 Diszperz rendszerek jelentősége, fontosabb tulajdonságai, alkalmazott segédanyagok


9 Emulziók tulajdonságai, előállításuk, vizsgálatuk,

DR. DÉVAY ATTILA

10 Szuszpenziók tulajdonságai, előállítási módszerek,

DR. DÉVAY ATTILA

11 Beszámoló

DR. DÉVAY ATTILA

12 Kenőcsök szerkezeti jellemzői, alapanyagok

DR. DÉVAY ATTILA

13 Kenőcsök készítése, vizsgálata

DR. DÉVAY ATTILA

14 Végbélkúpok, hüvelykúpok, -golyók, -hengerek, pilu-

DR. DÉVAY ATTILA

stabilizálás, fontosabb emulziós készítmények

vizsgálati követelmények, fontosabb szuszpenziók

lák, bóluszok

Gyakorlatok Hét Téma 1 Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás, aszeptikus gyógyszerkészítés (manipulátor, laminar fülke), szemészeti oldószerek 2 Szemcseppek, szemkenőcsök 3 Infúziók, középüzemi infúziós gyakorlat 4 Emulziók előállítása és vizsgálata 5 Szuszpenziók előállítása, vizsgálata 6 Emulziók, szuszpenziók 7 Beszámoló 8 Kenőcsök előállítása, vizsgálata I. 9 Kenőcsök előállítása, vizsgálata II. 10 Gélek és paszták előállítása és vizsgálata 11 Kenőcsök I 12 Kenőcsök II 13 Kenőcsök III 14 Féléves beszámoló


245

Tanrend 2007/2008


SZAKMAI GYAKORLAT 2

OGRSG2

Tantárgyfelelős:


0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ csak tavasszal ▪ aláírás Foglalkozás/félév: 0 + 160 + 0 = 160

Előfeltétel: OGRSG1 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A 6. félév után teljesítendő nyári gyakorlat célja a tanult elméleti és gyakorlati ismeretek kiszélesítése és a gyógyszertári gyakorlathoz való adaptálása. A hallgató a gyakorlatát elvégezheti közforgalmú valamint intézeti/kórházi gyógyszertárban. Lehetősége van a 4 gyakorlati hetet mindkét helyen elvégezni, 2–2 hetes bontásban. A félév elfogadásának feltételei A hallgató az oktató gyógyszerész ill. helyettesei mellett és felügyeletével dolgozhat. A gyakorlatról rövid – napi feljegyzéseket készít, melyet a Gyógyszertechnológia 3. kurzus gyakorlatán bemutat. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A 4 hét gyakorlati idő egészségügyi okokból két részletben is elvégezhető. Vizsgakérdések A számonkérés a gyógyszertári gyakorlaton elékészített jegyzőkönyv értékelésével történik. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok fehér köpeny, védőcipő Gyakorlatok Hét Téma 1 A gyógyszertár munkafolyamatainak megismerése. 1 A magisztrális vény tartalmi értékelése, a folyadékok felügyelet melletti készítése. 1 Alapanyagok bevétele, vizsgálata, impleálás szabályai, gyakorlása. 1 A munkaeszközök, gyógyszertári kisgépek, mérlegek kezelése 1 Aszeptikus munka és szabályszerű teljes elkészítés, az expediálás megfigyelése. 1 Laborációs műveletek, dokumentálás, eltartás. 1 Nevezéktan, szinonima ismeret. 1 Gyógyászati segédeszközök, kötszerek megismerése.

246


7. SZEMESZTER

Kórélettan .................................................................................OGOKOR .......248 Gyógyszerhatástan 1.................................................................OGGGH1 ........253 Gyógyszerügyi ismeretek 2. .....................................................OGGGI2..........257 Gyógyszerészi kémia 3.............................................................OGGGK3 ........260 Gyógyszertechnológia 3. ..........................................................OGGGT3 ........264 Közegészségtan 1. ....................................................................OGGKE1 ........266 Klinikai ismeretek 1. ................................................................OGGKI1..........268

Tanrend 2007/2008

KÓRÉLETTAN Tantárgyfelelős:


OGOKOR PROF. DR. SZÉKELY MIKLÓS, egyetemi tanár

5 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak ősszel ▪ vizsga Előfeltétel: OGOEL2 teljesített Foglalkozás/félév: 42 + 0 + 28 = 70 Létszám: 5 – 50 Tematika A tárgy az élettani, biokémiai és immunológiai alapjelenségek ismeretében a fontosabb klinikai élettani módszerekkel, az e módszerekkel nyerhető adatok értelmezésével, ill. kórélettani/klinikai jelenségek megértéséhez való felhasználásával foglalkozik. A félév elfogadásának feltételei A szemináriumok 15%-áról való hiányzás (max 3) esetén a félév elfogadása megtagadható, több hiányzás esetén a félév nem fogadható el. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Esszé írása a pótolandó óra témájából. Vizsgakérdések 1. A vízoldékony vitaminok és nyomelemek kórélettana 2. A zsíroldékony vitaminok kórélettana Teljes éhezés, anorexia nervosa Részleges éhezés 3. Az elhízás 4. Fehérjehiány, fehérje-energia malnutrició 5. Az LDL-anyagcsere pathobiochemiája, hyperlipoproteinaemiák 6. Hypoglycaemiák 7. Az 1. DM etiológiája és pathogenesise 8. A 2. DM etiológiája és pathogenesise 9. Diabeteses coma 10. A DM syndroma késői szövődményei és azok pathobiochemiája 11. A növekedés kórélettana, a hypophysis kórélettana 12. Hyperthyreosis 13. Hypothyreosis 14. Glucocorticoid hyperfunctios állapotok 15. A glucocorticoid kezelés kórélettani aspektusai Mellékvesekéreg-elégtelenség Hyperaldosteronismusok 16. Hyper- és hypocalcaemia 17. Osteoporosis, osteomalacia 18. Az anaemiák és a polycythaemia általános kórélettana 19. Hiányanaemiák Haemolyticus anaemiák Véralvadási zavarok 20. Disseminált intravascularis coagulatio (DIC) A pepticus fekély kórélettana 21. A gyomortelődés zavarai, hányás 22. Malabsorptiós szindróma 23. Hasmenés 24. A bélelzáródás kórélettana 25. Nem-konjugált hyperbilirubinaemiák 248


Tantárgyleírások

7. szemeszter

26. Konjugált hyperbilirubinaemiák A májcoma pathogenesise Portális hypertensio,

ascites

27. A pancreatitis kórélettana 28. Hypothermia 29. Hőguta és malignus hyperthermia 30. A láz kórélettana 31. Metabolicus acidosis és alkalosis 32. Respiratoricus acidosis és alkalosis 33. Hyperkalaemia 34. Hypokalaemia 35. A volumenreguláció zavarai 36. Kóros osmoticus nyomással járó állapotok 37. Cardiovascularis adaptáció izommunkához egészséges és károsodott szívű ember-

ben

38. A koronária-elégtelenség pathogenesise. Kockázati tényezők 39. Az akut myocardiális infarktus pathomechanizmusa és következményei 40. Szíveredetű keringési elégtelenség általános pathophysiologiája 41. Cardiomyopathiák 42. Agyi hypoxia, ischemia 43. Kisvérköri hypertonia 44. Hypertonia betegség fogalma, osztályozása és általános kórélettana 45. Hypertonia, vese és mellékvese 46. Primér (essentialis) hypertonia és következményei 47. Vasovagalis syncope és egyéb hypotensioval járó állapotok 48. A shock fogalma, osztályozása és stádiumai 49. Hypovolemiás shock Megoszlási és cardiogen shock Extrasystole 50. Pre-excitatios szindróma, paroxysmalis tachycardia 51. Pitvar- és kamra-lebegés, fibrillatio 52. Nomotop és passziv heterotop ingerképzési zavarok 53. A pitvar-kamrai átvezetés zavarai 54. Tawara szár blokk 55. Pitvari és kamrai tengelyeltérések 56. Kóros myocardium repolarisatio EKG jellegzetességei. Angina pectoris 57. Szívinfarktus EKG jellegzetességei 58. A légzésszabályozás zavarai, alvási apnoe szindroma 59. A fokozott léguti ellenállás okai és következményei 60. Hypoventillatio és hyperventillatio 61. Eloszlási zavarok a tüdőben, az alveolo-capillaris diffusio zavarai 62. Szöveti hypoxia típusai és mechanizmusa. Cyanosis 63. Az O2-transzport zavarai (kóros haemoglobin, methaemoglobinaemia, CO-

mérgezés) Légzési elégtelenség, nehézlégzés

64. A restrictiv és obstructiv légzészavarok összehasonlítása


249

Tanrend 2007/2008


65. A légzésfunkciós próbák értékelésének irányelvei A glomeruláris filtratio patho-

physiologiája Tubuláris funkciók kóros változásai

66. Akut veseelégtelenség 67. Chronicus veseelégtelenség 68. A gerontológia kórélettani alapjai 69. Több szervrendszerre kiterjedő funkcionális rendellenességek

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kórélettani alapok (szerk: Székely M.; jegyzet PTE ÁOK 2006) Kórélettan (Szerk. Szollár L.) Semmelweis Kiadó, Budapest, 4. kiadás, 2001. Előadások Hét Téma 1 A kórélettan helye a gyógyszerészeti tudományokban

250

Oktató DR. GARAI JÁNOS

1 Alapvető kórélettani mechanizmusok

DR. GARAI JÁNOS

1 Gyulladás, sérülés

DR. GARAI JÁNOS

2 Koronária keringés és zavarai I

DR. GARAI JÁNOS

2 Koronária keringés és zavarai II

DR. GARAI JÁNOS

2 Az agyi keringés zavarai

DR. GARAI JÁNOS

3 A vérnyomás rendellenességei

DR. GARAI JÁNOS

3 Keringési elégtelenségek fogalma, fajtái

DR. GARAI JÁNOS

3 Szíveredtű keringési elégtelenség

DR. GARAI JÁNOS

4 Keringési shock

DR. GARAI JÁNOS

4 Sepsis

DR. GARAI JÁNOS

4 Többszörös szervi elégtelenség

DR. GARAI JÁNOS

5 Légzésszabályozás és zavarai

DR. GARAI JÁNOS

5 A ventilláció zavarai

DR. GARAI JÁNOS

5 Diffúziós zavarok

DR. GARAI JÁNOS

6 Légzési elégtelenség, hypoxia

DR. GARAI JÁNOS

6 Nehézlégzés

DR. GARAI JÁNOS

6 A fizikai terhelés kórélettana

DR. GARAI JÁNOS

7 Pufferek

DR. GARAI JÁNOS

7 A légzés és vese szerepe a pH-szabályozásban

DR. GARAI JÁNOS

7 Glomeruláris és tubuláris funkciózavarok

DR. GARAI JÁNOS

8 Veseelégtelenség, uraemia

DR. GARAI JÁNOS

8 Krónikus veseelégtelenség

DR. GARAI JÁNOS

8 Akut veseelégtelenség

DR. GARAI JÁNOS

9 A hőszabályozás zavarai: láz

DR. GARAI JÁNOS


Tantárgyleírások Hét Téma 9 Hyperthermiák, hőguta 9 Hypothermia

7. szemeszter Oktató DR. GARAI JÁNOS DR. GARAI JÁNOS

10 Teljes és részleges éhezés

DR. GARAI JÁNOS

10 Elhízás

DR. GARAI JÁNOS

10 A diabetes mellitus (DM) syndroma alapjai

DR. GARAI JÁNOS

11 A DM pathogenesise

DR. GARAI JÁNOS

11 Akut komplikációk DM-ben

DR. GARAI JÁNOS

11 A DM krónikus komplikációi

DR. GARAI JÁNOS

12 Hypothalamus-hypophysis rendszer és zavarai

DR. GARAI JÁNOS

12 Kóros pajzsmirigy funkciók

DR. GARAI JÁNOS

12 A mellékvese működés zavarai

DR. GARAI JÁNOS

13 A nyelőcső és a gyomor működészavarai

DR. GARAI JÁNOS

13 A bélrendszer működési zavarai

DR. GARAI JÁNOS

13 Pancreas működési zavarok

DR. GARAI JÁNOS

14 A májműködés kórélettana

DR. GARAI JÁNOS

14 Icterusok

DR. GARAI JÁNOS

14 Portalis hypertensio, ascites, máj-coma

DR. GARAI JÁNOS

Szemináriumok Hét Téma 1 Általános bevezetés 1 Élettani, biokémiai és immunológiai alapok 2 Az EKG elemzése, a legfontosabb szempontok 2 Gyakoribb repolarizációs zavarok 3 A myocardialis infarctus EKG-ja 3 Ingerképzési rendellenességek 4 Ingervezetési zavarok 4 Komplex EKG-rendellenességek 5 Légzésfunkciós módszerek 5 Légzésfunkciós módszerek bemutatása 6 Sav-bázis státusz 6 Sav-bázis eltérések elemzése 7 Só-víz háztartás 7 S-víz háztartási zavarok elemzése 8 Anyagcserezavarok


251

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 8 Lipoproteinek, aminosavak anyagcserezavarai 9 A K-háztartás 9 A K-háztartás zavarai 10 Vitaminok, nyomelemek kórélettana 10 Hypo- és hypervitaminosisok 11 A Ca, P anyagcsere zavarai 11 D-vitamin, parathormon, hypo- és hypercalcaemia 12 Anaemia, polycythaemia 12 Véralvadási zavarok, DIC 13 Újszülöttkori kórélettani jellegzetességek 13 Időskori kórélettani jellegzetességek 14 Általános megbeszélés 14 Felkészülés a vizsgára

252


Tantárgyleírások

GYÓGYSZERHATÁSTAN 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 28 = 56

7. szemeszter

OGGGH1 PROF. DR. BARTHÓ LORÁND, egyetemi tanár Előfeltétel: OGOBK2 teljesített OGOEL2 teljesített OGGGK2 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A tantárgy feladata a gyógyszerészi munka során szükséges farmakológiai ismeretek megalapozása a farmakodinámia és farmakokinetika általános törvényszerűségeire, valamint a vegetatív idegrendszerre és a kardiovaszkuláris rendszerre vonatkozóan. Hangsúlyozandó, hogy a gyógyszerhatások és azok mechanizmusának megértéséhez elengedhetetlen az élettani alapok ismerete. A félév elfogadásának feltételei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint. Vizsgakérdések 1. A gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 2. Az agonista-receptor interakció jellemzése: koncentráció-okkupancia görbe, affinitás, dózis-hatás görbe, hatáserősség, hatékonyság 3. A jelátviteli folyamatok farmakológiai jelentősége 4. Kombinatív gyógyszerhatások. Tachyphylaxia és tolerancia 5. A gyógyszerek transzportmechanizmusai 6. A gyógyszerek felszívódása 7. A gyógyszerek eloszlása 8. A gyógyszerek metabolizmusa 9. A gyógyszerek kiürülése 10. A farmakokinetika alapfogalmainak definíciója, számítása és gyakorlati jelentősége: első- és nulladrendű kinetika, kompartmentek, biológiai hasznosíthatóság, megoszlási térfogat, clearance, abszorpciós és eliminációs felezési idő, egyensúlyi plazmakoncentráció, fenntartó és telítő dózis 11. Kolinergreceptor-agonisták. Kolinészteráz-gátlók 12. Muszkarinreceptor-antagonisták 13. Perifériás izomrelaxánsok. A vegetatív ganglionokra ható szerek 14. A katekolaminok bioszintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ható szerek 15. Adrenergreceptor-agonisták 16. Adrenergreceptor-antagonisták 17. Helyi érzéstelenítők 18. A kalciumcsatornák farmakológiája 19. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható szerek 20. Diuretikumok Általános Orvostudományi Kar

253

Tanrend 2007/2008


21. Pozitív inotrop hatású és egyéb szerek a szívelégtelenség kezelésére 22. Antianginás szerek. Regionális keringésfokozók 23. Antihipertenzív szerek 24. Antiaritmiás szerek

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet által kiadott Általános farmakológia (2003) jegyzet Ajánlott könyvek: Farmakológia, szerkesztette Fürst Zsuzsanna, Medicina Könyvkiadó, 2004 (megjelenés alatt: 2007). Humán farmakológia, 2. kiadás, szerkesztette Vizi E. Szilveszter, Medicina Könyvkiadó, 2002. Rang, Dale, Ritter, Moore: Pharmacology, 5th Edition, Elsevier Churchill Livingstone, 2003. Katzung: Basic and clinical pharmacology, 9th Edition, Lange Medical Books McGraw– Hill, 2004. Előadások Hét Téma 1 Bevezetés a neurofarmakológiába. A vegetatív idegrendszer általános jellemzése

Oktató PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

1 Kolinerg neurotranszmisszió. Kolinergreceptor-

PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

2 Kolinészteráz-gátlók I.


2 Kolinészteráz-gátlók II.


3 Muszkarinreceptor-antagonisták I.


3 Muszkarinreceptor-antagonisták II.


4 Perifériás izomrelaxánsok I.

DR. PETHŐ GÁBOR

4 Perifériás izomrelaxánsok II.

DR. PETHŐ GÁBOR

agonisták

5 A katekolaminok szintézisére, tárolására, felszabadulá- DR. PETHŐ GÁBOR

sára és eliminációjára ható szerek I.

5 A katekolaminok szintézisére, tárolására, felszabadulá- DR. PETHŐ GÁBOR

sára és eliminációjára ható szerek II.

254

6 Adrenergreceptor-agonisták I.


6 Adrenergreceptor-agonisták I.


7 Adrenergreceptor-antagonisták I.


7 Adrenergreceptor-antagonisták II.


8 A kalciumcsatornák farmakológiája I.

DR. PETHŐ GÁBOR

8 A kalciumcsatornák farmakológiája II.

DR. PETHŐ GÁBOR


Tantárgyleírások Hét Téma 9 A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható szerek I. 9 A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható sze-

7. szemeszter Oktató DR. PETHŐ GÁBOR DR. PETHŐ GÁBOR

rek II.

10 Diuretikumok I.

DR. PETHŐ GÁBOR

10 Diuretikumok II.

DR. PETHŐ GÁBOR

11 Pozitív inotrop hatású és egyéb szerek a szívelégtelen-


11 Pozitív inotrop hatású és egyéb szerek a szívelégtelen-


12 Antianginás szerek I.


12 Antianginás szerek II.


13 Antihipertenzív szerek I.

DR. PETHŐ GÁBOR

13 Antihipertenzív szerek II.

DR. PETHŐ GÁBOR

14 Antiaritmiás szerek I.

DR. PETHŐ GÁBOR

14 Antiaritmiás szerek II.

DR. PETHŐ GÁBOR

ség kezelésére I.

ség kezelésére II.

Szemináriumok Hét Téma 1 Bevezetés a gyógyszerhatástanba I. 1 Bevezetés a gyógyszerhatástanba II. 2 A gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 2 Az agonista-receptor interakció jellemzése I. 3 Az agonista-receptor interakció jellemzése II. 3 Az agonista-receptor interakció jellemzése III. 4 A jelátviteli folyamatok farmakológiai jelentősége 4 Kombinatív gyógyszerhatások I. 5 Kombinatív gyógyszerhatások II. 5 Tachyphylaxia és tolerancia 6 A farmakokinetikai paraméterek I. 6 A farmakokinetikai paraméterek II. 7 A farmakokinetikai paraméterek III. 7 A farmakokinetikai paraméterek IV. 8 A gyógyszerek transzportmechanizmusai I. 8 A gyógyszerek transzportmechanizmusai II. 9 A gyógyszerek felszívódása és megoszlása


255

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 9 A gyógyszerek biotranszformációja és kiválasztása 10 A ganglionokra ható szerek 10 A vegetatív idegrendszerre ható szerek farmakológiájának megbeszélése I. 11 A vegetatív idegrendszerre ható szerek farmakológiájának megbeszélése II. 11 A vegetatív idegrendszerre ható szerek farmakológiájának megbeszélése III. 12 A vegetatív idegrendszerre ható szerek hatásainak demonstrálása számítógépes

programmal I.

12 A vegetatív idegrendszerre ható szerek hatásainak demonstrálása számítógépes

programmal II.

13 Helyi érzéstelenítők 13 Regionális keringésfokozók 14 A kardiovaszkuláris rendszerre ható szerek farmakológiájának megbeszélése I. 14 A kardiovaszkuláris rendszerre ható szerek farmakológiájának megbeszélése II.

256


Tantárgyleírások

7. szemeszter

GYÓGYSZERÜGYI ISMERETEK 2. Tantárgyfelelős: 3 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 14 = 42

OGGGI2 PROF. DR. BOTZ LAJOS, intézetvezető Előfeltétel: OGGGI1 teljesített OGGGT2 teljesített Létszám: 5 – 50

Tematika A félév anyaga elsősorban az egészségügyi piaci elemeinek alapvető működését, általános gazdaságtani összefüggéseit, ill. specialitásait, valamint a gyógyszerterápia értékelésére alkalmazható komplex ismereteket ötvöző, speciális metodikákat ismerteti meg a hallgatókkal. A tárgy elsajátítása során általános alapozó elméleti tárgyak ismerete előnyös. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgy alapvető feladata a hallgatók gyógyszerügyi és ehhez társuló gazdaságtani ismereteinek a megalapozása, annak érdekében, hogy az egészséggazdaságtan, gyógyszerellátás, gyógyszerügyi szervezés, farmakoökonómia, bizonyítékokon alapuló orvoslás és gyógyszerészet területén gyakorlati jelentőségű alapismereteket szerezzenek, majd ezen tudás birtokában további tanulmányokat is folytathassanak ezen a területen. A tantárgy célja a hallgatók érdeklődésének felkeltése a gyógyszerészet gyakorlati alkalmazását jelentő szakterületek iránt. A szemináriumok interaktív csoportos munkáinak célja az interpretációs, problémamegoldó készségük, kreatív gondolkodásuk fejlesztése. A félév elfogadásának feltételei Kollokvium: írásbeli Félévközi számonkérés: írásbeli, szóbeli A félév elfogadásának kritériumai: részvétel az órák legalább 70 százalékán. sikeres vizsga. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlásra egyéni megbeszélés, egyeztetés alapján van lehetőség. Vizsgakérdések A félév során kiadott témakörök. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: Az előadások és szemináriumok anyaga: http://dynamic.aok.pte.hu/intranet/tananyagok.lasso?gr=INT Vincze Zoltán, Kaló Zoltán, Bodrogi József: Bevezetés a farmakoökonómiába, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001 (ISBN: 963 242 740 8) Ajánlott irodalom: Kornai János: Az egészségügy reformjáról, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1998 (ISBN: 963 224 234 3) Koppányi Mihály: Mikroökonómia, Műszaki Könyvkiadó– AULA, Budapest, 1993 (ISBN: 963 10 9850 8)


257

Tanrend 2007/2008


Oroszi Sándor: A makroökonómia alapvető elméletei, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1992 (ISBN: 963 641 294 4) Dr. Kékes Ede, Dr. Surján György, Dr. Balkányi László, Dr. Kozmann György: Egészségügyi informatika, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000 (ISBN: 963 242 341 0)

Előadások Hét Téma 1 Az egészséggazdaságtan és farmaökonómia kialakulása


2 Alapvető mikroökonómiai ismeretek (a mikroökonó-

CSÍK LAURA

3 Alapvető makroökonómiai ismeretek (a makroökonó-

CSÍK LAURA

4 Az egészségügy, mint piac működése, gazdasági kör-

CSÍK LAURA

5 A farmakoökonómia szerepe és jelentősége (alapfo-

SZÜCS FERENC

6 Egészségügyi rendszerek (egészségügyi rendszerek

CSÍK LAURA

7 Egészségügyi kiadások- trendek (volumen, kiadás-

CSÍK LAURA

8 A magyar gyógyszerpiac (a magyar gyógyszerpiac


9 Életminőség vizsgálatok (módszertani és gyakorlati

SZÜCS FERENC

mia fogalma, a piacok működése, kereslet, kínálat, Marshall-kereszt, piaci egyensúly) mia fogalma, Keynes, infláció és a kamatlábak, az állami beavatkozás: adó- és kamatpolitika)

nyezete, reformja (alapelvek az egészségügyben, a keresleti és a kínálati oldal, a szolgáltatás és a finanszírozás sajátosságai és kapcsolatuk, magyar és nemzetközi sajátosságok). galmak, életminőség, egészségügyi kiadások: ellátás és gyógyszerpiac, gyógyszerfelhasználás)

típusai).

szerkezet)

alakulása a nemzetközi tapasztalatok tükrében). háttér, QALY, DALY).

10 Minőségbiztosítás az egészségügyben (a minőség


11 Az egészségügy finanszírozása, a HBCS (homogén


12 Pénzügy, számvitel és controlling az egészségügyben.

CSÍK LAURA

fogalma, jellemzői, minőségbiztosítás).

betegcsoportok, a rendszer működése, az egészségügy finanszírozása).

13 Gyógyszertárak működésének gazdasági vonatkozásai. PROF. DR. BOTZ LAJOS 14 A világ gyógyszeripara. Kutatás-fejlesztési trendek.


Fúziók és akviziciók. Innovatív és generikus készítmények. Növekedési potenciál.

258


Tantárgyleírások

7. szemeszter

Szemináriumok Hét Téma 2 Mikroökonómiai modellek, számítások. 4 Az egészségügy reformja. 6 A magyar egészségügy változása (háziorvosi praxisok, kórházak, szakrendelések,

gyógyszertárak, gyógyszergyárak) a 90-es évektől (tulajdonosi szerkezet, finanszírozás) – csoportmunka.

8 A magyar gyógyszerpiac (gyógyszergyárak) – csoportmunka. 10 Életminőség vizsgálatok módszertani és informatikai háttere. 12 Hatékonyság és teljesítménymérés az egészségügyben 13 Csoportos kutatómunka eredményeinek bemutatása a gyógyszertárak működésével

kapcsolatban.


259

Tanrend 2007/2008

GYÓGYSZERÉSZI KÉMIA 3. Tantárgyfelelős: 7 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 42 + 56 + 0 = 98



Tematika A tantárgy elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai keretében a hallgatók megismerkednek a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek kémiai és fizikai-kémiai sajátságaival, gyógyszerkönyvi vizsgálatainak módszereivel, valamint biológiai hatásaival, azok szerkezet-hatás összefüggéseivel. A tananyag elsajátítása alapjául szolgál a molekuláris szemléletű farmakológiai ismeretanyag és gyógyszertechnológiai eljárások megértésének. Ugyanakkor a hallgatók integrált ismereteket kapnak a gyógyszergyártás folyamata kémiai hátteréről, a vegyületek szerkezetvizsgálatának, tisztaságvizsgálatának és mennyiségi meghatározásának gyógyszerkönyvi módszereiről, tárolásuk és gyógyszerré történő formulázásuk során fontos szerepet játszó fizikai-kémiai tulajdonságairól, valamint a szervezetben történő átalakulásuk molekuláris szintű ismereteiről. A tananyag áttekintést ad a gyógyszerként és a gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek szerkezetigazolása, gyógyszerkönyvi azonossági és tisztaságvizsgálata, azok néhány gyakorlati alkalmazását is beépítve a tantárgy gyakorlati tematikájába. A tantárgy további előadásai a szívre, a keringésre és a vérre ható szerek, a mellékvese eredetű szteroidok, valamint a nemi hormonok csoportjába tartozó vegyületek előállításával, tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával, fő- és mellékhatásainak molekuláris mechanizmusaival, az azokban szerepet játszó kémiai és fizikai kémiai tulajdonságok elemzésével, valamint a vegyületek tárolása, gyógyszerré történő formulázása és gyógyszerként történő alkalmazása során bekövetkező kémiai természetű változásaival foglalkoznak. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerését a PTE TVSZ-a szabályozza. Egy félévben orvosi igazolással maximum három gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás megengedhető. A félév során elvégzett kvantitatív meghatározások legalább 50 százalékának elfogadhatónak kell lennie. A hallgatók mindkét félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok mindegyikének 50%-on felüli minősítésűnek kell lennie. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy félévben orvosi igazolással maximum három gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás megengedhető. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Vizsgakérdések A félévet írásbeli kollokvium zárja. Azoknak a hallgatóknak az írásbeli dolgozatát, akik 50% alatti teljesítményt érték el, elégtelenre kell értékelni. A félév során megírt dolgozatok átlageredménye maximum 15, a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok maximum 10 százalékpontot jelenthet a kollokvium összpontszámában. A két félévközi dolgozat, a félévközi gyakorlati munka és a kollokviumi dolgozat eredménye alapján a hallgatónak az intézet érdemjegyet állapít meg. Amennyiben a hallgató a megállapított jegynél jobb osztályzatra tart igényt, úgy azt az írásbeli kollokvium megismétlésével javíthatja. A kollokviumi jegy megállapítása minden esetben megegyezik

260


Tantárgyleírások

7. szemeszter

az első vizsga eredménye megállapításának módszerével. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szász György, Takács Mihály, Végh Antal: Gyógyszerészi Kémia I–II. Medicina, Budapest, 1990 Magyar Gyógyszerkönyv I–IV, VII. kiadás, Medicina, Budapest, 1986 Magyar Gyórgyszerkönyv I–II, VIII. kiadás, Medicina, Budapest, 2002, 2005 Takácsné Novák Krisztina, Józan Miklós, Mazák Károly: Gyógyszerészi kémiai gyakorlatok I. Gyógyszervegyületek vizsgálata, Semmelweis Egyetem, Budapest, 2004 D. A. Williams, T. L. Lemke (eds.): Foye’s Principles of Medicinal Chemistry, 5th edition, Lippincott Williams&Wilkins, Philadelphia, 2002 Előadások Hét Téma 1 A CD és az ORD gyógyszeranalitikai alkalmazásai.


1 Az UV-VIS spektrofotometria gyógyszeranalitikai

DR. LAKATOS ÁGNES

2 Az UV-VIS spektrofotometria gyógyszeranalitikai

DR. LAKATOS ÁGNES

2 A fluorimetria gyógyszeranalitikai alkalmazásai.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

3 Az atomabszorpciós spektrometria és a lángfotometria

DR. LAKATOS ÁGNES

3 Az IR gyógyszeranalitikai alkalmazásai.

DR. LÓRÁND TAMÁS

4 A termoanalitika gyógyszeranalitikai alkalmazásai.

DR. PERJÉSI PÁL

4 A szívelégtelenség gyógyszerei.

DR. PERJÉSI PÁL

5 Az antiaritmiás szerek gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

5 Az antihipertenzív szerek gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

6 Az antihipertenzív szerek gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

6 A diuretikumok gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

7 Az antianginás szerek gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

7 Az antihiperlipidémiás szerek gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

8 Az antihiperlipidémiás szerek gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

8 A véralvadást befolyásoló szerek gyógyszerészi ké-

DR. PERJÉSI PÁL

9 A vérképzésre ható szerek.

DR. PERJÉSI PÁL

9 Elektroanalitikai módszerek gyógyszeranalitikai al-

DR. PERJÉSI PÁL

10 Elektroanalitikai módszerek gyógyszeranalitikai al-

DR. PERJÉSI PÁL

alkalmazásai. alkalmazásai.

gyógyszeranalitikai alkalmazásai.

miája.

kalmazásai I.

kalmazásai II.


261

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 10 A tömegspektrometria gyógyszeranalitikai alkalmazásai.

Gyógyszerésztudományi Szak Oktató DR. PERJÉSI PÁL

11 Az NMR gyógyszeranalitikai alkamazásai.

DR. BERENTE ZOLTÁN

11 Bevezetés az elválasztástechnikai módszerekbe.

DR. PERJÉSI PÁL

12 Bevezetés az elválasztástechnikai módszerekbe.

DR. PERJÉSI PÁL

12 A VRK gyógyszeranalitikai alkalmazásai.

DR. PERJÉSI PÁL

13 Mellékvesekéreg eredetű szteroidok gyógyszerészi

DR. PERJÉSI PÁL

13 A gélkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai.

DR. PERJÉSI PÁL

14 A nemi hormonok gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

14 A kapilláris elektroforézis gyógyszeranalitikai alkal-

DR. PERJÉSI PÁL

kémiája.

mazásai.

Gyakorlatok Hét Téma 1 Laboratóriumi rendszabályok, balesetvédelem, jegyzőkönyvvezetés, felszerelés átvétele. 1 Szerves és szervetlen anyagok azonosításának elve I. 20 db szerves és szervetlen

ható- és segédanyag azonosítása I.

2 Szervetlen anyagok azonosításának elve. 20 db szerves és szervetlen ható- és

segédanyag azonosítása II.

3 Szerves anyagok azonosításának elve. 20 db szerves és szervetlen ható- és segéd-

anyag azonosítása III.

4 Módszervalidálási teljesítményjelzők meghatározása. 5 Az UV spektrofotometria alkalmazása I. Az UV-spektrumok jellemzése.

Aminofenazon fenacetin, koffein és szalicilsav standardok UV spektrumának felvétele, a fajlagos abszorpciós koefficienseik meghatározása, egymás melletti meghatározása porkeverékekben.

6 Az UV spektrofotometria alkalmazása II. Háttérkorrekciós módszerek. Szalicilsav

és acetilszalicilsav egymás melletti meghatározása spektrofotometriás és alkalimetriás módszerekkel.

7 1. zárthelyi dolgozat. 7 Az UV spektrofotometria alkalmazása III. UV-mérés derivatizálással.

Izonikotinsav- hidrazid meghatározása spektrofotometriás és bromatometriás módszerekkel.

8 Reakciókinetika. Az acetilszalicilsav hidrolízise hőmérséklet- és pH-függésének

vizsgálata.

9 Látogatás a Pannonmedicina Rt. minőségbiztosítási osztályán.

A gyógyszernagykereskedelem minőségbiztosítási rendszerének bemutatása

262


Tantárgyleírások

7. szemeszter

Hét Téma 10 A potenciometria alkalmazása I. Pufferoldatok készítése. Gyenge sav és erős sav egymás melletti meghatározása. 11 A potenciometria alkalmazása II. Gyenge sav és gyenge bázis pKa értékének

potenciometriás meghatározása.

12 A potenciometria alkalmazása III. Gyenge sav és gyenge bázis pKa értékének

meghatározása különbségi potenciometriás módszerrel.

13 2. zárthelyi dolgozat. 13 Protonálódási makroállandó meghatározása UV-pH titrálással. 14 Az IR spektroszkópia alkalmazása, a spektrumok kiértékelésének alapjai.

Gyógyszeralapanyagok IR spektrumainak kiértékelése


263

Tanrend 2007/2008





Előfeltétel: OGGGT2 teljesített OGGGK2 teljesített Létszám: 1 – 50

Tematika A tárgy oktatása során, a korábban tanult ismeretekre alapozva a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a készítmények tervezésének, adagolásának elméleti alapjait, a gyógyszertári, középüzemi és ipari gyógyszerkészítés és ellenőrzés főbb ismereteit. A félév során szilárd gyógyszerformák általános művelettanával, majd ezeknek a gyógyszerformáknak a készítésével és vizsgálataival foglalkozunk. A hallgatók megismerkednek a gyógyszerformatervezés, kutatás-fejlesztés alapjaival. A félév elfogadásának feltételei a készítmények és a gyakorlati jegyzőkönyvek elfogadottsága, elfogadott gyakorlati és elméleti beszámolók. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A hallgatóknak minden gyakorlaton kötelező részt venni, a hiányzást orvosi igazolással igazolni kell, a gyakorlati feladatokat be kell pótolni. Vizsgakérdések Az intézetben kerül kiadásra a hallgatók számára. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Magyar Gyógyszerkönyv, VII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986. Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002, 2005. Formulae Normales, VII. kiadás, Melania Könyvkiadó, Budapest, 2003. Dr. Dévay Attila, Ugriné dr. Hunyadvári Éva: Receptúrai gyógyszerkészítés gyakorlati jegyzet III–IV. éves gyógyszerészhallgatók részére, Pécs 2005. Előadások Hét Téma 1 Szárítás, liofilizálás


2 Kristályosítás, a polimorfia gyógyszertechnológiai

DR. DÉVAY ATTILA

3 Szemcserendszerek vizsgálata

DR. DÉVAY ATTILA

4 Aprítás, szitálás, és a fluidizáció gyógyszertechnoló-

DR. DÉVAY ATTILA

5 Porok, porkeverékek, hintőporok, granulátumok

DR. DÉVAY ATTILA

6 Granulálás és tablettázás segédanyagai

DR. DÉVAY ATTILA

7 Granulátumok előállítása

DR. DÉVAY ATTILA

8 Tabletták előállítása

DR. DÉVAY ATTILA

9 Granulátumok és tabletták vizsgálata

DR. DÉVAY ATTILA

jelentősége

giai alkalmazása

264


Tantárgyleírások Hét Téma 10 Drazsék, bevonatos tabletták előállítása és vizsgálatuk


11 Gyógyszeres kapszulák

DR. DÉVAY ATTILA

12 Beszámoló

DR. DÉVAY ATTILA

13 Gyógyszerek stabilitása és vizsgálata

DR. DÉVAY ATTILA

14 Gyógyszerkészítmények stabilitásának biztosítása

DR. DÉVAY ATTILA

Gyakorlatok Hét Téma 1 Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás, GMP, GLP irányelvei 2 Kúpok előállítása és vizsgálata I. 3 Kúpok előállítása és vizsgálata II. 4 Végbélkúpok I. 5 Végbélkúpok II. 6 Hüvelykúpok, hüvelygolyók 7 Beszámoló 8 Porok előállítása 9 Porok vizsgálata 10 Osztatlan porok, hintőporok 11 Osztott porok I. 12 Osztott porok II. 13 Pilula, keményzselatin kapszula 14 Féléves beszámoló


265

Tanrend 2007/2008


KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. Tantárgyfelelős:

OGGKE1 PROF. DR. EMBER ISTVÁN, egyetemi tanár


Előfeltétel: OGOEL2 teljesített OGOMI2 teljesített Létszám: 2 – korlátlan

Tematika Az orvostudományon belül a preventív medicina oldalát a Közegészségtan képviseli. A tárgy a legnagyobb populációs kihívásokat jelentő betegségek primer, szekunder és tercier prevenciójával foglalkozik a hagyományos, illetve a molekuláris/genomikai epidemiológiai módszerek segítségével. A tárgy célja az egészségtől a betegségekig tartó folyamat állomásainak feltárása, a populációs szintű megelőzés lehetőségeinek bemutatása. A félév elfogadásának feltételei A félév során írt két teszt alapján megajánlott jegy adja a kollokviumi jegyet. Aki a megajánlott érdemjeggyel nincs megelégedve, az a vizsgaidőszakban szóbeli javítóvizsgát tehet. Távolmaradás pótlásának lehetőségei – Vizsgakérdések – A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember István (szerk): Népegészségügyi Orvostan (megjelenés alatt, 2007) Ajánlott irodalom: Ember–Kiss–Sándor: A daganatok epidemiológiája és prevenciója Ember–Kiss–Agócs: A táplálkozás és a rák Kiss–Ember: Molekuláris epidemiológia Kertai P.: Megelőző orvostan Előadások Hét Téma 1 A közegészségtan, járványtan története, a megelőző orvostan és népegészségtan feladatai, részei.

Oktató TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

1 Az egészség és a betegség fogalma, összetevői

TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

2 Demográfiai alapfogalmak


2 Az epidemiológia alapjai


3 Magyarország demográfiai és népegészségügyi helyze- TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

te

3 Népegészségügyi feladatok Magyarországon


4 Táplálkozás-egészségtan – alapfogalmak, táplálkozás-


sal összefüggő megbetegedések I.

266


Tantárgyleírások Hét Téma 4 Táplálkozás-egészségtan – táplálkozással összefüggő megbetegedések II., magyar táplálkozási szokások II.

7. szemeszter Oktató TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

5 Genetikailag módosított élelmiszerek


5 Genetikailag módosított élelmiszerek


6 A dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás egészség- TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

re gyakorolt hatása

6 A dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás egészség- TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

re gyakorolt hatása

7 Gyermek és ifjúság egészségügy


7 Gerohygiene


8 Teszt


8 A mindennapi élet egészségtana – öltözködés, ágy,


9 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Daganatos


9 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Daganatos


temetkezés

megbetegedések molekuláris epidemiológia megbetegedések molekuláris epidemiológia

10 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Szív és


10 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Szív és


érrendszeri megbetegedések, hipertónia érrendszeri megbetegedések, hipertónia

11 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Csontritku- TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

lás és a fogszuvasodás, fogágy betegségek epidemiológiája

11 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Csontritku- TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

lás és a fogszuvasodás, fogágy betegségek epidemiológiája

12 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Genetikai


12 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Idült máj-


13 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – A diabetes


betegségek epidemiológiája betegségek epidemiológiája epidemiológiája

13 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – A balesetek TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

járványtana

14 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – A pszichés


14 Teszt


betegségek járványtana


267

Tanrend 2007/2008


KLINIKAI ISMERETEK 1. Tantárgyfelelős:

OGGKI1 PROF. DR. SZOLCSÁNYI JÁNOS, egyetemi tanár


Előfeltétel: OGOBK2 teljesített OGOEL2 teljesített Létszám: 5 – 40

Tematika A tematika rövid leírása: a tantárgy feladata a a klinikai diszciplinák legalapvetőbb ismeretanyagának átadása a gyógyszerészhallgatók számára. Az igen alacsony összóraszám csak a legfontosabb kórképek klinikumának ismertetését teszi lehetővé olyan aspektusból, amelyik elsősorban a gyógyszeres terápia lehetőségeire koncentrál. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: fontos célja a kurzusnak a gyógyszerhatástan alaposabb elsajátításának elősegítése, a gyógyszerhatások klinikai szempontjainak kiemelésével. A félév elfogadásának feltételei Írásbeli kollokvium. TVSz szerint. A vizsgákon számonkért anyagot elsősorban az előadásokon elhangzó ismeretek képezik Távolmaradás pótlásának lehetőségei – Vizsgakérdések – A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Boda Zoltán, Bakó Gyula (szerk.): Klinikai alapismeretek fogorvos- és gyógyszerészhallgatóknak, Medicina Könyvkiadó, 2001 További irodalmat az egyes klinikai tárgyak előadói fognak ajánlani. Előadások Hét Téma 1 Belgyógyászati betegségek gyógyszeres kezelésének általános elvei I.

Oktató DR. CZIRÁKI ATTILA

1 Belgyógyászati betegségek gyógyszeres kezelésének

DR. CZIRÁKI ATTILA

2 Kardiológia I.

PROF. DR. TÓTH KÁLMÁN

2 Kardiológia II.


3 Gastroenterológia I.

DR. FÁBIÁN GYÖRGY

3 Gastroenterológia II.

DR. FÁBIÁN GYÖRGY

4 Hepatológia I.

DR. PÁR ALAJOS IMRE

4 Hepatológia II.

DR. PÁR ALAJOS IMRE

5 Nephrológia I.

PROF. DR. NAGY JUDIT

5 Nephrológia II.

PROF. DR. NAGY JUDIT

általános elvei II.

268


Tantárgyleírások Hét Téma 6 Anyagcsere – Hypertonia I.

7. szemeszter Oktató PROF. DR. WITTMANN ISTVÁN

6 Anyagcsere – Hypertonia II.

PROF. DR. WITTMANN ISTVÁN

7 Immunológia-reumatológia I.

PROF. DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ

7 Immunológia-reumatológia II.

PROF. DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ

8 Pulmonológia I.

DR. BALIKÓ ZOLTÁN

8 Pulmonológia II.

DR. BALIKÓ ZOLTÁN

9 Haematológa I.

SCHMELCZER MATILD DR.

9 Haematológa II.

SCHMELCZER MATILD DR.

10 Infektológia I.

DR. TERNÁK GÁBOR

10 Infektológia II.

DR. TERNÁK GÁBOR

11 Nyelőcső, gyomor sebészete I.

DR. KALMÁR KATALIN

11 Nyelőcső, gyomor sebészete II.

DR. KALMÁR KATALIN

12 Coloproctológiai sebészet I.

DR. CSONTOS ZSOLT

12 Coloproctológiai sebészet II.

DR. CSONTOS ZSOLT

13 Mellkassebészet

DR. BENKŐ ISTVÁN

13 Transzplantációs sebészet

DR. SZAKÁLY PÉTER

14 Hasnyálmirigy sebészet

DR. KELEMEN DEZSŐ

14 Májsebészet

DR. PAPP ANDRÁS


269

8. SZEMESZTER

Gyógyszerhatástan 2.................................................................OGGGH2 ........272 Gyógyszerügyi ismeretek 3. .....................................................OGGGI3..........276 Gyógyszerészi kémia 4.............................................................OGGGK4 ........279 Gyógyszertechnológia 4. ..........................................................OGGGT4 ........282 Közegészségtan 2. ....................................................................OGGKE2 ........284 Klinikai ismeretek 2. ................................................................OGGKI2..........287 Szakmai gyakorlat 3 .................................................................OGSSG3 .........290

Tanrend 2007/2008


GYÓGYSZERHATÁSTAN 2. Tantárgyfelelős:

OGGGH2 PROF. DR. BARTHÓ LORÁND, egyetemi tanár


Előfeltétel: OGGGH1 teljesített OGGGK3 teljesített OGGGT3 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A tantárgy feladata a gyógyszerészi munka során szükséges farmakológiai ismeretek megalapozása a vér, a központi idegrendszer, a helyi hormonok, a légző- és emésztőrendszer vonatkozásában. Hangsúlyozandó, hogy a gyógyszerhatások és azok mechanizmusának megértéséhez elengedhetetlen az élettani alapok ismerete. A félév elfogadásának feltételei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint. Vizsgakérdések 1. Anxiolítikumok és szedatohipnotikumok 2. Antipszichotikumok 3. Antidepresszánsok 4. Központi idegrendszeri izgatók. Nootrop szerek. 5. A degeneratív központi idegrendszeri betegségek kezelésére használt szerek 6. Általános érzéstelenítők 7. Antiepileptikumok 8. Az alkoholok farmakológiája 9. Opioid analgetikumok: ópium, morfin, kodein 10. Opioid analgetikumok: félszintetikus és szintetikus szerek (antagonisták is) 11. Nem-szteroid gyulladásgátló szerek: szalicilátok, paracetamol 12. Nem-szteroid gyulladásgátló szerek a szalicilátok és a paracetamol kivételével 13. A köszvény kezelésére használt szerek. Adjuváns analgetikumok. Centrális izomrelaxánsok 14. A gyógyszerabúzus alapfogalmai. Abúzus-szerek: psychotomimetikumok, nikotin és dohányzás, cannabis, gőzök és gázok 15. A hiperlipoproteinémiák kezelésére használt szerek 16. A hemosztázisra ható szerek 17. A vérképzésre ható szerek 18. Hisztamin, H1- és H2-receptor-antagonisták 19. Szerotonin, szerotoninreceptor-agonisták és -antagonisták 20. Az ejkozanoidok farmakológiája. Simaizomgörcs-oldók, a simaizomra (beleértve a méhizomzatot is) ható egyéb szerek 21. Az asthma bronchiale kezelésére használt szerek 22. Az allergiás rhinitis kezelésére használt szerek, köhögéscsillapítók, köptetők, nyákoldók 272


Tantárgyleírások

8. szemeszter

23. A peptikus fekély kezelésére használt szerek 24. Hánytatók, hányáscsillapítók, prokinetikus szerek, májműködésre ható szerek, en-

zimpótlók

25. Hashajtók, obstipánsok, a gyulladásos bélbetegségek kezelésére használt szerek

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet által kiadott Általános farmakológia (2003) jegyzet Ajánlott könyvek: Farmakológia, szerkesztette Fürst Zsuzsanna, Medicina Könyvkiadó, 2004 (megjelenés alatt: 2007). Humán farmakológia, 2. kiadás, szerkesztette Vizi E. Szilveszter, Medicina Könyvkiadó, 2002. Rang, Dale, Ritter, Moore: Pharmacology, 5th Edition, Elsevier Churchill Livingstone, 2003. Katzung: Basic and Clinical Pharmacology, 9th Edition, Lange Medical Books McGraw– Hill, 2004. Előadások Hét Téma 1 A hiperlipoproteinémiák kezelésére használt szerek I.

Oktató DR. PETHŐ GÁBOR

1 A hiperlipoproteinémiák kezelésére használt szerek II.

DR. PETHŐ GÁBOR

2 A hemosztázisra ható szerek I.

DR. PETHŐ GÁBOR

2 A hemosztázisra ható szerek II.

DR. PETHŐ GÁBOR

3 A hemosztázisra ható szerek III.

DR. PETHŐ GÁBOR

3 A vérképzésre ható szerek I.

DR. PETHŐ GÁBOR

4 A vérképzésre ható szerek II.

DR. PETHŐ GÁBOR

4 A vérképzésre ható szerek III.

DR. PETHŐ GÁBOR

5 Bevezetés a központi idegrendszer farmakológiájába I. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND 5 Bevezetés a központi idegrendszer farmakológiá-


6 Anxiolítikumok és szedatohipnotikumok I.


6 Anxiolítikumok és szedatohipnotikumok II.


7 Antipszichotikumok I.


7 Antipszichotikumok II.


8 Antidepresszánsok I.

DR. PETHŐ GÁBOR

8 Antidepresszánsok II.


9 Központi idegrendszeri izgatók I.

DR. PETHŐ GÁBOR

9 Központi idegrendszeri izgatók II.

DR. PETHŐ GÁBOR

jába II.

10 Opioid analgetikumok I.



273

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 10 Opioid analgetikumok II.

Oktató PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

11 Opioid analgetikumok III.


11 Opioid analgetikumok IV.


12 Nem-szteroid gyulladásgátlók I.

DR. PETHŐ GÁBOR

12 Nem-szteroid gyulladásgátlók II.

DR. PETHŐ GÁBOR

13 Nem-szteroid gyulladásgátlók III.

DR. PETHŐ GÁBOR

13 Nem-szteroid gyulladásgátlók IV.

DR. PETHŐ GÁBOR

14 A köszvény kezelésére használt szerek

DR. PETHŐ GÁBOR

14 Adjuváns analgetikumok

DR. PETHŐ GÁBOR

Szemináriumok Hét Téma 1 Hisztamin, H1-receptor-antagonisták 1 H2-receptor-antagonisták 2 Szerotonin. Szerotoninreceptor-agonisták 2 Szerotoninreceptor-antagonisták 3 Az ejkozanoidok farmakológiája 3 Simaizomgörcs-oldók, a simaizmokra ható egyéb szerek 4 A légzőrendszerre ható szerek I. 4 A légzőrendszerre ható szerek II. 5 A légzőrendszerre ható szerek III. 5 A légzőrendszerre ható szerek IV. 6 Az emésztőrendszerre ható szerek I. 6 Az emésztőrendszerre ható szerek II. 7 Az emésztőrendszerre ható szerek III. 7 Az emésztőrendszerre ható szerek IV. 8 Az emésztőrendszerre ható szerek V. 8 Az emésztőrendszerre ható szerek VI. 9 Általános érzéstelenítők I. 9 Általános érzéstelenítők II. 10 Antiepileptikumok I. 10 Antiepileptikumok II. 11 A degeneratív központi idegrendszeri betegségek kezelésére használt szerek I. 11 A degeneratív központi idegrendszeri betegségek kezelésére használt szerek II. 12 Nootrop szerek

274


Tantárgyleírások

8. szemeszter

Hét Téma 12 Centrális izomrelaxánsok 13 Az alkoholok farmakológiája I. 13 Az alkoholok farmakológiája II. 14 A gyógyszerabúzus alapfogalmai I. 14 A gyógyszerabúzus alapfogalmai II.


275

Tanrend 2007/2008

GYÓGYSZERÜGYI ISMERETEK 3. Tantárgyfelelős: 5 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 18 + 24 = 70


OGGGI3 PROF. DR. BOTZ LAJOS, intézetvezető Előfeltétel: OGGGH1 teljesített OGGGI2 teljesített OGGGT3 teljesített Létszám: 5 – 50

Tematika A félév anyaga elsősorban az egészségügy és gyógyszerügy alapvető működését, általános jogi, gyógyszerészeti, gazdasági (marketing) összefüggéSeit, ill. specialitását mutatja be. A faramkon gyógyszerré fejlesztését, ill. válását, a hivatalos indikációk kialakulását és azok szakmai és jogi érvényességét, valamint a nem kívánt hatások csoportosítását és szakmai értelemzését is elsajíátítják. A gyógyszerterápia értékelésére átfogó elemzésére, értékelésére és fejlesztésére alkalmas metodikák megismerése is folytatódik. A gyógyszerellátás rendzerének és szabályozásának a további megismerésére is sor kerül. Általános alapozó elméleti tárgyak ismerete előnyös. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgy alapvető feladata a hallgatók gyógyszerügy jogi, marketing és farmakoökonómiai ismereteinek a megalapozása, illetve bővítése, annak érdekében, hogy a gyógyszerügyi szervezés, egészséggazdaságtan, gyógyszerellátás, farmakoökonómia, bizonyítékokon alapuló orvoslás és gyógyszerészet területén gyakorlati jelentőségű átfogó ismereteket szerezzenek, majd ezen tudás birtokában további tanulmányokat is folytathassanak ezen a területen. A tantárgy célja a hallgatók érdeklődésének felkeltése a gyógyszerészet gyakorlati alkalmazását jelentő szakterületek iránt. A szemináriumok interaktív csoportos munkáinak célja az interpretációs, probléma-megoldó készségük, kreatív gondolkodásuk fejlesztése. A félév elfogadásának feltételei Kollokvium: írásbeli Félévközi számonkérés: írásbeli, szóbeli A félév elfogadásának kritériuma: részvétel az órák legalább 70%-án siekres vizsga. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlásra egyéni megbeszélés alapján van lehetőség. Vizsgakérdések A félév során kiadott témakörök A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: Az előadások és szemináriumok anyaga: http://dynamic.aok.pte.hu/intranet/tananyagok.lasso?gr=INT Vincze Zoltán, Kaló Zoltán, Bodrogi József: Bevezetés a farmakoökonómiába, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001 (ISBN: 963 242 740 8) Ajánlott irodalom: Dr. Kékes Ede, Dr. Surján György, Dr. Balkányi László, Dr. Kozmann György: Egészségügyi informatika, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000 (ISBN: 963 242 341 0) 276


Tantárgyleírások

8. szemeszter

Dr. Hajdú József (szerk): Gyógyszerészi jogi alapismeretek, Egyetemi Jegyzet, Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, 1999. Kosztolányi György – Decsi Tamás: A bizonyítékon alapuló orvoslás tankönyve, PTE OEC Nyomda, Pécs, 2002.

Előadások Hét Téma 1 A marketing filozófiája és a marketing szemléletmód. A marketing fogalma és helye a szervezetekben. A gyógyszerpiaci marketing törvényszerűségei, alapelvei

Oktató CSÍK LAURA

2 Marketing Információs Rendszerek (MIR) felépítése és CSÍK LAURA

működése. Kvantitatív és kvalitatív kutatási technikák. Gyógyszerpiaci szegmentáció

3 Stratégiai tervezés és a marketingmunka tervezése.

CSÍK LAURA

4 Termékpolitika és szolgáltatásmarketing a gyógyszer-

CSÍK LAURA

5 Farmakonok gyógyszerré válása. Gyógyszertörzs-


6 Gyógyszertörzskönyvezés „szerepe” a forgalomba


7 Bizonyítékokon alapuló orvoslás. Bizonyítékokon


8 A gyógyszer ára. Egészségügyi kiadások, költségek és


9 Gyógyszertámogatás és gyógyszer ár szabályozás


Portfoliótechnikák. Marketing-mix (4P). Termék-, ár-, csatornapolitika és kommunikáció. piacon

könyvezés folyamata.

kerülést követően. Farmakonok, gyógyszerek szabadalmazása. Gyógyszermellékhatás. alapuló gyógyszerészet. Bizonyítékokon alapuló gyógyszerértékelés. gyógyszerkiadások. metodikái.

10 A gyógyszerész szakma jogi vonatkozásai. A gyógy-


11 Gyógyszerészi gondozás: szakmai területei és

DR. TÉLESSY ISTVÁN

12 Gyógyszerészi gondozás: nem bakteriális eredetű


szerészi tevékenység jogi alapjai. Gyógyszerészi gondozás kialakulása, alapelvek, technika és a gyakorlati megvalósítás útja a gyógyszerészi kompetenciák, irányított problémafeltárás. Speciális gondozási területek.

légúti megbetegedések; rhinitis, asztma, COPD, influenza. Fájdalomcsillapítás, banális betegségek gyógykezelése. Fájdalom, megfázás, hányás, hasmenés, székrekedés.


277

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 13 Döntési analízis. Összehasonlító gyógyszerértékelési metodikák. 14 Gyógyszerellátás és gyógyszertárműködtetés átfogó

Gyógyszerésztudományi Szak Oktató SZÜCS FERENC PROF. DR. BOTZ LAJOS

gazdasági és jogi elemzése.

Szemináriumok Hét Téma 1 - Az előadás anyagához kapcsolódó téma feldolgozása. 13 14 Az előadás anyagának értékelése, vitája, esettanulmányok.

Gyakorlatok Hét Téma 5 Hivatalos gyógyszer-alkalmazási előiratok, indikációk, mellékhatások. Alapvető statisztikai fogalmak. 6 Gyógyszer értékelési metodikák alkalmazása, esettanulmányok I. 7 Gyógyszerértékelési metodikák (SOJA, stb.) alkalmazása, esettanulmányok II. 8 Hivatalos gyógyszeralkalmazási előiratok, indikációk, mellékhatások. 9 Gyógyszerleírások (hivatalos és egyéb promóciós) szakmai értékelése, gyógyszer-

hatékonyságot mutató paraméterek (NNT, NNH, stb.).

12 Gyógyszerészi gondozás: nem bakteriális eredetű légúti megbetegedések; rhinitis,

asztma, COPD, influenza. Fájdalomcsillapítás, banális betegségek gyógykezelése. Fájdalom, megfázás, hányás, hasmenés, székrekedés.

278


Tantárgyleírások

GYÓGYSZERÉSZI KÉMIA 4. Tantárgyfelelős: 6 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 56 + 0 = 84

8. szemeszter


Tematika A tantárgy elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai keretében a hallgatók megismerkednek a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek kémiai és fizikai-kémiai sajátságaival, gyógyszerkönyvi vizsgálatainak módszereivel, valamint biológiai hatásaival, azok szerkezet-hatás összefüggéseivel. A tananyag elsajátítása alapjául szolgál a molekuláris szemléletű farmakológiai ismeretanyag és gyógyszertechnológiai eljárások megértésének. Ugyanakkor a hallgatók integrált ismereteket kapnak a gyógyszergyártás folyamata kémiai hátteréről, a vegyületek szerkezetvizsgálatának, tisztaságvizsgálatának és mennyiségi meghatározásának gyógyszerkönyvi módszereiről, tárolásuk és gyógyszerré történő formulázásuk során fontos szerepet játszó fizikai-kémiai tulajdonságairól, valamint a szervezetben történő átalakulásuk molekuláris szintű ismereteiről. A tananyag elméleti előaásai a Gyógyszerészi kémia 1–3 kurzusok tematikájában nem szereplő hatástani csoportokba tartozó gyógyszervegyületek előállításával, gyógyszerkönyvi tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával, a vegyületek fő- és mellékhatásainak molekuláris mechanizmusaival, az azokban szerepet játszó kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságok elemzésével, valamint a vegyületek tárolása, gyógyszerré történő formulázása és gyógyszerként történő alkalmazása során bekövetkező kémiai természetű változásaival foglalkozik. A tantárgy gyakorlati foglalkozásainak tematikája gyógyszervegyületek szubsztanciaként és gyógyszerkészítmények ható- és segédanyagaiként történő azonosításával, mennyiségi meghatározásával, valamint néhány fizikaikémiai tulajdonságának meghatározásával foglalkozik. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerését a PTE TVSZ-a szabályozza. Egy félévben orvosi igazolással maximum három gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás megengedhető. A félév során elvégzett kvantitatív meghatározások legalább 50 százalékának elfogadhatónak kell lennie. A hallgatók mindkét félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok mindegyikének 50%-on felüli minősítésűnek kell lennie. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy félévben orvosi igazolással maximum három gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás megengedhető. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Vizsgakérdések A félév végén a hallgatók szigorlatot tesznek a tantárgy négy félévének anyagából. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlat megkezdésének feltétele egy „Minimum-Vizsga” (MV) sikeres letétele a szigorlat reggelén. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre. Értékelése százalékos minősítéssel történik. Azoknak a hallgatóknak a szigorlatát, akik 5, vagy több MV-kérdésre nem tudnak válaszolni, vagy helytelenül válaszolnak, (80% alatti teljesítmény), elégtelenre kell értékelni. A „B” és „C” vizsgákat is MV előzi meg. A „B” vizsga következményei az „A”-vizsgáéval azonosak. A „C” vizsga sikertelensége esetén a hallgató megkezdheti ugyan a szóbeli vizsgát, ám ebben az esetben vizsgája egy elégtelen részfelettel indul. A szigorlat szóbeli Általános Orvostudományi Kar

279

Tanrend 2007/2008


része három tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsgát elégtelenre kell értékelni. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a MV, valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szász György, Takács Mihály, Végh Antal: Gyógyszerészi Kémia I–II. Medicina, Budapest, 1990 Magyar Gyógyszerkönyv I–IV, VII. kiadás, Medicina, Budapest, 1986 Magyar Gyórgyszerkönyv I–II, VIII. kiadás, Medicina, Budapest, 2002, 2005 Lóránd Tamás, Nemes Zsuzsa, Kocsis Béla, Ternák Gábor: Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata (Szerkesztette: Ternák Gábor), Pécs, 2000 Papp Ottó, G. Zobin Ágnes, Józan Miklós: Gyógyszerészi Kémia. Többkomponensű készítmények vizsgálata, Semmelweis Egyetem, Budapest, 1997 D. A. Williams, T. L. Lemke (eds.): Foye’s Principles of Medicinal Chemistry, 5th edition, Lippincott Williams&Wilkins, Philadelphia, 2002 Előadások Hét Téma 1 A gázkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai.


2 A HPLC gyógyszeranalitikai alkalmazásai.

DR. PERJÉSI PÁL

3 A kalcium- és csontanyagcserére ható szerek gyógy-

DR. LAKATOS ÁGNES

4 A szénhidrát anyagcsere gyógyszereinek gyógyszeré-

DR. LAKATOS ÁGNES

5 A pajzsmirigy működésére ható szerek gyógyszerészi

DR. LAKATOS ÁGNES

6 A vitaminok gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

7 A fertőtlenítőszerek és mikrobiológiai tartósítószerek

DR. PERJÉSI PÁL

8 A parazitaellenes és a gombaellenes szerek gyógysze-

DR. PERJÉSI PÁL

9 A szintetikus antibakteriális szerek gyógyszerészi

DR. LÓRÁND TAMÁS

10 A szintetikus antibakteriális szerek gyógyszerészi

DR. LÓRÁND TAMÁS

10 Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája I.

DR. LÓRÁND TAMÁS

11 Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája II.

DR. LÓRÁND TAMÁS

12 Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája III.

DR. LÓRÁND TAMÁS

13 A daganatellenes szerek gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

14 Az antivirális szerek. Az immunoszupresszív szerek.

DR. PERJÉSI PÁL

szerészi kémiája. szi kémiája. kémiája.

gyógyszerészi kémiája. részi kémiája. kémiája I.

kémiája II.

280


Tantárgyleírások

8. szemeszter

Gyakorlatok Hét Téma 1 A szerkezet, a konfiguráció és a konformáció összefüggései néhány gyógyszervegyület példáján kirakható modell és számítógépes program (Hyperchem 4.0) alkalmazásával 2 A vékonyréteg-kromatográfiás elválasztás jellemzése. 2 Tropánvázas alkaloidok VRK vizsgálata. 2 C1-C5 alkoholok vizsgálata. 3 A gázkromatográfiás elválasztás jellemzése. 3 A gázkromatográfia alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában. Gázkroma-

tográfia alkalmazása a szalicilsav és szalicilát metabolitok vizsgálatára.

4 Szteroidok hormonok gyógyszerkönyvi vizsgálata. Szteroidok gázkromatográfiás

és vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálata.

5 A gélkromatográfiás elválasztás jellemzése. Gélkromatográfia alkalmazása szérum

albumin és nátrium-klorid elválasztására.

6 Az összetett gyógyszerkészítmények analízisének alapjai. 6 Pulvis antispasticus. 7 1. zárthelyi dolgozat. 7 Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei I. Pulvis chinacisalis

cum vitamino C, Pulvis somniferens.

8 Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei II. Spiritus

iodosalicylatus, Spiritus salicylatus cum resorcino.

9 Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben I. Pulvis antidoloricus, Meristin

tabletta.

10 Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben II. Unguentum haemorrhoidale,

Suppositorium analgeticum.

11 Vitaminok gyógyszerkönyvi vizsgálata. Acidum ascorbicum, Acidum folicum,

Pyridoxinium chloratum, Riboflavinum, Thiaminium chloratum.

11 UV spektrofotometria és HPLC alkalmazása a Cyanocobalaminum vizsgálatában. 12 Kemoterápiás hatású szulfonamidok vizsgálata gyógyszerkönyvi módszerekkel. 12 VRK és HPLC alkalmazása a szulfonamidok vizsgálatában. 13 2. zárthelyi dolgozat. 13 A gyógyszermetabolizmus in vitro és in vivo módszerei. A 4-nitrofenol, a 4-

nitrofenol- glükuronid és a 4-nitrofenol-szulfát meghatározása HPLC módszerrel.

14 A logP számításának és kísérletes meghatározásának módszerei. Szteroidok logP

értékének meghatározása vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel.


281

Tanrend 2007/2008




7 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 70 + 0 = 98

Előfeltétel: OGGGT3 teljesített OGGGK3 teljesített OGGGH1 teljesített Létszám: 1 – 50

Tematika A gyógyszertechnológia tárgyat a gyógyszerészhallgatók a III., IV. és az V. évfolyamon tanulják. A tárgy oktatása során, a korábban tanult tárgyakra alapozva a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a készítmények tervezésének, adagolásának elméleti alapjait, a gyógyszertári, középüzemi és ipari gyógyszerkészítés és ellenőrzés főbb ismereteit. Ebben a félévben a hallgatók a korszerű gyógyszerformák elméleti alapjaival, tervezésével, az ipari gyógyszergyártás követelményrendszerével ismerkednek meg. A félév elfogadásának feltételei a gyakorlati jegyzőkönyvek elfogadottsága, elfogadott beszámolók. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlaton kötelező részt venni, az esetleges hiányzást igazolni, a gyakorlatokat pótolni kell. Vizsgakérdések Az intézetben kerül kiadásra a hallgatók számára. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Magyar Gyógyszerkönyv, VII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986. Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002, 2005. Formulae Normales, VII. kiadás, Melania Könyvkiadó, Budapest, 2003. Dr. Dévay Attila, Ugriné dr. Hunyadvári Éva: Receptúrai gyógyszerkészítés gyakorlati jegyzet III–IV. éves gyógyszerészhallgatók részére, Pécs 2005. Előadások Hét Téma 1 Gyógyszerkészítmények tervezésének elméleti alapjai 2 Módosított hatóanyagleadású készítmények I. (késlel-

Oktató DR. DÉVAY ATTILA DR. DÉVAY ATTILA

tetett és nyújtott hatóanyag leadás)

3 Módosított hatóanyagleadású készítmények II. (lokális DR. DÉVAY ATTILA

és célzott hatóanyag leadás)

4 Hatóanyag-leadó rendszerek I. (mikrokapszulák és

DR. DÉVAY ATTILA

5 Hatóanyag-leadó rendszerek II.(liposzómák és

DR. DÉVAY ATTILA

6 Hatóanyag-leadó rendszerek III. (nano- és molekuláris

DR. DÉVAY ATTILA

mikropelletek) kohleátok)

rendszerek)

282


Tantárgyleírások Hét Téma 7 Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, helyes gyógyszergyártási gyakorlat


8 Validálás, reprodukálhatóság, statisztikai folyamat

DR. DÉVAY ATTILA

9 Hatósági engedélyezés gyógyszertechnológiai vonat-

DR. DÉVAY ATTILA

ellenőrzés

kozásai (törzskönyvezés és forgalomba hozatal)

10 Gyógyszerkészítmények biztonságos csomagolása

DR. DÉVAY ATTILA

11 Beszámoló

DR. DÉVAY ATTILA

12 Transzdermális gyógyszerbevitel

DR. DÉVAY ATTILA

13 Aeroszolok, inhalaszolok, előállításuk, segédanyagok,

DR. DÉVAY ATTILA

14 Sebészeti kötözőszerek; Állatgyógyászati készítmé-

DR. DÉVAY ATTILA

vizsgálatuk

nyek technológiai sajátosságai

Gyakorlatok Hét Téma 1 Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás, validálás, számolási feladatok 2 Granulálás I., Szárítás 3 Granulálás II. 4 Direkt tablettázás 5 Tablettázás I 6 Tablettázás II. 7 Gyárlátogatás (PannonPharma) 8 Beszámoló 9 Bevonás I. 10 Bevonás II. 11 Szilárd fázisú gyógyszerformák vizsgálata 12 Csomagolóanyagok vizsgálata 13 Teakeverékek, szappanok 14 Beszámoló


283

Tanrend 2007/2008


KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. Tantárgyfelelős:

OGGKE2 PROF. DR. EMBER ISTVÁN, egyetemi tanár


Előfeltétel: OGGKE1 teljesített Létszám: 2 – korlátlan

Tematika Az orvostudományon belül a preventív medicina oldalát a Közegészségtan képviseli. A tárgy a legnagyobb populációs kihívásokat jelentő betegségek primer, szekunder és tercier prevenciójával foglalkozik a hagyományos, illetve a molekuláris/genomikai epidemiológiai módszerek segítségével. Célja az egészségtől a betegségekig tartó folyamat állomásainak feltárása, a populációs szintű megelőzés lehetőségeinek bemutatása. A félév elfogadásának feltételei Gyakorlatról, szemináriumról összesen maximum 2 hiányzás, „Gyógyszertárak közegészségügyi szempontból való értékelése” c. jegyzőkönyv leadása. A két félévközi teszt sikeres megírása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei – Vizsgakérdések – A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember István (szerk): Népegészségügyi Orvostan (megjelenés alatt, 2007) Ajánlott irodalom: Ember–Kiss–Sándor: A daganatok epidemiológiája és prevenciója Ember–Kiss–Agócs: A táplálkozás és a rák Kiss–Ember: Molekuláris epidemiológia Kertai P.: Megelőző orvostan Előadások Hét Téma 1 Munka- és foglalkozás-egészségtan

Oktató TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

1 Általános toxikológia


2 Sugáregészségtan I.


2 Sugáregészségtan II.


3 Szerves és szervetlen ipari mérgezések toxikológiája I. TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA 3 Szerves és szervetlen ipari mérgezések toxikológiá-


ja II.

4 Környezetvédelmi alapfogalmak, civilizáció és urbani- TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

záció hatása. Magyarország környezet-egészségügyi állapota

4 A levegő egészségtana

284



Tantárgyleírások Hét Téma 5 Porártalmak egészségtana I.

8. szemeszter Oktató TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

5 Porártalmak egészségtana II.


6 A talaj és az ivóvíz szennyezésének hatása az egész-


6 Település-egészségtan


7 Gyógyszerügyi higiéné, gyógyszertárak telepítése,


7 Gyógyszerügyi higiéné, gyógyszertárak telepítése,


8 Fertőző betegségek járványtana: alapfogalmak.


8 Magyarország járványügyi helyzete


9 Toxoinfekciók epidemiológiája


9 Haematogén és lymphogén fertőző betegségek epide-


ségre. Szennyvizek egészségtana

hulladékkezelés, gyógyszertári epidemiológia I.

hulladékkezelés, gyógyszertári epidemiológia II.

miológiája

10 Légúti fertőző betegségek epidemiológiája


10 Nozokomiális megbetegedések epidemiológiája


11 Kültakarón keresztül terjedő fertőző betegségek


11 Gasztrointesztinalis fertőző betegségek járványtana,


12 Szexuális úton terjedő betegségek járványtana


12 Az AIDS és a hepatitisek


élelmiszerek okozta fertőző megbetegedések

13 Katasztrófaállapotok népegészségügyi ellátása, kémiai, TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

biológiai fegyverek, terrorizmus I.

13 Katasztrófaállapotok népegészségügyi ellátása, kémiai, TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

biológiai fegyverek, terrorizmus II.

14 A trópusi betegségek és magyarországi vonatkozásaik


14 Teszt


Szemináriumok Hét Téma 1 Az Egészséges Évtizedének J. B. Népegészségügyi Programja 3 Kémiai biztonság – kockázatbecslés 5 Mechanikai rezgések által okozott egészségkárosodások 6 Mezőgazdasági mérgezések toxikológiája 7 Allergén anyagok okozta betegségek, megelőzésük 9 Fertőtlenítés és sterilezés


285

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 11 Védőoltások, oltási naptár 14 Antropozoonozisok, prionbetegségek

Gyakorlatok Hét Téma 2 Genotoxikológiai laboratóriumi gyakorlatok 4 Fizikai környezetszennyezők hatásának vizsgálata (laboratórium) 8 Teszt, Látogatás a választott gyógyszertárakban (helyszíni szemle) 10 Kémiai vízvizsgálat (laboratórium) 12 Vízbakteriológiai laboratóriumi vizsgálatok 13 Látogatás az ANTSZ Baranya Megyei Intézetében (helyszíni szemle)

286


Tantárgyleírások

8. szemeszter

KLINIKAI ISMERETEK 2. Tantárgyfelelős:



Előfeltétel: OGGKI1 teljesített Létszám: 5 – 40

Tematika Fontos célja a kurzusnak a gyógyszerhatástan alaposabb elsajátításának elősegítése, a gyógyszerhatások klinikai szempontjainak kiemelésével. A tantárgy feladata a klinikai diszciplinák legalapvetőbb ismeretanyagának átadása a gyógyszerészhallgatók számára. Az igen alacsony összóraszám csak a legfontosabb kórképek klinikumának ismertetését teszi lehetővé olyan aspektusból, amelyik elsősorban a gyógyszeres terápia lehetőségeire koncentrál. A félév elfogadásának feltételei TVSz szerint. A vizsgákon számonkért anyagot elsősorban az előadásokon elhangzó ismeretek képezik. A számonkérés írásban történik. Távolmaradás pótlásának lehetőségei – Vizsgakérdések – A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ajánlott irodalom: Boda Zoltán, Bakó Gyula (szerk.) Klinikai alapismeretek fogorvos- és gyógyszerészhallgatóknak, Medicina Könyvkiadó, 2001 Pszichiátria: Füredi J. (szerk): A pszichiátria röviditett kézikönyve, Medicina, Budapest, 2002 Tényi T.: Családorvosi vademecum. Pszichiátria, Továbbképző Központ, Pécs, 1999 Tényi T.: A pszichiátriai betegvizsgálat alapvonalai, egyetemi jegyzet Családorvosi alapismeretek: Arnold Csaba: Családorvoslás a gyakorlatban, Melania Kiadó, 2002 Robin C. Fraser: Az alapellátás módszertana, Melania Kiadó, Bp., 1997 További irodalmat az egyes klinikai tárgyak előadói fognak ajánlani. Előadások Hét Téma Oktató DR. PFUND ZOLTÁN Neurológiai betegségben szenvedő beteg panaszai, 1 peripherias és centralis idegrendszeri tünetek. Stroke I. 1 Neurológiai betegségben szenvedő beteg panaszai,

DR. PFUND ZOLTÁN

2 Sclerosis multiplex, Parkinson kór, epilepsia,

DR. PFUND ZOLTÁN

peripherias és centralis idegrendszeri tünetek. Stroke II meningitis és encephalitis, intracranialis és spinalis daganatok I.


287

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 2 Sclerosis multiplex, Parkinson kór, epilepsia, meningitis és encephalitis, intracranialis és spinalis daganatok II.

Gyógyszerésztudományi Szak Oktató DR. PFUND ZOLTÁN


DR. PFUND ZOLTÁN


DR. PFUND ZOLTÁN

4 A pszichiátriai betegvizsgálat. Pszichózisok és neuró-

DR. TÉNYI TAMÁS

4 Neurotikus zavarok. Személyiségzavarok

DR. TÉNYI TAMÁS

5 Pszichoszomatika. Endogen pszichózisok

DR. TÉNYI TAMÁS

5 Organikus pszichiátria.

DR. TÉNYI TAMÁS

6 Addiktológia. Pszichiátriai terápiák.

DR. TÉNYI TAMÁS

6 Pszichofarmakológia a gyakorlatban.

DR. TÉNYI TAMÁS

7 A fül-orr-gégész működési területe. Vizsgáló eszkö-

DR. BAUER MIKLÓS

7 A középfül. A belső fül. A cochlea. A vestibularis

DR. BAUER MIKLÓS

8 Az orr. A külső orr. Az orrüreg. Az orrmelléküregek.

DR. BAUER MIKLÓS

8 A szájüreg. A nyelv. A lágyszájpad. A tonsilla

DR. BAUER MIKLÓS

9 A garat. Epi/nasopharynx. Mesopharynx.

DR. BAUER MIKLÓS

9 A gége. A trachea és a bronchusok. A nyelőcső.

DR. BAUER MIKLÓS

meningitis és encephalitis, intracranialis és spinalis daganatok I. meningitis és encephalitis, intracranialis és spinalis daganatok II. zisok általános elmélete

zök. A külső fül (a fülkagyló, külső hallójárat). rendszer.

palatinák. A nyálmirigyek. Hypopharynx.

10 Növekedés és fejlődés gyermekkorban.

DR. DECSI TAMÁS

10 Csecsemőtáplálás.

DR. DECSI TAMÁS

11 A bakteriális fertőzések ellátása a gyermekorvosi

DR. DECSI TAMÁS

11 Vírusfertőzések, védőoltások.

DR. DECSI TAMÁS

12 Exsiccatio, folyadékpótlás, orális rehidráció.

DR. DECSI TAMÁS

12 Lázcsillapítás, convulsio ellátása.

DR. DECSI TAMÁS

13 Családorvoslás sajátosságai, holisztikus szemlélet

DR. VÉGH MÁRIA

13 Családorvoslás sajátosságai, holisztikus szemlélet

DR. VÉGH MÁRIA

gyakorlatban.

érvényesülése I.

érvényesülése II.

288


Tantárgyleírások

8. szemeszter

Hét Téma Oktató 14 Orvos-gyógyszerész kapcsolata. Team munka. Szerep- DR. VÉGH MÁRIA játszás I. 14 Orvos-gyógyszerész kapcsolata. Team munka. Szerep- DR. VÉGH MÁRIA

játszás II.

Gyakorlatok Hét Téma 1 - A heti két–két óra előadáshoz heti egy óra klinikai betegbemutatás tartozik 12 13 Háziorvosi rendelő és személyzet megismerése 14 Gyógyszerész-beteg kapcsolat


289

Tanrend 2007/2008


SZAKMAI GYAKORLAT 3

OGSSG3

Tantárgyfelelős:


4 kredit ▪ szigorló ▪ csak tavasszal ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 0 + 320 + 0 = 320

Előfeltétel: OGGGT3 teljesített OGGGK3 teljesített Létszám: 0 – 50

Tematika A záróvizsga előtti gyakorlat első része, melyet a 9. félév előtt lehet megtenni. Az eddig tanultak gyógyszertári gyakorlatban való alkalmazásának tanulmányozása. A félév elfogadásának feltételei A gyógyszertári gyakorlat során készített jegyzőkönyvek beadása ill. az oktató gyógyszerész és a gyógyszertárvezető értékeléssel aláírt igazolása. Összesen a két hónap gyakorlati időt napi 8 órai munkaidővel kell letölteni. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Orvosi igazolással legfeljebb 5 munkanap hiányzás fogadható el. Több munkanap hiányzás esetén a gyakorlati időt be kell pótolni. Vizsgakérdések A jegyzőkönyvek és az oktatók által adott jegyek értékelése. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok fehér köpeny, védőcipő Gyakorlatok Hét Téma 1 Gyógyszerkészítés 1 Az oktató gyógyszerész felügyelet mellett ill. irányításával – naponta legalább

egy – egyedi magisztrális vény elkészítése (asszisztensi munka elvégzése is!)

1 Az oktató gyógyszerész felügyelet mellett ill. irányításával laborálás elvégzése 1 Alapanyagok impleálása, a napló szabályszerű vezetése 1 Az un. galenikumok ismerete, a gyógyszertári elkészítés lehetőségei

(pl. Ung. hydrophilic. nonionic.)

1 Az aszeptikus munkavégzés a gyógyszertárban 1 A Formulae Normales vényelőiratainak megismerése, minél több elkészítése

(pl. Supp. analg forte)

1 Gyógyszerellenőrzés 1 A beérkező gyógyszerek, kötszerek, stb. szabályszerű átvétele 1 A beérkezett alapanyagok vizsgálata 1 A laborált készítmények ellenőrzése (pl. 70%-os alkohol, Sirup. simplex) 1 Az alapanyagok nevezéktana, szabályos gyógyszerkönyvi teljes latin, magyar ill.

rövidített neve

1 Gyógyszergazdálkodás

290


Tantárgyleírások

8. szemeszter

Hét Téma 1 A selejt, a visszáru, káreset során való teendők 1 Gyógyszerexpediálás 1 A vény szabályossága, alaki hiányosságok esetében a teendők 1 A vény nélkül kapható készítmények (OTC) fogalma, ismeretek 1 A gyógyszertári szakirodalom ismerete


291

9. SZEMESZTER

Biofarmácia ..............................................................................OGGBFC ........294 Gyógyszerészi biotechnológia..................................................OGGGBT........296 Gyógyszerhatástan 3.................................................................OGGGH3 ........298 Gyógyszerügyi ismeretek 4. .....................................................OGGGI4..........303 Gyógyszerinterakciók és szakinformatika jelentősége a gyógyszerkutatásban..............................................................OGGGSG........308 Klinikai farmakológia...............................................................OGGKFA........310 Klinikai ismeretek 3 .................................................................OGGKI3..........312 Klinikai laboratóriumi vizsgálatok ...........................................OGGKLV........315 Gyógyszerstabilitás vizsgálatok fizikai-kémia alapjai..............OGGSTV ........317 Toxikológia ..............................................................................OGGTOX........319 Elsősegélynyújtás .....................................................................OGRELS.........321

Tanrend 2007/2008


BIOFARMÁCIA Tantárgyfelelős:

OGGBFC DR. DÉVAY ATTILA, intézetvezető egyetemi docens

2 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 0 + 0 +24 = 24

Előfeltétel: OGGGT4 teljesített OGGGH2 teljesített Létszám: 1 – 50

Tematika A tárgy oktatása során a hallgatók a gyógyszerkészítmények biogyógyszerészeti elméleti és gyakorlati ismereteivel, vizsgáló módszereivel, valamint a gyógyszerformák biohasznosulásának ismereteivel ismerkedhetnek meg. A félév elfogadásának feltételei a szemináriumi jegyzőkönyvek elfogadottsága elfogadott beszámolók Távolmaradás pótlásának lehetőségei A hallgatóknak minden foglalkozáson kötelező részt venni, a hiányzást orvosi igazolással igazolni kell, a feladatokat be kell pótolni. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Dévay Attila: Gyógyszerformák tervezésének biofarmáciai alapjai, egyetemi tankönyv, megjelenés alatt Magyar Gyógyszerkönyv, VII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986. Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002, 2005. Előadások Hét Téma 1 A biofarmáciai szemlélet kialakulása és jelentősége 2 A LADME(R) rendszer. Transzport folyamatok jelen-

Oktató DR. DÉVAY ATTILA DR. DÉVAY ATTILA

tősége, a fleszívódást befolyásoló tényezők

3 Farmakokinetikai modellek. Kompartment modellek és DR. DÉVAY ATTILA

egyéb megközelítések, Biofarmáciai osztályozási rendszer

4 Kioldódás-vizsgálat gyakorlata, kioldódási profilok és

DR. DÉVAY ATTILA

5 Hatóanyagok abszorpciója I.

DR. DÉVAY ATTILA

6 Hatóanyagok abszorpciója II.

DR. DÉVAY ATTILA

7 Disztribúciós folyamatok

DR. DÉVAY ATTILA

8 Metabolizmus, Kiválasztási folyamatok

DR. DÉVAY ATTILA

9 Biológiai hasznosíthatóság meghatározása és befolyá-

DR. DÉVAY ATTILA

értékelésük. A hatóanyag liberációja, a liberációt befolyásoló tényezők

soló tényezői, bioekvivalencia vizsgálata

10 Transzdermális hatóanyag-leadás

294

DR. DÉVAY ATTILA


Tantárgyleírások Hét Téma 11 Egyszeri és többszöri adagolás farmakokinetikája 12 Adagolási rend tervezése számítógépes szumiláció

9. szemeszter Oktató DR. DÉVAY ATTILA DR. DÉVAY ATTILA

alapján, Félévzáró konzultáció és beszámoló


295

Tanrend 2007/2008


GYÓGYSZERÉSZI BIOTECHNOLÓGIA Tantárgyfelelős:

OGGGBT PROF. DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár

2 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 0 + 0 + 24 = 24

Előfeltétel: OGAMB2 teljesített OGOIMM teljesített Létszám: 5 – 300

Tematika A biotherápiás szerek és biológiai alapú diagnosztikumok fejlesztésének és gyártásának tudományos és technikai hátterét képező biotechnológia alapjainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei Aktív részvétel az előadásokon. Maximum hiányzás: 3 alkalom. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs Vizsgakérdések írásbeli tesztvizsga az előadásokon elhangzott tananyag alapján. Ld.: http://www.immbio.hu A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok D. J. A. Crommelin: Pharmaceutical Biotechnology Szemináriumok Hét Téma 1 Bevezetés a molekuláris biotechnológiába I. (DNS, RNS, fehérje szintézis pro- és eukariótákban) 1 Bevezetés a molekuláris biotechnológiába II. (baktériumok, plazmidok, bakterio-

fágok)

2 Rekombináns DNS technikák I. (restrikciós enzimek, DNS módosító enzimek,

hibridizációs technikák)

2 Rekombináns DNS technikák II. (PCR, RT-PCR, Q-PCR) 3 Fehérjék szerkezete és vizsgálati módszereik (elektroforézis, Western-blot,

ELISA, kromatográfia).

3 Fehérje expressziós rendszerek, rekombináns fehérjék formulációja. 4 Szövettenyésztés alapfogalmak. 4 Immunizálás, az antitestre jellemző tulajdonságok, hybridóma technika, ellen-

anyag termelés, tisztítás, jelölés.

5 Fehérje és ellenanyag módosítás (mutagenezis, fúziós fehérjék, antitest humanizá-

lás,

5 Phage display, targeting. 6 Genomika (DNS microarray, SNP, antisense technológia). 6 Természetes és mesterséges RNS interferencia. 7 Génterápia (virális és nem virális géntranszfer technikák)

296


Tantárgyleírások

9. szemeszter

Hét Téma 7 Vakcinák (celluláris és humorális immunválasz, elő-attenuált, elölt szubunit vakcinák). 8 Genetikailag manipulált vakcinák, peptid vakcinák, DNS vakcinák. 8 Rekombináns hemopoetikus növekedési faktorok (G-CSF, GM-CSF, EPO, SCF,

thrombopoetin)

9 Rekombináns interferonok és interleukinek. Rekombináns thrombolitikus szerek;

rekombináns alvadási faktorok

9 Rekombináns inzulin, rekombináns növekedési hormon, rekombináns FSH 10 Monoklonális ellenanyag készítmények, humanizált ellenanyagok (Herceptin,

Abciximab, Daclizumab stb.)

10 Biotechnológia az antivirális és daganatellenes terápiákban. 11 Embrionális-, felnőtt őssejt technikák. 11 Biotechnológia a transzplantációban, primer sejtek immortalizálása,

transzdifferenciáció.

12 Genetikailag módosított állatok, kimérák. 12 Biotherápiás szerek nagyipari előállítása. Fermentáció, transzgén növények

a gyógyszergyártásban


297

Tanrend 2007/2008


GYÓGYSZERHATÁSTAN 3. Tantárgyfelelős:

OGGGH3 PROF. DR. BARTHÓ LORÁND, egyetemi tanár

4 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 24 + 0 + 24 = 48

Előfeltétel: OGGGH2 teljesített OGGGK4 teljesített OGGGT4 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A gyógyszerhatástan tárgya a gyógyszer-hatóanyagok csoportosítása elsősorban a kifejtett főhatás, illetve a befolyásolt szervrendszer és funkció alapján, valamint az egyes csoportok és azok fontosabb képviselőinek ismertetése a terápiás és mellékhatások, azok mechanizmusa, a fontosabb farmakokinetikai paraméterek, dozírozás, esetleges interakciók vonatkozásában. Kiemelten fontos célja a tantárgynak a farmakodinámia és farmakokinetika általános törvényszerűségeinek az ismertetése. Hangsúlyozandó, hogy a gyógyszerhatások és azok mechanizmusának megértéséhez elengedhetetlen az élettani alapok ismerete. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában leírtaknak megfelelően. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában leírtaknak megfelelően. Vizsgakérdések 1. A gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 2. Az agonista-receptor interakció jellemzése: koncentráció-okkupancia görbe, affinitás, dózis-hatás görbe, hatáserősség, hatékonyság 3. A jelátviteli folyamatok farmakológiai jelentősége 4. Kombinatív gyógyszerhatások. Tachyphylaxia és tolerancia 5. A gyógyszerek transzportmechanizmusai 6. A gyógyszerek felszívódása 7. A gyógyszerek eloszlása 8. A gyógyszerek metabolizmusa 9. A gyógyszerek kiürülése 10. A farmakokinetika alapfogalmainak definíciója, számítása és gyakorlati jelentősége: első- és nulladrendű kinetika, kompartmentek, biológiai hasznosíthatóság, megoszlási térfogat, clearance, abszorpciós és eliminációs felezési idő, egyensúlyi plazmakoncentráció, fenntartó és telítő dózis 11. Kolinergreceptor-agonisták. Kolinészteráz-gátlók 12. Muszkarinreceptor-antagonisták 13. Perifériás izomrelaxánsok. A vegetatív ganglionokra ható szerek 14. A katekolaminok bioszintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ható szerek 15. Adrenergreceptor-agonisták 16. Adrenergreceptor-antagonisták 298


Tantárgyleírások

9. szemeszter

17. Helyi érzéstelenítők 18. A kalciumcsatornák farmakológiája 19. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható szerek 20. Diuretikumok 21. Pozitív inotrop hatású és egyéb szerek a szívelégtelenség kezelésére 22. Antianginás szerek. Regionális keringésfokozók 23. Antihipertenzív szerek 24. Antiaritmiás szerek 25. Anxiolítikumok és szedatohipnotikumok 26. Antipszichotikumok 27. Antidepresszánsok 28. Központi idegrendszeri izgatók. Nootrop szerek 29. A degeneratív központi idegrendszeri betegségek kezelésére használt szerek 30. Általános érzéstelenítők 31. Antiepileptikumok 32. Az alkoholok farmakológiája 33. Opioid analgetikumok: ópium, morfin, kodein 34. Opioid analgetikumok: félszintetikus és szintetikus szerek (antagonisták is) 35. Nem-szteroid gyulladásgátló szerek: szalicilátok, paracetamol 36. Nem-szteroid gyulladásgátló szerek a szalicilátok és a paracetamol kivételével 37. A köszvény kezelésére használt szerek. Adjuváns analgetikumok. Centrális

izomrelaxánsok.

38. A gyógyszerabúzus alapfogalmai. Abúzus-szerek: psychotomimetikumok, nikotin 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.

és dohányzás, cannabis, gőzök és gázok A hiperlipoproteinémiák kezelésére használt szerek A hemosztázisra ható szerek A vérképzésre ható szerek Hisztamin, H1- és H2-receptor-antagonisták Szerotonin, szerotoninreceptor-agonisták és -antagonisták Az ejkozanoidok farmakológiája. Simaizomgörcs-oldók. A simaizomra (beleértve a méhizomzatot is) ható egyéb szerek Az asthma bronchiale kezelésére használt szerek Az allergiás rhinitis kezelésére használt szerek, köhögéscsillapítók, köptetők, nyákoldók A peptikus fekély kezelésére használt szerek Hánytatók, hányáscsillapítók, prokinetikus szerek, májműködésre ható szerek, enzimpótlók Hashajtók, obstipánsok, a gyulladásos bélbetegségek kezelésére használt szerek Kortikoszteroidok Ösztrogének, antiösztrogének, progesztogének, antiprogesztogének Hormonális fogamzásgátlók Androgének, anabolikus szteroidok, antiandrogének


299

Tanrend 2007/2008


54. Pajzsmirigyhormonok és antitireoid szerek 55. A hipotalamusz és hipofízis hormonjai 56. Inzulin, orális antidiabetikumok. Glukagon 57. Parathormon, kalcitonin és D-vitamin, az osteoporosis gyógyszeres kezelése 58. Szulfonamidok és trimethoprim. Fluorokinolonok 59. Béta-laktám antibiotikumok. Vancomycin 60. Makrolid antibiotikumok, tetraciklinek, chloramphenicol, clindamycin 61. Aminoglikozidok. Metronidazol 62. Antituberkulotikumok. Lepraellenes szerek 63. Gombaellenes szerek 64. Vírusellenes szerek 65. Protozoonellenes szerek 66. Féregellenes szerek 67. Fertőtlenítők 68. Daganatellenes szerek: alkilező szerek, antimetabolitok 69. Daganatellenes szerek: növényi ágensek, antibiotikumok, hormonális ágensek, bio-

lógiai terápia

70. Immunszuppresszánsok és immunmodulátorok. A rheumatoid arthritis kezelésére

használt szerek

71. A gyógyszerek hatásait befolyásoló tényezők 72. Gyógyszermellékhatások 73. Gyógyszerinterakciók 74. A gyógyszerfejlesztés folyamata 75. A farmakogenomika alapjai 76. A terhesség farmakológiai aspektusai

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet által kiadott „Általános farmakológia” (2003) jegyzet Ajánlott könyvek: Farmakológia, szerkesztette Fürst Zsuzsanna, Medicina Könyvkiadó, 2001. Humán farmakológia, 2. kiadás, szerkesztette Vizi E. Szilveszter, Medicina Könyvkiadó, 2002. Rang, Dale, Ritter, Moore: Pharmacology, 5th Edition, Elsevier Churchill Livingstone, 2003. Katzung: Basic and clinical pharmacology, 9th Edition, Lange Medical Books McGraw – Hill, 2004. Előadások Hét Téma 1 Ciklooxigenáz-gátló szerek I. 1 Ciklooxigenáz-gátló szerek II.

300

Oktató DR. PETHŐ GÁBOR DR. PETHŐ GÁBOR


Tantárgyleírások Hét Téma 2 Ciklooxigenáz-gátló szerek III.

9. szemeszter Oktató DR. PETHŐ GÁBOR

2 A rheumatoid arthritis és a köszvény kezelésére hasz-

DR. PETHŐ GÁBOR

3 Centrális izomrelaxánsok

DR. PETHŐ GÁBOR

3 Kortikoszteroidok I.

DR. PETHŐ GÁBOR

4 Kortikoszteroidok II.

DR. PETHŐ GÁBOR

4 Kortikoszteroidok III.

DR. PETHŐ GÁBOR

5 Ösztrogének, antiösztrogének I.

DR. PETHŐ GÁBOR

5 Ösztrogének, antiösztrogének II.

DR. PETHŐ GÁBOR

6 Progesztogének, antiprogesztogének

DR. PETHŐ GÁBOR

6 Hormonális fogamzásgátlók

DR. PETHŐ GÁBOR

7 Androgének, anabolikus szteroidok, antiandrogének I.

DR. PETHŐ GÁBOR

nált szerek

7 Androgének, anabolikus szteroidok, antiandrogének II. DR. PETHŐ GÁBOR 8 A hipotalamusz és hipofízis hormonjai I.

DR. PETHŐ GÁBOR

8 A hipotalamusz és hipofízis hormonjai II.

DR. PETHŐ GÁBOR

9 Inzulin, glukagon, orális antidiabetikumok I.

DR. PETHŐ GÁBOR

9 Inzulin, glukagon, orális antidiabetikumok II.

DR. PETHŐ GÁBOR

10 Inzulin, glukagon, orális antidiabetikumok III.

DR. PETHŐ GÁBOR

10 A farmakogenomika alapjai

DR. PETHŐ GÁBOR

11 Daganatellenes szerek I.

DR. PETHŐ GÁBOR

11 Daganatellenes szerek II.

DR. PETHŐ GÁBOR

12 Daganatellenes szerek III.

DR. PETHŐ GÁBOR

12 Daganatellenes szerek IV.

DR. PETHŐ GÁBOR

Szemináriumok Hét Téma 1 Az antimikrobiális kemoterápia alapelvei. Szulfonamidok és trimethoprim 2 Fluorokinolonok, béta-laktám antibiotikumok, vancomycin 3 Makrolid antibiotikumok, tetraciklinek, chloramphenicol, clindamycin 4 Aminoglikozidok, metronidazol 5 Antituberkulotikumok, lepraellenes szerek 6 Vírusellenes szerek 7 Gombaellenes szerek 8 Protozoon-ellenes szerek 9 Féregellenes szerek


301

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 10 Pajzsmirigy-hormonok és antitireoid szerek 11 Parathormon, kalcitonin és D-vitamin. Az osteoporosis gyógyszeres kezelése 12 Immunszuppresszánsok és immunmodulátorok

302


Tantárgyleírások

9. szemeszter

GYÓGYSZERÜGYI ISMERETEK 4. Tantárgyfelelős: 4 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 24 + 24 + 0 = 48

OGGGI4 PROF. DR. BOTZ LAJOS, intézetvezető Előfeltétel: OGGGI3 teljesített Létszám: 5 – 50

Tematika A félév anyaga elsősorban a gyógyszerellátás működését és szabályozását és a gyakorlati gyógyszerészeti szakismereteket foglalja össze, mutatja be. A gyógyszerterápia gyakorlati szintetizáló ismeretén túl a gyógyszerészi gondozás legfontosabb területeit is megismerik. A kapcsolódó szakinformatikai ismeretek oktatásával a szakszerű tájékozódásra és a gyógyszerészeti szakinformatikai feladatok elvégzésére történő felkészítésre kerül sor. Általános alapozó elméleti tárgyak ismerete előnyös. A tantárgy alapvető feladata a hallgatók gyógyszerügyi ismereteinek kiterjesztése, annak érdekében, hogy a gyógyszerellátás területén gyakorlati jelentőségű, átfogó és szintetizáló ismereteket szerezzenek. A tantárgy célja a hallgatók érdeklődésének felkeltése a gyógyszerészi hivatás gyakorlása iránt. A félév elfogadásának feltételei Számonkérés: kollokvium: írásbeli szigorlat: szóbeli félévközi számonkérés: írásbeli A félév elfogadásának kritériumai: részvétel az órák legalább 70%-án. sikeres vizsga. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlásra egyéni megebszélés, egyeztetés alapján van lehetőség Vizsgakérdések Szigorlati tételek: Gyógyszerügyi ismeretekből Az ötvenégy tétel közül a vizsgán három tételt kell kidolgozni, majd ismertetni. 1. A magyar egészségügy szervezeti felépítése. 2. A hazai gyógyszerellátási rendszer felépítése és szabályozása. 3. Társadalombiztosítási rendszerek. 4. A hazai egészségügyi ellátás és a gyógyszerellátás jogszabályi alapjai, felépítése. 5. Közforgalmú, fiók, kézi és intézeti gyógyszertárak feladatai és létesítésének feltételei. 6. A közforgalmú gyógyszertárak működésének személyi és tárgyi feltételei, szakmai ügyviteli munkái, szolgáltatási rendje. 7. Intézeti gyógyszertárak működésének személyi és tárgyi feltételei, működésének jellemzése. 8. Gyógyszerkönyvek és szabványos vényminta-gyűjtemények történeti kialakulása és szerepük a gyógyszerészetben. 9. A gyógyszerek forgalomba hozatalával kapcsolatos tevékenységek ismertetése. A törzskönyvezés jelentősége, tartalma. 10. Az Európai Unió törzskönyvezési rendszere, követelményei. Általános Orvostudományi Kar

303

Tanrend 2007/2008


11. A farmakon gyógyszerré válásának történeti fejlődése, farmakológiai hatások és te-

rápiás alkalmazás (hatásosság, hatékonyság, terápiás érték, terápiás indikáció).

12. A gyógyszerellátás szervezési és minőségbiztosítási szempontjai és szabályai.

13. 14.

15. 16. 17. 18. 19.

20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

304

Gyógyszer és gyógyszerellátás minőséggel kapcsolatos fogalmai, kötöttségei. Gyógytermékek és egyéb „gyógyszerhez” hasonló termékek engedélyezése, forgalmazása. Az ÁNTSZ hatásköre, szervezeti felépítése, intézményeinek rendszere. Állatgyógyászat és humán gyógyászat kapcsolatának gyógyszerészeti vonatkozásai. Az egészségügy és gyógyszerészet nemzetközi szervezetei (WHO, FIP, Eufeps, Europharm Forum, stb.), nemzetközi egészségügyi szervezetek szerepe és jelentősége. A gyógyszerek rendelésének és expediálásának szabályai. A kábítószer fogalma, rendelésének és expediálásának szabályai. Az Egységes Kábítószer Egyezmény. Szakmai irányelvek, protokollok, szakmai kompetenciák értelmezése, tartalmi és jogi különbözőségei. Betegjogok gyógyszerügyi vonatkozásai. Fogyasztóvédelem és gyógyszerügyi vonatkozásai. Gyógyszerkészítmények, gyógyszerhatóanyagok minőségi problémáival kapcsolatos gyógyszerészi feladatok. Gyógyszertárakban forgalmazott különböző termékcsoportokkal kapcsolatos forgalmazási engedélyek (OGYI, OÉTI, GYNKI, stb.). Iparjogvédelem és szerzői jog gyógyszerügyi vonatkozásai. Gyógyszerek (hatóanyagok) szabadalmaztatási eljárásai és jogi keretei. A gyógyszerüggyel kapcsolatos országos intézetek és feladataik. Hazai állategészségügy és szervezete. Farmakoökonómia alapelvei, célja, módszertana, főbb metodikái. Egészséggazdaságtan. Életminőség vizsgálatok. Gyógyszerár kialakulása, elemei. Gyógyszerkiadásokat jellemző adatok. Hazai gyógyszertámogatási rendszer. Gyógyszer-támogatási kiadások korlátozásának módszerei. Gyógyszer és gyógyszertári marketing. Betegegyüttműködés (compliance). Gyógyszertárak gazdasági működését meghatározó jogszabályi előírások (árrés, támogatási ár, elszámolás, stb.). Az egészségügy és gyógyszerellátás mint piac működésének jellemzői. Hazai és nemzetközi egészségügyi és gyógyszerfelhasználási arányok, tendenciák. Öngyógyítás és öngyógyszerezés (területei, szempontjai, gyógyszerészeti vonatkozásai). Gyógyszerészi gondozás kialakulása, szerepe és kompetenciái. Gyógyszerészi gondozás főbb szakterületei, tartalmi elemei. Gyógyszerválasztás motivációi. Gyógyszer választást befolyásoló technikák. Gyógyszerfejlesztési és felhasználási trendek. Gyógyszerészi gondozás a fájdalomcsillapítás és banális (megfázás, hányinger, hányás, hasmenés) megbetegedések gyógykezelésekor. Gyógyszerészi gondozás a nem bakteriális eredetű légúti megbetegedéseknél. Pécsi Tudományegyetem

Tantárgyleírások

9. szemeszter

37. Gyógyszerészi gondozás a cukorbetegek gyógykezelésekor. 38. Gyógyszerészi gondozás a hipertóniás betegek gyógykezelésekor. 39. Gyógyszerészi gondozás speciális szempontjai (terhesség, szoptatás, gyermekkor, 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55.

időskor, stb.). Citosztatikus terápia gyógyszerészeti vonatkozásai. Infektológia gyógyszerészeti szempontjai, gyógyszerészi gondozási vonatkozásai. Táplálásterápia gyógyszerészeti vonatkozásai (per os és parenterális táplálás). Gyógyszermellékhatások értelmezése, kategorizálása, bejelentési rendszere. A gyógyszerész szerepe és feladatai az egészségmegőrzésben. Az egészségnevelés módszertana. Gyógyszerismertetés. A gyógyszerfelhasználás szakmai elemzése (gyógyszerutilizáció), metodikái (DDD, ATC, stb.). Kórházi és klinikai gyógyszerészet szakmai feladatai. Intézeti gyógyszerellátási metodikák. Formulária menedzsment. Bizonyítékokon alapuló orvoslás és gyógyszerészet. Bizonyítékokon alapuló gyógyszerértékelés. Objektív gyógyszerértékelés paramétereinek (NNT, NNH, OR, RRR, ARR), képzése, jelentésük. Gyógyszerértékelés szakmai alapokon és gazdasági irányultsággal (döntési fa, SOJA, stb.). Gyógyszerek összehasonlító elemzése, helyettesítések alapjai, egyenértékűségi követelmények. Gyógyszerek helyettesítése expediáláskor. Optimalizált gyógyszerválasztás és használat kialakulása, tartalmi elemei, indokoltsága. Gyógyszerek reklámozása, szakmai promóciója, promóciós anyagok értékelésének alapjai. Gyógyszerészi kommunikáció alapelvei. Beteg és fogyasztói magatartástípusok. Egészségügyi és informatikai programok jellemzése, gyógyszerészeti követelmények meghatározása.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: Előadások, szemináriumok, gyakorlatok kiadott írásos anyagai (http://dynamic.aok.pte.hu/intranet/tananyagok_lista.lasso?fi2=50) Vincze Zoltán (szerk.): Gyógyszerügyi szervezéstan, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004. Vincze Zoltán, Kaló Zoltán, Bodrogi József: Bevezetés a farmakoökonómiába, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001. Soós Gyöngyvér (szerk.): Gyógyszerészi gondozás, MGYT, Budapest, 2004. Kosztolányi György – Decsi Tamás: A bizonyítékon alapuló orvoslás tankönyve, PTE OEC Nyomda, Pécs, 2002.


305

Tanrend 2007/2008


Ajánlott irodalom: Dinya Elek (szerk.): Humán gyógyszerfejlesztés, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. Gulácsi László (szerk.): Egészség-gazdaságtan, Medicina Könykiadó Rt., Budapest, 2005. Regdon Géza: Gyógyszerészet története és gyógyszerészeti alapismeretek, Egyetemi jegyzet, Szeged, 1992. Dr. Hajdú József (szerk.): Gyógyszerészi jogi alapismeretek, Egyetemi Jegyzet, Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, 1999. Kornai János: Az egészségügy reformjáról, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1998. Szabóné Streit Mária: Gyógyszermarketing, Medicina, Budapest, 1999. Oroszi Sándor: A makroökonómia alapvető elméletei, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1992. Dr. Kékes Ede, Dr. Surján György, Dr. Balkányi László, Dr. Kozmann György: Egészségügyi informatika, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000. Előadások Hét Téma Oktató 1 A magyar egészségügy és szervezete. A gyógyszerpiac PROF. DR. BOTZ LAJOS és jog. Gyógyszerellátás jogszabályi alapjai. 2 Gyógyszerészeti ismeretek a gyógyszertörvény alap-


3 A gyógyszerár-támogatás hazai rendszere, jogszabályi


ján. A haza gyógyszerellátás rendszere. alapjai

4 Gyógyszerellátási rendszerek működése. A gyógyszer- PROF. DR. BOTZ LAJOS

ellátás nemzetközi különbözőségei. Intézeti, kórházi, klinikai gyógyszerészet. Formuláriák szerepe, jelentősége.

5 Gyógyszerészi gondozás szakterületei. A táplálásterá-

SZABÓNÉ DR. SCHIRM SZILVIA

6 Gyógyszerészi gondozás szakterületei. Anyagcsere-


7 Gyógyszerészi gondozás szakterületei. A metabolikus


8 Gyógyszerészeti adatbázisok. Informatika az egész-

NYAKA BERNADETT

9 Gyógyszerválasztás motivációi. Gyógyszer választást

SZÜCS FERENC

pia alapismeretei, gyógyszerészeti vonatkozásai. A citosztatikus keverékinfúziók. Infúziós terápia speciális gyógyszerészeti ismeretei triász, avagy egy új betegség felfedezése. A cukorbetegek gondozásának eszközei szindróma: hipertónia, dyslipidemia, elhízás ségügyben és a gyógyszerellátásban.

befolyásoló technikák. Gyógyszerfejlesztési és felhasználási trendek. Gyógyszerutilizációs vizsgálatok

306


Tantárgyleírások

9. szemeszter

Hét Téma Oktató PROF. DR. BOTZ LAJOS 10 Gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatos problémák gyógyszerészeti menedzselése (gyógyszermellékhatások és kölcsönhatások, nem várt gyógyszerhatások, gyógyszerezési hibák). Individuális gyógyszeradagolás metodikáinak elemzése, gyógyszerek helyettesíthetőségének gyakorlati alkalmazása 11 Gyógyszerészi gondozás nemzetközi és hazai proto-


kolljai. Gyógyszerészi kompetenciák. Egészségügyi ellátás, kiadás és gyógyszerfelhasználás nemzetközi tendenciái, azok értelmezése.

12 Betegjogok gyógyszerügyi vonatkozásai. Egészségügy PROF. DR. BOTZ LAJOS

és gyógyszerészet nemzetközi és hazai szervezetei.

Gyakorlatok Hét Téma 1 Gyógyszerellátás hazai rendszere és szabályozása. Gyógyszerellátás szakhatósági felügyelete és minőségbiztosítása. Állategészségügy és szervezetei, állatgyógyászati készítmények engedélyezése, forgalmazása. 2 Beteg és fogyasztói magatartástípus vizsgálati metodikák. Kábítószerek,

pszichotróp szerek: gyógyszerészi feladatok, jogszabályi kötelmek.

3 Gyógyszerek támogatásának megadása, jelzése a vényeken és azok gyógyszertári

elszámolása.

4 Gyógyszerészi gondozás: infektológia és antibiotikum terápia gyógyszerészeti

vonatkozásai

5 Per os és parenterális táplálás és ezzel kapcsolatos gyógyszerészeti számítások.

Infúziós terápiával kapcsolatos gyógyszerészeti számítások

6 Az előadás anyagához kapcsolódó téma feldolgozása 7 Az előadás anyagához kapcsolódó téma feldolgozása 8 Gyógyszerészeti szakinformatika gyakorlat 1: Gyógyszertári gyógyszerkiadás. 9 Gyógyszerészeti szakinformatika gyakorlat 2: Gyógyszertári laborálás és vényké-

szítés

10 Gyógyszerészeti szakinformatika gyakorlat 3: Gyógyszertári üzemviteli elszámo-

lások.

11 Gyógyszerészeti szakinformatika gyakorlat 4: Intézeti gyógyszertári informatika 12 Gyógyszerészeti szakinformatikai gyakorlat 5: Gyakorlati feladatok egyéni teljesí-

tése


307

Tanrend 2007/2008


GYÓGYSZERINTERAKCIÓK ÉS SZAKINFORMATIKA JELENTŐSÉGE A GYÓGYSZERKUTATÁSBAN OGGGSG Tantárgyfelelős:

PROF. DR. BOTZ LAJOS, intézetvezető


Előfeltétel: OGGGI3 teljesített OGGGH2 teljesített Létszám: 5 – 50

Tematika A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a gyógyszerészeti szakmai információs adatbázisok és az új kommunikációs lehetőségek használatával, azok kritikai értékelésével; a gyógyszerellátás (gyógyszertár, kórház) területén alkalmazott gyakorlati szakmai és gyógyszergazdálkodási programokkal. A szakmai kommunikáció területén alkalmazott eljárásokkal (telemedicina, internetes gyógyszertár, stb.) kapcsolatban is bővülnek az ismereteik. Tájékoztatást kapnak az új információs források etikai és jogi vonatkozásairól, a minőségi és hiteles információ megítéléséről. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgy alapvető feladata a hallgatók gyógyszerellátással kapcsolatos szakinformatikai ismereteinek megalapozása, ill. bővítése. Kiemelt cél, hogy a hallgatóság korszerű, kritikus és mérvadó szemlélettel rendelkezzen a szakmai információs kommunikációról, adatbázisok használatáról, a tömegesen terjedő internetes egészségügyi portálok tartalomszolgáltatásáról. Az információs kihívások gyógyszerészetet érintő új területeiről is alapvető fontosságú, gyakorlati hasznú tájékozottságra tesznek szert. A félév elfogadásának feltételei Részvétel az órák legalább 70 százalékán. Sikeres beszámoló. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlásra egyéni megbeszélés, egyeztetés alapján van lehetőség. Vizsgakérdések – A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: Az előadások és szemináriumok anyaga. Dr. Kékes Ede, Dr. Surján György, Dr. Balkányi László, Dr. Kozmann György: Egészségügyi informatika, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000. Előadások Hét Téma 1 Gyógyszerészeti szakinformatika területei.


2 Információelérés, adatbázisok. Internet-technológia és


3 Internetes keresési módszerek, keresőmotorok haszná-

SOMOSKEÖY SZABOLCS

4 Inter-, intranetes beteg- és szakembertájékoztatás,

SOMOSKEÖY SZABOLCS

gyógyszerügyi vonatkozásai.

lata. Virtuális szakmai fórumok, gyógyszerészeti és egészségügyi jelentőségük. egészségnevelés, telemedicina, telepharmacy.

308


Tantárgyleírások

9. szemeszter

Hét Téma Oktató 5 A gyógyszerészeti informatika kapcsolódása az egész- PROF. DR. BOTZ LAJOS ségügyi informatikához, fejlődési trendjei; kihívások. Gyógyszerinformációk inter- és intranetes elérése, szakmai értékelése. Integrált egészségügyi informatikai rendszerek felépítése, jellemzői 6 Gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatások figyelembevé-

PROF. DR. BOTZ LAJOS, NYAKA BERNADETT

7 Gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatásai, prevenciója,

NYAKA BERNADETT

8 Informatikai rendszergazdák szerepe a gyógyszertári

REZES GÁBOR

9 Gyógyszerészeti programok I.: gyógyszertári szakin-

REZES GÁBOR,

10 Gyógyszerészeti programok II.: gyógyszertári szakin-

REZES GÁBOR,

11 Gyógyszerészeti programok III.: gyógyszertári szakin-

REZES GÁBOR,

telének realitásai, informatikai szűrésük lehetőségei I. Célzott gyógyszerinformáció keresés, értékelés. informatikai szűrésük lehetőségei II. munkában.

formatikai programok jellemzői, felépítése; gyógyszer- NYAKA BERNADETT tári szakinformatikai programok gyógyszertári munkafolyamatok követésére (laborálás, kiszerelés, magisztrális gyógyszerkészítés). formatikai programok gyógyszertári munkafolyamatok NYAKA BERNADETT követésére (expediálás). Gyógyszerészeti szakinformatikai programok szakmai felületeinek alkalmazása a gyógyszerelés javítására (veszélyeztetett betegszűrés, gyógyszerkölcsönhatások szűrése). formatikai programok gyógyszertári munkafolyamatok SZŰCS FERENC követésére (gazdálkodás, vényelszámolás). Kórházi gyógyszertári szakinformatikai programok.

12 Gyógyszerészeti programok IV.: gyógyszertári szakin- PROF. DR. BOTZ LAJOS

formatikai programok gyógyszertári munkafolyamatok követésére (betegbiztosítóval történő elszámolás, validált informatikai dokumentáció).


309

Tanrend 2007/2008


KLINIKAI FARMAKOLÓGIA Tantárgyfelelős:

OGGKFA DR. PINTÉR ERIKA, egyetemi docens


Előfeltétel: OGGGH2 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A hallgatók az egy féléves tárgy 24 előadásának keretén belül megismerkednek a következő klinikai farmakológiai fogalmakkal, tárgykörökkel: a gyógyszerkutatás története, racionális gyógyszertervezés, preklinikai fejlesztés, klinikai vizsgálatok: I.–II.– III.–IV. Fázis, Good Clinical Practice, meta-analízis, farmakokinetikai alapfogalmak, számítások és alkalmazásuk a klinikai farmakológiai gyakorlatban, biológiai hasznosíthatóság. A klinikai farmakológiai vizsgálatok gyakorlati aspektusai. A keringési, gasztrointesztinális, hematológiai, daganatos, gyulladásos és immunbetegségek farmakoterápiája. A félév elfogadásának feltételei Maximális megengedett hiányzás 6 óra. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs lehetőség. Vizsgakérdések Írásbeli vizsga a tárgy anyagából. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: Általános farmakológia. Gyógyszerrendeléstan. Egyetemi jegyzet, PTE–ÁOK, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet. 2003. (Szerk. Pethő G., Szolcsányi J. és Barthó L.) Ajánlott irodalom: Farmakológia. Medicina. 2001. (Szerk. Fürst Zsuzsanna) Klinikai farmakológia a gyakorlatban. Springer 2003, (Szerk. Gachályi B., Lakner G., Borvendég J.) Előadások Hét Téma 1 A gyógyszerkutatás története

310

Oktató DR. PINTÉR ERIKA

1 A gyógyszerkutatás története

DR. PINTÉR ERIKA

2 Racionális gyógyszertervezés, preklinikai fejlesztés

DR. PINTÉR ERIKA

2 Racionális gyógyszertervezés, preklinikai fejlesztés

DR. PINTÉR ERIKA

3 Biztonsági vizsgálatok a gyógyszerfejlesztés során

DR. GREGUS ZOLTÁN

3 Biztonsági vizsgálatok a gyógyszerfejlesztés során

DR. GREGUS ZOLTÁN

4 A humán vizsgálatok háttere

DR. HELYES ZSUZSANNA

4 Vizsgálati típusok jellemzése


5 A fázisvizsgálatok feladata, típusai, jellegzetességei

DR. PINTÉR ERIKA

5 A bioekvivalencia vizsgálata

DR. PINTÉR ERIKA


Tantárgyleírások Hét Téma 6 Szerepkörök a klinikai farmakológiai vizsgálatokban

9. szemeszter Oktató PROF. DR. MÓZSIK GYULA

6 Vizsgálatszervezési és végrehajtási technikák

PROF. DR. MÓZSIK GYULA

7 A klinikai farmakológiai vizsgálatok dokumentációja


7 A klinikai farmakológiai vizsgálatok dokumentációja


8 A gyógyszerfejlesztés helyes gyakorlata


8 GMP, GLP, GCP


9 A bizonyítékokon alapuló orvoslás gyakorlata


9 Kardiológiai betegségek farmakoterápiája


10 Hematológiai betegségek farmakoterápiája

DR. DÁVID MARIANNA

10 Hematológiai betegségek farmakoterápiája

DR. DÁVID MARIANNA

11 Gasztrointestinális betegségek farmakoterápiája

PROF. DR. HUNYADY BÉLA

11 Gasztrointesztinális betegségek farmakoterápiája

PROF. DR. HUNYADY BÉLA

12 Endokrin betegségek farmakoterápiája

DR. MEZŐSI EMESE

12 Anyagcsere betegségek farmakoterápiája

DR. BAJNOK LÁSZLÓ


311

Tanrend 2007/2008


KLINIKAI ISMERETEK 3 Tantárgyfelelős:



Előfeltétel: OGGKI2 teljesített Létszám: 5 – 40

Tematika A tantárgy feladata a a klinikai diszciplinák legalapvetőbb ismeretanyagának átadása a gyógyszerészhallgatók számára. Az igen alacsony összóraszám csak a legfontosabb kórképek klinikumának ismertetését teszi lehetővé olyan aspektusból, amelyik elsősorban a gyógyszeres terápia lehetőségeire koncentrál. Fontos célja a kurzusnak a gyógyszerhatástan alaposabb elsajátításának elősegítése, a gyógyszerhatások klinikai szempontjainak kiemelésével. A félév elfogadásának feltételei TVSz szerint. A vizsgákon számonkért anyagot elsősorban az előadásokon elhangzó ismeretek képezik. A számonkérés írásban történik. Távolmaradás pótlásának lehetőségei – Vizsgakérdések – A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ajánlott irodalom: Klinikai alapismeretek fogorvos- és gyógyszerészhallgatóknak. Szerkesztette Boda Zoltán, Bakó Gyula, Medicina Könyvkiadó, 2001. További irodalmat az egyes klinikai tárgyak előadói fognak ajánlani. Előadások Hét Téma 1 Terhességi időszámítás, terhességi diagnosztika, az uterus növekedése terhesség alatt. A magzat méhen belüli elhelyezkedése, annak diagnosztikája.

Oktató DR. CSERMELY TAMÁS

1 Terhestanácsadás. Magzatvízvizsgálat, genetikai ta-

DR. CSERMELY TAMÁS

1 Ultrahang vizsgálatok a terhesség során. A magzat

DR. CSERMELY TAMÁS

2 Spontán szövödménymentes szülés

DR. CSERMELY TAMÁS

2 Fekvési, tartási, forgási és beilleszkedési rendellenes-

DR. CSERMELY TAMÁS

nácsadás.

méhen belüli állapotának megítélésére szolgáló vizsgálóeljárások.

ségek. Szövődményes szülés: medencevégű fekvés, vacuum, forceps, sectio Caesara.

2 Terhességi kórképek: hyperemesis gravidarum vetélés, DR. CSERMELY TAMÁS

fenyegető koraszülés, preeclampsia, diabetes és terhesség, placenta praevia, abruptio placentae, i.e. burokrepedés

312


Tantárgyleírások Hét Téma 3 Terhességmegszakítás – fogamzásgátlás.

9. szemeszter Oktató DR. CSERMELY TAMÁS

3 Nőgyógyászati gyulladások. Sterilitás kivizsgálása és

DR. CSERMELY TAMÁS

3 Rákszürés, nögyógyászati daganatos megbetegedések

DR. CSERMELY TAMÁS

4 Szembetegek vizsgálata. (A látószerv funkcionális

DR. GAÁL VALÉRIA

4 Chronicus szemészeti betegségek (Glaucoma,

DR. GAÁL VALÉRIA

4 Acut szemészeti betegségek. (Tünettan, alapvető vizs-

DR. GAÁL VALÉRIA

5 Gyermekkori szembetegségek.

DR. GAÁL VALÉRIA

5 Általános betegségek szemészeti tünetei és

DR. GAÁL VALÉRIA

5 Szemészeti traumatológia és intraoculá-ris daganatok.

DR. GAÁL VALÉRIA

6 Prevenciós alapelvek.

DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ

6 Konzerváló fogászat gyógyszerészeti vonatkozásai.


6 Fogpótlástani alapelvek


7 Szájsebészeti kezelések gyógyszerészeti vonatkozásai


7 Fogágybetegségek.


7 Fájdalom a fogászati gyakorlatban.


8 A vizelet tárolási és ürítési zavarainak gyógyszerei.

DR. PYTEL ÁKOS

8 Uro-onkológiai betegségek gyógyszeres kezelése.

DR. HÜBLER JÁNOS

8 Antibiotikumok az urológiában.

DR. SOMOGYI LÁSZLÓ

9 Az erectilis dysfunctio gyógyszeres kezelése.

DR. SZÁNTÓ ÁRPÁD

kezelése.

(méhnyak- és méhtestrák, petefészek daganat). A méh jóindulatú daganata (myoma). anatómiája, funkcionális és morfológiai vizsgálati módszerek.)

cataracta, korhoz kötött macula degeneráció – tünettan, alapvető vizsgálatok, leletek értelmezése, therápia.) gálatok, a leletek értelmezése, therápia.)

neuroophthalmologia.

9 Gyógyászati segédeszközök az urológiai gyakorlatban. DR. VILLÁNYI KINGA 9 Urológiai köves betegségek klinikuma és gyógyszerei.

DR. SZÉKELY JÓZSEF

10 Bevezetés a bőrgyógyászatba (bőr felépítése, funkciói,

DR. HORVÁTH GÁBOR

10 Baktériumok okozta bőrfertőzések (pyodermák,

DR. CSETE BÉLA

10 Vírusos és gombás bőrfertőzések (herpes-, humán

DR. CSETE BÉLA

primer és szekunder elemi jelenségek) erysipelas, Lyme kór)

papillóma vírusfertőzések, sarjadzó és fonalas gombás bőr-, haj- és körömfertőzések)


313

Tanrend 2007/2008


Hét Téma Oktató 11 Allergiás bőrbetegségek, gyógyszer-kiütések (urticaria, DR. CSETE BÉLA prurigo) 11 Hólyagos bőrbetegségek (pemphigus vulgaris, bullosus DR. HORVÁTH GÁBOR

pemphigoid, DHD)

11 Papulosquamosus kórképek (psoriasis vulgaris, lichen

DR. HORVÁTH GÁBOR

12 Naevusok és bőrdaganatok (melanoma malignum,

DR. CSETE BÉLA

12 Ekcemás és seborrheás kórképek (atopiás/seborrheás

DR. HORVÁTH GÁBOR

12 Autoimmun bőrbetegségek, bőrgyó-gyászati terápia

DR. CSETE BÉLA

ruber planus)

basalioma/spinalioma)

dermatitis, acne, rosacea)

(CDLE, sclerodermák, dermatomyositis)

13 Porckárosodás kezelésének farmakológiai befolyásolá- DR. HALMAI VILMOS

sa, porcpótlás lehetőségei.

13 Gyógyszeres terápia szempontjából fontosabb ortopé-

DR. HALMAI VILMOS


DR. HALMAI VILMOS


DR. HALMAI VILMOS


DR. HALMAI VILMOS

14 Ortopédiai endoprotetika által támasztott speciális

DR. HALMAI VILMOS

diai kórképek. diai kórképek. diai kórképek. diai kórképek.

szempontok ezen betegcsoport gyógyszeres ellátásában.

314


Tantárgyleírások

9. szemeszter

KLINIKAI LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK Tantárgyfelelős:

OGGKLV

DR. KŐSZEGI TAMÁS, egyetemi docens


Előfeltétel: OGOIMM teljesített OGOKOR teljesített OGGKI2 teljesített Létszám: 5 – korlátlan

Tematika A Klinikai Laboratóriumi Vizsgálatok tantárgy, mely kémiai, biokémiai, élettani ismeretekre épül, segít eligazodni a vizsgálatok sokféleségében, a vizsgálati eredmények értelmezésében és molekuláris szemléletet nyújt. A tananyag magába foglalja a kémiai, biokémiai, immunkémiai, hematológiai, véralvadási, toxikológiai és molekuláris genetikai laboratóriumi analízisek alkalmazási területeit és módszertani alapjait. A félév elfogadásának feltételei A félév során 2 alkalommal írásbeli (teszt formátumú) zárthelyi dolgozat sikeres megírása, az órák rendszeres látogatása és azokon aktív részvétel. Hiányzás az óraszám 30%-áig megengedett. Kreditpont nem ítélhető meg 30%-ot meghaladó hiányzás esetében és/vagy az évközi két, sikeresen passzált írásbeli dolgozat hiányában. Távolmaradás pótlásának lehetőségei 30%-ig megengedett a hiányzás, igazolás, pótlás nem szükséges Vizsgakérdések A vizsgakérdések (teszt) minden szemeszterben aktuálisan kerülnek kialakításra. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Klinikai biokémia (egyetemi jegyzet) Szerk.: Kellermayer Miklós, Egyetemi Nyomda, Pécs, 2001 W. J. Marshall: Klinikai Kémia (4. kiadás) Medicina Könyvkiadó Rt. 2003 Budapest Előadások Hét Téma 1 Klinikai biokémia: az emberi szervezetből vett minták laboratóriumi analízise, a kapott adatok értékelése.

Oktató DR. KŐSZEGI TAMÁS

1 A laboratóriumi vizsgálati eredményeket befolyásoló

DR. KŐSZEGI TAMÁS

2 A víz- és elektrolit zavarok vizsgálata, mérési lehető-

DR. KŐSZEGI TAMÁS

2 Külső és belső minőség ellenőrzés.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

3 Plazma fehérjék analízise. Szeparációs technikák,

DR. KŐSZEGI TAMÁS

3 Plazma fehérjék analízise. Szeparációs technikák,

DR. KŐSZEGI TAMÁS

4 Plazma enzimek analízise. Az enzimek extracelluláris

DR. KŐSZEGI TAMÁS

tényezők, a vizsgálatok információs értéke (referencia tartomány, statisztikai megközelítések). ségek.

immunkémia alapjai. immunkémia alapjai.

térbe kerülésének mechanizmusa.


315

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 4 Az enzimek, mint szöveti markerek.

Gyógyszerésztudományi Szak Oktató DR. KŐSZEGI TAMÁS

5 A szív- és harántcsíkolt izom laboratóriumi diagnosz-

DR. KŐSZEGI TAMÁS

5 A vizsgált paraméterek életidejének jelentősége.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

6 Vas, porfirin és hemoglobin metabolizmus vizsgálata.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

6 Automatizált immunkémiai mérések.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

7 Lipid anyagcsere rendellenességeinek vizsgálata.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

7 Automatizált hematológiai analízisek

DR. KŐSZEGI TAMÁS

8 Májbetegségek és a gyomor- bélrendszer betegségei,

DR. KŐSZEGI TAMÁS

8 Véralvadási vizsgálatok alapjai.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

9 Szénhidrát anyagcsere, és a laboratóriumi vizsgálatok

DR. KŐSZEGI TAMÁS

9 Szénhidrát anyagcsere, és a laboratóriumi vizsgálatok

DR. KŐSZEGI TAMÁS

10 Sav-bázis egyensúly, méréstechnika, a mért paraméte-

DR. KŐSZEGI TAMÁS

10 Sav-bázis egyensúly, méréstechnika, a mért paraméte-

DR. KŐSZEGI TAMÁS

11 Vesebetegségekben végezhető laboratóriumi vizsgála-

DR. KŐSZEGI TAMÁS

11 Tumorok és tumor markerek.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

12 A kalcium és a magnézium anyagcsere zavarai, csont-

DR. KŐSZEGI TAMÁS

12 A kalcium és a magnézium anyagcsere zavarai, csont-

DR. KŐSZEGI TAMÁS

13 Toxikológia és gyógyszer monitorozás laboratóriumi

DR. KŐSZEGI TAMÁS

13 Toxikológia és gyógyszer monitorozás laboratóriumi

DR. KŐSZEGI TAMÁS

14 Genetikai vizsgálatok módszertana, azok alkalmazása

DR. KŐSZEGI TAMÁS

14 Genetikai vizsgálatok módszertana, azok alkalmazása

DR. KŐSZEGI TAMÁS

tikája. Örökletes és szerzett betegségek.

Módszertani megközelítések

vizsgálati lehetőségek.

jelentősége különböző endokrin megbetegedésekben. jelentősége különböző endokrin megbetegedésekben. rek értékelése. rek értékelése. tok.

és ízületi betegségek és ízületi betegségek

vizsgálati lehetőségei. vizsgálati lehetőségei.

a laboratóriumi diagnosztikában. a laboratóriumi diagnosztikában.

316


Tantárgyleírások

9. szemeszter

GYÓGYSZERSTABILITÁS VIZSGÁLATOK FIZIKAI-KÉMIA ALAPJAI OGGSTV Tantárgyfelelős:

DR. PERJÉSI PÁL, intézetigazgató


Előfeltétel: OGGGK4 teljesített OGGGT4 teljesített Létszám: 5 – 50

Tematika A tananyag a korábban elsajátított gyógyszerészi kémiai és gyógyszertechnológiai ismeretekre alapozva áttekintést nyújt a gyógyszerstabilitási vizsgálatok nemzetközi követelményrendszeréről, a vizsgálatok elvégzésének és értékelésének követelményeiről. Konkrét gyógyszervegyületek és gyógyszerkészítmények vizsgálati eredményei alapján ismerteti a gyógyszervegyületek bomlási folyamatainak kémiai és fizikai-kémiai alapjait. Magyarázatot ad a leggyakoribb kémiai inkompatibilitások természetére, azok következményeire és ismerteti megakadályozásuk lehetséges technológiai módszereit. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerésének feltételét a PTE ÁOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályozza. A hallgatók mindkét félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A félévközi dolgozatok ismételt megírására nincs lehetőség. A két félévközi teszt eredménye alapján a hallgatónak az intézet érdemjegyet állapít meg. Amennyiben a hallgató a megállapított jegynél jobb osztályzatra tart igényt, úgy azt egy, a félév teljes anyagát magában foglaló, a vizsgaidőszak Távolmaradás pótlásának lehetőségei – A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok ICH Harmonised Tripartitate Guidelines Remington: The Science and Practice of Pharmacy. 20th LEdition. (Editor: A. R. Gennaro), Lippincott William & Wilkins, Baltimore, 2000 Előadások Hét Téma Oktató DR. PERJÉSI PÁL Gyógyszerstabilitás fogalma és jelentősége. a fizikai, 1 kémiai, mikrobiológiai, terápiás és toxikológiai stabilitás. Stabilitásvizsgálatok nemzetközi kövtelményrendszerei. 2 Stabilitásjelző vizsgálati módszerek és validálásuk.

DR. PERJÉSI PÁL

3 Bomlásspecifikus stabilitási vizsgálatok. A vizsgálatok DR. PERJÉSI PÁL

eredményeinek kiértékelése.

4 Folyadékfáziban lejátszódó gyógyszerbomlások. Bom- DR. PERJÉSI PÁL

lási reakciórendek.

4 A gyógyszervegyületek kémiai szerkezete és stabilitá-

DR. PERJÉSI PÁL

5 Szilárd gyógyszrkészítmények bomlási kinetikája.

DR. PERJÉSI PÁL

sa közötti összefüggés.

A reakciósebesség változása a hőrmérséklettel.


317

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 5 A lejárati idő predikciós kinetikai meghatározása. Lejáratvégi specifikáció. 6 Zárthelyi dolgozat.

Gyógyszerésztudományi Szak Oktató

DR. PERJÉSI PÁL

6 Fotokémiai alapfogalmak. A fény befolyása a bomlási

reakciók sebességére

7 Oxidáció-redukción alapuló átalakulások.

DR. PERJÉSI PÁL

Antioxidánsok.

7 Hidrolízisen alapuló átalakulások. A pH szerepe

a hidrolitikus reakciókban.

8 Optikailag aktív vegyületek stabilitása. Térszerkezeti

DR. PERJÉSI PÁL

változások.

8 Egyéb kémiai természetű bomlási folyamatok. 9 Kémiai inkompatibilitások. Gyógyszer-gyógyszer

DR. PERJÉSI PÁL

interakciók.

9 Gyógyszer-segédanyag interakciók. 10 Gyógyszer-csomagolóanyag interakciók.

DR. PERJÉSI PÁL

10 A csomagolás szerepe a gyógyszerstabilitásban,

a csomagolóanyag minősége.


DR. PERJÉSI PÁL

11 Folyékony, plasztikus és szilárd gyógyszerformák

stabilitási szempontjai: gyakori változások, gyakorlati példák bemutatása.

12 Stabilitást támogató műveletek, technológiák tervezé-

DR. PERJÉSI PÁL

se.

318


Tantárgyleírások

9. szemeszter

TOXIKOLÓGIA Tantárgyfelelős:

OGGTOX DR. GREGUS ZOLTÁN, egyetemi tanár


Előfeltétel: OGGGK4 teljesített OGGGH3 egyidejű Létszám: 5 – 60

Tematika A tantárgy tárgyalja gyógyszerek és más xenobiotikumok (pl. peszticidek, oldószerek, fémvegyületek, mérgező gázok, gomba- és növényi eredetű mérgek) túladagolása, illetve helytelen használata során kialakuló egészségkárosodásokat, a kémiai magzatkárosodást és karcinogenezist. Foglalkozik a toxikus hatás mechanizmusaival, jellemzőivel, kialakulását befolyásoló tényezőkkel, az egészségkárosodás diagnosztikájával, megelőzésének, valamint kezelésének módjaival. Tárgyalja a gyógyszerbiztonsági vizsgálatok elméletét és gyakorlatát, valamint a rizikóbecslést. A félév elfogadásának feltételei A félév során a hallgatók két kötelező írásbeli dolgozatot írnak, majd írásbeli kollokviumot tesznek. A kollokviumi jegyet a három teszt %-os összteljesítményéből állapítjuk meg. Ebből 15–15% szerezhető a félévközi dolgozatokkal, 70% pedig a kollokviummal. A kollokvium elégtelen, ha a %-os összteljesítmény kisebb, mint 60%. Ha a hallgató egyik vagy mindkét félévközi tesztírást elmulasztja, és távollétét nem igazolja orvosi igazolással, csak legfeljebb összesen 85, illetve 70%-ot érhet el. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Felkészülés az intézet honlapján elérhető Toxikológia jegyzetből, a hallgatótárs előadásjegyzetéből, szükség esetén az előadóval történő konzultáció alapján. Vizsgakérdések Multiple choice típusú teszt néhány assay típusú kérdéssel kiegészítve. A kérdések megválaszolhatók az intézet honlapján elérhető Toxikológia jegyzetben leírt ismeretek, valamint az előadásokon elhangzottak alapján. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az intézet honlapján elérhető Toxikológia jegyzet Ajánlott irodalom: Gregus, Z., Kelemen, K., Kovács, P.: Méregtan. In: Fürst Zsuzsanna (szerk.): Farmakológia, Medicina, Budapest, 1093–1204, 2001. Kiss I.: Toxikológia. Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1997. Berényi T. és Mészáros S.: Toxikológia – intenzív kézikönyv. PolgART Kft., Budapest, 1999. Előadások Hét Téma Oktató DR. GREGUS ZOLTÁN 1 A toxikológia tárgya és ágai. Emberi mérgezések gyakorisága, okozói, körülményei. A mérgezéses halál okai. 1 A mérgezett beteg ellátása – I. (sürgősségi ellátás,

DR. GREGUS ZOLTÁN

diagnosztikus eljárások)


319

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 2 A mérgezett beteg ellátása – II. (dekontaminálás, antidótumok)

Gyógyszerésztudományi Szak Oktató DR. GREGUS ZOLTÁN

2 A mérgezett beteg ellátása – III. (a mérgező vegyület

DR. GREGUS ZOLTÁN

3 Gyógyszermérgezések – I.

DR. GREGUS ZOLTÁN

3 Gyógyszermérgezések – II.

DR. GREGUS ZOLTÁN

4 Gyógyszermérgezések – III.

DR. GREGUS ZOLTÁN

4 Mérgezések fémvegyületekkel – I. Általános jellem-

DR. GREGUS ZOLTÁN

5 Mérgezések fémvegyületekkel – II. Ólom, higany,

DR. NÉMETI BALÁZS FERENC

5 Mérgezések fémvegyületekkel – III. Arzén, króm,


6 Mérgezések peszticidekkel – I. Általános jellemzők.

DR. GREGUS ZOLTÁN

6 Mérgezések peszticidekkel – II. Inszekticidek: szerves

DR. GREGUS ZOLTÁN

7 Mérgezések peszticidekkel – III. Fungicidek.

DR. GREGUS ZOLTÁN

7 Mérgezések oldószerekkel – I. Benzol, alifás szénhid-

DR. GREGUS ZOLTÁN

8 Mérgezések oldószerekkel – II. Alkoholok, glikolok,


8 Mérgező gázok (CO, HCN és cianogén vegyületek,

DR. GREGUS ZOLTÁN

9 Hemolitikus vegyületek és methemoglobin-képzők.

DR. GREGUS ZOLTÁN

9 Gombamérgezések.


eliminációját fokozó eljárások, támogató kezelés)

zők, fém-kelátorok. kadmium.

kobalt, nikkel, mangán.

Inszekticidek: halogénezett szénhidrogének. P-észterek, karbamátok. Herbicidek. Rodenticidek. Fumigánsok. rogének, szénkéneg.

halogénezett szénhidrogének. H2S).

10 Harci mérgek.

DR. GREGUS ZOLTÁN

10 Kémiai karcinogenezis – I.

DR. GREGUS ZOLTÁN

11 Kémiai karcinogenezis – II.

DR. GREGUS ZOLTÁN

11 Gyógyszerek és testidegen vegyületek-okozta magzat-

DR. GREGUS ZOLTÁN

12 A toxicitásvizsgálatok elve és gyakorlata; rizikóbecs-

DR. GREGUS ZOLTÁN

12 A toxicitásvizsgálatok elve és gyakorlata; rizikóbecs-

DR. GREGUS ZOLTÁN

károsodás. lés – I.

lés – II.

320


Tantárgyleírások

9. szemeszter

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS* Tantárgyfelelős: 0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ csak ősszel ▪ aláírás Foglalkozás/félév: 0 + 6 + 8 = 14 A részletes tantárgyleírást lásd az 1. szemeszterben.

OGRELS DR. TERNÁK GÁBOR, intézetigazgató Előfeltétel: – Létszám: 5 – 100



321

10. SZEMESZTER

Szakmai gyakorlat 4 .................................................................OGSSG4 .........324

Tanrend 2007/2008


SZAKMAI GYAKORLAT 4.

OGSSG4

Tantárgyfelelős:


18 kredit ▪ Szigorló ▪ csak tavasszal ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 0 + 640 + 0 = 640

Előfeltétel: OGSSG3 teljesített Létszám: 1 – 50

Tematika A gyakorlat célja: az egyetemi tanulmányok keretén belül tanult elméleti és gyakorlati ismeretek kiszélesítése és gyakorlati felhasználása, továbbá az alaptárgyak során elsajátított ismereteknek a gyógyszertári gyakorlati problémákhoz való adaptálása (kémiai, fizikai, kolloidfikai, élettani, hatástani, gyógyszer-ellenőrzési stb.). Intézeti (kórházi) gyógyszertár: A fekvőbeteg-intézmények struktúrájának megismerése, helye az intézményben, a gyógyszertárban folyó sajátos gyógyszerkészítési folyamatok elvégzése oktató gyógyszerész irányításával, gazdálkodási feladatokban való részvétel. A gyógyszertár részvétele a terápiában, a gyógyszertár és a klinikai labor kapcsolata, szakirodalom, a minőségbiztosítás rendszer ismerete. A félév elfogadásának feltételei A gyógyszertárvezető és oktató gyógyszerész jellemzést ír a jelöltről, valamint háromfokozatú értékeléssel minősíti a munkáját. Egészségügyi okokból a 6 hónap alatt legfeljebb 5 munkanap hiányzás fogadható el. Hosszabb hiányzás esetén lehetőség szerint hosszabb – hétvégi gyakorlattal pótolható. Ennek teljesíthetetkensége esetén, időtartamban elhúzódás esetén később bocsátható záróvizsgára a jelölt. A napi óraszám 8 munkaóra, melyet 4 hónapon át kell teljesíteni! Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egészségügyi okokból a 6 hónap alatt legfeljebb 5 munkanap hiányzás fogadható el. Hosszabb hiányzás esetén lehetőség szerint hosszabb – hétvégi gyakorlattal pótolható. Ennek teljesíthetetkensége esetén, időtartamban elhúzódás esetén később bocsátható záróvizsgára a jelölt Vizsgakérdések A hallgató az oktató gyógyszerész ill. helyettesei mellett és felügyeletével dolgozhat. A gyakorlatról rövid – napi feljegyzéseket készít, melyet a záróvizsga tesztírásakor lead, a záróvizsga elméleti része végeztével visszakapja. A félév értékelése az oktató gyógyszertárak minősítése alapján kerül kiszámításra. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok fehér köpeny, védőcipő Gyakorlatok Hét Téma 1 Gyógyszerkészítés 1 Az oktató gyógyszerész felügyelet mellett ill. irányításával naponta legalább egy –

egyedi magisztrális vény elkészítése (asszisztensi munka elvégzése is!)

1 Az oktató gyógyszerész felügyelet mellett ill. irányításával laborálás elvégzése 1 Alapanyagok impleálása, a napló szabályszerű vezetése

324


Tantárgyleírások

10. szemeszter

Hét Téma 1 A Formulae Normales vényelőiratainak megismerése, minél több elkészítése (pl. Supp. analg forte) 1 Az alapkészítmények, un. galenikumok ismerete, a gyógyszertári elkészítés lehető-

ségei (pl. Ung. hydrophilic. nonionic.)

1 Az aszeptikus munkavégzés a gyógyszertárban 1 Gyógyszerellenőrzés 1 A beérkező gyógyszerek, kötszerek, stb. szabályszerű átvétele 1 A beérkezett alapanyagok vizsgálata 1 A laborált készítmények ellenőrzése (pl. 70%-os alkohol, Sirup. simplex) 1 Az alapanyagok nevezéktana, szabályos gyógyszerkönyvi teljes latin, magyar ill.

rövidített neve

1 Gyógyszergazdálkodás 1 A gyógyszerrendelés menete 1 A kábítószerekkel kapcsolatos ismeretek és teendők 1 A selejt, a visszáru, káreset során való teendők 1 Az árváltozásokkal kapcsolatos feladatok 1 A zárások: napi, heti, hó végi ill. OEP jelentések 1 A retaxa jelentősége és gyakorlása 1 Gyógyszerexpediálás 1 A gyógyszerek megismerése, helyettesíthetőségek, erősség / kereszt-jelzések 1 A vény szabályossága, alaki hiányosságok esetében a teendők 2 Állatgyógyászati vények 2 Homeopatiás vények, termékek 2 A vény nélkül kapható készítmények (OTC) fogalma, ismeretek, expediálás 2 Ügyvitel, szakmai ismeretek 2 A gyógyszertári szakirodalom ismerete 2 Jogszabályok, közlönyök ismerete 2 A gyógyszertári számítógépes program készségszintű elsajátítása 2 Intézeti (kórházi) gyógyszertár 2 A fekvőbeteg-intézmények struktúrájának megismerése, a gyógyszertár helye

az intézményben.

2 Az intézeti gyógyszerellátásra vonatkozó jogszabályok megismerése. A fekvőbe-

tegellátás és gyógyszer-finanszírozás jelenlegi rendszere, támogatási kategóriák, betegségcsoportok szerinti támogatás tanulmányozása.

2 A kórház osztályainak kapcsolata a gyógyszertárral.


325

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 2 A gyógyszertár ellenőrzési tevékenysége az osztályokon a gyógyszerfelhasználás nyilvántartás, tárolás szempontjából. 2 Intézeti gyógyszerellátásra vonatkozó jogszabályok. 2 A gyógyszertárban folyó sajátos gyógyszerkészítési folyamatok elvégzése oktató

gyógyszerész irányításával:

2 A hallgató a munkafolyamatokba a különböző részlegeken aktívan vegyen részt.

A speciális részlegeken, osztályokon (infúziós labor, galenusi labor) az eszközök megismerése, üzemeltetése (felügyelettel).

2 A kórházi ellátáshoz nélkülözhetetlen galenikumok (FoNo VII. szerinti alapké-

szítmények) infúziós oldatok, dializáló oldatok, dezinficiensek előállításának feltételeinek megismerése, gyakorlati előállításuk, analitikai és mikrobiológiai ellenőrzésük, raktározásuk.

2 Infúzió keverékek előállítása (citosztatikus-, tápláló-). 2 Speciális receptúrai készítmények, egyedi előiratok megismerése, elkészítése,

összehasonlításuk a hivatalos előiratokban (FoNo VII., Manuale Pharmaceuticum) szereplő összetételekkel. Különös figyelmet kell fordítani az inkompatibilitást mutató előiratok helyes elkészítésére, akár fizikai, kémiai, ill. farmakológiai összeférhetetlenségről van szó.

2 A gyógyszertár gazdálkodási feladataiban való részvétel 2 Hazai törzskönyvezett gyógyszerek, gyógytápszerek, kötszerek, gyógyászati se-

gédeszközök, táptalajok, vérkészítmények, fertőtlenítőszerek, vegyszerek labordiagnosztikumok, röntgen-kontrasztanyagok részletes tanulmányozása tekintettel a csak intézeti felhasználásúakra vonatkoztatva.

2 Gyógyszerrendelések előkészítése, lebonyolításának lehetőségei (on-line) 2 A gyógyszergyártókkal és a gyógyszer-nagykereskedőkkel tartott kapcsolatok

tanulmányozása.

3 Külön keretes és külföldi gyógyszerek beszerzésének ismerete. A kábítószerek

kezelésének ismerete, követve egészen a betegig.

3 Optimális, a biztonságos gyógyszerellátást biztosító gyógyszerkészletek (gyógy-

szertári és osztályos) kialakítása.

3 Jövedéki tevékenység az intézeti gyógyszertárban. 3 A gyógyszertár részvétele a terápiában 3 Tanulmányozandó a gyógyszertár információs tevékenysége. 3 Protokollok megismerése. Gyógyszerterápiás bizottság célja, szerepe és működése. 3 A nyilvántartások tanulmányozása a gyógyszerkipróbálások dokumentációiról,

klinikai gyógyszerkipróbálások intézeti gyógyszertárra vonatkozó feladatai, vonatkozó jogi szabályozás ismerete.

3 A gyógyszertár és a klinikai labor kapcsolata 3 A laboratóriumi diagnosztikumokban alkalmazott reagensek ismerete, előállítási

módjuk.

326


Tantárgyleírások

10. szemeszter

Hét Téma 3 Biológiai minták kezelése, rutin vizsgálatok spektruma-normál értékek ismerete. 3 Esetleg speciális tevékenység (gyógyszerszint mérés) 3 Gyógyszertári szakirodalom 3 Szakkönyvek és folyóiratok ismerete, elérhetőségük. 3 Gyógyszerterápiás szempontból ajánlott adatbázisok elérhetőségének ismerete.

(Internet, intranet)

3 A minőségbiztosítás rendszer ismerete 3 A kórházi minőségbiztosítás, ezen belül kiemelten az intézeti gyógyszertár felada-

tainak, munkafolyamatainak minőségbiztosítási rendszerének megismerése.


327

TESTNEVELÉS ÉS IDEGENNYELV

Tanrend 2007/2008


Testnevelés 1–2–3–4 Mozgástani Intézet: TÉCZELY TAMÁS tantárgyfelelős A tematika rövid leírása: a foglalkozások programját, módszertanát a javasolt oktatási segédanyag részletesen tartalmazza. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy a sportmozgások, mozgáselemek bemutatásával és gyakoroltatásával, korszerű edzésmódszerek alkalmazásával növeljük a hallgatók erőnlétét, javítsuk a mozgáskoordinációjukat. A tantárgy követelményeinek teljesítése lehetővé teszi, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön a hallgatók életmódjába, mely elősegíti a hivatásuk gyakorlására való felkészülést. A tantárgy típusa: kritérium követelmény Az általános orvosképzés során a 10. félév – a fogorvos és gyógyszerész képzés ideje alatt a 8. félév lezárásáig négy féléven keresztül heti rendszerességgel, szemeszterenként 28 (heti 2 óra) testnevelés órán kell részt venni a hallgatóknak. A követelmények teljesítésének hiányában nem iratkozhatnak be az általános orvostanhallgatók a 11. a fogorvos – és gyógyszerészhallgatók a 9. félévre. A testnevelés oktatási programjának végrehajtását az ÁOK Mozgástani Intézete szervezi, irányítja és ellenőrzi. A foglalkozásokat az oktatók, vagy az intézetvezető által megbízott személyek vezetik. A hallgatók jelenlétét rögzítjük. A tantárgy javasolt helye a képzésben: A követelmény teljesítésének legkedvezőbb időszaka az első, a második, a harmadik és a negyedik szemeszter. Az egyetemi képzés további időszakában az oktatás jellegéből, a hallgatók időbeosztásából és leterheltségéből adódóan a választási lehetőségek korlátozottabbak lesznek, a követelmény félévi teljesítésének lehetősége kedvezőtlenebbé válik. Előzetes feltétel: Az oktatási programfüzetben, a szervezeti egység honlapján illetve az ETR-en meghirdetett foglalkozások közül a hallgató egy választható (időpont, sportág, oktató) tantárgyelemre jelentkezik. A választás után az adott sportág gyakorlása és előírt követelményeinek teljesítése csak fél évre szól. Sportágcsere csak sportorvos által igazolt sérülés esetén lehetséges, a tantárgyfelelős hozzájárulásával. Bármelyik feltétel hiány esetén a félévi kurzus teljesítése nem ismerhető el. A testnevelés teljesítésének specifikumai: A PTE többi karától eltérő képzési forma miatt (BSC) csak a Mozgástani Intézet által jóváhagyott órákon, edzéseken, kurzusokon lehet teljesíteni a követelményeket. A kritériumtárgy követelményét elsősorban a Mozgástani Intézet által közzétett testnevelési foglalkozásokon, másodsorban a Medikus Sportkör és a Medikus Sportegyesület edzésein, harmadsorban az egyetem bázisán működő PTEPEAC sportegyesület edzésein teljesíthető. Korlátozott számban (24 fő) engedélyezzük a Táncoló Egyetem Kurzusán való részvételt a testnevelés teljesítéseként. Indokolt esetben – egyéni elbírálás alapján – mód van arra is, hogy a megfelelő minősítéssel rendelkező sportolók, vagy azok a hallgatók, akiknek a sportolása az orvoskaron nem biztosítható, kontroll mellet más pécsi sportegyesületben teljesítsék kötelezettségüket. A minőségi szinten sportolók bármely sportágban választhatják a külső sportegyesületet. Csapatjátékban el kell érni az NB I B-s szintet, egyéni sportágban első vagy másodosztályú minősítéssel kell rendelkezni, ranglistás sportágban pedig az első 100 között kell szerepelni. A testnevelés tantárgy követelményeit a PEAC-ban, vagy külső sportegyesületben teljesítőknek, a félév elején a Mozgástani Intézetben beszerezhető formanyomtatványon írásbeli kérvényt kell beadniuk. A kérvény elbírálása után a tantárgyfelelős ad engedélyt az egyetemen kívüli sportoláshoz. A félév 14. oktatási hetében az edző által aláírt igazolást kell 330


Tantárgyleírások

Testnevelés és idegennyelv

benyújtani az edzések rendszeres látogatásáról a Mozgástani Intézetbe, a félév teljesítésének elfogadásához. Egy féléves testnevelési kötelezettség teljesíthető abban az esetben is, ha valaki egy hetes (5 munkanap) oktatással (kezdő, haladó) téli sí- vagy snowboard, nyári vízi- vagy természetjáró táborban vesz rész tanulmányai során 1-1 alakalommal. A követelmények elfogadása a szorgalmi időszakban zajló táboroknál az adott félévre, a vizsgaidőszakban vagy nyári szünetben megtartott táboroknál a következő félévre vonatkozik, melynek elfogadását a tantárgyfelelős igazolja. Az utazási irodák, vagy hallgatók által vállalkozásként meghirdetett, de csak a Mozgástani Intézet által jóváhagyott táborokban is teljesíthetők a követelmények. Feltétele az, hogy ezekben a sporttáborokban is a Mozgástani Intézet testnevelő tanára oktassa az egyetemistákat, a teljesítményekről értékelést adjon, és a táborrend az elvárásoknak megfelelő legyen. A költségeket minden esetben a részvevőknek kell állni. Az ETR-en a tanórákon kívül önálló tárgyelemként jelennek meg a Medikus Diáksportkör, a Medikus Sportegyesület szakosztályai valamint a PEAC, a külső sportegyesület, a Táncoló Egyetem foglalkozásai. Csak annak a hallgatónak a félévét tudjuk elfogadni, aki az ETR-en rögzítette a sportágválasztást és teljesítette annak előírt követelményeit. A félév során választható testnevelési foglalkozások rendje Helyszín

Mozgástani Intézet Tornacsarnok

Uszoda

Edzőterem

Ricochet Fallabda Stúdió (Pécs, Acsády út 3

Időpont H: 13:30-15:00 H: 13:30-15:00 H: 15:00-16:30 Sz: 13:30-15:00 Sz: 13:30-15:00 Sz: 15:00-16:30 Cs: 12:00-13:30 H: 12:00-13:30 H: 13:30-15:00 H: 15:00-16:30 K: 12:00-13:30 K: 13:30-15:00 K: 15:00-16:30 Sz: 13:30-15:00 Sz: 15:00-16:30 Cs: 12:00-13:30 Cs: 13:30-15:00 P: 12:00-13:30 P: 13:30-15:00 K: 12:00-13:30 K: 13:30-15:00 K: 15:00-16:30 Cs: 12:00-13:30 Cs: 13:30-15:00 Cs: 15:00-16:30

Sportág Aerobic Kosárlabda Labdarúgás Aerobic Kosárlabda Labdarúgás Labdarúgás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Asztalitenisz Asztalitenisz Asztalitenisz Asztalitenisz Asztalitenisz Asztalitenisz

K: 14:00-15:30 Fallabda


CSATÁRYNÉ TOLNAI KLÁRA TÉCZELY TAMÁS DR. RUGÁSI ENDRE CSATÁRYNÉ TOLNAI KLÁRA TÉCZELY TAMÁS DR. RUGÁSI ENDRE DR. RUGÁSI ENDRE DR. RUGÁSI ENDRE DR. KISS SÁNDOR DR. KISS SÁNDOR FARKAS GYÖRGY DR. KISS SÁNDOR DR. KISS SÁNDOR DR. KISS SÁNDOR DR. KISS SÁNDOR DR. KISS SÁNDOR TÉCZELY TAMÁS CSATÁRYNÉ TOLNAI KLÁRA DR. RUGÁSI ENDRE PETŐFI ÁRON PETŐFI ÁRON CSATÁRYNÉ TOLNAI KLÁRA PETŐFI ÁRON PETŐFI ÁRON TÉCZELY TAMÁS

Létszám 6-50 4-20 6-15 6-50 4-20 6-15 6-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 4-20 4-20 4-20 4-20 4-20 4-20

TÉCZELY TAMÁS

2-12

Oktató testnevelő tanár

331

Tanrend 2007/2008 Helyszín

Teniszpálya

„Professor Gym” Konditerem Jakabhegyi Kollégium (Pécs, Jakabhegyi út 8)

Gyógyszerésztudományi Szak Időpont

Sportág

Oktató testnevelő tanár

H: 12:00-13:30 H: 13:30-15:00 H: 15:00-16:30 K: 12:00-13:30 K: 13:30-15:00 K: 15:00-16:30 Sz: 12:00-13:30 Sz: 13:30-15:00 Sz: 15:00-16:30 Cs: 12:00-13:30 Cs: 13:30-15:00 Cs: 15:00-16:30 P: 13:30-15:00 H: 12:00-13:30 H: 13:30-15:00 K: 13:30-15:00 Sz: 12:00-13:30 Sz: 12:00-13:30 Cs: 13:30-15:00

Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz Tenisz Tenisz Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz Tenisz Tenisz Tenisz Kondicionálás* Kondicionálás* Kondicionálás* Kondicionálás* Kondicionálás* Kondicionálás*

FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ PETŐFI ÁRON DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ FARKAS GYÖRGY DR. RUGÁSI ENDRE PETŐFI ÁRON DR. RUGÁSI ENDRE

Létszám 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 1-30 1-30 1-30 1-30 1-30 1-30

A testnevelés követelményeinek teljesítéséhez választható Medikus Sportköri (MSK) és Medikus Sportegyesületi (MSE) edzések Sportág

Helyszín

Medikus Sportkör Aerobic Aerobic Férfi kézilabda Női kézilabda Női kosárlabda

Tornacsarnok Edzőterem Tornacsarnok Tornacsarnok Tornacsarnok

Időpont

Cs: 18:00-19:00 K: 17:30-18-30 Sz: 19:30-22:00 H: 19:00-20:30 Sz: 18:00-19:30 K: 20:00-22:00 Karate Edzőterem Cs: 20:00-22:00 Kispályás labdarúgás Tornacsarnok K: 19:30 -22:30 Röplabda kezdők Tornacsarnok K: 16:30-18:00 Női-férfi Röplabda haladók Tornacsarnok Sz: 16:30-18:00 Női-férfi K: 18:00-19-30 Tollaslabda Tornacsarnok Cs: 19:00-20:30 Triatlon Uszoda H: 20:00-21:30 K: 18:30-20:00 Önvédelem Edzőterem P: 18:30-20:00 Természetjárás** Mecsek Kick-boksz Edzőterem Sz: 16:00-17:30

*

**

Oktató, foglalkozásvezető

Felügyelő testnevelőtanár

Létszám

SZABÓ IVETT HERTELENDI RENÁTA LIPCSIK ZOLTÁN DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ KILIÁN BALÁZS BALASA TIBOR BALASA TIBOR DR. RUGÁSI ENDRE

FARKAS GYÖRGY TÉCZELY TAMÁS FARKAS GYÖRGY

1-50 1-10 1-10 1-10 1-15 1-10 1-10 1-15

MÁNFAI BALÁZS

TÉCZELY TANÁS

1-15

MÁNFAI BALÁZS

TÉCZELY TAMÁS

1-10

DR. PALKOVICS TAMÁS DR. PALKOVICS TAMÁS MENYHÁRT CSILLA KOVÁCS SZABOLCS KOVÁCS SZABOLCS FARKAS GYÖRGY BLAZSEKOVICS FERENC

FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY DR. KISS SÁNDOR FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY

1-15 1-15 1-10 1-10 1-10 1-20 1-10

FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY

TÉCZELY TAMÁS

Kondicionálás: erő- és állóképesség, illetve cardiorespiratorikus állóképesség fejlesztése súlyzókkal, kondigépekkel, szobakerékpárral, futószalaggal. A természetjárás keretén belül egy félévi testnevelési kötelezettség esetén 5 kirándulással, alkalmanként 5 óra időtartamú túra teljesítésével fogadható el.

332


Tantárgyleírások Sportág

Testnevelés és idegennyelv Helyszín

Időpont

Oktató, foglalkozásvezető

Felügyelő testnevelőtanár

Létszám

TÉCZELY TAMÁS TÉCZELY TAMÁS FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY

1-15 1-15 1-15 1-15

Medikus Sportegyesület Férfi kosárlabda Baseball

H: 20:30-22:00 Cs: 20:30-22:00 Sörgyár pálya K: 16:00-17:30 Kovácstelep Cs: 16:00-17:30

Tornacsarnok

PETŐFI ÁRON PETŐFI ÁRON HEGEDŰS ANDRÁS HEGEDŰS ANDRÁS

A PEAC működő szakosztályai: sportaerobic, férfi kosárlabda, női kosárlabda, férfi röplabda, labdarúgás, asztalitenisz, férfi kézilabda, női kézilabda, vívás. A foglalkozások formai követelményei, óraszámok Követelmények: a gyakorlati foglalkozásokon, edzéseken való rendszeres, aktív részvétel, a baleset és egészségvédelmi rendszabályok betartása. Óraszámok: A félév szorgalmi időszakában a választott sportág jellegének megfelelő heti 2 × 45 perces, vagy 1 × 90 perces foglalkozáson szükséges jelen lenni. A félév végén a kritérium követelmény elismerése a tanórát vezető testnevelő tanár, vagy az edzéseket felügyelő testnevelő tanár index aláírásával történik a félév elfogadását igazoló tanórai regisztráció összesítése után A testnevelő tanárok heti fogadóórái az intézeti hirdetőkön olvashatók. Az aláírás hiánya a testnevelés szempontjából passzív félévet jelent. A hiányzás mértéke és következménye: a félév során, két heti (4 × 45 perc) hiányzás engedélyezett. Ugyancsak két heti (4 × 45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető vagy felügyelő testnevelő tanár mérlegelési hatáskörébe tartozik. A tanár elfogadhat orvosi igazolással alátámasztott betegséget és bármely olyan hiányzást, amelyet indokoltnak tart. A szorgalmi időszakban, tíz heti megjelenés a félév elfogadásának minimum követelménye. A Táncoló Egyetem egy félévben nyolc foglalkozást tart, melyről egy hiányzás lehetséges. A minimum követelményként megjelölt tíz foglalkozáson való megjelenés a hiányzások pótlása címszó alatt megadott módon teljesíthető, amelyet a kurzust felügyelő testnevelő tanárral kell egyeztetni. A hiányzás pótlása: lehetőséget biztosítunk a hallgatóknak szemeszterenként három heti hiányzás pótlására. A szorgalmi időszak tizedik hete után lehet megkezdeni a pótlást, aminek helyét és idejét a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. A vizsgaidőszak első hetében a Mozgástani Intézet által megajánlott helyen és időben az engedélyezett háromból két foglalkozást lehet pótolni. A pótlási lehetőségeket a testnevelő tanároktól és a hirdetőtáblákon kirakott tájékoztatókból lehet megtudni. Ha valakinek a betegsége olyan fokú, hogy egyetemi tanulmányai során képtelen a testnevelés követelményeinek teljesítésére, akkor a Megyei Sportorvosi Intézettől (Pécs, Nyár utca 8.) hozott igazolás alapján a tantárgyfelelős értesítése mellett az oktatási dékánhelyettes, vagy az általa megbízott személy adhat felmentést. Enyhébb lefolyású tartós betegség esetén megfelelő sportágválasztással a testnevelő tanárral történt egyeztetés után könnyített testedzéssel is teljesíthető a követelmény. Az a hallgató, aki más egyetemeken is folytatott tanulmányokat és ott érvényes testnevelési félévet (féléveket) zárt le, az addigi teljesítéseinek elfogadását kérvényezheti. A tanulmányi osztálynak az indexéről fénymásolatot kell benyújtania, amit a Mozgástani intézet véleményez. A Kreditátviteli Bizottság a javaslatot figyelembe véve engedélyezi, vagy elutasítja a kérvényt. Hallgatói információk: A testneveléssel és sporttal kapcsolatos további információkhoz juthatnak az első éves hallgatók a tantárgyfelelőstől, a tárgyfelvételi héten tartott tájékozÁltalános Orvostudományi Kar

333

Tanrend 2007/2008


tató előadáson. A felsőbb éves hallgatók, a szervezeti egység honlapján, az intézeti hirdetőkön megjelent tájékoztatókból juthatnak információkhoz. A foglalkozások programját, annak módszertanát, fizikai képesség fejlesztésének, a kedvező aktív életmód kialakításának és az önkéntes erőnlétmérésnek a lehetőségeit a félév első óráin ismertetik az oktatók. Javasolt oktatási segédanyag: Testnevelés – Alapelvek és gyakorlatok egyetemisták számára Szerkesztette: Dr. Ángyán Lajos Motio, Pécs 2002.

334


Tantárgyleírások


TESTNEVELÉS 1. Tantárgyfelelős:

OGRTE1 TÉCZELY TAMÁS, testnevelő tanár

0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ mindkét félévben ▪ aláírás Előfeltétel: – Foglalkozás/félév: 0 + 28 + 0 = 28 Létszám: 4 – 30 Tematika Az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejlesztjük a hallgatók erőnlétét, motorikus képességét. Feladatunknak tartjuk a rendszeres testedzés beépítését a hallgatók élatmódjába. A félév elfogadásának feltételei Tíz heti gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. A szemeszter során két heti összidejű (4 × 45 perc) hiányzás megengedett. További két heti (4 × 45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető hatáskörébe tartozik. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlási lehetőséget biztosítunk három heti (6 × 45 perc) időtartamban, melyet a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. Ebből a szervezeti egység által meghatározott időben és helyen két heti (4 × 45 perc) hiányzást lehet pótolni a vizsgaidőszak első hetében. Vizsgakérdések A félév elfogadása nincs vizsgához kötve. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Ángyán Lajos Testnevelés Motio, Pécs, 2002. Gyakorlatok A sportági választástól függő.


335

Tanrend 2007/2008




0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ mindkét félévben ▪ aláírás Előfeltétel: OGRTE1 Foglalkozás/félév: 0 + 28 + 0 = 28 Létszám: 4 – 30 Tematika Az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejlesztjük a hallgatók erőnlétét, motorikus képességét. Feladatunknak tartjuk a rendszeres testedzés beépítését a hallgatók élatmódjába. A félév elfogadásának feltételei Tíz heti gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. A szemeszter során két heti összidejű (4 × 45 perc) hiányzás megengedett. További két heti (4 × 45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető hatáskörébe tartozik. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlási lehetőséget biztosítunk három heti (6 × 45 perc) időtartamban, melyet a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. Ebből a szervezeti egység által meghatározott időben és helyen két heti (4 × 45 perc) hiányzást lehet pótolni a vizsgaidőszak első hetében. Vizsgakérdések A félév elfogadása nincs vizsgához kötve. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Ángyán Lajos Testnevelés Motio, Pécs, 2002. Gyakorlatok A sportági választástól függő.

336


Tantárgyleírások






337

Tanrend 2007/2008





338


Tantárgyleírások


Idegennyelv


339

Tanrend 2007/2008

ANGOL/NÉMET SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA Tantárgyfelelős:


OGRAZV DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR

0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ mindkét félévben ▪ aláírás Előfeltétel: – Foglalkozás/félév: 0 + 0 + 0 = 0 Létszám: korlátlan Tematika – A félév elfogadásának feltételei – Távolmaradás pótlásának lehetőségei – Vizsgakérdések – A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok – Gyakorlatok –

340


Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAK

Recommend Documents