MISKOLCI SZC BERZEVICZY GERGELY SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA
VEZETŐI PROGRAM A 2016.07.01-2021.06.30. IDŐSZAKRA (A vezetői program az MSZC/671/HR/2016 azonosítószámú, a Miskolci SZC Berzeviczy Gergely Szakközépiskolája és Szakiskolája tagintézmény tagintézmény-vezető (magasabb vezető) beosztás ellátására benyújtott pályázat része. )
KÉSZÍTETTE: DR. BURKÁNÉ SZOLNOKI ÁGNES
MISKOLC, 2016. ÁPRILIS 04.
1
TARTALOM
2
Helyzetelemzés: az erősségek és gyengeségek bemutatása ............................................... 4 2.1
Az intézmény és az épület rövid bemutatása................................................................... 4
2.2
Az intézmény szakmacsoportjai, ágazatai, szakmái ................................................................ 5
2.3
Az intézmény oktatási, nevelési céljai ............................................................................... 5
2.3.1 2.4
A legfontosabb pedagógiai célok ............................................................................... 6
Létszámadatok: jelentkezők, tanulólétszám, lemorzsolódás ......................................... 7
2.4.1
A 9. évfolyamra jelentkezők száma ........................................................................... 7
2.4.2
A szakképző osztályokba jelentkezők száma .......................................................... 9
2.4.3
Esti tagozat .................................................................................................................. 10
2.4.4
Az osztálylétszámok és a lemorzsolódás alakulása ............................................. 10
2.5
A tanulók szociális helyzete, sajátos nevelési igény ..................................................... 11
2.6
A képzés eredményessége ............................................................................................... 12
2.6.1
Tanulmányi átlagok .................................................................................................... 12
2.6.2
Érettségi vizsgák ......................................................................................................... 14
2.6.3
Szakmai vizsgák ......................................................................................................... 15
2.6.4
Nyelvvizsgák ................................................................................................................ 16
2.6.5
Továbbtanulás ............................................................................................................. 17
2.6.6
Elhelyezkedés ............................................................................................................. 17
2.7
Gyakorlati képzés ............................................................................................................... 18
2.8
Az intézmény működésének személyi feltételei ............................................................ 20
2.8.1
Alkalmazotti létszámok .............................................................................................. 20
2.8.2
Pedagógus továbbképzés ......................................................................................... 23
2.8.3
Mesterpedagógusok ................................................................................................... 24
2.8.4
A nem pedagógus dolgozók ..................................................................................... 24
2.9
Az intézmény működésének tárgyi feltételei ........................................................................ 24
2.9.1
Az intézmény infrastruktúrája, felszereltsége: ........................................................ 24
2.9.2
Bevételek ..................................................................................................................... 26
2.9.3
Pályázatok ................................................................................................................... 27
2.10
Pedagógiai módszerek ...................................................................................................... 28
2.10.1 2.11
Mérések rendszere ............................................................................................................. 31
2.11.2 2.12
A diákönkormányzat ................................................................................................... 31
Tehetséggondozás, versenyek ................................................................................. 34
Partnerkapcsolatok ................................................................................................................ 35 2
2.12.1
Nemzetközi kapcsolatok ............................................................................................ 35
2.12.2 Kapcsolat a fenntartóval, egyéb oktatási intézményekkel, kormányhivatallal, Miskolci Egyetemmel, BOKIK-kal és egyéb szervezetekkel ................................................ 35 2.12.3 2.13
Vállalkozói partnerek .................................................................................................. 35
Pályaorientációs és marketing tevékenység .......................................................................... 36
3 Szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések: lehetőségek kihasználása, veszélyek elkerülése .......................................................................................................................... 37 3.1
3.1.1
Beiskolázás, versenytársak....................................................................................... 37
3.1.2
Jogszabályi változások .............................................................................................. 43
3.2
Intézményen belüli tényezők ................................................................................................. 44
3.2.1
Felnőttoktatás és felnőttképzés ................................................................................ 44
3.2.2
Gyakorlatszervezés kérdései .................................................................................... 45
3.2.3
Nevelési problémák .................................................................................................... 46
3.2.4
Gazdasági helyzet ...................................................................................................... 46
3.2.5
Rendelkezésre álló eszközök ................................................................................... 47
3.2.6
Humán erőforrás ......................................................................................................... 47
3.2.7
A hagyományok megőrzése ..................................................................................... 48
3.2.8
Diákönkormányzat, szülői szervezet ....................................................................... 48
3.3 4
Objektív külső tényezők ........................................................................................................ 37
Változások menedzselése................................................................................................. 48
Összefoglalás .............................................................................................................................. 49
3
2 HELYZETELEMZÉS: AZ ERŐSSÉGEK ÉS GYENGESÉGEK BEMUTATÁSA 2.1 AZ INTÉZMÉNY ÉS AZ ÉPÜLET RÖVID BEMUTATÁSA A Miskolci Szakképzési Centrum Berzeviczy Gergely Szakközépiskolája és Szakiskolája az ország egyik legnagyobb hagyományú és tekintélyű kereskedelmi, vendéglátó, turisztikai és közgazdasági képzést folytató szakközépiskolája. Az iskolában a képzés 1886. szeptember 11-én indult Gálffy Ignác alapító igazgató vezetésével, kamarai kezdeményezésre, a város kereskedőinek igényei alapján. Az intézmény története során többféle nevet kapott, végül a reformkori közgazdász, Berzeviczy Gergely nevét vette fel. A szervezeti változások miatt az utóbbi időben is több változás volt ezen a téren, legutóbb 2015. július 1-jén változott az intézmény státusa és ezzel a neve a szakképzési centrumok megalakulásának következtében. Az intézményt ismerők minden változás mellett azonban továbbra is csak Berzének nevezik az iskolát. Az elmúlt 130 év alatt az intézmény folyamatos változásban, képzési szerkezetének, szakmáinak folytonos megújításában élte életét. A jelenlegi szakmai képzések közül a belkereskedelmi irányultságú képzés már az alapítás óta létezik az iskolában, több mint 45 évvel ezelőtt ezt követte a vendéglátó, majd 1991-ben a külkereskedelmi, 1995-ben a két tanítási nyelvű idegenforgalmi szak, és végül 4 évvel ezelőtt a közgazdasági ágazati képzés beindítása. 2008-ban Miskolc Megyei jogú Város Önkormányzata, mint az iskola akkori fenntartója, létrehozta a Gálffy Ignác Térségi Integrált Szakképző Központot, melynek fogadó iskolájává vált intézményünk. Küldő iskolaként a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskolával és a Debreczeni Márton Szakképző Iskolával működtünk együtt. 2015. július 1-jén megalakult a Miskolci Szakképzési Centrum, melynek az iskola lett az egyik tagintézménye. A képzés feltételeinek megteremtése érdekében az iskola épülete is folyamatosan bővült, fejlődött. A mai épületet 1908-ban emelték. Később itt került sor a vendéglátó tanüzem kialakítására a földszinten. Ezt az épületet fokozatosan nőtte ki az intézmény, az igényeknek megfelelően előbb 1989-ben új tornaterem épült, majd 1998-ban átadásra került a Kuruc utcán egy bölcsődei szárnyból kialakított új tanüzem. Közben új helyre költözött a könyvtár, bővült a tanári szoba, pályázati keretből digitális tantermeket alakítottunk ki. 2010-ben közel 1 milliárd Ft-os pályázati forrásból sikerült kialakítani a padlástérből egy új szintet az informatikai képzés és a tanirodák, digitális nyelvi termek számára. 2011-re elkészült az épület Antall József park felőli oldalán a Berze Kávézó, és egy új épületszárny, amelyben a munkánkat segítő orvos, pszichológus, fejlesztő pedagógus, szociálpedagógus kapott helyet, kialakítottunk egy rendkívül korszerű személyiségfejlesztő tréningszobát, és helyet kapott a DÖK is.
4
2.2 AZ INTÉZMÉNY SZAKMACSOPORTJAI, ÁGAZATAI, SZAKMÁI Induló 9. osztályok Évfolyamok száma 4 5. (Nyelvi előkészítővel) 5 (Két tanítási nyelvű képzés)
Tanulmányi terület Gazdasági-szolgáltatási szakterület, Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, XXVI. Kereskedelem ágazat Gazdasági-szolgáltatási szakterület, Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, XXIV. Közgazdaság ágazat Gazdasági-szolgáltató szakterület, Vendéglátóidegenforgalom szakmacsoport, Német két tanítási nyelvű tanterv, XXVIII. Turisztika ágazat
Osztály
1
1
1
Induló érettségi utáni képzések OKJ azonosító
Tervezett szakképesítések megnevezése
Osztály
54 341 01
Kereskedő
1
54 811 01
Vendéglátásszervező-vendéglős
2
54 812 04
Idegenvezető, Turisztikai szervező
1
54 811 01
Vendéglátásszervező-vendéglős (esti rendszerben)
1
2.3 AZ INTÉZMÉNY OKTATÁSI, NEVELÉSI CÉLJAI Az intézmény oktatási, nevelési céljait a Pedagógiai Program fogalmazza meg a következőképpen: „… a legfontosabb oktatási-nevelési alapelvünk: olyan korszerű általános és szakmai ismeretek nyújtása, amely lehetővé teszi az oktatott szakmában elhelyezkedni kívánó tanulóinknak a piacképes szakmai tudást a kereskedelem, vendéglátás és az idegenforgalom területén, a szolgáltató szektor szakembereire jellemző „szakmai alázat” kialakulását, a nyitottságot új ismeretek megszerzésére, a szakmai ismeretek folyamatos bővítését, az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítását.” Az intézmény alapvető céljaként tehát a munkaerőpiacon elfogadott szakképesítés biztosítását, illetve a továbbképzésre, ismeretszerzésre vonatkozó igény kialakítását jelölte meg. Az ebből következő részcélok és feladatok, amelyek minőségbiztosításunk és önértékelésünk alapjait is jelentik a következők. 5
2.3.1 A legfontosabb pedagógiai célok „ Intézményünk küldetésének tekinti, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik tudásuk alapján képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodásra. Kiemelten jelennek meg iskolánk értékrendjében a következők:
szilárd, biztos ismeretek átadása; a család meghatározó szerepének erősítése; az erkölcsi értékek közvetítése; az intézmény és a szülők kapcsolatának erősítése; a nemzeti kultúra közvetítése; más népek és népcsoportok kultúrájának megismertetése, toleranciára nevelés; a társadalmilag elismert értékek közvetítése; a társadalomba való beilleszkedés elősegítése; az egészséges életmód iránti igény felkeltése; a természet szeretetére, környezetünk védelmére nevelés; a képességek és készségek fejlesztése; a tehetséges tanulók tudásának továbbfejlesztése; az önálló ismeretszerzésre való ösztönzés; felkészítés a továbbtanulásra; a gyengébb képességűek felzárkóztatása; a szociálisan hátrányos helyzetűek segítése; biztos, a gyakorlatban alkalmazható szakmai ismeretek elsajátíttatása; a kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése.”
Az iskola különféle ágazatai és az általunk oktatott szakmák szolgáltató jellegük miatt sok hasonlóságot mutatnak. Ugyanakkor minden szakmának speciális követelményei vannak, melyek a gyakorlatban a következőképpen jelennek meg: 1. A kereskedelem ágazatban, és a kereskedő szakmai képzésben cél a munkára való felkészítés és a továbbtanulásra történő felkészítés ötvözése. A piaci igények a hagyományos kereskedő kvalitások mellett ma már egyéb, főleg gyakorlati jellegű képességeket és társas kompetenciákat is elvárnak. Ennek megfelelően az ágazati kerettanterv alapján kidolgozott helyi programban megerősödött a képzés gyakorlati jellege. Áruforgalmi, ügyviteli gyakorlatok során és a vállalkozásoknál szervezett gyakorlat keretében alakítjuk ki a diákokban a szakmai képességeket, készségeket. Tanirodai gyakorlaton vesznek részt, melynek során a könyvelési, irodai munkába is betekintést nyerhetnek. Hangsúlyos szerepet kap a képzésben a marketing, az áruismeret, a vállalkozási ismeret. Ezen a szakon a cél a sikeres érettségi letétele után szakmai vizsga megszerzése, amellyel a diákok azonnal el tudnak helyezkedni, vagy felsőoktatási intézménybe jelentkezhetnek. 2. Az angol nyelvi előkészítővel induló közgazdaság ágazati osztályba jelentkezők nagyon magas szintet várnak el a nyelvi képzés, a szakmai képzés, és a közismereti képzés terén is. Céljuk elsősorban a szakmai irányú továbbtanulás, amelyhez erre a tudásra van szükségük. Igénylik ezzel együtt a gyakorlati jellegű tudást is, mert felkészülnek az érett6
ségi utáni elhelyezkedésre is. Az ágazatban a munkaerőpiaci igények is magas szintűek, a biztos nyelvi tudást, a kiforrott informatikai, szakmai ismereteket elvárják a munkáltatók. Az ágazati képzésben a jövő tanévben érettségiznek először a diákok. Érettségi után a Pénzügyi termékértékesítő szakmai képzést kínáljuk majd az osztályoknak. A képzés szakmai része rendkívül összetett, a tanulók óraszáma magas, leterheltségük kiemelkedően nagy. Erre a szakra a magas jelentkező létszám mellett kiemelkedő képességű diákokat tudunk felvenni, így képesek teljesíteni az elvárásokat, vagyis lehetőségük lesz mind a megszerzett szakmával való elhelyezkedésre, mind pedig a továbbtanulásra. 3.
A német két tanítási nyelvű turisztikai osztályban kiemelt cél a felsőfokú nyelvtudás biztosítása, és a szakma idegen nyelven való elsajátíttatása. A továbbtanulás iránya is elsősorban az idegen nyelvű gazdasági képzés. Ezen a téren a munkáltatók elvárása ezzel egybeesik: rendkívül biztos nyelvtudás, jó kommunikációs, szakmai ismeretek, magas szintű társas kompetenciák. Mivel a diákok valamilyen színvonalas egyetemre készülnek, az ehhez szükséges közismereti tudnivalókat is magas szinten igyekszik biztosítani az iskola. A szakképzésben idegenvezető képesítés megszerzésére készülnek a tanulók. A képzés gyakorlati jellegű, az idegenvezetés módszertana, a kapcsolódó ügyintézői ismeretek elsajátítása segít abban, hogy a vizsga után el tudjanak helyezkedni a diákok.
4.
A vendéglős szakma speciális helyet foglal el a képzésben, mivel csak érettségi utáni képzéssel foglalkozunk. Igény mutatkozik az érettségi előtti alapozó képzésre is, de a jelenlegi képzési szerkezetben ez nem szerepel. Az intézmény célja a munkába állás elősegítése és ennek érdekében a Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés biztosítása. Ennek megfelelően a gyakorlati képzés hangsúlyos szerepet kap, a tanulók év közben és nyári szünetben vendéglátó egységekben, rendezvényeken dolgoznak, ezzel megszerzik az alapvető gyakorlati ismereteket. Kiemelkedően jó lehetőséget nyújt ebben a Berze Kávézó, amely az intézmény speciális tanüzeme, hiszen a képzés működő, élő gyakorlat keretében történik, ahol a diákok felügyelet mellett sajátíthatják el az ismereteket. Az elméleti képzés a gyakorlat megalapozását szolgálja, a közvetlenül hasznosítható ismeretanyagra koncentrál.
2.4 LÉTSZÁMADATOK: JELENTKEZŐK, TANULÓLÉTSZÁM, LEMORZSOLÓDÁS 2.4.1 A 9. évfolyamra jelentkezők száma Az iskolába jelentkezők száma a demográfiai adatok térségi romlása ellenére sem csökkent jelentősen, bár a 10 éves adatokat mutató grafikonon látszik a visszaesés, és a trendvonal egyenletéből is leolvasható a tendencia.
7
A felvételre jelentkező 8. osztályosok száma (fő) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
y = -38,358x + 925,47
2006.
2007.
2008.
2010.
2011.
2012.
2013.
2014.
2015. 2016.
belker
360
357
308
267
270
286
231
254
198
203
angol nyelvi előkészítő
337
337
352
349
351
336
305
230
187
198
német két tanítási nyelvű
167
174
161
123
124
114
118
140
152
156
összesen
864
868
821
739
745
736
654
624
537
557
Forrás: intézményi adatok, saját grafikon
Az utóbbi években megerősítettük a pályaorientációs tevékenységünket, és az iskolamarketinget, ennek eredményeképpen a visszaesés megállt, sőt a 2016-17-es tanévre jelentkezők száma az előző évhez képest ismételten nőtt. Ez azt jelenti, hogy a csökkenő létszámú korosztályból az iskola több gyermek figyelmét tudta felkelteni. Ezzel együtt az osztályonként felvehető 28 fő többszöröse jelöli meg iskolánkat a jelentkezéskor, a túljelentkezés így iskolai szinten 6,6-szeres, osztályonként pedig 5,6-7,2-szeres. Az iskola életében a romló demográfiai adatok egyelőre a következők miatt nem éreztették erősen a hatásukat: Az általános iskolások élnek azzal a lehetőséggel, hogy több intézményt is megjelölhetnek, így a jelentkezők száma megsokszorozódik. A szülők és diákok által színvonalasnak ítélt ágazatainkat a jó képességű diákok a magas nyelvi óraszám, és a nyelvi előkészítő, két tanítási nyelvű jelleg miatt választják. Vannak ezen kívül olyanok is, akik a jelentkezéskor első számú tartalékhelyként jelölik meg ezeket a jelentkezési helyeket a magas nyelvi óraszámú gimnáziumi osztályok után. A kereskedelem ágazatot sok, a középiskola után elhelyezkedni és nem továbbtanulni szándékozó diák választja, emellett az iskola közgazdasági, vagy turisztikai ágazatának tartalékhelye is, így a jelentkezők száma magas. Speciális helyzetben van a két tanítási nyelvű turisztika osztály. Úgy tűnik, hogy az a szülő és diák, aki a két tanítási nyelvűség mellett döntött, ehhez ragaszkodik is. A szülők ma már látják az eltérést a gimnáziumi képzés és a szakközépiskolai képzés között, és előnyként értékelik, hogy a diákok nem a közismereti tárgyakat tanulják német nyelven, vagyis nem jelentkezik az a hátrány, hogy a nyelvi képzés kedvéért háttérbe szorul a közismereti tárgyak igényes tanítása, és ezzel a továbbtanulási irányok korlátozódnak. Azért választják a képzést, mert a szakmai tárgyak oktatása folyik idegen nyelven, ezzel az elhelyezkedési esély nő, ugyanakkor bejuthatnak olyan felsőfokú képzésre is, ahol a szakmai oktatás német nyelven zajlik, és a szakkifejezések ismerete komoly előnyt jelenthet számukra. 8
A német nyelv ugyanakkor hátrányt is jelenthet, mert a diákok többsége általános iskolában angolt tanult, és a közízlésnek megfelelően továbbra is inkább az angol nyelv tanulása felé orientálódik. Meg kell tehát fontolni, hogy el lehet-e indítani egy angol kéttanítási nyelvű csoportot az idegenforgalmi szakon, de csak úgy, hogy ennek egzisztenciális következményeit is minden oldalról megvizsgáljuk. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a klímavizsgálatok azt mutatják, hogy az intézménybe járó diákok jól érzik magukat az intézményben, és szívesen ajánlják az iskolát másoknak is. Felméréseink szerint az iskolaválasztás elsődleges szempontja a kortársközösség véleménye. Nagyszámú diákunknak jártak az iskolába szülei, vagy nagyszülei is, de sok a hozzánk járó testvér, ismerős is. Diákjaink nagyon komolyan kötődnek az iskolához, büszkék az eredményekre, és szívesen ajánlják a jelentkezést ismerőseiknek.
2.4.2 A szakképző osztályokba jelentkezők száma Szakma: Kereskedő Kereskedelmi ügyintéző Utazásügyintéző/Turisztikai szervező Idegenvezető Vendéglős
2011-12. tanévre 17
2012-13. tanévre 6
2013-14. tanévre 26
2014-15. tanévre 25
2015-16. tanévre 40
48
12
26
28
-
35
21
26
--
15
-86
-104
32 106
15 110
24 100
Forrás: intézményi adatok, saját táblázat
A szakképző évfolyamokra jelentkezők száma évek óta nagyságrendileg azonos, a különbségek a felmenő osztályok számának alakulása miatt figyelhetők meg. A meghirdetett osztályokat el tudjuk indítani, sőt a vendéglátó szakon mindig túljelentkezés van, és felvételi elbeszélgetés során válogatni is tudunk a diákok között. Két időszakra hirdetjük meg a jelentkezéseket. Június 30-ig az érettségi után várjuk a saját diákjaink, és a más iskolában érettségizettek jelentkezését. A pótjelentkezéseket a felsőfokú felvételi ponthúzás utáni időszakban, augusztusra hirdetjük meg. Intézményünk szakmai, technikai háttere az elmúlt évben jelentősen fejlődött a tankávézó beindításával, ez a korszerű gyakorlóhely is kedvező hatással van a szakra jelentkezők számára. A szakképző osztályok esetében nagy hatással bírnak még ma is a konkurens nem állami fenntartású képzőhelyek, melyek rövidebb idejű képzést, juttatásokat, és sokszor kevésbé szigorú házirendet ígérnek a diákoknak. Különösen nagy a jelentőségük ezeknek a képző cégeknek a kevésbé eszközigényes ügyintéző, turisztika jellegű képzések esetében. Összességében az mondható, hogy a demográfiai hatás egyelőre nem érezhető jelentősen a jelentkezők számának csökkenésében. A konkurencia hatása valószínűleg még mindig erősebben érvényesül, mint a csökkenő gyermeklétszám. A csökkenő gyermeklétszám azonban mindenképpen figyelemre méltó. Csökkenő összlétszámból kell ugyanis a jövőben változatlan létszámot magunkhoz vonzani.
9
2.4.3 Esti tagozat Felnőttoktatás az iskolában az elmúlt 15 évben nem volt. 2015. szeptemberében újraindítottuk az esti képzést Vendéglátásszervező-vendéglős szakmában, 20 fővel. Várhatóan a jövőben nagyobb lesz a képzés iránti érdeklődés, ha a köztudatba ismét bekerül a Berzeviczy, mint felnőttoktatással is foglalkozó iskola.
2.4.4 Az osztálylétszámok és a lemorzsolódás alakulása Az iskola osztálylétszámai megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Az összlétszám évek óta 630 fő körül mozog, ezen a téren csak a felmenő-kimenő osztályok száma miatt van változás.
A tanulólétszám alakulása tanévenként (fő) 500 450
458 402
400
451
440
436
433
393
350 300 250
199
200
215 176
199
172
199
186
150 100
43
9 23
50
4 13
7
20
0 induló
záró
Kimaradt
induló
2012-13. Érettségi előtti osztályok
záró
Kimaradt
induló
2013-14.
záró 2014-15.
Szakképző osztályok
Kimaradt
induló 2015-16.
Esti képzés
Forrás: Intézményi adatok, saját grafikon
A grafikonból is kitűnik, hogy a lemorzsolódás nem jelentős, az érettségi előtti évfolyamokon csak néhány fő. Szakképző évfolyamokon a munkavállalás, és a felsőoktatásban való továbbtanulás miatt többen maradnak ki. Az évek során ezen adatok alakulása kedvező tendenciát mutat. Erre az egyre erősebb osztályfőnöki odafigyelés, és a szakemberek, pl. a szociálpedagógus hathatós tevékenysége ad magyarázatot. Ennek a tevékenységnek köszönhető, hogy az előző tanévben a kimaradók száma 13 főre csökkent a szakképző évfolyamokon, mely az osztálylétszám 6,5 %-a. Van néhány olyan trend azonban, amelyre jelenleg nincs megoldásunk. Több diák maximálisan kihasználja a hiányzási lehetőségeket, és bár kizárásra nem kerül sor, a hiányzások száma magas. Ezen a téren évek óta nem tudunk előrelépni.
10
A hiányzások számának alakulása Hiányzások száma
2012-13.
2013-14.
2014-15.
1 főre jutó hiányzás összesen
98,6 óra
78,0
82,45
1 főre jutó igazolt hiányzás:
93,4 óra
74,7
75,8
1 főre jutó igazolatlan hiányzás
5,2 óra
3,8
6,63
Forrás: Intézményi adatok, saját táblázat
2.5 A TANULÓK SZOCIÁLIS HELYZETE, SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY A nemzetközi felmérések tapasztalata szerint Magyarországon összefüggés mutatkozik a szülők végzettsége, társadalmi státusza és a tanulók eredményei, továbbtanulása között. Iskolánkban ez az összefüggés nem ennyire karakteres. A Berzeviczyben a szociológiai felmérések szerint az édesapák döntő többsége középfokú végzettséggel rendelkezik, érettségizett, de elsősorban valamilyen szakmát tanult. (56,3 %) A 8 általánossal, vagy annál kevesebb iskolával rendelkező apák aránya 6,3 %, diplomás 7,1 %. A középfokú végzettségű édesanyák többsége érettségizett (51,4 %), 28 %-uk rendelkezik szakmával. Diplomás 8,6 %, 11,3 % nem kezdett bele középiskolai tanulmányokba. A tanulók közül azok aránya, akik saját véleményük szerint messze az átlagnál jobb körülmények között élnek 0,8 %, viszont a diákok közül minden 10. megélhetési gondokról számol be, több mint fele pedig úgy gondolja, hogy az átlagosnál rosszabb körülmények között élnek. Mindössze a válaszadók 3,1 %-a érzi magát anyagi biztonságban. A tanulók 69,7 %-a úgy gondolta, hogy családjának helyzete az elmúlt néhány év alatt folyamatosan romlott. Összességében tehát az a kép jellemző iskolánkra, hogy hozzánk elsősorban a középréteg igyekvő gyermekei járnak. Olyan családok gyermekei, akiknek szülei valószínűleg a tanulásban látják az előrelépés lehetőségét.
Az iskolának az utóbbi időben egyre több szociális feladatot kell megoldania. Sajnos a középiskolás korú hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítésére nincs kidolgozott rendszer. A külső szakértők figyelme elsősorban az általános iskolás korúakra, és a kisebbségi problémák megoldására terjed ki, a középiskolások, azok közül is a már nagykorúak gondjai kikerültek a látókörből. Nagyon komoly erősséget jelent, hogy igen jól felkészült szociálpedagógus, pszichológus, fejlesztő pedagógus és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó kolléga segíti a tanulókat. Mindannyiuk kapcsolata példaértékű a diákokkal, akik a legbizalmasabb problémáikkal is szívesen fordulnak hozzájuk. A szakembereink segítséget tudnak nyújtani a családi vagy egyéni problémákkal küszködő diákoknak, és szüleiknek.
11
Támogatják az osztályfőnököket is azzal, hogy tanácsot tudnak adni, mit érdemes tenni egyegy szokásostól eltérő helyzetben.
Új jelenség, hogy a felvételizők közül egyre többen részképesség-zavarokkal érkezik általános iskolából (sőt egy-két tanuló érettségit adó középiskolából is). Várhatóan egyre több tanuló kér felmentést nyelvtanulás vagy értékelés alól dyslexia, dysgrafia miatt. Ma ez még csak néhány fő. Szerencsés helyzetben vagyunk azért, mert éppen akkor, amikor ez a probléma felvetődött, nyílt lehetőség fejlesztő pedagógus alkalmazására. Ő rendszeres foglalkozásokon tud segítséget nyújtani a különféle részképesség-zavaros tanulóknak.
2.6 A KÉPZÉS EREDMÉNYESSÉGE 2.6.1 Tanulmányi átlagok Az iskolai átlagok az elmúlt években a következőképpen alakultak:
2012-13
2013-14.
2014-15.
3,73
3,77
3,75
érettségi előtti osztályok
3,75
3,74
3,76
szakképző osztályok
3,70
3,80
3,74
kitűnő tanuló
8
12
7
jeles tanuló
22
34
37
bukások száma a tanév végén
27
24
12
1-2 tárgyból
24
22
9
több tárgyból
3
2
3
Tanulmányi eredmények iskolai átlag
Forrás: Intézményi adatok, saját táblázat
12
A tanulmányi átlagok a különböző ágazatokban és osztályokban eltérő módon alakulnak: Osztályátlagok 2015/16-os tanév I. félév
Kereskedelem
Német két tanítási nyelvű
3,1 3,07
Vendéglős esti
3,43
Vendéglős 14.G
Vendéglős 13.D
Idegenvezető 14.I
3,14
Vendéglős 14.D
3,72
3,17
Idegenvezető 13.I
13.C
11.C
10.C
9.C
3,35
9. KNY
13.B
11.B
10.B
9.B
Angol nyelvi előkészítő
3,99
Vendéglős 13.G
3,99
Kereskedő 14. A
3,95 4,04 3,99
3,9 4,02
4,65
3,54
9.NYEK
12. A
3,66 3,55
11.A
3,39
10.A
3,62
4,3
Kereskedő 13. A
4,33 4,33
9.A
5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
Szakképző osztályok
Forrás: Intézményi adatok, saját grafikon
A tanulmányi átlagok alakulásában mindvégig jelentkezik az a különbség, amely már a 9. osztályba való felvételkor a jelentkezők jegyeiben és felvételi eredményében is megmutatkozik. A turisztikai és a közgazdasági osztályok az iskolaátlag felett, a kereskedelmi osztályok pedig alatta teljesítenek. Mivel a képzés célja sem ugyanaz, az eltérés érthető. Tudomásul kell vennünk, hogy a 9. osztályba jelentkezők átlagos eredménye, és felkészültsége az utóbbi években romlik. Külön figyelmet kell arra fordítani, hogy a nyelvi előkészítő és két tanítási nyelvű osztályban bevezetett tanulásmódszertan és személyiségfejlesztés tapasztalatait, amely láthatóan segíti a tanulókat, más osztályokban is hasznosítsuk. A szakképző osztályokban szignifikánsan jobban teljesítenek azok a diákok, akik a Berzeviczyben érettségiztek. Ők megtartják a négy év alatt megszokott tanulmányi szintet, sőt többen közülük a szakmai tárgyakban jobban teljesítenek. Így, bár a jó tanulók közül sokan elmennek egyetemre, az osztályok mégis jól szerepelnek. A más iskolában érettségizettek közül sokan nagyon gyenge érettségi bizonyítvánnyal érkeznek hozzánk, elsősorban azért, mert nem sikerült továbbtanulniuk. Előfordul, hogy alapvető matematikai műveletekkel gondjaik vannak, minimális szinten ismernek idegen nyelvet, tanulási problémákkal küszködnek. Így átlaguk nem éri el az iskolai szintet, bár a képzés második évére és a szakmai vizsgára többnyire javulnak az eredmények. Továbbra is nagy szükség van a tanulók tudásszintjének felmérésére nemcsak 9., hanem a felvett 13. osztályok esetében is, és tudatos felzárkóztató tevékenységgel meg kell próbálni a hiányosságokat pótolni.
13
2.6.2 Érettségi vizsgák Intézményünkben minden évben magas az előrehozott vizsgára jelentkezők száma. Ez annak ellenére így van, hogy csökkent a választható tárgyak száma. A nyelvi előkészítő és a két tanítási nyelvű osztályokban azonban 12. évfolyamon természetessé vált, hogy idegen nyelvből középszintű érettségit tesznek a diákok, a következő évben pedig szintemelő vizsgára jelentkeznek. Ezzel a két tanítási nyelvű képzésben teljesítik a két tanítási nyelvű bizonyítvány megszerzésének feltételeit, és egyben felsőfokú nyelvvizsgát is szereznek. Sokan használják ki azt a lehetőséget is, hogy informatikából előrehozott vizsgát tehetnek. Az emelt szintre jelentkezők száma is magas, a rendes érettségi vizsgát tevők közül általában 50 fő körüli létszám tesz emelt szintű vizsgát. Az intézmény emelt szintre felkészítést biztosít a következő tantárgyakból: • Magyar nyelv és irodalom • Matematika • Történelem • Angol nyelv • Német nyelv • Kereskedelmi és marketing alapismeretek Az alábbi kimutatásból is látható, hogy ezekből a tárgyakból tanulóink jelentkeznek is emelt szintű érettségi vizsgára, és azt eredményesen teszik le. 2012-13.
2013-14.
2014-15
119
66
63
középszinten:
527
487
483
emelt szinten:
59
51
51
középszinten:
1
3
1
emelt szinten:
1
1
-
középszinten:
1
4
3
emelt szinten:
2
0
-
Szintemelő érettségi vizsgák száma:
-
33
26
Érettségi bizonyítványt kapott (fő)
98
97
92
Tanúsítványt kapott (fő)
17
41
46
Előrehozott érettségi vizsgák száma (október és május) Rendes érettségi vizsgák száma:
Kiegészítő érettségi vizsgák száma:
Ismétlő érettségi vizsgák száma:
Forrás: Intézményi adatok, saját táblázat
14
Az érettségi vizsgákon sikeresen szerepelnek a tanulók. Elvétve fordul elő, hogy egy tanuló megbukik. Több eredménytelen vizsga abból származik, hogy a már középszintű érettségivel rendelkező diákok nem mennek el a szintemelő vizsga szóbelijére, ha az írásbelin nem az elképzelésüknek megfelelő pontszámot szerezték. Ők tényleges javító vizsgát nem tesznek majd. Az érettségi eredményei 2015-ben a következőképpen alakultak:
Érettségi jegyek átlaga 2015. május-június 6
5
4,67
5 4
4
3,87
4,8 4,29
3,65
5
4,78
4,5
4,25 4,21
3,93
3,63
3,55
3 3 2 1 0 közép emelt közép emelt közép emelt közép emelt közép emelt közép emelt közép emelt közép emelt Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Történelem
Angol nyelv
Német nyelv Kereskedelem marketing alapismeretek
Informatika Vendéglátás és idegenforgalmi alapismeretek (németül)
Forrás: Intézményi adatok, saját grafikon
2.6.3 Szakmai vizsgák A szakmai vizsgákra jelentkezők száma az osztálylétszám alakulásától függ. Idegenvezető szakon sajnos előfordul, hogy valamelyik tanuló nem teljesíti a vizsgára bocsátás követelményeit, és nem szerez nyelvvizsga-bizonyítványt.
Szakmai vizsgák eredményessége 30 25 20 15 10 5 0
Sikeres
Sikertelen
Sikeres
2013
Sikertelen
Sikeres
2014
Sikertelen 2015
Kereskedő
22
0
14
0
27
0
Kereskedelmi ügyintéző
18
0
17
0
26
0
Idegenvezető, Utazásügyintéző
14
2
23
0
10
0
Vendéglős D oszt.
24
1
27
0
22
1
Vendéglős G oszt.
26
0
28
0
16
4
Kereskedő
Kereskedelmi ügyintéző
Vendéglős D oszt.
Vendéglős G oszt.
Idegenvezető, Utazásügyintéző
15
Forrás: intézményi adatok, saját grafikon
Tapasztalataink szerint a szakmai vizsga sikeressége elsősorban attól függ, hogy a központi írásbeli feladatlap milyen színvonalú. Különösen Vendéglátásszervező-vendéglős szakmában fordul elő, hogy a túlzottan nehéz és összetett feladatokkal a tanulók közül néhányan nem boldogulnak. Szakmai vizsgán az elégséges alsó határa 51 %, ami sokkal magasabb %-ot jelent, mint érettségin, ez a diákok helyzetét megnehezíti. A szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység általában jól sikerül, a vizsgaelnökök elégedettek a felkészültséggel.
Szakmai vizsgaátlagok 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Kereskedő
Kereskedelmi ügyintéző
Idegenvezető
2012.
2013.
2014.
Vendéglős D oszt.
Vendéglős G oszt.
2015. Forrás: intézményi adatok, saját grafikon
A szakmai vizsgák szervezésében az utóbbi időszak legfontosabb feladata volt az új vizsgarendszer bevezetése, a vizsgarend kidolgozása, gyakorlati feladatok, tételsorok összeállítása. A komplex vizsga felépítése megváltozott a korábbiakhoz képest, a pedagógusok közül csak 1 fő a kérdező tanár, így a diákok a számukra ismeretlen vizsgabizottsági tagok előtt szóbeliznek. A szakmai igazgatóhelyettes és a kollégák komoly előkészítő, felkészítő munkájának eredményeképpen a vizsgák lebonyolítása során nem voltak fennakadások. Várhatóan hosszú távon problémát okoz majd, hogy megfelelő nyelvtudással rendelkező vizsgabizottsági tagokat jelöljenek ki.
2.6.4 Nyelvvizsgák Az adott tanévben szerzett nyelvvizsgák száma
Nyelvvizsga típusa:
2010-11.
2011.-12.
2012.-13.
2013-14.
2014-15.
Alapfokú:
1
1
15
8
10
Középfokú:
20
14
14
62
78
Felsőfokú:
3
7
15
29
33
16
Az iskola egyik fő ismérve és erőssége a magas nyelvi óraszám. Minden szakon nagyobb óraszámban tanítunk idegen nyelveket, mint más szakközépiskolában, két tanítási nyelvű turisztika szakon és nyelvi előkészítő osztályban heti 12 óra német illetve angol nyelv van. Ez kiegészül azzal, hogy a szakképzős tanulók minden szakon szaknyelvet tanulnak, bár ma már rendkívül alacsony óraszámban. Az intézményben hagyományosan magas a nyelvvizsgával rendelkező tanulók száma. Az előző tanév végén 121 nyelvvizsgája volt a tanulóknak. A nyelvi előkészítő és két tanítási nyelvű osztályok teljesítik a jogszabályi követelményeket a nyelvvizsgák tekintetében, a nyelvi felmérés is eredményes volt. Ezt a szintet évek óta megbízhatóan teljesíti az intézmény, így várhatóan a nyelvi mérések a későbbiekben sem mutatnak majd rossz eredményt. A magas nyelvvizsgaszám ellenére megfigyelhető, hogy a tanulók ma már kevésbé motiváltak a nyelvvizsga megszerzésében, mint korábban. Elsősorban az érettségivel igyekeznek megszerezni a nyelvvizsgát, és nem vállalkoznak egy külön megmérettetésre. Mindenképpen folyamatosan oda kell figyelnünk arra, hogy a nyelvi képzésbe fektetett energia és erőforrás meghozza-e a kívánt eredményt. A nyelvi munkaközösségek folyamatosan elemzik a nyelvvizsgák, az előre hozott érettségik, az emelt szinten érettségizők számának alakulását, és vizsgálják a középszintű eredményeket is. A nyelvi képzés olyan fontos az iskola szempontjából, olyan erős vonzerőt jelent, és a szülők annyira figyelemmel kísérik, hogy nem engedhető meg semmilyen színvonalcsökkenés.
2.6.5 Továbbtanulás A továbbtanulók arányáról csak informális értesüléseink vannak. Az érettségi utáni továbbtanulás aránya a nyelvi előkészítővel induló osztályban majdnem 100 %-os, kevés diák marad szakképző évfolyamon. Így a szakképző osztályt más intézményekben érettségizettekkel töltjük fel. A két tanítási nyelvű turisztika szakon is nagyon magas a továbbtanulók aránya, de nem feltétlenül az érettségi évében, hiszen sokan választják a szakképző évfolyamot, mielőtt továbbtanulnak. Összességében ezen a két szakon vagy közvetlenül az érettségi előtt, vagy a szakmai évfolyam után végül is minden tanuló továbbtanul, és felsőfokú végzettséget szerez. Belkereskedelmi szakon ez az arány kb. 50 %-os.
2.6.6 Elhelyezkedés Az elhelyezkedők arányáról sincsenek pontos információnk. Az osztályfőnökök visszajelzései szerint végzett diákjaink vagy a szakmai vizsga után, vagy a felsőfokú végzettség megszerzése után gyorsan el tudnak helyezkedni. A munkát keresők két-három hónap alatt munkahelyet találnak. Sokan a szakmák jellegzetességeiből adódóan először idényjellegű munkát vállalnak, vagy külföldön helyezkednek el.
17
2.7 GYAKORLATI KÉPZÉS Az ágazati és a szakmai képzés fontos része az évközi és a nyári szakmai gyakorlat. Itt kerülnek kapcsolatba a diákok a munkáltatókkal, az életben kipróbálhatják az elméletben tanultakat. Intézményünk szolgáltató szakmákra készíti fel a diákokat, így különösen fontos a vevővel, vendéggel, ügyféllel való kapcsolati helyzet gyakorlása, ezt bár eljátszani természetesen lehet, az éles helyzetekben lehet leginkább megtanulni. A gyakorlati képzés helyzete ágazatonként és szakmánként más:
Az ágazati képzésben a tantárgyak egy része gyakorlat, melyen három csoportba osztva vesznek részt a tanulók. Kifejezetten a tanult elmélet gyakorlati alkalmazása a cél. A szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Az ágazati képzésben a nyári gyakorlatot a turisztika ágazatban 9. évfolyamon csak intézményi keretek között tudjuk megszervezni. Ennek elsősorban a szakma jellege az oka: az utazási irodák alacsony létszámot foglalkoztatnak, fizikailag is kicsik, így nem tudnak gyakorlatra olyan diákokat fogadni, akik még csak az alapokkal ismerkednek. Nincs idő és személyi háttér arra, hogy diákokkal foglalkozzanak. A nyári belső gyakorlatnak kidolgozott tematikája van, több kolléga foglalkozik a diákokkal, így a gyakorlati életben szükséges ismertekhez jutnak az intézményben is. Felsőbb évfolyamokon külső gyakorlati helyeken helyezzük el ezeket a tanulókat is. A szakmai képzésben a gyakorlat a szakmai igazgatóhelyettes irányításával, de a gyakorlati oktatásvezető szervezésében zajlik.
Jelenleg a következő cégekkel állunk kapcsolatban a diákok évközi és nyári szakmai gyakorlatának szervezésekor: Kereskedelem ágazat, és kereskedő szakma évközi és nyári gyakorlat AUCHAN Magyarország Kft. Miskolc József Attila u. 87. TESCO TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. 2040 Budaörs, Kinizsi u. 1-3. Vöröskő Kft. 8200 Veszprém, Pápai út 36 JYSK Kft. 1103. Budapest Sibrik Miklós út 30 KIK Textil és Non-Food Kft. 1117 Budapest, Hengermalom út 19-21. TAKKO Fashion Kft. 2040 Budaörs, Ébner György köz 4. I. em. DM Kft. 2046. Törökbálint Depó Pf. 4. Unió Coop Zrt 3525 Miskolc, Kossuth u. 1. GÁLA KERESKEDELMI ZRt 3526. Miskolc, Szentpéteri kapu 80.
Tanulószerződés Tanulószerződés Tanulószerződés Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás 18
Vendéglátásszervező-vendéglős szakma évközi és nyári gyakorlat, nappali és felnőttoktatás P:S:S:Club Kft Impresszó Club Étterem 3525. Miskolc Széchenyi u. 3-9. Poméker csemege Kft. 3529 Miskolc, Görgey u. 42 Gasztrodomusz Kft. 3530 Miskolc, Széchenyi u. 94 Casa Dinapoli Kft. 3771 Alsózsolca, Rákóczi u 37 Bömbi 1948 Kft. 3950 Sárospatak Béla Király tér 3 Sporthotel Inzell 83334 Inzell, Sulzbacherstrasse 41. Deutchland Bihari és Társai Kft. 1051 Budapest Sas u. 9. Heinrich Familie KFT. 3533 Miskolc Szántó Kovács János u. 55. Kis-Anna Halászkert Kft. 3524 Miskolc, Jósika Mikós utca 18. 4/2 Novák és társa Kft 3524 Miskolc, Adler K. u. 23. Ansinello Pizzéria Kft 3530 Miskolc Meggyesalja út 18. Piano Bistro Vendéglátó Szolgáltató Kft 3525.Miskolc Hunyadi u. 4. Profi Transz Kft 3529. Miskolc Sályi I. út 14. Fényi Gyula Gimnázium és Kollégium 3529 Miskolc, Fényi Gy. tér 2-12 Miskolci Közintézmény-működtető Központ 3525 Miskolc, Városház tér 13
Tanulószerződés Tanulószerződés Tanulószerződés Tanulószerződés Tanulószerződés Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás Tanulószerződés és együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás
Turizmus ágazati és szakmai képzés nyári gyakorlat MIDMAR Miskolci Idegenforgalmi Marketing Nonprofit Közhasznú Kft. 3530 Miskolc, Széchenyi út 16. Bihari és Társai Kft. 1051 Budapest Sas u. 9. Világlátó Utazási Iroda Kft. 3525 Miskolc, Nagy Imre utca 17. fsz. 6. Öreg Miskolcz Kft. 3525 Miskolc, Horváth L. u. 11. Herman Ottó Múzeum 3525. Miskolc Görgey Artúr út 28.
Együttműködési megállapodás, Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás
19
Mint a táblázatból is látszik, kereskedő szakmában a tanulók jelentős része, főleg a szakmai vizsga évében duális képzésben vesz részt. A közgazdaság ágazatban az osztályok még felmenő rendszerben nem érték el az érettségit, külső gyakorlatuk jelenleg nincs. Kapcsolatban állunk azonban pénzintézetekkel, amelyek képviselői bekapcsolódnak az MNB Pénzsztár programjába, előadásokat tartanak, részt vesznek pályázatokban. A gyakorlatot szervező vállalkozások felsorolásában nem tűnik ki, hogy a diákokat fogadó munkahelyek a legtöbb esetben kis létszámúak, a feladatok mennyisége függ a vendégek számától. Különösen a vendéglátás területén fordulhat elő jelentős ingadozás, hiszen egy-egy rendezvény megfeszített munkát igényel, ugyanakkor, ha pl. az időjárás rossz, akkor nincs vendég az üzletben. Nagy jelentősége van a gyakorlati képzés szervezésében a személyes kapcsolatoknak. Mivel sok üzletben az üzletvezető iskolánk volt tanítványa, ez is elősegíti, hogy szívesen foglalkoznak a diákokkal, érzik a gyakorlati képzés jelentőségét. A vendéglátós diákok gyakorlatának hullámzó jellege miatt különösen fontos a belső gyakorlatok szerepe. A tanulók a heti 2 napból az egyik napon belső gyakorlaton vannak. Mind a Kuruc utcai tanüzem, mind a Berze Kávézó eszközökkel jól felszerelt, a szakoktatók magasan képzettek, szakmájuk országos szinten elismert szakemberei. Így a diákok a tanüzemi gyakorlatok során el tudják sajátítani a technológia és az értékesítési ismeretek azon részeit is, amelyre a külső munkahelyi gyakorlaton nem kerülhet sor, mert az adott vendéglátó üzlet bizonyos alapanyagokat nem használ, vagy egyes ételek nem szerepelnek az étlapján. A megszokott rend szerint a diákokat vizsga előtt a Berze Kávézóba áthelyezzük gyakorlatra, hogy az esetleges hiányosságokat be tudják pótolni. Néhány vendéglátó egység ezen a területen is hajlik a duális képzés felé. A diákok külső gyakorlatát folyamatosan ellenőrizzük, így a tanterv szerinti haladás és a szabályok betartása biztosított. A munkahelyi szakmai oktatókkal a kapcsolatunk jó, valamenynyien jól felkészültek, szívesen foglalkoznak a diákokkal.
2.8 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI 2.8.1 Alkalmazotti létszámok 2010-11.
2011-12.
2012-13.
2013-14.
2014-15.
Engedélyezett pedagógus álláshelyek száma
55
64
62
56
56
Betöltött pedagógus álláshelyek száma
55
64
62
55
55
Részmunkaidősök száma:
1
1
2
3
3
Pedagógus létszám
20
Óraadók száma:
8
14
21
12
14
Gyes-en, gyed-en lévők száma:
4
6
10
6
5
szakértői névjegyzéken szereplők száma:
2
2
2
7
6
érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken szereplők száma:
7
7
7
8
7
szakmai vizsgaelnöki névjegyzékben szereplők száma:
4
4
4
4
3
könyvtáros:
1
1
1
1
1
szabadidőszervező:
1
1
0
0
0
fejlesztő pedagógus
1
1
1
1
1
pszichológus:
1
1
1
1
1
szociálpedagógus:
1
1
1
1
1
1
1
2
2
2
A pedagógusok közül:
A pedagógus létszámból:
Pedagógiai munkát segítők száma pedagógiai asszisztens iskolatitkár: rendszergazda Gazdasági-technikai létszáma
1
dolgozók
betöltött álláshelyek száma
29
29
26
22
21,3
üres álláshelyek száma:
0
0
0
0
0
gazdasági igazgatóhelyettes:
1
1
1
0
0
adminisztrátor
2
2
-
-
-
marketinges
1
1
1
1
1
pályaorientációs szakember
1
1
1
1
1
képzésszervező
1
1
-
-
-
karbantartó
3
3
3
3
2
könyvelő
2
2
2
1
0
gazdasági ügyintéző
4
4
4
2
3
pénztáros
1
1
1
0
0
21
portás
1,5
1,5
1,5
1
1,5
takarító
8,5
8,5
8,5
9
8,8
4
4
4
4
4
tankávézó dolgozója:
Forrás: intézményi adatok, saját táblázat
Az intézmény létszáma nem változott jelentősen az elmúlt évek során. A TISZK sajátos szervezete miatt nőtt az alkalmazottak száma 2011-13 között, de már visszaállt a korábbi rend. Nagyon fontos eredménynek tartom, hogy átgondolt tantárgyfelosztással sikerült elkerülni azt a helyzetet, hogy bárkit is el kellett volna küldenünk, sőt a szakképzési centrum más intézményéből is tudtunk átvenni kollégákat. Az iskola egyik legfontosabb erőssége a jól felkészült, az intézmény iránt elkötelezett tantestület. Mind a tantestület, mind az iskolavezetés elkötelezett a színvonalas képzés mellett, ennek érdekében rendkívül sokat teszünk. A minősítések, külső kapcsolatok visszajelzései szerint is a tantestület alaposan felkészül órára, szakmailag széles látókörű, a változásokra nyitott. Bármely kreatív, jó kezdeményezésre mindig lehet vállalkozó szellemű tanárokat találni, projekteket, témaheteket dolgoznak ki a kollégák. Nagyon ritkán kell kötelező jelleggel kijelölni valakit egy feladatra, mindenki tisztában van azzal, hogy mit kell vállalni, és nagyrészt ki is veszi a részét a közös munkából. Jól mutatja az újra való törekvést a digitális termek használata, amely kezdetben csak a kompetencia alapú oktatás technikai háttere volt, ma már azonban természetes módon használja ki minden kolléga a lehetőségeit. Az intézményben jelenleg 10 munkaközösség működik. A munkaközösségek feladata jelenleg, hogy összeállítsák éves munkarendjüket, elkészítsék a tanmeneteket, versenyeket szervezzenek, felosszák a tehetséggondozáshoz rendelkezésre bocsátott órakeretet. Év végén értékelik saját tevékenységüket. Valamennyi pedagógus kolléga végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak. Jelenleg betöltetlen álláshelyünk nincs. Problémát jelent viszont, hogy jelenleg öt kolléganő gyes-en van, ketten ezen kívül tartósan betegek, így helyettük csak határozott idejű szerződéssel tudunk kollégákat alkalmazni. Gondot jelent a német anyanyelvi tanár biztosítása. A megfelelő végzettségű pedagógus megtalálása évek óta nem sikerül, a nyugdíjas kolléganőt óraadóként foglalkoztatjuk tovább. Az iskola nevelő munkáját, és tanórán kívüli tevékenységek megoldását nagyban segítik szakembereink. 5 éve foglalkoztatunk: • • • • •
1 fő szociálpedagógust, 1 fő fejlesztő pedagógus, 1 fő pályaorientációs szakembert, 1 fő marketingest, 1 fő pszichológust.
Munkájuk szerves részévé vált az intézmény tevékenységének, feladataik kialakultak, a tantestület is, a diákok is igénybe veszik tevékenységüket. 22
A technikai-gazdasági dolgozók engedélyezett létszáma csökkent a korábbi évekhez képest. A létszámkeretet betöltöttük, nincs hiányzó dolgozó. Előnyt jelent az óraadók alkalmazása, mert olyan tantárgyakat tudnak tanítani, amelyben az általuk közvetített gyakorlati jellegű tudás nagyon fontos a diákok számára, illetve olyan kis óraszámú órát látnak el, amelyre nem tudnánk főállású pedagógust felvenni. Rájuk, különösen a szakmai tárgyak tekintetében a jövőben is nagyon nagy szükségünk lesz.
2.8.2 Pedagógus továbbképzés Továbbképzés típusa, amelyben a pedagógusok részt vettek
2010-11.
2011-12.
2012-13.
2013-14.
2014-15.
0
0
0
0
1
149
2
4
6
24
2
0
1
nyelvi képzés
6
2
informatikai képzés
12
0
1
4
3
0
2
0
1
30 óránál kevesebb 30 órás 31-120 órás
új diploma elősegítő
9
megszerzését
2
2
szakvizsgára felkészítő (vezetőképző)
1
1
szakvizsgára (szakmai)
felkészítő
doktoranduszképzés Összesen:
3
1
2
3
3
4
162
7
14
31
37
Forrás: intézményi adatok, saját táblázat
Az intézmény pedagógusai teljesítették a 7 évente előírt továbbképzési kötelezettséget. A beiskolázási tervet az intézmény teljesítette. A tantestület nyitott a nem továbbképzésnek számító tréningekre is, egy –egy konkrét probléma megoldásával kapcsolatban, vagy egy új ismeret rövid idejű elsajátítása érdekében szívesen részt vesznek a kollégák konfliktuskezelő, vagy nyelvi, informatikai jellegű foglalkozáson. Az iskola tanárai részt vesznek az országos szintű tananyagfejlesztésben, szakértői tevékenységben is. A Kormányhivatal tanügyigazgatási és szakmai szakértőként több kollégának is rendszeres megbízásokat ad.
23
A kollégák közül többen érettségi és szakmai vizsgaelnökök, és részt vesznek az emelt szintű érettségiztetés munkájában. Úgy ítéljük meg, hogy felkérésük elismerés és munkájuk révén hasznos információkhoz jutnak, ezért az iskola minden estben támogatja a megbízásokat.
2.8.3 Mesterpedagógusok Mesterpedagógus képzésben részt vett és eredményes vizsgát tett 3 fő. Szaktanácsadói képzést végzett 1 fő.
2.8.4 A nem pedagógus dolgozók Az adminisztráció, a műszaki, technikai dolgozók munkája az alapja annak, hogy egy intézmény zökkenőmentesen működhessen. Az ezen a területen dolgozók mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy az iskola tisztán, rendben, hibáktól mentesen várja a diákokat. Szerepük, és jól megtalált helyük az intézményi hierarchiában befolyásolhatja az iskola stílusát, az ügyintézés módját, a diákok, dolgozók hangulatát. Ma már egy iskola kommunikációjának fontos része az épület tisztasága, működése, a hangnem, a levelezés, a telefonálás stílusa. Mindez pedig a titkárságon, az adminisztráción tevékenykedőktől, a technikai, műszaki dolgozóktól függ, szerepük tehát nagyon lényeges. Az iskola hátterét a gazdálkodás adja. A legjobb ötletek is semmibe vesznek, ha nincs anyagi fedezet a megvalósításhoz. Bár a gazdálkodással foglalkozók természetesen pénzt teremteni nem tudnak, a hozzáállás, az ügyintézés minősége sokat segíthet az iskolának. A fenntartó szempontjából az intézmény gazdálkodása, a megbízható, kiegyensúlyozott működés alapvető ellenőrzési és megítélési szempont. Ennek biztosítása olyan feladat, amelyet csak megfelelő munkakörülmények között, kiegyensúlyozott légkörben lehet megvalósítani.
2.9 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK TÁRGYI FELTÉTELEI 2.9.1 Az intézmény infrastruktúrája, felszereltsége: Épületek, épületrészek
2014-15.
iskolaépület
1
tanműhely önálló épülete
1
osztályterem
22
szaktanterem
10
számítógépterem
6
tornaterem
1
tornaszoba
1
24
öltöző (tornatermi)
5
tanműhely
2
taniroda
2
öltöző (tanműhelyben)
2
irodahelyiség
7
laborhelyiség
1
irattár
3
díszterem, tanácskozó terem
1
büfé
1 Forrás: intézményi adatok, saját táblázat
Infokommunikációs eszközök:
Megnevezés
2014-15.
digitális tábla, fehér tábla
10
projektor
21
netbook, laptop (tanári)
90
netbook, laptop (tanulói)
0
tanulói számítógép
183
tanári számítógép
19
adminisztrációban használt számítógép
13
nyomtató
35
fénymásoló
6 Forrás: intézményi adatok, saját táblázat
Az intézmény a TIOP 3.1.1 pályázatból, és egyéb pályázati forrásokból jelentősen fejlesztette az infrastruktúrát az elmúlt években. Megvalósultak a következők: • • • • • • •
tetőtér beépítése, 8 informatika terem, két taniroda kialakítása a Berze Kávézó kialakítása új épületszárny kialakítása, tréningszobákkal, szakemberek irodáival, a teljes épület felújítása, akadálymentesítés, tűzvédelmi rendszer kiépítése vezetékek, fűtésrendszer részbeni cseréje díszterem kialakítása eszközfejlesztés a teljes épületben
25
Mindezen fejlesztések ellenére van néhány évek óta jelentkező probléma, amelynek megoldása várat magára: • • •
Nyílászárók cseréje az épület régi homlokzati részén: az ablakok, ajtók korszerűtlenek, a fűtés hatásfoka így jelentősen romlik. Néhány ablak zárhatatlan, veszélyes. Az elektromos vezetékek cseréje a régi épületben: a vezetékek tűzveszélyesek, elavultak. A tanüzem víz és szennyvízrendszere elhasználódott, cseréje nagyon sürgős.
Gondot jelent az eszközök üzemeltetése, és a közeljövőben várható az összes informatikai eszköz amortizációja. Ez utóbbi várhatóan jelentős költséggel járó nagyberuházás lesz. Kiemelkedően jól működő, igen nagy állományú könyvtárunk van. A könyveken kívül ma már CD és DVD állomány is szép számban áll a felhasználók rendelkezésére. A könyvtáros kolléga komoly munkát fektetett abba, hogy a nyilvántartás számítógépes rendszerre kerüljön és naprakész legyen. Gondot okoz, hogy a könyvtár mérete nem engedi meg több asztal elhelyezését, így nincs lehetőség arra, hogy szakórákon is kihasználják a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. A könyvtár ma már jóval több, mint könyvek tárolásának helye, a diákok társadalmi életének központjává is vált.
2.9.2 Bevételek Az intézményi saját bevétel összege a termek bérbeadásából és a tankávézó bevételéből áll. A termek bérbeadásából havonta közel fél millió Ft bevétele származik az iskolának, melylyel szemben az energetikus által meghatározott rezsiköltség jelentkezik. A tankávézó bevétele az értékesített menük árából, és a rendezvények szervezéséből származik. A bevétel tehát a kereskedelmi jellegű, nyílt árusítású üzlet bevétele. A kávézó azonban ezzel együtt is az iskola egyik tanüzeme, ahol vendéglátó képzés zajlik szakemberek vezetésével. A tanüzemi tevékenységre, és ezzel együtt a bérköltségre, nyersanyagfelhasználásra mindenképpen szükség lenne. Azzal, hogy a kávézóban az előállított termékeket értékesítjük, a ráfordítások egy részének ellenértékét termeljük ki. A kalkuláció során úgy számolunk, hogy a nettó nyersanyagértéket legalább 150 %-kal meghaladja a nettó eladási ár. Így az étlap szerinti ár piacképes, és a vendégek körében népszerű az üzlet. A szűk kapacitást a cukrász termékek jelentik, sok megrendelést tudnánk fogadni, ha még egy félállású cukrász alkalmazására sor kerülhetne. Igyekszünk kihasználni azt a lehetőséget is, hogy külső szervezetek, pl. a KITEX nyelvvizsgaközpont intézményükben vizsgáztat, ezzel is bevételhez juttatva az iskolát. Ezekhez a bevételekhez azonban általában célzott kifizetések is tartoznak, így a nyereség csekély. Egyéb szempontok is szerepet játszanak a szerződéskötéskor, hiszen így az iskola tanárai rendszeresen vizsgáztatnak külső szervezeteknél, és jóval nagyobb tapasztalatra tesznek szert. Maga az intézmény is átvehet szervezési, dokumentálási ötleteket. Az iskola jelenleg nem szervez felnőttképzést. Ennek oka, hogy a korábbi akkreditációnkat elveszítettük, az új engedélyezési rendszerben pedig az MSZC-nek vannak engedélyezett képzései, ezek közül azonban azokat, amelyek a mi szakmáinkat érintik, csak nagyon magas tan26
folyami díjért tudnánk meghirdetni, amelyre a piacon már nincs kereslet. Ezen a téren előre kell lépni a közeljövőben. Problémát jelent az is, hogy a kollégák leterheltsége nagyon megemelkedett az elmúlt években, így közülük csak kevesen vállalkoznak délutáni, esti tanfolyamok tartására, még akkor is, ha ezért külön díjazásban részesülhetnek. Bevételek bevétel-típusonként 2015. júliustól
2015.07.01-2016.02.29 közötti bevétel (Ft-ban) júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
jan.
febr.
Össz
Terembérlet
0
325 500
550 500
427 500
478 000
399 500
474 500
464 000
3 119 500
Tankávézó bevétel
57 810
392 725
742 465
769 635
882 530
323 205
872 250
617 830
4 658 450
Összesen
57 810
718 225
1 292 965
1 197 135
1 360 530
722 705
1 346 750 1 081 830
7 777 950
Anyagjellegű ráfordítások 2015. júliustól
2015.07.01-2016.02.29 közötti anyagjellegű kiadás (Ft-ban) júl.
aug.
szept.
okt.
Terembérlet
0
164 050
351 139
Tankávézó
40 879
486 404
Összesen:
40 879
650 454
nov.
febr.
Össz
dec.
jan.
270 404 289 719
251 090
289 719 289 719
1 905 840
592 679
548 255 508 790
399 891
624 642 627 501
3 788 162
943 818
818 659 798 509
650 981
914 361 917 220
5 694 002
Forrás: intézményi adatok, saját táblázat
2.9.3 Pályázatok Pályázatok terén az intézmény a korábbi években jelentős sikereket ért el. Különböző hazai és uniós forrásokra pályáztunk és minden évben sikeresen szerepeltünk, több milliós összegeket nyerve ezzel. A pályázatok jelenleg már fenntartási időszakban vannak. Fenntartási szakaszban lévő pályázatok
Pályázat TÁMOP 343-08/2-2009-0143
Elnyert összeg
Fenntartási időszak vége
9.648.644 Ft
2017.01.16.
TIOP 311-08/1-2008-0008
866 157 738 Ft
2017.07.23.
TÁMOP 223-07/2-2F-2008-0018
150 000 000 Ft
2016.07.19.
TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0560
9 527 000 Ft
2018.05.29.
27
TÁMOP 225B-12-1-2012-0003 TIOP 123/11/1-2012-0188 TÁMOP 3310/A-12
19 500 000 Ft
2020. 03.11.
5.500 000 Ft
2019.08.27.
40 000 000 Ft
2020.08.30. Forrás: intézményi adatok, saját táblázat
Jelenleg egy futó pályázatunk van, a Nemzeti Tehetség Programon belül. 1330 e Ft-ot nyertünk a „Természet, hagyomány, vendégszeretet. Vidéki turizmus lehetőségei pályakezdő tehetségek számára” című projekt megvalósítására. A jövőben is cél, hogy pályázati forrásból olyan projekteket valósítsunk meg, amelyek kapcsolódnak az intézmény céljaihoz, és illeszkednek az iskola fejlesztési irányához.
2.10 PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK A hétköznapok pedagógiai munkája sok összetevőből áll, melyek közül jó néhány nem látványos, ennek ellenére jól segíti a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítását. A tantestület tagjai nyitottak az új módszerek alkalmazására, megszokottá vált a szakemberek véleményének kikérése, bevonásuk a problémák megoldásába.
Új és nagyon jó kezdeményezés a témahét, témanap, amely megmozgatja az egész iskolát. A diákok hozzászoktak a tevékenykedtető feladatokhoz. Megoldásra vár, hogy még a jelenleginél is nagyobb számú tanuló legyen érintett a programok által. Jól mutatja az intézmény pedagógiai munkájának elismertségét, hogy a Miskolci Egyetem bázisiskolája lett az iskola, és így részt veszünk a tanárképzésben, ill. az egyetem egyéb programjaiban is. Az iskolában az óralátogatások rendje kialakult. Az iskolavezetés a munkaközösségvezetőkkel együtt rendszeresen látogatja a pályakezdő kollégák óráit. A pályakezdők az iskola gyakornoki szabályzata alapján mentori segítséget kapnak. Az iskolavezetés rendszeresen látogatja a bejövő osztályokat és a vizsga előtt állókat is. Az óralátogatások után az osztályban tanító tanárok, és a szakemberek megbeszélést tartanak, melyen megbeszélik a problémákat, ha szükséges fejlesztő foglalkozást ajánlanak a diákoknak, vagy a szülőket megbeszélésre hívják. Ebbe a körbe tartoznak a digitális órák, a differenciált csoportmunka, a projektek, az érzékenyítő programok, a boldogság program, az irodalmi színpad előadásai is. A jövőben tovább kell szélesíteni ezt a kört, és további civil szervezeteket, alapítványokat kell felkutatnunk, akik speciális szakértelmükkel segíteni tudnak ezen a téren. A 9. nyelvi előkészítő és két tanítási nyelvű osztályokban heti 2 órában személyiségfejlesztést végzünk, drámapedagógiai módszerekkel. A kurzus lényeges eleme a tanulásmódszertan oktatása. Az órákhoz megfelelő tárgyi feltételeket tudunk biztosítani azzal, hogy megfelelő nagyságú, szeparálható terem áll rendelkezésre, szertárra, kelléktárral, kamerával, segédanyagokkal. A drámapedagógiai módszerekkel a tantestület egy része is megismerkedhetett belső képzésen. A tárgyat tanító tanárok szakvizsgázott pedagógusok, sok év tapasztalattal. Az iskola két emeletén a tantermek felszereltek fehér táblákkal, számítógéppel, internet hozzáféréssel. Így az eszközök az IKT módszerek alkalmazására adottak. Az előző 28
évben konferenciát is szerveztünk, mely az informatikai eszközök használatában rejlő lehetőségeket és veszélyeket mutatta be a tantestület számára. A tantestületből korábban 14 fő vett részt konfliktuskezelésről szóló képzésen, és 12 fő mediációs képzésen. Van mediációs szakvizsgával rendelkező kollégánk. A szociálpedagógus és a pszichológus rendszeresen tart osztályfőnöki órákon olyan programokat, amelyek keretében a diákokat a hétköznapi élet konfliktusainak kezelésére oktatja, tréning módszerekkel. A problémával küzdő diákok és szüleik számára a szociálpedagógus és a pszichológus előre meghirdetett időpontban fogadóórákat tart. Projektmunkák megszervezés iskolánkban elsősorban a szakmai jellegű versenyek esetében jellemző. Így pl. a Miskolc Egyetem Marketing Intézete által meghirdetett versenyeken már meghirdetésük óta több csapattal, és projektmunkával jelentkezünk. Az iskola rendszeresen, minden évben vezetett látogatást szervez a Terror Házába. Idegenforgalmi szakos tanulóink a város múzeumait rendszeresen látogatják, ott idegenvezetést tanulnak, részt vesznek az Utazás kiállításon. Intézményünkben a hátrányos helyzetű tanulók száma 10-15 fő, ingyen tankönyvre jogosult általában 120-130 fő. A hátránykompenzációnak az alábbi formáit alkalmazzuk:
o Az Útravaló program keretében mentoráljuk a hátrányos helyzetű, de jó képességű diákokat o az Alapítvány havi rendszerességű ösztöndíj támogatást nyújt o a bemeneti méréseken gyengén teljesítő diákok számára ingyenes felzárkóztatást szervezünk, egyéni vagy kiscsoportos formában o a TÁMOP 3310 projekt keretében nagyon komoly mentori tevékenységet folytattunk 2 tanéven keresztül 40 diák tekintetében. Ezt a programot igyekszünk valamilyen formában folytatni. Ifjúságvédelmi tevékenység jól szervezetten működik iskolánkban, bár ifjúságvédelmi felelősünk nincs. A tevékenység elemei: o Az osztályfőnökök részletes írásbeli tájékoztatása a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézményekről, a szakemberek fogadóórájának időpontjáról. Az éves munkaterv egyeztetésre kerül az osztályfőnöki munkaközösséggel. o Az iskolában tevékenykedő egészségnevelő csoport: pszichológus, szociálpedagógus, diákönkormányzatot segítő pedagógus, iskolai védőnő éves munkájának összehangolása, segítése. o Az osztályfőnökökkel egyeztetve a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felmérése, a tanulók tájékoztatása a szakemberek munkájáról, a fogadóóra időpontjáról. A tanulók és a szülők által jól látható helyen a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címének, telefonszámának közzététele. o Drogprevenciós és bűnmegelőzési osztályfőnöki órák szervezése diákok, pedagógusok számára. Kapcsolat felvétele a városi, megyei rendőrséggel, Nyugdíjas Rendőrök szervezetével.
29
o Pályázati kiírás esetén egészségnevelő pályázati program szervezése, lebonyolítása. o A veszélyeztetett gyermekek névsorának elkészítése után nyilvántartási lap kitöltése a gyermekről, és abban minden intézkedés rögzítése. Egészségmegőrző nap előkészítése. o Diákönkormányzati napok keretében egészségnap lebonyolítása. o Osztályfőnöki órák szervezése a védőnő bevonásával. o Rendőrségi előadás („Ellenszer”), esetkezelés. o Előadás az Internet veszélyeiről a pszichológus szervezésében. o A veszélyeztetett tanulók sorsának nyomon követése. Szoros kapcsolat fenntartása a Gyámügyi Osztállyal, a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, a Családsegítő Szolgálatokkal. Részvétel az ifjúságvédelmi felelősök rendszeres megbeszélésein, városi rendezvényeken, KEF munkájának segítése. o Pályázati lehetőségek figyelemmel követése. o Hiányzások követése, értesítések, feljelentések. A kötelező közösségi szolgálat jogszabályi bevezetésének keretében 2016-tól érettségi vizsgát tevő tanulóink a korábbinál is nagyobb számban töltik nyári szünetük egy részét ilyen tevékenységgel (a B-A-Z Megyei Gyermek Egészségügyi Központban, szociális ellátó szervezetnél, óvodákban, önkormányzatoknál a saját lakóhelyükön, vagy sérült gyerekek táboroztatásában). Felkészítésükben és munkájuk hasznosságának értékelésében az iskola mellett a fogadó intézmények, szervezetek is részt vesznek. A tapasztalataink rendkívül kedvezőek e tevékenységi formáról. A tevékenységforma az előkészületek, az ellenőrzés és értékelés folyamatában - az eddigiektől eltérő- újmódszerekkel történik, így a tanárok (osztályfőnökök szociálpedagógus, ifjúságvédelmi felelős) módszertani gazdagodását is elősegíti, illetve tanulóinkkal a világ egy más szeletét ismerteti meg. Tanulóink már nagy számban teljesítették a közösségi szolgálatot. Az intézmény 67 együttműködési megállapodást kötött.
Tanórán kívüli (szabadidős) tevékenységek A tanórán kívüli tevékenységek:
rendszeres kirándulások szervezése: Tátrába, Zemplénbe osztálykirándulások vízitúra a Tisza tavon kirándulás Görögországba kerékpártúra diáksportkör edzései: atlétika, labdarúgás, kézilabda, röplabda, kosárlabda, floorball diákszínjátszókör előadása
30
2.10.1 A diákönkormányzat Az iskolában működik diákönkormányzat, van szervezeti és működési szabályzata, minden évben kidolgozza saját munkatervét, melyben megtervezik az éves rendezvényeket. Munkájukat patronáló tanár segíti. A diákönkormányzat által szervezett programok közül a legnagyobb szabású a Berze-nap. A nap szervezése már bejáratott rend szerint zajlik, a patronáló tanár vezetésével, az osztályfőnökök jelentős segítségével. A diákönkormányzat szervezésében diákparlamentre, probléma-felvetési fórumokra kerülhetne sor. Ezekre az elmúlt években nem volt igény, a diákok személyesen az iskolavezetésnek, vagy a diákönkormányzatot segítő tanárnak mondják el véleményüket, kéréseiket. A DÖK szervezésében valósul meg a gólyatábor, amely nagyon sikeres rendezvénye az iskolának. A felvett új elsősök megismerik egymást, ízelítőt kapnak az iskolai szokásokból, játékos formában, kötetlen hangulatban ismerik meg, hogy milyen berzésnek lenni. Ebben segít a hagyományos, október elején megrendezett kopaszavató is.
2.11 MÉRÉSEK RENDSZERE 2.11.1.1 Belső mérések rendszere
Az elmúlt években az iskolában a mérések komplex rendszerét sikerült kialakítani. Korábban a Városi Pedagógiai Intézettel olyan közös munkát végeztünk, amelynek eredményeképpen a méréseket folyamatossá és rendszeressé tudtuk tenni. Ennek az a komoly előnye van, hogy a diákok is, a tanárok is hozzászoktak ahhoz, hogy a méréseknek tétje van, így komolyan veszik a kérdőíveket, feladatlapokat, a mérés kiértékelésekor kialakult kép tehát reálisnak tekinthető. A mérések rendszere az intézményben: 1. Általános képzési szakasz, bemeneti mérések az új bejövő osztályokban: • Magyar, szövegértés • Matematika • Angol • Német Az elégséges szintet el nem érő diákok szülői hozzájárulással felzárkóztatásra kötelezettek, minimum decemberig, amikor fejlődésüket újra ellenőrizzük. 2. Általános képzési szakasz kimeneti mérések a tanév végén nyelvi kisvizsga: angol nyelvi előkészítő osztály 9. NY osztály végén két tanítási nyelvű idegenforgalmi osztály 9. KNY osztály végén 3. Szakképző osztályok bemeneti mérések Szövegértés Matematikai logika Az elégséges szintet el nem érő diákok felzárkóztatásra kötelezettek, minimum decemberig, akkor újra mérjük őket.
31
2.11.1.2 Kompetencia mérés
A kompetencia mérések területén az intézmény jól szerepel, a mérések indulása óta az országos lista élén helyezkedünk el, még akkor is, ha nem csak a szakközépiskolákhoz, hanem a gimnáziumi átlageredményekhez hasonlítjuk az intézményi adatokat. A kompetenciamérés eredményei
MATEMATIKA
SZÖVEGÉRTÉS
2010.
2011.
2012.
2013.
2014.
2015.
Berzeviczy
1695
1745
1716
1697
1732
1758
országos
1613
1635
1632
1640
1631
1645
szakközép
1599
1624
1616
1625
1615
1633
Berzeviczy
1722
1724
1725
1697
1742
1757
országos
1620
1617
1603
1620
1597
1601
szakközép
1612
1604
1592
1607
1581
1585
Forrás: KIR Tanügyigazgatási szakportál · Az országos mérések eredményei https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=i&id=029302 (letöltve 2016. április 02.)
A méréssel a diákok képességeit és fejlesztendő területeit tudjuk meghatározni. Az eredményekből az látszik, hogy diákjaink képessége eleve jó, és a háttértényezőket figyelembe véve is jó teljesítményt nyújtanak.
2015-ben a Berzeviczytől szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények száma és aránya (% Matematika
Szövegértés
Forrás: KIR Tanügyigazgatási szakportál · Az országos mérések eredményei https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=i&id=029302 (letöltve 2016. április 02.)
32
A grafikon szerint az ország szakközépiskolái közül a 10. évfolyamos diákok tekintetében matematikából 8 jobb teljesítményt nyújtó intézmény volt 2015-ben, szövegértésből viszont nem találtak a Berzeviczytől jobb iskolát. Mivel a mérés a kompetenciákat méri, ezért nagyon lényeges, hogy a város iskolái között hol szerepel az intézmény, milyen képességű diákokkal dolgozunk, kiknek a jelentkezésére számíthatunk. Az összehasonlító eredményeket az alábbi két grafikon mutatja: A tanulók átlageredménye szövegértésből Miskolc város középiskoláiban 2015-ben 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
A tanulók átlageredménye matematikából Miskolc város középiskoláiban 2015-ben 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
Forrás: KIR adatbázis https://www.kir.hu/okmfit/kereso.aspx?t=t
33
A mérés eredményét a korábbi évek gyakorlatának megfelelően feldolgozzák a munkaközösségek, a következő módokon:
a mérési eredményeket összefoglaló jelentést a tantestület minden tagja email mellékleteként megkapta, a mérés értékeléséről a kiképzett kolléganőnk értekezleten tájékoztat, szüksége esetén segít a magyar és matematika munkaközösségnek az adatok kiértékelésében, a két munkaközösség azonosítja a tanulókat, és feladatcsoportonként megvizsgálja, melyik tanulónak milyen téren van előrelépnivalója, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás szervezése során az eredményeket figyelembe vesszük, a 3-as szint alatt teljesítőket felzárkóztatjuk, a 6-os szint felett teljesítőknek pedig felajánljuk a tehetséggondozás lehetőségét, a szülőket szülői értekezleten tájékoztatjuk arról, hogy a kompetencia mérés mit jelent, az eredményekről hogyan tudnak informálódni, és az intézmény hogyan veszi figyelembe és hangolja össze a belső mérések eredményeivel a teendőket.
2.11.2 Tehetséggondozás, versenyek A tehetséggondozás a tantárgyi versenyekre való felkészítést, és a sport területén edzések szervezését jelenti. Ezeket a heti 32 órás órakereten belül végzik a pedagógusok külön ellenszolgáltatás nélkül, hivatástudatból. Évek hosszú sora óta igen jó versenyeredményekkel dicsekedhet az iskola az általános műveltséget megalapozó szakaszban, a tehetséggondozás tehát sikeres a 9.-13. évfolyamon. Nagyon jó eredményeket érnek el diákjaink a közismereti tárgyak versenyein. Ma már sok tematikus verseny is van, melyen kreatív csapataink szintén jól megállják a helyüket. Évek óta megoldatlan azonban a kéttannyelvű osztályokba járó diákok versenyeztetése, az OKTV rendszere sem ismeri a 13. osztályban érettségiző tanuló fogalmát. A nyelvi előkészítő miatt is „csúsznak” az osztályok egy évet a felkészülésben, erre azonban a verseny kiírói nem figyelnek, bár ma már a nyelvi előkészítő osztályokba járóknak külön nyelvi versenyeket szerveznek. Problémát jelent, hogy az utóbbi időben még a jó képességű diákokat is egyre nehezebb a hagyományos versenyzésre motiválni, kevés diák vállalkozik arra, hogy hosszú heteken át tanítás után is bent maradjon és gyakoroljon. Az egy-egy téma köré szervezett vetélkedőket izgalmasabbnak gondolják, azon szívesebben vesznek részt. A szakmai évfolyamokon a versenyek számunkra mindig sikert hoznak. Amióta azonban komplex versenyek vannak, egy tanulónak négy-öt tantárgyból kell megmérettetnie magát, ennek megfelelően a versenyfelkészítés azt jelenti, hogy vele felváltva foglalkozik négy-öt tanár is. Ez a többszólamú versenyzés elriasztja a tanulókat, a felkészítő tanárok munkája is összemosódik. Folyamatosan jó eredményeket érnek el diákjaink a sportversenyeken is, azonban a felkészítéssel foglalkozó kollégák itt is az érdeklődés csökkenésével találkoznak, a tanulók a délutáni edzéseket nem szívesen vállalják.
34
2.12 PARTNERKAPCSOLATOK 2.12.1 Nemzetközi kapcsolatok Nemzetközi kapcsolataink a finanszírozási nehézségek miatt az utóbbi időben csökkentek. Jelenleg vendéglátás-szervező, vendéglős és az idegenvezető szakma számára összefüggő nyári gyakorlatra vonatkozó együttműködésünk van német és dán partnerekkel. A nyári szünetben szlovákiai magyar partneriskolával valósítottuk meg a Bethlen Gábor Alap pályázatát, melyben határon túli magyar diákok magyarországi gyakorlatát szerveztük meg a turisztika, idegenvezetés terén. A küldő iskolával a kapcsolatunk azóta is élő.
2.12.2 Kapcsolat a fenntartóval, egyéb oktatási intézményekkel, kormányhivatallal, Miskolci Egyetemmel, BOKIK-kal és egyéb szervezetekkel Megítélésünk szerint kapcsolatunk a fenntartóval jó. Törekszünk a pontosan végzett, hibátlan munkára, a határidők betartására. A város iskolái közül hagyományosan jó kapcsolatunk van a Bláthy Ottó Szakközépiskolával, akikkel a jó szakmai együttműködésen kívül hagyományosan közösen rendezzük a diákbálokat is. Az azonos szakmák összekapcsolják tevékenységünket a Szentpáli Szakközépiskolával, akikkel több közös rendezvényt bonyolítottunk már le zökkenőmentesen. Egyéb kormányzati és szakmai szervezetekkel is jó az együttműködésünk. Az ellenőrzések során tanügyigazgatási problémát nem találtak. Külső partnereink közül a képzésben is szerepet vállal a NÉBIH, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Munkaügyi Központ, és a NAV. Előadást tartanak, látogatást szervezhetünk hozzájuk. Miskolci Egyetemmel több éve együttműködünk, kölcsönösen támogatjuk egymást. Közös workshopot tartottunk és szakmai gyakorlati lehetőséget biztosítunk turizmus szakos hallgatóik számára. Különösen jó a kapcsolatunk a Marketing Intézettel, amelynek oktatóival közös rendezvényeket is tartunk, részt veszünk a vizsgavacsorán, és meghívjuk a kollégákat az iskolai szakmai rendezvényekre.
2.12.3 Vállalkozói partnerek Vállalkozó partnereinkkel igyekszünk naprakész kapcsolatot tartani. A kapcsolat tartása a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető feladata. Összefüggő szakmai nyári gyakorlaton kb. 200 tanulót helyeztünk el általában 50 körüli számú vállalkozásnál. A kapcsolattartás formái:
gyakorlati képzőhelyet nyújt a vállalkozás a diákoknak összefüggő nyári szakmai gyakorlatra helyezzük el a diákokat a vállalkozásoknál szakmai rendezvényekre meghívjuk a partnereinket a vállalkozók a Szakma kiváló díjat adományozzák a kiemelkedően tanuló diákoknak
35
2.13 PÁLYAORIENTÁCIÓS ÉS MARKETING TEVÉKENYSÉG A jelenlegi demográfiai helyzetben rendkívül fontos a célközönség tájékoztatása az iskola kínálatáról, a kapcsolatok kialakítása, működtetése. Fontos, hogy a diákok már jelentkezéskor kellően tájékozottak legyenek szakjainkról, ne érje őket csalódás a képzés során, és a rossz döntés miatt ne legyen szükség arra, hogy iskolát váltsanak. Az iskola tudatosan végzi pályaorientációs és marketing tevékenységét. Az intézmény alkalmazásában áll egy pályaorientációs szakember és egy marketinges kolléga. Az ő feladatuk az intézmény pályaorientációs és marketingkommunikációjának kialakítása, elsősorban a szülők, és az általános iskolások valamint az érettségizők felé. Munkájuk eredményeképpen rendelkezünk tájékoztató anyagokkal, nyílt napot szervezünk, részt veszünk a pályaválasztási kiállításon. A nyílt napon játékos vetélkedőt tartunk az érdeklődőknek. Weblapunkról, Facebook oldalunkról is naprakészen tájékozódhatnak az érdeklődők. Ellátogatunk általános iskolákba, és érettségit adó középiskolákba, hogy ismertessük képzéseinket. Az utóbbi év kezdeményezése, hogy már a 7. osztályosokat is igyekszünk elérni. A nekik szervezett online vetélkedő nagyon sikeresnek bizonyult, mindenképpen folytatni szándékozunk a jövőben is. Az iskola megismertetésében nagyon lényegesek az arculati elemek, az intézmény hagyományai. Ezt felismerve néhány évvel ezelőtt kidolgoztattuk az iskola arculati kézikönyvét.
Ennek alapján kialakult az iskola logója, melyet a diákok nyakkendőjén, levélpapírjainkon, okleveleinket, névjegykártyáinkon alkalmazni tudunk. Színvonalas okleveleket terveztünk, iskolai fényképpel, logóval. Ezeket versenyeken, év végi jutalmazásnál, Kiváló diák cím odaítélésénél adjuk az arra érdemes diákoknak. Alkalmazzuk az iskolai egyenruhát, pólót, nyakkendőt, melyet ma már nem csak a diákok, hanem a pedagógusok közül is sokan viselnek ünnepi alkalmakkor.
Marketingtevékenységünk része, hogy az általános iskolásoknak ingyenes felvételi előkészítőt szervezünk. Hatékonyságát mutatja, hogy azok a diákok, akik részt vettek az előkészítőn, a felvételi eljárás során jobban szerepelnek, mint a többi jelentkező.
36
3 SZAKMAI HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK: LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSA, VESZÉLYEK ELKERÜLÉSE Az iskola, mint nyitott rendszer a környezetével szoros kapcsolatban áll, így a fejlesztési elképzelések összeállításakor figyelembe kell venni azokat az objektív külső tényezőket, amelyeket befolyásolni nem tudunk, de alkalmazkodni hozzájuk és felkészülni rájuk igen. Ezen túlmenően megfogalmazhatók azok a célok is, amelyek a szakképzési centrum keretein és célrendszerén belül valósíthatók meg a tantestület közreműködésével.
3.1 OBJEKTÍV KÜLSŐ TÉNYEZŐK 3.1.1 Beiskolázás, versenytársak A demográfiai tényezők, a vonzáskörzetben élők gazdasági, szociális helyzete csak közvetve hat az iskola életére, a hatás azonban olyan erőteljes lehet, amely alapvető befolyást gyakorolhat a tanulólétszámra majd az elhelyezkedési lehetőségekre. A helyzetelemzés során bemutatásra került, hogy az iskola beiskolázási mutatói jók, a demográfiai tényezők romlása azonban komoly veszélyt jelenthet számunkra.
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a gyermekkorúak száma 10 év alatt 21 %-kal csökkent a megyében. Borsod-Abaúj-Zemplén megye oktatási és szakképzési helyzetéről készült tájékoztató szerint az általános iskolát végzettek mindössze 34,1 %-a jelentkezik szakközépiskolába.
Forrás: (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_05_2011.pdf ) illetve (http://www.baz.hu/content/cont_55474250af2990.51244094/1504_13a_KLIK_tajekoztato.pd f) Komoly veszély tehát, hogy az iskolába jelentkező korosztály létszáma a következő 5 évben csökken. Ez a csökkenés, természetesen időbeli eltolódással, de megjelenik a szakképzésben továbbtanulók számában is. Az intézménynek számos versenytársa van Miskolcon, és a megyében. Veszélyt jelent, hogy a tanulók valamelyik alternatív ajánlat mellett döntenek. Miskolc város iskolái közül versenytársat jelent számunkra minden olyan iskola, vagy iskolarendszeren kívüli képzés, amely azonos vagy nagyon hasonló képzést nyújt. Érettségi előtti képzés esetében: Az elsősorban továbbtanulásra felkészítő képzések esetében egyértelműen a gimnáziumok a versenytársaink. A nyelvi előkészítő osztály számára minden iskola versenytárs lehet, ahol van nyelvi előkészítő osztály, vagy magas óraszámban tanítanak angol nyelvet.
37
A két tanítási nyelvű turisztika ágazatban bármely két tanítási nyelvű képzés konkurenciát jelenthet. Mivel a képzés nyelve a szak jellegéből adódóan német, a versenytársak leszűkíthetők a német két tanítási nyelvű képzést folytató iskolákra. Ezek száma viszont csekély, így a nem túl nagy jelentkező létszám ezen néhány osztály között oszlik meg. Kereskedelmi szakon a hasonló képzést nyújtó szakközépiskolák jöhetnek számításba konkurenciaként. Mivel a másik két szakhoz hasonló képzés nincs a megyében, így csak belkereskedelmi szakon kell figyelembe venni a környező településeken indítani szándékozott osztályokat. A kereskedelmi-marketing szakmacsoportban a képzés nem eszközigényes, így viszonylag egyszerűen lehet a képzés feltételeit biztosítani. Érettségi előtti képzésben természetesen sem az iskolarendszeren kívüli oktatás, sem a felsőoktatás nem jelent konkurenciát. Több magán, vagy alapítványi iskola van azonban ma már, ahol a tanulók száma jelenleg még alacsony, de hosszú távon számolni kell hatásukkal. A szakmai képzés területén már jóval nagyobb a konkurencia, amelyet figyelni kell, és ki kell alakítani a versenystratégiát. A KIR adatbázisa alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a következő táblázatban szereplő intézmények foglalkoznak szakképzéssel: Intézmény
Intézmény címe
Fenntartó
Fenntartó székhelye
Abakusz Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
3800 Szikszó, Kálvin tér 3.
Palánta Közhasznú Alapítvány
3525 Miskolc, Izsó Miklós út 159.
Alternatíva Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola
3793 Sajóecseg, Széchenyi utca 2.
Fénysugár Közhasznú Alapítvány
3529 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán út 46.
Balázs Győző Református Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű, Egységes Művészeti Általános- és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola
3531 Miskolc, Győri kapu 23.
Miskolc Felsővárosi Református Egyházközség
3532 Miskolc, Balázs Győző tér 1.
Bárczay János Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium
3881 Abaújszántó, Kassai utca 22-24
Földművelésügyi Minisztérium Agrárszakképzési Főosztály
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.
Bocskai István Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola
3900 Szerencs, Ondi út 1
Egri Főegyházmegye Ordináriusa
3300 Eger, Széchenyi utca 1.
Borsod és Térsége Gimnázium és Szakképző Iskola
3432 Emőd, Kossuth utca 58-64
Borsod és Térsége Képzési és Humánszolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
3521 Miskolc, Szirmay Antal út 26.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
3578 Girincs, Rákóczi utca 1.
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32.
Bőcsi Általános Iskola és Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola
3574 Bőcs, Munkácsy Mihály utca 7.
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
1052 Budapest V. kerület, Nádor utca 32.
Computer School Szakképző Iskola és Gimnázium
3525. Miskolc, Petőfi Sándor u., 3530
Magyar Pünkösdi Egyház Kelet Humán Szolgálat
4542 Petneháza, Petőfi út 42.
38
Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Földmérési Szakképző Iskola
3533 Miskolc, Bolyai Farkas út 10.
Földművelésügyi Minisztérium Agrárszakképzési Főosztály
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.
Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Középiskola és Kollégium
3700 Kazincbarcika, Május 1. út 11.
Szalézi Szent Ferenc Társasága
1032 Budapest, Bécsi út 173.
Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Általános Iskola
3720 Sajókaza, Sólyom telep 7-9
"Dzsaj Bhím" Triratna Buddhista Közösség
7623 Pécs, Szabadság utca 21.
Encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
3860 Encs, Petőfi Sándor út 60.
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32.
Európa Baptista Szakképző Iskola és Gimnázium
3533 Miskolc, Sétány utca 1.
Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy
1111 Budapest XI. kerület, Budafoki út 34/b
Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskola
3529 Miskolc, Jászi Oszkár utca 1.
Miskolci Egyházmegye
3526 Miskolc, Szeles utca 59
Fókusz Gimnázium és Szakképző Iskola
3525 Miskolc, Kazinczy Ferenc utca 5.
Fókusz Oktató Közhasznú Nonprofit Kft.
3525 Miskolc, Kazinczy Ferenc utca 5
Forrás keresztény Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola
3416 Tard, Béke tér 3
Magyar Pünkösdi Egyház
1143 Budapest, Gizella út 37
Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon
3700 Kazincbarcika, Lini István tér 12.
Tiszáninneni Református Egyházkerület
3525 Miskolc, Kossuth utca 17.
Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Felnőttoktatási Intézmény
3527 Miskolc, Sajószigeti út 9/A.
Kalyi Jag Roma Művészeti, Inter-Európai, Integrációs, Foglalkoztatási és Oktatásfejlesztési Közhasznú Egyesület
1073 Budapest, Barcsay utca 11.
Kézfogás Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola
3530 Miskolc, Meggyesalja út 22.
Kézfogás Észak-Magyarország Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
3530 Miskolc, Vászonfehérítő út 36. fsz. 3.
Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola
3525 Miskolc, Dayka Gábor utca 4.
Magyarországi Evangélikus Egyház
1085 Budapest, Üllői út 24.
Második Esély Felnőttoktató Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola
3532 Miskolc, Andrássy út 36
A Jövőnkért Ma" Alapítvány
3531 Miskolc, Bársony János út 3. 1/2.
Mentor Baptista Gimnázium és Szakképző Iskola
3529 Miskolc, Bocskai utca 10.
Nyitott Ajtó Baptista Gyülekezet
3535 Miskolc, Béke utca 6.
Mezőcsáti Református Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola
3450 Mezőcsát, Kossuth út 12.
Mezőcsáti Református Egyházközség
3450 Mezőcsát, Hősök tere 8.
Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola
3400 Mezőkövesd, gróf Zichy János utca 18.
Egri Főegyházmegye
3300 Eger, Széchenyi utca 1.
Mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola
3400 Mezőkövesd, Mátyás király út 146.
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32.
39
Milano Szakközép-és Szakiskola
3525 Miskolc, Kazinczy Ferenc utca 5.
Milano Educatio Nonprofit Kft.
3525 Miskolc, Kazinczy Ferenc utca 5
MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola
3530 Miskolc, Meggyesalja utca 26.
MIOK Észak- keletmagyarországi Régió Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
3530 Miskolc, Meggyesalja út 26.
Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola
3530 Miskolc, Bartók Béla tér 1.
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32.
Miskolci Rendészeti Szakközépiskola
3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 78.
ORFK HISZ Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztály
1139 Budapest, Teve utca 4-6.
Miskolci Szakképzési Centrum
3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán utca 10
Nemzetgazdasági Minisztérium
1051 Budapest, József nádor tér 2-4
Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola, Óvoda és Szakképző Iskola
3533 Miskolc, Téglagyár utca 3.
Nyitott Ajtó Baptista Gyülekezet
3535 Miskolc, Béke út 6
Ózdi József Attila Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
3600 Ózd, Bem József utca 14.
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32.
Ózdi Szakképzési Centrum
3600 Ózd, Zrínyi Miklós út 1
Nemzetgazdasági Minisztérium
1051 Budapest, József nádor tér 2-4
Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakképző Iskola
3980 Sátoraljaújhely, Deák utca 10.
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32.
Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola
3630 Putnok, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 31
Földművelésügyi Minisztérium Agrárszakképzési Főosztály
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.
Stúdium Baptista Kereskedelmi, Igazgatási, Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola
3529 Miskolc, Csabai kapu 25.
Nyitott Ajtó Baptista Gyülekezet
3535 Miskolc, Béke utca 6.
Széchenyi István Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola
3600 Ózd, 48-as út 6.
Egri Főegyházmegye
3300 Eger, Széchenyi utca 1.
Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Miskolci Tagintézménye
3533 Miskolc, Kabar utca 12.
Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság
9090 Pannonhalma, Vár 1.
Szent János Görögkatolikus Gimnázium és Szakképző Iskola
3780 Edelény, Borsodi út 34.
Miskolci Egyházmegye
3526 Miskolc, Szeles utca 59.
Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző Iskola és Általános Iskola
3800 Szikszó, Miskolci út 9.
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32.
Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium
3980 Sátoraljaújhely, Kossuth Lajos utca 26
Földművelésügyi Minisztérium Agrárszakképzési Főosztály
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.
Szerencsi Szakképzési Centrum
3900 Szerencs, Rákóczi Ferenc út 125
Nemzetgazdasági Minisztérium
1051 Budapest, József nádor tér 2-4
Szikszói Szakképző Iskola
3800 Szikszó, Rá-
Abaúji Fiatalok Oktatásáért
3800 Szikszó, Rákó-
40
kóczi utca 22-24.
Alapítvány
czi utca 22-24.
Szinergia Szakképző Iskola
3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky utca 17.
Szinergia Gazdasági Oktatást Támogató Alapítvány
1073 Budapest, Erzsébet körút 39. I/5.
Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
3580 Tiszaújváros, Munkácsy Mihály út 13.
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32.
Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium
3910 Tokaj, Tarcali út 52
Földművelésügyi Minisztérium Agrárszakképzési Főosztály
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.
Új Esély Oktatási Központ
3780 Edelény, Bányász út 27/a.
Gondoskodó Szeretet SzociálisOktatási Szolgáltató Központ
4400 Nyíregyháza, Bocskai u. út 49.
V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium, Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola, Óvoda
3980 Sátoraljaújhely, Kazinczy F. utca 12.
Egri Főegyházmegye
3300 Eger, Széchenyi utca 1
Wesley János Családi Napközi, Óvoda, Általános Iskola, Szakképző Iskola és Kollégium
3882 Abaújkér, Rákóczi utca 8.
Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
1086 Budapest, Dankó utca 11
Forrás: http://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso. Saját táblázat.
A felsorolt intézmények természetesen nem mind jelentenek közvetlen veszélyt a beiskolázás terén, jelentős részük azonban nem állami fenntartású, így a szakképzési kínálatuk változása nehezen prognosztizálható. Nagyon lényeges az, hogy a szakmaszerkezeti döntés során milyen indítási létszámkeretre kapnak engedélyt a fenntartók. Iskolarendszeren belüli képzés esetén gyakorlatilag bármely szakképző intézmény konkurenciát jelenthet, a diákok érettségi utáni mozgása ugyanis csak részben függ a vizsgáztató iskola jellegétől, a szakmai alapozástól. A szakképző osztályokba gyakorlatilag csak olyan iskolából jelentkeznek, amely teljesen eltérő képzési irányú. A választás döntő szempontja maga a szakma: ezek a diákok ugyanis általában nem továbbtanulási szándékkal jönnek hozzánk, hanem vizsga után el kívánnak helyezkedni. Olyan szakmát szeretnének tehát, amellyel könnyen, jó kereseti lehetőségekkel munkát találnak majd. Többnyire iskolát is azért váltanak, mert az érettségiig tartó időszakban, esetleg egy év szakképzés alatt rájöttek, hogy az adott területen nincs munkalehetőség, vagy a képzést nem tartották elég gyakorlati jellegűnek. Saját érettségizett diákjaink benntartásában a felsőoktatás konkurenciájával kell számolni. Nemcsak a továbbtanulók szakmaszerzés előtti iskolaelhagyására kell gondolni, hanem a felsőfokú intézmények által indított OKJ-s képzésekre is. Ha a diáknak választania kell, hogy ugyanazt az ügyintéző végzettséget egy középiskolában szerzi meg, vagy egy egyetem által szervezett, akár költségtérítéses tanfolyamon, sok esetben az utóbbit választja részben presztízsszempontból, részben a felkínált könnyített továbbtanulási lehetőség miatt. A felsőoktatási intézmények áttértek a többciklusú képzésre, és nyilvánvaló gazdasági okból szélesre tárták kapuikat az érettségizettek felé. Ennek komoly következménye van a magas színvonalú képzést nyújtó szakközépiskolák számára, hiszen az érettségire épülő szakképzésre saját diákjaik közül kevesebben maradnak, így a létszámot kívülről kell feltölteni. A külső jelentkezők viszont azok, akik saját iskolájukból nem tudnak az érettségi évében továbbtanulni, felkészültségük tehát gyengébb az átlagnál. Ez a szakképző évfolyamok eredményére erőteljes hatást gyakorol. 41
A szakmai képzésben komoly konkurenciát jelentenek az iskolarendszeren kívüli képzések, tanfolyamok is. Bár a képzés sokszor jelentős összegbe kerül, a jóval rövidebb tanulási idő mégis nagyon csábító a tanulók számára. A magán szakképző intézmények kevésbé konzervatív szelleme is vonzó azoknak, akik érettségizettként az iskolai házirend kötöttségeit nehezen viselik. Ezen képző helyek folyamatosan növelik kínálatukat, gyorsabban reagálnak a szakképzési rendszer változásaira, a munkaerőpiac igényeire, mint az iskolarendszeren belüli oktatás. Van olyan alapítványi iskola is a városban, mely tandíj nélkül, a szokásos nappali tagozatos kedvezményeket nyújtó képzést folytat.
A cél ebben a helyzetben csak az lehet, hogy a csökkenő összlétszám ellenére meg kell tartani a jelentkezők számát. A cél elérése érdekében folytatni kell a tudatos pályaorientációs és marketing tevékenységet, és olyan új módszereket kell alkalmazni, amellyel közelebb kerülhetünk a jelentkezőkhöz:
színvonalas weblap működtetése, a felvételi információkon kívül folyamatos, naprakész hírekkel az iskola életéről, a weblap bővítése olyan információkkal, amelyek a jelentkezők figyelmét felkelthetik: felvételi feladatsorok, kidolgozott tételek, a szakma érdekességei, rövid szakmai videók, volt diákok nyilatkozatai szakmai sikereikről, naprakész információnyújtás a FB-on, az általános iskolás illetve a szakképzésre jelentkező korosztálynak megfelelő reklámeszközök alkalmazása: elsősorban audiovizuális eszközök, video kampány, versenyek, játékok,
Fontos feladat a pályaorientációs tanácsadás rendszerének kidolgozása, forgatókönyv elkészítése, módszerek összeállítása. A pályainformációk mellett fel kell vállalni a tanácsadó szerepkört is. Be kell vonni a pályaorientációs munkába elégedett diákjainkat, akik visszamehetnek az általános iskolájukba, vagy középiskolájukba és mesélhetnek a Berzeviczyről. Cél egy pályaorientációs kortárscsoport létrehozása, és működtetése. A hagyományos pályaorientációs tevékenységet folytatni kell: részvétel a pályaorientációs kiállításokon, nyílt napok, részvétel általános iskolai, középiskolai osztályfőnöki órákon, szakmai vetélkedő 7. osztályosoknak. Cél a tudatos konkurenciafigyelés is. Folyamatosan kell figyelni és nyilvántartani a versenytársak tevékenységét, a weblapjukat, az általuk kínált képzési programokat. Ugyanakkor meg kell vizsgálni, és tudatosítani kell, hogy mi az a többlet, amiért a diák, vagy a szülő úgy érzi, hogy többet, hasznosabbat kap a Berzeviczyben, mint egy másik iskolában. Meg kell fogalmazni azt a szlogent, mely kifejezi az iskola céljait, és ezt használni kell a rendezvényeinken. Mindent meg kell tenni a diákok szakképzésben tartása érdekében. Ebben jelentős szerepe van az ágazati képzésben a szakmai elméleti és gyakorlati óráknak, ahol a diákok kedvet kaphatnak a szakmai képzéshez. Saját, végzős diákjaink továbbtanulásában, elhelyezkedésben is segíteni kell. Ebben 42
nincs szükség változtatásra, a már megszokott módszereket kell alkalmazni: osztályfőnöki órákon igazgatóhelyettesi tájékoztatók, a Miskolci Egyetem és egyéb felsőoktatási intézmény tájékoztatója, volt diákjaink beszámolója.
3.1.2 Jogszabályi változások A jogszabályok, előírások változása olyan külső tényező, amelyekkel kapcsolatban a bevezetés zökkenőmentességére kell törekedni. A 2016/17-es tanévtől az alábbi változások bevezetésére kell felkészülnünk: 3.1.2.1
Új OKJ bevezetése
Az Országos Képzési Jegyzék változásai már ismertek. Ennek alapján átgondoltuk a szakmaszerkezetünket. A kerettantervek és az SZVK még várat magára, jelentős munka lesz majd a pedagógia program átdolgozása, ha a változások ismertté válnak. A jelenlegi információink alapján úgy gondoljuk, hogy az Ügyvitel ágazat néhány szakmájának bevezetésében érdemes gondolkodnunk. Jelenleg az Ügyvitel és a Közgazdaság ágazatban más intézményben csak nagyon kis létszámban folyik képzés, az OKJ új szakképesítéseiben pedig egyáltalán nem. Az intézmény idegennyelvű képzése nagyon magas szintű, ez az egyik erősségünk. A szülői, tanulói érdeklődés nagy, így az Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző, ill. az Idegennyelvű ügyfélkapcsolati szakügyintéző szakmára felkészítés az intézmény profiljába vág. Ennek érdekében meg kell fontolni az Ügyvitel ágazati képzés indítását. Az intézmény szakmaszerkezetébe ennek alapján a következő képzések kerülhetnek be a jövőben: Régi, továbbfutó szakképesítéseink 54 344 01 54 343 01 54 344 02 55 344 03 54 341 01 54 812 01 54 812 03 54 811 01
Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pénzügyi termékértékesítő Vállalkozási és bérügyintéző Vám,- jövedéki és termékdíj ügyintéző könyvelő Kereskedő Idegenvezető Turisztikai szervező, értékesítő Vendéglátásszervező
Új, bevezethető szakképzések 54 340 01 55 344 07 54 347 01 55 347 01 54 341 02
Üzleti szolgáltatási munkatárs Vállalkozási mérlegképes könyvelő Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző Idegennyelvű ügyfélkapcsolati szakügyintéző Kereskedelmi képviselő
43
3.1.2.2
Szakgimnáziumi rendszer
A szakgimnáziumi rendszer bevezetése 2016. szeptembertől esedékes. Egyelőre még nem nyilvánosak a kerettantervek, az óraszámok, így a helyi tanterv készítésére sincs lehetőség. A szakgimnáziumi rendszer bevezetésével kapcsolatos feladatok:
3.1.2.3
Folyamatos informálódás, naprakészség iskolavezetési szinten. A kollégák informálása, a felvetődő kérdések megfogalmazása, előzetes gondolkodás. A kerettanterv megjelenése után munkacsoportok létrehozása a megszokott rend szerint, és a helyi tanterv elkészítése. A nyelvi előkészítő osztály és a két tanítási nyelvű képzés helyének megtalálása a szakgimnáziumi képzésben. Mivel valószínűleg néhány évig nem lesznek szakmai tankönyvek, a tananyagfejlesztési lehetőségek átgondolása, digitális tananyagok készítésének ösztönzése, web-es felület létrehozása és működtetése, ahol a kollégák, diákok elérhetik a fejlesztett tananyagokat. Együttműködés hasonló profilú iskolákkal. A változás bevezetésének menedzselése.
Szakmai ágazati érettségi vizsga
A szakmai ágazati érettségi vizsga bevezetése a 2017. májusi vizsgaidőszakban várható. Jelenleg az érettségi vizsga általános követelményei ismertek. Az tudható, hogy valószínűleg 68 tantárgyból kell a tanulóknak egy komplex vizsgát tenni. A szakmai ágazati érettségi bevezetésével kapcsolatos feladatok:
Folyamatos informálódás, naprakészség iskolavezetési szinten. A kollégák informálása, a felvetődő kérdések megfogalmazása, előzetes gondolkodás. A részletes vizsgakövetelmény megjelenése után munkacsoportok létrehozása a megszokott rend szerint ágazatonként. A feladatok megosztása, az érettségi követelmények tantárgyi azonosítása. Feladattár összeállítása a követelmények, és a mintafeladatok alapján. A tanulók és a szülők tájékoztatása. A változás bevezetésének menedzselése.
3.2 INTÉZMÉNYEN BELÜLI TÉNYEZŐK 3.2.1 Felnőttoktatás és felnőttképzés Az intézmény hosszú éveken keresztül nem foglalkozott sem felnőttoktatással, sem felnőttképzéssel, így az újrakezdés nehézséget jelent. A köztudatba újra be kell építeni, hogy a Berzeviczyben felnőttek is tanulhatnak. A képzés csak délutáni oktatás formájában működhet, mert az iskola valamennyi terme gyakorlatilag 100 %-ban foglalt 8-15 óra között.
44
Mivel az a szolgáltatói kör, amellyel a duális képzésben, vagy egyéb tekintetben kapcsolatban állunk, általában alacsony létszámot foglalkoztat, ezért vállalatok által összeállított teljes csoportokra nem számíthatunk. A nagyobb létszámú kereskedelmi vállalatok a belső képzéseket saját szervezésben oldják meg, speciális a cégre kidolgozott tematika alapján. A felnőttoktatással, felnőttképzéssel kapcsolatos feladatok:
Felnőttoktatásban olyan szakmai képzésben gondolkodhatunk, amellyel nem teremtünk saját magunknak konkurenciát a szakképző évfolyamosok körében. A kollégák leterheltsége nagyon nagy, délutáni képzésben már nem vállalnak órát, ezért át kell tekinteni a lehetséges óraadók listáját. A korábban már említett marketing munkát ki kell terjeszteni a felnőttoktatásra, felnőttképzésre is. Az iskola ECDL vizsgaközpont, és KITEX nyelvvizsgaközpont. Ezt a lehetőséget jobban ki kell használni a jövőben. Át kell gondolni a vizsgafelkészítő tanfolyamok indítását. A korábbi számítások alapján a felkészítő óraszámigénye magas, így a tanfolyami díj meglehetősen magas. Ezeket a számításokat újra át kell gondolni, a finanszírozási lehetőségre megoldást kell keresni.
További lehetőség, hogy az intézmény korábban számos pedagógus továbbképzési akkreditációval is rendelkezett. A képzéseket a kollégák többször megtartották már, ezen a téren gyakorlattal rendelkeznek. Utána kell nézni annak, hogy ezeket a képzéseket a szakképzési centrumon belül, vagy más centrumoknak, iskoláknak nem lehet-e valamilyen formában megtartani.
3.2.2 Gyakorlatszervezés kérdései A gyakorlati képzés az intézményben a korábbiakban kifejtetteknek megfelelően megoldott. Felvetődik az a kérdés, hogy lehetne-e a mindenki számára megfelelőbb tanulószerződéssel kihelyezni a diákokat. Akadályozó tényező, hogy a kis létszámú, vagy korlátozott tevékenységi körű gyakorlati helyeken nincs mód arra, hogy a tanterv valamennyi előírást teljesítsék, így a képzés során a diákoknak munkahelyet kell váltaniuk. (pl. élelmiszer kereskedelmi egységben nem tudnak műszaki eladói gyakorlatot szerezni). A gyakorlat szervezésével kapcsolatos feladatok:
A tanulókat fogadó cégekkel továbbra is napi kapcsolatot kell tartani. Célszerű iskolai rendezvényekre, munkaközösségi megbeszélésekre meghívni a képviselőket, részben hogy más környezetben, más oldalról is ismerjék meg a diákokat, részben pedig azért, hogy lássák az iskola követelményeit. A diákok gyakorlati munkahelyen történő ellenőrzésének rendjét a továbbiakban is az eddig kialakult rendnek megfelelően kell folytatni. Ha lehetőség nyílik arra, hogy a diákok olyan munkahelyre kerüljenek, ahol a képzés elejétől a végéig minden a tantervi követelményeknek megfelelő ismeretet megszerezhetnek, akkor tanulószerződést kell kötni. Minden más esetben a tantervi előírásokat kell figyelembe venni, és a diákokat, ha szükséges a különböző tanévekben másmás munkahelyen kell elhelyezni együttműködési megállapodással.
45
3.2.3 Nevelési problémák A helyzetelemzés részben kifejtésre került, hogy milyen nevelési, szociális háttérbeli problémák jelentkeznek az intézményben az utóbbi időszakban. Számos megoldással próbálkoztunk ezen a téren már, melyeket a továbbiakban is folytatni kell. Feladatok a nevelési problémák terén: A hagyományosan alkalmazott és a fentiekben kifejtett jól bevált módszereken kívül a következők megvalósítására van lehetőség:
Az 1-2- éve elkezdett érzékenyítő programok, rendezvények, témahetek állandósítása, és tematizálása. Célszerű lenne pl. egy kommunikációs programokat, tréningeket magába foglaló projekt kidolgozása, mert a legnagyobb gond talán a gyerekek egymás közötti, és a szülőkkel, tanárokkal való kapcsolattartást nehezítő kommunikációs, konfliktuskezeléssel kapcsolatos problémájával van. Az érzékenyítő programokat, témákat jó gyakorlatként meg kellene fogalmazni, és a szakképzési centrumon belül, vagy más iskoláknak továbbadni, velük a program megvalósításában együttműködni. Célszerű a civil szektor irányába nyitni. Az iskola látókörében vannak olyan alapítványok, akik a saját szakembereik tudására támaszkodva speciális programokat valósítnak meg. Velük együttműködve olyan programokra kerülhet sor, amelyet önállóan az intézmény nem tud megvalósítani. Általuk írt pályázat megvalósításába is beléphetünk, ha annak tevékenységei megfelelnek az iskola elképzeléseinek.
3.2.4 Gazdasági helyzet Az intézmény saját bevételének, pályázatainak alakulása a helyzetelemzésben kifejtésre került. Egyértelmű cél, hogy ezek a források növekedjenek. A saját bevétel növelésével kapcsolatos lehetőségek:
Terembérleti díjból eddig is jelentős bevétele volt az iskolának, ennek növelésére kell törekedni. Célszerű egy katalógust összeállítani, amelyben a kiadható termek szerepelnek és ezt az érdeklődőknek átadni, a weblapon közzétenni. A terembérletet a lehetőség szerint szolgáltatáscsomagban kell értékesíteni: ellátás, informatikai eszközök bérlése, szakemberek segítségnyújtása, stb. Így magasabb díj kalkulálható azzal együtt, hogy mindezek a feltételek rendelkezésre állnak. Célszerű arra törekedni, hogy olyan tréningekre, foglalkozásokra, amelyeket az iskola és a centrum egyéb intézményei egyébként nem tartanak, tartós bérletbe adjunk termeket. Pl. a személyiségfejlesztő termet általános iskolásoknak szóló délutáni tréningekre, vagy nyári foglalkozásokra. Ezt is szolgáltatáscsomagban kellene kínálni: a terem igénybevételén kívül iroda, fénymásolási, eszköz-elhelyezési, ellátási, informatikai szolgáltatást is nyújthatunk, természetesen megfelelő kalkuláció és díjazás ellenében. A kávézó bevétele akkor nőhet, ha kiegyensúlyozottá válik a rendezvények, bankettek, találkozók rendezése. Nagy igény lenne cukrásztermékek megrendelésére is,
46
amely magas haszonkulcsú termék, így forgalmazása rentábilis lehetne. A jelenlegi cukrász kapacitást azonban leköti a tanulókkal való foglalkozás és a jelenleg készített termékmennyiség, így a nagyobb forgalomhoz még egy, min. félállású cukrászt fel kellene venni, és még egy robotgéppel kellene bővíteni az eszközparkot. Célszerű lenne a tanüzemben újra kezdeni, és rendszeresíteni a csapatépítő főzőkurzusokat, amelyek a vállalkozások körében régebben nagyon népszerűek voltak. A meghirdetés előtt viszont végig kell gondolni a kollégák leterheltségét, vagy az óraadó foglalkoztatási lehetőségét, kizárólag ezeken a tréningeken. A felnőttképzés terén előre kell lépnünk, ez egy korábbi részben már kifejtésre került.
Pályázatokból korábban az intézmény nagyon komoly forrásokhoz jutott. Amennyiben ismét kiírásra kerülnek uniós, vagy hazai forrású pályázatok, meg kell vizsgálni, hogy milyen tevékenységre vagy eszközre vonatkoznak, és ha ezekre az iskolának szüksége van, akkor a szakképzési centrumnál kezdeményezni kell a pályázat beadását.
3.2.5 Rendelkezésre álló eszközök A rendelkezésre álló infrastruktúra megfelelő színvonalú, néhány olyan problémánk van, amire viszont a szakképzési centrumnál már jeleztük az eszközigényünket. Amennyiben ezek beszerzésre kerülnek, akkor a folyamatos szinten tartás lesz a feladatunk.
3.2.6 Humán erőforrás Humán erőforrás tekintetében akut problémánk jelenleg nincs. A tanárok képzettsége, hozzáállása, együttműködési készsége olyan lehetőségeket rejt magában, amelyet a jövőben érdemes felhasználni a változások menedzselésénél. A jövőre vonatkozóan azonban végig kell gondolni a szakos ellátottság nehézségeit, és már most megfelelő HR politikát kell folytatni ahhoz, hogy az előre látható problémákat meg lehessen előzni. A humán erőforrás terén megoldandó feladatok:
A szakmai elméleti és gyakorlati tanárok közül sokan annak az 50-60 év közötti korosztálynak a tagjai, akik szinte egyszerre mennek majd nyugdíjba az elkövetkező évtizedben. Ezen a téren tudatos HR politikát folytatunk évek óta, így ma már több fiatal kollégánk is van. Ezt a politikát kell folytatnunk a jövőben is, és tudatosan keresni kell a szakmai és pedagógiai végzettséggel egyaránt bíró kollégákat. Gond a természettudományos tárgyat tanítók helyzete. jelenleg a szakos ellátottság biztosított, a matematika, fizika tantárgyak esetében azonban várhatók problémák. Át kell tekinteni az új szakgimnáziumi kerettantervet, és az óraszámok alapján el kell készíteni egy min. 5 éves humánfejlesztési tervet valamennyi munkaközösségre. A nem pedagógus dolgozók körében is folyamatosan kell keresni és nyilvántartani a lehetséges kollégákat. A technikai dolgozók pótlása nagyon nehéz, többek közülük hosszabb távon is betegek, helyettesítésük nem könnyű. 47
A gazdasági dolgozók jelenleg ketten vannak, ami a korábbi létszám töredéke. A nyersanyagok nyilvántartása, a kávézó bevételének vezetése, a leltározás nagyon nagy felelősséget és sok munkát ró a kollégákra. Lépéseket kell tenni arra, hogy a munkájuk elismertsége nőjön, és ha lehet, legalább közfoglalkoztatott segítséget kapjanak.
3.2.7 A hagyományok megőrzése A Berzeviczy 2016. szeptemberében lesz 130 éves. A hagyományok megőrzése eddig is különös jelentőséggel bírt az iskola életében. A jubileumi év azonban az egymáshoz tartozás érzésének további erősítésében segíthet. A 130 éves iskolával kapcsolatos rendezvények:
A 2016/17-es tanévre kidolgozott munkaterv egésze épüljön a 130 éves jubileum köré. Valamennyi egyébként szokásos rendezvényünk, versenyünk arculata legyen egyedi. Készüljön új arculat a 130. évre: új logó, levélpapír. A weblap, a FB oldal újuljon meg. Az öregdiákokkal való kapcsolatfelvételt már szeptemberben meg kell kezdeni, nevükből, elérhetőségükből adatbázist kell kiépíteni. Diák -, és tudományos konferenciát kell szervezni az 1800- évek második felének időszakáról.
3.2.8 Diákönkormányzat, szülői szervezet A diákönkormányzattal és a szülői szervezettel a kapcsolatunk jó. A további javítás érdekében néhány lehetőség még mutatkozik.
A diákönkormányzat kezdeményezéseit tovább kell erősíteni. A beruházás eredményeképpen a diákönkormányzat saját helyiséggel rendelkezik, ez valószínűleg segít ugyan a szervező munkában, de további ötletekre, kreatív megoldásokra van szükség. A szülői szervezettel való együttműködés jelenleg csak a nagyon szűk jogszabályi előírások betartására korlátozódik. Ezen célszerű lenne túllépni, megtalálni azokat az érdeklődő szülőket, akik szívesen bekapcsolódnának az iskolai életet megvitató, javaslattevő munkába, és meg kell teremteni azokat a fórumokat, amelyeken ezek teret kaphatnak.
3.3 VÁLTOZÁSOK MENEDZSELÉSE A fentebb kifejtett célok és elképzelések, a sok változás kezelése a vezetőtől, és a tantestülettől nyitottságot, kreativitást kíván meg. Az iskolavezetés többi tagjával, a tantestülettel, a nem pedagógus kollégákkal együtt dolgozni az elmúlt 16 év során sem okozott nehézséget. Olyan számban dolgoztak már ki a kollégák új programokat, készítettek feladatokat, tanterveket, 48
tananyagokat, hogy valószínűleg a várható változások sem okoznak majd nagyobb kihívást, mint eddig. A nehézséget és az ellenállást az okozhatja, ha a munkára szánt idő nagyon rövid, vagy ha ugyanazt a programot kell többször egymás után átdolgozni. Bármilyen változás óhatatlanul és jogosan ellenállást válthat ki. A változás menedzselésével kapcsolatos vezetői feladatok:
Az információhiányból vagy félreértésből fakadó ellenállás megelőzhető tájékoztatással, a kérdések megválaszolásával, a tervezett változás előnyeinek ás hátrányainak bemutatásával. Az érintetteket (legyen az pedagógus, egyéb iskolai dolgozó, diák vagy szülő) be kell vonni a változtatás megtervezésébe és bevezetésébe. Ezzel egyrészt a kollégák szakértelme és információik hasznosíthatók, elősegítve a lehető legjobb megoldás kialakulását, másrészt a közös munkában való részvétel segít abban, hogy a tantestület sajátjának érezze a kialakuló megoldást. Egy olyan csoportnál, amelyben gyakorlatilag mindenkinek azonos szintű végzettsége van, csak a meggyőzés lehet hathatós módszer. A tantestület tagjai joggal várják el az érveket, az indoklást, a tények korrekt bemutatását a változtatás helyességének, hasznosságának igazolásához. Racionális információkat és logikus értékeléseket várnak. Természetesen adódnak élethelyzetek, vezetési szituációk, amikor utasítani kell, amikor a vezetőnek egy személyben dönteni kell, nincs idő és nem is szükséges mások véleményének meghallgatása. A pályázatban felvázolt feladatok megoldása véleményem szerint nem ilyen. Kell, hogy legyen idő a megbeszélésre, a vélemények meghallgatására, mert ellenkező esetben az itt megtakarított idő többszörösét kell a konfliktusok kezelésére fordítani.
4 ÖSSZEFOGLALÁS Számos olyan feladat vár a Berzeviczy vezetőjére, melyeket egyedül nem lehet megoldani. Nem csak a jogi bizonytalanság miatt, hanem elsősorban azért, mert szükség van a kollektív bölcsességre ahhoz, hogy a változások közepette megmaradjon az intézmény elismertsége, ne vesszenek el hagyományai. Egy tantestület tagjai ugyanolyan képzettségű emberek, mint az igazgató, joggal várják el, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak az iskolát érintő kérdésekről, és ezek alapján tudjanak véleményt alkotni. Ma a változások menedzselése különösen fontos. Bízom abban, hogy az elmúlt 11 évhez hasonlóan sikerül a fent megfogalmazott célok jó részét megvalósítanunk, és az iskolát tovább tudjuk vezetni abban a szemléletben, amelyben a kreativitás és innováció jól megfér 130 év hagyományaival. Bízom abban, hogy a bemutatott vezetői program és az intézményi együttműködés és munka eredményeképpen megőrizzük képzési színvonalunkat és piacképes szakmát adunk a diákok kezébe. Ehhez kérem a tantestület és a döntéshozók támogatását.
Miskolc, 2016. április 04.. Dr. Burkáné Szolnoki Ágnes 49
