TARTALOMJEGYZÉK AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA6

1

A Pedagógiai programunk jogszabályi háttere

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13. Kormányrendelet módosításáról. 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 2011. évi CLXXXVII. törvény - a szakképzésről

2

TARTALOMJEGYZÉK

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA6 I. AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUMBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ...................................................................... 6 I. 1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK ALAPELVEI, ÉRTÉKEI ...................................................................................... 6 I. 2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI ............................................................................................................ 7 I. 3. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI ...................................................................................................... 9 I. 4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI ...................................................................................................... 12 I. 5. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELJÁRÁSAI..................................................................................................... 14 II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ...................................................... 15 III. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ........................................................... 17 IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......... 22 IV. 1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................. 22 IV. 2. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................ 24 V. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .................................................................................................................................... 26 V. 1. A PEDAGÓGUSOK LEGFONTOSABB HELYI FELADATAI.................................................................................. 26 V. 2. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE ......................................................................................... 28 VI. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIA TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ............. 30 VI. 1. BTMN ÉS AZ SNI-S TANULÓK EGYÉNI FEJLESZTÉSÉT, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEINEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS AZ EHHEZ IGAZODÓ FEJLESZTŐ PROGRAMOK .......................................................... 30 VI. 2. A HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓJÁT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 34 VI. 3. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ....................................................... 36 VII. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELE, JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE .. 37 VIII. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI................................. 39 VIII. 1. A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ........................................................................... 39 VIII. 2. A TANULÓKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ........................................................................ 40 3

VIII. 3. FENNTARTÓVAL, MŰKÖDTETŐVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ................................................. 41 IX. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI ............................................. 42 IX. 1. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ........................................................................................................ 42 IX. 2. AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA ................................................................................................................... 44 X. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL – NKT.(50.§) KERETEI KÖZÖTTI – HELYI SZABÁLYAI, VALAMINT A SZAKKÉPZŐ ISKOLA TEKINTETÉBEN A SZAKKÉPZÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY FELVÉTELRE, ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI............... 44 XI. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ............................ 48 A BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERVE ................ 50 XII. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE .................................................................................. 50 XIII. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZ EHHEZ SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMA ......................................................................................... 51

XIV. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT .......... 61 XV. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI, ÉS A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT MEGSZERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ...................................... 62 XVI. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSA .......................................................... 65 XVII. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI .................................................................................................................................... 66 XVIII. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK A HELYI TANTERVI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE MELLETT .......... 69 XIX. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI A KÖTELEZŐ ÉS A SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAKBÓL . 71 XIX. 1. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM................................................................................................... 71 XIX. 2.TÖRTÉNELEM............................................................................................................................... 72 XIX. 3. MATEMATIKA.............................................................................................................................. 73 XIX. 4. IDEGEN NYELV............................................................................................................................. 77 XIX. 5. BIOLÓGIA .................................................................................................................................... 77 XIX. 6. INFORMATIKA............................................................................................................................. 78 XIX. 7. FIZIKA .......................................................................................................................................... 80 XIX. 8. FÖLDRAJZ .................................................................................................................................... 85 4

XIX. 9. TESTNEVELÉS .............................................................................................................................. 86 XIX. 10. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK .................................................................................... 88 XIX. 11.GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK....................................................................................................... 91 XIX. 12. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ................................................................................................. 94 XX. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI 96 XXI. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI...........................................102 XXII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ...............................................103 XXIII. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ...................................................................106 XXIII. 1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEK ......................................................................................................... 106 XXIII. 2. A KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEK ........................................................................................................ 107 XXIV. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ............................................109 XXV. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK ..................................................................................................110 XXV. 1. A TANULÓK DICSÉRETÉNEK ÉS JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ....................................................................... 110 XXV. 2. A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM OSZTÁLYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSA ......................................................... 113 AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKMAI PROGRAMJA .................................................................................................................................................118 A SZAKMAI PROGRAM AZ ALÁBBI 22 SZAKKÉPESÍTÉS HELYI PROGRAMJÁT TARTALMAZZA .................................118 A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE, ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK...........................................................................................................................127 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK.......129

5

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA I. Az Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégiumban folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

I. 1. A nevelő-oktató munkánk alapelvei, értékei

Iskolánk mottója Vörösmarty Mihály gondolatához kötődve meghatározza az alapelvünket is: a hagyományokat tisztelve, de mindig a kor kihívásait figyelembe véve végezzük a munkánkat. A XXI. században a cégek elvárásainak megfelelő műveltségű, konvertálható szaktudású szakemberek képzése, továbbképzése, tanulóink számára szakmai, egzisztenciális perspektíva nyújtása. Arra törekszünk, hogy iskolánkban olyan nyitott személyiségű fiatalokat neveljünk, akik az élet bármely területén megállják helyüket, és képesek környezetüket alkotó módon és felelősséggel formálni. Értékeink megfogalmazásakor legfőbb szempont, hogy az iskolánkban folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai oktatás szerves egységet alkot. Az adott korosztályok remélhetőleg egyre növekvő hányadát befogadó szakközépiskola és szakiskola nevelési és oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. Testületünk erőssége, hogy a magas színvonalú szakmai felkészültség mellett segíteni, támogatni tudja a hátrányokkal indulókat a felzárkóztatásban. Segíteni, támogatni tudja a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező, egyébként leszakadásra ítélt rétegeket. Segíteni és támogatni tudja továbbá a tehetséges, motivált, ambiciózus fiatalokat, akik így lehetőséget és felkészültséget kapnak érettségi, kvalifikált szakma megszerzésére, vagy a felsőoktatásba való bekapcsolódásra. Tanítványainknak lehetőséget tudunk biztosítani, hogy egyéni képességeiket kibontakoztathassák, s a változó munkaerőpiaci helyzetben megélhetést biztosító, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező munkavállalókká nevelődjenek. Tudjuk azonban azt is, hogy munkánk mindig csak relative minősíthető, hiszen az iskola mindig kitett 6

a makro- és mikrokörnyezeti, a gazdasági és társadalmi hatásoknak. munkánkat a fentiek tudatában építjük fel és elemezzük. Összességében az iskolánkban folyó nevelőmunka értékközpontú, céljainkat is ennek tükrében fogalmazzuk meg.

I. 2. A nevelő-oktató munka céljai

Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt ezt követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Célunk, hogy a különböző képességű tanulóink mindegyike: a gyengék, a közepesek, a jók egyaránt fejlődjenek. Tanulóink legyenek motiváltak, nyitottak a folyamatos tanulásra, információk szerzésére: örülni tudó, nyitott emberek legyenek, akik elfogadják társaik személyiségét, másságát. Az intézmény valamennyi dolgozójával és diákjával kapcsolatosan célként fogalmazzuk meg a feladatok színvonalas megoldása iránti igény és készség megerősödését. El kell érni azt a helyzetet, amelyben mindenki a saját és az iskola sikerei érdekében tudásának folyamatos bővítésére, képességeinek fejlesztésére törekszik. Ez a mindenkori biztosítéka annak, hogy intézményünkben eredményes tevékenység folyjon, így a tanulmányaik befejezéskor kikerülő fiatalok reális eséllyel rendelkezzenek az életben való boldoguláshoz, valamint az élethosszig tartó tanuláshoz. A célok kitűzésekor mindig az ösztönzött minket, hogy a végzős tanulóink többszörös esélyt kapjanak a munka világába való eredményes beilleszkedéshez. Ez vezérelt minket abban is, amikor olyan programot dolgoztunk ki és olyan kereteket biztosítunk, amelyek nem egy, hanem több végzettség megszerzését teszik lehetővé a szakképzés során.

A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési

7

folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakiskolai képzésben különös hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz,

és

a tanítási-tanulási

folyamatot

a szakmatanuláshoz

nélkülözhetetlen

kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsuk. A szakiskolai oktatás színvonalának emelése kiemelt cél, mert az iskolánkba járó diákok családjainak szociális, kulturális és anyagi helyzete egymástól jelentős mértékben eltér. Kötelességünk és felelősségünk, hogy a tanórákon és tanórán kívül is segítséget nyújtsunk azoknak a diákoknak, akik nehéz körülmények között élnek. Célunk, hogy tanáraink a továbbképzések során olyan kompetenciákat szerezzenek, melynek segítségével még hatékonyabban tudnak megfelelni a mindennapi munka kihívásainak, még felkészültebbek legyenek a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulók integrálására, felzárkóztatására, hátrányaik leküzdésére. A szakmunkások szakközépiskolájába a szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkező tanulók számára biztosítunk továbbtanulási lehetőséget. Ebben az esetben arra építünk, hogy a fiatal felnőttek egy szakmával a kezükben rájönnek arra, hogy életük, esetleg a családjuk sorsa függ attól, hogy hol, milyen álláshoz juthatnak megszerzett képesítésükkel, tudásukkal. A munkaerőpiac és az egyéni tapasztalatok is gyakran arra késztetik őket, hogy további tanulmányokat folytassanak a munkaerőpiacra való kilépés helyett vagy mellett. Az érettségi bizonyítvány megszerzésével pedig lehetőségek nyílnak az érettségihez kötött szakmák és a továbbtanulás irányába is. Ez a munkalehetőségekben erősen korlátozott térségekben komoly motiváló tényező lehet. A felnőttek középiskolája átfogja az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi tanulmányaikat, rendezve, és kiegészítve ezek eredényeit. A célja megteremteni az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek, és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. HÍD I-II program – kutatásokból tudjuk, hogy Magyarországon évente 5-7 ezerre tehető az alapfokról a középfokra való átmenet időszakában a képzésből kimaradók, lemorzsolódók 8

száma. Mivel nagy a valószínűsége annak, hogy elkallódnak, azaz a későbbiekben csak nehezen, vagy egyáltalán nem szereznek szakképesítést, alkalmi munkavállalóként vagy munkanélküliként tengetik éleüket. A köznevelési HÍD-programok fontossága és jelentősége abban áll, hogy ezeket a fiatalokat célozza meg, szándékai szerint őket segíti abban, hogy bennmaradjanak vagy visszataláljanak az oktatás-képzés világába. Célunk, hogy kihasználva tanáraink felkészültségét, az SZFP és HHR programokban szerzett tapasztalatait, minél inkább megfeleljünk a ránk szabott feladatnak. A végső cél: egyre több tanuló visszaterelése a szakképzésbe.

I. 3. A nevelő-oktató munka feladatai

A feladatok meghatározásánál figyelembe vesszük, hogy a nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el szakmájuk gyakorlása közben és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. Fontosnak tartjuk a: • kitartó, rendszeres munkavégzésre nevelést, • a folyamatos értékelést a pozitívumok hangsúlyozásával, • a környezetből, természetből megismerhető értékek tudatosítását, • a piacgazdaság keretei között működő társadalomban, a mindennapi életben alkalmazható

gazdasági-pénzügyi

és

vállalkozói

elsajátíttatását, • az egészség megőrzését segítő szokások erősítését, 9

ismeretek

és

technikák

• a testi épségük iránti felelősség kiépítését • az alapvető erkölcsi normák elfogadását és betartását. A nevelő-oktató munka feladatai a szakközépiskolában A szakközépiskolai tanítási-tanulási folyamat során ki kell alakítani a tanulókban az igényt az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejleszteni kell fogalmi gondolkodásukat, problémamegoldó képességüket, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásukat. A tanulókban erősíteni kell a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzetet, és a reális önértékelés képességét. Az általános műveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai nevelésünk és oktatásunk a tanulóinkat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak átadásával biztosítjuk az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés színvonalának folyamatos emelését. Kiemelt feladat az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra, a munkába állásra való felkészítés, valamint az élethosszig tartó tanulásra való nevelés. A nevelő-oktató munka feladatai a szakiskolai képzésben Kiemelt feladat a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztése. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket a mindennapi élet kontextusába helyezik, ehhez kell komoly segítséget nyújtani a tanulóinknak. eközben meg kell birkózni a hozott ismeretek hiányosságaival, az alulmotiváltsággal mind a tanulók, mind a szülői háttér tekintetében. Ennek ellenére minden erőnkkel azon leszünk, hogy ezekből a fiatalokból nagy százalékban sikeres munkavállalók legyenek, akik a saját és családjuk életét már másfajta értékek mentén szervezik, miközben megőrzik hagyományaikat és identitásukat.

10

A nevelő-oktató munka feladatai a szakmunkások szakközépiskolájában Megállapítottuk, hogy az érettségi egy lehetséges kitörési pont a tehetséges és tanulásra ”megérett” emberek számára. Ezért nem tagadhatjuk meg tőlük ennek a kitörésnek a lehetőségeit: amennyiben képesek – akár segítséggel, akár önállóan – élethelyzetük, perspektíváik felmérésére, értékelésére, ebben pedagógusaink partnerek. Ezeknek a „későn érő” fiataloknak vagy inkább fiatal felnőtteknek a tanulási szándékait mindenképpen támogatjuk. Komoly hozzáadott értékkel készítjük őket az érettségi vizsgára, egyúttal egy másfajta életszemlélet közvetítése is feladatunk. Ez a képzési forma új lehetőségeket nyit számukra. A nevelő-oktató munka feladatai a felnőttek középiskolájában A felnőttoktatásban hansúlyt helyezünk arra, hogy a középfokú tananyag nem csak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési, tanulási, és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is legyen. Ebben a képzésben építünk a tanulók önállóságára motiváltságára, törekszünk a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára. A felkészítés során tekintettel vagyunk az érettségire illetve a felsőfokkú továbbtanulás lehetőségének biztosítására is. A nevelő-oktató munka feladatai a Köznevelési Hídprogramban A nemzeti köznevelésről szóló törvényben rögzített HÍD-programok, ezen belül a HÍD I akkor éri el valós célját, ha megvalósítása során bizonyos pedagógiai feltételeknek eleget tesz, iskolánkban ezekhez kapcsoltuk a feladatokat: • személyekhez igazodó pedagógiai gyakorlat alkalmazása • életpálya-építés • kompetencia alapú program • modulrendszerű tananyag sok választható elemmel. Munkánkat úgy fogjuk szervezni és elvégezni, hogy ezeknek a feladatoknak meg tudjunk felelni.

11

Ha a tanköteles tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni, a törvényben foglaltak szerint( Nkt 14. §), az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a. A Híd II. programba, amely nyújtott képzésre, tanulásra motivál, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, bizonyos esetekben részszakképesítés megszerzésére készít fel. Ebben az esetben az a feladatunk, hogy differenciált pedagógiai eljárásokkal képessé tegyük a gyengébb képességű tanulókat a szakképzésbe történő bekacsolódáshoz szükséges bemeneti kompetenciák elsajátítására. Azt kell megértetnünk a tanulóinkkal, hogy a részszaképesítés megszerzésével újabb lehetőség nyílik a szakképzésbe való bekapcsolódásra, ezt a feladatot preferáljuk a konkrét tevékenységeink meghatározásakor.

I. 4. A nevelő-oktató munka eszközei

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveinek, céljainak, feladatainak megvalósítását az intézmény személyi és tárgyi eszközrendszerének együttese biztosítja, ezzel is segítve a tanulók önmegvalósításának kibontakoztatását. A nevelési és oktatási rendszerünkbe beépülnek azok, az egyén kompetencia-szintjéhez igazodó differenciált nevelési-oktatási eszközök, illetve a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. A cél elérése érdekében az iskola valamennyi tanulója számára

biztosítjuk

a felnőtt

élet

sikeressége

szempontjából

kiemelt

fontosságú

kulcskompetenciák fejlesztését. Nevelő-oktató munkánk legfőbb eszközei a kötelező tanórák. Ezek maximális kihasználásával juthatunk céljaink eléréséhez, feladataink teljesítéséhez. Iskolánk tanulói összetételének differenciáltsága, sokszínűsége arra késztet bennünket, hogy a nem kötelező tantárgyak körét, a csoportbontások helyét, a szabadidős tevékenységek rendszerét a legnagyobb gondossággal tervezzük, szervezzük. Az eszközeink megválasztása elveinkből, alapvető célkitűzéseinkből következik: iskolánkban minden tanulónak fejlődnie kell, önmaga szintjéhez képest a lehető legnagyobbat. Ennek

rendeljük alá a

tehetséggondozást, illetve a felzárkóztatást elősegítő foglalkozásainkat, az egyéni fejlesztési 12

lehetőségeket. Ezen célok elérésének érdekében a következő nevelési eszközöket kívánjuk alkalmazni, melyekben a nevelők szakmai autonómiája érvényesül: •

az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, alaposságra szoktatás a követelés, a folyamatos ellenőrzés és értékelés révén;

•

a nevelési-oktatási folyamatban a beszélgetés, meggyőzés, a példaadás módszerének alkalmazása;

•

fontosnak tartjuk a dicséretet, mint az elismerés módszerét, s nevelési céllal, alapos megfontolás után a büntetést, mint a helyes értékrend kialakításának eszközét,

•

a nevelési célból felhasznált technikai eszközök megválasztásának is a tanulók sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk.

Nincs azonban egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert, eszközt alkalmazunk egy időben, párhuzamosan, meghatározott összefüggésben – mindig szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségjegyeit. Nevelési és oktatási céljaink eléréséhez szakközépiskolai és szakiskolai tagozatainkon egyaránt alkalmazzuk az alábbi konkrét eszközöket, melyek egyúttal a nevelés hatékonyságát erősítik: •

Színvonalas iskolai ünnepélyek, régi hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése, a természet és társadalomtudományok megszerettetése, szakmai versenyekre való felkészítés.

•

Keressük, szervezzük azokat a lehetőségeket, amelyek erősítik a tanulókban az iskolához, osztályhoz tartozás érzését. A kiemelkedően teljesítő diákokat elismerjük.

•

Az osztályfőnökök gondosan ellenőrizik a tanulókat, következetesen segítik őket a problémájuk tisztázásában, megoldásában.

•

Arra törekszünk, hogy a külső megjelenés és a kulturált magatartás legfontosabb szabályainak betartása legyen természetes követelmény a tanulók számára, legalább az iskolában tanítsuk meg az alkalomhoz illő viselkedés, viselet fogalmát.

13

•

A humán tárgyak tanárai tapintatosan irányítják a tanulók művészi érdeklődését, népszerűsítik az iskolai könyvtárat, az iskolai Kátai-galériát, az osztályfőnökök alaposan előkészítik osztályuk múzeumlátogatását vagy kirándulását.

•

Az iskolapszichológus egyénileg és osztályközösségi szinten foglalkozik a tanulókkal, ezzel is segítve a kollégák munkáját.

•

Az ifjúságvédelmi felügyelő és az osztályfőnök ismeri és kezeli a különböző beilleszkedési zavarral küzdő tanulóinkat, segíti a problémák gyökerének feltárását és a problémák megoldását, tartja a kapcsolatot a különböző szakszolgálatokkal.

•

A szabadidő-szervező a tanórán kívüli nevelés lehetőségeinek felhasználásával segíti a tanulók szocializációját.

•

A pedagógiai asszisztens kapocs a tanárok és a tanulók között, segít a gondok megoldásában, segíti a tanulót a szabálykövető magatartás elsajátításában és betartásában.

•

A könyvtáros aktív részese a mindennapi oktató-nevelő munkának, vonzóvá teszi a környezetet, tapintatosan formálja a tanulók érdeklődési körét, ízlését.

•

A fejlesztő pedagógus segíti az BTMN-es tanulók felzárkózását egyénre szabott fejlesztési eljárásokkal.

•

Az osztályfőnökök az iskolaegészségügyben dolgozókkal együttműködve segítenek az egészséges életmódra nevelésben.

Infrastrukturális ellátottság: tanműhelyek, IKT-tantermek, szaktantermek, könyvtár, galéria, korszerű informatikai tantermek, nyelvi labor, tornaterem, valamint konditerem, amelyeket a nevelésben eredményesen felhasználhatunk egy-egy részfeladat sikeres megoldása érdekében.

I. 5. A nevelő-oktató munka eljárásai

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását. Az egyénre szabott fejlesztési eljárások a tanuló szükségleteinek, képességeinek, teljesítményének megfelelően – mind a tehetséggondozás, mind a 14

felzárkóztatás keretében – eredményezhetik más tanulási utak kijelölését is (pl. szakmunkások szakközépiskolája, felnőttoktatás, HÍD-programok). Iskolánk pedagógusai az oktató-nevelő munka során a következő nevelési eljárásokat alkalmazzák: Közvetlen (direkt) módszerek, melyek által a pedagógus közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra: követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés, magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló és csoportos elemző-értékelő munkája, kompetenciák fejlesztése. Közvetett (indirekt) módszerek, melyek során a nevelő hatás áttételesen, a tanári-tanulói közösségen keresztül érvényesül – ez összhangban áll az előző fejezetben említett tanórán kívüli tevékenységgel. Az eljárások alkalmazása során a szokások kialakítása, magatartási modellek bemutatása közvetítése, tudatosítása (meggyőzés kialakítása) történik meg: a tanulói közösség megszervezése, közös célok kitűzése, hagyományok ápolása, ellenőrzés, ösztönzés, tanári részvétel a tanulói közösség tevékenységében. A tehetséggondozás módszeres eljárásai: megfigyelés, egyéni segítség személyre szabott feladatokkal; házi, megyei, országos versenyeken való szerepeltetés, ünnepélyeken való szereplés: színjátszó kör, énekkar, diákönkormányzati munka, egyéni fejlesztés, szakkör, sportkör, kapcsolatok különböző szakmai szervezetekkel.

II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg. •

a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető közműveltségi tartalmak átadása, elsajátíttatása, 15

•

valamint az ezekre épülő differenciálás.

E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Kiemelten: -

az önismeret fejlesztése,

-

a kezdeményező és vállalkozói készségek kialakítása,

-

a felelős társadalmi magatartás kialakítása,

-

az állampolgári szerepre történő felkészítés,

-

az anyanyelv igényes használatának kialakítása,

-

a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítása,

-

a tanulók erkölcsi tudatának erősítése,

-

a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igényét növeljük,

-

megismertetjük a munkaerő-piaci lehetőségeket,

-

az iskolában nyújtott munkatapasztalatok és munkakultúra révén képessé tesszük tanulóinkat a termelési, illetve munkakörnyezetbe való beilleszkedésre,

-

a tanulókat igényességre, munkájuk eredményes és minőségi végzésére késztetjük.

16

A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladat: a közösségi szolgálat körültekintő megszervezésével növeljük a szociális érzékenységet. A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: -

teamekben való munkáltatással a tanulók csoportmunkára felkészítése,

-

a szakmai gyakorlatokon a manualitás kiteljesítése, a kreativitás megalapozása.

III. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az iskolai egészségfejlesztés a mindennapos iskolai életbe beépülő tevékenység, amelynek célja, hogy minden tanuló részesüljön testi-lelki jólétét, egészségét hatékonyan fejlesztő tevékenységben, elősegítve ezzel egészségi állapotuk kedvező irányú változását. E folyamat során kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók biológiai, társadalmi és életkori sajátosságainak megfelelő az egészség-ismereteinek, jártasságainak bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges és másodlagos prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Folyamatos és a kölcsönös partnerségen alapuló együttműködésre

törekszünk

az

iskolánkban

működő

iskolaegészségügyi

szolgálat

munkatársaival: ennek a fejezetnek az elkészítése is közös gondolkodás eredménye, és napi kapcsolatban vagyunk a feladatok minél hatékonyabb megoldása érdekében. Személyi erőforrások Belső


iskolaorvos, védőnő




gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő




iskolapszichológus




szabadidő-szervező 17




diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus

Külső kapcsolatok (támogató szervezetek):


egészségügyi (a kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve,

drogambulancia, Vöröskereszt, kórházak szakorvosai)


rendvédelmi (városi és megyei rendőrkapitányság)




Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok




Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF)




pedagógiai szakszolgálatok (városi és megyei)




drogprevenciós pályázatok szakemberei

Tárgyi erőforrások: Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való felkészítéssel, serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek tanárok és diákok számára; DVD-k: szenvedélybetegségekkel, drogokkal kapcsolatban a tanárok és a kortárssegítő diákok számára; Videofilmek:

családi

élettel,

konfliktusokkal,

szenvedélybetegségekkel,

táplálkozási

zavarokkal, szexuális felvilágosítással, AIDS-megelőzéssel foglalkozó DVD-k. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából kiemelt területek feladatai: • egészséges táplálkozás: iskola-egészségügyi szolgálat munkaterv szerint ütemezett ismeretterjesztő foglalkozásai, szűrővizsgálatai; tematikus projektnapok szervezése; tananyagba építve szaktárgyi illetve osztályfőnöki órákon; az iskolai büfé kínálatának összehangolása az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményével; • alkohol –és drogfogyasztás, a dohányzás káros hatásai: iskola-egészségügyi szolgálat munkaterv

szerint

ütemezett

ismeretterjesztő

tematikus projektnapok szervezése; 18

foglalkozásai,

szűrővizsgálatai;

A tananyagba építve a szaktárgyi illetve osztályfőnöki órákon: az iskolapszichológus és az ifjúságvédelmi felügyelő évente egy alkalommal kérdőíves felmérést végez egészségmagatartás témakörben minden osztályban, eredményét értékeli, a tervezésnél figyelembe veszi; • bántalmazás és az iskolai agresszió megelőzése: minden tanév elején beilleszkedési tréninget tartunk az ifjúságvédelmi felügyelő, az iskolapszichológus és az osztályfőnökök vezetésével az induló osztályokban; • családi és párkapcsolatok: iskola-egészségügyi szolgálat munkaterv szerint ütemezett ismeretterjesztő foglalkozásai; tananyagba építve szaktárgyi illetve osztályfőnöki órákon; • személyes higiéné: iskola-egészségügyi szolgálat munkaterv szerint ütemezett ismeretterjesztő foglalkozásai, szűrővizsgálatai; tematikus projektnapok szervezése; • a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége: a környezettudatos viselkedés megtanítása. Hosszú távú pedagógiai célok: • a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása • holisztikus szemléletmód kialakítása • önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése • az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése • a személyes felelősség tudatosítása • ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. • az életminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása • a családi életre nevelés fejlesztése 19

• az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Feladatok a rövid és hosszú távú célok elérése érdekében: •

állapotfelmérés készítése: a diákok egészségi állapota, életmódja

•

a diákok ismeretszintje, attitűdjei

•

a kollégák körében a problémaérzékenység „szondázása”, a kooperáció mérése

•

a szülőkkel való kommunikáció fejlesztése, igényfelmérés

•

a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejlesztése

•

a kortárssegítő diákok működésének szervezése, utánpótlásuk biztosítása

•

a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele

•

az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek rendszerezése, továbbiak beszerzése

•

a diákok dohányzásának visszaszorítása, az alkohol- és drogfogyasztás megelőzése

•

a daganatos betegségeket megelőző önvizsgálat módszereinek megtanítása

•

az egészséges táplálkozás igényének kialakítása

•

a lelki egészség megőrzése, stressz oldó módszerek megismertetése

•

a mindennapi testmozgás elterjesztése

A rövid távú célokat és feladatokat a tanévi munkatervek tartalmazzák. Rendszeres programjaink: Minden tanévben rendszeresen tart előadásokat osztálykeretben vagy évfolyamonkénti szervezésben: • a rendőrség ifjúságvédelmi szakembere • az iskolaorvos és a védőnő 20

Vetélkedők: Az érdeklődő tanulókat, csapatokat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt versenyeken.A kortárssegítő diákok bevonásával évente az egészséges életmód népszerűsítése céljából iskolai vetélkedőt rendezünk. Iskolai médium A jeles napok kapcsán az iskolarádióban rövid műsort sugárzunk. A faliújságon folyamatosan találhatók az egészséges életmóddal foglalkozó cikkek, amelyeket a kortárssegítők segítségével folyóiratokból, internetes oldalakról gyűjtünk. Akció jellegű programjaink évente: Lelkes természetjáró tanárok vezetésével a Bükkben alkalmi túrákat szervezünk. Bornemissza-napok: az egészséges életmód népszerűsítése Véradás Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel Programok és rendezvények kapcsán a tanulóink találkozhatnak a helyi és országos egészségvédő, AIDS-megelőző és drogprevenciós civil szervezetekkel; részt vehetnek diákkonferenciákon (Kortárssegítők konferenciája; Országos Gyermek-egészségügyi Intézet Diákkonferenciája). Aktívan bekapcsolódhatnak egészségvédő mozgalmakba (Vöröskereszt Ifjúsági Tagozata).

21

IV. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

IV. 1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

„A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.” (Hankiss Elemér) e gondolat mentén fogalmaztuk meg, hogy az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségfejlesztés színterei: A közösségfejlesztésre az intézményen belül sor kerülhet: •

a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra)

•

a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon

•

a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon

•

a szabadidős tevékenységek keretében

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: •

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,

•

véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

•

a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

•

a másság elfogadásához,

•

az együttérző magatartás kialakulásához,

•

a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. 22

A közösségfejlesztés az a folyamat, amelyben az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése végbemegy. Ennek megvalósítása érdekében a következő főbb területeket jelöljük meg: •

osztályközösségek kialakítása, működtetése és erősítése,

•

diákönkormányzat – a fiatalok önszerveződő tevékenysége, a diákok demokráciára nevelése – szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok közös kezelése és megoldása terén,

•

a kommunikációs kultúra fejlesztése,

•

a környezeti kultúra fejlesztése és ápolása,

•

a makro- és

mikro-környezetben

történő

eseményekhez

való

kapcsolódás:

színházlátogatás, iskolai és városi rendezvényeken való részvétel, •

művészeti nevelés.

A fenti célok megvalósítása érdekében önképzőköröket, szakköröket, klubokat működtetünk a felmerülő igények és a fenntartótól kapott lehetőségeknek megfelelően: iskolarádió, énekkar, irodalmi színpad, színházbaráti kör, honismereti kör, Európa-klub, Egészségőrző kör. Az intézeti közösségfejlesztés érdekében a hagyományos rendezvényeinket megtartjuk, és bekapcsolódunk a városi programokba is: év eleji közösségépítő tréning, tanévnyitó ünnepség, kiállítások a Kátai-galériában, DÖK tréning, Bornemissza Gergely Emléknap, a köztársaság ünnepe, emlékezés 1956-ra, Mikulásjárás, karácsonyi ünnep, gombavató ünnepség a végzős diákoknak, március 15.-i ünnepség, tavaszi diáknap, ballagás, tanévzáró ünnepség, üzemlátogatás, épületlátogatás, helyi múzeumok látogatása, városi koszorúzási ünnepségek. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: •

sikeres pályázat esetén részvétel a Comenius programban, melynek segítségével a tanulóink megismerkedhetnek más népek kultúrájával,

23

•

sikeres pályázat esetén bekapcsolódás a Határtalanul programba, amelynek keretén belül a pedagógusaink és tanítványaink együtt dolgozhatnak a határon túli magyar iskolákkal, ezzel is erősítve nemzeti identitásunkat,

•

nyitottak vagyunk együttműködésre, testvériskolai kapcsolatok kialakítására.

IV. 2. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

Az intézményvezető – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: •

szakmai munkaközösségek,

•

munkacsoportok,

•

az egy osztályban tanító tanárok,

•

diákönkormányzat,

•

osztályközösségek.

A szakmai munkaközösségek A Nat műveltségi területeinek szakmai megvalósítására létrehozott közösségek, kapcsolatot tartanak egymással a tanulók egységes szemléletű neveléséért, oktatásáért. Együttműködnek a rendezvények

megszervezésében,

a

hagyományok

ápolásában,

a

helyi

tantervek

tananyagtartalmának kialakításában, projektek, témanapok megvalósításában. Munkacsoportok Adott feladatra létrehozott csoportok, melyeknek vezetőjét az iskola igazgatója jelöli ki. Éves munkaterv alapján végzik a munkájukat, amelyről rendszeresen beszámolnak. •

MÉCS: a belső értékelés megvalósításáért felel

•

Arculatépítő: feladata az iskola imázsának alakítása

•

Környezettudatos csoport: a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat koordinálja 24

Az egy osztályban tanító tanárok Az egy osztályban tanító tanárok testülete munkáját az osztályfőnök fogja össze. Tevékenységük kiterjed a tanulók magatartása, szorgalma és tanulmányi előmenetele értékelésére. Állásfoglalást alakítanak ki olyan esetekben, amikor az év közben adott érdemjegyek átlagától az év végi osztályzat lényegesen eltér. Az állásfoglalást a nevelőtestület elé terjesztik. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: •

az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,

•

küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,

•

döntés az osztály belügyeiben.

Kollégiumi közösség Saját

program

szerint

végzik

munkájukat,

de az

ott

dolgozó

munkakapcsolatban vannak az iskola vezetésével és az osztályfőnökökkel.

25

kollégák

szoros

V. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

V. 1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai •

a tanítási órákra való szakszerű felkészülés,

•

a tanítás órarend szerinti megtartása,

•

a tanítás elméleti feltételeinek előkészítése, karbantartása és alkalmazása,

•

a tanítási órákhoz szükséges eszközök, segédletek kiválasztása, előkészítése és azok alkalmazása az oktatási folyamatban,

•

a tanulók munkájának rendszeres értékelése, ismereteinek számonkérése, az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzése,

•

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, statisztikai adatok szolgáltatása,

•

érettségi, különbözeti, beszámoltató, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

•

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

•

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

•

tehetséggondozás, a tanulók (HH, HHH) fejlesztésével kapcsolatos feladatok elvégzése, a tanulók eredményes fejlesztése,

•

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

•

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

•

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

•

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

26

•

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, kapcsolattartás a szülőkkel, tájékoztatás nyújtása a tanuló előmeneteléről, fejlődéséről,

•

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

•

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

•

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben a kiírt ügyeleti rend alapján,

•

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

•

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

•

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

•

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

•

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

•

folyamatos önképzés,

•

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

•

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása,

•

a titoktartási kötelezettség megtartása, az adatvédelmi törvények betartásával

A mentortanár feladatai: A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 30. § (7) bekezdése értelmében a szakképző iskolában szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató szakember munkáját két éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor pedagógus módszertani kérdésekben segíti és értékeli, amennyiben a szakember pedagógus végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik. A mentortanár feladatai: •

segíti a mentoráltat az alkalmazandó jogszabályok, intézményi alapdokumentumok,

szabályzatok megismerésében értelmezésében •

a mentorálás során a szakértő, tanácsadó szerepét tölti be 27

•

bemutatja be a nevelési-oktatási módszereket, eszközöket

•

segíti a mentoráltat a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében

•

visszajelzést, konstruktív kritikát ad a mentorált munkájáról

•

konkrét tanácsokkal, javaslatokkal látja el mentoráltját

•

a mentorált munkáját elemeznie, korrigálnia kell

•

megismeri a hallgatót és jó kapcsolatot épít ki vele

•

óralátogatásokat végez, majd rövid konzultációkat tart

•

segíti a mentoráltat a többi tanárral és a gyerekekkel való kapcsolat kiépítésében és

fenntartásában •

segíti a hallgatót az iskolai életbe való beilleszkedésben

•

lehetővé teszi, hogy a mentorált reálisabb képet alakítson ki a tanári pályáról

•

évente szövegesen, írásban értékeli a mentorált teljesítményét

V. 2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg a feladat ellátásával, elsősorban a folyamatosság figyelembe vételével. •

az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire,

•

tevékenységével elősegíti az osztályközösség kialakulását és megerősödését.

•

együttműködik az osztály diákbizottságával,

•

segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, 28

•

rendszeresen konzultál az osztályában tanító kollégákkal,

•

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,

•

minősíti és folyamatosan dokumentálja a tanulók magatartását, szorgalmát. Ehhez kikéri az osztályban tanító kollégák, s a tanulók véleményét is.

•

szülői értekezletet tart, melyen megadja a szülőket érintő legfontosabb, aktuális tájékoztatást,

•

ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, a törzslap folyamatos vezetése, bizonyítványok

megírása,

továbbtanulással

kapcsolatos

adminisztráció

elvégzése,

hiányzások igazolása, •

segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát,

•

kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelemmel foglalkozó kollégával és az iskolapszichológussal,

•

közreműködik a tanulók és a tanárok konfliktusai megoldásában, amennyiben szükséges, a szülőket is bevonja a problémamegoldásba,

•

tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, és részt vesz a lebonyolításában,

•

javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére,

•

részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását,

•

órát látogat az osztályban,

•

leszámoltatja a tanulót,

•

kapcsolatot tart a gyakorlati helyekkel,

•

tájékoztatja

a

szülőt/gondviselőt

a

tanuló

következményeiről, magatartásáról, szorgalmáról. 29

igazolatlan

mulasztásáról,

annak

VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógia tevékenység helyi rendje VI. 1. BTMN és az SNI-s tanulók egyéni fejlesztését, tanulási, magatartási nehézségeinek enyhítését szolgáló tevékenységek és az ehhez igazodó fejlesztő programok A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg. A tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az iskolai oktatásban érvényesítjük a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítjük. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A specifikus tanulási zavarokkal küzdő tanulók oktatása a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történik. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása, 30

b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés, f) együttműködés a tanulót tanító pedagógusokkal, g) együttműködés a nevelési tanácsadókkal, és szakértői bizottságokkal, h) együttműködés az iskolapszichológussal és az ifjúságvédelmi felelőssel. A fejlesztés kiemelt célja, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén: Diszlexia: az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő. A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén: alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, 31

i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális olvasástanítási program alkalmazása, k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. Diszortográfia: a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: a) a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, b) a rövidtávú emlékezet fejlesztése, c) a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, d) a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. Diszgráfia: az írás grafomotoros jellemzőinek zavara. A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő íráskészséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, b) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuo-motoros koordináció fejlesztése, 32

d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés), e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, f) sikertudat kialakítása. Diszkalkulia: számolási képesség specifikus zavara. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, b) matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, 33

i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, j) a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, k) az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása. Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A fejlesztés célja: a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai a) team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, b) speciális figyelem-tréning, c) a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, d) fokozott egyéni bánásmód, e) az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, f) feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, g) motiválás, sikerélmény biztosítása.

VI. 2. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját elősegítő tevékenységek

Az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi munka elsődleges célja a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a hátrányos helyzetben lévő tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Ennek elengedhetetlen feltétele az egyenlő bánásmód biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. 34

Ifjúságvédelmi feladatok •

a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartásba vétele, szem előtt tartva a személyiségi jogokat és az adatvédelmi előírásokat

•

veszélyeztetettség vélelme esetén haladéktalanul eleget tenni a jelzőrendszeri tagságból adódó kötelezettségnek

•

a tanulók jogosultságának megállapítása a lehetséges többletszolgáltatásokra (például ingyenes tankönyvellátás, kedvezményes étkezés, Útravaló Ösztöndíjprogram)

•

a nyilvántartásba vett tanulók iskolai előmenetelének figyelemmel kísérése, az osztályfőnökökkel szoros együttműködésben

•

a lemorzsolódások megelőzése érdekében az igazolatlanul mulasztó tanulók esetében a jogszabályban előírt jelzések elküldése

•

rendszeres kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálatokkal, intézkedési tervek készítése a szülők bevonásával

•

konzultáció a szülőkkel a szülői értekezleteken, fogadóórákon vagy egyéb egyeztetett időpontban

•

lehetőséget biztosítani a tanulóknak, szülőknek arra, hogy a külső segítő szervezetekkel, szakemberekkel felvehessék a kapcsolatot

•

drogprevenciós, bűnmegelőző és mentálhigiénés programok szervezése az iskolaegészségügyi szolgálat munkatársaival együttműködve

•

személyiségfejlesztő, konfliktuskezelő tréningek tartása az iskolapszichológussal együttműködve

•

életvezetési tanácsadás a tanulók illetve szüleik számára

•

rendszeres szakmai kapcsolat a külső segítő intézményekkel (gyermekjóléti szolgálatok, rendőrség, RÉV, KEF, gyámhatóság).

35

VI. 3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Iskolánk tanulóinak érdeklődési köre, képessége, szociokulturális háttere igen sokrétű, ezért törekednünk kell tudatos megismerésükre, képességeik, tehetségük minél alaposabb felmérésére. Módszerek •

A tanulók év eleji bementi felmérése, szükség esetén egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, folyamatos kompetenciafejlesztés.

•

Eredményeik figyelemmel kísérése, összehasonlítása, a fejlődés nyomon követése

•

Tanulói igények szerinti szakkörök, vetélkedők szervezése

•

Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek, pályázatok figyelése, koordinálása

•

Az iskola könyvtárának folyamatos fejlesztése, a könyvtári állomány használatának biztosítása

•

Az iskolai informatikai rendszer használatának biztosítása a versenyre való felkészülésekhez, kutató munkákhoz

•

Lehetőség a diákszínpad és az énekkar munkájának megismerésére, produkcióikban való részvételre

Tehetséggondozás Tanulóinknak különböző kereteket kínálunk - benne kiemelten a tehetséggondozásra is. Ebben elsősorban az osztályfőnök, de valamennyi szaktanár, oktató és nevelőtanár személye is meghatározó. Az osztályfőnökök ismerik legjobban osztályközösségük tanulóit, a tanulók családi és anyagi hátterét, neveltségi szintjüket, különleges problémáikat, érdeklődési körüket, különleges irányultságukat. Éppen ezért, az egyéni bánásmód elvét fontosnak tartjuk nevelő munkánkban, az egyéni személyiségjegyeiknek megfelelően igyekszünk kezelni őket.E folyamat szerves része már kilencedik évfolyamon megkezdődik, az osztályfőnökök megismerik tanulóik személyiségét, felmérik a szociális hátteret, az esetleges kiemelkedő tehetségeket, és ennek megfelelően irányítják őket, illetve tartják a kapcsolatot a szülői 36

házzal, valamint a munkaközösségekkel.A tehetséggondozás, de a felzárkóztatás is átfogja a kulturális, a sport, a művészeti és a szakmai területeket. Az iskolai szintű programokra, versenyekre, vetélkedőkre minél több tanulót kell mozgósítani. Közülük tudjuk kiválogatni a megyei, a regionális és az országos versenyek résztvevőit. A tehetséggondozás hagyományos és igen eredményes formáit folytatni kívánjuk: - szakmai versenyek, énekkar, irodalmi színpad, tantárgyi versenyek, sportkörök, aktuális történelmi és irodalmi vetélkedők, diáknapi fellépések, stb. formájában. Új és szinte korlátlan lehetőséget biztosítunk az informatika területén az Internet-kalandozás biztosításával.

VII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétele, jogai gyakorlásának rendje

A tanulóknak az ENSZ Gyermeki Jogok Egyezménye, a köznevelési törvény előírásai, a 20/2012-es EMMI rendelet, az iskolai SZMSZ és az iskolai házirend által szabályozott lehetőségeken belül van joga az iskolai életét alakítani. Ennek szervezeti kerete a diákönkormányzat. A diákönkormányzat az iskolai demokrácia, önkormányzatiság és önigazgatás a jogállamban használatos állampolgári technikák gyakorlásának színtere, a tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekvédelmi szervezete. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését Tevékenysége, hatásköre, feladatai • munkáját a szervezeti élettel kapcsolatos kérdésekben önállóan, más kérdésekben az iskola igazgatójával, nevelőtestületével, és az osztályok önkormányzati szervével együttműködve végzi • szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá 37

• a diákközgyűlés a tájékoztatás közvetlen fóruma. Évente legalább egy alkalommal, a diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint • a diákönkormányzat képviselteti magát az intézményvezetői és nevelőtestületi értekezleten, osztály szülői értekezleten, és minden olyan szervezetben ill. fórumon, amelyet a törvényi szabályozás előír • Az osztálytitkárok –osztályonként két fő- alkotják a diákparlamentet, amely az iskola diákönkormányzatának (DÖK) legfőbb szerve. Az osztálytitkárok közül kerül megválasztásra minden tanév szeptemberében az Iskolai Diákbizottság (IDB). A diákbizottság tagjai elnököt, illetve két elnökhelyettest választanak maguk közül. Az Iskolai Diákbizottság üléseit a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata alapján tartja • a diákönkormányzat kapcsolatot tart fenn más diákönkormányzatokkal, illetve ifjúsági szervezetekkel, melyekkel a kapcsolattartás formáját a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A diákönkormányzat egyetértési jogköre: A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: • saját működéséről, • a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, • hatáskörei gyakorlásáról, • egy tanítás nélküli munkanap programjáról, • az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint • az iskolarádió, iskolaújság szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.

38

A diákönkormányzat véleményezési jogköre •

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni.

VIII. A szülő, a tanuló és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

VIII. 1. A szülőkkel való kapcsolattartás formái Már a felvétel előtt felajánljuk segítségünket az irántunk érdeklődő szülőknek és gyermekeiknek: •

Interneten (honlap)

•

szórólapokon, helyi újságokban hirdetmény útján ismertetjük a következő tanév képzési programját,

•

pályaválasztási szülői értekezletet tartunk,

•

nyílt napokon tesszük lehetővé iskolánk, tanműhelyünk megtekintését.

Iskolai keretek között: Szülői értekezletek: évente legalább két alkalommal az osztályfőnök tartja, melyen részt vesz a tanulók iskolai tanműhelyi szakoktatója is. A felmerülő problémák megoldására ezen felül az

osztályfőnök

rendkívüli

szülői

intézményvezető is részt vesz.

39

értekezletet

hívhat

össze,

melyen

az

Szülői fogadónapok: évente legalább két alkalommal (november, március) van lehetőség az osztályban tanító pedagógussal történő konzultációra az erre kijelölt napon és időtartamban. Egyéni fogadóórák: telefonon vagy e-mail-en történő előzetes időpontegyeztetés után van lehetőség a tanuló tanulmányi előmenetelével vagy magatartásával kapcsolatos megbeszélésre. Szülői tájékoztatás: történhet az ellenőrző könyvön, elektronikus naplón, levélen keresztül. Az elektronikus naplóból juthatnak információhoz a szülők gyermekük tanulmányaival, hiányzásaival kapcsolatban, illetve az osztályfőnök ezen keresztül is küldhet üzenetet a szülőnek. Ezen felül a tanuló igazolatlan mulasztásairól, ennek következményeiről levélben tájékoztatja a szülőket az osztályfőnök. Nyílt nap: az erre kijelölt napokon a szülő részt vehet látogatóként a tanítási órán, megtekintheti a gyakorlati képzés feltételeit a tanműhelyekben, információt kap a továbbtanulási lehetőségekről. Szülői szervezet Az a szülői szervezet, közösség járhat el az iskola valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az iskolába felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. A szülői szervezet, közösség a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt.

VIII. 2. A tanulókkal való kapcsolattartás formái A diákönkormányzat A diákok legfőbb képviseleti szerve, a demokrácia gyakorlásának színtere, a tanulók jogainak 40

és érdekeinek védelmezője. A diákönkormányzatot segítő tanár folyamatosan tájékoztatja az IDB tagjait az aktuális feladatokról, ők pedig az osztálytitkárokon keresztül a tanuló ifjúságot.

VIII. 3. Fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás formái

Információnyújtás

az

intézmény

gazdálkodási,

valamint

szakmai

tevékenységével

kapcsolatban. Egyeztető értekezleten való részvétel az intézményvezető részvételével. Írásbeli beszámoló az intézményben végzett szakmai munkáról. Dokumentumok egyeztetése jóváhagyás céljából: szerződések, pályázatok, illetve minden olyan esetben, ahol ezt előírja a fenntartó. Szóbeli vagy írásbeli tájékoztatáskérési lehetőség a fenntartó szakterület felelősétől. a) Kormányhivatallal, helyi önkormányzattal való kapcsolattartás formái: -

Írásbeli tájékoztatás a jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése érdekében.

-

Szóbeli vagy írásbeli tájékoztatáskérési lehetőség

b) Helyi oktatási intézményekkel való kapcsolattartás formái: -

Rendezvényeken, versenyeken való kölcsönös részvétel.

-

Továbbképzéseken, tájékoztatókon való közös részvétel.

-

Jó gyakorlatok átadása, átvétele.

c) Helyi közművelődési intézményekkel való kapcsolattartás módja: -

Tanulók, tanárok részvétele a rendezvényeken.

-

Közös szervezésű rendezvények lebonyolítása.

-

Szóbeli/írásbeli egyeztetés a közös programokat megelőzően.

41

IX. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai

A tanulmányok alatti vizsgákat a mindenkori hatályos törvényekben és rendeletekben foglaltak szerint szervezzük meg. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.

IX. 1. A tanulmányok alatti vizsgák •

osztályozó vizsgák,

•

különbözeti vizsgák,

•

pótló vizsgák,

•

javítóvizsgák

Az osztályozóvizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak az Nkt. 55.§ (1), (2), (3). és a 20/2012. EMMI 51. § 7-8. pontja, a 64§ (2)-(3)-(4) pontja alapján az iskola igazgatójának döntése szerint, amelyet határozatba foglal, és/vagy a nevelőtestület döntést hoz a vonatkozó törvények szerint. Osztályozó vizsgának számít a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett beszámoltató vizsga is. A tanuló különbözeti vizsgát abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak, ha az iskola igazgatója engedélyezi, hogy  a tanuló a tanulmányait ne a megkezdett képzésben fejezze be,  ha a tanuló másik iskolából kíván átiratkozni, és az igazgató határozatban előírja.

42

A tanuló pótló vizsgát tehet:  ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló az adott vizsganapon tegye le a pótló vizsgát, ha ennek feltételei megteremthetők. A tanuló javítóvizsgát tehet a 20/2012. EMMI 64§ (7) a-b, és (8) pontja alapján. Értesítés a vizsgákról A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A javítóvizsga időpontjáról az iskolai honlapon és az iskolai faliújságon, ill. az osztályfőnöktől és az iskolatitkárságon lehet tájékozódni. Osztályozó vizsgát három időpontban szervez az iskola: januárban, május utolsó vagy június első hetében, valamint a végzős és az előrehozott érettségire jelentkező tanulóknak: április végén. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákat a januári és a májusi vizsgaidőszakban szervezi az iskola. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót írásban tájékoztatjuk. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanulmányok alatti vizsga követelményei és az értékelés szabályai a helyi tantervben kerülnek részletezésre:


melyek azok a tantárgyak, amelyekből írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket kell tenniük a tanulóknak,




a vizsgák követelményeit (a helyi tanterv alapján) a munkaközösségek, szaktanárok állapítják meg.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65-78§ alapján kell megszervezni. 43

IX. 2. Az alkalmassági vizsga

A felvételnél, átvételnél és a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmassági szakvéleményt figyelembe kell venni. Az egészségügyi vizsgálatot az iskolaegészségügyben dolgozó szakemberek, az iskolaorvos és a védőnő koordinálják.

X. A felvétel és az átvétel – Nkt.(50.§) keretei közötti – helyi szabályai, valamint a szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései

Az iskola a felvételi tájékoztatóban minden évben nyilvánosságra hozott feltételrendszer alapján elsősorban a tanulmányi eredményt alapul véve készíti el felvételi rangsorát (ideiglenes felvételi jegyzék). A belépés szükséges feltétele érvényes bizonyítvány a 8. osztályról. Kivétel a HÍD II-programba jelentkező tanulók esetében. A szakképzésbe történő belépés feltételei: 1. Iskolai előképzettség vagy iskolai előképzettség hiányában bemeneti kompetenciák, a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség. 2. Szakmai előképzettség: szakképesítés megkezdésének feltételéül szolgáló, a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés. 3. Egészségügyi alkalmassági követelmények: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre. Az egészségügyi vizsgálatot az iskolaegészségügyben dolgozó szakemberek, az iskolaorvos és a védőnő koordinálják. 4 Pályaalkalmassági követelmények: a szakképzésbe történő bekapcsolódás azon feltétele, 44

amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján fel tud készülni a választott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára és a választott tevékenység, foglalkozás ellátására. Szakmánként különböző lehet, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a szakmára jelentkezőnek. A feltételeket az iskola szakmai programja tartalmazza szakmánként. Szakközépiskolába (4 év) jelentkező tanulók felvételének elvei: A szakközépiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint – ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszám kétszeresét – a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján lehet belépni. Szakmunkások szakközépiskolája (2 év) jelentkező tanulók felvételének elvei: Nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló – közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával – folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. A belépés nappali, ill. esti tagozatra a hatályos törvények szerint lehetséges. 3 éves szakiskolai képzésbe jelentkező tanulók felvételének elvei: Alapfokú iskolai végzettséggel vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet bekapcsolódni. A szakképzésbe jelentkezők számára: a szakmához szükséges kompetenciák mérése írásban. További feltétel, hogy a helyi tantervben a tanuló számára előírt nem kötelező foglalkozásokon való részvételt vállalja. Erről a jogszabályokban meghatározott módon, írásban kell nyilatkozni.

45

2 éves szakképzésbe jelentkező tanulók felvételének elvei: Az jelentkezhet, aki a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette. Felnőttek középiskolájába – esti tagozat – jelentkező tanulók felvételének elvei: Az jelentkezhet, aki betöltötte a 16. életévét, és rendelkezik 8 osztállyal. Érettségi utáni képzésbe jelentkező tanulók felvételének elvei: A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. A szakmai érettségi vizsgát követően a tanuló 1 év alatt szerezhet szakmai végzettséget a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. Belépés felsőbb évfolyamra Iskolánkban nemcsak a 8. osztály után, hanem más iskolából magasabb évfolyamról átvétellel, illetve gimnáziumi érettségi vizsga után is lehet tanulmányokat kezdeni. Az egészségügyi alkalmasság ebben az esetben is feltétel. A korábbi tanulmányaikat nálunk végző diákok a felvételnél előnyt élveznek. A felnőttképzés, valamint a HÍD I és II program ide vonatkozó feltételeit a törvények és rendeletek, valamint az iskola képzési struktúrája tartalmazza. A továbbhaladás feltételei A továbblépés szakaszhatára a tanév. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a helyi tantervben előírt minimális követelmények, valamint a szakmai gyakorlati tantárgy által előírt követelmények teljesítése.

46

Ha a tanuló hiányzásai miatt nem értékelhető, a vonatkozó rendelkezések szerint osztályozó vizsgát tehet. A magasabb évfolyamra lépés feltételeinek teljesítését évenként bírálja el a szaktanár, az oktató, illetve a nevelőtestület az osztályozó értekezleten. Az a tanuló, aki a tanév végén valamely tantárgy(ak)ból megbukik, az augusztusi javítóvizsga időszakban

javítóvizsgázhat. Sikertelen javítóvizsga esetén tanulmányait az évfolyam

megismétlésével folytathatja.

Az átvétel szabályai, átjárhatóság iskolán belül A szakiskola tanulója a Nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán. A alapfokú és a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedik évfolyamára kell felvenni. 9. évfolyamon az átvétel kérelemre és igazgatói engedély alapján lehetséges, feltétele: a szorgalmi időszak végéig teljesíti a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket. Más szakma, illetve évfolyam esetén az addig nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni, melynek eredményes letétele feltétele a továbbhaladásnak. A felsőbb évfolyamokon az adott év megismétlésével, vagy az addig nem tanult szakmai, illetve érettségi tárgyak szintfelmérő vizsgáinak eredményes letétele után lehetséges a másik osztályba kerülés. Az egyes iskolatípusok közötti átlépést az igazgató írásban benyújtott kérvény alapján engedélyezheti. A különbözeti vizsgák letételére minden esetben felkészülési időt biztosítunk. Minden egyéb esetben a törvényesség betartásával az igazgató dönt a felvételről és átvételről. Érettségi után az iskolában oktatott bármely szakmára lehet jelentkezni.

47

XI. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása tanórán és délutáni szakköri foglalkozások keretében történik. Cél: a diákok felismerjék mikor kell a társuknak segítséget nyújtani. Legyenek biztos ismeretei a sérült állapotának felméréséről, a segítségnyújtás megvalósításáról.

A tanórán tantárgyi keretek között A szakképző osztályokban:  a gépész szakmákhoz kapcsolódóan a 9. évfolyamon tanóra áll rendelkezésre az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítására. A tanítási egységet gyakorlati órában, év végi osztályzattal zárjuk. A szakmai vizsgán elsősegélynyújtásból gyakorlati vizsgát tesznek.  az építőipari szakmák esetében a Munka és balesetvédelem tantárgyon belül az évi óraszám harmadában az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása kötelező az elméleti órán.  a további szakmák esetében a szakmai program alapján. Szakközépiskolában közismereti órák keretében:  biológia: 11. évfolyam a szabadóraszám terhére  szakmai órák keretében  osztályfőnöki órák keretében

48

Nem tantárgyi óra keretében: szakköri formában A Vöröskereszttel kötött megállapodás alapján elsősegélynyújtó vizsgával zárul, mely alkalmas a motor és személygépkocsi-vezető engedélyhez. Célja továbbá: felkészítés elsősegélynyújtó versenyre, és az ezt megelőző házi versenyre. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Elméleti oktatás:biológia, osztályfőnöki és szakmai elméleti órákon b) Gyakorlati oktatás: szakmai gyakorlati órákon és délutáni szakköri foglalkozásokon

49

A BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERVE XII. A választott kerettanterv megnevezése

A kerettantervek az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez készült tantervek és a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei alapján készültek (Magyar Közlöny 2013. évi 53. szám, 2013. március 29.). 1. Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet [8. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] 2. Kerettanterv a Köznevelési Hídprogramok számára 2. melléklet [9. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] 3. Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 7. melléklet [6. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] 4. Kerettanterv a felnőttoktatás számára.

5. A szakmunkások szakközépiskolája tantervének elkészítéséhez a szakközépiskolák kötelező közismereti óraszámait vettük alapul az Nkt. 60§ (7) és (8) bekezdése szerint: nappali tagozaton a kötelező órák minimum 90%-át, estin 50%-át biztosítjuk. (biológia: nappali tagozat 11-12. évfolyam, 51/2012. (XII.21) sz EMMI rendelet 12. melléklet 12.3.05. biológia 9-12 felnőtt)

Általános elv: a szabadon felhasználható 10% terhére nem építettek be a szakmai közösségek új tananyagot, a kötelező témakörök, ill. a számonkérésekre fordítható órák számát emelték, ill. a matematikai és szövegértési kompetencia fejlesztésére fordítják ezt az időkeretet. Részletesen minden tantárgy helyi tantervében megtalálható a választott kerettanterv pontos megjelölése, és a 10% felhasználásának módja. A kerettantervek digitális formában (CD adathordozó) a program mellékletét képezik. 50

XIII. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma A tantárgyi struktúra az óraszámok eldöntését követő helyi tantervkészítés eredménye. Nevelési programunkban ismertetett helyzetünk, a hozzánk kerülő tanulók neveltségi szintje, céljaink és vállalt feladataink, és a NAT kiemelt fejlesztési területei határozták meg döntéseinket. A kötelező óraszám feletti órák elsajátítandó tananyaga a helyi tantervek része: a munkaközösségek a kötelező tananyag témaköreinek óraszámát emelték, ill. a számonkérésre fordítható órák számát emelték szakmai szempontok alapján.

51

SZAKKÖZÉPISKOLA 9-12. Kötelező tanórai foglalkozások Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

2

2

3

3

Történelem,

társadalmi

és

állampolgári ismeretek Etika

1

Biológia – egészségtan

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Művészetek*

1

1

Informatika

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

6

7

8

11

Szabadon tervezhető órakeret

4

4

4

4

Összesen

35 óra

36 óra

35 óra

35 óra

Szakmai

tárgyak

órakerete,

amelyből

1óra

(szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**

52

KÉTÉVES SZAKMUNKÁSOK SZAKKÖZÉPISKOLÁJA Kötelező tanórai foglalkozások NAPPALI: 2306 óra

ESTI: 1292 óra

11.

12.

11. év

év/óra/hét

év/óra/hét

Magyar nyelv 7,5

12. év

év/óra/hét év/óra/hét

7

4

4

és irodalom Idegen nyelv

6

7

3

3,5

Matematika

6

7

3

3

Történelem,

4,5

6

1

4

-

1

– 2

1

1

1,5

társ.-

és

állampolg.-i ism. Etika Biológia

1

egészségtan Fizika

2,5

0

1

2

Kémia

2,5

0

1

0,5

Földrajz

1

2

1

1

Vizuális

1

1

1

0

kultúra Informatika

1

1

Osztályfőnöki 1

1

1

0,5

Összóraszám

33

18

21

35

53

A közismereti képzés heti óraszámai a szakiskolában Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2óra

1 óra

-

Idegen nyelv

2 óra

2 óra

2 óra

Matematika

2 óra

1 óra

Társadalomismeret

2 óra

1 óra

-

Természetismeret

3 óra

-

-

Testnevelés*

5 óra

5 óra

5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

-

1,5

18 óra

11 óra

9,5 óra

Magyar Kommunikáció

Osztályközösségépítő Program

-

Szabadon felhasználható órakeret Összesen:

54

A közismereti képzés heti óraszámainak változása a szakiskolában: Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra*0,5

1 * 1 óra

-

Idegen nyelv

2 óra

2 óra

2 * 1 óra

Matematika

2 óra

1 * 0,5 óra

1,5 *1,5 óra

Társadalomismeret

2 * 1 óra

1 * 1 óra

-

Természetismeret

3 óra

-

-

Testnevelés

3,5 óra

2,5 óra

2,5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 * 1,5 óra

*2, 5

1,5*2,5 óra

18 óra

11 óra

9,5 óra

Magyar Kommunikáció

Osztályközösségépítő Program

Vizuális kultúra

-

1 óra Szabadon felhasználható órakeret Összesen:

A *-gal jelölt órák a szabaddá vált testnevelés órákból keletkeztek: így a szabadon felhasználható órakeret megnövekedett.

55

HÍD-I program: H/I Tartalom

Időkeretek

Bevezető hét: ismerkedés, támogató ajánlások

1 hét (30 óra)

Búcsúzó hét: visszacsatolás, támogató ajánlások

1 hét (30 óra)

Folyamatos munka

34 hét

Óra/hét

30 óra

Felhasználható óraszám a tanévben

1020

Életpálya-tervezés, szakmaismeret

40% (cca.400 óra)

Műveltségterületekhez köthető fejlesztési idő

60 % (cca.600 óra)

Felhasználható óra/modul

18-50 óra

Éves óraszám 34 héttel számolva

Műveltségi területek Kommunikáció és anyanyelv

180

Élő idegen nyelv (angol, német)

50-50

Matematika

60

Társadalom és jelenkor-ismeret

50

Természetismeret

100

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

200

Szakmaismeret

200

Testnevelés és sport

180

56

HÍD II program A

változat:

2

éves

(20

hónapos)

képzés

-

hosszabb

közismereti

képzés

B

változat:

2

éves

(20

hónapos)

képzés

-

rövidebb

közismereti

képzés

C változat: 1 éves (10 hónapos) képzés Nappali munkaterv szerint Évfolyam/

H/II/1/A

Tantárgyak

heti

H/II/2/A 24 heti

H/II/1/B

17 heti

H/II/2/B 16,5 heti

H/II/C 10 heti

31,5

közismereti

közismereti

közismereti

közismereti

közismereti

óra

óra

óra

óra

óra

A

A

B

B

C

2 éves

2 éves

2 éves

2 éves

1 éves

1. év

2. év

1. év

2. év

4

3

3

2

5

Élő idegen nyelv 4

3

3

2

5

Kommunikáció és anyanyelv

(angol, német) Matematika

4

3

3

2

5

Társadalom

és 3

2

1,5

1

4

Természetismeret 3

2

1,5

1

4

Alapvető

1

0,5

1

2

jelenkor-ismeret

1

munkavállalói és életpálya-építési modulok 57

Testnevelés

és 2

2

2

-

-

1

1

1

1

1

2

-

1

-

5,5

24

17

16,5

10

31,5

sport* Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program) Szabadon tervezhető órakeret Összesen

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások a szabadon tervezhető órakeret terhére: Szakközépiskola 9-12. ÉVFOLYAM

Megnövelt óraszámú tantárgyak

Megnövelt óraszám

9. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

9. évfolyam

Matematika

1 óra

9. évfolyam

Rajz és vizuális kultúra

1 óra

9. évfolyam

Ének-zene

1 óra

10. évfolyam

Rajz és vizuális kultúra

1 óra

10. évfolyam

Ének-zene

1 óra

10. évfolyam

Informatika

2 óra

11. évfolyam

Idegen nyelv

1 óra

58

11. évfolyam

Fizika

1 óra

11. évfolyam

Informatika

2 óra

12. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

12. évfolyam

Matematika

1 óra

12. évfolyam

Idegen nyelv

1 óra

12. évfolyam

Történelem

1 óra

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások a szabadon felhasználható órakeret terhére: Szakiskola 9-11. ÉVFOLYAM

Megnövelt óraszámú tantárgyak

Megnövelt óraszám

9. évfolyam

Vizuális kultúra

1 óra

11. évfolyam

Matematika

1,5 óra

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások a szabadon felhasználható órakeret terhére: A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások a szabadon felhasználható órakeret terhére: HÍD II program ÉVFOLYAM

Megnövelt óraszámú tantárgyak

Megnövelt óraszám

HÍD/2/1/A

Informatika

1 óra

HÍD/2/1/A

Vizuális kultúra

1 óra

59

HÍD/2/1/B

Vizuális kultúra

1 óra

HÍD/2/1/C

Informatika

2 óra

HÍD/2/1/C

Vizuális kultúra

1,5 óra

HÍD/2/1/C

Természetismeret

1 óra

HÍD/2/1/C

Matematika

1 óra

A nem kötelező tanórai foglalkozások A nem kötelező tanórai foglalkozáson a tanuló csak saját kérése alapján köteles részt venni. Kiskorú tanuló esetében a szülő írásbeli nyilatkozata is szükséges. Elsajátítandó tananyaga: a kerettantervi követelmények szerinti tananyag a helyi tanterv szerint A nem kötelező tanórai foglalkozások célja: -

felzárkóztatás

-

fejlesztés

-

tehetséggondozás

-

egyéni képességek kibontakoztatása

-

továbbtanulási esély növelése

-

önképzés

-

érettségire való felkészülés.

Korrepetálásokat, tantárgyi szakköröket szervezünk tanulói igény alapján, heti 1 órában. Igény szerint a fenntartó jóváhagyásával érettségire felkészítő foglalkozásokat szervezünk minden kötelező érettségi tantárgyból – magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv (angol, német) szakmai előkészítő tárgyak – 12. évfolyamon, heti 1 órában. Érettségire felkészítő foglalkozásokat szervezünk a felnőttoktatásban azoknak a tanulóknak, akik felmentettek valamelyik kötelező érettségi tárgyból. A foglalkozásokon az ismeretek 60

tételszerű rendszerezése, az érettségi témakörök logikus felépítésének gyakorlása és a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése történik. Ha a tanuló, ill a szülő nyilatkozott, a foglalkozásokon a részvétel kötelező.

XIV. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Intézetünk szakmai munkaközösségei a munkaközösség-vezető koordinálásával a szaktanár kollégákkal konzultálva döntenek: -

az úgynevezett munkáltató tankönyvek,

-

szakmai tankönyvek,

-

tantárgyi tankönyvcsaládok használatáról és azok megrendeléséről, figyelembe véve a tankönyvválasztás jogszabályi kereteit, a minőséget, a tankönyvek várható élettartamát, az állami támogatás mértékét, az árakat, valamint a megfelelést a helyi tanterveknek, kerettanterveknek, és az érettségi követelményeknek.

Ugyanezek az elvek érvényesülnek az egyéb taneszközök (CD-k, hangkazetták, térképek, szemléltető eszközök, stb. ) kiválasztásában is. Tanítási év közben a meglévő taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A tankönyvek megrendelését a tankönyvfelelős végzi, a munkaközösségek által elkészített tankönyvlista alapján. Az összesített tankönyvlistát az iskola vezetősége átnézi, véleményezi és jóváhagyja.

61

XV. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai, és a közösségi szolgálat megszervezésére vonatkozó szabályok

A kiemelt fejlesztési területek és nevelési célok keretében az eddigi alaptantervekben is meglévő kiemelt fejlesztési területek új, a társadalmi elvárások által megfogalmazott tartalmakkal bővültek, illetve a meglévő tartalmak kiegészültek a következők szerint: középpontba került az értékelvű nevelő iskola megteremtésének szándéka. Ennek a célnak megfelelően új elemekkel kibővített fejlesztési feladatok, nevelési célok fogalmazódtak meg: •

erkölcsi nevelés,

•

nemzeti öntudat, hazafias nevelés,

•

állampolgárságra, demokráciára nevelés,

•

önismeret és társas kultúra fejlesztése,

•

családi életre nevelés,

•

testi és lelki egészségre nevelés,

•

feladatvállalás másokért, önkéntesség,

•

fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés,

•

pályaorientáció,

•

gazdasági és pénzügyi nevelés,

•

médiatudatosságra nevelés,

•

a tanulás tanítása.

A fenti célrendszer – összhangban az európai kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesíti a hagyományos értékeket és a XXI. század új kihívásait 62

megjelenítő társadalmi igényeket, a társadalmi kohéziót, a közösségi szolidaritás megerősítését szolgálva. A Nat-ban megjelenő Fejlesztési területek – nevelési célok többféle módon érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulnak meg a köznevelés folyamatában. A fejlesztési területeket és a nevelési célokat programjainkban újrafogalmaztuk, kiegészítettük, figyelemmel egyrészt a már jelzett közös értékekre, továbbá a diákok változó motivációira, tanulási szokásaira, érzelmi igényeire. Pedagógiai programunkba beépítettük azokat a tartalmi elemeket, kompetenciákat és attitűdöket, amelyek elsajátítása révén, amire építkezve képessé válnak a további életük során az értékteremtésre. mindezt úgy tesszük, hogy összhangba hozzuk a közoktatás közszolgálati szerepével, mely szerint: a közműveltség a közösség bármely tagja számára elérhető, megőrzött, megosztható és gyarapítható tudáskészlet, amely a közös kultúra, élet- és viselkedésformák alapjává kell, hogy váljék. Iskolánk helyi tantervében a következő szabályokat alkalmazzuk a megvalósítás során: • beépülnek a tantervünkbe az egyes műveltségi területek tartalmaiba, • beépülnek a tantárgyak fejlesztési követelményeibe, • a tantárgyak részterületeivé válnak, • tematizáltan megjelennek az osztályfőnöki órák témaköreiben, • témákat, lehetőségeket adnak az egyéb, nem tanórai keretekben folyó iskolai foglalkozások, • programok számára, • témanapokat, projekteket szervezünk, • hangsúlyos szerepet kap az önkéntes munka tervezése, szervezése. A megvalósítás érdekében hangsúlyosan szerepelni kell a napi munkánkban a: • a tevékenykedtetésnek (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés), 63

• az informatika alkalmazásának, • a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztésének, • a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek elsajátításának, • az egészséges életmód kialakításának, • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosításának, • a médiumok alkotó használatának. Az elérhető, elsajátítható tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg, s maga a tartalmi leírás felépítése sem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jeleníti meg. A pedagógiai feladatok megvalósításában fontos szerepet játszanak: 1. A projektek A Bornemissza Gergely Emléknaphoz kapcsolódik a Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok, a hazafias nevelés, állampolgárságra nevelés megvalósítása érdekében egy projektnap, melynek keretén belül tanulóink az egri várat, kiállításokat, múzeumokat látogatnak meg, és ehhez kapcsolódó feladatként tablót készítenek megadott szempontok alapján. A Föld napjához kapcsolódóan a fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés, az önismeret és társas kultúra fejlesztése kap kiemelt szerepet. A 9. évfolyamra járó tanulóinknak kirándulás és vetélkedő keretében tudatosítjuk ezeket az alapvető értékeket. Sikeres Határtalanul pályázat esetén projektnap szervezése a Nemzeti összetartozás napjához kapcsolódóan, melynek eredménye egy közösen meghatározott projekttermék. Célja: erkölcsi nevelés, a nemzeti öntudat erősítése, demokráciára nevelés. 2. A közösségi szolgálat gondos megtervezése A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat teljesítése. Ez a feladatvállalás másokért, önkéntesség területtel együtt azt erősíti, hogy az érettségi nemcsak tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt 64

is szolgálja, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen, és a középiskolai tanulmányait befejezze. Ezért az iskolánkban kitüntetett figyelemmel szervezzük a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. Rendelkezésre áll egy jelentkezési lap, a közösségi szolgálat teljesített órái rögzítésre kerülnek az e-naplóban; évente a tanuló bizonyítványában; a teljesített óra a tözslapban, igazolás két példányban készül. A 2013/14-es tanévtől folytatódik a 2012/13-ban elkezdett szolgálat a katasztrófavédelem területén. A későbbiekben ettől a szülő kérésére el lehet térni.

XVI. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása

Az egészséges iskolai testmozgás a gyermekek, fiatalok egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítését célozza a testmozgás eszközeivel. A modern kor és az azzal járó technológiák az embert olyan életmódra kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az egészségfejlesztő testmozgás pedagógiai szempontjai összhangban a NAT-ban megfogalmazott elvekkel: •

minden tanuló minden nap részt vehessen a testmozgás-programban

•

minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténjen a keringési és légző-rendszer megfelelő terhelése

•

a testmozgás örömöt jelentsen minden tanulónak 65

•

a testnevelés és sport személyiség-fejlesztő hatásai érvényesüljenek a programban

•

a testmozgási-program tartalmazzon játékos elemeket is. A köznevelési törvény értelmében iskolánk megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből: - heti 2 órát iskolai vagy iskolán kívüli igazolt sportkörben történő sportolással lehet kiváltani. Sportfoglalkozási kínálat:

•

Néhány sportágban iskolai házibajnokságot rendezünk (pl. labdarúgás)

•

Versenyeken, bajnokságokban szerepelünk.

•

Úszás oktatás során tanítványainkat „úszó érettségire” felkészítjük.

•

Időszakos lehetőséget szervezünk a mozgásra a túrák alkalmával.

•

A könnyített, vagy gyógytestnevelésben részesülő tanulók számára a testnevelési órákon differenciált, illetve más jellegű feladattal igyekszünk a rendszeres mozgás fontosságát hangsúlyozni.

A 2013 szeptemberétől induló szakiskolai osztályokban csökkentett óraszámmal kezdjük a testnevelést, s ez folytatódik felmenő rendszerben. Oka: az Nkt módosítása szerint csak azokon a napokon szervezhető testnevelés, amikor a tanulónak elméleti órái vannak.

XVII. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igénye, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a

66

tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek. Térítéses szakkörök is indíthatók. Szervezeti formák: - tehetségek támogatása, - iskolai sportkör, - diákkör, - számítógép-kezelői alaptanfolyam, - tanulmányi, szakmai házi versenyek, - kulturális- és sportversenyek, - házi bajnokságok, - diáknap. Szakkörök, szakmai tanfolyamok, diákkörök, sportszakosztályok (labdarúgás, röplabda, kosárlabda, atlétika stb.) a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők, ha legalább 15 érdeklődő jelentkezik. Diákkörök A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével a működés feltételeinek intézményi támogatásával. A diákkörök szervezését az IDB vagy bármely tanulói közösség kezdeményezheti. Új és szinte korlátlan lehetőséget biztosítunk az informatika területén az Internet-kalandozás biztosításával. 67

A pedagógusválasztás szabályai A foglalkozásokat az iskola igazgatója által megbízott pedagógus tartja. Ha ugyanabban a témakörben több pedagógus is vállal szakkört, abban az esetben a tanulók választhatnak pedagógust.

68

XVIII. Választható érettségi vizsgatárgyak a helyi tantervi követelmények teljesítése mellett

A 100/1997. sz. Kormányrendelet alapján az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. A vizsgázó - függetlenül attól, hogy intézetünkben milyen szintű vizsgára készült fel - dönthet abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból. Az érettségi vizsga megszervezésénél és lebonyolításánál a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat szerint járunk el. Intézetünkben a következő tárgyakból lehet érettségi vizsgát tenni: Kötelező érettségi tantárgyak a szakközépiskolában (9-12.)  magyar nyelv - és irodalom, (középszintű érettségi)  történelem, (középszintű érettségi)  matematika, (középszintű érettségi)  élő idegen nyelv I. (angol vagy német), (középszintű érettségi)  szakmai előkészítő tárgyak: gépészeti/ építészeti és építési/ közlekedési alapismeretek, (középszintű érettségi) Kötelező érettségi tantárgyak a szakmunkások szakközépiskolájában  magyar nyelv - és irodalom, (középszintű érettségi)  történelem, (középszintű érettségi)  matematika, (középszintű érettségi)  élő idegen nyelv I. (angol vagy német), (középszintű érettségi) 69

Kötelező érettségi tantárgyak a felnőttoktatásban  magyar nyelv - és irodalom, (középszintű érettségi)  történelem, (középszintű érettségi)  matematika, (középszintű érettségi)  élő idegen nyelv I. (angol vagy német), (középszintű érettségi) Választható érettségi tantárgyak szakközépiskolában 9-12.  biológia, (középszintű érettségi)  fizika, (középszintű érettségi)  informatika (középszintű érettségi)  testnevelés, (középszintű érettségi) Választható

érettségi

tantárgyak

a

felnőttoktatásban

és

a

szakmunkások

szakközépiskolájában:  földrajz, (középszintű érettségi)  fizika (középszintű érettségi) Az emelt szintű érettségire jelentkezhetnek a szakközépiskola 9-12. tanulói:  magyar nyelv- és irodalom  történelem  matematika  élő idegen nyelv (angol vagy német) tantárgyakból  szakmai előkészítő tárgyak: gépészeti/ építészeti és építési/ közlekedési alapismeretek, (középszintű érettségi)

70

Emelt szintű felkészítést iskolánk a következő tantárgyakból vállal:  fizika  testnevelés

Az érettségire való felkészítés szintjétől függetlenül jelentkezhetnek a diákok az érettségi vizsgákra akár emelt, akár közép szinten. Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi

vizsgára

jelentkező

teljesítette,

tudását

osztályzattal

értékelték,

és

ezt

bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, továbbá a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga.

XIX. A középszintű érettségi vizsga témakörei a kötelező és a szabadon választható tantárgyakból

XIX. 1. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Magyar nyelv Témakörök 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom 1.5. A nyelvi szintek 1.6. A szöveg 71

1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés Irodalom Témakörök 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból 2.1.2. Portrék 2.1.3. Látásmódok 2.1.4. A kortárs irodalom 2.1.5. Világirodalom 2.1.6. Színház és dráma 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Regionális kultúra 2.2.1. Témák, motívumok 2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet XIX. 2.TÖRTÉNELEM I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. A középkori kereskedelem 2. Az Anjou kor gazdasága a Magyar Királyságban 3. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 4. Magyarország az első világháború után 5. A gazdasági világválság II. Népesség, település, életmód: 6. A honfoglaló magyar nép társadalma és életmódja 7. A középkori város 72

8. A XVIII. századi magyar társadalom 9. A Rákosi rendszer hatása a társadalomra 10. A Kádár korszak mindennapjai III. Egyén, közösség, társadalom 11. A középkori Magyar Királyság megteremtése 12. A reformmozgalom kibontakozása 13. A bolsevik diktatúra 14. Magyarország a második világháborúban IV. Modern demokráciák működése 15. Az ókori görög demokrácia 16. A dualista állam 17. A parlamenti demokrácia működése Magyarországon 18. A választási rendszer működése Magyarországon V. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 19. A három részre szakadt ország 20. A tatárjárás 21. A Hunyadiak 22. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc VI. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 23. A reformáció 24. A nemzeti szocializmus VII. szabad (problémaközpontú) témakör 25. A polgári forradalom Magyarországon 26. A második ipari forradalom

XIX. 3. MATEMATIKA 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok Részhalmaz, üreshalmaz, komplementer halmaz 73

Halmazműveletek Számosság, részhalmazok Matematikai logika Az „és”, illetve a „vagy” logikai jelentése Implikáció és ekvivalencia Kombinatorika Gráfok 2. Számelmélet, algebra Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Oszthatóság Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös Számrendszerek Racionális és irracionális számok Valós számok Abszolútérték definíciója Számok normálalakja Hatvány, gyök, logaritmus Polinomok Nevezetes azonosságok Arányosság Egyenes és fordított arányosság 74

Százalékszámítás Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Első-

és

másodfokú

egyenletek,

egyenletrendszerek,

egyenlőtlenségrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek Középértékek 3. Függvények, az analízis elemei A függvény Egyváltozós valós függvények A függvények grafikonja, függvénytranszformációk A függvények jellemzése Sorozatok Számtani és mértani sorozatok Kamatos kamat, járadékszámítás Az egyváltozós valós függvények 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Térelemek Ponthalmazok 75

egyenlőtlenségek

és

Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció, mint függvény Egybevágósági transzformációk síkban és térben Hasonlósági transzformációk Merőleges vetítés Síkbeli és térbeli alakzatok Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Forgáshenger, forgáskúp, hasáb, gúla, gömb, csonkakúp, csonkagúla Vektorok síkban és térben Műveletek vektorokkal Trigonometria Hegyesszögek szögfüggvényei Nevezetes szögek szögfüggvényei Szögfüggvények kiterjesztése Szinusz- és koszinusztétel Koordinátageometria Pontok, vektorok Egyenes egyenlete Kör egyenlete Kerület, terület Felszín- és térfogatszámítás 5. Valószínűségszámítás, statisztika 76

Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók A valószínűségszámítás elemei Esemény, eseménytér Klasszikus modell Mintavételek Várható érték és szórás XIX. 4. IDEGEN NYELV 1. Személyes vonatkozások, család. 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika XIX. 5. BIOLÓGIA 10. A mozgási szervrendszer és egészsége 11. A bőr és egészsége 12. Családtervezés 13. Szem és a fül felépítése és működése valamint egészsége 77

14. A táplálkozási szervrendszer és egészsége 15. A vér és a keringési rendszer felépítése és egészsége 16. Az immunrendszer és az egészség kapcsolata 17. A légzési szervrendszer felépítése és egészsége 18. A kiválasztó szervrendszer működése é s egészsége 19. A hormonális szabályozó rendszer és egészsége 20. Az idegrendszer felépítése, működése és egészsége 21. A levegő szennyezés 22. A víz és a vízszennyezés 23. A talaj és védelme 24. Energia – energia takarékosság 25. Hulladék 26. Populációk 27. Társulások 28. Természetvédelem 29. Közvetlen környezetünk és az egészség XIX. 6. INFORMATIKA Információs társadalom

• • • • • •

A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

78

Informatikai alapok – hardver

•

A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; • ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; • ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; • legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok – szoftver

• • • •

A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!

Szövegszerkesztés

• • • • • • • •

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit; tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni!

Táblázatkezelés

• • •

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit; legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; • legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; • tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; • tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés

• • •

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; • tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; • tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; 79

• •

nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!

Információs hálózati szolgáltatások

• • • • •

Tudjon Interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni!

Prezentáció (bemutató) és grafika

• • • • • •

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit; tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!

Könyvtárhasználat

• • • •

A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!

Algoritmizálás, adatmodellezés

• • • • •

A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani; tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt; tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni; legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére!

A programozás eszközei

•

A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani; • legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; • legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne! •

XIX. 7. FIZIKA I.

Mozgásformák 80

II.

III.

IV.

-

Egyenes vonalú egyenletes mozgás

-

Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

-

Szabadesés

-

Függőleges hajítás

-

Vízszintes hajítás

-

Egyenletes körmozgás

-

Harmonikus rezgőmozgás

-

Csillapított és csillapítatlan rezgések, rezonancia

-

Mechanikai hullámok

Dinamika -

Vonatkoztatási rendszer, inerciarendszer

-

Newton törvényei

-

Lendület és lendület megmaradás

-

Tömegvonzás, súlytalanság

-

Mozgást befolyásoló hatások

-

Pontszerű és merev test egyensúlya, erő forgatónyomatéka, egyszerű gépek

Munka, energia teljesítmény, hatásfok -

Állandó erő munkája, teljesítmény, hatásfok

-

Munkafajták

-

Energiafajták

-

Energiamegmaradás törvénye

Termikus kölcsönhatás 81

V.

VI.

VII.

-

Hőmérséklet, hőmérők

-

Hőmennyiség, termodinamikai egyensúly

-

Hőtágulás

Halmazállapot-változások -

Halmazállapotok

-

Halmazállapotváltozások

Ideális gázok -

Kinetikus gázelmélet

-

Állapotjelzők, állapotegyenlet

-

Állapotváltozások

-

Belső energia

-

Hőelmélet főtételei

Elektromos mező -

Elektromos állapot, elektromos töltés

-

Elektromos mező jellemzése

-

Munkavégzés homogén elektromos mezőben

-

Kondenzátor

VIII. Egyenáram -

Áramerősség

-

Zárt áramkör

-

Áramforrások és fogyasztók

-

Félvezetők 82

IX.

X.

XI.

XII.

Egyenáram hatásai és munkája

Időben állandó mágneses mező -

Mágneses alapjelenségek

-

Mágneses mező

-

Mágneses indukció

-

Áram mágneses mezeje

-

Mágneses erőhatások

-

Föld mágnesesség

Időben változó mágneses mező -

Indukciós jelenségek

-

Váltakozó áram

-

Generátor, motor, dinamó

Elektromágneses hullámok -

Teljes elektromágneses spektrum

-

Rezgőkör

A fény -

A fény, mint hullám

-

Geometriai optika

-

A fény, mint részecske

XIII. Az anyag szerkezete -

Atom, molekula, ion, elem

-

Avogadro törvény, atomi tömegegység 83

XIV. Az atom szerkezete

XV.

-

Atom részei

-

Atommodellek

-

Kvantumszámok

-

Az elektron részecske és hullámtermészete

Az atommag -

Erős kölcsönhatás, kötési energia

-

Maghasadás, magfúzió

-

Radioaktivitás

-

Sugárvédelem

XVI. Csillagászat -

Bolygómozgás

-

Mesterséges égitestek

-

Naprendszer

-

Tejútrendszer

-

Ősrobbanás

-

A világegyetem jövője

XVII. A fizikatörténet személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, PlanckBohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő. Felfedezések, találmányok, elméletek -

Geo- és heliocentrikus világkép 84

-

„Égi és földi mechanika egyesítése”

-

Távcső, mikroszkóp, vetítő

-

A fény természetének problémája

-

Gőzgép és alkalmazásai

-

Dinamó, generátor, elektromotor

-

Az elektromágnesség egységes elmélete

-

Belsőégésű motorok

-

Az elektron felfedezésének története

-

Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása

-

Röntgensugárzás

-

Kvantummechanika

-

Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei

-

Félvezetők

XIX. 8. FÖLDRAJZ 1.

altétel

–

Általános

természetföldrajz,

a

kontinensek,

illetve

Magyarország

természetföldrajza Témakör

A résztételek száma 20 tétel esetén

Kozmikus környezetünk vagy térképi ismeretek

1

A geoszférák földrajza és környezeti problémáik

9

– Kőzetburok, földtörténet

(4)

– Vízburok

(2)

– Levegőburok

(3) 85

Földrajzi övezetesség

4

A kontinensek természetföldrajza

2

Magyarország és tájainak természetföldrajza

4

2. altétel – Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz Témakör

A résztételek száma 20 tétel esetén

Népesség- és településföldrajz

3

A világ változó társadalmi-gazdasági képe

5

A

világgazdaságban

különböző

szerepet

betöltő

régiók, országok és ország csoportok 5 Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában Globális környezeti problémák

6

1

XIX. 9. TESTNEVELÉS 1. A magyar sportsikerek Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete. 2. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések). 86

3. Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. 4. Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. 5. Gimnasztika A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai. 6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. 7. Torna A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. 8. Ritmikus gimnasztika Az

RG

szerepe

a

harmonikus

mozgás

kialakításában.

A

ritmikus

gimnasztika

versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. 9. Küzdősportok, önvédelem Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása. 10. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. 87

11. Testnevelési és sportjátékok Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). 12. Természetben űzhető sportok Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről. XIX. 10. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK A szóbeli témakörei „A” kérdés Építészeti ismeretek Természetes és épített környezet Építmények kialakítása, funkciói Az építési tevékenység, az építés folyamata Építészeti alapfogalmak Épületszerkezetek és csoportosításuk Földmunkák Alapozások Talajnedvesség, talajvíz elleni szigetelések Magasépítő szakképesítési csoportban: Függőleges teherhordó szerkezetek Íves teherhordó szerkezetek Nyílásáthidalások 88

Födémek Lépcső szerkezetek Építésszervezési ismeretek A szerkezetépítés folyamata Idomtervek, méretkimutatások Anyagmennyiség meghatározása Anyagrendelés A kivitelezés segédüzemei. A szóbeli témakörei „B” kérdés Építési anyagok Az építési anyagok tulajdonságai Természetes kövek Agyaggyártmányok, kerámiaipar Kötőanyagok Adalékanyagok, építési víz Betonok, betontermékek, habarcsok Építőipari faáruk Acél- és fémgyártmányok Az építési üveg Szigetelő anyagok Munkavédelem A munkavédelem célja és alapfogalmai 89

A balesetek megelőzése Foglalkozás-egészségügy Egyéni és kollektív védőeszközök Elsősegélynyújtás

90

XIX. 11.GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK A) KOMPETENCIÁK 1.A szakmai nyelv alkalmazása 1.1. A szakmai fogalmak helyes használata 1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése 2. Az ismeretanyag differenciálása 2.1. Lényegkiemelés 2.2. Modellalkotás 3. Problémaközpontú gondolkodás 3.1. A probléma felismerése 3.2. A problémamegoldás folyamata 3.3. A problémamegoldás értékelése 4. Jelenségek, összefüggések használata és értékelése 4.1. A műszaki szemlélet kialakulása 4.2. A számítások, szerkesztések folyamata 4.3. Következtetések levonása B) TÉMAKÖRÖK 1. Műszaki ábrázolás 1.1 Ábrázoló geometriai alapismeretek 1.1.1

Síkmértani alapfogalmak

1.1.2 Térmértani alapfogalmak 1.1.3 Vetületi ábrázolás 91

1.1.4 Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás 1.1.5 Síkmetszés 1.1.6

Áthatások

1.2 Géprajzi alapismeretek alkalmazása 1.2.1 Felvételi vázlatkészítés 1.2.2 Egyszerűsített és különleges ábrázolások 1.2.3 Mérethálózat 1.2.4 Mérettűrések 1.2.5 Alak- és helyzettűrések 1.2.6 Felületminőség 1.2.7 Jelképes ábrázolások 1.2.8 Munkadarabrajz készítése 2. Mechanika 2.1 Merev testek statikája 2.1.1

Statikai alapfogalmak

2.1.2

Síkbeli egyensúlyi szerkezetek

2.1.3

Tartók statikája

2.2 Szilárdságtan 2.2.1

Igénybevételek

2.2.2

Méretezés egyszerű igénybevételre

2.2.3

Méretezés összetett igénybevételre

3. Gépelemek 92

3.1 Kötőgépelemek, kötések 3.2

Rugók és lengéscsillapítók

3.3

Csövek, csőszerelvények

3.4

Tengelyek, csapágyazások

3.5

Tengelykapcsolók és fékek

3.6

Hajtások

3.7

Hajtóművek

4. Műszaki mérések 4.1

Egyszerű méret és felületellenőrzés

4.2

Anyagvizsgálati mérések

5. Anyagismeret 5.1

Fémtani alapfogalmak

5.2

Fémes szerkezeti anyagok

5.3

Nemfémes szerkezeti anyagok

6. Megmunkálások 6.1

Forgács nélküli megmunkálások

6.2

Hőkezelések

6.3

Hegesztés

6.4

Forrasztás

6.5

Műanyagok megmunkálása

7. Munka-, tűz- és környezetvédelem 7.1

Munka- és tűzvédelem 93

7.2

Környezetvédelmi alapfogalmak

XIX. 12. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK 1. Közlekedési ismeretek Közlekedési alapfogalmak Közúti közlekedés technikai elemei Vasúti közlekedés Vízi közlekedés Légi közlekedés Csővezetékes szállítás Munka- és környezetvédelmi alapfogalmak 2. Műszaki rajz Síkmértani alapfogalmak Térmértani alapfogalmak Vetületi ábrázolás Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás Síkmetszés Áthatások Metszeti ábrázolás Felvételi vázlatkészítés Egyszerűsített és különleges ábrázolások Mérethálózat Mérettűrések Alak és helyzettűrések Felületminőség Jelképes ábrázolások Munkadarabrajz készítése 94

3. Mechanika Statikai alapfogalmak, síkbeli erőrendszerek Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Kéttámaszú tartók és egyik végükön befogott tartók Igénybevételek Méretezés egyszerű igénybevételre Méretezés összetett igénybevételre 4. Gépelemek-géptan Kötőgépelemek, kötések Rugók és lengéscsillapítók Csövek, csőszerelvények Tengelyek, csapágyazások Tengelykapcso¬lók Fékek Nyomatékát¬származtató hajtások, súrlódó- és kényszerhajtások Hajtóművek 5. Technológiai alapismeretek Anyagismereti alapfogalmak Fémtani alapfogalmak Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Forgácsnélküli megmunkálások Hőkezelések Hegesztés Forrasztás Műanyagok megmunkálása 95

6. Elektrotechnikai-elektronikai ismeretek Alapfogalmak Áramköri elemek Transzformátorok Transzformátor típusok Egyenáramú villamos forgógépek Váltakozó áramú villamos forgógépek Félvezető diódák Unipoláris tranzisztorok Egyéb félvezetők Logikai alapfogalmak Logikai alapáramkörök

XX. A tanuló tanulmányi munkájának értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái

Az iskola pedagógiai programjának helyi tanterve rögzíti az értékelés céljait, alapelveit, feltételrendszerét, de ezen túlmenően az értékelés a szaktanár joga és kötelessége. Az értékelés szakmai és pedagógiai kifogástalansága a szaktanár felelőssége. Adiagnosztikus és szummatív értékelés céljai: •

folyamatos, rendszeres tanulásra késztetés,

•

szembesítés az elvégzett munka mennyiségével, minőségével és értékével,

•

a megszerzett tudás elismerése, jutalmazása,

•

önismeret, önértékelési képesség kialakítása, a személyiség fejlesztése,

•

pályaorientáció. 96

A fejlesztő értékelés alapelvei: •

személyre szóló legyen,

•

fejlesztő, ösztönző jellegű legyen,

•

ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű,

•

folyamatosságot biztosítson,

•

a tantárgyi követelményrendszerre épüljön,

•

biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát,

•

adja meg a javítás lehetőségét.

A tényekre épülő értékelés feltételezi a rendszeres és változatos számonkérést. A számonkérés formáit illetően tantárgyanként érdemi különbségek lehetnek. A szóbeli és írásbeli számonkérés aránya igazodik a belső vizsgák, az érettségi vizsga és a felvételi vizsga formájához. Ugyanakkor a rendszeres szóbeli számonkérés alapkövetelmény. Az összegző, szummatív számonkérés mellett érdemi szerepet kap az elemző, diagnosztikai és formáló, formatív számonkérés és értékelés. A tanuló felkészültségének, tudásának minősítése, osztályozása A tanulók osztályozása a hagyományos 5 fokozatú skálával történik. A szaktanár a tanév elején közli a minimális követelményeket, a számonkérés formáit, körülményeit, a félévi, év végi osztályozás szempontjait, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. Az osztályozás alapelvei: •

A tanuló tevékenységét havonta egyszer értékeli.

•

A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel korábban jelzi a tanulóknak.

•

Az írásbeli számonkéréseket két héten belül kijavítja.

97

•

Az érdemjegyeket közli a tanulóval, lehetőséget ad a kijavított írásbeli dolgozatok megtekintésére.

•

Az értékelés az érdemjegy meghatározásán túl személyre szabott szóbeli elismerést, kritikát és tanácsot tartalmaz.

Az értékelés nem puszta ítélkezés, minősítés, hanem a tanár és a diák kölcsönös tiszteleten alapuló, tartalmas munkakapcsolatának, a pedagógiai folyamatnak szerves része. A félévi és az év végi osztályzatot a tanár az egész évi érdemjegyek alapján határozza meg. Az átlagszámításnál súlyozottan szerepelnek a témazáró dolgozatok érdemjegyei. A tanuló javára a szaktanár figyelembe veheti az órai aktivitást, továbbá a fejlődési tendenciát. A szaktanár figyelembe veszi az értékelésnél a tanórán kívüli szaktárgyi tevékenységet, a versenyeredményeket is. A kiemelkedő teljesítményeket az iskola nyilvánossága előtt ismeri el és jutalmazza. Célszerűnek tartjuk, a tanulónak minden lényeges - szóbeli, írásbeli, gyakorlati megnyilvánulását értékelni (nem minden esetben osztályzattal), amelynek lényeges eleme a tanuló lehetőségeinek ismertetése, útmutatás a még sikeresebb szereplés irányába. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

Az

ellenőrzés

kiterjedhet

a

régebben

tanult

tananyaghoz

kapcsolódó

követelményekre is. A tanulók szóbeli kifejező készségének fejlesztése érdekében a tanárok többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak, fejlődtek-e, vagy hanyatlottak az előző értékelés óta.

98

Év közben folyamatos szóbeli és írásbeli ellenőrzés, óraközi munka, témazáró dolgozatok, kiselőadások alkotják a diák értékelését. A gyakorlatban meghatározó a munkafolyamatok, munkadarabok elkészítésének módja és minősége, a tanuló munkához állásának viszonya. Jeles (5) osztályzatot érdemel az a tanuló a közismereti tantárgyak esetében, aki az elbírált időszak tantervi anyagát legalább 90 %-ban megértette és elsajátította. Elégtelen (1) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben illetve szakmai programban valamint a szakaszhatárokon a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti.

A többi osztályzat megítélése a követelményszint teljesítésének mértékének arányában történik. Az évközi érdemjegyek azt tükrözik, hogy a tanuló a fenti követelményekből időarányosan mennyit sajátított el. A tanuló előmenetelének értékelése a tanév során szóbeli számonkérés esetén közvetlenül, írásbeli számonkérés esetén pedig pontok alapján megállapított érdemjegyekkel történjen. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése: minden évfolyamon minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. AZ OSZTÁLYZÁS SZÁZALÉKOS HATÁRÉRTÉKEI A KÖVETKEZŐK: 30%-tól:

elégséges

(2)

50 %-tól

közepes

(3)

70 %-tól

jó

(4)

85%-tól

jeles

(5)

A tanév végén javítóvizsgát tehet a tanuló, ha legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

99

A tanulói ismeretek és képességek mérésének – értékelésének iskolai rendszere: A bejövő, félévi és év végi mérőlapokat a MÉCS irányításával a munkaközösségek készítették el és tartják karban. Ezek a mérőlapok használatosak a félévi osztályozó és az év végi osztályozó és javítóvizsgákon is. Mérés

Időpontja

Kompetenciák,

Feldolgozás

kiemelt fejlesztési módja

típusa

Eredmények

Fele-

Ha-

közzététele

lős

tár-

területek

idő

meghatározása Év

eleji Szeptember

tantárgyi

végéig

Tanmenetek

Dokumentál

elkészítéshez,

ása

felmérés

egyéni

bejövő

tervek

osztályok

elkészítéséhez

az

Munkaközösség

e- en

fejlesztési naplóban,

Munka Szep

belül, közös-

osztályban,

ség-

ber

%-os

szülői

veze-

vége

eredmények

értekezleten.

tők,

-nál

rögzítése

szakta

(bemenő

tantárgyank

nárok

mérés)

tem-

Alapkompetenciák

ént,

hiányosságainak

tanulónként

meghatározása

Félévi

január

Bemeneti méréssel Tanulónként Munkaközösség

tantárgyi

közepéig

összehasonlítva

mérés

hozzáadott

,

érték

kimutatása

Egyéni

dokumentál ása

tanulónként.

en

az

e-

naplóban,

belül, közös-

osztályban,

ség-

szülői

veze-

értekezleten.

tők,

fejlesztési %-os

tervek korrigálása

Munka Janu

eredmények

ár vége

szakta nárok

tanulónként

év

végi május

tantárgyi

Hozzáadott

érték Tanulónként Munkaközösség

kimutatása

Munka méré közös-

100

s

mérés

közepe

tanulónként a tanév , során

, osztály, tanuló

dokumentál ása

az

e-

naplóban, %-os

ség-

elkés

veze-

zítés

tők,

e,

szakta

doku

nárok

ment álása

eredmények

:

tanulónként Év értekezleten

fejlesztési

Mécs

által

központi

tervek értékelése

feldolgozás

s

a

köze

MÉCS Egyéni

máju

végi

beszámol a az eredményekről

Mécs,

pe

tagok

egy,

MÉ

iskolaszinten

CS:

elkészített Júni

összesítő

us

táblázat

10

segítségével Országos

Kiírás

Iskola

Kompe-

szerint,

helyzet

tencia-

május

meghatározása

megkapja

országos

központilag

összehasonlításban

feldolgozott

mérés

a

10.-es

által

elért Országos, központi

osztályok

Következő

MÉCS

évben az iskola

eredményeket

a

osztály főnökö k, szakta nárok

ban

Az ismeretek megszerzésének, a tanulási folyamatnak legfontosabb szervezési formái: •

a közösségben végzett tanulás

•

az egyéni tanulás 101

Kiírásnak megfelelően

Mindkettőnek fontos szerepe van a tanulási folyamatban, a személyiség fejlődésében. Ezért különösen lényeges a közös és az egyéni tanulás megfelelő arányának fenntartása. A házi feladatnak, mint önálló tanulási munkának a jelentősége: •

fontos szerepe van a tanulás tanulásában,

•

szerves kapcsolatot tart fönn két tanítási óra között,

•

nélkülözhetetlen az ismeretek megszilárdításához, emlékezetbe véséshez,

•

segíti az alapfogalmak, összefüggések megértését, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését.

A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei a XXV. fejezetben részletesen megtalálhatók.

XXI. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban a fenntartótól kapott lehetőségek szerint 9. évfolyamon, majd szükség szerint felmenő rendszerben csoportbontásban tanítjuk: az idegen nyelvet, az informatikát, a magyar nyelv és irodalmat, a matematikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportbontás elvei: a differenciált oktatás érdekében a bemeneti mérések eredményei alapján a tudásuknak és képességeiknek megfelelően szervezzük a csoportokat. Amennyiben legalább 8 fő emelt szinten kíván érettségizni, 11-12. évfolyamon csoportbontásban vállalja az iskola a felkészítést a megadott óraszámban. A választható tantárgyak esetén a választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

102

XXII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A testnevelési munkaközösség munkaterve szerint: „a tananyag elsajátíttatásán és begyakoroltatásán kívül szakmai célkitűzés és kötelesség valamennyi tanuló testi képességének felmérése / erő, gyorsaság, állóképesség, ügyesség, hajlékonyság).” Iskolánkban a testnevelő munkaközösség „A tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” használt útmutatóban leírtak szerint mérik fel a tanulókat. Az útmutatót az OM által megbízott Testnevelési Bizottság állította össze (Szerk: Tompa Ferenc, 2000.) A mérések, értékelések szempontjainak egyeztetésével az 9-12. évfolyamok számára egységes, 10 feladatot tartalmazó tesztet állítottunk össze. Minden évfolyamon a mérésre évente egy alkalommal kerül sor. A teljesítményeket évfolyamonként, egyenként és nemenként is ellenőrzi a munkaközösség. A tanulók értékelésénél figyelembe vesszük a tanuló felmérés előtti legjobb teljesítményéhez viszonyított egyéni fejlődést, javítást. Az alkalmazott tesztek: •

12 perces futás- Cooper-teszt (méter) A tanulók minden korosztályban állórajttal induljanak és 12 perces időtartam alatt törekedjenek a lehető legnagyobb távolság megtételére. Kifulladás esetén gyaloglás átmenetileg engedélyezett, de minél kisebb mértékben. Cél, hogy a tanulók folyamatos futással végezzék a felmérést. Mérési pontosság 10 méter.

•

60 méteres futás (másodperc) A felmérés az atlétika szabályai szerint történik. A tanulók térdelőrajttal induljanak, tornacipőben, két alkalommal fussanak. A két mért kísérletből a jobbik lesz az érvényes idő, a mérési pontosság 0,1 másodperc.

•

Helyből távolugrás (centiméter) 103

az atlétika helyből ugrásokra vonatkozó szabályai szerint történik. A két mért kísérletből a jobbik lesz az érvényes eredmény. •

Súlypontemelkedés (centiméter) A falra, vagy állványra rögzített mérőeszköz alatt, a skálára merőlegesen helyezkedik el a tanuló. Összezárt bokával, egyenes tartással, a skálához közelebbi kart a lehető legmagasabbra nyújtva érintse meg a mérőeszközt (érintőmagasság). ezután helyből, a lehető legmagasabbra ugorva érintse meg ismét a skálát (ugrómagasság). három kísérletből a legjobbat kell figyelembe venni, az érvényes eredményt az ugrómagasság és az érintőmagasság különbsége adja. az ugrás előtt egyik lábbal való hátralépés engedélyezett, de a másik lábnak ekkor is az ugrópozícióban kell maradnia.

•

Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás (darab) A karhajlítás-nyújtást egyenes törzzsel, előre néző ujjakkal kell végrehajtani úgy, hogy a könyök az alsó holtpont elérésekor maximum derékszögben legyen hajlítva. Az ennél nagyobb szögű karhajlítások nem számítanak bele az eredménybe. A két karnak a nyújtás minden fázisában szimmetrikusan kell mozognia, tehát tilos a féloldalazás. Ha a tanuló leteszi a térdét, felemeli valamelyik kezét, vagy nagyobb pihenőt tart fekvőtámasz helyzetében, a felmérés véget ér. Az érvényes eredmény az elvégzett szabályos ismétlések száma.

•

Négyütemű fekvőtámasz (db) A tanuló a következő gyakorlatot hajtsa végre folyamatosan, 60 másodpercen keresztül: Kiindulóhelyzet: terpeszállás, oldalsó középtartás. 1. ütem: ugrás guggolótámaszba; 2. ütem: ugrás fekvőtámaszba; 3. ütem: ugrás terpeszállásba tapssal a fej fölött. Egy kísérlet van, az érvényes eredményt az elvégzett szabályos ismétlések száma adja. Az idő lejártakor az a megkezdett ismétlés, melynél a tanuló legalább a második ütemig eljutott, még hozzáadható a végeredményhez. 104

•

Tömöttlabda dobás két kézzel, fej fölött hátra (centiméter) A tanuló a dobásiránynak háttal helyezkedjen el, a labda két kézben, enyhén hajlított könyökkel magastartásban. súlypontsüllyesztés közben lendítse le a labdát a térdek közé, majd egyenes háttal, a láb emelő erejét is lehetőleg maximálisan kihasználva dobja el a labdát a feje fölött hátrafelé. A vonalra rálépni, vagy azon túllépni tilos, azonban a dobás utáni hátravetődés engedélyezett, ezért a dobóhely mögött legyen mindig egy tornaszivacs. Három kísérlet tehető, a legnagyobb szabályos dobás adja az érvényes eredményt. A tömöttlabda súlya:

•

9-12. oszt. fiúk:

4 kg

9-12. oszt. lányok:

3 kg

5-6. oszt. fiúk:

2 kg

7-8. oszt. fiúk:

3 kg

5-8. oszt. lányok:

2 kg

Ingafutás (db) A tanuló egy 9 méter hosszúságú pályán 30 másodpercig dolgozik, a cél az adott idő alatt a lehető legtöbb hossz teljesítése. A 9 méteres távolság jelzésére egy-egy darab medicinlabda szolgál, melyet minden egyes hossz teljesítésekor a tanulónak kézzel kell megérintenie. A labdaérintések nélküli ismétlések nem számítanak bele az eredménybe. A fordulás irányának és az érintő kéznek a megválasztása tetszőleges. Az érvényes eredményt a labdaérintéssel lezárt ismétlések száma adja.

•

Hasizomgyakorlat (db) A tanuló hanyattfekvésben, tarkóratartással helyezkedjen el, a térdek legyenek felhúzva, a talpak egymástól egy lábfejnyi távolságban támaszkodjanak a talajon. a térdszög megközelítőleg derékszög legyen. A számolást végző tanuló rögzítse a társa lábfejét. A felmérés menete: felülés balra törzsfordítással, jobb könyökkel bal térdérintés, majd a visszaereszkedést követően az előző mozdulat ismétlése ellenkező irányba. Minden

105

felülés, melynél a térdérintés megvalósult egy ismétlésnek számít, a rendelkezésre álló idő 60 másodperc. Az érvényes eredményt az elvégzett szabályos ismétlések száma adja. •

Hátizomgyakorlat (db) A tanulók hasonfekvésben, tarkóratartással helyezkedjenek el. Az ujjak legyenek összekulcsolva és a felmérés egésze során maradjanak így. A cipőorr érintse a talajt. A felmérés menete: 1. ütem: törzsemelés 2. ütem: könyökzárás 3. ütem: könyöknyitás 4. ütem: törzsleengedés.

A végrehajtás sebessége tetszőleges, cél a lehető legtöbb ismétlés elvégzése, de csak azok az ismétlések számítanak bele az értékelésbe, melyeknél a négy különálló ütem felismerhető. A rendelkezésre álló idő 60 másodperc, az érvényes eredményt az elvégzett szabályos ismétlések száma adja.

XXIII. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

XXIII. 1. Az egészségnevelési elvek

Az egészségnevelési elvek a személyiségfejlesztéssel szoros összefüggésben értelmezhetők, figyelembe véve a NAT kiemelt fejlesztési területeit: családi életre nevelés, testi és lelki egészségre nevelés. Feladataink ezen a területen: ráirányítjuk a tanulók figyelmét arra, hogy a személyiség fejlődik és fejleszthető, egész életünk során ez tudatosan alakítható. Önműveléssel, az egész életen át tartó tanulással, önálló ismeretszerzéssel személyiségünk is gazdagodik. Az iskolai egészséges életmódra nevelés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészség-ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató 106

jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jól-lét állapota (WHO). Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére, és ezáltal egészségének javítására. Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatási-nevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi környezete, és az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve, az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét

jelenti,

amelyben

mód

nyílik

az

egészségesebb

életvitel

készségeinek,

magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsődleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz és szakmai képzésükhöz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. Tanórai keretek •

tantárgyakba építve

•

testnevelés órák

•

osztályfőnöki órák

XXIII. 2. A környezetnevelési elvek

A környezeti nevelés céljait a Nemzeti Alaptanterv a Fenntarthatóság, környezettudatosság fejlesztési terület fogalmazza meg. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és 107

szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja Környezeti nevelési elvek •

Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását

•

Váljanak érzékennyé a környezetük állapota iránt

•

Alakuljon ki bennük a környezeti harmóniát biztosító életvitel igénye

•

Ismerjék meg a globális és helyi gazdasági és társadalmi folyamatokat

•

Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együttműködő

kezelésében és megoldásában •

A tevékenységek során a megelőzés és a felelősség elve érvényesüljön

•

Ismerkedjenek meg a környezetvédelem nemzetközi kooperációs lehetőségeivel

A környezeti nevelés színterei A környezeti nevelés elvei áthatják az iskola egész működését; az energiával és erőforrásokkal való takarékosság, a hulladékok hasznosítása, a természetet tisztelő környezet kialakítása az iskola területén. Tanórán Biológia órákon Munkavédelem órákon Osztályfőnöki órákon Szakmai oktatás környezetvédelem óráin Tanórán kívül Iskolai akciókon, projekteken Iskolai kirándulásokon 108

Hazai és nemzetközi projekteken Szakmai gyakorlaton

XXIV. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Célja: a tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése és megtartása az iskola kötelékében. A cél megvalósítása érdekében alkalmas pedagógiai eljárásokkal meg kell tanítani a megfelelő tanulási készségeket az arra rászoruló tanulóknak. A felzárkóztatás lehetőségei iskolánkban: -

felmérések által kiszűrni, az ilyen hátrányokkal érkező tanulókat

-

adaptív tanítási módszerek alkalmazása

-

differenciált tanórai foglalkoztatás

-

külön felzárkóztató foglalkozások szervezése, biztosítása

-

szakmai orientáció és motiváció kialakítása – felhasználva a pályaorientáció kínálta lehetőségeket

-

pályázatok és a költségvetési törvény adta lehetőségek kihasználása, a hátrányos helyzetű és a roma tanulók felzárkóztatására

-

tanulás tanítása fejlesztő pedagógus segítségével

-

egyéni fejlesztési tervek alkalmazása a bemeneti mérések eredményei alapján.

E tevékenység célja a szociális hátrányokkal küzdő tanulók támogatása, az esélyegyenlőség megteremtése és biztosítása tanulóink számára. E területen a fő feladat az osztályfőnöké, aki feltérképezi a helyzetet, és javaslatot tesz a szükség szerinti intézkedésekre a gyermekvédelmi jellegűtől a szociális segítségnyújtás kezdeményezéséig. Természetesen minden pedagógus 109

felelőssége, hogy rendelkezésre álló eszközeivel tompítsa a már meglévő társadalmi esélyegyenlőtlenséget. Szociális hátrányok enyhítésének lehetőségei és eszközei intézményünkben (a fentiekben korábban meghatározottakon kívül): -

kollégiumi elhelyezés biztosítása

-

étkezési támogatás nyújtása a szülő előzetes kérelme alapján

-

ingyenes tankönyvtámogatás biztosítása

-

a szülő és a tanuló felvilágosítása a segélyek és egyéb törvényi lehetőségek igénybevételének módjáról

-

pályázati lehetőségek figyelemmel kisérése

-

A Bornemissza Gergely Alapítvány ösztöndíja a hátrányos helyzetű, kiváló eredménnyel tanuló növendékeink számára.

XXV. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

XXV. 1. A tanulók dicséretének és jutalmazásának elvei

Különböző szintű jutalomban, elismerésben részesíthetők egyes tanulók vagy tanulók különböző csoportjai. Utóbbiak lehetnek osztályok, valamilyen tevékenység végzésére alakult csoportok, iskolai sportkör tagjai stb. A dicséret és a jutalmazás alapjai: -

a tanulmányi munkában elért eredmények,

-

a közösségért végzett tevékenységek, 110

-

a különböző szintű versenyeken elért eredmények,

-

az iskola hírnevét öregbítő tevékenységek,

-

minden egyéb kiemelkedő pozitív tevékenység.

A dicséret és a jutalmazás formái és fokozatai Az iskolai jutalmazás formái: a) az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret

-

osztályfőnöki dicséret

-

igazgatói dicséret

-

nevelőtestületi dicséret

b) az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanuló a tanév végén: -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedő szorgalomért

-

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthető

c) Az

iskolai

szintű

versenyeken,

vetélkedőkön,

ill.

előadásokon,

bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek; d) Az

iskolán

kívüli

versenyeken,

vetélkedőkön,

ill.

előadásokon,

eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek;

111

bemutatókon

e) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni; f) Az iskolai tanulmányai alatt mindvégig kimagasló tanulmányi és közösségi munkát tanúsító egy vagy két fő végzős tanuló Bornemissza Gergely Emlékplakett kitüntetésben részesülhet a ballagási ünnepségen. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni. Szaktanári dicséret: -

egyszeri kiemelkedő tantárgyi teljesítményért (órai vagy versenytevékenységért) szóbeli dicséret;

-

félévkor vagy év végén írásbeli dicséret a naplóban, ellenőrzőben, ill. bizonyítványban,

-

házi, kulturális, sportversenyek 1-3. helyezéséért.

Osztályfőnöki dicséret: •

szóbeli dicséret: az osztályközösség érdekében végzett eredményes tevékenységért, nem kötelező jellegű iskolai rendezvények sikeres előmozdításáért.

•

írásbeli dicséret: -

a magatartásban, szorgalomban bekövetkezett pozitív változások alapján,

-

két szóbeli osztályfőnöki vagy két szaktanári dicséret esetén,

-

megbízatásuk folyamatos, pontos ellátása esetén,

-

hiányzásmentes félévet, tanévet teljesítőknek,

-

az osztályfőnöki írásbeli dicséret külön fajtája a félévkor, ill. a tanév végén adható a huzamosabb időn átvégzett kiemelkedő munkát elismerő - ellenőrzőbe beírt dicséret.

112

Igazgatói dicséret: -

megyei, városi tanulmányi versenyek 1-3. helyezése, ill. szaktanári javaslat alapján a képességnek megfelelő tisztességes helytállás esetén,

-

az OKTV és OSZT, SZKT verseny döntőjébe kerülés esetén,

-

megyei, területi kulturális és sportversenyek 1-3. helyezettje,

-

két osztályfőnöki dicséret után,

-

kiemelkedő gyakorlati munkáért

A szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséretek rögzítésének az osztálynaplóban is meg kell történnie. A dicséreteket a magatartás jegyek elbírálásakor figyelembe kell venni. Nevelőtestületi dicséret: -

OKTV, OSZT, SZKTV rangosabb helyezéséért,

-

két igazgatói dicséret után,

-

országos sportversenyek 1-6. helyezéséért,

-

az iskolai közösség érdekében végzett igen jelentős tevékenységért,

-

kiemelkedő tanulmányi eredményért /félév, évvége/

XXV. 2. A magatartás és szorgalom osztályzatok megállapítása

A követelményeket és az értékelés módszereit a szaktanár szabatosan, és nyilvánosan meghirdeti. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél minden évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2) érdemjegyeket ill. osztályzatokat használjuk. Minden évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelő testület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban 113

tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) példás (5) az a tanuló, aki: •

a házirendet betartja

•

tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik

•

kötelességtudó, feladatait teljesíti

•

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti

•

tisztelettudó

•

társaival, tanáraival, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik

•

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz

•

óvja és védi az iskola felszerelését és a környezetet

•

nincs fegyelmi büntetése.

b) jó (4) az a tanuló, aki: •

a házirendet betartja

•

a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik

•

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti

•

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti

•

az osztály vagy az iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt

•

nincs fegyelmi büntetése;

c) változó (3) az a tanuló, aki: •

az iskola házirend előírásait nem minden esetben tartja be 114

•

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik

•

feladatait nem minden esetben teljesíti

•

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva

•

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik

•

igazolatlanul mulasztott

•

osztályfőnöki intője van;

d) rossz (2) az a tanuló, aki •

a házirend előírásait sorozatosan megsérti,

•

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti

•

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen

•

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik

•

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza

•

több alkalommal igazolatlanul mulaszt

•

több szaktanári figyelmeztetést kapott, ill. van fegyelmi büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, ill. osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél, minősítésénél minden évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) minősítést alkalmazzuk. Minden évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelő testület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító tanárok többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. a) példás (5) az a tanuló, aki: •

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt 115

•

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi

•

a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi

•

munkavégzése pontos, megbízható

•

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz

•

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza;

b) jó (4) az a tanuló, aki: •

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt

•

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik

•

a tanórákon többnyire aktív

•

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de ezeket teljesíti

•

taneszközei tiszták, rendezettek;

c) változó (3) az a tanuló, akinek: •

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől

•

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti

•

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik

•

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja

•

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik

d) hanyag (2) az a tanuló, aki: •

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében

•

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg 116

•

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen

•

feladatait többnyire nem végzi el

•

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek

•

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül

•

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek ill. osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

117

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKMAI PROGRAMJA A szakmai programot megalapozó dokumentumok: -

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

-

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

-

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról -

150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

-

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

-

A nemzeti fejlesztési miniszter 12/2013. (III. 29.) NFM rendelete a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

-

A nemzetgazdasági miniszter 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelete a szakképzési kerettantervekről

A szakmai program az alábbi 22 szakképesítés helyi programját tartalmazza - 34 582 01 Ács -

34 543 02

Asztalos

-

54 525 01

Autóelektronikai műszerész

-

54 525 02

Autószerelő

-

55 525 01

Autótechnikus

-

35 521 06

CNC gépkezelő 118

-

34 582 03

Épület- és szerkezetlakatos

-

54 543 01

Faipari technikus

-

34 582 04

Festő, mázoló, tapétázó

-

54 521 03

Gépgyártástechnológiai technikus

-

34 521 03

Gépi forgácsoló

-

34 521 06

Hegesztő

-

34 521 04

Ipari gépész

-

34 525 03

Járműfényező

-

34 525 06

Karosszérialakatos

-

34 542 05

Kárpitos

-

34 582 08

Kőműves és hidegburkoló

-

34 582 09

Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

-

54 582 03

Magasépítő technikus

-

34 542 06

Női szabó

-

34 582 10

Szárazépítő

-

34 522 04

Villanyszerelő

CD adathordozó mellékelve a 22 szakképesítés szöveges tantervi programjaival. A szakmai évfolyamra történő felvétel, a szakmai képzés és a vizsgáztatás az érvényes szakmai és vizsgakövetelmények valamint a szakképzési kerettantervek alapján történik. A szakmai program tartalmazza mind az iskolai rendszerű oktatás nappali munkarend, mind a felnőttoktatás nappali és esti munkarend szerinti órafelosztásokat. A helyi tantervek a szakmai kerettantervek alapján készültek. A tananyagtartalom meghatározásánál az iskola rendelkezésére álló, szabadon felhasználható óraszámok a 119

meglévő tantárgyak tananyagtartalmainak elmélyítését szolgálják, így új tantárgyat nem vezettünk be. A moduláris oktatásban az egyes modulok nem kerülnek értékelésre, illetve minősítésre. Egy modul teljesítettnek tekintendő, ha a benne szereplő minden tantárgy osztályzata legalább elégséges. A tantárgyak oktathatók heti rendszerességgel, valamint a tanév első vagy második félévében tömbösítve. A tanulók osztályozása tantárgyanként történik. Egy tantárgy több altantárgyból is állhat, ha a tantárgyat több pedagógus tanítja. A bizonyítványba kerülő osztályzatot az egy tantárgyhoz (mint főtantárgyhoz) tartozó altantárgyak osztályzataiból átlag alapján állapítja meg a főtantárgy zárására kijelölt pedagógus. A kerekítés szabálya érvényesül, vagyis 0,51-től felfelé kell kerekíteni. 0,5 esetén a nagyobb óraszámban tanított altantárgyból kapott osztályzat felé történik a főtantárgy osztályzatának kialakítása. Az év végi elégtelen osztályzatú elméleti tantárgyból a tanuló javítóvizsgát tehet abban az esetben, ha 3 vagy annál kevesebb tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot. Az év végi gyakorlati tantárgyból elért elégtelen osztályzat javítóvizsgán nem javítható, a tanuló az évfolyamot megismételheti. Abban az esetben, ha egy tantárgy/altantárgy tanítására a tanév folyamán nem heti rendszerességgel kerül sor és a tanuló nem osztályozható vagy elégtelen osztályzatot kap félévkor, akkor év vége előtt osztályozóvizsgán van lehetősége osztályzat szerzésére illetve javítására akkor, ha írásban bejelentkezik osztályozó vizsgára. Ha a főtantárgy zárásakor az egyik altantárgy minősítése nem osztályozható, akkor a főtantárgy osztályzata nem osztályozható és évismétlést von maga után. Az a tanuló, akinek a félévi osztályzatai között nem osztályozható minősítés szerepel nem jogosult a szakiskolai ösztöndíjra. Év végén az egész éves munkát kell értékelni. Az előírt követelmények teljesítését az oktatók a szaktárgy jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája és gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése minden évfolyamon a tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal vagy szöveges minősítéssel történik. 120

A tanuló javára a szaktanár figyelembe veheti az órai aktivitást, továbbá a fejlődési tendenciát. A szaktanár figyelembe veszi az értékelésnél a tanórán kívüli szaktárgyi tevékenységet, a versenyeredményeket is. A tanulók szóbeli kifejező készségének fejlesztése érdekében az oktatók többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló félévenként legalább egyszer felel szóban. A tantárgy tartalmához igazodó, minden nagyobb egységet lezáró témazáró írásbeli dolgozatok mellett, egyes tananyagot átfogó írásbeli feleleteket íratunk. A tanulók rajzbeli kifejezőkészségének, esztétikai és gyakorlati érzékének fejlesztése érdekében a szaktanár többször ellenőrzi a füzetvezetés minőségét, az órai munka teljesítményét és a házi feladatok minőségét. Ezek az ellenőrzések megjelenhetnek a havi érdemjegyek kialakításában. Év közben folyamatos szóbeli és írásbeli ellenőrzés, óraközi munka, füzetvezetés, témazáró dolgozat, kiselőadás, projektmunka, pár- és csoportmunka, beadandó rajz- és egyéb feladat, házi feladat, gyakorlati feladat, versenyeredmény alkotja a diákok értékelésének alapját. A tanuló a hiányzó szóbeli, írásbeli, gyakorlati számonkéréseket pótolni köteles. A továbbhaladás feltétele a számonkérések 80%-ának pótlása. Az osztályozás alapelvei: -

A tanuló tevékenységét havonta értékeli.

-

A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel korábban jelzi a tanulóknak.

-

Az írásbeli számonkéréseket két héten belül kijavítja.

-

Az érdemjegyeket közli a tanulóval, lehetőséget ad a kijavított írásbeli dolgozatok megtekintésére.

-

A féléves rajzfeladatok határidejeit a rajzfeladat kiadásakor jelzi a tanulóknak.

-

A rajzfeladatokat egy héten belül kijavítja.

-

Az érdemjegyeket közli a tanulóval, lehetőséget ad a kijavított rajzfeladat megtekintésére 121

-

Az értékelés az érdemjegy meghatározásán túl személyre szabott szóbeli elismerést, kritikát és tanácsot tartalmaz.

Az egyes évfolyamokon a továbbhaladás feltétele az eredményes, legalább elégséges osztályzat minden tantárgyból. A tanuló teljesítményének évközi osztályozása a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló rendelet alapján a következő elvek szerint történik: 81-100%

jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

51-60%

elégséges (2)

50% vagy 50% alatt elégtelen (1) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen -

szakiskolai, szakközépiskolai osztályban a 250 tanítási órát,

-

szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában (2 éves, közismereti oktatás nélküli képzés) az elméleti tanítási órák (egész éves) húsz százalékát,

-

egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

122

Az osztályozó vizsga, különbözeti vizsga követelménye megegyezik a helyi tantervben szereplő, az évfolyamra előírt tantárgyak tartalmi követelményeivel. Különbözeti vizsgát kell tennie félévkor vagy év végén annak a tanulónak, aki más iskolából érkezik: -

korábbi tanulmányai alatt nem tanulta vagy nem teljesítette az adott tantárgy követelményeit, vagy

-

abban a tanévben, amelybe bekapcsolódik osztálytársainak már van lezárt osztályzata az adott tantárgyból.

Az osztályozó, különbözeti vizsga lebonyolítását a 20/2012. EMMI rendelet szabályozza. Elméleti tantárgyból írásbeli és szóbeli, gyakorlati tantárgyból gyakorlati vizsgát kell tennie a tanulónak. Az osztályozó, illetve különbözeti vizsga osztályzata elégséges, ha a tanuló teljesítménye elérte az 51%-ot. Abban az esetben, ha a tanuló év közben iratkozik be és a tantárgyat folyamatosan, heti/kétheti rendszerességgel tanulják a szaktanár feladata, hogy év végére meggyőződjön arról, hogy a tanuló elsajátította a magasabb évfolyamra lépés követelményeit. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló mulasztása a fent meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. 123

Ezen tanulók számára az iskola karbantartó tevékenység keretében lehetőséget biztosít a gyakorlati tevékenység pótlására a nyári összefüggő szakmai gyakorlati időn kívül. Amennyiben ezt a tanuló kérelmezi, írásban tett nyilatkozattal vállalja és teljesíti, akkor szeptemberben folytathatja tanulmányait. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt –megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával (leckekönyv, bizonyítvány bemutatása) a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. Az illetékes szakmai terület megvizsgálja a kérelmet és javaslatot tesz a szakképző iskola vezetője felé, aki a beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött 124

szakirányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján a fent említett módon beszámítható. A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. A szintvizsga annak a szakiskolai tanulónak kötelező, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. A szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor. A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a kamara dolgozza ki. A szintvizsgával kapcsolatos dokumentumok, információk hozzáférhetőek a gazdasági kamara honlapján. Az iskolai rendszerű szakképzés felnőttoktatás keretében is folyhat. A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. A szakmai programban szereplő autótechnikus képzés felnőttoktatás keretében esti tagozaton indítható. A felvétel feltétele: autószerelő vagy autóelektronikai műszerész szakiskolai bizonyítvány.

125

Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát el kell érnie. Az esti tagozatos oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nappali rendszerű képzés munkarendje szerint kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát. A felnőttoktatásban résztvevő tanuló tudását tanítási év közben folyamatosan érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni. Ha a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról.

Ezt a szakmai programot a 2013/2014. tanévben kell bevezetni. A jelenlegi évfolyamoknál még kifutó rendszerben a régi szakmai programot kell alkalmazni.

126

A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE, ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

Az elkövetkező években az iskolánkban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos többször módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszerveznünk nevelő-oktató munkánkat. I. A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától a kilencedik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

III. A pedagógiai program módosítása

1. A Pedagógiai Program módosítását kezdeményezheti az igazgató minden esetben, amikor ezt jogszabályváltozás vagy különös ok indokolja. 2. Kezdeményezheti a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, a szülői közösség, a diákönkormányzat. 127

A nevelőtestület dönt arról, hogy az előző négy esetben foglalkozik-e érdemben a módosítási indítvánnyal. A nevelőtestület köteles érdemben tárgyalni a pedagógiai program módosítására tett indítványt abban az esetben ha a módosítást a nevelőtestület legalább 30 %-a igényli, vagy a módosítást a fenntartó kéri. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától a kilencedik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2.A dokumentum elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.bgeger.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadóóráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a megtalálható:: •

az iskola honlapján;

•

az iskola fenntartójánál;

•

az iskola könyvtárában;

•

az iskola igazgatójánál;

•

az iskola igazgatóhelyettesénél.

128

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A szakmai munkaközösségek a 2013. április 30-ig megtartott értekezleteiken a szakterületüket érintő kérdésekben véleményt nyilvánítottak, s a rájuk vonatkozó résszel egyetértettek.

A Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programját a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezése után a nevelőtestület a 2013. év május hó 6. napján tartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyv a jelenléti ívvel kiegészítve)

A Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

A Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Eger, 2013. május 6-án

................................................. Uzelman Tamás mb. igazgató

129

Az Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai programjának módosítása 2013. augusztus 30-án a tanévnyitó nevelési értekezleten. A Pedagógiai Program módosítását kezdeményezte az intézmény megbízott igazgatója. Oka: a hatályos jogszabályoknak megfelelő programmal kezdeni a 2013/2014-es tanévet. A nevelőtestület a módosításokat elfogadta, jelen példány a hatályos pedagógiai program, kiegészítve a változtatásokkal. A fenntartóra a módosítások kapcsán többletkötelezettség nem hárul.

Az Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Eger, 2013. augusztus 30-án

................................................. Uzelman Tamás intézményvezető

130

131