TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK A GYAKORLATBAN

TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK A GYAKORLATBAN

2004

A kötet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megbízásából készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Európai Integrációs Irodájának gondozásában Szerkesztõk: Bali István Ürmössy Ildikó Szerzõk: Bali István, Garai Katalin, Halász Sándorné, Rátfai György, Ürmössy Ildikó, Varju Irén Fotó: Mészáros János Felelõs kiadó: Tokár István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyûlés elnöke Nyomdai elõkészítés: Krónika-4 Bt. Sokszorosítás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezete Készült: 250 példányban

1. Elõszó Európát építeni, közös európai megoldásokat találni az egész Európát érintõ problémákra csak úgy lehet, ha az emberek, a tagállamok szervezetei és intézményei együttmûködnek egymással, tanulnak egymástól, új gyakorlatot teremtenek. A nemzetközi kapcsolatok építésének egyik legelterjedtebb formáját jelentik napjainkban a testvérvárosi, testvértelepülési kapcsolatok, amelyek megnyitják az utat a települések számára a nemzetközi programokban történõ részvételre, új lehetõségeket teremtenek a fiatalok számára. A testvértelepülési kapcsolatok a polgárok kezdeményezésére épülnek, és bár a hivatalos együttmûködés kereteit az önkormányzatok képviselõ-testületei alakítják ki, csak azok a kapcsolatok bizonyulnak életképesnek és hoznak eredményt, amelyben a lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozások aktívan részt vesznek és amelyeket magukénak éreznek. A testvételepülési kapcsolatok nem pusztán cserekapcsolatok, segítik az emberek egymás mellett élését, a szolidaritást, közelebb hozzák és egyben egymás iránt megértõbbé teszik a különbözõ kultúrákban élõ embereket Jász-Nagykun-Szolnok megye testvérkapcsolatainak történetében a rendszerváltás hozott jelentõs változást. Városaink és falvaink a korábbi tanácsoknál nagyobb önállósággal rendelkezõ önkormányzatokat alakítottak, amelyek újfajta cselekvési, önmegvalósítási területeket is kerestek a hagyományos igazgatási feladatok mellett. Megyénk 1993-ban kezdte kiépíteni nemzetközi kapcsolatait, ebben az évben jöttek létre az elsõ testvérmegyei megállapodások a lengyelországi Bielsko vajdasággal, a franciaországi Pas-de-Calais és a romániai Máramaros megyékkel. Azóta folyamatosan bõvült az együttmûködõ partnerek köre. Ma már 11 országgal tart fent testvérmegyei kapcsolatot önkormányzatunk, négy-öt megyével pedig írásos megállapodás nélküli, tartalmas együttmûködésünk van. A rendkívül gazdag, sokszínû kapcsolatrendszer hozzájárult a megyei települések és a megyei fenntartású intézmények nemzetközi kapcsolatainak bõvítéséhez. Településeink több mint félszáz

!

külföldi várossal, községgel tartanak fent mûködõ partneri viszonyt, azaz olyat, amiben évi rendszerességgel szerveznek közös programokat. A Megyei Önkormányzat sokoldalúan támogatja a testvértelepülési kapcsolatok létrehozását, sok esetben konkrét segítséget is nyújt a programok megvalósításához. A megye településeinek és önkormányzatainak kiemelkedõ jelentõségû közös programja volt a „ Testvérmegyék és települések Millenniumi Találkozója 2000-ben, 2002-ben a „Testvértelepülési kapcsolatok európai menedzsmentje” szeminárium, melynek sikeres megrendezését 2003. május 15-én a lengyelországi Poznanban „Arany Csillag” díjjal jutalmazta az Európai Bizottság. 2003. szeptember 23-án Szolnokon az Európa Tanács Kitüntetõ Zászlaját vehette át megyénk a több, mint egy évtizedes nemzetközi kapcsolatépítésének, az Európa népei közötti összefogás és megértés segítése érdekében kifejtett tevékenységének elismeréséül. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyûlés Európai Integrációs és Regionális Bizottsága kezdeményezésére, a Közgyûlés támogatásával az Európai Integrációs Iroda munkatársai olyan módszertani könyvet állítottak össze, amely remélhetõleg sok segítséget fog adni a települési önkormányzatoknak ahhoz, hogy az új Európában fejlesszék nemzetközi kapcsolataikat, újabb és újabb testvértelepülési együttmûködések alakuljanak ki. Az így létrejövõ közös programok gazdagítják és közelebb hozzák egymáshoz a települések lakóit, lehetõvé teszik, hogy fiataljaink a miénktõl eltérõ történelmû, kultúrájú és életmódú népekkel ismerkedhessenek meg, és saját élményeik alapján ismerjék meg Európát, amelynek állampolgárai lettek. Bízom abban, hogy a könyv hasznos segítséget fog nyújtani a nemzetközi kapcsolatok szervezéséhez, ápolásához, és közvetve hozzájárul a gazdasági, turisztikai, kulturális, ifjúsági és sport területen megvalósuló együttmûködések legkülönbözõbb formáinak létrehozásához, és segíti a különbözõ hazai és európai uniós pályázatok sikerét. Tokár István Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyûlés elnöke

"

2. Testvértelepülési kapcsolatok Európában: új Európa építése A testvérvárosi eszme Nyugat-Európából ered, s mind a mai napig az Európai Unió területén, annak tagországaiban található a legtöbb testvértelepülés. Már az elsõ világháború után Európa települései közül sokan törekedtek közvetlen kapcsolat kialakítására más nemzetekkel. Kapcsolatok alakultak ki néhány francia és belga, francia és nagy-britanniai, svájci és német település között. Ezek a kapcsolatok fõként az együtt átélt és fõleg háborús tragédiákon, a közös emlékeken alapultak. A települések igazi testvérkapcsolatai azonban csak a második világháború befejezésével szélesedtek ki, de ezúttal már új akarattal, új dimenzióval: közösen részt venni a béke és ezáltal Európa építésében. Ebben a szellemben írták alá az elsõ francia-német testvérkapcsolatot 1950. május 31-én Montbéliard és Ludwigsbourg között, ezt követte még sok más testvérvárosi kapcsolat születése. Minden megállapodás elsõdleges célja volt kibékíteni és közelebb hozni egymáshoz az állampolgárokat, kialakítva a „polgárok Európáját”. A városok közötti kapcsolatok fejlesztése hozzájárult és segített a német-francia megbékélésben, melyet 1963. január 22-én pecsételt meg Adenauer kancellár és Charles de Gaulle tábornok: az egyezmény aláírása után több mint 120 francia és német város létesített egymással testvérvárosi kapcsolatot. Az Európai Tanács, az EU tagállamai állam- és kormányfõinek testülete, amely félévenkénti üléseinek egyikét 1984-ben a franciaországi Fontainebleauban tartotta, létrehozott egy olyan bizottságot, amely arra tett javaslatot, hogyan tudná az európai közösség arculatát erõsíteni a polgárok és a világ szemében, milyen tevékenységek szervezésével tudna hozzájárulni az emberek ezzel kapcsolatos elvárásainak kielégítéséhez. A felállított bizottság elnökérõl elnevezett, úgynevezett Adonnino-jelentés hangsúlyozta: „a tagországok állampolgárai kö zötti szolidaritás, kölcsönös megértés és együttmûködés, melyek elengedhetet len feltételei az európai integrációnak, széles körben népszerûsíthetõk a testvér települések mozgalma által…”. Az Európai Parlament 1988-ban szintén felhívta a figyelmet arra az igen ko moly hozzájárulásra, amelyet a testvértelepülési mozgalom tett az „európai tu dat” kialakításáért. Nemcsak az örvendetes fejlõdést húzta alá azonban, hanem a negatívumokat is. A földrajzi távolság, a nyelvi korlátok, több település sokszor kicsiny mérete gyakorta bizonyult akadálynak. A jelentés rámutatott arra, hogy a testvértelepülések rendszere egyenlõtlenül oszlott meg. Az EGK-t megalapító Benelux államok, az akkori Nyugat-Németország, Olaszország és Franciaország területén sokkal sûrûbb volt a hálózat, mint a késõbb csatlakozott tagállamokban, illetve a Közösségen kívüli országokban. Napjainkban Európa szerte lehetünk tanúi a helyi ügyek iránti érdeklõdés növekedésének. A demokrácia sarokköve éppen az, hogy a polgárok egyre szabadabban vehetnek részt azoknak a problémáknak a kezelésében, megoldásá#

ban, amelyek a legjobban érinti õket. Ez elsõsorban egyes települések ügyeit jelenti. A települési önkormányzatok autonómiája elengedhetetlen a városok, falvak felvirágzásához, jövõjéhez. A 25 tagállamra kibõvült Európai Unió vezetõi tudatában vannak annak, hogy mindez tükrözõdik a „polgárok Európája” gondolatban. Az Unió mindent megtesz azért, hogy a polgárokat és a választott képviselõket bekapcsolja az európai integráció e nemes vállalkozásába, ezáltal az integrációnak egy olyan dimenziót adva, amely talán még mindig hiányzik belõle. A települések lakóinak bevonása a határokon átívelõ kezdeményezésekbe alkalmas arra, hogy erõsödjön az állampolgárok európaiság tudata, fejlõdjön a népek közötti interkulturális párbeszéd. A testvérvárosi kapcsolatok megnyitják az utat a települések számára a nemzetközi programokban történõ részvételre, és ami különösen fontos, perspektívát adnak a fiatalok számára. A testvérvárosi kapcsolatok, amelyek elsõsorban a népek közötti megbékélésre irányultak, az elmúlt ötven év során két nagy szervezet, az Európai Önkor mányzatok és Régiók Tanácsa (CEMR) és az Egyesült Városok Szervezete (UTO) tevékenységének köszönhetõen dinamikusan fejlõdtek. Jelenleg több mint tizenháromezer európai település – a falutól a nagyvárosig – vesz részt a testvérvárosi, -települési kapcsolatok építésében, fenntartásában. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (CEMR) központja Párizsban van, de mûködik egy irodája Brüsszelben is. Elnöke Giscard d’Estaing, korábbi francia államfõ. A CEMR keretében mûködik a Testvérvárosi Munkabizottság. A nemzetközi szervezet négyévente rendezi meg az európai testvérvárosi kongresszust. Ez a mozgalom fõ rendezvénye, melynek keretében összegzik a megelõzõ évek történéseit, továbbá kitûzik a jövendõbeli célokat. 2002-ben Antwerpenben rendezték meg a 8. Európai Testvérvárosi Kongresszust a következõ címmel: Testvérvárosi kapcsolatok Európában - több, mint csereprogram. A címmel a szervezõk azt az alapgondolatot fejezték ki, hogy a testvérvárosi kapcsolatok többet jelentenek, mint egyszerû csereprogramokat. A kongresszus fõ témái közé tartozott a népek közötti együttélés, a szolidaritás, a kölcsönös megértés. Megvitatták, hogy a testvérvárosi kapcsolatok hogyan képesek segíteni az európai emberek együttélésében, milyen együttmûködési formák lehetségesek, hogyan lehet a kommunikációval erõsíteni a kapcsolatrendszert, milyen lehet a fiatalok szerepe a mozgalomban, milyen újszerû gyakorlati módszereket alkalmazhatnak a partnerek az együttmûködés során.

$

3. A testvértelepülési kapcsolatok szervezése 3.1 Testvértelepülési bizottságok létrehozása és mûködése A testvértelepülési kapcsolatok folyamatos gondozása, mûködése nagyon fontos feladat. Ennek elõsegítése érdekében célszerû megfelelõ szervezeti ke reteket is biztosítani. A gyakorlatban ez kétféleképpen valósulhat meg: a helyi önkormányzat integráns részeként létrehozott bizottság vagy egy erre a célra alakult független egyesület keretei között. Bármilyen formát is válasszunk, a lényeg az, hogy az annyi helyi érdeket ötvözzön, amennyit csak lehetséges, és a különbözõ közösségek, iskolák, szakmai csoportok, a különbözõ korú és társadalmi hátterû emberek véleménye, érdekei mind-mind nyerjenek kifejezést általa. A testvérvárosi kapcsolatok alapvetõen a civil szféra, azaz a polgárok kezdeményezésére épülnek, és bár a formális együttmûködés kereteit az önkormányzatok képviselõ-testületei biztosítják, csak azok a kapcsolatok bizonyulnak életképesnek és hoznak eredményt, amelyeket a lakosság, illetve a civil szervezetek és vállalkozások magukénak éreznek, s amelyek megvalósításában aktívan részt vesznek. A települési önkormányzat jelentõs kompetenciája a testvértelepülési kapcso latok létesítése és ápolása. A kapcsolatok „gondozása” igazi közszolgáltatási forma lehet: biztosítani a lakóknak a részvételi lehetõséget a testvértelepülési kapcsolatokban a tervezéstõl a határozatok meghozatalán át a megvalósításig. Az önkormányzat feladata az is, hogy biztosítsa a kapcsolatok anyagi hátterét. Az önkormányzat kiemelkedõ szerepét jelenti a testvértelepülési kapcsolatok irányításában az a legelfogadottabb nemzetközi gyakorlat, hogy az egyesületek, társadalmi szervezetek és intézmények képviselõinek bevonásával testvér városi/testvértelepülési bizottságot hoznak létre. A testvértelepülési bizottságok elnöke legtöbbször a polgármester, az alpolgármester pedig a pénzügyekkel megbízott személy. Ez a helyzet adja a választott tisztségviselõk felelõsségét is egyúttal, mivel a kapcsolatokra biztosított összeg nagy része elsõsorban az önkormányzatok költségvetésében szerepel. A testvértelepülési bizottság felelõs a közös programok létrehozásért és a megvalósítás összehangolásáért. A bizottság felelõs a szükséges pénzügyi források megteremtéséért, értékeli a programok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat, és segíti a partnertelepülések közötti folyamatos információcserét. A bizottság feladata igen széleskörû, hiszen biztosítania kell - a kapcsolatok szervezését és folyamatosságát, valamint - a lakosság aktív részvételét és a települési önkormányzat képviseletét az egyes programokban.

%

A testvértelepülési bizottságnak megvan az az elõnye, hogy a helyi társadalom különbözõ rétegeit képviselheti, emellett az együttmûködés folyamatosságát is tudja biztosítani. Attól függõen, hogy a településen hány és milyen típusú projektet kívánnak megvalósítani, célszerû külön munkacsoportokat is létrehozni. A testvértelepülési kapcsolatok programjainak tervezésében a két település bizottságainak együtt kell dolgozniuk azért, hogy meghatározzák az együttmûködés elsõdleges célját, amelyre az éves programok épülhetnek. A mindkét fél részérõl felmerülõ különbözõ ötletek, az együttes munka gazdagíthatja a két bizottság munkáját, egymás jobb megismerését. Minden évben közös találkozót, megbeszélést lehet szervezni annak érdekében, hogy megvonják a mérleget az éves tevékenységrõl, a közös programok megvalósításáról, és elkészítsék a következõ évre vagy hosszabb távra szóló tervet. Ez az egyeztetés természetesen elvégezhetõ más formában is. A testvértelepülési bizottságok kezdeti tevékenysége általában az iskolákra, a helyi egyesületekre, klubokra koncentrálódik, mivel ezek a szervezetek, intézmények könnyebben mozgósíthatók, a cserekapcsolatokat megkönnyíti a hasonló tevékenység, érdeklõdés és sok esetben nyelvi akadály sem mutatkozik. Sok testvértelepülési bizottság szervez nyelvtanfolyamokat a lakosságnak, különösen a felnõtteknek. Bizottság hiányában a tervezett tevékenységek folyamatos koordinálása, ellenõrzése, politikai hátterének biztosítása a polgármester vagy az alpolgármes ter feladata lehet. A képviselõtestületi üléseken õ terjeszti elõ a kapcsolatok „kivitelezésére” szánt programokat, azok pénzügyi tervét. Ezzel a formával találkozunk a leggyakrabban a településeken. A kapcsolatokkal összefüggõ szervezési feladatokkal célszerû az önkor mányzat egyik szervezeti egységét, illetve munkatársát megbízni. Az egyesületi forma elsõsorban a kis lélekszámú településeken mûködik. Az elõnye tagadhatatlan: az egyesületi élet keretében lehetõvé teszi a lakosok hatékonyabb mozgósítását a testvértelepülési kapcsolatok megvalósításában, a kapcsolatokra szánt különbözõ anyagi források felkutatását, megszerzését. Sokszor nehézséget jelenthet viszont a tartós és kiegyensúlyozott, jó kapcsolat létrehozása és fenntartása az egyesület, valamint a helyi önkormányzat között. A testvértelepülési kapcsolat kiépítése és mûködtetése közös ügy, és nem lehet ellentétes a képviselõ testület stratégiájával, döntéseivel. Jó megoldás lehet megállapodás aláírása a települési önkormányzat és az egyesület között a testvértelepülési kapcsolatok ápolásával összefüggõ felelõsség és tennivalók megosztásáról.

&

3.2 Kapcsolatfelvétel: a partnerek kiválasztása, elõzetes látogatás Nagyon fontos jól átgondolni a testvértelepülési kapcsolat motivációit, hiszen ezek ismeretében lehet kiválasztani a partnertelepülést, mellyel hosszútávú együttmûködés jöhet létre. A legfontosabb kérdés, hogy milyen célt kívánnak a partnerek megvalósítani, mi az, amit a testvértelepülési kapcsolattól várnak. A testvértelepülési kapcsolat alapja a helyi önkormányzat és a lakosság szándé ka. Mindkettõ elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a testvérkapcsolat elérje célját. A kapcsolat létrehozását a helyi képviselõ testület hagyja jóvá, és megbízza mûködtetésével az erre kijelölt szervezetet. Az együttmûködés azonban nem lehet sikeres akkor, ha megvalósításában nem vesznek részt a civil szervezetek, sport-, kulturális- és szociális egyesületek stb. A partner kiválasztása fontos, egyben különleges, összetett feladat: egy okos választás megkönnyíti a késõbbi projektek kivitelezését. Néhány olyan fontos kritérium, amely megkönnyíti a partner kiválasztását: – A két település hasonló mérete (lakosság létszáma, a településen található közintézmények száma, típusa); – A település földrajzi elhelyezkedése (az ország melyik nagyobb tájegységéhez tartozik, közlekedési helyzete, távolsága a fõvárostól és a legközelebb fekvõ más, nagyobb településektõl); – A település típusa (tájcentrum, agglomerációhoz tartozó település, ipari, mezõgazdasági település, egyetemi város, turisztikai jellemzõk stb.); – Kulturális, sport tevékenységek; – Helyi egyesületek tevékenysége (lehetséges együttmûködési formák az egyesületek között). Elõfordul, hogy a testvérkapcsolat más kritériumokon is alapszik: közös történelmi gyökerek, esetleg szociokulturális vagy nyelvi összefüggések egyaránt hatással lehetnek a választásra. Amikor sikerül partnertelepülést találni, célszerû elõkészítõ találkozókat szervezni a két helyi önkormányzat között. Az elsõ alkalommal általában egy kis létszámú (3-6 fõs) küldöttség utazik a kiszemelt településre, hogy eldöntse, az együttmûködésnek mely formái tûnnének alkalmazhatónak, és hogy véglegesítsék a részleteket. A delegációban általában részt vesz a polgármester és a testvérvárosi kapcsolatokért felelõs alpolgármester, a testvérvárosi bizottság kiszemelt elnöke és egy-két egyesületi tag is. Szerzõdés-terveze tek készítése teszi teljessé az elõkészítõ szakaszt. Igen gyakran egyfajta „teszt-utazást” szerveznek a partnerek, amely egy-egy kulturális vagy sporteseménnyel esik egybe. Az elsõ látogatások alkalmat adnak arra, hogy a leendõ partnerek megismerjék egymást. A testvérvárosi kapcsolatokat létrehozó ceremóniát megelõzõen azonban több kérdést kell megoldani. Néhány hónap mindenképpen eltelik a szerzõdés-tervezet aláírása és a hivatalos ünnepség között. A megfelelõ elõké'

szítésnek nem csupán a szervezõ tevékenységre kell kiterjednie, hanem biztosítania kell azt, hogy a település lakosai minél nagyobb számban vegyenek részt az ünnepélyes eseményen. A partner település kiválasztása még nem garancia arra, hogy a projekt eredményes lesz: a testvértelepülési kapcsolat mindkét fél közös elhatározásán alapszik. Az elõkészítés folyamán ki kell jelölni a közös programokat, s a második találkozón már közös eseménynaptárt is készíthetnek. Ebben a szakaszban is sokféle programra kerülhet sor: – Elsõ találkozók egyesületek között (sport, kulturális, stb.), hogy mozgósítsák a település lakóit a testvérvárosi programokon való részvételre; – Hivatalos ünnepség elõkészítése, programok, testvérvárosi szerzõdés szövegének megírása, egyeztetése, delegációk összetételének megbeszélése stb.; – Találkozók, cserekapcsolatok szervezése fiatalok, ifjúsági szervezetek között stb. 3.3 A testvértelepülési kapcsolat létesítésének hivatalos keretei A kapcsolat hivatalos létrehozására egy olyan ünnepség keretében kerül sor, amelynek során a partnertelepülések önkormányzatainak vezetõi a lakosság és az önkormányzat képviselõinek jelenlétében írják alá a testvérvárosi (települési) megállapodást. A megállapodás szövegének a települések között kialakítandó tartós kapcsolatot és az európai integráció iránti elkötelezettséget kell hangsúlyoznia. Az eseménynek ünnepélyesnek kell lennie, ki kell fejeznie az európaiság gondolatát. Szokás szerint elõbb az egyik, majd másik településen tartják meg az ünnepségeket, ugyanabban az évben vagy gyakrabban két egymás követõ évben. A testvérvárosi, -települési megállapodás a következõket tartalmazhatja: – A megállapodást kötõ felek megnevezése (célszerû az önkormányzati testületeket megnevezni); – A megállapodás általános célja, alapeszméi (a partnerországok népei, valamint az európai országok és települések közti kapcsolatot illetõen); – A megállapodás konkrét célja az érintett települések és lakosságuk tekintetében; – Az együttmûködésben résztvevõ partnerek (önkormányzati testületek, tisztségviselõk, más társadalmi, gazdasági, mûvészeti és ifjúsági stb. szervezetek); – Az együttmûködés különbözõ formái: információcsere, szakmai tapasztalatcsere-látogatások (gyakoriság, létszám, költségek viselése stb.), más együttmûködési formák, az együttmûködési módozatok szükség és lehetõség szerinti bõvítésére való utalás; – A testvértelepülési megállapodás hatályba lépése, érvényességi idõtartama, megvalósításának rendje; 

– A megállapodás hivatalos nyelve, példányszáma (mindkét szerzõdõ fél nyelvén készült megállapodás-szöveg hiteles); – Keltezés, aláírások, pecsétek. A megállapodásból készülhet - az irattári hivatalos példányokon kívül - kétnyelvû díszes példány is, a települések címereivel ellátva. A testvértelepülési megállapodás aláírásának tiszteletére szervezett ünnepség elsõdleges célja, hogy a partnerek lakossága számára is emlékezetessé tegyék az eseményt. Az ünnepség lefolyásának megvan az általánosan elfogadott, „klasszikus” formája, de ez természetesen nem kötelezõ érvényû. A szervezésnél figyelembe kell vennünk a helyi lehetõségeket, sajátosságokat, a hagyományokat és minden ország sajátos protokoll szabályait. Az ünnepség javasolt programja: – A testvértelepülési delegáció fogadása a Polgármesteri Hivatalban; – A városháza, községháza kulcsának szimbolikus átadása; – Felvonulás az ünnepség színhelyére; – Zászlófelvonás, himnuszok (nemzeti és EU); – A testvértelepülési bizottság elnökének beszéde; – A polgármesterek beszéde; – A testvérvárosi eskü, megállapodás felolvasása és aláírása; – A testvértelepülési kapcsolatok létrejöttét üdvözlõ beszédek néhány meghívott személyiség részérõl. Más programokat is beiktathatunk az ünnepi eseménybe: – Egy utca, tér vagy épület felavatása, melyet a testvértelepülésrõl nevezhetnek el; – A testvértelepülési kapcsolatot jelzõ tábla elhelyezése a település határánál, emlékfa ültetése stb. Az ünnepséget követheti fogadás, hagyományos bankett, sporttalálkozó a két testvértelepülés sportegyesületei között, kulturális, vagy mûvészeti rendezvény (kiállítás, koncert), fórum, népünnepély (bál, tûzijáték.) stb. Ne felejtsük el azonban, hogy a kapcsolatokat életben kell tartani. Az ünnepség befejezõdése után, a testvértelepülési kapcsolatok elkezdõdnek, lehetõvé kell tenni, hogy a testvértelepülési bizottság munkája folyamatos és dinamikus legyen, és hogy a település civil szervezeteibõl lehetõleg minél többen vegyenek részt a találkozókon, cserekapcsolatokban. 3. 4 A kapcsolatok anyagi háttere A testvértelepülési tevékenység kiadásokat is jelent. Ezeknek biztosít külön forrást többnyire a település költségvetése. Maguk a résztvevõk is hozzájárulhatnak a kapcsolatok pénzügyi hátterének biztosításához akár gyûjtéssel, akár kü

lönleges események, pl. bálok, tombolák, vásárok szervezésével. A települések lakosságának ötletessége és bõkezûsége a költségvetés tervezését erõsen befolyásolja. A hozzájárulások nemegyszer természetben érkeznek, helyiségeket, irodai felszereléseket adnak kölcsönbe vagy örökbe. Az önkéntes munka, pl. fordítás, tolmácsolás vagy szaktanácsadás is nagy segítséget jelenthet. A pénzügyi támogatás érkezhet a lokálpatrióták körén túl is megyei vagy regionális önkormányzatoktól, az Európai Unió speciális programjaiból, különbözõ pályázatokból. Sokan úgy vallják, hogy a „testvértelepülési kapcsolatok sokba kerülnek”. Ez valóban így van. Minden attól függ azonban, mit akarunk csinálni és fõleg, hogyan akarjuk csinálni. A legszerencsésebb az, ha mindenki a saját anyagi lehetõsége szerint szervezi a kapcsolatokat, és nem akar rivalizálni a partnerével. A kapcsolatok során általában a következõ fõbb kiadásokkal kell számolnunk: – utazási költségek; – biztosítási költségek; – a fogadás költségei: szállás és az étkezés költsége (ezek a költségek általában csökkenthetõk, ha a vendégeket családoknál helyezzük el); – különbözõ belépõjegyek (pl. múzeum, színház); – ajándékok; – különbözõ rendezvények szervezési költségei (sport, kulturális, turisztikai, konferenciák stb.). A bevételeknél a következõ fõbb „tételekkel” számolhatunk: – az önkormányzat költségvetési támogatása; – a cserekapcsolatokban résztvevõ „önkéntesek” hozzájárulása; – a helyi rendezvények bevételei: bál, falusi ünnepek stb.; – a helyi vállalkozók támogatása; – a megyei, regionális önkormányzatok támogatásai, pályázatai; – az Európai Unió különbözõ programjaiból megpályázott támogatások; – egyéb pályázati támogatások. 3.5 A vendégek fogadásának néhány gyakorlati kérdése 3.5.1 Szálláshely és étkezés Fontos szerepe van a szálláshely minõségének abban, hogy a partner településekrõl érkezõk otthon érezzék magukat. Az elhelyezés a családoknál a testvérvárosi kapcsolatok egyik alapvetõ megoldása, ami nem elsõsorban a költségek leszorítása miatt célszerû, hanem kiváló alkalmat ad arra, hogy megismerkedjünk a partner települések lakóinak mindennapi életével is. Ez nemcsak új szokások, hagyományok megismeréséhez, megtanulásához segíthet hozzá, hanem a családok közötti új barátságok kialakulásához is. Van azonban olyan csereprogram, és esemény is, amelyre hivatalos (esetleg magas rangú) delegációt várunk, s ilyenkor a szálloda, vagy ehhez hasonló szállás a legjobb megoldás. Nagyobb létszámnál, fiatalok fogadása esetében pedig ifjúsági szállást érdemes igénybe venni, különösen ha ennek költségeit beépítettük egy nyertes pályázatunkba. 

A szálláshely a külföldrõl érkezõ és oda utazó vendégek szemében az elsõ benyomás a partnerrõl. Ha színvonal alatti, zajos, nem megfelelõen kényelmes szálláshelyen történik egy hivatalos delegáció tagjainak elszállásolása, az alapvetõen ronthatja egy még oly’ sikeres szakmai program hatását is. A szállás és étkezés költségét rendszerint a vendéglátó, míg az utazás költségét a vendég fizeti. A szálláshely vonatkozásában fõ szempont a viszonosság, azaz a külföldön tett látogatás alkalmával tapasztalt színvonallal megegyezõ kategóriájú szálláshely biztosítása. Ez hivatalos delegáció esetében általában három csillagos szállodai szobát, illetve ehhez közelítõ minõségû panzióban történõ elhelyezést jelenthet. Alapelv, hogy a hivatalos delegáció minden tagja külön szobát vehessen igénybe, több személy egy szobában történõ elhelyezése külön kérésre történik. A szobák kiválasztásakor érdemes figyelmet fordítani a delegáció összetételére: idõsebb személy számára inkább földszinti, vagy elsõ emeleti szobát célszerû biztosítani, a szobák lehetõség szerint egymás közelében legyenek. A szobák beosztását a vendégek érkezése elõtt személyesen egyeztessük a szálloda recepciójával. Ha még nem vettük igénybe az adott szálloda szolgáltatásait, tartsunk helyszíni „terepszemlét” a megrendelés elõtt. A vendégeknek szánt ajándékcsomagot - az adott delegáció nyelvén írt üdvözlõkártyával együtt - a szállodai szobában lehet elhelyezni. Nem hivatalos delegáció (sportcsapatok, nagyobb létszámú mûvészeti csoportok, ifjúsági csoportok stb.) esetén kempingben, panzióban, vendégházban történõ elszállásolás ajánlott, ám ebben az esetben is ellenõrizni kell a szálláshely tisztaságát, kulturáltságát. Jellemzõ - fõként iskolai csoportoknál - a csalá doknál történõ elhelyezés, ami egyrészt a fogadó országról alakíthat ki kedvezõ képet, másrészt jelentõsen csökkentheti a felmerülõ költségeket. Ilyen esetben a vendéglátó családok legalább alapszintû idegen nyelvû kommunikációra készüljenek fel. A vendégek fogadása során fontos, hogy elõre gondoljuk át az étkezés biztosításával összefüggõ kérdéseket is. Minden ország büszke gasztronómiájára, sajátos ételeire, ízeire. Éppen ezért alapelv, hogy külföldi tartózkodásunk idején igyekezzünk elkerülni az ízlésünknek nem megfelelõ ételek feltûnõ elutasítását. Külföldi vendégeink számára lehetõség szerint többféle jellegû ételt biztosít sunk a különbözõ étkezések alkalmával. Kerüljük a zsíros, nehéz ételeket, ami nem zárja ki az ún. magyaros ételek kínálását, de célszerû ezek könnyített változatát kérni. Az érkezés elõtt meg kell kérdeznünk, hogy van-e vegetáriánus (vagy cukorbeteg, lisztérzékeny) a vendégek között, ennek megfelelõen érdemes az ételrendelést megadni. Érdemes megtudni elõzetesen, hogy mely ételeket nem fogyasztják a vendégek (például a rántott gomba vagy szelet nem igazán népszerû). Az egyes étkezések elõtt célszerû részletes menü- és árajánlatot kérni, majd ajánlott az étkezéseket ennek alapján megrendelni. Közöljük az étteremmel az étkezés lebonyolítására rendelkezésre álló idõt. Figyeljünk arra, hogy elkerüljük a hagyományos ételek ismétlõdését. !

Ha nagyobb létszámú küldöttség étkeztetése a feladat, érdemes papírból névkártyákat készíteni, az ültetési rendet összeállítani, és a névkártyákat az asztalon elõre elhelyezni. A tolmács lehetõleg a fõvendég mellett üljön. A megfelelõ ültetési rend elõzetes kialakítása különösen fontos a protokolláris jellegû étkezéseknél. 3.5.2 Kommunikáció és tájékoztatás A kommunikáció - fordítás és tolmácsolás - néhány fontos kérdése A nemzetközi együttmûködéseknek csak kisebb hányadára jellemzõ, hogy magyarlakta területekre irányul, vagy szerencsés körülmények folytán anyanyelvünkön beszélõ partner van a társtelepülésen, társintézményben. Ma még az is gyakori jelenség, hogy a kapcsolattartásban közvetlenül érintett, meghatározó személyiségek - politikai és szakmai döntéshozók, intézményvezetõk, szakemberek - nem beszélik olyan mértékben a „testvérek” nyelvét, hogy idõnként ne lenne szükség fordítóra és tolmácsra. Ez természetesen nemcsak magyar sajátosság. Gondoljunk csak bele: míg egy-egy sokak által beszélt európai nyelvet anyanyelvként használó külföldi partnerünk szinte magától értetõdõnek tartja, hogy a magyar fél biztosítja azt, hogy a levelezés, tárgyalás az õ nyelvén történhessék, fordítva ez korántsem ennyire magától értetõdõ. Miközben tehát számításba vesszük, hogy magunknak is meg kell teremtenünk a zökkenõmentes, szakszerû idegennyelvi kommunikáció feltételeit, mi is jogosan várjuk el ugyan ezt partnereinktõl. A kapcsolatfelvétel kezdetén mindenképpen tisztáznunk kell, mi lesz a késõbbi kapcsolattartás hivatalos nyelve. Ez különösen akkor fontos, ha mind mi, mind a külföldi fél ún. közvetítõ nyelvet vesz igénybe. (Pl. egy finn partner esetén ez lehet az angol) A kapcsolattartás során ugyanis számos dokumentum - együttmûködési megállapodás, akcióterv, projekttervek stb. - készül, s ezek kezelését, nyomon követését jelentõsen megkönnyíti az egységes nyelv használata. Egyszerûbbé válik a kommunikáció, ezáltal jelentõsen csökkenthetõk a fordítási, tolmácsolási költségek. Következõ lépésként célszerû olyan munkatársat megbíznunk a kapcsolat állandó gondozásával, aki beszéli a kiválasztott nyelvet. Vegyük figyelembe azt is, hogy míg a mindennapos kapcsolattartás viszonylag szerényebb nyelvtudással is megvalósítható, a hivatalos dokumentumok fordítása (együttmûködési megállapodás, közös pályázat stb.) és a hivatalos események tolmácsolása (ünnepi testületi ülés, közös konferencia stb.) mindenképpen magasan képzett, a fordítás és tolmácsolás alapelemeit ismerõ szakembert igényel. Ha az önkormányzat nem rendelkezik ilyen szakemberrel, lehetõleg olyan munkatársat keressünk, aki folyamatosan közre tud mûködni ezeknek a feladatoknak a megoldásában. Emellett célszerû feltérképeznünk azt is, kik azok, akikre szükség esetén számíthatunk az idegennyelvi kommunikációs feladatok megoldásában. Ez azért lényeges, mert egy-egy nagyobb létszámú delegáció vagy rendezvény esetén „kipróbált”, és az elõzményeket ismerõ személyeket vonhatunk be a beszélgetésekbe. "

A lehetõleg állandó fordító-tolmács személye azért fontos, mert az általa ellátott tevékenységekhez a közvélekedéssel ellentétben nem elegendõ az adott nyelv kiváló ismerete (bár természetesen alapfeltétel), hanem szükséges hozzá az általános (esetenként speciális) szakmai felkészültség, a jó kapcsolatteremtõ képesség, a kellõ szakmai és emberi alázat, valamint a tevékenységre vonatkozó protokoll szabályok megfelelõ ismerete is. Az elõzmények és a partnerek ismerete pedig mindenképpen segíti a zökkenõmentes kommunikációt. Figyeljünk arra, hogy ne a kiemelt programon, pl. az ünnepi ülésen foglalkoztassuk elõször a kiszemelt szakembert (kivéve, ha kitûnõ referenciákat kaptunk róla általunk ismert és becsült kollégáktól), célszerû elõtte kisebb megbízások során kipróbálnunk. Tájékoztatás - a programok nyilvánosságának biztosítása Napjainkban egyre inkább felértékelõdik a nyilvánosság szerepe. A helyi közösségek elvárják, hogy idõben részletes tájékoztatást kapjanak a programokról, és lehetõleg a tágabb környezet is megismerje, milyen jelentõs programok valósulnak meg a településen. Ezért elengedhetetlen, hogy egy-egy esemény kapcsán már az elõkészítés fázisában tervezzük meg, hogyan, milyen tömegtájékoztatási eszközök segítségével fogjuk biztosítani a kellõ nyilvánosságot. Nagyobb, összetettebb program esetén célszerû ún. kommunikációs tervet is készítenünk, amelyben pontosan meghatározzuk, hogy kiknek, mikor, milyen módon juttatjuk el a szükséges információkat. (Ilyen terv készítése egyes pályázatok esetén követelmény is, mivel az elért eredmények terjesztésének kulcsszerepe van a program pozitív megítélése szempontjából.) Jelöljük ki azt a munkatársat is, aki felelõs lesz a program egészével kapcsolatos tájékoztatásért, a szükséges dokumentumok elkészítéséért, az esetleges közremûködõk bevonásáért. A tájékoztatás céljára sokféle eszköz áll rendelkezésünkre a helyi laptól a programot ismertetõ szórólapig, rádió- és tévé híradásokig. Érdemes számba vennünk: elsõsorban kiket akarunk tájékoztatni, és milyen információkat akarunk eljuttatni az érintettekhez. Alapvetõen ez határozza meg, hogy milyen eszközt veszünk igénybe. Két példa: – A testvértelepülésrõl kulturális delegációt fogadunk, amelynek tagjai be is mutatkoznak a helyi közönségnek. Ekkor már jóval a program tervezett idõpontja elõtt el kell kezdenünk a nézõk toborzását, többek között a könyvtárban, iskolában, egyéb közösségi helyeken elhelyezett egyszerû szórólapokkal, a helyi média igénybevételével, a regionális média tájékoztatásával stb. – Az iskola vendégtanárokat fogad cserelátogatás keretében néhány napra. Ezt az információt is el kell juttatnunk a lakossághoz a hagyományos települési hírcsatornákon keresztül, ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítanunk a program szakmai jellegére. Ezért küldjünk tartalmas, tömör, jól szerkesztett információs anyagot a megyei módszertani intézménybe (pl. peda#

gógiai intézet), a társintézményekhez, a regionális médiumokhoz. Speciális, pályázati forrással támogatott program esetén informáljuk az országos szakmai fórumokat is. A hagyományos hírforrások mellett kiemelkedõ lehetõséget biztosít a programok hírelésére az internet. Saját településünk, intézményünk honlapja mellett számos honlapon elhelyezhetjük a híreket, ha a megfelelõ anyagot elektronikus formában a mûködtetõ rendelkezésére bocsájtjuk. (A települések és a megyei intézmények hírei, pl. megállapodás alapján elhelyezhetõk a megyei önkormányzat honlapjának eseménynaptárában is.) A tömegtájékoztatási eszközök általában szívesen közzéteszik a színes, érdekes rövid híreket. Azonban számoljunk azzal, ha egyéb eszközöket kell igénybe vennünk azért, hogy a kitûzött célt elérjük - pl. szórólap, nagyobb terjedelmû anyag, rövidebb-hosszabb hírlapmelléklet -, ennek a költségeit is ter veznünk kell. Pályázat esetén ezek egy részét beépíthetjük a támogatási öszszegbe. Nagyon fontos tennivalónk, hogy a tájékoztatási folyamat során megjelent va lamennyi dokumentumot, hírt stb. „archiváljuk”, megõrizzük. Gondoskodjunk arról, hogy minden programunk alaposan dokumentált legyen: õrizzük meg a képeket, filmeket, magnófelvételeket, cikkeket, nyomtassuk ki a honlapon megjelent információkat stb. Mindezt természetesen rendszerezve, áttekinthetõ módon õrizzük meg. Amellett, hogy szép emlékeket idéznek fel, ezeket kell felhasználnunk a beszámolók elkészítéséhez, a nyilvánosság biztosításának igazolásához, a pályázati elszámolásokhoz.

4. Az együttmûködés fõ területei 4.1 Gazdaságfejlesztés A települések közötti kapcsolatok hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlõdéséhez. A gazdasági fejlõdést segítheti többek között – az üzleti partnerek kapcsolatfelvétele; – a vállalkozási tevékenységek ösztönzése; – a kölcsönös részvétel egymás vásárain; – projektek indítása; – a tapasztalatok és a legjobb gyakorlati módszerek kölcsönös átvétele; – a pénzügyi támogatási forrásokhoz jutás lehetõségeinek megismerése. Figyelemreméltó és a tapasztalatcsere-jellegû programokban felhasználható az a finn üzleti tanácsadó (business mentor) gyakorlat, amelynek során nyugdíjas, korábban sikeres üzletemberek adnak segítséget kisebb önkormányzatoknak az üzleti életben való sikeres szerepléshez. $

A testvértelepülések közötti együttmûködést megkönnyítheti az internetes kapcsolat, a meghatározott szektorokban mûködõ vállaltok közötti párbeszéd, a partnerek számára egymás honlapján elérhetõ reklámfelületek. 4.2 Oktatás, szakképzés A testvértelepülési kapcsolatok kiemelkedõen fontos és sok lakos bevonását lehetõvé tevõ területét jelentik az iskolák közötti kapcsolatok. A tanulók révén érintetté válnak a családtagok, a szomszédok, akik közvetlenül is megismerhetik a külföldi partnerek szokásait, gyakorolhatják a nyelvet, ha az ehhez szükséges alapismeretekkel rendelkeznek. A hagyományos nyelvgyakorlás és az idegenforgalmi látványosságok megismertetése mellett célszerû bõvítenünk a közös szervezésû programok körét. Ez annál is inkább fontos, mert napjainkban és a jövõben még inkább minden állampolgár számára egyre nélkülözhetetlenebbé válik az idegennyelvi kommunikáció, amit a kifejezetten erre a célra kialakított programokkal hatékonyabban fejleszthetünk, másrészt a különbözõ pályázati támogatási lehetõségeket is csak szakmai-módszertani szempontból újszerû projektekre vehetjük igénybe. Néhány javasolt program: – Szervezhetünk közösen kialakított képzési programot a társintézménnyel, amelynek során egy jól elõkészített elektronikus kapcsolattartási folyamatot követõen a tanárok/tanulók egy olyan tananyag-egységet (modult) fejlesztenek ki a közösen meghatározott témában (a népi hagyományoktól a vállalkozói ismeretekig, környezetvédelemig számos lehetõség kínálkozik erre iskolatípustól, érdeklõdéstõl függõen), amit késõbb ki-ki beilleszt a saját tantervébe. – vendégtanárt fogadhatunk-küldhetünk egy-egy általunk, vagy a partnerünk által kevéssé ismert témakör oktatására. – Több külföldi és hazai partner részvételével szervezhetünk programot egyegy témakör játékos feldolgozására úgy, hogy közben a résztvevõkkel kiki megismerteti a saját országában ehhez kapcsolódó gyakorlatot (a fogyatékosság elfogadása, tolerancia a másság iránt, egészséges életmód stb.). – Megszervezhetjük tanulók és tanárok külföldi vállalkozásoknál folytatott rövidebb-hosszabb szakmai gyakorlatát. – Részképzést biztosíthatunk egymás tanulóinak néhány hétre. A sor hosszan folytatható! Ügyeljünk azonban arra, hogy már a tervezésnél vegyük számításba, hogyan vonhatunk be minél több érdeklõdõt az eseményekbe, hogyan tudunk gondoskodni arról, hogy a lehetõ legtöbb „haszonélvezõje” legyen a sok energiát igénylõ programunknak.

%

4.3 Ifjúság, kultúra, sport A testvértelepülési kapcsolatok egyik alapvetõ célja a fiatalok egymáshoz közelebb kerülése, hogy ezáltal is szilárdabbá váljanak az európai népek és kultúrák közti kötelékek. Ez legegyszerûbben az oktatási intézményeken keresztül érhetõ el. Igen gyakran keresnek a partner települések testvériskolákat. Az isko lai csereprogramok egyértelmûen nevelõ hatásúak és nagyon jelentõs a nyelvtanulás, a nyelvgyakorlás lehetõsége. A testvértelepülési kapcsolat általában virágzó kulturális cserekapcsolatokat jelent. Az ezen a területen lehetséges tevékenységeket hosszan lehet sorolni: folklór együttesek, zenekarok, színházi társulatok (természetesen amatõrök is) látogatásai, helyi mûvészek kiállításai, gyûjtõk közötti találkozók stb. Az ehhez hasonló programok felhívják a figyelmet nemcsak a partnertelepülések, hanem az adott ország kulturális értékeire, hagyományaira, az új Európa kulturális sokszínûségre. A kulturális kapcsolatok erõsítik a testvérvárosi kapcsolatokat és katalizátorként hatnak az európai integrációra. Elsõsorban az amatõr sport kaphat szerepet a partneri kapcsolatokban. A sporteseményeken célszerû a részvétel és nem a gyõzelem fontosságára helyezni a hangsúlyt, persze nem elhanyagolva a versenyszerûséget. A sportesemények nem igényelnek bonyolult elõzetes szervezést, s jelentõs létszámot képesek megmozgatni. A sporttalálkozók igen népszerûek a testvértelepülési kapcsolatok programjaiban. Mindenféle sportágban rendezhetõk különbözõ megmérettetések, sõt az olimpia, vagy a „Játék határok nélkül” vetélkedõk mintájára megrendezett versenyek akkor izgalmasak, ha több testvértelepülés csapata vesz rajta részt. Megyénkben nagyon népszerûek a hagyományõrzõ népi- és sportjátékok (Abádszalók, Kunhegyes) a falusi sportnapok, (Kuncsorba, Kengyel, Tiszaörs,) amelyek sok embert mozgósítanak korra és nemre való tekintet nélkül, és gyakorta vesznek részt a külföldi testvértelepülések képviselõi is sporttalálkozókon. 4.4 Önkormányzati tapasztalatok Az Európai Unióban és térségünk legtöbb államában a helyi önkormányzatok a decentralizációnak köszönhetõen széleskörû döntési jogkörrel rendelkeznek a helyi ügyeket illetõen. A testvértelepülési mozgalom számára ez az együttmûködés új lehetõségeit jelenti. A partnertelepülések közösen kereshetnek megoldást az õket érintõ gondokra, valamint kicserélhetik az egyes területekre vonatkozó tapasztalataikat. Együttmûködés lehetséges például a településfejlesztés, a kistérségi együttmûködések, a környezetvédelem, a szakképzés, a bevándorlók integrálása, a fogyatékkal élõk integrálása, a bûnmegelõzés, a kábítószer elleni harc, a gyermekvédelem, az új technológiák alkalmazása, a munkanélküliség elleni küzdelem területén. A tapasztalatok összehasonlítása átfogóbb megközelítést segíthet elõ, ezáltal javaslatok dolgozhatók ki a megoldásra. Sok jó példa van arra, hogy a hason&

ló méretû, hasonló természetû problémával szembesülõ partnertelepülések önkormányzatai összehangoltan valósítják meg cselekvési programjaikat. A gyakorlati eredmények, az együttes munka segíti azt, hogy hasznos ismeretekre tegyenek szert, ugyanakkor mindez szilárdan megalapozhatja a testvértelepülések együttmûködését. Ezekre a tapasztalatokra alapozva eredményes EU támo gatású közös projekteket is kezdeményezhetünk. 4.5 Környezetvédelem A testvértelepülési kapcsolatokban külön kiemelést érdemelnek a környezetvédelmi integrációs feladatok önkormányzati vonatkozásai is. A kapcsolatok segítenek a hasznosítható tapasztalatok átvételében, közös uniós projektekben LIFE projektek), valamint a közös beruházások megvalósítávaló részvételben (L sában. A tapasztalatcserék elõsegíthetik a környezetvédelem problémáinak átfogó megértését, tudatosítását. Több példa van arra, hogy a külföldi partnertelepülés támogatásával, tapasztalatcserén alapuló projektek megvalósítása hozzájárul az uniós harmonizációs elvárások teljesítéséhez pl. a következõ területeken: – a települési szilárd hulladékok kezelése és elhelyezése, kommunális hulladéklerakó-építése; – a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása; – a településeken keletkezõ szennyvizek, illetve szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezése. 4.6 Szociális intézmények, civil szervezetek A szociális intézmények és a munkájukat segítõ különbözõ egyesületek mûködésük során olyan kapcsolatokat tudnak teremteni, amelyek lehetõséget biztosítanak arra, hogy minél több lakos tudjon bekapcsolódni a nemzetközi programokba. Ezek általában olyan cserekapcsolatok, amelyek a szakmai és emberi kapcsolatteremtést és a turisztikai lehetõségek kölcsönös kihasználását egyaránt lehetõvé teszik. A szociális intézmények közötti szakmai-szociális kapcso latok mind a gondozók, mind a gondozottak számára sokrétû, gyümölcsözõ programokat jelentenek. A belgiumi Antwerpenben 2002. májusában megrendezett 8. Európai Testvérvárosi Kongresszus a testvérvárosi együttmûködésben rejlõ lehetõségek egyik fontos feladatként jelölte meg új célcsoportok bevonását. Ezek a fiatalok, a fogyatékkal élõk, a hátrányos helyzetûek, az idõsek és a szegények. Ezeknek a csoportoknak az elérésében tudnak különösen sokat segíteni a civil szervezetek, amelyek részvétele elengedhetetlen a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztésében, újszerû programok kialakításában.

'

5. Pályázatkészítés a gyakorlatban A nemzetközi kapcsolatok ápolása az önkormányzatok önként vállalt felada tai közé tartozik. A költségvetési források szûkössége következtében a kötelezõ feladatok ellátása mellett rendkívül nehéz biztosítani a meglévõ kapcsolatok fenntartását, esetleg bõvítését, vagy újabb partnerségek kialakítását. Ma már a kapcsolatok ápolása egyre inkább „decentralizált”, azaz az önkormányzat koordinátori, menedzseri szerepének fejlesztése mellett mind több konkrét feladatot, programot a település intézményei, civil szervezetei valósítanak meg. Egyre elfogadottabbá válik, hogy a résztvevõk (a közvetlen „haszonélvezõk”) anyagilag is hozzájáruljanak az események megvalósításához. A forrásbõvítés legcélsze rûbb módja a pályázati lehetõségek feltárása és igénybevétele. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a várható programokat jó elõre megtervezzük. 5.1 A pályázás egyik kulcsa: a tervezhetõség Tapasztalataink szerint megoszlanak a vélemények és a gyakorlat is abban, hogy mennyire szükséges és lehetséges a nemzetközi kapcsolatokat elõre megtervezni. Az önkormányzatok egy része az éves költségvetésben egy olyan keretösszeget határoz meg, amit - természetesen szabályozott módon - az év folyamán javasolt nemzetközi kapcsolatokkal összefüggõ kiadások finanszírozására használhatnak fel. A konkrét terv készítését általában azért tartják indokolatlannak, mert nehézkes lehet az elõzetes egyeztetés a partnerekkel; sokféle elõre nem látható partneri javaslat és új megkeresés merülhet fel; a támogatási lehetõségek függvényében elmaradhatnak, de létre is jöhetnek újabb programok. Tény, hogy valamennyi felsorolt lehetõséggel számolnunk kell. Álláspontunk szerint azonban ezek ellenére is célszerû már a költségvetés készítésének idõszakában elkészítenünk a következõ évre vonatkozó nemzetközi tervünket. A terv készítésének kiindulópontját az önkormányzati testületek határozatai, illetve az intézményi stratégia erre a területre vonatkozó elemei jelentik. Összegeznünk kell azoknak a tárgyalásoknak a megállapításait, amelyeket az év során a partnerekkel folytattunk, továbbá a megvalósított programok eredményeit, emellett elõzetesen tájékozódnunk kell a testvértelepülések és -intézmények elképzeléseirõl is. Ezek alapján el tudunk készíteni egy olyan megalapozott tervet, ami ha nem is valósítható meg minden elemében (errõl a döntés elõkészítés és -hozás folyamatában pontos tájékoztatást kell adnunk a döntéshozók számára!), de nagy biztonsággal végrehajtható. Mit tartalmazzon feltétlenül a nemzetközi kapcsolatok terve? – a programok címe; – a cél és a várható eredmény; – a résztvevõk köre (pl. képviselõk, intézményvezetõk, tanulók, vállalkozók) és létszáma; – a bevonható partnerek, közremûködõk; – a várható költségek (vegyük számba az útiköltségtõl a biztosításig valamennyi kiadási tételt); 

– a bevonható források (a résztvevõk és partnerek hozzájárulásától a pályázatokból elnyerhetõ összegekig). A nemzetközi terv elkészítése az eredményes pályázatkészítés alapfeltétele. Idejekorán tudnunk kell, milyen programjaink lesznek. 5.2 Pályázatfigyelés, döntés a pályázatról Ma már a legtöbb önkormányzat és intézmény megbíz egy-egy munkatársat a folyamatos pályázatfigyeléssel. Tekintettel arra, hogy a pályázatfigyeléssel foglalkozó kiadványok (Pályázatfigyelõ, Sansz stb.) és a napilapok mellett ma már a legtöbb és legsokrétûbb információt az interneten keresztül érhetjük el, célszerû listát készítenünk azokról a honlapokról, amelyeket folyamatosan, cél zottan figyel a megbízott munkatársunk. Ez azért is lényeges, mert bizonyos pályázatokról csak szûk körhöz eljutó szakmai lapok vagy kizárólag a meghatározott honlapok adnak tájékoztatást, emellett a rövid pályázati határidõk is indokolják a heti-kétheti gyakoriságú információszerzést. A lista összeállításához segítséget nyújt a mellékletben található címjegyzék. Egyes pályázatkezelõk lehetõvé teszik azt is, hogy feliratkozhassunk azok lis tájára, akiknek folyamatosan küldik az általuk készített elektronikus hírlevelet, ami értesít az aktuális pályázati lehetõségrõl is. (Pl. KulturPont Iroda, Tempus Közalapítvány irodái) A pályázati lehetõségek sora ugyan gazdag, de alapos mérlegelést igényel, melyikre tudunk és melyikre érdemes pályáznunk. Ha úgy tûnik, olyan lehetõségre bukkantunk, amit felhasználhatunk céljaink érdekében, mindenekelõtt a következõ szempontokat vizsgáljuk meg körültekintõen: – pályázhat-e az önkormányzat (ha kétségünk lenne, elõzetesen kérjünk hivatalos írásbeli tájékoztatást a kiírótól); – összhangba tudjuk-e hozni az általunk meghatározott célokat a pályázati kiírásban megjelölt célokkal és prioritásokkal (ehhez általában kreativitásra van szükségünk); – biztosítani tudjuk-e a kiírásban feltételként szereplõ partnerséget, ha van ilyen elõírás (külföldi partnereink írásos nyilatkozatai, az önkormányzatok civil szervezetek - vállalkozói szféra dokumentált összefogása stb.); – elegendõ idõnk van-e arra, hogy minden szükséges dokumentumot beszerezzünk a beadási határidõig (testületi határozat, hitelesített alapító okirat, banki nyilatkozat, szakmai önéletrajzok stb.); – van-e pályázatírásban és menedzselésben jártas csapatunk (a szakmai felkészültség mellett számolnunk kell azzal is, hogy a pályázat szabályszerû megvalósítása, dokumentálása, a beszámolók elkészítése rendkívül idõigényes, és az EU támogatással megvalósítható projektek esetén minimum középfokú - lehetõleg angol - nyelvtudást igényel); – milyen támogatási feltételek vannak (általában minimum 25 % önerõt kell biztosítanunk; de mérlegelnünk kell azt is, hogy vannak olyan pályázatok, ame

lyeknél részletekben folyósítják a megítélt támogatást – pl. Ifjúság 20002006. –, és olyanok is, amelyeknél a teljes támogatást csak a szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadását követõen folyósítják - pl. az EU testvérvárosi kapcsolatok támogatást célzó programja; számításba kell vennünk a minimális és maximális támogatási összegek mértékét is). Ha minden szempontot alaposan mérlegeltünk, és a pályázat elkészítése mellett döntöttünk, elkezdhetjük a munkát. 5.3 Pályázatkészítés a gyakorlatban - egy sikeres európai projekt A továbbiakban azt tekintjük át, hogyan készítsünk el egy pályázatot, és mire figyeljünk a beszámoló elkészítése során. Tekintettel arra, hogy a testvérvárosi kapcsolatok támogatására az Európai Bizottság évente közzéteszi a pályázati felhívását, példánk alapja egy konkrét projekt, amit 2002-ben valósított meg a Jász-Nagykun-Megyei Önkormányzat. A mintaszerûnek minõsített projektet az Európai Bizottság 2003-ban az Aranycsillag kitüntetésben részesítette. A pályázati felhívást az ún. Európa szerveren keresztül érhetjük el. A teljes pályázati kiírást és a kitöltendõ ûrlapokat is innen tölthetjük le. (http://europa.eu.int/comm/dgs/education_culture/towntwin/index_en.html) Minden évben öt pályázati szakaszt hirdetnek meg, a benyújtási határidõ annak függvénye, hogy mikor kerül sor az általunk tervezett programra. A támogatható események a következõk lehetnek: – a testvértelepülések állampolgárai között megvalósuló cserék; – olyan európai jellegû témákhoz kapcsolódó konferenciák, amelyek a testvértelepülési kapcsolatok szervezéséhez nyújtanak szakmai segítséget, ill. olyan képzések és információs szemináriumok, amelyek elsõsorban a testvértelepülési kapcsolatokat szervezõ tisztviselõk körét érintik. Jász-Nagykun-Szolnok megyében mind a települési önkormányzatoknak, mind a megyei önkormányzatnak igen gazdag nemzetközi kapcsolatrendszere van. A kapcsolatokról készített megyei felmérésünk egyik tanulsága az volt, hogy a települési önkormányzatok az anyagi támogatás mellett módszertani segítséget is igényelnek az e területen végzett munkájukhoz. Ezért a pályázati kiírás és a beadandó ûrlap alapos áttanulmányozását követõen a meghirdetett tevékenységek közül a második akciót választottuk. A pályázati kiírás részletesen meghatározza, milyen témákra kell irányulnia a projektnek. A szemináriumnak ennek megfelelõen a következõ címet adtuk: Testvértelepülési kapcsolatok európai menedzsmentje. A projekt céljának és eredményeinek meghatározásában a nemzetközi kapcsolatok szervezése, fejlesztése, koordinálása során megismert igényeket vettük figyelembe, ugyanakkor az egész tevékenységsort úgy kellett összeállítanunk, hogy a legmesszebbmenõkig érvényesítsük a pályázat kiírói által megha tározott elvárásokat is (ld. kreativitás).

A pályázati ûrlap sok EU pályázathoz képest egyszerûnek mondható, fõ ré szei a következõk: a) a pályázó adatai; b) információ a támogatandó tevékenységrõl; c) további pénzügyi információ (a tervezett társfinanszírozás lehetõségeire vonatkozik); d) a pályázó nyilatkozata; e) a tervezett esemény részletes, napokra lebontott programja; f) a részletes költségvetést tartalmazó táblák. A pozitív elbírálás szempontjából kulcsszerepe van a „b”, az „e” és az „f” pontnak. A a támogatandó tevékenységekkel kapcsolatos információk („b”) részt a megadottnál több „alegységre” bontottuk annak érdekében, hogy tömören és áttekinthetõen be tudjuk mutatni, milyen mértékben építettünk a program összeAz értékelõ egyik fõ állítása során a kiírók által meghatározott szempontokra. (A szempontja, hogy viszontlássa az általa meghatározott célokat, és minél konk rétabb, ellenõrizhetõ eredménysor garantálja a teljesíthetõséget.) Ezt a részt a következõképpen építettük fel: 1. A szeminárium fõ témája: testvértelepülési kapcsolatok az erõsebb európai állampolgárságért. Ehhez kapcsolódóan további konkrét témákat határoztunk meg, amelyek gyakorlat-központú, naprakész feldolgozását terveztük: – az európai állampolgárság „népszerûsítése” a nemzetközi kapcsolatokkal; – eredményes partnerkapcsolatokat tervezése, megvalósítása eredményes menedzselése, ezek felhasználása új hálózatokhoz kapcsolódásra és projektek készítésére; – az európai kulturális örökség megõrzésének segítése a nemzetközi kapcsolatokkal stb. Ezeknek a témáknak a feldolgozását illesztettük be a részletes programba. Ügyelnünk kell arra, hogy a kitûzött célok és a konkrét program összhangban le gyenek. 2. Helyszín: a kétnapos program elsõ napján megyénk három városába vittük el a részvevõket, mert kiemelt feladatnak tartjuk a megyeszékhely-központúság oldását. 3. Cél és az esemény európai jellege: a célmeghatározásban „válaszolunk” a kiírásra (1-2 célnál ne legyen több!). Ebben a részben mi meghatároztuk a célcsoportot és a várható eredményeket is. Európai uniós pályázat lévén kiemelkedõen fontos a projekt európai dimenziójának kifejtése. Azt kell bemutatnunk, hogy minden partner aktívan részt vesz a programban és a tevékenységek valóban nemzetközi jellegûek. !

4. Munkanyelv(ek): a mi esetünkben a konferencián 2 nyelv volt (magyar, angol), a decentralizált programokon ez bõvült a francia, lengyel, német és olasz nyelvvel. 5. A kommunikáció nyelvi eszközei: külön-külön meghatároztuk a konferencia, a decentralizált programok és a hivatalos dokumentumok nyelvét. 6. Résztvevõ önkormányzatok: megyénk hét testvérmegyéjének képviselõje mellett elõzetes szándéknyilatkozatot kértünk a települési önkormányzatoktól a részvételüket illetõen. Kértük azt is, lehetõleg hívják meg õk is erre a programra saját partnereiket. Így kialakult a várható résztvevõi kör: 80 fõ, 5 EU tag, 4 csatlakozó és 1 egyéb országból. A szándéknyilatkozatokat - bár ez nem volt elvárás, de bizonyosan hozzájárult a pályázat sikeréhez - csatoltuk mellékletként a pályázathoz. A részletes program („„e” rész) kidolgozása szintén kiemelt figyelmet igényel. A program rövid, konkrét és jól áttekinthetõ legyen, összehangolva a célokkal és a várható eredményekkel. A mi programunk ennek figyelembevételével a következõ fõ elemekre épült: Az érkezés napján minden külföldi vendég a fogadó önkormányzathoz érkezett, majd a negyedik nap reggelén onnan utazott haza. A szeminárium két munkanapját úgy állítottuk össze, hogy a meghatározott fõ célok és témák legyenek a középpontban. Az elsõ napon három ún. workshopot szerveztünk egy-egy városban. Ez lehetõség volt egy-egy európai dimenziójú téma közös feldolgozására úgy, hogy közben a magyar és külföldi résztvevõk megismerkedtek Törökszentmiklóssal, Mezõtúrral és Jászberénnyel is. Az elsõ munkanapot közös táncházzal zártuk. A második munkanapon plenáris üléssel folytattuk a szemináriumot a Megyeházán. A szemináriumot közös nyilatkozattal zártuk, amit eljuttattunk az Európai Bizottság illetékeseinek. Kísérõ rendezvényként kiállítást készítettünk a települések, valamint a megyei önkormányzat és intézményei nemzetközi kapcsolatairól. Emellett sor került új testvérvárosi megállapodások aláírására is. A költségvetési („f”) résznél a táblák pontos kitöltésre kell összpontosítanunk. Gondosan tanulmányozzuk át, milyen konkrét költségek számolhatók el egy-egy egységnél, mire kapható támogatás. Semmiképpen sem térhetünk el a megadott arányoktól (adminisztratív költségek maximuma, ellátásra fordítható összegek, a támogatás maximuma, a saját erõ szabályszerû feltüntetése stb.), és már ekkor ügyeljünk rá, hogy csak olyan és annyi költséget állítsunk be, amennyivel szabályszerûen el tudunk számolni. A pályázati anyag összeállítását követõen ellenõrizzük újra, kitöltöttünk-e minden ûrlapot, csatoltunk-e minden szükséges mellékletet. Gyõzõdjünk meg arról, hogy áttekinthetõ, fordítását és formáját tekintve is jó-e a munka, minden aláírással, pecséttel, hitelesítõ szignóval elláttuk-e a pályázatot. Fûzzük össze az "

egyes példányokat (jelenleg 2 példányt kell elküldenünk), ezután már csak az igényes kísérõlevél elkészítése és postázása van hátra. Tapasztalataink alapján javasoljuk, hogy bár lényegesen drágább, a háztól házig küldést válasszuk. A befektetett munka megéri, hogy gondoskodjunk a küldemény biztonságos célba juttatásáról. Ha a pályázat nyer, szerzõdést kötnek velünk. A beszámolót ennek alapján készítjük el. Terjedelmi okokból erre nem térünk ki, de annyit megjegyzünk, hogy már a program kezdetétõl tartsuk szem elõtt a beszámoló készítésének szempontjait. (Pl. számlák elkülönítése, dokumentáció) A jó beszámoló a feltétele annak, hogy megkapjuk a teljes támogatási összegét, és referenciaként szolgálhat a késõbbi eredményes pályázatokhoz.

6. Testvértelepülési kapcsolatok a gyakorlatban 6.1 Jászberény testvérvárosi kapcsolatainak kialakítása 1990. október 26-án megalakult Jászberény Város Önkormányzata. Az önkormányzatiság tág teret nyitott az új elképzeléseknek. A képviselõ-testületet megismerte az Európai Tanácsnak a testvértelepülési mozgalommal kapcsolatos álláspontját, magáévá tette a mozgalom alapvetõ koncepcióját: a népek közti együttmûködés, a kölcsönös megértés és a szolidaritás jelentõségét, ezért 1991. év februárjában döntött a mozgalomhoz történõ csatlakozásról. A Képviselõ-testület meghatározta a kapcsolatteremtés stratégiáját. Elhatározta, hogy olyan kapcsolatokat szorgalmaz, amelyek tartós együttmûködést eredményeznek, amelyekben a partnerek kölcsönös érdeklõdéssel törekszenek testvértelepülésük megismerésére, jól kiegészítik egymás elvárásait, és melyben nem csak nyerni, de adni is lehet. Stratégiai célként a személyes ismeretségek kialakítását és a kulturális kapcsolatok kiépítését szorgalmazta, amelyek - mint azt a gyakorlat igazolja - megteremtik a kölcsönös bizalmat a gazdasági együttmûködésekhez. A Polgármesteri Hivatal a mozgalommal kapcsolatos ügyek intézésével Szer vezõ Irodáját bízta meg. Feladata lett a képviselõ-testület mindenkori döntése alapján a külkapcsolatok szervezése, gondozása és fejlesztése. Munkájába bevonta az iskolák, az egyházak, a kulturális intézmények, a mûvészeti csoportok, a gazdasági és civil szervetek képviselõit, hogy véleményük és érdekeik kifejezõdhessenek a kapcsolatokban. A Szervezõ Iroda elõkészíti és megszervezi a Jászberénybõl külföldre utazó delegációk útját, azok tárgyaló és fogadó partnereit, illetve a Jászberénybe látogató külföldi vendégek fogadását, hivatalos tárgyalásait. Összeköttetést tart az Európai Közösség brüsszeli szervezetével, hozzá nyújt be pályázatot a testvértelepülési (testvérvárosi) kapcsolatok anyagi támogatásokhoz. #

Jászberény testvérvárosi kapcsolatai Az olaszországi Conselve várossal létrejött kapcsolatot egy Olaszországban élõ magyar tanárnõ kezdeményezte, amit a conselvei üzletemberek is felkaroltak. 1991. augusztus 23-án Conselvében írták alá a polgármesterek a Testvérvárosi Okiratot. A németországi Vechta várossal az ismeretség a gimnáziumok testvériskolai barátságából eredt. 1993. június 20-án Jászberényben történt a Testvérvárosi Okirat aláírása. Az amerikai egyesült államokbeli Sedalia várossal a nexus egy hazánkban tanuló sedaliai egyetemi hallgató otthoni élménybeszámolójából indult ki. Jászberényben 1994. augusztus 4-én került sor a Testvérvárosi Okirat aláírására. Az iráni nép és a jász emberek közt a történelem egykor erõs szálakat szõtt. Ez a közös múlt lett a híd Yazd város és Jászberény között. 1996. december 2án Yazdban írták alá a Testvérvárosi Okiratot. Jászberény testvérvárosainak száma 2004-ben tovább bõvült. Május 14-én került aláírása a Testvérvárosi Okirat a lengyelországi Sucha Beskidzka kisvárossal. Sucha Beskidzka közelsége, valamint a hagyományos lengyel-magyar barátság biztosíték egy aktív és széleskörû kapcsolat kialakítására. Valamennyi Testvérvárosi Okirat szövege lényegében azonos, az együttmûködés néhány alapvetõ gondolatát tartalmazza a testvérváros nyelvén és magyarul. Jászberény testvérvárosi kapcsolatainak értékelése A testvérvárosok intézményeinek és civil szervezeteinek képviselõi, valamint a város polgárai az elmúlt idõszakban megismerték egymást, barátságok alakultak, létrejött köztük az együttmûködés, a kölcsönös megértés és a szolidaritás gyakorlata. Jászberény a „világjárás” és a „világlátás” során számtalan értékesíthetõ gondolat birtokosa lett. Valamennyi testvérvárosban meggyõzõdhetett a náluk hagyományos ünnepek, vásárok és fesztiválok jelentõségérõl. A tapasztalatokat átgondolt tettek követték. A vechtai Stoppelmarktból, a conselvei és sedaliai augusztus végi karnevál jellegû vásárokból 1996-tól a Jászberényi Nyár rendezvénysorozat fejlõdött ki, ami késõbb a Jász Expóval bõvült. A Jászberényi Nyár karneválszerû hangulata sem vitatható. A Jász Expo pedig lehetõséget kínál a jászberényi, a jászsági, a hazai és a külföldi vállalkozók - köztük a testvérvárosok - termékeinek bemutatására. A vechtai városmarketing mintájára Jászberény Város Önkormányzatának képviselõi is rendszeresen találkoznak az üzemek, a vállalkozók, a civil szervezetek egyes csoportjaival és a lakossággal. Itt ötleteket nyernek a város fejlesztéséhez, ugyanakkor tájékoztatják a lakosságot az eredményekrõl és a távlati elképzelésekrõl. $

Jászberény Város Önkormányzata és a Testvérvárosi Kapcsolatok Közalapítványa több száz tanuló számára nyújt anyagi segítséget a testvérvárosok megismeréséhez, az idegen nyelvek gyakorlásához. Tanítók és tanárok tanulmányozhatták a testvérvárosok oktatási rendszerét, és juthattak itthon is jól hasznosítható pedagógiai módszerek birtokába. A zene, a tánc, a népmûvészet és nem utolsósorban a sport minden találkozáskor az egymás iránti barátságot és bizalmat szolgálta. A kis- és a középvállalkozók útjaikról értékes tapasztalatokkal tértek haza. Érzékelhették, hogyan kell jelentõs eredményeket felmutató családi vállalkozásokat szervezni. Láthatták az ottani ipartestületek szervezettségét, tagjainak öszszetartását, fogékonyságukat és gyors reagálásukat az újra. A testvérvárosi ismeretség és bizalom alapján írtak alá jó néhány jelentõs gazdasági szerzõdést. Több jászberényi és testvérvárosi kis- és középvállalkozó között a kölcsönös elõnyökön nyugvó vegyes vállalkozás alakult. Számos tanulságot szereztek egymástól a kapcsolatban állók. A hivatalos delegációk évente néhány alkalommal keresik fel egymás testvérvárosait, fõleg kulturális rendezvények, vásárok, fesztiválok, városi ünnepségek vagy tapasztalatcserék alkalmával. A városi intézmények, a vállalkozók, az üzemek, a szövetkezetek és a civil szervezetek öntevékenységükkel éltetik a jól kiépített testvérvárosi kapcsolatokat. Ugyanakkor a spontán folyamatok átfogó szabályozására - a pozitív irányú fejlõdések felerõsítésére és a negatív hatások csökkentésére - igény, illetve szükség van. A képviselõ-testület és a Szervezõ Iroda rendszeresen megad minden segítséget a folyamatos és az egyre fejlõdõ kapcsolattartáshoz. Az Európai Unió tagországaiban kellõ számú elemzés áll rendelkezésre ahhoz, hogy tanulmányozásuk által a területfejlesztés hazai szereplõi (többek közt az önkormányzatok) megfogalmazhassák elképzeléseiket egy-egy régió jövõjének formálásához. Jászberény nyugat-európai testvérvárosi kapcsolataival sok értékes és hasznosítható gyakorlati ismereteket szerzett a város és a Jászság elõtt álló regionális stratégiához. Elmondhatjuk: a testvérvárosi kapcsolatokban Jászberény nemcsak gazdasági és morális értelemben gyarapodott, de jó híre is növekedett. Kevés olyan hazai város van, amely eredményes testvérvárosi munkájával elnyerhette az Európa Tanács Tiszteletzászlaját. Jászberény 1999. július 30-tól közéjük tartozik. Az Európa Tanács Európa Díj Albizottsága 2003. április 1-jén Strasbourgban értékelte Jászberény erõfeszítéseit, és egyöntetû határozattal a várost az Euró pa Tanács Elismerõ Plakettje kitüntetésben részesítette. 6.2 Karcag testvérvárosi kapcsolatainak krónikája A Karcag Városi Önkormányzat 1990. évi megalakulását követõen elfogadta a város fejlesztésére vonatkozó prioritási sorrendet, amelynek részét képezte a nemzetközi kapcsolatok kialakítása, ezen belül a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése és bõvítése is. %

A településekkel való együttmûködés célja: a határon túl élõ honfitársaink megismerése, segítségnyújtás magyarságtudatuk megõrzéséhez, az anyaországhoz való tartozás érzetének erõsítése, a hivatalos kapcsolatok kialakítása mellett az egyházak, intézmények, civil szervezetek és a polgárok közötti kapcsolatok létrehozása és elmélyítése. A kapcsolatok kialakításában a kezdeményezõ szerepet minden esetben a Karcag Városi Önkormányzat vállalta. Jelenleg négy testvérvárosunk van, Szé kelykeresztúr (Erdély - Románia), Ómoravica (Vajdaság - Jugoszlávia), Mérke (Dzsambul-járás, Kazakisztán), valamint Szepsi (Felvidék-Szlovákia). Még ez évben aláírásra kerül a testvérvárosi szerzõdés két uniós tagállam településével is, a franciaországi Longueau-val és a németországi Schwarzheide várossal. A hivatalos együttmûködési megállapodásokat az érintett települések önkormányzatai és a Karcag Városi Önkormányzat is testületi döntéssel hagyta jóvá. A szerzõdések aláírására ünnepélyes körülmények között került sor. A megállapodások az oktatás, a tudomány, a kultúra, a sport, az idegenforgalom és a gazdaság különbözõ területein való lehetséges kapcsolódási pontokat és tevékenységi formákat tartalmazzák. A tájékoztatóban bemutatjuk a testvérvárosi kapcsolatok fejlõdését a négy város vonatkozásában, rendezvények, események tükrében. Székelykeresztúr 1990 óta folyamatos a kapcsolatunk a városi önkormányzattal, a református és katolikus egyház vezetõivel és gyülekezeteivel. 1991-ben a székelykeresztúri és az ómoravicai gyülekezet tagjai is részt vettek a Reformátusok I. Világtalálkozója alkalmából szervezett karcagi egyházi rendezvényeken és az augusztus 20-i ünnepi eseményeken. Decemberben két székelykeresztúri kórus adott hangversenyt a Déryné Mûvelõdési és Ifjúsági Központban, a székelykeresztúri múzeum pedig néprajzi kiállítást rendezett a Györffy István Nagykun Múzeumban. Az 1991. évi keresztúri hangverseny viszonzásaként a Városi Vegyeskar 1992-ben adott koncertet testvérvárosunkban. 1992-ben a Györffy István Általános Iskola kezdeményezte a székelykeresztúri Petõfi Sándor Általános Iskolával a testvériskolai együttmûködést. Az iskola énekkara elõször 1992-ben látogatott Erdélybe. Ezt a látogatást 1993-ban viszonozta a székelykeresztúri iskola énekkara. Azóta ezek az alkalmak évenként megismétlõdtek. Az iskola vezetése, a pedagógusok és a szülõk, valamint a hangversenyeknek helyszínt nyújtó egyházközségek munkája és áldozatvállalása segítette, illetve segíti ezt a példamutató együttmûködést. 1992-93-ban a Polgármesteri Hivatal Humán Szolgáltatási Irodája nagyszabású könyvgyûjtõ akcióba kezdett. Megkerestük az országban mûködõ kiadó&

kat abból a célból, hogy testvérvárosaink könyvtárai részére a fölös példányaikat díjtalanul átadják. 1993-ra 500 ezer Ft értékben közel 2000 db könyvet sikerült összegyûjteni. Az adományt városunk delegációja a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium fennállásának 200. évfordulója alkalmából szervezett nagyszabású rendezvénysorozaton adta át. 1993-ban a sport területén is felerõsödtek kapcsolataink. Barátságos labdarúgó-mérkõzésre került sor Karcagon és Székelykeresztúron egyaránt, amelyet azóta minden évben megrendezünk. 1992. nyarán a Gyermekek Háza fazekas tábort szervezett a Berekfürdõi Ifjúsági Táborban, amelyen a keresztúri gyermekek vettek részt. Viszonzásként 1993-ban a karcagi gyermekek táboroztak Székelykeresztúron. Ettõl az évtõl testvérvárosunk delegációját minden évben meghívjuk a Nagykunsági Kulturális Napok rendezvénysorozatára. Városunk küldöttségei ezeket a látogatásokat egy-egy jelentõs keresztúri ünnepséghez kapcsolódva viszonozzák. 1994-ben módosítottuk az 1990-ben kötött megállapodást, amely ez által konkrétabbá vált. 1994. júniusában rendeztük meg a „Karcagi Napok Székely keresztúron” címû egyhetes programot. Testvérvárosunk közönsége megtekinthette Györffy Sándor Munkácsy-díjas szobrászmûvész kiállítását, meghallgathatta a Karcag Városi Vegyeskar és Vonós Kamarazenekar és a Puszta Koncert Szalonzenekar koncertjét. A Nagykunságról dr. Bellon Tibor néprajztudós tartott elõadást; és a székelykeresztúri városi televízióban levetítették a Karcag mûvészeti életét bemutató videó filmet is. A karcagi Kátai Gábor Kórház egy mûvese állomást ajándékozott testvérvárosunk részére. A III. Nagykunsági Kulturális Napok alkalmából szervezett arató felvonuláson és az aratóbálban a székelykeresztúri Pipacs és az ómoravicai Délibáb néptánc együttesek is felléptek. A testvérvárosi kapcsolatainkhoz szükséges anyagi források biztosítása érdekében 1994-ben a Karcag Városi Önkormányzat létrehozta a „Karcag testvérvá rosaiért” Közalapítványt. Az alapítvány kuratóriumának tagjai az adományok gyûjtésén túl részt vettek a testvérvárosi delegációk fogadásában, a programok megszervezésében és lebonyolításában. 1995-ben a redemptio 250. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen testvérvárosaink delegációi is részt vettek, s emlékszalagot helyeztek el a redemptiós zászlón. 1996-ban a Millecentenáriumi eseményeken is közösen ünnepeltünk. Az I. Nemzetközi Kórusfesztiválon a székelykeresztúri vegyeskar is fellépett. Városi küldöttség vett részt a székelykeresztúri múzeum fennállásának 50. évfordulója alkalmából szervezett jubileumi tudományos tanácskozáson. A rendezvényen dr. Bellon Tibor néprajztudós tartott elõadást a Nagykunságról. '

1997-ben a karcagi Polgármesteri Hivatal munkatársai ismerkedhettek meg a székelykeresztúri Polgármesteri Hivatal munkatársaival, akik még az évben viszonzó látogatást tettek városunkban. A Reformátusok III. Világtalálkozója alkalmából a karcagi református egyházközség ünnepi istentiszteletén a testvérvárosok gyülekezetének tagjai is részt vettek. 1997-ben a VI. Nagykunsági Kulturális Napok rendezvénysorozat jegyében Székelykeresztúr kulturális kínálatából kapott ízelítõt városunk lakossága. A Székelyföld múltja és jelene címmel Fülöp Lajos, a székelykeresztúri múzeum igazgatója tartott elõadást a Városi Csokonai Könyvtárban. A Déryné Mûvelõdési és Ifjúsági Központban kiállítás nyílt Dávid Hajnal és Kubanek János festõmûvészek alkotásaiból. Székelykeresztúr város ajándékát - a Madarasi úton felállított székelykaput, melyet Demeter Zsigmond István alkotott - ünnepélyes keretek között avattuk fel. A székely ételkülönlegességeket is megismerhettük a Kunsági étteremben szervezett Székely esten. 1998-ban – két éves gyûjtõmunkánk eredményeként – 6500 kötet könyvet szállítottunk ki Székelykeresztúrra. A kiadványok testvérvárosunk könyvtárait gyarapították. A XXVI. Országos Honismereti Akadémián - amelynek városunk adott otthont - meghívásunkra testvérvárosaink helytörténészei, muzeológusai is részt vettek. A nyár folyamán Önkormányzatunk delegációja háromnapos látogatást tett Székelykeresztúron. A keresztúriak viszonzó látogatására a VII. Nagykunsági Kulturális Napok alkalmából került sor. 1999-ben a Karcag Testvérvárosaiért Közalapítvány 400 ezer forintos adománnyal támogatta a székelykeresztúri református templom felújítását. A februárban városunkba látogatott delegáció tagjai oktatási intézményekkel és üzemekkel ismerkedtek meg. A delegáció tagjai között üzletemberek, oktatási és egészségügyi intézményvezetõk voltak. A Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium felvette a kapcsolatot a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziummal. Az együttmûködés elsõsorban a sport területére koncentrálódik. 2000-ben „Székelykeresztúri képek” címmel fotókiállítás nyílt a Déryné Mûvelõdési és Ifjúsági Központban, Székelykeresztúron pedig Karcag nevezetességeinek fotóit tekinthették meg. 2001-ben a Polgármesteri Hivatal munkatársaiból, civil szervezetek vezetõibõl és vállalkozókból álló delegáció utazott Székelykeresztúrra. A tapasztalatcsere-látogatást a keresztúriak 2002-ben viszonozták. 2002-ben a XI. Nagykunsági Kulturális Napok keretében Gagyiné Bíró Katalin székelykeresztúri hímzõ kiállítását tekinthették meg az érdeklõdõk a Déryné Mûvelõdési és Ifjúsági Központban. !

2003. februárjában delegáció érkezett városunkba Benyovszki Lajos polgármester úr vezetésével. A vendégek részére találkozót szerveztünk, amelyen a karcagi vállalkozókkal és intézményvezetõkkel találkozhattak. Sor került barátságos labdarúgó-mérkõzésre és intézménylátogatásra is. A március 15-i székelykeresztúri ünnepségen Karcag városát Kovács Sándor önkormányzati képviselõ és Cselényi Csaba, a Karcagi Hírmondó munkatársa képviselte. Március 16-án a Szentannai Sámuel Mezõgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium 6 db számítógépet adományozott Székelykeresztúr új iskolájának. Az intézmény tanárai segítséget nyújtottak a gépek beüzemeléséhez is. Július 3-4-5-6-án a Karcagi Sport Egyesület és a Polgármesteri Hivatal szervezésében Székelykeresztúr, Szepsi, Ómoravica és a nagykunsági régió 9-12 éves korú tanulói részére nemzetközi gyermek labdarúgó-torna megrendezésére került sor Karcagon. A nyár folyamán a Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium tantestülete kirándulást szervezett a Székelyföldre. Augusztus 8-15-e között dr. Fazekas Mihály vezetésével a Pacsirta Népzenekör tagjai adtak mûsort Székelykeresztúron és környékén. Augusztus 18-20-a között a keresztúri delegáció is részt vett a XII. Nagykunsági Kulturális Napok rendezvénysorozatán. Augusztus 21-26. között a Kiskulcsosi Általános Iskola nevelõtestülete erdélyi kirándulására került sor. (Székelykeresztúrra, Szepsiszentgyörgyre, Kézdivásárhelyre, Brassóra és környékére látogattak el.) Szeptember 4-5-6-7-én dr. Fazekas Sándor polgármester vezetésével a karcagi delegáció és Karcag Város Vegyeskara is részt vett az I. Keresztúr-Kistérségi Napok rendezvényein. A színvonalas rendezvények keretében adtuk át városunk több mint 600 ezer forint értékû könyvadományát, a több mint 1,5 millió forint értékû egészségügyi gép-mûszer adományozó levelét és 500 ezer forintot, a székelykeresztúri pedagógus üdülõ felújításához. A Pedagógus Szálló 2004-ben már karcagi pedagógusokat, ill. tanulókat is tud fogadni. A nagyszabású kulturális programban fellépett városunk Vegyeskara és Karcagi Nagy Zoltán nótaénekes is. A meghirdetett fõzõversenyen a karcagi csapat tagjai a II. helyezést érték el. A programban való részvételünk költségeit a Határon Túli Magyarok Hivatalától elnyert egymillió forintos pályázati összegbõl biztosítottuk. Október 26-án a Kiskulcsosi Általános Iskola vezetése a Nemzetközi Diákcsere Program keretében Székelykeresztúrról és Szepsibõl érkezõ fiatalokat és kísérõiket fogadta (32 fõ). A találkozó célja a Nagykunság felfedezése és a családok és iskolák közötti kapcsolat elmélyítése volt. E rendezvény költségeit az iskola pályázati forrásból biztosította. Az õsz folyamán a Györffy István Általános Iskola tantestülete is kirándulást szervezett Székelykeresztúrra. Székelykeresztúri együttmûködésünk és kapcsolatunk az elmúlt tizennégy év alatt kiegyensúlyozott lett és sokoldalúvá vált. A kulturális keretek lehetõvé tették a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kialakulását is. Napjainkban közel egy tucat karcagi vállalkozónak vannak keresztúri kapcsolatai.

!

Ómoravica A karcagi és az ómoravicai református gyülekezet között a ’90-es évek kez detétõl szervezett kapcsolat volt. Történelmi forrásokból tudjuk, hogy 1786-ban a nehéz megélhetés elõl számos kunsági és jászsági család keresett új hazát és megélhetést a Bácskában, így a jelenlegi Ómoravica, Pacsér, Feketics és Piros településeken élõk még erõs szálakkal kötõdnek a Kunsághoz, a kunsági néphez. Természetes volt, hogy Karcag és Ómoravica - e rokoni szálak mentén - hivatalosan is testvérvárosi kapcsolatot létesítsen. Az együttmûködési megállapodás aláírására 1994. augusztus 20án Karcagon a Szent István napi ünnepségsorozat keretében került sor. 1993-ban 150 ezer Ft értékben gyógyszert adományoztunk Ómoravica Helyi Közössége részére, amelyet a helyi vállalkozók és a Kátai Gábor Kórház jóvoltából sikerült kiszállíttatnunk. A szervezésbe a helyi egyházak és a Vöröskereszt városi vezetése is bekapcsolódott. 1994-ben városi összefogás eredményeként több mint egy tonna élelmiszert, valamint pénzadományt juttattunk el testvérvárosunk részére, és kiszállíttattuk a gyöngyösi KAISER KFT által felajánlott egy tonna füzetet is, amelyet az ómoravicai iskolások között osztottak szét. A helyi oktatási intézmények pedagógiai módszertani kiadványokat, a Zeneiskola, pedig kottákat biztosított testvérvárosunk pedagógusai részére. 1994. március 15-én a karcagi önkormányzat delegációja a vendéglátó Ómoravica lakosságával együtt ünnepelt, a mûsort a Karcag Városi Vegyeskar hangversenye zárta. Augusztus 20-án a Délibáb néptánc együttes viszonozta a karcagi mûvészeti csoport fellépését. A települések között ez évtõl váltak rendszeressé a kölcsönös látogatások és tapasztalatcserék. 1996. március 15-én a Karcag Városi Vegyeskar a szabadkai és az ómoravicai ünnepségen is fellépett. Április 26-27-én testvérvárosunk a kitelepülés 210. évfordulója alkalmából, bensõséges hangulatú, gazdag programsorozatot állított össze, amelyre meghívta a karcagi, kunmadarasi, kunhegyesi és jászkíséri és mélykúti delegációkat, helytörténeti kutatókat és mûvészeti csoportokat is. A településen felállított kopjafa avatását és koszorúzását követõen ünnepi mûsor kezdõdött, amelyen dr. Fazekas Sándor polgármester mondott köszöntõt, majd a Karcagi Puszta Koncert és Szalonzenekar adott nagysikerû hangversenyt. A jubileumi esemény ünnepi istentisztelettel ért véget, amelyen dr. Szabó Lajos kisújszállási helytörténész tartott emlékezõ elõadást. Augusztusban Karcagra érkezett az ómoravicai Ifjúsági Fúvós Együttes, akik egy hetet töltöttek el a Berekfürdõi Ifjúsági Táborban. Sikeres koncertet adtak a Strandfürdõben, Karcagon és Tiszafüreden is. Megismerkedtek a karcagi zenészekkel, kicserélték a szakmai tapasztalatokat, megtekintették a tájegység nevezetességeit. !

A Nagykunság múltja és jelene címû helytörténeti pályázatunk felhívását 1996-ban megküldtük testvérvárosainknak is. A vajdasági Pénovác Antal sikeres dolgozatával a III. helyezést érte el. 1997-ben az Ómoravicai Falunapokra a városi küldöttség mellett a karcagi kosárlabda csapat is meghívást kapott. Sportolóink barátságos mérkõzésen vettek részt. A szívélyes fogadtatást augusztus 22-én viszonoztuk, hiszen a Kulturális Napok keretében megszerveztük az I. nemzetközi kosárlabda-tornát, amelyen Ómoravica kosárlabdacsapata is részt vett. 1998-ban városunk vezetõi ismét meghívást kaptak az „Ómoravicai Faluna pok” rendezvényeire. Az ünnepségen Sztankó Lajos, Ómoravica polgármestere az eredményes együttmûködés és segítségnyújtás elismeréseként Karcag Vá ros Önkormányzatának emlékplakettet adományozott, amelyet dr. Fazekas Sándor polgármester vett át. 1998-ban a koszovói események miatt igen nehéz helyzetbe került Ómoravica lakossága is, így az együttmûködésünk csak néhány hivatalos látogatásra korlátozódott. A VIII. Nagykunsági Kulturális Napok keretében ómoravicai vendégeink is velünk ünnepeltek, a II. nemzetközi kosárlabda-tornán testvérvárosunk kosárlabdázói is részt vettek. 2000-ben, a háború befejezõdött. Nehéz helyzetben lévõ testvérvárosunk részére orvosi mûszereket, EKG berendezést és szívritmus kijelzõ és figyelõ készüléket adományoztunk. 2001-ben harminc ómoravicai általános iskolás tanuló részére tábort szerveztünk Berekfürdõn, az Ifjúsági Táborban. A programok között budapesti és egri kirándulás is szerepelt. Ómoravica delegációja és kosárlabdacsapata is részt vett a Nagykunsági Kulturális Napok programjain. 2001. novemberében, a Nagykun Millenniumi Emlékmû avatóünnepségén testvérvárosaink delegációi is jelen voltak, és emlékszalagot kötöttek fel a karcagi millenniumi zászlóra. 2002-ben és 2003-ban városunkból is delegációk vettek részt a hagyományos ómoravicai ünnepségeken. 2003. tavaszán a karcagi közoktatási és egészségügyi intézmények vezetõibõl és a Polgármesteri Hivatal munkatársaiból álló delegáció tagjai ómoravicai tapasztalatcsere-látogatáson vettek részt. A delegációt dr. Fazekas Sándor polgármester úr vezette. Augusztus 16-20-a között Ómoravica 8 fõs delegációja mellett a kosárlabdacsapat is részt vett a Nagykunsági Kulturális Napok rendezvényein, amelyen sor került a IV. nemzetközi kosárlabda-tornára is. A karcagiak májusi látogatását októberben viszonozta a testvérvárosunk szakembereibõl álló delegáció. Vendégeink megismerkedtek a karcagi oktatási intézményekkel, részt vettek a Karcagi Lovas Nap programjain és a tiszteletükre szervezett mûsoros esten. Kirándu!!

lásokat is szerveztünk vendégeink részére, Szarvasra, Debrecenbe és a Mátrába látogattak el. E találkozó keretében vették fel a kapcsolatot a Zádor Úti Általános Iskola vezetésével és döntöttek az intézmények közötti testvériskolai kapcsolat létesítésérõl is. Az elmúlt évben Ómoravica vezetõsége városunk közremûködését kérte a település leromlott állagú Kultúrháza felújításához szükséges források elõteremtése érdekében. Önkormányzatunk folyamatosan figyelemmel kíséri a magyaror szági pályázati lehetõségeket, és tartja a kapcsolatot Ómoravica és a magyar országi alapítványok között. Mérke Karcag város szülötte, az 1992-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt turkológus, dr. Mándoky Kongur István, már 1985-ben javasolta a város akkori vezetésének - a kun és a kazak nép közös eredetére való tekintettel - a testvérvárosi kapcsolat létesítését. Elképzelései csak a tervek szintjén maradtak. Varga Mihály, városunk országgyûlési képviselõje kezdeményezésére 1994. februárjában látogatott elõször Karcagra Salim A. Kurmanguzsin úr, Kazakisztán magyarországi nagykövete. Az ismerkedést, a kapcsolatfelvételt augusztusban ismét személyes látogatás követte. A nagykövet úr részt vett a III. Nagykunsági Kulturális Napok rendezvényén, ahol megkoszorúzta a Kun emlékoszlopot. A Karcag Városi Önkormányzat Képviselõ Testülete az 1994. szeptemberi ülésén határozatot fogadott el, amely a kazakisztáni Mérke város és Karcag város közötti testvérvárosi kapcsolat létesítésére vonatkozott. A Kazak Köztársaság magyarországi nagykövetsége segítségével levélben kerestük meg Mérke város vezetõségét, s elküldtük a Karcag városról készült írásos bemutatkozó levelet és az Önkormányzatok együttmûködésére irányuló határozatot. Mérke vezetõi örömmel üdvözölték kezdeményezésünket. Az együttmûködési megállapodás elfogadására 1996-ban került sor. Szuleiman S. Tuleutaj nagykövet úr, a Kazak Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete elõször 1996. június 8-án látogatott városunkba, gazdasági vezetõkkel, vállalkozókkal folytatott tárgyalásokat. Ekkor döntött úgy a város vezetése, hogy a millecentennáriumi ünnepségek keretében megrendezi a „Kazak Kultúra Napját”. 1996. nyarán a város megbízásából Ökrösné Bartha Júlia, a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum muzeológusa Kazakisztánba utazott a Kazakisztáni Magyar Nagykövetség meghívására. Mérkében a város vezetõivel egyeztette a testvérvárosi dokumentum szövegét, és elõkészítette az augusztusi karcagi kulturális rendezvény programját. A hivatalos megbízáson túl a tudományos kutatásra, terepmunkára is lehetõsége nyílt. A Kazak Kultúra Napját 1996. augusztus 16-án az országban elsõként Karcag város rendezte meg. Ebbõl az alkalomból látogatott városunkba Szuleiman S. Tuleutaj nagykövet úr és kísérete, s egy hétig városunk vendégei voltak !"

Nazsmetdinoli Szaken kazak festõ özvegye és gyermekei, valamint Uralszk megye képviselõje is. A rendezvényen elõadás keretében mutatták be Kazakisztán múltját és jelenét. Ezt követõen a Puszta fiai címû verses kötet bemutatására került sor. A kazak költõk verseibõl összeállított kötet Körmendi Lajos író, mûfordító munkája. A könyvet Karcag Város Önkormányzata támogatásával a Karcagon mûködõ Barbaricum Irodalmi és Könyvmûhely adta ki. A rendezvénysorozat keretében a Györffy István Nagykun Múzeumban a Nazsmetdinoli Szaken kazak festõ képeibõl rendezett tárlatot Szuleiman S. Tuleutaj nagykövet úr nyitotta meg. Szintén 1996-ban adott nagysikerû mûsort a Kazak Állami Népi Együttes, amelynek a Déryné Mûvelõdési és Ifjúsági Központ adott otthont. 1997. márciusában kazak népzenei csoport szerepelt városunkban. Az eseményen a Kazak Nagykövetség delegációja is részt vett. A találkozón a tiszteletbeli konzulátus létesítésérõl és a mérkei együttmûködés felelevenítésérõl folytak a tárgyalások. A kapcsolatok bõvítése érdekében felmerült a Karcagon létesítendõ tiszteletbeli kazak konzulátus létesítésének gondolata is. A Városi Önkormányzat Képviselõ Testülete úgy határozott, hogy Karcagon tiszteletbeli kazak konzu látust létesít, s vállalta az ahhoz szükséges feltételek biztosítását is. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatta a konzulátus létesítését, s egyetértett azzal is, hogy az általunk és a nagykövetség által közösen javasolt budapesti Horváth László elnök-vezérigazgató úr kapja meg a tiszteletbeli konzul címet. Májusban Karcag város küldöttsége meghívást kapott Kazakisztánba. A vendéglátó a Kazak Köztársaság Baráti és Nemzetközi Kultúrkapcsolatok Társasága volt. A delegációt dr. Fazekas Sándor polgármester úr vezette. Az Almatiban tett látogatást követõen a városi delegációt fogadta a Kazak Köztársaság miniszterelnök-helyettese is. Mérkében Bakhyt O. Sauranbaev elöljáró fogadta a küldöttséget. A két település közötti testvérvárosi szerzõdés végleges szövegezése is megtörtént, a testvérvárosi megállapodást az ünnepségen írták alá. 1997. szeptemberében városunkba érkezett Mérke küldöttsége. Vendégeink megismerkedhettek a város és a Nagykunság nevezetességeivel, ellátogattak üzemekbe, termelõszövetkezetekbe is. A helyi üzletemberek részvételével találkozót és sajtótájékoztatót szerveztünk, amelyen a gazdasági, kereskedelmi együttmûködés lehetséges irányairól is szó esett. Ez a látogatás is elõsegítette a kazak konzulátus megvalósulását, amelynek avatására 1998. február 26-án ünnepélyes keretek között került sor. 2000-ben Szuleiman S. Tuleutaj nagykövet úr közvetítésével, a karcagi Magyar-Kazak Baráti Társaság meghívására városunkba érkezett Nazs-medenov Zsumageldi kazak zenetanár, aki a városi Zeneiskola öt tanulóját megismertette a kazak népi hangszerrel, a dombrával. Az egyhetes tanfolyam koncerttel zárult. Augusztusban a milleniumi rendezvénysorozat részeként Kunkovács László Balogh Rudolf-díjas etno-fotográfus Ótörök kõemberek címû fotókiállítá sát Szuleiman S. Tuleutaj nagykövet úr nyitotta meg. !#

2002-ben a Györffy István Nagykun Múzeumban a „Mongol-Altaj kazakjai” címmel Kun Péter keletkutató fotóiból rendezett tárlaton Horváth László tiszteletbeli konzul mondott megnyitó beszédet. 2003-tól dr. Sagynbek Tursunov urat nevezték ki a Kazak Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének. Nagykövet úr kezdeményezésére a Nagykövetség, Karcag Város Önkormányzata, a Kunszövetség, a MagyarKazak Baráti Társaság, a Kazak Köztársaság Karcagon mûködõ tiszteletbeli konzulátusa 2003. március 22-én a Déryné Mûvelõdési és Ifjúsági Központban rendezte meg a „NAURIZ Tavasz” ünnepséget, amelyen a nagykövet úr, a követség munkatársai, a diplomáciai testületek képviselõi és szépszámú karcagi érdeklõdõ vett részt. Nagykövet úr megnyitóbeszédében szólt a két nép közös történelmi gyökereirõl, és a kapcsolatok megerõsítését és kibõvítését szorgalmazta. Ezt követõen a Karáth Imre Kazakisztánban készült fotóiból rendezett kiállítást dr. Nagy Molnár Miklós, a Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója nyitotta meg. Ezt követõen videofilm-vetítésre, kazak mûvészek csodálatos mûsorára, kazak ételek kóstolójára és baráti beszélgetésre került sor. A Mûvelõdési Központ elõtt felállított jurtában kazak népmûvészek alkotásait tekinthették meg az érdeklõdõk. Az eseményen jelen voltak a Khabar TV munkatársai, akik további három napig tartózkodtak városunkban, felvételeket készítettek a rendezvényrõl és Karcag nevezetességeirõl is. Június végén a Kirgiz Köztársaság fõvárosából, Biskekbõl érkeztek vendégek hazánkba. Biskek Budapest testvérvárosa. A Karcagra is ellátogató delegációt a Kirgiz Parlament Elnöke és Biskek fõpolgármestere vezette. A delegáció tagjai megtekintették a Györffy István Nagykun Múzeumban a „Kunok évszázadai” címû kiállítást, ezt követõen pedig a kun emlékhelyet. Nyáron Jaczkovits Miklós, hazánk kazakisztáni nagykövete tett rövid, baráti látogatást Karcagon. A vendégeket dr. Fazekas Sándor polgármester úr, Horváth László tiszteletbeli konzul, Kovács Sándor, a Magyar-Kazak Baráti Társaság titkára és a város vezetõi fogadták. A beszélgetésen a magyar-kazak kapcsolatok további erõsítésérõl esett szó. E tárgyaláson vetõdött fel egy Karcagot és népmûvészetét bemutató vándorkiállítás elkészítése és Kazakisztánba történõ kiszállításának ötlete is. November 22-én a Kazak Köztársaság Nagykövetsége, a Karcagon mûködõ tiszteletbeli konzulátus, a Magyar-Kazak Baráti Társaság és a Déryné Mûvelõdési és Ifjúsági Központ szervezésében Jania Aubakirova kazak zongoramûvész nagysikerû hangversenyére került sor a Mûvelõdési Központban. 2004-ben testvérvárosunk Mérke polgármesterétõl, B. Karasolakov úrtól meghívást kapott városunk vezetése a május 14-15-én megrendezésre kerülõ városi ünnepségre. Településünket Kovács Sándor önkormányzati képviselõ képviselte, aki átadta városunk meghívását Mérke vezetõinek. Karcagi fotókból, kazak nyelvû ismertetõbõl és népmûvészeti alkotásokból álló kiállítást készíttettünk, amelynek Mérkébe történõ kiszállítása folyamatban van. A kazak-magyar kapcsolatok kialakítása érdekében végzett többéves tevé kenységünk elsõsorban a kultúra és a tudományos élet terén volt gyümölcsözõ. Az együttmûködéshez nagy segítséget kaptunk Kazakisztán magyarországi !$

nagykövetségétõl, és a karcagi székhellyel létrejött Magyar-Kazak Baráti Társaságtól, Horváth László, tiszteletbeli konzultól és a Karcag Testvérvárosaiért Közalapítvány kuratóriumától is. Szepsi A Felvidéken található Szepsi város középiskolájával a Szentannai Sámuel Mezõgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium már közel három évtizede tartja a kapcsolatot. A nevelõk és a diákok közös tapasztalatcserét - látogatásokat, kirándulásokat, sportversenyeket szerveztek. Ez a jó együttmûködés indukálta a két város önkormányzata között a testvérvárosi kapcsolat létrehozását. 1997-ben dr. Fazekas Sándor polgármester vezetésével delegáció látogatott Szepsibe, ahol Zakariás István polgármesterrel tárgyalásokat folytattak a testvérvárosi együttmûködés feltételeirõl. A városok közötti magyar-szlovák nyelvû szerzõdés aláírására 1998. augusztus 20-án Karcagon, a Szent István napi ünnepségen került sor. Az együttmûködés az oktatás, a kultúra, a sport, az idegenforgalom területére irányult. 1998-ban meghívást kaptunk a Szepsi Csombor Márton Napok ünnepségsorozatára, amelyen városunkból háromfõs delegáció vett részt. A nyár folyamán a Rákóczi Szövetség és a Szentannai Sámuel Mezõgazdasági Szakközépiskola szervezésében 40 fõ utazott Szepsibe. A tapasztalatcsere - látogatáson az iskola diákjai és városunk oktatási és kulturális intézményeinek képviselõi vettek részt.. Az 1999. évi majális rendezvényre Szepsi népdalkörét és mazsorett csoport ját hívtuk meg. A nyár folyamán e fellépés viszonzásaként a Karcag Városi Ve gyeskar adott koncertet testvérvárosunkban. A VIII. Nagykunsági Kulturális Napok keretében szervezett IV. Nemzetközi Kórusfesztiválon a Szepsibõl érkezett két népzenei együttes adott nagysikerû mûsort. A Szepsi Napokra a hivatalos delegáció mellett meghívást kapott a Karcagi Szimfonikus Zenekar is, hangversenyüket nagy tetszéssel fogadták. A rendezvénysorozat keretében meghirdetett I. Nemzetközi Bódva Kupa futóversenyen a karcagi futók is sikeresen szerepeltek. 2000-tõl rendszeressé vált a két település delegációinak kölcsönös részvétele a különbözõ kulturális és sportrendezvényeken. 2003. júniusában ismét sor került a Szepsi Napok háromnapos kulturális és sportrendezvényeire. Karcagról háromfõs delegáció vett részt az ünnepségen. A város sportolói, a futballcsapat, a futók és az atléták is részt vettek a sportver senyeken, ahol igen szép sikereket értek el. Július 27. - augusztus 2-ig Karcag Város Vegyeskara felvidéki utazás keretében hangversenyt adott Szepsiben, Lõcsén, Krasznahorkán, Kassán. !%

Augusztus 19-20-a között Szepsibõl 3 fõs delegáció vett részt a Szent Istvánnapi rendezvényünkön. Október 4-5-én a Szepsibõl érkezett öregfiúk és a karcagi öregfiúk labdarúgó-mérkõzésére került sor a Városi Sporttelepen. Október 23-ára, nemzeti ünnepünkre a Rákóczi Szövetség karcagi szervezete meghívta Szepsi város kulturális intézményeinek vezetõit, s a civil szervezetek néhány tagját. A vendégek több oktatási és kulturális intézménnyel is megismerkedtek és megtekintették Karcag nevezetességeit. 2004. áprilisában Szepsi és Karcag közötti idegenforgalmi együttmûködésrõl tárgyalt dr. Fazekas Sándor polgármester, Pánti Ildikó, a Karcag Városi Önkormányzat Idegenforgalmi és Külkapcsolati Bizottság elnöke és Dobrai Sándoné,a Kun-Mediátor Utazási és Pénzváltó Iroda vezetõje. Egyéb nemzetközi kapcsolataink: Schwarzheide és Longueau 2003-ban a XII. Nagykunsági Kulturális Napok eseményein leendõ partnervárosunk, a németországi Schwarzheide polgármestere és munkatársa is részt vett. Az ünnepi önkormányzati ülésen felszólalt Berndt Hübner polgármester úr, aki kifejezte együttmûködési szándékát városunkkal. Október 8-án dr. Fazekas Sándor polgármester úr vezetésével karcagi delegáció utazott Schwarzheidebe. A delegáció tagjai a gazdasági élet szereplõivel tárgyaltak, befektetõket kerestek meg, felhívták a figyelmet Ipari Parkunkra is. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Európai Integrációs Irodája közvetítésével 2002-ben karcagi népmûvészek utaztak a franciaországi Longueauba, a nemzetközi kézmûves kiállításra. A részvétel költségét a hívó fél fedezte. A jól sikerült bemutatkozást Joël Brunet polgármester 2003. április 12-ei karcagi látogatása követte, akit dr. Fazekas Sándor polgármester és Türke Jánosné, a Déryné Mûvelõdési és Ifjúsági Központ igazgatónõje fogadott. 2003. május 1-én a Mesterségek Mûvészete Nap rendezvényét Longueau város alpolgármestere és felesége is megtisztelte látogatásával. Szeptember 18-23-án a Karcagi Nagykun Népmûvészeti Egyesület tagjai dr. Fazekas Sándor polgármester vezetésével ismét részt vettek a kézmûves kiállításon, ahol nagy sikert arattak. A települések vezetõi között ekkor vetõdött fel a testvérvárosi szerzõdés megkötésének gondolata. A kiutazás költségét Karcag Város Önkormányzata és a résztvevõk biztosították, emellett támogatást nyújtott a Megyei Közgyûlés is. Ez évben mindkét településsel hivatalosan is aláírásra kerülnek a testvérváro si megállapodások. Az együttmûködési megállapodásokat és az eddigi tevékenységünket áttekintve megállapíthatjuk, hogy városunk és a települések közötti kapcsolat legeredményesebb a kultúra területén volt. Az együttmûködést a késõbbiek során az idegenforgalom és a gazdaság területén a kölcsönös elõnyökre épülõ fej lesztésére kell irányítani. !&

A Karcag Városi Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a város nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésére. Az elmúlt évtized alatt az Önkormányzat által elfo gadott valamennyi gazdasági, idegenforgalmi és kulturális koncepciónak és in tézkedési tervnek meghatározó eleme volt a nemzetközi kapcsolatok helyzeté nek elemzése, a fejlesztési lehetõségek számbavétele. A Karcag Városi Önkormányzat a testvérvárosi kapcsolatok irányítása és szervezése érdekében 1998-ban létrehozta az Idegenforgalmi és Külkapcso lati Bizottságot. A bizottság tagjai aktívan bekapcsolódtak a programok szervezésébe és lebonyolításába is. 1999-ben testületi ülésen tájékoztattuk az önkormányzatot a nemzetközi kapcsolatok alakulásáról. Az Idegenforgalmi és Külkapcsolatok Bizottsága minden évben tájékoztatást kér e témakörben is. A testvérvárosi kapcsolatokkal - csatolt munkakörben - a Polgármesteri Hiva tal Humán Szolgáltatási Irodája vezetõ fõtanácsosa foglalkozik. Az önkormányzat ez irányú éves terveinek megvalósítása érdekében 1996-tól „Nemzetközi kapcsolatok” címmel elkülönített pénzalapot hozott létre. E forrást egészítették ki a „Karcag testvérvárosaiért” Közalapítvány számlájára befolyó adományok bevételei és a pályázatokból elnyert támogatások is. A városban mûködõ egyhá zak, vállalkozók, egyesületek, alapítványok, intézmények támogatása is jelentõs a testvérvárosokkal folytatott együttmûködésben. Örvendetes, hogy a hivatalos kapcsolatok mellett a magánszemélyek és a családok között is baráti szálak szövõdtek. Az önkormányzat tudatos koordináló tevékenysége mellett ez is garanciája lehet a folyamatos és kiegyensúlyozott együttmûködésnek, a kapcsolatok kiszélesítésének. 6. 3 Öcsöd nagyközség nemzetközi kapcsolatai Jász-Nagykun-Szolnok megye az 1990-es évek elején alakította ki kapcsolatait a franciaországi Somme megyével. Ennek keretén belül 1992. évben Mesterszállás is felvette a kapcsolatot Somme megyei Forrest l’ Abbay-i településsel. A francia delegáció mesterszállási látogatására Molnár Bálint polgármester is meghívást kapott, és úgy gondolta, hogy Öcsöd Nagyközség is kialakíthatna egy ottani településsel testvérkapcsolatot. Alapozta ezt arra, hogy a képviselõtestületüknek szándéka volt testvérkapcsolat kiépítésére, illetve gimnazista korában francia nyelvet tanult. A franciák javaslatára és közbenjárására Wironchaux település hajlandóságot mutatott az együttmûködésre Öcsöddel. A képviselõtestületek döntése után 1993. év õszén egy közös mesterszállási és öcsödi delegációval látogattak el Franciaországba a leendõ testvértelepülésünkhöz. Meglepõen szívélyes fogadtatásban volt részünk, még a megyei önkormányzat vezetõi is fogadták a delegációnkat. Ott jártunkkor aláírtuk azt az együttmûködési szerzõdést, amely fõleg kulturális és családi kapcsolatokra épült. !'

1993. év õszétõl évente látogattuk meg egymást a franciákkal, általában 1012 fõs delegációval. A delegáció elhelyezését mindkét településen családoknál oldottuk meg, és a programok költségét azok a családok vállalták, akik a következõ viszontlátogatáson részt vettek. Így próbáltuk az önkormányzatot tehermentesíteni. Franciaországi tartózkodásaink idején többször eljutottak az öcsödi emberek Párizsba az Atlanti Óceán mellé, a La Manche csatornához és több ismert turisztikai célponthoz. Többször megkérdezték öcsödi emberek, hogy kinek jó ez a testvérkapcsolat. A válasz erre az, hogy mindenkinek, aki a saját pénzébõl is áldoz arra, hogy ki tudjon jutni Franciaországba a testvértelepülésre. Biztos, hogy ha ez a kapcsolat nem mûködne, azok közül, akik eddig kint jár tak a delegációkkal, kevesen szánták volna rá magukat, hogy egyénileg is meg látogassák azokat a helyeket, ahová így eljutottak. Nagyon fontos, hogy betekinthettünk egymás kultúrájába, megismerhettük egymás településeit, országát. Ez a kapcsolat jelenleg is mûködik, igaz, hogy most már egyik évben a franciák jönnek, a másik évben mi megyünk. Olyan családi kapcsolatok alakultak ki, hogy már önállóan a fiatalok - családtagjaink is kijutottak a testvértelepülésre. Sõt családi rendezvényekre is oda-vissza meghívások történnek, pl. lakodalmakra. A jövõben is folytatni kívánjuk ezt a kapcsolatot. A kint létünkrõl Franciaországban több újságcikk is megjelent képekkel, elvitték kis országunk kis településének a hírét. E kapcsolat kialakítása és lebonyolítása Bali István nemzetközi szakreferens nélkül nem történhetett volna meg. Nagy segítség az õ nyelvtudása, szervezõkészsége és aktív hozzáállása. Idõközben a megyénk lengyel testvérkapcsolatokat is kialakított. Bali István segítségével és tanácsával mi is úgy döntöttünk, hogy felvesszük a kapcsolatot a lengyelországi Iwkowa településsel. Úgy, mint a franciaországi kapcsolat felvételében, úgy a lengyelben is Bali István nemzetközi szakreferensnek nagy szerepe van, melyet ezúton is szeretnék az öcsödi Önkormányzat nevében neki megköszönni. 1997. nyarán egy megyei delegációval járt kint Iwkowában, ahol az ottani önkormányzat vezetõivel és a képviselõtestülettel megegyeztünk a kapcsolatfelvételben, aláírtuk az együttmûködési szerzõdést. 1997. évben a Körösvölgyi Települések Szövetsége pályázat alapján Európa Napok szervezésére kapott lehetõséget. Ennek keretében még ez év augusztus 24-én Öcsödön tartottunk Európa Napi rendezvényt, melyre meghívtuk a francia és a lengyel delegációt is. A lengyel delegációban részt vettek a hagyományõr zõ csoportok, a Capella fúvószenekar és énekkar, a Malwinki Ifjúsági Tánccsoport, színesítve a rendezvényt. Ekkor került aláírásra a magyar nyelvû együttmûködési szerzõdés Öcsödön. Lengyelországban ezidõtájt az iwkowai térségben árvíz pusztított, amely jelentõs károkat okozott a testvértelepülésünkön is. Képviselõtestületünk úgy határozott, hogy 200.000,- Ft készpénzzel támogatja Iwkowát. "

Ez a kapcsolat is úgy mûködik, mint a francia kapcsolat, a lengyel delegációt családoknál helyezzük el, a programot közösen finanszírozzuk, és a viszontlátogatásra a résztvevõk utaznak. 1998-ban 40 magyar iskoláskorú gyermeket üdültettünk Iwkowában, majd ugyanennyit üdültettünk Magyarországon. Mivel itt kisebb a távolság, mint Franciaországba, így megoldható a kölcsönös gyermeküdültetés is. Ez a kapcsolat is kulturális és családi kapcsolatokra épül, de lehe tõséget látunk gazdasági kapcsolatok kialakítására is. Öcsödön egy évben két alkalommal szervezünk nagyobb arányú szabadtéri rendezvényt, amelyen a lengyel Capella fúvószenekar és énekkar is részt vesz, a viszontlátogatásunk is Iwkowába az ottani rendezvények idejére esik, és igyekszünk kisebb létszámú folklór együttest elvinni, bemutatni itteni kultúránkat. Az öcsödi rendezvények az elmúlt évtõl még más országok hagyományõrzõ csoportjainak bemutatóival bõvülnek. Bekapcsolódtunk a Csongrád megyében szervezett megyejáró fesztiválra, s ennek keretében általában 6 ország csoportjai lépnek fel a mi ünnepségünkön. Ezt szintén hagyományossá szeretnénk tenni. A közelmúltban döntött úgy a Képviselõtestületünk, hogy a Zakopane és Krakkó között, a Beszkidek lábánál elhelyezkedõ Zawoja településsel is testvértelepülési kapcsolatot szeretne kiépíteni.

"

7. Mellékletek 7.1 Jász- Nagykun- Szolnok megye nemzetközi kapcsolatai TESTVÉRRÉGIÓ

ORSZÁG

AZ EGYÜTTMÛKÖDÉS KEZDETE

Máramaros megye Hargita megye Pas-de-Calais megye Somme megye Bielsko vajdaság Tarnów járás Suski járás Mielecz járás Brandenburg tartomány Teltow-Fläming járás Asti megye Häme régió Durham megye

Románia Románia Franciaország Franciaország Lengyelország Lengyelország Lengyelország Lengyelország Németország Németország Olaszország Finnország Nagy-Britannia

1993. 04. 06 2002. 03. 25 1993. 11. 20. 1996. 11. 08. 1993. 04. 07. 1995. 09. 16. 2003. 11. 18. aláírás elõtt 1995. 11. 30. 1999. 11. 18. 2001. 04. 26. 2003. 10. 17. 1999. 07. 09.

Lezárva: 2004. VI. 30.

"

7.2 Testvértelepülési kapcsolatok Jász - Nagykun - Szolnok megyében Település neve

A testvértelepülés neve

Ország

A kapcsolat kezdete

Az együttmûködési megállapodás aláírásának idõpontja

1 2 3 4 5

Abádszalók Berekfürdõ Cserkeszõlõ Fegyvernek Jánoshida

Rzepiennik Strzysewski Zator Zawoja Zbrojniky Hajdújárás

2000 2001 folyamatban

2001 2001 —

6

Jászalsószentgyörgy Marosszentgyörgy Gmina-Tarnów Jászapáti Grafenstein Lancut járás Garignan járás Jászágó Heitenried-Freiburg Jászárokszállás Zegoczina Jászberény Conselve Vechta Sedália

Lengyelország Lengyelország Lengyelország Szlovákia2000Szerbia és Montenegro Románia Lengyelország Ausztria Lengyelország Franciaország Svájc Lengyelország Olaszország Németország Amerikai Egyesült Államok Irán Lengyelország Lengyelország Románia

2002 1999 2001 1994 2000 2000 1994 1996 1989 1989

2003 1999 2002 1994 2000 2000 — 1997 1991 1993

1993 1995 2002 2004 1995

1994 1996 2004 2004 1997

Franciaország Románia Lengyelország

2003 1998 1999

2003 2001 2001

Franciaország Svájc19941998 Szerbia és Montenegro Franciaország Lengyelország Svájc Lengyelország Franciaország Franciaország Lengyelország Románia

2003

2003

1978 2003 2003 1993 2004 eseti 2003 2004 1990 megújítva: 1994

2002 2003 2004 — 2004 — 2003 2004

1994 1996 1998 2002 2002 1982 2003 2004

1994 1997 1998 2004 — 2002 2003 2004

7 8 9 10

11 12

Jászboldogháza Jászdózsa

13

Jászfényszaru

14

Jászivány

15

Jászkisér

16 17

Jászladány Jászszentandrás

18 19

Jásztelek Karcag

Yazd Sucha Beskidzka Jaworze Csíkszentsimoncsatószeg Carignan, Mouzon, Raucourt területi önkormányzatai Bors Zaklicin Három kanton: Carignan, Mouzon, Raucourt Niederlenz Staramoravica/ Ómoravica Carignan térség Szczyrk Basserdorf Jaworze Laon Carignan Kozy Székelykeresztúr Ómoravica

20

Kenderes

Mérke Szepsi Longueau Scharzweide Sabinov Predappio Kozy

Szerbia és Montenegro Kazahsztán Szlovákia Franciaország Németország Szlovákia Olaszország Lengyelország "!

1994

Település neve 21 22

23 24

Kétpó Kisújszállás

Kuncsorba Kunhegyes

A testvértelepülés neve

Ország

A kapcsolat kezdete

Az együttmûködési megállapodás aláírásának idõpontja

San Paolo Solbrito Eberschwang Pacsér

Olaszország Ausztria Szerbia és Montenegro Szlovákia Románia Ukrajna Lengyelország Románia Ukrajna Szerbia és Montenegro Szerbia és Montenegro Lengyelország Németország Románia Románia Németország Lengyelország Lengyelország Szerbia és Montenegro Németország

2001 1992

2001 1992

1996 1998 1999 2000 2004 1999 2000-

1996 1998 1999 2000 2004 1999

2001

2002

1993 2003 20011993 1993 1993 folyamatban 1999

2001 2003 1993 1993 1993 — 2000

1995 1997

1995 1997

Románia Olaszország Lengyelország Németország Románia Franciaország Lengyelország Lengyelország Ukrajna

1999 2002 2004 2000 2000 1993 1997 1998 1999

1999 2002 folyamatban 2002 — 1993 1997 1998 —

Románia Szlovákia Románia Ausztria Finnország Németország Románia Lengyelország Olaszország Izrael Japán Hollandia Franciaország Németország Lengyelország Franciaország Németország

2000 1998 1999 1991 1969 1990 1990 1995 1998 2001 1983 1994 2004 2003 folyamatban 1998 1992

— — — 1996 1969 1990 1990 1995 1998 2001 2004 — 2004 2003

Igló Szecsele/Négyfalu Szernye Wilamowice Nagyszalonta Jánosi Kishegyes Feketics

25

Kunszentmárton

26 27

Martfû Mezõtúr

28

Nagykörü

29

Öcsöd

30

Rákóczifalva

31 32

Szajol Szolnok

33 34

Tiszainoka Tiszaföldvár

35

Tiszafüred

Szerzyny Siegen Tasnád Csíkszentmárton Teterow Stryszawa Tuchow Törökbecse/Novi Becej Weida Árkos, Kálnok Sepsiköröspatak Canelli Maków Podhalanski Hipolstein Magyardécse Vironchaux Iwkowa Wierzchoslawice Beregszász, Munkács Szatmárnémeti Szalacs Nagyszalonta Borsi, Ipolynyék, Kassa Nagykároly Neumarkt am Wallersee Riihimäki Reutlingen Baia Mare Bielsko-Biala Forlí Shoham Yuza Akrum Herimoncourt Gräfenberg Mielec Marquette Lez Lille Kreis Neuss

""

1998 1992

Település neve

36

Tiszakürt

37 38 39 40 41

Tiszapüspöki Tiszavárkony Tószeg Törökszentmiklós Túrkeve

42

Újszász

A testvértelepülés neve

Ország

A kapcsolat kezdete

Az együttmûködési megállapodás aláírásának idõpontja

Grandola Mikolow Kürt Hidaskürt Csallóközkürt Koltó-Katalin Szilágyperecseny Dahlewitz Ryglice Nagyszalonta Auchel Porabka Auzeville-Tolosane Debica

Portugália Lengyelország Szlovákia Szlovákia Szlovákia Románia Románia Németország Lengyelország Románia Franciaország Lengyelország Franciaország Lengyelország

1992 1992 2001 2001 2001 1994 2004 folyamatban 2000 1989 2002 2004 1996 2004

1992 1992 2002 2002 2002 1994 2004

Lezárva: 2004. VI. 30.

"#

2001 1989 2002 2004 1997 —

7.3 Együttmûködési megállapodás minták

EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött ............................…………………………........ település, képviselõje …………………………................ és ………………………............. település, képviselõje: ..........…………………….…….polgármester között. Mindkét fél kinyilvánítja együttmûködési szándékát, remélve, hogy ez az együttmûködés olyan kapcsolatokat teremt, melyek célja a kulturális, gazdasági és társadalmi élet fejlesztése és élénkítése ……………… és Magyarország között, mint két békét szeretõ nemzet között, mely szabad és baráti tagjai az egyesített Európának. 1. §

Az együttmûködés célja:

Kölcsönös tapasztalatcserék az oktatás, a kultúra, a sport és a turisztika területén. Különbözõ intézmények intézmények).

közötti

kapcsolattartás

(gazdasági,

társadalmi

Szakemberek tapasztalatcseréjének megszervezése az együttmûködés minden területén. Együttmûködés a gazdaság, az oktatás és képzés területén az infrastruktúra és a környezetvédelem fejlesztésének figyelembevételével. Részvétel egymás kulturális, oktatási és gazdasági rendezvényein. 2. § Az együttmûködõ felek az együttmûködés során felmerülõ költségeket az alábbiak szerint viselik: a meghívó fél a vendéglátással saját országában felmerülõ költségeket, a meghívott fél a kiutazó delegáció utazási költségét viseli. 3. § Jelen együttmûködési megállapodás két-két eredeti példányban…………..… és magyar nyelven azonos tartalommal készült. Dátum

polgármester

polgármester "$

EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS ……………… ÖNKORMÁNYZATA (Magyarország) ÉS …………………. ÖNKORMÁNYZATA (………………) KÖZÖTT A ………….. Önkormányzat képviseletében …………………, ………………… polgármestere és ………………. Önkormányzata képviseletében ……….…….., ……………….. polgármestere elhatározták, hogy aláírják ezt az együttmûködési megállapodást, amelynek alapja: -

az EU bõvítési folyamata és Magyarország EU tagsága 2004. május 1-jétõl; a Régiók Bizottsága állásfoglalásai; a Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa határozatai és irányelvei; az Európai Régiók Közgyûlése határozatai; mindkét fél elkötelezettsége a demokrácia, az emberi jogok, a társadalmi egyenlõség és a kölcsönös megértés mellett; - a két régióban élõ emberek életszínvonalának emelése; - a két fél közötti elõkészítõ megbeszélések és tevékenységek eredményei. A két fél a következõkben állapodik meg: 1. cikkely Hatékony és fenntartható együttmûttmûködés alapjainak megteremtése a testvérkapcsolatok kialakításával és fejlesztésével; 2. cikkely Együttmûködés kialakítása a gazdasági és a társadalmi élet minden területén a kölcsönös érdekek alapján; 3. cikkely Az együttmûködés elsõsorban a következõ területekre irányul: - tapasztalat- és információcsere a regionális fejlesztés és - tervezés, valamint az európai integrációs ügyek területén; - közös európai projektek kidolgozása; - turisztikai, oktatási, kulturális, ifjúsági és egyéb programok és cserék. 4. cikkely A két fél képviselõi folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással és tárgyalnak a konkrét programokról és projektekrõl. Ezekkel kapcsolatban minden évben megállapodás születik a jelen együttmûködési megállapodás keretein belül. 5. cikkely Ezt az együttmûködési megállapodást a felek határozatlan idõre kötik, és az aláírás napján lép hatályba. Bármely fél írásban felmondhatja három hónappal a felmondás hatályba lépését megelõzõen. Aláírva …………… , …………….-én két eredeti példányban, mindkét példány magyar, …….. és angol nyelven. Mindegyik szöveg egyaránt kötelezõ érvényû, nézeteltérés esetén az angol nyelvû szöveg az irányadó. ………….., …………….

polgármester

polgármester

"%

Akcióterv a …………........................................ és …………….......................................... együttmûködési megállapodása keretében ………….. évben megvalósuló programokra A …………...................................…… Önkormányzat és …............……………… Önkormányzat által kötött együttmûködési megállapodás alapján a Felek éves akciótervben rögzítik a közösen megvalósítandó programokat. ………- ben a Felek a következõ programokat valósítják meg: 1. Tapasztalatcsere a régiók szerepérõl A két fél kicseréli és összegzi a regionális demokrácia területén szerzett tapasztalatait, és javaslatokat dolgoz ki a témával kapcsolatban a nemzeti kormányok részére. 2. Vidékfejlesztési programok A …………… és ………….. közös Interreg IIIC projekt elõkészítése és beadása. Téma: a turizmus fejlesztése. Fõ pályázó: …………. A pályázat tervezett beadása: ……….. 3. Szakembercsere A két ……...................……. együttmûködik az Európai Régiók Gyûlése által koordinált …………..........................… programban, melynek keretében ………, …….. és ………. években 1-1 szakember érkezik …...................................……….. partnerünktõl, illetve utazik ki tapasztalatokat gyûjteni a regionális fejlesztés és az EU programozás témakörében. …….…-ben …… szakember érkezik ……...........................…….-ra két hétre, valamint ..... magyar szakember utazik …………..-ba két hétre. A tanulmányút fõ témái: regionális fejlesztés, vidékfejlesztés, fenntartható fejlõdés, területrendezési tervkészítés. Nyelve: angol. A finanszírozás cserealapon történik. 5. Brüsszeli tapasztalatcsere ……....................… 1 szakembert fogad a ……..................…. brüsszeli irodájában 2 hetes tanulmányi látogatásra. A szállás és ellátás költségei a küldõ felet terhelik. 6. Fõiskolai együttmûködés A Felek szorgalmazzák és támogatják a fõiskolák közötti együttmûködést. A ………….. Fõiskola már felvette a kapcsolatot a ……………. Fõiskolával, jelenleg az együttmûködés lehetséges közös területeinek feltérképezése folyik. A …………… Fõiskola egyelõre szándékát fejezte ki a közös munkára. A Felek figyelemmel kísérik az érdemi együttmûködés kialakulását. 7. Kulturális csere ……………...............……. a ……............................……-ben megrendezésre kerülõ Jászkun Világ gyermekfesztiválra meghív egy ……… szakembert. Érdeklõdés esetén ez lehetõséget nyújt egy a késõbbiekben meghívandó magyar ifjúsági tánccsoport kiválasztására. További egyeztetés szükséges egy-egy fotókiállítás kölcsönös megrendezésérõl, illetve egyegy helyi kórusfesztiválon történõ kölcsönös részvétel lehetõségérõl. ……………, …………. polgármester

polgármester "&

7.4 További információforrások (hasznos címek, stb.)

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Európai Integrációs Irodája Cím: Szolnok, Kossuth u. 2. (www.jnszm.hu) Telefon: 56/505 252 Gyûjti az európai uniós információkat és elõsegíti széleskörû megismertetésüket. Figyelemmel kíséri a pályázati lehetõségeket, koordinálja az EU-s pályázatok készítését. Menedzseli a megyei önkormányzat két- és többoldalú nemzetközi kapcsolattartását. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Európai Információs Pont (www.vfmk.hu/eu/eu.html) Cím: 5000 Szolnok, Kossuth tér 2. (Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár) Tel.: 56/510 110 Az állampolgárok széles rétegei számára biztosítja az EU-információkhoz való hozzájutást. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Euro Info Központ (www.jnszmkik.hu/eic/eic.html) Cím: 5000 Szolnok, Verseghy park 8. Tel.: 56/510 932 Szélesebb körû információt nyújt kis- és középvállalkozók részére európai uniós kérdésekben. Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület (www.extra.hu/kfte) 5000 Szolnok, Kossuth u. 12. II./4. Az Egyesület célja a kistérségek fejlõdésének, a kistérségek és a területi szereplõk együttmûködésének szakmai és tudományos eszközökkel történõ segítése, az EU területfejlesztési gyakorlatával konform módszerek alkalmazásának segítése, terjesztése. Országgyûlési Könyvtár (www.ogyk.hu) 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3. Tel.: 441-4475 Hozzáférést biztosít az EU angol nyelvû kiadványaihoz és a közösségi adatbázisokhoz bárki számára. Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja: www.eudelegation.hu 1016 Budapest, Bérc u. 23. Tel.: 209-9700, 209-9710 Az Európai Bizottság politikai és diplomáciai képviselete. Mobilitás Információs Szolgálat www.mobilitas.hu Cím: 1145 Budapest, amerikai út 96. Tel.: 460-1050¸ 460-1060 Információ-szolgáltatás az európai ifjúsági mobilitás, csereprogramok és önkéntes munka területén.

"'

KultúrPont Iroda www.kulturpont.hu Cím: 1075 Budapest, Kazinczy u. 24-26. Tel.: 413-7565 Az EU „Kultúra 2000” keretprogramjának koordinálása, tájékoztatás a kultúrát érintõ egyéb uniós pályázati lehetõségekrõl, segítség a kül-és belföldi partnerek egymásra találásában. A Külügyminisztérium honlapja: www.kum.hu EU oldal: www.euoldal.hu Európai Tájékoztatási Központ: www.eudelegation.hu/etk Európa Ház: www.europeanhouse.hu Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központja: www.europatanacs.hu Tempus Közalapítvány: www.tpf.iif.hu Az Európai Unió honlapja: www.europa.eu.int EU központi könyvtár: www.europa.eu.int/eclas/ (angol nyelvû)

#

Tárgymutató Adonnino jelentés 5 ajándék 13 anyagi forrás 29 anyagi forrás ld. még: anyagi háttér, forrásbõvítés, költségvetés anyagi háttér 11-12 anyagi háttér ld. még: anyagi forrás, forrásbõvítés, költségvetés archiválás 16 beszámoló 25 bevételek 12 célcsoportok 19 CEMR 6 ceremónia 9-11 civil szervezet 19 civil szervezet ld. még: egyesület Conselve város 26 családoknál történõ elhelyezés 12-13 cserekapcsolat 19 cserekapcsolat, kulturális 18 cserekapcsolat ld. még: diákcsere program, nemzetközi csereprogram 18 csereprogram ld. még: diákcsere program, nemzetközi delegáció, hivatalos 12-14 delegáció, kulturális 15 delegáció, nem hivatalos 13 diákcsere program, nemzetközi 31 dokumentálás 16 egyesület 7-8, 19 Egyesült Városok Szervezete 6 együttmûködési megállapodás 10-11, 14, 28, 32, 34, 37 együttmûködési megállapodás ld. még: együttmûködési szerzõdés együttmûködési szerzõdés 39, 40 együttmûködési szerzõdés ld. még: együttmûködési megállapodás elõkészítõ találkozó 9 elõzetes látogatás 9 eseménynaptár 10

étkezés 12-14 EU támogatású közös projektek 19 Európa Tanács Elismerõ Plakettje 27 Európa Tanács Tiszteletzászlaja 27 Európai Bizottság 22 Európai Bizottság Aranycsillag kitüntetése 22 Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa 6 Európai Parlament 5 Európai Tanács 5 Európai Testvérvárosi Kongresszus 6 Európai Testvérvárosi Kongresszus, 8. 19 fiatalok 18 fordítás 14-15 fordító-tolmács 15 forrásbõvítés 20 forrásbõvítés ld. még: anyagi forrás, anyagi háttér gazdaságfejlesztés 16-17 gazdasági szerzõdés 27 határokon átívelõ kezdeményezések 6 honlap 16-17, 21 idegen nyelvi kommunikáció ld. kommunikáció ifjúság 18 Internet 16-17 iskolák közötti kapcsolat 17 Iwkowa 40 Jászberény 25-27 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 22-25 kapcsolatfelvétel 9-10 kapcsolattartás hivatalos nyelve 14 kapcsolatteremtés stratégiája 25 Karcag 27-39 Karcag testvérvárosaiért Közalapítvány 29-30, 39 kiadások 12 kommunikáció 14-15, 17 kommunikációs terv 15-16 költségvetés 24 #

környezetvédelem 19 közös projektek 19 közvetítõ nyelv 14 kultúra 18 LIFE projektek 19 Longueau 28, 38-39 Mérke 28, 34-37 nemzetközi kapcsolatok terve 20-21 nemzetközi terv ld. nemzetközi kapcsolatok terve névkártya 14 nyilvánosság 15-16 oktatás 17 Ómoravica 28, 32-34 Öcsöd 39-41 pályázat 12, 16-17, 20-25 pályázatfigyelés 21-22 pályázati felhívás 22 pályázati ûrlap 23 pályázatkészítés 22-25 partnertelepülés kiválasztása 9-10 partnerválasztás kritériumai 9 polgárok Európája 5-6 Schwarzheide 28, 38-39 Sedalia 26 sport 18 Sucha Beskidza 26 szakképzés 17 szállás 12-13 Székelykeresztúr 28-31 Szepsi 28, 37-38 szerzõdéskötés 25 szerzõdés-tervezet 9 szociális intézmények 19 tájékoztatás 15-16 támogatandó események 23 támogatható események 22 testvériskolai együttmûködés 28 testvértelepülési bizottság 7-8 Testvértelepülési kapcsolatok európai

menedzsmentje 22 testvértelepülési kapcsolatok támogatására pályázat 22-25 testvértelepülési kapcsolatok, Öcsöd 39-41 testvértelepülési megállapodás ld. még: együttmûködési megállapodás, együttmûködési szerzõdés testvértelepülési megállapodás 10-11 testvérvárosi bizottság 7-8 testvérvárosi dokumentum 34 Testvérvárosi Kapcsolatok Közalapítványa 27 testvérvárosi kapcsolatok támogatására pályázat 22-25 testvérvárosi kapcsolatok, Jászberény 25-27 testvérvárosi kapcsolatok, Karcag 27-39 testvérvárosi megállapodás ld. még: együttmûködési megállapodás, együttmûködési szerzõdés testvérvárosi megállapodás 10-11, 24 Testvérvárosi Munkabizottság 6 Testvérvárosi Okirat 26 tolmácsolás 14-15 tömegtájékoztatási eszközök 15-16 UTO 6 üdvözlõkártya 13 ültetési rend 14 ünnepség 9-11 ünnepség, hivatalos 9-11 Vechta város 26 vendégek fogadása 12 vendégtanár 15-17 Wironchaux 39 Yazd város 26 Zawoja 41

#

Tartalomjegyzék 1.

Elõszó (Tokár István)

3

2.

Testvértelepülési kapcsolatok Európában: új Európa építése (Bali István)

5

3. 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.5.1 3.5.2

A testvértelepülési kapcsolatok szervezése (Bali István, Rátfai György, Ürmössy Ildikó) Testvértelepülési bizottságok létrehozása és mûködése Kapcsolatfelvétel: a partnerek kiválasztása, elõzetes látogatások A testvértelepülési kapcsolat létesítésének hivatalos keretei A kapcsolatok anyagi háttere A vendégek fogadásának néhány gyakori kérdése Szálláshely és étkezés Kommunikáció és tájékoztatás

7 9 10 11 12 12 14

4. 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6

Az együttmûködés fõ területei (Bali István, Ürmössy Ildikó) Gazdaságfejlesztés Oktatás, szakképzés Sport, kultúra, ifjúság Önkormányzati tapasztalatok Környezetvédelem, településfejlesztés Szociális intézmények, civil szervezetek

16 16 17 18 18 19 19

5. 5.1 5.2 5.3

Pályázatkészítés a gyakorlatban (Ürmössy Ildikó) A pályázás egyik kulcsa: a tervezhetõség Pályázatfigyelés, döntés a pályázatról Pályázatkészítés a gyakorlatban - egy sikeres európai projekt

20 20 21 22

6. 6.1 6.2 6.3

Testvértelepülési kapcsolatok a gyakorlatban (Halász Sándorné, Garai Katalin, Molnár Bálint) Jászberény testvérvárosi kapcsolatainak kialakítása Karcag testvérvárosi kapcsolatainak krónikája Öcsöd nagyközség nemzetközi kapcsolatai

25 25 27 39

7. 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5

Mellékletek (Bali István, Ürmössy Ildikó, Varju Irén) Jász-Nagykun-Szolnok Megye nemzetközi kapcsolatai Testvértelepülési kapcsolatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében Együttmûködési megállapodás minták További információforrások Tárgymutató

42 42 43 46 49 51

#!

7