Egészségturizmus a gyakorlatban

MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi Kar

Egészségturizmus a gyakorlatban A magyar turisták rekreáció, egészség- és wellnessturizmus iránti igénye – Miskolctapolca

Orosz Bettina Dr. Szántó Ákos

2013.

-1-


1. Tartalomjegyzék 1.

Tartalomjegyzék .......................................................................................2

2.

Bevezetés ...................................................................................................3

2.1. Ismertetés, felhasznált eszközök, hipotézisek ...........................................3 2.2. Turizmus fogalma ....................................................................................4 2.3. Egészség- és gyógyturizmus fogalma ......................................................6 3.

Miskolctapolca ..........................................................................................8

3.1. Miskolctapolca történelme, múltja ...........................................................8 3.2. A Barlangfürdő története – Miskolctapolca legfőbb szolgáltatása ..........10 3.3. Egyéb szolgáltatások, látnivalók a településen .......................................15 3.4. Összegzés Miskolctapolcáról .................................................................17 3.5. Miskolctapolca SWOT elemzése ...........................................................18 4.

Turisták szemszögéből ...........................................................................21

4.1. Adatfeldolgozás .....................................................................................21 4.1.1. Üdülőhely választása, elvárások .......................................................22 4.1.2. Elégedettség .....................................................................................28 4.1.3. Tudnivalók a kérdőív kitöltőiről .......................................................29 5.

Következtetések ......................................................................................33

5.1. A legfőbb lehetséges kitörési pont .........................................................33 6.

Összefoglalás ...........................................................................................35

7.

Forrásjegyzék .........................................................................................36

7.1. Irodalomjegyzék ....................................................................................36 7.2. Képek, ábrák, táblázatok forrásjegyzéke ................................................38 8.

Mellékletek .............................................................................................40

-2-


2. Bevezetés Szakdolgozatom alappillérének, a napjainkban meglehetősen sok embert foglalkoztató egészségturizmus gyakorlati részét választottam. Ezen belül szeretném feltérképezni a potenciális magyar turisták igényét a rekreáció, az egészségturizmus, illetve a wellnessturizmus irányába. Hogy minél pontosabb képet sikerüljön alkotni erről a témáról, a vizsgált területet leszűkítettem Magyarország észak-keleti régiójára, azon belül is Miskolctapolcára. Mire is szeretnék rávilágítani valójában? Országunk észak-magyarországi régiója kedvező természetföldrajzi adottságai ellenére hazánk legrosszabb szociális mutatóival rendelkező térsége. „Ehhez jelentősen hozzájárul a régió kedvezőtlen demográfiai összetétele, a rendkívül rossz gazdasági mutatók, az alacsony iskolázottság. Itt a legalacsonyabb a foglalkoztatottság, és a legmagasabb a munkanélküliség.”1 (Goldmann, 2005, 1 oldal) Azonban páratlan természetföldrajzi kincsekkel rendelkezik, valamint olyan gyógytényezőkkel,

melyek

a

régió

egészségturizmusát

kedvező

irányba

befolyásolhatják. Elég csak megemlítenünk a térségben található gyógybarlangokat, számításba vennünk a mikroklímát, valamint a klimatikus gyógyhelyeket és feltérképeznünk a gyógy- és termálvizek előfordulását. Összességében láthatjuk, hogy régiónk méltán veszi ki részét Magyarország ékszerdobozából, így segítve elő, hogy országunk e tényezők tekintetében Európában rendkívül előkelő helyet foglalhat el.2

2.1.

Ismertetés, felhasznált eszközök, hipotézisek

Ez a tanulmány ismerteti Miskolctapolca, valamint a településen található főbb turisztikai attrakciók (Barlangfürdő****, arborétum stb.) történetét. Szeretném

1 2

Goldmann Róbert: Észak-Magyarország régió szociális elemzése, KAPOCS IV. évf. 6. szám (2005) Tatár Csilla: Az egészségturizmus jelene és jövője Magyarországon; BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Budapest, 2003

-3-


feltérképezni a térségben található gyógytényezőket, valamint az általam készített kérdőív eredményeinek segítségével szeretnék választ kapni arra, hogy az ide látogató turisták az alább ismertetett gyógytényezők miatt veszik-e igénybe a térségben nyújtott turisztikai szolgáltatásokat. Bár az észak-kelet magyarországi régió turisztikai szempontból kevésbé fejlett és keresett desztináció, azonban úgy gondolom, a kutatásom eredménye azt fogja igazolni, hogy az ide látogató turisták nagy százaléka gyógyulni, rekreálódni illetve kikapcsolódni utazik térségünkbe. Ezek

alapján

a

szakdolgozatom

hipotézise

az,

hogy

a

turisták

Miskolctapolcára kifejezetten a gyógyulás miatt látogatnak el, valamint azért, hogy a wellnessturizmus által ebben a desztinációban kínált attrakciókat igénybe vegyék. Az eredmények alapján úgy gondolom, az fogjuk látni, hogy legtöbbször 3-4 fős családok, illetve az idősebb korosztály tölt el itt néhány napot. Míg a családok a pihenés, kikapcsolódás végett, az idősebbek a gyógyulás miatt látogatják meg Tapolcát. Szakdolgozatom elkészítéséhez a legfőbb forrás az általam készített kérdőív eredményei lesznek. A kérdéssor csak Miskolctapolcára és annak egészség- és gyógyturizmusára tér ki. A főbb pillérei a megkérdezettek által leggyakrabban igénybevett

turizmusforma,

Miskolctapolcán

leggyakrabban

igénybevett

turizmusforma, a küldő terület valamint az egy főre jutó havi nettó átlagkereset lesz.

2.2.

Turizmus fogalma

A WTO (World Turism Organisation), azaz a Világturisztikai Szervezet meghatározása szerint (1991.): „Olyan mindennapi életvitelen túli tevékenység, melynek során környezetéből kiszakadva a motiváció a szabadidő eltöltése, üzleti, vagy egyéb cél. A felkeresett helyen az utazó kevesebb, mint egy évig tartózkodik.”

-4-


Dr. Lengyel Márton, közgazdász szerint (1986): „Magába foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, függetlenül annak indítékaitól (kivéve letelepedési szándék, munkavállalás).” A turizmust a turista oldaláról megközelítve az élmények keresése kerül előtérbe. Az válik a legfontosabb szemponttá. Ő az, aki a turisztikai szolgáltatásokat kedvtelésből veszi igénybe. Azonban már a szolgáltatói szféra igényeit nézve, a profit elérése bizonyul lényeges szempontnak. Ha a fogadó terület szemszögéből vizsgáljuk a turizmust, előtérbe kerül a gazdaság, a vidék- és területfejlesztés, továbbá a munkahely, illetve a megélhetés fogalmai. Ebből is azt látjuk, hogy átfogó képet, csak több oldal megvizsgálásával tudunk alkotni, azt azonban biztosan tudjuk, hogy a modern turizmus kialakulásához több alapvető feltétel megteremtésére volt szükség: a szabadidő, a diszkrecionális jövedelem és a motiváció a kereslet oldalán, valamint a turisztikai kínálat fejlődése és a közlekedési eszközök hatékonyabbá válása a kínálat oldalán. Hisz, ha a kereslet és a kínálat oldalán megjelennek az előbb felsorolt tényezők, a személy feltűnik a piacon potenciális turistaként.3 A turizmus típusa az utazás alapvető célja és motivációja szerint Szabadidő, rekreáció, szabadság Baráti- és rokonlátogatás, egészségturizmus, vallás Üzleti célú utazások Nem ismert 27%

51%

7%

15%

1. diagram4

3 4

Dr. Molnár Csilla – Turizmus rendszere jegyzet (ESZ N II. évfolyam, IV. félév) Forrás: saját szerkesztés

-5-


2.3.

Egészség- és gyógyturizmus fogalma

Az egészségturizmus fogalma tartalmaz minden olyan egészséggel kapcsolatos utazási formákat, ahol motivációként megjelenik az egészségi állapot javítása, tehát a már meglévő betegségek kezelése, gyógyítása, valamint az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése válik fő céllá.5 Jellemzi a hosszabb tartózkodási idő, ezzel párhuzamosan, pedig a magas fajlagos költés. Ennek oka, hogy szolgáltatásai drágábbak, valamint a látogatók hosszabb időt töltenek el az adott desztinációban. Oldódik a területi koncentráció, emellett pedig kevésbé szezonális, mint a turizmus többi ága. 6 Két alapvető területeként a gyógy- és a wellnessturizmus jelölhető meg, melyek más-más motivációjú igények kielégítéséét szolgálják, jellemzően eltérő eszközhasználattal. 

Gyógyturizmus alatt a betegségek konkrét gyógyítását értjük, mely legtöbbször

gyógyüdülőhelyen,

terápiás

központban

történik.

A

gyógyturizmus hazánk kiemelt turisztikai termékei közé tartozik. Sok külföldi látogatja meg Magyarországot, hogy igénybe vegye a hazai gyógyturisztikai szolgáltatásokat. Legfőbb indokok közé tartozik, hogy viszonylag olcsón, kiváló és képzett magyar orvosokkal kezeltethetik magukat. Ezen felül, mint már korább említettem, Magyarország első osztályú

a

gyógytényezők

(gyógyvíz,

gyógybarlang,

mikroklíma)

előfordulásának tekintetében. 7 

A másik terület a wellnessturizmus, melynek lényege nem annyira a gyógyulás, inkább a rekreáció, pihenés, felüdülés. A manapság rendkívül népszerű fogalommá váló wellness (well-being – jól lenni és a wholeness –

Adatok: Dr. Molnár Csilla – Turizmus rendszere jegyzet – adatok (ESZ N II. évfolyam, IV. félév) Nemoda Mónika, Szabó-Zimányi Ivett, Gazsi József, Dr. Kiss-Tóth Emőke, Dr. Szántó Ákos – A gyógyfürdők múltja és jelene, az egészségturizmus szemszögéből; Egészségtudományi Közlemények, 2. kötet, 1. szám (2012), pp. 69–73. 6 Tatár Csilla: Az egészségturizmus jelene és jövője Magyarországon; BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Budapest, 2003 7 Sziva Ivett, Turizmus Bulletin XIV. évfolyam 4. szám 5

-6-


teljesség szóból ered) kikapcsolódást nyújt mind a testnek, mind a léleknek, így őrizve meg egészségünket. A wellnessturizmus sokkal inkább kapcsolódik a szabadidő hasznos eltöltéséhez, az életstílus módosításához, mint a gyógyturizmus, hisz előbbit kedvtelésből, míg utóbbit az esetek döntő többségében orvosi előírásra, gyógyulás céljából vesszük igénybe (általában OEP finanszírozással). Számos wellness szolgáltatás áll az érdeklődők rendelkezésére:

szaunák,

gőzkabinok,

masszázsok és

még hosszan

sorolhatnánk a listát.8 Azt biztosan tudjuk, hogy mindennapjaink során egyre többen fedezzük fel az egészséges életmód jelentősségét, és utazásainkat is egyre jobban motiválja saját egészségünk megőrzése.9 Szakdolgozatom fő céljává az vált, hogy megnézzem, mennyire erős az előbb említett motiváció.

8

Tatár Csilla: Az egészségturizmus jelene és jövője Magyarországon; BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Budapest, 2003 9 Tatár Csilla: Az egészségturizmus jelene és jövője Magyarországon; BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Budapest, 2003

-7-


3. Miskolctapolca 3.1.

Miskolctapolca történelme, múltja

Erre, a leginkább üdülőhelyként ismert településre, Miskolc külvárosaként tekintendő. A várostól különálló, de a városhoz tartozó lakó- és nyaralóhely, elsősorban barlangfürdőjéről híres, mely egész Európában egyedülálló. 1950-es évek előtti neve: Görömbölytapolca. A környék, már az ősidők óta lakott terület volt. Nevét a népvándorlás korában itt átvonuló szláv törzsektől kaphatta, melynek jelentése meleg víz volt. Az 1241-es években már oklevelek is említést tesznek róla. 10 1219-ben már monostor állt itt, melyben bencés szerzetesek laktak egészen a XVI. századig. A török uralom idején, a folyamatos támadások alatt lakatlanná vált a terület, bár az 1700-as évek elején már nyaralóhelyként használták. Ebben az időben, az akkori fürdő területén, a püspök kezdeményezésére az előtörő gyógyvíznek 3 medencét építettek ki. Megépült mellette egy hatszobás fogadó, mely szeretettel várta a nyaralni vágyó módosabbakat. Az 1830-as években már fedett fürdő állt a nemesek rendelkezésére.11 A XX.

század

elejétől Miskolc

városa

fokozatosan

megvásárolta

Miskolctapolcát az egyháztól, így a település gyorsan fejlődésnek indulhatott. Üdülőhellyé nyilvánították 1934-ben, sorra nyíltak a fogadók, panziók, éttermek, és a gyógyvíz köré épített városrész, virágzásnak indulhatott. A barlangfürdőnél ma is látható klasszikus főépület 1941-ben készült el, és akkoriban a fürdőt Európa előkelő helyére sorolták, tekintve a korszerűségét, a vízminőségét és vízének gyógyhatásait. Az építkezés közben is fedeztek fel olyan forrásokat, mely percenként 150 liternyi 31, 5 °C vizet volt képes adni.12

10

http://miskolctapolca.utisugo.hu http://www.miskolctapolca.net/tapolcarol.php 12 http://miskolctapolca.utisugo.hu/ 11

-8-


Tapolca

1950-ig

Görömböly

része

volt,

így

akkoriban

még

Görömbölytapolca néven ismerték. Ebben az évben az anyaközséggel együtt Miskolchoz csatolták, ennek során Hejőcsaba és Szirma mellett Miskolc harmadik illetve negyedik kerülete lett.

1. kép13 Térkép Miskolcról, nyíllal mutatva rajta Miskolctapolca

Miskolctapolcán a nyitott strand 1923-ban épült meg, melyet az évek során többször korszerűsítettek illetve bővítettek. Legutolsó fejlesztés egy 50 méteres, feszített víztükrű medence volt, ahol úszóversenyeket valamint vízilabda mérkőzéseket is rendeztek. Építve lett egy 100 méteres nagymedence, két öltözőépület, valamint kiépült egy gyermek strandrész is, amit a strand területéről egy fahídon át

lehetett megközelíteni. Azonban mielőtt a beruházások befejeződtek volna, a strand tönkrement, így 2000-es években bezárt, és megszűnt. Az utóbbi években több hír is felröppent, miszerint a strand újraépítését tervezik, valamint egy új, wellness létesítményt kívánnak a területen felhúzni, azonban ezek nyomait a mai napig nem lehet a régi komplexum helyén felfedezni.14 A „miskolctapolcai háromszög” a csónakázó tóval lesz teljes. Ez a tapolcai park központi eleme, melyből több kis sziget is kiemelkedik. Területe 1997-ben 13

Forrás: http://www.szallaskereso.hu/miskolctapolca/

14

http://www.miskolctapolca.net/tapolcarol.php

-9-


10.106 m2 volt, melynek vizét egy 18 °C-os forrás táplálta. A város déli részén keresztülfolyó Hejő-patak tulajdonképpen ebből a tóból ered. Érdekesség, hogy a csónakázó tó vize 7-8 naponta teljesen kicserélődik. A tó partjának falát 1959-ben alakították ki, mely így biztonságosabbá és strapabíróbbá vált. Ekkor építették meg a csónakkikötőt, amely a mai napig üzemel, és turisták százát csalogatja. Másik tavacska az úgynevezett Hattyú-tó (Békás-tónak is mondják), mely vizét, a főút másik oldaláról eredő források adják. Egy kráterben helyezkedik el, melyben megközelítőleg ötven hőforrás van. A leghűvösebb 36 °C, míg a legmelegebb 47 °C-os hőmérsékletű, valamint folyamatosan gázok törnek a felszínre. További különlegessége, hogy csodálatos élővilággal rendelkezik. Az erre járók gyönyörű vízililiomokat láthatnak benne. A „háromszög” területén található a tapolcai arborétum, mely az 1920 években ide telepített egzotikus fák és bokrok otthonául szolgál. A park ma is természetvédelmi övezetnek számít, a fontosabb, több mint hetven növényt ismertető táblákkal jelölték meg. 15

3.2.

A Barlangfürdő története – Miskolctapolca legfőbb szolgáltatása

A miskolctapolcai Barlangfürdő egy Európában egyedülálló, melegforrások felett emelkedő barlangban kialakított fürdőhely. A 30 °C-s víz és a barlang klímája gyógyhatású, főként ízületi betegségek esetén javallott. Ellentétben

más

gyógyvizekkel, sótartalma alacsonyabb, így korlátlan ideig lehet benne fürödni. A fürdő nagy része zárt tér, mely a meleg vízzel karöltve lehetővé teszi, hogy a Barlangfürdő egész évben látogatható legyen. 16 A XVI. században a közelben állomásozó császári csapatok és a törökök, valamint a környező települések árusai használták a melegvizű forrást fürdésre, mosásra és már gyógyulásra is. Híre egyre ismertebb lett, így vált a terület már annak idején is kedvelt látogatóhellyé. 15 16

http://hu.wikipedia.org/wiki/Miskolctapolca http://www.barlangfurdo.hu/barlangfurdo/furdo-tortenet

- 10 -


1711-ben, az akkori váci püspök, Kollonich Zsigmond egy levélben hívja fel a vármegye figyelmét a fürdő állapotára. A püspök, aki egyben tapolcai apát is volt, Kassáról hozat orvosokat és szakértőket, hogy bizonyítékokkal és kutatásokkal alátámassza a fürdőhely, valamint a környék gyógyító jelentősségét. Ebben a levélben olvashatunk először egy fürdőház megépítésének tervéről. „1717-ben a tapolcai apátság „vagyonfelmérésében” olvasható először a fürdő üzleti célokra történő hasznosításának tervjavaslata, mely szerint „víz van, de a hozzá kapcsolódó épület vagy valamiféle fedél, az hiányzik”.”17 A tervezet 1720-23 között körvonalazódik, mely alapján 6 szobát és egy vendégfogadót álmodtak meg, és úgy képzelték el, ezzel az itt található gyógyvizet méltóbbá teszik az ide ellátogatók számára. A későbbiekben megépül az említett fogadó. Ebben az időben a hidegvizű források vizét is felhasználták, így a hőmérséklete hűvösebb volt, mint a jelenlegi fürdőben. A püspök elrendelésére, a források előtörő vizet, három tavacskába terelték, melyek fölé kamrácskákat építettek ki. Ebben a három medencében, felette a fürdőházakkal, mindenki a saját státuszához és rangjához méltó társaságban tudott fürdőzni. Ekkoriban még magában a barlangban nem fürödtek, a medencék csak azon kívül helyezkedtek el. A forrásvíz ekkor egy szikla vájatból tört elő, melynek színe áttetsző, szaga azonban erősen nitrátos szagú volt. Hatása között említették, hogy a bőrt összehúzta, lázcsillapító, valamint étvágyfokozó hatással bírt. A század közepén hanyatlás következett be a fürdőn és környékén, eluralkodik a gazdátlanság, a gőz következtében az épület fagerendája elkorhadt, a teteje, pedig beszakadt. A fürdő felújítására közel egy évszázadot kellett várni. A területen 1837-ben Popovics Vazul lesz az új apát, aki felújította, majd kibővítette a fürdő épületét. Ekkor épült az első fedett medence, amely még mindig a barlangon kívül helyezkedett el. Ez, a tehetősebbek igényeit szolgálta, a köznép továbbra is a szabad ég alatt fürdőzhetett. 18

17

http://www.barlangfurdo.hu/

18

http://www.barlangfurdo.hu/barlangfurdo/furdo-tortenet

- 11 -


Ez egészen a XX. század elejéig így volt, akkor azonban érezhetően fellendült Tapolca látogatottsága, s ez magával hozta a fürdő erőteljesebb fejlesztésének igényét is. A század első néhány éve alatt Miskolc felvásárolta a területet a görög katolikus egyháztól, és ezzel megkaparintotta nem csak a termálvíz, hanem a hidegvizű források vizét is, melyek napjainkban is a város vízkészletének mintegy felét fedezik. Ez időben jött létre Pazár István vezetésével a Miskolci Vízmű (az utca, melyen a Miskolci Vízmű tapolcai telepe van, ma Pazár István Sétány). Az 1920-30-as években nagy átalakuláson ment át a városrész. Az akkori lakosságának

többszörösét

is

befogadni

képes

üdülő-település

a

régió

idegenforgalmi központjává vált. Miskolctapolcát 1934-ben hivatalosan is üdülőhellyé nyilvánították, melynek következtében egyre több idelátogató veszi igénybe a település szolgáltatásait, így felgyorsul a fürdőhely korszerűsítésének is a folyamata. Legfontosabb feladattá a fürdő befogadóképességének növelése vált, hisz a megnövekvő tömeg számra az eddigi férőhely kevésnek bizonyult. Pávai Vajna Ferenc – ismert geológus és a magyar hévízkutatás úttörője felkérésére a területen 4 barlangot vizsgálnak meg, melyekben Európában egyedülálló üregrendszert találnak, bennünk 28 °C-os vízzel. Páratlan mivolta annak köszönhető, hogy karsztban, ilyen magas hőfokú víz nem található máshol. A későbbi feltárások során egy addig nem ismert 31,5 °C-os melegvizű forrásra bukkannak. Az új fürdőpalota a XX. század első felében épül meg. A régi fürdőépületet 1939-ben bontják le, helyén Termálfürdő épült, melyet 1941. május 28-án nyitottak meg. Ez a komplexum az akkori európai fürdők listájának 3. helyére került. A bejáraton keresztül egy előcsarnokba jutottak a látogatók, mely akkoriban várakozótermeként és kúriaszalonként is szolgált. A csarnok közepe egy oszlopokkal körbevett terület, melynek közepén egy szoborral díszített szökőkút állt. Az előtér teteje egy 6 méter átmérőjű színes kupola, mely ez időben nyithatózárható volt.

- 12 -


A vendégek itt találták meg a jegypénztárt, a büfét, az orvosi szobát, valamint innen nyílt a bejárat a barlang irányába, az emeleti öltözőköz és teraszhoz. Az épület megépítése nem volt egyszerű feladat a több méteres iszapréteg miatt. A fürdőzésre alkalmas vízterület 1959-ben 3 csarnokra bővült, ekkor építették meg ugyanis a fürdőépület bal oldalán található belső termálmedencét. 1967-70 között megszűntetik a forrásteremben való fürdőzést. A forrás vizét elvezetik, majd egy száraz kürtőn keresztül a barlang csempézett fürdőmedencéjébe juttatták, így alakítva ki a dögönyözőt. 1980-ban megépült a ma is a Barlangfürdő jelképeként szolgáló hatalmas „kagyló” kupola a bejárat bal oldalán, mely egy szabadtéri medence felett található és egy vágaton keresztül összeköttetést nyújt a barlangi fürdőtérrel. Ennek megépítéséhez előbb azonban meg kellett szűntetni a Barlangfürdő és a Tavi fürdő akkori egységét.

2. kép19 A barlangfürdő jelképévé váló kagyló kupola

A kupolát Zsuffa András tervezte. Még ezekben az években egy újabb feltáró munka kezdődött meg, melynek eredményeképpen a fürdő területén nyugati irányba újabb tereket fedeztek fel. Ez volt talán a fürdő történetében a legnagyobb rekonstrukciós folyamat.

19

Forrás: http://termalonline.hu/miskolctapolcai-barlangfurdo-belepojegyek-arai

- 13 -


A ’90-es években felújították a belső csarnokot, megépült a külső füves terület, így alakítva ki egy napozókertet, megépült a szintén külső területen található gyermekmedence, valamint a belső barlangi fürdőtérben is további felújításokat végeztek. Az épület jobb oldalán kialakítottak egy több szintes terápiás központot, melyben

reumatológus

szakrendelés,

hidroterápia,

masszázs,

iszapkezelés,

tangentor, elektroterápia, szauna és sókabin várja a vendégeket.

3. kép20 Barlangfürdő a magasból

A ma is ismert arculat a 2000-es évek közepére alakult ki. Az ezredforduló első éveiben különféle korszerűsítési munkálatokat végeztek a szakemberek. Többek között felújították az öltöző részt, valamint még komfortosabbá és élménydúsabbá varázsolták a fürdőkomplexumot a látogatók számára. 2002 júliusában

az

Országos

Tisztiorvosi

Hivatal

Országos

Gyógyhelyi

és

Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága a fürdőt gyógyfürdővé nyilvánította és a gyógyászati ellátás szempontjából országos kategóriába, sorolja, mellyel egy időben az intézmény neve Barlang- és Gyógyfürdővé változik. Azonban a MIVÍZ Rt. 2005. augusztus 5-én szétválik a MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft. mint üzemeltető és a VFV Városi Fürdőüzemeltető és Vagyongazdálkodó és Szolgáltató Zrt. szervezetekre. A 20

Forrás: http://www.boon.hu/magyarorszagi-felvetelek-a-miskolctapolcaibarlangfurdo-a-magasbol/2305041

- 14 -


szétválással egy időben a fürdő neve Barlangfürdő****-re változik, amely a mai napig aktuális. Kétségkívüli, hogy a tapolcai Barlangfürdő az izületi, reumatikus, szív és érrendszeri betegségeken kívül javallott vegetatív idegrendszeri betegségek kezelésére is. Egész éves nyitva tartásával állandóan várja a gyógyulni, vagy akár csak kikapcsolódni vágyó vendégeit.21

Anionok

Kationok

NO3-

1,3 mg/l

K+

1,9 mg/l

Cl-

8 mg/l

Ca2+

101 mg/l

SO42-

5 mg/l

Mg2+

11,9 mg/l

HCO3-

366 mg/l

Na+

9,2 mg/l

1. Táblázat 22 Barlangfürdő fürdővizének minősége, összetétele

3.3.

Egyéb szolgáltatások, látnivalók a településen

Miskolctapolca kínálata nem merül ki a Barlangfürdő megemlítésével. A térségben számos vendégház, apartman, panzió működik, valamint 3 és 4*-os szállodák. Tapolca kettő 4*-os szállodával rendelkezik: az egyik a Calimbra wellness és Konferencia Hotel****, a másik, pedig a Bástya Hotel 4*-os része. A

Bükk

hegységben

elhelyezkedő

városrész

rengeteg

természetes

látnivalóval rendelkezik. Számos túraútvonalával az aktív pihenést előnyben 21 22

http://www.barlangfurdo.hu/barlangfurdo/furdo-tortenet Forrás: http://www.barlangfurdo.hu/

- 15 -


részesítő turisták igényeit is kiszolgálja. Tapolca területén a fürdőzés mellett az ide látogatók kipróbálhatják a bob pályát, mely az erdő fái között található és télennyáron üzemel. Emellett csónakázhatnak a csónakázótavon, sétálhatnak egy a parkban, ahol megfigyelhetik a tapolcai arborétum különleges élővilágát. Akik pedig szeretik az izgalmakat, próbára tehetik magukat a Kalandtúra parkban, amely nem csak az egész család számára, hanem egy baráti társaság résztvevőinek is élménnyel teli kikapcsolódást nyújt. A hely nevezetességei, közé tartozik a Sziklakápolna és az Akropolisz Nyári színpad. Az elsőt 1935-ben szentelték fel és különlegessége, hogy az egykori Verebes-tanyán található két barlangból alakították ki. A mai napig vasárnaponként római katolikus szentmisét tartanak benne.23 Az Akropolisz nevű épület hosszú múlttal rendelkezik. A telket már a XVIII. században használták, később a munkácsi, majd a hajdúdorogi görög katolikus püspökség tulajdonában állt. A rajta lévő épület püspöki nyaralóként és papi otthonként szolgált. Az 1900-as évek vége felé itt kaptak helyet a Miskolci Nyár szabadtéri rendezvényei, a hátsó kertben színpad állt, az épületben, pedig mozi is működött.24

4. kép A Sziklakápolna25, a Juno Hotel mai külseje 26és a Bob pálya Miskolctapolcán27

23

http://www.miskolctapolca.net/tapolcarol/sziklakapolna.htm http://www.miskolctapolca.net/tapolcarol/akropolisz.htm 25 Forrás: http://www.miskolctapolca.info/sziklakapolna 24

- 16 -


Érdemes néhány szót szólni a Juno Hotel-ről, amely ma is szerves része a tapolcai látképnek, funkciója azonban nincs. A 14 szintes épület kolosszus az 197080-as években élte fénykorát. 28 Akkoriban igényes és gazdag vendégek szálltak meg benne, azonban az egykor tulajdonos váltás óta az épület azóta is zárva tart, hűen őrizve meg a szocializmus korának jellegzetes auráját.

3.4.

Összegzés Miskolctapolcáról

Miskolctapolca mind a régión belül, mind pedig, a régióval együtt, Magyarországion

jó

helyet

foglal

el

a

gyógyturisztikai

desztinációk

figyelembevételekor. Hisz festői környezetben helyezkedik el, szolgáltatásai viszonylag szélesek és elegendő forrással rendelkezik. Összetevők (mg/l)

Borsodi

Lillafüredi

Kalcium, Ca2+

275

93

Magnézium, Mg2+

79

21,4

Nátrium, Na+

990

18

Kálium, K+

115

11,4

Hidrogén-karbonát, HCO3-

2620

378

Klorid, Cl-

2,28

16

Szulfát, SO42-

890

40

2. Táblázat 29 Bükk térségben található ásványvíz főbb összetevői

26

Forrás: http://www.businessinbaz.hu/fejlesztesi_projektek/hotel-juno-atepitese-es-felujitasa-miskolctapolca Forrás: http://www.miskolctapolca.info/bobpalya 28 http://www.eszakhirnok.com/video/30972-a-miskolctapolcai-juno-hotel-mostaniallapotaban.html#axzz2jfqcNqiX 29 Forrás: saját szerkeztés Adatok: Szűcs-Lénárt-Török-Horányiné: Ásványvíz és gyógyvíz potenciál a Bükk déli előterében; MÉTE K., Budapest, 2007 27

- 17 -


Ezeken túl történelmi múltja rendkívül színes, melyek ma is felfedezhető maradványait megtaláljuk a településen. Könnyen megközelíthető, Borsod-AbaújZemplén megye megyeközpontjától, Miskolctól mintegy 7 km-re fekszik. A környék számos csodaszép és turisztikai szempontból ismert településsel rendelkezik

(Lillafüred,

Hámor,

Szilvásvárad,

Eger,

Bükkszentkerszt,

Mezőkövesd), melyeket az idelátogatók könnyen felkereshetnek. Miskolctapolca nemcsak önmagában, de a környékkel, környezettel karöltve jelenti az észak-kelet magyarországi régió turisztikai desztinációjainak egyikét.

3.5.

Miskolctapolca SWOT elemzése

A következőkben szeretném elkészíteni Miskolctapolca SWOT-elemzését, melyben megjelennek azok a külső és belső tényezők, melyek a városrész turizmusára nagy hatással vannak. Az elemzésben bemutatom a jelenlegi állapotának erősségeit, melyek megtartása szükséges ahhoz, hogy a jövőben a település fejlődhessen, erősödhessen, a gyengeségeit, melyek csökkentése, elkerülése elengedhetetlen az előrelépésben. Ismertetem a lehetőségeket, melyekre építve jobban kihasználhatjuk az erősségeket, valamint a veszélyeket, amelyek azok a külső negatívumok, melye csökkentik a siker esélyeit és kockázatot is jelenthetnek.

- 18 -


Erősség

Gyengeség o régi strandfürdő állapota, kihasználatlansága o infrastruktúra kevésbé fejlett, boltok, üzletek hiánya, Nemzeti Dohánybolt a településtől 5-6 km-re o éttermek hiánya, büfésoron kívül

o Barlangfürdő**** töretlen népszerűsége nemzetközi szinten is o miskolctapolcai arborétum o elhelyezkedés a bükkben, természeti látnivalók

nincs elérhető étkezde o „szürke” szolgáltatási színvonal, kevés egyéb szolgáltatás o település lakossága évről évre növekszik, már nem csak üdülő

o termálforrások, klíma, további

település, esetleges elégedetlenségek

természetes gyógytényezők

o hovatartozás kérdése (önkormányzati

o erősödő kereslet a gyógy- és

szempontból)

wellnessturizmus iránt o béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya)

o Miskolc városrésze, így támogatásokból, fejlesztésekből is

és ezek felhasználása

másképp részesül o idegenforgalmi szempontból kevés fejlesztés o nem megfelelő kommunikáció az egészségügy és a turizmus, valamint a turizmus is az emberek között o médiával való kapcsolat 3. Táblázat 30

Erősségek és gyengeségek Miskolctapolcán

30

Forrás: saját szerkesztés saját adatok alapján

- 19 -


Lehetőség

Veszély o Versenyhelyzet a környéken lévő

o speciális igények növekedése az

egészségturisztikai desztinációkkal

elérhető egészségturizmus ágai iránt

(Mezőkövesd Eger, Egerszalók,

o Szabadidő hasznos eltöltése az egészség fejlesztése céljából o „Több médiaszereplés szakszerű

Demjén) o „unalmassá” válás o csökkenő ár-érték arány

fogalomhasználattal, a lakosság

o természeti erőforrások kimerülése

pontos tájékoztatása céljából” 31

o az adottságokban rejlő lehetőségek kiaknázatlansága 4. Táblázat 32

Lehetőségek és veszélyek Miskolctapolcán

31 32

Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia (Auquaprofit, Budapest, 2007) Forrás: saját szerkesztés saját adatok alapján

- 20 -


4. Turisták szemszögéből Ahhoz, hogy átfogóan lássam a potenciális turisták véleményét, kérdőívet késztettem. Ehhez az Interneten jól ismert www.ripet.hu címen megtalálható kérdőívkészítő programot használtam. Ennek a programnak az ingyenes verziója 200 db kitöltést tesz lehetővé és egy kérdőívet 2 hónapon keresztül lehet nyitva tartani, azaz kitöltetni. Az adatokat százalékos arányban dolgozza fel, ezen kívül, pedig megmutatja, melyik kérdésre hány válasz érkezett. Ezek után az adatokat Microsoft Excel táblázatban is le lehet kérni. Természetesen, ha valakinek egyéb szolgáltatásokra és kedvezményekre lenne szüksége, bizonyos díj ellenében választhatja a program speciálisabb verzióját is. Azonban én 100%-osan meg voltam elégedve az ingyenes verzióval is. Kérdőívemet 2013. szeptemberében készítettem el, és e hónap 24-től a kitöltése elérhetővé is vált az Interneten. Az űrlapot egészen november 8-ig ki lehetett tölteni és bárki számára elérhető volt. A kérdőívemben több típusú kérdést is feltettem. A legtöbb kérdésem zárt témakörű volt, tehát a válaszlehetőségek adottak voltak. Ezek közül használtam azokat, ahol egy illetve több válasz is megjelölhető volt, valamint a skálázás módszerét is. Néhány esetben alkalmaztam nyitott kérdéseket, ahol a kitöltőnek saját szavaival kellett megfogalmaznia válaszát. A tanulmány linkjét a közösségi portálok segítségével próbáltam a lehető legtöbb embernek eljuttatni. Ezen kívül, óriási segítségemre volt egyik, a Debreceni Egyetemen oktató ismerősöm, aki a hallgatói között osztotta szét, a már kinyomtatott példányokat.

4.1.

Adatfeldolgozás

A kérdőívem 20 kérdésből állt, vegyesen tartalmazott többféle kérdéstípust. Megvizsgáltam az emberek turizmus iránti igényét és azt figyeltem meg, hogy a potenciális turisták szabadidejükben nem az egészség- vagy a gyógyturizmus igénye - 21 -


miatt utaznak. Sokkal fontosabb motiváció számukra a kikapcsolódás és a szabadidő-turizmus. Az alábbiakban feldolgozásra kerül a kérdőív, valamint diagrammokkal, ábrákkal megpróbálom szemléltetni a kapott eredményeket. A felmérést 95 fő töltötte ki, azonban voltak olyan kérdések, melyekre csak töredékük válaszolt. Minden pontnál feltűntetem, hogy az adott kérdésre, feldolgozási részre hány értékelhető válasz érkezett és ehhez az értékhez viszonyítva tűntetem majd fel a százalékos arányokat. 4.1.1. Üdülőhely választása, elvárások Első sorban a megkérdezettek igényeit mértem fel. Kíváncsi voltam, hogy általában az utazásaik, üdüléseik során a turizmus mely formáját veszik igénybe, hiszen, ha el szeretnék indulni, e nyomon kell ezt tennem. Erre a kérdésre az összes kitöltő, azaz 108 ember adott le értékelhető választ. Ettől a kérdéstől azt vártam, hogy a legkevesebb válasz a hivatásturizmusra fog érkezni. Ez a turizmusforma a hivatással összefüggő utazásokat foglalja magában, melyek legtöbbször munkaidőben történnek.33 Magyarországon úgy gondolom ez a forma nem olyan elterjedt, mint külföldön, illetve, ha valaki mégis igénybe veszi a turizmusnak ezt a fajtáját, úgy gondolom az az esetek nagy százalékában külföldre utazik.

33

Dr. Molnár Csilla – Turizmus rendszere jegyzet (ESZ N II. évfolyam, IV. félév)

- 22 -


A megkérdezettek igénye a turizmus különböző formái iránt

Megkérdezettek (fő)

100 80 60 40 20

% ) (3

% ) Eg

yé b

(2 m us riz

Turizmusformák

H iv

at ás

tu

tu zs ég és Eg

Sz

ab

ad

id ő

tu

riz

riz

m us

m us

(9

(3

3% )

% )

0

2. diagram34

A vizsgált adatok alapján láthatjuk, hogy a megkérdezettek szinte elhanyagolható 3%-a válaszolta, hogy az egészségturizmus különböző válfajait veszi igénybe utazásai során. Ezzel ellentétben azonban a válaszadók 93%-a, egész pontosan 95 fő mondta azt, hogy legtöbbször a szabad időturizmust választja a felsorolt turizmusfajták közül. Ezt a megdöbbentő eredményt betudhatjuk akár annak is, hogy az emberek nincsenek tisztában az egészségturizmus fogalmával, hiszen igaz, hogy manapság egy egész népszerű fogalommá vált, ám hátterét még így is kevesen értik. Ez a tény motivált arra, hogy bár nem hivatalosan, de készítsek az ismeretségi körömben egy mini kérdőívet. Megkérdeztem személyesen pár ismerősömet: Tudja-e, hogy mit takar az egészségturizmus? A legtöbb válasz sajnálatos módon a nem volt. Tippeltek ugyan, de gyakran az sem közelítette meg a valóságot. 34

Forrás: saját szerkesztés

- 23 -


Ez számomra szintén azt támasztotta alá, hogy a népszerű kifejezés ellenére, az emberek nem tudják, mi is az a gyógy- és egészségturizmus vagy akár a wellnessturizmus fogalma. Ha a cél valóban az, hogy Magyarország nemzetközi viszonylatban is előkelő helyen, szinten álljon a gyógy- és egészségturizmus képzeletbeli létráján, bizony nagyobb ráfordítást igényel e terület reklámozása, ismertetése. Ugyancsak a megkérdezettek 100%-a válaszolt a következő lényeges kérdésemre, mely alapján kiderült, legtöbbször családdal, rokonokkal, illetve barátokkal utazunk. Ez számomra nem volt váratlan eredmény. Társak az utazásban Család, rokonok

Barátok

Kollégák

Egyéb 39%

53% 5% 3%

3. diagram35

Az előző diagramban ismertetett adatok alapján, nem meglepő, hogy kollégákkal és egyéb turistákkal (ez alatt érthetjük a társas, illetve egy napos utak résztvevőit) kevesebbet utazunk, hiszen a népszerűbb turizmusformákat legtöbbször családdal, rokonokkal, barátokkal vesszük igénybe.

35


- 24 -


Érdemes megtekinteni azt is, hogy a turisták milyen szempontok alapján választják ki a számukra legmegfelelőbb turisztikai desztinációt, valamint ezek a szempontok mennyire találhatók meg Miskolctapolcán. Ismét 100%-so eredményt tudok táblázatba foglalni. A válaszadók feladata a skálázás volt (1 – egyáltalán nem volt megfelelő; 5- teljes mértékben megfelelő volt).

Általánosságban (átlag, maximum 5,0)

Miskolctapolcára vonatkozóan (átlag, maximum 5,0)

Ár

4,02

2,71

Ár-érték arány

4,14

2,8

Megközelíthetőség

3,22

3,3

Szolgáltatások minősége

3,9

3,12

3,71

2,92

Természeti környezet

3,59

3,53

Környékbeli látnivalók

3,58

3,23

Szezonális programok

2,98

2,78

Egészségturizmus színvonala

2,83

3

Gyógyvizek

2,72

3,08

Szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek

5. Táblázat36 Turisztikai desztináció választásakor megvizsgált tényezők összehasonlítva Miskolctapolcával

A táblázat első két sorát érdemes figyelni. Láthatjuk, hogy általánosságban a válaszadók az árra 4,02, az ár-érték arányra, pedig 4,14 pontot adtak. Ebből arra lehet következtetni, hogy a megkérdezetteknek fontos szempont utazásuk 36


- 25 -


alkalmával az ár, valamint hogy az ár-érték arány egyensúlyban legyen. Ezzel szemben, azonban a Miskolctapolcára leadott értékelésből láthatjuk, hogy a településen a turisták nincsenek megelégedve az adott szempontokkal. A politikai válságok, és különösen a gazdasági válság átrendezte a világgazdaságot és a turizmus körülményeit is.37 A háztartásokban kevesebb pénz marad szabad felhasználásra és az én meglátásom szerint, az emberek nagy része úgy gondolja, a plusz kiadásokat az utazások, üdülések csökkentésével lehet visszaszorítani. Ebből kifolyólag az utazók többsége ár-érzékennyé vált. Véleményem szerint Miskolctapolca nem tartozik a drága üdülőhelyek közé. Így számomra ez az eredmény meglepő volt. A szállásért és a szolgáltatásokért fizetett összegek viszonylag reálisak, azonban, mint üdülőhely, fejleszthetné a kínált szolgáltatásai számát. Ez a kérdőívemben feltett egyik kérdésre adott válaszban is megjelenik: néhány kitöltő leírta, hogy a településen található turisztikai attrakciók száma szegényes. Ennek ellenére a meglévő szolgáltatások minőségével meg vannak elégedve. Az asszociációs kérdésnél, hogy mi jut eszükbe Miskolctapolca hallatán, a kérdésre leadott 99 válasz közül 85-ben biztosan megemlítették a Barlangfürdőt. Ez a párhuzam természetesen nem okozott meglepetéseket, hiszen Miskolctapolcát egyértelműen a Barlangfürdővel azonosítják.

37

Molnár László: II. Thermal & Wellness Egészsgturisztikai és Életmód Kiállítás és Konferencia (Econo Consul)

- 26 -


Itt kell megemlítenem, hogy a válaszadók 15 %-a nem járt még Miskolctapolcán. Ez jelen esetben 16 főt jelent. Hány évejárt Ön utoljára Miskolctapolcán?

1 éven belül 59%

1-3 éve 3-6 éve 14% 7%

17%

3%

7 évnél régebben Soha nem jártam

4. diagram38

A szabadidő- valamint ez egészségturizmus vonatkozásában vizsgálom meg a következő pontot. Megkérdeztem a turistákat, hogy az itt töltött idő alatt, milyen szállástípusban laktak, illetve ha a térségbe látogatna, milyen szállástípusban foglalna helyet. A 91 válaszadóból csupán 2% lakott 4*-os szállodában, azonban 25%-uk hasonló szállástípusban lakna. Mint ismeretes, ahhoz hogy egy szálloda megkapja a 4*-ot bizonyos feltételeknek eleget kell tennie. Egyéb szolgáltatások tekintetében többek között rendelkeznie kell fittness vagy gyógyászati centrummal. 39 Ezek tekintetében az eredmények arra engednek következtetni, hogy az utazóközönség a településen többek között azért választhatja a 4*-os szállodákat, mert ezekben megtalálja a szabadidő turizmus fontos kellékeit. Felsorolhatjuk itt a szaunát, gőzkabint, pezsgőfürdőt, valamint a fittness termeket is. Ezek a turisták nagy hányadban a passzív pihenést preferálják, tehát olyan utazásokat vesznek igényben, ahol a fő szempont nem az aktív pihenés. Ilyen 38 39

Forrás: saját szerkesztés http://www.hotelszobafoglalas.hu/hirek/hotel-csillagok-kovetelmenyei

- 27 -


esetben a turista jobban szeret pihenni, lazítani, kevésbé érdeklik a turisztikai desztinációk felfedezése, épp ezért nem a látnivalók motiválják. Akkor érzi jól magát, ha a medence vagy a tenger parton lazíthat, számára kikapcsolódást, nyújtó tevékenységet végez. A passzív pihenést választók nagyobb százaléka fizikai munkát végez. 40 4.1.2. Elégedettség Ebben a pontban szeretném ismertetni az egyik kérdésem eredményeit. Arra voltam kíváncsi, hogy a megadott szempontok, mennyire helytállóak a vizsgált desztinációra vonatkozólag. A válaszadók feladata a skálázás volt (1 – egyáltalán nem értek egyet; 5 – teljes mértékben egyet értek). Ezek segítségével kellett értékelniük az alábbi állításokat. A kérdezettek 100%-a, azaz 108 ember válaszolt. Miskolctapolca elégedettsége (átlag, maximum 5,0) Vonzó környezettel rendelkezik

3,75

Szálláskínálata kielégítő

3,26

Szolgáltatásai sokszínűek

3,18

Színvonalas szolgáltató piaccal rendelkezik

3,11

Szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek szélesek

3,05

Egészségügyi szolgáltatások elérhetőek

3,35

Egészségügyi szolgáltatások színvonalasak

3,17

Kikapcsolódás élményét nyújtja

3,68 6. Táblázat 41

Miskolctapolca értékelése

40

http://hajraegeszseg.hu/cikk/2013-09-09/az-egeszseges-eletmod-egyik-legfontosabb-ismerve-a-pihenesfontossaga 41 Forrás: saját szerkesztés

- 28 -


Összesítve az eredményt egy erős közepesre tudnám értékelni. Láthatjuk, hogy a legjobb értéket a vonzó környezet és a kikapcsolódást nyújtó élmény kapta, és véleményem szerint nagyon jó értékeket kapott. Ezt a véleményt leginkább a természetes környezetnek köszönhetjük. Miskolctapolca gyönyörű helyen fekszik a közvetlenül Bükkben. Mint korábban is már említettem (2. 3 fejezet), számos túraútvonalat találunk a térségben. Azonban ha csak élvezni szeretnénk a tiszta levegőt, szeretnék elszakadni a városi nyüzsgéstől, vagy ki szeretnénk lépni a mókuskerékből, arra is tökéletes ez a környezet. A legkevesebb pontot a szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek szélessége kapta. Ez ismét alátámasztja a 3. Táblázatban ismertetett értékeket, valamint azt, hogy Tapolca által nyújtott mesterséges szórakozási kínálat hagy még némi kívánni valót maga után. Kitörési pont lehetne a régi strandfürdő felújítása, hisz talán az a terület a legnagyobb sebhelye a településnek. Hatalmas területen csak az elhagyatott, romos épületeket lehet látni, azonban a 6 hektáros terület42 jól felhasználható lehetne. 4.1.3. Tudnivalók a kérdőív kitöltőiről Érdekes dolgot figyeltem meg a kérdőívem végén. Minden negatív illetve pozitív vélemény ellenére a kitöltők 99%-a ajánlaná Miskolctapolcát ismerőseinek barátainak üdülés, rekreáció, gyógyulás céljából. Miközben a kérdőívet dolgoztam fel, ezt a százalékot sokkal kevesebbre tippeltem volna. Emellett azon kitöltők 97%-a, aki már járt korábban a településen üdülés céljából, visszatérne ismét. Ez számomra szintén meglepő, azonban boldogsággal tölt el. Talán az egyik leglényegesebb adat a megkérdezettekről, az, hogy mely régióban élnek. Erről készítettem a következő ábrát.

42

http://varosfejlesztes.miskolc.hu/index.php/7-f%C5%91oldal/121-tervismerteto-a-miskolctapolcaistrandfejlesztesrol

- 29 -


Az adatok azt mutatják, a legtöbb kérdőívet kitöltő az észak-magyarországi régióban (Miskolctapolca régiója) lakik. Ez a megkérdezettek 63%, tehát 65 főt jelent. Láthatjuk, hogy a településre még a közép-magyarországi régióból is sokan utaznak. Azonban Magyarország többi régióját tekintve a százalékos arány rendkívül alacsony. Küldő terület Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Közép-Magyarország

Dél-Alföld

Észak-Alföld

Észak-Magyarország 4% 1%

63%

21% 7%

4%

5. diagram43

Ezt a kérdőívet, mint említettem az Interneten szerkesztettem meg és igyekeztem a lehető legtöbb embernek eljuttatni. A közösségi portálokon keresztül „reklámoztam” a legtöbbet, azonban óriási segítségemre volt néhány barátom is, akik a saját ismeretségi köreiken belül próbálták kitöltetni. Ezzel arra szeretnék utalni, hogy bár megpróbáltam minden tőlem telhetőt, a kérdőívet mégis a saját régiómban, így Észak-Magyarországon tudtam a legtöbbet kitöltetni. Ez magyarázhatja a küldő terület diagrammjának eredményeit. Még néhány lényeges tudnivalót emelnék ki a megkérdezettekről. Ez, pedig az egy főre jutó, havi, nettó átlagkereset és az egy háztartásban élők száma.

43


- 30 -


Válaszadók (fő)

Egy főre jutó, havi, nettó átlagkereset 35 30 25 20 15 10 5 0

32 25 21 11

9

30.000 alatt

30.00140.000

40.00160.000

60.00175.000

75.001 felett

Havi, nettó, átlagkereset (Ft/fő)

6. diagram44

Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett 108 főből 32 havonta 40.00160.000 Ft-i összegből gazdálkodik, 25 főnek több mint 75.001 Ft marad a zsebében a kötelező adók levonása után.

Egy háztartásban élők száma (fő)

Egy háztartásban élők száma 6

3

5

16

4

34

3

21

2

22

1

8 0

10

20 30 Válaszok (db)

7. diagram45

44


- 31 -

40


Figyelembe kell vennünk, azonban azt is, hogy a megkérdezettek 71% volt 19-30 év közötti, 16 válaszadó volt 31-45 év közötti és összesen a megkérdezettek 7%-a volt 18 év alatt valamint 46 év felett. Ezen információk alapján megállapíthatjuk, hogy potenciális turistaként legnagyobb százalékban a 4 fős, átlagkeresettel rendelkező családok jelennek meg. Ez fontos szempont, hisz a jövőben a családi wellnessre építeni, kifizetődő lenne. Mi is ez valójában? „A családi wellness az erre specializált intézmények a "döntően kisgyermekes" család valamennyi tagja számára egyedi, korának, érdeklődési körének és

kikapcsolódási szándékának megfelelő

szabadidős,

rekreációs

feltételeket biztosítanak úgy, hogy a vendégek részére szánt szolgáltatások személyre szabottak legyenek, térben és időben elkülönülhetnek. A több generációra

jellemző

érdeklődésbeli

és

rekreációs

igényekben

mutatkozó

különbségek kiküszöbölésére a családi wellness szolgáltatások külön programot valósítanak meg a szülő és a gyermekek számára, így biztosítva mindkét fél számára a tartalmas időtöltést, ill. a zavartalan relaxáció élményét. (Pl. a kisebb gyermekek programját képzett animátorok szervezik, eközben a szülők - főként az anyukák

-

relaxációs-kényeztető

programokon

vehetnek

részt.)”46

(http://www.meme.hu/index.php/hu/hazank-egeszsegturizmusa/csaladiwellness.html) Meglepő módon azonban az adatok ezek mellett azt mutatják, hogy az idősebb korosztály, kevésbé látogat el Tapolcára. Természetesen ez nem mérvadó, hiszen ennek oka, nagy valószínűséggel az, hogy kevés 46 év feletti személy töltötte ki a kérdőívemet.

45 46

Forrás: saját szerkesztés http://www.meme.hu/index.php/hu/hazank-egeszsegturizmusa/csaladi-wellness.html

- 32 -


5. Következtetések Bár Miskolctapolca rendkívül népszerű, azonban úgy gondolom, ezt a népszerűségét leginkább a Barlangfürdőnek köszönheti. Nemcsak a legfőbb turisztikai attrakciója a településnek, de kis túlzással ki lehet jelenteni, hogy az egyetlen attrakció, melyet Tapolcán igénybe lehet venni. Természetesen ott vannak mellette a már korábban felsorolt szolgáltatások, mint a bob pálya, a csónakázótó, körülötte az arborétum parkja, de ezek mind csak járulékos elemek. A turisták nem ezek miatt látogatják meg ezt a városrészt, nem ezek miatt töltenek el itt pár napot. Miskolctapolca gyógy- és wellness turizmusa, pedig még gyerekcipőben jár. Ez alapján meg kell cáfolnom a szakdolgozatom elején írt hipotézisemet, miszerint a turisták Miskolctapolcára kifejezetten a gyógyulás miatt látogatnak el, valamint azért, hogy a wellnessturizmus által ebben a desztinációban kínált attrakciókat igénybe vegyék. Számukra inkább a kikapcsolódás, a rekreálódás a mérvadó, valamint hogy egy gyönyörű természeti környezettel megáldott desztinációban pihenjék ki a mindennap fáradalmait. Így azt gondolom, hogy nagyobb ráfordítással, pályázatokkal Tapolcát az észak-kelet magyarországi régió egészségturizmusának képzeletbeli dobogójára lehetne helyezni. A térség adottságai megvannak, az üdülni vágyók szívesen jönnek ide, akik már jártak itt örömmel térnek vissza.

5.1.

A legfőbb lehetséges kitörési pont

Egyetemi tanulmányom során, a 40 órás szakmai gyakorlatomat a Barlang Aquaterápia-ban, egy gyógyászati központban töltöttem. Megismerkedtem számos gyógyászati kezeléssel, amelyekre hosszú távon, érdemes lenne alapozni Tapolcán. Szolgáltatásai sokszínűek és OEP által részben finanszírozottak. Azonban ezt

- 33 -


kevesen tudják. Ezen változtatni lehetnek azzal, hogy kórházakban, házi orvosi rendelőkben fel lehetne hívni a páciensek figyelmét erre a lehetőségre. Nagyon sok idős páciens van, akik különbféle kezelésekre járnak kórházakba és nincsenek megelégedve az ott kapottakkal, azonban nem tudják, van más lehetőség is a kezelések igénybevételére. Nem feltétlen a személyzet munkájával, hanem a körülményekkel. Ezek a betegek szívesebben megfizetnék, azt a néhány száz forintos kezelési költséget, cserébe viszont minőségi helyen, minőségi ellátásban részesülnének. Barátságos környezet és elismert kezelőszemélyzet várja a vendégeket.47 Ahhoz, hogy Miskolctapolca gyógy- és egészségturizmus vonalán előrébb léphessen, fejlesztésekre, beruházásokra van szükség. Természetesen sokszor ezek megvalósítása, nem a terv, az elképzelés, hanem a pénz, a tőke, a pályázatok hiánya miatt hiúsul meg. Lehet akármekkora motivációnk megvalósítani a terveinket, belelátni egy adott attrakcióba többet, a megfelelő keret nélkül létrehozni, fejleszteni szinte lehetetlen. Ezért telhet akár évekbe is egy vállalkozás, vállalat következő szintre való léptetése.

47

http://www.barlangfurdo.hu/aquaterapia

- 34 -


6. Összefoglalás Összességében elmondhatjuk, hogy talán az ezred forduló jelentette Miskolctapolcán azt a gyökeres változást, amely után kissé megragadni látszik a turizmusa. Korábban egyértelműen az újdonságot nyújtó turisztikai desztinációk közé tartozott, azonban mára az emberek többsége úgy gondolja, nem tud Tapolca újat nyújtani. Nem szabad hagyni, hogy Miskolctapolcán megálljon az idő, nem szabad beletörődni abba, hogy van egy Barlangfürdőnk, ettől kezdve nem igényel a település további fejlesztést. Ügyelni kell arra, hogy a támogatásokkal ne csak az említett fürdőt fejlessze az önkormányzat, hiszen az már így is európai szintű. Az egyéb szolgáltatások igényelnek egy kis felzárkóztatást.

- 35 -


7. Forrásjegyzék 7.1.

Irodalomjegyzék  Boros Szilvia - Mondok Anita - Várhelyi Tamás: Az egészségturizmus szolgáltatási és menedzsmentje (Szolnoki Főiskola, 2012)  Dr. Kincses Gyula: Az egészségturizmus perspektívái (ESKI, 2009)  Dr. Molnár Csilla – Turizmus rendszere jegyzet (ESZ N II. évfolyam, IV. félév)

 Dr. Müller Anetta – Dr. Könyves Erika – Szalay Ferenc – Szabó Róbert: Cserkeszőlő és Karcag egészségturizmusának összehasonlító elemzése, Szolnoki Tudományos Közlemények IX. Szolnok, 2005

http://adatbazis.ttk.ektf.hu/uploads/papers/paper_1783.pdf  Goldmann Róbert: Észak-Magyarország régió szociális elemzése, KAPOCS IV. évf. 6. szám (2005)

 Gyarmati Petra: Lenyűgöző wellness választék (2005) http://elib.kkf.hu/edip/D_10275.pdf http://www.matarka.hu/koz/ISSN_1417-5398/81k_2011/ISSN_14175398_81k_2011_133-143.pdf  Jegyzet előzetes tanulmányokból (Marketing, Vízgyógyászat, Turizmus rendszere stb.)  Lengyel Márton: Turizmus általános elmélete (2004)  Melanie Smith - Puczkó László: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika (Akadémia Kiadó, 2008)  Molnár László: II. Thermal & Wellness Egészsgturisztikai és Életmód Kiállítás és Konferencia (Econo Consul)

 Nemoda Mónika – Szabó-Zimányi Ivett – Gazsi József – Dr. Kiss-Tóth Emőke – Dr. Szántó Ákos: A gyógyfürdők múltja és jelene, az

- 36 -


egészségturizmus szemszögéből; Egészségtudományi Közlemények, 2. kötet, 1. szám (2012), pp. 69–73.

 Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia (Auquaprofit, Budapest, 2007)  Puczkó László – Rácz Tamara: A turizmus hatásai (Aula Kiadó, Budapest, 2005)  Sziva Ivett, Turizmus Bulletin XIV. évfolyam 4. szám  Szűcs-Lénárt-Török-Horányiné: Ásványvíz és gyógyvíz potenciál a Bükk déli előterében; MÉTE K., Budapest, 2007

 Tatár Csilla: Az egészségturizmus jelene és jövője Magyarországon; BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Budapest, 2003

 Aktív pihenés http://hajraegeszseg.hu/cikk/2013-09-09/az-egeszseges-eletmodegyik-legfontosabb-ismerve-a-pihenes-fontossaga Letöltés: 2013. október 25.  Barlangfürdő Aquterápia http://www.barlangfurdo.hu/aquaterapia Letöltés: 2012. augusztus 24.  Egészségturizmus: Gyógy- és wellnessturizmus http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szakMagyarorsz%C3%A1g_turisztikai_r%C3%A9gi%C3%B3 Letöltés: 2013. október 05.  Hazánk egészségturizmusa http://www.meme.hu/ Letöltés: 2013. november 08.  Miskolctapolca http://hu.wikipedia.org/wiki/Miskolctapolca Letöltés: 2013. október 05.  Miskolctapolca

- 37 -


http://miskolctapolca.utisugo.hu/ Letöltés: 2013. október 05.  Miskolctapolcai Akropolisz színház http://www.miskolctapolca.net/tapolcarol/akropolisz.htm Letöltés: 2013. október 05.  Miskolctapolcai bob-pálya http://www.miskolctapolca.info/bobpalya Letöltés: 2013. október 05.  Miskolctapolcai csónakázó tó http://www.miskolctapolca.net/tapolcarol/csonakazoto.htm Letöltés: 2013. október 05.  Miskolctapolcai park http://www.miskolctapolca.net/tapolcarol/park.htm Letöltés: 2013. október 05.  Miskolctapolcai Szikla-kápolna http://www.miskolctapolca.info/sziklakapolna Letöltés: 2013. október 05.

7.2.

Képek, ábrák, táblázatok forrásjegyzéke  http://termalonline.hu/miskolctapolcai-barlangfurdo-belepojegyekarai Letöltés: 2013. október 05.  http://www.boon.hu/magyarorszagi-felvetelek-amiskolctapolcaibarlangfurdo-a-magasbol/2305041 Letöltés: 2013. október 05.  http://www.businessinbaz.hu/fejlesztesi_projektek/hotel-junoatepitese-es-felujitasa-miskolctapolca Letöltés: 2013. október 05.

- 38 -


 http://www.miskolctapolca.info/bobpalya Letöltés: 2013. október 05.  http://www.miskolctapolca.info/sziklakapolna Letöltés: 2013. október 05.

 http://www.szallaskereso.hu/miskolctapolca/ Letöltés: 2013. október 05.

- 39 -


8. Mellékletek  1. számú melléklet: Általam készített kérdőív

Kedves Válaszadó! A Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának végzős, egészségturizmus szervező szakos hallgatója vagyok. A kérdőív kitöltésével Ön is hozzájárul a diplomamunkám sikerességéhez, melyben a magyar turisták rekreáció, egészség- és wellness turizmus iránti igényét vizsgálom, Miskolctapolcára lebontva. A kérdőív kitöltése anonim és csak néhány percet vesz igénybe. Segítségét előre is köszönöm! Orosz Bettina

I. Üdülőhely választása

1.

Az üdülőhelyének választás során mennyire találja fontosnak az alább felsorolt tényezőket? Kérem, karikázza be az Önre legmegfelelőbbet! (1) – egyáltalán nem fontos

(5) – nagyon fontos

1.

Ár

1

2

3

4

5

2.

Ár – érték arány

1

2

3

4

5

3.


1

2

3

4

5

3.


1

2

3

4

5

4.


1

2

3

4

5

5.


1

2

3

4

5

6.


1

2

3

4

5

7.


1

2

3

4

5

8.

Egészségügyi szolgáltatások elérhetősége

1

2

3

4

5

9.

Gyógyvizek

1

2

3

4

5

10.


1

2

3

4

5

- 40 -


2. Mennyire voltak az alább felsorolt tényezők az Ön igényeinek megfelelőek

Miskolctapolcán? (1) – egyáltalán nem volt megfelelő

(5) - teljesen megfelelő volt

1.

Ár

1

2

3

4

5

2.

Ár – érték arány

1

2

3

4

5

3.


1

2

3

4

5

3.


1

2

3

4

5

4.


1

2

3

4

5

5.


1

2

3

4

5

6.


1

2

3

4

5

7.


1

2

3

4

5

8.

Egészségügyi szolgáltatások elérhetősége

1

2

3

4

5

9.

Gyógyvizek

1

2

3

4

5

10.


1

2

3

4

5

3. Legtöbbször a turizmus mely formáját veszi igénybe? (A megfelelőhöz tegyen

X-et!)

o o o o

Szabadidő-turizmus Egészségturizmus Hivatásturizmus Egyéb: …………………………

4. Legtöbbször kikkel utazik együtt? (A megfelelőhöz tegyen X-et!)

o o o o 5.

Család, rokonok Barátok, baráti társaságok Kollégák Egyéb: …………………………

Mi jut eszébe Miskolctapolca hallatán?

................................................................................................................................. - 41 -


6.

Járt már korábban is Miskolctapolcán? Igen

7.

Ha igen, hány éve? (A megfelelőhöz tegyen X-et!)

o o o o o 8.

Nem

1-2 éve 3-5 éve 6-8 éve 8 évnél régebben Soha nem jártam

Ha járt már korábban Miskolctapolcán, milyen vonzerő miatt tért vissza? (A megfelelőhöz tegyen X-et!)

o Kedvező ár o Szolgáltatások minősége o Szolgáltatások sokszínűsége o Természeti környezet o Egészség- és wellness turizmus o Soha nem jártam o Egyéb: ………………………… 9.

Milyen szállás típusban lakott az itt töltött idő alatt? (A megfelelőhöz tegyen X-et)

o o o o o

4*-os szálloda 3*-os szálloda Apartman Vendégház Egyéb: …………………………

10. Milyen tényezők alapján választja/választaná Miskolctapolcát üdülése

helyszínéül? (A megfelelőhöz tegyen X-et!)

o o

Kedvező ár Szolgáltatások minősége

- 42 -


o Szolgáltatások sokszínűsége o Természeti környezet o Egészség- és wellness turizmus o Egyéb: ………………………… 11. Milyen szállás típusban lakna az itt töltött idő alatt? (A megfelelőhöz tegyen X-

et)

o o o o o

4*-os szálloda 3*-os szálloda Apartman Vendégház Egyéb: …………………………

II. Elégedettségvizsgálat

1.

Értékelje az alábbi állításokat Miskolctapolcára vonatkozólag!

(1) – egyáltalán nem értek egyet 1.

(5) – teljes mértékben egyet értek

Vonzó környezettel rendelkezik, jól megközelíthető Szálláskínálata kielégítő

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

3. Színvonalas szolgáltató piaccal rendelkezik 4. Szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek szélesek 5. Egészségügyi szolgáltatások elérhetőek

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

6.

Egészségügyi szolgáltatások színvonalasak

1

2

3

4

5

7.

Kikapcsolódás élményét nyújtja

1

2

3

4

5

2. 3.

2.

Szolgáltatásai sokszínűek

Ajánlaná-e másoknak is Miskolctapolcát üdülés, rekreáció gyógyulás céljából? (A megfelelőt karikázza be!) Igen

Nem

- 43 -


3.

Szeretne-e még visszatérni Miskolctapolcára? Igen

4.

Nem

Ajánlaná-e másoknak Miskolctapolcát? Igen

Nem

III. Személyes kérdések: 1. Az ön neme:

Férfi

Nő

2. Az Ön életkora: ……………………………………………… 3. Családi állapota:

Nőtlen/Hajadon

Nős/Férjezett

4. Magyarország mely régiójában él? (A megfelelőhöz tegyen X-et)

o o o o o o

Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-alföld Észak-alföld Észak-Magyarország

5. Az Ön háztartásában élők száma: …………………………… 6. Az Önnel egy háztartásban élők egy főre eső, havi, nettó jövedelme?

o o o o o

30.000 Ft/fő alatt 30.001-45.000 Ft/fő 45.001-60.000 Ft/fő 60.001-75.000 Ft/fő 75.001 Ft/fő felett

- 44 -

Egészségturizmus a gyakorlatban

Recommend Documents