Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium
HÁZIREND
2013
TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések ............................................................................................................... 3 I.1. A házirend célja és feladata ................................................................................................................................ 3 I.2. A házirend hatálya .............................................................................................................................................. 3 I.3. A házirend nyilvánossága ................................................................................................................................... 3
II. Tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok ........................................ 4 II.1. Tanulói jogok .................................................................................................................................................... 4 II.2. Tanulói kötelességek ......................................................................................................................................... 5 II.3. A tanulókra vonatkozó óvó és védő előírások ................................................................................................... 6
III. A tanulók közösségei ................................................................................................................. 8 IV. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása ...................................................... 9 V. Az iskola működési rendje........................................................................................................ 11 VI. A tanulók tantárgyválasztása ................................................................................................... 12 VII. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében ....................................................................................................... 13 VIII. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása..................................... 14 IX. Szociális juttatások, térítési- és tandíjak, felvételi eljárás ....................................................... 16 IX.1. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, elosztás rendje............................................................................................................ 16 IX.2. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai ........................................................................... 16 IX. 3. Felvételi eljárás során alkalmazott elvek ......................................................................................................... 18
X. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................... 18 XI. A tanulók jutalmazása ............................................................................................................. 20 XII. A tanuló fegyelmi felelőssége ................................................................................................ 22 XII.1. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ........................................................................................ 22 XII.2. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás rendje ................................................................. 23
XIII. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába ................................. 24 XIV. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét ....................... 24 XV. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai ........................................................ 27 Záró rendelkezés ............................................................................................................................ 28 I. sz. melléklet: Kollégiumi házirend............................................................................................. 30 II. sz. melléklet: A Központi tanműhely házirendje ...................................................................... 50 III. sz. melléklet: Autós tanszervíz házirendje............................................................................... 52 IV. sz. melléklet: Építőipari tanműhely házirendje ....................................................................... 53 V. sz. melléklet: Az előadóterem/szaktanterem használati rendje ................................................ 55 VI. sz. melléklet: Tornaterem és a hozzátartozó helyiségek használati rendje ............................. 56 VII. sz. melléklet: A konditerem/videóterem használati rendje .................................................... 57 VIII. sz. mellélet: A számítástechnikai és informatikai eszközökkel felszerelt szaktantermek használati rendje............................................................................................................................. 58 2
I. Általános rendelkezések I.1. A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket, melyek kiegészülnek a kollégium házirendjével és a tanműhelyek munkarendjével. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. I.2. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartani az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. I.3. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend megtekinthető: - az iskola könyvtárában, - az intézményvezetőnél, - az intézményvezető-helyetteseknél, - az osztályfőnököknél, - a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, - az iskolai szülői választmány vezetőjénél, - az iskolatitkárnál, - az iskola honlapján. 3. A házirendet – a nemzeti köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőknek átadjuk, és a hozzáférhetőséget biztosítjuk. Az újonnan beiratkozott tanulók a jogaikat a tanév első napjától gyakorolhatják.
3
4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: - a tanulókat osztályfőnöki órán, - a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: - a tanulókkal osztályfőnöki órán, - a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A
házirendről
minden
érintett
tájékoztatást
kérhet
az
intézményvezetőtől,
intézményvezető-helyettestől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadóóráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.
II. Tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok A tanulói általános jogokat és kötelességeket a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45-46.§-a tartalmazza. Ezek közül a legfontosabbak és iskolánk működésére jellemzők: II.1. Tanulói jogok - A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat (diáktárs, tanár, iskolai dolgozó) személyiségjogaik érvényesítésében. Továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, tanárai, valamint az oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a tanuláshoz, művelődéshez való jog érvényesülését. Ennek érdekében a tanulónak tilos az iskolába fegyvert, kábítószert és minden olyan eszközt behozni, amellyel saját és mások testi épségét veszélyeztetheti. - A tanulót megilleti: a képmással, hang- vagy képfelvétellel történő visszaéléssel szembeni tiltakozás joga. Továbbá a levéltitok védelme, de a levelezéshez való jogának korlátját diáktársai tanuláshoz való jogának gyakorlása szabja meg. Ebből adódóan a tanuló órán levelezéssel nem zavarhatja a tanítást. - A tanulónak joga van arra az első tanév megkezdésétől: - hogy az iskolánk pedagógiai programjában meghatározott általános és szakmai műveltséget biztosító oktatásban részesüljön, részt vegyen a diákkörök munkájában, - válasszon a választható tantárgyak és szakmacsoportok közül, - a tanuló jogosult tanulmányi előmeneteléről osztályzatot, értékelést kapni, és ha nincs osztályzata, joga van ezt szóvá tenni. 4
- A tanuló joga, hogy az iskolában igénybe vegye a tanuláshoz rendelkezésre álló eszközöket és használja az iskola létesítményeit (számítógépterem, szaktanterem, könyvtár, tornaterem) és azokat rendeltetésszerűen, a törvényben szabályozott kártérítési kötelezettség mellett használja. - A tanuló joga, hogy az iskolában szabadon véleményt nyilváníthasson minden kérdésről mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával. E jogának gyakorlásakor nem hagyhatja figyelmen kívül a többi diák és mások jogainak érvényesülését, különösen a többi diák tanuláshoz való jogát. - A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák. - Iskolánkban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból történjen: a tanuló vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai véleménye, társadalmi származása vagy egyéb ok miatt. - Ugyanakkor tilos a jogszabály által tiltott rasszista, antiszemita, idegengyűlölő vagy kirekesztő nézetek hangoztatása, hirdetése, ehhez kapcsolódó tárgyak viselése az iskolában. II.2. Tanulói kötelességek A tanuló kötelessége különösen, hogy - részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, - eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének; érdemjegyeit naprakészen vezesse az ellenőrző könyvében, - megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait, - becsengetés után fegyelmezetten várja a terem előtt ill. a tanteremben a tanárt, - megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, - iskolai rendezvényeken, ünnepségeken, megemlékezéseken fegyelmezett, az alkalomhoz méltó magatartást tanúsítson és ünneplő ruhában jelenjen meg: a lányok ünnepi viselete: fehér blúz, sötét alj vagy nadrág, a fiúk ünnepi viselete: sötét nadrág (öltöny), fehér ing; - az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, minden tanuló kötelessége továbbá az alapvető emberi normáknak megfelelő kulturált viselkedés és beszéd,
5
- minden tanuló kötelessége a villannyal, a vízzel és a fogyóeszközökkel történő ésszerű takarékosság, - a tanítási órákon ill. gyakorlati foglalkozásokon az iskolai munkavégzésre alkalmas állapotban jelenjen meg, tudatmódosító és cselekvő képességet befolyásoló szer (alkohol, drog, partidrog, herbal, stb) hatása alatt ne álljon. A házirend további pontjai egyéb jogokat és kötelességeket határozhatnak meg. II.3. A tanulókra vonatkozó óvó és védő előírások 1. A tanuló kötelessége, hogy: - óvja saját és társai testi épségét, egészségét; - elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket; - betartsa és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökeitől, oktatóitól, valamint nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; - azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; - azonnal jelentse az iskola valamelyik tanárának, oktatójának, nevelőjének vagy az iskolában elérhető iskola-egészségügy dolgozóinak – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; - megismerje az épület kiürítési tervét (tűzriadó terv), és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; - rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre, a sportfoglalkozásokra (ISK) vonatkozó külön szabályok: - a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; - a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; -
a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert, amely balesetveszélyes.
3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményünkben iskolaorvos, iskolai védőnő és az iskolai fogorvos biztosítja az iskolában történő rendelési időben.
6
4. Az iskolaorvos és a fogszakorvos elvégzi és biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: -
fogászat: évente két alkalommal,
-
belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,
-
szemészet: évente egy alkalommal,
-
a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,
-
valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a szakképzési beiskolázásoknak megfelelően, szakmánként.
5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal. 6. Az iskola teljes területén az iskola valamennyi dolgozója, tanulója és az iskola területére belépő szülő, vendég, látogató stb. számára a dohányzás tilos. 7. Tanulók munkaruha használatára vonatkozó előírások: A tanműhelyben gyakorlaton lévő tanuló köteles a munkavédelmi előírásoknak megfelelő öltözetben megjelenni a gyakorlati foglalkozásokon. Ezek a következők: - Zárt kétrészes munkaruha, amit az iskola biztosít év elején. - A szakmának megfelelő védőbakancs: o villanyszerelő:
gumitalpú
o a többi szakmában: acélbetétes 8. Ha a tanuló munkaruha vagy védőbakancs nélkül jelenik meg a gyakorlati oktatáson: -
első alkalommal a szakoktató eltiltja a gyakorlati tevékenységtől és elméleti feladatot ad a tanulónak,
-
második alkalommal az írásbeli fokozatok közül az aktuális beírásával és a szülő értesítésével figyelmezteti a tanulót,
harmadik alkalommal a tanulót eltiltja a foglalkozáson való részvételtől és igazolatlan mulasztást ad a foglalkozás óraszámának megfelelően. 9. Amennyiben a tanuló a tanítási órán, gyakorlati foglakozáson önhibájára felróható okok miatt a munkavégzésre alkalmatlan állapotban jelenik meg, az iskola egészségügyi ill. támogató személyzetének át kell adni, állapotáról a szülőt/gondviselőt az általa megadott elérhetőségen értesíteni kell. Az így mulasztott tanítási óra, gyakorlati foglalkozás mulasztása igazolatlan mulasztásnak minősül.
7
III. A tanulók közösségei 1. Az osztályközösség a.) Az azonos évfolyamra járó tanulók szakmacsoportos beosztása szerint, osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. b.) Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választhatják meg: -
osztály diákbizottság titkára, aki az iskolai diákönkormányzat tagja
-
a diákok döntése alapján az osztályt egy-két tanuló képviselheti az iskolai diákönkormányzat választmányában.
c.) A tanulók nagyobb közösségét alkotja a teljes iskolai tanuló közösség 25%-a. Az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés kikérheti a véleményüket. 2. Szakkörök, öntevékenységi körök, ISK foglalkozások a.) Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére működnek szabadidős tevékenységi formák. Ezek lehetnek: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, iskolai sportkörök stb. b.) A szabadidős tevékenységi formák létrehozására javaslatot tehet az intézményvezetőnek az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, tanár, oktató, nevelő, a diákönkormányzat, illetve a szülői választmány. A javasolt szabadidős tevékenységi forma létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. c.) A szabadidős tevékenységet tanár, szakoktató, nevelő, szülő vagy az intézményvezető által felkért nagykorú személy vezethet. d.) Szabadidős tevékenységi formát (csoportot) önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott csoport munkáját – a csoport által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A csoport megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a csoport működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő az intézményvezető egyetértésével végezheti munkáját. e.) A csoportba a tanulóknak az előző tanév végén kell jelentkezniük, május 20-ig írásban, szülői beleegyezéssel, és a csoport tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. f.) A csoportok saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat és az iskolai sportkör vezetőségébe. 8
3. Az iskolai diákönkormányzat a.) A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. b.) Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákbizottság irányítja. A iskolai diákbizottság tagjai: az osztályokban megválasztott küldöttekből, a szabadidős tevékenységi formák, csoportok és iskolai sportkörök képviselőiből kerülnek ki, választás útján. c.) A diákönkormányzat tevékenységét az intézményvezető által megbízott nevelő segíti. d.) Az iskolai diákönkormányzat képviseletét a választott vezetőség látja el, képviseli a diákság érdekeit. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlásában,
a
diákság
véleményének
kialakításában,
megfogalmazásában
a
diákönkormányzatot segítő nevelő működik közre. 4. Az iskolai diákközgyűlés a.) Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. b.) A diákközgyűlés összehívásáért az iskola intézményvezető és a diákönkormányzatot segítő nevelő a felelős. c.) Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. d.) A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az intézményvezető tájékoztatást ad az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről,
az
iskolai
házirendben
meghatározottak
végrehajtásának
tapasztalatairól.
IV. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról a) az intézményvezető - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén alkalmanként, - a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, - az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, - gondoskodik arról, hogy iskolai könyvtárban elhelyezett dokumentumok (iskola pedagógiai programja, helyi tanterve, a házirend, SZMSZ stb.) elhelyezést nyerjenek és bárki részére megtekinthetők legyenek. 9
b) az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják: 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanárok, oktatók, nevelők folyamatosan szóban, és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők
útján
–
az
intézményvezetőhöz,
az
iskola
vezetőségéhez,
az
osztályfőnökükhöz, az iskola tanáraihoz, oktatóihoz, nevelőihez, és a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott
képviselőik,
tisztségviselőik
útján
közölhetik
az
intézményvezetővel,
nevelőtestülettel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatja: a.) az intézményvezető - a szülői választmány alakuló ülésén tanév elején. - gondoskodik arról, hogy iskolai könyvtárban elhelyezett dokumentumok (iskola pedagógiai programja, helyi tanterve, a házirend, SZMSZ stb.) elhelyezést nyerjenek és bárki részére megtekinthetők legyenek. b.) az osztályfőnökök - az osztályok szülői értekezletein. 6. A szülőket a tanárok, oktatók és nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: a.) szóban - a szülői értekezleteken, - a tanárok, oktatók, nevelők fogadóóráin, - a nyílt tanítási napokon, - a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken. b.) Írásban az ellenőrző könyvön keresztül, valamint bizonyítványon keresztül a tanulók félévi és az év végi értékelése után. c.) Amennyiben
a
technikai
feltételek
adottak
az
iskola
informatikai
hálózatának
igénybevételével web-es felületen keresztül. 7. Az iskolai és osztály szülői értekezletek és a tanárok, oktatók, nevelők fogadóóráinak időpontjait az iskolai munkaterv határozza meg. 8. A szülők, a tanulók a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy 10
választott képviselőik, tisztségviselők útján az osztályfőnökhöz, az intézményvezetőhöz, az adott ügyben érintett tanuló az iskola nevelőtestületéhez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolai szülői választmányhoz fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az osztályfőnökkel, az iskola tanáraival, oktatóival, nevelőivel, az intézményvezetővel, vagy az iskolai szülői választmány elnökével. 10. Az iskolában elektronikus napló működik, amely gyorsabb tájékozódást tesz lehetővé a szülő számára gyermeke tanulmányi előmenetelét illetően. A www.bgeger.hu honlap jobb oldalán a Naptár alatt található Elektronikus napló-diákok feliratra kattintva lehet elérni a napló bejelentkezési felületét. Az Azonosítót a szülő az osztályfőnöktől veheti át. Az Oktatási azonosítószám a tanuló 11 jegyű oktatási azonosítószáma.
V. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától este 19 óráig látgathatók, belépéskor az iskolai tanulóviszonyt tanúsító diákigazolvány felmutatásával. 2. Az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét a mindenkori érvényes osztályórarend, tanműhelyi munkabeosztás, ügyeleti beosztás illetve a szakkörök, öntevékenységi körök, csoportok, és az ISK foglalkozások időrendje határozza meg. 3. A tanulóknak a tanítási óra, gyakorlati oktatás, valamint a szabadidős tevékenységi foglalkozások megkezdése előtt 10-15 perccel kell megérkezniük. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: Nappali rendszerű képzés
Esti tagozat szakközépiskola
Esti tagozat szakmai képzés
1. óra
7.45
8.30
14.00
14.40
13.10
13.55
2. óra
8.40
9.25
14.45
15.25
14.00
14.40
3. óra
9.35
10.20
15.30
16.10
14.45
15.25
11.20* 11.15** 12.15
16.15
16.55
15.30
16.10
5. óra
10.35 10.30** 11.30
17.00
17.40
16.15
16.55
6. óra
12.20
13.05
17.45
18.25
17.00
17.40
7. óra
13.10
13.55
17.45
18.25
8. óra
14.00
14.40
4. óra
*
* 2013. december 21-ig ** 2014. január 6-tól
11
5. A tanítási óra kezdetét jelző becsengetés előtt 3 perccel jelzőcsengő figyelmeztet a szünet végére. 6. A harmadik óraközi szünet a tízórai-(nagy) szünet, amikor az iskolarádió adását is közvetíthetik. 7. Az iskola működésével kapcsolatban indokolt esetben a rövidített tanítási órák rendje is alkalmazható, ami 30 perces órákat és 5 perces szüneteket jelentenek. 8. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az osztályfőnök adhat engedélyt. 9. A kilépő a tanulónak távozáskor be kell mutatnia a portán az engedélyt. 10. Munkanapokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában az intézményvezető utasítása alapján ügyfélfogadási rend szerint történik. 11. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézményvezető határozza meg, és a hirdetőtáblán kifüggeszti, az iskola honlapján közzéteszi. 12. A tanulók az iskola szaktantermeit, létesítményeit, speciális helyiségeit csak valamelyik tanár, oktató, nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az intézményvezető adhat. 13. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és az iskola tanulóin kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményvezetőtől engedélyt kaptak. 14. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántarthatja.
VI. A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve és szakmai programja határozza meg a kötelező, valamint a tanulók számára választható (nem kötelező) tantárgyakat. 9. évfolyamon: a kötelező idegen nyelvből az angol vagy a német a választható tantárgy 2. Az intézményvezető minden tanév áprilisában írásban értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról. A tanuló 10. szakközépiskolai valamint a 11. ifjúsági tagozatos évfolyamon választhat a tanuló a szabadon választható érettségi tantárgyak közül, és dönthet a felkészítés szintjéről. Alacsony jelentkezés esetén a választást elutasíthatja, ill. más középiskolával közösen szervezheti meg a felkészítést. Emelt szintű 12
felkészítést minimum 8 fő jelentkezése esetén szervez az iskola. A választott tantárgy órái kötelező órának számítanak. 3. A szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással és a felkészítési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. 4. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással, valamint a felkészítési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az iskolatitkárnak. 5. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését.
VII. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, ne rongáljon, maga és társai után az iskola helyiségeiben és udvarán rendet hagyjon. 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: - osztályonként két-két hetes, - tantárgyi felelősök (szertárosok) 4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: - gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); - a szünetben a termet kiszellőztetik, felügyelnek a rendre - az óra kezdetén a tanár, az oktató, a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, - az órát tartó tanárnak, oktatónak, nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,
13
- ha az órát tartó tanár, oktató, nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatói titkárságot, - az utolsó tanítási óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 5. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet a szertáros, a térképfelelős stb. Az oktatásban a tanár, oktató, nevelő, óraadó csak az iskolában rendelkezésére álló hivatalos eszközállományt használhatja, vagy olyan szemléltető anyagot, melynek bemutatására, a munkaközösség vezetőjétől vagy a gyakorlati oktatásvezetőtől engedélyt kért. 6.
Az egyes tanórán kívüli iskolai, osztály és szabadidős rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős személy és a tanulóközösség tagjai a felelősek.
VIII. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja abban az esetben, ha előzőleg engedélyt kért rá az osztályfőnöktől. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az intézményvezető adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb, aznap bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül -
három napig terjedő mulasztás esetén szülői, tanévenként egy alkalommal,
-
három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. A határidő elmulasztása jogvesztő, utólagos igazolás elfogadására, érvényesítésére nincs lehetőség. 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, az elektronikus naplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések ideje összeadódik és 14
amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül, amely lehet igazolt vagy igazolatlan. A késésről az igazolást a tanuló a késés napján köteles bemutatni az osztályfőnöknek. 7. A tanuló hiányzása esetén a szülő (nagykorú tanuló esetén a tanuló) köteles az érintett osztályfőnököt értesíteni a hiányzás tényéről és annak várható időtartamáról. 8. Tartós hiányzás esetén a tanuló mulasztását kétheti időszakonként igazolni kell. A kétheti időszak kezdőnapja a hiányzás első napja. Az igazolás bemutatásának határideje a kétheti időszakot lezáró napot követő 5. munkanap. A határidő elmulasztása jogvesztő, utólagos igazolás elfogadására, érvényesítésére nincs lehetőség. E szabály alól el lehet térni, indokolt esetben az igazgatóhoz beadott, az igazolást bemutató és az elfogadást kérvényező kérelem pozitív elbírálása esetén. 9. Amennyiben a tanuló az osztályfőnök, szakoktató - osztályfőnök hiányzása esetén – az érintett szaktanár(ok) írásos engedélye nélkül elhagyja az iskola épületét az így érintett tanítási-, gyakorlati órák igazolatlan hiányzásnak minősülnek. 10. A tanuló tantárgyi értékelés ill. látogatás alóli kérelmét minden tanév szep. 30-ig adhatja le a szükséges dokumentumok bemutatása mellett az igazgatói titkárságon, testnevelés alóli felmentés esetén az iskolaorvosnál. Ettől eltérni, csak rendkívüli esetben lehet. Szülői kérésre közismereti tantárgy alóli mentesség 3,00 tantárgyi átlag fölött kérhető a legutolsó befejezett középiskolai évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány alapján. A házirend súlyos megszegése, igazgatói intés stb. a felmentési határozat visszavonását eredményezheti. 11. Heti 2 testnevelés óra alóli felmentést az iskola erre a célra rendszeresített nyomtatványán, minden tanév szep. 30-ig és jan. 31.-ig kell az érintett szaktanárnak leadni, ezt követően igazgatói határozattal mentesül a tanuló a további max. heti 2 óra látogatása alól. A testnevelésből felmentett tanulónak nem kell részt vennie az órán, ha az az első vagy utolsó óra, egyéb esetben a könyvtárban kell tartózkodnia. A hiányzások, távolmaradások következményei A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire (1. szülői levél: a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú és nagykorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri; 2. szülői levél tanköteles tanulónál 10 óra után, nem tanköteles tanulónál 20 óra után) Fegyelmező intézkedések: 3 igazolatlan óra után: osztályfőnöki figyelmeztetés 15
10 igazolatlan óra után: osztályfőnöki intés 20 igazolatlan óra után: igazgatói figyelmeztetés 25 igazolatlan óra után: igazgatói intés Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló mulasztása a 20%-ot eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Felnőttoktatás esetén: Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható.
IX. Szociális juttatások, térítési- és tandíjak, felvételi eljárás IX.1. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, elosztás rendje 1. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről: – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. 2. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. 3. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. IX.2. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá a 16
tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 1. A fenntartó határozza meg a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit. A térítési díj és tandíj befizetése két részletben, az első félévben szeptember 15-ig, a második félévben január 31-ig történik. 2. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről az iskola gazdasági ügyintézője gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha az iskolából hiányzik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az intézményvezető dönt. 3. A kollégistáknak az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hónap 12. napjáig kell befizetniük. 4. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló 2 nappal előre a kollégiumi csoportvezetőnél vagy az osztályétkezési felelősnél, vagy az étkezéssel megbízott felnőtt dolgozónál lemondja. 5. A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, vacsora) részesülnek. A kollégiumban nem lakó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. A megállapított étkezési térítési díjat az étkezéssel megbízott felnőtt dolgozónál kell befizetni minden hónapban, de legkésőbb az adott hónap tizenkettedik napjáig. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést két nappal előre lemondja 6. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A megfelelő díjazásban a tanuló –tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel.
17
IX. 3. Felvételi eljárás során alkalmazott elvek A középiskolai felvételi eljárás, illetve a 2 éves szakmára történő jelentkezés során annak a tanulónak, aki nem jelenik meg a számára kijelölt időpontokban (egészségügyi alkalmassági vizsgálat, beiratkozásra kijelölt időpont), nem tudjuk biztosítani továbbra a helyet az általa választott csoportban és az üres helyek betöltése ezután érkezési sorrendben történik.
X. Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett, – a tanulók által előzetesen igényelt tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi. - Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. - Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. - Szakkörök, öntevékenységi körök, csoportok A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, művészetiek, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. - Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. - Kirándulások. Az iskola tanárai, oktatói, nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Amennyiben a kirándulás tanítási napon történik és az iskola a felmerülő költségeket fedezi, úgy a részvétel kötelező.
18
- Szakmai bemutatók, kirándulások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül szervezett, iskolai foglalkozások, amelyeken főleg egyegy szakmai téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele iskolán kívüli foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. - Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári, oktatói, nevelői felügyelet – mellett használják. - Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az előző tanév végén kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 3. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézményvezető adhat. 4. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon 8.00 órától 15.00 óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai 19
dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. 5. Az iskola általszervezett a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken az iskola házirendje van érvényben, így a tiltott tanulói magatartások is ennek megfelelőek. Közösségi szolgálat Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. Az iskola megszervezi és dokumentálja a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. Az iskola a közösségi szolgálatot a katasztrófavédelmi tevékenység keretében szervezi meg, ez azonban a későbbiekben a törvény adta lehetősége között módosulhat.
XI. A tanulók jutalmazása Különböző szintű jutalomban, elismerésben részesíthetők egyes tanulók vagy tanulók különböző csoportjai. Utóbbiak lehetnek osztályok, valamilyen tevékenység végzésére alakult csoportok, iskolai sportkör tagjai stb. A dicséret és a jutalmazás alapjai: -
a tanulmányi munkában elért eredmények,
-
a közösségért végzett tevékenységek,
-
a különböző szintű versenyeken elért eredmények,
-
az iskola hírnevét öregbítő tevékenységek,
-
minden egyéb kiemelkedő pozitív tevékenység.
A dicséret és a jutalmazás formái és fokozatai a) Az iskolában a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, 20
- nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, ill. előadásokon, bemutatókon eredményesen
c)
szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek; Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, ill. előadásokon, bemutatókon eredményesen
d)
szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek; A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói
e)
közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. f) Az iskolai tanulmányai alatt mindvégig kimagasló tanulmányi és közösségi munkát tanúsító egy vagy két fő végzős tanuló Bornemissza Gergely Emlékplakett kitüntetésben részesülhet a ballagási ünnepségen. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülők tudomására kell hozni. A tanulók jutalmazásához a Bornemissza Gergely Alapítvány is hozzájárulhat. (kitűnő, jeles: 4,7 feletti átlag) Szaktanári dicséret: -
egyszeri kiemelkedő tantárgyi teljesítményért (órai vagy versenytevékenységért) szóbeli dicséret;
-
félévkor vagy év végén írásbeli dicséret a naplóban, ellenőrzőben, ill. bizonyítványban,
-
házi, kulturális, sportversenyek 1-3. helyezéséért.
Osztályfőnöki dicséret:
szóbeli dicséret: az osztályközösség érdekében végzett eredményes tevékenységért, nem kötelező jellegű iskolai rendezvények sikeres előmozdításáért.
írásbeli dicséret: -
a magatartásban, szorgalomban bekövetkezett pozitív változások alapján,
-
két szóbeli osztályfőnöki vagy két szaktanári dicséret esetén,
-
megbízatásuk folyamatos, pontos ellátása esetén,
-
hiányzásmentes félévet, tanévet teljesítőknek,
21
-
az osztályfőnöki írásbeli dicséret külön fajtája a félévkor, ill. a tanév végén adható a huzamosabb időn átvégzett kiemelkedő munkát elismerő - ellenőrzőbe beírt dicséret.
Igazgatói dicséret: -
országos, megyei, városi tanulmányi versenyek 1-3. helyezése, ill. szaktanári javaslat alapján a képességnek megfelelő tisztességes helytállás esetén,
-
az OKTV és OSZT, SZKTV, SZÉTV verseny döntőjébe kerülés esetén,
-
megyei, területi kulturális és sportversenyek 1-3. helyezettje,
-
két osztályfőnöki dicséret után,
-
kiemelkedő gyakorlati munkáért
A szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséretek rögzítésének az osztálynaplóban is meg kell történnie. A dicséreteket a magatartás jegyek elbírálásakor figyelembe kell venni. Nevelőtestületi dicséret: -
OKTV, OSZT, SZKTV, SZÉTV rangosabb helyezéséért,
-
két igazgatói dicséret után,
-
országos sportversenyek 1-6. helyezéséért,
-
az iskolai közösség érdekében végzett igen jelentős tevékenységért,
-
kiemelkedő tanulmányi eredményért /félév, évvége/
XII. A tanuló fegyelmi felelőssége XII.1. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, figyelmeztetésben kell részesíteni. 2. A kötelességszegő tanulóval szemben a kötelességszegés megszüntetése érdekében a nevelőtestület által megbízott fegyelmi ügyekben eljáró tanárok, fegyelmező beszélgetést folytathatnak le. 3. Az iskolai figyelmeztetés formái szaktanári figyelmeztetés, intés osztályfőnöki figyelmeztetés, intés 22
igazgatói figyelmeztetés, intés Fegyelmi eljárás útján adható: megrovás, szigorú megrovás meghatározott kedvezmények juttatások csökkentése, megvonása áthelyezés másikosztályba, tanulócsoportba vagy iskolába eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától kizárás az iskolából. 4. Az iskolai figyelmeztetés kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a figyelmeztetési fokozatok betartásától el kell tekinteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:
agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, megfélemlítése, zsarolása
az egészségre ártalmas, tudatmódosító szerek (alkohol, drog, parti drog, herbal, stb) iskolába hozatala, fogyasztása
más testi épségében kártevésre alkalmas eszköz („vipera”, fegyvernek minősülő tárgy stb.) iskolában hozatala
iskolai mulasztás igazolásának hamisítása, okirattal való visszaélés
szerencsejáték űzése
a szándékos károkozás
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése
ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
6.
A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola vezetője dönt a fegyelmi bizottsággal egyeztetve.
7. A fegyelmi eljárás megindítását írásba kell foglalni, a fegyelmi döntést határozatba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni a jogszabályi határidők betartásával. 8. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembevételével az intézményvezető határozza meg. XII.2. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás rendje - Amennyiben a fegyelemsértés valamely tanulóval szemben valósult meg, úgy a sértett tanuló, kiskorú esetén a szülő hozzájárulásával egyezető eljárás lefolytatásáról gondoskodik az 23
iskola. A sértett, ill. a szülő írásban nyilatkozik mind az eljárás elfogadásáról mind az elutasításáról a fegyelemsértést követő öt tanítási napon belül. A nyilatkozatok beszerzésének felelőse az iskola gyermekvédelmi felelőse. Amennyiben a nyilatkozat a határidőn belül nem érkezik meg vagy elutasító, akkor a fegyelmi eljárás a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően elindítható. - Amennyiben egyeztető eljárásra kerül sor és azon megegyezés születik, úgy az adott esetben a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapig fel kell függeszteni. A megállapodás tényét és tartalmát írásban rögzíteni kell. Az egyeztető eljárás eredményéről a gyermekvédelmi felelős tájékoztatást ad az igazgatónak. Ha a felfüggesztés alatt a sértett, ill. a szülő nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, úgy a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni és erről határozatot kell hozni. - Ha a kötelesség szegő tanuló hasonló esetben ismételt fegyelemsértést követ el, úgy az újbóli egyeztető eljárástól el kell tekinteni. - Az egyeztető eljárás lefolytatásában részt vesznek: az iskolapszichológus, az érintettek, az iskola ifjúságvédelmi felügyelő és az osztályfőnök.
XIII. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszereléseken túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik tanárral, oktatóval, nevelővel megbeszélik, és arra engedélyt kapnak. 2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.), valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő, ellenőrző könyvbe beírt engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Az így behozott tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. 3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot (mobiltelefon, zene lejátszására alkalmas eszköz, valamint egyéb technikai eszköz stb.), és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.
XIV. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét 24
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja: - a 250 tanítási órát - az elméleti tanítási órák 20 százalékát, - egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. A tanuló különbözeti vizsgát abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak, ha az intézményvezető engedélyezi, hogy
a tanuló a tanulmányait ne a megkezdett képzésben fejezze be,
ha a tanuló másik iskolából kíván átiratkozni, és az igazgató határozatban előírja.
A tanuló pótló vizsgát tehet:
ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló az adott vizsganapon tegye le a pótló vizsgát, ha ennek feltételei megteremthetők. A tanuló javítóvizsgát tehet a 20/2012. EMMI 64§ (7) a-b, és (8) pontja alapján. Értesítés a vizsgákról A vizsgázó javítóvizsgát az intézményvezető által meghatározott időpontban, az augusztus 15étől augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. A javítóvizsga időpontjáról az iskolai honlapon és az iskolai faliújságon, ill. az osztályfőnöktől és az iskolatitkárságon lehet tájékozódni. Osztályozó vizsgát három időpontban szervez az iskola: januárban, május végén, valamint a végzős és az előrehozott érettségire jelentkező tanulóknak: április végén. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákat az augusztusi, januári és a májusi vizsgaidőszakban szervezi az iskola. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatjuk. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
25
A tanulmányok alatti vizsga követelményei és az értékelés szabályai a helyi tantervben kerülnek részletezésre:
melyek azok a tantárgyak, amelyekből írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket kell tenniük a tanulóknak,
a vizsgák követelményeit (a helyi tanterv alapján) a munkaközösségek, szaktanárok állapítják meg.
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65-78§ alapján kell megszervezni.
26
XV. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a tanárok, oktatók, nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola vezetése készítette el. 2. A házirend tervezetét megvitatták az osztályok közösségei, és véleményüket küldötteik útján eljuttatták az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesítette, és erről tájékoztatta az intézményvezetőt. 3. A házirend tervezetét megvitatták a tanárok, oktatók, nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatták az intézményvezetőhöz. 4. A házirend tervezetéről az intézményvezető az iskolai szülői választmány véleményét is kikérte. 5. Az intézményvezető a tanulók, a tanárok, oktatók, nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészítette a házirend végleges tervezetét. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadta el nevelőtestületi értekezleten 7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely tanár, oktató, nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola intézményvezető, a nevelőtestület, a iskolai diákönkormányzat vezetősége vagy az iskolai szülői választmány. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.
27
Záró rendelkezés Ez a házirend 2013. év november hó 20. napján készült.
Eger, 2013. november 20. P.H.
……………………………….. Uzelman Tamás intézményvezető
Elfogadó határozat A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 70.§ (2) bekezdés g) pontja alapján a törvényben biztosított jogunknál fogva az Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium iskolai házirendjét elfogadjuk. A nevelőtestület nevében: …………………………………. a nevelőtestület képviseletében Elek Ilona Eger, 2013. november 20.
Véleményezés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73.§ (1) bekezdése alapján a jogszabályban biztosított jogunknál fogva az Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium iskolai házirendjét elfogadjuk.
A szülői szervezet nevében:
…..…………………………. a Szülői választmány elnöke Marczisné Kiss Mónika
Eger, 2013. november 20.
28
Véleményezés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48.§ (4) bekezdés d) pontja alapján a törvényben biztosított jogunknál fogva az Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium iskolai házirendjének tartalmával kapcsolatban külön véleményt nem fogalmaztunk meg. A Diákönkormányzat nevében:
………….…………………………. a Diákönkormányzat elnöke Soltész Tamás Bence
Eger, 2013. november 20.
29
I. sz. melléklet: Kollégiumi házirend
Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium
KOLLÉGIUMI HÁZIREND
2013
30
BEVEZETŐ A házirend legfontosabb feladata azoknak a rendelkezéseknek a meghatározása, amelyek megtartása biztosítja a közösségi élet zavartalan megszervezését, a tanulók egymással való kapcsolatait; azoknak a belső rendszabályoknak a meghatározása, amelyek betartásával garantálható az egyéni jogok érvényesülése anélkül, hogy az megzavarná a közösség munkáját.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A házirend a kollégium életének helyi szabályozása, ezért az abban foglaltak a kollégium minden lakójára, nevelőjére és más dolgozójára egyaránt vonatkozik. A házirendben foglaltak megsértése fegyelmi felelősségre vonást von maga után. A házirend kialakításában a kollégium nevelőtestülete, a kollégium diákjai képviseletük révén, a nevelő oktató munkát segítő dolgozók vesznek részt, véleményezik az abban foglaltakat. A dokumentumot az intézmény vezetője és a kollégium diákjainak képviselője írja alá. A házirend a záradékban megadott időponttól lép életbe. A kollégium diákjává az válik, akit az adott tanévben felvettek. A felvétel mindig egy tanévre szól. A kollégium az új diákokat fényképes igazolvánnyal látja el, mellyel a diák a portán igazolni tudja a kollégiumhoz tartozását.
A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA 1. A tanulói jogok gyakorlásának hatályba lépése A felvétel napjától: o A kollégiumi rendezvényeken, o A felkészítő foglalkozásokon, A beköltözés napjától: o A szociális támogatások, o Egyéb kedvezmények, o A különböző részvételi és választási, stb. jogok 2. A tanulók nagyobb közösségének meghatározása a diákönkormányzat kötelező véleményezési jogának gyakorlásához A tanulók nagyobb közössége: a kollégium diákközösségének 50 %-a + 1 fő
31
A fenti közösség érintettsége esetén az adott témában ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét. 3. A diákkörök, szakkörök létrehozásának rendje A kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket, szakköröket hozhatnak létre. A diákkör alakításának feltételei: Működésük nem ütközhet jogszabályokba, Működésük a társadalmi szocializációs folyamatot segíti, Minimálisan 10 tanuló vesz részt a munkájában, Megalakulását a diákkör vezetője írásban a kollégiumvezetőnek bejelentette és az intézmény igazgatója jóváhagyta, A diákkörök helyiséghasználatának és támogatásának módjáról és mértékéről a nevelőtestület egyetértésével az igazgató dönt. 4. A kollégiumból történő hazautazás megtiltásának esetei A tanulók hétvégeken, tanítás nélküli napokon hazautazhatnak, ennek megtiltása nem lehet fegyelmezési eszköz. Az alábbi esetekben az intézmény igazgatója kötelezővé teheti a bennmaradást: Közegészségügyi, egészségügyi szempontból a tanuló érdekében. Rendészeti okokból (katasztrófa, közlekedés, természeti csapás, rendkívüli helyzet, bűnmegelőzés, nyomozás, stb.) a tanuló érdekében. Az SZMSZ-ben meghatározott ünnepélyeken, rendezvényeken való részvétel céljából. A pedagógiai programban meghatározott foglalkozásokon való részvétel céljából. A fenti esetekben a hazautazási tilalomról a szülő, gondviselő értesítést kap. 5. A szabad véleménynyilvánítási jog gyakorlása A kollégium minden tanulójának joga van mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítani, észrevételeit kifejteni őt, vagy társait érintő kérdésekben. A véleménynyilvánítás alapvető formái: o diák-önkormányzati gyűlések, o csoportgyűlések, o diákközgyűlések, A fentieken kívül a kollégista kérelmeivel, panaszaival forduljon nevelőtanárához, illetve a kollégiumvezetőhöz, igazgatóhoz. 32
A kéréseire, javaslataira, panaszaira legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. 6. A magánlakáshoz való jog gyakorlása A kollégista tanulónak a lehetőségek adta keretek között joga van különösen a nyugodt tanulásra, a pihenésre, a személyes használatában álló berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatára. A tanulók hálószobáiba a nevelőtanárok ellenőrzés céljából kopogtatás után lépnek be. Feleslegesen nem zavarjuk tanulóinkat. Az ellenőrzés kiterjed a szekrényekre is (tiltott eszközök, személyi higiénia), melyeket a tanuló jelenlétében végzünk. Az ellenőrzés során talált tiltott tárgyakat elkobozzuk és erről a szülőt értesítjük. A kollégium minden tanulójának jogában áll vendégeket fogadni (szülő, rokon, barát) az erre kijelölt helyen és időben. A szobába bemenni csak a nevelőtanár (ügyeletes nevelő) előzetes engedélyével lehet. A tanulók egymás szobáiba csak akkor léphetnek be, ha a keresett személy bent tartózkodik. Nagyobb összegű pénz és értéktárgyak megőrzését a csoportvezető tanárnál lehet kezdeményezni. A leadásra nem került személyes értékekért, tárgyakért a kollégium felelősséget nem vállal. A lakószobák turisztikai hasznosítása kapcsán a csoportvezető tanár utasítása szerint a személyes tárgyakat a szekrénybe el kell zárni. A szobákat belülről kulccsal bezárni tilos! A hálószobákat a nevelőtanárok naponta ellenőrzik. 5. sz. melléklet 7. Jogorvoslati jog gyakorlása A jogszabályok biztosította jogorvoslati lehetőségeken túl (törvényességi kérelem, felülbírálati kérelem) a kollégista tanulók jogorvoslatért fordulhatnak: A nevelőtanárukhoz, A kollégiumvezetőhöz, Az intézmény igazgatójához írásban beterjesztett kérelemmel, melyre 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdések tisztázásához kérhetik: A diákönkormányzat segítségét (képviseleti jog), A diákközgyűlés összehívását. 33
8. Vallási,- etnikai,- nemzeti,- nemzetiségi diákjogok gyakorlásának rendje A kollégista tanuló joga, hogy vallási, világnézeti meggyőződését, nemzeti, nemzetiségi, etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jog gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társait jogainak gyakorlásában. Nincs joga a tanulónak ahhoz, hogy olyan nézeteket hangoztasson, amelyek rasszista, antiszemita, idegengyűlölő vagy kirekesztő jellegűek. 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A kollégium minden diákjának joga van az egészségügyi ellátáshoz. Betegség, rosszullét esetén az iskola orvosa, a kollégium ápolója, szolgálati idején kívül pedig a körzeti ügyelet elérhető a nevelőtanár, az ügyeletes nevelő, illetve a portaszolgálat közvetítésével. Az iskola orvosa, a kollégium ápolója betegszobai elhelyezésre, kórházi, szakrendelői gyógykezelésre, illetve a beteg hazautazására intézkedhet. A fertőző betegeket el kell különíteni. A betegszobán tartózkodó kollégista köteles az orvos (ápoló) előírásait betartani és a betegszoba rendjéhez alkalmazkodni. Éjszakai rosszullét esetén az éjszakai ügyeletes nevelő kihívja az ügyeletet. Az előforduló fertőző betegségeket, még az egy háztartásban történteket is, azonnal jelenteni kell az iskola orvosának, a kollégium ápolójának. 10. A választható kollégiumi foglalkozások megválasztásának rendje A kollégista tanuló joga, hogy válasszon a kollégium által a tanév első hetében kifüggesztett foglalkozások közül legalább egyet. A választás írásban történik, melyet a kollégiumvezetőnek kell átadni. Ezt követően a tanuló köteles a foglalkozásokon részt venni. 11. A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekérvényesítés rendje A kollégium diákönkormányzata a tanulók érdekeinek képviseletére szerveződő közösség, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A
diákönkormányzat
a
demokratizmus
alapelve
alapján
működik.
A
tisztségviselőket a diákok választják az általuk meghatározott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően. A diákönkormányzat munkáját az általuk felkért nevelőtanár segíti.
34
Az érdekvédelem, érdekképviselet, érdekérvényesítés formái: o
Csoportgyűlés
o
Szintgyűlés
o
Diákönkormányzat vezetősége (Diáktanács – DT)
o
Diákközgyűlés
A diákönkormányzat felépítése A diákönkormányzat legfőbb célja a demokratikus elvek biztosítása illetve, hogy az információáramlás gyorsan és hatékonyan működjön alulról felfelé és felülről lefelé. Diákközgyűlést évente két alkalommal rendezünk (szeptemberben és februárban), ahol értékeljük a diákjogok érvényesülésének helyzetét, és kezdeményezhető a házirend felülvizsgálata. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását kezdeményezheti: o Diákönkormányzat vezetősége (DT) o A kollégiumi tanulók legalább 25%-a, o A kollégium vezetője. o Az intézmény igazgatója
12. A tanulói jogok megismeréséhez, gyakorlásához szükséges információhoz jutás fórumai, módszerei A
hatályos
jogszabályok
tárgyában
tájékoztatás,
illetve
tájékozódás
kollégiumvezetőtől kérhető. Az intézményi alapdokumentumok hozzáférhetősége: o A kollégiumvezetőnél, o A 2. emeleti tanári szobában A kollégium Házirendje beiratkozáskor, beköltözéskor megtekinthető. A szülők tájékoztatása szülői értekezleteken, illetve fogadónapokon történik. A tanulók tájékoztatása történhet: o Csoportgyűléseken, o Kollégiumi gyűlésen, o Kollégiumi stúdión keresztül, o Hirdető táblán, faliújságon.
35
a
13. A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának rendje A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmet a tanév rendjében meghatározott beiratkozáskor írásban kell benyújtani, melyről az igazgató dönt és értesíti a szülőket. Előnyben részesülnek azok a tanulók, akiknek elhelyezését a gyámhatóság kezdeményezte, illetve az intézeti nevelésben részesülő tanuló. Helyi lakos gyermeke akkor vehető fel, ha az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelőssel a tanuló személyiségfejlődése érdekében írásban – a tanulóval egyetértésben – kezdeményezi a kollégiumi elhelyezést. A kollégiumba való felvétel egy tanévre szól, tanévenként kérelemre meghosszabbítható.
A TANULÓI KÖTELEZETTSÉGEK GYAKORLÁSA 1. A tanulmányi kötelezettségek teljesítésének rendje A tanuló kötelessége, hogy legjobb képessége és maximális tudása birtokában rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek. Lehetősége szerint ebben segítse társait is. Használja ki a kollégium által biztosított lehetőségeket. A kollégium minden munkanap a napirendben meghatározott időben tanulószobai foglalkozást biztosít a kollégisták számára. Ez idő alatt minden kollégista nyugodt körülmények között, csendben, a tanulóban nevelőtanári segítséggel tanul, elkészíti házi feladatait, felkészül az iskolai, esetenként gyakorlati foglalkozásokra. Ez alól kivételt - indokolt esetben – a nevelőtanár adhat. A tanulási kötelezettség – nevelőtanári felügyelet (ellenőrzés) mellett teljesíthető a kollégium más helyiségeiben (hálószoba) is. Ezen túlmenően a kollégista saját beosztása szerint máskor is tanulhat és jogában áll a tanulmányi munkához segítséget kérni. Szükség esetén a takarodó után is igénybe vehető az ügyeletes nevelő engedélyével és ellenőrzése mellett a tanulóhelyiség egymás, valamint a pihenő (alvó) társak nyugalmának zavarása nélkül. A kollégium kötelező és választható foglalkozásokat tart. Minden tanulónak heti 15 órában ezeken a foglalkozásokon kötelező a részvétele. A felkészítő foglalkozások egészéről vagy egy részéről a kollégium vezetője felmentést adhat. Alapvető követelmény a minimum jó rendű tanulmányi átlag és a jó magatartás. 36
A kollégistának kötelessége a csoport nevelési programjában tervezett és munkatervében elfogadott kulturális, sport és egyéb rendezvényeken való részvétel. A csoportvezető nevelőtanárok biztosítanak a csoportok munkatervében olyan foglalkozásokat,
amelyek
felhasználhatók
a
felmerülő
problémák
megbeszélésére, és a tanulók által felvetett ötletek megvalósítására. A kollégium diákjának joga van részt venni a kollégiumban szervezett bármely szakkör, érdeklődési kör tevékenységében és sportrendezvényeken. A szervezett kollégiumi foglalkozásokról esetenként a nevelőtanár (a foglalkozást vezető tanár) engedélyezheti a távollétet. 2. A kötelező és választható kollégiumi foglalkozások rendje. Felmentések, mulasztások igazolása A pedagógiai programban meghatározott kötelező és választható foglalkozásokon, a kollégiumi rendezvényeken a tanulók kötelesek részt venni A kollégiumi foglalkozások rendjét, az 1. sz. melléklet tartalmazza. A foglalkozásról a távollétet az alábbiak szerint igazolni kell: o Előzetes engedély alapján (tanuló, szülő kérésére) 1-1 óra alól a foglalkozást vezető tanár, 1-3 napra a csoportvezető tanár, 3 napot meghaladó időre a kollégiumvezető adhat távolmaradási engedélyt. o A hiányzás utólagos igazolására olyan esetekben kerülhet sor, amikor a távolmaradás előre nem látható okból következett be. Ilyen esetekben: a szülő egy tanítási évben 3 napot igazolhat. 3 napot meghaladó hiányzást orvos igazolhat A tanuló a távollétét a visszaérkezését követően 7 napon belül csoportvezető tanáránál köteles igazolni. 3. A tanulói magatartás a kollégiumban és a kollégiumon kívül A kollégiumi tanulóktól elvárt viselkedési szabályokat a „Kollégiumi Viselkedési Szabályzat” tartalmazza: 2. sz. melléklet.
37
4. A kollégium berendezéseiért, a használatba adott tárgyakért viselt felelősség rendje A kollégium minden tanulójának joga, hogy a kollégium létesítményeit, valamint eszközeit szabadon és rendeltetésszerűen használja. Az átvett és aláírásával igazolt anyagokért, eszközökért kártérítési felelősséggel tartozik. A kollégium tanulói kötelesek a kollégium berendezéseit, felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen használni, és azok állagának megóvásáért felelősséget vállalni. A kollégiumi tanulókat gondatlan (véletlen) rongálás, illetve károkozás esetén egyedi elbírálás alapján terheli anyagi felelősség, szándékos károkozás esetén viszont teljes körű anyagi felelősséggel tartoznak. Szándékos károkozás esetén a tanuló fegyelmi felelősségre vonásban is részesül. A kollégiumból az intézmény tulajdonát képező tárgyakat, eszközöket kivinni csak a nevelőtanár engedélyével szabad. 5. A tanulók jutalmazásának elvei Az a tanuló, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul a kollégium jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, dicséretben, illetve jutalomban részesül. A fentieken túl a kollégium jutalmazza azt a tanulót, aki o eredményes kulturális tevékenységet folytat, o kimagasló sportteljesítményt ért el, o a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A tanulóknak adható dicséretek: o nevelőtanári dicséret o csoportvezető tanári dicséret o kollégiumvezetői dicséret o igazgatói dicséret o nevelőtestületi dicséret. A kimagasló eredmény elérése esetén az igazgatói, nevelőtestületi dicséret és tárgyjutalom átadása a tanév végén a tanulók és a nevelők közössége előtt a kollégiumi ballagás alkalmával történik. A jutalmazás formái: o dicséret szóban vagy írásban o oklevél, 38
o fegyelmi büntetés törlése, o tárgyjutalom. 6. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Fegyelmező intézkedés csak az enyhébb kötelességszegés esetén alkalmazható. (Fegyelmi büntetések kiszabására akkor van lehetőség, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi. A fegyelmi eljárás és az egyeztető eljárás rendjét az iskolai SZMSZ tartalmazza.) A tanulóval szembeni fegyelmező intézkedések: o szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés o írásbeli intés, o megbízatás visszavonása. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál általában meg kell tartani a fokozatosság elvét. A fokozatosság elvét nem kell megtartani abban az esetben, ha a tanuló kirívóan súlyos kötelezettségszegést követett el, amikor egyébként a fegyelmi eljárás megindításának is helye van. 7. A kollégiumi díjak befizetésének szabályai A középiskolás nappali tagozaton tanuló kollégisták elhelyezése ingyenes. Térítési díjat abban az esetben kell fizetni, ha a kollégista tanulmánya a második (vagy további) szakképesítés megszerzésére irányul. A szülő a felvételi kérelem beadásával kötelezettséget vállal az étkezési térítési díj havonkénti fizetésére minden hónap 12-éig. A térítési díj visszafizetését betegség, illetve egyéb távollét esetén biztosítja az intézmény, ha a tanuló vagy a szülő a távolmaradást bejelentette. A visszafizetés úgy történik, hogy a következő hónapban a túlfizetést beszámítja az intézmény. 7. Az étkezési költségtérítések alóli teljes, vagy részleges mentesség elbírálásának rendje Hozzájárulást fizetni az étkezési nyersanyagköltséghez kell, melynek mértékét a fenntartó állapítja meg. Kedvezményes térítési díjat az alábbiak szerint kell fizetni: o a napi nyersanyagnorma 50%-át fizeti az a szülő, akinek három, vagy több kiskorú, vagy tanuló gyereke van. o Azok a szülők, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, vagy a család tartósan beteg gyermeket nevel, a gyerekek számától függetlenül a napi nyersanyagnorma 50%-át fizetik, melyet a 39
polgármesteri hivataltól illetve egészségügyi intézménytől kapott határozattal igazolniuk kell. A további kedvezmények elbírálása a beadott kérelmek alapján az igazgató hatásköre 9. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályok A kollégium pedagógiai programjával (tevékenységrendszerével) összefüggésben előállított dolog, melyet az intézmény tulajdonában lévő anyag, eszköz stb. felhasználásával készített a tanuló, a vagyoni joggal a kollégium rendelkezik. Abban az esetben, ha a kollégium az így előállított dolgot értékesíti, továbbadja, a tanulót szerzői jogdíj illetve munkadíj illeti meg. E díj mértéke az előállított dolog értékesítése során keletkezett nyereségének 50%-a. Olyan előállított dolog, melyet a tanuló otthon, saját illetve szülői finanszírozás mellett készít, nem kerül a kollégium birtokába. 10. A kollégiumi munkarend, napirend A kollégium a szorgalmi időben folyamatosan működik. A kollégium 500 – 2045 óráig tart nyitva, kivételes esetekben a szervezett foglalkozások végéig. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a kollégiumvezető ad engedélyt. A kollégiumban nevelőtanári ügyeleti szolgálat működik, melynek rendjét kollégiumvezetői utasításban kell meghatározni. Az étkezdében az étkezési időben a kollégium nevelőtanárai látják el az ügyeletet. A kollégiumi foglalkozásokat éves terv tartalmazza, melyeket legkésőbb 2045 óráig be kell fejezni. A kollégiumot a nevelőtanár engedélyével hagyhatja el a tanuló úgy, hogy legkésőbb 2200 óráig visszaérkezzen. A kollégiumból minden tanuló a hét utolsó tanítási napján hazautazik, ebben az esetben az épületet legkésőbb 1500 óráig köteles elhagyni. Hétvégén, illetve ünnepnapokon kollégiumvezetői engedély mellett, csak a 18. életévüket betöltött és nem tanköteles tanulók tartózkodhatnak. Ez idő alatt a házirend betartása fokozottan kötelező. A kollégisták a tanítást megelőző napon 1600-2000 óra között érkezzenek be a kollégiumba. A szülők írásos nyilatkozata alapján a tanuló visszaérkezése a hét első tanítási napján is lehetséges.
40
Betegség, vagy egyéb ok miatti távolmaradást a visszaérkezés időpontjáig a tanuló vagy a szülő köteles jelezni az ügyeletet ellátó nevelőtanárnak, aki az étkezési létszámból törli a hiányzó tanulót. Hétköznapi rendkívüli hazautazásra a kollégiumvezető adhat engedélyt. A kollégiumot végleg elhagyó tanulók kötelesek a részükre kiadott felszerelési tárgyakkal elszámolni, a leszámolási lapot kitölteni, a gazdasági irodán aláíratni, majd a kollégiumvezetőnek leadni. A szülő indokolt kérelmére a nevelőtestület egyetértésével a kollégiumi tagság szüneteltethető. Hivatalos ügyek intézése: 800 – 1500 óra közötti időben történik. A tanulók hozzátartozóikat (látogatóikat) a házirendben meghatározott időben és helyen fogadják. A kollégium tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. A kollégiumvezető távollétében az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére, melyet köteles jelenteni a kollégiumvezetőnek. A kollégium napirendjét a 3. sz. melléklet tartalmazza. A kollégiumban élő, más jogállású fiatalok kötelesek megismerni és betartani a kollégium házirendjét. 11. A kollégiumi helyiségek használatának szabályai A kollégium létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával lehet használni. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: o a közösségi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért, o az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, o az energiafelhasználással való takarékoskodásáért, o a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért és betarttatásáért, o az eszközök rendeltetésszerű használatáért. Vagyonvédelmi szempontból a helyiségeket zárni kell. A nevelőtanárok zárnak a mindenkori elfoglaltságnak megfelelően. Az épületből, a helyiségekből berendezési tárgyakat csak a nevelőtanár tudtával lehet kivinni. Külön működési rend határozza meg: 41
o A tanulószobák o a számítástechnika terem, o a konditerem használati rendjét. 4. sz. melléklet 12. Saját tulajdonú eszközök behozatalának rendje A kollégium diákjai saját tulajdonú eszközöket csak a nevelőtanár engedélyével hozhatnak be. Behozható eszközök: mobiltelefon, laptop, tablet, mini hifitorony, hajszárító. Csak műszakilag biztonságos eszközök hozhatók be a kollégiumba! Az eszközökről nyilvántartás készül, melyet a kollégista aláír. Szórakoztatóeszközeiket, mobiltelefonjaikat mások zavarása nélkül, szabadidőben használhatják. A saját tulajdonú tárgyakért a kollégium felelősséget nem vállal. A szobákban lévő telefonokat a tanulási, alvási időben el kell némítani. Nagyobb értékeket megőrzésre le lehet adni a nevelőtanárnak.
Eger, 2013. szeptember 1.
42
1. sz. melléklet
A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK RENDJE I. Felkészítő foglalkozások, melyek közvetlenül a tanulást, az iskolai felkészülést szolgálják ( 12 óra/hét ) 1. Szilenciumi foglalkozások. 2. Egyéni (kiscsoportos) foglalkozások. 3. Differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások II. Tematikus, fejlesztő csoportos foglalkozások ( 1 óra/hét )
III. Szabadon választható kollégiumi foglalkozások ( 1 óra/hét )
1. Informatika, internet 2. Sportkör (asztalitenisz, labdajátékok) 3. Filmklub, videoklub 4. Háztartás, életvitel
IV. Speciális ismereteket adó foglalkozások ( 1 óra/hét )
1. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások 2. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások
43
2.sz. melléklet
KOLLÉGIUMI VISELKEDÉSI SZABÁLYZAT 1. A kollégista magatartása mindenkor legyen kulturált, alkalmazkodjon a kollégium értékrendjéhez, együttélési szabályaihoz és tartsa tiszteletben a kollégium dolgozóinak és diákjainak jogait, emberi méltóságát. Tartózkodjon minden olyan magatartástól, cselekvéstől, amely másokat sért, vagy a környezetét megbotránkoztatja. 2. A diákok öltözködésével kapcsolatosan célunk, hogy a praktikus, ízléses ruhaviseletre, kulturált megjelenésre, ápoltságra neveljünk. 3. A lányok-fiúk kapcsolatában azt tartjuk követendőnek, hogy a fiatalok vegyék figyelembe a társadalmi normákat és egymáshoz tartozásuk kinyilvánításával mások jó ízlését ne sértsék. 4. A kollégista a kollégium területén nem tarthat tiltott tárgyakat. Tiltott tárgyak: Alkoholos italok, drogok, kábítószerek, Tűz- és robbanásveszélyes anyagok (benzin, petróleum, robbanóanyag, petárda stb.) Mérgező vegyi anyagok, Állatok, Dohányáruk, 8 cm-nél hosszabb pengéjű kések, Harci eszközök (nuncsaku, pillangókés, boxer, elektromos sokkoló stb.) Fegyver és fegyvernek látszó tárgyak, A csoportvezető tanárral nem engedélyeztetett saját tulajdonú eszközök, berendezések, Balesetveszélyes gépek, eszközök, Nemzetiségi, etnikai, faji, nemi, világnézeti hovatartozás alapján gyűlöletkeltő, továbbá pornográf kiadványok. 5. A kollégium területén tilos a hazárdjáték. 6. Tilos verekedni, másokkal szemben önkényeskedni, másokat testileg, lelkileg megalázni, kiszolgáltatottá tenni, durván viselkedni, beszélni.
44
7. A tanuló köteles a napirendben meghatározott időben a kollégiumba beérkezni. A kollégiumot a tanuló csak a nevelőtanár engedélyével hagyhatja el, és az engedélyezett időre köteles visszaérkezni.
8. A
kollégista
részt
vesz
a
kollégium
rendjének,
tisztaságának,
rendezvényeinek
megszervezésében és lebonyolításában. A csoportvezető nevelőtanár, az ügyeletes nevelő, vagy a kollégiumvezető utasításai szerint tevékenyen kiveszi részét az ezekkel kapcsolatos munkákból. 9. Mobiltelefont használni a tanulószobai, a kollégiumi foglalkozás, illetve rendezvények alatt tilos. A szobákban elhelyezett telefonokat mások zavarása nélkül lehet használni. Foglalkozási időben és takarodó után a telefonokat el kell némítani. 10. A kollégium tiltja az alkohol, a drog és minden olyan anyag fogyasztását, amivel a kollégista veszélyezteti saját vagy társai egészségét. Tilos a dohányzás, nappali tagozatos tanuló számára életkortól függetlenül. 11. A kollégista köteles részt venni a kollégiumi foglalkozásokon.
45
3. sz. melléklet
A KOLLÉGIUM NAPIRENDJE
6.30- 7.30
Ébresztő, felkészülés a napi tevékenységre (tisztálkodás, takarítás, iskolai előkészületek)
7.00-7.30
Reggeli
7.30- 7.45
A hálószobák ellenőrzése, a bent maradó, vagy beteg kollégisták jelentkezése az ügyeletes tanárnál
8.00-9.45
Egyéni tanulás a délután iskolában (gyakorlaton) lévőknek
11.30-14.00
Ebéd
15.45-16.00
Felkészülés a tanulószobai foglalkozásokra
16.00-17.45
Létszámellenőrzés, kötelező tanulószoba (szilencium)
17.45-18.15
Vacsora
18.15-20.45
Egyéni tanulás, közösségi fejlesztést szolgáló csoportos és választható kötelező foglalkozások, egyéni és kiscsoportos foglalkozások, szabadidős tevékenységek
20.45
Létszámellenőrzés
21.00-21.30
Felkészülés a takarodóra (tisztálkodás, előkészületek a lefekvéshez)
21.30
Villanyoltás, takarodó
46
4. sz. melléklet
A KOLLÉGIUMI HELYISÉGEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE 1. A konditerem A konditermet a tanulók egyénileg saját felelősséggel használhatják, A terembe utcai cipőbe bemenni nem szabad, A gépek használata előtt: o A bemelegítés kötelező, o Meg kell győződni a gépek épségéről, működéséről (nem balesetveszélyes-e?), Balesetveszélyes eszközökön dolgozni tilos, Tilos az eszközökön bármilyen átalakításokat végezni, Az eszközöket csak rendeltetésszerűen szabad használni, A gépeken dolgozni csak akkor szabad, ha legalább még egy személy tartózkodik a helyiségben, segítségnyújtás céljából, A meghibásodásokat azonnal jelenteni kell az ügyeletes nevelőtanárnak, Mindenki köteles a rendre és a tisztaságra ügyelni. 2. A számítástechnika terem Naponta 14.00-20.45 között, csak tanári felügyelet mellett használható Amit szabad: o Az internetes szolgáltatásokat igénybe venni, o A gépeken lévő programokat használni, o Menteni csak a „D” meghajtóra szabad, o Vírusmentes lemezekre menteni, másolni (ellenőrizni a lemezt), o Programokat csak tanári engedéllyel és segédlettel lehet telepíteni, Amit tilos: o A számítógép beállításait, a „C” meghajtó tartalmát megváltoztatni, o Bizonytalan eredetű, vagy sérült lemezt használni, o Programokat telepíteni engedély nélkül, o Programokat eltávolítani, o Ételt, italt a terembe bevinni, fogyasztani, o A teremben mobiltelefont használni, 47
Az a tanuló, aki csak hobbiból használja a gépet, köteles átadni helyét annak, aki a másnapi foglalkozásra készül, Az előforduló meghibásodásokat, rendellenességeket jelenteni kell, Aki a szabályokat megszegi, hosszabb-rövidebb időre kitiltható a teremből. 3. A tanulószobák A tanulás és a kollégiumi foglalkozások helyszínei, Önállóan felügyelet nélkül lehet használni, Szintenként három tanulószoba van, kollégiumi foglalkozási időn kívül az egyik tanulószoba TV nézés, a másik kettő tanulószobai időn kívüli (egyéni) tanulás céljára szolgál, melyet engedéllyel takarodó után is igénybe lehet venni mások zavarása nélkül.
48
5. sz. melléklet
A HÁLÓELLENŐRZÉS SZEMPONTJAI A tanulók szobáit naponta az ügyeletes nevelőtanár az alábbi szempontok szerint ellenőrzi:
Az ágynemű az ágyneműtartóba betéve, az ágy pléddel letakarva
A szoba tiszta, kitakarítva
Villany lekapcsolva, elektromos eszközök áramtalanítva,
A szemetesvödör kiürítve, tiszta,
Függönyök megigazítva, ablak becsukva, szoba kiszellőztetve, ablakpárkány üres
A tanulóasztal tiszta, rendezett
A polcokon csak könyvek, füzetek, pipere holmik, virágok,
Törölközők a széken, radiátoron vagy az ágy végére kiterítve,
A ruhák, cipők, táskák a szekrényben,
Virágok ápoltan a tartókban ízlésesen elhelyezve, gondozva
Kiragasztások csak cellux-szal
A szobák berendezési tárgyai rendeltetésszerű állapotban vannak (olvasólámpa)
Rongálásra utaló nyomok nincsenek.
49
II. sz. melléklet: A Központi tanműhely házirendje Az oktatás A szakképzésről szóló, 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban Szt.) szerint történik, a tanulók jogait és kötelességeit ezen felül A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályozza. A tanulói közösség iskolai életét az intézet házirendje, a tanműhely munkarendjét a tanulók magatartásának szabályait a tanműhely házirendje szabályozza. A fentiekben foglalt szabályokat minden tanulónak a tanév elején meg kell ismernie és a továbbiakban megtartania. A gyakorlati oktatás rendje: Délelőtt:
7:30-14:30
Délután:
14:30-21:30
Étkezés:
8:40 – 9:00 10:20 – 10:35 13:55 - 14:10 16:30 - 16:40
A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. A tanuló köteles mulasztását igazolni. (Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.) 2. A tanulóknak a gyakorlati oktatás megkezdése előtt 15 perccel korábban kell megjelenniük a tanműhelyben. A gyülekezés fegyelmezetten, zajongás nélkül, a tanműhely előcsarnokában történik. 3. A diákok belépéskor a diákigazolványt a portásnak felszólításra kötelesek felmutatni. 4. A tanulók szakoktatójuk kíséretében csoportonként sorakozva mennek az öltözőbe. Munkaruhába öltözés után az oktatás kezdetéig a csoport részére kijelölt helyen várakoznak. 5. Az oktatás megkezdése után késve érkező tanulók azonnal munkahelyükre mennek és jelentkeznek szakoktatójuknál. 6. Előre nem látható események (betegség, közlekedési nehézségek, stb.) kivételével a tanulók csak előzetes engedéllyel maradhatnak távol a gyakorlati foglalkozásról. 7. Gyűrűt, ékszert a munkavégzés során viselni balesetvédelmi okok miatt tilos! Az öltözőben értéktárgyakat vagy pénzt nem szabad elhelyezni, azok biztonságos megőrzéséért az intézet nem vállal felelősséget. 8. A gyakorlati oktatáson a tanulóknak a munkavédelmi szabályoknak megfelelő öltözékben, munkaruhában kell részt venni. A munkaruha tisztításáról a tanulók kötelesek gondoskodni. 9. A tanulók a tanműhelyben csak a számukra kijelölt helyen, a gyakorlati oktatás céljára szolgáló kabinetben, szakoktatójuk felügyeletével tartózkodhatnak. Munkahelyüket csak SZAKOKTATÓJUK ENGEDÉLYÉVEL hagyhatják el! 10. tanulók csak a szakoktatójuk által számukra kijelölt gépekkel, szerszámokkal dolgozhatnak. Idegen tárgyat vagy eszközt nem használhatnak. Kötelesek a rájuk bízott gépeket, szerszámokat, a tanműhely berendezéseit a munkavédelmi előírásoknak megfelelően, rendeltetésszerűen használni 1.
50
11.
12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
19.
20.
21.
22.
A személyes használatra bízott szerszámokat, anyagokat gondosan meg kell őrizni. Leltárhiány esetén, továbbá a szándékosan vagy gondatlanságból okozott kárért a tanulók anyagi felelősséggel tartoznak. (A kártérítés szabályait a Szt. 49-51 § tartalmazza.) Az anyagokkal, energiával való takarékosság kiemelt fontosságú, ezért a takarékosság alapvető szabályainak betartása mindenkire nézve kötelező. A tanműhelyben, a munkaterületen, az öltözőben fegyelmet, rendet és tisztaságot kell tartani. A tanműhely területén DOHÁNYOZNI TILOS! Gyakorlati oktatás után a tanulók szakoktatójuk felügyeletével csoportonként sorakozva az öltözőbe mennek. A tanműhely dolgozói és tanulói a biztonságos munkavégzés érdekében kötelesek valamennyi vonatkozó munka-, baleset-, és egészségvédelmi rendszabályt megtartani. A munkavédelmi ismereteket elsajátítása érdekében, a tanműhely alkalmazottait és tanulóit rendszeres munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A Munkavédelmi Szabályzatban foglaltak, valamint az érvényben lévő munkavédelmi jogszabályok megsértőivel szemben a cselekmény súlyától és jellegétől függően – a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – fegyelmi, szabálysértési illetve büntetőeljárás lefolytatását kell kezdeményezni. A tanulók a munkaközben bekövetkezett balesetet, sérülést, rosszullétet, üzemzavart kötelesek szakoktatójuknak azonnal jelenteni. A szükséges intézkedések megtételéről, elsősegély nyújtásáról a szakoktatójuk gondoskodik. Tűzriadó esetén (szaggatott rövid csengetés) a tanulók azonnal befejezik a munkát, sorakoznak és szakoktatójuk kíséretében a kijelölt útvonalon, fegyelmezetten elhagyják az épületet. Az a tanuló, aki a házirend előírásait nem tartja be, fegyelmi vétséget követ el. A kötelezettségszegés súlyától függően a vétkes tanulót felelősségre vonásban kell részesíteni. A tanulók kéréseikkel, esetleges panaszaikkal szakoktatójukhoz fordulhatnak, aki ügyükben intézkedik, megadja a szükséges felvilágosítást.
Tanulók munkaruha használatára vonatkozó előírás: - A tanműhelyben gyakorlaton lévő tanuló köteles a munkavédelmi előírásoknak megfelelő öltözetben megjelenni a gyakorlati foglalkozásokon. Ezek a következők: 1. Zárt kétrészes munkaruha, amit az iskola biztosít év elején. 2. A szakmának megfelelő védőbakancs: o villanyszerelő : gumitalpú o gépi forgácsoló: acélbetétes o szerkezet lakatos: acélbetétes o központi fűtés szerelő: acélbetétes - Ha a tanuló munkaruha vagy védőbakancs nélkül jelenik meg a gyakorlati oktatáson: - első alkalommal a szakoktató eltiltja a gyakorlati tevékenységtől és elméleti feladatot ad a tanulónak. - második alkalommal az írásbeli fokozatok közül az aktuális beírásával és a szülő értesítésével figyelmezteti a tanulót. - harmadik alkalommal a tanulót eltiltja a foglalkozáson való részvételtől és igazolatlan mulasztást ad a foglalkozás óraszámának megfelelően.
51
III. sz. melléklet: Autós tanszervíz házirendje Gyakorlati oktatás időtartama: - 7:30-14:30 - Nappali képzésű oktatási idő: órarend szerinti össz. óraszámban. A tisztán gyakorlati foglalkozási napokon az Autós Tanszervízben étkezés és szünet: 7.30-7.45 9.20 -9.40 12.00- 12.30- ig. - Amennyiben nem egész nap vannak tanulók a Tanszervízben az elmélet igényes gyakorlati foglalkozáson, akkor csengetési rend szerint tartunk szüneteket. Öltözés: - Az autószerelő tanulók öltözése az autószerelő öltözőben történik. - Az autóelektronikai műszerész tanulók öltözése az autóelektronikai műszerész öltözőben történik. - Az öltözők a gyakorlati foglalkozás ideje alatt zárva vannak, a kulcs az öltözőfelelősnél, ügyeletesnél van. - Az öltözők tisztán tartása a tanulók kötelezettsége. Munkarend: - Minden új munkafeladatot csak a balesetvédelmi oktatás után kezdhetnek meg a tanulók. - A gyakorlati foglalkozás csak megfelelő munkaruhában kezdhető meg. Nem viselhető gyűrű, nyaklánc, testékszer. - A bevezető foglalkozás és az esedékes munkavédelmi oktatás megtartása után a szakoktató, az aktuális napi feladatokat kiosztja. - Az emelő berendezéseket a tanulók nem kezelhetik. - A tanulók a műhely területén gépkocsit nem vezethetnek. - A gyakorlati foglalkozás során a mobiltelefont csak nagyon indokolt esetben használhat a tanuló. - A műhely területére gépjárművet csak előzetes egyeztetés után lehet javításra behozni. - A tanuló a műhely területét a gyakorlati foglalkozás alatt csak engedéllyel hagyhatja el. - Dohányzás az Autós Tanszervíz területén tilos! - A gyakorlati foglalkozás során minden tanuló és dolgozó köteles tisztán tartani az adott munkaterületet. A gyakorlati foglalkozás végén a munkahelyet, műhelyt köteles takarítani minden tanuló. - A szelektív hulladékgyűjtés minden tanuló kötelessége. - A veszélyes hulladék gyűjtése a kijelölt veszélyes hulladéktárolóban történik. - A gyakorlati nap elején és végén a szerszám ellenőrzése kötelező. - A műhely berendezéseinek és eszközeinek állapot megőrzése minden tanuló kötelessége. - A közvetlen külső környezet rendben tartásában is részt kell venni a tanulóknak.
52
IV. sz. melléklet: Építőipari tanműhely házirendje Az intézmény működési rendjét, a tanulók jogait, kötelességeit az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A tanulóközösség iskolai életét az intézet házirendje, a tanműhely munkarendjét a tanulók magatartásának szabályait az Építőipari tanműhely házirendje szabályozza. A fentiekben foglalt szabályokat minden tanulónak a tanév elején meg kell ismernie és a továbbiakban be kell tartania. A gyakorlati oktatás szervezeti alapegysége: az oktatási csoport. A gyakorlati oktatás rendje: délelőtt: 730-1430 óráig délután: 13-19 óráig étkezés és szünet: 730- 745 1005-1035 1215-1235 1./ A gyakorlati oktatáson a tanulóknak - az óra megkezdésének időpontjában - a munkavédelmi szabályban előírt és az intézet által biztosított munkaruhában és megfelelő felszereléssel (szerszám, munkanapló, ellenőrző könyv, rajz- és íróeszközök) kell megjelenni és részt venni. A munkaruha tisztántartásáról a tanuló gondoskodik. 2./ A tanulók a szakoktatójukkal csoportonként öltöznek át a kijelölt öltözőjükben és munkaruhában mennek a műhelybe. A gyülekezés fegyelmezetten, zajongás nélkül, a tanműhely helyiségei előtt történik. A tanulók az öltöző helyiségekben napközben nem tartózkodhatnak! 3./ A tanulók, a tanműhelyben csak a számukra kijelölt helyen és a gyakorlati oktatás céljára szolgáló kabinetben, szakoktatójuk felügyeletével tartózkodhatnak! A munkahelyüket, a műhelyt ill. a tanműhely épületét csak a szakoktatójuk engedélyével hagyhatják el! 4./ A tanulók csak a szakoktatójuk által kijelölt gépekkel, szerszámokkal dolgozhatnak, idegen tárgyat vagy eszközt nem használhatnak! Kötelesek a rájuk bízott gépeket és szerszámokat a tanműhely berendezési tárgyait a munkavédelmi előírásokban előírtak szerint rendeltetésszerűen használni és megóvni, gondosan megőrizni! Leltárhiány esetén, szándékos vagy gondatlanságból okozott kárt kötelesek megtéríteni, a jogszabályban előírtak szerint. A tanuló számára a mobiltelefon használata gyakorlati foglalkozás ideje alatt tilos! 5./ Az oktatás megkezdése után késve érkező tanuló az oktatójánál jelentkezik, majd átöltözés után azonnal jelentkezik a tanműhelyben az. 7./ A tanulók a gyakorlati oktatásról csak előzetes engedéllyel (kikérő, szülői igazolás) maradhatnak távol! Előre nem várt esemény esetén a hiányzás (pl. betegség, rossz közlekedési viszonyok stb.) csak orvosi - szülői- hatósági igazolással igazolható, amit a tanuló az oktatónak köteles bemutatni a következő gyakorlati órán. 8./ Az öltözőbe értéktárgyakat (ékszereket, rádiót, magnót, kártyát, mobil telefont, nagyobb pénz összeget stb. ) saját felelősségre hozhat be! 53
Az intézet az értéktárgyak megőrzéséért felelősséget nem vállal! 9./ Az anyagokkal, energiával való takarékosság mindannyiunk érdeke, ezért a takarékosság általános szabályainak betartása mindenki számára kötelező! 10./ A tanműhely egész területén dohányozni szigorúan tilos! 11./ A szünetekben a tanulók fegyelmezett magatartásáért az oktató felel. A tanműhely, az öltőzők és a külső munkaterület tisztaságáért, a mindenkori állapotért (világítás, takarítás, zárás, rend stb.) az oktató felelős, melyet rendszeresen ellenőrizni köteles. 12./ A gyakorlati oktatás befejezése után a tanulók csoportonként mennek az öltözőjükbe, melyet a takarítás után az oktató engedélyével hagyhatnak el. 13./ A tanműhely dolgozói és tanulói a biztonságos munkavégzés érdekében kötelesek valamennyi vonatkozó munkavédelmi és egészségvédelmi óvórendszabályt betartatni ill. betartani, továbbá az iskolai Munkavédelmi Szabályzatban foglalt előírásokat megtartani! / Rendeletek, utasítások, szabályok, szabványok ./ 14./ Annak érdekében, hogy a dolgozók a 13. pontban foglalt munkavédelmi ismereteket és előírásokat megismerjék és azt elsajátítsák, a tanműhely dolgozóit és a tanulókat rendszeresen munkavédelmi oktatásba kell részesíteni. 15./ A tanulók a munkaközben bekövetkezett sérülést, rosszullétet, balesetet üzemzavart kötelesek a szakoktatójuknak azonnal jelenteni. A szükséges intézkedésről, az elsősegélynyújtásról a szakoktatónak kell maradéktalanul gondoskodni. A szakoktatónak a mentőláda feltöltését is figyelemmel kell kísérni. 16./ Kötelesek a tanműhely dolgozói és a tanulók betartani illetve betartatni a tűzrendészeti utasításokat. Tűzriadó esetén (tűzriadó csengővel adott jelzés után) a tanulóknak azonnal be kell fejezni a munkát és a tűzrendészeti előírásokban kijelölt útvonalon fegyelmezetten kell elhagyni az épületet és a meghatározott helyen kell gyülekezni. 19./ Az a tanuló, aki a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Házirend szabályait nem tartja be, fegyelmi vétséget követ el. A kötelességszegés súlyától függően a vétkes tanulót az előírások szerint felelősségre kell vonni. 20./ A tanulók kéréseikkel és esetleges panaszaikkal kapcsolatban elsősorban a szakoktatójukhoz fordulhatnak, akik az ügyükben intézkednek illetve a szükséges felvilágosítást megadják. 21./ Minden tanulónak kötelessége a kulturált magatartás szabályainak betartása!
54
V. sz. melléklet: Az előadóterem/szaktanterem használati rendje A diákok az előadóteremben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A tanulók felelősséggel tartoznak a teremben található gépek, berendezési tárgyak épségéért. Az esetleges hibákat, rongálásokat az óra elején vagy keletkezésükkor jelentsék a szaktanárnak! Minden diák ügyeljen a tisztaságra, a termekben étkezni nem szabad. Az eszközök használata közben az alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi előírásokat be kell tartani. Az esetleg bekövetkezett balesetet a tanuló vagy diáktárs köteles a szemtanúk megjelölésével a szaktanárnak azonnal jelenteni (erről jegyzőkönyv készül). A balesetvédelmi és érintésvédelmi szabályokat minden szaktanárnak az első óráján ismertetnie kell a diákokkal. Ennek megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. A berendezések belsejébe nyúlni tilos. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. Alapvető balesetvédelmi előírások Tilos az előadóban elcsúszást okozó anyagot eldobni, szemetelni! A kapcsolókat, elektromos berendezéseket csak száraz kézzel szabad megfogni. Törött, sérült üvegedényt nem szabad használni. Elektromos berendezéseket csak a tanár jelenlétében kezelhet tanuló. Tűzrendészeti szabályok A tűz keletkezésének megelőzése, valamint a tűz továbbterjedésének megakadályozása minden tanuló, hallgató érdeke és kötelessége. Tűz keletkezése esetén minden diák köteles a rendelkezésére álló módon a tűzjelzést megtenni vagy jelenteni. A tűzjelzéssel egyidejűleg a lehetőségekhez mérten a tűzoltást meg kell kezdeni, a
kiérkező
állami
tűzoltóságot
a
tűz
oltásában
segíteni
kell.
A tűzoltóság telefonszáma: 105. A teremben a hulladék, papír, valamint gyúlékony anyagok ki-, illetve szétszórása szigorúan tilos. A kézi tűzoltó készülékeket, tűzcsapokat indokolatlanul használni nem szabad. Tűz esetén a helyi tűzvédelmi szabályzat előírásai szerint kell eljárni. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.
55
VI. sz. melléklet: Tornaterem és a hozzátartozó helyiségek használati rendje A tornaterem folyosójára csak csengetést követően jöhetnek be az osztályok. Az itt lévő helyiségeket csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni (tornaterem, öltöző, mosdó, video-terem, konditerem). fülbevaló, gyűrű A tornaterem felügyelő tanár nélkül nem vehető igénybe. A tornaterem felszerelése csak az alkalmazásának megfelelően vehető igénybe (pl.: a mászókötél nem hintázásra való, stb)! A tornateremet csak tiszta talpú, nem utcai, és nem fekete talpú sportcipőben lehet igénybe venni. Az esetleges meghibásodásokat az észrevevőnek, osztályoknak kötelessége a testnevelőnek jelezni! A szertárba, a konditerembe engedély nélkül nem lehet bemenni. Az udvari felszereléseknél vigyázni kell az esetleges balesetekre pl.: kézilabda kapura, kosárlabda állványra stb. Felkapaszkodni nem lehet! A szándékosan okozott kárt az elkövető köteles megtéríteni! Az öltözők zárásáért, a lopások megakadályozásáért az egyes osztályok, sportfelelősök a felelősök! A balesetek megelőzése miatt mindenkitől elvárjuk a megfelelő sportolási morált, segítőkészséget.
56
VII. sz. melléklet: A konditerem/videóterem használati rendje A termet a tanulók csak tanári felügyelettel vehetik igénybe! Használat előtt mindenki köteles ellenőrizni a felszerelések hiánytalanságát, ha van hiány, azt a füzetbe bejelenteni mindenki köteles! Ellenkező esetben őket terheli az esetleges hiány megfizetése. A termet csak sportfelszerelésben, váltócipőben és törülköző használatával lehet igénybe venni. A súlyokat növekvő súlyok szerint kell felhelyezni, tárolni (így könnyebb ellenőrizni). Az esetleges rongálásért, falak bekoszolásáért az igénybevevők a felelősek. A terem fűtését, világítását mindenki csak az igénybevétel idejére veheti igénybe. A terem biztonságáért, zárásáért mindeni felelős. A szerek esetleges meghibásodását mindenki köteles jelezni a testnevelőknek. A termet a testnevelő tanárok jelenlétén túl, csak a portán elhelyezett füzet bejegyzése alapján lehet igénybe venni, a kollégáknak is.
57
VIII. sz. mellélet: A számítástechnikai és informatikai eszközökkel felszerelt szaktantermek használati rendje A géptermek, szaktantermek az óraközi szünetekben zárva vannak, a tanóra kezdetekor a szaktanár kulccsal nyitja ki a teremajtót. A terembe először a szaktanár lép be, majd a diákok. A tanulók kijelölt helyüket fegyelmezetten foglalják el (nem nyúlnak a számítógépekhez, stb.). A tanulók a számítógépeket tanári utasításra kapcsolják be, illetve ki. Óra közben kizárólag az órát tartó szaktanár utasításainak megfelelően használják a számítógépeket és az egyéb eszközöket. A tanóra végén a tanulók a szaktanár utasítására kikapcsolják a számítógépeket, majd fegyelmezetten elhagyják a termet. A szaktanár utolsóként lép ki a teremből, az ajtót kulccsal bezárja. A számítógépes termekben tanári felügyelet nélkül a tanulók nem tartózkodhatnak.
58
