Bornemisza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Eger. Középszintű érettségi vizsga témakörei

Bornemisza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Eger

Középszintű érettségi vizsga témakörei

1

A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga általános követelményei..................................3 A matematika érettségi vizsga általános követelményei.........................................................6 Történelem szóbeli érettségi témakörök...............................................................................10 Idegen nyelv középszintű érettségi témakörei......................................................................12 Fizika középszintű szóbeli érettségi témakörök....................................................................15 Földrajz érettségi vizsga témakörei ......................................................................................19 Biológia érettségi témakörök ...............................................................................................20 Kémia érettségi vizsga témakörei.........................................................................................21 Informatika érettségi vizsga követelményei.........................................................................22 Az építészeti és építési alapismeretek tantárgy szóbeli vizsgatémái....................................25 Gépészeti alapismeretek szóbeli érettségi témakörei............................................................27 Közlekedési alapismeretek tantárgy szóbeli érettségi témakörei..........................................28

2

A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga általános követelményei Magyar nyelv és irodalomból 20-20 tételt készítünk. A válogatás alapja a törvényben meghatározott általános követelmény. A témakörök részletes tartalmi elemei a helyi tantervben találhatók, ebből válogatjuk a tételeket, amelyeket minden tanév szeptemberében nyilvánosságra hozunk. Minden tanévben kicseréljük az előző évi tételek 30%-át.

Középszint Témakörök

Követelmények

1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv

1.2. Kommunikáció

1.3. A magyar nyelv története

1.4. Nyelv és társadalom

1.5. A nyelvi szintek

1.6. A szöveg

A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. Nyelvművelés. Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat. Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. A szöveg és a kommunikáció. 3

Témakörök

Követelmények A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. 1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. 1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. 2. Irodalom 2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek. 2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. 2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel). 2.1.4. A kortárs iroda- Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése lomból az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. 2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. 2.1.6. Színház és drá- Színház és dráma különböző korszakokban. ma 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. 2.1.7. Az irodalom ha- Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, tárterületei folklór. Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóság4

Témakörök

Követelmények ban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. 2.1.8. Regionális kul- Interkulturalitás. túra A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívu- Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseimok nek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. 2.2.2. Műfajok, poéti- Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. ka 2.2.3. Korszakok, stí- A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a lustörténet középkortól a szimbolizmusig.

5

A matematika érettségi vizsga általános követelményei A vizsga formája Középszinten: írásbeli A matematika érettségi vizsga célja A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó • tud-e logikusan gondolkodni, rendelkezik-e megfelelő matematikai probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel; • tud-e állításokat, egyszerűbb gondolatmenetű bizonyításokat szabatosan megfogalmazni, áttekinthető formában leírni; • elsajátította-e a mindennapi életben használatos számolási technikákat, rendelkezik-e biztos becslési készséggel, az önellenőrzés igényével; • képes-e statisztikai gondolatok megértésére, intelligens felhasználására, a függvény- vagy függvényszerű kapcsolatok felismerésére és értékelésére; • képes-e a leírt síkbeli és térbeli szituációk elképzelésére, tud-e ezekhez ábrát készíteni, s ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni; • képes-e a tanult ismereteket más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban alkotó módon alkalmazni; • képes-e hétköznapi szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, egy-egy gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különböző problémamegoldó stratégiákat alkalmazni; • képes-e a különböző matematikai segédeszközök (függvénytáblázat, zsebszámológép) célszerű alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, azokkal szinkronban a matematikai eszközökkel való problémamegoldásban a programozható számológép, a grafikus kalkulátor és a számítógép használata fokozatosan követelménnyé válhat. Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló • rendelkezik-e a felsőfokú matematikai tanulmányokhoz szükséges alapokkal; • képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni; • milyen szintű kombinatív készséggel rendelkezik, mennyire kreatív a gondolkodása; • képes-e gondolatmenetében érthetően, világosan alkalmazni a matematikai modellalkotás lépéseit (probléma megfogalmazása, matematikai formába öntése, összefüggések keresése, az eredmények matematikai módszerekkel történő kiszámítása, igazolása, értelmezése);

6

Az ismeretek legnagyobb része a középszinten és az emelt szinten egyaránt megjelenik. Ezen ismeretek feldolgozásában az emelt szintet az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, a nehezebb feladatok jellemzik. A követelmények leírásában gyakran szereplő „szemléletes” jelző azt fejezi ki, hogy az adott fogalom matematikailag precíz ismerete nem követelmény. A matematika tanításában csak spirálisan lehet haladni, s így több téma, pl. az analízis – a felkészülésre fordítható idő alatt – a középiskolai tanulmányok végére is csak szemléletes formában tanítható meg, s csak bizonyos alkalmazásokat tesz lehetővé. Tartalmi követelmények

Középszint Témakör

Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). Logika Logikai műveletek

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.

Fogalmak, tételek, A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. bizonyítások a mate- Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. matikában Kombinatorika

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

Gráfok

A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra Számfogalom A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód. Számelmélet

Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok.

7

Témakör

Követelmények

Algebrai kifejezések, Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. műveletek Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Hatvány, gyök, loga- Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, raritmus cionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Egyenletek, egyenlőtlenségek

Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek. 3. Függvények, az analízis elemei Függvények A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Függvények grafikonjai, függvénytranszformációk

Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyökfüggvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c·f(x), f(c·x)

Függvények jellemzése Sorozatok

Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás. Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, pont- Térelemek távolsága, szöge. halmazok Nevezetes ponthalmazok. Geometriai transzformációk

Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.

8

Témakör Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok

Követelmények

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. Szabályos sokszögek. A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.

Kerület-, terület-, Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. felszín- és térfogat- Testek felszínének és térfogatának számítása. számítás Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya. Vektorok

A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása.

Trigonometria

Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel.

Koordináta-geoAlakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük. metria 5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínűségszámítás

Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.

9

Történelem szóbeli érettségi témakörök Középszint

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. 2. 3. 4. 5.

A középkori kereskedelem Az Anjou kor gazdasága a Magyar Királyságban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Magyarország az első világháború után A gazdasági világválság

II. Népesség, település, életmód: 6. A honfoglaló magyar nép társadalma és életmódja 7. A középkori város 8. A XVIII. századi magyar társadalom 9. A Rákosi rendszer hatása a társadalomra 10. A Kádár korszak mindennapjai III. Egyén, közösség, társadalom 11. A középkori Magyar Királyság megteremtése 12. A reformmozgalom kibontakozása 13. A bolsevik diktatúra 14. Magyarország a második világháborúban IV. Modern demokráciák működése 15. Az ókori görög demokrácia 16. A dualista állam 17. A parlamenti demokrácia működése Magyarországon 18. A választási rendszer működése Magyarországon V. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 19. A három részre szakadt ország 20. A tatárjárás 21. A Hunyadiak 22. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc VI. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 23. A reformáció 24. A nemzeti szocializmus

10

VII. szabad (problémaközpontú) témakör 25. A polgári forradalom Magyarországon 26. A második ipari forradalom

11

Idegen nyelv középszintű érettségi témakörei TÉMAKÖRÖK Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A témakörök részletes lebontása az adott évfolyamra külön is megtalálható az évfolyam részletes kifejtésénél. Az érettségi tételek és szituációk ezekre a témakörökre épülnek.

Témakör 1. Személyes vonatkozások, család

2.Ember és társadalom

3. Környezetünk

Középszint

Emelt szint

- A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - A család szerepe az egyén és a társadalom életében - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között

- A család szerepe az egyén és a társadalom életében

- Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek 12

- Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

- Az

emberi kapcsolatok minősé-

ge, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében - Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése - A fogyasztói társadalom, reklámok - Társadalmi viselkedésformák A lakóhely és környéke fejlődésének problémái - A természet és az ember harmóniája - A környezetvédelem lehetősé-

4. Az iskola

5. A munka világa

6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

- A városi és a vidéki élet öszszehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben problémái - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás - Saját iskolánk bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események 13

gei és problémái

- Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban - Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

- A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák - Az étkezési szokások hazánkban és más országokban - Ételspecialitások hazánkban és más országokban - A kulturált étkezés feltételei, fontossága - A szenvedélybetegségek - A gyógyítás egyéb módjai

- A szabadidő jelentősége az ember életében - A művészet szerepe a mindennapokban - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai

8. Utazás, turizmus

- A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

- A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra - Az idegenforgalom jelentősége

9. Tudomány és techni- - Népszerű tudományok, ismeka retterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

- A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

14

Fizika középszintű szóbeli érettségi témakörök I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

Mozgásformák -

Egyenes vonalú egyenletes mozgás

-

Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

-

Szabadesés

-

Függőleges hajítás

-

Vízszintes hajítás

-

Egyenletes körmozgás

-

Harmonikus rezgőmozgás

-

Csillapított és csillapítatlan rezgések, rezonancia

-

Mechanikai hullámok

Dinamika -

Vonatkoztatási rendszer, inerciarendszer

-

Newton törvényei

-

Lendület és lendület megmaradás

-

Tömegvonzás, súlytalanság

-

Mozgást befolyásoló hatások

-

Pontszerű és merev test egyensúlya, erő forgatónyomatéka, egyszerű gépek

Munka, energia teljesítmény, hatásfok -

Állandó erő munkája, teljesítmény, hatásfok

-

Munkafajták

-

Energiafajták

-

Energiamegmaradás törvénye

Termikus kölcsönhatás -

Hőmérséklet, hőmérők

-

Hőmennyiség, termodinamikai egyensúly

-

Hőtágulás

Halmazállapot-változások -

Halmazállapotok

-

Halmazállapotváltozások

Ideális gázok -

Kinetikus gázelmélet

-

Állapotjelzők, állapotegyenlet

-

Állapotváltozások 15

VII.

-

Belső energia

-

Hőelmélet főtételei

Elektromos mező -

Elektromos állapot, elektromos töltés

-

Elektromos mező jellemzése

-

Munkavégzés homogén elektromos mezőben

-

Kondenzátor

VIII. Egyenáram

IX.

X.

XI.

XII.

-

Áramerősség

-

Zárt áramkör

-

Áramforrások és fogyasztók

-

Félvezetők

-

Egyenáram hatásai és munkája

Időben állandó mágneses mező -

Mágneses alapjelenségek

-

Mágneses mező

-

Mágneses indukció

-

Áram mágneses mezeje

-

Mágneses erőhatások

-

Föld mágnesesség

Időben változó mágneses mező -

Indukciós jelenségek

-

Váltakozó áram

-

Generátor, motor, dinamó

Elektromágneses hullámok -

Teljes elektromágneses spektrum

-

Rezgőkör

A fény -

A fény, mint hullám

-

Geometriai optika

-

A fény, mint részecske

XIII. Az anyag szerkezete -

Atom, molekula, ion, elem

-

Avogadro törvény, atomi tömegegység 16

XIV. Az atom szerkezete

XV.

-

Atom részei

-

Atommodellek

-

Kvantumszámok

-

Az elektron részecske és hullámtermészete

Az atommag -

Erős kölcsönhatás, kötési energia

-

Maghasadás, magfúzió

-

Radioaktivitás

-

Sugárvédelem

XVI. Csillagászat -

Bolygómozgás

-

Mesterséges égitestek

-

Naprendszer

-

Tejútrendszer

-

Ősrobbanás

-

A világegyetem jövője

XVII. A fizikatörténet személyiségei Arkhimédész,

Planck

Kopernikusz,

Bohr,

Kepler,

Einstein,

Galilei,

Szilárd Leó,

Newton,

Teller Ede,

Huygens,

Wigner Jenő,

Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, 17

XVIII. Felfedezések, találmányok, elméletek -

Geo- és heliocentrikus világkép

-

„Égi és földi mechanika egyesítése”

-

Távcső, mikroszkóp, vetítő

-

A fény természetének problémája

-

Gőzgép és alkalmazásai

-

Dinamó, generátor, elektromotor

-

Az elektromágnesség egységes elmélete

-

Belsőégésű motorok

-

Az elektron felfedezésének története

-

Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása

-

Röntgensugárzás

-

Kvantummechanika

-

Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei

-

Félvezetők

Földrajz érettségi vizsga témakörei 1. altétel – Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza

Témakör

A résztételek száma 20 tétel esetén

Kozmikus környezetünk vagy térképi ismeretek

1

A geoszférák földrajza és környezeti problémáik

9

– Kőzetburok, földtörténet

(4)

– Vízburok

(2)

– Levegőburok

(3)

Földrajzi övezetesség

4

A kontinensek természetföldrajza

2

Magyarország és tájainak természetföldrajza

4

2. altétel – Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz Témakör

A résztételek száma 20 tétel esetén

Népesség- és településföldrajz

3

A világ változó társadalmi-gazdasági képe

5

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és ország csoportok Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei

5

Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában

6

Globális környezeti problémák

1

Biológia érettségi témakörök Középszint 1. A mozgási szervrendszer és egészsége 2. A bőr és egészsége 3. Családtervezés 4. Szem és a fül felépítése és működése valamint egészsége 5. A táplálkozási szervrendszer és egészsége 6. A vér és a keringési rendszer felépítése és egészsége 7. Az immunrendszer és az egészség kapcsolata 8. A légzési szervrendszer felépítése és egészsége 9. A kiválasztó szervrendszer működése és egészsége 10. A hormonális szabályozó rendszer és egészsége 11. Az idegrendszer felépítése, működése és egészsége 12. Az idegrendszer felépítése, működése és egészsége 13. A levegőszennyezés 14. A víz és a vízszennyezés 15. A talaj és védelme 16. Energia – energiatakarékosság 17. Hulladék 18. Populációk 19. Társulások 20. Természetvédelem 21. Közvetlen környezetünk és az egészség

Kémia érettségi vizsga témakörei Középszint

1. Általános kémia 1.1. Atomszerkezet 1.2. Kémiai kötések 1.3. Molekulák, összetett ionok 1.4. Anyagi halmazok 1.5. Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia 2.1. Hidrogén 2.2. Nemesgázok 2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7. Fémek 3. Szerves kémia 3.1. A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2. Szénhidrogének 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.6. Szénhidrátok 3.7. Fehérjék 3.8. Nukleinsavak 3.9. Műanyagok 3.10. Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 4.1. Az anyagmennyiség 4.2. Gázok 4.3. Oldatok, elegyek, keverékek 4.4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5. Termokémia 4.6. Kémiai egyensúly 4.7. Kémhatás 4.8. Elektrokémia

Informatika érettségi vizsga követelményei KÖZÉPSZINT

A vizsga formája: gyakorlati, szóbeli. I. A középszintű érettségi vizsga célja: 1. Adjon számot a tanuló az általános műveltség részének tekinthető informatikai ismeretek elsajátításának szintjéről - Az érettségi vizsgán igazolja, hogy munkájához képes kiválasztani a megfelelő informatikai eszközöket. A számítógépet alkalmazói szinten önállóan tudja használni feladatai megoldásához. Olyan hardver ismeretek birtokában legyen, hogy tudja a számítógépet és a kiegészítő eszközeit önállóan, biztonságosan használni. - Tudja használni a legismertebb alkalmazói rendszereket. - Ismerje az informatika társadalmi hatásait, és legyen képes a változásokhoz alkalmazkodni a jövőben is. - Az ismeretanyag közismereti jellegű legyen, de a vizsga alapja lehet egy érettségit követő szakiskolai képzésnek (pl. informatikai technikus, közgazdasági és pénzügyi számítástechnikus, számítógépes kiadványszerkesztő, térinformatikus). 2. A tantárgy tartalmi követelményrendszere Mivel a NAT a számítástechnika tananyag ciklikus felépítését tartalmazza, ezért az ott szereplő témakörök itt újra megjelennek, természetesen bővebben. Témakör

Követelmények a középszintű érettségi vizsgán

1. Informatikai alapismeretek - hardver A számítógépek felépítése, A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák bekapcsolási fofunkcionális egységei, lyamatainak fel-ügyelete. Perifériák típusai (monitor, scanner, azok főbb jellemzői nyomtató...), főbb jellemzői és feladataik. A számítógép üzembe helyezése

A számítógép főbb egységeinek felisme-rése és funkciói. Egységnevek. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése.

2. Informatikai alapismeretek - szoftver Szoftverek csoportosítása Szoftverek csoportosítása. Az operációs rendszer és Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer felhasznáfőbb feladatai lói parancsai. A betöltési folyamat. Rendszer-lemez készítés. Könyvtárak létrehozása és meg-szüntetése.

Az adatvédelem szoftverés hardvereszközei

Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai.

Állományok típusai. Lemezes adattárolás

Állománykezelő parancsok (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás).

Témakör

Követelmények a középszintű érettségi vizsgán

Grafikus operációs rendszer

Grafikus operációs rendszer indítása és alapfunkcióinak használata. Grafikus ablakkezelő környezet használata. Üzemeltetés és konfigurálás grafikus munkakörnyezetben. Hálózatok működésének Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Lemez, alapelvei, felhasználási te- könyvtár, állomány kezelése a hálózatokban. Hozzáférési jogok, rületei adatvédelem. Kezelői parancsok. A hálózatos üzemeltetéssel kapcsolatos információk lekérdezése. Internet-ismeretek Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, hírcsoportok, WWW, távoli adatbázisok használata. 3. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak. Szöveg tipográfiája és általános szerkezete

Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. Nyomtatás. Nyomtatási kép használata. Szövegbevitel, -javítás. Bekezdés igazítás, behúzás, térköz, tördelés. Lábléc, fejléc, lábjegyzet, tartalomjegyzék. A szöveg formázása (lapméret, margók, karakterek mérete, stílusa és tabulálás). Lapszámozás. Néhány soros önálló dokumentum készítése.

Szövegjavítási funkciók

Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatok, grafikák a szö- Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel. Felsorolás, számozás, vegben. Körlevélkészítés. sorba rendezés. Keretezés és árnyékolás. Táblázatok, grafikák beillesztése a szövegbe. Körlevélkészítés. 4. Táblázatkezelés A táblázatok felépítése. A táblázatkezelti menürendszere Adatok a táblázatokban

A táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázatkezelő menürendszere. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. Hivatkozások és feladatok a cellahivatkozások használatára. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.

Témakör

Követelmények a középszintű érettségi vizsgán

Táblázatformázás

Karakter-, cella- és tartományformázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása Egyszerű táblázat készítése. Nyomtatási kép és nyomtatás. Diagramok és grafikonok szerkesztése. Grafikontípus kiválasztása.

Táblázatok, szövegek, diagramok Statisztikai kimutatások

A statisztika alapfogalmai: középértékek, szórás, gyakoriság. Statisztikai függvények használata. Szimulációs táblák készíté- Iteráció táblázatkezelőve1. Keresés, kigyűjtés, rendezés. se Adatbázis-kezelő funkciók a táblázatkezelő rendszerben 5. Adatbázis-kezelés

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai (az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kapcsolómező, kulcs). Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Az adatbázisok létrehozása, karban-tartása.

Alapvető adatbázis-kezelő Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűműveletek rés, rendezés, összesítés. Képernyő és nyomtatási Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése. formátumok

Az építészeti és építési alapismeretek tantárgy szóbeli vizsgatémái Szóbeli vizsga A tételt a vizsgázónak önállóan, a szaknyelv használatával kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvalóan elakadt. Ebben az esetben segítő kérdést lehet a témával kapcsolatban feltenni, ha az a szóbeli időkeretébe még belefér. A szóbeli tételsor formai jellemzői A szóbeli tételek száma minimum 20, maximum 25 darab. A tételsor frissítésének szabálya: A tételsor tételeinek 8-28%-a évenként cserélendő. A tétel jellemzői: A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak. A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői Tételtípusok Minden szóbeli tétel két feladatból („A” és „B”) áll. Az „A” feladat az építési ismeretek és építésszervezési ismeretek a „B” feladat építési anyagok, és munkavédelem témakörökből áll. Minden feladat egy témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli. A témakörtől függően mindkét feladat („A” és „B”) tartalmazhat egyszerű rajzos feladatokat. A tételcímek jellemzői, összeállításuk A szóbeli tételsor összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A szóbeli vizsga alapvetően az építési ismeretek, az építésszervezés, a munkavéde-lem és az építési anyagok fogalmaira, az ezekhez kapcsolódó jelenségekre, összefüggésekre és törvényekre épülő műszaki szemlélet elsajátításának bemutatá-sát igényli a vizsgázóktól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az alaptörvényeket szabatosan definiálni, megszerzett ismeretei felhasználásával az építéssel összefüggő ismereteit megmagyarázni, összefüggéseket alkalmazni és a folyamatokat összehasonlítani. A szóbeli témakörei „A” kérdés Építészeti ismeretek Természetes és épített környezet Építmények kialakítása, funkciói Az építési tevékenység, az építés folyamata Építészeti alapfogalmak Épületszerkezetek és csoportosításuk Földmunkák Alapozások Talajnedvesség, talajvíz elleni szigetelések

Magasépítő szakképesítési csoportban: Függőleges teherhordó szerkezetek Íves teherhordó szerkezetek Nyílásáthidalások Födémek Lépcső szerkezetek Építésszervezési ismeretek A szerkezetépítés folyamata Idomtervek, méretkimutatások Anyagmennyiség meghatározása Anyagrendelés A kivitelezés segédüzemei. A szóbeli témakörei „B” kérdés Építési anyagok Az építési anyagok tulajdonságai Természetes kövek Agyaggyártmányok, kerámiaipar Kötőanyagok Adalékanyagok, építési víz Betonok, betontermékek, habarcsok Építőipari faáruk Acél- és fémgyártmányok Az építési üveg Szigetelő anyagok Munkavédelem A munkavédelem célja és alapfogalmai A balesetek megelőzése Foglalkozás-egészségügy Egyéni és kollektív védőeszközök Elsősegélynyújtás

Gépészeti alapismeretek szóbeli érettségi témakörei Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga a Gépészeti alapismeretek vizsgatárgy témáinak alapfogalmaira, az ezekhez kapcsolódó törvényekre és összefüggésekre épülő műszaki szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a vizsgázóktól. A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott egy tétel kifejtéséből áll. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. A felhasználható forrásanyagok a következők: • Grafikonok, táblázatok • Szabványok • Bonyolultabb műszaki ábrák (felirat nélkül) A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői A vizsgázó a rendelkezésére álló felkészülési idő alatt a kihúzott tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet, amelyet a felelet során felhasználhat. A vizsgázónak folyamatosan, mondanivalóját logikusan előadva, a szaknyelv szabályait betartva, önállóan kell felelnie. A szóbeli témakörei: A középszintű érettségi vizsga részletes követelmények témakörei, amelyek a középszinten megfogalmazott kompetenciákhoz igazodnak. Tételtípusok: A tételsor legalább 20 tételből áll. Minden szóbeli tétel két altételből A) és B) tevődik öszsze. Az A) altétel mechanika és gépelemek, a B) altétel a többi témakörből kerül ki. A tételek tartalmazhatnak egyszerű számításos vagy rajzos feladatokat. Minden altétel egy témakör általános bemutatását és meghatározott részeinek alaposabb kifejtését igényli

A tételcímek jellemzői, összeállításuk: A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni, s legalább ötévenként fel kell frissíteni. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, korrekt megfogalmazásokra, az egyszerű és egyértelmű értékelhetőségre.

Közlekedési alapismeretek tantárgy szóbeli érettségi témakörei Szóbeli vizsga A tételsor legalább 30 tételből áll. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői A szóbeli vizsga tételei komplex témákat ölelnek fel, így lehetőség nyílik egy téma több oldalról történő megközelítésére. A szóbeli tételsorban az egyes témakörök az alábbi arányban szerepelnek: Közlekedéstechnika témakörei %-ban: Közlekedési ismeretek 10% Műszaki rajz 15% Mechanika 20% Gépelemek 20% Technológia 15% Elektrotechnika-elektronika 20% A tételcímek jellemzői, összeállításuk A tételcímeket a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján kell összeállítani. A tételcímek kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönző feladatok megfogalmazására.