PÁPAI SZC GAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PÁPAI SZC GAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM

NEVELÉSI PROGRAM

Tartalom 1. 1.1. 1.1.1. 1.2. 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 1.3.2.1. 1.3.2.2. 1.3.3. 1.3.3.1. 1.3.3.2. 1.3.3.3. 1.3.3.4. 1.3.3.5. 1.3.3.6. 1.3.4. 2. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.5.1. 5.5.2. 5.5.3. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.3.1. 6.3.2. 6.3.3. 7. 7.1. 7.1.1. 7.1.1.1. 7.1.1.2. 7.2. 7.2.1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ................ 4 Pedagógiai alapelvek................................................................................................................................. 4 Küldetésünk .............................................................................................................................................. 4 Oktató-nevelő munkánk céljai ..................................................................................................................... 4 Oktató munkánk céljai................................................................................................................................ 5 Nevelőmunkánk céljai ................................................................................................................................ 7 Oktató nevelő munkánk feladatai ................................................................................................................ 7 Oktató nevelő munkánk eszközei eljárásai ................................................................................................... 8 Kötelező tanórai foglalkozás: a tanóra ......................................................................................................... 8 Nem kötelező tanórai foglalkozások ............................................................................................................ 8 Emelt szintű oktatás .................................................................................................................................. 8 Szabadon választható tantárgyak ............................................................................................................... 8 Tanórán kívüli oktatási-nevelési tevékenységek ........................................................................................... 8 A szakkörök .............................................................................................................................................. 9 Művészeti nevelés ..................................................................................................................................... 9 Sport, testnevelés ..................................................................................................................................... 9 A felzárkóztató foglalkozások ................................................................................................................... 10 Hagyományőrző tevékenységek ............................................................................................................... 10 Tanulmányi kirándulások, vakációs kínálat................................................................................................. 11 A kulturális és környezeti nevelés színterei ................................................................................................ 12 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................... 13 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................................... 15 A közösségfejlesztés legfontosabb területei ............................................................................................... 15 A közösség-fejlesztés formái .................................................................................................................... 16 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és feladatai ................................ 17 A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában ................................................... 17 Az osztályfőnöki munka három fontos feladatkört ölel fel: ............................................................................ 18 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység .................................................................. 21 Sajátos nevelési igényű tanulók ................................................................................................................ 21 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ................................ 21 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................................................. 22 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ............................................................................... 23 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................................................ 24 A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal kapcsolatos felelősök ................................................................. 25 Prevenció (megelőzés) ............................................................................................................................ 25 Bűnmegelőzés ........................................................................................................................................ 26 A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................................................................................................................. 27 Szülői Szervezet ..................................................................................................................................... 27 Diákönkormányzat................................................................................................................................... 28 Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje .................................................................... 28 A szülők tájékoztatási formái .................................................................................................................... 28 Szülői értekezletek .................................................................................................................................. 29 Szülői fogadóórák ................................................................................................................................... 29 Egészségfejlesztési program .................................................................................................................... 30 Helyzetkép, helyzetelemzés ..................................................................................................................... 30 Erőforrások ............................................................................................................................................. 30 Személyi erőforrások ............................................................................................................................... 30 Tárgyi, anyagi erőforrások ........................................................................................................................ 33 Jövőkép, alapelvek, célok és feladatok ...................................................................................................... 33 Jövőkép ............................................................................................................................................. 33 1

7.2.2. 7.2.3. 7.3. 7.3.1. 7.3.2. 7.4. 7.4.1. 7.4.2. 7.4.3. 7.4.4. 7.5. 7.5.1. 7.5.2. 7.5.3. 8. 9. 9.1. 9.1.1. 9.1.2. 9.1.3. 9.1.4. 9.2. 9.3. 9.4. 9.4.1. 9.4.2. 9.4.3. 9.5.

Alapelvek ............................................................................................................................................. 34 Célok és feladatok ................................................................................................................................... 34 Iskolai feladatok ...................................................................................................................................... 35 Az iskola egészségfejlesztési tevékenységének kiemelt feladatai ................................................................. 35 Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek ................................... 35 Iskolai programok .................................................................................................................................... 36 A mindennapos iskolai testedzés programja............................................................................................... 36 Tanórán és tanórán kívüli legfontosabb feladatok és célok .......................................................................... 36 Iskola-egészségügyi munkaterv ................................................................................................................ 36 Egészség-megőrzési program .................................................................................................................. 37 Módszerek ............................................................................................................................................. 38 Taneszközök .......................................................................................................................................... 38 Kommunikáció ........................................................................................................................................ 38 Fittségi teszt ........................................................................................................................................... 38 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ................................................................. 40 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai ............................................................... 41 Tanulmányok alatti vizsgák rendje ............................................................................................................ 41 Az osztályozó vizsga ............................................................................................................................... 41 Javítóvizsga ............................................................................................................................................ 42 Pótló vizsga ............................................................................................................................................ 42 Különbözeti vizsga .................................................................................................................................. 42 A tanulmányok alatti vizsgák időpontja ...................................................................................................... 42 Független vizsgabizottság előtti vizsga ...................................................................................................... 43 A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága ............................................................................................. 44 A vizsgabizottság elnökének feladatai ....................................................................................................... 44 A vizsgabizottság tagjai............................................................................................................................ 44 A tagintézmény-vezető feladatai ............................................................................................................... 45 A sajátos nevelési igényű tanulók, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázókra vonatkozó szabályok ............................................................................................................................... 45 9.6. A vizsgák lebonyolításának általános szabályai .......................................................................................... 46 9.6.1. Az írásbeli vizsga szabályai ...................................................................................................................... 46 9.6.2. A szóbeli vizsga szabályai ........................................................................................................................ 46 9.6.3. A gyakorlati vizsgarész ............................................................................................................................ 47 9.7. Szabálytalanságok kezelése .................................................................................................................... 47 9.7.1. A vizsga megszakítása, távolmaradás a vizsgáról ...................................................................................... 48 9.8. A tanulmányok alatti vizsga iratai és kezelésük .......................................................................................... 48 9.9. Jogorvoslat 49 10. A felvétel, az átvétel helyi szabályai .......................................................................................................... 50 10.1. Felvételi eljárás a 9. évfolyamra ................................................................................................................ 50 10.2. Tanuló átvétele másik intézményből .......................................................................................................... 50 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................................................ 50 HELYI TANTERV ............................................................................................................................................. 53 a) Gazdasági-informatikai szakirány (képzési idő: 4 év) .................................................................................. 55 b) Üzleti kommunikáció szakirány (képzési idő: 4 év) ...................................................................................... 55 A 2008/2009. tanévtől alkalmazott tantárgyi rendszer és óraszámok szakirányonként, a 2012-2013. tanévben beiskolázott évfolyamnak. A képzés a 2015-2016. tanévben fejeződik be. ...................................................................... 55 1.1. A 2013/2014. tanévtől a 2011. évi köznevelési és szakképzési törvénynek megfelelően az új kerettantervi rendszer kerül bevezetésre a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben. .............................................................. 62 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .......... 64 3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabálya ..... 64 4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .............................................................. 65 5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabálya .................. 65

2

6. 7. 8. 8.1.         8.2.     9. 10. 11. 12. 13.

Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a felkészítést az iskola vállalja ............................................ 68 Érettségi vizsgatárgyak témaköreit a tantárgyi tantervek tartalmazzák .......................................................... 68 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban, gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai ......... 68 Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái és rendje ...................................................................................... 68 Témazáró dolgozat .................................................................................................................................. 68 Iskolai felmérő írásbeli dolgozat ................................................................................................................ 68 Tesztjellegű írásbeli felmérő dolgozat ........................................................................................................ 68 Házi dolgozat .......................................................................................................................................... 68 Pótló dolgozatok ..................................................................................................................................... 68 Javító dolgozat ........................................................................................................................................ 68 Érettségit modellező írásbeli vizsga (szakközépiskola) ................................................................................ 69 Az írásbeli beszámolók értékelése ............................................................................................................ 69 A szóbeli beszámoltatás formái és rendje .................................................................................................. 69 Szóbeli feleletek ...................................................................................................................................... 69 Érettségit modellező szóbeli vizsga (szakközépiskola) ................................................................................ 69 A szóbeli feleletek értékelése ................................................................................................................... 70 Egyéb alapelvek ...................................................................................................................................... 70 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................................................................. 71 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................................................... 71 Az egészségnevelési és környezeti nevelés elve ........................................................................................ 71 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedési terv ................................................................................ 73 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez és minősítéséhez kapcsolódó elvek..................................................................................................................................... 75 Alapelvek ........................................................................................................................................................ 75 A tanuló magatartása........................................................................................................................................ 76 A tanuló szorgalma ........................................................................................................................................... 77 A.) 1.1 Az intézmény képzési sajátosságai ...................................................................................................... 78 B.) 1.2. Az intézményben megszerezhető szakképesítések .............................................................................. 78 KOLLÉGIUM ............................................................................................................................................. 87 FELNŐTTOKTATÁS ........................................................................................................................................... 113

3

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1.1. Pedagógiai alapelvek 1.1.1.

Küldetésünk

Oktatási küldetésünk:  Olyan korszerű közismereti, idegen nyelvi, informatikai és szakmai tudást (elméleti alapokat és gyakorlati készségeket) kívánunk tanulóinknak nyújtani, melynek birtokában jó eséllyel tanulhatnak tovább a felsőoktatásban, illetve szakképesítés birtokában keresett szakemberként helyezkedhetnek el a munkaerőpiacon. Nevelési küldetésünk:  Olyan szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalokat kívánunk nevelni, akik ismereteik, képességeik, személyiségi jegyeik, közösséghez való viszonyuk, szorgalmuk és munkakultúrájuk alapján elismerést vívnak ki önmaguknak, családjuknak és iskolájuknak.

1.2. Oktató-nevelő munkánk céljai Iskolánkban szakközépiskolai közoktatást, ill. szakképzést végzünk, mely magában foglalja az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést is. A nevelő- és oktató munka céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ehhez alkalmazkodnak. Iskolánk oktató-nevelő munkájának célja és feladata, hogy kulturált, a választott szakmára orientáló környezetet biztosítson tanulóinak, lehetőséget adjon a továbbtanulásra, illetve az alapos szakmai ismeretek elsajátítására, valamint megfeleljen a szülők, illetve a társadalmi környezet, a munkaerőpiac elvárásainak. Ennek érdekében szükséges egy jól szervezett, magas szakmai pedagógiai színvonalon teljesítő, összeszokott „együtt gondolkodó” nevelőtestület kialakítása. A hagyományok megtartásával együtt az iskola jelenét – jövőjét úgy kívánjuk alakítani, hogy a tanulók jól érezzék magukat, a pedagógusok és közös munkával elérhetik nevelési, tanulási képzési céljainkat. Fontos, hogy tanáraink „munkatársként” kezeljék tanítványaikat, tudatos pedagógiai munkájukkal folyamatosan alakítsák a gyermekek személyiségét és szakmai elhivatottságát. Munkánkban fontos támasznak tartjuk a szülőkkel, a szakmai képzés területén a gazdálkodó szervekkel való együttműködést, pedagógiailag önálló felfogású és arculatú iskola megteremtését. Célunk egy személyiségfejlesztő, gyermekközpontú iskola kialakítása, ahol minden pedagógiai, gazdasági, fizikai, adminisztratív tevékenység a gyermek fejlesztéséért, eredményes neveléséért történik. Célunk, hogy tanulóink a képzés ideje alatt elsajátítsák mindazt, amit az élet követel, autonóm személyiségekké váljanak, és szabad felnőttként tudjanak élni. Célunk, hogy a 9-12. évfolyam osztályaiban az általános műveltség megalapozása mellett az érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve az iskola által, 13-14. évfolyamon felkínált szakirányok tanulására készítsük fel a tanulókat. Mindehhez meghatározott követelményt 4

támasztunk, ezek teljesítéséhez minden segítséget megadunk, felzárkóztatást végzünk, a csoportbontás lehetőségével élve a nagyobb tudás megszerzését biztosítjuk. Célunk, hogy következetes és megértő tanári magatartással végezzük pedagógiai munkánkat, amelyre a mértéktartás a jellemző; kerüljük a végleteket, a túl szigorú vagy túlságosan engedékeny, elnéző magatartást. 1.2.1.

Oktató munkánk céljai

a)

Érettségi / szakmai vizsgára felkészítés A tanórák keretében biztosítjuk a tanulók felkészítését a középszintű, ill. emelt szintű érettségi vizsgára és szakmai vizsgákra. A csoportbontási, felzárkóztatási lehetőségek, a szabadon választható érettségi vizsgára felkészítő tanórák, az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő tanórák választási lehetőségének biztosításával segítjük a sikeres felkészülést az érettségi vizsgára. A csoportbontási lehetőségek kihasználásával, modern szakmai gyakorlati háttér és külső gyakorlati helyek biztosításával segítjük a szakmai vizsgára történő felkészülést.

b)

A továbbtanulás alapjainak biztosítása az emelt szintű és a szabadon választható oktatás lehetőségével a továbbtanulás irányától függően. Az emelt és szabadon választható tantárgyak felsorolása a Helyi tanterv megfelelő táblázatában található.

c)

Szakmai orientáció/pályaorientáció A 9-10. évfolyamon közgazdaság szakmacsoportban a közismereti tantárgyak mellett szakmai orientációs és előkészítő jelleggel előkészítő tantárgyakat is oktatunk:  gazdasági és jogi ismeretek (gazdasági környezetünk), információkezelés A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben megszűnik.

d)

A szakmai képzés megalapozása a szakmacsoportos alapozó oktatással a 11-12-13. évfolyamon közgazdaság szakmacsoportban, 5 szakirányon történik: 1. közgazdasági gimnázium 2. vállalkozási-pénzügyi szakirány 3. gazdasági-informatikai szakirány 4. üzleti kommunikáció szakirány 5. idegenforgalmi szakirány A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben megszűnik.

e)

A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a 9-12. évfolyamon az érettségi vizsgára történő felkészítés mellett, az adott ágazatnak megfelelő szakképzési kerettanterv alapján szakképzés folyik.  Közgazdaság szakmacsoport 

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

A tanulók a 12. évfolyam végén a választott ágazatnak megfelelő szakmai tantárgyból – ötödik vizsgatárgyként - érettségi vizsgát tesznek, így tanulmányaikat ágazati szakképesítés megszerzésével zárják.

5

f)

Piacképes szakmák oktatása a szakképző évfolyamokon Elsősorban olyan szakmákat oktatunk, melyek korszerű szakmai ismereteket és a kistérségben, ill. a régióban jó elhelyezkedési lehetőségeket biztosítanak tanulóinknak. Alapelvünk a sokszínűség, a túlképzés megakadályozása, ezért legalább tízféle szakma oktatását vállaljuk az igényeknek megfelelően. Érettségi vizsgával rendelkező tanulóknak, az igényeknek megfelelően, a következő szakmák oktatását vállaljuk:  logisztikai ügyintéző  pénzügyi-számviteli ügyintéző  ügyviteli titkár  gazdasági informatikus  irodai asszisztens  pénzügyi termékértékesítő  statisztikai és gazdasági ügyintéző  szállítmányozási ügyintéző  társasházkezelő  idegenvezető  turisztikai szervező, értékesítő  vállalkozási és bérügyintéző  vállalkozási mérlegképes könyvelő

g)

Modern informatikai és idegen nyelvi oktatás a modern élet megvalósítása, a korszerű munkaerő-piaci elhelyezkedés elősegítése érdekében Korszerű informatikai és idegen nyelvi oktatással segítjük a tanulók munkaerő-piaci elhelyezkedését vállalkozásokban és gazdasági társaságoknál. Iskolánk minden tanulójának lehetősége van az ECDL-vizsga letételére, biztosított a szakmai nyelvtanulás és szakmai nyelvvizsgázás (Budapesti Gazdasági Főiskola) lehetősége.

h)

Tehetséggondozás A kiemelten tehetséges és motivált tanulókat szakkörök, külön foglalkozások biztosításával készítjük fel a tanulmányi, szakmai és sportversenyekre.

i)

Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése A tanulási nehézséggel küzdő tanulókat felzárkóztató foglalkozások szervezésével segítjük a jobb tanulmányi eredmények elérése érdekében, számukra igény esetén szakembert biztosítunk.

j)

Művészeti, sport-nevelés A tanórák keretében az ének-zene és rajz és vizuális nevelés tantárgyak keretében, a szabadon választható tantárgyak keretében énekkari, diákszínpadi foglalkozások választhatóságával biztosítjuk az érdeklődő tanulók művészeti nevelését.  A 2012/2013. tanévtől a 2011. évi CXC. törvény 27.§ (11) bekezdés szerint a mindennapos testnevelés heti öt testnevelés óra keretében zajlik.

6

1.2.2.             

Nevelőmunkánk céljai

a teljesítmény, a tudás, a műveltség, a szorgalom elismertetése az önálló tanulás, önművelés igényének kialakítása az élethosszig tartó tanulás (LLL) igényének kialakítása az egyén és a közösség tiszteletének kialakítása humánum és tolerancia kialakítása nemzeti hagyományaink, kultúránk megbecsülése, ápolása, a szülőföld- és a hazaszeretet elmélyítése az egyetemes kultúra értékeinek, eredményeinek tiszteletére nevelés más népek szokásainak, hagyományainak tiszteletére, toleranciájára nevelés nyíltság, együttműködés, szolidaritás, aktivitás, kreativitás, részvétel igényének és képességének kialakítása az emberek közötti érintkezés, viselkedés, kommunikáció elfogadott és elvárt normáinak kialakítása az üzleti tisztesség elfogadtatása és kialakítása a természet és környezet értékeinek védelme, ápolása az egészséges életmód és életszemlélet igényének kialakítása

1.2.3.

Oktató nevelő munkánk feladatai



A nevelés és oktatás egységének megvalósítása. Hisszük és valljuk, hogy az oktatás és nevelés elválaszthatatlan egységet képez. A pedagógus oktatva nevel, illetve nevelve oktat. A hangsúlyok a tantárgy, a tananyag, illetve a rendezvények jellege szerint természetesen változnak a nevelő vagy az oktató munka javára. Míg egy szaktárgyban az oktatás dominanciája érvényesül, a művészeti tárgyak vonatkozásában kiegyenlítődik a nevelés és oktatás feladatköre, az osztályfőnöki órákon és az iskolai rendezvényeken a nevelés kerül előtérbe.



Tudatosítani kell diákjainkban, hogy a jogok és kötelezettségek elválaszthatatlan egységet képeznek. A családi, iskolai, lakóközösségi, társadalmi együttélés kötelezettségek nélkül működésképtelen. A kötelezettségek teljesítése azonban jogot formál, jogot érvényesíthet. A jog és kötelezettség időben és térben elválaszthatatlan, bár konkrét arányai a mindenkori helyzet függvényében változhatnak. A jogok és kötelezettségek egységének érvényesítése elválaszthatatlan a humanizmus értékeitől.



A tudás, ismeret, készség, műveltség, munkakultúra fontosságának elfogadtatása. Napjaink felgyorsult világában tudatosítani kell diákjainkban az „egész életen át tartó tanulás” fontosságát. Az iskolának meg kell teremtenie az alapokat, fel kell kelteni az igényeket a folyamatos önképzés, továbbképzés, átképzés megvalósításához. Iskolánknak ezért a 9-12. évfolyamon konvertálható tudást kell nyújtani, illetve meg kell teremteni a korszerű szakmai ismeretek alapjait. A szakképző (13-14.) évfolyamokon piacképes szakismeretet kell biztosítani a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően.



Ki kell alakítani a helyes tanulási módszereket. A lexikális ismeretanyag mellett fokozott hangsúlyt kell fektetni a gondolkodás, alkalmazás készségeinek kialakítására, a gyakorlatias gondolkodásra.

7

1.3. Oktató nevelő munkánk eszközei eljárásai 1.3.1.

Kötelező tanórai foglalkozás: a tanóra

A Pedagógiai Programunkban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítása elsősorban a tanórákon történik. Arra törekszünk, hogy az oktatás és nevelés egységet alkosson a tananyag adta lehetőségeken belül. Oktatási folyamatunkat, tanóráink témaköreit a kerettantervi, ill. az érettségi rendeletben meghatározott követelmények és tartalmak határozzák meg. A szakmai előkészítő tantárgyak keretében biztosítjuk a szakmai előkészítést a szakképzésbe történő belépésre. A 2013/2014. tanévtől a szakmai képzés a 9. évfolyamon kezdődik. A szakmai elméleti és gyakorlati órák keretében lehetőség van a szakmai jellegű kirándulásokra és üzemlátogatásokra. Helyi tantervünk óraszámait a kerettantervi ajánlást figyelembe véve, tartalmát a kerettantervi rendelet és az érettségi követelmények figyelembevételével alakítottuk ki. A 2013/2014. tanévtől a szabadon tervezhető órák keretében kiemelten kezeljük a matematikát, az idegen nyelveket és az informatikát, melyeket a kerettantervi ajánláshoz viszonyítva magasabb óraszámban oktatjuk. A szakmacsoportos alapozó oktatásra rendelkezésre álló időkeret felhasználását az egyes szakirányok alakítják, de az azonos szakmacsoporton belül kialakított szakirányok szakmai óráinak arányában is lehetnek eltérések. Helyi tantervi programunkat és pedagógiai célkitűzéseinket a tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően alakítottuk ki. 1.3.2.

Nem kötelező tanórai foglalkozások

1.3.2.1. Emelt szintű oktatás A tanulókkal való differenciált foglalkozás egyik preferált formája az emelt szintű oktatás biztosítása. A jogszabályi előírásokon túl a szülői, tanulói és munkaadói vélemények figyelembevételével alakítottuk ki az emelt szintű tantárgyak rendszerét. Választható emelt szintű tantárgyak ismertetését a helyi tanterv tartalmazza. 1.3.2.2. Szabadon választható tantárgyak A tanulók sajátos érdeklődésének kielégítését biztosítják a nem kötelező tanórai foglalkozások keretében felkínált szabadon választható tantárgyak, melyek egyben a közismereti és a szakmai képzés elmélyítését, ill. az érettségi vizsgára történő felkészítést is szolgálják. A szabadon választható tantárgyak ismertetését a helyi tanterv tartalmazza. 1.3.3.

Tanórán kívüli oktatási-nevelési tevékenységek

A tanulókkal történő differenciált foglalkozásokat a nem kötelező tanórai foglalkozásokon (emelt szint, szabadon választott tárgyak) túl a tanórán kívüli foglalkozások is biztosítják. 8

A tehetséggondozás területén kiemelkedő szerepet játszanak a különböző diákkörök: szakkörök, művészeti csoportok, sportkör. A foglalkozások a 1. tanítási héten indulnak. A befejezés időpontja a 9-11. évfolyamon tanév utolsó napja, a 12. évfolyamon a tanév rendjében leírt utolsó tanítási nap. 1.3.3.1. A szakkörök A szakköri tevékenység célja és feladata:  a tanulók tantervi anyagon túlmenő érdeklődésének kielégítése, képességeik fejlesztése, a tehetség kibontakoztatása,  a tanulmányi versenyekre történő felkészítés. Az intézmény szakköri kínálatát a helyi tanterv tartalmazza. A szakköri tevékenységet, a feldolgozandó témát a tanulók érdeklődésének és javaslatának megfelelően kell meghatározni. A diákkörök a tanulói igények felmérése után a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indíthatók legalább 8 fővel. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában is. 1.3.3.2. Művészeti nevelés Intézményünkben a közismereti és szakmai tárgyak oktatásán kívül nagy hangsúlyt fektetünk tanulóink művészeti nevelésére, az e területen kiemelkedők tehetségének ápolására. Ehhez elsősorban a különböző művészeti csoportokban végzett munka nyújt lehetőséget, de biztosítjuk szavalók, énekesek, táncosok, sportolók egyéni felkészítését is a különböző versenyekre és rendezvényekre. Iskolánkban működő művészeti csoportok:  Énekkar, melynek célja: - a tanulók zenei műveltségének elmélyítése, zenei ízlésének formálása, - iskolai rendezvények, ünnepélyek színvonalas, változatos megrendezése, - a közös éneklés élményének biztosítása. Az énekkart elsősorban az ének-zene oktatásban részt vevő 9-10. évfolyam tanulóiból szervezzük, de az érdeklődő felsőbb évesekre is számítunk. 

Diákszínpad, melynek célja: - a tanulók irodalmi műveltségének elmélyítése, irodalmi ízlésének formálása, - az iskolai rendezvények, ünnepélyek színvonalas, élményszerű megrendezése, - a diákhumor igényes előadása, - városi szereplések vállalása, - közösségi élmények biztosítása, - az érzelmi nevelés erősítése, - a kommunikációs képességek fejlesztése.



Rajz és képzőművészet

1.3.3.3. Sport, testnevelés A sport és a testnevelés területén jelentkező differenciált igények kielégítését szolgálják: 9

 Iskolai sportkör, melynek feladata: - a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, - a tanulók mozgásigényének kielégítése, - a mozgás, a sport megszerettetése, az egészséges életmód népszerűsítése, - a különböző sportversenyekre történő felkészülés, - túrázás, táborozás, - az iskola hírnevének és tekintélyének növelése a sport területén is. 1.3.3.4. A felzárkóztató foglalkozások A tanórán kívül foglalkozások egy részét felzárkóztatásra használjuk. A középiskolába bekerülő tanulók egy része komoly tanulási nehézséggel küzd, nehezen szokják meg az új követelményeket és módszereket. A tanulók különböző felkészültségi szinttel lépnek be a középiskolába, így elengedhetetlen a lemaradók minél gyorsabb felzárkóztatása. A felzárkóztató foglalkozások célja ezért az alsóbb évfolyamokon a különböző tárgyi tudású és felkészültségű tanulók azonos szintre hozása, a tanulócsoportok tudásszintjének homogenizálása. A felsőbb évfolyamokon a felzárkóztató foglalkozások célja a tárgyi lemaradás csökkentése és ezzel az azonos esélyek megteremtése a tanulmányok folytatásához minden rászoruló tanuló számára. A felzárkóztató programokat úgy állítottuk össze, hogy a legalapvetőbb hiányosságok pótlását tudjuk biztosítani. A felzárkóztató foglalkozások szeptember első hetével kezdődnek és a tanév utolsó hetével zárulnak. (A végzős évfolyamoknak az utolsó tanítási nap.) 1.3.3.5. Hagyományőrző tevékenységek Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Diákhagyományok, diákrendezvények: - gólyatábor, - tehetségkutató (vers, ének, zene, egyéb) a 9. évfolyamon, - gólyabál, - mikulásest, - a 9. évfolyam osztályainak vidám bemutatkozása, szecskaavató, - szalagavató, - kulturális bemutató, - szerenád, - ballagás, - diák- és természetvédelmi nap, - iskolarádió működtetése. Jelképeink: - iskolai zászló (piros, fehér zöld zászló címerrel és az iskola nevével), - iskola logo, - végzős szalag (piros-kék mezőben arany évszám) - egyenruha:

10

 

lányoknak térdig érő, sötét szoknya, matrózblúz (13-14. szakképző évfolyamon fehér blúz), egyen-nyakkendő, alkalomhoz illő lábbeli fiúknak: sötét öltöny, fehér ing, egyen-nyakkendő, alkalomhoz illő lábbeli

Főbb ünnepeink: - tanévnyitó ünnepély, - október 6., - október 23., - szalagavató, - karácsony, - március 15., - ballagás, - tanévzáró ünnepély. Tantestületi hagyományok: - fiatal pedagógusok köszöntése, - nyugdíjas pedagógusok búcsúztatása, - nyugdíjas találkozók szervezése - karácsonyi köszöntés, - nőnapi köszöntés, - közös kirándulások. 1.3.3.6. Tanulmányi kirándulások, vakációs kínálat Iskolánkban nagy hagyományai vannak az osztálykirándulásoknak és a diákok számára szervezett hétvégi vagy vakációs programoknak. A tanulmányi kirándulások szervesen illeszkednek az iskola Pedagógiai Programjához, nevelési-oktatási célkitűzéseinkhez. A tanulmányi kirándulások legfőbb célja az ország természeti, építészeti, kulturális és gazdasági értékeinek megismerése, az elméleti tananyag gyakorlati oldalról történő alátámasztása. Ennek érdekében fontosnak tartjuk:  A szűkebb és tágabb környezetünk - Pápa és környéke, - Veszprém megye (Veszprém, Zirc, Balaton-felvidék), - szomszédos megyék (Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér) nevezetességeinek megismertetését. 

Az ország fontosabb városainak, történelmi nevezetességeinek, kiemelkedő emlékhelyeinek, létesítményeinek megismerését.



Szakmai jellegű kirándulásokat a szakmacsoportnak megfelelően: - üzemlátogatások, - kiállítások, bemutatók, vásárok megtekintése, - bevásárlóközpontok, pénzintézetek, tőzsde megtekintése, - esetenként külföldi programok lebonyolítása, érdeklődő tanulók számára nyelvtanulási, ország-ismereti, és szakmai céllal.



Igény szerint szervezünk színház-, múzeum-, mozilátogatásokat

11

 1.3.4.

Megfelelő érdeklődés alapján hosszabb kirándulások, szabadidős programok (tengerparti nyaralás, sítúra, sporttábor) megszervezését is vállaljuk. A kulturális és környezeti nevelés színterei

Az iskolai könyvtár: oktató-nevelő munkánk fontos feladata a könyvtárhasználat megtanítása, elsajátítása. Szolgáltatásai (könyv, folyóirat, CD, videofilm) minden tanítási napon igénybe vehetők és kérhető a könyvtáros segítsége. Színházi előadások, rendezvények: továbbra is az a célunk, hogy tanulóink középiskolás éveik alatt legalább egyszer vásároljanak színházbérletet, és évente vegyenek részt 1-2 színházi előadáson. Ösztönözzük, hogy a lehetőségek függvényében a nagyobb városokban és főként a fővárosban szervezett tanulmányi kirándulásokon, színházi programokon is vegyenek részt tanulóink. A továbbiakban is rendszeresen részt veszünk a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ által szervezett hangversenyeken, melyek az ének-zene - oktatást kiegészítve nagymértékben segítik a tanulók zenei műveltségének fejlődését. Szeretnénk elérni, hogy az osztályfőnöki órákhoz és az egyes szaktantárgyakhoz kapcsolódóan tanulóink rendszeresen látogassák a város múzeumait, kiállító termeit. Az állandó kiállítások megtekintését a 9. évfolyamon ajánljuk, mely összekapcsolható a város megismerését szolgáló kisebb kirándulásokkal is. Évente 1 alkalommal természet- és környezetvédelmi napot szervezünk, melynek legfőbb célja az egészséges életmód népszerűsítése, a természet értékeinek bemutatása és a környezetvédelem fontosságának megértetése. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: Előre meghatározott időpontokban és a tanulók igényei alapján előzetes egyeztetés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit (tornaterem, tanterem, ebédlő, díszterem) és eszközeit (számítógépek, videó projektor, iskolarádió, iskolatévé, sporteszközök) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Az iskolában a területileg illetékes és bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola e célra térítés nélkül bocsátja rendelkezésre az oktatáshoz szükséges helyiségeket és eszközöket.

12

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógia, a nevelés alapfunkciója a személyiségfejlődés segítése. A személyiség fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához és a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Az iskolai személyiségfejlesztés kiemelt területei: 

Önismeret, önmegvalósítás lehetőségének biztosítása - Az oktató-nevelő munka során el kell érni, hogy a tanulók megismerjék képességeiket, adottságaikat, fejlesztési lehetőségeiket. Alkossanak reális képet önmagukról, személyiség-jegyeikről, fejlődési lehetőségeikről. A személyiségfejlesztés során fontos nevelési feladat a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság és kötelességtudat fejlesztése.



A személyiségfejlesztés során kiemelkedő szerepet játszik a tanulók erkölcsi nevelése, az alapvető erkölcsi értékek megismerése, tudatosítása, a meggyőződés kialakítása. A tanulók nevelésében kiemelt értékként kell kezelni a humánumot, az egyén és a közösség tiszteletét, a társadalmi igazságosság és a szolidaritás iránti igényüket. A barátság, hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség alapvető erkölcsi értékek.



A jellemformálás során különös gondot kell fordítani a tanulók munkakultúrájának fejlesztésére, a munka társadalmi és egyéni hasznának tudatosítására. A tanulókkal meg kell értetni, hogy fejlődésük, előrejutásuk, érvényesülésük alapvető eszköze a kitartás, az akaraterő, a szorgalom a tanulásban és a munkában.



Az oktató-nevelő munka fontos feladata az egészséges életmódra történő felkészítés, az egészség-, a környezet- és a természetvédelem iránti igény kialakítása. Az iskola feladata a tanulók fizikai képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltésére, a sport szeretetére való nevelés. A nevelő munka elengedhetetlen követelménye a környezeti kultúra iránti igényesség felkeltése. Az ökoszociális gondolkodásmód kialakítása a társadalomtudományi és a természettudományi tárgyak tanításának egyaránt fontos feladata.



Napjainkban különösen fontos tulajdonság a kommunikációs képesség, az anyanyelv szeretete és tisztelete, az idegen nyelvek iránti érdeklődés felkeltése, a nyelvtudás állandó fejlesztése. Nevelő munkánk során tudatosítani kell, hogy a kulturált magatartásnak, viselkedéskultúrának elengedhetetlen eleme a kulturált beszéd és metakommunikáció. A fegyelem, a példamutató magaviselet udvariasságot, figyelmességet, mások személyiségének és tulajdonának tiszteletben tartását is jelenti.



Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az intelligencia fontos tartozéka az előítélet-mentesség, a kulturált konfliktuskezelés, a kompromisszumra való készség, a szélsőséges megnyilvánulások mellőzése, illetve azok elítélése.



Az iskola minden megnyilvánulásának, a tanóráknak, a tanórán kívüli foglalkozásoknak és rendezvényeknek az egészséges életszemlélet kialakítását kell szolgálnia. A nyitottság, a tolerancia, a kreativitás, a világ megismerésének igénye, az állandó önművelés a mai kor emberének nélkülözhetetlen tulajdonsága. Az élet védelme, az emberi jogok tisztelete, a család megbecsülése

13

és szeretete, a szülőföld- és hazaszeretet, a nemzeti önbecsülés, az európaiság és más népek tisztelete az egészséges életszemlélet elengedhetetlen velejárója. Az iskolai személyiségfejlesztés 3 jellemző színtere: - a tanórai nevelés - a tanórán kívüli nevelés - az iskolán kívüli nevelés Intézményünkben a személyiségfejlesztés legfőbb színtere a tanítási óra. A különböző ismeretek elsajátítása, a képzés tartalma az értelmi és érzelmi nevelés legfontosabb eszköze. Így valamennyi tantárgynak kiemelkedő szerepe van a jellem- és személyiségformálásban. Az iskola nevelői a tanítás–tanulási folyamat során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást, a tanulási képesség fejlesztését. a.) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b.) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő – oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. d.) A tanulási képesség fejlesztése a tanulási módok optimalizálásával valósulhat meg. A megismerő képességek alakítása mellett az iskola feladata, hogy rendszeresen használtassa az alapvető tanulási módokat: tapasztalati és értelmező tanulást, önálló és közös tanulást. Ez a pedagógiai gyakorlatban a cselekedtető tanulás-tanítás, a szemléletes/szemléltető tanulástanítás, az értelmező tanítás-tanulás módszerének gyakori alkalmazását jelenti. A közös tanulás során a tanulók egymástól tanulnak: meghallgatják mások véleményét, együttműködnek, vitatkoznak.

14

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelő-oktató munkánk során a személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatai nem választhatók el. A hatékony személyiségfejlesztés közösségben történik, az egyén és közösség érdekeinek összehangolását jelenti. A pozitív emberi értékek, személyiségjegyek elválaszthatatlanok a szűkebb vagy tágabb közösségtől. A reális önismeret, az örök emberi értékek becsülete, a humánum, a munkakultúra, az egészséges életmód, az ökoszociális gondolkodás, a kommunikációs képesség, az egészséges életszemlélet, mint a személyiségjegyek fontos paraméterei egyben a közösségi kapcsolatok fokmérői is, a szociális illeszkedés nélkülözhetetlen elemei. Mindazok az eszközök, amelyek alkalmasak a személyiség fejlesztésére a közösségfejlesztést is szolgálják. 3.1. A közösségfejlesztés legfontosabb területei 

Az iskola egyik fontos feladata a különféle iskolai közösségek megszervezése, működtetése és fejlesztése. Az iskola legfontosabb összetartó erővel bíró közösségei: az osztály, tanulócsoport, évfolyam, diákkör és természetesen az intézmény egésze. Minél több a közös cél, feladat, a közösen átélt élmény, siker, annál jobb az összetartás, a közösségi szellem. Ezért törekszünk arra, hogy a szorosan vett tanulási folyamaton kívül, minél több közösségi programot, rendezvényt, bemutatót, versenyt, vetélkedőt szervezzünk diákjainknak. Az egészséges versenyszellem a közösség és egymás megbecsülésének, elismerésének eszköze.



A közösségi nevelés fontos eszköze a diákönkormányzat működtetése, munkájának segítése. A demokratikus értékrend egyik nélkülözhetetlen eleme az önkormányzás képességeinek kialakítása. Nevelői háttérsegítséggel meg kell tanítani a diákokat a reális célok kitűzésére és azok végrehajtását biztosító eszközök, akciók megszervezésére. A jól működő diákönkormányzat mintául szolgálhat a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési normák elsajátításához, tapasztalatok gyűjtéséhez.



A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása, ápolása fontos összetartó erő. Ezért oktató-nevelő munkánk során arra törekszünk, hogy minél több hagyományt ápoljunk, ünnepeink, rendezvényeink sajátos arculatról árulkodjanak és minél több közös élményt nyújtsanak.



Valamennyi szaktanárnak és a szaktárgynak fontos feladata a tanulók nemzettudatának fejlesztése, a hon- és népismeret elmélyítése. A nemzeti kultúra megismerése, a nemzeti hagyományok tisztelete, ápolása oktató-nevelő munkánk központi feladata. A lakóhely-, szülőföld- és hazaszeretet elmélyítését a tanórán kívül szervezett iskolai rendezvényekkel, színház- és múzeumlátogatásokkal, kirándulásokkal kívánjuk megvalósítani.



A nyitottság, kreativitás, mint egyéni tulajdonság, a közösség oldaláról érdeklődést, problémaérzékenységet, beleszólási igényt is kifejez. Fontos, hogy mindez az alkotmányosság, a törvényesség és az állampolgári jogok érvényesítése útján valósuljon meg. Fontos, hogy tanulóink ismerjék az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket, éljenek a választások lehetőségével, demokratikus jogaikkal. Egy világnézetileg nem elkötelezett iskolának nem lehet célja a direkt politikai nevelés, annál inkább a politikai és világnézeti, vallási sokszínűség megismertetése, bemutatása, a választási lehetőségek felvázolása.

15



Világnézettől, vallási és politikai értékrendtől függetlenül pedagógiai munkánk során hangsúlyoznunk kell, az emberek egyenlőségének elismerését, az emberi jogok tiszteletben tartását, más népek kultúrájának és hagyományainak megbecsülését.

3.2. A közösség-fejlesztés formái           

A Költészet Napját iskolai vers-és prózamondó versennyel tesszük emlékezetessé. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések az iskolához, a városhoz és a hazához, értékeikhez való kötődését erősíti, kialakítja érzelmi azonosulásunkat. Az iskolában működik a diákszínpad és énekkar, amely szereplési, önkifejezési és közösségalakító hatást fejt ki. A diáknap és a természetvédelmi nap egyrészt a vidámság, a játék, az ügyesség megnyilvánulásának kifejezése, másrészt kulturális program is. Közös színházlátogatásokat szervezünk; a színházkultúra megismeréséhez hozzájárul az előadást megelőző vagy az előadást követő beszélgetéssorozat szakemberek bevonásával. Az osztálykirándulások során tanulóink hazánk természeti és kulturális értékeivel megismerkednek, szakmai kiállítások, programok megtekintésével gyarapíthatják szakmai ismereteiket, közösségüket formálják. Sportkörök és sportrendezvények, a versenyzés megtanítja a fiatal sportolót önálló döntésre és cselekvésre, csapatversenyben közösségformáló erő jelentkezik. Az iskola közösségébe és a középiskolai életbe való könnyebb beilleszkedést segíti a minden évben augusztus végén megrendezésre kerülő gólyatábor a beiratkozott 9. osztályosok számára. A kilencedikes tanulók számára tehetségkutató Ki-mit-tud?-versenyt szervezünk. A hagyományosan a megrendezésre kerülő gólyabál. Közösséget formáló eszköz a különböző kulturális, tanulmányi, sport, szakmai stb. versenyekre, vetélkedőkre jelentkező csapatok kis közösségei. A közös cél, a közös munka rendkívüli összetartó erő.

16

4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és feladatai A gyerek azt ismeri meg a világból, amit megmutatnak neki. Annyi mindent lát, annyi mindent tapasztal, az lesz a horizontja, amit a felnőttektől kap. A felnőtt társadalom senkire át nem hárítható felelőssége, hogy ez a horizont elég tágas legyen, hogy ebben az életkorban morális, érzelmi, intellektuális értelemben egyaránt kellően felvértezze. Ezért a szülői ház mellett az iskola szerepe meghatározó. Egy kamasznak-serdülőnek több érzelmi, intellektuális, testi, morális problémája és kérdése van. Támaszra, segítségre szorul, olyan emberek figyelmére, akikkel naponta találkozik, együtt van. Mind a kisebbeknek, mind a nagyobbaknak nagy szükségük van az iskolai életben a biztonságra, a rendre, az áttekinthetőségre. A szülők, a gondviselő mellett az iskolában a pedagógusok és elsősorban az osztályfőnök tudja közvetíteni számukra ezeket. Az osztályfőnökök jelentik a diákok számára az iskolai elvárásokat, a normákat, emellett az osztályfőnök képes figyelni minden egyes diákra, ő tudja az egész iskolai létet humanizálni, elsősorban az ő tevékenysége által válhatnak a tanítási intézmények a szocializáció tudatos színtereivé. 4.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus:  napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;  tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;  tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi;  a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;  gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;  a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;  rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;  az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;  a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli;  az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 15 munkanapon belül köteles kijavítani;  a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos 17

         

megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el; fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése; tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően; a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli; megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető és az IKT eszközöket; állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik

4.2. Az osztályfőnöki munka három fontos feladatkört ölel fel: Közvetlen nevelőmunka: Az ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldolgozása; különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; törődés a gyermekek aktuális problémáival (pl. a tanulmányi munkájának figyelemmel kísérése); az osztály magatartásának, szorgalmának, az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése; az osztály konfliktusainak megoldása; gyermekvédelmi munka.       

Céltudatosan hangolja össze a nevelési tényezőket, alaposan ismerje meg a tanítványait és fejlessze személyiségüket. Az osztály tanulmányi, magatartási és munkafegyelmi helyzetének nyomon követése. Az iskolai értékek és normák átadása, az állampolgári nevelés, az erkölcsi nevelés, az egészségre nevelés, a tanulásmódszertan, a nemzeti hagyományok és az európai értékek közvetítése, a pályaorientáció és életpálya-építés. Fokozni kell az egészséges életmódra nevelést, szorgalmazni a sportkörökben való aktívabb részvételt, felvilágosítást adni a dohányzás és a drog káros hatásain keresztül a szexuális nevelésig. Lehetőség szerint látogatja osztálya tanítási óráit, szoros kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal, a kollégiumi nevelőkkel és az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógussal. Kellő információval rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges esetekben alapos értékelést tudjon készíteni a tanulókról. Figyelemmel kíséri, kezdeményezi és koordinálja osztálya tanulóinak a tanórán kívüli és az iskolán kívüli elfoglaltságait.

18

   

A tanórákon, az osztályfőnöki órákon és az iskolán kívüli foglalkozásokon túli lehetőségeket is fel kell használni a tanulók viselkedés- és beszédkultúrájának, kommunikációs készségének fejlesztésére. Fontos feladat a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése. Hangsúlyt fektet az ünnepekre és a jeles napokra, a munkarend szerint beépíti azt a tanmenetébe. Deviáns magatartás megelőzése.

Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok: adminisztrációs, dokumentációs tevékenység, a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges igazolatlan órák regisztrálása, félévkor és év végén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás.  

         

A fogadóórákat, szülői értekezleteket és lehetséges családlátogatásokat is kihasználva szoros kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, eleget tesz a rendeletekben foglalt értesítési és ellenőrzési kötelezettségeinek /érdemjegyek, hiányzások, fegyelmik, meghívók, értesítő, stb…/. Az osztály SZM - tagjaival építsen ki kapcsolatot, vonja be őket az osztály és az iskola ügyeinek intézésébe, szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, pedagógiai tanácsokat ad, törekszik az iskola és a család nevelőmunkájának összehangolására. Mind a félévi, mind az év végi magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításához elemzi feljegyzéseit, kikéri az osztályban tanító tanárok, tanulók véleményét és ezek alapján dönt az értékelésről. A munkarendben rögzített határidőre elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki adminisztrációs teendőket /napló, mulasztás, anyakönyv, bizonyítvány, statisztika, stb./, havonta ellenőrzi, szükség szerint kiegészíti az ellenőrzőbe írt jegyeket. Évente tanévkezdéskor megismerteti tanulóival az iskolai élettel kapcsolatos baleset- és tűzvédelmi előírásokat és a Házirendet. A Működési Szabályzatban (házirendben) meghatározott módon jutalmazhatja, büntetheti tanulóit. A tanulói kezdeményezések támogatása, az osztályok diákbizottságainak segítése. A tanulófelvétel hatékonyságának növelése, és aktív részvétel a pályaválasztással kapcsolatos szervezési munkákban. A tanulókra vonatkozó észrevételeit írásban rögzítse az adatvédelmi törvénnyel összhangban. A tanulók mulasztásakor a Házirend előírásai, és a jogszabályok szerint járjon el. Készítse el a fegyelmi eljárással összefüggő írásos anyagokat (értesítés, jegyzőkönyv, határozat). A házirend és a nevelőtestület által hozott megállapodások egységes és következetes betartása.

Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása: kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel (a védőnővel, az iskolaorvossal, az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógussal), a változatosabb osztályfőnöki órák érdekében szakemberek meghívása pl. nőgyógyászt az abortusz-témához, rendőrt a fiatalkori bűnözésről, drogról való tájékoztatás céljából, lelkészt vallási, vállalkozót gazdasági ismeretek nyújtása céljából

19

     

Az osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, az iskolai programok szervezése (kirándulás, tábor, erdei iskola, múzeumlátogatás, közös munkavégzés, stb…). Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében irányító szerepet tölt be, együttműködve az osztállyal. Szervezi az intézmény munkatervéhez, hagyományrendszeréhez kötődő tevékenységeket. Az osztály közösségét integrálja az iskola közösségébe. Segíti a diákönkormányzat munkáját. Az osztályfőnöki órák színvonalának javítása. Kapcsolatot tart az ifjúságorvossal, az ifjúságvédőnővel.

20

5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: 4. § (13.) kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. Tantestületünk törekvése, hogy iskolánkat ne csak a fogadás, az integráció, hanem egyre inkább a befogadás, az inklúzió szemlélete jellemezze. Ennek érdekében pedagógusaink az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. A pedagógusok rendszeres konzultációja a fejlesztést végző szakemberekkel, biztosítja a naprakész információt és a SNI és BTMN tanulóink harmonikus fejlődését. 5.1. Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  számítógéppel, asztalokkal, székekkel ellátott helyiség.

5.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A tanulási nehézségek hátterében lévő beilleszkedési, magatartási zavarok szakvéleményezése a nevelési tanácsadó hatáskörébe tartozik. A pedagógusnak, a szülőnek és a tanulónak egyaránt érdeke, hogy a beilleszkedési, magatartási zavarok minél hamarabb kiderüljenek, mert az ennek következtében kialakuló kudarc a tanuló továbbhaladását, ill. a tanulóközösség munkáját veszélyeztetheti. Az esetek többségében a nehézségek figyelemzavarból adódnak. Ez nehezen különíthető el a lustaságtól, a szándékos figyelmetlenségtől. A figyelemzavarból adódó problémák halmozódnak, a hiányosságok a további évek tananyagának elsajátítását egyre nehezebbé teszik. Ha ezt a gondot korán felfedezik, megelőzhető a bajok súlyosbodása. Tantestületünk kiemelt feladatának tekinti, hogy hozzá segítse ezeket a tanulókat ahhoz, hogy a saját szintjüknek, képességüknek megfelelően teljesíthessenek, s ne kerüljenek a perifériára. Ezt az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésével, a kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások szervezésével valósítjuk meg. Az osztályozás alóli felmentés – dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, idegen nyelv tanulása alóli felmentés esetén – a nevelési tanácsadó szakvéleménye, valamint tanulási képességeket vizsgáló bizottság 21

szakértői véleménye alapján történhet. A tanulási kudarc további leggyakoribb okai a rendszertelenség és tervszerűtlenség, a rossz időbeosztás, a mechanikus tanulás, a kitartás, az akarat, a tanulási kedv és az érdeklődés hiánya. E problémák enyhítésére, megszüntetésére tanulás-módszertani technikákkal, javaslatokkal segítik pedagógusaink a tanulókat. A tanulási kudarcok megelőzése érdekében minden pedagógusunk  a továbblépéshez szükséges tudásszint felmérésével kezdi minden tanév elején a tantárgya oktatását – ha ennek tananyaga korábban oktatott ismeretekre épül –, és az eredményektől függően ismétlő, szintre hozó, felzárkóztató foglalkozásokat épít be a tanmenetébe a szükség szerinti óraszámban, illetve szükség szerint tervezi és alkalmazza a felzárkóztatás egyéb formáit,  elsajátíttatja, gyakoroltatja az eredményes tanulás módszereit, technikáit tantárgyanként,  differenciáltan tervezi meg tanóráját, a tanulás fejlesztését,  fejleszti az értő olvasást, a figyelmet,  törekszik az önművelés igényének és szokásainak kialakítására,  erősíti a tanulás motivációját,  biztosítja a tanulók önálló ismeretszerzési és feldolgozási lehetőségeit,  folyamatosan értékeli a tanulók teljesítményét. A felzárkóztatás sikerét osztályozó értekezleteken, a félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezleteken értékeljük. Az integráltan oktatott tanulók esetében szakmai feltétel az egyéni fejlesztési terv megléte. Az SNI tanulók esetében a gyógypedagógus, a BTMN tanulók esetében a fejlesztő pedagógus elkészíti az egyéni fejlesztést, melynek megfelelően foglalkozik a tanulókkal, valamint segíti a többi pedagógus munkáját. 5.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás alapvető feltétele, hogy minden szaktanár a maga szakterületén felismerje a kiemelkedő képességű és érdeklődésű tanulókat. Arra kell törekedniük, hogy nevelő-oktató munkájuk során a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő tehetséget, képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat. A tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése tanórai keretben és tanórán kívüli tevékenységek során történhet: 1. Tanórán belüli tevékenységek:  differenciált terhelés és foglalkoztatás,  kiegészítő anyagok feldolgoztatása, otthoni kutató-megismerő tevékenységre ösztönzés,  emelt szintű oktatás a 11-12. évfolyama számára,  szabadon választható oktatás a szakközépiskolai osztályok 11-12. évfolyamai számára,  idegen nyelvi, matematikai, csoportbontás. 2. Tanórán kívüli tevékenységek:  szakkörök szervezése a tanulók érdeklődésének megfelelően a szakmai, tanulmányi versenyekre történő felkészítés érdekében,  egyéni foglalkozás, versenyre felkészítés (SZÉTV, OKTV, stb)

22

 

a művészeti, kulturális érdeklődésű tanulók számára énekkari, diákszínpadi, újságírói klubfoglalkozások, a sport-érdeklődésű tanulók számára sportköri részvétel biztosítása, házi illetve iskolák közötti bajnokságok szervezése.

5.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, a családi mikrokörnyezetükből adódóan, a családon kívüli környezet miatt, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek. A tanulók szociális helyzetének megismerése elsősorban az osztályfőnök, kollégiumi nevelő feladata, amelynek formái:  egyéni beszélgetés a tanulóval és szüleivel,  személyiségi jogokat nem sértő felmérő lapok kitöltése,  osztálytársak, szaktanárok, kollégiumi nevelők jelzései,  az osztályfőnök személyes tapasztalata, családlátogatás,  anyagi támogatás igénylése esetén kereseti igazolás kérése a tanuló szüleitől. Az osztályfőnökök munkáját az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus, az ifjúságorvos és az ifjúságvédőnő segíti. Ezen felül kiemelt feladatuk kapcsolattartás a szociális háttérintézményekkel (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatalok (helyi és megyei), Intézményi Társulás (vidéki gyermekeink esetében), Nevelési Tanácsadó) ill. együttműködés az iskola- és kollégium vezetésével, gyakorlati munkahelyeink vezetőivel. További, szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek az intézményben:  A már meglévő felzárkóztató, tehetséggondozó programok népszerűsítése a tanulók körében, illetve igény szerint újak indítása.  Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése, szakemberek bevonásával (rendőrség)  Pályaorientációs tevékenység  Felvilágosító tevékenység a szülők körében a szociális juttatások lehetőségeiről, tájékoztatás az önkormányzatok és háttérintézmények szerepéről  Szociális lehetőségek felkutatása pályázatok formájában.  Iskolán belüli szociális juttatások, lehetőségek rendszerezése: o javaslat a helyi önkormányzatok felé  rendszeres szociális támogatásra,  rendkívüli segélyre,  tankönyvtámogatásra,  étkezési hozzájárulásra. A tanuló szociális helyzetétől függően a tankönyvtámogatás és az étkezési hozzájárulás mértéke 100%-os is lehet. A három vagy több gyermeket nevelők automatikusan 50%-os étkezési támogatásban részesülnek. o

iskolai tankönyvsegély Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásra csak akkor van lehetőség, ha az alanyi jogon járó kedvezményekre jogosultak igényeit az iskola teljes körűen kielégítette. A nem alanyi jogon járó kedvezményként könyvtári kölcsönzésre van lehetőség a tanulmányok idején.

23

A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás odaítélése a következő szempontok figyelembevételével történik:  az egy főre jutó jövedelem nagysága,  a testvérek száma,  a tanulmányi eredmény,  a közösségi munka,  egyéb iskolai tevékenység /sport, tanulmányi versenyek/,  egyéb szociális körülmény. o

az iskolai alapítványok támogatása  a sikeres második komplex nyelvvizsgát tett tanulók költségeinek átvállalása,  az országos tanulmányi versenyeken sikeres tanulók jutalmazása,  kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók jutalmazása,  hozzájárulás az osztálykirándulások költségeihez;

o

egyéb szociális és egészségügyi jellegű szolgáltatások  iskolaorvosi szolgáltatások,  fogorvosi szűrővizsgálatok,  szervezett szűrővizsgálatok, védőoltások.

5.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az ifjúságvédelem célja, hogy  a tanulók problémáit minél korábban felismerje, és minél hatékonyabb kezelje, megelőzve súlyosabbá válásukat,  segítséget nyújtson a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez  elősegítse a gyermek családban történő nevelését,  megelőzéssel próbálja a veszélyeztető helyzetek kialakulását megakadályozni,  a családjából bármely okból kikerült gyermek számára a korához és szükségleteihez igazodó gondozást, nevelést, egészséges személyiségfejlődést biztosítson,  segítséget nyújtson a gondozott gyermekek számára a felnőtté válásban, valamint a gondoskodásból kikerült fiatalok társadalmi beilleszkedésében. Az iskola feladata az ifjúságvédelemmel kapcsolatban: 1. Olyan légkör kialakítása, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek származása, színe, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. 2. Felderítse a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekedjen a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. 3. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményezzen. A fiatalok védelmének rendszerében fontos feladatot látnak el iskolán belül: - osztályfőnökök, kollégiumi nevelők, - ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus - ifjúságvédőnő és ifjúságorvos, - nevelőtestület.

24

5.5.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal kapcsolatos felelősök  Tagintézmény-vezető Amennyiben az iskolák rendelkezésre álló pedagógiai eszközök (nagyobb odafigyelés, törődés, felzárkóztató foglalkozás, költségvetési támogatások) nem elegendőek, igénybe veheti a jegyző, a nevelési tanácsadó, a rendőrség, az ügyészség, társadalmi szervezetek, alapítványok segítségét is, illetve hatósági eljárást kezdeményezhet.  Osztályfőnök, kollégiumi nevelő Az évfolyamismétlő vagy más iskolából átvett tanulók, kollégisták beilleszkedési problémáinak feltárása, beilleszkedésük segítése, a gyerekek illetve szüleik figyelmének felhívása szociális jellegű támogatásokra (étkezési hozzájárulás, beiskolázási segély, tankönyvtámogatás), Kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyerekekkel és szüleikkel egyéni beszélgetés, szükség esetén családlátogatás útján. Információk nyújtása, melyek segítségével a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémákat és azok megoldásait jobban megismerhetik. A tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében kapcsolattartás a szülővel, közreműködés az osztályban tanító tanárokkal és az ifjúságvédelmi felelőssel.  Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus A tanulók jogait, kötelességeit ismerteti, megszervezi, hogy a tanulók kérdéseikre választ kaphassanak, valamint véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.  Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus Felderíti az iskolai tanulók szociális gondjait. A gyermek, tanuló veszélyeztetettsége esetén jelzéssel köteles élni a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve indokolt esetben köteles hatósági eljárást kezdeményezni. A tanulók veszélyeztetettsége esetén felmérést készít a veszélyeztetettség mértékéről, az okokat vizsgálja és a megoldási alternatívákat feltárja, szükség esetén szakember(eke)t von be. Rendszeres és naprakész nyilvántartást vezet a veszélyeztetett tanulókról, kapcsolatot tart azok családjával, felhívja figyelmüket kötelezettségeikre és jogaikra, tájékoztatja őket a támogatási lehetőségekről. Feladata a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval, szociális osztállyal stb. kapcsolattartás, tapasztalatcsere; kérheti az tagintézmény-vezető, iskolaorvos, iskolavédőnő, jegyző segítségét.  Ifjúságorvos, ifjúságvédőnő Szoros kapcsolatban áll a fent említett felelősökkel, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, elsődlegesen az egészségvédelem területén. 5.5.2. Prevenció (megelőzés) A gyermek- és ifjúságvédelem legfontosabb területe a prevenció, amelynek célja, hogy megelőzze, elhárítsa vagy enyhítse azokat a tanulókra ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják, másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a tanuló társadalmilag értékes képességeinek fejlesztéséhez és kibontakoztatásához. A prevenció tervezéséhez szükséges a tanulók családi- és életkörülményeinek megismerése a veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet feltárása, rögzítése. 25

A megismerés módszerei: - kérdőíves felmérés, - megfigyelés: a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése (minden nevelő feladata), - célzott beszélgetés a tanulókkal, közösségeikkel és a tanulók szüleivel. Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus és az osztályfőnök rögzíti, és félévente felülvizsgálja, kiegészíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartását, amely az alábbiakat tartalmazza: - a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók száma, - a veszélyeztetettség és hátrányos helyzet típusai, okai, - a tanulók iskolalátogatásának rendszeressége, - a tanulók kapcsolatai, kötődései, - a szükséges és megtett intézkedések. Az ifjúságvédelem területén kiemelkedő figyelmet fordítunk a szenvedélybetegségek megelőzésére. Ennek érdekében fokozottan figyelni kell - a megfelelő szemléletmód alakítására, - a döntéshozás képességének kifejlesztésére, a problémákkal való szembenállás megtanulására, - információk gyűjtésére, átadására, tanácsadásra, - felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenységre (pl. különféle drogok és hatásuk, drogfüggőség, a drogokkal járó veszélyek, drogosok kezelése, a segítségkérés módjai, lehetőségei stb.), - egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezésére. 5.5.3. Bűnmegelőzés Az ifjúságvédelem fontos területe a bűnmegelőzés, amelyben a család, a pedagógus, kulturális, szociális és társadalmi szervezetek, illetve bűnüldöző szervek együttműködése szükséges. Az ifjúságvédelem szerepe a bűnmegelőzési gyakorlatban kétféle: a) a fiatalkorú elkövetővé, illetve bűnözővé válásának megelőzése: - felvilágosító, ismeretterjesztő munkával, - morális, erkölcsi neveléssel (önkontroll és empátia fejlesztése tanórán, kiscsoportos, négyszemközti beszélgetések keretében), - tanulással, munkára neveléssel, - pénzügyi, tárgyi támogatással, - időbeosztással (vonzó programok, szakkörök szervezése) - családi, baráti, iskolai kapcsolatok alakításával. b) a fiatalkorú áldozattá, illetve sértetté válásának megelőzése: - felvilágosító, ismeretterjesztő munkával (az áldozati viselkedés lélektana, provokatív magatartás, a segélykérés lehetőségei, jogos önvédelem), - konfliktuskezelési, kommunikációs technikák elsajátításával, - az áldozattá válás lehetséges színtereinek és szereplőinek feltérképezésével, - önvédelmi ismeretek elsajátíttatásával és készségek fejlesztésével.

26

6. A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A pedagógiai folyamat eredménye nagymértékben függ attól, hogy a folyamat alanyát, azaz a tanulót egységes nevelési ráhatások érjék. Ennek érdekében a pedagógiai munkát végzők (tanárok, nevelők) és a szülők, gondviselők között megfelelő harmónia alakuljon ki. A tanügyi követelmények következetes végrehajtása nagymértékben függ attól, hogy a szülő a pedagógusnak megfelelő partnere legyen. Fontos az, hogy a tanulók a tanórákon rendszeresen részt vegyenek, s esetleges mulasztásuknak megfelelő indoka legyen. A hiányzás okozta kieséseket maradéktalanul pótolják, házi feladatukat naponta elvégezzék, s a tanórákra rendszeresen készüljenek. Ugyancsak fontos a nevelési folyamat eredményessége szempontjából, hogy a tanulók tanórai magatartása, viselkedése olyan legyen, hogy az eredményes munkát lehetővé tegye. Természetesen nemcsak az oktatás eredményessége fontos ilyen szempontból, hiszen a pedagógiai munka nagyon fontos eleme a nevelés. Ezért az iskola nevelőtestületének fontos feladata az, hogy a szülőt rendszeresen tájékoztassa gyermeke előmeneteléről, magatartásáról, iskolai munkájáról. Fontos, hogy a szülői és az iskolai nevelés harmonizáljon egymással. A szülők számára az információk rendszeresen a tanulók ellenőrzőjén keresztül, havonta a fogadóórákon, évenként két alkalommal a szülői értekezleteken jutnak el. Az esetleges fontosabb aktuális problémákat telefonon vagy levélben adjuk tudtára a szülőknek. A szülők a szülői munkaközösség illetve a Szülői Szervezet képviselőin keresztül észrevételezhetik kívánságaikat, igényeiket és juttathatják érvényre minőségi elvárásaikat, míg a tanulók a diákönkormányzaton keresztül. 6.1. Szülői Szervezet Intézményünkben a pedagógiai munka segítése érdekében Szülői Szervezet is működik. A Szülői Szervezetben osztályonként 2 fő képviseli a szülőket, akik maguk közül évfolyamfelelősöket és vezetőt választanak. A fenntartó, az intézményvezető, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője vagy a szülők közösségének képviselője bármikor kezdeményezheti a szervezet összehívását. Egyéb kedvezményezések híján az intézményvezető évente legalább két alkalommal összehívja a Szülői szervezetet, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a Szülői szervezet véleményét és javaslatait az intézmény működésével kapcsolatban. A Szülői szervezet vezetője közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel és képviseli a Szülői szervezetet a különböző iskolai rendezvényeken és nevelőtestületi értekezleteken.

27

6.2. Diákönkormányzat A diákélet szervezése, a tanulók jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése, érdekeinek védelme céljából intézményünkben diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat képviseleti elvben épül fel. A diákönkormányzatban minden osztályközösséget két tanuló képvisel, akit az osztály tanulói választanak meg. Közülük kerülnek ki az évfolyamfelelősök és a diákönkormányzat vezetője, akik ugyancsak választás útján nyerik el megbízatásukat. A diákönkormányzat munkáját felnőtt vezetőként egy pedagógus segíti, akiket a diákönkormányzat egyetértésével az iskola tagintézmény-vezetője bíz meg. Az iskolai diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről és az ahhoz biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol:  az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor és módosításakor,  a Házirend elfogadásakor és módosításakor,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a fegyelmi tárgyalás során. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A kapcsolattartás az intézmény vezetőjével történhet egyrészt a diákönkormányzat képviselőjének/ képviselőinek személyes találkozója során, másrészt az évente egyszer megszervezett ”diákparlament” rendezvényén. Ezen a rendezvényen az osztályok képviselői és a DÖK képviselői meghallgatják az iskola tagintézmény-vezetőjét, majd kérdéseket tehetnek fel, véleményt fogalmazhatnak meg az iskola életével kapcsolatosan. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – dönt a szabadidős programok szervezéséről. A diákönkormányzat döntési hatáskörébe tartozó rendezvények, események: - mozi- és színházlátogatás, - belföldi és külföldi kirándulások, - iskolabálok, suli-bulik, - iskolanap, - elsősök bemutatkozó műsora, - Mikulás-est, - sportversenyek, focigála, - iskolaújság, iskolarádió, iskolatévé működtetése. 6.3. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézménykülönböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. 6.3.1. A szülők tájékoztatási formái

28

A szülő jogos igénye, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított magatartásáról rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrző könyvébe is beírni. Az intézmény a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. A kilencedik évfolyamosok szüleit beiratkozáskor a leendő osztályfőnökök tájékoztatják a tanévkezdéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. 6.3.2. Szülői értekezletek A tanév során osztályonként legalább 2 szülői értekezletet tartunk a szülők közössége és az osztályfőnökök kidolgozott tematikája alapján. A tanévzáró ünnepélyt követően a bizonyítványosztás keretében röviden értékelik az osztály éves munkáját és teljesítményét. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülők közössége indokoltnak tartja, rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. A szülői értekezleten a szülők kérésének és kívánságának megfelelően az osztály egészét érintő kérdések tárgyalása után ki lehet térni a tanulók egyéni értékelésére is. 6.3.3. Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa az iskolai munkatervben meghatározott időpontokban szülői fogadóórát tart. A szülői fogadóórákon lehetőséget teremtünk minden pedagógusnak és szülőnek a négyszemközti beszélgetésre, a tanulók problémáinak megvitatására. Amennyiben a szülő (gondviselő) fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, azt telefonon vagy írásban történt egyeztetést követően bármikor megteheti. Az iskolai szülői értekezletekhez kapcsolódóan illetve az iskolai fogadóórákkal párhuzamosan a kollégiumi nevelők is fogadják a szülőket. Az intézmény tagintézmény-vezetője és az iskolavezetés minden tagja szintén fogadóórát tart a szülői értekezletek és a szülői fogadóórák időpontjában.

29

7. Egészségfejlesztési program Törvényi háttér Az elmúlt évek vizsgálatai, felmérései, valamint az elkészített elemzések alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek. Továbbá a helyi pedagógiai programokban is megjelenjen az egészségnevelési stratégia kidolgozása, megvalósítása. Ez elsőként a közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXI. törvényben történt meg. Majd ennek fontosságát kiemeli az új 2011. évi CXC. Köznevelési törvény és a közoktatásról szóló 20/2012. EMMI rendelet is. 7.1. Helyzetkép, helyzetelemzés Egyre romló környezetünkben a gyermekek egészségi állapota, fizikai és szellemi teherbírása csökken. Az iskolában évente elvégzett szűrővizsgálatok szerint főleg mozgásszervi betegségek, gerinc- és mellkasi elváltozások jellemzőek. Az iskolaorvosi szűrővizsgálatok tanúsága szerint tanulóinknak jelenleg mintegy egyharmada igényel fokozott gondozást. Tanulóink életmódját ismerve sok diákunknál háttérbe szorul a testmozgás, keveset tartózkodnak a friss levegőn, rendszertelenül, helytelenül táplálkoznak. Egyre többen vannak azok a tanulók, akik dohányoznak, alkoholt fogyasztanak, esetenként felmerül a drogfogyasztás is. 7.1.1. Erőforrások 7.1.1.1. Személyi erőforrások a) Belső erőforrások Az iskola egyik legfontosabb színtere az egészségfejlesztésnek, ezért nagyon fontos, hogy az intézmény minden dolgozója a diákokkal együtt részt vegyen, illetve feladatot vállaljon az egészségfejlesztési program megvalósításában. Ide számíthatók: - az iskola vezetése, - a tanárok, - az iskolaorvosi szolgálat, - az intézmény ügyviteli és technikai dolgozói, - a diákok. Az iskola vezetése - tervezi, szervezi, értékeli és minősíti az egészségfejlesztési programokat, - kapcsolatrendszerét felhasználja az iskolán kívüli világ lehetőségeinek integrálására, - aktívan részt vesz az egyes programokban. A tanárok - feltérképezik az oktatott tárgyaikhoz kapcsolódó tartalmakat, beépítik azt az oktatási folyamat egészébe, - személyes magatartásukkal, példaadással és odafigyeléssel sokat tehetnek annak érdekében, hogy az egészséges környezethez való jog maradéktalanul megvalósulhasson, az egészség, mint alapvető emberi és közösségi érték épüljön be tanulóink értékrendjébe. Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus 30

-

-

fő feladata az iskola életében közreműködő személyek lelki egészségének megőrzése, helyreállítása, számukra nyújtott tanácsadás keretei között. fő kliensei az intézmény tanulói, azonban tanácsadói kapcsolatba kerülhet a tanárokkal, a szülőkkel is. a lelki egészség visszaállítása és megőrzése érdekében legfontosabb tanácsadási területei: érzelmi problémák (krízishelyzetek, szorongás, lehangoltság, hangulatingadozás) viselkedési zavarok, beilleszkedési zavarok, családi problémák, tanulási, koncentrációs gondok, teljesítményszorongás, igazolatlan mulasztások, tanár-diák, diák-diák konfliktus, pályaválasztási, életvezetési tanácsadás. emellett részt vesz a lelki eredetű betegségek (táplálkozási zavarok, alkohol- és drogproblémák) visszaszorítását célzó tájékoztató, megelőző programok, előadások szervezésében és kivitelezésében. összefogja, koordinálja a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai fejlesztését és az ezzel járó egyéb feladatokat.

Iskolaorvosi szolgálat A feladatokat ellátja: - az ifjúságorvos (heti 1 nap) - az ifjúságvédőnő (heti 2 nap) - a tanulók fogászati ellátását végző fogorvos (évi 1 alkalom) Az iskolaorvosi szolgálat az iskola egészségfejlesztési programjának összeállításában és megvalósításában kiemelkedő szerepet tölt be. Legfontosabb feladatai: A tanulók egészségügyi állapotának felmérése, megőrzése és az egészséges életmódra nevelés. Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció stb.) Az oktatás-technikus feladata: - balesetveszélytől mentes egészséget nem veszélyeztető oktatási eszközök beszerelése, karbantartása, szakszerű elhelyezése, - az egészségnevelési programok technikai feltételeinek biztosítása, a tanárok, előadók és az iskolaorvosi szolgálat munkájának segítése. A technikai dolgozók feladata: a barátságos, tiszta és ökonomikus tanítási-nevelési környezet megteremtése. A tanulók valamennyien érintettek, részt vehetnek a programok megvalósításában. Fontos, hogy tevékeny, cselekvő részvétel lehetősége nyíljék meg a számukra akár az iskolán belül, akár azon kívül is. A diákok felnőtt társadalommal szembeni partnerségét, mint nevelési eszközt fel kell használni a szemléletformálásra, hiszen ha el tudjuk hitetni, hogy fontos és értékes minden egyes tanuló véleménye és igyekezete, kevesebb közömbösség és több cselekvés jellemzi őket a saját és a mások egészsége megóvása érdekében is. Az egészségfejlesztő csoport tagjai: 31

-

tagintézmény-vezetőhelyettes I., iskolaorvos, védőnő, testnevelő tanárok, diákönkormányzatot segítő pedagógusok, ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus

Az iskolai egészségnevelési és fejlesztő csoport feladatai: - az egészségfejlesztési program összeállítása, - az éves munkaterv elkészítése, - programok szervezése, irányítása, koordinálása és megvalósítása, - az egészségfejlesztési munka értékelése, hiányosságok feltárása és a felmerülő problémák megoldása, - pályázatok írása, - útkeresés az egészségfejlesztési hatékonyságának fokozására. b) Külső erőforrások – iskolán kívüli együttműködés A fenntartó határozza meg intézményünk profilját és költségvetését, így a vele való együttműködés az egészségfejlesztési program megvalósítása szempontjából is döntő. Az iskola vezetésének feladata, hogy az egyeztetések során elérje az optimális helyzet megteremtését. Cél, hogy a fenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a kötelező támogatáson túl is finanszírozza egészségfejlesztési programjainkat. A szülők, a család alkotják tanulóink hátterét. Ez a háttér nem feltétlenül szolgál jó például az egészségtudatos viselkedés megteremtésében. Fontos, hogy a szülők ismerjék az iskola egészségfejlesztési törekvéseit, és hogy elhitessük velük, ez legalább olyan fontos elsajátítandó készségképesség, mint azok az ismeretek, amelyeket a tananyagok hagyományosan tartalmaznak. A szülők az egészségfejlesztési program aktív résztvevői (előadások tartása, konkrét programokon való aktív részvétel, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása stb.) A kortársi közösségek olyan értékeket közvetítenek, amely az egyén fontosságáról, elfogadottságáról szólnak. Azok a gyerekek találják meg önmagukat kizárólag ilyen közösségekben, akiket sem a családban, sem az iskolában nem érnek én-erősítő élmények. A környezeti és egészségvédelmi nevelés éppen azzal lehet több, mint a hagyományos oktatási-nevelési formák, hogy az egyén fontosságáról, a cselekvő részvételről szólnak, és ezáltal felveszik a küzdelmet a közömbösséggel, a tehetetlenséggel szemben. A szülői szervezet az iskola egészségfejlesztési munkáját az - egészségügyi program véleményezésével, - módosító javaslataival, - a programokon való részvétellel, - előadások tartásával, - külső erőforrások felkutatásával segíti. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat - segíti az intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátását - segítséget nyújt jogi és államigazgatási ügyekben. ÁNTSZ - ellenőrzi az intézmény higiénés körülményeit, - az egészségügyi jogszabályok betartását, 32

-

a munkaegészségügyi előírásokat, segítséget nyújt az iskolai egészségnevelési munkában, rendezvényeket szervez, előadásokat, foglalkozásokat tart.

Rendvédelmi szervek - segítséget nyújtanak:  a drogprevenciós munkában,  a bűnmegelőzési munkában,  az ifjúságvédelmi munkában, - előadásokat tartanak:  rendészeti, közlekedési témában,  jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi területén, - alkalomszerűen tanári továbbképzéseket tartanak. KEF-Kábítószerügyi Egyeztető Fórum - kapcsolatot teremt a helyi önkormányzat és az iskola között, - a drogügyi koordinátor személyén keresztül állandó kontaktust biztosít, - segíti kialakítani az iskola drogstratégiáját, - koordinálja a drogprevenciós munkát, - szerepet játszik az intézmény egészségfejlesztési programjának megvalósításában. Nevelési Tanácsadó - tanulási nehézség megállapítása céljából, intézmény kérésére. 7.1.1.2. Tárgyi, anyagi erőforrások Az intézmény több tanteremmel és több, kisebb létszámú csoportot befogadó teremmel rendelkezik. A tantermeket csak a legszükségesebb bútorokkal rendezték be. A padok, székek mérete azonos, így nem igazodik a tanulók testmagasságához. A székek alakja segíti a helyes testtartás kialakítását. Az osztályfőnök a tanulók ülésrendjében figyelembe veszi az egyéni adottságokat, és időszakonkénti változtatásával enyhíti a gyerekek szemének és gerincének terhelését. A tantermek és az épület más helyiségeinek világítása korszerű, a követelményeknek megfelel. Mellékhelyiség minden szinten található az előírt egészségügyi elvárásoknak megfelelnek. A tanulók étkeztetése ebédlőben történik. A felszolgált adagok mennyisége általában megfelelő, az ételek változatosak, az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelők). Több alkalommal kapnak a tanulók friss salátát, gyümölcsöt. Az iskolai büfé kínálata szintén megfelel az egészséges táplálkozás követelményeinek. Az orvosi szobák és rendelők felszereltsége megfelelő. 7.2. Jövőkép, alapelvek, célok és feladatok 7.2.1. Jövőkép „A fiatalok magatartása jelen egészségük jövőbeni felnőttkori egészségük és majdani gyermekeik egészségének kulcsa.” Mrs Haddad – WHO területi képviselő 33

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak a saját pillanatnyi érdekeik szerint cselekedjenek, hanem gondoljanak a jövőjükre. Tudatosodjon bennük, hogy az egészség kincs. Nemcsak jó közérzetet jelent, hanem munkaképességet, anyagi biztonságot, gyarapodást, amely a családnak, és az egész társadalomnak jövőbeni záloga. Ezek eléréséhez a következő alapelvek és célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén és valamennyi tevékenységünkben. 7.2.2. Alapelvek Egészségfejlesztési alapelveink: - Folyamatos egészségfejlesztés. - Az élet, a tanulás és a munka egészséges színterének biztosítása az iskolában. - Együttműködés kialakítása a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között az egészséges iskolai környezet érdekében. - Különösen fontos szerep biztosítása a prevenciónak. - Iskolai egészségfejlesztési és egészségügyi szolgáltatások biztosítása. - Együttműködés a helyi közösség szakembereivel az egészségfejlesztést célzó programokban. - A diákok tudatára, érzelmeire, akarati elhatározására hatva hozzájárulni a gyakran tapasztalható negatív egészségmagatartásuk kialakításának megelőzéséhez, szemléletük pozitív irányban történő változásához, az egészség értékének hangsúlyozásával. - Az egészséges étkeztetés és a testedzés, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének kiemelt kezelése. - A lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programok előtérbe helyezése. - Az iskola diákjainak, dolgozóinak, valamint a helyi közösség tagjainak segítése az egészség megőrzésében. - Személyiségfejlődésre, életmód kialakításra, szokások formálására, preferenciák kialakítására gyakorolt pozitív hatás biztosítása. 7.2.3. Célok és feladatok Az egészségnevelés legfontosabb céljai: - Hosszú távú célunk, jövőképünk, a helyes döntésekhez vezető tudás és a helyes életvezetés alapjainak átadása tanítványainknak számára. - A prevenció (megelőzés), az egészség védelme, megóvása, a felvilágosítás. - Életmód változtató programok kidolgozása, és társas környezetben történő megvalósítása. - A szűrővizsgálatok szervezése, illetve az azokon való részvétel biztosítása, - Célunk, hogy gazdag személyközi és intézményes kapcsolatokkal iskolánkat valódi, életteli szocializációs színtérré tegyük. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: - problémaérzékenység, problémamegoldó gondolkodás, - konfliktuskezelés- és megoldás, - kreativitás, - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, - vitakészség, kritikus véleményalkotás, - kommunikáció, médiahasználat, - értékelés és mérlegelés készsége, - érzelmi intelligencia, szociális érzékenység fejlesztése. 34

Konkrét célok: - a tantestület tagjainak megnyerése az egészségfejlesztési munkához, - tantestületen belüli továbbképzés szervezése az egészségfejlesztés módszereinek bemutatására, - iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára, - táborok szervezése, - egészségfejlesztési témák osztályfőnöki órába építése, ill. ilyen témák további megvitatása, - szakórákon az egészségfejlesztésre fordítható figyelem erősítése, - hétköznapi egészségi problémák megjelenítése a szakórákon, - interaktív módszerek alkalmazása. 7.3. Iskolai feladatok 7.3.1. Az iskola egészségfejlesztési tevékenységének kiemelt feladatai Az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók az egészséges életvitelhez szükséges tudást, kellő ösztönzést megkaphassák személyes és környezeti értelemben egyaránt. Az iskola és dolgozói kommunikálják az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, mutassanak példát, és konkrét tevékenységekben alapozzák meg azokat. A tanulók egészségük megőrzése és védelme érdekében rendelkezzenek korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódnak megfelelő tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedési módokat. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. 7.3.2. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek              

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete. Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, a testi higiénia. Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe. A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat. Környezeti ártalmak, személyes biztonság kérdése. Szenvedélybetegségek kérdése. A szenvedélybetegségek elkerülése. A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben. A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete. A tanulás és a tanulás technikái. A tanulási környezet alakítása. Az idővel való gazdálkodás szerepe. A rizikóvállalás és határai. A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

35

7.4. Iskolai programok 7.4.1. A mindennapos iskolai testedzés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás programjának célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, melyek igyekeznek ellensúlyozni a modern kor által kikényszerített mozgásszegény életmódot, ami a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, előidézve ezáltal a szellemi teljesítmény romlását is. 7.4.2. Tanórán és tanórán kívüli legfontosabb feladatok és célok  Feladatok: - a rendszeres céltudatos testmozgás igényének kialakítása, - minden tanulónak olyan mozgáslehetőségeket kell biztosítani, melyek az eltérő testi adottságok esetén is örömet adnak, sikerélményt nyújtanak. Sajnálatos módon egyre több az olyan gyermek, aki alkatánál fogva nem képes elfogadható teljesítményre, a sikertelenség még inkább elvonja a mozgástól.  Célok: - egészséges életmódra, rendszeres testedzésre nevelés, - a tanulók ismerjék meg a testnevelés egészségügyi és prevenciós értékeit, - fizikai állóképesség fejlesztése, - akarat, bátorság erősítése. Legfontosabb célkitűzések: - a tanulók mozgásigényének kielégítése, - lehetőség a kulturált mozgásra, új sportágakkal való ismerkedés, - fizikai állóképesség fejlesztése, testkondicionálás. Testnevelés óráról teljes felmentést csak az iskolaorvos adhat, szakorvosi vélemény alapján. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelési órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően nem kell végrehajtani. A gyógytestnevelési órákat a Pedagógiai Szakszolgálat által megbízott szakképzett testnevelő tanár vezeti. A foglalkozásokon az érintett tanulók a számukra szükséges speciális gyakorlatokat végzik. A gyógytestnevelési foglalkozások heti 6 órában zajlanak (tornateremben 2 óra, uszodában 4 óra). Kiemelkedő szerepe van az úszásnak. Szinte minden gyógytestnevelésre utalt tanulónak ajánlott az úszásfoglalkozás. Itt a tanulók egyéni úszásmódban részesülnek, egészségi állapotuknak megfelelő feladatokat kapnak. A foglalkozások legfontosabb céljai: - az egészségi állapot javítása, amennyiben lehetséges, helyreállítása, - a kisebbségi érzés, gátlásosság leküzdése, - érdeklődés és kedv kialakítása a rendszeres testmozgásra. 7.4.3. Iskola-egészségügyi munkaterv

36

A munkatervet az egészségfejlesztési csoport tagjaival való egyeztetést követően a védőnő készíti el. A munkaterv tartalmazza:  Az orvosi és védőnői szűrővizsgálatok, rendelések, fogadóórák helyét és időpontját.  Az iskolaorvos és a védőnő legfontosabb feladatait: - a tanulók egészségügyi állapotának felmérése 9-12. évfolyamon, - egészségügyi és szociális okból veszélyeztetett tanulók folyamatos figyelemmel kísérése az osztályfőnökök segítségével, - testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása. - részvétel az iskola egészségnevelő tevékenységében, elsősorban az alábbi témákban: a) az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiénia, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás stb.), b) családtervezés, fogamzásgátlás, c) szülői szerep, csecsemőgondozás, d) szenvedélybetegségek megelőzése, - részvétel az iskola által szervezett egészségnevelési programokon (természetvédelmi nap, iskolanap stb.), - az előző évi szűrővizsgálatok elemzése, következtetések levonása, - egészségnevelés az „egészség-megőrzési program” alapján, - kapcsolattartás szülőkkel és a pedagógusokkal, - környezet-egészségügyi feladatok: tantermek, étterem, egyéb helyiségek ellenőrzése, hiányosságok értékelése, intézkedések megtétele, - elsősegélynyújtás, - az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök, mentőládák feltöltése. - közegészségügyi és járványügyi feladatok szervezése, elvégzése, ellenőrzése Az iskola egészségügyi munkatervének programjait részletesen, havi bontásban az éves munkaterv tartalmazza. 7.4.4. Egészség-megőrzési program Az ember okozta hatalmas környezeti változások számos tekintetben veszélyeztetik jövőnket. Korunk emberének és utódainak egészségét egyre több ártalom fenyegeti, amelyek egy része átgondolt, a fiatalok figyelmét felkeltő egészségnevelési programmal kivédhető. Célunk megvalósítása érdekében az alábbi témaköröket építjük be az iskola egészségmegőrzési programjába:  Az egészség és az egészséges életmód.  Egészséges táplálkozás. Étkezési szokások.  Családi életre nevelés.  Rendszeres testmozgás.  Serdülőkori változások és testi higiéné.  Lelkisegély – harmonikus életvitel  Gyors segítség! (pl. mi a teendő magas láz esetén stb.)  Szenvedélybetegségek megelőzése. Dohányzás, alkohol, drogfogyasztás.  Szexuális úton is terjedő betegségek.  Véletlen teherbeesés és elkerülése, fogamzásgátlás, abortusz.  Terhesség, szülés, szoptatás.  Öngyilkosság.  Szándékos és véletlen balesetek és sérülések. 37

 

Rákmegelőzés. Az emlő- és hererák korai felismerése. Az önvizsgálat tanítása. Az egészséges fogakért.

Az egyes programok részletes kidolgozását az éves munkaterv tartalmazza 7.5. Módszerek Az egészségnevelésben olyan módszereket kell választanunk, amelyek vonzóvá teszik a tanulók számára a témákat. Erősítjük a kooperatív, együttműködési technikák elsajátítását, a vitakészséget, a problémamegoldást. A módszerek közül kiemelt szerepet kap:  közösségépítő, csoportos egészségnevelési feladatok,  aktív, kreatív munkák, - versenyek (pl. osztályok közötti tisztasági, vöröskeresztes stb.), - szelektív hulladékgyűjtés, - a témával kapcsolatos plakátok készítése, cikkek írása, - a témával kapcsolatos plakátok, cikkek faliújságon való megjelenítése.  meghívott előadók (iskolaorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy a helyi civil szervezet munkatársa),  kérdőíves felmérések. 7.5.1. Taneszközök Iskolánk alapvetően rendelkezik az egészségneveléshez szükséges oktatási eszközökkel (könyvek, CDk, videofilmek, egészségügyi táblák, elsősegélynyújtáshoz szükséges legfontosabb eszközök stb.). Az egészségfejlesztési program hatékonyságának és eredményeinek fokozása érdekében a meglévő eszközöket folyamatosan bővíteni, frissíteni kell. 7.5.2. Kommunikáció Az egészségfejlesztésben nélkülözhetetlen a szakirodalomban való jártasság, a hírek feldolgozásának készsége, a fellépés, közszereplés képessége és a végzett munkáról való számadás. A diákokat iskolarádión, faliújságokon keresztül, valamint személyes kommunikációval tájékoztatjuk az aktualitásokról. Tájékoztató fórumok:  szülői értekezletek,  fogadóórák (iskolai-orvosi),  előadások (szülők, tanulók, tanárok részére),  szakmai tanácskozások, tréningek. Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma. 7.5.3. Fittségi teszt Évente 1 alkalommal és tavasszal a testnevelők gondoskodnak a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A fittségi teszt méri az aerob kapacitást és az általános testi erőt. 38

A mérések fő célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. A mérésekkel a célunk az egészségfejlesztési feladatok értékelése, hiányosságok feltárása, a jól bevált eszközök, módszerek, programok fenntartása, a kevésbé beváltak javítása, esetleg elhagyása, illetve az igények figyelembe vételével újabbak beépítése, indítása. Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek:  kérdőív,  fittségi teszt,  különböző megfigyelések,  egyéni vagy csoportos beszélgetések,  diákönkormányzat egyedi értékelése.

39

8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzativezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az tagintézmény-vezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az tagintézmény-vezetőhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény tagintézmény-vezetője felelős. Ezen felül: - esetenként az tagintézmény-vezető a diákönkormányzat vezetőjét meghívja azokra vezetői értekezletekre melyek témája a tanulókat is érinti. - Az iskola vezetése gondoskodik arról, hogy a diákok életét érintő, az iskola működésével kapcsolatos dokumentumtervezetek a döntést megelőzően az iskola honlapján mindenki számára megismerhetőek legyenek. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: - az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, - küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, - döntés az osztály belügyeiben.

40

9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 9.1. Tanulmányok alatti vizsgák rendje A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet tartalmazza a tanulmányok alatti vizsgák fajtáit, részeit, a vizsgák lebonyolításában részt vevők feladatait, meghatározza a vizsga egyes részeihez kapcsolódó ügyviteli feladatokat, az esetleges szabálytalanságok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket, a hozzá kapcsolódó iratokat és azok kezelésének szabályait. A tanulmányok alatti vizsgák: az osztályozó vizsga, a javítóvizsga és a különbözeti vizsga. Osztályozó vizsga a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is. A tanulmányok alatti vizsgát iskolában - illetve a rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgák során minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény helyi tantervében található követelményrendszerével. Értékelése minden esetben megegyezik a helyi tantervben rögzítettekkel. Az írásbeli esetében az alábbi százalékok legyenek irányadók: 100 - 85 84 – 70 69 - 55 54 - 35 34 - 0

    

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

A szaktanárok indokolt esetben ezektől az értékhatároktól 10%-kal eltérhetnek pozitív vagy negatív irányban. 9.1.1. Az osztályozó vizsga A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól Az tagintézmény-vezető - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az tagintézmény-vezető a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi, a magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni, az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az tagintézmény-vezető által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról Az tagintézmény-vezető döntését a megfelelő záradékkal ellátva fel kell tűntetni az osztálynaplóban, a törzskönyvben és a bizonyítványban. Az iskola tagintézmény-vezetőjének engedélyével a tanuló két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti 41

a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen:  a szakközépiskolai évfolyamokon és szakiskola 9-10. évfolyamán a kettőszázötven tanítási órát,  a szakképző évfolyamokon az elméleti tanítási órák húsz százalékát  egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát 9.1.2. Javítóvizsga A javítóvizsga tanév végén utólagosan letehető vizsga. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület - a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével - engedélyezte. 9.1.3. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt válaszadását befejezné. Az tagintézmény-vezető hozzájárulhat ahhoz, hogy adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 9.1.4. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a tanulmányok folytatásához szükséges ismeretekkel.  Szakközépiskolai évfolyamokon 9-10. évfolyamán a tanuló átvételéhez a pályaorientációs és szakmai alapozó tantárgyakból a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni.  A szakképző évfolyamokon történő iskolaváltásra csak azonos szakképzést folytatató iskola esetén van lehetőség. 9.2. A tanulmányok alatti vizsgák időpontja Osztályozó vizsgák időpontja  az első félév zárása előtt: január 2. hete 42

  

tavaszi érettségi időszak előtt: április 3. hete tanév vége előtt: június első hete őszi érettségi időszak előtt: augusztus utolsó hete

Javítóvizsgák időpontja  augusztus 15 és 31. között Különbözeti vizsgák időpontja  augusztus utolsó hete  az első félév zárása előtt: január 2. hete A vizsgák pontos időpontjait az iskola éves munkaterve tartalmazza, ettől eltérő időpontot az tagintézmény-vezető engedélyezhet. Az osztályozó és különbözeti vizsgákra írásban kell jelentkezni, legkésőbb a vizsgát megelőző 30. napig. 9.3. Független vizsgabizottság előtti vizsga A tanulónak joga van ahhoz, hogy tudásáról független vizsgabizottság előtt adjon számot, tehát kérheti, hogy év végi osztályzatát az iskolán kívül a független vizsgabizottság állapítsa meg. (20/2012. EMMI r. 73.§) A kérelmezés eljárásrendje: A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának. A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával –  a félévi, illetve év végi osztályzat megállapítására a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig,  ha mulasztás miatt nem osztályozható – és részére a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsgát - az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola tagintézmény-vezetője bejelentést öt napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. A tanuló a tantárgy(ak) jellegétől függően - a tantervi előírások alapján - tesz csak írásbeli, írásbeli és szóbeli vagy csak szóbeli vizsgát, illetve gyakorlati vizsgát. A vizsga részeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A vizsga végén a bizottság értékeli a tanuló teljesítményét és megállapítja a végleges osztályzato(ka)t. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgabizottság, illetőleg a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott, illetve a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. 43

9.4. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az tagintézmény-vezető, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője bízza meg. A független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. 9.4.1. A vizsgabizottság elnökének feladatai A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:  meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,  vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, előzetes értekezlet tájékoztató értekezlet záróértekezlet eredményhirdető értekezlet  átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,  a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. 9.4.2. A vizsgabizottság tagjai A vizsgabizottsági tagok a vizsgaelnök irányításával végzik a feladataikat. Részt vesznek a vizsga lebonyolításában, az osztályzatok kialakításában, ellátják a vizsgához kapcsolódó ügyviteli és adminisztrációs feladatokat. A vizsgáztató (szak)tanár a vizsgázók feladatlapjait haladéktalanul kijavítja és értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. A szóbeli vizsga során a  a vizsgáztató tanár gondoskodik az egyes tantárgyak vizsgáihoz szükséges segédeszközökről,  a vizsgáztató tanárok közreműködnek a szóbeli vizsga rendjének megtartásában,  a vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha a tétel kifejtésében elakadt, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, javaslatot tesznek a vizsgázó teljesítményének értékelésére.

44

9.4.3. A tagintézmény-vezető feladatai Az tagintézmény-vezető felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért, a vizsgabizottság elnöke pedig a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért tartozik felelősséggel. Az előkészítés feladatai:  a jelentkezések összegyűjtése, döntés a jelentkezésekről és mentesítésekről, a vizsgarend kialakítása,  a vizsgafeladatok, illetve vizsgatételek elkészíttetése a vizsgakövetelmények alapján,  a vizsga helyszínének és időpontjának kijelölése, a vizsga körülményeinek, feltételeinek biztosítása,  a vizsga zavartalan lebonyolításának biztosítása. A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az tagintézmény-vezető dönt. A jelentkezés elutasításáról - a döntés indokának megjelölésével - az tagintézmény-vezető határozatot hoz. A jelentkezés elfogadásával egyidejűleg dönteni kell a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. A döntést határozatba kell foglalni. 9.5. A sajátos nevelési igényű tanulók, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázókra vonatkozó szabályok A 20/2012. évi EMMI rendelet 68.§ alapján a vizsgázó kérésére, az tagintézmény-vezető engedélye alapján  az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,  lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,  engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.  a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,  engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. Ha a vizsgázónak a jogszabály alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget nem hagyhatja el.

45

9.6. A vizsgák lebonyolításának általános szabályai 9.6.1. Az írásbeli vizsga szabályai A tanulmányok alatti vizsgán az írásbeli vizsga a tantárgyak helyi tantervre épülő vizsgakövetelményei alapján helyben elkészített feladatlapok megoldásából áll. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. – A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. – A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. – Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. – Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. – A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. – A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként negyvenöt perc, magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. – Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. – A sajátos nevelési igényű tanulók kérésére, az tagintézmény-vezető engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. 9.6.2. A szóbeli vizsga szabályai A tanulmányok alatti vizsgán a szóbeli vizsga a tantárgyak helyi tantervre épülő vizsgakövetelményei alapján helyben elkészített tételek kifejtéséből vagy kifejtendő feladatok megoldásából áll. – Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. – A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. – A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. – A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. – A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. – A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. – Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. 46

–

– – – –

Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az tagintézmény-vezető engedélye alapján – a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, – engedélyezni kell, hogy a tanuló a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. Ha a sajátos nevelési igényű tanulónak a engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget nem hagyhatja el.

– 9.6.3. A gyakorlati vizsgarész A tanulmányok alatti vizsga gyakorlati része a szakképzés szakmai tantárgyaihoz kapcsolódik, a megoldandó gyakorlati feladat kifejezi a szakképzés tartalmát. – A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - a vizsgabizottság elnöke javaslatára az tagintézmény-vezető hagyja jóvá. – A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. – A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. – A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll rendelkezésre. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. – Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. – Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). Ebben az esetben a vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához szükséges időre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. 9.7. Szabálytalanságok kezelése – Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az tagintézmény-vezetőnek. – Az tagintézmény-vezető az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá 47

– – – – – –

minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola tagintézmény-vezetője és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az tagintézmény-vezetőt. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola tagintézmény-vezetőjéből és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

9.7.1. A vizsga megszakítása, távolmaradás a vizsgáról A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán a felróható, vagy fel nem róható okból történő vizsga megszakítása, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az tagintézmény-vezető az írásbeli vizsga alábbi szabályai szerint jár el: Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik mielőtt a válaszadást befejezné – az tagintézmény-vezető - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, – a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az tagintézmény-vezető által meghatározott időben. A vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. 9.8. A tanulmányok alatti vizsga iratai és kezelésük A tanulmányok alatti vizsgák iratainak kezelésére is alkalmazni kell 20/2012. EMMI rendeletének a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályairól. A tanulmányok alatti vizsga jegyzőkönyvének tartalmaznia kell: – az elkészítésének helyét, idejét, – a jelenlévők felsorolását, – az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, – a hozott döntéseket, – továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. 48

Abban az esetben, ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. 9.9. Jogorvoslat A tanulmányok alatti vizsgákkal összefüggésben hozott döntésekkel szemben is biztosítani kell a tanuló, illetve a kiskorú tanuló esetében a szülő részére a jogorvoslathoz való alkotmányos jogának érvényesítését. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos döntések, illetve azok elmulasztása ellen az eljárást megindító kérelem a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül nyújtható be az iskolához, mint elsőfokon döntő szervhez.

49

10. A felvétel, az átvétel helyi szabályai 10.1. Felvételi eljárás a 9. évfolyamra A szakközépiskolai alapképzésre jelentkezni felvételi eljárás keretében lehet. A tanulókat az általános iskolai eredmények alapján, felvételi pontok számításával veszi fel az intézmény. Felvételi vizsgát nem kell tenni. A felvételi pontok kiszámítása a következő tantárgyak jegyeinek összesítésével történik: ötödik év végi magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv hatodik év végi magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, természetismeret hetedik év végi magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, földünk és környezetünk  nyolcadik osztály I. félévi magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, földünk és környezetünk   

10.2. Tanuló átvétele másik intézményből Intézményünk lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről az tagintézményvezető dönt. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség és elmaradás a tanuló számára pótolható. Ebben az esetben, különösen tekintettel a pályaorientációs és szakmai alapozó tantárgyakra, ill. a szakmai tantárgyakra, a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni. A különbözeti vizsga időpontját az tagintézményvezető jelöli ki. Átvétel abban az esetben lehetséges, ha a tanuló előző iskolája az eddig elért eredményeiről ellenőrzőben, vagy naplómásolatban hitelesen számot ad.

11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van osztályfőnöki, biológia, kémia, fizika és testnevelés órákon az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremt a diák- és természetvédelmi nap nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.

50

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket, – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit, – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat, – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével, – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe, – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés

51

–

az osztályfőnöki órák tanóráin, diák- és természetvédelmi napon feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek az alábbi témakörökben:           

Az Országos mentőszolgálat rövid bemutatása A Magyar Vöröskereszt Magyarország mentőtörténelme Az elsősegélynyújtás alapelvei Vérzések, sebek és ellátásuk Légúti és légzési rendellenességek-az újraélesztés ABC–je A mozgásszervek sérülései és ellátásuk Égési sérülések, és ellátásuk Mérgezések okozta sérülések Vegyszerek okozta sérülések Vízi és közlekedési balesetek, megelőzés

52

HELYI TANTERV

53

Helyi tanterv A helyi tanterv a következő jogszabályok figyelembevételével készült:  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)  szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény  a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.)  a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: R.)

Képzési struktúrák, tantárgyi rendszerek A 2008/2009. tanévben bevezetett képzési struktúrát a 2012/2013-as tanévben indítottuk utoljára és a képzés a 2015/2016-os tanévben ér véget. Közgazdasági szakmacsoport, szakirányok vállalkozás-pénzügyi szakirány gazdasági informatikai szakirány üzleti kommunikáció szakirány

Képzési idő 4 tanév 4 tanév 4 tanév

Az intézmény szakközépiskolája gazdasági profilú szakközépiskola, melyben a közgazdasági szakmacsoporton belül 3 képzési szakirányt hirdet. Az első két tanév képzési struktúrája a gimnáziumi oktatáshoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy szakmai orientációs jelleggel a tanulók a szakirányokra jellemző elméleti és gyakorlati szakmai alapozó tantárgyakat is tanulnak. A 2012/2013-as tanévben nyelvi előkészítő évfolyamot befejező osztály 2013 szeptemberében bekapcsolódik a az új szakképzési kerettanterv szerinti képzési struktúrába, közgazdaság szakmacsoportban. A tanulók egyéni választásától és továbbtanulási irányultságától függően emelt szinten tanulható tantárgyak a 11-12 évfolyamon a matematika, a magyar nyelv és irodalom, a történelem, angol és német nyelv (általános és gazdasági szaknyelv), informatika, elméleti gazdaságtan,üzleti gazdaságtan. A közismereti és szakirányú tantárgyak tanulása mellett az iskola a szabadon választható tanórák keretében – a jelentkezők igénye szerint - segíti a válaszható érettségi vizsgákra történő felkészülést. Az iskola informatikai képzési programjának megfelelően minden tanuló számára biztosítja a nemzetközileg elismert ECDL-bizonyítvány (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) megszerzésének lehetőségét. Az általános képzési idő 4 év, melyet érettségi követ magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből és egy vagy több szabadon választott tárgyból. Az iskola Pedagógiai Programjának megfelelően az ötödik vagy hatodik érettségi tárgyat, a továbbtanulás szándékától a tanuló választhatja meg elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan (számvitel, pénzügy, statisztika, marketing), informatika, biológia, fizika, földünk és környezetünk kémia, testnevelés, rajz tantárgyak közül. 54

a, Vállalkozási-pénzügyi szakirány (képzési idő: 4 év) Ez a képzési forma elsősorban a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra és a szakképző évfolyamok elvégzésére készíti fel a tanulókat. A 11. és 12. évfolyamon ezen a szakirányon a tanulók mindkét évben 2-2 órában tanulnak elméleti gazdaságtant és 3-3 órában üzleti gazdaságtant (számvitelt, statisztikát és marketinget), így lehetőségük van mind elméleti, mind üzleti gazdaságtanból érettségi vizsgát tenni. Egy idegen nyelv tanulása kötelező, ami igény szerint emelt szinten is tanulható. Elsősorban a számviteli, pénzügyi, statisztikai, gazdálkodási és vállalkozási jellegű szakirányokat alapozza. a)

Gazdasági-informatikai szakirány (képzési idő: 4 év)

Ez a szakirány leginkább a vállalkozási-pénzügyi képzéshez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a diákok a képzés során mindvégig heti két órában tanulnak informatikát, amelyet elsősorban vállalkozásipénzügyi területen hasznosíthatnak. Az informatika általánosan elterjedt angol szaknyelve miatt ezen a szakirányon elsősorban angol nyelv választása ajánlatos, de az általános iskolából hozott idegen nyelv (német) is tanulható. Az idegen nyelv igény szerint emelt szinten is elsajátítható. b)

Üzleti kommunikáció szakirány (képzési idő: 4 év)

Ez a képzési forma is a felsőfokú szakirányú továbbtanulásra és a szakképző évfolyam elvégzésére készíti fel a tanulókat. Elsősorban kommunikáció, marketing, informatikai, szervezési, igazgatási irányba orientál. Más képzési formákhoz képest a tanulók nagyobb óraszámban tanulnak informatikát, információfeldolgozást, valamint kiemelt hangsúlyt kap a külső és belső gazdasági, vállalati kommunikáció, amelyet a 9-12. évfolyamon egyaránt oktat az iskola. Kiemelt jelentőségű az idegen nyelv (angol vagy német) oktatása is. Egy idegen nyelv választása kötelező, ami igény szerint emelt szinten is tanulható. A 2008/2009. tanévtől alkalmazott tantárgyi rendszer és óraszámok szakirányonként, a 2012-2013. tanévben beiskolázott évfolyamnak. A képzés a 2015-2016. tanévben fejeződik be. b) vállalkozás-pénzügyi szakirány

Heti óraszámok tantárgyanként Tantárgy 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

3

Társadalomismeret és etika Idegen nyelv

1 3

3

3,5

3,5

55

Matematika

3

3

Ének-zene

1

1

Rajz és vizuális kultúra

3,5

3,5

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Testnevelés és sport

51

2

2

2

Fizika

2

2

Földünk és környezetünk

1,5

1,5 2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

30

30

Biológia Kémia

1,5

1,5

Informatika

1,5

1,5

3

3

2

2

Szakmai orientáció 

gazdasági környezetünk



információkezelés

Szakmacsoportos alapozó képzés 

elméleti gazdaságtan



üzleti gazdaságtan o számvitel és pénzügy o statisztika és marketing

Összesen

30,5

27,5

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 27. § (11) bekezdés szerint 2 órát délutáni iskolai sportkörben való sportolással vagy sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 1

56

Emelt szintű képzés – szabadon választott tanórai foglalkozások Idegen nyelv Matematika

1 -

1 0,5

-

-

57

c) gazdasági informatikus

Heti óraszámok tantárgyanként Tantárgy 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

3

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv

3

3

3,5

3,5

Matematika

3

3

3,5

3,5

Ének-zene

1

1 1

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Testnevelés és sport

52

2

2

2

Fizika

2

2

Földünk és környezetünk

1,5

1,5 2

2

2

2

Biológia Kémia

1,5

1,5

Informatika

1,5

1,5

Szakmai orientáció

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 27. § (11) bekezdés szerint 2 órát délutáni iskolai sportkörben való sportolással vagy sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 2

58



gazdasági környezetünk



információkezelés

3

3

2

2

Szakmacsoportos alapozó képzés 

elméleti gazdaságtan



üzleti gazdaságtan o számvitel és pénzügy o statisztika és marketing

Összesen

30,5

27,5

2

2

3

3

3

3

30

30

Emelt szintű képzés – szabadon választott tanórai foglalkozások Idegen nyelv Matematika Informatika

1 0,5

1 0,5 0,5

-

-

59

d) üzleti kommunikáció

Heti óraszámok tantárgyanként Tantárgy 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

3

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv

3

3

3,5

3,5

Matematika

3

3

3,5

3,5

Ének-zene

1

1 1

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Testnevelés és sport

53

2

2

2

Fizika

2

2

Földünk és környezetünk

1,5

1,5 2

2

2

2

Biológia Kémia

1,5

1,5

Informatika

1,5

1,5

Szakmai orientáció

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 27. § (11) bekezdés szerint 2 órát délutáni iskolai sportkörben való sportolással vagy sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 3

60



gazdasági környezetünk



információkezelés

3

3

2

2

Szakmacsoportos alapozó képzés 

elméleti gazdaságtan



üzleti gazdaságtan

2

2

3

o számvitel és pénzügy

3

o statisztika és marketing o információfeldolgozás Összesen

30,5

27,5

3

3

30

30

Emelt szintű képzés – szabadon választott tanórai foglalkozások Idegen nyelv Matematika

1 -

1 0,5

-

-

61

1.1. A 2013/2014. tanévtől a 2011. évi köznevelési és szakképzési törvénynek megfelelően az új kerettantervi rendszer kerül bevezetésre a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben. A választott kerettanterv: szakközépiskola, 9-12. évfolyam A közismereti oktatás mellett közgazdaság és kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban folyik a szakképzés. A kötelező és a szabadon tervezhető (heti 4 óra évfolyamonként) órakeret felhasználásával a következő tantárgyi rendszert alkalmazzuk:

Tantárgyak

szakközépiskola 9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4

4

4

4

Idegen nyelvek

3+1

3+1

3+1

3+1

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

3+1

3+1

3+1

3+1

2

2

3 1

3

2 1

1

2 2 2

2 2 1 1

Ének-zene Rajz

+1

1

Informatika

1+1

+2

+2

+2

Testnevelés és sport4

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető5

6

7

8

11

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

Magyar nyelv és irodalom

Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz

A 2012/2013. tanévben nyelvi előkészítő évfolyammal kezdő (9/NY), majd az új szakmai kerettanterv szerinti közgazdasági szakmacsoportos programmal folytatódó 5 éves képzés óraterve: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 27. § (11) bekezdés szerint 2 órát délutáni iskolai sportkörben való sportolással vagy sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 4

5

A szakmai tantárgyak óraszáma, részletes programja a Szakmai program fejezetben található 62

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

szakközépiskola 9/NY 9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

4

4

4

4

I.

idegen nyelv

8

3+1

3+1

3+1

3+1

II.

idegen nyelv

4

2

2

2*

2*

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

2

3+1

3+1

3+1

3+1

2

2

2

3 1

3

2 1

1

2 2 2

2 2 1 1

+1

1

Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Informatika

4

1

+1

+2

+2

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Tanulásmódszertan

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető6

2

5

6

8

11

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

35

*a második idegen nyelv a 9-10. évfolyamon kötelező, a 11-12. évfolyamon szabadon választható

6

A szakmai tantárgyak óraszáma, részletes programja a Szakmai program fejezetben található 63

2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei              

 

A tankönyv tartalmilag legyen összhangban a kerettantervvel és a helyi tantervvel. A tankönyv didaktikailag jól megírt, áttekinthető, tagolt, gazdagon szemléltetett legyen. A tankönyvhöz lehetőleg feladatlap, példatár, szöveggyűjtemény vagy egyéb kiegészítő anyag is tartozzon. A tankönyvben jól elkülöníthető legyen a kötelező és a kiegészítő anyagrész. Legyen alkalmas az ismeretanyag önálló elsajátítására is. Felépítése, kérdései, feladatai alapján legyen alkalmas a rendszeres visszacsatolásra, ismétlésre, a tananyag folyamatos elmélyítésére. Biztosítsa a gyakorlás, felzárkóztatás, a készségfejlesztés lehetőségét. Tegye lehetővé az átlagnál érdeklődőbb, felkészültebb tanulók tehetséggondozását. Időtálló, tartós ismereteket tartalmazzon. Feleljen meg a tudományos és pedagógiai követelményeknek. Egyaránt szolgálja az oktatási és nevelési célkitűzéseket. Világnézetileg legyen semleges, sokszínű, toleráns, de az általános emberi értékeket középpontba állító. Ára alkalmazkodjon a kevésbé fizetőképes szülők anyagi helyzetéhez is. Az egyéb taneszközök (könyvek, folyóiratok, újságok, térképek, táblák, képek, modellek, kísérleti eszközök, kazetták CD-k, videofilmek, Internet stb.) a fenti követelményeken túl szolgálják a tananyag szemléltetését, elmélyítését, gyakorlását, a készség és képességfejlesztést, az oktatás és nevelés egységét. A tantárgy és a tananyag jellegének megfelelően kötelező a tankönyv- és taneszköz használat. A tantárgyi tantervek részletesen tartalmazzák a szükséges tankönyv és taneszköz jegyzéket, mely elkülöníti a tanulók személyes tulajdonában lévő és az iskola által biztosított taneszközöket.

3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabálya A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető a munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. A szakközépiskolában a 12. évfolyamot követően az OKJ-ben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés van. 64

4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A 2011. évi köznevelési törvény 27.§ (11) bekezdésének megfelelően 2012 szeptemberétől a 9. évfolyamon, majd felmenő rendszerben bevezetésre került a mindennapos testnevelés.

5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabálya  A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust.  Emelt szintű oktatásra az a tanuló jelentkezhet, akinek a választott tantárgyból, szakmai tantárgyak esetében a szakmai alapozó tantárgyakból az átlaga legalább 3,5. Az átlag kiszámítása a 9. évfolyam félévi és év végi, valamint a 10. évfolyam félévi osztályzata alapján történik.  A nem kötelező tanórai foglalkozások legalább 8 fős igény esetében indíthatók.  A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell - bejelenteni: o ha a tanuló jelentkezni kíván a nem kötelező tanítási órára, o ha a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a nem kötelező tanítási órán. - nyilatkozni, hogy a tanítási órákra jelentkezés jogkövetkezményét tudomásul vette (értékelés, minősítés, mulasztás, magasabb évfolyamba lépés tekintetében).  Az igazgató minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a választható tantárgyakat és az azt oktató pedagógus nevét, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével.  Minden év május 20-ig kell jelentkezni a nem kötelező tanítási órákra (10-11. évfolyam).  A nem kötelező tanórai foglalkozásra való jelentkezésről az igazgató dönt. Az igazgató a döntésről a tanulót június 10-ig értesíti.  A tanuló minden tanév augusztus 25-ig indokolt esetben az igazgatónál írásban kérheti a tantárgyválasztással kapcsolatos módosítást, illetve a felmentését. Nem kötelező tanórai foglalkozások Emelt szintű képzés Szabadon választható tantárgyak (2 óra) A kötelező tanórai kereten felül tanulóinknak lehetősége van szabadon választott tantárgyak tanulására. 9-10. évfolyamon a 2. idegen nyelv tanulásához, a 11-12. évfolyamon az érettségi vizsgákra való felkészüléshez biztosítunk heti 2 órát a következő tantárgyakból: angol nyelv, német nyelv, fizika, földrajz, testnevelés, üzleti gazdaságtan. Tanórán kívüli foglalkozások  A tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola igazgatója 65

- 9-10-11. évfolyam tanulóinak május elején, - a leendő 9. évfolyam, valamint a szakképző évfolyam tanulóinak a beiratkozáskor hirdeti meg. A tájékoztató tartalmazza a tanórán kívüli foglalkozás tartalmi leírását, heti óraszámát, vezetőjének nevét, s amennyiben költségtérítést kell fizetni, a térítési díj mértékét.  A tanórán kívüli foglalkozások közül érdeklődésüknek megfelelően - a 9-10-11. évfolyam tanulói június 5-ig, - a leendő 9. évfolyam, illetve a szakképző évfolyam tanulói szeptember 5-ig választhatnak.  A jelentkezés elfogadásáról a szaktanár és az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató dönt.  Felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező.  Az iskola pedagógiai programjában meghirdetett - szakkörök, diákkörök (művészeti csoportok) munkájában, - sportköri foglalkozásokon, - felzárkóztató foglalkozásokon a részvétel ingyenes.  A kilépést (az énekkar kivételével) a szülő írásban, kérelme indoklásával a foglalkozásvezetőtől, illetve az irányító pedagógustól, szakembertől vagy az osztályfőnöktől kérheti.  A szaktanár által kiválasztott tanulóknak (9-10. évfolyamon) az énekkar munkájában a részvétel kötelező. A szülő írásbeli kérésére, indokolt esetben mentességet az igazgató adhat.  Diákkörök, művészeti csoportok - Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezéséhez bármikor kezdeményezhetik diákkör létrehozását az iskola igazgatójánál. - A tanulók szabadon dönthetnek arról, hogy a már működő diákkörök közül melyek munkájában kívánnak részt vállalni. - A jelentkezés a teljes tanévre szól. - Diákkör létrehozásának igényével az iskola igazgatójához, a diákönkormányzatot segítő pedagógushoz (DMSP), vagy a szabadidő-szervező tanárhoz lehet fordulni. - Diákkör létrehozása minimum 8 fő tanulói létszámmal lehetséges. - A diákkör vezetőjének személyére a kezdeményező tanulók javaslatot tehetnek. Szakkörök (1 óra) 9. évfolyam 10. évfolyam matematika

11. évfolyam magyar nyelv angol nyelv német nyelv matematika szakmai tantárgy informatika

Felzárkóztató foglalkozások (1 óra) 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

12. évfolyam elméleti gazdaságtan üzleti gazdaságtan magyar nyelv és irodalom angol nyelv német nyelv történelem matematika

12. évfolyam 66

matematika angol nyelv német nyelv magyar nyelv

matematika angol nyelv német nyelv magyar nyelv

történelem

történelem

matematika angol nyelv német nyelv magyar nyelv szakmai tantárgy

matematika angol nyelv német nyelv magyar nyelv szakmai tantárgy

Művészeti csoportok:  énekkar (2 óra)  diákszínpad (2 óra) Sportköri foglalkozások  a mindennapos testedzés lehetőségét,  a mozgás, a sport megszerettetését, az egészséges életmód népszerűsítését,  a különböző sportversenyekre történő felkészítést biztosítja.  a következő sportágakból választhatnak tanulóink: labdarúgás, floorball, kosárlabda, röplabda, torna,

67

6. Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a felkészítést az iskola vállalja Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Informatika Fizika Kémia Biológia Földrajz Testnevelés

Közép szinten felkészít felkészít felkészít felkészít felkészít felkészít felkészít felkészít

Emelt szinten felkészít felkészít felkészít

7. Érettségi vizsgatárgyak témaköreit a tantárgyi tantervek tartalmazzák 8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban, gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai 8.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái és rendje 

Témazáró dolgozat Az egész osztályra kiterjedő, egy vagy több tantárgyi fejezet írásbeli számonkérésére szolgáló forma, melyet a dolgozat megíratása előtt legalább egy héttel előbb közölni kell a tanulókkal. A tanulók túlterhelését elkerülendő egyazon napon három témazáró dolgozat nem íratható. A témazáró dolgozat időtartama nem haladhatja meg a két tanórát. A témazáróra kapott érdemjegy a félévi és év végi értékelésben súlyozottan számít be. A dolgozatok kijavításának ideje két hét.



Iskolai felmérő írásbeli dolgozat Csak kisebb tantárgyi egységet ölel fel, kiterjedhet az osztály egészére vagy csak néhány tanulóra. Időtartama nem haladhatja meg az egy tanórát. Az értékelésben betöltött szerepe a szóbeli feleletekkel egyenértékű.



Tesztjellegű írásbeli felmérő dolgozat Tesztjellegű írásbeli feladatokat bizonyos tantárgyakból a tárgyi tudás mérésére lehet alkalmazni. Rendje, súlya megegyezik az írásbeli felmérő dolgozatokéval.



Házi dolgozat Adott témakör önálló otthoni feldolgozására szolgál, melynek elkészítésére legalább két hét áll a tanulók rendelkezésére. A szaktanár döntése, hogy él-e a házi dolgozat íratásának lehetőségével. Súlya – a szaktanár döntése alapján - az írásbeli felmérőkével lehet azonos.



Pótló dolgozatok A hiányzó tanulók az osztály által korábban megírt dolgozatokat kötelesek pótolni a tanárral történő egyeztetés után, súlya adott dolgozat súlyával azonos.



Javító dolgozat Gyengén sikerült írásbeli dolgozat esetén a tanulónak lehetősége a tanárral történt egyeztetés után, újból megírni az adott témából a dolgozatot. A javító dolgozat írásának lehetőségét és az érdemjegyek súlyát a szaktanár mérlegelheti. 68



Érettségit modellező írásbeli vizsga (szakközépiskola) A sikeres érettségi esélyek javítása érdekében iskolánk részleges írás- és szóbeli értékelő rendszert működtet adott évfolyamok adott tantárgyaiból. Írásbeli vizsgákat a következők szerint kell tenni: 12. évfolyam: - matematika - idegen nyelv



Az írásbeli beszámolók értékelése Az értékelés mindegyik tantárgy esetében 1-5-ig érdemjegyekkel történik. A tantárgyak többségében a pontozásos értékelés a cél. A feladatok nehézségi fokától függően állapítható meg az elérhető pontérték, melyet előre ismertetünk a tanulókkal. A minősítéskor figyelembe vehető a külalak szépsége, a szabatos fogalmazás és a helyesírás is. A kimagasló egyedi megoldásokat külön pontokkal értékeljük és az ilyen munkát produkáló tanuló további munkáját a tehetséggondozás keretében segítjük. Az írásbeli számonkéréseknél arányítás után a következő százalékok irányadók: 100 - 85  jeles (5) 84- 70  jó (4) 69 - 55  közepes (3) 54 - 36  elégséges (2) 35 - 0  elégtelen (1) A szaktanárok indokolt esetben ezektől az értékhatároktól 10%-kal eltérhetnek pozitív vagy negatív irányban. A szakmai tárgyak értékelése a szakmai programban meghatározott módon történik.

8.2. A szóbeli beszámoltatás formái és rendje 

Szóbeli feleletek Adott tananyagrész felmérésére szolgáló szóbeli felmérési rendszer. A szóbeli felelet formája a tantárgyat oktató pedagógus kompetenciájába tartozik.



Érettségit modellező szóbeli vizsga (szakközépiskola) Az érettségit modellező vizsga keretein belül tanulóink a következők szerint tesznek szóbeli vizsgát: 10. évfolyam: - történelem 11. évfolyam: - irodalom

69



A szóbeli feleletek értékelése

5 /jeles/ 4 /jó/ 3 /közepes/ 2/elégséges/ 1 /elégtelen/ 

kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékezik, akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadátsegítő kérdések alapján felismeri a tanuló, nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50%-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.

Egyéb alapelvek - A félévi és az év végi osztályzatokat a naplóba beírt és a tanuló által ismert jegyek alapján a szaktanár úgy állapítja meg, hogy a jegyek átlagától az osztályzat egy egész jeggyel már nem térhet el. - Az egész órás iskolai dolgozatok írásának időpontját egy héttel előbb közöljük a tanulókkal, a javítás - értékelés pedig a megíratás után 15 munkanapon belül megtörténik. Amennyiben ennek valamilyen okból a javító tanár nem tud eleget tenni, akkor az osztályzat csak abban az esetben kerül a naplóba, ha a tanuló ezzel egyetért. Ez utóbbi csak akkor számít, ha a tanárnak felróható okból történik a mulasztás. - A tanulói teljesítmény értékelése szempontjából különösen mérvadó munkákat legalább az adott tanévet követő egy évig megőrizzük. A szülők kérésére lehetővé tesszük e dolgozatok megtekintését. - Az érettségi vizsgaszabályzat új elemeire való tekintettel tovább bővítjük az írásbeli munkák pontozásának gyakorlatát és meghatározzuk az érdemjeggyé történő átszámítás kulcsait. - Fokozatosan minden tantárgy értékelésében teljessé tesszük azt a gyakorlatot, hogy a feladattal együtt a tanuló tudja: milyen részeredményért, milyen pontszám jár. - Az írásbeli munkákat nemcsak pontszámmal és érdemjeggyel értékeljük, hanem azokat a hiányok, a hibák jelölésével javítjuk. - A tanulóval minden megszerzett érdemjegyét közli a szaktanár, szóbeli felelet esetén rövid értékeléssel. A szülő, a tanuló érdemjegyeiről az ellenőrző könyvben is tájékozódhat, a beírást a szaktanár és havonta az osztályfőnök ellenőrzi. - Az érettségit modellező vizsga saját értékelési útmutatóval rendelkezik. Az értékelésnél az útmutatóban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. . - A tanórák látogatása alól csak a sikeres előrehozott érettségi alapján adott igazgatói határozat mentesít.

70

9. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei A csoportbontások célja az eredményesebb, hatékonyabb oktatás megvalósítása, mert így több idő jut a kommunikációs készségek fejlesztésére, gyakorlásra. Az iskolai csoportbontások elvei:  Egy csoportba lehetőség szerint a közel azonos képességű és tanulási szemléletű diákok kerüljenek, megteremtve a folyamatos tanítási és tanulási lehetőségeket a csoport minden tagja számára.  Gyakorlati tantárgyak esetén a törvényben rögzített maximális csoportlétszám figyelembe vételével alakítjuk ki a csoportokat Alkalmazott csoportbontások:  Idegen nyelveket a 9. évfolyam megkezdése előtt megírt szintfelmérő alapján évfolyam szintű csoportbontásban – kezdő és haladó csoportokban oktatjuk.  Az informatika, az információkezelés, információ feldolgozás, ügyviteli ismeretek tantárgyakat gyakorlat igénye miatt ugyancsak csoportbontásban oktatjuk.  A 2013/2014. tanévben a 9. évfolyamon magyar nyelv tantárgyból bevezettük heti 1 órában a csoportbontást, a szövegértés gyakorlásának elősegítésére.  A 11. évfolyamtól matematikából az emelt szintű és középszintű oktatást választása alapján meghatározott csoportokban folyik az oktatás.  A szakmai gyakorlati tantárgyakat a szakmai programoknak megfelelően csoportbontásban oktatjuk.

10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az Nkt. 80. § (9) bekezdése alapján a 2015/2016. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A 2015/2016. tanév rendjéről szóló 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet alapján a vizsgálatot az iskoláknak – az 1-4. évfolyamon, valamint a felnőttoktatásban tanulók kivételével – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében 2016. január 6. és 2016. június 1. között kell megszervezniük. A mérés eredményeit az érintett nevelési-oktatási intézmények 2016. június 1-jéig töltik fel a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt informatikai rendszerbe (NETFIT®). A szoftver és a tavalyi mérési eredmények elérhetők a www.netfitweb.hu linken. A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) a 2014/2015-ös tanévben minden érintett intézmény számára kiszállította a mérésekhez szükséges eszközcsomagokat. Az MDSZ a mérési időszak alatt folyamatosan működteti a NETFIT szakmai és szoftveres támogatását segítő ügyfélszolgálatot, amely ingyenes zöld számon keresztül (06 80 402 402), vagy e-mail-ben ([email protected]) is elérhető. További információk a www.mdsz.hu honlapon érhetők el. A Magyar Diáksport Szövetség a TÁMOP 3.1.13-12-2013-0001 kódjelű kiemelt projektjében testnevelés szakmódszertani kiadványcsomagot fejlesztett a NAT 2012 megújult műveltségterületi tartalmai és a mindennapos testnevelés hatékony megvalósítása érdekében. A kiadványcsomag 8 db szakkönyvet és 6 db oktató DVD-t tartalmaz, amelyet az MDSZ 2015. szeptember 30-ig juttat el az iskolák számára. A kiadványokról a http://www.mdsz.hu/tesi/tesim-kiadvanyok/ linken tájékozódhatnak.

11. Az egészségnevelési és környezeti nevelés elve Az egészségnevelés elvei

71

 

   

Minden tanuló részesüljön testi-lelki jóllétét, egészségét hatékonyan fejlesztő, a mindennapokban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségfejlesztés kiemelt területei: - egészséges táplálkozás - mindennapos testnevelés, testmozgás - függőségek, szenvedélybetegségek megelőzése - a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése - baleset megelőzés és elsősegélynyújtás - személyi higiéné - A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat. Az iskolai egészségfejlesztési program az iskola-egészségügyi szolgálattal, az iskolapszichológussal, a Rendőrséggel, a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve készül. Az iskola közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében, s ezt közösen végzi a gyermekvédelmi, gyermekjóléti szervekkel, szolgálatokkal. Az iskola által szervezett rendezvényeken alkohol és dohánytermék nem árusítható, a tanulók által nem fogyasztható. A tanulók egészséges, biztonságos környezetben végezhessék munkájukat.

A környezeti nevelés elvei  fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével  rendszerszemléletre való nevelés,  globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága  tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása  az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése  az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata  helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése  globális összefüggések megértése  fogyasztás helyébe életminőség helyezése  létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása Helyi értékek és célok:  Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése  Helyi értékek és problémák feltérképezése  Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé “zöldítése”, energiatakarékosság, helyi védettség stb.)  Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai)  Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken  Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken  Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel

72

12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedési terv Célcsoport: sajátos nevelési igényű, beilleszkedési – tanulási – magatartási zavarral küzdő, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, valamint nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó tanulókra. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési – tanulási – magatartási zavarral küzdő tanulókkal való foglalkozás iskolai feladatait a PP nevelési programjának ”A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje” című fejezet tartalmazza. Tevékenységünk elsődleges feladatának tekintjük a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), valamint a veszélyeztetett tanulók segítését. A Gyermekvédelmi törvény meghatározása alapján a veszélyeztetettség olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Különös figyelmet fordítunk az anyagi okból hátrányos helyzetű a valamilyen egészségügyi problémával küzdő, illetve a nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó tanulókra. Intézkedési terv: Minden tanév elején az osztályfőnökök mérjék fel a HH és HHH tanulók számát. A hátrányos helyzetű tanulókkal, családokkal való foglalkozás iskolai formái:  Prevenciós foglalkozások osztályfőnöki órákon  Szülőkkel, a családdal való szorosabb kapcsolattartás, együttműködés  Gyermekjóléti szolgálatok bevonása, szakemberek segítségének igénybevétele,  Kapcsolattartás a tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattal, támogatás igénylése, tájékoztatás  Különös gonddal mérjük fel a térítésmentes tankönyvre jogosultak körét Következetesen figyeljük az igazolatlan mulasztások óraszámát, a jogszabályban előírt értesítési kötelezettségünknek mindig tegyünk eleget! Ha szükséges, jelezzük a gyermek lakóhelye szerinti önkormányzatnak a rendkívüli tanulói helyzeteket! Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem főbb feladatai:  A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermekés ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.  Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok teljesítésének segítését gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. Feladatait munkaköri leírás rögzíti. Kapcsolatai sokirányúak és összetettek: tanulók, szülők, tanárok, osztályfőnökök, nevelőtanárok, oktatók, gyermekjóléti szolgálatok, önkormányzatok köréből tevődik össze. A tanév feladatait az iskolai program tartalmazza. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

73

Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémák megoldása érdekében fordulhatnak; - családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében; - a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot; - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét; - tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról; - segítségnyújtás az új kollégáknak, új osztályfőnököknek gyermekvédelmi munkában. - részt vesz az iskolai tankönyvtámogatás adminisztrációjának munkájában Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: - a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére; - feltárására; - megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni. 

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: gyermekjóléti szolgálattal családsegítő szolgálattal polgármesteri hivatallal gyermekorvossal, védőnővel továbbá a gyermekvédelemben résztvevő állami és társadalmi szervekkel, alapítványokkal háziorvosokkal



Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: tehetséggondozó foglalkozások az indulási hátrányok csökkentése a 9. osztályban pályaválasztás segítése a személyes egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre történő nevelés egészségügyi szűrővizsgálatok a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek) a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, természetbeni támogatás) szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, szolgálatokról



Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: tanulószoba kollégista tanulóink részére felzárkóztató foglalkozások korrepetálások szervezése az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata továbbtanulás irányítása, segítése



Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: 74

-

továbbtanulás irányítása, segítése tanulószoba szervezése kollégisták részére diákétkeztetés felzárkóztató foglalkozások korrepetálás az iskolai könyvtár, valamint más létesítmények, eszközök egyéni vagy csoportos használata a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a családlátogatások szükség esetén az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége szoros kapcsolat a polgármesteri hivatalokkal és a gyermekjóléti szolgálatokkal, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek

13. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez és minősítéséhez kapcsolódó elvek Alapelvek Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat:  Segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését.  Segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is.  Az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon.  Mindig legyen személyre szabott. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön - vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. A jutalmazás az osztályfőnöknél, igazgatónál, nevelőtestületnél kezdeményezhető. Kezdeményezheti a szaktanár, osztályfőnök, igazgató, nevelőtestület, diákközösség. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. - oklevél

75

Könyv- és tárgyjutalom Az Ifjú Közgazdász Alapítványok által adományozható jutalmak Böröczky-díj A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a tanulóközösség és a szülők tudomására kell hozni. A magatartás és a szorgalom értékelése Magatartás értékelése: - az osztályfőnök a magatartásjegy kialakításánál figyelembe veszi az osztályban tanító kollégák véleményét, továbbá az osztályfőnöki órán a tanulók véleményét - figyelembe kell venni, hogy a tanuló év közben milyen fegyelmező intézkedésben részesült - hangsúlyt kell helyezni az igazolatlan mulasztásokra - a tanórák közötti szünetbeli magatartás és az iskolán kívülről kapott magatartása utaló információk is figyelembe veendők - figyelembe kell venni az osztályban tanító tanárok naplóba történt bejegyzéseit Szorgalom értékelése: - a szorgalom értékelésénél a tanulók képességét is vegyük figyelembe, ne csak az osztályzatait - figyeljük a tanulmányi előmenetelét, hasonlítsuk össze az előző hónapban szerzett érdemjegyekkel - vegyük figyelembe azt is, hogy vállal e többletfeladatot órákon illetve az osztályközösség érdekében, azaz a tanórán kívüli tevékenységet is figyelembe kell venni. A tanulók magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok, kollégiumi nevelők és az osztályközösség javaslata alapján az osztályfőnök dönt. A tanuló magatartása  Példás:  Fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan ellátja, segítőkész, viselkedése, hangneme követésre méltó, kulturált, udvarias  Jó:  Legfeljebb szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült, tanulmányi és közösségi feladatait jól látja el  Változó:  Osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el  Rossz:  Igazgató intésben, ill. súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, vagy az iskolai élet szabályait sorozatosan megszegi, társaira rendszeresen rossz hatással van, tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el.

76

A tanuló szorgalma  Példás:  Képességei és teljesítménye összhangban állnak, vagy legalább három tárgyból javít eredményén, illetve 0, 5-del tanulmányi átlagán, az órákon valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon is kitűnik aktivitásával.  Jó:  Rendszeresen megbízhatóan dolgozik, javít tanulmányi eredményén.  Változó:  Tanulmányi munkája ingadozó, teljesítménye erősen képességei alatt marad, maximum egy tantárgyból bukik.  Hanyag:  Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, munkáját közöny jellemzi, messze elmarad a képességei alapján a tőle elvárhatótól, vagy egynél több tantárgyból bukik

77

Szakképzési program 2013/2014. tanév I. Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma képzési szerkezete A.) 1.1 Az intézmény képzési sajátosságai A Pápai Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium szakmai képzései a XXIV. Közgazdasági ágazat és a XXVI. Kereskedelmi ágazat területére összpontosulnak. A szakmai alapozás keretében kifutó rendszerben, a 10-12. évfolyamon zajló képzéseink lehetőséget nyújtanak  a közgazdasági szakmacsoport szakmai elméleti és gyakorlati alapismereteinek elsajátítására,  készségek, képességek fejlesztésére,  az érettségire való felkészülésre,  a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére,  az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A szakmacsoportos oktatásra rendelkezésre álló órakeretet úgy használjuk fel, hogy azok elsősorban, meghatározott szakmák alapozását, előkészítését szolgálják. Ezek úgynevezett orientációs szakirányok, melyek természetesen konkrét végzettséget nem nyújtanak, de bizonyos szakmák irányába mutatnak, orientálnak, az adott szakirányra jellemző órastruktúra alapján. A kifutó rendszerben oktatott orientációs szakirányok:  közgazdasági gimnázium  vállalkozási-pénzügyi szakirány  gazdasági-informatikus szakirány  üzleti kommunikációs szakirány  idegenforgalmi szakirány A 2013. szeptember 1-je előtt indult szakmai alapozás, illetve a 0,5 év beszámítással működő pénzügyiszámviteli ügyintéző szakképzés (23/2008. PM rendelet szerinti képzés) 2017. augusztus 31-ig, a 2008ban elfogadott szakmai program szerint történik. A 2013/2014-es tanévtől a szakmai alapozás két szakmacsoportban történik a 9-12. évfolyamon, a szakágazati kerettanterv által meghatározott, az intézményi sajátosságaira adaptált programmal. Szakmacsoportok:  15. Közgazdaság  17. Kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció A szakmai érettségi vizsgát követően a közgazdasági szakágazaton belül az iskola felajánlja a(z)  54344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző  54344 02 Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítéseket. A szakmai érettségi vizsgát követően a kereskedelem szakágazaton belül az iskola felajánlja a (z)  54 341 01 Kereskedő  54 345 01 Logisztikai ügyintéző szakképesítéseket. A kerettantervnek megfelelően a szakmai érettségivel rendelkező tanulóknak 1 éves, a szakképző évfolyam. Az átmeneti időszakban, amíg nem lesz szakágazati érettségivel rendelkező osztály (2017-ig) a szakképesítéseket 2 éves képzési programmal indítjuk. Amennyiben a szakágazati érettségi rendszere biztosítja az alapképzéssel rendelkező diákokat, a képzéseket 1 éves és igény szerint (szakirányú szakmai érettségivel nem rendelkező diákok számára ) 2 éves formában is indítjuk. B.) 1.2. Az intézményben megszerezhető szakképesítések 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 345 01 Logisztikai ügyintéző

78

II. 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés 2.1 A pénzügy-számviteli ügyintéző szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma évfolyamonkénti bontásban 9-13. évfolyamon

79

Tantárgyak

9. e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

18

11498-12 Foglalkoztatás I. szakmai idegen nyelv 11498-12 Foglalkoztatás I. 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdasági és jogi 72 alapismeretek szabad sáv gazdasági és jogi alapismeretek 1 ÓRA 36 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Ügyviteli gyakorlatok 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Általános statisztika Általános statisztika szabad sáv 1 ÓRA 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Statisztikai gyakorlat 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Pénzügyi alapismeretek 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Pénzügy gyakorlat 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátás Adózási alapismeretek 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Adózási gyakorlat 11504-12. Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Számviteli alapismeretek Számviteli alapismeretek szabad sáv 1 ÓRA 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Számvitel gyakorlat 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés feladatai Számvitel szabad sáv számvitel 1 óra 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Vállalkozásfinanszírozás szabad sáv váll. fin 1 óra 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Adózás szabad sáv Adózás

9. 10. 10. 11 .gy e gy .e

11. 12. gy e

12 .gy

5/13. évfolyam e gy

összes összes e gy 18 0

0 16

0

16

64

64

0 0 0

198 72 0 68 36 0 136 0 32 0 136 32 0

0 0 216 0 0 68 0 32 0 32 0 0 32

126 36 90

90

36 36 36

32 36

72

32 64 32 32 32

72

64 32 32 112 0 192 32

0 128 0

112 0 192 32

0 128 0 0

64 32

0

64 32

0 0

32 0

0 96 32

32 0 0

96 32

80

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Elektronikus adóbevallás-gyakorlat 1501-12 Projektfinanszírozás 1501-12 Projektfinanszírozás gyakorlat 11502-12 Projektfolyamatok követése 11502-12 Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata osztályfőnöki óra ÖSSZESEN

0 64 64

126 90 162 90 216

72 224 128

0 32 800

64 0 64 0

0 64 0 64

64 0 64 0

32

0 32 1528

32 0 700

320

81

III. 54 345 01 Logisztikai ügyintéző szakképesítés 3. 1 Logisztikai ügyintéző szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonkénti bontásban 9-13. évfolyamig

82

9. évfolyam

Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

10. évfolyam heti össz. heti (36 9. össz. (36 óraszám hét) ögy óraszám hét) e gy e gy

18

11. évfolyam heti 10. össz. (36 ögy óraszám hét) e gy

12. évfolyam heti össz. 11.ögy (32 óraszám hét) e gy

13. évfolyam heti össz. (32 óraszám hét) e gy

0,5

ögyösszesen vel

18

18

Foglalkoztatás II.

16

0,5

16

16

Foglalkoztatás I.

64

2

64

64

32

1

32

32

2

100

100

1

32

52

3

384

384

72

72

1

32

32

1

140

200

szabadsáv: foglalkoztatás I. A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése szabadsáv: Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom szabadsáv: áruforgalom

36

1

64 20

72

2

108

3

36

1

36

1

108

3

32 96

32 36 54

1 1,5

36 72

1 2

36

1

60

32

36

1

32

1

194

194

36

1

32

1

68

68

83

Áruforgalom gyakorlata

70

105

36

1

60

32

1

68

303

4 1

128 32

128 32

4

128

128

7,5

240

240

5

160

160

1,5

48

48

Logisztika 10034-12 A szabad sáv: logisztika logisztikai ügyintéző feladatai Készletgazdálkodás gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás 10035-12 Szállítás, Szállítmányozási és fuvarozás, fuvarozási feladatok szállítmányozás gyakorlat Közlekedés- és gazdaságföldrajz

128 32

Raktározás 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi szabad sáv: raktározás raktározás Raktározás gyakorlata szabad sáv: osztályfőnöki óra

96

3

96

96

32

1

32

32

3,5

112

112

32

1

32

32

720 400 1120

35

2228 2228

Összes óraszám Összefüggő szakmai gyakorlat (ögy)

128 240 160 48

112

180 36 216

6

216 36 252 70

7

216 72 288 105

8

256 96 352 140

11

315

84

2543

3.2 A logisztikai ügyintéző szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonkénti bontásban 13-14. évfolyamon 1/13. évfolyam 2/14.évfolyam heti heti össz. 1/13. össz. ögy(36 (32 Szakmai óraszám ögy óraszám Tantárgyak összesen vel hét) hét) követelménymodul e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

Munkahelyi egészség és biztonság

18

0,5

18

18

Foglalkoztatás II.

16

0,5

16

16

Foglalkoztatás I.

64

2

64

64

szabad sáv: foglalkoztatás I.

32

1

32

32

108

108

36

56

10032-12 Marketing

A marketing alapjai

108

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

396

11

396

396

Vezetési ismeretek

36

1

36

36

180

260

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom

198

198

144

204

Marketing a gyakorlatban

36

Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom gyakorlata

3

180 198

1

5

20

80

5,5 144

4

60

85

Logisztika 10034-12 A szabad sáv: logisztika logisztikai ügyintéző feladatai Készletgazdálkodás gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás 10035-12 Szállítás, Szállítmányozási és fuvarozás, fuvarozási feladatok szállítmányozás gyakorlat Közlekedés- és gazdaságföldrajz

128 32

4 1

128 32

128 32

4

128

128

7,5

240

240

5

160

160

48

1,5

48

48

Raktározás 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi szabad sáv: raktározás raktározás Raktározás gyakorlata Szabad sáv: szakmai idegen 108 nyelv a gyakorlatban szabad sáv: osztályfőnöki 36 óra 792 468 Összes óraszám 1260 Összefüggő szakmai gyakorlat (ögy)

96

3

96

96

32

1

32

32

3,5

112

112

108

108 68

128 240 160

112 3 1

32

1

68

35

720 400 1120

35

2380 2380

160

2540

160

86

KOLLÉGIUM

BEVEZETÉS A kollégium hivatalos elnevezése:

Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma

Címe, telefonja:

8500 Pápa, Veszprémi u. 45. 89/324-900

Olyan kollégiumot szeretnénk kialakítani, ahol a diákok egységes nevelési elvek mellett optimális tárgyi feltételek között családias légkörben élhetnek. Szeretnénk a város többi kollégiumával és iskolájával is valóban egyenrangú partneri viszonyt kialakítani. A tanulói igényeket és a szülői elvárásokat messzemenően figyelembe véve, az eddigi eredményeket felhasználva olyan kollégiumi életet szeretnénk megvalósítani, melyben a diákok tanulhatnak, pihenhetnek, értelmes és gazdag szabadidős tevékenységet folytatva készülhetnek a felnőtt életükre. Küldetésnyilatkozat A tanulási feltételek biztosításával szeretnénk elérni, hogy a kollégiumi elhelyezést kérő tanulók és szüleik igényeinek és elvárásainak megfelelve biztonságos ellátást teremtsünk. Nevelési koncepciónkban alapvető célunk, hogy diákjaink a másság elfogadásával az alapvető társadalmi együttélési normákat megtanulják, a kudarcokat kezelni tudják. Szeretnénk felkelteni az életre szóló tanulás iránti vágyukat. A kollégium nevelői, munkájukra igényes személyek, akik folyamatosan, önfejlesztéssel kívánnak megfelelni a velük szemben támasztott egyre magasabb követelményeknek. Oktatáspolitikai, fenntartói elvárások és tendenciák, változások A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja meghatározza számunkra a pedagógiai program alapvető elemeit, a dokumentum szerkezetét. A fenntartói elvárások összhangban vannak ennek az alapprogramnak az elvárásaival. Kollégiumunk célja az alapprogram betartása, betartatása. Feladatunknak tartjuk, hogy a kollégiumi ellátást kérő tanulók és szüleik igényeinek és elvárásainak megfelelve biztonságos ellátást teremtsünk meg. Társadalmi, gazdasági elvárások, új kihívások A kollégium számára egyre nagyobb kihívást jelent a hátrányos helyzetű tanulókkal való törődés. A családok nehéz helyzete miatt a tanulók gyakran kerülnek krízishelyzetbe. Nem ritka, hogy a helyben élő tanulók is kollégiumi elhelyezésre szorulnak a családi konfliktusok miatt. A tanulók Kollégiumunkban a város középiskolás tanulói nyerhetnek elhelyezést. Intézményünk a Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma közös igazgatású, de szakmailag önálló intézmény. A nevelési értekezleteket, szakmai megbeszéléseket, nemzeti ünnepeinkről való méltó megemlékezéseket, diáknapokat stb. közösen szervezzük, így nevelőtestületünk az iskola tanáraival napi kapcsolatba kerülve jó együttműködést alakított ki.

88

A kollégium irányítási-szervezeti struktúrája A kollégium tevékenysége felett felügyeleti és ellenőrzési jogot az Pápai Szakképzési Centrum gyakorol. A kollégium pedagógiailag, szakmailag önálló, élén a tagintézményvezető-helyettes. Az ő munkáját segíti a munkaközösség-vezető. A tagintézményvezető-helyettes feladata- és hatásköre 1. Huzamosabb távolléte esetén az igazgató a kollégiumi munkaközösség-vezetőt bízza meg a kollégium operatív feladatainak ellátásával, akinek jogköre ebben az esetben csak az igazgató által meghatározott feladatokra terjed ki. 2. A tagintézményvezető-helyettes engedélyezi a cseréket, amelyek egy munkanapnál hosszabbak nem lehetnek. Indokolt esetben rendkívüli szabadságot is engedélyezhet. Elkészíti a szabadsághatározatokat. Elkészíti beosztottjai munkaköri leírását és a munkaidő-beosztást. 3. A kollégiumi munkavédelmi és tűzvédelmi szemlék felelős vezetője. 4. Aktívan közreműködik a váratlan események elhárításában (tűz, földrengés, közlekedési blokád, bombariadó stb.). Nevelőtanárok feladatai Heti kötelező óraszám: 30 óra Egy-egy tanulócsoport pedagógiai, nevelési irányításáért, vezetéséért felelős. Ezen belül konkrétan: - megismeri tanulói családi körülményeit, egészségi állapotát, értelmi, erkölcsi-érzelmi fejlettségi szintjét, hiányosságok okait stb. - tanév elején elkészíti saját csoportjára vonatkozó éves részletes pedagógiai programját az előző tanév helyzetelemzése alapján. Ez nem lehet sablonos, hanem a csoportra, egyénekre lebontott pedagógiai célkitűzéseket kell tartalmaznia a tevékenységi formák, módszerek, felelősök, határidők megjelölésével. - Munkáját a pedagógiai program alapján havi ütemezésben végzi. - Felelős csoportja és az egyes tanulók: - erkölcsi fejlődéséért, - tanulmányi munkájáért, - általános műveltségük gyarapításáért, - egészséges életmódjáért, - magatartásuk, magaviseletük kultúrált fejlesztéséért, - segíti, szervezi a tanulást, - ellenőrzi a felkészülést, - életpályára, munkára való felkészülést segíti, - segíti, szükség esetén irányítja háttérből – a csoportönkormányzat munkáját, fejlődését (tervezéstől az értékelésig), - figyelemmel kíséri, elősegíti, biztosítja a diákjogok érvényesítését. - Kapcsolatot tart a szülőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. - Ellenőrzi a tanulói által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, tanulói ápoltságát, személyi higiéniáját. - Rendszeresen, az életkornak megfelelő tematika szerint megtartja a csoportfoglalkozásokat, amelyekre lelkiismeretesen felkészül. Előkészíti, felkészíti tanulóit a foglalkozásokra. Ezeken – a fokozatosság elvét szem előtt tartva – mind szélesebb teret biztosít a tanulói öntevékenységnek, 89

-

kezdeményezésnek, vélemény- és ítéletalkotásnak. Fejleszti tanulói vitakészségét, objektivitását, világképét. Felelős a harmonikus, demokratikus tanár-diák viszony, a családias légkör megteremtéséért a csoporton belül, továbbá csoportja, a többi csoport és a kollégiumi közösség közötti baráti, szeretetteljes viszony kialakításáért. Munkaidejének a szilenciumi és csoportfoglalkozásokon túli részében hálószobai kiscsoportos foglalkozásokat, egyéni foglalkozásokat naponta tart. Nem saját presztízséért, hanem tanulói egészséges testi-lelki fejlődéséért, jó közérzetéért munkálkodik „pótmamaként” is. Havonta kiírja az érdemjegyeket az iskolai haladási naplóból, közösen és egyénileg is értékeli tanulóival az eredményt, a hibák kijavításának módját. Munkájáról, megfigyeléseiről, a tanulókról szerzett pedagógiai tapasztalatairól, személyiségfejlődéséről feljegyzéseket készít magának. (Nem kötelező). Az első héten baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesíti csoportja tanulóit. Erről írásos dokumentációt (a gyerekek aláírásával) készít. Kiemelt figyelmet fordít a tanulók minden munkájának, megnyilatkozásának rendszeres, következetes, folyamatos ellenőrzésére, értékelésére. Munkaidejét az igazgató által jóváhagyott munkaidő-beosztás szerint végzi. Munkakezdés előtt 15 perccel a kollégiumban van.

Éjszakai felügyelő Heti kötelező óraszám: 40 óra Munkaideje 22 – 06-ig tart. - 21.45 órakor tájékozódik a délutáni pedagógus felügyelőnél a fennmaradást igénylő, esetleg beteg tanulókról, az időközbeni létszámváltozásról stb. - Ellenőrzi a fennmaradó tanulók tanulását, segít, biztosítja a fegyelmet, csendet. - Ellenőrzi a hálók villanyoltás utáni rendjét, fegyelmét. - Ellátja, ellenőrzi a beteg tanulókat. - Ellenőrzi, biztosítja, hogy a fennmaradást kérő tanulók a megbeszélt és engedélyezett időpontban befejezzék a tanulást, és a többieket nem zavarva pihenni térjenek. - Odafigyel és intézkedik az éjszaka folyamán előforduló történésre, ellenőrzi a mellékhelyiségeket. - Tapasztalatait röviden rögzíti az ügyeleti naplóban. - Egyszemélyben felel mindazért, ami a kollégiumban az éjszaka folyamán történik. Rendkívüli esetben (pl. természeti katasztrófa, tűz stb.) azonnal köteles gondoskodni a tanulók testi épségéről, a vagyonvédelemről, továbbá azonnal értesíti a tagintézményvezető-helyettest. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei: -

az egyetemes, örökérvényű emberi értékek, a klasszikus, valamint a jelen- és jövő igényeinek megfelelő nemzeti és európai műveltséggel, tudással és viselkedéskultúrával rendelkező, testileg, lelkileg egészséges, önmagukkal és a közösséggel harmóniában élő fiatalok emberformálása, a tudás iránti belső igény kialakítása, fejlesztése, építés a tanulók öntevékenységére, alapvető erkölcsi normák betartása, szülőkkel és az iskolával való konstruktív együttműködés. 90

A kollégiumi nevelés feladatai -

A kollégium pedagógiai programját elfogadva minden nevelőtanárra kötelező érvényű az abban megfogalmazottak következetes, egységes megvalósítására való törekvés. Kiemelt feladat: a tanári példamutatás, modell: pedagógiai, szakmai, emberi, erkölcsi, jellembeli egyaránt. Értelmi képességek fejlesztése, tanulók motiválása a tanulásra, Szocializáció segítése: a társadalmi normák, értékek, szabályok megismertetése, elsajátíttatása, A demokratikus függőségek rendszerének kialakítása, fejlesztése, A diákönkormányzat munkájának segítése, Belső igény kialakítása az egészséges és kultúrált életmód- életvitelre, Belső igény felkeltése a kultúrált, tartalmas szabadidő eltöltésére, Biztos háttér – testi, lelki támasz nyújtása a tanuló számára, A tanulók megismerése: - családi-, anyagi körülményei, - szomatikus fejlettsége, - intellektuális képességei, irányultsága, - emocionális tulajdonságai, - önmagához, társaihoz, tanáraihoz, felnőttekhez való viszonya, - a tanuláshoz, művelődéshez való viszonya, igényei, - világképe.

A tanulási kultúra fejlesztése Az eredményes ismeretszerzés, a gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a diákok elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fontos feladat, hogy a diákok életprogramja legyen a tanulás; ne csupán kötelességből, hanem belső igényből tanuljanak. Fontos: - A tanulás- szabadidő helyes arányainak biztosítása, alkalmazása, - Differenciált tanulás feltételeinek megteremtése, - Kötelező tanulási idő meghatározása, betartatása, feltételek biztosítása, - Helyes időbeosztásra szoktatás, - Logikus, összefüggéseket kereső, lényeglátó- és kiemelő, rendszerezésre képes gondolkodásra épülő tanulási technikák megismertetése, - A hátránnyal induló vagy gyengébben teljesítő tanulók segítése, - Önellenőrzési képesség kialakítása, - Pályaorientáció, pályára való felkészülés segítése, - Önművelés lehetőségeinek megteremtése, ösztönzés az önművelődésre, - A tananyagot kiegészítő, az önművelődést segítő szakkönyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek stb. beszerzése, az állomány lehetőség szerinti bővítése. Ezek használatának megtanítása. - Tehetséges tanulók kiválasztása, segítése,

Értékelési rendszer elvi szempontjai:

91

– A képességek szerinti, rendszeres tanulás, a lehetőségek maximális kihasználása – ennek alapján a képességeknek megfelelő tanulmányi eredmény. – Kitartó munkafegyelem a tanulásban, önkiszolgáló munkában. – Képességeknek, egyéniségnek megfelelő kezdeményezés, öntevékeny részvétel a közösségi munkában. A vállalt és rábízott feladatok pontos teljesítése. – Házirend, napirend pontos betartása. – A társakhoz való közvetlen, segítőkész, humánus, közösségi magatartás. – A szabadidő tartalmas, kultúrált kihasználása, az általános és szakmai műveltség gyarapítása. – Tanárokkal, felnőttekkel szembeni tisztelettudó magatartás, mások munkájának megbecsülése. – Kultúrált stílus, hangnem. – Az egyén, a csoport, a kollégiumi közösségért érzett és gyakorolt felelősség. – Az értékelésnél mindig az egyén, csoport önmagához viszonyított fejlődése a meghatározó. Komplexen, az egész embert (személyiség) értékeljük a jogok és kötelezettségek arányos teljesítésének függvényében. Értékelés rendszeressége: 1) Naponta: folyamatosan: nevelőtanár 2) Hetente:  csoportszinten 3) Havonta:  csoportszinten: 4) Közgyűlések: - félévi értékelő 5) év végi értékelő – DT a tanulók részéről, tagintézményvezető-helyettes A tanulók jutalmazása: a) Szóbeli dicséret: (folyamatos napi teljesítmények, viselkedés alapján) b) Írásbeli dicséret: (A kollégiumi füzetben, vagy egyéb írásos formában). Legalább 1 havi tanulmányi vagy magatartásbeli eredményt figyelembe véve egyéni, csoport, vagy kollégiumi szintű nagyságrend függvényében. A kimagasló teljesítményekről, az egyén önmagához viszonyított fejlődéséről a szülőket tájékoztatjuk. c) A jutalmazás egyéb formái: kimagasló egyéni, csoport és legalább féléves munka alapján - könyvjutalom - rendkívüli szabadidő - utalvány - kötetlen egyéni tanulási idő - mozi- színház-látogatás Csoportok jutalmazási formái: - kimenő-hosszabbítás - közös mozi- színházlátogatás - kirándulás A jutalomban részesíthetők köre: - minden tanuló egyénileg - háló-, csoportközösség - kollégiumi közösség

92

Közösségi élet. Hagyományőrzés és ápolás Hagyományok A kollégium régi hagyományainak ápolása, színvonalának emelése, hagyományrendszer bővítés, valamint a kollégium jó hírnevének megőrzése, öregbítése minden felnőttnek és diáknak joga és kötelessége. Rendezvények, ünnepségek - október 6. - október 23. - Március 15. - Elsősök bemutatkozó műsora - Elsős avató - Mikulás - Karácsony - Tréfás félév-búcsúztató - Farsang - Jókai megemlékezés, Jókai-ház koszorúzása - Sportversenyek - Kollégiumi ballagás - Év végi bográcsozás Egyéb -

elsősök fogadása kollégiumi faliújság szerkesztése aktualitások évfordulók, megemlékezések

Diákönkormányzati munka A Diákönkormányzat szerepe a kollégium egész működésére kiterjed. A DT-sek összekötő szerepet töltenek be a diákok és tanárok között. Véleménynyilvánítási joguk van a napirend kialakításában, a dicséretek és büntetések kiosztásában. Szervezik a megemlékezéseket, a hagyományrendszer hű ápolóiként pedig a különböző programokat. A Diákönkormányzat feladata -

9. évfolyam fogadása, érdeklődési körök megszervezése, Év eleji közgyűlés október 6-a alkalmából faliújság készítése, korrepetálások beindítása. beszámoló az eltelt 2 hónap tanulmányi és kulturális munkájáról, Mikulás műsor, ajándékozás, elsősavató, készülés a kollégiumi karácsonyi műsorra, faliújság elkészítése /karácsony/. a tanulmányi eredmények javítása, tanulópárok szervezése. félévi beszámoló kollégiumi DT tagjainak választása, a Jókai ház megkoszorúzása. megemlékezés március 15-éről /faliújság/, 93

-

tanulmányi eredmények értékelése, sportvetélkedő lebonyolítása. Húsvéti megemlékezés a faliújságon, ballagás, végzőseinktől való ünnepélyes elbúcsúzás, bográcsozás megrendezése, éves beszámolók elkészítése – év végi közgyűlés

Kapcsolattartás formái: a) Kollégiumi füzeten keresztül: hazaérkezés, visszautazás időpontjának igazolása, rendkívüli hazautazás, egyéb kérések a szülő részéről. Tájékoztatás írásban a tanuló pozitív vagy negatív tanulmányi vagy magatartásbeli változásáról. /Dicséret, elmarasztalás/. b) Telefon c) Szülői értekezletek – év elején a beköltözéskor. Ezen a tagintézményvezető-helyettes részletesen tájékoztat a kollégium nevelő munkájáról: célok, feladatok, lehetőségek, követelmény és értékelési rendszer, általános tudnivalók. - év közben: 2 alkalommal – az iskolával azonos napon, - csoportszinten: a csoportvezető nevelőtanárok tartják konkrétan csoportjaikról, problémákról, eredményekről és az egyes tanulók fejlődéséről, d) Fogadóórák - az iskolával megegyező időpontban, - továbbá minden pénteken 13.30 – 14.30, illetve vasárnap délután 17.00 – 18.00 - . e) Hivatalos levél

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE Felkészítő foglalkozások: 1. Szilencium: napi felkészülés megszervezése, ellenőrzése, segítségnyújtás, felzárkóztatás. Ideje: naponta 16-19-ig, kedden, csütörtökön 7.00-7.45-ig, 10 perces szünettel. Szilenciumi időn kívül, az esti órákban is van lehetőség tanulásra. Nevelők folyamatos ellenőrzése, segítése a szilencium ideje alatt. Szervezés elve: - tanulmányi eredmény, - képességbeli tényezők, - tanulási szokások különbözősége alapján. A 3,5 feletti átlagot teljesítő tanulók esetén a nappali szilencium alól felmentés adható. 2. Korrepetálás: a hiányosságok alapján történik. Egyénileg vagy kis létszámú csoportban. Matematika, magyar irodalom, nyelvtan, helyesírás, biológia, történelem tantárgyakból. 3. Tehetséggondozás: a tehetséges tanulókat ösztönözzük és felkészítjük különböző versenyeken való részvételre. 4. Csoportfoglalkozás: a csoport életével kapcsolatos feladtok megbeszélése, értékelés, és ismeretek átadása. A feldolgozott témákat a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának alapján tervezzük. Ideje: heti 1 óra Szabadidős foglalkozások 94

Lehetőség a szabadidő hasznos eltöltésére. Az évente megrendezett érdeklődési körökön kívül: - rendszeres könyvtárhasználat, - Internet-használat, - Sportolási lehetőség, - Tévézés, videózás, - Kollégiumi versenyek (sport, kulturális), - Színházlátogatás, - Mozi, - Városi rendezvények látogatása, - Megyei kollégiumi versenyeken való részvétel (szavalóversenyek, sportversenyek), - Vetélkedők, irodalmi, műveltségi totó. Megvalósítás: Vasárnap: 2 óra Hétfő: 2 óra Kedd: 2 óra Szerda: 2 óra Csütörtök: 2 óra. Egyéni törődést biztosító foglalkozások Egyéni gondok feltárása, diákok személyiségének, környezetének megismerése. (Részben tervezhetők, folyamatosan történik)

Csoportfoglalkozási keret-programterv témakörönként: 9. évfolyam: a) Tanulás  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - Lényeg kiemelése. - A kollégium tanulási lehetőségeihez alkalmazkodva, megfelelő időbeosztás elsajátítása. - Feladatok közötti fontossági sorrend felállításának gyakorlása - Tantárgyi ismeretek szabatos írásbeli és szóbeli megfogalmazásának lehetőségei. - Tanulást segítő technikák, eszközök (könyvtár, Internet) használata.  Időkeret: 4 óra: - Olvasási készség, szövegértés szintjének felmérése. - Helyesírási szintfelmérés és készségfejlesztés. - Időbeosztás és lényegkiemelés, valamint beszédkészség fejlesztése. - Könyvtár megismerése és az internet böngésző használata. b) Énkép, önismeret, pályaorientáció:  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - Identitástudat kialakítása. - Beilleszkedés, alkalmazkodás segítése. - Egyéni értékrend kialakításának segítése. - Közösségbe való beilleszkedés segítése, közös játékok, programok. - Önismeret, önértékelés fejlesztése. 95



- Feladatok közötti fontossági sorrend felállításának gyakorlása - Önállóság fejlesztése, önellátás. - Az egészséges önbizalom kialakítása. - Ismerje fel saját képességeit, készségeit, s igyekezzen kihasználni azokat. Időkeret: 3 óra: - Reális énkép, pozitív, negatív tulajdonságok ismerete - Iskolaválasztás oka, elképzelések, elvárások az iskolával kapcsolatban - Személyiségfejlesztő játékok.

c) Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra.:  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - A tanuló szépérzékének fejlesztése. - Műalkotások által közvetített érzelmek, gondolatok megfogalmazása. - Tudjon véleményt alkotni egy műről. - Önálló alkotási igény kialakítása és ehhez lehetőség biztosítása. - Művészeti alkotások iránti megértés, tolerancia, megbecsülés kialakítása. - Műalkotások megismerése. - Különböző stílusok megismertetése. - Önálló véleményalkotás kifejlesztése. - Saját ízlés kialakítása. - A tanuló megismertetése a magyar kultúrkinccsel. - Kortárs művészet iránti kíváncsiság, igény kialakítása.  Időkeret: 3 óra: - A város infrastruktúrájának és műemlékeinek megismerése. - Részvétel a város kulturális életében; kiállítások, hangversenyek, színházi előadások, megemlékezések, sportrendezvények látogatása. - Részvétel különböző pályázatokon. d) Környezettudatosság:  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - A környezet megóvása. - A tiszta környezet kialakításának igénye. - A környezetet károsító anyagok helyett kevésbé ártalmasak használata. - Természetes, újrahasználható anyagok alkalmazása a mindennapokban.  Időkeret: 2 óra: - Az iskola és a kollégium környékének tisztántartása. - Kirándulás a környéken. e) Testi és lelki egészség:  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - Egészséges táplálkozás, sporttevékenység. - Drogprevenció, alkohol, dohányzás káros hatásai. - Háztartási ismeretek, egészséges ételek főzése. - Barátságok, első szerelmek. - Szocializáció fejlesztése. - Harmonikus társas kapcsolatok kialakításához szükséges készségek kialakítása. - Tudatos, tervszerű szabadidő-szervezés.  Időkeret: 4 óra: - Illemtan (alapvető viselkedési formák, felnőttekhez, társakhoz való alkalmazkodás). - Személyes higiénia. 96

-

Közös kollégiumi rendezvényeken való részvétel, díszítés. Gazdálkodás zsebpénzzel, közös főzőcske.

f) Felkészülés a felnőtt lét szerepeire, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - Közösség tagjaként feladatok vállalása, tervek készítése, célok kitűzése. - Alkalmazkodás a többiekhez. - A pozitív személyiségformáló tényezők felismerése, a káros hatások kiküszöbölése. - A kollégiumon kívüli, nagyobb közösséghez tartozás érzése. - Alapvető illemszabályok, házirend betartása. - Feladatok felelősségteljes megvalósítása. - Képességek ismerete, jogok gyakorlása.  Időkeret: 3 óra: - Család szerepe, női szerepek. - Nemzeti ünnepek, megemlékezések. - Zsebpénz beosztása, takarékosság. f) Hon- és népismeret  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - Otthontól hozott és a kollégiumban közvetített értékek összekapcsolása. - Lokálpatriotizmus és patriotizmus kialakítása. - A magyar nyelv nyelvi fordulatainak elsajátítása. - A magyarországi kisebbségek helyzetének ismerete, toleranciális nevelés. - Nemzeti jelképeink ismerete, tisztelete. - Ismerje nemzetünk „nagyjait”, az emberiség „jótevőit”, és tudjon józanon ítéletet alkotni a történelem negatív szereplőiről is.  Időkeret: 3 óra: - A település, lakóhely történetének megismerése. - Magyar kultúra, népi megemlékezések, kötészet napja. - Az Európai Unió tagállamainak megismerése.  Magyarság: - Helytörténeti gyűjtőmunka (lakóhelyem bemutatása). - Népszokások. - Néphagyományok. 10. évfolyam: 22 óra a) Tanulás  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - A témakört feldolgozó foglalkozásokon nevelőtanári alapfeladat legyen az, hogy hogyan tanuljanak a kollégisták több éves ittlétük alatt. - Tanulási kudarcok kezelése, pozitív önértékelés kialakítása. - Sajátítsák el a jó időbeosztást, az önállóságot a rangsor (fokozatosság, fontossági sorrend) felállításával. - Tanulják meg a közösségben való tanulás, a különböző információszerzés módszereit. - Ismerjék meg az értelmi intelligencia tartalmát.  Időkeret: 3 óra 1) Az első évben szerzett tanulási tapasztalatok elemzése az eredmények tükrében. Hogyan tanultam? Hogyan tanuljak? (Az egyénre érvényes legeredményesebb módszerek és technikák megkeresése.)

97

2) A lényeglátó tanulás. A tananyag önálló feldolgozására való törekvés, ennek gyakorlati fogódzói.. (Vázlat, kiemelés, jegyzetelés, kutatás, tankönyvön kívüli ismeretszerzés). A problémamegoldó gondolkodás. 3) A hatékony tanulás feltételeinek ismerete, a tudatos felkészülés folyamata (koncentráció, tartós figyelem fontossága, memorizálás, maradandó tanulás, az ismétlés, az összefüggések meglátása. A szakszókincs elsajátításának célja, módszerei.) 4) Önművelés. b) Énkép, pályaorientáció:  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - A már önállósodó korban képesek legyenek a különböző társadalmi, családi, iskolai, kollégiumi hatásokat érzelmileg, értelmileg feldolgozni. - Az érzelmi intelligencia sajátosságainak ismerete, kezdetei. - Az önmegismerés és mások megismerésének célja a teljes személyiség, a jellem fejlesztése egyénileg és a közösségben. - A felnőttség jellemzőinek megismerése. - Egyes hivatások megismerése, mely a későbbi pályaválasztást segíti elő. - A munka világának megismerése.  Időkeret: 3 óra 1) Értelmi és érzelmi képességeink. (adottságok, tanulható tulajdonságok, belső mozgatórugók), konfliktushelyzetek okai. A gondolkodás, hatások, reakciók. Mi határozza meg sikereinket, önbizalmunkat. 2) A közösségi élet színterei (egyén, család, társadalom, iskola, kollégium, barátok, társak meghatározó szerepe életünkben). Egyéni értékrendünk alakítása, a tudatosság szerepe életünkben. Folyamatos tanulás, önképzés 3) Érdeklődésünk, nyitottságunk a világ felé. Mi leszek, ha nagy leszek? Jó iskolát választottam? (az iskolaválasztás és pályaválasztás kapcsolata, összefüggései). c) Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - Érjük el, hogy váljék a művészetek ismerete, a kultúra iránti fogékonyságuk igénnyé. - Ismerjék meg a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeit. - Az európai kultúrkör kiemelt helyet kapjon a világról kialakított nézeteiben. - Alakuljon ki bennük az esztétikai-művészeti tudatosság. - Érezzék, hogy az emberi kultúra területe örömforrás számukra. - Vegyenek részt érdeklődési körökben.  Időkert: 3 óra 1) A művészet az egyetemes kultúra része – valóságábrázolás. A művészeti korok jellemzői. A kulturális élmény befogadása Kiállítás-látogatás lehetőségei számukra. 2) Ízlésvilág – divat – hóbort. (példák) Művészet a lakásban. Mindennapok művészete. A kultúra magyar és egyetemes értékei. Világörökségeink. A művészvilág. A médiák világa. 3) A könyv- és könyvtárhasználat ismerete, fontossága, technikái. A katalógus, az Internet, a hangés videokazetták, a CD-ROM. A ránk zúduló információ, rendszerezése. Gyakorlati foglalkozások. d) Környezettudatosság: 98



Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - Készítsük fel, tegyük világossá számukra, hogy környezetük használata az életvitel meghatározója. - A szűk- és tágabb értelemben vett környezetünk jelentősen befolyásolja mindennapi közérzetünk, életünk kilátásait, minőségét, a pozitív jövőképét. - Életvitelükbe épüljön be a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten is. - Tekintse értéknek a természet- és emberalkotta környezetet, annak harmóniáját. Képesek legyenek ezért a célért cselekedni, környezetvédő tevékenységben részt venni.  Időkeret: 2 óra 1) A város, amelyben élünk, tanulunk. Megismerése, alakulása, problémái, tennivalók. Az ország természetvédelmi értékei, európai elvárások. 2) Közvetlen környezetünk állapota, tennivaló. Az otthoni, kollégiumi, iskolai környezet megóvásának felelőssége. e) Testi és lelki egészség Háztartási ismeretek  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - Alakítsuk képességeiket az egészséges életmód, életvitel szokásainak tudatos gyakorlására, elsősorban a közösségi életrend igényére. - Képesek legyenek személyes problémák, konfliktusok kezelésére. - Ismerjék meg a káros függőséghez vezető szokásokat. - Készüljenek fel a kapcsolatteremtésre (barátság, szerelem, család), a feladatok vállalására. - Sajátítsanak el alapvető, fokozatosan jelentkező háztartási ismereteket, gyakoroljanak kollégiumi szinten.  Időkeret: 4 óra 1) Kollégiumi tapasztalataim, feladataim az önellátásban, az értékelésben (jogok, kötelességek, önállóság). A másik ember elfogadása, egymás segítése, megértése. 2) Hogyan kezeljem konfliktusaimat? Hogyan ismerjem fel a veszélyhelyzeteket? Példák, motivációs játékok; megoldások keresése. 3) Közvetlen és tágabb kapcsolataim. Önmagam iránti felelősség a szenvedélybetegségek területén, kialakulásuk megakadályozásának lehetőségei, fontossága. 4) Otthon a családban, otthon a kollégiumban. A háztartás és a pénz összefüggésének pontjai. A vásárlás. Egyszerű főzési gyakorlat. f) Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - Érezzék tágabb környezetükben a közösséghez való tartozás élményét, saját addigi értékrendjük visszajelzését. - Ismerjék meg és gyakorolják a társadalmi érintkezés formáit és normáit, keressék forráslehetőségeit. - Legyenek ismereteik a jogok és kötelességek arányáról. Gyakorolja jogait és kötelességeit környezetében. - Legyen számukra fontos a megjelenés és viselkedés, mások elfogadása. - A munkahelyi közösség tapasztalatainak felelevenítése. - Ismerje meg a munka világát, és a munkaerőpiac működését.  Időkeret: 3 óra 1) A szűkebb és tágabb értelemben vett család. Család típusa, szerkezete, működése. Miért fontos a családi közösség. Az én családom. – Írásos elemzés. 99

2) Szituációs helyzetek alkalmazása, a különböző kapcsolatteremtési formák és módszerek megismerésére, gyakorlására. Illik – nem illik? Vitatkozzunk! 3) Felelős magyar állampolgár leszek. A szabadságjogok, a demokrácia ismérvei Európában. – Történelmi áttekintés. g) Hon- és népismeret  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - Értsék meg és alakuljon ki bennük az ország, a szülőföld, a lakóhely, a nemzeti hovatartozás iránti érzés, kötődés. - Ismerjék, tiszteljék, ápolják és gazdagítsák történelmi hagyományainkat és kulturális örökségünket. - Fejlesszék az anyanyelv használatát. - Alakuljon ki bennük az igény a magyarság néprajzi értékei iránt. - Érdeklődjenek határainkon belül és kívül élő honfitársaink történelme, értékei és élete iránt.  Időkeret: 4 óra 1) Falum, városom, megyém, országom. A szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet. 2) Nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, szeretete. 3) Az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata. 4) Európaiság, magyarság, nemzetiség. Szimbólumaink jelentése. A haza és a szülőföld kapcsolata. Szomszédolás, térképes utazás. A honvágy. 11. évfolyam a) Tanulás  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - A tanulásra és a gondolkodásra való motiválás, az önműveléssel kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása, a kommunikációs kultúra fejlesztése, az eredményes és hatékony tanulás módjainak és technikáinak elsajátíttatása. - ismerje fel az iskolán kívüli tanulás lehetőségét - legyen igénye az önművelődésre, önképzésre - ismerje a legjelentősebb közművelődési és kulturális intézményeket, használja rendszeresen a könyvtárat, igényelje szolgáltatásait. - rendlelkezzen kommunikációs készséggel - rendelkezzen jövőképpel, legyen céltudatos.  Időkeret: 3 óra 1) Az eredményes tanuláshoz, a tanulmányi teljesítmény növeléséhez szükséges tulajdonságok: akarat, rendszeresség, figyelem összpontosítása, önismeret, önellenőrzés-étékelés, jó beszédkészség. 2) A tanulás motiváltságának alakítása, az önművelés igényének kialakítása: számítógép-Internet, könyvtár használata, önálló kutatómunka 3) A vizsgák rendje, követelményei b) Énkép, önismeret, pályaorientáció  Általános nevelés célok, fejlesztési követelmények: - A kollégista személyiségének, jellemének, aktuális, pszichés állapotának megismerés és fejlesztése. - Önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére. 100

 1) 2) 3) 4)

- Cél: a pálya- és szakmaválasztási érettség előkészítése és kialakítása. - A pályaválasztási döntés előkészítése. - A választott pályára való felkészítés. - Legyen képes a másik ember személyiségének tiszteletére, a helyes önismeret kialakítására. - Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására. - Ismerje fel saját belső lehetőségeit, az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Időkeret: 4 óra Belső mozgatóerőink: élettani, biztonsági, értelmi szükségletek, a szeretet és a megbecsülés szükséglete, az önmegvalósítás iránti igény. (Történetek elemzése másokról és önmagukról.) Nemiség, szerelem, házasság. Barátság, férfi- nő kapcsolat. Feldolgozás irodalmi alkotások segítségével. Az önismeret és fejlesztése: reális énkép, személyiségjellemzők, saját lehetőségek, képességek feltárása. Pályaorientáció: - a pályaválasztási dokumentumok ismerete, használata - a pályaválasztással, a munka világával kapcsolatos alapfogalmak - egyes pályák ismerete - az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerése.

c) Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - A kollégisták személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel. - Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk. Segítsük az egyéni ízlés alakulását. - Különös figyelmet fordítsunk a könyvtár használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. - Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. - Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. - Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról.  Időkeret: 2 óra 1) Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal. Közízlés, egyéni ízlés. (Színházlátogatás, kiállítás megtekintése). 2) Egyetemes műveltség. Európai egyetemes műveltség. Ismeretterjesztő előadásokon, bemutatókon való részvétel. Találkozás a kultúra képviselőivel. (Jókai Kör rendezvénye) d) Környezettudatosság  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: Elősegíteni a tanulók környezettudatos – környezetért felelős –szemléletének, magatartásának, életvitelének kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez. A tanulók: - váljanak érzékennyé környezetük állapot iránt, - legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére, kímélésére, megőrzésére, - ismerjék meg a környezetet veszélyeztető magatartásformákat, 101

- vegyenek részt aktívan a környezetvédelemben.  Időkeret: 2 óra 1) A Föld, mint egységes rendszer: hogyan születnek az egyes ember hibás magatartásából a globális problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? 2) A környezetvédelem lehetőségeinek felismerése a környezetben. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. Környezetkímélő termékek használata. e) Testi és lelki egészség 1. Háztartási ismeretek  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - A csoportfoglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. - Legyen ismerete szervezeti működéséről, testi-lelki változásai természetéről. - Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket. - Előzze meg az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását. - Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosságtakarékoskodás technikáját.  Időkeret: 4 óra 1. Társas kapcsolatok: Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. A család funkciója, családtípusok, szülői felelősség, konfliktusok, válságok a családban. 2. Élet a kollégiumban: Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért. Szabadidő tervezés, szervezés. 3. Egészséges táplálkozás, étrend. Sport az egészségért. 4. Testi, lelki egészségünk: Mentálhigiéné: - a lelki egészség megóvása - szocializációs problémák feltárása, segítség megoldásukhoz. - problémamegoldó és konfliktuskezelő készség fejlesztése - a függőséghez vezető szokások megelőzése. f) Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás technikáját. - Legyenek képesek társadalmi tapasztalatai alapján értékelni, önállóan véleményt formálni. - Legyen kultúrált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. - Törekedjen a jó együttműködésre az együttélésben. - Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében.  Időkeret: 3 óra 1. Magánérdek és közérdek (A társadalmi normák, beilleszkedés és autonómia). 2. Bevételeim, kiadásaim. Ezek mérlege. Ésszerű gazdálkodás. 3. A demokratikus állam működésének főbb elemei, (a választási rendszer, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, fegyveres testületek, szervezetek). g) Hon és népismeret 102

Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - országunk, nemzetünk ismerete, szeretete, - az anyanyelv szeretete, - hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, - a hazánkban élő nemzetiségiek kultúrájának tiszteletben tartása, - az európaiság, európai kulturális hagyományok megismerése. - A tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt. Erősödjön benne saját népe és kultúrájának értékeihez való kötődés.  Időkeret: 4 óra 1. Európaiság, nemzetek harmóniában élése. 2. A magyar kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei. (Nemzeti kultúránkat jellemző legfontosabb értékek, normák, szellemi javaink). Természetvédelmi területek, világörökség részét képező értékeink. 3. A határon kívüli magyarság helyzete, törekvései. Nemzetiségeink jellemzői. 12. évfolyam: a) Tanulás:  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - A tanulók váljanak tanult és tanuló, művelt és művelődő lányokká. A továbbtanulás kapcsán a tanulók sajátítsák el az önálló tanulási technikákat. - Korszerű ismeretekkel, a mindennapokban alkalmazható tudással és az alkalmazás képességeivel rendelkezzenek.  Időkeret: 1 óra 1. Az érettségire és felvételire való felkészülés módszere: - tételvázlat, - teszt- és esszéfeladatok, - szóbeli tételek, - könyvtárhasználat. b) Énkép, önismeret, pályaorientáció: Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - A tanulók önismeretének fejlesztése a pályaválasztással összefüggésben. - Saját lehetőségeik és képességeik feltérképezése, kibontakoztatása. Reális jövőkép kialakítása.  Időkeret: 3 óra 1. Ismerjék meg magukat saját lehetőségeik, képességeik, a választott pálya alapján. Önismeret. 2. A munka világa. - egyes pályák ismerete, - pályaválasztási dokumentumok használata, - viselkedési szokások álláskereséskor (személyesen, telefonon, levélben), - a munkavállaló jogai, kötelességei. 3. Felkészülés az esetleges pályamódosításra - tovább- és átképzések lehetőségei, - források, információk felkutatása, használata, - élethosszig tartó tanulás fontossága. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra: 103

  1.

2. 3. 4.

Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - Váljanak a lányok értéket megbecsülő, kultúrált magatartású fiatalokká. - Ismerjék meg az egyetemes és nemzeti kultúra elemeit. Időkeret: 4 óra Kulturális események, produkciók során szerzett élmények megvitatása (műelemzés). - kiállítások megtekintése, múzeum-látogatás, - városi rendezvényeken való részvétel, - színházi előadások – színházbérlet keretein belül és azon kívül is – megtekintése. Nemzeti kultúránk kincseinek megismerése - értékőrzés: önálló alkotások, pályázatok, - érték teremtés – önmegvalósítás: versek, fotók, kézimunka Egyetemes kultúra közvetítése - előadók meghallgatása (ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése) - önálló ismeretszerzés. Európai azonosságtudat. Helyünk és lehetőségeink az Európai Unióban. (munkavállalás, továbbtanulás külföldön)

d) Környezettudatosság:  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - A lányok tekintsék kötelességüknek környezetük védelmét. Tiszteljék és becsüljék a természetet, azok értékeit őrizzék meg.  Időkeret: 2 óra 1. A kollégium környezetének állapota, rendje, esztétikája - Szobák díszítése, dekorálása - növényzet ápolása 2. Túra szervezése a környék egyik kistelepülésére a Bakonyba. - kistelepülések hagyományai - értékei - környezetvédelem fontossága a) Testi és lelki egészség:  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a lányokban az igény és a képesség is az egészséges életmódra. - Legyenek tudatában a testi-lelki egészség fontosságának, az egészséget károsító szokások megelőzésében aktívan vállaljanak közreműködést.  Időkeret: 4 óra 1. Magatartásunk, viselkedésünk összefüggése a társadalmi jelenségekkel; azok megismerése, megértése - előítélet - önigazolás - agresszió 2. Környezetünk és közérzetünk - helyes életmódminta – amelyhez a kollégium közege otthonként, kultúrált, esztétikus intézményként működik. 3. Függőséghez vezető szokások megelőzése - drog, alkohol, dohányzás következményei – lehetséges megelőzése 4. Egymás iránti felelősségvállalás a szexualitásban 104

-

nemi úton terjedő betegségek December l. – az AIDS világnapja fogamzásgátlás

b) Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.:  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: A tanulók váljanak a társadalomba beilleszkedő, a demokrácia szabályait ismerő állampolgárrá. - az iskolai és kollégiumi szokás- és törvényrendszer megalkotásában együttműködve tanulják meg a közügyekben való együttműködés elemeit; - a döntés- végrehajtás- ellenőrzésben sajátítsanak el jártasságot, - érzékeljék a választás és felelősség súlyát.  Időkeret: 3 óra 1. Hogyan változik életünk a - munka - pénz - kultúra - gazdaság függvényében? 2. Az egyetemes emberi értékek, normák, erkölcsök pl. haza, nemzet, szabadság, kötelesség, szolidaritás, kollektivizmus, hűség, demokrácia Beszélgetés – vélemények 3. A család szerepe és jelentősége napjainkban (család régen és ma) c) Hon- és népismeret: Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - A tanulók ismerjék múltunkat, jelenünket. - Váljanak a közélet aktív részeseivé úgy, hogy a közösségért végzett tevékenységekre, társadalmi, közéleti szerepekre ösztönözzük őket.  Időkeret: 3 óra 1. A magyar kultúra - tudományos, - művészeti, - sportbeli eredményeinek bemutatása. Gyűjtőmunka! 2. Híres magyarjaink hogyan és mivel járultak hozzá az egyetemes kultúra fejlődéséhez. 3. Magyar értékek az Európai Unióban! - Beszélgetés 

13. évfolyam: Mivel kollégiumunkban várhatóan a következő években 13. évfolyamos tanulók is lesznek, ezért szükségesnek tartottuk, hogy számunkra is kidolgozzuk a csoportfoglalkozási keret- programtervet. Téma: a) Tanulás Időkeret: 1 óra Bízunk benne, hogy valóban van már kialakult egyéni tanulási módszerük, bár szükség esetén természetesen segítünk. Az internet nyújtotta lehetőségeink a kutatásban, önálló tanulásban. b) Énkép, önismeret, pályaorientáció  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények:

105

-

A foglalkozások elsősorban az identitás megerősítését, a mentálhigiéné ápolását, a jellem formálását szolgálják. A pályaorientációs foglalkozások segítsék az egyénre szabott életpálya tartalmi megismerését. Ismerje meg az személyiség jellemzőit, a reális önértékelés összetevőit. Tudatosan törekedjék az egyéni jövőkép kialakítására.

 Időkeret: 2 óra 1. Vállald fel önmagad, tiszteld a másikat! Az emberi kapcsolatok – értelmi és érzelmi – bonyolult szövevénye. 2. Az első munkahely és az odavezető út. Érdeklődés és elképzelések. c) Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra.  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - A foglalkozások segítsék ízlésviláguk, műveltségük fejlesztését. - Hatásukra formálódjék önálló véleményalkotásuk a művészetek segítségével. - Legyenek érdeklődők, nyitottak művészeti élmények iránt. - Ismerjék meg a kortársművészet néhány alakját. - Informatikai ismereteit (információit) igyekezzen saját céljaira tudatosan alkalmazni, felhasználni.  Időkeret: 5 óra 1. A művészeti élmények hatása (irodalom, színház, zene, képzőművészet, népművészet) 2. Az ízlés: egyéni-és közízlés. Példák, minták, amiből tanulhatunk. 3. Magyarország jövője az európai integrációban. 4. A könyvtár, mint kulturális értékhordozó. Olvasáskultúránk tegnap és ma. „Nem kell mindent tudni, csak azt hogy hol keresd!” 5. Cirkálás a világhálón. A számítógépes szemlélet kialakulása, gyakorlati alkalmazása. d) Környezettudatosság  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - Ösztönözzük tanulóinkat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. - Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja életünk kilátásait, minőségét. - Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. - Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. - Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére. - Váljon maga is kezdeményezővé. - Tekintse kötelességének a környezet védelmét.  Időkeret: 3 óra 1. A Föld, mint egységes rendszer. Hogyan keletkeznek a globális környezeti problémák? Ki a felelős? 2. Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. 3. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek „életútjának” követése. Hogyan tervezem saját jövőmet? e) Testi és lelki egészség  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények:

106

-

Legyenek megfelelő ismeretei ahhoz, hogy elutasíthassa a káros függőséghez vezető szokásokat. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról.

 Időkeret: 4 óra 1. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás) 2. Szabadidő-tervezés,- szervezés. (aktív pihenés) 3. Függőséghez vezető szokások megelőzése. - Parti drogok és azok veszélyei 4. Teendők veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. f) Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságra nevelés. Gazdasági nevelés.  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - A tanuló legyen kultúrált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. - Legyen felkészült az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. - Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. - Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait.  Időkeret: 2 óra 1. A kommunikáció etikájának elemei, azok ismerete: - kommunikációban való részvétel - helyes viselkedés - a véleménynyilvánítás felelőssége - az eltérő vélemény tiszteletben tartása - saját vélemény megvédése - korrigálás a véleményben. 2. Gazdasági válság hatása az életünkre (meghívott előadó) g) Hon- és népismeret  Általános nevelési célok, fejlesztési követelmények: - Nemzeti, kulturális örökségünk ismeretén keresztül erősítsük a tanulókban a hazához való érzelmi kötődést. - Szerezzenek jártasságot a politikai történések és a társadalomban zajló folyamatok megértésében. - Legyenek nyitottak más kultúrák iránt.  Időkeret: 3 óra 1. A saját lakóhely szokásainak, hagyományainak, életformáinak bemutatása. Kulturális program tervezése. 2. Alapvető társadalmi – politikai – közéleti ismeretek szerzése. Egyéni gyűjtőmunka! 3. Népi- és iparművészeti technikák megismerése, kipróbálása (pl. Kékfestő Múzeum) Könyvtári illetve médiaanyag gyűjtése. 107

Szabadidős foglalkozások: Érdeklődési körök, öntevékeny diákkörök Csak olyan időpontban szervezhetők, amely nem zavarja az egyéni tanulási (szilenciumi) foglalkozását és csoportfoglalkozását. Önkéntes a jelentkezés. Ez után a tevékenységben való részvétel 1 évre szól. A foglalkozásokról való hiányzást igazolni kell. A kimaradást a szülő írásban kéri. SPORTKÖR - A sportfoglalkozások beindítása. Igény szerint kosárlabda, kézilabda, röplabda, foci a pályán vagy a tornateremben. - A csapatbajnokságok előkészítése. - Nevelőtanár – diák kosárlabda-mérkőzés a tornateremben. - Kosárlabda-bajnokság (6 fős csapatok, 2x5 perc játékidő 4 csapatig körmérkőzés, ennél több esetén sorsolással kieső-továbbjutó alapon történik). - SPORT- TOTO készítése - Jókai – Bocsor Kollégiumok közötti kosárlabda meccs. - PINGPONG-BAJNOKSÁG - NŐI TEREMFOCI BAJNOKSÁG 4 fős csapatok, 2x10 perc játékidő (4 csapatig körmérkőzés, ennél több nevezés esetén sorsolással kieső továbbjutó alapon történik). - Középiskolai kollégiumok közti versenyek: kézilabda, foci, pingpong stb. RÖPLABDA BAJNOKSÁG - TOLLASLABDA-VERSENY JÁTÉKOS VÁLTÓVERSENY az évfolyamok között. Rendszeres sporttevékenység: Hetente: - kézilabda - foci - kosárlabda Lehetőség a testnevelésórákra történő gyakorlásra. Lehetőség a kondigépek napi használatára szabadidőben.

108

REJTVÉNYFEJTŐK KÖRE Az érdeklődési kör célja: - gondolkodásfejlesztés, - a tanulók látóköréken fejlesztése, - ismeretnyújtás, - érdeklődés felkeltése. Tevékenységi terv: Szeptember - rejtvényfejtés, - Internet: honfoglaló c. játék. Október - magyar szólások, közmondások, egy-egy kifejezés alkalmazásával. - ízvilág - totó, November - keresztrejtvényfejtés, - Ki írta kinek? ( levelek, versek). December - Internet: honfoglaló c. játék, - szabadon válaszható tevékenységek a tanulók javaslatai alapján. Január - Tudáspróba, műveltségi totó, téma: magyar irodalom, - képes fejtörők – keress eltérést! Február - nagy földrajzi felfedezők - totó, - ország-város c. játék. Március - idegen szavak, kifejezések, - keresztrejtvényfejtés. Április - zsákbamacska, - Internet: honfoglaló c. játék. Május - Ki kicsoda a világirodalomban (műveltségi totó) - szabadon választott tevékenység a tanulók javaslatai alapján Június - ország-város c. játék.

109

HÁZTARTÁSI KÖR A foglalkozás célja: az egészséges táplálkozás alapjainak megismerése. A diákok életmódjukban szokják meg, hogy az egészséges életmódot tartsák meg. A diákkör hozzásegíti a lányokat, hogy majdani háztartásukban alkalmazni tudják az itt megszerzett ismereteket. Szeptember 1. Munkamegosztás és munkaszervezés a családban:  - irányítási feladatok a háztartásban,  - helyes gazdálkodás az idővel. 2. Lakáskultúra: - lakás helyiségei és berendezései, - a lakás, az otthon, - a lakás tisztántartása. Október 1. A konyha berendezése  - a háztartási gépek használata,  - balesetvédelmi tudnivalók,  - alapvető higiénés szabályok. 2. Melegszendvics (sonkás-gombás) készítése November 1. Az élelmiszerek csoportosítása. Az étrendkészítés szempontjai. 2. Muffin (csokis, gyümölcsös) sütés. December 1. Jellegzetes karácsonyi ételek, menüsor összeállítása 2. Mézeskalácssütés és díszítés cukormázzal. Január 1.Konyhatechnikai eljárások  előkészítő  ételkészítő  befejező műveletek 2.Gyümölcstorta sütése,díszítése Február 1.A kelt tészta készítésének legfontosabb szabályai,menete 2.Sajtos pogácsa sütése

110

Március 1.Sütés nélküli desszertek  kókuszgolyó készítése 2.A terítés általános szabályai  az asztal díszítése  az étel tálalása  az étkezés illemszabályai Április 1.Nemzetek konyhái  a magyar konyha jellemzői 2. Kedvenc receptjeim. Válogatás a tanulók által hozott receptekből.  egy, a gyerekek által választott étel elkészítése Május: 1.Nemzetek konyhái  az olasz konyha jellemzői 2.Pizzasütés Június: 1.A szabadban való sütés-főzés jellemzői 2.Közös bográcsozás,grillezés az udvaron KULTÚRKÖR Az érdeklődési kör célja: A kollégiumi közösség tájékoztatása a faliújságon. A tanulók kultúra iránti érdeklődésének fejlesztése. Viselkedéskultúra kialakítása. 5. A KOLLÉGIUMI NEVELŐMUNKA EREDMÉNYESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Eredményeinket elsősorban az elégedettségmérések igazolják: a) a nevelőtanárok felkészültségét, szakmai tudását, rátermettségét, segítőkészségét kifejezetten jónak értékelték a 10. évf. és 12. évf. tanulói és szüleik, b) a kollégiumi légkör szintén jónak minősült, c) a sportélettel is elégedettek, d) meglepő, hogy informatikai rendszerünk megítélése csupán közepes volt, pedig minden 3 tanulóra jut egy számítógép, sőt otthonról sajátot is hoznak páran. Nevelőmunkánkat dicséri, hogy a hozzánk jelentkező diákok rokonai (testvér, szülő) is nálunk volt kollégista, jó hírünket ők vitték tovább. Úgy érezzük nevelőtestületünk tanárai munkájára igényes, példamutató, felkészült pedagógus. Tanulók teljesítményének ellenőrzése: - tanulmányi munka, tanuláshoz való viszony, eredményesség, - általános viselkedési normák betartása, - házirend betartása, - közösségi munkában való részvétel, - érdeklődési körökben, rendezvényeken végzett munka színvonala. Pedagógiai munka ellenőrzése, mérése, értékelése 111

- nevelők munkájának folyamatos ellenőrzése, - nevelő-diák kapcsolata, tanuló személyiségének tiszteletben tartása, - szülőkkel való kapcsolattartás, - nevelőmunka színvonala: - magatartás, egyéniség, - felkészülés, tervezés, - csoportfoglalkozások szervezése, - alkalmazott módszerek, - gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása. 6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Informatikai téren kiváló adottságaink vannak. Nagyon jó minőségű (15 db) számítógép, új (10 db) laptop segít nemcsak a tanulóknak, hanem a nevelőknek is a felkészülésben, a csoportmunkában, a szilenciumi feladatok ellátásában. Minden szobában LCD televízió található, ezen központi irányítással oktató műsorokat, kötelező olvasmányhoz kapcsolódó filmeket is tudunk szolgáltatni. Sportolási lehetőségeink adottak: a) az iskola tornatermét és sportpályáját használhatjuk, b) a kollégium folyosóján izomerősítő gépek, szobakerékpárok, súlyzók, futópadok stb. a nap bármely szakában a lányok rendelkezésére állnak. Saját könyvtárunk nincs, de az iskola ellátott könyvtárából bármikor kölcsönözhetnek diákjaink. A DVD-k, magnók, a felvevőgép a kollégium életének, műsorainak, programjainak megörökítésén túl tanulmányi célokat is szolgálnak.

112

FELNŐTTOKTATÁS

113

Vonatkozó jogszabályok A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 25/2014. (VIII.26.) NGM rendelettel módosított 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet . Általános alapelvek A szabad órakeret felhasználásának elvei A szabad órakeret a szakképzési kerettanterv által előírt tantárgyak tananyagtartalmának feldolgozását szolgálják. Az 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés esetében a Gazdasági és jogi alapismeretek, az Általános statisztika, a Számviteli alapismeretek, a Vállalkozásfinanszírozás, az Adózás tantárgyak óraszámát növeli a szabad órakeret. Az 54 345 01 Logisztikai ügyintéző képzés esetén az 1/13. évfolyamon a szabad sáv a szakmai idegen nyelvtudás fejlesztését szolgálja, hisz a munkakör betöltésének elengedhetetlen feltétele az idegen nyelvek ismerete. Az 2/14. évfolyamon a Raktározás, a Logisztika és a Foglalkoztatás I. tantárgyak (idegen nyelvtudás fejlesztése) tananyagtartalmának feldolgozását szolgálja a rendelkezésre álló szabad órakeret. A gyakorlati képzés megvalósításának elvei A gyakorlati képzés az iskolai szaktantervekben valósul meg. A gyakorlati órák célja az elméletben elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása. Az 54 345 01 Logisztikai ügyintézők összefüggő szakmai gyakorlaton vesznek részt együttműködési megállapodás alapján, külső gyakorlati munkahelyen.

Az elméleti képzés megvalósításának elvei 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott szakképzési kerettantervekben meghatározottak alapján történik az elméleti képzés megvalósítása. A belépés feltétele Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

114

Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: 54 345 01 Logisztikai ügyintéző szakma esetében egészségügyi alkalmassági követelmények szükséges. Pályaalkalmassági követelmények:-

A továbblépés feltétele A magasabb évfolyamba lépés feltétele az adott évfolyamra előírt minimális követelmény teljesítése, illetve az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. Az aktuális kerettantervek alapján történő felnőttoktatási képzések 54 344 01 Pénzügyi-számvitelei ügyintéző szakképesítés óraterve Tantárgyak felnőtt 1/13. óraszám e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 5 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. szakmai idegen nyelv

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Általános statisztika 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Statisztikai gyakorlat 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Pénzügyi alapismeretek

20 70 65 33 22 43

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Pénzügy gyakorlat 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátás Adózási alapismeretek 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Adózási gyakorlat 11504-12. Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Számviteli alapismeretek

5

22

11498-12 Foglalkoztatás I. 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdasági és jogi alapismeretek 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Ügyviteli gyakorlatok

felnőtt 2/14. óraszám e gy

11 16 10 70 115

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Számvitel gyakorlat 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés feladatai Számvitel 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Vállalkozásfinanszírozás

11 34 38 68 34

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Adózás

10 43

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Elektronikus adóbevallás-gyakorlat 1501-12 Projektfinanszírozás 1501-12 Projektfinanszírozás gyakorlat

19 18 19

18 11502-12 Projektfolyamatok követése 11502-12 Projektfolyamatok követése 10 Projekttervezés gyakorlata 259 119 Összesen 1/13. Összesen 2/14. 240 96378 336 Mindösszesen Az értékelés alapelvei (elmélet, gyakorlat) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként: 90 - 100% jeles 80 - 89% jó 65 - 79% közepes 50 - 64% elégséges 0 - 49% elégtelen

116

54 345 01 Logisztikai ügyintéző szakképesítés óraterve

54 345 01 Logisztikai ügyintéző levelező levelező levelező e gy

Megnevezés 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkozás II.

levelező levelező e

gy

5 5

11498-12 Foglalkoztatás I.

29

szakmai Idegen nyelv a gyakorlatban

32

10032-12 Marketing alapjai

38

10032-12 Marketing a gyakorlatban 11508-12 Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11508-12 Vezetési ismeretek 11508-12 Üzleti tevékenység a gyakorlatban 11507-12 Áruforgalom

11 120 15 54 60

11507-12 Áruforgalom gyakorlata 43 10034-12 Logisztika 10034-12 Készletgazdálkodás gyakorlata

48 38

10035-12 Nemzetközi szállítmányozás 75 10035-12 Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlata

48

10035-12 Közlekedés és gazdaságföldrajz 20 39

10036-12 Raktározás 10036-12 Raktározás gyakorlata összefüggő szakmai gyakorlat Összes óraszám szabadsávval

238

48 188 426

216

34 120 336

Az értékelés alapelvei (elmélet, gyakorlat) A tantárgy értékelésének módja 90 - 100% 80 - 89%

jeles jó 117

65 - 79% 50 - 64% 0 - 49%

közepes elégséges elégtelen

A szaktanárok indokolt esetben ezektől az értékhatároktól 10%-kal eltérhetnek pozitív vagy negatív irányban.

118