BERZEVICZY GERGELY SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014.
2 TARTALOMJEGYZÉK 1.
2.
A Szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi háttere .................................. 6 1.1.
A Szervezeti és működési szabályzat tartalma ............................................................. 6
1.2.
A Szervezeti és működési szabályzat alapjául szolgáló alapvető jogszabályok .............. 6
A Szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, hatálya ....................... 7 2.1.
Az intézmény bélyegzői .............................................................................................. 7
2.2.
Az intézmény képviselete, a kiadmányozási jog gyakorlása ......................................... 8
2.3.
Kötelezettségvállalási jogosultság .............................................................................. 8
2.4.
KLIK-en belüli kapcsolattartás .................................................................................... 9
2.5.
A médiával való kapcsolattartás ................................................................................. 9
2.6. Az elektronikus és elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése és kezelési rendje..................................................................................................................... 9 2.6.1. 2.6.2.
Elektronikus napló ..................................................................................................................... 10 Elektronikus vizsgadokumentumok ........................................................................................... 10
2.7.
Az SZMSZ hatálya ..................................................................................................... 10
2.8.
Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása ........................................................................... 10
3.
Intézményi alapadatok a szakmai alapdokumentum alapján .................................. 10
4.
Az intézmény alapdokumentumai ........................................................................... 11
5.
4.1.
Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó szabályok ........................... 12
4.2.
Munkaügyi, munkajogi, helyi (belső-) szabályok ....................................................... 12
4.3.
Az iskola egyes közösségeinek működését meghatározó szabályok: .......................... 12
Az intézmény irányítása .......................................................................................... 12 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3.
Az iskola vezetése .................................................................................................... 12 Az iskolavezetés tagjai: .............................................................................................................. 12 Az iskola igazgatója .................................................................................................................... 12 Az igazgatóhelyettesek .............................................................................................................. 13
5.2.
Az igazgató helyettesítése ........................................................................................ 13
5.3.
Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök .......................................... 14
5.4.
Az iskolavezetésen belüli feladatmegosztás .............................................................. 14
5.5.
A kibővített iskolavezetés ........................................................................................ 14
5.6.
Szervezeti egységek engedélyezett létszáma............................................................. 15
6.
Az intézmény szervezeti felépítése .......................................................................... 15
7.
Gazdálkodással kapcsolatos szabályok.................................................................... 17
8.
Az intézmény közösségei és kapcsolataik ................................................................ 17 8.1. 8.1.1. 8.1.2. 8.1.3.
A nevelők közössége ................................................................................................ 17 A nevelőtestület által átruházott jogkörök ................................................................................ 18 A nevelők szakmai munkaközösségei ........................................................................................ 18 A szakmai munkaközösségek együttműködése ......................................................................... 19
3 8.1.4. 8.1.5.
Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok ............................................................................ 20 A pedagógusok feladatkijelölésének elvei ................................................................................. 20
8.2.
A szülők közösségei .................................................................................................. 20
8.3.
A tanulók közösségei................................................................................................ 21
8.3.1. 8.3.2. 8.3.3. 8.3.4.
8.4. 8.4.1. 8.4.2. 8.4.3.
8.5. 8.5.1. 8.5.2. 8.5.3. 8.5.4. 8.5.5. 8.5.6. 8.5.7. 8.5.8.
9.
Osztályközösség ......................................................................................................................... 21 Diákkörök ................................................................................................................................... 21 Diákönkormányzat ..................................................................................................................... 21 Diákközgyűlés ............................................................................................................................ 21
A különböző közösségek kapcsolattartásának módjai ............................................... 21 Az iskolavezetés és a nevelőtestület ......................................................................................... 21 A nevelők és a tanulók ............................................................................................................... 22 A nevelők és a szülők ................................................................................................................. 22
A vezetők és a belső szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje ..... 22 A vezetők és alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje ...................... 22 A diákönkormányzat és az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ........ 22 Az intézményi sportkör és az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ... 23 A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája ............................................... 23 Pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás rendje ...................................... 23 A pedagógusok közösségei és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje .................. 23 Kapcsolattartás az intézményi tanáccsal ................................................................................... 23 Kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezettel ............................................... 23
Az iskola külső kapcsolatai ...................................................................................... 24 9.1. 9.1.1. 9.1.2. 9.1.3. 9.1.4. 9.1.5. 9.1.6. 9.1.7.
10.
Az együttműködés területei ..................................................................................... 24 Az iskola működését meghatározó intézmények ...................................................................... 24 Az iskola szakmai működését érintő kapcsolatok ...................................................................... 24 Az iskola közösségi, kulturális életét érintő kapcsolatok ........................................................... 24 Gyermekjóléti és iskolai egészségügyi kapcsolatok ................................................................... 24 A város és a megye szakmai vállalkozásai.................................................................................. 25 Beiskolázási és továbbtanulási kapcsolatok .............................................................................. 25 Gálffy Ignác Térségi Integrált Szakképző Központ küldő iskolái ................................................ 25
Az iskola működésének rendje ................................................................................ 25
10.1. 10.1.1. 10.1.2. 10.1.3.
Az intézmény dolgozóinak munkarendje................................................................... 25 Az intézményvezetők munkarendjének szabályozása ............................................................... 25 A pedagógusok munkaideje és munkarendje ............................................................................ 25 A nem pedagógus dolgozók munkarendje ................................................................................ 26
10.2.
Az intézmény tanulóinak munkarendje ..................................................................... 26
10.3.
A tanév helyi rendje ................................................................................................. 26
10.4.
Az iskola nyitvatartása ............................................................................................. 26
10.5.
A tanítás és az ügyelet rendje ................................................................................... 27
10.6.
Az iskola helyiségeinek használata............................................................................ 27
10.6.1. 10.6.2.
10.7. 10.7.1. 10.7.2. 10.7.3. 10.7.4.
11.
Nem iskolai alkalmazottak, diákok iskolai tartózkodásának rendje .......................................... 27 Az iskola telephelyei .................................................................................................................. 28
A munkaidő vezetésének szabályai ........................................................................... 28 A munkaidő nyilvántartásának dokumentumai:........................................................................ 28 A pedagógusok munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos feladatai: ........................................... 28 A nyilvántartások ellenőrzésének menete ................................................................................ 28 Gazdasági, technikai dolgozók, TISZK-es alkalmazottak ............................................................ 28
A tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................ 29
4 12.
A hit- és vallásoktatásról......................................................................................... 29
13.
Az iskolai nevelő – oktató munka belső ellenőrzése ................................................. 30
13.1.
Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő oktató munka belső ellenőrzése során ....... 30
13.2.
Az ellenőrzés módszere ............................................................................................ 31
14.
A mindennapi testedzés formái ............................................................................... 31
14.1.
Diáksportkör ............................................................................................................ 31
14.2.
Tömegsport ............................................................................................................. 31
15.
A tanulók elismerése, jutalmazása .......................................................................... 32
15.1.
A jutalmazás feltételei ............................................................................................. 32
15.2.
A jutalmazás formái ................................................................................................. 32
16.
A tanulókkal szembeni fegyelmező és fegyelmi intézkedések .................................. 33
16.1.
Fegyelmező intézkedések ......................................................................................... 33
16.2.
Fegyelmi intézkedések ............................................................................................. 33
16.2.1. 16.2.2. 16.2.3. 16.2.4. 16.2.5.
16.3.
17.
A fegyelmi eljárás szabályai ....................................................................................................... 33 Az egyeztető eljárás ................................................................................................................... 34 Fegyelmi tárgyalás ..................................................................................................................... 34 A fegyelmi büntetés formái ....................................................................................................... 35 A fegyelmi tárgyalás menete ..................................................................................................... 35
Kártérítési felelősség................................................................................................ 36
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete, ellátása ......................................... 36
17.1.
Orvosi ellátás ........................................................................................................... 36
17.2.
Szociálpedagógus, pszichológus ................................................................................ 36
17.3.
A tanulók veszélyeztetettségét megelőző feladatok .................................................. 37
17.4.
A nemdohányzók védelme ....................................................................................... 37
18.
Intézményi védő, óvó előírások ............................................................................... 37
18.1.
A dolgozók feladata a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén.................. 38
18.2.
Intézményi preventív feladatok ................................................................................ 38
18.3.
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ......................................... 38
18.3.1.
19.
Jelentési kötelezettség .............................................................................................................. 39
Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ........................................................ 39
20. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 39 20.1.
Alapítvány ............................................................................................................... 39
20.2.
Tankönyvtámogatás................................................................................................. 40
21.
Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése .......................................................... 40
22.
Tanulók által előállított érték .................................................................................. 40
23.
Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ..................................... 40
23.1.
A hagyományápolás külsőségei ................................................................................ 41
5 23.1.1.
Az iskola egyenruhája: ............................................................................................................... 41
23.2.
Hagyományos kulturális és ünnepi rendezvények ..................................................... 41
23.3.
Iskolaszintű hagyományok, versenyek és rendezvények ............................................ 41
24.
Záró rendelkezések ................................................................................................. 42
24.1.
A Szervezeti és működési szabályzat módosítása ...................................................... 42
24.2.
A Szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága................................................... 42
25.
Mellékletek............................................................................................................. 46
1 sz. melléklet: ....................................................................................................................... 46 2 sz. melléklet ........................................................................................................................ 47 3 sz. melléklet ........................................................................................................................ 50 4. sz melléklet ........................................................................................................................ 54 5. sz melléklet ........................................................................................................................ 62 6. sz. melléklet ....................................................................................................................... 64 7. sz melléklet ........................................................................................................................ 65 8. sz. melléklet ....................................................................................................................... 66 9. sz melléklet. ....................................................................................................................... 71 10. sz melléklet ...................................................................................................................... 72 11. sz. melléklet ..................................................................................................................... 76
1.
A könyvtárra vonatkozó azonosító adatok .............................................................. 77
2.
A működésének alapdokumentumai: ....................................................................... 77
5.
A könyvtárban elhelyezett műszaki eszközök: .......................................................... 78
10.
Záradék .................................................................................................................. 80
12.sz melléklet ....................................................................................................................... 87 13. sz melléklet ...................................................................................................................... 89
6 1. A Szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi háttere A Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola nevelőtestülete a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján
a hatályos jogszabályokban foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a tanulói jogok érvényre jutásának biztosítása, valamint a szülők, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése
érdekében az alábbi Szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: 1.1. A Szervezeti és működési szabályzat tartalma Jelen szervezeti és működési szabályzat tartalmazza: az intézmény felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolataira vonatkozó megállapításokat, és mindazokat az intézményi rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1.2. A Szervezeti és működési szabályzat alapjául szolgáló alapvető jogszabályok a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény
7 a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a mindenkori miniszteri rendelet a tanév rendjéről 2. A Szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, hatálya Az intézmény általános jellemzőit a mindenkori aktuális Szakmai alapdokumentum tartalmazza. 2.1. Az intézmény bélyegzői Az intézmény bélyegzőinek felirata: hosszú bélyegző: Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola 3525. Miskolc Hősök tere 1. körbélyegző: Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola Miskolc. Középen címerrel. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak köre a Bélyegző használati szabályzatban található. Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak: igazgató igazgatóhelyettesek osztályfőnökök, jegyzők iskolatitkárok
minden tekintetben az igazgató távollétében bizonyítványok, vizsgadokumentumok iskolalátogatási igazolások
8 Levelezéskor az ügyben érintett pedagógust ügyintézőként kell feltüntetni. 2.2. Az intézmény képviselete, a kiadmányozási jog gyakorlása Az intézmény képviselője az intézményvezető, aki esetenként külön megbízást adhat az intézmény képviseletére valamely munkatársnak. A kiadmányozási jog az igazgatót illeti meg. E jogát írásos megbízás alapján átruházhatja. Az igazgató a kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja. Az intézményvezető a fentiek szerint kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltató intézkedést; a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat megkereséseket, egyéb leveleket; az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; a közbenső intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. 2.3. Kötelezettségvállalási jogosultság Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés,teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza. Az intézmény igazgatója a kötelezettségvállalási jogosultságot a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett gyakorolja, az alábbiak szerint: a személyi juttatások tekintetésben a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100% -os támogatás intenzitású projektek esetében.
9 2.4. KLIK-en belüli kapcsolattartás A KLIK kommunikációs rendje szerint: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, az intézmény referensével, az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében kapcsolatot tart a tankerület illetékes munkatársaival. A gazdasági ügyintézőnek a következő jogosultságokat engedi át az intézményvezető: az intézmény működtetésének napi gazdasági jellegű kérdéseiben kapcsolatot tarthat a tankerület munkatársaival, az igazgató folyamatos tájékoztatása mellett. 2.5. A médiával való kapcsolattartás A médiában, illetve a nyilvánosság előtt a KLIK központi szervének kommunikációért felelő szervezeti egységével történt előzetes egyeztetést követően az intézmény vezetője nyilatkozhat. Ezt a jogosultságát a projektek végrehajtásával kapcsolatban, és egyes szakmai kérdésekben eseti mérlegelés alapján a projektvezetőnek, illetve a feladatot ellátó pedagógusnak átengedheti. 2.6. Az elektronikus és elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése és kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével olyan elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszerrel tartjuk a kapcsolatot, amelyet a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén állítunk elő a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus- és tanulói lista.
A KIR rendszerbe történő adatfelvitel és módosítás véglegesítése, a feladatot ellátók kijelölése az igazgató felelőssége és joga. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan előállított adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat csak az igazgató által megbízott személyek kezelhetik, a KIR rendszerhez való hozzáférést biztosító azonosító kiosztása az igazgató joga.
10 A hozzáférés jogát az informatika rendszerben a következőképpen korlátozzuk: az adatokhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.
2.6.1.
Elektronikus napló
Intézményünkben elektronikusan előállított naplót vezetünk. A napló haladási részét a félévi és év végi osztályozó értekezletre kinyomtatjuk, azt ellenőrzés után osztályonként az osztályban tanító tanárok aláírásukkal hitelesítik. A végső hitelesítés az igazgató joga és feladata. A hitelesített, papír alapon kinyomtatott naplót, és az adatokat tartalmazó leragasztott, lepecsételt CD-t az iratmegőrzés szabályainak megfelelően kell őrizni. Az őrzés helye az igazgatóhelyettesi iroda.
2.6.2.
Elektronikus vizsgadokumentumok
Az elektronikusan előállított érettségi és szakmai vizsgadokumentumok kezeléséért, pontos adattartamáért és irattárazásáért a vizsga írásban megbízott jegyzője és az illetékes igazgatóhelyettes felel. 2.7. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és a mellékleteit képező egyéb szabályzatok hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai a fenti személyekre érvényesek az intézményben a benntartózkodásuk ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett programok rendezvények ideje alatt. 2.8. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása A Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2014. szeptember 10. napján fogadta el. Az elfogadás előtt a jogszabályban meghatározottak szerint a szülői szervezet és a diákönkormányzat, valamint az intézményi tanács véleményt nyilvánított. Jelen Szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületének (Miskolc, Selyemrét u. 1 jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. 3. Intézményi alapadatok a szakmai alapdokumentum alapján A hatályos szakmai alapdokumentum alapján az intézmény főbb adatai:
11 Az intézmény neve Székhelye Telephelyei: Vendéglátó tanüzem Tankávézó (Berze Kávézó) OM azonosítója Alapítás éve Alapító szerv neve: Alapítói jogkör gyakorlója: Alapító székhelye: Fenntartó neve Fenntartó székhelye: Típusa:
Berzeviczy Gergely Szakközépiskola Szakiskola 3525. Miskolc, Hősök tere 1.
és
Miskolc, Kuruc u. 65/A Miskolc, Hősök tere 1. 029302 1886 Emberi Erőforrások Minisztériuma emberi erőforrások minisztere 1054. Budapest, Akadémia utca 3. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051. Budapest, Nádor utca 32. Szakközépiskola
Az intézmény köznevelési és egyéb feladatai: szakmai alapdokumentum szerint A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga: 3525. Miskolc, Hősök tere 1. 2586 Helyrajzi száma: bruttó 3354 m2 Hasznos alapterülete: ingyenes használati jog Intézményi jogköre: vagyonkezelői jog KLIK jogköre: 3525. Miskolc, Hősök tere 1. Berze Kávézó Egyéb: 3534. Miskolc, Kuruc utca 65/a. 30519/43 Helyrajzi száma: bruttó 694 m2 Hasznos alapterülete: ingyenes használati jog Intézményi jogköre: vagyonkezelői jog KLIK jogköre: Egyéb: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézmény a Gálffy Ignác Térségi Integrált Szakképző Központ fogadó iskolája. Küldő iskolák: Fáy András Görögkatolikus Közgazdaság Szakközépiskola, Miskolc, Jászi Oszkár u. 1. Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Földmérési Szakképző Iskola, 3533 Miskolc, Bolyai Farkas u. 10. 4. Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg. Az iskolai élet egyes területeire vonatkozó belső szabályzatok felsorolását ezen szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.
12 4.1. Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó szabályok Szakmai alapdokumentum (a hatályos szakmai alapdokumentum ezen szabályzat 10. mellékletét képezi.) Pedagógiai program: nevelési program, helyi tanterv, szakmai program Szervezeti és működési szabályzat és mellékletei Házirend Minden tanévben a tanév helyi rendjét meghatározó intézményi munkaterv 4.2. Munkaügyi, munkajogi, helyi (belső-) szabályok Közalkalmazotti szabályzat Kollektív szerződés 4.3. Az iskola egyes közösségeinek működését meghatározó szabályok:
Közalkalmazotti tanács SZMSZ-e Iskolai szülői szervezet SZMSZ-e Diákönkormányzat SZMSZ-e Intézményi tanács ügyrendje
A Gálffy Ignác Térségi Integrált Szakképző Központ küldő iskoláinak belső rendjére vonatkozó szabályokat az adott iskola Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Az intézményekkel való kapcsolattartás rendje ezen dokumentum 8. pontjában található. 5. Az intézmény irányítása
5.1. Az iskola vezetése 5.1.1.
Az iskolavezetés tagjai:
Az iskolavezetés tagjai intézményünkben: igazgató általános igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes Az iskolavezetés rendszeresen, legalább hetente egy alkalommal tart megbeszélést. A megbeszélést az igazgató vezeti, amelyre a megtárgyalandó téma függvényében meghívhat más kollégákat is. Amennyiben olyan intézkedés előkészítésének tárgyalására kerül sor, amely a dolgozók nagyobb részét (intézményünkben a kollektív szerződésben rögzítettek szerint több mint 10 főt) érint, akkor az igazgató külön konzultál a szakszervezeti főbizalmival és a közalkalmazotti tanács elnökével is. 5.1.2.
Az iskola igazgatója
Az intézmény felelős vezetője az igazgató. Az igazgató dönt az intézmény működésével, a dolgozók munkaviszonyával és a tanulók jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet jogszabály nem utal más körbe.
13 A dolgozók munkaviszonyára, élet- és munkakörülményeire vonatkozó döntési jogkörét az előírt egyeztetési kötelezettség betartásával gyakorolja. Az igazgató feladatkörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése, a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése, A házirend megsértésével, fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos ügyeket intézi, ezek hivatalos dokumentálását irányítja, az oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása a tanuló és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása a tanórán kívüli tevékenység szervezése, a diákmozgalom segítése, működési feltételeinek biztosítása, tevékenységének felügyelete a társadalmi szervezetekkel (szülői szervezet, KT, szakszervezet, diákönkormányzat, intézményi tanács) való együttműködés és működési feltételeik biztosítása, az iskola adminisztrációs irányítása, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése, figyelemmel kíséri a beiskolázást. Az igazgató feladatainak részletes felsorolását a munkaköri leírása tartalmazza. A fenntartó által meghatározott aktuális munkaköri leírás a 3. sz. mellékletben található. 5.1.3.
Az igazgatóhelyettesek
Az igazgatót munkájában segítik: az általános igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettes, Az igazgatóhelyettesek megbízását a testület véleményének meghallgatásával az igazgató adja. Az igazgatóhelyettesi megbízás magasabb vezetői megbízás, mely határozott időre szól. Általános, és szakmai igazgatóhelyettes csak az intézmény határozatlan időre kinevezett tanára lehet. 5.2. Az igazgató helyettesítése Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő, a kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén - legalább kéthetes, folyamatos távollét - az általános igazgatóhelyettes gyakorolja az igazgató kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a szakmai igazgatóhelyettes feladata.
14 5.3. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat:
az igazgatóhelyettesek számára a területüket érintő dokumentumok előkészítését, és kezelését, a hozzájuk tartozó pedagógusok közvetlen ellenőrzését, a gazdasági ügyintéző számára a technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, a dolgozók munkavégzésének ellenőrzését és értékelését.
5.4. Az iskolavezetésen belüli feladatmegosztás Az igazgató és helyetteseinek részletes feladatmegosztását a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az igazgatóhelyettesek aktuális munkaköri leírása a 4 sz. mellékletben található. Az intézményi dokumentumok szabályzatok naprakészségéért az iskolavezetés tagjai az 5. sz. melléklet beosztása szerint felelnek. Főbb feladatok: Az általános igazgatóhelyettes feladata különösen, hogy Megszervezi a felügyeleteket és a helyettesítést. Felel az általános képzési szakasz belső vizsgáiért, méréseiért. Szervezi az érettségi vizsga előkészítését, lebonyolítását. Figyelemmel kíséri a tanulók továbbtanulását. Felügyeli a diákönkormányzat munkáját segítő tanár munkáját. Ügyel a hozzátartozó dokumentumok naprakészségéért, kezdeményezi a szükséges változtatásokat. A szakmai igazgatóhelyettes feladata különösen, hogy Felügyeli a szakképző évfolyamokra járó osztályok oktatását. Szervezi, előkészíti a szakmai vizsgákat. Felel a szakmai gyakorlatok megszervezéséért. Ügyel a hozzátartozó dokumentumok naprakészségéért, kezdeményezi a szükséges változtatásokat. 5.5. A kibővített iskolavezetés A kibővített iskolavezetés tagjai igazgató, általános igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes, munkaközösségek vezetői, Berze Kávézó vezetője. A kibővített iskolavezetés az iskolai élet egész területére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.
15 A kibővített iskolavezetés szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az igazgató készíti elő és vezeti. A megbeszélésre meghívhatja a közalkalmazotti tanács elnökét, a szakszervezeti titkárt, a szülői szervezet elnökét, a diákönkormányzat vezetőjét, a diákönkormányzat munkáját segítő tanárt, az ifjúságvédelmi felelőst, a szociálpedagógust, a pszichológust, vagy ha az aktuális téma szükségessé teszi, az intézmény bármely dolgozóját, vagy külső szakértőt. A kibővített iskolavezetés tagjai a belső ellenőrzési szabályzat szerint ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. 5.6. Szervezeti egységek engedélyezett létszáma Az intézmény szervezeti egységei: Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola főépülete (Miskolc, Hősök tere 1.) Berze Tankávézó (Miskolc, Hősök tere 1. Antall József tér felőli oldal) Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola vendéglátó tanüzeme (Miskolc, Kuruc u. 65/A) A szervezeti egységek aktuális engedélyezett létszáma a 6. sz. mellékletben található. 6. Az intézmény szervezeti felépítése
16
17 7. Gazdálkodással kapcsolatos szabályok Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos szabályokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének utasításai tartalmazzák. 8. Az intézmény közösségei és kapcsolataik Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Érdeküket, jogosítványaikat a törvényi előírások szerint érvényesíthetik, gyakorolhatják. Az iskolai alkalmazottak közössége az intézményben dolgozó közalkalmazottakból áll. Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, érdekérvényesítési lehetőségeit a Mtv., a Kjt., valamint a kollektív szerződés rögzíti. 8.1. A nevelők közössége A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, és jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyéb ügyekben pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Döntési jogkörébe tartozik többek között: a pedagógiai program módosításának elfogadása; az SZMSZ elfogadása, ezek jóváhagyását megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása; az intézmény éves munkatervének elfogadása; az iskolai munkát elemző beszámolók elfogadása; az iskola oktató-nevelő tevékenységére kiterjedő kísérletek kezdeményezése, értékelése; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés; a tanulók osztályozó vizsgára való bocsátása; a nevelőtestület képviseletét ellátók kiválasztása, tevékenységükről való beszámoltatás; az iskola külső kapcsolati elveinek meghatározása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a házirend elfogadása. Véleményezési jogkörrel rendelkezik: a tanulóközösségek döntési jogkörébe tartozó kérdésekben; az igazgatóhelyettesek megbízásakor; az iskolai belső pályázatok kiírásában, díjazásában; a pedagógusok továbbképzésen való részvételének tervezésében, a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízásainak megállapításában; az álláshelyek pályázati kiírásában; a költségvetésben szakmai célokra fordítható pénzeszközök felhasználásában; a pályázatokban való részvételben, a fejlesztési, beruházási, felújítási tervek megállapításában.
18 A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület legalább az alábbi értekezleteket tartja:
tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi osztályozó értekezlet félévet értékelő értekezlet év végi osztályozó értekezlet.
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak legalább 20 %-a kéri, illetve az igazgató vagy az iskola vezetősége indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület személyi kérdésekben – az érintettek, vagy a többség kérésére - titkos szavazással dönthet. A nevelőtestületi értekezletekről emlékeztetőt ill. jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha aktuális feladatok miatt csak a testület egy része vesz részt az értekezleten.(pl. egy osztályban tanító tanárok értekezlete.) 8.1.1.
A nevelőtestület által átruházott jogkörök
A nevelőtestület a következő jogokat ruházta át: A tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának döntési jogát az osztályban tanítók közösségére ruházza át. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntést a fegyelmi bizottságra, azzal a megkötéssel, hogy a meghozott döntésekről az azt követő nevelőtestületi értekezleten a döntéshozó beszámolni köteles. 8.1.2.
A nevelők szakmai munkaközösségei
A pedagógusok szakmai, módszertani munkaközösségei segítséget adnak az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek.
osztályfőnöki magyar nyelv és irodalom angol nyelvi matematika, természettudományi történelem-földrajz szakmai elméleti német nyelvi és idegenforgalmi vendéglátó technológia
19 testi és lelki egészség informatika-ügyvitel A munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg, a szakmai munkaközösség véleményének kikérése után. A munkaközösség-vezető szervezi, irányítja, koordinálja és ellenőrzi a munkaközösségi tevékenységet. A munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. Feladataik: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola igazgatóságának munkáját; részt vesznek az oktató-nevelő munka fejlesztésében; a tanítási év elején elkészítik a tanmeneteket éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében egységes követelményrendszert dolgoznak ki a tanulók tudásszintjének folyamatos értékelésére; összeállítják a bemeneti és kimeneti mérések, kisvizsgák, próbaérettségik feladatsorait, szervezik a tanulók részvételét pályázatokon, tanulmányi versenyeken, szervezik a szaktanárok továbbképzését, segítséget adnak az önképzésekhez; összeállítják az osztályozó, a javító-pótló, az érettségi és a szakmai vizsgák, valamint szükség szerint Szakmasztár és a SZÉTV iskolai fordulójának tételsorait; segítik a kollégák, elsősorban a pályakezdő pedagógusok munkáját; támogatják a gyakornokok felkészülését, A szakmai munkaközösség az iskola munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A tanév végén a munkaközösség értékeli saját munkáját, erről írásos beszámolót készít. 8.1.3.
A szakmai munkaközösségek együttműködése
Valamennyi pedagógus tagja egy vagy több szakmai munkaközösségnek. A munkaközösség-vezetők értekezletének összehívását az igazgató, igazgatóhelyettesek vagy bármely munkaközösség-vezető kezdeményezheti. Minden olyan döntést, amely több tantárgy tanítási módszereit, feltételeit érinti, illetve minden „tantárgyközi" feladat tervezését, megoldását (pl. felvételi, pályázatok, óratervek, tantervek összehangolása, versenyek, vizsgák) az érintett munkaközösségek - közös munkaközösségi értekezleten - megvitatják, és véleményüket a testületi értekezleten nyilvánosságra hozzák. A szakmai munkaközösségek az intézményen belül együttműködnek a következő területeken:
Éves munkaterv összeállítása Új szakmai programok kidolgozása Vizsgaszervezés előkészítése Iskolai programok szervezése (megemlékezések, versenyek, kirándulások, Berze-hét szervezése, stb.) Egy-egy tanulócsoport problémáinak megbeszélése Tanmentek készítése során tantárgyi koncentráció alkalmazása Mérések feladatsorának összeállítása. Mérések eredményeinek felhasználása
Az érintett munkaközösség-vezetők közös megbeszélésen döntenek az együttműködés további módjáról, majd értékelik a közösen végzett munkát, javaslatot tesznek esetleges változtatásra.
20 8.1.4.
Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok
Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben a munkacsoportot az igazgató hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. 8.1.5.
A pedagógusok feladatkijelölésének elvei
Az intézményen belül a különféle rendszeres és eseti feladatok ellátásával a pedagógusokat az iskolavezetés bízza meg. A megbízások elnyerése a feladatokra jelentkezők közül való választás vagy kijelölés útján történhet. A rendszeres feladatra történő megbízatásokat az igazgató hagyja jóvá a következő alapelvek mérlegelésével: hozzáértés, személyes adottság, felkészültség, az egyenlő terhelés biztosítása, az önkéntesség biztosítása, egészségügyi, szociális, családi szempontok figyelembevétele. A tantárgyfelosztást az igazgatóhelyettesek javaslata alapján az igazgató hagyja jóvá, elkészítéséért saját területükön az általános és a szakmai igazgatóhelyettes felelős. A tantárgyfelosztás fenntartónak jóváhagyásra történő benyújtása az igazgató feladata. A belső vizsgákra, az érettségi vizsgákra, és a szakmai vizsgákra a jegyzők és a kérdező tanárok megbízása írásban történik, a vizsgaszabályzatnak megfelelően. Az osztályfőnöki, pótosztályfőnöki feladatokra a megbízást személyes egyeztetés után az igazgató adja. Az aktuális tanévben elvégzendő feladatokat és azok felelőseit az éves munkaterv tartalmazza. 8.2. A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a szülői szervezet elnöke, vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. A szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezete. Munkáját az általa elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint végzi. A szülői szervezet tartalmi és szervezési kérdésekben közvetlenül az iskola igazgatójával áll kapcsolatban. Az iskolai szülői szervezet ülését az igazgató hívja össze, ahol tájékoztatást ad az iskola tevékenységéről. A szülői szervezet működési feltételeit az iskola térítésmentesen biztosítja. A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol: saját működési rendjének és munkaprogramjának elfogadásakor; az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor; az iskolai házirend elfogadásakor; egyéb, jogszabályban meghatározott kérdésben (pl. tankönyvlista jóváhagyása, osztálylétszám túllépés, érettségi vizsga szervezése). Véleményezési jogot gyakorol: az intézmény működését érintő valamennyi kérdésben; az iskola pedagógiai programjának elfogadásakor. Javaslattévő jogot gyakorol:
21 az intézmény irányítását, a vezető személyét érintő kérdésben; az intézmény egészét, a tanulók nagyobb csoportjait érintő kérdésekben. 8.3. A tanulók közösségei 8.3.1.
Osztályközösség
Az azonos évfolyamra és szakra járó tanulók osztályközösségeket alkotnak, melyek élén, pedagógusvezetőként az osztályfőnökök állnak. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg az osztályfőnöki teendők ellátásával. Az osztályközösség az alábbi tisztségviselőket választja: osztálytitkár, gazdasági felelős, képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az osztályfőnök távollétében feladatait a pótosztályfőnök látja el. A pótosztályfőnököt az igazgató bízza meg. 8.3.2.
Diákkörök
A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök működését a házirend szabályozza. 8.3.3.
Diákönkormányzat
A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét a diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő tanárt az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az igazgató biztosítja. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványát a diákönkormányzatot segítő tanár érvényesíti. Javaslattétel, véleményezés előtt kikéri a diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskola vezetősége irányában a diákönkormányzatot a megválasztott vezető képviseli. Az iskolai diákönkormányzat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik, A diákönkormányzat tevékenységét szervezeti és működési szabályzata szerint végzi. 8.3.4.
Diákközgyűlés
Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell összehívni. A közgyűlésen a tanulóközösségeket osztályonként 3 fő képviseli. A közgyűlésen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet aktuális kérdéseiről. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgatóval egyeztetve a diákönkormányzatot segítő tanár a felelős. 8.4. A különböző közösségek kapcsolattartásának módjai 8.4.1.
Az iskolavezetés és a nevelőtestület
A kibővített iskolavezetés tagjai kötelesek tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az őket érintő kérdésekről, ugyanakkor az irányításuk alá tartozó tanárok kérdéseit, javaslatait közvetítik az igazgatónak. A kapcsolattartás fórumai:
22
a kibővített iskolavezetés ülései értekezletek megbeszélések napi ügyekben folyamatos kapcsolattartás 8.4.2.
A nevelők és a tanulók
Az igazgató az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen tájékoztatja a tanulókat. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon az osztályt érintő kérdésekről tájékoztatják a tanulókat. A szaktanárok a tanulót egyéni haladásáról folyamatosan szóban és írásban tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A tanulók közösséget vagy egyént érintő kérdéseire a megkérdezettek 30 napon belül kötelesek választ adni. 8.4.3.
A nevelők és a szülők
Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató a szülői szervezet ülésén, az osztályfőnökök az osztály szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek (évente két alkalommal) fogadóórák (évente három alkalommal) írásbeli tájékoztatók elektronikus naplón és ellenőrző könyvön keresztül. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, nevelőtestülettel. A feltett kérdésre szóban lehetőleg azonnal, írásban 30 napon belül választ kell adni. 8.5. A vezetők és a belső szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az igazgató fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 8.5.1.
A vezetők és alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje
A nevelőtestület egészének véleménynyilvánítását vagy döntését igénylő kérdésekről értekezletet tartunk. A munkaközösségek és a vezetők közötti kapcsolattartás az igazgatóhelyetteseken keresztül történik, akik a szervezeti felépítés szerint látják el a munkaközösségek felügyeletét. 8.5.2.
A diákönkormányzat és az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje
Az igazgató, illetve a diákönkormányzat munkáját segítő tanár rendszeres kapcsolatot tart a DÖK elnökével. A diákközgyűléseken az iskolavezetés képviselteti magát. A diákönkormányzat működéséhez az épületben lévő helyiségeket használhatja. Internet-hozzáférés, fénymásolási lehetőség áll rendelkezésükre. A DÖK a saját bevételével önállóan gazdálkodhat.
23 8.5.3. Az intézményi sportkör és az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az ISK alapszabály szerinti működéséért az igazgató felelős, a sportkör tevékenységét az igazgató felügyeli. Minden tanév szeptemberében a testi és lelki egészség munkaközösség vezetője előterjeszti az igazgatónak a sportkör éves programját. Ebben megtervezik, hogy:
mely sportágakban indulnak rendszeres sportköri foglalkozások, milyen versenyeken vesznek részt. 8.5.4.
A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája
Az intézmény és a szülői szervezet kapcsolattartását az igazgató koordinálja. A kapcsolattartás rendszere, formái a különböző értekezletek és fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 8.5.5.
Pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás rendje
A kapcsolattartás formái:
napi munkakapcsolat a tanórákon, tanórán kívüli munkakapcsolat (pl. versenyre való felkészítés) szakmai foglalkozásokon, szakkörökön, egyéni foglalkozásokon, kulturális programokon, sport-rendezvényeken.
A tanórákon kívüli kulturális és sportprogramokon a tantestület tagjai - az iskolavezetés vagy a diákközösségek kérésére - a szervezésben, felügyeletben is segítenek. 8.5.6.
A pedagógusok közösségei és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje
A nevelőtestület évente legalább három alkalommal délutáni fogadóórát tart a munkatervben meghatározott időpontokban. A szülők közösségei - képviselőiken keresztül vagy egyénileg – előre egyeztetett időpontban kérdéseikkel, problémáikkal felkereshetik a pedagógusokat, illetve az iskolavezetés tagjait. Az iskola honlapján az igazgató elérhetősége megtalálható. A szülők közösségeinek képviselői az emailben feltett kérdéseikre, észrevételeikre - ugyanúgy, mint az írásos beadványokra - választ kapnak, a témától függően írásban vagy szóban. 8.5.7.
Kapcsolattartás az intézményi tanáccsal
Az intézményi tanáccsal az igazgató és a tantestület választott képviselője révén tartunk kapcsolatot. 8.5.8.
Kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezettel
Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az ÁNTSZ Miskolci Intézete látja el. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az iskolatitkár közreműködésével az alábbi személyekkel:
24
iskolaorvos iskolai fogorvos iskolai védőnő
9. Az iskola külső kapcsolatai Az iskola pedagógiai programjában meghatározott feladatok teljesítése érdekében az iskola együttműködik külső szervezetekkel. 9.1. Az együttműködés területei 9.1.1.
Az iskola működését meghatározó intézmények
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint fenntartó és működtető, Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, mint az ingatlanvagyon tulajdonosa. A kapcsolattartásért felelős: az intézmény vezetője és helyettesei. A kapcsolattartás módja: a hivatali kapcsolattartás szabályainak megfelelően. 9.1.2.
Az iskola szakmai működését érintő kapcsolatok
Miskolci Nevelési, Logopédiai, Pályaválasztási Tanácsadó és Pedagógiai Intézet B-A-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Iskolák Szövetsége B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal - Oktatási Hivatal A város középiskolái A város kollégiumai
Kapcsolattartók: igazgató, igazgatóhelyettesek, szakmai munkaközösségek vezetői, pedagógusok. A kapcsolattartás módja: az intézmények által megjelentetett kiadványok, weblapok nyomon követése, a kiadott feladatok végrehajtása 9.1.3.
Az iskola közösségi, kulturális életét érintő kapcsolatok
az iskolát támogató alapítvány kuratóriuma megyei, városi könyvtárak múzeumok, kiállító termek Miskolci Nemzeti Színház Művészetek Háza Miskolci Egyetem Országos Filharmónia
Kapcsolattartók: osztályfőnökök, szaktanárok, marketinges A kapcsolattartás módja: a rendezvények lebonyolításának megfelelően. 9.1.4.
Gyermekjóléti és iskolai egészségügyi kapcsolatok
Miskolci Nevelési, Logopédiai, Pályaválasztási Tanácsadó és Pedagógiai Intézet
25
B.A.Z. Megyei Kormányhivatal – Szociális és Gyámhivatal B.A.Z. Megyei Gyermekvédelmi Központ Drogambulancia Iskolafogászat Egészségügyi Szűrőállomás
Kapcsolattartók: gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, pszichológus, szociálpedagógus. A kapcsolattartás módja: rendszeres tájékozódás, eseti segítségnyújtás 9.1.5.
A város és a megye szakmai vállalkozásai
Kapcsolattartók: igazgató, szakmai igazgatóhelyettes, tanüzem vezetője, szakoktatók 9.1.6.
Beiskolázási és továbbtanulási kapcsolatok
A beiskolázási körzet általános iskolái Miskolci Nevelési, Logopédiai, Pályaválasztási Tanácsadó és Pedagógiai Intézet B.A.Z. Megyei Kormányhivatal – Oktatási Hivatal Felsőoktatási intézmények
Kapcsolattartók: Pályaorientációs szakember, igazgató 9.1.7.
Gálffy Ignác Térségi Integrált Szakképző Központ küldő iskolái
A Debreczeni Márton Szakképző Iskolával, és a Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskolával való kapcsolattartás az igazgató és a szakmai igazgatóhelyettes feladata. 10. Az iskola működésének rendje
10.1. Az intézmény dolgozóinak munkarendje 10.1.1.
Az intézményvezetők munkarendjének szabályozása
Az intézmény vezetője vagy egyik helyettese az intézményben tartózkodik abban az időszakban, amikor a tanulók számára szervezett iskolai rendszerű foglalkozások vannak. Ennek biztosítása érdekében hétfőtől csütörtökig 7.30 és 16.00 között, pénteken 7.30 és 14.30 között az egyikük az intézményben teljesíti feladatait. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és az aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. Amennyiben az iskolavezetés valamennyi tagja hivatalos elfoglaltság miatt az intézménytől távol van, a vezetést, és problémamegoldást egy kijelölt pedagógus látja el. A Kuruc út 65/A szám alatti vendéglátó tanüzemben 7 óra és 15.30 óra között legalább egy szakoktatónak kell bent tartózkodnia. 10.1.2.
A pedagógusok munkaideje és munkarendje
A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének egyes szabályait a munkaköri leírások, és az intézmény kollektív szerződése tartalmazzák a Munka Törvénykönyvével és a Kjtv-vel összhangban.
26 Az iskolában határozatlan időre kinevezett beosztott pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, amely a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a tanulókkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Az intézmény pedagógusai a teljes munkaidőből heti 32 órát töltenek az intézményben. Ebből a tanítási órák száma 22-26 óra, a tantárgyfelosztásnak megfelelően. A pedagógusok ügyeleti és helyettesítési rendjét az általános igazgatóhelyettes állapítja meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásakor a pedagógusok igényeit figyelembe veheti. A konkrét napi munkabeosztások összeállításakor az intézmény feladatainak ellátását, működésének zavartalanságát kell biztosítani. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 10 perccel a munkavégzés helyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 20 percig köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének, hogy a helyettesítéséről intézkedhessenek. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt - legalább egy nappal előbb - a tanóra elhagyására, illetve a tantárgyi programtól eltérő tartalmú foglalkozás megtartására. Ha a pedagógus a tanév közben szabadságot (rendes, anyasági, tanulmányi) kíván igénybe venni, azt a titkárságon található nyomtatvány kitöltésével teheti meg. A tanórák elcserélését az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzás esetén - lehetőség szerint - azonos szakos pedagógust kell helyettesítésre beosztani. A pedagógus számára a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy eseti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az igazgatóhelyettesek vagy a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízás-kijelölés alapelve a rátermettség, a szaktudás és az arányos terhelés. 10.1.3.
A nem pedagógus dolgozók munkarendje
Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az igazgató és a gazdasági ügyintéző állapítja meg. A technikai dolgozók szabadságát a gazdasági ügyintéző osztja be, az igazgató engedélyezi. 10.2. Az intézmény tanulóinak munkarendje A tanulók jogait és kötelességeit, a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását a házirend tartalmazza. 10.3. A tanév helyi rendje A tanév rendjét az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendeletben szabályozza. A tanév helyi rendjének összeállításáért az igazgató felel. A szakmai munkaközösségek éves munkatervének elkészítéséért a munkaközösség-vezetők a felelősek. A szakmai munkaközösségek munkatervei alapján az iskola vezetősége összeállítja a tanév helyi rendjét, amelyet a tantestület a tanévnyitó értekezleten fogad el. 10.4. Az iskola nyitvatartása Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 5-19 óra között tart nyitva.
27 Az igazgatóval történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. 10.5. A tanítás és az ügyelet rendje Az iskolában a tanítási órák és óraközi szünetek rendjét a házirend szabályozza. Az iskolában 735 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik az ügyeleti rend szerint. Az ügyeletes tanár köteles a rábízott épületrészben a tanulók magatartását, az épületrész rendjének megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolai ügyelet aktuális területeit a 7 sz. melléklet tartalmazza. A tanuló a tanítási órák ideje alatt csak az igazgató, az igazgatóhelyettesek, az osztályfőnök vagy a pótosztályfőnök írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az előrehozott érettségit tett tanulók az adott tantárgy óráin ismereteik szinten tartása végett szülői kérésre, igazgatói engedéllyel részt vehetnek. Amennyiben az óralátogatásra engedélyt kapnak, úgy a többi tanulóhoz hasonlóan be kell tartaniuk az órán való részvétel szabályait. Az óralátogatás alól felmentést kapott tanulók üres teremben, a könyvtárban, az iskolai büfében, vagy az udvaron tartózkodhatnak. A tanítási órák rendjét nem zavarhatják. A tanórán kívüli foglalkozások 14 és 18 óra szervezhetők. Ettől eltérni csak igazgatói beleegyezéssel lehet. Szorgalmi időben a tanulói ügyek intézése az intézmény földszinti irodájában és titkárságán elsősorban a nagyszünetben történik. Tanítási szünetekben az iskolai ügyeletet szerdai napokon 8 óra és 12 óra között kell megszervezni. 10.6. Az iskola helyiségeinek használata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak tanári felügyelet mellett használhatják. Ez alól kivételes esetekben csak az igazgató adhat felmentést. Az alkalmazottak saját használatra az iskola berendezéseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében vihetik ki az iskolából. Az eszközökért használati díjat kell fizetni. Az iskola diákjai és dolgozói az épületbe, és egyes kiemelten fontos helyiségekbe csak belépőkártyával léphetnek be. A belépésről és a kilépéséről számítógépes nyilvántartás készül. A nyilvántartást a késések adminisztrálása érdekében az osztályfőnökök megkapják. A dolgozók be- és kilépésének adatait az igazgató kapja meg. Az iskola épületében kamerás megfigyelőrendszer működik. A működés kérdéseit külön szabályzat rendezi. 10.6.1.
Nem iskolai alkalmazottak, diákok iskolai tartózkodásának rendje
Az iskola épületében az iskola dolgozóin és tanulóin kívül csak a hivatalos ügyeket intézők tartózkodhatnak. Az iskola épületébe érkező szülőket, idegeneket a portaszolgálat ellenőrzi, és szükség esetén elkíséri az iskolatitkárhoz.
28 Az iskola helyiségeit tanítási időn túl külső igénylőknek külön megállapodás alapján bérbe lehet adni, de ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarhatja. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának védelméért, a rend és a tisztaság megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az SZMSZ-ben és a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 10.6.2.
Az iskola telephelyei
A vendéglátó tanüzemben dolgozó pedagógusok beosztását a szakmai igazgatóhelyettes készíti el, a tanüzem vezetőjének javaslatára. A tanüzem nem pedagógus dolgozóival való kapcsolattartásért a gazdasági ügyintéző felelős. A Berze Kávézó dolgozóinak munkaidő-beosztását a kávézó vezetője készíti el, az igazgató hagyja jóvá. A szakoktatókkal, szaktanárokkal, kávézó dolgozóival való kapcsolattartásért a szakmai igazgatóhelyettes a felelős. A kapcsolattartásért felelős személy kötelessége, hogy az információcsere napi rendszerességgel, sürgős intézkedést igénylő esetben pedig azonnal megtörténjen. 10.7. A munkaidő vezetésének szabályai A munkaidő nyilvántartás helyi rendje intézményünkben a következő: 10.7.1.
A munkaidő nyilvántartásának dokumentumai:
Alapdokumentumok: az elektronikus napló haladási része, szakköri órák esetében a szakköri napló, egyéb tevékenységeknél (pl. előkészítő, versenyfelkészítés) az illetékes igazgatóhelyettes által meghatározott nyilvántartás. A dokumentumokat folyamatosan, naprakészen kell vezetni. 10.7.2.
A pedagógusok munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos feladatai:
A pedagógusok a megtartott órákról, szakkörökről, felzárkóztatásról, egyéni foglalkozásról nyilvántartást vezetnek, melyet az erre a célra rendszeresített mappában a tanári szobában helyeznek el, lehetővé téve a folyamatos ellenőrzést. A nyilvántartást havi rendszerességgel kell összesíteni. A havi elszámolást az igazgatóhelyettesek által meghatározott határidőig le kell adni. 10.7.3.
A nyilvántartások ellenőrzésének menete
A naplók és egyéb nyilvántartások folyamatos vezetésének ellenőrzése az igazgatóhelyettesek feladata. 10.7.4.
Gazdasági, technikai dolgozók, TISZK-es alkalmazottak
Az intézmény nem pedagógus dolgozói jelenléti ívet vezetnek. A gazdasági, technikai dolgozók jelenléti íve a gazdasági irodában, a titkársági dolgozók, a rendszergazdák, és a TISZK alkalmazottak jelenléti íve pedig a titkárságon kerül elhelyezésre.
29 11. A tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez, ha ennek finanszírozási feltételei biztosítottak. Formái: diákkör (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport) iskolai sportkör, tömegsport tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoportfoglalkozások (felzárkóztatás, tehetséggondozás, versenyfelkészítés, felvételi előkészítő) tanulmányi kirándulás, környezeti nevelést szolgáló program, kulturális és sportrendezvény A foglalkozásokra jelentkezés tanév elején, október 1.-ig történik, és egy tanévre szól. Rendszeres foglalkozások esetében a foglalkozás vezetője köteles a beiratkozott tanulók mulasztását dokumentálni. A tanórán kívüli foglalkozások rendjéért az igazgatóhelyettesek a felelősek. A heti rendszerességgel működő foglalkozások helyét, időpontját és vezetőjét a tanórán kívüli órarendben kell rögzíteni. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek szervezéséért a szakmai munkaközösségek, az iskolai diákrendezvények szervezéséért a diákönkormányzat, a diákönkormányzat működését segítő tanár és a marketinges a felelős. Ezen programok ütemezéséről, tartalmi szabályozásáról és felelőseiről a szakmai munkaközösségek, a diákönkormányzat munkaterve és az iskola éves munkaterve intézkedik. A marketingesnek együtt kell működni a szaktanárokkal, az osztályfőnökökkel a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Rendszeresen beszámol közvetlen felettesének, vele egyeztet a programokról. A tanórán kívüli foglalkozások a tanuló számára ingyenesek. 12. A hit- és vallásoktatásról Az intézmény biztosítja a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Egyben kijelenti, hogy nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, de biztosítja a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését. Az iskola lehetővé teszi az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatást, amennyiben a tanulók és a szülők ezt igénylik. Az egyházi jogi személy feladata az oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése. Az intézmény biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi eszközöket. A hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az iskolai szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat véleményét.
30 13. Az iskolai nevelő – oktató munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, ezzel fokozza a munka hatékonyságát. Az iskola belső ellenőrzésének a célja: Segítse elő az iskola feladatkörében a minél hatékonyabb oktatást. Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben hívja fel a figyelmet az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. Biztosítsa a minőség folyamatos fejlesztését. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a saját területén. Az iskolai oktató-nevelő munka ellenőrzésének részletes szabályozása az SZMSZ 8. sz. mellékletében található. Az ellenőrzéshez, mérésekhez éves ellenőrzési tervet kell készíteni a pedagógia program és az éves munkatervek alapján. Az ellenőrzésről értesíteni kell az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Az iskola oktató-nevelő munkájának belső ellenőrzéséért elsősorban az iskolavezetés és a különböző munkaközösségek vezetői a felelősek. Az igazgató ellenőrzi az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők munkáját. Szükség szerint órákat látogat, különösen a pályakezdők, gyakornokok esetében. Az igazgatóhelyettesek rendszeresen ellenőrzik az adminisztrációs tevékenységet, és - különösen a félévi, év végi értékelések közeledtével- a tanulmányi előrehaladást, órákat látogatnak. A munkaközösség vezetők beszámolnak a bemeneti mérések, a kompetencia mérés és a vizsgák eredményeiről. Figyelemmel kísérik, hogy a tanmeneteknek megfelelő ütemben halad-e az oktatás, órákat látogatnak. A gyakornok tevékenységét a szakmai segítő támogatja a Gyakornoki szabályzat alapján.
13.1. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő oktató munka belső ellenőrzése során A nevelő-, oktató munka belső ellenőrzése során a következő szempontokat kiemelten kezeljük: - a pedagógusok munkafegyelme, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, az órakezdés és befejezés, az ügyelet idejének betartása, - a nevelő-,oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja - a tanár-diák kapcsolat minősége, a tanuló személyiségének tiszteletben tartása, - a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:
31
az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, a tanár magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv előírásainak teljesítése, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, az éves munkatervben meghatározott kiemelt feladatok teljesítése, a tanügyi dokumentumok kezelése, az iratkezelési szabályok betartása.
13.2. Az ellenőrzés módszere Az ellenőrzést a következő módszerekkel végezzük: - kötelező, választható tanórai, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - értekezletek, munkaközösségi foglalkozások, tanulói munkák vizsgálata - beszámoltatás szóban, írásban - részvétel szülői értekezleten, nevelők által szervezett rendezvényeken, osztályprogramokban Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség-vezetőkkel meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat testületi értekezleten értékelni, összegezni kell, a feladatokat ezzel egyidejűleg kell meghatározni. 14. A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. 14.1. Diáksportkör Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, köteles biztosítani a sportkör működését. Az iskolai sportkör önálló iskolai szervezeti forma, működését az intézmény biztosítja. Az iskolai sportkör élén az intézmény általános igazgatóhelyettese áll. Megbízása határozatlan időre szól. Az iskolai sportkör az intézmény valamennyi tanulója számára biztosítja a testedzés lehetőségét. A sportköri foglalkozásokon alkalmat kell teremteni a sportban tehetséges tanulók edzésére, versenyeztetésére. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő a foglalkozásokról rendszeres feljegyzést készít, melyet a havi elszámolás részeként igazoltat az intézmény általános igazgatóhelyettesével. A sportkör működéséhez szükséges feltételeket az iskola vezetője biztosítja (hely, sporteszköz). A sportkör vezetője, az igazgató és a testnevelő tanárok közösen döntenek a sporttámogatás összegének felhasználásáról. 14.2. Tömegsport A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a feltételeket. A tömegsportfoglalkozások pontos óraszámát tanévenként a tantárgyfelosztásban kell meghatározni.
32 A tömegsport órákról nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a foglalkozások anyagát, helyét, idejét, az órán résztvevő tanulók számát. A tömegsport óráról vezetett nyilvántartás a havi túlóra elszámolás dokumentuma. 15. A tanulók elismerése, jutalmazása
15.1. A jutalmazás feltételei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérve kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazhatja azt a tanulót, aki: eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez, területi, országos versenyen helyezést ér el, felelősségteljes diák-önkormányzati tevékenységet folytat. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni, melynek formái a következők: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház- vagy kiállítás-látogatás, stb.), 15.2. A jutalmazás formái Tanév közben: szaktanári dicséret szóban szaktanári dicséret ellenőrzőbe írva osztályfőnöki dicséret ellenőrzőbe írva igazgatói dicséret ellenőrzőbe írva igazgatói vagy nevelőtestületi dicséret az iskola ifjúsága előtt, rádióban, illetve ünnepélyeken Tanév végén: bizonyítványba írt szaktárgyi dicséret bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő dicséret oklevél jutalomkönyv jutalmazás az iskola alapítványának révén igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt „Kiváló diák“ cím elnyerése „Szakma kiváló diákja“ cím elnyerése A mindenkori érettségi előtt álló tanulók osztályonként titkos szavazással javaslatot tesznek a „Kiváló diák“ cím elnyerésére, melyet a tantestület elé terjesztenek. A tantestület titkos szavazással eldönti, hogy az adott tanévben ki kapja meg a címet és a vele járó aranymedált. Az oklevelet és az aranymedált az iskola igazgatója adja át a ballagási ünnepélyen. A mindenkori szakmai évfolyamon végzős osztályok tanulói közül a szakmai tárgyat tanító tanárok döntése alapján szakmánként, vagy szakmacsoportonként egy diák „Szakma kiváló diákja“ címet kap. A Szakma kiváló diákja címhez járó aranymedált az adott szakma jeles képviselője finanszírozza, és a szakképzősök búcsúztató ünnepélyén adja át.
33 A dicséretek, jutalmak átadására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, osztályfőnök, igazgató) dönt. A jutalmazással kapcsolatban a tantestület tagjai véleményt nyilváníthatnak. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese, stb.), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. A kiemelkedő teljesítmények az intézmény weblapján és az iskolarádióban kihirdetésre kerülnek. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. A jutalmazás megtörténtét az osztályfőnök tartja nyilván, az elektronikus naplóba és az ellenőrzőbe is bejegyzi. A szaktárgyi és általános tanulmányi dicséretet a bizonyítványba és a törzslapba is be kell jegyezni. A jutalmak tükröződnek a tanulók szorgalmának és magatartásának minősítésében. 16. A tanulókkal szembeni fegyelmező és fegyelmi intézkedések
16.1. Fegyelmező intézkedések Az a tanuló, aki kötelezettségeit enyhébb formában megszegi, fegyelmező intézkedésben részesítendő. A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek:
szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés
A fegyelmező intézkedést a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba be kell írni. A fegyelmező intézkedést a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató saját hatáskörében megteheti. A fegyelmező intézkedések kiszabásakor a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet térni. A fegyelmező intézkedések tükröződnek a tanulók magatartásának minősítésében. 16.2. Fegyelmi intézkedések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás kezdeményezhető ellene. 16.2.1.
A fegyelmi eljárás szabályai
Ha felmerül az alapos gyanúja annak, hogy a tanuló kötelességét vétkesen és súlyosan megszegte, a köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 53. §. (1) bekezdése szerint fegyelmi eljárást lehet indítani. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg. Az értesítést olyan módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.
34 16.2.2.
Az egyeztető eljárás
A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Ezen igényét a kézhezvételtől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, megállapodás létrehozása. Ha a tényállás minden érdekelt fél számára egyértelmű, akkor az eljárás során fegyelmi tárgyalás nélkül is meghozható a fegyelmi határozat. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az iskola bármely pedagógusát felkérheti. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet szenvedő, mind a kötelességszegő fél szülője, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló elfogad. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel. Az egyeztető eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, akkor bármelyik fél kezdeményezésére a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. A felfüggesztéshez az írásbeli megállapodást mellékelni kell. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek ezt rögzítik, akkor az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 16.2.3.
Fegyelmi tárgyalás
Kötelező fegyelmi tárgyalást tartani akkor, ha az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, ha a diák vitatja a terhére rótt kötelességszegést, illetve ha a tényállás tisztázása ezt indokolja. Ha fegyelmi tárgyalásra kerül sor, arra meg kell hívni a tanulót, a szülőt, az iskolai diákönkormányzat képviselőjét, mivel a fegyelmi ügyekben véleményezési jog illeti meg. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. Az elnököt a bizottság saját tagjai közül választja meg. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben résztvevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.
35 16.2.4.
A fegyelmi büntetés formái
Fegyelmi büntetés lehet: megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába eltiltás a tanév folytatásától kizárás az iskolából A fegyelmi intézkedések a fegyelmi bizottság döntése alapján az adott tanév végéig felfüggeszthetők. 16.2.5.
A fegyelmi tárgyalás menete
A fegyelmi tárgyalás során be kell tartani a következő lépéseket: A tárgyalás kezdetekor a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira. Ismertetni kell a diák terhére rótt kötelességszegést. Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakról véleményt nyilváníthasson és bizonyítási indítvánnyal élhessen. Ez a jog a fegyelmi eljárás egész menete alatt megilleti őket. Meg kell hallgatni az intézményi diákönkormányzat véleményét a konkrét ügyről. A bizottság fegyelmi határozatot hoz. A bizottság elnöke kihirdeti a határozatot, ismerteti annak rendelkező részét és a rövid indoklást. A fegyelmi eljárást a megindítástól számított harminc napon belül, lehetőleg egy tárgyaláson be kell fejezni. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló és a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indoklása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indoklását, elutasított bizonyítási beadvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét is idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Az elsőfokú határozat ellen fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,
36 a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. 16.3. Kártérítési felelősség Ha a tanuló az intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének kárt okoz, akkor a NKT. 59.§ értelmében kell eljárni. A károkozás mértékének megállapítása a gazdasági ügyintéző számításai alapján az igazgató feladata. 17. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete, ellátása
17.1. Orvosi ellátás Az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és védőnő végzi. Rendelési idő: a tanév elején meghatározott időben. A rendelési időt az iskola bejáratánál ki kell függeszteni. Az iskolaorvos feladatai: általános orvosi, fiziológiai vizsgálatot végez valamennyi tanuló számára 9., 11. és 13. osztályban, szakmai alkalmassági vizsgálatot tart a beiratkozáskor, sportorvosi vizsgálatot végez minden olyan tanulónál, aki valamilyen szintű felmentést kér testnevelés óráról, vagy versenyszerűen sportol, ellátja a krónikus betegségben szenvedők gondozását, akut betegellátást végez. Előzetesen egyeztetett ütemezésben és témában osztályfőnöki órákon az iskolaorvos, a védőnő egészségügyi felvilágosító előadásokat tart. Az iskola tanulóinak fogászati ellátása (akut ellátás, rendszeres szűrővizsgálat) az iskolafogászaton történik. 17.2. Szociálpedagógus, pszichológus A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, lelki egészségének biztosítása, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskolában szociálpedagógus és pszichológus működik. Munkájukban együttműködnek az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus kollégával. Feladataik különösen, hogy hetente fogadóórát tartanak a tanulóknak és a szülőknek, állandó kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel, a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében előadásokat szerveznek, pedagógusok, szülők, tanulók jelzése alapján a veszélyeztetett tanulóknál megismerik a családi környezetet, a pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesítik a gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesznek az esetmegbeszéléseken, egyéni és csoporttréningek keretében kezelik a tanulók pszichés problémáit, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kezdeményeznek a tanuló lakóhely szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalánál,
37 az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszik a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. 17.3. A tanulók veszélyeztetettségét megelőző feladatok Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 69. §. (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására pszichológust és szociálpedagógust bíz meg a feladatok koordinálásával. A szakemberek kapcsolatot tartanak fenn a Gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezik, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 17.4. A nemdohányzók védelme Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről értelmében az intézményben és annak bejáratától számított 5 méteren belül sem nyílt, sem zárt légtérben dohányzóhely nem jelölhető ki (beleértve az udvart is). A dohányzási korlátozást jól látható, szabványos tiltó táblával kell jelölni. 18. Intézményi védő, óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulóknak az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, illetve ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, A tudomásul vételt a tanulók aláírásukkal igazolják. A tanév folyamán aktuálisan balesetvédelmi kérdésekkel kell foglalkozni: tanulmányi kirándulások, túrák előtt rendkívüli események után. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. Minden tanévben a gyakorlati foglalkozások megkezdésekor a gyakorlati oktatók és a tankávézó vezetője kötelesek (külső kereskedelmi egységek esetében a tanulófelelősök bevonásával) a tanulókat balesetvédelmi oktatásban részesíteni. Az oktatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet valamennyi oktatásban részesült tanulóval alá kell íratni. Meg kell győződni arról, hogy a tanulók megfelelő mértékben elsajátították a balesetvédelmi előírásokat.
38 A nyári szakmai gyakorlatok megkezdésekor a tanulókat a gyakorlati munkahelyeken - figyelemmel a fontosabb baleseti veszélyekre - munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A munkavédelmi oktatás kötelezettségét a vállalkozásokkal kötött megállapodásnak tartalmaznia kell, megjelölve az oktatásért, a balesetek megelőzéséért felelős személyek nevét. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat tartó tanárok (testnevelés, fizika, kémia, informatika) baleset megelőzési feladatait a tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák. Az iskola gazdasági ügyintézője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi, az iskola Munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatainak megfelelően. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített/használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 18.1. A dolgozók feladata a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén A felnőtt alkalmazottakat a tanulók védelme tekintetében különleges kötelezettségek terhelik. Minden dolgozónak kötelessége az intézmény területén felfedezett vagy tudomására jutott balesetveszélyes helyet és/vagy veszélyt jelenteni a felelős vezetőnek, a gazdasági vezetőnek vagy a portaszolgálatnak. Ha a dolgozó a balesetveszélyt meg tudja szüntetni, szüntesse meg. Ha a balesetveszélyes helyzetet épületrész vagy annak berendezése okozza, a veszélyt az észlelőnek kötelessége jelenteni az iskolavezetésnek. A veszély megszüntetéséről az iskolavezetés jelenlévő tagja gondoskodik. A szakszerű elhárításig a helyben lehetséges megelőzést biztosítani szükséges. Ha a balesetveszélyes helyzetet helytelen tanulói magatartás okozza, az osztályfőnöknek kell eljárnia; súlyosabb esetben kezdeményezni lehet fegyelmi eljárás lefolytatását. 18.2. Intézményi preventív feladatok Évente legalább két alkalommal (szeptember és február) munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai szemlét kell tartani. A szemlebizottság tagjai a gazdasági ügyintéző, és a munka- és tűzvédelmi megbízott. A bejárásról az igazgatót értesíteni kell. A szemlék megállapításait írásba kell foglalni felelősök és határidők megjelölésével. Az újabb szemlén ellenőrizni kell az előző szemlén feltárt hibák kijavítását. A karbantartók mindennap ellenőrzik saját területüket. Munkavégzésük sorrendjét a fontosságra való tekintettel határozzák meg. Ha önállóan nem tudják elhárítani a hibát, veszélyhelyzetet, jelentik a gazdasági ügyintézőnek, aki köteles azonnal intézkedni, illetve erről az igazgatót tájékoztatni. 18.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, védőnőt, orvost, mentőt kell hívnia; a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie; minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, vagy helyettesének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie.
39 A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt három napon túl gyógyuló balesetet, sérülést a munkavédelmi megbízottnak ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A szülői szervezet és a Diákönkormányzat képviselője jogosult a vizsgálatban részt venni. 18.3.1.
Jelentési kötelezettség
A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat, a jelentési kötelezettséget jogszabály részletezi. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott iskolatitkár végzi elektronikus rendszer alkalmazásával. 19. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény a tűz, robbanás, gázömlés, belvíz, árvíz, egyéb rendkívüli kár, vagy helyzet az épületben. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: ha a rendkívüli esemény keletkezésekor nem tartózkodik az épületben, az igazgatót, és az igazgatóhelyetteseket, a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. Telefonbejelentés, vagy gyanús tárgy észlelése esetén az igazgató vagy az ügyeletes igazgatóhelyettes azonnal bombariadót köteles elrendelni, és a városi rendőrkapitányságot értesíteni a 107-es telefonszámon. Rendkívüli esemény jelzése iskolarádión keresztül történik. Tűz esetén az automata tűzriasztó működésbe lép. Riasztás esetén az ajtókat azonnal ki kell nyitni, és az épületben tartózkodók értékeiket magukhoz véve kötelesek azonnal megkezdeni az elvonulást a 9 sz. mellékletben felsorolt rend szerint: A riasztás idején órát tartó tanár köteles ellenőrizni, hogy a tanulók elhagyták-e a tantermeket, illetve az iskola épületét. A gazdasági ügyintéző, karbantartó, fűtő gondoskodik az épület gáz- és villamos energia hálózatának kiiktatásáról. A rendkívüli eseményt évente egyszer gyakoroltatni kell, erről jegyzőkönyvet kell készíteni. A rendkívüli esemény során a rendfenntartás, valamint szükség esetén a műszaki mentés minden pedagógus és iskolai dolgozó feladata. 20. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei
20.1. Alapítvány A tanulók részére szociális támogatást az anyagi lehetőségektől függően az iskola alapítványa nyújthat, saját alapító okirata szerint.
40 20.2. Tankönyvtámogatás A tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendje a 10.sz. mellékletben található. 21. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként kell meghatározni. A jogszabályok előírásai és az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt ki kell kérni: nevelőtestület szülői szervezet diákönkormányzat véleményét A térítési díjak és tandíjak adott tanévben érvényesített mértékét a beiratkozásig nyilvánosságra kell hozni. Az ezzel kapcsolatos szabályokat, az érvényesíthető kedvezményeket jelen szabályzat 11. sz. melléklete tartalmazza. A térítési és tandíjakat (kivéve az étkezési térítést) félévente előre kell személyesen az iskolai pénztárosnál befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről a gazdasági ügyintéző gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, tartósan egy hónapot igazoltan hiányzik, és a térítési díjas foglalkozásokon nem tud részt venni. Az érettségi vizsgadíj mértékét a B.A.Z. Megyei Kormányhivatal – Oktatási Hivatal állásfoglalása alapján határozzuk meg, és az a megállapított határidőig a pénztárba fizetendő. A szakmai vizsgadíj összegét az aktuális költségek alapján az iskola kalkulálja, azt határidőig a pénztárba kell befizetni. 22. Tanulók által előállított érték A tanuló az iskolába történő beiratkozásával vállalja, hogy a tanműhelyben és a Berze Kávézóban gyakorlati tevékenysége során előállított termék a képzés eredménye, ezért az iskola tulajdonába kerül. Mivel az iskola biztosítja a tanuló számára a szakmai gyakorlat anyagi és tárgyi feltételeit, így a tanuló által előállított dolog, érték iskolai tulajdonként szabadon értékesíthető. A tanulót ebben az esetben díjazás nem illeti meg. 23. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolai hagyományok ápolása a közösségformálás, az iskolához való kötődés egyik fontos eszköze. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
41 23.1. A hagyományápolás külsőségei Az iskola zászlója: nemzeti színű, egyik oldalán Magyarország címere, másik oldalán az iskola emblémája. A zászlót iskolai ünnepélyeken egy fiú tanuló viszi, két lány tanuló kíséri. Őrzési helye az igazgatói iroda. A tanulók iskolai és egyéb ünnepségeken, közös rendezvényeken (pl. színházlátogatás) az iskola egyenruháját kötelesek viseli. 23.1.1.
Az iskola egyenruhája:
Fiúk: sötét öltöny, fehér ing, sötét cipő, az iskola címerével ellátott nyakkendő Lányok: sötétkék kosztüm, fehér blúz, sötét cipő, az iskola címerével ellátott sál. 23.2. Hagyományos kulturális és ünnepi rendezvények Az iskola az alábbi rendezvényekkel emlékezik meg állami, és iskolai ünnepi eseményekről: tanévnyitó ünnepély az 1956-os forradalom ünnepe szalagavató novemberben karácsonyi ünnepély az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe szakképzős osztályok búcsúztatója ballagás tanévzáró ünnepély A szorgalmi időre eső egyéb nemzeti ünnepünket közösen, méltóképpen megünnepeljük az iskola dísztermében, udvarán, vagy tanórák keretében, iskolarádión keresztül. 23.3. Iskolaszintű hagyományok, versenyek és rendezvények - Valamennyi tanulónkkal első osztályban megismertetjük iskolánk névadójának életét, az intézmény történetét. - A tanulóknak lehetőségük van az iskolarádió műsorainak szerkesztésére, vezetésére, iskolaújság, weblap szerkesztésére. - Iskolatörténeti dokumentumaink és tárgyi emlékeink gazdagítják iskolakönyvtárunkat, melynek nyitvatartásáról és használati rendjéről a házirend rendelkezik. Az iskolatörténeti dokumentumok rendezéséért a marketinges és a könyvtáros tanár felel. - Az iskola énekkara biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. - Évente megrendezésre kerül volt a szavalóverseny, valamint a német nyelvű szavalóverseny a német munkaközösség szervezésében. - A diákönkormányzat rendszeresen szervez rendezvényeket, melyeket az intézmény vezetője engedélyez és biztosítja ezekhez a pedagógusi részvételt. - A tanulók intézményi, települési és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. - Sportversenyeken való részvétel a testnevelés munkaközösség szervezésében. - A 9. évfolyamra beírt tanulóknak augusztusban gólyatábort szervez a diákönkormányzat, hogy megkönnyítsék az új iskolába való beilleszkedést. - Kopaszavató a 9. évfolyamos berzések tréfás köszöntése az előző tanév győztes osztályának szervezésében. - Az angol munkaközösség szervezésében évente megrendezésre kerülnek a Halloween vagy/és Valentin napi partik. - Minden tanévben az éves munkatervben meghatározott időben „Berzeviczy napok“-at tartunk.
42 - A német munkaközösség szervezésében városi Heinrich Heine német nyelvű szavalóversenyt tartunk. - A magyar munkaközösség évente meghirdeti az "Így írunk mi" című városi vers- és novellaíró pályázatot. - Mind a német, mind az angol munkaközösség évente megrendezi a németes illetve angolos „teadélután“-t, melynek célja a célnyelvi kommunikáció, illetve az adott országok kultúrájának megismerése. - Külföldi diákcsere, tanulmányút megszervezése és lebonyolítása az iskola pedagógiai programja alapján, az érintett munkaközösségek szervezésében. - A tanüzemben minden évben Luca napkor vendégül látjuk a vendéglátós diákok szüleit, akik betekintést nyerhetnek gyermekük szakmai fejlődésébe. - Gondozzuk iskolánk kiemelkedő tanárainak sírjait. (Gálffy Ignác, Dienes Péter, Horváth Lajos) - Rendszeresen színház- és hangverseny látogatást szervezünk. Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, mely az iskolához tartozás érzését erősíti. 24. Záró rendelkezések
24.1. A Szervezeti és működési szabályzat módosítása Jelen Szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület jóváhagyásával, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A mellékletben található szabályzatok – mint igazgatói utasítások – jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése azt szükségessé teszi. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelőtestület, az iskola igazgatója, a szülői szervezet iskolai vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége. 24.2. A Szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága Az iskola pedagógiai programját, a szervezeti és működési szabályzatát, a házirendet az igazgatói irodában, és a titkárságon tanítási időben meg lehet tekinteni. Az intézmény alapdokumentumai az iskola weblapján megtekinthetők.
43 A Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola szervezeti és működési szabályzatának véleményezése, elfogadása és jóváhagyása:
Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola szervezeti és működési szabályzatát az iskolai Szülői szervezet a mellékelt dokumentum szerint véleményezte és elfogadásra javasolta.
Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola szervezeti és működési szabályzatát az iskolai diákönkormányzat a mellékelt dokumentum szerint véleményezte és elfogadásra javasolta.
Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola szervezeti és működési szabályzatát az intézményi tanács a mellékelt dokumentum szerint véleményezte és elfogadásra javasolta.
Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület a mellékelt dokumentum szerint elfogadta.
Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola szervezeti és működési szabályzatát az előírt egyeztetések után az iskola igazgatója jóváhagyta.
Miskolc, 2014. szeptember 12.
Dr. Burkáné Szolnoki Ágnes igazgató
44
45
46
25.
Mellékletek 1 sz. melléklet:
Az iskolai munka egyes részterületeit szabályozó dokumentumok Munkaköri leírások Személyi anyagok Belső Ellenőrzési Szabályzat Belső Ellenőrzési Kézikönyv Belső ellenőrzési terv Iratkezelési, Iratselejtezési Szabályzat Számlarend Bizonylati Szabályzat Leltározási Szabályzat Hasznosítási és selejtezési szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat (Tűzriadó-terv és Bombariadó Terv) Iskolai tankönyvellátás és tankönyvtámogatás szabályzata szabályzat Könyvtár Működési Rendje Információs, ügyfélszolgálati és panaszkezelési endszer Kötelezettségvállalási szabályzat Közbeszerzési szabályzat Kiküldetési szabályzat Beszerzések lebonyolításának szabályzata Gépjármű üzemeltetési szabályzat Eszközök és források értékelési szabályzata Önköltség-számítási szabályzat Kockázatelemzés Kulcshasználat rendje Esélyegyenlőségi terv Gyakornoki szabályzat Adatvédelmi szabályzat Számítógéprendszerek működtetésének és adatbiztosításának szabályzata Vizsgaszabályzat Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere Belső Kontrollrendszer Külső szervezetekkel kötött megállapodás (Berzeviczy Ifjúságért Oktatási Alapítvány) Egyeztetett Egészségnevelési terv Felvételi szabályzat Környezetvédelmi program Karbantartási ütemterv Videó-rendszer működtetésének szabályai HACCP kézikönyv Tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások és a díj fizetési kötelezettség mértéke Leltározási utasítás (Csoportos leltárfelelősségi megállapodás)
47 2 sz. melléklet Az intézmény aktuális szakmai alapdokumentuma:
48
49
50 3 sz. melléklet Igazgató munkaköri leírása
51
52
53
54 4. sz melléklet Az igazgatóhelyettesek munkaköri leírása: 1. Az általános igazgatóhelyettes munkaköri leírása: Név: Oktatási azonosító: Munkakör: Munkaidő: Közalkalmazotti osztály: Kulcsszám: FEOR szám: Tényleges iskolai végzettség: A munkakörre vonatkozó jogszabályi előírások:
A munkakörre vonatkozó intézményi szabályok
A munkakör betöltésével kapcsolatos követelmények: A munkavégzés helye: Közvetlen felettese:
Általános igazgatóhelyettes 40 óra / hét, kötelező óraszáma 4 óra/hét
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről Pedagógiai program, Szervezeti működési szabályzat, Kollektív szerződés, Közalkalmazotti szabályzat, Házirend, Éves munkaterv. Egyetemi (főiskolai) szakmai-, pedagógiai-, közoktatás-vezetői végzettség Egészségügyi alkalmassági vizsgálat Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola székhelye Igazgató
55 Közvetlen utasítást adhat: Pedagógusként feladatai:
Az iskola valamennyi dolgozójának. Általában a pedagógus szerephez kapcsolódó kötelezettségek Ismeri az intézmény pedagógiai programjának általános részét, és a rá vonatkozó tantárgyi programokat. Munkája során ezeket szem előtt tartja, ugyanakkor törekszik a célok megvalósítását eredményesen szolgáló, az adott tanulócsoportnál a leghatékonyabb módszerek alkalmazására. Folyamatosan képzi magát, saját szakterületén naprakész ismeretek átadására törekszik. Követi a szakirodalmat, törekszik új eszközök, módszerek megismerésére és alkalmazására. Egységes pedagógiai elvek alapján részt vállal az iskolai közösségek munkájából, aktívan közreműködik az intézményben folyó korszerűsítési törekvésekben, az alkotás feltételeit biztosító nyugodt munkahelyi légkör kialakításában, a közös vállalások teljesítésében, az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában. (Ünnepélyek, megemlékezések, sport- és egyéb vetélkedők ). Alapvető feladata a diákok nevelése, oktatása, a tanulási folyamat irányítása. Ennek érdekében rendszeresen értékeli a tanulók munkáját és tájékoztatja a szülőket. Munkáját egyénileg kialakított program, tanmenet szerint végzi, amit folyamatosan aktualizál, a mindenkori körülményekhez igazít, s amit a z iskolavezetés által tanévenként meghatározott határidőre a munkaközösség-vezetővel jóváhagyat és lead Ettől eltérni csak indokolt esetben, a munkaközösség vezető és az iskolavezetés tudtával lehet. Esetleges objektív okokból eredő lemaradásainak bepótlására tervet készít, ebben szükség esetén kikéri a munkaközösség-vezető és az iskolavezetés véleményét. Két héten belül az írásbeli dolgozatokat, felmérőket és témazáró feladatlapokat kijavítja. A kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja s velük együtt értékeli. Részt vesz az iskola mérési tevékenységében, feladatlapok összeállításban és kiértékelésében és a felügyeletben. A munkaközösségi programban meghatározott gyakorisággal és szempontok szerint órákat látogat. Megköveteli az esztétikus, egészséges környezetet, ezek kialakítására és megtartására nevel. Megjelenésével, öltözködésével, közlési formáival magatartási mintául szolgál a tanulók és a szülők előtt. Figyel arra, hogy az intézményben és azon kívül is valamennyi szülő előtt hivatalos személynek számít, ezért ehhez illő magatartást tanúsít. Az iskola belső életével kapcsolatos információkat, a tanulók teljesítményét tartalmazó értékeléseket szolgálati titokként kezeli. Munkahelyére időben és felkészülten érkezik, óráit pontosan kezdi és fejezi be, gondoskodik a tanulók fegyelmezett munkavégzéséről. Óraközi szünetekben a beosztás alapján felügyel a tanulókra. Figyel tanítványaira, ha szükséges felveszi a kapcsolatot az osztályfőnökkel, az ifjúságvédelmi felelőssel, a védőnővel vagy az iskolavezetéssel. Adminisztrációs munkáját pontosan, határidőre készíti el, óráit és
56
Az egyéb tevékenységhez kapcsolódó speciális feladatok:
Felelősség:
a hiányzókat lehetőleg naponta, de legalább hetente beírja az osztálynaplóba. Amennyiben munkáját betegsége, vagy váratlanul felmerült alapos indok miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, erről az iskola igazgatóját időben értesíti. Távolmaradás esetén - a szakszerű helyettesítés érdekében - a szükséges dokumentumokat /tankönyv, tanmenet stb./ az értesítéssel egy időben az igazgató rendelkezésére bocsátja. Személyi adataiban, családi állapotában bekövetkezett változásokat egy héten belül köteles bejelenteni az intézmény igazgatójának. Az itt nem szereplő, vagy nem részletezett egyéb megbízatásokat, feladatokat az éves feladattervek tartalmazzák. Az általános igazgatóhelyettes munkavédelmi feladatait a Munkavédelmi Szabályzat 2.2 pontja tartalmazza. Az általános igazgatóhelyettes feladatai: Az igazgató első számú helyettese. Az igazgató távollétében dönt az azonnali megoldást igénylő kérdésekben. Az iskola meghatározó dokumentumaiban megjelölt célok és elvek figyelembevételével irányítja az intézmény mindennapos munkáját, segíti a kollégák tevékenységét. Feladata a tanév előkészítésében a közismereti tárgyak tantárgyfelosztásának előkészítése, az órarend kialakításának figyelemmel kísérése a terembeosztás elkészítése. Gondoskodik arról, hogy az aktuális információk időben eljussanak a kollégákhoz, és folyamatosan tájékozódik a napi problémákról, segít azok megoldásában. A hiányzó pedagógusok helyettesítését megszervezi, erről az érintetteket értesíti. Ellenőrzi a hozzá tartozó pedagógusok munkaidőnyilvántartását. Gondoskodik a különböző rendezvények, előadások, mérések számára megfelelő helyszínről és felügyeletről. Megszervezi a szünetekben a folyosó-felügyeletet. Figyelemmel kíséri az oktatás folyamatát a közismereti tárgyak esetében, év elején összegyűjti a munkaközösség vezetők által jóváhagyott aktuális tanmeneteket, módszertani javaslataival segíti a kollégák sikeres munkáját. Gondoskodik az érettségi nyugodt, szabályszerű lebonyolításáról- tájékoztatás, jelentkeztetés, a jegyzők munkájának követése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, az írásbeli felügyelet beosztása, terembeosztás, részvétel a szóbeli vizsgán. Megszervezi az iskolában az emelt szintű érettségire való felkészítő órákat. Figyelemmel kíséri a különböző méréseket, kisvizsgákat. Gondoskodik a felügyelőkről és a vizsgáztatókról. Figyelemmel kíséri a különböző városi, megyei vagy országos versenyek meghirdetését, ezekről tájékoztatja a munkaközösség vezetőjét. Lehetőség szerint naprakész információkkal rendelkezik, figyeli a közlönyöket, szakmai folyóiratokat, a pedagógiai intézetek kiadványait, oktatással kapcsolatos honlapokat. Anyagi felelőssége a nevesített eszközökkel kapcsolatos.
57 Munkakapcsolatai: Munkakörének elvégzéséhez szükséges információkat kapja: Helyettesítése:
A tantestület és a gazdasági hivatal valamennyi tagjával. - Az igazgatótól, - a szakmai igazgatóhelyettestől, - a munkaközösség-vezetőtől, - külső szakmai szervezetektől. Tartós helyettesítését az igazgató jelöli ki. Eseti helyettesítését az általa tartott órák tekintetében a szakmai igazgatóhelyettes jelöli ki.
A munkaköri leírás hatálybalépésének időpontja: A munkaköri leírás jóváhagyójának aláírása:
2. A szakmai igazgatóhelyettes munkaköri leírása: Név: Oktatási azonosító: Munkakör: Munkaidő: Közalkalmazotti osztály: Kulcsszám:
Szakmai igazgatóhelyettes 40 óra / hét, kötelező óraszáma 4 óra/hét
FEOR szám: Tényleges iskolai végzettség: A munkakörre vonatkozó jogszabályi előírások:
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról
58
A munkakörre vonatkozó intézményi szabályok
A munkakör betöltésével kapcsolatos követelmények: A munkavégzés helye: Közvetlen felettese: Közvetlen utasítást adhat: Pedagógusként feladatai:
szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről Pedagógiai program, Szervezeti működési szabályzat, Kollektív szerződés, Közalkalmazotti szabályzat, Házirend, Éves munkaterv. Egyetemi (főiskolai) szakmai-, pedagógiai-, közoktatás-vezetői végzettség Egészségügyi alkalmassági vizsgálat Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola székhelye Igazgató Az iskola valamennyi dolgozójának. Ismeri az intézmény pedagógiai programjának általános részét, és a rá vonatkozó tantárgyi programokat. Munkája során ezeket szem előtt tartja, ugyanakkor törekszik a célok megvalósítását eredményesen szolgáló, az adott tanulócsoportnál a leghatékonyabb módszerek alkalmazására. Folyamatosan képzi magát, saját szakterületén naprakész ismeretek átadására törekszik. Követi a szakirodalmat, törekszik új eszközök, módszerek megismerésére és alkalmazására. Egységes pedagógiai elvek alapján részt vállal az iskolai közösségek munkájából, aktívan közreműködik az intézményben folyó korszerűsítési törekvésekben, az alkotás feltételeit biztosító nyugodt munkahelyi légkör kialakításában, a közös vállalások teljesítésében, az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában. /Ünnepélyek, megemlékezések, sport- és egyéb vetélkedők /. Alapvető feladata a diákok nevelése, oktatása, a tanulási folyamat irányítása. Ennek érdekében rendszeresen értékeli a tanulók munkáját és tájékoztatja a szülőket. Munkáját egyénileg kialakított program, tanmenet szerint végzi, amit folyamatosan aktualizál, a mindenkori körülményekhez igazít, s amit a z iskolavezetés által tanévenként meghatározott határidőre a munkaközösség-vezetővel jóváhagyat és lead Ettől eltérni csak indokolt esetben, a munkaközösség vezető és az iskolavezetés tudtával lehet. Esetleges objektív okokból eredő lemaradásainak bepótlására tervet készít, ebben szükség esetén kikéri a munkaközösség-vezető és az iskolavezetés véleményét. Két héten belül az írásbeli dolgozatokat, felmérőket és témazáró feladatlapokat kijavítja. A kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja s velük együtt értékeli. Részt vesz az iskola mérési tevékenységében, feladatlapok összeállításban és kiértékelésében és a felügyeletben. A munkaközösségi programban meghatározott gyakorisággal és szempontok szerint órákat látogat. Megköveteli az esztétikus, egészséges környezetet, ezek kialakítására és megtartására nevel. Megjelenésével, öltözködésével, közlési formáival magatartási
59
Az egyéb tevékenységhez kapcsolódó speciális feladatok:
mintául szolgál a tanulók és a szülők előtt. Figyel arra, hogy az intézményben és azon kívül is valamennyi szülő előtt hivatalos személynek számít, ezért ehhez illő magatartást tanúsít. Az iskola belső életével kapcsolatos információkat, a tanulók teljesítményét tartalmazó értékeléseket szolgálati titokként kezeli. Munkahelyére időben és felkészülten érkezik, óráit pontosan kezdi és fejezi be, gondoskodik a tanulók fegyelmezett munkavégzéséről. Óraközi szünetekben a beosztás alapján felügyel a tanulókra. Figyel tanítványaira, ha szükséges felveszi a kapcsolatot az osztályfőnökkel, az ifjúságvédelmi felelőssel, a védőnővel vagy az iskolavezetéssel. Adminisztrációs munkáját pontosan, határidőre készíti el, óráit és a hiányzókat lehetőleg naponta, de legalább hetente beírja az osztálynaplóba. Amennyiben munkáját betegsége, vagy váratlanul felmerült alapos indok miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, erről az iskola igazgatóját időben értesíti. Távolmaradás esetén - a szakszerű helyettesítés érdekében - a szükséges dokumentumokat /tankönyv, tanmenet stb./ az értesítéssel egy időben az igazgató rendelkezésére bocsátja. Személyi adataiban, családi állapotában bekövetkezett változásokat egy héten belül köteles bejelenteni az intézmény igazgatójának. Az itt nem szereplő, vagy nem részletezett egyéb megbízatásokat, feladatokat az éves feladattervek tartalmazzák. A szakmai igazgatóhelyettes feladatai: Az iskola szakmai igazgatóhelyettese az igazgató közvetlen munkatársa. Az igazgató 2. számú helyettese, szükség esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti az igazgatót. Intézkedéseiről később az igazgatót tájékoztatja. Ellenőrzi az igazgató utasításainak végrehajtását, és az igazgató útmutatásai szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében előforduló ügyekben. Beosztásával járó általános és rendszeres feladatai: A nevelőtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Részt vesz a tantestületi és a vezetőségi értekezleteken, a tantestületi értekezletek előkészítésében és vitájában. Szavaz és a határozatok meghozatalát követően támogatja végrehajtásukat. Kapcsolatot teremt, és tartja a kapcsolatot az intézménnyel már szerződésben lévő kereskedelmi, pénzügyi, vendéglátó és idegenforgalmi vállalkozásokkal, Figyelemmel kíséri az oktatott szakmákat érintő jogszabályokat, miniszteri rendelkezéseket, a munkaerőpiaci tendenciákat és arról tájékoztatja az igazgatót és szükség szerint a tantestületet. Tervezi, szervezi és ellenőrzi az iskola szakmai munkáját: Tanév végén előkészíti a következő tanév szakmai tantárgyfelosztását, szükség szerint segíti az igazgatót szakmai tanár (ok) pályáztatásában,
60
Megszervezi és lebonyolítja a szakmai évfolyamokra a beiskolázást, a felvételi vizsgát, Megszervezi a szakmai javító-, pótló vizsgákat, Szeptember elején az osztályfőnökökön keresztül felméri a beszámítási kérelmeket, Elkészítteti és véleményezés után az igazgató elé terjeszti a szakmai munkaközösségek munkatervét, a szakmai tárgyat tanítók tanmenetét, Figyelemmel kíséri a meghirdetett szakmai továbbképzéseket, felhívja a tanárok figyelmét a továbbképzésekre, Elkészíti az intézmény OM statisztikáját, Megszervezi az iskolarendszeren kívüli képzéshez tartozó vizsgákat. Gondoskodik a szakmai vizsgára jelentkezésekről, a hatóságok értesítéséről, a vizsgabizottságot segítő pedagógusok megbízásáról. Gondoskodik a vizsgadokumentumok összeállításáról, tájékoztatja a vizsga jegyzőit, gondoskodik a szakmai bizonyítványokról. A szakmai vizsgák alóli felmentéseket összegyűjti, és jóváhagyás végett eljuttatja azokat az elnököknek. Megszervezi a Berzeviczy napok szakmai jellegű versenyeit, Összefogja Szakmasztár és a Szakmai Érettségi Tárgyak Versenyének szervezési feladatait, minél több tanulót mozgósít a versenyekre, Rendszeresen látogatja a tanítási órákat, és a gyakorlati foglalkozásokat, Ellenőrzi a tanárok órára való felkészülését, tapasztalatait megbeszéli az érdekeltekkel, Rendszeresen ellenőrzi a tanüzem és a tankávézó rendjét, tisztaságát, az egészségügyi előírások betartását, a nyersanyag-felhasználás racionalizálását, Havi rendszerességgel ellenőrzi a tanüzem és a taniroda berendezéseinek állapotát, a tulajdonvédelmet, Figyelemmel kíséri a szakmai gyakorlatról a tanulói hiányzásokat, és szükség szerint intézkedik, Kapcsolatot tart a nyári vendéglátó gyakorlati munkahelyekkel, szervezi azt, Ellenőrzi és felülvizsgálja a szakmai tanárok munkaidőnyilvántartását, Szakmai vizsgákon az igazgató megbízása alapján ellátja a szakmai vizsgabizottsági tagsággal járó kötelezettségeket.
Egyéb szervező-irányító tevékenységek Részt vállal a pedagógiai program, a helyi tantervek kialakításában és a mindenkori felülvizsgálatában. A Pedagógiai Intézeten keresztül, és egyéb módon (például szülői értekezleteken) gondoskodik az iskola-felhasználók tájékoztatásáról, az oktatott szakmák megismertetéséről, Részt vállal az országos és a regionális pályázatok
61
Felelősség: Munkakapcsolatai: Munkakörének elvégzéséhez szükséges információkat kapja: Helyettesítése:
A munkaköri leírás hatálybalépésének időpontja: A munkaköri leírás jóváhagyójának aláírása:
megírásában, Gondoskodik a „Kiváló szakmai munkáért” kitüntetés anyagi fedezetének megteremtéséről, a megjutalmazandó tanulók kiválasztásáról. Meghívja a díjakat adományozó vállalkozások vezetőit a ballagási ünnepélyre és megszervezi a díjak átadását, Szervezi a végzős szakmai évfolyamok búcsúztatását, Elkészíti az év eleji statisztikát, illetve gondoskodik a féléves és az év végi statisztikák elkészítéséről, Kapcsolatot tart a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel, az Észak-magyarországi Regionális Átképző Központtal, a Munkaügyi Központtal, a Gazdasági és Kereskedelmi Kamarával, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft.-vel. Észrevételeiről, tapasztalatairól tájékoztatja az igazgatót.
A szakmai igazgatóhelyettes munkavédelmi feladatait a Munkavédelmi Szabályzat 2.2. pontja tartalmazza. Anyagi felelőssége a nevesített eszközökkel kapcsolatos. A tantestület és a gazdasági hivatal valamennyi tagjával. - Az igazgatótól, - Az általános igazgatóhelyettestől, - A munkaközösség-vezetőtől, - Külső szakmai szervezetektől. Tartós helyettesítését az igazgató jelöli ki. Eseti helyettesítését az általa tartott órák tekintetében az általános igazgatóhelyettes jelöli ki.
62 5. sz melléklet Az iskolai munka egyes részterületeit szabályozó dokumentumok beosztása az iskolavezetés tagjai között: Dokumentum neve Pedagógiai program nevelési program Pedagógiai program szakmai program Pedagógiai program helyi tanterv Házirend Szmsz Munkaköri leírások Személyi anyagok Belső Ellenőrzési Szabályzat Belső Ellenőrzési Kézikönyv Belső ellenőrzési terv Iratkezelési, Iratselejtezési Szabályzat Bizonylati Szabályzat Leltározási Szabályzat Hasznosítási és selejtezési szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat (Tűzriadó-terv és Bombariadó Terv) Iskolai tankönyvellátás és tankönyvtámogatás szabályzata Könyvtár Működési Rendje Információs, ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer Kötelezettségvállalási szabályzat Közbeszerzési szabályzat Kiküldetési szabályzat Továbbképzési terv Beszerzések lebonyolításának szabályzata
Ig.
Általános igh x
Szakmai igh
Gazdasági ügyintéző
x x
x
x x x
x x x
x x x x
x
x x x x x
x
x x
x x x x x
63 Gépjármű üzemeltetési szabályzat Önköltség-számítási szabályzat Kockázatelemzés Kulcshasználat rendje Esélyegyenlőségi terv Gyakornoki szabályzat Adatvédelmi szabályzat Számítógéprendszerek működtetésének és adatbiztosításának szabályzata Szakmai vizsgaszabályzat Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere Belső kontrollrendszer A Berzeviczy Ifjúságáért Alapítvánnyal kötött megállapodás Egyeztetett Egészségnevelési terv Felvételi szabályzat Környezetvédelmi program Karbantartási ütemterv Videó-rendszer működtetésének szabályai HACCP kézikönyv a tanüzemre és a Kávézóra Tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások és a díj fizetési kötelezettség mértéke Leltározási utasítás (Csoportos leltárfelelősségi megállapodás)
x x x x x x x x
x x
x x
x x x x x x x
x
64 6. sz. melléklet Az egyes szervezeti egységek aktuális engedélyezett létszáma Pedagógus létszám 1. Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola: 55 fő pedagógus (ebből 4 fő szakoktató a tanüzemben) 3 fő TISZK alkalmazott (fejlesztő, pszichológus, szociálpedagógus) 2 fő pedagógiai munkát segítő Gazdasági dolgozók: 4 fő az iskola főépületében Technikai dolgozók: 4 fő a Berze Kávézóban (szakács, cukrász, felszolgáló, üzletvezető) 2 fő a tanüzemben 12,5 fő az iskola főépületében 2 fő TISZK alkalmazott ( marketing, rendezvényszervező, és pályaorientációs szakember)
65 7. sz melléklet
Az iskolai ügyelet aktuális rendje: Az iskolában egyidejűleg 5 fő tanár látja el az ügyeletesi teendőket az alábbiak szerint: földszint I. emelet II. emelet III:emelet udvar
1 fő 1 fő 1 fő 1fő 1 fő
66 8. sz. melléklet
A belső ellenőrzés rendje 1. Cél A nevelő oktató munka belső ellenőrzésének célja, hogy figyelemmel kísérje a pedagógiai munka megvalósítását, segítséget adjon az egyes feladatok megvalósításához, a tapasztalatok alapján lehetővé tegye a szükséges korrekciókat, ellenőrizze és számon kérje a feladatok végrehajtását.
2. Alkalmazási terület A szabályozás kiterjed a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola teljes alkalmazotti körére, valamint az intézményvezető által megbízott belső ellenőrre.
3. Fogalom meghatározások
Belső ellenőrzés: A belső ellenőrzés független, tárgyilagos tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az iskola működését fejlessze, és eredményességét növelje. A tevékenységet a belső ellenőrzési szabályzat szabályozza. Belső ellenőr: A belső ellenőrzést végző személy. Tevékenységét az igazgatónak közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül az igazgatónak küldi meg. FEUVE rendszer: Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés. Tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. Vezetői kör: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők.
4. A nevelő és oktató munka, valamint az iskola működésével kapcsolatos ellenőrzésre jogosult dolgozók: -
igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők.
Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
5. Jogok és kötelességek Az ellenőrzést végző dolgozó jogosult: -
ha az ellenőrzéshez szükséges, az iskola bármely helyiségébe belépni;
-
az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;
-
az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;
-
az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.
67 Az ellenőrzést végző dolgozó köteles: -
az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;
-
az ellenőrzött dolgozó személyiségi jogaira különös tekintettel lenni, az ellenőrzés tapasztalatait csak az e szabályzatban rögzített dolgozókkal megosztani;
-
az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;
-
az észlelt hiányosságokat, és javaslatait írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;
-
hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerinti időben megismételni.
Az ellenőrzött dolgozó jogosult: -
az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;
-
az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez,
-
a feltárt hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésének módjához szükség esetén tanácsot, segítséget kérni.
Az ellenőrzött dolgozó köteles: -
az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;
-
a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat megszüntetni.
68
6. Az ellenőrzés területei Ellenőrzés területe
Feladatot végzi
Ellenőrzést végzi
Balesetek nyilvántartása
adminisztrátor
igazgató
Beiskolázás (8. oszt.)
igazgatóhelyettesek, pályaorientációs szakember
igazgató
Bementi mérések
pedagógusok
munkaközösség-vezetők, igazgatóhelyettesek
Bizonyítványok kiállítása
osztályfőnökök
igazgató
Diákönkormányzati munka
DÖK tanár
igazgatóhelyettes
Eszköz- és anyagnyilvántartás, beszerzés
tanárok, kávézó dolgozói
igazgató
Étkezési nyilvántartás
pénztáros
igazgató
Gyermekvédelmi feladatok ellátása
ifjúságvédelmis, gógus
Házirend betartása, betartatása
pedagógusok
igazgatóhelyettesek, igazgató
Jegyzőkönyvek sekről
jegyzőkönyvvezető
igazgató
Kapcsolattartás szülőkkel
pedagógusok, osztályfőnökök
igazgatóhelyettesek
Kirándulások szervezése
osztályfőnökök, pótosztályfőnökök, szabadidő-szervező
igazgatóhelyettes
Könyvtári munka
könyvtáros
igazgató
Leltár, selejtezés
munkaközösség-vezetők, minisztrátor
Munkaközösségi beszámolók
munkaközösség vezetők
igazgatóhelyettesek
Munkaközösségi munkatervek
munkaközösség-vezetők
igazgatóhelyettesek, igazgató
Munkavédelmi feladatok
osztályfőnökök, szakoktatók
szakmai igazgatóhelyettes
Műsorok szervezése
éves munkaterv szerinti pedagógus, marketinges
igazgatóhelyettes
E napló vezetése
pedagógusok, osztályfőnökök
igazgatóhelyettesek
Nyílt napok szervezése
pályaorientációs marketinges
szakember,
igazgató
Nyomtatványrendelés
igazgatóhelyettesek, adminisztrátor
igazgató
Órarend készítése
órarend készítő pedagógus
igazgatóhelyettes
Osztályok előrehaladásának ellenőrzése
minden az osztályban tanító pedagógus
igazgatóhelyettesek, igazgató
Pályaválasztási kiállítás
pályaorientációs marketinges
igazgató
PR tevékenység
marketinges
szakmai igazgató
Statisztikák (okt. 1, félévi, év
osztályfőnökök, szakmai igaz-
igazgató
megbeszélé-
szociálpeda-
ad-
szakember,
igazgató
gazdasági ügyintéző
igazgatóhelyettes,
69 végi)
gatóhelyettes
Szabadidős programok szervezése
osztályfőnökök, szervező
Személyi anyagok
adminisztrátor
Tájékoztató füzet 8.-osoknak
Pályaorientációs marketinges
Tanítási órák megtartása
pedagógusok
munkaközösség-vezetők, igazgatóhelyettesek, igazgató
Tanmenet elkészítése
pedagógusok
munkaközösség-vezetők, igazgatóhelyettesek
Tantárgyfelosztás elkészítése
igazgatóhelyettesek
igazgató
Tanulói és pedagógus nyilvántartás
adminisztrátor
igazgató
Továbbképzési terv elkészítése
igazgatóhelyettesek, gazdasági igazgatóhelyettes
igazgató
Törzslapok vezetése
osztályfőnökök
igazgatóhelyettesek
Új kollégák, gyakornokok tevékenysége
pedagógusok
munkaközösség-vezetők, igazgató-helyettesek, mentor, igazgató
Ügyelet
pedagógusok
igazgatóhelyettesek
Versenyek szervezése
munkaközösség-vezetők
igazgatóhelyettesek
Vizsgák szervezése
igazgatóhelyettesek
igazgató
szabadidő
igazgatóhelyettes igazgató
szakember,
igazgató
7. A folyamat leírása
Az iskolavezetés augusztus 30-ig meghatározza az ellenőrizni kívánt területeket, az ellenőrzésszempontjait, gyakoriságát és módszereit, ezt a nyitó értekezleten az igazgató ismerteti a tantestülettel.
Az igazgató elkészíti az ellenőrzési tervet. Az ellenőrzési terv elkészítésénél figyelembe veszi a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletet, a belső ellenőrzési kézikönyv és a FEUVE rendszer előírásait.
Szeptemberben az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató.
A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét.
Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása.
Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzést követően.
Az ellenőrzés tényének és megállapításainak írásba foglalása, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.
Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak, javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására.
70
A hiányosságok pótlásának ellenőrzése.
Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely az értékelési folyamat bemenete lesz.
8. Dokumentálás A jelen folyamatleírás dokumentumait az iskola dokumentumkezelésének általános szabályai szerint kell kezelni.
9. Záradék Ezt a folyamatszabályozást módosítani szükség esetén a folyamatban résztvevők javaslatára az adott tanévben az éves munkaterv elkészítése előtt júniusban vagy augusztusban lehet.
71 9. sz melléklet.
Kivonulás rendje vészhelyzet esetén:
Riasztás esetén az épületben tartózkodók értékeiket magukhoz véve kötelesek azonnal megkezdeni az elvonulást az alább felsorolt rend szerint: földszint 3-as 4-es teremből főbejárati ajtón keresztül Hősök terére földszint 8-9-10-11-12-15-16-os teremből az udvari 2.sz. ajtón az iskola udvarára I. emelet 111-112-113-as teremből főlépcsőház, főbejárati ajtón át a Hősök terére I. emelet 114-115-116-os teremből hátsó lépcsőn 3.sz. ajtón az udvarra II. emelet 203-204-205-206-207-es teremből főlépcsőn főbejárati ajtón át Hősök terére II. emelet 208-209-210-211-es teremből hátsó lépcsőn 3.sz. ajtón át az udvarra III. emelet tetőtéri termekből főbejárati ajtón át a Hősök terére tornateremből, udvari lépcsőn 4.sz. ajtón át az udvarra Az udvaron át távozó tanulók az Államkincstár parkolóján át a Deák térre vonulnak.
72 10. sz melléklet A tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendje 1. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás alapelvei 1.1. Az iskolai tankönyvrendelésről a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével évente a nevelőtestület dönt. 1.2 A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a tankönyvet biztosítani. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet, az iskola diákönkormányzatát és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 1.3. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 1.4. Az igazgató kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 2. Az iskolai tankönyvrendelés rendje 2.1. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják. 2.2. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az igazgató beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 2.3. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, illetőleg a tankönyvek vásárlásához nyújtott támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki tartósan beteg,
sajátos nevelési igényű
három- vagy többgyermekes családban él,
nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül,
a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A normatív hozzájárulásból az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív ked-
73 vezmények biztosításához szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be. A normatív kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. A további kedvezmények nyújtásánál előnybe kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét 2.4. Az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. 2.5. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítéséről a kártérítési kötelezettség mérsékléséről, illetve elengedéséről az iskola igazgatója az osztályfőnök javaslata alapján dönt. 2.6. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás felhasználható tankönyv, kis példányszámú tankönyv, tanulói munkatankönyv, munkafüzet, ajánlott és kötelező olvasmányok beszerzésének támogatására. 3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése 3.1. Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. 3.2. Az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtására egy vagy több tankönyvforgalmazóval megállapodást köt. A tankönyvellátási szerződést minden év február utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani. Tankönyvellátási szerződés olyan tankönyvfogalmazóval köthető, amelyik a kiadótól kapott igazolás alapján rendelkezik a tankönyv forgalmazásának jogával. A tankönyvellátási szerződés megkötéséhez be kell szerezni az iskolai szülői szervezet egyetértését. 3.3. Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogkörével akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és ezt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált - az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával - az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni. 3.4. A tankönyvforgalmazásért az iskolát díjazás illeti meg. A díjazás összegét a tankönyvforgalmazó fizeti ki az iskola részére. A díjazás összegéből kell az iskolának a tankönyv-értékesítésben résztvevő tankönyvfelelős díjazását kifizetni. 4.A tankönyvellátás ütemezése 4.1. A tankönyvfelelős minden a jogszabályok által előírt határidőre felméri az osztályfőnökök közreműködésével, hogy hány tanuló kíván az iskolától - a következő tanítási évben - tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, kik jogosultak normatív kedvezményre továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmények nyújtására mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.
74 4.2. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. A kedvezmény iránti igényt a mellékelt igénylőlapon kell benyújtani a tankönyvfelelősnek. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a családi pótlék folyósításáról szóló igazolást;
tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás;
sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;
rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.
4.3. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazoló szelvényt. 4.4. Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. 4.5. A felmérés eredményéről az igazgató tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 4.6. A tankönyvfelelős a jogszabályok által előírt határidőre elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 4.7. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 4.8. Legkésőbb június 10-éig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.
75 Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz Az intézmény neve: Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központ címe: 3525 Miskolc, Hősök tere 1. OM-azonosítója: 029302 I. Normatív kedvezmény iránti igény A tanuló neve: osztálya: lakcíme: azonosító száma: diákigazolványszáma: A szülő (gondviselő)neve: lakcíme: azonosító iratának típusa: száma: Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2013. CCXXXII. törvény 4.§ban biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: A tanuló: a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia,dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt. : Dátum: .................................... .................................................................. szülő vagy nagykorú tanuló aláírása A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához, tankönyvtámogatáshoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen - nem. Kelt: ....................................................... Az igényléshez szükséges érvényes igazolásokat legkésőbb a tankönyvosztásra kérjük.
76 11. sz. melléklet
A BERZEVICZY GERGELY SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
77 1. A könyvtárra vonatkozó azonosító adatok A könyvtár neve: A könyvtár címe: Személyi feltételek: Használói köre: A könyvtár bélyegzője:
Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központ Könyvtára 3525 Miskolc Hősök tere 1. 1 fő történelem szakos, informatikus könyvtáros végzettséggel rendelkező könyvtáros-tanár iskola nappali tagozatos tanulói, és az iskola dolgozói (pedagógus, adminisztratív és technikai dolgozók) Ellipszis formájú. A felső ív mentén: Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központ, középen: KÖNYVTÁR az alsó ív mentén Hősök tere 1. felirat áll.
2. A működésének alapdokumentumai:
3/1975.(VIII.17) KM-PM rendelet 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 2011/ CXC törvény 2001. évi XXXVII. tv. 29. § az iskola pedagógiai programja a NAT, a Kerettanterv, a közép és emelt szintű érettségik követelményei, az oktatott szakmák központi programja, szakmai vizsgakövetelményei. a Minisztérium tájékoztatója a műveltség területekhez szükséges taneszközökről.
3. Az iskolai könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában. A könyvtár nyitvatartási idejében mind az iskola nappali tagozatos, mind az iskola dolgozóinak (pedagógus, adminisztratív és technikai dolgozók) lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos használatát. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének igazodnia kell a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. Gyűjteménye tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktatónevelő tevékenysége hasznosít. Segíti az oktató-nevelő munkát, előmozdítja az iskolai tanulók olvasásra, könyvtárhasználatra nevelését. Könyvtárbemutató, könyvtárhasználati órák tartása, elsősorban a 9. évfolyam számára osztályfő-
78 nöki órák keretében, vagy az irodalom és az informatika tananyaghoz igazodva, igény szerint, a szaktanárral való egyeztetés alapján. Feladata a tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése. Részt vesz az ingyentankönyv-ellátásban. Biztosítja állományának egyéni és csoportos helyben használatát. A pedagógusok alapvető pedagógiai, szakirodalmi és információs igényeinek a kielégítésére törekszik. Tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól, szolgáltatásairól és segíti más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérését. Számítógépes informatikai szolgáltatást nyújt (Internet hozzáférési lehetőség) Mint nyitott kommunikációs centrum, lehetőséget biztosít a könyvtárhoz kapcsolódó programok szervezésére., tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, tehetséggondozás, felzárkóztató stb.) szervezésében, megtartásában. 4. Az iskolai könyvtár működésének feltételei: Az iskolai könyvtár számára biztosítottak a működés tárgyi és személyi feltételei. A könyvtár rendelkezik egy olvasóteremmel és két raktárhelyiséggel. Az olvasóterem a könyvtárhasználók által jól megközelíthető helyen az első emeleten található. A helyiség alkalmas az állomány egy részének szabadpolcos elhelyezésére, a helybeni olvasására, anyaggyűjtésre. Itt kapott helyet a kézikönyvtári állomány (szótárak, lexikonok, enciklopédiák, általános szakirodalom). Az olvasóterem lehetőséget ad egy iskolai csoport foglalkoztatására. Kihelyezett letétek a tanári szobában az igazgatói irodában, és a Gálffy Ignác TISZK Debreczeni Márton Szakközépiskola tagintézményében találhatóak. Az iskola főállású könyvtáros tanárt alkalmaz, aki informatikus könyvtáros, könyvtárostanár végzettséggel rendelkezik. A könyvtári állomány fejlesztése folyamatos, számítógépes nyilvántartása és adatfeldolgozása, kölcsönzése naprakész. 5. A könyvtárban elhelyezett műszaki eszközök: 1 db tanári számítógép nyomtatóval 1 db televízió + videó magnó + DVD lejátszó 2 db Hi-fi torony 5 db számítógép internet hozzáféréssel a könyvtárhasználók részére 6. Az állomány elhelyezése, a könyvtár helyiségei A gyűjtőkörben meghatározott dokumentumtípusok szabadpolcon és zárható szekrényekben találhatók. Az állományrészek elhelyezése, tagolása a használói igényekhez alkalmazkodott, ennek alapján nagyobb állományegységek kialakítására is sor került (pl. kötelező olvasmányok, tanári kézikönyvek, tartóstankönyvek, audiovizuális dokumentumok, helytörténet, iskolatörtént). Az elkülönített állomány részeken túl az ismeretközlő irodalom ETO szerinti szakrendben, a szépirodalom betűrendben található, szabadpolcos elrendezésben.
79 A könyvtár az iskola első emeltén került elhelyezésre, jól megközelíthető helyen. Két egymásból nyíló teremből áll. Az olvasó terem kb. 20fő foglalkoztatására alkalmas, itt kapott helyett a kézikönyvtár, a régi könyvek gyűjteménye, 5 számítógép internet hozzáféréssel. A belső helyiségben szabadpolcos elrendezésben illetve szekrényekben az állomány többi része található. A könyvtárhoz tartozik még a 2. emeleten egy raktárhelyiség, ahol leltári állományba vett folyóiratok bekötött évfolyamait, iskolatörténeti dokumentumokat őrzünk. 7. Gyűjteményszervezés A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola nevelési oktatási célkitűzéseit, pedagógiai irányzatait, módszereit, tantárgyi rendszerét, tanári-tanulói közösségét. A könyvtár a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát gyűjtőköri szabályzata szerint. (1. számú melléklet). Az iskolai könyvtár állománya vétel és ajándék útján gyarapodik. Az állománygyarapításra fordítható összeget az iskola költségvetésében kell előirányozni. Az összeg felhasználásáért a könyvtáros a felelős. A gyűjtemény rendszeres és szakszerű gyarapításával és apasztásával elősegíti, hogy a könyvtári állomány tartalmi összetételében és mennyiségi szempontból egyaránt megfeleljen a korszerű oktatási követelményeknek A könyvtár állományából folyamatosan, de legalább a rendszeresen elvégzett állományrevízió során kivonja a tartalmi szempontból elavult, a változások következtében fölöslegessé vált, gyűjtőkörbe nem tartozó és a használat következtében elrongálódott dokumentumokat. Az állományapasztás jogcíme: az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: tervszerű állományapasztás (az elavult és fölösleges dokumentumok folytonos kivonása évente egy alkalommal) természetes elhasználódás hiány Az állomány ellenőrzése: A könyvtári állomány leltározása – azaz mennyiségi felvétele – a 3/1975.(VIII.17) KM-PM együttes rendeletnek megfelelően történik. 8. Állományba vétel, állományfeltárás, állományvédelem A könyvtáros minden dokumentumot folyamatosan nyilvántartásba vesz, hogy ennek alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke bármikor megállapítható legyen. Az állományba vétel csak a számla és a dokumentumok együttes megléte alapján történhet. A dokumentumokat egy héten belül leltárba veszi. Ellátja a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A dokumentumon feltünteti a leltári szám előtt az adott dokumentumtípus jelét. Az ideiglenes megőrzésre beszerzett dokumentumok B és BI, a tartós tankönyvek TK, a tanári kézikönyvek T, a műsoros videokazetták VK, a CD-ék CD, a DVD-ék DVD, a magnókazetták MK, a hanglemezek HL k betűjelet kapnak a szám elé. A dokumentumokat számítógépen is nyilvántartásba veszi. A használt program a „Szirén” könyvtári program. A könyvtár állományáról részben a cédulakatalógusok (2003-ig a könyvtár tulajdonába vett dokumentumok), a teljes állományról a számítógépes nyilvántartás tájékoztatnak. Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy szabályos időközönként, az érvényben lévő rendeletnek megfelelően ellenőrizzék az állományt.
80 A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. A tanulók és a dolgozók tanulói, illetve munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás után lehet megszüntetni. A könyvtár biztonsági zárainak kulcsai a könyvtárostanárnál, a könyvtárat takarító személynél és a portán vannak. A könyvtárostanár tartós betegsége esetén helyettese részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az igazgató végrehajtja a szükséges tűzvédelmi óvintézkedéseket. A könyvtár előterében porral oltó készüléket kell elhelyezni. Nyílt láng használata a könyvtárban tilos. 9. A könyvtár nyitva tartása: Tanítási napokon a tanulók és a pedagógusok részére a legmegfelelőbb időpontban (8-14.30 óra között) a nyitva tartás biztosított. A nyitva tartás pontos rendjét évente újraszabályozzuk, a könyvtárhasználók számára jól hozzáférhető helyen közétesszük. 10. Záradék Az iskolai könyvtár szabályzata az iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete. A benne nem említett valamennyi kérdésben az iskola szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. Az iskolai könyvtár működési szabályzatát felül kell vizsgálni és át kell dolgozni, ha a jogállásban, szerkezeti felépítésben, feladatrendszerben alapvető változások következnek be. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei: 1.sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat 2.sz. melléklet: A könyvtárostanár munkaköri feladatai 3.sz. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat 4.sz. melléklet: Katalógus - szerkesztési szabályzat 5.sz. melléklet: Tankönyvtári szabályzat
81 1. Melléklet GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT A gyűjteményszervezés alapelvei Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. A könyvtári állomány ezáltal eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. A példányszámot az anyagi lehetőségek és az szabja meg, hogy milyen szorosan kapcsolódik az illető mű az iskolai tananyaghoz, hány évfolyam munkájában használható, milyen érdeklődésre tarthat számot. A könyvtár erősen válogatva gyűjt. Teljességgel egyik tantárgy illetve szaktudomány irodalmát sem gyűjti, de törekszik arra, hogy megfelelő válogatással lefedje a tantervek által meghatározott tartalmakat. Nyelvi határok vonatkozásában alapvetően a magyar nyelven megjelent dokumentumokat gyűjti, de az iskolában tanított idegen nyelvek (angol, német) oktatásához felhasználható segédkönyveket válogatva gyűjti az adott idegen nyelven. Az iskolai könyvtár állományának értékorientáltnak kell lennie, még a használói igények javára sem csorbulhat a minőségelvűség. Általános szabályozók
a Nemzeti Alaptantervre épülő kerettanterv követelményei és az iskola pedagógiai programja az érettségi és szakmai vizsgák követelményei az iskolai könyvtár gyűjtőkörét érintő jogszabályok.
Gyűjtőkör: a., főgyűjtőkör tankönyvek, segédkönyvek a pedagógia és a pszichológia enciklopédikus jellegű munkái, pedagógus szakirodalom kézikönyvek, szótárak, általános-és szaklexikonok házi olvasmányok a magyar és világirodalom klasszikusai a belkereskedelem, a külkereskedelem, pénzügy, a vendéglátás és az idegenforgalom területeivel foglalkozó szakkönyvek angol és német nyelvű tankönyvek, segédkönyvek, szótárak, olvasmányok A tananyaghoz kapcsolódó és az oktatást, nevelést segítő audiovizuális, elektronikus dokumentumok (hanglemez, magnókazetta, videokazetta, CD, DVD stb.) Miskolc város történetével foglalkozó művek az iskolai jelenlegi és nyugalmazott tanárainak, diákjainak művei az iskola névadójáról szóló dokumentumok az iskola történetének dokumentumai b., mellékgyűjtőkör: a tananyaghoz közvetve kapcsolódó, az ismereteket elmélyítő, kiegészítő írásosnyomtatott dokumentumok és audiovizuális ismerethordozók, tanítási órán kívüli te-
82 vékenységekhez kötődő ismerethordozók, a pedagógia határterületeinek az iskolai gyakorlatban felhasználható művei. 2. Melléklet KÖNYVTÁROSTANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 3. Melléklet KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÉS KÖLCSÖNZÉSI SZABÁLYZAT A könyvtár szolgáltatásai
A könyvtár állományának egyéni és csoportos használata. A könyvtárban tartott tanítási órák, foglalkozások. Tájékoztatás. Kölcsönzés. Könyvtári rendezvények szervezése, lebonyolítása. Ajánló bibliográfiák összeállítása.
A könyvtár használata A könyvtárat az iskola nevelői, tanulói, adminisztratív és technikai dolgozói ingyenesen használhatják. Állományát kötelesek megóvni. A könyvtár az ott megtartott, tanterv szerinti tanítási órák kivételével csak a nyitvatartási időben vehető igénybe. Tanítási napokon a tanulók és a pedagógusok részére a legmegfelelőbb időpontban (8-14.30 óra között) a nyitva tartás biztosított. A nyitva tartás pontos rendjét évente újraszabályozzuk, a könyvtárhasználók számára jól hozzáférhető helyen A könyvtár munkahely, ezért minden használójától elvárjuk a fegyelmezett, csendes magatartást. A könyvtárban nyílt láng használata és a dohányzás tilos. Kölcsönzés A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. A kölcsönzésről a könyvtár számítógépes nyilvántartást vezet. (Szirén 9.314 program) A tanulók iskolai beiratkozása egyben az iskolai könyvtár használatára is jogosít. Az iskolából eltávozó tanuló távozási lapját továbbküldés előtt a könyvtárossal láttamoztatni kell. Az iskolai tanulmányait befejező, érettségiző tanuló is köteles rendezni könyvtári tartozását. Korlátozottan kölcsönözhetőek tananyagrészek feldolgozásához szükséges segédkönyvek (pl.: feladatgyűjtemények, atlaszok, szótárak), és az audiovizuális dokumentumok. Használatuk elsősorban a tanórákon a tantermekben és a könyvtár helyiségeiben történik.
83 A könyvtár állományából nem kölcsönözhető a régi könyvek gyűjteménye (1886-tól, az iskola alapításától 1945-ig az iskola tulajdonába került, és megmaradt gyűjtemény), a kézikönyvtár anyaga csak rövid időre (1-2 nap) Az olvasónak a könyvtárból kölcsönvett könyvet gondosan kell kezelni, abba bejegyezni nem szabad, óvni kell a megrongálódástól. Az olvasó a kikölcsönzött dokumentumért teljes anyagi felelősséggel tartozik. Az elveszett vagy megrongálódott könyvet az olvasónak be kell szereznie, vagy árát meg kell térítenie a napi forgalmi értéken. A könyvek kölcsönzési ideje általában 3 hét. Szükség esetén hosszabbítást lehet kérni. 4. Melléklet KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtár állományáról részben a cédulakatalógusok (2003-ig a könyvtár tulajdonába vett dokumentumok), a teljes állományról a számítógépes nyilvántartás tájékoztatnak. Akönyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket Tárgyszavakat A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret (sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám) megjegyzések kötés: ár ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét.
84 5. Melléklet TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT Az iskolai tankönyvellátás rendjének jogszabályi háttere:
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a Magyar Köztársaság 2008. költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény a 2013. CCXXXII. törvény és az aktuális miniszteri rendeletek az irányadók. a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az iskolai tankönyvellátás módja, folyamata
Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Ennek érdekében az intézmény megállapodást köt a tankönyvforgalmazóval. A megállapodást minden év február utolsó napjáig meg kell kötni. Az iskola a tankönyvforgalmazótól átvett tankönyveket a forgalmazó nevében értékesíti. A beszedett vételárral elszámol a forgalmazónak. Az éves költségvetési törvény tartalmazza a központi tanulói tankönyvtámogatás összegét. Ennek értelmében kell gondoskodnunk az ingyenes tankönyvellátásról. Az iskola igazgatója a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátására tankönyvfelelőst bíz meg. Munkáját külön megállapodás szerinti díjazás illeti meg. Ennek forrása a terjesztői jutalék, melyet a tankönyvfelelősnek a terjesztő fizet. Az iskolai a tankönyvellátás megszervezéséhez és lebonyolításához szükséges eszközöket (nyomtató, számítógép, papír, festék, telefon, helyszín) biztosítja. A pedagógusok, a munkaközösség-vezetők irányításával az iskolaigazgató és a tankönyvfelelős által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái, illetve egyéb információforrás alapján kiválasztják a tantárgyanként az alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. A kiválasztás során figyelembe veszik a tankönyvellátásra érvényes jogszabályokat. A tankönyveket a közzétett hivatalos tankönyvjegyzéken szereplőkből kell kiválasztani. Ha egy pedagógus a tankönyvrendelésbe olyan könyveket von be, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzéken, az iskolai szakmai munkaközösség, az iskola szülői szervezet és az iskola diákönkormányzat egyetértésével teheti azt meg. A munkaközösség-vezetők ajánlásának megfelelően a tankönyvfelelős összeállítja a következő tanév tankönyvlistáját, amelyet az igazgató a törvényben előírt szervezetekkel (iskolai szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat) véleményeztet. A tankönyvlistát az osztályfőnökök segítségével eljuttatjuk a diákokhoz, akik megrendelőlapon nyilatkoznak a megvásárolni kívánt könyvekről, illetve arról, hogy jogosultak-e ingyentankönyv-ellátásra.
85 Ezen listák összesítésével a tankönyvfelelős elkészíti az iskola tankönyvrendelését. A beérkező évfolyamok esetében a középiskolában felvettek kiértesítésére meghatározott időpontig, lehetőség szerint a felvételi értesítésekkel együtt az iskola megküldi a felvetteknek a tankönyvlistát és az igénylőlapot a tankönyvtámogatáshoz. A beiratkozás napján begyűjti a beiratkozott tanulóktól a tankönyvigényeket és az igénylőlapokat, június 30-ig az igények figyelembe vételével a tankönyvfelelős módosítja a tankönyvrendelést. Ez a szakképző évfolyamok esetében szeptemberben történik meg. Az iskola honlapján (iskolai dokumentumok) tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatáról (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a tankönyvlistáról, a határidőkről) és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat. Ingyenes tankönyvellátás Az iskola a tanulói részére tankönyvtámogatást biztosít, ha a tanuló azt írásban igényli és a jogosultságot, az igazolások megfelelőségét aláírásával igazolja. Iskolánkban az ingyenes tankönyvellátásban minden ingyenességre jogosult tanuló használt tankönyveket kap, amelyet az erre a célra elkülönített könyvtári állományrészből biztosítunk. A tanulók a tanév során használt tankönyveket szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét A tankönyv addig az időpontig marad a tanulónál, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát tesz, a tanuló a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. Normatív kedvezmény illeti meg azt a tanulót, aki: tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három- vagy többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, rendszeres gyermekvédelmi segélyben részesül A tankönyv támogatás igénybevételéhez szükséges igazolások elfogadására vonatkozó szabályok: tartós beteg: a tankönyv átvételekor érvényes szakorvosi vagy Magyar Államkincstár által kiadott igazolás, sajátos nevelési igényű (Kt. 121.§ (1) bek. 29. pontja), testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos: a tankönyv átvételekor érvényes szakértői és rehabilitációs bizottság által kiadott vélemény, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott: a tankönyv átvételekor érvényes szakértői és rehabilitációs bizottság által kiadott vélemény,
86 három- vagy többgyermekes családban él: a tankönyv átvételével azonos év április 1. után keltezett bankszámlakivonat, vagy bármely hatóság által kiadott igazolás, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult: a tankönyv átvételével azonos év április 1. után keltezett hatóság által kiadott igazolás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult: a tankönyv átvételekor érvényes lakhely szerinti önkormányzat által kiadott határozat. Azok a tanulók, akik nem jogosultak normatív kedvezményre, de szociális helyzetük alapján rászorulók, kérelmezhetik az intézmény igazgatójától, hogy amennyiben az iskola tankönyvállományából megoldható, a tankönyveket az iskolai könyvtárból kikölcsönözhessék. Az ingyenes tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön állományrészben kezeli az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyveket. Ezeket minden tanév végén a könyvtáros átnézi, a megrongálódott, elhasználódott példányokat selejtezi. Az új ingyenes tankönyvekről a tankönyv-elszámolási időszak végére összesített listát készít. Tartós tankönyvek nyilvántartása Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül, TK betűjelzettel. Itt találhatók azok a segédkönyvek is, amelyeket általában csak órai használatra biztosítunk: feladatgyűjtemények, szótárak, atlaszok.
87 12.sz melléklet Tandíj és térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások és a díjfizetési kötelezettség mértéke Tandíjköteles:
A VR 36.§ (1) d) pontja szerint a tanulói jogviszonyban szerzett második vagy további szakképesítésre való felkészülés, annak szakmai vizsgája és esetleges javító és pótló vizsgája. (Nem számít ide az a szakképesítés, melyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek meg. Nem számít második szakképesítésnek az, amellyel a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakört magasabb színvonalon tudja valaki ellátni.) A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik, vagy további alkalommal történő megismétlése. A pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés-oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás. A tandíj mértéke a folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 100 %-a. A vizsgadíj mértéke az egy tanulóra jutó átlagos vizsgadíj. Térítési díjköteles:
A VR. 34.§-a szerint a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (javító és pótló vizsga is), valamint a tanulói jogviszony alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga és annak javító, pótló vizsgája. a vendégtanulói jogviszony (a közismereti képzés elsajátítására irányuló, vagy a tartós gyógykezelés miatti kivételével). A független vizsga az érettségi bizonyítvány megszerzése, vagy a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsga Az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második, vagy további javító, pótló vizsgája Térítési díjat köteles fizetni a nem tanköteles tanuló az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor.
A térítési díj mértéke a folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 25 %-a. Ha a tanuló korábbi tanulmányai alapján valamely modul vagy tantárgy tanulása alól felmentést kap, akkor a térítési díjat kérésére arányosan kell megállapítani. A tandíjból és a térítési díjból a következő kedvezmények adhatók:
A tandíj és a térítési díj 30 %-kal csökken, ha a lezárt félév tanulmányi átlaga a 4,51 – es átlagot eléri, vagy meghaladja, (Ennek feltétele, hogy a tanuló magatartás jegye legalább 4, és a tanulónak nincs fegyelmi büntetése.) A tandíj és térítési díj összege 25 %-kal csökken, ha a lezárt félév tanulmányi átlaga 3,51-4,5 között van, ha a tanuló magatartás jegye legalább 4, és a tanulónak nincs fegyelmi büntetése.
88
A tandíj terítési díj összege 20%-kal csökkenthető szakiskolai tanulóknál, ha a lezárt félév tanulmányi átlaga 2,51-3,5 között van, ha a tanuló magatartás jegye legalább 4, és a tanulónak nincs fegyelmi büntetése. Az a tanuló, aki 4,01 átlagú vagy afeletti tanulmányi eredményt ér el, valamint aki országos tanulmányi versenyen 1-10. helyezést ér el, a tandíj alapösszegét illető kedvezmény illeti meg egy éven át. A tandíjat és a térítési díjat 30 %-kal csökkentheti az igazgató a tanuló kérésére, ha ezt a szociális helyzete indokolja. A tanulónak igazolnia kell, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem a minimálbér másfélszeresét nem éri el. A kedvezmények együttes aránya nem lehet több a tandíj, térítési díj összegének 50 %-ánál.
Nem adható szociális alapon kedvezmény annak a tanulónak, aki a tanulmányok nem teljesítése miatt kényszerül bármilyen vizsgát, évfolyamot ismételni, illetve akinek egy főre eső nettó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. A tandíj, térítési díj befizetésével kapcsolatos szabályok:
Az éves tandíjat az iskola az előírásoknak megfelelően kalkulálja, és a szakképzési évfolyamra történő beiratkozáskor közzéteszi. A tanuló nyilatkozik arról, hogy hányadik szakképesítését szerzi, és bemutatja igazolásait, melyek alapján a tandíjfizetés alól mentességet kap, vagy kedvezményt kér. A kedvezmény az iskola igazgatójának címzett kérvényben kérhető. Az iskola igazgatója határozatot hoz a fizetendő tandíj mértékéről. A tandíjat, térítési díjat a tanulónak az iskola pénztárában két részletben kell befizetni, amelynek határidejéről az aktuális tanév munkaterve rendelkezik. A tanuló indokolt esetben az igazgatóhoz címzett levélben kérheti a tandíj, vagy térítési díj ettől eltérő határidővel történő befizetését. A tanuló jogviszonya megszűnik, amennyiben a tandíjat, vagy térítési díjat a fizetési határidőre nem rendezi.
A fentiek alapján fizetendő tandíj a 2014-15-ös tanévben: Kereskedelmi ügyintéző szak: Kereskedő szak: Idegenvezető szak: Vendéglátás-szervező, vendéglős szak: Vizsgadíj iskolarendszeren kívül: szakács teljes vizsga nem teljes vizsga:
124.000 Ft/fő/tanév 124.000 Ft/fő/tanév 124.000 Ft/fő/tanév 160.000 Ft/fő/tanév 45 000 Ft/fő kalkuláció alapján
Térítési díj a 2014-15-ös tanévben: Kereskedelmi ügyintéző szak: Kereskedő szak: Idegenvezető szak: Vendéglátás-szervező,Vendéglős szak:
31.000 Ft/fő/tanév 31.000 Ft/fő/tanév 31.000 Ft/fő/tanév 40.000 Ft/fő/tanév
89 13. sz melléklet Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat
Alapfogalmak: Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személylyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. E törvény rendelkezése szerint a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskolában személyes adatokat kezelünk, tehát kizárólag a felnőttek és a tanulók adataival való foglalkozás tartozik a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvántartásáról rendelkező törvény hatálya alá. Mindazonáltal jelen Adatvédelmi és adatkezelési szabályzatban a gazdálkodással kapcsolatos adatkezelés szabályairól is rendelkezéseket fogalmazunk meg. 1. A személyi iratok kezelésének adatvédelmi követelményei 1.1. A személyi irat fogalma Személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett - adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 1.2. A személyi iratok keletkezése A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor összeállításra kerül a közalkalmazott személyi anyaga, amely az alábbiakat tartalmazza: - kinevezést, adatfelvételi lapot, - önéletrajzot, - erkölcsi bizonyítványt, - végzettséget igazoló oklevél másolatát, - munkaköri leírást, - a vezetői megbízást és annak visszavonását, - a besorolásról, átsorolásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratokat, - a teljesítményértékelést, - a minősítést, - a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot. A tanulói jogviszony létesítésekor összeállításra kerül a tanuló adatainak nyilvántartása. - Elsősorban: A tanuló személyi adatai, úgymint a tanuló neve, születési helye, ideje, állampolgársága, lakóhelye (tartózkodási helye), telefonszáma, oktatási azonosító száma, diákigazolvány száma, TAJ száma. - Másodsorban: a szülő neve, lakóhelye (tartózkodási helye), telefonszámára vonatkozó adatok kerülnek meghatározásra.
90 A többi nyilvántartó adatcsoport specifikus abból a szempontból, hogy meghatározásra kerül a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok. Ide tartoznak a felvételivel, vagy a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok. Rögzítésre kerülnek a tanuló fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatai, de ugyanígy a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek adatai, a tanuló balesetekre vonatkozó adatok. 1.3. A személyi iratok iktatása, kezelése A személyi iratokat külön számtartományon belül gyűjtőszámon kell iktatni. Az iktatás az iskolatitkár munkaköri feladata. Személyes adat akkor kezelhető, ha az érintett felnőtt, vagy tanuló hozzájárul. A tanuló beiratkozása, a felnőtt munkavállalása e Szabályzat vonatkozásában hozzájárulásnak tekinthető. 1.4. A személyi iratok megőrzése A személyi anyagot a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. Levéltárba adásáról az Iratkezelési szabályzat szerint kell eljárni. A diákok személyi iratainak megőrzését az intézmény Iratkezelési szabályzata határozza meg. 2. A betekintési jog, személyi adattovábbítási jog gyakorlásának szabályai 2.1. A közalkalmazottak személyi iratainak megtekintése Személyi iratokba csak az alábbi szervek és személyek jogosultak betekinteni: saját adataiba a közalkalmazott, a közalkalmazott felettese, a minősítést végző vezető, a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, munkaügyi per kapcsán a bíróság, a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv (Magyar Államkincstár) e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül a közalkalmazott illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából. A közalkalmazott személyi anyagát kiadni nem lehet, kivéve abban az esetben, ha a közalkalmazott személyi anyagát új munkahelye kéri meg. 2.2. A tanulók adatainak kiadása, továbbítása: A nemzeti köznevelési törvény szabályozza, hogy kiknek és milyen adatok továbbíthatók. Az adatok a közoktatási törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség szigorú megtartásával továbbíthatók elsősorban a fenntartó felé, valamint a közintézmények és közhivatalok felé: bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, más közigazgatási szerv (pl. minisztérium). Ezen közintézmények részére valamennyi adat teljes körűen továbbítható. Néhány esetben nem szükséges, ill. nem is lehetséges minden adatot továbbítani. Ilyen például: - A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, a tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok, - Azok az adatok, amelyek a magatartással, a szorgalommal és a tudás értékelésével kapcsolatosak az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizs-
91 gabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, iskolaváltás esetén pedig az új iskolának kerülhetnek továbbításra. 3. A közalkalmazotti nyilvántartást kezelő, személyes adatot tartalmazó számítógépes információs rendszer adatvédelmi és adatbiztonsági szabályai 3.1. A számítógépes információs rendszer célja A közalkalmazotti, tanulói jogviszonnyal összefüggő személyes adatokat tartalmazó számítógépes információs rendszer (számítógéppel vezetett közalkalmazotti, tanulói alapnyilvántartás) védelmének szabályozása azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa az információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát, a működtetés rendjét. A köznevelés információs rendszerét (KIR) az Oktatási Hivatal működteti. A KIR a köznevelés feladataiban közreműködők által szolgáltatott adatokra épülő, országos, elektronikus nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer. A KIR üzemeltetési, illetve adatfeldolgozói feladatait az Oktatási Hivatallal kötött megállapodás alapján az Educatio Nkft. látja el. Az adatokat az Educatio NKft. nem adja tovább. Ennek során az Educatio Nkft. törekszik arra, hogy a személyes adatainak kezelése csak a honlap szolgáltatásainak igénybevételéhez szükséges mértékben, egyúttal a hatályos törvényi rendelkezések maradéktalan betartásával történjen. 3.2. A számítógépes információs rendszer adatvédelmi és adatbiztonsági szabályai A számítógépes információs rendszernek biztosítani kell az adatbiztonságot, a fizikai biztonságot, az üzemeltetést és a technikai biztonságot. Az adatbiztonság szabályozásának biztosítania kell: - az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszközökhöz történő illetéktelen fizikai hozzáférés megakadályozását, az adathordozók tartalma illetéktelen megismerésének, lemásolásának, megváltoztatásának vagy az adathordozó eltávolításának a megelőzését, - annak megakadályozását, hogy az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszköztárba illetéktelen bevitelt hajtsanak végre, vagy a tár tartalmát illetéktelenül megismerjék, töröljék, vagy bármilyen módon megváltoztassák, - a hozzáférési jogosultság betartását, azoknak a kijelölését, akiknek az adatkezelésből adatokat továbbítanak, - annak megakadályozását, hogy az adatok továbbítása alkalmával az adatokat illetéktelenül megismerjék, lemásolják, töröljék, vagy bármilyen módon megváltoztassák. A fizikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok: - meg kell határozni azoknak a személyeknek a körét, akik az adathordozó eszközöket üzemeltethetik, - gondoskodni kell arról, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásainak dokumentációjához csak az arra felhatalmazott személyek férjenek hozzá. Az üzemeltetési biztonság szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok: - össze kell állítani a számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsorát, feladataikat körül kell határolni, - külső személy - például karbantartás, javítás, fejlesztés céljából - a számítástechnikai eszközökhöz lehetőleg úgy férjen hozzá, hogy a kezelt adatokat ne ismerje meg, - a hozzáférés jelszavait időközönként, de a felhasználó személyének megváltozásakor azzal egyidejűleg meg kell változtatni; jelszót ismételten nem lehet kiadni,
92 a rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó (hagyományos vagy számítástechnikai eszközzel olvasható) dokumentumokat úgy kell kezelni, hogy elvesztésük, elcserélésük vagy meghibásodásuk elkerülhető, kiküszöbölhető legyen. A technikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok: - az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni; - az adatállományok kezelését úgy kell megszervezni, hogy részleges vagy teljes megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen. -
3.3. Az adatok megőrzése, védelme Intézményünkben az adatvesztés megelőzése, kizárása érdekében a személyi adatok rendszeres mentése az alábbi felsorolás alapján kell, hogy történjen: - Tanulói adatokat tanévenként 2 alkalommal CD-re kell rögzíteni. A CD-ket az igazgatói irodában található páncélszekrényben 2 évig kell megőrizni. Negyedévente egy alkalommal az iskolai számítógép-hálózat segítségével, az Iskola szerverre, azon személyenként külön biztosított tárhelyre kell másolni. - A dolgozói adatokat (bérelszámolás, humánerő-gazdálkodási adatok) félévente egy alkalommal archiválandók CD lemezre. A lemezeket a gazdasági irodában, zárható szekrényben kell tartani. 4. Személyes adatkezelés intézményünkben A következők segítségével történik: - az Oktatási Hivatal által üzemeltetett köznevelési információs rendszer (KIR), - az Oktatási Hivatal által üzemeltetett többfunkciós adatforgalmazó programcsomag (ADAFOR, kétszintű érettségi) rendszer. 5. Adatforrások intézményünkben 5.1. Személyi adatok - a személyes adatok (tanulói) a beiratkozáskor adatfelvétel, illetve 9. osztályosok esetén az általános iskolai Jelentkezési lapon lévő személyi adatok (a KIFIR rendszerből származóak) - a felnőtt dolgozók esetében a munkaviszony létesítéssel együtt járó adatfelvétel - a bérszámfejtési, illetve a humánerő-gazdálkodással összefüggő adatok. 5.2. Eszköztípusú adatok - az anyag- és eszköznyilvántartásban rögzített adatok (Bevételezési, raktározási, anyag kiadási bizonylatok alapján) - pénzforgalmi könyvelési adatok 6. A közérdekű adatok elektronikus közzététele A különös közzétételi lista elkészítéséért az intézményben az adminisztrátor felel. Az adatok saját honlapunkon való elhelyezéséről a rendszergazda gondoskodik. Az adminisztrátor gondoskodik a meghatározott közzétételi listákon szereplő adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről, a rendszergazdának való megküldéséről. A megküldött adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért, hitelességéért és az adatok frissítéséért a rendszergazda felel.
93 Jogorvoslati lehetőség: A Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve közérdekű adatok, vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
