A BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Tartalomjegyzék
PREAMBULUM ..................................................................................................................5 I. ISKOLÁNK NEVELÉSI ELVEI .....................................................................................6 II. AZ ISKOLAI KÉPZÉS RENDSZERE...........................................................................7 III. A BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA ...............................................................................................13 III.1. A Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégiumban folyó nevelő-oktató munka .............................................................................................................................................13 III.1.1. Pedagógiai alapelvei: ....................................................................................................................... 13 III.1.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai-nevelési céljai: .......................................................................... 15 III.1.3. A nevelő-oktató munka feladatai...................................................................................................... 15 III.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei...................................................................................................... 17 III.1.5. Az oktató-nevelő munka eljárásai..................................................................................................... 18
III.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok................................................19 III.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.......................................................................20 III.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ...............22 III.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység..................................................23 III.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok........................................................24 III.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program...................................25 III.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység................................................................26 III.9 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke......................................................................................................................27 III.10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei.....................................................................................................28
2
IV. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .........................................................................30 V. A MINDENNAPI ISKOLAI TESTEDZÉS PROGRAMJA ........................................40 VI. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ...................................................................41 VII. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ISKOLAI FELADATOK ....51 VIII. A BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA .....................................53 IX. A BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERVE ..........................................................................................................76 IX. 1. Az érettségi vizsga.................................................................................................................76 IX. 2. A magasabb évfolyamra lépés feltételei................................................................................78 IX.3. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei .................................................................79 IX.4. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése.........................................................................................................................................80 IX.4.1. Általános értékelési elvek ................................................................................................................ 80 IX.4.2. A moduláris oktatás értékelésének elvei ........................................................................................... 81 IX.4.3. Órakeretben megvalósított tantárgyi projektek értékelése ................................................................. 82 IX.4.4. Vizsgák rendje................................................................................................................................. 83 IX.4.5. A tanulók magatartásának értékelése és minősítése........................................................................... 84 IX.4.6. A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése ............................................................................. 85
IX.5. Az iskolai ismeretek számonkérésének követelményei és formái, az írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ...............................88 IX.6. Az osztályozás alapelvei:........................................................................................................90 IX. 7. A tanulói ismeretek és képességek mérésének – értékelésének iskolai rendszere ..............91 IX.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................................................................................92 IX.9. A tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérése, értékelése............................93
3
IX.10. A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei..........................................95 IX.11. Nem kötelező tanórai foglalkozások rendje ........................................................................96 IX.12. Az intézet hagyományrendszere ..........................................................................................97 IX.13. Tanórán kívüli foglalkozások ..............................................................................................98 IX.14. Fejlesztések.........................................................................................................................101
X. ÓRATERVEK ............................................................................................................102 XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................111 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI:..........................................................111 VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS ....................................................112
4
PREAMBULUM
Az iskolatörténet kutatói előtt köztudott, hogy az egri szakképzési intézet több mint száz éves múltra tekinthet vissza, hisz 1883-ban már tanonciskola működött a városban. Az ipartanodai oktatás után a szakirányú képzés 1893-ban kezdődött a Zalár utcai Tábornok házban. A sokáig mellőzött női tanoncoktatás csak 1924 - 25-ben nyert polgárjogot.
Az iparos szakmák oktatása a 2. világháború után is még jó ideig a belvárosban folyt, egészen 1968-ig. Ekkor költözött mai helyére, a zellervári hóstya fő utcájának tekinthető Kertész u. 128. szám alá, ahol ez időtájt már 14 tanterem, 2 előadóterem, konyha, étterem és tornatanterem segítette, - a fontos tanműhelyek mellett - a korszerű szakmunkásképzést. Az új épületbe történő költözés után Eger történelmi múltjához méltó névadót választottak, az 1552es várviadal kiemelkedő ezermester katona hősét, Bornemissza Gergelyt.
A rendszerváltozás után a régi MTH, 212. sz. és egyéb iskolatípusok bonyolult, hoszszú, terjengős elnevezése eltűnt az intézménynévből, s ma már a nevében ugyan egyszerűsített, de a történelmi hagyományt és a képzési jelleget legjobban tükröző formában, Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium néven ismeretes a magyar közoktatásban.
5
I. Iskolánk nevelési elvei A pedagógia eltéphetetlenül kapcsolódik a tudomány más területeihez, és egyértelműen függ az adott társadalom hosszú távú gazdasági fejlettségétől. Magyarországon ez sajátos helyzetet teremtett többféle értelemben is. Gazdasági-társadalmi rendszerünk átalakulása során az oktatásügy, az iskolarendszer is többféle reformot „élt át”, s ezen belül a szakmunkásképzés, mint a „munkásosztály utánpótlásának bázisa” megszűnt létezni. Az új koncepciók és törvények lehetővé, sőt szükségessé teszik az iskolák számára a szerepük újragondolását, ez különösen nagy feladatot ró az olyan szakképzéssel foglalkozó „oktatási centrumnak” is felfogható iskolákra, mint a Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium is. A nevelő-oktató munka olyan problémákkal szembesül egy ilyen típusú intézményben, amelyeknek gyökere a fennálló társadalom egyenlőtlenségeiből fakad. Az emberek tevékenysége érdekszabályozta, s ez az érdek sokszor csak a létfenntartást jelenti, máskor pedig ennek pont az ellenkezőjét: az anyagi javak megszerzésére, halmozására irányuló törekvés háttérbe szorít sok más fontos tevékenységet, többek között a gyerekekre, mint legfőbb értékekre való odafigyelést. Az átalakuló társadalom viszont „elnyeli” a csellengőket: az alacsony szocializáltságú, kommunikációs zavarokkal küzdő, identitásukat nem találó fiatalokat éppúgy, mint a szeretetlen környezetben felnövő, jó anyagi körülmények között élőket. Még a stabil családi háttérből jövő gyerekeknél is meg kell küzdeni az érdektelenséggel, a motiváció hiányából fakadó céltalansággal. Meg kell küzdenünk a „média-mítosszal” is, amely többnyire felszínes értékeket közvetít a legfogékonyabb korban lévő korosztály számára. Ennek a helyzetnek is köszönhető, hogy az iskolánkba járó diákok családjainak szociális, kulturális és anyagi helyzete egymástól jelentős mértékben eltér. Ezért kötelességünk és felelősségünk, hogy a tanórákon és tanórán kívül is segítséget nyújtsunk azoknak a diákoknak, akik nehéz körülmények között élnek. Támogatjuk a hátrányokkal indulókat a felzárkóztatásban, és lehetőséget biztosítunk nekik, hogy egyéni képességeiket kibontakoztathassák, s a változó munkaerőpiaci helyzetben megélhetést biztosító, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező munkavállalókká nevelődjenek. Tehetséges diákjaink lehetőséget és felkészültséget kapnak érettségi, kvalifikált szakma megszerzésére, vagy a felsőoktatásba való bekapcsolódásra. Iskolánk nyitott intézmény. Nyitva áll a diákok, szüleik, a munkaadók, a szakmai és társadalmi szervezetek előtt. Nyitottak vagyunk a szakmai- és civil társadalom igényeire, új módszerek megismerésére és alkalmazására. Törekszünk a mindenkori iskolahasználók igényeinek kielégítésére oktatási szolgáltatásaink során. Arra törekszünk, hogy iskolánkban olyan nyitott személyiségű fiatalokat neveljünk, akik az élet bármely területén megállják helyüket, és képesek környezetüket alkotó módon és felelősséggel formálni.
6
II. Az iskolai képzés rendszere Intézetünk képzési rendszerét tekintve, a Közoktatási törvény szellemében egy többcélú intézmény, egy úgynevezett: összetett iskola (szakiskola + szakközépiskola + kollégium) 1. Általánosan művelő képzési rendszer: a) műszaki irányultságú szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyamon - ezen belül építészeti, közlekedési, gépészeti és ruhaipari szakmacsoportokban. A tanulók a 12. évfolyam végén közép vagy emelt szintű érettségi vizsgát tesznek. Tanulmányaikat folytathatják szakképzési évfolyamokon (OKJ szerint), vagy felsőoktatási intézményekben, a teljesített érettségi követelmények szerint. a) a.) műszaki irányultságú szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyamon - az iskola képzési kínálatának bővítése és az iskolába beiratkozó tanulók korai döntéskényszerének csökkentése, valamint a hatékonyabb és bővebb motivációs lehetőségek bővítése érdekében a szakközépiskolai képzés szakmai alapozó oktatásának helyi tanterve szerint a 9-10. évfolyamon a tanulók a közlekedés, építészet és gépészet szakmacsoportok alapozó tantárgyainak közös elemeit tanulják, 11-12. évfolyamon a fenti modulok beszámításával specializálódnak az egyes szakmacsoportokra, és a 12. évfolyam eredményes befejezése után a szakmai alapozó tantárgyból érettségi vizsgát tehetnek. b) műszaki irányultságú szakiskolai képzés 9-10. évfolyamon - ezen belül a fenntartó, a kamarák és a munkaerőpiac igényei szerint faipari, építészeti, gépészeti, könnyűipari, és elektronika-elektrotechnika szakmai orientációval.
c) a 9-10. évfolyam elvégzése után tanulóink tanulmányaikat folytathatják szakképzési évfolyamokon, OKJ szakmákban, vagy bekapcsolódhatnak a szakközépiskolai képzésbe 10. évfolyamon. c.) a.) előrehozott szakképzés 1/9-3/11. évfolyamon –szakmai képzés OKJ szakmában, a tanulók a 3/11. évfolyam befejezése után beiratkozhatnak az ifjúsági tagozatra, ahol 3 év alatt érettségi bizonyítványt szerezhetnek. d) szakképzést előkészítő képzés a 8 osztályt nem végzett tanulók, vagy a 15. évét betöltött, de képességeik miatt a 9-10. évfolyam képzésébe nem bekapcsolódók számára 10 hónap alatt kompetencia alapú, modul rendszerű oktatással biztosítja a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges tudáselemeket. e) szakmai képzésben 13-14. és 1/15. évfolyamon érettségihez kötött OKJ szakmai képzésben vagy technikumi képzésben folytathatják tanulmányaikat.
7
2. Szakmai képzés OKJ szerint: a) érettségi után: Könnyűipari technikus – ruhaipari technikus Magasépítő technikus Autóelektronikai műszerész Autószerelő Autótechnikus b) tíz osztályhoz kötött: Villanyszerelő Szabó – női szabó Ács, állványozó Belsőépítészeti szerkezet- és burkolatszerelő Burkoló Festő, mázoló és tapétázó Bútorasztalos c) nyolc osztályhoz kötött – 16 év felett: Gépi forgácsoló Szerkezetlakatos Épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelő – központi fűtés és csőhálózat szerelő Vízvezeték és vízkészülék szerelő Épületlakatos Géplakatos Karosszérialakatos Épület- és építménybádogos Kőműves Épületasztalos valamint minden egyéb szakképzési terület – az igényekhez rugalmasan igazodva. 3. Felnőtt oktatási tagozat a) esti munkarend szerinti szakközépiskolai oktatás 9-12. évfolyamon - azoknak, akik sikeresen befejezték a 8. osztályt, de a 9. osztályba történő beiratkozáskor betöltötték tizenhetedik életévüket - tanulmányaik végén közép szintű érettségi vizsgát tesznek. b) 16-20 évesek ifjúsági csoportja, nappali munkarend szerint, 9-12 évfolyamon - tanulmányaik végén közép szintű érettségi vizsgát tesznek. Az iskola képzési profiljának, személyi- és eszközállományának megfelelően részt vállal a felnőttek szakmai oktatásában. A felnőtt oktatásban való részvétel feltétele: a képzés feltételrendszerének akkreditáltatása. Az iskola 2004. május 5-től 0860 lajstromszámon akkreditált felnőttképzési intézmény.
8
KÉPZÉSI FORMÁINK
SZAKKÖZÉPISKOLA Képzési idő 4 év (9-12 osztály) Műszaki szakterületen - építészeti szakmacsoport - gépészeti szakmacsoport - könnyűipari szakmacsoport - közlekedési szakmacsoport
Ifjusági tagozat (16. életév betöltése után) Képzési idő 3 év (nappali)
ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS
Képzési idő 8.osztály után 3 év +szakmai vizsga
Érettségi vizsga Továbbtanulás főiskolákon, egyetemeken
SZAKISKOLA Képzési idő 2 év (9-10 osztály) Műszaki szakterületen - elektrotechnikaelektronika szakmacsoport - építészeti szakmacsoport - faipari szakmacsoport - gépészeti szakmacsoport - könnyűipari szakmacsoport
Szakképzést elősegítő képzés 15. életév
16. életév betöltése után
Középfokú OKJ-s szakképesítés megszerzése iskolánkban -Könnyűipari technikus – ruhaipari technikus -Magasépítő technikus -Autóelektronikai műszerész -Autószerelő -Autótechnikus Képzési idő 2 év
Szakmai vizsga
8 osztályos végzettséggel -Gépi forgácsoló -Szerkezetlakatos -Épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelő – központi fűtés és csőhálózat szerelő -Vízvezeték és vízkészülék szerelő -Épületlakatos -Géplakatos -Karosszérialakatos -Épület- és építménybádogos -Kőműves
10 osztályos végzettséggel -Villanyszerelő -Szabó – női szabó -Ács, állványozó -Belsőépítészeti szerkezetés burkolatszerelő -Burkoló -Festő, mázoló és tapétázó -Bútorasztalos Képzési idő 2-3 év
Épületasztalos
Szakmai vizsga
9
4. Személyi feltételek
Az iskolaközösséget az iskola alkalmazottai, a tanulók és a szülők alkotják. Az iskolaközösség tagjainak érdekeit, jogosítványait az igazgatóság, a nevelőtestület, a tanulók és a szülők közösségének révén érvényesítik. Az intézet irányítását az igazgató végzi az igazgatóhelyettesekkel együtt. Az iskolavezetés a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített módon dolgozik és működteti az intézményt. Pedagógus létszám: 72,5 fő, 2010. .szeptember 1-től (ill. a mindenkori éves költségvetési terv szerint)
Tanári összetétel végzettség szerint (2010. szeptember 1.) Közismereti tanárok Egyetemi végzettséggel: Főiskolai végzettséggel: Szakmai tanárok Egyetemi végzettséggel: Főiskolai végzettséggel: Szakoktatók Egyetemi végzettséggel: Főiskolai végzettséggel: Középfokú végzettséggel: Kollégiumi nevelők Főiskolai végzettséggel: Összesen:
25 fő 14 fő 6 fő 12,5 fő 1 fő 9 fő 4 fő 4 fő 72,5 fő
Szakmai munkaközösségek: - közlekedés - építész és faipari - gépész- elektronikai- könnyűipari - fizika - idegen nyelvi - magyar - rajz - matematika - informatika - osztályfőnöki – szakközépiskolai - osztályfőnöki – szakiskolai és szakmai - testnevelő - természettudományi - történelem - földrajz
10
5. Tárgyi - dologi feltételek Az elméleti oktatás feladatainak ellátására: 45 tanterem, 6 kollégiumi tanulószoba, 1 rajzterem, 1 elektromos mérőterem, 1 kémiai szaktanterem 1 fizikai előadó, 4 számítógépes - terem,
1 könyvtár, 1 tornaterem, 13 szertár 1 médiaterem 3 autóelektronikai laboratórium 1 tervező laboratórium 1 fémipari mérőterem áll rendelkezésünkre.
Valamennyi tanterem és előadóterem alkalmas informatikai eszközök használatára. Az oktatási videofilmek és lejátszók a szertárak tárgyi állományát képezik, de bizonyos játékfilmek, dokumentumfilmek az iskola könyvtárában is megtalálhatók. Tornatermünk kicsi, nem szabványméretű, de felszereltsége megfelelő. Iskolánk könyvtárral és külön olvasóteremmel rendelkezik s a könyvállomány 24112 kötetes, melynek egy része a kollégiumban, illetve a szakszertárakban található. A magasépítő technikus tanulóink jól felszerelt laboratóriumi helyiségekben végezhetik a laboratóriumi gyakorlatokat. A számítástechnika oktatásához 90 db gép áll rendelkezésre, az iskola összesen 170 db gépet használ. Vidéki tanulóink részére kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani. A 288 fő befogadására alkalmas épületben 4 ágyas szobákban, három szinten tudjuk elhelyezni tanulóinkat. (Kollégiumunk vegyes kollégium: igények szerint alakítjuk a lányok és a fiúk elhelyezésének arányát) A diákok szervezett étkezését az iskola étteremben tudjuk biztosítani. A Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium három saját tanműhelylyel és úgynevezett külső gyakorlóhelyekkel is rendelkezik. A Kertész utcai A épület szomszédságában található központi tanműhelyünkben folyik a ruhaipari és fémipari szakmák gyakorlati oktatása, a CNC NC gyakorlati képzés, CAD tervező laboratórium és a gépészeti anyagvizsgáló szaktanterem. Szakmai oktatásunk során igénybe vesszük az iskola szomszédságában található Egri Tiszk tulajdonában lévő CAD tervező-, gépészeti- és villanyszerelő laboratóriumokat. B épületünk udvarában a jól felszerelt autószerelő tanszervíz, tanlabor és karosszéria szerelőműhely kapott helyet, míg az építőipari szakmák gyakorlati oktatása a lajosvárosi tanműhelyünkben történik.
11
6. Az iskola kapcsolatai
A szakoktatás továbbra is sarkalatos pontja az üzemekkel, gazdálkodó egységekkel, vállalkozókkal történő kapcsolattartás. A kölcsönös egymásrautaltság a közös célokat, sikereket teremtheti meg. Ezért nagyon fontosnak tartjuk a kamarákkal való szoros együttműködést, amely nagy segítséget jelent a tantervi előírásokkal egybeeső folyamatos és produktív munkával történő gyakorlati képzés megvalósításához. Partneriskolaként napi kapcsolatban állunk az egri Térségi Integrált Szakképző Központtal. Fontos feladatnak tartjuk az iskolán belül működő felnőtt- és diák érdekvédelmi szervezetek jogainak érvényesítését, aktív részvételüket a tervezésben és a mindennapi munkában egyaránt. Ezt segíti a Közalkalmazotti Tanács, a szakszervezet, az Iskolai Diákbizottság és a Szülői Választmány. A szülők véleményét fokozottan figyelembe vesszük minden olyan döntés előtt, amely a családokra anyagi kihatással lehet, illetve minden olyan esetben, melyek a törvényi szabályozás alá esnek. Tovább növekszik a fokozott pedagógiai törődést igénylő fiatalok száma, s ezt a szülőkkel való kapcsolattartásban is figyelembe kell venni. Továbbra is korrekt kapcsolat megőrzésére törekszünk a városban működő egyházakkal. Az iskolán kívül is keressük azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az iskola sport, kulturális vagy művészeti életének fellendítését segíthetik, illetve az iskolai nevelőmunkát kiegészítik, biztosítva ezzel a tanulók szellemi-testi fejlődésének arányos egységét.(Dobó István Vármúzeum, Egri Kulturális és Művészeti központ, Egri Diákok Egyesülete, sportegyesületek stb.) Törekszünk arra, hogy külföldi kapcsolatok építésével segítséget nyújtsunk tanítványainknak idegen nyelvi és szakmai ismereteik elmélyítésére, továbbfejlesztésére. Intenzív kapcsolat fenntartására törekszünk az iskola fenntartójával, a városi önkormányzattal, a város polgármesterével és jegyzőjével, az önkormányzat bizottságaival, a Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda munkatársaival, hogy minél pontosabb képet kaphassanak az iskola belső életéről, eredményeiről, gondjairól. (Kapcsolat még külső partnerekkel, kft-kel, kamarákkal, rendőrséggel, honvédséggel, cégekkel, stb.)
12
III. A Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium nevelési programja
III.1. A Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégiumban folyó nevelőoktató munka III.1.1. Pedagógiai alapelvei: -
-
-
biztosítani minden tanköteles fiatalnak a közoktatásban való részvétel alapján az ingyenes érettségi vizsga és szakképzettség megszerzésének lehetőségét; ennek során az intézmény minden dolgozója felelősséget vállal tanulóinak értelmi, érzelmi, testi és erkölcsi fejlődéséért; lehetőséget teremt a tanulók személyiségjegyeinek fejlesztésére, egyéni képességeinek kibontakoztatására; ennek megvalósítása során együttműködik a szülőkkel és az oktatásban résztvevő egyéb partnereivel (közvetett és közvetlen iskolahasználókkal); felkészíti tanulóit korszerű általános és szakmai műveltség birtoklására, mellyel képesek lesznek a gyorsan változó termelési követelményekhez alkalmazkodva megfelelő munkakört betölteni, tudásukat a felsőoktatásban tovább gyarapítani; biztosítja a tanulók vallásszabadságát oly módon, hogy az oktatás folyamatában ideológiai diszkriminációt nem alkalmaz, ugyanakkor lehetőséget teremt az oktatásban résztvevők kérésére hit- és vallásoktatásban való részvételre; az iskola működése folyamatában semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaz, és nem enged meg; felkészíti tanulóit az Európai Unióhoz csatlakozott Magyarország növekvő igényeinek és követelményeinek teljesítésére; az oktatásban résztvevők és a szülők kérése alapján biztosítja az etnikai kisebbségekhez tartozó és hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, képességeik minél teljesebb kibontakoztatásának lehetőségét.
-
az iskola valamennyi tanulója számára biztosítja a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, így: o - anyanyelvi kommunikáció o - idegen nyelvi kommunikáció o - matematikai kompetencia o - természettudományos kompetencia o - digitális kompetencia o - a hatékony, önálló tanulás o - szociális és állampolgári kompetencia o - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia o - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
-
biztosítja: o – az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést o – a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez o – az aktív állampolgári léthez o - a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek kialakítását.
13
Ennek módjai: - Modern, személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása a tanítás-tanulás folyamatában. Módszerei az adaptív tanulásszervezési eljárások, mint: - Kooperatív tanulás - Horizontális tanulás - Kompetenciaalapú oktatásszervezés - Projekt rendszerű oktatásszervezés - Tanulói aktivitás és önállóság kibontakoztatása - Informatikai technikák elsajátíttatása - Pozitív attitűdök kialakítására való törekvés Mindezeket az alapelveket a tantestület, a tanulók és a szülők szoros együttműködésével kívánja megvalósítani.
14
III.1.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai-nevelési céljai: -
-
olyan fiatalokat nevelni, akik ismerik és szeretik hazájukat; a magyar kultúrát, anyanyelvünket és a népi kultúrát megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni képesek; képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni; törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, jellemük, erkölcsi ítélőképességük, ízlésük fejlesztésére, az értékek felismerésére és tiszteletére; az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeinek közvetítése testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőttek nevelése olyan demokratikus elveket követő állampolgárok nevelése, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodásra.
Olyan fiatalok nevelése, akik a megszerzett ismeretek birtokában képesek v a gyors és hatékony alkalmazkodásra v aktív szerepvállalásra a munka világában és a civil szférában v az egész életen át tartó tanulásra v akikre jellemező a kritikus gondolkozás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelésének képessége. Mindezek megvalósítása érdekében: - felkelti a tudásvágyat, az önművelés igényét; - kifejleszti a józan, kritikus és önálló gondolkodás és felelős cselekvés képességét; - ápolja az iskola, a szűkebb környezet és a nemzet hagyományait, az európai kultúrához illeszkedő értékrendet közvetít; - rendszerességgel, következetességgel, személyes példamutatással mintát állít növendékei elé.
III.1.3. A nevelő-oktató munka feladatai Szakközépiskolában: -
-
kiszélesíteni és elmélyíteni az általános iskola tantárgyi követelményeit; megalapozni és kiterjeszteni az általános és szakmai műveltséget, és biztosítani a további műveltség megszerzésének lehetőségét; fel kell készíteni a tanulókat a kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú tanulmányok folytatására vagy a munkába állásra; a felkészítés során a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot, követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz és fejlettségéhez; adaptív módszerek alkalmazásával biztosítja az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének lehetőségét, ezáltal biztosítva a szak-
15
képzésben vagy a felsőoktatásban való eredményes részvételt és a munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését; Szakiskola 9-10. évfolyamán: - az általános műveltség megalapozása, pályaorientáció és szakmai előkészítő ismeretek oktatása; - a tanulók adottságaihoz igazodó képességfejlesztés, a közismereti és szakmai képzés szerves egységben történő megvalósítása; - olyan képzés biztosítása, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, társadalmi gondoskodást igénylő rétegéhez tartozzanak, hanem képesek legyenek további tanulmányok folytatására és piacképes szakképesítés megszerzésére, továbbképzésre, esetleges szakmaváltásra; - a tanulók rendelkezzenek a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlesztéséhez szükséges alapokkal - a szakiskola kilencedik évfolyamán az általános műveltség megalapozása, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, a tizedik évfolyamán szakmai alapozó képzés folyik - kialakítani a tanulókban a szakképzéshez szükséges kompetenciákat. Előrehozott szakképzésben: - a tanulók a nyolcadik osztály sikeres befejezését követően bekapcsolódnak a szakképzésbe, - ennek során biztosítani kell az általános műveltség kompetenciáinak fejlesztését - a szakmai képzésnek biztosítania kell, hogy a tanulók a tanulmányok végén szakmai vizsgát tegyenek.
Szakképzést előkészítő képzésben: - differenciált pedagógiai eljárásokkal, kompetencia alapú, modul rendszerű képzéssel, projektek alkalmazásával képessé kell tenni a gyengébb képességű tanulókat a szakképzésbe történő bekacsolódáshoz szükséges bemeneti kompetenciák elsajátítására egy adott szakmacsoportban; - egy adott szakmacsoportban a szakképzés megkezdéséhez, valamint a szocializációjukhoz szükséges általános műveltségi ismeretek, készségek és képességek megszerzésének biztosítása.
16
III.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveinek, céljainak, feladatainak megvalósítását az intézmény személyi és tárgyi eszközrendszerének együttese biztosítja, ezzel is segítve a tanulók önmegvalósításának kibontakoztatását. Ezen belül a célok megvalósulását segíti: - az osztályfőnök gondozó munkájával; - a tanórán kívüli nevelés lehetőségeinek felhasználásával; - iskolai pszichopedagógus alkalmazásával; - ifjúságvédelmi felelős alkalmazásával; - diákmozgalmat segítő nevelő alkalmazásával; - szabadidő szervező foglalkoztatásával; - iskolai könyvtáros alkalmazásával; - iskolaorvos, iskolafogász, védőnő foglalkoztatásával - fejlesztő pedagógus foglalkoztatásával
17
III.1.5. Az oktató-nevelő munka eljárásai Az oktató-nevelő munka eljárásait törvények szabályozzák, éppen ezért nevelési programunk célmeghatározásait a hatályos jogszabályok szellemében fogalmaztuk meg, különös tekintettel annak megvalósítására, hogy a tanulók érdekei, személyiségi jogai, személyiségfejlődése, demokratikus jogai és a humanizmus szelleme érvényre juthasson az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka során. Iskolánk pedagógusai az oktató-nevelő munka során a következő nevelési eljárásokat alkalmazzák: - Közvetlen (direkt) módszerek, melyek által a pedagógus közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. - Közvetett (indirekt) módszerek, melyek során a nevelő hatás áttételesen, a tanáritanulói közösségen keresztül érvényesül. Az eljárások alkalmazása során a szokások kialakítása, magatartási modellek bemutatása közvetítése, tudatosítás (meggyőzés kialakítása) történik meg. - Közvetlen módszerek: követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés, magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló elemző munkája, kompetenciák fejlesztése: o - anyanyelvi kommunikáció o - idegen nyelvi kommunikáció o - matematikai kompetencia o - természettudományos kompetencia o - digitális kompetencia o - a hatékony, önálló tanulás o - szociális és állampolgári kompetencia o - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia o - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - Közvetett módszerek: a tanulói közösség megszervezése, közös célok kitűzése, hagyományok ápolása, ellenőrzés, ösztönzés, tanári részvétel a tanulói közösség tevékenységében.
18
III.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel és nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Ezt a munkát az osztályfőnökök kapcsolják öszsze és irányítják. A személyiségfejlesztő oktatás során teret biztosítunk: - a tanulók képességeinek fejlesztéséhez, - biztosítjuk a sokoldalú iskolai életet, - összhangot teremtünk a tanulás és a munka között, - ennek során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködő készségét, - edzeni kell akaratukat, - egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítására törekszünk - erkölcsi ismereteket közvetítünk - a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató feladatokat és azok részét képező ismereteket nyújtunk - az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség kialakítására törekszünk - felkészítjük tanulóinkat a testi és a lelki egészség megőrzésére - bűnmegelőzési ismereteket nyújtunk - drogprevenciós ismereteket biztosítunk - fogyasztóvédelmi ismereteket közvetítünk.
A személyiségfejlesztő oktatás során a tanulók elsajátítják az eredményes tanulás módszereit, fejlődik gondolkodási kultúrájuk, kialakulhat az önművelés igénye és szokása. A személyiségfejlesztő pedagógia megvalósulásának színterei: - a tanítási órák – kiscsoportos foglalkozások esetén egyénre szabott módszerekkel - tanulói megbízatások rendszere – hetes, diákügyelet, IDB stb. - szakkörök, érdeklődési körök - iskolai könyvtár - tanulmányi, kulturális és sportversenyek, pályázatok - iskolai és osztályünnepségek, rendezvények - osztálykirándulások
19
III.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amelyben az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése végbemegy. Ennek megvalósítása érdekében nevelési programunkban a következő főbb területeket jelöljük meg: - osztályközösségek kialakítása, működtetése és erősítése; - diákönkormányzat – a fiatalok önszerveződő tevékenysége, a diákok demokráciára nevelése – szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok közös kezelése és megoldása terén; - kollégiumi, munkahelyi közösségek kialakítása és erősítése; - kommunikációs kultúra fejlesztése – részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője, a véleményformálás- és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képessége, melynek kialakítása diákjaink eszközrendszerében egyre nagyobb hangsúlyt kap; - környezeti kultúra fejlesztése és ápolása; - tanórán kívüli nevelés területei: · iskolai és társadalmi ünnepségek · makro- és mikro-környezetben történő eseményekhez való kapcsolódás · műveltségi területekhez kapcsolódó önképzőkörök · művészeti nevelés, művészeti csoportok működtetése - kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz – alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez, becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország hozzájárulását, szerepét – legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások hagyományok iránt, becsüljék meg ezeket; ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak életében.
A fenti célok megvalósítása érdekében a következő önképzőköröket, szakköröket, klubokat működtetjük a tanulók igényei alapján: - iskolarádió - énekkar - irodalmi színpad - művészet baráti köre - színházbaráti kör - honismereti kör - Európa klub - egészségőrző kör - csecsemőápoló szakkör - filmklub - fotó kör - divatkör - intarziakészítő kör
20
Az intézeti hagyományok ápolása érdekében a következő iskolai ünnepségeket rendezzük meg: - tanévnyitó ünnepség - Bornemissza Gergely Diáknap - Köztársaság ünnepe, emlékezés 1956-ra - Mikulásjárás - Karácsonyi ünnep - Gombavató ünnepség a végzős diákoknak - Március 15. ünnepség - Ballagás - Tanévzáró ünnepség - Tanulmányi és kulturális munkában kiemelkedő sikereket elért tanulók jutalmazási ünnepsége
21
III.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
Elsődleges feladat a szülők bizalmának megszerzése az iskolai- és osztályközösségek iránt, elérni, hogy a szülő elismeréssel nyilatkozzon a pedagógus és a közösség munkájáról. Ennek elérése érdekében alapvető feladat az osztályfőnökök és minden pedagógus számára: - a beilleszkedési nehézségek okainak, hátterének feltárása - egyéni beszélgetések a szülővel és a tanulóval - az iskolai programok megismertetése a szülővel, a tanulóval (tanórai, tanórán kívüli lehetőségek bemutatása), a szabadidő hasznos eltöltésére - közös konzultáció a szülővel és az iskola pszichopedagógusával - a tanuló tevékenykedtetési területeinek meghatározása - a tanulók toleranciájának erősítése, a másság elfogadtatásának segítése - az osztályközösségen belüli konfliktusok korrekt kezelése - a tanulók egymás közötti kapcsolatainak és az új iskolai, tanműhelyi környezet szabályainak megismertetése és elfogadtatása. - gyermek és ifjúságvédelmi felelős támogatása - fejlesztő foglalkozások szervezése
22
III.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
Iskolánkban a tehetség, képesség kibontakoztatásának segítésére sokrétű lehetőséget kell biztosítani, mivel a hozzánk érkező fiatalok sokrétű, sokszínű érdeklődési körrel, motivációval rendelkeznek. Ennek megvalósítása érdekében alapvető cél a tanulók tudatos megismerése és képességeik felmérése, érdeklődési körük, tehetségük alapján. Módszerei: - év eleji felmérés, feltérképezés – majd folyamatos ápolás, fejlesztés - szakirányú és művészeti szakkörök és iskolai sportkör működtetése - az iskolai informatikai rendszer használatának biztosítása (Internet, Sulinet) - az iskolai könyvtár folyamatos fejlesztése, használatának biztosítása - tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, koordinálása - általában a tanulói igények szerinti érdeklődési körök működtetése.
23
III.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Általános célkitűzések: Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem elsődleges célja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedésének és zavartalan tanulmányi tevékenységének segítése intézeti és intézeten kívüli erőforrások felhasználásával. Ennek érdekében, mintegy jelzőrendszerként működik abban az értelemben, hogy idejekorán kideríti és jelzi azokat az okokat, problémákat, amelyek elhárítása és megoldása kivezet a pedagógus szakmai kompetenciájából. Folyamatos prevenciós tevékenységet valósít meg a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése végett, e célból szorosan együttműködik illetékes szakemberekkel, segíti munkájukat az iskolában. Intézményi információs csatornákat és adatbázist alakít ki, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felkeresése érdekében, a szükséges titoktartás figyelembevételével.
Intézeti ifjúságvédelmi feladatok: - veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartásba vétele, adatbázis kialakítása az osztályfőnökök segítségével - általános prevenciós tevékenység megszervezése - drog és bűnmegelőzési programok szervezése külső szakemberek bevonásával - az intézetben működő kortárs-segítő csoport munkájának segítése, e célból szakmai együttműködés kialakítása az ANTSZ Egészségvédelmi Osztályával - mentálhigiénés programok indítása, személyiség fejlesztő tréning szervezése a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat közreműködésével - tanácsadás szülőknek szülői értekezleteken, ill. fogadóórák keretében - külső intézményekkel való rendszeres szakmai kapcsolattartás (családsegítő intézet, rendőrség ifjúságvédelmi osztálya, karitatív szervezetek stb.)
24
III.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Célja: a tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése és megtartása az iskola kötelékében. A cél megvalósítása érdekében alkalmas pedagógiai eljárásokkal meg kell tanítani a megfelelő tanulási készségeket az arra rászoruló tanulóknak. A felzárkóztatás lehetőségei iskolánkban: -
felmérések által kiszűrni, az ilyen hátrányokkal érkező tanulókat adaptív tanítási módszerek alkalmazása differenciált tanórai foglalkoztatás külön felzárkóztató foglalkozások szervezése, biztosítása szakmai orientáció és motiváció kialakítása – felhasználva a pályaorientáció kínálta lehetőségeket pályázatok és a költségvetési törvény adta lehetőségek kihasználása, a hátrányos helyzetű és a roma tanulók felzárkóztatására tanulás tanítása fejlesztő pedagógus segítségével egyéni fejlesztési tervek alkalmazása a bemeneti mérések eredményei alapján egyéni fejlesztési tervek alkalmazása SNI tanulók számára szakértői vélemény alapján enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése az iskolában, és a TISZK humán és egyéb erőforrásainak igénybevételével.
25
III.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
E tevékenység célja a szociális hátrányokkal küzdő tanulók támogatása, az esélyegyenlőség megteremtése és biztosítása tanulóink számára. E területen a fő feladat az osztályfőnöké, aki feltérképezi a helyzetet, és javaslatot tesz a szükség szerinti intézkedésekre a gyermekvédelmi jellegűtől a szociális segítségnyújtás kezdeményezéséig. Természetesen minden pedagógus felelőssége, hogy rendelkezésre álló eszközeivel tompítsa a már meglévő társadalmi esélyegyenlőtlenséget. Szociális hátrányok enyhítésének lehetőségei és eszközei intézményünkben (a fentiekben korábban meghatározottakon kívül): -
kollégiumi elhelyezés biztosítása étkezési támogatás nyújtása a szülő előzetes kérelme alapján ingyenes tankönyvtámogatás biztosítása a szülő és a tanuló felvilágosítása a segélyek és egyéb törvényi lehetőségek igénybevételének módjáról pályázati lehetőségek figyelemmel kisérése A Bornemissza Gergely Alapítvány ösztöndíja a hátrányos helyzetű, kiváló eredménnyel tanuló növendékeink számára.
Kedvezményes tankönyvellátás rendje A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19.§ (1) és (2) bekezdésének és a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésének figyelembevételével normatív kedvezményt igényelhetnek a nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók, ha a jogszabályban meghatározott feltételek valamelyike teljesül: a tanuló - tartósan beteg, - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), - három- vagy többgyermekes családban él, - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A támogatásra való igényt a szülők és tanulók az iskolában kézhez kapott, 23/2004.(VIII.27.) OM rendelet alapján összeállított IGÉNYLŐLAP kitöltésével jelzik, melyet minden év november 15-ig nyújthatnak be az ifjúságvédelmi felelősnek, aki egyúttal ellenőrzi a jogosultságot igazoló dokumentumokat is. Az iskolába felvett új tanulók esetében az igénybejelentés legkésőbbi időpontja a beiratkozás. Amennyiben a jogosultság fennáll, lehetőség van arra, hogy a tanuló részére a tankönyveket az iskola: - megvásárolja és ingyenesen rendelkezésére bocsátja, - könyvtárból való kölcsönzés útján biztosítja, - tartós használatra készült tankönyv esetén kizárólag könyvtárból való kölcsönzés útján biztosítja.
26
Amennyiben a jogosultság bejelentése a megadott határidő után áll be, az iskola könyvtárból való kölcsönzés útján biztosítja a tankönyveket. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület a Szülői Munkaközösség és a Diák Önkormányzat véleményének figyelembevételével dönt. A normatív kedvezmény igénybevételére nem jogosult, de egyéb körülmények miatt rászoruló tanulók részére az iskola - lehetőségeihez mérten - felajánlja a könyvtárból való kölcsönzést, vagy használt tankönyvek vásárlását.
III.9 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő taneszközök jegyzékét lásd a I. sz. mellékletben.
27
III.10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei
Közös pedagógiai célként értékközvetítő, normaalakító feladatait az iskola mindig a szülői hátérrel együttműködve próbálja megvalósítani. A megvalósítás során arra kell törekedni, hogy a különböző testületek között kétirányú kommunikáció jöjjön létre, és a visszacsatolás megtörténjen. Az együttműködés szervezett formái: - szülői munkaközösség, szülői választmány működtetése - diákönkormányzat működése A szülői munkaközösség, szülői választmány: - működési rendjét maga határozza meg - a szülői munkaközösség és az e feladattal megbízott vezető kapcsolattartása folyamatos - a feladattal megbízott vezető meghívás alapján részt vesz a közösség programján, figyelemmel kíséri működését - legalább évenként – de a feladat jellegétől függően, szükség szerint – információkat ad az iskola helyzetéről, a tanulókat érintő juttatásokról, és általában mindenről, ami az iskola működését érinti - a szülői választmány elnöke folyamatosan és szükség esetén azonnal jelzi a megoldást igénylő szülői problémákat az iskola igazgatójának - a szülői munkaközösség elnöke vagy megbízottja – meghívás alapján – részt vehet a nevelőtestület értekezletein és minden olyan rendezvényen, amelyet a törvényi szabályozás előír - a szülői közösség véleménynyilvánítási lehetősége minden olyan az iskola működésével összefüggő kérdésben, amelyet a törvényi szabályozás előír A szülőkkel való kapcsolattartás egyéb formái: - osztály szülői értekezletek – évente legalább két alkalommal - szülői fogadónapok – évente legalább két alkalommal - egyéni fogadóórák – délelőtti vagy délutáni órarendbe illesztve - szülői tájékoztatás ellenőrző könyvön keresztül - szükség szerinti családlátogatás Diákönkormányzat: -
-
a diákönkormányzat a tanulók, tanulóközösségek és a diákkörök érdekvédelmi szervezete. munkáját a szervezeti élettel kapcsolatos kérdésekben önállóan, más kérdésekben az iskola igazgatójával, nevelőtestületével, és az osztályok önkormányzati szervével együttműködve végzi szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá a diákközgyűlés a tájékoztatás közvetlen fóruma, évente legalább egy alkalommal kell tartani
28
-
a diákönkormányzat képviselteti magát az intézményvezetői és nevelőtestületi értekezleten, osztály szülői értekezleten, és minden olyan szervezetben ill. fórumon, amelyet a törvényi szabályozás előír.
A fenti testületek az eddig részletezetteken túl rendelkeznek és érvényre juttathatnak minden olyan eszközt és lehetőséget, amelyeket számukra a törvényi szabályozás biztosít.
29
IV. Egészségnevelési program
Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészség-ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jól-lét állapota (WHO). Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére, és ezáltal egészségének javítására. Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. 1. Helyzetkép Tanulóink a négy évfolyamos szakközépiskolában és a szakképző évfolyamokon, 1422 éves korukig hosszú éveket töltenek el iskolánkban. Ez időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatási-nevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi környezete, és az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve, az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsődleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz és szakmai képzésükhöz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. 2. Erőforrások Személyi Belső erőforrások: § iskolaorvos, védőnő § gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, § drogkoordinátor § kortárssegítő diákok § szabadidő szervező § pszichopedagógus
30
Külső kapcsolatok (támogató szervezetek): § egészségügyi (ÁNTSZ, Drogambulancia, Vöröskereszt, kórházak szakorvosai) § pedagógiai szakszolgálatok (városi és megyei) § rendvédelmi (városi és megyei rendőrkapitányság) § Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok § Nevelési Tanácsadó § a drogmegelőzési pályázatok iskolával együttműködő szakemberei § Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) Tárgyi és anyagi erőforrások: Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való felkészítéssel, serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek tanárok és diákok számára; CD-ROM-ok: szenvedélybetegségekkel, drogokkal kapcsolatban a tanárok és a kortárssegítő diákok számára; Videofilmek: családi élettel, konfliktusokkal, szenvedélybetegségekkel, táplálkozási zavarokkal, szexuális felvilágosítással, AIDS-megelőzéssel foglalkozó műsoros videokazetták A filmeket osztályfőnöki órákon, kortárssegítő tanfolyamon és szabadidős programok alkalmával tekinthetik meg tanulóink. A legfrissebb információkat, valamely szakterület részletesebb ismereteit kereső tanulóink és tanáraink számára internet elérhetőség áll rendelkezésre a könyvtárban, a számítógépes termekben, a tanári szertárakban. 3. Alapelvek, célok Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai célja, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az egészség értékké váljon számukra, az ezzel kapcsolatos beállítódásuk megszilárduljon, s konkrét tevékenységekben alapozódjon meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek: · önmagunk és egészségi állapotunk ismerete · az egészséges testtartás, a mozgás fontossága · az értékek ismerete · az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe · a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat · a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben · a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete · a tanulás és a tanulás technikái · az idővel való gazdálkodás, a tervezés szerepe · a rizikóvállalás és határai · a szenvedélybetegségek elkerülése · a tanulási környezet alakítása · a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
31
Hosszú távú pedagógiai célok: · a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása · rendszerszemléletre nevelés · holisztikus szemléletmód kialakítása · önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése · az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése · a személyes felelősség tudatosítása · ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. · problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség · az életminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása · a családi életre nevelés fejlesztése · az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Középtávú célok és feladatok Célok · a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztési szemléletmódjának formálása · a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása · a tantestület egészséges életmóddal és drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása · készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában · a tanulók megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése · a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása, és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása Feladatok · állapotfelmérés készítése: - a diákok egészségi állapota, életmódja - a diákok ismeretszintje, attitűdjei - a kollégák körében a problémaérzékenység „szondázása”, a kooperáció mérése · a szülőkkel való kommunikáció fejlesztése, igényfelmérés · a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejlesztése · a kortárssegítő diákok működésének szervezése, utánpótlásuk biztosítása · a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele · az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek rendszerezése, továbbiak beszerzése · a diákok dohányzásának visszaszorítása, az alkohol- és drogfogyasztás megelőzése · a daganatos betegségeket megelőző önvizsgálat módszereinek megtanítása · az egészséges táplálkozás igényének kialakítása · a lelki egészség megőrzése, stressz oldó módszerek megismertetése · a mindennapi testmozgás elterjesztése A rövid távú célokat és feladatokat a tanévi munkatervek tartalmazzák.
32
4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek · tantárgyakba építve · testnevelés órák · osztályfőnöki órák A tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók · legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, véleményalkotásra, vitára, érvelésre, · esztétikai és az erkölcsi érzéke fejlődjön, · sajátítsák el a médium értelmezésének, lényegkiemelésének módjait, · foglalkozzanak a reklámnyelvvel, feliratokkal; ismerjék fel a reklám kommunikációs csapdáit. · A tanulókban · alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, · erősítsük az egészséghez, mint értékhez való pozitív érzelmi és tudatos hozzáállást, Történelem A tanulók · ismerjék meg a különböző népek és korok higiénés viszonyait, egészségügyi ellátásának módjait és táplálkozási szokásait, · ismerjék meg a járványok hatását a történelmi események és a társadalom alakulására, · ismerjék meg a vallási előírások egészségvédelmi vetületét, · értsék meg, hogy az új találmányokhoz tartozó erkölcsi, etikai kérdésekkel foglakozni kell, · ismerjék meg a természet közelében élő, annak változási ütemét tiszteletben tartó, azt felhasználó életmód értékeit · értsék meg a népszokások egészségvédelmi szerepét (ünnepek előtti böjtök), A tanulókban alakuljon ki a hagyományok tisztelete. Idegen nyelv A tanulók · tudják megfogalmazni az egészségüket veszélyeztető tényezőket, és ismerjék meg más országok hasonló problémáit, · legyenek képesek az egészségmegőrzéssel, baleset-megelőzéssel kapcsolatos idegen szövegek megértésére, feldolgozására, · ismerjék meg más népek szokásait, hagyományait (táplálkozás, aktív kikapcsolódás), · foglalkozzanak drogprevenciós célú és fertőző betegségek megelőzését célzó történetek, szövegek feldolgozásával (legális és illegális drogok, AIDS) A tanulókban fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit.
33
Matematika A tanulók · legyenek képesek a mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, · tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, · logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön, · váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, · ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni. A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás képessége.
Fizika A tanulók · ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, elektromosság, zaj, rezgés) következményeit, ezek megelőzését; s tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, · ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, · értsék meg annak fontosságát, hogy az új találmányokat csak erkölcsi felelősséggel szabad felhasználni.
Kémia A tanulók · ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, s tartózkodjanak ezek kipróbálásától · tanulják meg a háztartási vegyszerek és a kozmetikumok célszerű és tudatos használatát, · ismerjék meg a legális és illegális drogok szerkezetét és hatásmechanizmusát, · értsék meg a különböző technológiák hatását az egészségre.
Földrajz A tanulók · érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, s azok közvetlen illetve közvetett hatását az egészségre, · értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei meghatározzák szokásaikat, hagyományaikat, gondolkodásmódjukat, · ismerjék meg a különböző kultúrákban hagyományosan használatos szerek egészségre gyakorolt hatását, és az eltérő alkalmazások veszélyeit (drogok), · élvezzék a természetjárás, kirándulás, túrák testi-lelki állapotukra kifejtett hatását. A tanulókban fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség.
34
Biológia A tanulók · ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit, · sajátítsanak el testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, · értsék meg a védőoltások hatásmechanizmusát és jelentőségét, · ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, · legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, · ismerjék meg a más élőlényekkel (növények, állatok) való együttélés, róluk való gondoskodás egészségvédelmi szabályait (allergiák, a kapcsolatok lélektani jelentősége) · ismerjék meg a drogok hatását az idegi ingerületvezetésre, s a tudatmódosult állapot veszélyeit önmagunkra és másokra nézve.
Ének-zene A tanulók · legyenek képesek érzelmeiket hangokkal, zenével kifejezni, · tapasztalják meg a zene lelkiállapotra, érzelmekre gyakorolt hatását (pozitív és negatív), · ismerjék meg, és tudják hasznosítani a zene stresszoldó szerepét (relaxálás), · érezzék meg a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, · fedezzék fel a zenei környezetszennyezés egészségkárosító hatását, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók · élvezzék a műalkotások érzelmeikre gyakorolt hatását, · ismerjék fel az emberi test szépségét, harmóniáját, · hasonlítsák össze a különböző népek és korok szépségideáljait, · ismerjék meg a színek jelentőségét (hangulatunk, érzelmeink tükröződése), · legyenek képesek az érzelmeiket képi eszközökkel kifejezni, · legyenek képesek egészségfejlesztési célú alkotásokat létrehozni (drogellenes plakát), · tanulmányozzák a reklám képi nyelvét és hatásait, · ismerjék a tartalom és a forma összefüggését, · tudjanak példákat mondani az egészségvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, · használják az elsajátított technikákat önmegvalósításra, önkifejezésre. Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók · legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, · legyenek képesek konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, ezeket elemezni, és tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,
35
· · · · ·
legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, szerkesszenek és nyomtassanak egészségvédelmi cikkeket és posztereket, ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések egészségkárosító hatásait, legyenek képesek a mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével.
Testnevelés A tanulók · fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket, · győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve, · tapasztalják meg a mozgás stressz csökkentő hatását, · legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében -
· A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását, alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására, segítse az egészséges napi-, heti-, évszakos életritmus kialakulását.
A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága nagy szerepet játszik a tanulók valóságképének alakulásában. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. Az egészségnevelés szempontjából az osztályfőnököt nem a szaktárgyi hovatartozása, hanem általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége és módszertani ismeretei segíthetik abban, hogy ezt a sokszínű témakört pedagógiai céljaira használni tudja. A kerettanterv előírásai szerint az osztályfőnöki órákba építve a 9-12. évfolyamon évi 10 órában egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos foglalkozásokat tartunk. Az előforduló témák főbb egységei: · testi egészségünk, életmód · önismeret, egészséges életvezetés · káros szokások, szenvedélybetegségek · emberi kapcsolatok, családi élete nevelés Az egészségnevelési foglalkozásokat különböző formában valósítjuk meg. Közös beszélgetés keretében, csoportmunkában, ötletbörze jelleggel; illetve tanévenként egy-két alkalommal előadást hallhatnak a tanulók. Az előadásokat, foglalkozásokat az iskolaorvos, a védőnő, a kortárssegítő diákok vagy a segítő intézmények, szervezetek munkatársai tartják. A témák feldolgozásához videofilmek is rendelkezésre állnak.
36
5. Tanórán kívüli tevékenységi formák A tanulók egészségre vonatkozó ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával; és interaktív, készségfejlesztő módszerek alkalmazásával kívánjuk elősegíteni a tanulók személyiségfejlődését. Célunk, hogy diákjaink a saját és mások egészségéért felelősséget vállalni tudó felnőttekké váljanak. A választott programok és az alkalmazott módszerek · · · · · · · · · ·
fejlesszék a tanuló szociális készségét, adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre fejlesszék a tanulók önismeretét, toleranciáját és empátiáját, alakítsanak ki kritikus gondolkodást fejlesszék a problémamegoldó, konfliktuskezelési és döntéshozási készséget, alakítsanak ki helyes szokásokat, viselkedési normákat mutassanak követendő mintákat ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre
Rendszeres programjaink Előadások Minden tanévben rendszeresen tart előadásokat osztálykeretben vagy évfolyamonkénti szervezésben: · a rendőrség ifjúságvédelmi szakembere (szenvedélybetegségek, fiatalkori bűnözés és az áldozattá válás elkerülése - 9. osztály) · iskolaorvos (szexualitás és fogamzásgátlás - 9. ill. 10. osztály) Kortárssegítő csoport A serdülő fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van, ezért fontos eleme lehet a megelőzésnek. A tanfolyamon kiképzett kortárssegítő diákok néhány témából (szexualitás, AIDSmegelőzés, szenvedélybetegségek) több ismerettel, pontosabb információval rendelkeznek; nagyobb empátia és segítőkészség jellemzi őket. Az ő segítségük a meghallgatás gesztusától a megfelelő szakemberhez való irányításig terjed. Iskolánkban tanévenként 12-15 kortárssegítő diák tevékenykedik. Vetélkedők Az érdeklődő tanulókat, csapatokat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt versenyeken (városi drogmegelőzési vetélkedők). A kortárssegítő diákok bevonásával évente az egészséges életmód népszerűsítése céljából iskolai vetélkedőt rendezünk. Iskolai médium Az iskolaújságban, minden alkalommal megjelentetünk életmóddal, kortárssegítőkkel, szenvedélybetegségekkel kapcsolatos cikkeket. A jeles napok kapcsán az iskolarádióban rövid műsort sugárzunk. A faliújságon folyamatosan találhatók az egészséges életmóddal foglalkozó cikkek, amelyeket a kortárssegítők segítségével folyóiratokból, internetes oldalakról gyűjtünk.
37
Szülői értekezletek Minden tanév elején tájékoztatjuk a szülőket az iskola tervezett ill. folyamatban lévő egészségfejlesztő és drogmegelőző programjairól. Az osztályfőnök az osztályt (az adott tanévben) érintő aktuális egészségnevelési feladatokat ismerteti. Akció jellegű programjaink Kirándulások, túrák Lelkes természetjáró tanárok vezetésével a Bükkben alkalmi túrákat szervezünk. Bornemissza-napok Véradás A kortárssegítő diákok, és a mentálhigiénés szakemberek segítségével lehetőségünk van rá, hogy a diákprogramok keretein belül egészségfejlesztő célú filmvetítéseket vagy segítő beszélgetéseket (mentálhigiénés tanácsadást) tartsunk.
Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel Programok és rendezvények kapcsán a tanulóink találkozhatnak a helyi és országos egészségvédő, AIDS-megelőző és drogprevenciós civil szervezetekkel; részt vehetnek diákkonferenciákon (Kortárssegítők konferenciája; Országos Gyermek-egészségügyi Intézet Diákkonferenciája). Aktívan bekapcsolódhatnak egészségvédő mozgalmakba (Vöröskereszt Ifjúsági Tagozata).
6. Minőségbiztosítás / minőség-ellenőrzés Az egészségnevelés pedagógiai céljai, feladatai határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. Az egészségnevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Eredmény- illetve hatékonyságvizsgálatunk: az egyes tanulók esetében: · az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására · a szociális képességek alakulására · a beállítódások és értékorientáció fejlődésére · a csoporthelyzet megismerésére · a konfliktuskezelés módjára irányul. az osztályközösségek esetében · a csoportviszonyok alakulásának · a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak · az informális kapcsolatrendszernek · a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.
38
Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: · folyamatkövető megfigyelés · célzott megfigyelés · helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) · tevékenységelemzés · egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.
39
V. A mindennapi iskolai testedzés programja Cél: Az egészséges iskolai testmozgás a gyermekek, fiatalok egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítését célozza a testmozgás eszközeivel. A modern kor és az azzal járó technológiák az embert olyan életmódra kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az egészségfejlesztő testmozgás pedagógiai szempontjai: · ·
minden tanuló minden nap részt vehessen a testmozgás-programban minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténjen a keringési és légző-rendszer megfelelő terhelése · a testmozgás örömöt jelentsen minden tanulónak · a testnevelés és sport személyiség-fejlesztő hatásai érvényesüljenek a programban · a testmozgási-program tartalmazzon játékos elemeket is. Minden tanulócsoport részére heti 2 testnevelés órát órarendbe iktatunk. Egyéb módszerek, tanórán kívüli tevékenységek, programok Tömegsport: heti 4 órát biztosítunk „tömegsport órák” keretében a kondicionáló és az aerobic termek önálló, vagy csoportos használatára, illetve egyéb létesítményeinkben gyakorlásra és játékra.
Sportfoglalkozási kínálat: ·
Néhány sportágban iskolai házibajnokságot rendezünk (pl. labdarúgás, röplabda).
·
Röplabda, labdarúgás, versenyeken, bajnokságokban szerepelünk.
·
Úszás oktatás során tanítványainkat „úszó érettségire” felkészítjük.
·
Időszakos lehetőséget szervezünk a mozgásra a túrák alkalmával.
·
A könnyített, vagy gyógytestnevelésben részesülő tanulók számára a testnevelési órákon differenciált, illetve más jellegű feladattal igyekszünk a rendszeres mozgás fontosságát hangsúlyozni.
40
VI. Környezeti nevelési program
„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: · megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; · kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; · felkelti az igényt, képessé tesz: · a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; · a problémák megkeresésére, okainak megértésére; · kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére; · az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; · a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”
1. A környezeti nevelés alapelvei · · · · · · ·
·
A környezeti nevelés fontosnak tartja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítését. A környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Meg kell alapozni gyermekeink társadalmi-természeti felelősségét, környezeti erkölcsét. Formálni kell tanítványaink alakuló értéktudatát, együttműködési képességét. A környezeti nevelés kiterjed a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak lerakására, fejlesztésére; a kölcsönös függőség, az ok-okozati összefüggések, helyi és globális szintek kapcsolatainak láttatására. Az ember-természet kapcsolat bemutatásával erősíti a környezeti- és egészségtudatos magatartás fejlődését. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, így attitűdöket és szokásokat formálóak. A biológiai és társadalmi sokféleség tisztelete ugyanolyan fontos, mint a fenntarthatóság elve, tehát a bioszféra iránti felelősség hangsúlyozása elengedhetetlen, kikerülhetetlen. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés.
41
Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola helye és épülete Az iskola Eger kertvárosi övezetében, parkosított környezetben helyezkedik el, területén több épület együttes található. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Az iskola épületei jelentős mértékben felújításra, korszerűsítésre szorulnak. Iskolánk technikai felszereltsége jó (televízió, videó, magnó, CD-lejátszó, írásvetítő, diavetítő, számítástechnikai felszerelés, szerszámok stb.), de egyes tanműhelyeinkben az eszközök fejlesztésére, modernizálására lenne szükségünk. Éttermünk tágas, esztétikus. Az iskolánkban főznek, az ételek minősége, tartalmassága megfelelő.
2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán, szaktantermekben: · A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben Tanórán kívüli programok: · A kirándulások környezeti nevelésben betöltött szerepe azon alapul, hogy mind az érdeklődéshez alkalmazkodó témaválasztásban, mind pedig szervezeti formájában rugalmasabb, mint a tanítási óra. Diákjaink szívesen vesznek részt kirándulásokon. · A környezetvédelmi szakköri tevékenységünk közül kiemelhető városi szervezésű rendezvényeken (Föld napja, Környezetvédelmi Világnap) való részvétel. Cél a figyelem felkeltése, a meggyőzés főleg azok számára, akik nem vállalnak részt a szakkör munkájában, ám érdeklődők. · Különböző akciókban veszünk részt: Tájsebészet mozgalom, az illegális hulladéklerakók felszámolásáért Ökokör által szaktanároknak és diákoknak szervezett programok - évente a teljes tanulói kört és tantestületet foglalkoztató iskolai projekt megvalósítása a Föld Napja alkalmából
42
3. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés · Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. Az osztályfőnöki munkaközösség évfolyamokra lebontva foglalkozik a környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. · Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak (pl. szakkör). · Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. is. · Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. · Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola orvosa, védőnője sokat segít előadások tartásában, melyek az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról szólnak. · Környezettudatos munkacsoport működtetése.
Iskolán kívüli együttműködés · Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. · Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Munkánkhoz nagy segítséget ad az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, és az Ökológiai Intézet, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Iskolánk fontosnak tartja ezen intézményekkel való kapcsolattartást. · Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. 43
·
Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.
Anyagi erőforrások Saját erőforrások Költségvetés. Az iskola az éves közoktatási normatívából a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlás, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítása, jutalmazása lehetséges. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Külső erőforrások Fenntartó: A fenntartó az iskola környezeti nevelési programját külön nem támogatja, a költségvetésnek nincs erre elkülönített része. · Pályázat: A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi, könyvtárosi, szabadidős programokat szervező tanári feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.
4. Jövőkép, célok Hosszú távú célok Jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: · · · · · · ·
a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet; tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: · alternatív, problémamegoldó gondolkodás; · ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; · szintetizálás és analizálás; · problémaérzékenység, integrált megközelítés; · kreativitás; · együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;
44
· · · · ·
vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége.
Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok megismerjék a szakmájukhoz kötődő környezeti ártalmakat, illetve megismerjék azok csökkentésének lehetőségeit. Tanórán megismertetjük gyerekeinkkel a természetet. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, óvó felnőttekké. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: · a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; · tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; · új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap, szakkör újraszervezése; · a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. Hagyományok ápolása: · drog-prevenciós program folytatása; · osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok: · a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok) · a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); · a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszenynyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);
45
· · ·
interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; a számítógép felhasználása a tanórákon.
5. Tanulásszervezési keretek (módszerek, taneszközök, kommunikáció) Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért érdemes olyan tanárképzést szervezni, keresni, amelyen megismerhetőek az interaktív módszerek. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza, foglalkozások csak így válnak hitelessé. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Iskolán belüli kommunikáció formái · · · · ·
poszterek készítése és bemutatása; iskolarádió felhasználása híradásra; drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; faliújságon közölt információk készítése; szórólapok készítése.
Iskolán kívüli kommunikáció formái · · ·
környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;
6. A környezeti nevelés színterei az iskolában, tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások, tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen.
46
Testnevelés A tanulók · fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; · legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; · értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; · igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; · tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom A tanulók · ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és emberalkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; · törekedjenek az anyanyelv védelmére; · sajátítsák el a média elemzésének technikáit; · tudjanak disputát folytatni. A tanulókban · alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; · fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Szakközépiskola – A tanulók · legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre, · ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; · legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; · tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni; · tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére; A tanulókban: · fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet.
Történelem A tanulók · értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; · tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; · ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; · értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.
47
Idegen nyelv A tanulók · váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; · legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; · ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; · legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni; · állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban · alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; · fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók · váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; · legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; · tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; · logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; · tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; · váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; · ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; · legyenek képesek reális becslésekre; · tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban · alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; · alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók · váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; · ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; · ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; · tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;
48
· ·
mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.
Földrajz A tanulók · szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; · érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; · ismerjék meg a világ globális problémáit; · ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit. Biológia A tanulók · ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; · ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; · ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; · ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; · legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; · sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban · alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók · rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; · törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; · legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; · értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene A tanulók · ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; · ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; · fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; · vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; · tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; · fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.
49
Rajz és vizuális kultúra A tanulók · ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; · ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; · ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; · ismerjék a természetes alapanyagok használatát; · legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; · legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; · ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; · tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; · kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. 7. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is.
50
VII. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok
„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban” (NAT) 1. Cél: · · ·
a szociális és társadalmi kompetencia tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő, és közreműködő fiatalok nevelése, a cselekvési kompetenciák fejlesztése tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása.
Az oktatás, nevelés feladata ismereteket elsajátítatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet formálni a fenntartható fogyasztás érdekében. A 9-12. évfolyamokon megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. Az értékek formálásában lényeges · a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, · az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása · a természeti értékek védelme Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá tenni őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és takarékosságot. A fogyasztói kultúra, valamint a konkrét fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében fontos az alábbi fogalmak megismertetése, megértetése és a tanulók életében való alkalmazása. 2. Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás Olyan viselkedés, melyet a marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, felmerülő problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége jellemzi. Ökológiai fogyasztóvédelem Annak felismerése, hogy a fogyasztói szokások, az ön- vagy vállalati profitcélok hozzájárulnak a természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztói magatartást alakít ki. Fenntartható fogyasztás A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely jobb társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a mérgező anyagok használatát, a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását.
51
Preventív fogyasztóvédelem A vevő érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszjelentésekre és bírósági perekre. 3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban-nevelésben Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépíthető fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: Szakmai előkészítő -áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggése Matematika -banki, biztosítási, üzemanyag fogyasztási számítások Fizika -mérés, mértékegység, mérőeszközök Földrajz -eltérő fogyasztási szokások és kultúrák Magyar -reklámnyelvek, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái Biológia -táplálkozási kiegészítők, táplálkozás és divatjai, egészséges táplálkozás, génmódosított élelmiszerek Kémia -élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok, vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata Informatika -elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások Történelem -EU fogyasztói jogok, fogyasztótörténet és médiaismeret, a reklám képi nyelve és hatásai Osztályfőnöki órák témái lehetnek: - Hogyan készül a reklám? - A zsebpénz - Az iskola, mint fogyasztó és mint piac
52
VIII. A Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium kollégiumi pedagógiai programja
Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium kollégiumi pedagógiai programja
1. BEVEZETÉS A pedagógiai program a kollégium stratégiai dokumentuma, amely a külső és belső tényezők figyelembevételével meghatározza a kollégium nevelési filozófiáját, pedagógiai célrendszerét, a kollégium által preferált értékeket, a nevelés-oktatás folyamatának helyi pedagógiai elveit, a nevelési tervet, gyakorlatát, működésének feltételrendszerét. Egy olyan dokumentum, amely egyszerre tájékoztat, bizalmat kelt, megjeleníti az érdekelt felek szempontjait, és hosszabb távon vezérfonala a pedagógiai tevékenységeknek. A pedagógiai program elkészítésénél az alábbi dokumentumokra támaszkodtunk: · az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, illetve ezt módosító 2003. évi LXV. törvény; · a 11/1994. MKM rendelet és módosításai a nevelési-oktatási intézmények működéséről; · a 36/2009.(XII.23.) OKM rendelet A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22.) Ok rendelet módosításáról · a Nemzeti Alaptanterv; · Eger Megyei Jogú Város Közoktatásra irányuló határozatai, dokumentumai. · · ·
A pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vettük: a partneri igényeket (elsősorban szülő és tanuló); a kollégium tárgyi felszereltségét, adottságát, lehetőségét; a kollégium hagyományait, jövőképünket.
2. A KOLLÉGIUM KÜLDETÉSE, JÖVŐKÉPE Kollégiumunk az itt élő, középfokú képzésben résztvevő tanulók humánus értékek szerinti nevelését, iskolai tanulmányaik segítését kívánja a kor követelményeinek megfelelő színvonalon megvalósítani, úgy hogy a kollégiumban eltöltött évek alatt jelentős testi-lelki és értelmi fejlődésen menjenek keresztül. A hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveljük és oktatjuk a bentlakásos nevelésben részesülő tanulókat.
· -
Olyan kollégiumot kívánunk működtetni: Ahová „hazamegy „a tanuló az iskolai órák után, amely úgy működik, mint egy „jó család”. követel, követelményei a tanulók tiszteletéből indulnak ki és teljesíthetők; folyamatosan értékeli a tanulók teljesítményét, és feladatot szab, esetleg szankcionál; kiszámítható, következetes; igyekszik többlet lehetőséget biztosítani a tudás gyarapításához.
53
·
Egy „érdekes lakóhely”, mely tele tudás-, képesség szervezési-, fejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, önismereti lehetőségekkel melyen észrevétlenül sajátítják el a diákok az érdekkifejezés és érdekérvényesítés demokratikus elveit, normáit, technikáit, a megértés, a szolidaritás a másság elfogadásának alapértékeit.
Nevelőtestületünk hiszi és vallja, hogy a 14-20 éves korban lévő fiatalok a kollégiumi évek alatt jelentős testi-lelki és értelmi fejlődésen mennek keresztül. Fejlődésük irányát és gyorsaságát nagymértékben befolyásolja a kollégium légköre, értékrendje és szelleme. A diák egyszeri és megismételhetetlen tanulóévei miatt nagy a felelősségünk. Mi mindenképpen a tanulóink személyiségfejlesztésére helyezzük a hangsúlyt.
3. HELYZETELEMZÉS 3.1
A kollégium története
A kollégium története több, egymástól lényegesen eltérő szakaszra bontható. Az első korszak a Munkaerő Tartalékok Hivatalának időszaka, amely 1950-ben jött létre. Röviden MTH. Az otthon a Kossuth Lajos utcai ferencesrendi templom egyemeletes kolostorépületében állt. Nyolcvannyolc tanuló elhelyezésére nyílott lehetőség, de ez a létszám egyes években a száz főt is elérte a nehéz szociális helyzetben lévő fiatalok elhelyezésének szükségessége miatt. A második korszak kezdete az 1957-58-as évekre tehető, miután a szakoktatás 1957ben a Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe került, a felsőbb szintű vezetést már a MüM látta el. 1968-ban intézetünk hasznosította az Úttörő úti munkásszállás épületét diákotthon számára, s ezzel 60-70 fő építőipari tanuló elhelyezésére nyílott lehetőség. A Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat is kialakított egy tanulóotthont 110-120 fő részére a Sas úti munkásszálláson. 1973-ra teremtődtek meg a kollégiummá válás feltételei. A közösségi élet szervezettebbé, eredményesebbé vált, így a diákotthon méltán érdemelte ki a kollégium címet 1973. május 12-én. Erre az időre, illetve a következő évre tehető a harmadik szakasz kezdete, hiszen 1974. november 1-én átadták az új, Kertész úti épületet, ahol közel 300 fő elhelyezését lehetett biztosítani. Ekkor nyílt meg a leánykollégium a Kossuth Lajos utcában, 70-80 fő részére, ez 1980-ban megszűnt, ezután rövid ideig lányaink a Kereskedelmi Szakközépiskola leánykollégiumában nyertek elhelyezést, majd később az Úttörő úti épületben. Az új kollégium avató ünnepségére 1974. november 23-án került sor, az intézmény Mező Imre nevét vette fel, amit azután 1988-ig tartott meg 1988-ban, amikor már érződött a társadalmi átalakulás, változás igénye, majd ez 8990-ben be is következett, a kollégiumok szintjén is kifejeződött ez. Ez fokozottan vonatkozik egy olyan intézményre, mint a Bornemissza Kollégiuma, ahol köztudott, hogy nagy számban találunk hátrányos, illetve fokozottan hátrányos helyzetű családból érkező tanulókat, így egyre inkább feladatunknak kell tekintenünk a fentieken kívül a család pótlását. Így érthető, hogy a kollégium jelenlegi helyzete, mostani korszakának kezdete a rendszerváltozás környékére datálható. Fontos volt a kollégium életében, hogy 1997-ben megszűnt az immár Mocsáry úti ( régen Úttörő út ) leánykollégium, az átszervezés során lányaink a Kertész úti épület 3. emeletén lettek elhelyezve.
54
3.2
A kollégium bemutatása
A kollégium alapvetően a Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium vidéken lakó tanulóinak elhelyezésére szolgál, akik napi bejárással az iskolalátogatást nem tudják megoldani. Többségükben szakirányú képzésben részesülnek szakiskolai, szakközépiskolai szinten, illetve szakmai képzésben. Rajtuk kívül más tanintézetek tanulói is helyet kapnak itt: gimnazisták, szakközépiskolások, leendő technikusok. Elhelyezésük 300 férőhelyen történik, a Kertész út 128.sz. alatti épületben. A tárgyi feltételeket illetően megállapítható hogy az épület komfortfokozata megfelelő. Rendelkezésre állnak a tanulók elhelyezésére szolgáló 3 személyes lakószobák, továbbá a tanulás, a kulturált szabadidő eltöltés céljára alkalmas helyiségek is. / tanulószobák, társalgó, klubszobák, kondicionálóterem, az iskola tornaterme, sportpálya / Ezek felszereltsége - televízió, video, játék és sporteszközök tekintetében - kielégítő. Önálló kézikönyvtárral nem rendelkezünk. Egy éve pályázat útján fejlesztettük számítástechnikai termünket. Az épületek műszaki állapota közepes, a vezetékhálózatok elöregedettek, a mosdók, a különféle nyílászárók, egyéb berendezések gyakran szorulnak javításra. Ami az utóbbi évek fejlesztéseit illeti, az első és második emeleten kicseréltük a beépített szekrényeket, illetve mindhárom szinten a vaságyakat ágyneműtartós heverőkre. A nevelőtestület 6 főből áll, a nevelőtanárok rendelkeznek szaktanári képesítéssel. Nagyon fontosnak tartjuk a diákönkormányzat szerepét a kollégiumi élet szervezésében, az utóbbi egy-két évben hatékonyabban működött, azt szeretnénk, ha ez a tendencia a jövőben tovább folytatódna. Kiemelt helyet foglalnak el a kollégiumi közösség életében immár hagyományos rendezvényeink, a meghitt karácsonyestek, vidám farsangi bálok, emlékezetes ballagási ünnepségek, sportdélutánok, játékos vetélkedők. Kisközösségeket összekovácsoló erő a tanulócsoportok által szervezett önálló rendezvények is. A kollégium nevelőtestületének kapcsolata az anyaintézménnyel, annak osztályfőnökeivel, szaktanáraival, szakoktatóival kiegyensúlyozott, korrekt, a kéréseknek, elvárásoknak igyekszünk eleget tenni, de igaz ez más iskolák vonatkozásában is. A fenntartóval, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatával a kapcsolatunk rendezett, az esetleg felmerült problémákat közösen, a kompromisszumok keresése jegyében sikerült áthidalni.
4.
A KOLLÉGIUM NEVELÉSI ALAPELVEI, CÉLKITŰZÉSEI
A kollégiumi nevelés országos alapprogramja megfogalmazza a kollégiumi nevelés főbb alapelveit: - az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése - demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása - a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat - az alapvető erkölcsi normák betartása - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele - a fogyatékos tanulóknál a fogyatékosság okozta egyéni szükségletek figyelembevétele - a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése - építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére - a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés.
55
A kollégiumi nevelés céljai az alapprogram alapján A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása.
A kollégiumnak alapvető feladata, hogy " második otthont " adjon azon tanulók számára, akiknek állandó lakóhelye a választott iskola bejárható környezetén kívül esik, ezáltal főként a kistelepüléseken élő fiatalok esélyegyenlőségét is elősegítse, megteremtse a tudáshoz jutás esélyét, a szabad iskolaválasztás lehetőségét. A kollégium nem csupán szálláshely, hanem olyan nevelési- oktatási intézmény, amely ezeknek a fiataloknak lehetőséget biztosít a művelődésre, a közösségi életre, segíti a tanulók harmonikus és egészséges fejlődését, sikeres életpályára való felkészítését, fejleszti, kibontakoztatja személyiségét. Mindezekért olyan életkörnyezetet kell a diákok részére kialakítani, amely: · a lehetőségig "biztonságos", egyszersmind teljesítményre ösztönző, a pedagógiai szeretet és következetesség összhangjának megfelelően · napirendjének középpontjába állítja az iskolai oktatómunka elmélyítését, a tanulmányi munka színvonalának emelését, a műveltségi különbségek csökkentését · programszerűen igyekszik többletlehetőségeket nyújtani a tudás gyarapításához, megteremti a lehetőséget a tehetségek kibontakoztatására · szorgalmazza az intézeten kívüli - városi- művelődési lehetőségek kihasználását- általában is ösztönzi a szabadidő eltöltésének értelmes és hasznos formáit · céltudatosan törekszik a tanulóknál a szociális viselkedési szabályok elsajátítására, egymás közötti kapcsolatainak kulturáltabbá tételére · nagy figyelmet fordít a környezetkímélő magatartásra, valamint az egészséges életmódra nevelésre · segíti a pályaválasztást és a fiatalok társadalmi beilleszkedését · ápolja az intézeti közösség pozitív hagyományait és kapcsolatait · előtérbe helyezi nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetését · elősegíti a diákönkormányzatnak, mint a társadalmi demokratizmus gyakorlás helyi " iskolájának " tevékenységét, biztosítja és tiszteletben tartja a diákok személyiségi jogait, a szabad vallásgyakorlását A kollégium nevelési tevékenységének megszervezése során a következő fontos alapelvekből indul ki a nevelőtestület : · az alapvető emberi- és szabadságjogok, illetve a gyermekeket megillető jogok tiszteletben tartása, a demokratikus és humanista elvek alkalmazása · a tanári tevékenységnek a diák iránti bizalomra és szeretetre épülése · az alapvető etikai normák betartása
56
· a tanuló egyéni és életkori sajátosságainak figyelembe vétele · a szülői elvárások, igények, valamint a kapcsolódó iskola (iskolák) nevelési-oktatási tevékenységének szem előtt tartása · Esélyegyenlőség biztosítása, műveltségi és mentális hátrányok csökkentése
4.1 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A tanulók életrendjét a kollégium házi és napirendje szabályozza. A kollégium belső életének szabályozása biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai - a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A belső szabályozás kiemelt eszköze: A tanulók értékelési és minősítési szabályzata. A napirend időbeosztását következetesen be kell tartani. Az adott kedvezmények ne sértsék a kollégium rendjét, más tanulókat tevékenységükben ne zavarjon. Az életkori biológiai fejlődés figyelembe vételével biztosítjuk a meghatározott idejű zavartalan pihenés, alvás feltételeit. A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége. A zavartalan tanulás helyi technikai feltételeit a kollégium biztosítja. A tanulószoba szervezésénél meg van a lehetőség a zavartalan egyéni tanulásra akár egyedi, akár nagyobb csoportról van szó. A kötött tanulás biztosításán túl lehetőség van az egyéni tanulásra a napirend adta kereteken belül (maximum 24 óráig). Nem adható meg ugyanez a lehetőség olyan tanulóknak, akik a napirend szerinti tanulási időt nem használják ki, illetve más célra használják. A kedvezmények ösztönzők, biztosítják az előrehaladást, fejlődést. A szabadidő legyen hasznos és részben tervezett, szervezett. A tanulók szabadidejük egy részét fordítsák önművelésre, ismereteik, tudásuk szélesítésére, gyarapítására. A kollégiumi szakkörök és diákkörök ezt az igényt szolgálják. A választható kollégiumi foglalkozások a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését szolgálják. A kollégium tárgyi feltételei és lehetőségei a tanulók rendelkezésére állnak, az információ áramlás biztosítja ezek ismeretét. 4.2 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei: · · · · ·
A tanulók test-lelki fejlődésének érdekében szabályozzuk a tanulók életrendjét, tanulását és szabadidejük hasznos eltöltését. A követelmények meghatározásánál figyelembe vesszük a tanulók életkorát, a tanulói-, szülői-, iskolai igényeket, elvárásokat. A képesség fejlesztésének alapja mindenkor a tanulók testi, lelki, szellemi adottságai, képességei. Fejlődésük érdekében biztosítjuk az egyéni és csoportos foglalkozásokat, a differenciált fejlesztés elvét betartva. A szülőkkel és az iskolákkal rendszeres kapcsolatot tartunk a nevelés hatékonyságának növelése érdekében.
57
A tehetséggondozást elősegítő tevékenység elvei: · · · · ·
Figyelembe vesszük az iskolához köthető irányultságok mellett az egyéb érdeklődéi területek fejlesztését is. Az iskola és a kollégium lehetőleg együttesen tervezze meg a fejlesztés menetét és tartalmát. A foglalkozások tartalmát éves munkatervben kell rögzíteni. A tervezés során figyelembe vesszük a diákok igényeit, elvárásait. A tehetség kibontakoztatása mellett a szorgalom, a kitartás és az akarat fejlesztésének is hasonló fontosságot tulajdonítunk.
A felzárkóztatást elősegítő tevékenység elvei: · · · · · ·
Minden tanuló, akinek tanulási nehézségei vannak, megkapja a szükséges segítséget a követelmények eredményes teljesítéséhez. A felzárkóztató tevékenység tervezését megelőzi a rászoruló tanulók körének megállapítása. Az érintett tanulóknál felmérjük a tanulást, gátló tényezőket, az eredménytelenség okát (motiválatlanság, alapok hiánya, akaratgyengeség stb.) A feltárt okok alapján szervezzük meg a felzárkóztató foglalkozások formáját, tartalmát, módszereit Az iskolákkal (osztályfőnök és szaktanárok) együttesen kell megtervezni és felosztani a feladatokat. A foglalkozások vezetője kapcsolatot tart a nevelőtanárral és az iskolában tanító szaktanárokkal.
A pályaválasztást elősegítő tevékenység elvei: · · · ·
A tanulók pályaválasztásának segítése a csoportvezető nevelőtanár és a kollégiumi pályaválasztási szaktanárok közös feladata. A fiatalok érdeklődésének, ambíciójának, képességeinek és akarati tulajdonságainak figyelembe vételével végzik pályaorientációs feladatukat. Az elképzelések és a lehetőségek egyeztetése személyre szabottan egyéni foglalkozás keretén belül történik. Szakmai anyagokból, előadások szervezésével bővítjük ismereteiket.
Az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei: · · · ·
A sikeres életvitelre alkalmas személyiségjegyek fejlesztése a kollégiumi évek alatt folyamatosan történik. Biztosítjuk a reális én-kép kialakulásának lehetőségeit és ezzel az eredményes önálló életkezdés alapjait. A felelősségvállalásra való felkészítés (család, munkahely) a kiscsoportos és tantermi foglalkozásokon valamint az egyéni beszélgetéseken történik. Az önálló életvitel gyakorlására a kollégiumi élet szervezésével biztosítunk lehetőséget (diákönkormányzat, diákügyelet stb.)
58
·
A foglalkozásokon olyan ismereteket sajátíthatnak el, amelyek segítségével képesek lesznek a konfliktushelyzetek tisztázására, a döntések helyes meghozatalára.
Hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozások szervezésének elvei Annak érdekében, hogy a hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekkel hatékonyan tudjunk foglalkozni, minél hamarabb fel kell ismernünk a hiányosságokat és a kialakult hátrányok okait. Ezek az okok lehetnek anyagi, egészségügyi, személyiségi problémák miattiak, illetve létrejöhettek kedvezőtlen családi, illetve nem megfelelő szociokulturális körülmények miatt. A problémafeltárás után elsődleges feladatunk megkeresni azokat a lehetőségeket, melyeket hatékonyan tudunk alkalmazni a problémákkal küszködő tanulók fejlődése érdekében. A tanulókkal való kapcsolattartás ideje alatt, és azon túl is betartjuk a törvény által előírt titoktartási kötelezettséget. A segítségnyújtást a fokozatosság elvére építjük. A probléma mértékétől függően fokozatosan bővítjük azoknak a személyeknek, intézményeknek a körét, akiknek együttműködésével a legjobb megoldást remélhetjük (szülők, osztályfőnökök, iskolaorvos, iskolapszichológus stb.) Ha a hátrányosság a tanuló gyenge képessége, illetve valamely részképesség hiánya, tanulási nehézség, zavar miatt alakult ki, szaktanárok bevonásával, speciális kiscsoportos, vagy egyéni foglalkozásokkal segítünk a problémát megoldani.
A hátrányok leküzdésének szervezett formái: · csoportos foglalkozások: · önismereti szakkörök · korrepetálások · személyiség fejlesztő foglalkozások · tanulás-módszertani foglalkozások ·
egyéni foglalkozások: · rendszeres kikérdezés · együtt tanulás · folyamatos követés
A foglalkozásokat a kollégiumi nevelőtanárok az iskolai szaktanárokkal együttműködve, a rugalmasság elveit figyelembe véve végzik, részletes programjuk az éves nevelési ill. munkatervekben található. 4..3.1 A hátrányos helyzetű tanulóknál a tehetséggondozás, a felzárkóztatás feladatai Cél, feladat: A tanulók képességeinek felismerése és kibontakoztatásának segítése. Támogatni a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítani annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezhessék tanulmányaikat. Létre kell hozni a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszert, segíteni a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. Lehetővé kell tenni az egyes szakmák, hivatások megismertetését, segíteni a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.
59
Ez irányú tevékenységek: -
-
Egyéni beszélgetések – (fontos, hogy a nevelőtanár jól megismerje a tanulót, annak környezetét). Csoportos beszélgetések. Kapcsolattartás a szülőkkel. Folyamatos kapcsolattartás az iskolával, a szaktanárokkal. A nevelőtanárnak figyelemmel kell kísérnie a tanuló fizikai, pszichés állapotát. A fizikai kimerülés, a lelki probléma jeleit észre kell vennie, fel kell tárnia az okokat, és természetesen segítenie kell. A fizikai állapot rendszerezésére szolgálnak a sporttevékenységek (kondi terem használata).
A hátrányos helyzetű tanulóknál meg kell szervezni a korrepetálást, segíteni kell őket a felzárkóztatásban. Ehhez természetesen szükséges a szaktanárokkal való folyamatos kapcsolattartás. A felzárkóztatásnak 3 formája ismeretes: - Az alapok pótlása (a szintkülönbség az általános iskola és az új iskolatípus között) feladat: felmérni a tanuló általános iskolai tudását, ismerni az eredményét. - A tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása. Főleg lemaradás esetén. - Alkalmi felzárkóztatás, pl. nagydolgozat előtt, egy adott témakört kell átdolgozni, vagy a tanuló bukásra áll. A szakfeladatok ellátását mindenkor a tanulók igénye határozza meg, felmérjük az igényeket nemcsak az év elején, hanem évközben, folyamatosan. A szabadidő hasznos eltöltését, a tehetségek felismerését, a továbbtanulást, a pályaorientációt is szolgálják a szakkörök.
Tehetséggondozás, tehetségvédelem Célunk, hogy a tanulók valamennyi képességét fejlesszük, az egész személyiség fejlődjön. Ne maradjon rejtve a tanulók adottsága. Intézményünk nagy figyelmet fordít a tehetséges tanulók továbbfejlődésének, képességeik fejlesztésének támogatására. A tehetségfejlesztés legfontosabb tennivalói: Helyzetfeltárás -
-
Az újonnan beiratkozott tanulók szüleinek nyilatkozatát kérjük tájékozódás céljából, kik és milyen képességek alapján jöhetnek szóba, mint a fejlesztés lehetséges alanyai. Fel kell tárni, hogy: - részesülnek-e a diákok fejlesztésben, milyen formában - milyen támogatásra tartanak igényt a tehetséges diákok - megítélésünk szerint milyen támogatásban kellene (tudnánk) részesíteni őket - a tanuló nevelésében, illetve fejlesztésében részt vevők (család, iskola, stb.) milyen támogatást várnak tőlünk.
Fejlesztési terv készítése, személyre szólóan
60
Szükséges a fejlesztés tárgyának megfogalmazása, prioritások felállításával (mit fejlesztünk): meglévő képességek, erős és gyenge oldalak, személyiségtulajdonságok, stb. Szükséges a támogatás (szervezeti) formáinak meghatározása a prioritások felállításával (hogyan fejlesszük): foglalkozások, programok, anyagi jellegű támogatás.
Tehetséggondozás: Külső segítség keresése, közösség, közösség előtti megmutatkozás. Fontos a hatékonyság szempontjából a rendszeres visszajelzés a tanulók teljesítményéről, fejlődéséről. Az értékelésekkor (pl. jutalmazási rendszer) kapjon figyelmet az átlagon felüli teljesítmény. A fejlesztés során fontos az együttműködés a nevelőknek a testületben, szülőkkel, iskolával, stb. 4.3.2 A hátrányos helyzetű tanulók társadalmi beilleszkedését segítő feladatok -
4.4
Megismerni a tanulók előtt álló feladatokat, nehézségeket, személyes problémákat, ambíciókat. Szerepvállalás a fiatalok jövőkép hiányának pótlásában. Feloldani az életpályával kapcsolatos kilátástalanságot vagy a bizonytalanságot. Kapcsolatépítés a végzettek elhelyezkedése érdekében. Csoportfoglalkozáson feldolgozandó témakörök bővítése: - életmód és életstílus - életciklusok és az életmód, az életút - társadalmi miliők - időmérleg - fogyasztás (lakás, táplálkozás, jövedelem) - lakóhelyváltás (vándorlás) - életstílus-csoportok - a társadalompolitika szerepe az életmód befolyásolásában.
A közösségi élet szervezésének elvei
Nevelési célunk: a közösségi identitás kialakítása az összetartozás a biztonság – a védettség szükséglet kielégítése, amely tartós értékközvetítő tevékenységek sorozatához juttatja a tanulókat. A kollégiumi nevelés és együttélés kitűnő lehetőséget nyújt: · Pozitív szociális szokások, minták kialakításához, közvetítéséhez · A társas viszonyok demokratikus gyakorlásának elsajátításához · A párkapcsolatok kulturált kialakításához · Az önállóság, az öntevékenység, az önkormányzó képesség fejlesztéséhez · Kommunikációs-, szervező-, vezető- és érdekérvényesítő készségek fejlesztéséhez · A mássággal szembeni tolerancia fejlesztéséhez Mindezek jelentősen segítik a tanulók önértékelésének, értékítéletének és társadalomképének reális alakulását. A fenti célokat a mindennapi tevékenység és az aktuális kollégiumi foglalkozások segítik megvalósítani.
61
4.5
A művelődési és a sportolási tevékenység szervezésének elvei
Alapelvünk, hogy: - a sporttevékenység szükséges a testi fejlődés harmóniája miatt - a rendszeres mozgás segíti a sokoldalúságot - a legdifferenciáltabb lehetőségeket is figyelembe kell venni (rekreáció, nemek szerinti motiváció) - széles programkínálatot kell biztosítani - fel kell keltenünk az igényt a művészeti kép befogadására - tudatosítani kell, hogy ezt a tevékenységi formák átfogják a kollégiumi élet minden mozzanatát.
5. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE, KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK
5.1. Felkészítő foglalkozások, melyek közvetlenül a tanulást, az iskolai felkészülést szolgálják (12 óra/hét) · Szilenciumi foglalkozások. A tanulás nyugodt feltételeinek a biztosítása tanári felügyelettel tanulószobákban. Igény szerint adottságbeli, képességbeli tényezők illetve tanulásbeli szokások figyelembevételével mód van a szobákban való felkészülésre, tanulásra. A foglalkozások szervezése tanulócsoportonként történik. · Egyéni (kiscsoportos) foglalkozások. Egyéni szükségletek szerint: tanulmányi munka segítése, korrepetálás, számonkérés, napi feladatok, kérdések, speciális nevelési problémák megbeszélése, kezelése. · Az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök. · Előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása.
5.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások
5.2.1. Tematikus, fejlesztő csoportfoglalkozások ( 1 óra/hét )
62
A tematikus kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma:
9. évfolyam.
TÉMAKÖR Tanulás
10. évfolyam
4
3
11. évfolyam 3
12. évfolyam
13-14. évfolyam
1
1
Énkép, önismeret, pályaorientáció
3
3
4
3
2
Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
3
3
2
4
5
2
2
3
Környezettudatosság
2
Testi és lelki egészség
2
4
Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret
4
3
3
3
Általános fejlesztő foglal-
4
3
4
4
3
2
3
3
4
4
22 óra
22 óra
22 óra
20 óra
20 óra
15 óra
15 óra
15 óra
13 óra
13 óra
kozások /szabad sáv/ _______________________________________________________________________________________
Évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. A szabad sáv 15 órájának programja a csoportvezető nevelőtanár döntése alapján – a csoport adottságait és a közösség igényeit figyelembe véve – realizálódik. Dokumentálása a csoportnaplóban történik. A TEMATIKUS KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK TANTERVE TANULÁS 9. 4 óra
10. 3 óra
11. 3 óra
12. 1 óra
13-14. 1 óra
9. évfolyam: 1. 2. 3. 4.
A kollégiumi tanulás jellemzői Tanulás a közösségben - tanulószobai tanulás Az egyéni és a segítő tanulás Olvasás – és szövegértés fejlesztés
63
10. évfolyam 1. A tanulási szokások alakítása, korrekciója 2. A koncentráció, ismétlés és gyakorlás szerepe a tanulásban 3. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára 11. évfolyam 1. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére 2. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban 3. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása
12. évfolyam 1. Az érettségi vizsgák szabályai, követelményei, a vizsgára való felkészülés módszerei
13-14. évfolyam 1. Az információfeldolgozás fázisai, technikái és módszerei
ÉNKÉP, ÖNISMERET. PÁLYAORIENTÁCIÓ 9. 3 óra
10. 3 óra
11. 4 óra
12. 3 óra
13-14. 2 óra
9. évfolyam 1. Bemutatkozás: ez vagyok én, a lakóhely, a család bemutatása 2. Reális énkép kialakítása, fejlesztése – önismeret szerepe, miben vagyok jó 3. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb), és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, előítélet-nyitottság stb.) 10. évfolyam 1. Személyiségjellemzők. (jellem, megjelenés, magatartás, viselkedés) 2. Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. 3. A felelősségteljes nemi magatartás, szerelem, házasság, társismeret, barátság 11. évfolyam 1. Empátia és tolerancia. Mások személyiségének, meggyőződésének tiszteletben tartása 2. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok 3. Az egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés mellettük vagy ellenük. 4. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása.
64
12. évfolyam 1. Az erkölcsi normák változásainak megismerése. 2. Tájékozódás a pályaválasztás ismeretforrásaiban, dokumentumaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. 3. Az egész életen át tartó tanulás fontosságának felismerése. 13.-14. évfolyam 1. Az álláskeresés folyamata. Technikák megismerése, melyek megkönnyítik az álláskeresést. 2. Hivatás és hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekcióra.
EURÓPAI AZONOSSÁGTUDAT. EGYETEMES KULTÚRA 9. 3 óra
10. 3 óra
11. 2 óra
12. 4 óra
13.-14. 5 óra
9. évfolyam 1. Az egyéni-és közízlés, a művészi ízlés. Kollégiumi környezet ízléses dekorálása 2. Ismerkedés Eger művészettörténeti barokk – és klasszicista alkotásaival. (városnéző séta) 3. A művészeti alkotások – irodalom, zene, képzőművészet, film – szerepe az ember személyiségének formálásában. 10. évfolyam 1. A művészet és a valóság kapcsolata. A művészi ábrázolásmód formái. 2. Múzeumlátogatás: ismerkedés a magyar és az egyetemes kultúra helyi értékeivel. 3. Divatok és hóbortok a különböző korokban. 11. évfolyam 1. Tudatos térformálás, lakberendezés. Harmóniára törekvés környezetünkben. 2. Műveltségi vetélkedő szervezése, azon való részvétel.
12. évfolyam 1. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. 2. Harmónia és diszharmónia keresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a való világban. 3. A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei 4. Az Európai Unió kialakulásának története.
65
13.-14. évfolyam 1. A közízlés és az esztétikum alakulása, formálódása. (divat, zene, beszéd stb.) 2. Ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel – korszerű kommunikációs eszközök használatával. 3. Az Európai Unió működése, a működés főbb szabályai 4. Hazánknak az Unióban betöltött szerepéről. 5. A csatlakozás hatásai az egyén szempontjából, lehetőségek és kihívások az életpálya alakításában. KÖRNYETETTUDATOSSÁG
9. 2 óra
10. 2 óra
11. 2 óra
12. 2 óra
13.-14. 3 óra
9. évfolyam 1. Környezetünk, településünk változása. Milyen előnyök és hátrányok származtak a környezeti változásokból. 2. Hogyan változik környezetünk élővilága? Mit tehetünk a károkozások ellen. 10. évfolyam 1. Hogyan változott életünk minősége? A javulás és romlás mérlege. 2. A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. 11. évfolyam 1. A Föld mint egységes globális rendszer. 2. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős és mit tehet az egyén.
12. évfolyam 1. A hazai természeti értékek és a tárgyi környezet megóvása. 2. Mindenkinek a saját környezetében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit.
13.-14. évfolyam 1. Azé a felelősség, aki dönt? Mit tehetnék én és mit teszek? 2. Környezettudatos vásárlás és fogyasztás. A termékek életútjának követése. 3. Hogyan tervezem saját jövőmet, mik befolyásolják döntéseimet?
66
TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG 9. 4 óra
10. 4 óra
11. 4 óra
12. 4 óra
13.-14. 4 óra
9. évfolyam 1. 2. 3. 4.
Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Helyem a kollégiumban. Elsősegély nyújtási és önmentési ismeretek. A környezet és saját magam tisztántartása, - alapvető személyes higiéné. A betegségek megelőzése, betegápolás.
10. évfolyam 1. A másság elfogadása, sérült, fogyatékkal élő embertársaink elfogadása és tiszteletben tartása 2. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. 3. Környezetünk és közérzetünk - felelősségünk magunk és társaink egészségéért. 4. A szűrővizsgálatok és az önvizsgálat szerepe az egészség megőrzésében 11. évfolyam 1. 2. 3. 4.
Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése a társas kapcsolatokban A hatékony és eredményes szabadidő szervezés kérdései. Mi a teendő vészhelyzetben, katasztrófa esetén. Az alkohol, a dohányzás és a drog káros következményei: a függőséghez vezető szokások megelőzése.
12. évfolyam 1. 2. 3. 4.
Élethelyzetek megbeszélése társas kapcsolatainkban. Relaxációs technikák megismerése és tanulása. Egészségmegőrzés, sportolás fontossága, szépségápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai.
13.-14. évfolyam 1. 2. 3. 4.
A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése Harmonikus párkapcsolatok, a házasság, családtervezés. Az önálló életvitel megszervezésének kérdései. A munkaeszközök és munkamódszerek szerepe az eredményes munkavégzésben.
67
FELKÉSZÜLÉS A FELNŐTT SZEREPRE. AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS. GAZDASÁGI NEVELÉS. 9. 3 óra
10. 3 óra
11. 3 óra
12. 3 óra
13.-14. 2 óra
9. évfolyam 1. Az iskola és a kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. 2. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek készítése) elsajátítása. 3. A barátság szerepe at emberi életben. 10. évfolyam 1. A család szerepe a múltban és a jelenben. 2. Az egyén helye az iskolai és a kollégiumi közösségben 3. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. Az egyén jogai. 11. évfolyam 1. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében. 2. Az állam működésének megértése a mindennapok (sajtó és médiaanyagok) segítségével. 3. Szerepek, feladatok a családban. 12. évfolyam 1. A férfi-nő kapcsolat napjainkban és a szerelem alakulása. 2. A demokratikus állam működésének fő elemei (hatalmi ágak elkülönülése, választási rendszer, önkormányzatok) 3. Házimunkák célszerű tervezése. Vásárlás – a reklámok üzenete.
13.-14. évfolyam 1. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. 2. Költségvetés a háztartás számára. A kiadások szerkezete és az elsőbbségek.
68
HON – ÉS NÉPISMERET 9. 3 óra
10. 4 óra
11. 4 óra
12. 3 óra
13.-14 3 óra
9. évfolyam 1. Eger és a környező tájegység történet, főbb korszakai. 2. A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei. 3. Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával. 10. évfolyam 1. 2. 3. 4.
Eger legfontosabb igazgatási, egészségügyi és szolgáltató intézményei. Az emberi és diákjogok ismerete, gyakorlása. A határainkon kívül élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. Történeti kiállítás megtekintése az egri várban.
11. évfolyam 1. Ismerkedés az Egerben élő nemzeti kisebbségek (görög, lengyel, szláv) helyzetével, kultúrájával. 2. A népművészetek szerepe a magyar és a nemzetiségek együttélésében 3. Magyarország és Európa kapcsolatai a történelem folyamán 4. Nemzeti ünnepeink és jelképeink, szimbólumaink. 12. évfolyam 1. A határon túli magyarság helyzete, törekvései és lehetőségei napjainkban. 2. A hazaszeretet megjelenése a művészetekben. 3. Az anyanyelv szeretete, művelése és igényes használata.
13.-14. évfolyam 1. Továbbtanulási és munkavállalási lehetőségek az Európai Unión belül. 2. A lokálpatriotizmus és a hazaszeretet összefüggése, alapjainak erősítése. 3. Nemzeti kultúránk kiemelkedő személyiségei. Szerepük a nemzettudat erősítésében. 5.2.2. Általános, fejlesztő csoportfoglalkozások A tematikus foglalkozásokon túl a további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. Ezeken a foglalkozásokon a kollégisták megismerik a kollégium alapvető dokumentumait (házirend, napirend), az elvárásokat, jogaikat és kötelességeiket, a napi feladatokat és a kollégiumi élet szervezési elveit és gyakorlatát.
69
5.3. Választható, kötelező kollégiumi foglalkozások (1 óra/hét) · · · · · · · ·
Színházlátogatás Informatika, internet Sportkör (atlétika, asztalitenisz, labdajátékok) Természetismeret Filmklub, videoklub Nyelvi szakkör Illemtan, protokoll Sakk
5.4. Speciális ismereteket adó foglalkozások (1 óra/hét) 5.4.1. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltése fontos nevelési tényező. Meg- szervezése során merítünk a kollégium hagyományaiból, igényeljük a diákönkormányzat aktív együttműködését. Az adott tanév munkatervének részét képezi a „program és rendezvényterv”, mely keretet biztosít a kulturális és sportrendezvények szervezéséhez. Nevelési tevékenységünkbe jól illeszkednek a hagyományos rendezvényeink: az új kollégisták köszöntése, („gólyaavatás”) a karácsonyestek, a sportdélutánok, a szellemi és játékos vetélkedők, a végzős kollégisták búcsúztatása. Időszakos rendezvényeink, a különféle témákban megtartott ismeretterjesztő előadások jól szolgálják a kollégisták művészeti és természettudományos ismereteinek bővítését. Szakköreink igazodnak a kollégisták érdeklődési köréhez. Közülük a filmklub a magyar és az európai filmművészeti alkotásokkal és jeles kép- viselőivel ismerteti meg a résztvevőket. Az angol társalgási szakkör tagjai lehetőséget kapnak arra, hogy fejlődjön nyelvismeretük, gyakorolhassák a már elsajátított ismereteket. Számítástechnikai szakkörünkben a résztvevőknek lehetőségük van a világháló információ tengeréből kiszelektálni az őket legjobban érdeklő ismereteket. A magán és az üzleti szférában egyre jelentősebb az elektronikus levelező rendszerek használata – ezek megismerése a foglalkozások részét képezik. A testedzési lehetőségek segítik az egészséges életmódra nevelést. Kondicionáló és fitnesz termek, sportpálya és tornaterem, asztaliteniszezési lehetőség és játéktermek állnak a kollégisták rendelkezésére, melyeket szabadidejükben rendszeresen használnak. Rendezvénytervünkben szerepeltetjük a város többi kollégiuma által szervezett kulturális és sportrendezvényeket, melyeken kollégistáink lelkesen és gyakran eredményesen vesznek részt. Kollégiumunk is rendez városi szintű, kollégiumuk közötti rendezvényeket a kialakult hagyományok szerint.
70
5.4.2. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások Olyan foglalkozások, amelyeken a kollégisták segítséget kérhetnek tanáraiktól egyéni gondjaik, problémáik megoldásában. Igyekezni kell olyan bizalmi légkör megteremtésére, melyben a fiatalok megnyílnak, feltárhatják az őket feszítő gondokat és elvárhatják pedagógusaink diszkréciót és részvételét azok megoldásában.
A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATAI, TEVÉKENYSÉG-KATEGÓRIÁK
6.1. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése A nyugodt és zavartalan tanulás lehetősége, annak feltételei biztosítottak valamennyi kollégista számára. A tanulmányi kötelezettségeknek való megfelelés, a felkészülés az iskolai feladatokra mindenkor prioritást kapott a kollégiumi élet szervezésében. Készségfejlesztő tréningek, felzárkóztató konzultációs körök működtetésével, valamint egyéni fejlesztő foglakozásokon hangsúlyt fektetünk új és eredményes tanulási módszerek megismertetésére, elsajátíttatására. A tanulmányi munka ellenőrzése, a korrepetáló tevékenység és egyéni segítségnyújtás folyamatában törekszünk az esetleges kudarcok okainak feltárására, a jó teljesítményt elősegítő pozitív önértékelés kialakítására, a tanulók egészséges önbizalmának erősítésére.
6.2. Szociális képességek, kompetenciák fejlesztése A kollégistákat érő érzelmi és mentális hatások feldolgozásában a család helyett vagy mellett a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások célja a személyiség megismerése, jellemük formálása egyénileg és csoportban. Önismeretük fejődése biztosítja az alkalmazkodást, a beilleszkedési technikák elsajátítását, felkészít a konfliktusok kezelésére, az önbizalom, önértékelés, majd az önmenedzselés megalapozására. A hátrányos helyzetű családokban nevelkedett, beilleszkedési vagy/és magatartási nehézségekkel küzdő, esetleg pszichésen sérült tanulókra különös figyelmet fordítunk. Kiderítjük, hogy milyen okok állnak viselkedésük hátterében és ennek megfelelően segítjük nehézségeik leküzdését Az egyéni fejlesztés és a csoportos foglalkozások során erősítjük a toleranciát, az egymás iránti felelősségérzetet. Kollégiumi szinten fontos olyan változatos tevékenységi kör kialakítása, mely lehetővé teszi az integrálódást a kollégiumi közösségbe. A közösségi, állampolgári ismeretek és elvárások, az érdekérvényesítés technikáinak elsajátítását, a jogok gyakorlását biztosítani kell a kollégiumi diákönkormányzat folyamatos működtetésével..
71
6.3. Az önálló életkezdésre nevelés feladatai
-
6.3.1. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése E területen kollégiumunknak nagyszerű lehetőségei vannak: gyönyörű városunk történelmi és kulturális értékei, hagyományai, gazdagsága óriási lehetőséget kínálnak a nevelőmunka hatékonyságát és változatosságát illetően.
-
Felkeltjük az érdeklődést a magyar és az európai kultúra iránt, művészeti élmények biztosításával segítjük diákjaink érzelemvilágának gazdagítását, ízlésük formálását. Elvisszük őket a városi állandó és időszakos kiállításokra, színházlátogatásokat szervezünk. Filmklubunk hozzájárul a hazai és európai filmművészet megismertetéséhez.
-
Kollégistáink aktívan részt vesznek az iskolánk által minden évben megrendezett Bornemissza Gergely Diáknapokon. A nemzeti történelmi értékek megismerésével, azok tiszteletével, a hagyományok ápolásával erősítjük tanulóink hazaszeretetét.
-
A csoportfoglalkozások kötelező témáinak feldolgozása, valamint a szakköreink (angol társalgási – és az informatikai) működésükkel segítik az Európához való kötődésünk felismerését. A csoportos foglalkozásokon és az egyéni fejlesztések során bemutatjuk megnövekedett lehetőségeinket, hazánk helyét és szerepét az európai kultúrtörténetben. 6.3.2. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése
-
A kollégium napi életét meghatározó dokumentumok (házirend, napirend), illetve az abban meghatározottak lehetővé és szükségszerűvé teszik, hogy az itt lakó diákok megfelelő életritmusban éljenek. Tudatos munkával segítjük az étkezéshez, tisztálkodáshoz, a rendszeretethez stb. kapcsolódó helyes szokásrendszer kialakítását.
-
Kollégiumunk a meglévő hiányosságok ellenére alkalmas az itt lakók kulturált és biztonságos elhelyezésére. A diákok érezzék kötelességüknek a közvetlen környezetük igényes kialakítását és rendben tartását, legyenek képesek a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére és a megoldásban való személyes közreműködésben.
-
Az egészséges életmód kialakításában, a helyes szokások megerősítésében kapjanak kiemelkedő szerepet a csoportfoglalkozások és az egyéni beszélgetések. A munka folyamatában legyen elsődleges a prevenciós tevékenység: rámutatunk a drog, az alkohol és a dohányzás személyiség – és családromboló hatásaira. Felvilágosító előadásokat szervezünk, bevonjuk a kollégiumban és az iskolában dolgozó egészségügyi szakembereket.
-
Az itt töltött idő függvényében fokozatosan felkészítjük a fiatalokat az önálló családi életre, a családban betöltött szerepekre, a kulturált párkapcsolatok kialakításának képességére.
72
6.3.3. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése
7.
-
A családban betöltött szerepek megismerésén túl a diákok megismerik a családi gazdálkodás elemeit, a háztartásvezetés problémáit és a megoldási lehetőségeket. Felkészülnek – amennyire ez lehetséges – a majdani mindennapi életben való eligazodásra.
-
A kollégiumi diák-önkormányzati tevékenység segíti a közösségi érdekeket is figyelembe vevő magatartás kialakulását. A diákönkormányzat továbbra is a maga által alkotott működési szabályok szerint és tanári segédlettel dolgozik. A Diáktanács részt vesz a kollégiumi élet szervezésében, ápolja meglévő kapcsolatait.
A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK
A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és fiatalra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyerekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. Feladatok: A kollégiumban olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet alakítunk ki, amely kizárja annak a lehetőségét, hogy bármelyik tanuló származása, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A nevelőtanárok tevékenységük során figyelembe kell hogy vegyék a tanulók egyéni képességét, tehetségét, fejlődésük ütemét, szociokulturális helyzetüket. Segítsék a gyermek tanulási képességének kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását.(Korrepetálások, személyi adatok gyűjtése, helyzetelemzés, önéletrajz, stb. alapján). Közre kell működni a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Felismerni a problémát, keresni az okokat, jelezni azt a folyamatos nevelőtanári munka során. Feladatuk, hogy a szülőket és a tanulókat, az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassák. E területen folyamatos és rendszeres kapcsolatot kell tartani az osztályfőnökökkel, az iskolapszichológussal, a gyermek–és ifjúságvédelmi felelőssel, szükség szerint a fejlesztőpedagógussal.
8.
A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYAI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK TERVE · · · · ·
Az új kollégisták bemutatkozása – októberben Vidám játékos vetélkedő- novemberben Hagyományos karácsonyest Farsangi bál, mulatság-februárban Kollégiumi ballagás-májusban, kiemelkedő tanulók jutalmazása 73
· · ·
Kollégiumi tabló minden tanév végén a végzős kollégistákról Őszi és tavaszi sportdélután Részvétel a városi rendezvényeken
A jövőben ezeket a hagyományokat szeretnénk megőrizni, s lehetőségeinkhez mérten még több tartalommal megtölteni.
9.
AZ ISKOLÁKKAL, SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI · · · · · · · ·
Az osztályfőnökkel való rendszeres konzultálás. Szükség esetén a szaktanárok felkeresése. A diákok tanulmányi munkájának figyelemmel kísérése, jegybeírás havonta. Szülői értekezleten való részvétel. Osztályozó konferencián való részvétel. Szükség esetén a szülők tájékoztatása levélben vagy telefonon. Egyéni fogadóórák szükség szerint, közös negyedévente Kollégiumi ellenőrző könyv használata
10. ESZKÖZJEGYZÉK Eszköz, felszerelés tanulószoba tanulói asztal tanulói szék tanári asztal tanári szék nyitott és zárt könyvesszekrény szakköri szoba ( filmklub ) video TV számítástechnikai terem számítógép nyomtató számítógépasztal programok zárható szekrény tábla + flipchart könyvtár, könyvtárszoba testedző szoba
Mennyiség
Megjegyzés
7 189 300 tan.szoba/1 tan.szoba/1 0 1 1 1 1 10 1 10 10 db géphez 0 1 iskolával közösen egyéni fejlesztést szolgáló spec. tornafelszerelések
74
hálószoba szekrény éjjeli szekrény polc tükör cipőtároló szék asztal ágynemű garnitúra ágyneműhuzat - garnitúra éjjeli lámpa
75 tanuló/1 0 179 0 300 188 75 300 900 230
stúdió
1
sportudvar kollégiumvezetői iroda
108 puff
iskolával közösen Berendezés teljes, fax kivételével
ügyviteli helyiség
Berendezés teljes, kivéve számítógép
orvosi szoba
26/1997. ( IX.3.) NM rendelet szerint teljes
A KOLLÉGIUMI NEVELÉS MINŐSÉGE, EREDMÉNYESSÉGE Iskolánk minőségirányítási programja foglalja rendszerbe, hogy milyen eljárásrend alapján zajlanak a belső vizsgálatok és mérések, illetve milyen szabályok alapján veszik figyelembe ezek eredményeit a kollégiumi pedagógusok és a kollégiumi tanulók vonatkozásában.
12.
NÉHÁNY GONDOLAT A JÖVŐRŐL
Bár az erőforrások végesek és általában szűkösen állnak rendelkezésre, mégis elengedhetetlen a feltételrendszer folyamatos javítása. · Rövid távon szükséges az otthonosabb lakókörnyezet kialakítása. Ez a hálószobák folyamatos karbantartásával, felszereltségük fejlesztésével megoldható. · Középtávú feladat, a nagyobb beruházást igénylő nyílászáró szerkezetek (ablakok) cseréje, a vizesblokkok és az elöregedett vezetékhálózat felújítása, valamint az épület homlokzatának hőszigetelése. · Hosszú távú terveink között szerepel egy nyelvi labor kiépítése és egy házi kézikönyvtár működtetése. A kollégiumi nevelőmunka személyi feltétele mind minőségi, mind pedig mennyiségi szempontból folyamatosan biztosítva legyen.
75
IX. A Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium helyi tanterve Az iskola helyi tantervét és szakmai programját az alábbi jogszabályok figyelembevételével készítettük el: - 28/2000. (IX.21.) OM rendelet (Kerettantervi rendelet) - 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet (NAT) - 37/2003. (XII.27.) OM rendelet (OKJ) - 15/2008. (VIII. 13.) SzMM rendelet (régi SZVK) - 1/2010. (II. 5.) SzMM rendelet (új SZVK) - 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet (előrehozott szakképzés kerettanterve) - 133/2010. (IV.22.) Korm.rendelet (új OKJ) A tanuló az egyes évfolyamok tantervi követelményeit, az iskola által meghatározott óratervekben foglalt óraszámok látogatásával teljesíti. IX. 1. Az érettségi vizsga A 100/1997. sz. Kormányrendelet alapján az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. A vizsgázó - függetlenül attól, hogy iskolánkban milyen szintű vizsgára készült fel - dönthet abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból. A tanuló a 10. évfolyam végén a Közoktatási törvényben meghatározott módon ötödik érettségi vizsgatárgyat és érettségi vizsgaszintre történő felkészítést választ – kiskorú tanuló esetén a szülővel/gondviselővel közösen. Az érettségi vizsga megszervezésénél és lebonyolításánál a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat szerint járunk el. Iskolánkban a következő tárgyakból lehet érettségi vizsgát tenni: - Kötelező érettségi tantárgyak (K. É.): - magyar nyelv - és irodalom, - történelem, - matematika, - élő idegen nyelv I. (angol vagy német) - Választható érettségi tantárgyak (V. É.): - fizika - szakmacsoportos alapozó oktatás - kémia, (középszintű érettségi) - biológia, (középszintű érettségi) - földrajz, (középszintű érettségi) - informatika (középszintű érettségi)
76
Az emeltszintű érettségire felkészítő tantárgyak: - magyar nyelv- és irodalom - történelem - matematika - élő idegen nyelv (angol vagy német) - fizika - szakmacsoportos alapozó oktatás A középszintű érettségi témaköreit a helyi tantervek tartalmazzák.
77
IX. 2. A magasabb évfolyamra lépés feltételei
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A tovább haladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, ill. érdemjegyei alapján bírálják el. Minden évfolyamon, minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló az adott évfolyam végén elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.
A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és értékelhető teljesítménnyel nem rendelkezik; - magántanuló volt; - adott tantárgyból a tanítási órák 20 %-át hiányzása meghaladja (igazolt és igazolatlan mulasztások együttesen), értékelhető teljesítménynyel nem rendelkezik és a nevelő testület engedélyezi. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai megegyeznek a megfelelő évfolyamon tanított tantárgyakkal. A szakképzést előkészítő képzésben továbbhaladásra a 1993. évi LXXXIX. Tv. 27.§ (8) bekezdés d) pont szerint van lehetőség a szakképzésbe történő bekapcsolódásra. Az OKJ 31-34. szintkódú szakmai képzései közül azokba nyílik mód bekapcsolódni, amely bemeneti kompetenciái igazoltan teljesültek.
78
IX.3. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Iskolánk felvételi eljárást nem szervez. Beiratkozhatnak mindazok, akik a tanulmányaik 9. évfolyamon történő folytatásához a Közoktatási Törvényben előírt képzettséggel rendelkeznek. Amennyiben a tanuló olyan szakképzettséget kíván megszerezni, amelyhez egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a felvételi eljárás során orvosi vizsgálaton kell részt venni. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. Amennyiben a felvehető létszámnál nagyobb arányú az iskolába jelentkezők száma, - a hozott tanulmányi eredmény alapján készült rangsor - az előzetes iskolai végzettség szintje - egészségügyi és szakmai alkalmasság - egri illetőség - hátrányos helyzet mértéke - bemeneti kompetenciák megléte - betűrend dönt a felvehető tanulókról. Az iskola minden évben felvételi tájékoztatóban közli, hogy mely tagozaton, milyen szakmákban és szakirányban, milyen szintű oktatási formában hirdet felvételt a következő oktatási évre. A szakképzést előkészítő évfolyam belépési feltételei A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatás egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyamán azok a tanulók vehetnek részt, akik alapfokú végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. (Kt 27.§ (8)) Be nem fejezett általános iskolai tanulmányok esetén legkorábban abban az évben jelentkezhetnek a következő tanévre a felzárkóztató oktatásra, amelynek kezdetéig betöltik a 15. életévüket. A hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának minden esetben be kell szerezni a gyermekjóléti szolgálat véleményét, és azt meg kell küldeni a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadónak. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola 9. évfolyamán megkezdeni ill. folytatni. Az, aki a felzárkóztató oktatás megkezdésekor a 16. életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó javaslata alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba. A szakképzést előkészítő évfolyamot a Közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésének d) pontja szabályozza. A felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg a tanuló, "és a szakképzési évfolyamo(ko)n a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel”.
79
IX.4. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése IX.4.1. Általános értékelési elvek Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók szóbeli kifejező készségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban annak alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak, fejlődtek-e, vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. Év közben folyamatos szóbeli és írásbeli ellenőrzés, óraközi munka, témazáró dolgozatok, kiselőadások alkotják a diák értékelését. A gyakorlatban meghatározó a munkafolyamatok, munkadarabok elkészítésének módja és minősége, a tanuló munkához állásának viszonya. A tanév végén, elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát tehet a tanuló, kivéve a gyakorlati képzés során szerzett elégtelen érdemjegyet. Ebben az esetben a tanuló az évfolyamot megismételheti. Az előrehozott szakképzésben a tanulók teljesítményének értékelése 5 jegyű skálán, az általános értékelési elvek szerint történik. A projektmunkák értékelésére is az előbbi elvek vonatkoznak. A tantárgyankénti értékelés részletes eljárását a helyi tanterv tartalmazza, a továbbhaladás feltételei között. A szakmai tantárgyak (tananyagegységek) értékelése a moduláris értékelési szempontok szerint történik. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). A tanulók által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítőkönyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
80
IX.4.2. A moduláris oktatás értékelésének elvei
A moduláris oktatásban az egyes modulok nem kerülnek értékelésre, illetve minősítésre. Egy modul teljesítettnek tekintendő, ha a benne szereplő minden tananyagegység osztályzata legalább elégséges. A tananyagegységek „tantárgyaknak” felelnek meg. Egy tananyagegység több tananyagelemből állhat. A tanulók osztályozása tananyagelemenként történik, de az egy tanár által tanított, heti egy óránál kisebb óraszámú tananyagelemek osztályozása összevontan történik. A bizonyítványba kerülő érdemjegyet az egy tananyagegységhez (mint főtantárgyhoz) tartozó tananyagelemek (mint altantárgyak) érdemjegyeiből az óraszámok szerint súlyozott átlag alapján állapítja meg a főtantárgy zárására kijelölt pedagógus. A kerekítés szabálya érvényesül, vagyis 0,51-től felfelé, de a gyakorlati jegy felé vagy gyakorlati óra hiányában a nagyobb óraszámú tananyagelem felé kell kerekíteni. Az elégtelen tananyagegységből a tanuló javítóvizsgát tehet abban az esetben, ha az elégtelen elméleti tananyagelemből elért elégtelen miatt jött létre. Az elméletigényes gyakorlat vagy a gyakorlati tananyagelemből elért elégtelen, javító vizsgán nem javítható. Abban az esetben, ha az elégtelen tananyagegység elméletigényes gyakorlat vagy gyakorlat tananyagelemből elért elégtelen eredménye a tanuló az évfolyamot megismételheti. Ha a tananyagegység több tananyagelemből áll, akkor megengedett az elégtelen érdemjegy annak a tananyagelemnek az esetében, melynek óraszáma nem haladja meg a tananyagegység összes óraszámának 10%-át. Ha a tananyagelemek tanítására párhuzamosan kerül sor vagy egymást követik egy évfolyamon belül, akkor a kapott érdemjegyekből az átlagszámítás félévkor, illetve év végén történik. Év végén az egész éves munkát kell értékelni. Az egyes évfolyamokon a továbbhaladás feltétele az eredményes, legalább elégséges érdemjegy minden tananyagegységből. Egy adott iskolai évfolyam sikeres befejezésébe csak az adott évfolyam moduljait alkotó tananyagegységek legalább elégséges érdemjegye számítható be. A modulokat az utolsó évfolyam befejezéséig kell teljesíteni. Az Szakmai Vizsgakövetelményekben előírt szintvizsgákat, a területileg illetékes kamara szervezi. A szintvizsga eredménye nem számít be az évfolyam eredményes teljesítésébe. A sikertelen szintvizsga a továbbhaladást nem gátolja, a tanuló a következő évfolyamba léphet, ha az évfolyam elméleti és gyakorlati követelményeit eredményesen teljesítette. A következő évben a tanuló a szintvizsgát két alkalommal megismételheti. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele azonban a szakmai programban előírt követelmény teljesítésétől függetlenül, a sikeres szintvizsga megléte!
81
IX.4.3. Órakeretben megvalósított tantárgyi projektek értékelése Célja: sok résztvevő együttműködésével megvalósuló, határozott ideig tartó, a szellemi és anyagi eszközök mozgósítására különös hangsúlyt fektető fejlesztés. Értékelése: fejlesztő értékeléssel támogatott tanulási folyamat A fejlesztő értékelés eszközei: Szöveges értékelés, melynek során a kortársak egymás munkáinak erényeit keresik meg Szöveges tanári visszajelzés Önértékelés (fejlesztő, önértékelő lapok) Az elkészült produktum szóbeli és jeggyel történő értékelése az előzetesen rögzített szempontok alapján A projekttermék, a munkafolyamat együttesen és részenként is jeggyel értékelhető motivációs szándékkal. A projekt értékelésében adott jegy a tantárgy értékelésében szóbeli jegyként kezelendő. A tanév során a tantárgyi projekteknek mind a száma, mind az értékelés formája minden évben az adott szaktanár egyéni, illetve az adott osztályban tanítók közös döntése, konszenzus alapján. A szakképzést előkészítő évfolyamon a kompetencia leírásoknak megfelelően az értékelés alapelvei a többi évfolyamétól eltérőek, az értékelés elveit a helyi tanterv tartalmazza. A szükséges kompetenciák megléte felel meg a követelményeknek. A projektek megvalósítása során megszerzett kompetenciákat a Tanári teljesítménymérő lapok dokumentálják. Ezek összessége alapján kell kiállítani a modulok elvégzését igazoló szakiskolai bizonyítványt.
82
IX.4.4. Vizsgák rendje A tanulmányok során, ill. befejeztével záróvizsgát tesz(tehet) a tanuló: - 12. évfolyam végén érettségi vizsga, - a szakmai évfolyamok befejeztével OKJ szerinti szakmai vizsgát tesznek a tanulók. A záróvizsgát az országosan egységes vizsgakövetelmények szerint a vizsgaszabályzatban előírtan kell megtartani. A vizsga megszervezését, lebonyolítását, a vizsgatárgyak általános követelményeit, a vizsgázó teljesítményének értékelését, a vizsgára való jelentkezést, az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket a vizsgaszabályzat határozza meg. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése minden évfolyamon minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Magántanulókra vonatkozó szabályok Azok a tanulók, akik igazgatói határozat alapján magántanulóként tesznek eleget tanulmányi kötelezettségeiknek, félévkor és tanév végén minden tantárgyból osztályozó vizsgát tesznek írásban és szóban. A vizsga időpontjáról az iskola, írásban értesíti a szülőt/gondviselőt ill. a tanulót. A magántanuló a vizsgákra egyénileg készül fel, melyről a szülő/gondviselő köteles gondoskodni. Sikertelen év végi vizsga esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. A magántanulók írásbeli vizsga teljesítményének értékelése megegyezik a nappali képzésben részt vevő tanulók írásbeli számonkérésének százalékos értékelésével. Tanulmányok alatti vizsgák szervezése esetén az iskola a jogszabályban meghatározottak szerint jár el.
83
IX.4.5. A tanulók magatartásának értékelése és minősítése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél minden élvfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2) érdemjegyeket ill. osztályzatokat használjuk. Minden évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelő testület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja - tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik - kötelességtudó, feladatait teljesíti - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti - tisztelettudó - társaival, tanáraival, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz - óvja és védi az iskola felszerelését és a környezetet - nincs fegyelmi büntetése. b) jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja - a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti - az osztály vagy az iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt - nincs fegyelmi büntetése; c) változó (3) az a tanuló, aki: - az iskola házirend előírásait nem minden esetben tartja be - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik - feladatait nem minden esetben teljesíti - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik - igazolatlanul mulasztott - osztályfőnöki intője van; d) rossz (2) az a tanuló, aki - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza - több alkalommal igazolatlanul mulaszt - több szaktanári figyelmeztetést kapott, ill. van fegyelmi büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, ill. osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
84
IX.4.6. A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése A tanulók szorgalmának értékelésénél, minősítésénél minden évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket ill. osztályzatokat használjuk. Minden évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelő testület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító tanárok többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi - munkavégzése pontos, megbízható - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza; b) jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik - a tanórákon többnyire aktív - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de ezeket teljesíti - taneszközei tiszták, rendezettek; c) változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik d) hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen - feladatait többnyire nem végzi el - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
85
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek ill. osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, ill. az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, ill. iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái: a) az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelő testületi dicséret b) az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanuló a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthető c) az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, ill. előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek; d) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön ill. előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek; e) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni; f) Az iskolai tanulmányai alatt mindvégig kimagasló tanulmányi és közösségi munkát tanúsító egy v. két fő végzős tanuló Bornemissza Gergely Emlékplakett kitüntetésben részesülhet a ballagási ünnepségen. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni. Azt a tanulót, aki: -
tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben kell részesíteni.
86
Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intés - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intés. - ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető a Közoktatási Törvény 76.§. alapján Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az iskola tanulói fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartoznak a Közoktatási Törvény 76.§ szerint.
87
IX.5. Az iskolai ismeretek számonkérésének követelményei és formái, az írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya
A pedagógiai program rögzíti az értékelés céljait, alapelveit, feltételrendszerét, de ezen túlmenően az értékelés a szaktanár joga és kötelessége. Az értékelés szakmai és pedagógiai kifogástalansága a szaktanár felelőssége. Az értékelés céljai · folyamatos, rendszeres tanulásra késztetés · szembesítés az elvégzett munka mennyiségével, minőségével és értékével · a megszerzett tudás elismerése, jutalmazása · önismeret, önértékelési képesség kialakítása, a személyiség fejlesztése · pályaorientáció Az értékelés alapelvei: · · · · · · ·
személyre szóló legyen, fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű, folyamatosságot biztosítson, a tantárgyi követelményrendszerre épüljön, biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát, adja meg a javítás lehetőségét
A tényekre épülő értékelés feltételezi a rendszeres és változatos számonkérést. A számonkérés formáit illetően tantárgyanként érdemi különbségek lehetnek. A szóbeli és írásbeli számonkérés aránya igazodik a belső vizsgák, az érettségi vizsga és a felvételi vizsga formájához. Ugyanakkor a rendszeres szóbeli számonkérés alapkövetelmény. Az összegző (szummatív) számonkérés mellett érdemi szerepet kap az elemző (diagnosztikai) és formáló (formatív) számonkérés és értékelés. A tanuló felkészültségének, tudásának minősítése, osztályozása A tanulók osztályozása a hagyományos 5 fokozatú skálával történik. A szaktanár a tanév elején közli a minimális követelményeket, a számonkérés formáit, körülményeit, a félévi, év végi osztályozás szempontjait, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket.
A szakképzést előkészítő évfolyamon a szükséges kompetenciák megléte felel meg a követelményeknek, melyek mérési eszközei: -
Önellenőrző lapok a projektek közben Tanulói teljesítményértékelő lap és Tanári teljesítményértékelő lap a projektek végén
88
Portfolió: A tanuló iskolai fejlődését folyamatosan figyelemmel kell követni. A fejlődés legfontosabb dokumentumait a tanulói dosszié (portfolió) tartalmazza: diagnosztikus mérések, kérdőívek, interjúk, tanulói produktumok dokumentumai, kontroll-feljegyzések, szöveges értékelések, modulok elvégzésének dokumentumai – ezek alapján kell összegzően értékelni a tanuló fejlődését a szakképzést előkészítő évfolyam követelményeihez viszonyítva. Ezt az osztályfőnök vezeti. Az osztályfőnök folyamatos, napi kapcsolatban van a tanulóval, segíti a céljai megvalósításában, s ezzel motiválja. Az osztályfőnök együttműködik az évfolyamon tanítókkal, pszichopedagógussal, ifjúságvédelmi felelőssel. Heti egy alkalommal esetmegbeszéléseket tartanak. Lehetőség van arra, hogy a tanuló egyéni haladási ütemben sajátítsa el a kompetenciákat. A tanuló egy-egy kompetencia megszerzésére többszöri kísérletet tehet, a projektek megvalósításával többször is próbálkozhat, és a már megszerzett kompetenciák nem vonhatók vissza.
89
IX.6. Az osztályozás alapelvei: · · · ·
A tanuló tevékenységét havonta egyszer értékeli. A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel korábban jelzi a tanulóknak. Az írásbeli számonkéréseket két héten belül kijavítja. Az érdemjegyeket közli a tanulóval, lehetőséget ad a kijavított írásbeli dolgozatok megtekintésére. · Az értékelés az érdemjegy meghatározásán túl személyre szabott szóbeli elismerést, kritikát és tanácsot tartalmaz. Az értékelés nem puszta ítélkezés, minősítés, hanem a tanár és a diák kölcsönös tiszteleten alapuló, tartalmas munkakapcsolatának, a pedagógiai folyamatnak szerves része. Az egyes tantárgyak tartalmához igazodóan, minden nagyobb egység lezárásakor témazáró dolgozatot íratunk. Az érdemjegyeket szaktanár íratja be az ellenőrző könyvbe, a tanuló havonta aláíratja a szülővel. Ezek tényét az osztályfőnök havonta ellenőrzi. A félévi osztályzatokat az ellenőrzőbe, az év végieket a bizonyítványba írja be az osztályfőnök. A félévi és az év végi osztályzatot a tanár az egész évi érdemjegyek alapján határozza meg. Az átlagszámításnál súlyozottan szerepelnek a témazáró dolgozatok érdemjegyei (két feleletjegyet érnek). A tanuló javára a szaktanár figyelembe veheti az órai aktivitást, továbbá a fejlődési tendenciát. A szaktanár figyelembe veszi az értékelésnél a tanórán kívüli szaktárgyi tevékenységet, a versenyeredményeket is. A kiemelkedő teljesítményeket az iskola nyilvánossága előtt ismeri el és jutalmazza. Ha a tanuló hiányzása meghaladja a törvényben megengedettet, akkor a tantestület engedélyével és osztályozó vizsga letételével kaphat félévi, illetve év végi osztályzatot. A hiányzások nyilvántartása a szaktanár és az osztályfőnök feladata. A megengedett érték elérése előtt figyelmeztetni kell a tanulót szóban és a szülőt írásban. A szülőknek - előre megtervezett időpontban - évente két alkalommal tartanak a szaktanárok fogadóórát a tanuló értékelésével kapcsolatosan. Indokolt esetben más időpontban is a szülők rendelkezésére állnak. Egységes értékelés az írásbeli számonkérések esetén: 30%-tól elégséges 50%-tól közepes 70%-tól jó 85%-tól jeles
90
IX. 7. A tanulói ismeretek és képességek mérésének – értékelésének iskolai rendszere Az iskola mérési rendszere Mérés típusa
Időpontja
Kompetenciák, kiemelt fejlesztési területek meghatározása
Feldolgozás módja
Eredmények közzététele
Felelős
Határidő
Év eleji tantárgyi mérés a bejövő osztályokban
Szeptember közepéig
Tanmenetek és egyéni fejlesztési tervek elkészítéséhez Alapkompetenciák hiányosságainak meghatározása
Tantárgyanként, osztályonként.
Munkaközösségvezetők
Szeptember vége
Félévi tantárgyi mérés
Január közepéig
Bemeneti méréssel összehasonlítva hozzáadott érték kimutatása, párhuzamos osztályok fejlődésének összehasonlítása
Tantárgyanként, osztályonként.
Munkaközösségvezetők
Január vége
Országos Kompetenciamérés a 10.-es osztályokban
Kiírás szerint, május végén
Iskola által elért helyzet meghatározása országos összehasonlításban
MÉCS vezető, osztályfőnökök
Kiírásnak megfelelően
Év végi tantárgyi mérés
Május végéig
Év eleji, félévi tantárgyi méréssel összehasonlítva hozzáadott érték kimutatása egyénenként és osztályszinten, párhuzamos osztályok fejlődésének összehasonlítása
Országos, központi, osztályszinten 11.-es tanulók eredményeinek összevetése a 8.-os eredményekkel Munkaközössé-gi szinten, excel táblázatok összevetésével, Iskolai szinten MÉCS készít kimutatást
Munkaközösségen belül, osztályban, szülői értekezleten. Iskolai excel táblázatban százalékos eredményeket rögzíteni Munkaközösségen belül, osztályban, szülői értekezleten. Iskolai excel táblázatban százalékos eredményeket rögzíteni Következő évben az iskola megkapja a központilag feldolgozott eredményeket Munkaközösségen belül, osztályban, szülői értekezleten. Év végi értekezleten Iskolai excel táblázatban százalékos eredményeket rögzíteni
Munkaközösségvezetők, MÉCS vezető
Június közepe
91
IX.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretek megszerzésének, a tanulási folyamatnak legfontosabb szervezési formái: · a közösségben végzett tanulás · az egyéni tanulás Mindkettőnek fontos szerepe van a tanulási folyamatban, a személyiség fejlődésében. Ezért különösen lényeges a közös és az egyéni tanulás megfelelő arányának fenntartása. A házi feladatnak, mint önálló tanulási munkának a jelentősége: · fontos szerepe van a tanulás tanulásában, · szerves kapcsolatot tart fönn két tanítási óra között, · nélkülözhetetlen az ismeretek megszilárdításához, emlékezetbe véséshez, · segíti az alapfogalmak, összefüggések megértését, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. · A házi feladat célja: · újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; · készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; · önálló alkotó- és kutatómunkát végezni valamely témában; · biztosítja a diák számára az önellenőrzést; · elősegíti a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról. Alapelvek: · A házi feladat legyen a tanuló felkészültségének megfelelő. · Az 9. évfolyamtól fölfelé haladva fokozatosan növekedjen a produktív jellegű feladatok aránya a reproduktív típusú feladatokkal szemben. · Az önálló ismeretszerzést, információ feldolgozást kívánó feladatoknál gondoskodni kell arról, hogy a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára rendelkezésre álljanak. · Legyen megfelelően előkészítve, pontosan meghatározva a tennivaló, a határidő, a felhasználható eszközök. · Rendszeresen ellenőrizve legyen. Korlátok: · Lényeges a házi feladat elkészítéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok között az átlagos képességű tanuló számára szükséges időt kell figyelembe venni. · A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi 30-40 percet. · Az ennél hosszabb időt igénybevevő több témát átfogó feladatok elvégzéséhez egy hetet biztosítani kell. · Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több a házi feladat. A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg.
92
IX.9. A tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérése, értékelése
A testnevelési munkaközösség munkaterve szerint: „a tananyag elsajátíttatásán és begyakoroltatásán kívül szakmai célkitűzés és kötelesség valamennyi tanuló testi képességének felmérése / erő, gyorsaság, állóképesség, ügyesség, hajlékonyság).” Iskolánkban a testnevelő munkaközösség „A tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” használt útmutatóban leírtak szerint mérik fel a tanulókat. Az útmutatót az OM által megbízott Testnevelési Bizottság állította össze (Szerk: Tompa Ferenc, 2000.) A mérések, értékelések szempontjainak egyeztetésével az 9-12. évfolyamok számára egységes, 10 feladatot tartalmazó tesztet állítottunk össze. Minden évfolyamon a mérésre évente egy alkalommal kerül sor. A teljesítményeket évfolyamonként, egyenként és nemenként is ellenőrzi a munkaközösség. A tanulók értékelésénél figyelembe vesszük a tanuló felmérés előtti legjobb teljesítményéhez viszonyított egyéni fejlődést, javítást. Az alkalmazott tesztek: ·
·
· ·
·
·
12 perces futás- Cooper-teszt (méter) A tanulók minden korosztályban állórajttal induljanak és 12 perces időtartam alatt törekedjenek a lehető legnagyobb távolság megtételére. Kifulladás esetén gyaloglás átmenetileg engedélyezett, de minél kisebb mértékben. Cél, hogy a tanulók folyamatos futással végezzék a felmérést. Mérési pontosság 10 méter. 60 méteres futás (másodperc) A felmérés az atlétika szabályai szerint történik. A tanulók térdelőrajttal induljanak, tornacipőben, két alkalommal fussanak. A két mért kísérletből a jobbik lesz az érvényes idő, a mérési pontosság 0,1 másodperc. Helyből távolugrás (centiméter) az atlétika helyből ugrásokra vonatkozó szabályai szerint történik. A két mért kísérletből a jobbik lesz az érvényes eredmény. Súlypontemelkedés (centiméter) A falra, vagy állványra rögzített mérőeszköz alatt, a skálára merőlegesen helyezkedik el a tanuló. Összezárt bokával, egyenes tartással, a skálához közelebbi kart a lehető legmagasabbra nyújtva érintse meg a mérőeszközt (érintőmagasság). ezután helyből, a lehető legmagasabbra ugorva érintse meg ismét a skálát (ugrómagasság). három kísérletből a legjobbat kell figyelembe venni, az érvényes eredményt az ugrómagasság és az érintőmagasság különbsége adja. az ugrás előtt egyik lábbal való hátralépés engedélyezett, de a másik lábnak ekkor is az ugrópozícióban kell maradnia. Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás (darab) A karhajlítás-nyújtást egyenes törzzsel, előre néző ujjakkal kell végrehajtani úgy, hogy a könyök az alsó holtpont elérésekor maximum derékszögben legyen hajlítva. Az ennél nagyobb szögű karhajlítások nem számítanak bele az eredménybe. A két karnak a nyújtás minden fázisában szimmetrikusan kell mozognia, tehát tilos a féloldalazás. Ha a tanuló leteszi a térdét, felemeli valamelyik kezét, vagy nagyobb pihenőt tart fekvőtámasz helyzetében, a felmérés véget ér. Az érvényes eredmény az elvégzett szabályos ismétlések száma. Négyütemű fekvőtámasz (db) A tanuló a következő gyakorlatot hajtsa végre folyamatosan, 60 másodpercen keresztül: Kiindulóhelyzet: terpeszállás, oldalsó középtartás.
93
1. ütem: ugrás guggolótámaszba; 2. ütem: ugrás fekvőtámaszba; 3. ütem: ugrás terpeszállásba tapssal a fej fölött. Egy kísérlet van, az érvényes eredményt az elvégzett szabályos ismétlések száma adja. Az idő lejártakor az a megkezdett ismétlés, melynél a tanuló legalább a második ütemig eljutott, még hozzáadható a végeredményhez. · Tömöttlabda dobás két kézzel, fej fölött hátra (centiméter) A tanuló a dobásiránynak háttal helyezkedjen el, a labda két kézben, enyhén hajlított könyökkel magastartásban. súlypontsüllyesztés közben lendítse le a labdát a térdek közé, majd egyenes háttal, a láb emelő erejét is lehetőleg maximálisan kihasználva dobja el a labdát a feje fölött hátrafelé. A vonalra rálépni, vagy azon túllépni tilos, azonban a dobás utáni hátravetődés engedélyezett, ezért a dobóhely mögött legyen mindig egy tornaszivacs. Három kísérlet tehető, a legnagyobb szabályos dobás adja az érvényes eredményt. A tömöttlabda súlya: 9-12. oszt. fiúk: 4 kg 9-12. oszt. lányok: 3 kg 5-6. oszt. fiúk: 2 kg 7-8. oszt. fiúk: 3 kg 5-8. oszt. lányok: 2 kg · Ingafutás (db) A tanuló egy 9 méter hosszúságú pályán 30 másodpercig dolgozik, a cél az adott idő alatt a lehető legtöbb hossz teljesítése. A 9 méteres távolság jelzésére egy-egy darab medicinlabda szolgál, melyet minden egyes hossz teljesítésekor a tanulónak kézzel kell megérintenie. A labdaérintések nélküli ismétlések nem számítanak bele az eredménybe. A fordulás irányának és az érintő kéznek a megválasztása tetszőleges. Az érvényes eredményt a labdaérintéssel lezárt ismétlések száma adja. · Hasizomgyakorlat (db) A tanuló hanyattfekvésben, tarkóratartással helyezkedjen el, a térdek legyenek felhúzva, a talpak egymástól egy lábfejnyi távolságban támaszkodjanak a talajon. a térdszög megközelítőleg derékszög legyen. A számolást végző tanuló rögzítse a társa lábfejét. A felmérés menete: felülés balra törzsfordítással, jobb könyökkel bal térdérintés, majd a visszaereszkedést követően az előző mozdulat ismétlése ellenkező irányba. Minden felülés, melynél a térdérintés megvalósult egy ismétlésnek számít, a rendelkezésre álló idő 60 másodperc. Az érvényes eredményt az elvégzett szabályos ismétlések száma adja. · Hátizomgyakorlat (db) A tanulók hasonfekvésben, tarkóratartással helyezkedjenek el. Az ujjak legyenek összekulcsolva és a felmérés egésze során maradjanak így. A cipőorr érintse a talajt. A felmérés menete: 1. ütem: törzsemelés 2. ütem: könyökzárás 3. ütem: könyöknyitás 4. ütem: törzsleengedés. A végrehajtás sebessége tetszőleges, cél a lehető legtöbb ismétlés elvégzése, de csak azok az ismétlések számítanak bele az értékelésbe, melyeknél a négy különálló ütem felismerhető. A rendelkezésre álló idő 60 másodperc, az érvényes eredményt az elvégzett szabályos ismétlések száma adja.
94
IX.10. A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
Intézetünk közismereti munkaközösségei (magyar nyelv és irodalom, történelem, élő idegen nyelv, fizika, matematika-informatika, testnevelés, természettudományi)- osztályfőnöki munkaközösségek (9-10-11-12. évfolyam) és a szakmai munkaközösségek (autószerelő, karosszéria lakatos, gépi forgácsoló (NC-CNC), építőipari, ruhaipari, stb.) munkaközösség vezetői koordinálásával, a szülői választmánnyal, a diákönkormányzattal és a szaktanár kollégákkal konzultálva döntenek: -
az úgynevezett munkáltató tankönyvek, szakmai tankönyvek, tantárgyi tankönyvcsaládok használatáról és azok megrendeléséről, figyelembe véve a tankönyvpiacon lévő kiadókat, a minőséget, a tankönyvek várható élettartamát, az állami támogatás mértékét, az árakat, valamint a megfelelést a helyi tanterveknek, kerettanterveknek, és az érettségi követelményeknek.
Ugyanezek az elvek érvényesülnek az egyéb taneszközök (CD-k, hangkazetták, térképek, szemléltető eszközök, stb.) kiválasztásában is.
95
IX.11. Nem kötelező tanórai foglalkozások rendje
A nem kötelező tanórai foglalkozáson a tanuló csak saját kérése alapján köteles részt venni. Kiskorú tanuló esetében a szülő írásbeli nyilatkozata is szükséges. A nem kötelező tanórai foglalkozások célja: - felzárkóztatás - fejlesztés - tehetséggondozás - egyéni képességek kibontakoztatása - továbbtanulási esély növelése - önképzés - érettségire való felkészülés. Felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokat szervezünk a 9. évfolyamon matematika és magyar nyelv tantárgyakból, heti 1 órában, illetve igény szerint más tantárgyakból is. Korrepetálásokat, tantárgyi szakköröket szervezünk tanulói igény alapján, heti 1 órában. Érettségire felkészítő foglalkozásokat szervezünk minden kötelező érettségi tantárgyból – magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv (angol, német), fizika, szakmacsoportos alapozó tantárgy – 12. évfolyamon, heti 1 órában. A foglalkozásokon az ismeretek tételszerű rendszerezése, az érettségi témakörök logikus felépítésének gyakorlása és a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése történik.
Tehetséggondozó foglalkozások célja: az átlagosnál magasabb szintű ismeretek megszerzése, tanulmányi versenyekre valófelkészítés, versenyfeladatok gyakoroltatása. A foglalkozások megszervezésére a versenyre történő jelentkezést követően kerül sor. Fenti elvek alkalmazása a fenntartó által biztosított órakeretek szerint, évente változó módon kerül megvalósításra.
96
IX.12. Az iskola hagyományrendszere
A tanítási év során felmerülő megemlékezések, ünnepségek, hagyományőrző rendezvények az alkalom jellegétől függően - lehetnek: Az iskola működésével kapcsolatos: - tanévnyitó és tanévzáró ünnepségek - tanév nyitó-záró nevelési értekezlet, minden év augusztusának utolsó hete, - gombavató ünnepély: minden év decemberében a téli szünetet megelőző héten, - ballagás - egyéb kulturális- és sportrendezvények: diáknapok, nevelőtestületi tavaszi kirándulás Állami (nemzeti) ünnepek: március 15., október 23. A névadó személyéhez kötődő Bornemissza Gergely emléknap és diáknap minden év október második hete. Az iskolai képzéssel összefüggő speciális rendezvények: - kollégiumi rendezvények, - téli szüneti nevelési konferencia, - iskolai szavalóverseny. Az iskolai ünnepségek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat, segítsék elő az intézet jó hírének öregbítését, a tanév rendjének figyelembe vételével. Az első tanítási napot megelőzően - az általános munkaidőn kívüli időpontban - tanévnyitó, az utolsó tanítási napot követő héten pedig tanévzáró ünnepség tartható. Az ünnepségek megtartásáról a diákönkormányzat egyetértésével a nevelőtestület dönt. Az ünnepélyek helyét, időpontját, megrendezésének módját, a rendezésért felelős közösséget és a nevelőtestületi tagokat a munkaterv illetve ütemterv tartalmazza. Az iskolai ünnepségeken a nevelőtestületi és a tanulóifjúság minden tagja köteles megjelenni. Meghívandók köre: szülői munkaközösség, fenntartószerv, egyes gazdálkodó szervezetek, vállalkozók képviselői. A megtartott ünnepségeket, megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi.
97
IX.13. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igénye, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, az iskolaszék, de egyéb iskolán kívüli szervezetek (pl.: TIT, Vöröskereszt, Várbaráti Kör stb.) kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók a tanórán kívüli fogalakozásokra önkéntesen jelentkezhetnek. Térítéses szakkörök is indíthatók. Szervezeti formák: - tehetségek támogatása, - iskolai sportkör, - diákkör, - számítógép-kezelői alaptanfolyam, - tanulmányi, szakmai házi versenyek, - kulturális- és sportversenyek, - házi bajnokságok, - diáknap, - könyvtár (iskolai, kollégiumi). Szakkörök, szakmai tanfolyamok, diákkörök, sportszakosztályok (labdarúgás, röplabda, kosárlabda, atlétika stb.) a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők, ha legalább 15 érdeklődő jelentkezik. Tanulóink az osztályfőnök engedélyével tetszőleges számú körnek, illetve tanfolyamnak lehetnek a tagjai. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A szakköri foglalkozásokra a Közoktatási Törvényben meghatározottak alapján lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A foglalkozások időtartama legfeljebb heti 2 óra (2*45 perc), s az iskola a szükséges feltételeket biztosítja, csak úgy mint a költségvetést is.
Diákkörök A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével a működés feltételeinek intézményi támogatásával. A diákkörök szervezését az IDB (Intézeti Diákbizottság) vagy bármely tanulói közösség kezdeményezheti. Önköltséges alapon is szervezhetők diákkörök.
98
A működési engedély megadásának előfeltételei: - a diákkör megnevezése és céljának megjelölése, - éves munkaprogram elkészítése, - a tárgyi-anyagi feltételek biztosítása, - a vezető bemutatkozása, amennyiben nem iskolai dolgozó. Az iskolai sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozáson minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskolai sportkör külön szabályzat szerint működik. Szakosztályait a tanulók javaslatát figyelembe véve az éves munkaterv rögzíti (labdarúgó, kézilabda, kosárlabda, atlétika, stb.). A tanulók iskolánkon kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A tanulók valamely más intézmény, szerv, egyesület stb., munkájában az osztályfőnök tudtával és az igazgató engedélyével vehetnek részt. Az iskolai diákkönyvtár Külön működési szabályzat szerint tevékenykedik. A könyvtárállomány fokozatos fejlesztése az oktató-nevelő munkát kell, hogy szolgálja. A beszerzésnél előnyben kell részesíteni a házi olvasmányok jegyzékét, a kézikönyvtár korszerű fejlesztését, és az osztályfőnöki, valamint egyéb munkaközösségek szakirodalomra vonatkozó kérését. Múzeum, színház, mozi stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanulási időben történő látogatására az igazgató engedélye szükséges. (pl.: szakmai jellegű kirándulás stb.) Tehetséggondozás Tanulóinknak különböző kereteket kínálunk - benne kiemelten a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra. Ebben elsősorban az osztályfőnök, de valamennyi szaktanár, oktató és nevelőtanár személye is meghatározó. Az osztályfőnökök ismerik legjobban osztályközösségük tanulóit, a tanulók családi és anyagi hátterét, neveltségi szintjüket, különleges problémáikat, érdeklődési körüket, különleges irányultságukat. Éppen ezért, az egyéni bánásmód elvét fontosnak tartjuk nevelő munkánkban, az egyéni személyiségjegyeiknek megfelelően igyekszünk kezelni őket. E folyamat szerves része már kilencedik évfolyamon megkezdődik, az osztályfőnökök megismerik tanulóik személyiségét, felmérik a szociális hátteret, az esetleges kiemelkedő tehetségeket és ennek megfelelően irányítják őket, illetve tartják a kapcsolatot a szülői házzal, valamint a munkaközösségekkel. A tehetséggondozás, de a felzárkóztatás is átfogja a kulturális, a sport, a művészeti és a szakmai területeket. Az iskolai szintű programokra, versenyekre, vetélkedőkre minél több tanulót kell mozgósítani. Közülük tudjuk kiválogatni a megyei, a regionális és az országos versenyek résztvevőit.
99
A tehetséggondozás hagyományos és igen eredményes formáit folytatni kívánjuk: szakmai versenyek, énekkar, irodalmi színpad, tantárgyi versenyek, sportkörök, aktuális történelmi vetélkedők, diáknapi fellépések, stb. formájában. Új és szinte korlátlan lehetőséget biztosítunk az informatika területén az Internetkalandozás biztosításával.
100
IX.14. Fejlesztések
A kerettantervre épülő oktatás megköveteli a földrajz és biológia szakkabinetek, illetve szakszertárak kialakítását, korszerű szemléltetőeszközök, filmek, CD- lemezek, térképek, ásványok, stb. vásárlását. A közeljövő fejlesztési programjába iktattuk be az élő idegen nyelv (angol, német) oktatását segítő médiák fejlesztését. A kémia, biológia, fizika kísérletek előkészítésére 1 fő laboránsra, a könyvtárban pedig 1 fő médiatárosra van szükségünk. (Ez utóbbi feladata lenne még a több évig használatos tankönyvek kezelése is.) Mindezeken túl a már meglévő és folyamatosan működő szakszertárak szemléltetőeszköz-állományának bővítését is folytatjuk, részben vásárlások, részben saját újítások formájában. Az informatikai oktatáshoz szükséges eszközöket négy évenként le kell cserélni, a hálózatot át kell alakítani üvegszálas hálózatra. A könyvtár-médiatár informatikai rendszerét ki kell alakítani, az ehhez szükséges technikai eszközöket és szoftvereket meg kell vásárolni. A technikai ellátottság minden évben felülvizsgálatra szorul, a szükséges eszközöket, szoftvereket pótolni kell. A város munkaerő szükségletének figyelembe vételével modernizálni kell az iskolai tanműhely képzési feltételrendszerét. Szükségessé vált az épület belső szerkezetének átalakítása az új követelményeknek megfelelően, figyelembe véve a nevelési programot, az ifjúság igényeit, a közösségfejlesztés technikai hátterének megteremtését (klubszoba, foglalkoztató, kiscsoportos foglalkozásokhoz helyiségek átalakítása stb.). A testnevelés oktatáshoz szükséges új tornaterem építése, ennek megvalósítását folyamatosan szorgalmazzuk. Az épület 41 éves, szükségessé vált annak teljes felújítása: tetőszigetelés, nyílászárók cseréje, fűtési rendszer korszerűsítése, az épület vizesblokkjainak teljes felújítása. A pedagóguslétszámot mindig a követelményekhez és a szükségletekhez alakítjuk. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szükséges az iskola akadálymentesítése az Európai Unió szabványai szerint.
101
X. Óratervek
102
Szakközépiskola – középszintű érettségi kimenettel Érett9.évf Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol/német) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás Szabadon tervezhető Szabadon választható Kötelező óraszám a törvény alapján (heti) Maximális heti óraszám
* **
Érvényes: 2003/2004. tanévtől -2011/2012 tanévig 11.évf. 12.évf
10.évf
ségi
Össz
alap
plussz
Össz
alap
plussz
Össz
alap
plussz
Össz
alap
K.É. K.É.
166,5 74
4 2
0,5
148 92,5
4 2
0,5
185 111
4 2
1*** 1***
160 128
4 3
1*** 1***
K.É.
148
3
1***
148
3
1***
37 148
1 3
1*
128
3
1*
K.É.
148 37
3 1
1***
148 37
3 1
1***
148
3
1*
128
3
1*
37 74 74 74 37 37 37 185
1 2 1 2 1 1 1 5
37 74 74 37 74 37 37 185
1 2 1 1 2 1 1 5
1***
37 37 74 37
1 1 2 1**
32 32 64 32
1 1 2 1**
111
2!
96
2!
296
8
256
8
18,5 111 1017, 5
0,5 3 27,5
18,5 111 1017, 5
0,5 3 27,5
74 111 111 0
2 3 30
64 96 960
2 3 30
V.É. V.É. V.É. V.É. V.É. V.É. * ***
1***
30
szabadon tervezhető kötelezően tovább oktatott természettudományos tantárgy
30
1***
33
! ***
plussz
1***
33
a tanuló választása szerint szabadon választható
Emelt szintű felkészítés az előbbi táblázatban, a tanuló választása szerint (11-12.évf.)
103
Szakközépiskola – középszintű érettségi kimenettel Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol/német) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás általános műszaki szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó oktatás építész-, v. gépész-, v. közlekedés szakmacsoportokra Szabadon tervezhető Szabadon választható Kötelező óraszám a törvény alapján (heti) Maximális heti óraszám
Érvényes: -2010/2011 tanévtől
Érettségi
Össz
alap
plussz
Össz
alap
K.É. K.É.
166,5 74
4 2
0,5
148 92,5
K.É.
148
3
1***
K.É.
148 37
3 1
1***
37 74 74 74 37 37 37 185
1 2 1 2 1 1 1 5
V.É. V.É. V.É. V.É. V.É.
9.évf
10.évf
1***
18,5 111 1017, 5
0,5 3 27,5 30
12.évf
Össz
alap
plussz
Össz
alap
4 2
0,5
185 111
4 2
1*** 1***
160 128
4 3
1*** 1***
148
3
1***
37 148
1 3
1*
128
3
1*
148 37
3 1
1***
148
3
1*
128
3
1*
37 74 74 37 74 37 37 185
1 2 1 1 2 1 1 5
1***
37 37 74 37
1 1 2 1**
32 32 64 32
1 1 2 1**
111
2!
96
2!
296
8
256
8
74 111 111 0
2 3 30
64 96 960
2 3 30
V.É.
* ***
11.évf. plussz
18,5 111 1017, 5
0,5 3 27,5 30
1***
33
plussz
1***
33
* szabadon tervezhető ! a tanuló választása szerint ** kötelezően tovább oktatott természettudományos tantárgy *** szabadon választható Emelt szintű felkészítés az előbbi táblázatban, a tanuló választása szerint (11-12.év) . 104
Ifjúsági tagozat óraterve – nappali munkarend szerint Érvényes: 2002/2003. tanévtől
Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Történelem Művészeti ismeretek Társadalomismeret Informatika Filozófia/etika Idegen nyelv – angol/német Osztályfőnöki Összesen
10. évf.
KÉ KÉ
KVÉ KÉ
KÉ
Heti Össz. 2 74 4 148 4 148 1 37 2 74 1 37 2 74 3 111 1 37
11. évf.
1
37
Heti 2 4 4 2 1 2 1 3 1 1 1
6 1 28
222 37 1006
5 1 28
Össz. 74 148 148 74 37 74 37 111 37 37 37 185 37 1006
12.évf. Heti 2 4 4 3* 3* 3* 3* 5 1 1
Össz. 64 128 128 96
1 5 1 28
32 160 32 834
160 32 32
A tanulók a 12. évfolyam befejezése után középszintű érettségi vizsgát tesznek. KÉ: kötelező érettségi tantárgy KVÉ: kötelezően választható érettségi tantárgy · kötelezően tovább oktatott természettudományos tantárgy, a tanuló választása szerint, melyből érettségi vizsgát tesz.
105
Felnőttek középiskolája Esti tagozat
Évfolyam/ tantárgy Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika* Kémia Földünk és környezetünk Biológia* Történelem Művészeti ismeretek Társadalomismeret Informatika Filozófia/etika Idegen nyelv (angol/német) Szabadon tervezhető Összesen
9. évf.
10. évf.
1 2 3 1+1* 1 1 1 1+1* 1 1
1 2 3 1 1 1 1+1* 1+1* 1 1
KÉ KÉ KVÉ
KVÉ KÉ
KÉ
3 2 18
3 2 18
11. évf. 12. évf. 1 2 3 1+1* 1
1 2 3 2**
1 1+1* 1 1 1
2** 2+1* 1
3 2 18
1 1 3 3 17
* Szabadon tervezhető óra ** Kötelezően választható érettségi tantárgy KÉ= kötelező érettségi tantárgy KVÉ= Kötelezően választható érettségi tantárgy
A 12. évfolyam végén a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. Lehetőség van közép-, illetve emelt szintű érettségire történő jelentkezésre. Tekintettel azonban arra, hogy az alacsony heti óraszámok miatt nincs lehetőség minden kötelező érettségi tantárgy óraszámának emelésére, az emelt szintű érettségire való felkészülés nagyrészt a tanuló egyéni, otthoni tanulása keretében történhet meg.
106
Szakiskolai óraterv
Ssz. 1. 2. 3. 4.
5. 6. 7. 8. 9. 10. 10. 11.
érvényes: 2009/2010 tanévtől 2010/2011 tanévig
Tantárgy Megnevezés Matematika Anyanyelv és irodalom Társadalomismeret és jelenismeret Természetismeret Kémia Fizika Földrajz Biológia Élő idegen nyelv Informatika Testnevelés Osztályfőnöki óra Pályaorientáció pályaépítési ism. Rajz és vizuális kultúra Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó képzés Összesen:
9. évfolyam 10. évfolyam Óraszám Heti Óraszám Heti Összesen 111
3
111
3
222
111
3
111
3
222
111
3
111
3
222
148
4
148
4
296
37
1
37
1
37
1
37
1
37
1
37
1
37
1
37
1
111
3
111
3
222
37
1
37
1
74
74
2
74
2
148
37
1
37
1
74
74
2
74
2
74
74
2
74
2
148
148
4
1036
28
148 148
4
148
1036
28
2072
107
Szakiskolai óraterv
Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Tantárgy Megnevezés Matematika Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Kémia Fizika Földrajz Biológia Élő idegen nyelv Informatika Testnevelés Osztályfőnöki óra Pályaorientáció pályaépítési ismeretek Rajz és vizuális kultúra Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó képzés Összesen:
érvényes: 2010/2011 tanévtől
9. évfolyam Óraszám Heti
10. évfolyam Óraszám Heti
Összesen
111
3
111
3
222
111
2,5+0,5
111
2,5+0,5
222
111
3
111
3
222
37
1
37
1
37
1
37
1
37
1
37
1
37
1
37
1
111
3
111
3
222
37
1
37
1
74
74
2
74
2
148
37
1
37
1
74
74
2
74
2
74
74
2
74
2
148
148
4
1036
27,5+0,5
148 148
4
148
1036
27,5+0,5
2072
108
Szakképzést előkészítő képzés óraterve
érvényes: 2007. szeptembertől
Modulok
Időkeret
„A” jelű modulok
364
1/II. Személyiség fejlesztés, önismeret
118
2/II. Tanulás módszertana
70
3/I. Alapkészségek fejlesztése: írás, olvasás, számolás 65 4/I. Számítástechnikai alkalmazás
63
5/I. Általános szóbeli kommunikáció
48
„S” jelű modulok
672
6./III. Pályaorientáció 7./IV. Szakmai kommunikáció Anyanyelvi, Idegen nyelvi 8./IV. Szakirányú alapozás
270
Heti óraszám Évi óraszám
28 1036
42 60* 300*
Megjegyzés: a *-gal jelölt modulok az összetételtől függően csoportbontásban tanítandók.
109
Előrehozott szakképzés
Érvényes: 2010. szeptember 1-től Kompetenciaterületek szerinti óraszámok
Kompetenciaterületek
évfolyamonként
1. Idegen nyelvi Tanulás (a moduláris óraszám
2.
3.
108
Összesen 108
36
36
18 (első félév)
90
Történelmi, szociális állampolgári
72
72
18 (első félév)
162
Természettudományos
72
36
36 (első félév)
144
Digitális
72
36
108
Matematikai
72
36
108
Művészeti
36
72
18 (első félév)
126
Anyanyelvi
72
72
18 (első félév)
162
Testnevelés
72
72
64
208
Osztályfőnöki
36
36
32
104
Összesen
648
468
204
1320
terhére)
Kezdeményezőképesség és vállalkozói è virtuálisan 60 óra. (Nem önálló ’tantárgy’, beépül a többi kompetenciaterület anyagába, elsősorban a történelmi, szociális, és állampolgári, az anyanyelvi, a digitális és a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületekbe.)
110
XI. Záró rendelkezések Érvényességi rendelkezések Jelen pedagógiai program érvényességi ideje: 2010. szeptember 1-től 2014.szeptember 1-ig A pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: - az oktatási törvény esetleges módosítása után - a fenntartó utasítása alapján - a nevelőtestület legalább 51 %-nak kezdeményezésére, a pedagógiai program lejárta előtt. A pedagógiai program felülvizsgálatának mechanizmusa: - minden tanév április 30-ig a program felülvizsgálata, a szükséges kiegészítések, módosítások megtétele; - a módosítással foglalkozó munkacsoportot össze kell hívni az alábbiak javaslatára: a.) a tantestület többségének (legalább 51%) kezdeményezésére b.) az iskola nevelőtestületének kezdeményezésére c.) a szülői munkaközösség kezdeményezésére A módosítások elfogadása a tantestület joga. Az elfogadott módosításokat a fenntartó felé továbbítani kell. A pedagógiai program nyilvánossága: Az iskola a pedagógiai program 1 példányát megküldi a fenntartónak 1 példányát elhelyezi az iskolai könyvtárban 1 példányát elhelyezi az igazgatónál Közzé teszi az iskola honlapján A tantestület az iskola belső számítógépes hálózatán bármikor hozzáférhet a dokumentumhoz.
A pedagógiai program mellékletei: I. Az iskolában használt taneszközök kötelező eszközjegyzéke II. A középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei III. Helyi tantervek IV. Az iskola szakmai programja V. Iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról VI. TISZK egyetértő nyilatkozata az iskola szakmai programjáról
111
Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás 1. Véleményezte: Az iskolai diákönkormányzat választott vezetősége a pedagógiai programot megismerte és véleményezte. Eger, 2010. június 28.
Horváth Gábor aláírás
A kollégiumi diákönkormányzat választott vezetősége a pedagógiai programot megismerte és véleményezte. Eger, 2010. június 28.
Pintér Dávid aláírás
Az iskolai szülői munkaközösség választmánya a pedagógiai programot megismerte és véleményezte. Eger, 2010. június 28.
Horváth Istvánné aláírás
Az iskola közalkalmazotti tanácsa a pedagógiai programot megismerte és véleményezte. Eger, 2010. június 28. Nagy Zoltán aláírás 2. Egyetért: Az Egri Térségi Integrált Szakképzési Központ a pedagógiai programot megismerte és azzal egyetért. Eger, 2010. június 28. Takács Zoltán ügyvezető igazgató 3. Elfogadta: Az iskola nevelőtestülete a pedagógiai programot megismerte és elfogadta.
Eger, 2010. június 28.
Borbély András aláírás
112