BERZEVICZY GERGELY SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

BERZEVICZY GERGELY SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

Pedagógiai program 2014.

1

Tartalom I. Az iskola nevelési programja .............................................................................................. 5 1.

Bevezető ......................................................................................................................... 5

2.

A pedagógia program tartalmára vonatkozó főbb jogszabályok............................. 5

3.

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ......................................................................................................................... 6 3.1. Pedagógiai alapelveink ......................................................................................... 6 3.2. Intézményünk legfőbb céljai ................................................................................. 6 3.3. Nevelési-oktatási feladataink ................................................................................ 7

4.

A tanulói jogviszony keletkezése iskolánkban ........................................................... 7 4.1. A felvétel az intézménybe, a szóbeli felvételi vizsga követelményei ................... 7 4.2. Az iskolaváltás szabályozása .............................................................................. 10

5.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................. 10 5.1. Az iskola céljai a személyiségfejlesztés területén ............................................... 11 5.2. Feladatok a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban ............................................ 11 5.3. A személyiségfejlesztés módszerei ..................................................................... 12

6.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 12

7.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása.................................................... 13 7.1. Az elsősegély nyújtási ismeretek átadásának módjai ......................................... 14

8.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 14 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.6.

9.

Az önkormányzás képességének kialakítása....................................................... 15 A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése ..................................... 15 Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása, ápolása 15 A diákönkormányzat ........................................................................................... 15 Az osztályközösség ............................................................................................. 16 Közösségi szolgálat lebonyolítási rendje ............................................................ 16

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ............................................................................................ 18 9.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ......................................................... 18 9.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ............................. 19

10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ...... 20 10.1. 10.2. 10.3. 10.4. 10.5.

A pedagógus kötelessége .................................................................................... 20 Jelzőrendszeri feladataink ................................................................................... 20 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és oktatása ...................................... 21 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................... 22 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ..................... 23 2

11. A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ........................................................................................................................... 25 11.1. A diákönkormányzat ........................................................................................... 25 12. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény kapcsolattartásának formái ....... 26 12.1. A szülőkkel való kapcsolattartás ......................................................................... 26 12.2. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ......................................... 27 12.3. Kapcsolat az iskola külső partnereivel ................................................................ 27 13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ....................................................... 28 13.1. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .............................................................. 29 13.2. A tanulók kötelezettsége előrehozott vagy beszámított vizsgák után: ................ 30 II. Az intézmény helyi tanterve.............................................................................................. 31 1.

A választott kerettanterv megnevezése ..................................................................... 31 1.1. A választott kerettantervek.................................................................................. 31 1.2. A választott kerettanterv szabad órakeretének felhasználása, a kerettanterv feletti óraszámok alakulása ................................................................................. 31 1.3. Tanórán kívüli választható foglalkozások........................................................... 34

2.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosítása .................................................................................................................... 34 2.1. A tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának alapelvei: .............................................................. 35 2.2. A tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosítása ..................................... 35

3.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .............................................................................................................. 36 3.1. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére ........................................................ 36 3.2. A NAT-ban megfogalmazott kompetenciaterületek kezelése ............................ 36

4.

Mindennapos testnevelés............................................................................................ 36

5.

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ....... 37 5.1. Választható érettségi vizsgatárgyak középszinten .............................................. 37 5.2. 2. idegen nyelv .................................................................................................... 37 5.3. Felkészítés az emelt szintű érettségire ................................................................ 37

6.

Középszintű érettségi témakörei ............................................................................... 38

7.

Hagyományos és új módszerek alkalmazása intézményünkben ............................ 48

8.

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................ 49 8.1. Alapelvek ............................................................................................................ 49 8.2. Az esélyteremtés lehetőségei az iskolában ......................................................... 50 3

8.3. Az esélyegyenlőséghez biztosított feltételek az iskolában ................................. 50 9.

Az ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere ................................................................. 51 9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.5. 9.6.

Az értékelés funkciói a tanítás-tanulás folyamatában ......................................... 51 A tanulók értékelésének szabályai ...................................................................... 52 Értékelés osztályzatokkal .................................................................................... 52 Félévi és év végi osztályzatok megállapításának rendje ..................................... 54 Mérések, kisvizsgák rendje, és értékelése ........................................................... 54 Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai . 55

10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 55 10.1. Kötelező tanórák esetében .................................................................................. 55 10.2. Tanórán kívüli tevékenységeknél........................................................................ 56 11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ... 56 11.1. A mérési módszer meghatározása ....................................................................... 56 11.2. A fizikai állapot mérésének módja...................................................................... 57 11.3. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja ................................ 58 12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ........................................... 58 12.1. 12.2. 12.3. 12.4.

Az iskola egészségnevelési elvei ........................................................................ 58 Egészségnevelés tanórai keretek között .............................................................. 59 Egészségnevelés tanórákon kívül........................................................................ 60 Az iskola környezeti nevelési elvei ..................................................................... 60

13. A tanulók magatartásának, szorgalmának és jutalmazásának értékelési elvei .... 61 13.1. A magatartás értékelésének elvei ........................................................................ 61 13.2. A szorgalom értékelésének elvei......................................................................... 62 13.3. A jutalmazás elvei ............................................................................................... 63

4

I. Az iskola nevelési programja 1. Bevezető A Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola az ország egyik legrégebben működő középfokú kereskedelmi szakközépiskolája. Ünnepélyes megnyitójára 1886. szeptember 11én került sor. Az első világháborút követően a miskolci Felső Kereskedelmi Fiúiskola Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi középiskolájává vált, ahová a város és a környék kereskedődinasztiái előszeretettel íratták be gyermekeiket. Az iskola népszerűségének legfőbb oka, hogy fő feladatának mindig azt tekintette, hogy a szakmai elméleti ismereteket és az általános műveltséget egyszerre biztosítsa növendékei számára. 1925 és 1949 között az iskola Deák Ferenc nevét viselte, majd 1961-ben felvette a reformkori magyar közgazdász, Berzeviczy Gergely nevét. Az intézmény az 1940-es évektől sokat változott, a képzési rendszere folyamatos fejlődésen ment keresztül. Nagy fordulatot jelentett az iskola életében, amikor a hagyományos kereskedelmi képzés mellett előbb a levelező, majd a nappali tagozaton (1968-ban) bevezettük a vendéglátó szakképzést. 1991-ben beindítottuk a külkereskedelmi ügyintéző képzést, mely iránt első pillanattól kezdve óriási volt az érdeklődés, elsősorban a magas óraszámú nyelvoktatás, a számítástechnikai ismeretek oktatása, és a jó továbbtanulási lehetőségek miatt. Az 1995/96-os tanév újabb nagy változása a nappali tagozaton a két tanítási nyelvű idegenforgalmi szak létesítése volt, ahol a szakmai elméleti tárgyakat német célnyelven tanulják a diákok. 2013-tól indítottuk új pénzügyi osztályunkat, nyelvi előkészítő évfolyammal. A gazdasági környezet és a szakmaszerkezet megváltozásához igazodva a technikusképzést fokozatosan felváltotta a kompetencia alapú moduláris oktatás. Kollégáink nyitottak, újító szándékúak, folyamatosan új ismereteket sajátítanak el, tananyagokat dolgoznak ki, fejlesztenek, próbálnak ki annak érdekében, hogy megfeleljünk környezetünk állandóan változó elvárásainak és tanulóink piacképes szakmákkal tudjanak munkába állni. Iskolánk az utóbbi években számos EU-s pályázaton is indult és nyertes pályázatainknak köszönhetően oktatási módszereink és lehetőségeink megújultak. Épületünk bővült, megnyitottunk új gyakorlati helyünket, a Berze kávézót is. Az infrastruktúra fejlődött, új épületszárnynyal, és a tetőtér beépítése nyomán új tantermekkel gazdagodtunk a 2011-es évre. Közben hivatalos elnevezésünk is sokszor változott: a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolából 2008-ban Berzeviczy Gergely Szakképző Iskola, 2009ben Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központ, 2013-tól pedig Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola lett. Az iskola történetét áttekintve minden fejlődés mellett arra vagyunk talán a legbüszkébbek, hogy folyamatosan meg tudtunk felelni a kihívásoknak, képesek voltunk az elsők között lépni, és magunk mögött hagyni megszokásainkat ha arra volt szükség, de megőriztünk hagyományainkból annyit, hogy az iskola továbbra is az országosan ismert Berzeviczy maradhasson.

2. A pedagógia program tartalmára vonatkozó főbb jogszabályok    

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről. 110/2012.(VI.4.) Nemzeti alaptanterv. 229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. 5

      

51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervekről. 4/2013. (I.11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű oktatás irányelvének kiadásáról. 100/1997.(VI.13.) kormányrendelet az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról. 40/2002.(V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásról. 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról.

3. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.

Pedagógiai alapelveink

Iskolánk szakközépiskola, így elsődlegesen a szakképzésben való továbbtanulásra, illetve a szakmai kerettantervek alapján szakmai érettségi végzettséget adó érettségire készítjük fel a tanulókat. Ezek birtokában alkalmassá válnak a szakirányú munkakörök betöltésére, illetve felsőfokú tanulmányokat kezdhetnek. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után induló szakképző évfolyamokon a szakmai ismeretek elsajátítását biztosítjuk, felkészítünk a szakmai vizsgákra és a szakirányú munkába állásra. Nevelő-oktató munkánk elsődlegesen arra irányul, hogy gondosan megválogatott módszerekkel és magas szintű ismeretek átadásával neveljük diákjainkat, hogy kiegyensúlyozott, céltudatos állampolgárokká váljanak, akik megszerzett tudásuk birtokában képesek lesznek magas színvonalú, hasznos szakmai munkát végezni és megtalálni személyes boldogságukat is. Tanulóink egyetemes és nemzeti hagyományokon alapuló neveltséggel, a mai kor változó igényeinek is megfelelni képes szakmai tudással felvértezve kerülhetnek ki az iskolapadból a szakma világába vagy a felsőoktatásba. Rendelkeznek azzal a képességgel, hogy életük végéig képesek bővíteni ismereteiket.

3.2.

Intézményünk legfőbb céljai

Az iskola mindennapi munkája során a következő célok megvalósítására törekszünk:        

felkészítés az érettségi és a szakmai vizsgákra, megbízható, korszerű szakmai ismeretek átadása, erkölcsi, kulturális és történelmi értékek közvetítése, az egészséges életmód iránti igény felkeltése, környezettudatos viselkedés kialakítása, az alapkompetenciák fejlesztése, a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása, a tehetséges tanulók további fejlődésének segítése.

6

3.3.

Nevelési-oktatási feladataink

A fenti célok elérése érdekében a következő feladatokat fogalmaztuk meg:             

a tudásvágy felkeltése, a helyes értékrend kialakítása, az önismeret segítése, jelentőségének felismerése, a munkába állás követelményeivel való megismertetés, szakmailag és pedagógiailag igényes tanórai foglalkozások szervezése, különböző kommunikációs módszerek alkalmazása, a tanult idegen nyelvek használatának ösztönzése, felmérések, értékelése eredményeinek felhasználása, felzárkóztató foglalkozások szervezése, szakkörök szervezése a tehetséges diákok továbbfejlesztésére, versenyek, vetélkedők rendezése, egyéb rendezvények, kiállítások, előadások tartása, szükség esetén szakemberek (pszichológus, ifjúságvédő) bevonása a pedagógiai munkába.

4. A tanulói jogviszony keletkezése iskolánkban A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50.§ (1) bekezdése szerint: „A tanuló – beleértve a magántanulót is - az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétellel, vagy átvétellel keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről, vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.”

4.1.

A felvétel az intézménybe, a szóbeli felvételi vizsga követelményei

A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárást iskolánk - a 20/2012 (VIII. 31) EMMI rendelet 26-45. §-a alapján – felvételi szabályzatban szabályozza. Az intézményünkbe 9. évfolyamra jelentkező tanulóknak részt kell venniük a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsgán. a) A felvétel szabályai 9. évfolyamra kereskedelem, és közgazdaság ágazati képzésre A 4 évfolyamos Kereskedelem ágazati szakközépiskolai képzésre a jelentkező tanulók a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga alapján nyerhetnek felvételt. Az 5 évfolyamos angol nyelvi előkészítő képzéssel induló Közgazdaság ágazati szakközépiskolai képzésre a jelentkező tanulók a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga alapján nyerhetnek felvételt. A felvételi eljárás során szerezhető pontszám megállapításának módja kereskedelem és közgazdaság ágazati képzésben: 7

Hozott pontok: A 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi jegyek közül az alábbiakat vesszük figyelembe: matematika, magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv Az osztályzatok értéke egyúttal pontérték, azaz jeles osztályzat 5 pont, a jó 4 pont, a közepes 3 pont, az elégséges 2 pont. (Elégtelen osztályzatot elérő tanulót erre a képzésre nem veszünk fel!) Maximális hozott pontszám: 50 pont. A hozott pontszámot megszorozzuk 1,4-del. (max: 50x1,4 =70 pont) Ha a tanuló valamely tantárgyból nem rendelkezik osztályzattal, a szülővel történő egyeztetés után helyette másik tárgyat veszünk figyelembe, hogy a gyermek mindenekfelett álló érdeke érvényesüljön. A központi írásbeli vizsgán szerzett pontok:  Matematikából maximum 50 pont,  Magyarból (Szövegértésből) maximum 50 pont, Írásbelin együttesen 100 pont érhető el. Felvételi pontszám összesen: A hozott és a központi írásbelin szerzett pontokat összesítjük, és kialakítjuk az adott szakon a jelentkezők sorrendjét. Az elérhető maximális pontszám a fentiek alapján 170 pont. b) A felvétel szabályai 9. évfolyamra két tanítási nyelvű turisztika ágazati képzésre Az 5 évfolyamos német–magyar két tanítási nyelvű Turisztika ágazati szakközépiskolai képzésbe a jelentkező tanulók a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredménye alapján nyerhetnek felvételt. A felvételi eljárás során szerezhető pontszám megállapításának módja Turisztika ágazati képzésben: A hozott pontszámot és az írásbelin szerzett pontszámot úgy állapítjuk meg, mint a másik két szakon. (Maximálisan tehát 170 pont). A szóbeli felvételi vizsga követelményei: Azokat, akik a két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakra jelentkeztek, szóbeli vizsgára hívjuk be. A szóbeli vizsga nyilvános, amelyet az igazgató a tanuló érdekében korlátozhat. A szóbeli vizsga során bizottság értékeli a jelentkezők kommunikációs készségét, magyar és idegen nyelven, valamint alapvető motiváltságát az idegenforgalmi szakma iránt.

8

A szóbeli vizsga témakörei:  iskolai tanulmányok  család,  napirend,  egyéni tervek  Miskolc, és az ország nevezetes helyei,  közlekedés, utazás,  hobbi, érdeklődési kör  olvasmányok, élmények  beszélgetés kapott képről  időjárás, aktuális események. A bizottság valamennyi tagja külön-külön értékel, majd a pontszámokat átlagolják. A szóbeli vizsgán elérhető maximális. pontszám: 25 pont. A pontszámokat összesítjük, az elérhető maximum: 170 + 25 = 195 pont. A felvételi eljárás menete a továbbiakban megfelel a másik két szaknál megismertnek.

c) Az érettségi utáni szakképző osztályokba való felvétel szabályai Az iskolai rendszerű szakképzés a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással, átvétellel és felvétellel kezdődik.  Szakképzési évfolyamra történő továbbhaladás: a szakközépiskola 9-12. évfolyamán az ágazatra előírt képzésben résztvevő és a kötelező szakmai érettségi vizsgát teljesítő tanuló szakképzési évfolyamon továbbhaladással folytathatja tanulmányait.  Átvétel: iskolaváltásra átvétellel szakmán belül van lehetőség. Ágazaton belül lehetőség van az átvételre az előzetes tanulmányok beszámításával, melynek mértékét és tartalmát a szakmai program szerint az igazgató határozza meg.  Felvétel: más középiskolában érettségizett tanulók felvételi eljárásban vesznek részt. Jelentkezni jelentkezési lappal minden tanévben június 25-ig lehet, pótjelentkezésre augusztus 20-ig van lehetőség. A tanulók felvételi elbeszélgetésen vesznek részt. A felvételi pontok alapján állítjuk fel a felvételi rangsort. Szakképzésre olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt egészségügyi alkalmassági követelményeknek megfelelt. Ezt a vizsgálatot az iskolaorvos végzi el a felvételi eljárás keretében. d) Döntés az azonos pontszámot elérő jelentkezők között Ha a jelentkezők azonos pontszámot értek el, akkor a sorrendet a következőképpen alakítjuk ki:  ha tudomásunk van arról, hogy a jelentkezők között van hátrányos helyzetű diák, akkor őt előnyben részesítjük;  előnyben részesítjük a miskolci állandó lakóhellyel rendelkezőket,  ha továbbra is pontegyezőség van, akkor a matematika felvételin elért eredmények alapján rangsorolunk,  végső esetben sorsolással döntünk. 9

4.2.

Az iskolaváltás szabályozása

A Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola speciális képzési formát valósít meg, helyi tantervünkben rögzített óraszámok, és tartalmak mellett. Képzéseinkre ezért csak rendkívüli esetben (költözés, lakóhelyváltás, kényszerítő családi okok miatt.) áll módunkban más intézményből tanulót átvenni. Az intézményváltáskor követendő lépések:  

     

Bizonyítvány ismeretében előzetes egyeztetés az intézmény vezetőjével. Az intézményvezető megvizsgálja a lehetőségeket (rendelkezésre áll-e a szükséges létszámkeret, a tanuló megfelel-e a képzés egészségügyi követelményeinek, az előző intézményben teljesített követelmények megegyeznek-e intézményünk helyi tantervének követelményekkel, szükség van-e különbözeti vizsga előírására, a tanuló előzetes eredményei alapján várhatóan meg tud-e felelni az iskola követelményeinek). Az igazgatónak szóló kérelem benyújtása (kiskorú tanuló esetén a szülő, gondviselő kérelme) a tanuló iskolaváltási szándékáról. Igazgatói döntés. Befogadó nyilatkozat kiadása. Az előző iskolából való leszámolás, a tanulóra vonatkozó információk (osztályzat, hiányzás, közösségi szolgálat. stb.) átvétele. A tanuló osztályba sorolása, beírás naplóba, törzslapba, KIR-be. Esetleges különbözeti vizsga lebonyolítása.

A Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskolából másik oktatási intézménybe való átlépéskor, illetve tanulói jogviszony megszűnésekor követendő lépések:      

Az iskolaváltás megbeszélése az osztályfőnökkel, igazgatóval. Ha a tanuló tanköteles, a befogadó iskolából befogadó nyilatkozat átvétele. Az iskolai leszámoló nyomtatvány kitöltése (diákigazolvány, beléptető kártya leadása, könyvtári tartozások rendezése. stb) Igazgatói határozat a döntésről. Információk átadása a tanulóról (bizonyítvány, évközi jegyek, hiányzások, közösségi szolgálat). A határozat bejegyzése az iskolai dokumentumokba

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség az ember egyéni tulajdonságainak sajátos összessége, az egyén lelki életének összjellege, amely az ember minden tevékenységében megmutatkozik. A személyiség sokféle személyiségjegyből tevődik össze. Kialakulásában és fejlődésében kiemelkedő szerepe van a csecsemő és gyermekkori hatásoknak. A leglényegesebb hatások így a családból erednek, de a személyiség szociális fejlődése folyamatos. Így kap serdülőkorban az iskola kiemelt szerepet a fejlesztésében. A személyiségfejlesztés területeit a következőképpen azonosítottuk intézményünkben: 10

A kreativitás fejlesztése - A nyelvi, verbális készségek fejlesztése. - A praktikus kreativitás erősítése. - Az esztétikai érzékenység fokozása. A nonverbális készségek fejlesztése - Az érzelmek felismerése. - Az érzelmek kifejezése. - Az érzelmek kontrollja Az önkép, az önismeret fejlesztése - A testi önismeret segítése. - Az önkifejezés, önjellemzés gyakorlása. - Az önismereti tudatosság szintjének fokozása. A kapcsolatteremtő, kommunikációs készségek fejlesztése - Az ismerkedés, kapcsolatfelvétel lehetőségei. - A kapcsolatok fejlesztésének módjai. - Az egymással kapcsolatos érzelmek, indulatok, vélemények kifejezése. Az interperszonális és kompetenciahatárok megismertetése - A határok tudatosítása, a közelség – távolság, valamint a feladatvállalás területén. - A felelős döntés elvi alapjainak megismertetése. - A döntésnek, mint az érett személyiség sajátosságának a középpontba állítása.

5.1.

Az iskola céljai a személyiségfejlesztés területén

A személyiségfejlesztés azonosított területein a következő célokat fogalmaztuk meg:            

A tanulói személyiség megismerése. Reális önismeret kialakítása. A tanuló hozzásegítése ahhoz, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és mások elfogadására. A tanuló önmagához való helyes viszonyának, önelfogadásának kialakítása. Annak kialakítása, hogy a tanuló törekedjen jó tulajdonságainak erősítésére, rossz tulajdonságainak megváltoztatására. Tartalmas és tartós baráti és párkapcsolatokra való törekvés kialakítása. Társaihoz való viszonya legyen pozitív, fogadja el a másságot. Annak kialakítása, hogy a tanuló legyen képes önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre. A tanuló tudjon felelősséget vállalni a cselekedeteikért és azok következményeiért. Alakuljon ki fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. A tanuló kötődjön családjához, társaihoz, találja meg helyét a társadalomban és a munka világában. Legyen alkalmas felelős döntések meghozatalára önmaga és mások vonatkozásában. Legyen képes konfliktusainak kezelésére.

5.2.

Feladatok a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban

Fenti célok megvalósítása érdekében a következő feladatokat fogalmaztuk meg: 11

          

A tanuló magatartását meghatározó okok feltárása. A tanuló motiváltságának, akaratának felmérése osztályfőnökként és szaktanárként egyaránt. Olyan tanári értékelés kialakítása, amely elősegíti a tanuló reális önképének kialakítását, önbecsülését, önbizalmának növelését. Olyan tulajdonságok megerősítése, ill. fejlesztése, amelyekkel a tanuló önálló, felelősségteljes döntést tud hozni. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Pozitív példaadás a humán értékek közvetítése érdekében. A kommunikációs készség kialakítása megfelelő kommunikációs technikák alkalmazásával. Kezdeményező és vállalkozó készségek, a felelős társadalmi magatartás kialakítása. A szociális érzékenység és számos olyan képesség (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás) kialakítása saját élményű tanuláson keresztül. Felkészítés az állampolgári szerepre, a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, a jogok és kötelességek tudatosítása. A tanuló támogatása abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját.

5.3.

A személyiségfejlesztés módszerei

Minden pedagógus feladata a személyiség gondozása szaktárgyi órákon, osztályfőnöki órán, rendezvényeken, kirándulásokon. Munkájukat segíti egy főállású iskolapszichológus, akinek elsődleges feladata és célja, a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme. Az iskolapszichológus a tanulókkal közvetlenül, egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében dolgozik. Felszabadult, spontán légkör, elfogadó, minősítésmentes klíma kialakítására törekszik, hogy a tanulók a fejlesztő gyakorlatokat átéljék, önismeretük fejlődjön, felismerhessék pozitív tulajdonságaikat, képességeiket, és így képesek legyenek afejlődésre. A személyiségfejlesztés formái a következők:  Személyes, fejlődést segítő beszélgetések.  Megfigyelés.  Fejlesztő interjú.  Irodalmi, filmélményekhez kapcsolható beszélgetések.  Társismereti gyakorlatok, szituációs játékok.  Élménybeszámolók, ötletbörze. Minden pedagógusunk tudatában van annak, hogy a fenti célok elérésében a legfontosabb eszköz a pedagógus személye, aki példájával, magatartásával, munkaerkölcsével indirekt módon is hat tanítványaira.

6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés során a diákok érdekében lehetővé tesszük: - a kedvező környezeti feltételeket, 12

-

az információkhoz való hozzáférést, az egészséges alternatíva választását lehetővé tevő képességek és lehetőségek kialakítását.

Célunk, hogy a diákokban kialakuljon az igény: -

a személyi higiéniára, az egészséges táplálkozásra, a káros szenvedélyektől való tartózkodásra, a szabadidő hasznos eltöltésére, a rendszeres testmozgásra, a harmonikus családi élet kialakítására és fenntartására, az egészségkárosító magatartás elkerülésére.

Az egészségfejlesztés színterei az iskolában: - szaktárgyi órák (biológia, testnevelés, szakmai órák), - tömegsport foglalkozások, - speciális rendezvények (egészséges táplálkozás nap, környezetvédelmi projekt, drogprevenciós nap), - felvilágosító előadások. Az egészségfejlesztés érdekében az iskola biztosítja a  rendszeres iskolavédőnői, iskolaorvosi ellátást,  egészségügyi szűréseket,  mindennapos testnevelést (felmenő rendszerben),  délutáni sportfoglalkozásokat,  egészséges környezetet,  megfelelő tanulási környezetet,  egészséges ételek választékát az iskolai büfében,  elsősegély-nyújtási ismeretek oktatását,  szervezett véradás lehetőségét 18 éven felülieknek. A fenti célok elérése érdekében az iskola együttműködik még a következő szervezetekkel: - Drogambulancia - Iskolafogászat - Véradó központ - Gyermek és ifjúságvédelmi szolgálat

7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Magyarországon mindenkinek kötelessége segítséget nyújtani, a tőle elvárható módon, és tudása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség, vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli. Az elsősegély célja az élet megmentése, megakadályozni a további egészségkárosodást, és elősegíteni a gyógyulást. Eredményes elsősegély csak attól várható el, aki rendelkezik alapvető ismeretekkel. A fentiek érdekében célunk, hogy a diákok elsajátítsák a vészhelyzetekre adott megfelelő válaszmechanizmust.

13

Feladatunk, hogy a diákok sajátítsák el a megfelelő helyzet felismerési technikákat, és tudják mérlegelni, mit tegyenek. Az elsősegély nyújtás alapismeretei az alábbi szintekre oszthatók:  A helyszín felmérése, az elvárható reakció megtanulása, a segélyhívás.  Az egyes veszélyhelyzetek ismerete, az emberi szervezet működésének ismerete, a fizikai és kémiai reakciók ismerete.  Alapvető elsősegélynyújtó gyakorlatok elsajátítása.

7.1.

Az elsősegély nyújtási ismeretek átadásának módjai

Tanítási órán A pontos felismerés és a stresszhelyzetre adott megfelelő kommunikációs és magatartási reakciók megtanulásában segítséget adhat az osztályfőnöki és testnevelés óra keretében átadott ismeretek elsajátítása. Az emberi szervezet felépítésének, a légzés, a keringés, normális működésének ismerete a biológiai tárgykörébe tartozik, az egyes tananyagok kiegészítéseként beépíthető a kóros, illetve emberi szervezetre veszélyes működések felismerése. A fizika és kémia tantárgyak keretein belül lehetőség adódik az egyes anyagok, elemek, az áram, a tűz tulajdonságainak, veszélyességének megismerésére. Illetve kiegészíthető a veszélyhelyzetben lévő emberek, illetve segítőik balesetmegelőző tevékenységeinek megtanításával. Tanórán kívüli foglalkozásokon Az alapvető elsősegélynyújtó gyakorlatok elsajátításához szakember segítsége szükséges, mely az iskola lehetőségeihez mérten történhet tanórákon kívül az iskola-egészségügyi szolgálat felkérésével, illetve szakoktatók meghívásával.

8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés iskolai munkánk valamennyi területén jelen van. A pedagógust, mint a nevelőközösség tagját megilleti a megbecsülés, emberi méltóságának és személyiségi jogainak tiszteletben tartása. Joga, hogy nevelő, oktató munkáját értékeljék és elismerjék. A pedagógusnak ugyanakkor, mint a nevelőközösség tagjának törekednie kell arra, hogy a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével sajátíttassa el a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására. Az iskolavezetés a nevelők és a tanulók közösségét tömöríti egységes közösségbe. Az iskolaközösségben a vezető szerep a nevelőé, illetve a nevelőközösségé. A tanulóknak szükségük van a vezetésre, fejlődésük érdekében viszont be kell vonni őket a következő tevékenységekbe: 14

8.1.

Az önkormányzás képességének kialakítása

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

8.2.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. A tanulói közösség pozitív hatása akkor érvényesül, ha a tanulók aktívan részt vesznek a közösség által szervezett tevékenységekben, és a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

8.3. Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása, ápolása

Külsőségek:  Iskolai egyenruha nyakkendővel, amelyen az iskola logója látható.  Iskolazászló az elballagott évfolyamok szalagjaival.  Ballagó tarisznya, szalag az iskola logójával és nevével.  Feliratok, iskolai logók a weblapon, iskolai rendezvényeken, meghívókon. Az iskolai tanév hagyományos rendezvényei erősítik az összetartozás érzését:  tanévnyitó  kopaszavató  nemzeti ünnepek, megemlékezések  Berze-napok  „Így írunk mi” irodalmi verseny a város középiskolásai számára  Heinrich Heine német nyelvi városi szavalóverseny rendezése  angol teadélutánok  sportversenyek  ballagás  szakképzős búcsúztató  „kiváló diák” jutalmazása  „a szakma kiváló tanulója” díj odaítélése  évzáró Fakultatív programok, a diákok saját finanszírozásában: - színház és hangverseny látogatás, - sítábor, - nyári vízi tábor, - külföldi utazások, - tanulmányi kirándulások.

8.4.

A diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére intézményünkben diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség 15

irányítja, az osztályokat 2-2 fő diák önkormányzati tag képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Feladat: a diákönkormányzat közösségfejlesztő hatásának támogatása. Módszerek: - a diákönkormányzaton keresztül a tanulók bekapcsolása a közösség ügyeinek tudatos irányításába; - a diákjogok és kötelességek ismertetése; - fegyelmi ügyekben való részvétel; - véleményezési, javaslattételi, egyetértési és döntési jogok érvényesítése.

8.5.

Az osztályközösség

Az iskolai közösség legmeghatározóbb formája az osztályközösség. A közösségformálás szempontjából kulcsszerepe van az osztályfőnöknek, továbbá fontos szerepet kapnak az egyegy osztályban tanító tanárok és az osztályt közéleti szinten képviselők (az osztály diákbizottsága). Az osztályfőnöki órák célzott programjait egyéb osztályrendezvények egészítik ki, melyek erősítik a közösség összetartozását: ilyenek a közös szabadidő-programok (kirándulások, színház-, múzeumlátogatás. Az osztályközösség építésével kapcsolatos feladataink: -

Az osztályközösség megerősítése Kapcsolatépítés a különböző osztályok között: Hagyományőrző tevékenységek.

8.6.

Közösségi szolgálat lebonyolítási rendje

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 6. § (4) bekezdés szerint az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és az köznevelési intézmények névadásáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (133. § -a) és a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4) Kormányrendelet szabályozza a kapcsolódó fogalmakat, és elemeket. A közösségi szolgálat célja a diákok személyes és szociális kompetenciáinak fejlesztése, egyéni felelősségérzetük erősítése, csapatmunkára való felkészítés, a helyi közösséghez tartozás tudatának, a felelős állampolgári magatartás kialakításának erősítése. Segítheti az eltérő élethelyzetű és testi, szellemi adottságú emberek, az idősek elfogadását, a tudatos tervezésszervezés és önértékelés megvalósítását, lelki és szellemi többletet adhat, fejleszti a kommunikációs készségeket. A közösségi szolgálatot intézményünkben úgy szabályozzuk, hogy az főként a tanuló saját települése, lakóhelye közelében végzett  egészségügyi,  szociális és jótékonysági,  mentálhigiénés, 16

    

oktatási és sport, kulturális és közösségi, környezet- és természet, állatvédelemi, katasztrófavédelmi, óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, idős emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenység.

A teljesítés anyagi érdektől függetlenül, szervezett keretek között, egyéni vagy csoportos formában, tanítási időn kívül összesen 50 munkaórában (60 perc) végzett tevékenység.  A szolgálat főként szorgalmi időszakban teljesítendő, a tanórák után napi 1-3 óra (kivételes esetben a nyári szünetben is végezhető, ekkor napi 4,5 óra) maximum időtartamban végezhető. (Utazási idő nem számítható be.) Két szolgálati nap között 14 óra pihenőidőt kell biztosítani a tanuló részére.  A tevékenység nem folyhat este 8 óra után és nem kezdődhet reggel 6 óra előtt, s együttesen - 16 éves korig - nem lehet több heti 6, tanítási szünetben heti 12 óránál. 16 éves kor felett tanítási szünetben maximum napi 4,5, illetve heti 18 óra teljesíthető. A közösségi szolgálat teljesítésének kötelezettsége:  A közösségi szolgálat teljesítési kötelezettsége először a 2012/13-as tanévben 9. évfolyamos tanulókra vonatkozik. 9. évfolyamos az a tanuló is, aki tanulmányait 2011-12. tanévben nyelvi előkészítő képzésben, vagy két tanítási nyelvű képzés előkészítő szakaszán végezte. A tanulmányait korábban kezdett nappali tagozatos tanuló, ha megbukik, vagy tanulmányait külföldi tartózkodás miatt megszakítja, 2016-tól szintén csak akkor érettségizhet, ha teljesítette a közösségi szolgálatot.  A szolgálatot a tanulmányok 9–11. évfolyamán, lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva kötelesek végezni. A 9. évfolyamon 10, a 10. évfolyamon 20, a 11. évfolyamon 10 óra tényleges tevékenység elvégzését várjuk el.  Szülők írásos kérésére lehetséges, hogy a fentiektől eltérő időpontban, vagy elosztásban teljesítsék a kötelezettséget. . (A köznevelés törvény szerint.) A sajátos nevelési igényű tanuló a közösségi szolgálat teljesítése alól felmentést kaphat. A közösségi szolgálat teljesítésének folyamata:  Az intézmény kapcsolatot keres, és együttműködési szerződést köt a fogadó intézményekkel, szervezetekkel (A saját intézmény által szervezett és felügyelt tevékenység és személyeknek szóló segítés nem igényel együttműködési megállapodást).  Tájékoztatja a tanulókat a lehetőségekről (tanulónként lehetőleg 3-4 helyet ajánlva), meggyőzi őket a feladat elvégzésének értékes és hasznos voltáról, felkészít a tevékenység elvégzésére.  A tanuló kiválasztja a tevékenységi terület, majd az intézmény által rendszeresített nyomtatványon jelentkezik.  Az intézmény megszervezi a felkészítést, melyen a tanuló részt vesz.  A tanuló elvégzi a tevékenységet. (Amennyiben akadály merül fel, időben értesíti a fogadót.) szolgálatáról naplót vezet (mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet végzett).  A tanuló a mentorral (ha van) igazoltatja az elvégzett tevékenységet, részt vesz a tevékenység értékelésében (esetleg beszámolót tart róla).  A tanuló a naplóját igazolásként bemutatja osztályfőnökének, és megőrzi a teljesítésről szóló igazolás 1 eredeti példányát.

17

 Az intézmény igazolást ad ki a teljesítésről, amelynek egy eredeti példányát megőrzi, majd bevezeti azt az intézményi dokumentumokba (igazolási ív, napló, anyakönyv, bizonyítvány záradék).  Az intézmény az éves közösségi tevékenységet értékeli a tanév végi értekezleten.  A közösségi szolgálattal kapcsolatban keletkezett iratanyagot 5 évig őrzik, ennek feltételeiről az intézmény iratkezelési szabályzata rendelkezik. A fogadó intézmény, szervezet mentort biztosít, aki részt vesz a tanulók felkészítésében, felügyeli, segíti a munkát, biztosítja a biztonságos munkavégzés feltételeit, záró foglalkozást tart. (A felkészítés és a záró foglalkozás - maximum 5-5 órában – beszámítható.) A szülők a jelentkezési lapon egyetértő nyilatkozatot adnak ki. (gondviselő) Segítséget nyújthatnak az iskolának fogadóképes intézmény, szervezet (illetve rászoruló személy) keresésében. (Pl.: egészségügyi és szociális intézmények: idősek otthona, kórházak; oktatási intézmények bölcsődék, óvodák; kórház, Népegészségügyi Intézet vagy Vöröskereszt helyi szervezetei, segítő civil szervezetek, vagy városgazdálkodással, környezetvédelemmel és katasztrófaelhárítással foglalkozó szervezetek)

9. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 9.1.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

A pedagógus nem csupán oktat és nevel, de a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottja is, aki munkáját az érvényes jogszabályok és intézményi szabályzatok szerint látja el. Ennek megfelelően:  részt vesz az intézmény pedagógiai programjának létrehozásában és megvalósításában,  a pedagógiai program kidolgozása és végrehajtása során együttműködik az intézmény alkalmazottjaival, és diákjaival,  részt vesz szakmai munkaközössége tervező munkájában, és a feladatok végrehajtásában,  munkaközösségi megbízás birtokában segíti az iskolavezetés munkáját, tanórákat látogat és értékel, részt vesz a pedagógusok minősítésében,  tanmenetében megtervezi éves és tanórai tevékenységét és azok maradéktalan végrehajtására törekszik,  rendszeresen értékeli a tanulókat,  pontosan és naprakészen ellátja a tanóráival kapcsolatos adminisztratív teendőket: vezeti az elektronikus napló haladási, osztályzási és hiányzási nyilvántartását, adminisztrációja alapján elszámol munkaidőkerete felhasználásával,  jó minőségű munkát végez, tanítványait, munkatársait is erre ösztönzi,  törekszik iskolája jó hírnevének megőrzésére és erősítésére,  beosztás szerint ellátja ügyeleti feladatait, védi az intézmény belső rendjét, kollégái és diákjai testi épségét és egészségét,  megbízás alapján felvételi előkészítő tanfolyamot, szakkört, felzárkóztató foglalkozást vezet, tehetséggondozást végez,  az iskolai ünnepségek és egyéb rendezvények sikeres lebonyolításában közreműködik, 18

   



megbízás alapján részt vesz az intézmény vizsgáztatási feladataiban (felvételi vizsga, belső vizsgák, érettségi és szakmai vizsga, vizsga- és verseny-ügyeletek), ha gyakornok, kikéri mentora tanácsait, ha kijelölt mentor, segíti a felelősségére bízottak munkavégzését, jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíti a munkájához szükséges szakmaipedagógiai továbbképzéseket, részt vesz a pedagógus életpálya modellben rögzített vizsgákon, minősítéseken, az intézményi és önértékelés folyamatában, valamint önképzéssel is törekszik munkája minél színvonalasabb ellátására, óvja az iskola épületét és eszközeit, ügyel környezete tisztaságára, a rábízott iskolai eszközök leltározásában közreműködik,

A pedagógus részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

9.2.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnökre fokozott felelősség hárul a rábízott osztály diákjainak nevelésében, az osztály, a pedagógusok, a szülők és az intézmény vezetői közötti információáramlás megszervezésében. Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök feladata az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítása és elfogadtatása. Az osztályfőnök feladatai a fentieket is figyelembe véve:                

tanmenetében megtervezi és ellátja az osztályfőnöki órákat, tanév elején szervezési feladatokat (adatgyűjtés, névsor összeállítása, ellenőrzők kiosztása, házirend, órarend ismertetése, szülői munkaközösség kialakítása) lát el, munka-, baleset és tűzvédelmi védelmi oktatást tart, amelyet dokumentál, tájékoztatja a tanulókat intézményen belüli feladataikról, kijelöli a heteseket, segíti az osztály diákönkormányzatának kialakítását, működését, figyelemmel kíséri az osztály előmenetelét, amelyről rendszeres tájékoztatja a szülőket és az iskolavezetést, adminisztratív tevékenysége során vezeti a tanulók törzskönyvét, bizonyítványát, összesíti és lezárja az elektronikus napló hiányzási ás egyéb statisztikai adatait, szükség esetén értesítéseket küld a szülőknek, a hiányzásokról és azok várható következményeiről, a szaktanárokkal együttműködve orientálja a tanulók fakultációs választásait, a tehetséggondozást és a továbbtanulás irányait. dokumentálja a tanulók közösségi szolgálatának teljesítését, ösztönzi őket annak végzésére, az iskolavezetésnek statisztikai adatokat szolgáltat, vezeti a tanév helyi rendjében meghatározott szülői értekezleteket, szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet hív össze, igyekszik megismerni a tanulók családi és szociális hátterét, szükség esetén a tanulókkal egyénileg is foglakozik, a nevelési problémák megoldására szükség szerint igénybe veszi az iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus és szociálpedagógus segítségét. felelősséget vállal a tanterem rendjének, felszerelésének állapotáért, tanulóival közreműködik szépítésében, 19



osztályát irányítva részt vesz osztály-, évfolyam-, és iskolai szintű ünnepségek, rendezvények, kirándulások, mozi, színház-, hangverseny-látogatás megszervezésében és lebonyolításában.

10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 10.1. A pedagógus kötelessége A bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegítse, a gyermek testilelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a jogszabályi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. Az intézmény közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal, Ha a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, vagy a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, akkor segítséget kérünk a gyermekjóléti szolgálattól. Az iskola feladatai közé tartozik a gyermek tájékoztatása a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek hatása felől:  Egészségügy területén a megelőzés (egészséges életmód, dohányzás, alkohol és drogprobléma).  Fogyasztóvédelem területén az élelmiszerek biztonsági előírásai.  Média káros hatásai közül a gyűlöletkeltés, erőszak, pornográfia. Célunk: a gyermek problémáit minél korábban felismerni, és minél hatékonyabban kezelni, megelőzve súlyosabbá válásukat. Lényeges, hogy a felderített eset után a jelzés időben kerüljön a megfelelő segítőhöz, segítő szervezethez. Fel kell mérni a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és állami gondoskodás alatt élő tanulók számát, tájékoztatni kell őket a segítő szolgáltatások lehetőségeiről. Legfontosabb feladat a megelőzés, hiszen nevelőmunkánk alapja nem a védelem passzivitása, hanem a prevenció aktivitása. A megelőzés lehetőségei:  felvilágosító előadások, önismereti és készségfejlesztő tréningek szervezése,  pályázati programok készítése, megvalósítása (drogprevenció, egészségnevelés),  a veszélyektől való nyílt, őszinte beszélgetések csoportosan, egyénileg,  családokkal való szoros kapcsolattartás,  az egymás iránt való tisztelet erősítése.

10.2. Jelzőrendszeri feladataink Kapcsolatot tartunk, és szükség esetén jelzéssel élünk a következő szervezetek felé: 20

      

Egészségügyi szolgáltatók (védőnő, háziorvos, iskolai védőnő, iskolaorvos) Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (gyermekjóléti szolgálat) Rendőrség, ügyészség, bíróság Pártfogó felügyelői szolgálat Áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szolgálat Menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, drogambulancia

A jelzés az intézményünkben dolgozó szakemberek (szociálpedagógus) feladata, akivel az intézmény valamennyi pedagógusának azonnal fel kell vennie a kapcsolatot, ha tudomására jut, hogy valamely tanulónk:  a tanuló krízishelyzetben van, veszélyeztetett,  a tanuló igazolatlanul hiányzik,  a tanulót bántalmazzák, súlyosan elhanyagolt, vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok áll fenn,  a tanuló önmaga által előidézett, súlyos veszélyeztető magatartást folytat, A veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében a szakemberek és a pedagógusok kötelesek egymást kölcsönösen tájékoztatni. A gyermek és szülő adatai bizalmasan kell kezelniük. Jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.

10.3. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és oktatása Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra törekszünk, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva, kiegyensúlyozott, boldog életet élni. Intézményünk az alábbi SNI gyerekek nevelését, oktatását vállalja: Iskolánkban a sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók és a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása, nevelése folyik. Iskolánk a teljes körű befogadásra, integrációra törekszik, ezért ezen tanulókat nem elkülönített osztályokban, hanem a többi tanulóval együtt neveli-oktatja. A tanulók részképességeinek a fejlődése érdekében fejlesztőpedagógus segíti a tanulók munkáját. Ha szükséges, tanórán kívül is szervezünk számukra fejlesztőfoglalkozásokat, egyéni vagy kiscsoportos formában.

21

A következő pedagógiai elvek megvalósítására törekszünk:  a tanulók egyéni képességeinek megfelelő eltérő fejlődési ütem figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában,  egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele,  megfelelő támasz- és segítség nyújtása a tanulási folyamatokban,  speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka legfontosabb céljai:  a sajátos nevelési igényű tanulók sokoldalú fejlesztése, a hiányosan működő pszichés funkciók terápiás jellegű korrekciójával,  a differenciált egyéni szükségletekhez igazodó felzárkóztatás,  az általános műveltség megalapozása az életkor figyelembe vételével. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka legfontosabb feladatai:  a képességek fejlesztése, a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával  az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása, az egyéni haladási tempónak megfelelően  egyéni fejlesztési tervek készítése, a tanulók fejlődésének folyamatos dokumentálása  a fejlesztési szakaszoknak megfelelően a diagnosztikus eljárások kidolgozása  segítenünk kell a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, mellőzni, felismerni a rosszat A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a következő pedagógiai eljárásokra és tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt:  az egyéni haladási ütemre építkező és az ahhoz igazodó tanórai tanulás megszervezése,  a sérülés-specifikus felzárkóztatási lehetőség biztosítása a fejlesztő pedagógus foglalkozásainak keretében  az életviteli gondok, nevelési problémák, nehézségek oldásának segítése.

10.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az intézmény eddigi eredményei köteleznek bennünket annak a felelősségnek a vállalására, amit a tehetség felismerése és kibontakoztatása jelent. A pedagógus hivatásából eredő kötelesség a személyre szóló figyelem, a felismert tehetség gondozása, a képességek kibontakoztatása. Minden pedagógus ismerje meg azokat a személyiségjegyeket, amelyekről a tehetséges tanuló felismerhető: - Kiemelkedő szellemi képességek. A tehetséges tanulók sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról, szókincsük gazdag, szokatlan kifejezéseket használnak, beszédük folyamatos, kifejező, - Magas szintű általános értelmi képesség: lényegmegragadó képesség, elemző gondolkodás, a szintetizáló képesség jobb az átlagosnál. A tényeket gyorsan megjegyzik, gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat, keresik a jelenségek hasonlóságait, összefüggéseit. - A megnyilvánulás eredetisége: a probléma-feldolgozás egyedi módja, a kifejezés tartalmának és formájának újszerűsége, új módszerek alkalmazása. A bonyolult dolgokat a megértés érdekében áttekinthető egységekre bontják szét, kritikusan gondolkodnak, sokat kérdeznek, véleményüket nem rejtik véka alá, felvállalják a konfliktust 22

A tehetség több területen is megnyilvánulhat:  Tudományos tehetség: a természettudományi, vagy a társadalomtudományi tárgyak elsajátításában, művelésében kiemelkedő teljesítményt nyújt.  Vezetői tehetség: kiemelkedően képes irányítani csoportokat, közösségeket.  Pszicho-motorikus tehetség: sportban, táncban nyújt kiemelkedőt.  Művészi tehetség: képző-, vagy zeneművészet területén, ill. előadóművészként nyújt kiemelkedőt. a) A tehetséggondozás módszerei:  A tehetségek kiválogatása, külön csoportban való oktatása.  A tanítási órán külön feladatokat kapnak, tanórán kívüli tevékenységbe bevonjuk őket (szakkör).  Versenyre való felkészítés (OKTV, OSZTV, SZÉTV, városi, megyei versenyek)  Versenyek szervezése a Berzeviczyben („Így írunk mi, Heine német nyelvi szavalóverseny).  A Pedagógiai Intézet tehetséggondozó foglakozásainak propagálása.  Tanórán kisebb csoportokban végezhető differenciált feladatok kiadása.  Iskolai belső versenyek szervezése.  Szakkörök szervezése, rendszeres irányított munka.  Rendezvények az egyéb képességek bemutatására pl. színjátszó, tánc, hangszer.  A pályaválasztás kiemelt segítése, a lehetőségek ismertetése.  Pályázati lehetőségek ismertetése a hátrányos anyagi helyzetű diákok segítésére.  A számítógéppark legyen hozzáférhető.  Legyen lehetőség egyéni tanulásra, kutatásra (internet, oktatóprogramok beszerzése).  A tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése. Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya stb.  Megfelelő „légkör” megteremtése: kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal. b) A tehetséget gondozó tanárral szembeni követelmények: -

A tehetséges gyermek természetének és igényeinek ismerete, az oktatás új fejleményeinek ismerete, a tanított tantárgy magas szintű ismerete, rugalmas gondolkodás, elegendő energia, motiváció, különleges oktatási módszerek ismerete.

10.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program a) A tanulási teljesítményben lemaradók felzárkóztatása Ki kell szűrni azokat a tanulókat, akik nehézségekkel küzdenek, és a lehetőségekhez mérten segíteni kell felzárkózásukban. Feladatok: - 9. osztályban ki kell szűrni azokat a tanulókat, akik valamilyen tárgyból gyengébben felkészültek. 23

-

Folyamatosan figyelemmel kell kisérni a tanulmányi eredményeket, és a rosszul teljesítőknél ki kell deríteni az okokat. A lemaradó diákok egyéni segítése feladatokkal, módszertani fogásokkal.

Módszerek: - bemeneti mérés 9. osztály év elején - rendszeres korrepetálás, érettségi, szakvizsga előtt állók számára felkészítés. - a tanulás módszertanának megtanítása iskolai, vagy külső segítség igénybevételével. b) A szociális hátrány miatti tanulási kudarcok enyhítését segítő tevékenység Hátrányos helyzetben van a tanuló, ha az alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. A család, a szűkebb társadalmi környezet az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. Kialakulásához vezető tényezők: - Család (rossz gazdasági helyzet, lakásviszonyok, alacsony jövedelem, kulturális helyzet, család életmódja, válás) - Általános iskola, település hatásai (iskola objektív feltételei, zsúfoltság, felszereltség, település helyzete, infrastruktúra) A segítés lehetőségei: -

-

-

-

Az ok megszüntetése: a szülők és a gyermek rendszeres tájékoztatása az igénybe vehető támogatási formákról (Polgármesteri hivatal Szociális Osztályán igényelhető rendszeres gyermekvédelmi támogatásról, illetékes gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásai, alapítványok, pályázatok, tankönyvtámogatás, kedvezményes étkeztetés) Támogatás: osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, szaktanárok, tanácsadás szülői fogadónapokon. Tanulmányi időben szervezett színház, hangverseny. Tanulmányi időn kívüli könyvtár, számítógép, kondicionáló terem használata. Színjátszó-kör, szakkörök, sportfoglalkozások. Felkészítés tanulmányi versenyekre, pályaválasztási tanácsadás. Szabadidő szervezése iskolai szervező segítségével. Pozitív hatásrendszer: szaktanárok tanácsadása a tanulási módszerek kialakításában, jó osztályközösség kialakítása, ahol a gyermekek megértik, segítik zavarokkal küzdő társaikat. Sikerélmény, motiváció: elérhető cél kitűzése, egyéni haladási tempó kidolgozása a tanuló számára a szaktanárok segítségével. Differenciálás: felzárkóztató foglalkozások az év eleji felmérések alapján, tehetséggondozás, meglévő képességekre való támaszkodás.

Veszélyeztetett a tanuló, ha az ép személyiség fejlődése erősen gátolt. A szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja a testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését. Kialakulásához vezető tényezők: - Kedvezőtlen környezeti tényezők - Családi okok (szülők erkölcstelen életmódja, viselkedése, válás, árvaság) - Egészségügyi okok - Anyagi okok

24

Következmény: a gyermek egész személyiségfejlődése gátolt, deviáns magatartási forma, csatlakozás negatív csoportokhoz, alkoholizálás, kábítószer. Segítési lehetőségek: - Szakemberek által nyújtott támogatás: Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel a kapcsolat felvétele, a Gyámügyi Osztály értesítése, iskolaorvos, iskolai védőnő bevonása. Rendőrségi előadók és kortárssegítők által tartott előadások. Pszichológus, szociálpedagógus tanácsadása. - Anyagi segítség: önkormányzati (rendszeres gyermekvédelmi támogatás), iskolán belül (iskolai alapítvány, kedvezményes étkezés, tartós tankönyvek (szótárak) ingyenes juttatása) - Biztonságérzet, meleg érzelmi légkör kialakítása: fokozott odafigyelés a gyermekre, napi kapcsolat kialakítása (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős). A családdal szoros kapcsolattartás, közös beszélgetés szülővel, gyerekkel).

11. A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az intézmény tanulói, a döntési folyamatokban, az általuk megválasztott diákönkormányzat segítségével tudnak részt venni. A diákönkormányzatot a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 48.§ és a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet szerint hozta létre és működteti az iskola.

11.1. A diákönkormányzat Feladatunk a diákönkormányzat közösségfejlesztő hatásának támogatása. Módszerek: - a diákönkormányzaton keresztül a tanulók bekapcsolása a közösség ügyeinek tudatos irányításába; - a diákjogok és kötelességek ismertetése; - fegyelmi ügyekben való részvétel; - véleményezési, javaslattételi, egyetértési és döntési jogok érvényesítése. A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. Valamennyi osztály két főt választ az iskolai diákönkormányzatba, mely megválasztja elnökét és tisztségviselőit. Az önkormányzat képviselői jogosultak eljárni az iskola egészét érintő ügyekben. A diákönkormányzat térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. Napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. a) Döntési jogkör A tanulóközösségek döntési joggal rendelkeznek - a tantestület véleményének meghallgatásával – közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában. A diákönkormányzat dönt a munkájukat segítő tanár támogatásával - saját működéséről, 25

-

a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, tájékoztatási rendszerének működtetéséről, a tájékoztatási rendszer vezetőinek megbízásáról. b) Véleményezési jogkör

A diákönkormányzatnak véleményezési jogköre van a következő esetekben: - az iskolai SZMSZ elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt, - a tanulók közösségét érintő döntések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésékor, majd annak elfogadásakor, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásakor, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére, ha a jogszabály másként nem rendelkezik.

12. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény kapcsolattartásának formái 12.1. A szülőkkel való kapcsolattartás Az iskola legfőbb partnere a család. A tanulók személyiségének formálódásában a család hatása döntő, mert a családban kialakult értékrend és életstílus befolyásolja a tanuló magatartását és kapcsolatát az iskola tanáraival. A tanulóért a szülő felelős, közvetlenül a szülő köteles őt képviselni, a szülő jogosult gyermeke irányítására. Ebben a feladatban a szülők és az iskola harmonikus együttműködése alapvető fontosságú. Céljaink -

Az iskola a családdal együttműködve egységes nevelési szemléletre törekedjen. Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, a család autonómiájának tiszteletben tartásával. Biztosítani kell az iskola nyitottságát, de úgy, hogy a tanóra, az oktatás függetlensége ne sérüljön. A család bekapcsolása a tanórán kívüli tevékenységekbe. Együttműködés a tanulók személyiségének megismerésében és fejlesztésében, a munkára nevelésben

Feladat: A folyamatos kapcsolat kiépítése és fenntartása, ha szükséges tanácsadás. A szülők fenntartásainak, bizalmatlanságának feloldása. 26

Módszerek: -

Tájékoztatás a Házirendről, a Szervezeti és Működési Szabályzatról, a Pedagógiai Programról. Rendszeres kapcsolat a szülők és az iskola között, a Szülői Szervezet segítségével. Nyílt napokon megismertetjük jövendő tanulóink szüleit iskolánk életével, terveinkkel Szülői értekezletek, melyeken kicserélhetik a szülők és az osztályfőnökök tapasztalataikat. A szülőkkel való szóbeli elbeszélgetés a fogadóórákon, tájékoztatás, tanácsadás A szülők írásbeli tájékoztatása a tanulmányi előrehaladásról – az ellenőrzőbe beírt jegyek alapján (e-naplóban is követhető), a félévi értesítővel és a bizonyítvánnyal Bármilyen probléma esetén személyes találkozó kérhető a pedagógusokkal Az iskolai segítségnyújtás a pályaválasztás, a továbbtanulás dilemmáinak megoldásában. Tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről, a családsegítő szolgálatokról, a szülőket és a gyermekeket krízishelyzetben segítő intézményekről. Magatartási problémák, konfliktushelyzetek kezelésében konzultációs lehetőséget kínálunk pszichológussal, szociálpedagógussal, ifjúságvédelmi felelős pedagógussal. Minden év decemberében a 13. évfolyamos vendéglős tanulók szülőit az iskola Luca napi vacsorára hívja a tanműhelybe, ahol a tanulók számot adhatnak főzési tudományukról. A szülők és a meghívott szakemberek kötetlen beszélgetést folytathatnak.

12.2. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulók alapvető közösségeinek színtere lehet a - tanulócsoport - évfolyam - osztályközösség, - azonos szakmacsoport - iskolai közösség Az osztályok megválasztják vezetőiket, akik az iskolai Diákönkormányzatban is képviselik őket és így gyakorolhatják diák jogaikat. A közösségeket erősítő tevékenységformák lehetnek a szabadidős programok, kirándulások, versenyek, vetélkedők, műsorok elkészítése, projekt munkák. A tanulók folyamatosan kapcsolatban állnak szaktanáraikkal, osztályfőnökükkel, de szükség esetén segítséget kaphatnak az ifjúságvédelmi tanártól, a diákönkormányzatot segítő tanártól, a szociálpedagógustól, a pszichológustól, és az iskolavezetéstől.

12.3. Kapcsolat az iskola külső partnereivel Az iskola különböző tevékenységei kapcsán külső szervezetekkel is kapcsolatban áll. Ezekkel a partnerekkel együttműködve szervezzük az intézmény nevelési, oktatási feladatait. Legfontosabb külső kapcsolataink: -

EMMI Kormányhivatal Oktatási Főosztály KLIK BOKIK NSZFI Miskolci Egyetem 27

-

Miskolc Város Önkormányzata Kereskedelmi vállalatok Vendéglátó vállalatok Turisztikai cégek Munkaügyi Központ Közép és általános iskolák Kollégiumok Egyházak Kulturális intézmények

Legfontosabb partnereinket szorosabban is bevonjuk a nevelési, oktatási folyamatokba, hiszen az Intézményi Tanács tagjaként az önkormányzat, a KLIK, a BOKIK, az egyház képviselői együtt dolgoznak a tantestület, a szülői szervezet és a diákönkormányzat tagjaival, nyomon követik a mindennapi munkát.

13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola tanulói a következő vizsgákon mérethetik meg tudásukat: Az általánosan képző szakaszban (érettségi előtt): Felvételi vizsga:  Központi írásbeli (matematikai-logikai, magyar-szövegértés témakörben, (szabályozza: 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet)  Iskolai szóbeli meghallgatás (idegen nyelv, általános elbeszélgetés, szabályozza az iskola felvételi szabályzata) Tanulmányok alatti vizsgák:  Javítóvizsgák (augusztus 15-30)  Osztályozó vizsgák, különbözeti vizsgák  Kisvizsga: írásbeli és szóbeli az előkészítő osztály végén a „KNY” és „NY” osztályokban az első idegen nyelvből  Kisérettségi: az érettségit megelőző tanév végén szóbeli vizsga. A tanuló kötelezően választja a következő tárgyak valamelyikét: magyar irodalom, történelem, az 1. idegen nyelv: német vagy angol. A vizsgára jelentkezés határideje: február 15. A vizsgák pontos időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A tanulmányokat lezáró érettségi vizsgát központilag szabályozza a 100/1997-es Kormányrendelet. Szakképző évfolyamokon:    

Felvételi vizsga Különbözeti vizsga Szintfelmérő vizsga (kereskedő és vendéglátásszervező-vendéglős végzősöknek) Javítóvizsga.

A szakmai vizsga központi vizsgakövetelményekre épül, tanulmányokat záró vizsga 28

13.1. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 6473.§ rendelkezik. -

-

A tanulmányok alatti vizsgákat az iskolában lehet tenni. Külön kérésre a Kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottság előtt is tehet vizsgát a tanuló. Félévi, évvégi osztályzás esetén a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik munkanapig, míg javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követő tizenöt munkanapon belül kérheti a tanuló, hogy független vizsgabizottság előtt vizsgázzon. Ebben az esetben vizsgadíjat kell fizetnie. A kérelmet az iskola igazgatója továbbítja a Kormányhivatalhoz. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában a vizsgák az igazgató által megbízott vizsgabizottság előtt zajlanak. A vizsgák írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati vizsgarészekből állhatnak – a tantárgy érettségi vizsga részeinek megfelelően. Az egyes tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Ha a tanuló nagyon komoly indokkal nem tud megjelenni a vizsgán, akkor írásban kérheti az igazgatótól (az igazolást mellékelve), hogy másik napon vizsgázhasson. a) Az írásbeli

-

-

Maximális ideje vizsgatárgyanként legfeljebb 60 perc. Egy napon legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet megtartani, a vizsgák között pihenőidővel. Az írásbeliről jegyzőkönyv készül a megfelelően kialakított ülésrenddel, az esetleg előforduló rendkívüli események, szabálytalanságok leírásával, a dolgozatokat beszedő felügyelőtanár aláírásával. A javító tanár piros tollal javítja ki a dolgozatokat, rávezeti az eredményt és aláírja. b) A szóbeli

-

-

A vizsgázó alkalomhoz illő ruhában legalább 10 perccel a meghirdetett vizsgakezdés előtt érkezik meg. A vizsgabizottság jelenlétében tantárgyanként tételt húz, kiválasztja a hozzá tartozó segédeszközt, majd (az idegen nyelv kivételével) legalább 30 perc felkészülési idő után önállóan felel. A szóbeli feleltetés időtartama nem lehet több 15 percnél. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljesen tájékozatlan, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. A következő vizsgatárgy tételhúzása előtt a vizsgázónak legalább 15 perc pihenőideje van, ez alatt elhagyhatja a vizsgatermet. Egy napon legfeljebb 3 tárgyból szóbelizik egy vizsgázó. A szóbeli felelet végén az elnök rávezeti a javasolt értékelést a jegyzőkönyvre. Matematikából csak akkor kerül sor szóbeli vizsgára, ha az írásbeli eredménye 15 és 40% között van. c) A belső vizsgák értékelésének szabályai

29

  

Az osztályozó vizsgák osztályzatainak meghatározásakor a vizsgabizottság kizárólag a vizsgateljesítményt veszi figyelembe. A belső vizsga végső jegyét súlyozott átlaggal számítjuk ki. A számításkor a szóbelin elért pontszám súlya 1 x–es, az írásbelin elért pontszám súlya 2 x-es. A belső vizsga érdemjegyét a témazáró értékelés (dolgozat, feleltetés) ponthatárai szerint alakítjuk ki.

13.2. A tanulók kötelezettsége előrehozott vagy beszámított vizsgák után: A tanulók előrehozott érettségi vizsga előtt tanév végi osztályzataikat osztályozó vizsgán szerzik meg. A sikeres osztályozó vizsga után részükre - létszámtól függően – meglévő órakeretünk terhére fakultációs tanórai foglalkozásokat szervezünk. A foglalkozásokon való részvételi szándékról a megelőző tanév előtti május 20-ig kell nyilatkozniuk. A foglalkozások órái a tanév teljes időszakára választott órák, amelyek naplóban is vezetett óralátogatási kötelezettséggel járnak. A sikeres érettségi vizsgát tett tanulók az adott tantárgyból - külön kérésre - mentesülhetnek a tantárgy tanítási óráinak látogatása alól. A szakképző évfolyamra beiratkozott tanulóinknak szakmai tantárgyakból meglévő előzetes vizsgáit kérelem alapján beszámítjuk, így ők igazgatói döntéssel mentesülnek az adott tantárgy óráinak látogatása alól.

30

II. Az intézmény helyi tanterve 1. A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbiak szerint alakítottuk ki. 1.1. A választott kerettantervek Helyi tantervünket az alábbi kerettantervek felhasználásával készítettük: a) Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9.-12. évfolyam, 4 évfolyamos szakközépiskolai közismereti képzésünkhöz az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. mellékletét alkalmaztuk, b) nyelvi előkészítő évfolyamunk megszervezésénél az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7.1. sz. mellékletének 9. NY osztályra készített kerettantervét alkalmaztuk, c) két tanítási nyelvű képzésünket a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet alapján működtetjük.

Szakképzési helyi tantervünk a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 3. mellékletében kiadott alábbi szakmák kerettanterve alapján készült: -

54 812 01 idegenvezető szakképesítéshez valamint a XXVIII. turisztika ágazathoz, 54 341 01 kereskedő szakképesítéshez valamint a XXVI. kereskedelmi ágazathoz, 54 343 01 pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) szakképesítéshez valamint a XXIV. közgazdaság ágazathoz, 54 812 03 turisztikai szervező, értékesítő szakképesítéshez, valamint a XXVIII. turisztika ágazathoz, 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítéshez, valamint a XXVII. vendéglátóipar ágazathoz.

1.2. A választott kerettanterv szabad órakeretének felhasználása, a kerettanterv feletti óraszámok alakulása 1. Kereskedelem ágazat: Szabadon tervezhető órakeret: Idegen nyelv: 9.-12. évfolyam Matematika: 9.-12. évfolyam Informatika: 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Szabad sáv felhasználása szakmai tárgyakra: Információkezelés 9. évfolyam

+ 2 óra évfolyamonként + 1 óra évfolyamonként + 1 óra + 1 óra + 1 óra + 1 óra 31

10. évfolyam Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 13. évfolyam Üzleti tevékenység a gyakorlatban 11. évfolyam 12. évfolyam Áruismeret- és forgalmazás 13. évfolyam Értékesítési gyakorlat 13. évfolyam Üzleti tevékenység a gyakorlatban 13. évfolyam

+ 1 óra + 2 óra + 2 óra + 2 óra + 1 óra +3 óra +2 óra

A köznev tv. 27.§ (5) alapján tehetséggondozásra, felzárkóztatásra használat óraszám: + 0 óra A NAT. 8. § (3) alapján az időkeretet meghaladó óraszám: Ének 9. évfolyam + 1 óra Emelt szintű érettségire felkészítés 11. évfolyam + 2 óra 12. évfolyam + 2 óra 2. Pénzügy ágazat: Szabadon tervezhető órakeret: Magyar nyelv és irodalom 9. NY évfolyam + 1 óra Matematika: 9. NY évfolyam + 1 óra 9.-12. évfolyam + 1 óra évfolyamonként Informatika: 9. Ny évfolyam + 1 óra 10. évfolyam + 1 óra Ének 9. Ny évfolyam + 1 óra Információkezelés 9. Ny évfolyam + 1 óra Szabad sáv felhasználása szakmai tárgyakra: Gazdasági és jogi alapismeretek 9. évfolyam + 0,5 óra 10. évfolyam + 0,5 óra 10. évfolyam + 1 óra Pénzügyi alapismeretek 11. évfolyam + 1 óra Számviteli alapismeretek 11. évfolyam + 1 óra Banki értékesítési ismeretek 13. évfolyam + 1 óra Független biztosításközvetítői működés elmélete 13. évfolyam + 0,25 óra Független biztosításközvetítői működés gyakorlata 13. évfolyam + 0,25 óra Speciális ügyintézői ismeretek 13. évfolyam + 0,25 óra Speciális ügyintézői feladatok gyakorlata 13. évfolyam + 0,25 óra 32

Bankjegyismeret

13. évfolyam

+ 1 óra

A köznev tv. 27.§ (5) alapján tehetséggondozásra, felzárkóztatásra használat óraszám: + 0 óra A NAT. 8. § (3) alapján az időkeretet meghaladó óraszám: Személyiségfejlesztés 9. NY évfolyam + 2 óra Emelt szintű érettségire felkészítés 11. évfolyam + 2 óra 12. évfolyam + 2 óra Német nyelv 9.-12. évfolyam + 2 óra évfolyamonként 3. Turisztika ágazat: Szabadon tervezhető órakeret: Magyar nyelv és irodalom 9. KNY évfolyam + 1 óra Matematika: 9. KNY évfolyam + 1 óra Informatika: 9. KNy évfolyam + 3 óra Információkezelés 9. KNy évfolyam + 1 óra Szabad sáv felhasználása szakmai tárgyakra: Vendéglátás- és szálláshely ismeretek 9. évfolyam + 1 óra Levelezési gyakorlat 10. évfolyam + 1 óra 12. évfolyam + 1 óra Marketing alapjai 11. évfolyam + 1 óra Turizmus alapjai 13. évfolyam + 2 óra Informatika a turizmusban gyakorlat 13. évfolyam + 1 óra A köznev tv. 27.§ (5) alapján tehetséggondozásra, felzárkóztatásra használat óraszám: + 0 óra A NAT. 8. § (3) alapján az időkeretet meghaladó óraszám: Személyiségfejlesztés 9. KNY évfolyam + 2 óra Emelt szintű érettségire felkészítés 11. évfolyam + 2 óra 12. évfolyam + 2 óra Német nyelv 9.-12. évfolyam + 2 óra évfolyamonként 4. Idegenvezető 2 éves képzés Szabad sáv felhasználása szakmai tárgyakra: Vendéglátás és szálláshely ismeretek 13. évfolyam Üzleti kommunikáció gyakorlata 13. évfolyam Ügyviteli ismeretek 13. évfolyam

+ 1 óra + 0,5 óra + 1 óra 33

Levelezési ismeretek gyakorlat 13. évfolyam Informatika a turizmusban gyakorlat 14. évfolyam Idegenvezető munkamódszerei 14. évfolyam Kapcsolat-technikai ismeretek gyakorlat 14. évfolyam Adminisztrációs ismeretek 14. évfolyam

+ 0,5 óra + 1 óra + 0,5 óra + 0,5 óra + 1 óra

5. Vendéglős képzés 2 éves Szabad sáv felhasználása szakmai tárgyakra: Termelés gyakorlata 13. évfolyam 14. évfolyam

+ 2 óra + 1 óra

13. évfolyam Szakmai számítás 14. évfolyam Termelés gyakorlata 14. évfolyam Vendéglátó vállalkozások 14. évfolyam

+ 1 óra + 1 óra + 1 óra

Értékesítés gyakorlata

+ 1 óra

A szabadon tervezhető órák tananyagát tantárgyanként a helyi tanterv tartalmazza.

1.3.

Tanórán kívüli választható foglalkozások

Intézményünkben jelenleg a következő tanórán kívüli foglalkozások szervezhetők: -

énekkar szakkörök, tehetséggondozás színjátszókör diáksportkör fejlesztés, felzárkóztatás egyéb kurzusok felvételi előkészítő nyolcadikosoknak

2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosítása Intézményünk a tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásánál nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63. § (1) bekezdésének c) pontja, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2013. CCXXXII. törvény, az aktuális miniszteri rendeletek, valamint az iskolai szabályzat szerint jár el

34

2.1. A tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának alapelvei: Az iskolai tankönyvrendelésről a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével évente a nevelőtestület dönt az alábbiakra tekintettel: -

-

Törekvésünk az, hogy a tankönyvek korszerű, a tanulók életkorához igazodva, általuk könnyen megérthető, illetve feldolgozható ismereteket tartalmazzanak és teljesítsék a kompetencia alapú oktatás elvárásait. Az intézmény lehetőleg a tartós tankönyvek használatát szorgalmazza, hogy az iskolai könyvtárból kölcsönzött ingyen tankönyvek minél tovább legyenek használhatóak. A döntéskor figyelembe vesszük az intézményben ingyen tankönyvre jogosult tanulók számát, s mérlegeljük, hogy ennek biztosítása milyen módon lehetséges.

2.2.

A tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosítása

A fenti jogszabály 4. § szerint: „az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetve tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki - tartósan beteg, - a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, - három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, - nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. (3) Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell - tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg -, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. Fejezetében, - sajátos nevelési igényűnek tekinteni, az Nkt. sajátos nevelési igény meghatározására vonatkozó rendelkezésében foglaltakat kell alkalmazni. (4) A tankönyvtámogatás összegét - a költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint - az iskola fenntartója útján kell eljuttatni az iskolához. (5) A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére.” Iskolánk az ingyen tankönyvet könyvtári kölcsönzéssel biztosítja. 35

Az iskola igazgatója a törvényes határidőre felméri, hány tanuló részére szükséges tankönyvet biztosítani. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtárba kerül.

3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 3.1. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére Minden évfolyam kötelező feladata a településen és környékén élő 2-2 nemzetiség kultúrájának, hagyományainak megismerése. A feladatot az osztályfőnökök és a történelem tanárok vezetésével teljesítjük, igazodva az évfolyam történelem tananyagához, felhasználva aktuális internetes forrásokat. A régió hagyományai miatt a következő nemzetiségekkel foglalkozunk: -

9. osztályban a ruszin és roma nemzetiség, 10. osztályban a bolgár és görög nemzetiség, 11. osztályban a lengyel, ukrán nemzetiség, 12. osztályban a szlovák, német nemzetiség, 13. osztályban a horvát, szerb nemzetiség miskolci múltját, hagyományait, általuk létrehozott értékeket kell ilyen módon bemutatni.

3.2.

A NAT-ban megfogalmazott kompetenciaterületek kezelése

A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott kompetenciaterületek közül az iskola hagyományai, szakmai irányultsága miatt kiemelten kezeljük az ismeretek, készségek fejlesztését az alábbi területeken: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia - Hatékony, önálló tanulás Ezeket a készséget és képességeket céltudatosan fejlesztjük szaktárgyi órákon és tanórán kívüli tevékenységek keretében is.

4. Mindennapos testnevelés Iskolánkban a 2012/2013-as tanévben a 9. osztályokban bevezetésre került a heti 5 testnevelés óra a mindennapos testnevelés keretében, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27. § alapján. 36

A mindennapos testnevelést 2012 szeptemberétől a 9. osztályoktól kezdődően felmenő rendszerben tanórai keretekben szervezzük meg. 5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Intézményünkben a tanulók a következő területeken élhetnek választási jogukkal: 5.1.Választható érettségi vizsgatárgyak középszinten a) A kötelező érettségi vizsgatárgyak    

magyar nyelv és irodalom matematika történelem idegen nyelv

A két tanítási nyelvű érettségi vizsgán kötelező érettségi tárgy: német célnyelv, két tantárgy német nyelven. b) Választható érettségi vizsgatárgyak A kötelező érettségi vizsgatárgyakon felül az intézmény az alábbi választható tárgyakból vállalja a vizsgafelkészítést középszinten: biológia, informatika, testnevelés, kereskedelmi marketing alapismeretek, vendéglátó turizmus alapismeretek.

5.2.

2. idegen nyelv

A közgazdasági és turisztika ágazatra beiratkozott tanulóknak kötelezően választandó tantárgy a 2. idegen nyelv. Az intézményünkbe jelentkező és beiratkozó tanuló a beiratkozásával választja a tárgy tanulását.

5.3.

Felkészítés az emelt szintű érettségire

Intézményünk minden tanuló számára biztosítja az emelt szintű érettségire való felkészülés lehetőségét valamennyi általunk felkínált középszintű érettségi vizsgatárgyból. A kötelező érettségi vizsgatárgyakon felül az intézmény az alábbi választható tárgyakból vállalja a vizsgafelkészítést: biológia, informatika.  Az emelt szintű felkészítő órákat az iskola megfelelő szakos pedagógusai tartják, függetlenül attól, hogy ki tanítja a tanulót a kötelező tanórákon.  Az emelt szintű felkészítésre a 10. évfolyam végén jelentkezhetnek a tanulók írásban, szülői aláírással.  A felkészítést akkor indítjuk, ha a megfelelő csoportlétszám kialakult.  Amennyiben intézményünkben nem tanított tantárgyat kíván egy tanuló választani, vagy a csoportlétszám nem elegendő, akkor a környező középiskolákban

37

keresünk felkészítési lehetőséget a diákoknak, ahol vendégtanulóként vehetnek részt az oktatásban.  Az emelt szintű felkészítés a választással kötelezővé válik, a tárgyat leadni csak különösen indokolt esetben, szülői hozzájárulással, igazgatói engedéllyel lehet.  Az emelt szintű felkészítést önálló tantárgyként osztályozzuk.

6. Középszintű érettségi témakörei Magyar irodalom 1) Témakör: Életművek - Petőfi Sándor - Arany János - Ady Endre - Babits Mihály - Kosztolányi Dezső - József Attila (kötelezően választandók) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)

Témakör: Portrék (négy jelentős író vagy költő bemutatása) Témakör: Látásmódok (három szerző bemutatása egy-két műve elemzésével) Témakör: A kortárs irodalomból (egy mai szerző bemutatása) Témakör: Világirodalom (két tétel) Témakör: Színház és drámatörténet (két tétel) Témakör: Az irodalom határterületei (egy tétel) Témakör: Regionális kultúra (egy tétel)

A tételek száma legkevesebb 20 Magyar nyelv 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)

Témakör: Ember és nyelv Témakör: Kommunikáció Témakör: A magyar nyelv története Témakör: Nyelv és társadalom Témakör: Nyelvi szintek Témakör: A szöveg Témakör: A retorika alapjai Témakör: Stílus és jelentés

A szaktanár témakörönként minimum két tételt állít össze. A tételek száma összesen 20. Történelem I. Az ókor és kultúrája: Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. 38

A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. II. A középkor: A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és keleti kereszténység. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A középkori városok. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése., A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Iszlám vallás és arab világ; világvallások elterjedése. III. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora: A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az állam-alapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. IV. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban: A nagy földrajzi felfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. V. Magyarország a Habsburg Birodalomban: A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. VI. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora: Francia polgári forradalom. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a század-fordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. VII. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon: Reformmozgalom kibontakozása, polgárosodás fő kérdései, Reformkori művelődés, kultúra. Az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése a dualizmus korában. VIII. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig: A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában, A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A gazdaság és társadalom új jelenségei a fejlett világban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború előzménye, jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek létrejötte és bukása. IX. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig: Osztrák-Magyar-Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi, etnikai hatásai. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői. Társadalmi rétegződés és életmód. 39

A külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás és a holocaust Magyarországon. X. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig: A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. XI. A jelenkor: A közép-európai régió jellemzői, távlatai, posztszovjet rendszerek gondjai. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. A fogyasztói társadalom, ökológiai gondok, fenntartható fejlődés. XII. A mai magyar társadalom és életmód: Alapvető állampolgári ismeretek. Demográfiai változások az elmúlt fél évszázadban. A magyarországi romák. A parlamenti demokrácia működése és önkormányzatiság. Etnikumok, nemzetiségek a magyar társadalomban. Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet: Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. Logika, logikai műveletek: A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. Fogalmak, tételek bizonyítások: A szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Kombinatorika: Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. Gráfok: A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak. 2. Számelmélet, algebra Számfogalom: A valós számkör. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Számrendszerek. Számelmélet: Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám A számelmélet alaptétele, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Algebrai kifejezések, műveletek: Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Nevezetes azonosságok alkalmazása. Hatvány, gyök, logaritmus: Egész kitevőjű, racionális kitevőjű hatványok) A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságai Egyenletek, egyenlőtlenségek Első– és másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes abszolútértékes egyenletek. Exponenciális, logaritmikus trigonometrikus egyenletek, egyenletrendszerek. 3. Függvények, az analízis elemei Függvények, grafikonjaik, Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök függvények, egyenes- és fordított arányosság, exponenciális és logaritmus40

függvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-függvény). Függvények jellemzése: Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, Sorozatok: Számtani sorozat, mértani sorozat. Kamatos kamat. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok: Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok. Geometriai transzformációk: Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Hasonlóság. Síkbeli alakzatok: Háromszögek. Négyszögek. Sokszögek. Kör Térbeli alakzatok: Henger, kúp, gúla, gömb, csonkakúp, csonkagúla. Felszín- és térfogatszámítás: Testek felszínének és térfogatának kiszámítása Vektorok: A vektor fogalma, vektor műveletek Trigonometria: A szögfüggvények fogalma. Szinusztétel, koszinusztétel. Koordináta-geometria: Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete. 5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika:

Valószínűségszámítás:

Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolási módszerek. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok, medián, módusz, szórás. A valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.

Angol nyelv My world 1. Personal introduction 2. The family 3. Special family occassions 4. Friends 5. Daily routine Home 6. Description of the home 7. Home life 8. The neighbourhood, the village or the town 9. Traffic, public transport Environment 10. Weather and seasons 11. Nature 12. Outings 13. Environmental protection School 14. School life 15. Class, subjects 16. Studying, extra lessons 41

17. Carreer, working Health 18. Meals 19. Clothes 20. Sports 21. Illnesses, accidents 22. Healthy life Free time 23. Hobbies 24. Books, newspapers, magazines 25. Films, videos, television 26. Music 27. Going out 28. Weekends Services 29. Shops and things to buy 30. Eating out 31. Various services ( bank, post office etc.) The world 32. Holidays 33. Tourism 34. Travelling 35. Visiting Hungary The English speaking world 36. Culture and civilization 37. Travelling in Britain or any English speaking country 38. The English language Német nyelv Témák 1. Persönliche Beziehungen, Familie

2. Leute und Gesellschaft

3. Umwelt

4. Schule

Lebenslauf Familie und Beziehungen Hausarbeit Zukunftspläne Freundenkreis Innere-äußere Eigenschaften Feste Mode Einkauf Dienstleistungen (Post) Wohnort Pro/Kontra Dorf-Stadt Wohnung Sehenswürdigkeiten Dienstleistungen im Wohnort Wetter Umweltschutz Schule Unterricht 42

5. Arbeitwelt

6. Lebensweise

7. Freizeit

8. Verkehr, Reise

9. Wissenschaft und Technik

Fremdsprachen Berufe Berufspläne Schülerjob Tagesablauf Gesunde Lebensweise Ernährung Restaurant, Menza Sport Krankheiten Freizeitbeschäftigungen Hobbys Theater, Kino, Konzert Lesen TV, Radio Computer, Internet Kulturelle Veranstaltungen Verkehrsmittel Massenverkehr Urlaub im Inland – Ausland Reisevorbereitungen Beliebte Wissenschaften Computer, Internet Handy

Informatika A vizsga gyakorlati és szóbeli részekből áll. A gyakorlati vizsga témakörei: 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.2 Weblapkészítés 8. Prezentáció és grafika A szóbeli vizsga témakörei 1. Információs társadalom 1.1 A kommunikáció 1.2 Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek - hardver 2.1 Jelátalakítás és kódolás 2.2 A számítógép felépítése 3 Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1 Az operációs rendszer és főbb feladatai 43

7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1 Kommunikáció az interneten 9. Könyvtárhasználat 9.1 Könyvtárak 9.2 Dokumentumtípusok 9.3 Tájékoztató eszközök A témakörök előtt lévő számok Az informatika tantárgy részletes vizsgakövetelménye és a vizsga leírása dokumentumban szereplő témaköröket jelölik

Kémia A. feladat témakörei Általános kémia 1.Atomszerkezet 2.A periódusos rendszer 3.Kémiai kötések 4.Molekulák, összetett ionok 5.Anyagi halmazok 6.Egykomponensű anyagi rendszerek 7.Többkomponensű rendszerek 8.Kémiai átalakulások 9.Termokémia 10.Reakciókinetika 11.Egyensúly 12.A kémiai reakciók típusai 13.Elektrokémia Szervetlen kémia 1.Hidrogén 2.Nemesgázok 3.Halogénelemek és vegyületeik 4.Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 5.A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 6.A széncsoport elemei és vegyületeik 7.Fémek és vegyületeik Szerves kémia 1.A szerves vegyületek általános jellemzői 2.Szénhidrogének 3.Halogéntartalmú szénhidrogének 4.Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5.Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6.Szénhidrátok 7.Fehérjék 44

8.Nukleinsavak 9.Műanyagok 10.Energiagazdálkodás Földrajz I. Térképi ismeretek: A térképi ábrázolás, Térképi gyakorlatok. II. Kozmikus környezetünk: A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben, A Nap és kísérői, A Föld és mozgásai, Űrkutatás az emberiség szolgálatában. III. A geoszférák földrajza: A kőzetburok, A levegőburok, A vízburok, A talaj. IV. A földrajzi övezetesség: A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet, Mérsékelt övezet, A hideg övezet, A függőleges földrajzi övezetesség. V. A népesség- és településföldrajz: A népesség földrajzi jellemzői, A települések földrajzi jellemzői. VI. A világ változó társadalmi-gazdasági képe: A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai, A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata, A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása, A 3. és a 4. szektor jelentőségének növekedése VII. Világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok, országok: A világgazdasági pólusok, A világgazdaság peremterületei, Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok VIII. Magyarország földrajza: Magyarország természeti adottságai, Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői, Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe, Hazánk nagyrégióinak természet- és társadalomföldrajzi képe, Magyarország környezeti állapota. IX. Európa regionális földrajza: Európa általános természetföldrajzi képe, Európa általános társadalomföldrajzi képe, Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai, Nyugat-Európa, Dél-Európa, Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe, Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai. X. Európán kívüli földrészek földrajza: A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe, Ázsia, Afrika általános földrajzi képe, Amerika XI. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai: A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai, A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem, A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A kereskedelmi és marketing alapismeretek I. Marketing alapjai: - A marketing kialakulása - A piac szerkezete, környezete - Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás - Piacszegmentálás - MIR 45

-

Piackutatás Termékpolitika Árpolitika Értékesítéspolitika

II. Marketingkommunikáció - A kommunikáció fogalma, fajtái, kommunikációs folyamat - A reklám szerepe és fejlődése - A reklámeszközök és reklámhordozók - A public relations értelmezése - Az eladásösztönzés, a személyes eladás - Az image és az egyedi vállalati arculat megfogalmazása - Az egyéb piacbefolyásolási eszközök összevetése Vendéglátó – idegenforgalmi alapismeretek 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek 1.1 A vendéglátás alapjai 1.2 A vendéglátás tevékenységi körei 1.3 A vendéglátás üzlethálózata 1.4 A turizmusalapjai 1.5 A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái fajtái 1.6 A turizmus és a környezet összefüggései 1.7 A vendéglátás és a turizmus kapcsolata 1.8 A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere 1.9 A turizmus piaca 1.10 A vendéglátás piaca 1.11 Általános ügyviteli alapismeretek 1.12 A turizmus és a vendéglátás ügyvitele 2. Szállodai alapismeretek 2.1 Szálláshelyek, szállodák 2.2 A szálloda működésének tárgyi feltételei 2.3 A szálloda működésének személyi feltételei 2.4 Szállodai ügyvitel 2.5 A szállodai gazdálkodás 2.6 A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások 3. Marketing alapismeretek 3.1 A marketing fogalma, fejlődése 3.2 A piac, a piaci környezet elemzése 3.3 A fogyasztói magatartás 3.4 A piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása 3.5 A marketing információs rendszer 3.6 A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei 3.7 A termékpolitika, termékfejlesztés 3.8 Árpolitika, árstratégia 3.9 Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása 46

3.10 A marketing kommunikáció eszközrendszere 3.11 A reklám szerepe, tervezése 3.12 A Public Relations 3.13 Az eladásösztönzés, és a személyes eladás 3.14 Az image és az egyedi vállalati arculat 3.15 Az egyéb piacbefolyásolási eszközök Biológia

1.

Az élet jellemzői

2.

Egyed alatti szerveződési szintek

3.

Az egyed szerveződési szintje

4.

Emberi szervezet

5.

Egyed feletti szerveződési szintek

6.

Öröklődés, változékonyság

7.

Evolúció

Életfolyamatok életjelenségek szerveződési szintek Élőszervezetet felépítő molekulák, anyagok, sejtek típusai, felépítése, működése, Szövetek:  növényi szövetek  állati szövetek Nem sejtes rendszerek Egysejtű élőlények Többsejtű élőlények  gombák  növények  állatok Felépítése, életfolyamatai, rendszerezése Kültakaró Vázrendszer és a mozgás Anyagcsere szervei, szervrendszerei, felépítése, működése, egészségtana  táplálkozás  légzés  keringés  kiválasztás A szabályozás  idegi szabályozás (idegszövet, agy és gerincvelő, érzékelés)  hormonális szabályozás A szaporodás, egyedfejlődés, szervrendszer egészségtana Populáció, életközösség, bioszféra Környezeti tényezők Élőlények közötti kapcsolatok, kölcsönhatások Környezet és természetvédelem Genetika tudománya, öröklődés hordozói, genetika törvényei, populáció genetika Az élet kialakulása, növény és állatvilág evolúciója 47

Az ember Testnevelés Mászás, függeszkedés (lányok, fiúk) Gimnasztikagyakorlat – 48 ütemű egyénileg összeállított szabadgyakorlat bemutatása. Torna – a talajgyakorlat és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy további szer kötelezően választható. Talajgyakorlat Szekrényugrás Gyűrű (fiúk) Nyújtó (fiúk) Korlát (fiúk) Felemás korlát (lányok) Gerenda (lányok) Ritmikus gimnasztika (lányok): Szabadgyakorlat Kéziszerelemek Labdajáték – egy labdajáték választása kötelező. Röplabda: 1. gyakorlat 2. gyakorlat 3. gyakorlat Kosárlabda: 1. gyakorlat 2. gyakorlat 3. gyakorlat Kézilabda: 1. gyakorlat 2. gyakorlat 3. gyakorlat Labdarúgás: 1. gyakorlat 2. gyakorlat 3. gyakorlat Atlétika – egy futó-, egy ugró- és egy dobószám választása kötelező. 60 m-es síkfutás 2000 m-es síkfutás Távolugrás Magasugrás Súlylökés Kislabdahajítás Választható sportág Úszás: 50 m megtétele egy választott úszásnemben szabályos rajttal és fordulóval, 25 m teljesítése másik választott úszásnemben szabályos rajttal. Küzdősport: Grundbirkózás Judo – judogurulás előre

1. 2. 3.

4.

5. 6.

A szóbeli vizsga témakörei: 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok

7. Hagyományos és új módszerek alkalmazása intézményünkben Az oktatási módszerek az oktatási folyamat állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyeket különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve alkalmazunk. Szervezési módjai lehetnek: frontális munka, egyéni munka, páros munka, csoportmunka. A módszerek kiválasztásakor figyelembe kell vennünk: -

az oktatás törvényszerűségeit az oktatás céljait és feladatait az adott tantárgy, téma tartalmát és módszereit 48

-

a tanulók tanulási feltételeit (életkori, felkészültségbeli fejlettségbeli) a külső feltételek sajátosságait az iskola lehetőségeit.

A hagyományos módszerek mellett alkalmazunk a tanulási folyamat sikerének érdekében változatos, újszerű eszközöket, módszereket. A szóbeli vagy írásbeli közlést összekötjük szemléltetéssel, gyakorlati módszerekkel. A tanári dominanciájú órákat felváltja a közös tanári-tanulói dominanciájú óratípus. Az új ismeretek tanítása és tanulása mellett kiemelkedő szerephez jut a képességek tanításának-tanulásának módszere, amit lehetőség szerint az alkalmazás és a rendszerezés követ. - A tanári előadás, mely monologikus szóbeli közlési módszer, egy-egy téma részletes, hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába foglalja az elbeszélés és a magyarázat elemeit. - A magyarázattal törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. - Sokszor alkalmazzuk az elbeszélést egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására. - A tanulók kiselőadásai változatossá teszik az órákat, mivel az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik. - A megbeszélés során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot. - A vita alkalmazásával az ismeretek elsajátításán túl célunk a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítjuk a vita menetét. - Szemléltetés során a tanulók tárgyakat, jelenségeket, folyamatokat észlelnek, elemeznek, mellyel felkeltjük a tanulók érdeklődését. Mindez hozzájárul a képszerű gondolkodás fejlesztéséhez, kiinduló bázis lehet a fogalom-tanításhoz, ill. a tevékenység elsajátításához. - A modern tankönyvek többször kínálnak lehetőséget a projektmódszer alkalmazásához, amely a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére épít, a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. - A kooperatív oktatási módszer gyakran alkalmazott és eredményes, a tanulók 4-6 fős kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. Változatos feladattípusokkal színesíti óráinkat. - A drámajáték és a játék olyan módszer, amelyben a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat eseményeket, jelenségeket sajátíthatnak el, tevékenységeket gyakorolhatnak be. - Végül, de nem utolsó sorban élünk a házi feladat módszerének lehetőségével, mely a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapul. A pedagógus feladatai: a házi feladat kijelölése, a tanulóknak a házi feladat megoldására való felkészítés és a házi feladat értékelése.

8. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 8.1.

Alapelvek

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról az Európai Unió előírásaival összhangban rendelkezik az egyenlő bánásmód elveinek érvé49

nyesítéséről, az esélyegyenlőség előmozdításáról. Ennek gyakorlati megvalósítását célozza az Esélyegyenlőségi terv. Az iskola esélyegyenlőségi intézkedési tervének alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését minden tanulója számára. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzi az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása, a tehetséges tanulók további fejlesztése terén az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során:          

a beiratkozásnál, felvételinél tanításban, ismeretközvetítésben a gyerekek egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói előmenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

A gyermekek védelme érdekében tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés nemhez, nemzethez, etnikai csoporthoz való tartozás, vallás, származás, vagyoni helyzet, cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága, gyermekvédelmi gondoskodásba kerülés alapján. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

8.2.

Az esélyteremtés lehetőségei az iskolában

Az intézményben a következő körülmények és intézkedések segítik az esélyegyenlőség megteremtését:      

Az iskola központi fekvése, jó megközelíthetősége a bejáró tanulók fogadása. A pályázatokon való részvétel, a nevelők aktivitása. A differenciált tanulásszervezés szélesebb körben való alkalmazása a tanórákon. Az iskolai alapítvány működtetése, szabadidős programok, táborozások, kirándulások szervezése. Az infokommunikációs kultúra elterjesztésének szélesítése, az informatikai eszközök biztosítása. Az intézményben működő közszolgáltatások: akkreditált nyelvvizsga központ, ECDL vizsgaközpont.

8.3.

Az esélyegyenlőséghez biztosított feltételek az iskolában

Az esélyegyenlőség biztosításának következő feltételei állnak rendelkezésünkre:

50

            

A pedagógiai munkához biztosítottak a tárgyi és működési feltételek: megfelelő számú osztályterem és szaktanterem, tanműhely, korszerű eszközök, megfelelő körülmények. Csoportbontás: idegen nyelv, informatika; emelt szintű érettségire való felkészítés kisebb csoportban. Akadálymentesítés: biztosított a lift az épületben, kialakítottunk mosdókat és mellékhelyiségeket a fogyatékkal élők számára, az iskolai könyvtárban látássérült munkaállomás épült ki. Számítógép, internet használata: tantermekben és az iskolai könyvtárban minden tanulónak elérhető. A tornaterem, a tornaszoba: testnevelés órán és sportfoglalkozásokon minden tanulónak biztosított. Szakember, szakos ellátottság: a törvényi előírásoknak megfelelő, a nevelőtestület módszertani felkészítése a korszerű oktatási módszerek alkalmazására folyamatos. Iskolapszichológus, szociálpedagógus, fejlesztő pedagógus főállásban, és ifjúságvédelmi felelős is tevékenykedik. A sajátos nevelési igényű tanulók: a képességfejlesztéséhez biztosított a korszerűen felszerelt fejlesztő helyiség. A felvilágosító munkáról és az egészséges életmódra nevelésről a védőnő és az iskolaorvos gondoskodik. A gyermekvédelmi jelzőrendszer jól működik. Az iskolai dokumentumok: a törvényi előírásoknak megfelelőek, felülvizsgálatuk folyamatos. (Pedagógiai program, Szervezeti és Működési szabályzat, Házirend.) Kiemelt feladat: tehetséggondozás, a szociálisan hátrányos helyzetű diákok támogatása, a gyenge tanulmányi eredményeket elért tanulók felzárkóztatása. Egyéb feltételek: szabadidős tevékenységek szervezése, külső kapcsolatok ápolása, rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel.

A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

9. Az ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere 9.1.

Az értékelés funkciói a tanítás-tanulás folyamatában

Pedagógiai munkánk során különböző minősítő, értékelő módokat használunk a szerint megválogatva azokat, hogy a folyamat melyik fázisában és milyen céllal értékelünk. a) fejlesztő értékelés Az oktatási folyamat során alkalmazott olyan értékelés, mely visszajelzést ad a tanárnak és a diáknak is arról, hogyan sikerült elsajátítani egy anyagrészt. Jellemzően tanév közben, kisebb anyagrészek lezárásánál alkalmazzuk, visszajelez, figyelmeztet, fejlődésre serkent. Nem csak külső, objektív szempontok szerint mér ez a módszer, hiszen figyelembe vehető a tanuló előtanulmánya, haladásának üteme. 51

b) diagnosztikus értékelés Jellemzően akkor használjuk, ha egy új tanulócsoportról szeretnénk megtudni, hogy milyen előzetes ismeretekkel rendelkezik. A már megszerzett tudásszint szerint tudunk például új csoportokat kialakítani. c) szummatív értékelés A nagyobb tananyagegységek, tanévek lezárásakor alkalmazott osztályzatok azt mérik, hogy mennyire felel meg az elsajátított tudás valamely külső elvárásnak, esetleg vizsgakövetelményeknek.

9.2.

A tanulók értékelésének szabályai

Célunk, hogy az értékelés mindig az iskola követelményrendszerére épüljön, legyen átfogó, személyiségfejlesztő jellegű, igazságos és további ismeretek megszerzésére ösztönözzön. Fontos, hogy a követelmények fokozatosan növekedjenek, és az értékelés során a tanulóknak sikerélményeik legyenek. -

-

-

-

A szaktanárok az év első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik az értékelési rendszert, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási, javítási lehetőségeket. A tanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5-ig). A számonkérés történhet szóbeli vagy írásbeli felelet, prezentáció, házi dolgozat, tanulói kiselőadás, csoportmunka, teszt kitöltése, gyakorlati feladat megoldása, órai munka alapján. Az egyes munkaközösségek megbeszélik az írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. Az egyes tantárgyakból a számonkérés szóban és írásban történik, fontos, hogy ezek aránya feleljen meg a tantárgy jellegének. Fontos, hogy az érdemjegyek rendszeresen átvezetésre kerüljenek az e- naplóba, így a szülők naprakészen tudják követni a tanulók előmenetelét. Az évközi érdemjegyek a tanulók folyamatos felkészülését, tanórai aktivitását, pluszmunkáját értékelik, ill. biztosítják. A tanulóknak minden esetben tudniuk kell az enaplóba beírt jegyekről. Az érdemjegyüket minden esetben indokolni kell szóban vagy pontszámok feltüntetésével, ill. rövid szöveges értékeléssel. Minden írásbeli dolgozatot 2 héten belül ki kell javítani és a tanulóknak alkalmat kell adni, hogy a kijavított dolgozatokat megtekinthessék. Az érdemjegyek minimális száma félévente a tantárgy heti óraszáma + 1, de nem lehet 3-nál kevesebb. Félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítik a tanárok a tanuló teljesítményét.

9.3.

Értékelés osztályzatokkal

Jeles a tanuló teljesítménye, ha a helyi tantervben, valamint a képzési szakaszok határain a vizsgakövetelményekben előírtakat tantárgyaktól függően azok helyi tantervében a munkaközösségek által meghatározottak és a vizsga-követelmények szerint teljesíti. Elégtelen a tanuló teljesítménye, ha a helyi tantervben, valamint a képzési szakaszok határain, a munkaközösségek által meghatározottakat, és a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti. A többi osztályzat megállapítása a követelményszint teljesítésének arányában történik. 52

Ponthatárok és a szerzett osztályzatok súlyozása Számonkérés típusa Bemeneti mérés

Szóbeli felelet év közben Dolgozat év közben (max. egykét óra anyagából) esszé feladatlap

A jegy súlyozása nem írjuk be a jegyet, de értékeljük

1x-es súly

1 x-es súly 1 x-es súly

Ponthatárok 0-39 % 1 40-54 % 2 55-69 % 3 70-84 % …4 85-100% 5 nincs pontozás

nincs pontozás 9.-12. évf közismereti, és a pénzügy szak kivételével a szakmai tárgyak esetében: 0-39 % 1 40-54 % 2 55-69 % 3 70-84 % …4 85-100% 5 9.-12. évfolyam pénzügy szak szakmai tárgyai és a szakmai évfolyamok esetében: 0-49 % 1 50-64 % 2 65-79 % 3 80-89 % …4 90-100% 5

Témazáró dolgozat év közben (egy fejezet vagy tematikai egység anyagából), év végi ismétlő dolgozat Szóbeli ismétlő felelet év végén Nyelvi kisvizsga (9. Ny,9. KNY) Kisérettségi

2 x-es súly

A ponthatárok ugyanazok, mint a dolgozatoknál.

2 x-es súly év végi jegy számításánál 50 %os súly 3 x-os súly

nincs pontozás A ponthatárok ugyanazok, mint a dolgozatoknál. A ponthatárok ugyanazok, mint a dolgozatoknál.

Az értékelés különös esetei:  A testnevelés, gépírás, információkezelés, ének, rajz, ételkészítés, felszolgálás tárgyak során nyújtott teljesítmények a tárgyak sajátos jellege miatt külön szempontrendszer alapján kerülnek értékelésre. A szempontrendszert a tanító tanárok az első órán ismertetik. 53

 A személyiségfejlesztő órákon a tanulók nem kapnak osztályzatot, csak „megfelelt” minősítést.  Az a tanuló, aki felmentett a testnevelés órák látogatása alól, „felmentve” bejegyzést kap.  A gyógytestnevelésen részt vevő tanulót a gyógytestnevelő értékeli és osztályozza.  Azokat a tanulókat, akik sajátos nevelési igényük miatt szakértői véleménnyel rendelkeznek, a szakértői véleményben foglaltak alapján értékeljük.  A szakmai tárgyak tanulása alól felmentett tanulók értékelése a felmentési kérelmet figyelembe véve, a beszámítás alapjául szolgáló bizonyítványban lévő osztályzat szerint történik.

9.4.

Félévi és év végi osztályzatok megállapításának rendje

A tanulókat félévkor és év végén tantárgyanként egy osztályzattal értékeljük.  A jegyek megállapításakor az adott időszak alatt szerzett osztályzatokat vesszük figyelembe.  A tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük.  A szaktárgyi félévi és év végi osztályzatokat az osztályt tanító szaktanár állapítja meg az időszak során szervezett jegyek matematikai átlaga alapján, a kerekítés szabályait figyelembe véve.  Az év közi osztályzatok értékelés rendjében meghatározottak szerinti súlyozását figyelembe kell venni.  A szaktanár által meghatározott osztályzatot az osztályban tanító tanárok testülete osztályozó konferencián véglegesíti. Ha a tanár által ajánlott jegy eltér a jegyek átlagától, a szaktanár a konferencián magyarázattal szolgálhat az eltérésre. Amennyiben a konferencia nem fogadja el a magyarázatot, a tanuló javára módosítja a félévi, vagy év végi osztályzatot.  A félévi osztályzat az ellenőrzőbe, az év végi a bizonyítványba kerül.

9.5.

Mérések, kisvizsgák rendje, és értékelése

Bemeneti mérések Intézményünkben a tanulók tudásának felmérése érdekében bemeneti méréseket tartunk a következő esetekben:  

A bejövő 9. évfolyamos tanulókat írásbeli feladatlappal mérjük matematikából, idegen nyelvből és szövegértésből. Az induló szakképző évfolyamok tanulóit mérjük matematikából és szövegértésből.

A mérést az évközi dolgozat ponthatárai szerint értékeljük, de az osztályzatot nem írjuk be.  

Az elért teljesítményről az ellenőrző könyvön keresztül tájékoztatjuk a szülőket is. A mérés eredménye alapján készítjük el a nyelvi csoportbeosztást. 54



Azoknak a tanulóknak, akik nem érték el az elégséges szintet, szülői hozzájárulással felzárkóztató korrepetálást szervezünk mindaddig, amíg lemaradásukat nem pótolják.

Az induló évfolyamok diákjai körében az iskolapszichológus motivációs, attitűd és tanulási módszerekre vonatkozó méréseket végez. Ezek eredményéről az osztályfőnököt és az osztályban tanító tanárokat tájékoztatja. Nyelvi kisvizsga: 1. Német két tanítási nyelvű képzés, 9. KNY osztály, német célnyelv:    

Írásbeli vizsga: 4 x 45 perc a tanév utolsó előtti hetében Szóbeli vizsga: bizottság előtt a tanév utolsó hetében Követelmény: a 9. évfolyam tananyaga a helyi tanterv alapján A vizsga értékelése: az értékelés rendje szerint

2. Angol nyelvi előkészítő, 9. NY osztály, angol nyelv:    

Írásbeli vizsga: 2 x 45 perc a tanév utolsó előtti hetében Szóbeli vizsga: bizottság előtt a tanév utolsó hetében Követelmény: a 9. évfolyam tananyaga a helyi tanterv alapján A vizsga értékelése: az értékelés rendje szerint

Kisérettségi Az érettségit megelőző tanév végén szervezett szóbeli vizsga. A tanuló kötelezően választ a következő tantárgyak közül: magyar irodalom, történelem, a tanult 1. idegen nyelv ( angol, vagy német). A vizsgára a tanuló írásban jelentkezik február 15-ig.

9.6. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai A hétközi és a hétvégi házi feladatot nem korlátozzuk. Az otthoni felkészülés feladatait a témazáró dolgozatok egy napra eső lehetséges száma korlátozza: Egy tanítási napon csak két témazáró dolgozatot lehet íratni. A témazáró dolgozatok időpontját a tanároknak legalább egy héttel előre közölni kell.

10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 10.1. Kötelező tanórák esetében Iskolánkban lehetőségünk van csoportbontásban oktatni az idegen nyelveket, a célnyelven oktatott tantárgyakat, a matematikát, az informatikát és az információkezelés tantárgyakat, a 55

testnevelés, valamint a gyakorlati órákat. A csoportbontást vagy a tanulók idegennyelvi tudásszintje vagy névsor szerinti elosztás alapján végezzük, illetve a testnevelés órákon fiú-lány csoportokat alakítunk ki. A két tannyelvű és a nyelvi előkészítő osztályokban a nyelvi csoportbontások alapja az év eleji szintfelmérő teszt és elbeszélgetés, melyek után a szaktanárok eldöntik, hogy milyen szintet kell teljesítenie annak, aki haladó csoportba kerülhet, s ki kerül a kezdő nyelvi csoportba. A belkereskedelmi osztályok német-angol csoportjait az alapján határozzuk meg, hogy melyik nyelvet tanulta a diák az általános iskolában. A kezdő és haladó csoportok között nem lehetséges az átjárás, indokolt esetben (amennyiben a tanuló mégsem felel meg az adott csoport követelményeinek, illetve az rendkívüli nehézséget jelent számára) az első évfolyam első hónapjában az igazgató engedélyezheti a csoportváltást. A matematika csoportbontás az idegen nyelv csoportbontásához, vagy az informatikabontáshoz igazodik. A 11-12. osztályosok emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásokon vehetnek részt. A csoportok a jelentkezések függvényében alakulnak az évfolyam diákjaiból. A jelentkezés határideje május 20.. A tanulók aláírásukkal ( kiskorúaknál a szülő aláírásával) vállalják, hogy ezek a foglalkozások kötelezőek számukra.

10.2. Tanórán kívüli tevékenységeknél Amennyiben igény van az iskolában tehetséggondozásra, akkor szakköröket, énekkart, verseny előkészítő foglalkozásokat biztosítunk tanulóink számára. Ezeken a foglalkozásokon a csoportot több osztály, akár több évfolyam diákjai alkotják. Minden tanév elején a belépő évfolyamos tanulók szintfelmérő tesztet írnak idegen nyelvből, matematikából és szövegértésből. Aki nem felelt meg az adott évfolyam követelményeinek, szülői hozzájárulással felzárkóztatáson kell részt vennie, amelynek befejeztével számot kell adnia előrehaladásáról, fejlődéséről. A csoportok különböző osztályok diákjaiból is állhatnak. Délutánonként tanulószobai foglalkozásokat is szervezünk a tanulók igénye szerint. Testnevelő tanáraink délutánonként különböző sportágakban várják a mozogni vágyó, versenyre készülő diákokat.

11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 11.1. A mérési módszer meghatározása Az országos mérésekről a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § (1) bekezdése rendelkezik. A törvény rendelkezése szerint az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység méréséről, értékeléséről, a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot a nevelési-oktatási intézményeknek a tavaszi időszakban kell megszervezniük a rendelkezésükre bocsátott, a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján. Munkaközösségünk a fizikai fittség mérésére a „NETFIT” vizsgálati módszert alkalmazza.

56

11.2. A fizikai állapot mérésének módja A különböző próbák mérései testnevelés órán valósulnak meg, a csoportot tanító tanár utasításai alapján. 1. A NETFIT® a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rövidítése. 2. NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. 3. A NETFIT®-re azért van szükség, hogy létrejöjjön egy Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt, amely a 21. század követelményeihez igazodó, diagnosztikus és oktatási célú pedagógiai értékelő és visszajelentő eszközt jelent. 4. A NETFIT® újszerűsége többek között az alábbi területeken érhető tetten: • a tudományos megalapozottságban; • a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében; • a személyre szabott visszajelentő és értékelő modulban; • az egészségközpontúságban; • a motoros tesztek ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában; • pedagógiai alkalmazhatóságában; • online adatkezelő rendszerében. 5. Az egészségközpontú fizikai fittség egy olyan döntően genetikailag meghatározott állapot, amelyben a különböző testrészek, szervrendszerek hatékony együttműködése lehetővé teszi, hogy a mindennapokban egészséges és aktív életet éljünk. Összességében az egészségközpontú fittség azon képességeket jelenti, amelyeknek közvetlen befolyásuk van az egyén egészségi állapotára. 6. A NETFIT® a következő tesztelési lehetőségeket biztosítja: • kötelező, intézmény szintű fittségi tesztelés, • öntesztelés és önértékelés, • egyéni tesztelés, • az egyéni legjobb teljesítményt célzó tesztelés. 7. A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. 7.1 Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék 7.2 Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás 7.3 Vázizomzat fittségi profil: 57

Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje 7.4 Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem 8. A NETFIT az egészséges fittségi teljesítményértékek mellett (egészségzóna) – teszttől függően – további egy, illetve két zónát (tartományt) tartalmaz (“fejlesztés szükséges” és „fokozott fejlesztés szükséges” zóna).

11.3. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. - minőségellenőrzés - minőségbiztosítás - az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása Az egészségügy területén: A testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek (iskolaorvos, védőnő) felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését.

12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 12.1. Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségnevelés elsődleges célja az egészség leromlásának megakadályozása, másodlagos célja az egészség és életminőség pozitív irányba történő elmozdítása. Másodfokon a reverzibilis állapotok változtatására irányuló törekvések jellemzik. Az iskola-egészségügyi tevékenység elsősorban megelőző jellegű. Ez azt jelenti, hogy az iskolaorvos és a védőnő a betegségek megelőzése körében eső tevékenységet végez (szűrővizsgálatokat, gondozást, a védőoltások elvégzését, közegészségügyi tevékenységet, egészségnevelést, tanácsadást). A védőnő és az iskolaorvos egészségnevelést végez - tanórákon (biológia, osztályfőnöki óra) - tanórán kívül és - szűrővizsgálatok kapcsán Munkájuk során szükség esetén együttműködnek - az iskola vezetőségével - osztályfőnökökkel - az ifjúságvédelmi felelőssel - mentálhigiénés szakemberrel - pszicho pedagógussal - pszichológussal - szabadidő-szervezővel 58

-

kortárs segítőkkel

Az egészséges életmódra nevelés hosszú folyamat, a rutinok kialakulásához elengedhetetlen a szülői, tanári példamutatás, a szemlélet kialakulása akkor lehet eredményes, ha pozitív példákkal találkozik a tanuló különböző szaktárgyi órákon és tanórán kívüli programokon is. Fontos, hogy a tanulók megismerjék saját testük működését, a betegségek kialakulásának, legyőzésének módjait. Tudatosuljon bennük a gondolat, hogy az egészség milyen fontos érték életünkben.

12.2. Egészségnevelés tanórai keretek között Sok szaktárgyi órának a tananyaga is köthető az egészségfejlesztés, egészségnevelés valamelyik témájához, ezeken a pontokon rá kell erősíteni a már meglévő tudásra az egészséges életmóddal kapcsolatban, illetve felhívni a figyelmet bizonyos jelenségek okaira, következményire. Osztályfőnöki órák - önismeret, önbecsülés - helyes napirend kialakítása - tanulási módszerek - közösségi kapcsolatok kialakítása - családi életre nevelés - párkapcsolatok kialakítása Testnevelés órák - helyes testtartás - fizikai edzettség kialakítása,mérése - fokozatos terhelés megtanulása - balesetek kiküszöbölésének módjai - elsősegélynyújtás Biológia órák - az emberi test felépítése - szervezetünk működése - helyes táplálkozás - genetika, öröklődés - génmódosított élelmiszerek - vitaminok Kémia, fizika órákon - tápanyagok - ásványi anyagok - a mozgás Magyar, történelem órákon - a mozgás ábrázolása a művészetekben - a természethez való vonzódás a felvilágosodás korában - a nyugalom igénye - a sportok, olimpiák története - éhínység, betegségek terjedése - táplálkozási problémák - túlnépesedés Idegen nyelvi órákon - táplálkozási szokások - népek ételei, italai - környezeti katasztrófák 59

-

sportolás fontossága környezetszennyezés újrahasznosítás

12.3. Egészségnevelés tanórákon kívül Olyan mindennapos tevékenységek kialakítására kell törekedni, melyek már önmagukban is segítik az egészség megtartását. Ilyenek például a napirend kialakítása, a termek rendszeres szellőztetése, az egészséges tanulási környezet, megfelelő padok, jó megvilágítás. Rendelkezésre áll az iskolaorvosi, védőnői hálózat, jól felszerelt rendelő, ahol rendszeresen végeznek szűrővizsgálatokat. Azok a tanulók, akik egészségügyi problémáik miatt nem vehetnek részt testnevelésórákon, lehetőséget kapnak gyógytestnevelés órán való részvételre. Rendszeresen szervezünk véradási lehetőséget nagykorú diákjaink számára. Az egészséges táplálkozásról szóló bemutató előadás Pszichés zavarok, stressz oldásában segít az iskolapszichológus

12.4. Az iskola környezeti nevelési elvei a) Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. b) Általános célok, értékek   

az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése

c) Pedagógiai célok              

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus és globális szemléletmód kialakítása a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése 60

 

problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

d) Az iskolai környezet Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének alakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezet-baráttá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá. Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak: - anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok - pedagógusok, dolgozók példamutatása - a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása - termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése - a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése - az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (kiállítások szervezése, környezetvédelmi nap szervezése) e) Kommunikáció Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a résztvevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segítik a környezeti nevelést szaktárgyukban is tanító kollégák (biológia, kémia és fizika szakosok). A diákönkormányzati rendezvényeken mindig szervezünk környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvényt is. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai évkönyvben megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük.

13. A tanulók magatartásának, szorgalmának és jutalmazásának értékelési elvei A magatartás és szorgalom minősítését az osztályban tanító szaktanároknak, a gyakorlati munkahelyek oktatóinak, az osztálynak és a tanuló önértékelésének figyelembevételével az osztályfőnök terjeszti elő, majd a félévi és az év végi osztályozó értekezlet nevelőtestülete dönti el. A nevelőtestületnek joga van a tanuló magatartásának értékelésekor az alábbi szempontoktól eltérni. A szakképző osztályokban a magatartást és szorgalmat nem minősítjük.

13.1. A magatartás értékelésének elvei A magatartás értékelésénél a legfontosabb szempont, hogy nevelő jellegű legyen és segítse a tanulók önismeretének fejlődését. Értékeléskor figyelembe vesszük: - milyen mértékben teljesíti a tanuló alapvető kötelességeit - milyen a közösség egészéhez és egyes tagjaihoz való viszonya 61

- hogyan viselkedik a tanórákon , a szünetekben és az iskolai rendezvényeken Példás magatartású az a tanuló, aki - alapvető kötelességeit képességei szerint teljesíti - betartja a házirend előírásait és azokra osztálytársai figyelmét is felhívja - az adott közösségre pozitív hatással van, társait tiszteli, segíti, - lelkiismeretes, őszinte, nyílt, becsületes, - tanáraival, a felnőttekkel tisztelettudóan viselkedik. Nem lehet példás magatartású az a tanuló, akinek félévkor, vagy a tanév végén elégtelen osztályzata, fegyelmi büntetése vagy egynél több igazolatlan hiányzása van. Jó magatartású az a tanuló, aki - a példás érdemjegy eléréséhez szükséges feltételek közül valamelyiket nem teljesíti - Igazolatlan óráinak száma 2-8 óra. Változó magatartású az a tanuló, aki - alapvető kötelességeit nem rendszeresen teljesíti, - a házirend előírásait megszegi, - a közösséget esetenként rossz irányban befolyásolja, - a tanáraival szemben tiszteletlen, társaival szemben durva, - igazgatói intésben részesült, vagy fegyelmi eljárást folytatnak ellene. - igazolatlan óráinak száma 9-15 óra. Rossz magatartású az a tanuló, aki - alapvető kötelességeit nem teljesíti, - a házirend előírásait rendre megszegi, - szándékosan árt a közösségnek, - tanáraival, a felnőttekkel szemben tiszteletlen, társaival szemben durva, - fegyelmi eljárás során elmarasztalták - több, mint 15 igazolatlan hiányzása van

13.2. A szorgalom értékelésének elvei A szorgalom elbírálásánál figyelembe vesszük: A motiváltságot: - a tudás megszerzésének igényét - az egyéni képességeknek megfelelő teljesítményt. A tanulási folyamat jellemzőit: - a jó idő és munkaszervezést, - a kötelességtudó, pontos, önálló munkavégzést, - a fegyelmezett, aktív tanórai tevékenységet. A tanuláson kívül végzett többletmunkát (versenyek, szakkörök, diák-önkormányzat stb.) -

Példás a tanuló szorgalma, ha a fenti követelményeknek képességei szerint maradéktalanul megfelel. Jó, ha a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell. Változó, ha képességeihez viszonyítva a követelményeknek folyamatosan nem felel meg. Hanyag, ha nem is próbál megfelelni a követelményeknek.

Bukás esetén a szorgalom minősítése változónál jobb nem lehet. 62

13.3. A jutalmazás elvei Tanulóink kiemelkedő teljesítményének jutalmazása nemcsak az elért eredmények elismerése, hanem példa is a közösség számára és ösztönzés a további feladtok megoldásához. Az elismerés történhet szóban a közösség előtt, írásban vagy tárgyi jutalmazás formájában. A fokozatosság elvét követve intézményünkben a következő jutalmazási módokat használjuk leggyakrabban: - az ellenőrzőbe beírt szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret - a versenyeredmények ismertetése az iskolarádióban - jutalomkönyv a tanév végén, a ballagáson - tantárgyi dicséret a bizonyítványban - „kiváló diák” medál átadása a ballagáson - „a szakma kiváló tanulója” kitűntetés átadása a szakképzősök búcsúztatóján Bízunk benne, hogy a pozitív visszajelzések a jól teljesítő tanulók önbizalmát növelik és segítik személyiségük egészséges fejlődését.

63

III. Az iskola szakmai programja Az intézmény szakmai programja jelentős terjedelme miatt külön dokumentumban kapott helyet.

64

IV. Záró rendelkezések 1. A pedagógiai program módosítása Jelen pedagógiai program módosítása csak a nevelőtestület jóváhagyásával, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács egyetértésével lehetséges. A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelőtestület, az iskola igazgatója, a szülői szervezet iskolai vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

2. A pedagógiai program nyilvánossága Az iskola pedagógiai programját az igazgatói irodában, és a titkárságon tanítási időben meg lehet tekinteni. Az intézmény alapdokumentumai az iskola weblapján megtekinthetők.

Miskolc, 2014. szeptember 10. Dr. Burkáné Szolnoki Ágnes igazgató

65

A Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programjának véleményezése, elfogadása és jóváhagyása:  Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programját az iskolai Szülői szervezet a mellékelt dokumentum szerint véleményezte és elfogadásra javasolta.  Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programját az iskolai diákönkormányzat a mellékelt dokumentum szerint véleményezte és elfogadásra javasolta.  Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programját az intézményi tanács a mellékelt dokumentum szerint véleményezte és elfogadásra javasolta.  Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programját a nevelőtestület a mellékelt dokumentum szerint véleményezte és elfogadta.

Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programját az előírt egyeztetések után az iskola igazgatója jóváhagyta.

Miskolc, 2014. szeptember 12. Dr Burkáné Szolnoki Ágnes igazgató

66

67

68