GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA Eger, Mátyás király út 165. PEDAGÓGIAI PROGRAM

GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2007. 07.01.-től 2014. 08. 31-ig /A 2000. 08.22.-én elfogadott, a 2002. 07.01.-én valamint 2004. 06.30.-án és 2007. 06.29-én módosított és jóváhagyott, egységes szerkezetbe foglalt pedagógiai program /

A pedagógiai program kidolgozója:

Igazgató és a tantestület tagjai

A tantestület jóváhagyásának dátuma:

2007. február 15.

Fenntartóhoz történő benyújtás:

2007. április 02.

Fenntartói jóváhagyás dátuma:

2007. június 29.

A pedagógiai program hatálybalépés időpontja:

2007. július 01.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozás módja:

Tanáriban, valamint az iskola interneten honlapján

A pedagógiai program hatálya: A pedagógiai program felülvizsgálata:

2014. augusztus 31.-ig Szükség esetén évenkénti felülvizsgálati igénnyel

1

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ ........................................................................................................................................................................................ 4 PREAMBULUM................................................................................................................................................................................. 5 KÜLDETÉSÜNK-CÉLJAINK-ALAPELVEINK ........................................................................................................................... 6 Iskolánk küldetésnyilatkozata ................................................................................................................................................. 6 A küldetés-nyilakozatból következő alapelveink..................................................................................................................... 6 Az alapelvekből következő célok ............................................................................................................................................. 6 Az iskolai céljaiból következő feladatok, eszközök és eljárások............................................................................................. 7 A célok megvalósulásának ellenőrzése és értékelése.............................................................................................................. 7 1. NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN................................................................................................................................. 8 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI: ........................................................................................................................................ 8 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI .................................................................................................................................. 8 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .................................................................................................................. 8 KÉPESSÉGFEJLESZTÉS, AZ ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS, AZ ISMERETKÖZLÉS MEGVALÓSÍTÁSA ............................................................. 9 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK:.................................................................................. 9 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......................................................................................................... 10 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ........................................... 10 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ................................................................................. 10 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM FELADATAI ...................................................................................................................... 11 TANULMÁNYI KUDARCOKNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA ................................................................................... 11 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG.............................................................................................. 12 A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI .................... 12

2. HELYI TANTERV....................................................................................................................................................................... 13 2.1 AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK ........................................................................................................ 13 Tantervek................................................................................................................................................................................ 13 2.2 ÓRATERVEK .............................................................................................................................................................................. 14 2.2.1 Hat évfolyamos gimnázium alkalmazott évi tantervi órafelosztása a 2007/2008-as tanévre: ...................................... 14 2.2.2 Hat évfolyamos gimnázium tantárgyai heti órafelosztása a 2007/2008-as tanévre: .................................................... 15 2.2.3 Négyévfolyamos gimnázium alkalmazott évi ................................................................................................................. 16 tantervi órafelosztás a 2007/2008-as tanévre ........................................................................................................................ 16 2.2.4 A négyévfolyamos gimnázium tantárgya heti órafelosztás a 2007/2008-as tanévre: ................................................... 17 2.2.5 Szakközépiskola............................................................................................................................................................. 18 2.2.6 A szakközépiskola tantárgyai heti órafelosztása, a 2007/2008-as tanévben................................................................ 19 2.2.7 Szakiskola ...................................................................................................................................................................... 20 2.2.8 A tantárgyak heti órafelosztása a 2007/2008-as tanévben: .......................................................................................... 21 2.2.9 *:A szabadon tervezhető órakeret felhasználása: ......................................................................................................... 22 2.2.10 Szakiskola .................................................................................................................................................................... 24 2.2.11 A tantárgyak heti órafelosztása:.................................................................................................................................. 24 2.2.12 *: Szakmai előkészítés ”A” 2. VÁLTOZAT ................................................................................................................. 25 2.3 SZAKKÉPZÉS .............................................................................................................................................................................. 27 Szakiskola 10. évfolyam elvégzése után, továbbtanulási lehetőségek: ................................................................................... 27 Különbözeti vizsgával átjárhatóság a szakközépiskola 11. évfolyamára ............................................................................... 27 A 13-14. évfolyamon szakképzési lehetőségek........................................................................................................................ 27 2.4 A KÖZÉPSZINTŰ ÉS AZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI:...................................................................................... 27 2.5. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ........................ 28 2.6. A Z ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI: ..................................................................................................... 28 2.6.1 TANTÁRGYI TOVÁBBHALADÁSI MINIMUM FELTÉTELEINEK TELJESÍTÉSE (HELYI TANTERVBEN TANTÁRGYANKÉNT RÖGZÍTVE) 28 2.6.2 Az adott évfolyamra vonatkozó tantervi minimumkövetelmények teljesítése: ............................................................... 28 2.7. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI, A MAGATARTÁS, SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE FORMÁI ............................ 29 2.8. A MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE ............................................. 31 2.9 AZ ISKOLAI KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA....................................................... 31 2.9.1 Általános rendelkezések ................................................................................................................................................ 31 2.9.2 AZ IQ-PONT Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola által felkínált SZABADON VÁLASZHATÓ KÖTELEZŐ SZAKTERÜLETEK ........................................................................................................................................................ 32 2

2.10 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA ....................................................................................................................................................................... 32 2.11 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ............ 32 2.12 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE............................................................................................................................ 32 3. SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................................................................................... 33 3.1. AZ ISKOLA KÉPZÉSI MODELLJÉNEK SZERKEZETE ...................................................................................................................... 33 3.2. AZ ISKOLA KÉPZÉSI TERVE ........................................................................................................................................................ 34 3.3 AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI AJÁNLATA: .......................................................................................................................................... 35 3. 4. NYÁRI SZAKMAI GYAKORLATOK HELYSZINE........................................................................................................... 38 3 . 5 A M I N I S ZTÉR I U M O K ÉS A Z N S ZF I Á LTA L K I D O LG O ZO TT KÖZPONTI PROGRAMOK ............. 39 SZAKMÁNKÉNT KÜLÖN-KÜLÖN TANANYAGOK, TANTERVI KÖVETELMÉNYEK A KÖZPONTI TANTERVEK ALAPJÁN KÜLÖN DOSSZIÉBAN ............................................................................................................................................... 40 3.6 ÉRETTSÉGIZETTEK RÉSZÉRE MEGHIRDETETT SZAKKÉPZÉSEK .................................................................................................... 41 3.6.1 Könnyűipari mérnökasszisztens .................................................................................................................................... 42 3.6.2. Könnyűipari Mérnökasszisztens Szakirány .................................................................................................................. 44 3.6.3 Könnyűipari Mérnökasszisztens Szakirány ................................................................................................................... 45 ZÁRÓRENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................................................. 46 MELLÉKLETEK ................................................................................... 47 1. SZ. MELLÉKLET........................................................................................................................................................................ 48 ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA.............................................................................................................................................. 48 2. SZ. MELLÉKLET........................................................................................................................................................................ 49 FELZÁRKÓZTATÓ NEVELÉS-KÉPZÉS PROGRAMJA ........................................................................................................ 49 3. SZ. MELLÉKLET........................................................................................................................................................................ 60 A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÓ PROGRAMJA...... 60 4. SZ. MELLÉKLET........................................................................................................................................................................ 71 ESZKÖZÖK, BERENDEZÉSEK ÉS FELTÉTELEK.................................................................................................................. 71 5. SZ. MELLÉKLET........................................................................................................................................................................ 74 OKTATÓ –NEVELŐ IRÁNYÍTÓ HELYISÉGEK FUNKCIONÁLIS ESZKÖZJEGYZÉKE ............................................... 74 6. SZ. MELLÉKLET........................................................................................................................................................................ 81 KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ...................................................................................................................................... 81 7. SZ. MELLÉKLET........................................................................................................................................................................ 96 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM............................................................................................................................................. 96 CSALÁDTERVEZÉSRE, GYERMEKGONDOZÁSRA, GYERMEKNEVELÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS...................... 98 8. SZ. MELLÉKLET........................................................................................................................................................................ 102 FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK ................................................................................ 102

JELEN PEDAGÓGIAI PROGRAMBAN RÖGZÍTETT MÓDOSÍTÁSOK, FÉLKÖVÉR ÉS DÖLT FORMÁBAN KERÜLT RÖGZÍTÉDRE!

3

BEVEZETŐ A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44-48.§-iban foglaltak előírják az iskolák számára a Pedagógiai Program készítését, annak tartamát, elfogadására és nyilvánosságra hozatalát. E program olyan mérce, olyan alapdokumentum, melyhez viszonyítva a fenntartó – a Program elfogadását követően – méri az iskola teljesítményét. Ez az alapja az elvárásoknak, a fejlesztési támogatásoknak. Olyan dokumentum, amely tájékoztatja a szülőket, a tanulókat, hogy milyen iskolázást remélhet az, aki ebbe az iskolába iratkozik be. Tájékoztatja a munkába álló pedagógusokat is arról, hogy ebben az iskolában milyen irányultságú, és az általánostól eltérő nevelés-oktatás folyik. Egyben állásfoglalásra is készteti a nevelőt, hogy fel tudja-e, ill. fel akarja-e vállalni azon értékeknek a terjesztését, közvetítését, melyet az iskola meghirdet.

A hazánkban a rendszerváltást követően, a 90-es évek elején végbemenő gazdasági struktúra átalakulást követően jelentős változások mentek végbe a munkaerőpiacon. A munkahelyek megszűnésével, az új típusú munkáltatói igények megjelenésével jelentősen meg növekedett a munkanélküliek, valamint a fizikailag és pszichikailag megbetegedett, megváltozott munkaképességű, rokkant nyugdíjasok létszáma. Másrészt a gazdasági élet új területein növekvő kereslet mutatkozik szakképzett a munkaerő iránt. Ezért iskolánk az igények kielégítése céljából általános szakközépiskolai, szakiskolai képzést nyújt, kiegészítve akkreditált emelt szintű szakképzéssel. Intézményünk ezt a munkaerőpiacon jelentkező kereslet-kínálatot igyekszik a szakképzéssel összehangolni. Középiskolánk a „másképpen” gondolkodással a régióban egyedülálló módon igyekszik megvalósítani a fogyatékkal élők komplex képzését, a pályaorientációtól kiindulva a szakképzésen keresztül a munkába való (vissza)vezetésig, mindezt a tanuló munkába állását uránkövetéssel egybekötve. A szakképzés tartalmi feladatait a központi kerettanterv és az erre épülő, az intézmény szaktanárai által kidolgozott helyi tantervek határozzák meg. Az iskolánk igyekszik rugalmasan alkalmazkodni az oktatással szembeni változó elvárásokhoz. Szakképzésünket a 2000-2001-es tanévtől tovább szélesítettük az érettségire épülő nappali iskolarendszerű szakképzés bevezetésével a 13-14. évfolyamon. Intézményünk a fent említetteken túl jelentős szerepet kíván betölteni a megyei hátrányos helyzetűek, deviáns és mozgássérültek szakmaszerzésében, képzésében-átképzésében. Terveink szerint 2008. szeptember 1.-vel 6 osztályos gimnáziumi profillal bővítjük iskolánk képzési kínálatát. Iskolánk szakképzésének fejlesztése érdekében 2004. szeptemberétől, 5 másik egri szakképzést folytató intézménnyel együtt (nyomdaipari szakmákban) részt vállal az EGRI TISZK KHT. munkájában. Pedagógiai programunk különösen az alábbi törvények és rendeletek alapján készült: Az 1993. LXXIX. (többször módosított) törvény a közoktatásról Az 1993 LXXVI. törvény a szakképzésről A 2001. évi CI. Törvény a felnőttképzésről Az 1/2006.(II.17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről A 8/2006. (III.23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának szabályairól A 28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Alapítványi középiskolánk az elmúlt tíz évben elért eredményei megalapozták elismertségét, amelynek következményeként képzési köre és az átképzésre kerülő tanulók létszáma folyamatosan növekszik, amely egyben a társadalmi igényeket is mutatja. Céljaink eléréséhez segítséget kérünk és várunk Eger város és Heves megye oktatását irányító szervezeteitől. Iskolánk az igényekhez igazodó kapacitásának bővülése immáron nélkülözhetetlenné tette, hogy saját iskolaépületben működjön tovább. Iskolánk 2003. szeptember 1.-vel végleges iskolaépületbe került, amely jelentős hatást gyakorol: •

a képzés struktúrájára,

•

a szakképzés minőségére,

•

a hátrányos helyzetű és a felzárkóztatásra váró tanulók minőségi fogadására és esélylehetőség biztosítására,

•

az iskola (informatikai, közgazdasági, nyomdai) szakirányinak hatékony képviseletére,

•

az iskola céljaival összhangban a tanulók érettségire való felkészítésére,

•

az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés gyakorlására,

•

általánosan a minőségi nevelő-oktató munka fejlesztésére és gyakorlására,

•

igényekhez igazodó 6és 4 évfolyamos gimnáziumi képzés beindítását.

4

PREAMBULUM Az intézmény hivatalos neve: Gimnázium, Informatikai, Közgazdasági és Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola Fenntartója:

”Az Egri Számítástechnikai és Rehabilitációs Szakképzésért” Alapítvány

Az intézmény székhelye:

3300 Eger, Mátyás király út 165.

Az intézmény alapadatai: Alapító okirat kelte:

1997. szeptember 1.

Az iskola OM azonosítója:

101496

OKÉV nyilvántartási szám:

10-0162-04

Felnőttképzési akkreditációs lajstromszám:

AL-0799

Iskola igazgatója:

Molnár György

E-mail:

[email protected]

Honlap:

iqpont.fw.hu vagy www.informatikai-eger.sulinet.hu

Telefon/Fax:

36/516-068 vagy 36/516-069

Az intézmény munkarendje:

nappali és levelező, esti

Az intézmény típusai:

gimnázium, szakközépiskola és szakiskola

Az alapító okirat főbb megállapításai: Az intézmény alaptevékenysége és feladatai: Iskolarendszerben: -

-

-

-

A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, munkába állásra, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik, a 7-12., ill. 9-12. évfolyamon, nappali tagozaton. A szakközépiskolában érettségi vizsgára, felsőfokú tanulmányok megkezdésére és az Országos Képzési Jegyzékben foglalt, államilag elismert szakmák tekintetében, szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik a 9-14. évfolyamon nappali tagozaton. Szakiskolai végzettséggel rendelkezők részére, 2 évfolyamos, érettségire felkészítő szakközépiskolai évfolyamokon, nappali, levelező, esti tagozaton végez oktató-nevelő munkát. A szakiskolában szakmai vizsgára történő felkészítés, valamint a munkába álláshoz és önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása folyik 9-12. évfolyamon, nappali tagozaton, az Országos Képzési Jegyzékben foglalt, államilag elismert szakmák tekintetében, figyelembe véve térségünk nemzetgazdasági szerepét, a munka- erőpiaci igényeket, az intézmény tárgyi, személyi, pénzügyi feltételeit. Ellátja a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásával és tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat. Valamennyi képzési formában ellátja a felzárkóztatással, tehetséggondozással, a többi tanulóval együtt nevelhetőoktatható, sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos szakiskolai és szakközépiskolai feladatokat. Akkreditált iskolarendszerű (13-14. évfolyamon) felsőfokú szakképzést folytat, amely képzés az OKJ-ben foglaltak szerint nappali vagy levelező tagozaton folyhat. A szakképzést követően a tanuló a tanulmányi eredménytől, a megszerzett kreditponttól függően a Budapesti Műszaki Főiskola 2. vagy 3. félévén folytathatja tanulmányait. Az iskolai tanműhelyben a szakmai képzéshez szükséges körülmények között történő gyakorlati képzés folyik.

TEÁOR sz.: 80.21, 80.22, 80.42. Iskolarendszeren kívül: -

Munkanélküliek és munka melletti dolgozók szakképzése, a munkaügyi központok, illetve a szabadpiaci igények alapján felnőttek illetve megváltozott munkaképességűek szakképzése, továbbképzése, átképzése folyik, esti, ill. levelező tagozaton

5

Működési területe: Az iskola alapfeladatait elsősorban Heves megyében és Észak- Kelet Magyarország régiójában lakó tanulók tekintetében látja el, a működés teljes területe országos. Alapfeladaton túl ellátható tevékenységek: Az iskola alaptevékenységén túl eszközeinek, szabad kapacitásának hasznosítása érdekében más, nem vállalkozásnak minősülő, kiegészítő, valamint vállalkozási tevékenységet is folytathat, bevételeinek gyarapítására. E tevékenységek az alaptevékenységet és az ebből fakadó kötelezettségek teljesítését nem veszélyeztethetik. A kiegészítő tevékenységek körét az iskola SZMSZ-e tartalmazza. Az iskola vállalkozási tevékenységet nem végezhet

KÜLDETÉSÜNK-CÉLJAINK-ALAPELVEINK Iskolánk küldetésnyilatkozata Gimnáziumban végzett tanulóink képesek legyenek főiskolai és egyetemi felvételeknek megfelelni illetve emeltszintű szakképesítést szerezni. Szakiskola és Szakközépiskola profiljainknak (informatika, közgazdasági, nyomdaipari) megfelelő magasszint szakemberek képzését vállaljuk fel, akik hatékonyan és önállóan tudnak dolgozni, aki képesek a kor változásaihoz permanensen alkalmazkodni, nyitottak az új dolgok befogadására és képesek saják maguk állandó fejlesztésére, önművelésére, hogy a kor állandóan változó kihívásainak meg tudjanak felelni. A küldetés-nyilakozatból következő alapelveink Intézményünk gondoskodik, hogy diákjaink a nevelés-oktatás folyamatában elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, értékeket, amelyek nélkül az egyén nem képes hatékonyan beilleszkedni a XXI. századba. Ilyen értéknek tekintjük az állampolgári felelősségtudatot, segítőkészséget, az állandó intellektuális fejlődés igényét, a közösségben hatékony beilleszkedés és egészséges életmód iránti igényt. Intézményünkben mindenki nevelésben, oktatásban részesülhet. Nem teszünk különbséget tanulóink kiválasztásánál, etnikai, vallási és politikai szempontból. Aki általános iskolai követelményrendszert sikeresen teljesítette felvételi elbeszélgetés után (négy éves gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola estén) az általános iskola a 7. év végi és a 8. osztály eredményei és felvételi alapján (hat osztályos gimnázium esetén ) az általános iskola a 5. év végi és a 6. osztály félévi jegyei alapján rangsorolja a tanulókat és felvételi vizsga nélkül - a rangsor alapján - javasolja felvételüket. (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, biológia, matematika, kémia) Iskolánk figyelembe veszi tanulóink biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségeit. Ezért minden hozzánk felvételt nyert tanulónak feltárjuk az egyéni sajátosságait, szociális helyzetét és ebből kiindulva törekszünk az egyéni különbségek, hátrányos helyzetek felzárkóztatására. A lehetőségekhez képest minden felvett tanulónk számára, szakmát, megélhetést kívánunk biztosítani. Törekszünk arra, hogy minél kisebb legyen a lemorzsolódás. Nagyon fontosnak tartjuk még az egészséges életmód igényének egész életre szóló kialakítását, mivel csak a testileg, szellemileg és szociálisan egészséges fiatalok képesek hatékonyan beilleszkedni a társadalomba, családot alapítani és hazájukért tisztességesen dolgozni. Az alapelvekből következő célok A tanulóink olyan erkölcsi normákra tegyenek szert, amelyek alkalmassá teszik őket a munkahelyre való beilleszkedésre a közösségi életre és ott alkalmazni tudja a kulturált viselkedés szabályait, ahol az egyéni érdekeit is érvényesíteni tudja. Felzárkóztatás A tanulók felzárkóztatásának jelentőségét abban látjuk, hogy a különböző családi és intellektuális háttérrel rendelkező tanulók meg tudjanak felelni az iskola tantárgyi követelményeinek és sikeresen tudjanak teljesíteni a különböző szintű vizsgákon. Az iskola elvégzése után a munkahelyeken a tudásuk legjavát adva tisztességesen tudjanak helytállni. Legyenek képesek a kor kihívásainak megfelelni és önmagukat permanensen képezni. A tanulóink minél nagyobb számban maradjanak a választott szakmai képzésekben és a szakmai végzettség megszerzése után tiszteljék a szellemi, fizikai és közéleti munkát. Képesek legyenek az ezzel kapcsolatos értékek megóvására. Célunk, hogy a jobb képességű tanulóink az iskolájuk befejezése után tanulmányaikat felsőfokú oktatási intézményekben folytassák tovább. Alapvető célunknak tekintjük azt is, hogy tanulóink egészséges életmódot folytassanak, kerüljék el a káros szenvedélyeket, amelyek veszélyeztetik szomatikus és pszichés egészségüket. 6

Nagyon fontos, hogy tanulóink az iskola befejezése után megtalálják helyüket a társadalomban és tisztességes munka mellett megfelelő családi kapcsolatokat tudjanak kialakítani a jövő nemzedék egészséges szocializációja érdekében. Legyenek segítőkészek és toleránsak. Tanulóink ismerjék iskolánk,. városunk, nemzetünk hagyományait, jeles egyéniségeit, történelmi eseményeinket. Legyenek büszkék iskolájukra, városukra, hazájukra. Az iskolai céljaiból következő feladatok, eszközök és eljárások Meg kell ismertetni tanulóinkkal az erkölcsi normákat, a kultúrált viselkedés szabályait. Ezt osztályfőnöki órákon és tantárgyszerűen a humán egészségügyi képzésben kommunikációs órákon, melyeket csoportbontásban tartunk. Ezeken az órákon nemcsak az erkölcsi normák elméleti szabályait tanítjuk meg, hanem szituációs gyakorlaton segítségével gyakoroltatjuk is. Ezt a tantárgyat nem hagyományos módon értékeljük, hanem megfelelt és nem megfelelt-tel. Megfelelt: a tanuló, ha az órai munkában aktívan vesz részt és a hiányzása nem haladja meg a törvényben előírt össz óraszám 20 %-át. Nem felelt meg: a tanuló, ha az össz óraszám 20 %-át meghaladja a hiányzása és az órai munkában egyáltalán nem vesz részt. A felzárkóztatással kapcsolatos feladatainknak tartjuk a tanulási nehézségekkel küszködő tanulók diagnosztizálását, feladatunkat osztályfőnöki órákon és külön foglalkozásokon valósítjuk meg. Másik lehetőség, hogy igénybe vehetik ifjúságvédelmi szakember és iskolaorvos segítségét, aki heti 1-1 alkalommal hatékonyan tud segíteni tanulóinknak egyéni tanulási problémák felismerésében és megoldásában. Ahhoz, hogy tanulóink minél nagyobb számban maradjanak a választott szakmai képzésekben, vagy akiknek szellemi képességei és szociális lehetőségei biztosítják, hogy felsőoktatási intézményekben tanulnak tovább ezzel kapcsolatban az iskolánk feladata, hogy pályaorientációs tantárgy keretén belül fel kell keltenünk a tanulókban a szakmai érdeklődést és a szakma iránti felelősséget. Meg kell tanítanunk tanulóinkat dolgozni és a szakképzési évfolyamokon ki kell alakítanunk tanulóinkban a hivatástudatot és képessé kell tenni őket, hogy a világból érkező információkat befogadják és azokban tudjanak eligazodni. Ennek az elvárásnak úgy tudunk eleget tenni, ha a szakmai orientációs és alapozó tantárgyakat minél színesebben tanítjuk és biztosítjuk tanulóink számára a saját tapasztalatok megszerzését, ezzel is biztosítva a sikerélményt, amely az érdeklődés felkeltéséhez és fenntartásához nélkülözhetetlen. Ahhoz, hogy diákjainkban kialakuljon az egészséges életmód iránti igény meg kell ismertetnünk diákjainkkal az egészséges életmód szabályait és a káros szenvedélyek elkerülésének lehetőségeit. Ezt a osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg, ezen kívül még külön délutáni foglalkozások keretében is igen nagy hangsúlyt fektetünk a felvilágosításra. Minden évben a különböző aktuális egészségügyi világnapokon szintén foglalkozunk az egészséget károsító különböző problémák megelőzésével és törekszünk arra, hogy diákjaink minél többet tudjanak ezekről, hogy ellent tudjanak állni a kísértésnek. Vetélkedőket, plakátversenyeket szervezünk, ezekkel is igyekszünk felkelteni az igényt az egészséges életmód iránt. Tanulóink ne csak a munkahelyükön legyenek sikeresek, hanem a majdani családi életükben is kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolatokat tudjanak kialakítani, feladatunknak tekintjük a családi életre nevelést, ahol megismertetjük velük a család szerepét, feladatait, munkamegosztást, háztartásvezetést, gazdálkodást. A megalapozott családtervezést, a fogamzásgátlás különböző módszereit és megtanítjuk velük a csecsemők és a gyermekek gondozását. Ezt a szakkörök formájában valósítjuk meg A másik két képzési formáknál ezt a feladatot osztályfőnöki órák keretében oldjuk meg. Minden képzési területünkön tantárgyszerűen foglalkozunk a környezetünk egészségének megóvásával, kialakítjuk diákjainkban a saját maguk iránti esztétikai igényt. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy tanulóink szeressék és ismerjék meg tágabb és szűkebb környezetüket, ezért feladatunknak tartjuk, hogy megismertessük diákjainkkal országunk, városunk és iskolánk múltját, hagyományait és jelenét. Ezt a feladatot minden osztályban a történelem és osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg. Bekapcsolódunk városunk életébe, minden városi rendezvényen és megemlékezésen részt veszünk. E mellett kialakítjuk saját iskolai hagyományrendszerünket is,(Projekthét, Diáknap, Karácsonyi megemlékezés, Farsangi-bál, sportnap, majális) melyeket ápolunk. Minden évben két, három napos tanulmányi kirándulásokat szerveznek az osztályok, hazánk megismerése céljából. A célok megvalósulásának ellenőrzése és értékelése A céljaink megvalósulásának ellenőrzését és értékelését az intézmény vezetői és a minőségi csoport végzi háromévenként a pedagógiai program felülvizsgálatakor, illetve minden évben a közvetlen partnerek megkérdezése után. Ha olyan igények merülnek fel, amelyek megalapozottak módosítjuk küldetésnyilatkozatunkat. Az értékelést úgy végezzük, hogy a küldetésnyilatkozatunkat összevetjük az elvárásokkal. 7

1. NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN 1 . 1 A n e v e lő - o k t a t ó m u n k a c é l j a i : •

A tanulók alapneveltségi szintjének megteremtése, viselkedési kultúra kialakítás.

•

Az oktatásban, szakképzésben résztvevő tanulók értelmi, szakmai, emberi kvalitásai a korcsoporttal szembeni elvárásokhoz igazodóan fejlődjön.

•

A hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók korcsoportúkhoz képest tapasztalt tudás és szociális lemaradottság felszámolása.

•

Színvonalas szakképzés biztosítása a tehetséges és kevésbé tehetséges tanulók részére.

•

Az iskola valamennyi tanulóját felkészíteni az érettségire, az emeltszintű és felsőfokú szakképzés folytatására.

•

A képzés során alapvető cél a felzárkóztatás, a szakmai orientáció, a szakképzettség megszerzése.

1 . 2 A n e v e lő - o k t a t ó m u n k a f e l a d a t a i A nevelő-oktató munkánkat a tudatosság és a tervszerűség alapozza meg, a nevelési célok megvalósítása érdekében: •

aktívabb beiskolázási, képzési programmal térségi, regionális szinten biztosítjuk a szakma iránt érdeklődő tanulói utánpótlást,

•

a beiskolázott tanulók eltérő képességeihez, felkészültségéhez, szándékaihoz és lehetőségeihez alkalmazkodó egyedi módszerekkel biztosítani minden tanuló személyiség-fejlesztését, képességei kibontakoztatását,

•

a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon biztosítani a felzárkóztatást, a választott iskolatípus sikeres elvégzését, felkészítést az eredményes továbbtanulásra,

•

a tanévi feladatok megtervezése tanulóközösségre, személyre szabott,

•

a szakmai tananyag folyamatos karbantartásával a gyakorlatban praktikusan alkalmazható tudásanyag oktatását valósítjuk meg,

•

tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, és újak kialakítására törekszünk.

•

nevelő-oktató munkánkban azokra a tartalmakra is összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat is erősítik.

• A tanórai és tanórán kívüli oktató-nevelő munka részleteiben és egészében segítse a célok elérését. A feladatok megvalósításának szintjei: •

Közismereti és szakmai óra

•

Gyakorlati (tanműhelyi, külső gyakorlati, számítógéptermi) óra

•

Osztályfőnöki óra

•

Egyéni és kiscsoportos foglalkozás

•

Tanulmányi és szakmai kirándulás

1 . 3 A n e v e lő - o k t a t ó m u n k a e s zk ö ze i , e l j á r á s a i A nevelő-oktató munka eredményességét az alábbi területek együttese adja: A. Kötelező tanórai foglalkozások Az önálló ismeretszerzés képessége igényének és kialakulásának útján mindhárom terület fontos szereppel bír. Megalapozása szempontjából döntő jelentősége a tanórai foglalkozásoknak van. Ezeken nyílik lehetőség a különböző képesség-területek tudatos és következetes fejlesztésére: •

a tanórákon rendelkezésre álló idő maximális kihasználásával

•

változatos pedagógiai módszerek alkalmazásával

•

az egyéni képességekhez igazodó differenciálással, kiscsoportos foglalkozásokkal

•

sikerélmény nyújtásával

• folyamatos ellenőrzéssel B. Nem kötelező tanórai foglalkozások és tanórán kívüli foglalkozások A nem kötelező tanórai foglalkozások és tanórán kívüli foglalkozások az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. Tehetséggondozást szolgáló foglalkozások, szakkörök 2. Felzárkóztatást szolgáló foglalkozások, korrepetálások 3. Az egészséges életmódra nevelést segítő, mozgásigényt kielégítő, a tanulók szórakozását szolgáló formák (pl.: tömegsport foglalkozások, kirándulások, stb)

8

Mint a csoportosításból is kiderül, ezen formák a kötelező tanórai foglalkozások szerves folytatói, kiegészítői. • C.

Az.1. és a.2. pont alattiak a képességek szerinti differenciált fejlesztést szolgálják,

• a .3. pont alattiak pedig inkább az érdeklődési kör szerint differenciálnak. „Iskolán kívül szerzett” ismeretek Napjainkban egyre nagyobb szereppel bírnak az egyén ismeretszerzésében az „iskolán kívül szerzett” ismeretek. Ezek megszerzésének számtalan módja lehetséges: könyv, sajtótermékek, rádió, TV, videó, film, számítógépes információhordozók, Internet ... E téren feladatunk az, hogy segítsük tanulóinkat eligazodni az ismeretdömpingben, könnyítsük meg ezen ismeretek iskolai előzményekhez való csatlakoztatását, a lehetőségeinkhez képest megszerzésük forrásait minél szélesebb körben tudjuk biztosítani intézményünkben is. Oktatómunkánk eredményességének záloga az lehet, ha a fent felsorolt területeken szerzett ismereteket közös mederbe tudjuk terelni. Az erre való törekvés a tantestület tagjainak folyamatos feladata. Eredményes megoldásában rendkívüli szerepe van a folyamatos önképzésnek és a szervezett továbbképzéseknek. A nevelőtestületnek szerepe meghatározó a tananyagfejlesztésben, az alkalmazható taneszközök (tankönyvek, segédletek) kiválasztásában, a nem kötelező tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások kínálatának kialakításában. Az iskolavezetés biztosítja a pedagógusok bevonását az iskola életét befolyásoló tervek és döntések előkészítésébe. A kollégák önállóak, de a feladatok jellegétől függően együttműködnek. A nevelőtestület előtt rendszeresen beszámolnak szakmai tevékenységükről, a felmerült problémákról és javaslatokról.

1 . 4 K é p e s s é g f e j l e s zt é s , a z é r t é k k ö zv e t í t é s , a z i s m e r e t k ö zlé s m e g v a l ó s í t á s a A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a tanuló a családból és az általános iskolából, ám tudatosabb kiaknázásuk a középiskolában történhet. Az értelmi nevelés során nagyon fontos a szilárd és pozitív tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése, ezen belül a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése és ébrentartása. Ne hagyjuk tanítványainkat unatkozni! Olyan gazdag, változatos tevékenységet kell kínálni, hogy mindenki megtalálhassa a kedvére való elfoglaltságot. Ma ez nem tűnik könnyű feladatnak, hiszen gyakran találkozunk közömbös, érdektelen és igénytelen magatartással. Régi tapasztalat, hogy a tanulás megtanítása a középiskolás évek kezdetén újra esedékes. A tanulási technikák elsajátítása a legjobb képességű tanulóknál is elengedhetetlen. Erre – tantárgytól függetlenül – minden pedagógusnak törekednie kell. Az alapvető tanulási módok tananyaghoz illő gyakoroltatásával változatosabbá és hatékonyabbá válhat a tanulás. Fontos, hogy fogalmi szintű tapasztalati tanítás-tanulás mellett tehát a cselekedtető és értelmező mód is kapjon nagyobb szerepet. Minden tanulónak meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, s a modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt. Tudjon élni jogaival, s teljesítse kötelességeit. 1 . 5 S ze m é l y i s é g f e j l e s zt é s s e l k a p cs o l a t o s p e d a g ó g i a i f e l a d a t o k : az önálló ismeretszerzés kifejlesztése a megfigyelő képesség fejlesztése a sokoldalúság igényének kialakítása a növekvő információ-áramlatban való tájékozódás képességének kialakítása a problémamegoldás képességének kialakítása a hatékony kommunikáció- és kifejezőkészség kialakítása a kreatív gondolkodásmód kialakítása A személyiségek alakítása jóval nehezebb, felelősségteljesebb feladat, mint valamely ismeretanyag átadása. A nehézséget növeli, hogy ezt a tantestület egésze csak közösen tudja hatékonyan megoldani. A tanári munka csupán akkor lehet eredményes, ha a tanulókkal nemcsak ismereteket közlünk e területen, hanem rendszeresen gyakoroltatjuk is azokat az oktatási- nevelési folyamatban. A tanulás során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magolás, reprodukálás képességének fejlesztése helyett az önálló problémamegoldásra. A továbbiakban tudatosan kell törekedni arra, hogy például az önértékelés alakításán belül egyre több lehetőséget kapjanak a tanulók saját maguk kipróbálására, tevékenységük gyakorlására, valamint azoknak értékelésére is. A sok átélt élménnyel el lehet érni, hogy a tanulók önismerete javuljon. Összetett feladatoknál lehet fejleszteni az önszervező képességet azzal, ha a feladat elvégzésén kívül a megoldás szervezését is értékeljük. A tanulókban már most ki kell alakítani a munkavégzésükkel kapcsolatos felelősségtudatot. Az ismeretek és értékek közvetítése a képességek kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. 9

1 . 6 K ö zö s s é g f e j l e s zt é s s e l k a p c s o l a t o s f e l a d a t o k Céljaink: •

A közösségi élet, a közösséghez való tartozás érzésének kialakítása, beilleszkedés elősegítése,

•

Viselkedési formák megismertetése (udvariasság, idősebb tisztelete.)

•

Tudjon udvariasan, művelten vitázni

•

Tudjon másokra odafigyelni, mások véleményét tiszteletben tartani

•

Ismerje meg mit jelent a szolidaritás, a barátság, az egyéb kapcsolatok fontossága

•

Alakuljon ki a tanulókban a szervezés, irányítás és irányíthatóság képessége

Tanórai formák: •

osztályfőnöki órán beszélgetés, vita, kiselőadások, beszámolók

•

csoportmunka, osztálymunka

Tanórán kívüli formák: •

osztálykirándulás (kötelező tananyag átadás nem történik, a tanulói részvétel nem kötelező,a felmerült költségek a tanulókat terheli)

•

klubdélután

•

mozi látogatás

•

városlátogatás

•

diáknapok

•

sportnap

•

szabályos közlekedésre való nevelés (osztályfőnöki órákon, valamint eszközök bemutatásával, használatával projekt héten a rendőrség közlekedésbiztonsági szervezet együttműködésével)

1 . 7 A b e i l l e s zk e d é s i , m a g a t a r t á s i n e h é zs é g e k k e l ö s s ze f ü g g ő p e d a g ó g ia i t e v é k e n y s é g Az iskolánk tanulói közül többen szociális, műveltségi hátránnyal érkeznek az iskolába. Számukra a család normái és az iskola elvárásai néha szinte feloldhatatlan kettősséget eredményeznek. Ennek következménye a helyenként devianciába átcsapó magatartás, a tanulmányi munka elhanyagolása, a lemorzsolódás. Ezért e területen elsődleges feladat a család, a szülők meggyőzése, s a lehetséges mértékig a nevelőmunkába való bevonásuk. Ennek eszközei: rendszeres találkozások, beszélgetések, szülői értekezletek, nyílt napok, fogadóórák, rendezvényekre szóló meghívások, tanár-szülő-diák találkozó. Ezeknek a tanulóknak a beilleszkedését elősegítendő, valamint továbbhaladását biztosítandó fokozottabb mértékben építünk a tanórai differenciálásokra és a tanórán kívüli tevékenységi formákra, a nevelési tanácsadó és az ifjúságvédelmi felelős, és más szakember közreműködésére. A beilleszkedési problémával küzdő diákok több törődést igényelnek, velük kapcsolatban kell megtalálni az egyéni feladatokat, amely elvégzésén keresztül oldani lehet a feszültséget. Olyan foglalkozások felé kell irányítani őket (szakkör, sportkör, felzárkóztató foglalkozások, gyakorlati órák), ahol sikerélményeket szerezhetnek, így oldódhatnak gátlásaik. 1 . 8 A t e h e t s é g , k é p e s s é g k i b o n t a k o zt a t á s á t s e g í t ő t e v é k e n y s é g A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló helyzetét alapvetően meghatározza, hogy milyen osztályba került, kik lettek a tanárai. A belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét az általános iskola és a család biztosította, ám a képességek tudatosabb kiaknázása az iskolában történhet. A csoportbontások pedagógiailag is megalapozott megvalósítása a képességfejlesztés meghatározó terepét jelentheti. A szakirányban továbbtanulni szándékozók külön csoportjának létrehozása tág lehetőséget biztosít a szaktanár számára az elmélyültebb tananyag-feldolgozásra. Szakmailag indokolt lehet a mélyebb szakmai érdeklődésű tanulók külön csoportba szervezése, de nem szabad megfeledkezni a többiek speciális motiválásáról. A képességfejlesztés hagyományos terepei a versenyek, szakkörök, diákkörök, pályázatok. A tehetség, a képesség kibontakozását, a kedvenc terület elmélyültebb tanulmányozását szolgálják a szakkörök. Az évente értékelt és újra indított szakköri programok tehetségeket hozhatnak felszínre, lehetővé tehetik a képességek felmérését és fejlesztését. A szakköröket a szaktanárok vezetik, a program alakulását a résztvevők is befolyásolják. A programok egy része az iskola modern eszközrendszerét is hasznosíthatja.

10

1.9 A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő kérdések Fontosnak tartjuk a gyermek- és ifjúságvédelmet, amely az iskola egyik alapvető célkitűzése. A veszélyeztetettség lehetséges okai: •

családi háttér (bűnöző, szenvedélybeteg, ill. beteg szülők),

•

környezeti okok (baráti kör),

•

egészségügyi okok (szenvedélybetegségek: alkohol, drog, ill. mentális betegségek).

A veszélyeztetett gyermekek felderítése kiemelt feladat: •

kapcsolattartás a szülőkkel (személyesen és telefonon),

•

szükség esetén családlátogatás,

•

fontos a csoportvezető és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttműködése.

•

áldozattá válás megelőzése

•

erőszakmentes konfliktuskezelés valamennyi órán, különösen az osztályfőnöki órán való elsajátítása

Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot •

az illetékes önkormányzatokkal,

•

gyámügyi hatósággal, társadalmi bűnmegelőzést elősegítő szervezetekkel

•

a rendőrséggel,

•

a Nevelési Tanácsadóval.

Délutáni tanulási lehetőséget biztosítunk a rászorulóknak. Célunk a pozitív gondolkodás kialakítása. A prevenciós tevékenység részben tanórai keretben, részben megelőző programok keretében folyik az alábbi kiemelt témákban is: •

mentálhigiénés önnevelés,

•

bűnmegelőzés,

•

környezetvédelem.

Sokat kell tenni azért, hogy tanulóink megértsék a felelősség és a hűség fontosságát a párkapcsolatokban, hisz ezzel felvértezik magukat az AIDS veszélye ellen is. Kiemelten kezelt téma kell, hogy legyen a •

dohányzás

•

alkoholfogyasztás és a

•

drogfogyasztás,

1 . 1 0 T a n u l m á n y i k u d a r c o k n a k k i t e t t t a n u l ó k f e l zá r k ó zt a t á s a szempontjai: •

Egyéni teljesítmény felmérés, környezeti (családi, baráti kör) hatások felmérése, értékelése.

•

A felmérés eredménye alapján oktatási-nevelési célok meghatározása.

•

Belépő tananyag meghatározása.

•

A tananyag tanítási folyamatának módszerbeli kijelölése.

•

Az oktatási eszközök körének meghatározása.

•

Az oktatási eredmények ellenőrzése, módszereinek kijelölése.

11

A program leírása: A tanulók hátrányos helyzetének ok feltárása: a./ öröklésből adódó hátrányok kiszürése •

dislekszia

•

balkezesség

•

látás problémák

•

hallás problémák

•

széteső figyelem

•

dekoncentráltság stb.

b./ öko-szociális környezetből adódó hátrányok feltárása •

csonka család

•

szociálisan rossz környezet

•

személyiség zavarok

•

magatartás deviancia stb.

A tanulókkal történő személyes találkozás után, egyszerű beszélgetéssel kiszűrjük a problémás tanulókat. A tanítás folyamatában folyamatosan figyelemmel kísérjük a magatartás szokások kialakulását, a deviáns viselkedést és tanulási kudarcokat. A problémás tanulók körének meghatározása után a jellemző pedagógiai problémákra megoldási programot készítünk a problémakezelésre és felzárkóztatásra. A program tartalmazza a belépő tananyagok mennyiségi ütemezését és a hozzá kapcsolódó módszertani megoldásokat, a pedagógus differenciált irányító és ellenőrző tevékenységét. A felzárkóztatás menetében be kell építeni az egyéni és kiscsoportos foglalkozások rendjét. Meg kell teremteni, azokat a szituációkat, amelyekben kezelhetők a pedagógiai és tanulási problémák. (Ezek általában kommunikációs hiányosságokban mutatkoznak meg.) Ennek megfelelően a programnak alkalmazkodnia kell az élettani sajátosságokhoz, az eredendő kudarc problémák okaihoz. Biztosítani kell az oktatáshoz a megfelelő közösségi légkört, és sikerélményhez való juttatást. 1.11 A s zo c iá lis h á t r á n y o k e n y h ít é s é t s e g ítő t e v é k e n y s é g A rászoruló tanulók illetve családjuk szociális helyzetének felmérését az osztályfőnökök végzik. A szociális támogatások módjai: •

A tanulói tankönyvtámogatás differenciált elosztása.

•

Rendkívüli támogatás, hozzájárulási kedvezmény, részletfizetés

•

Az iskola objektuma, eszközállománya ingyenesen áll a tanulók rendelkezésére

•

Korrepetálások biztosítása, a tanulmányi teljesítmény javítására

•

Folyamatos kapcsolattartás és együttműködés a szülői házzal

1 . 1 2 A s zü l ő , t a n u ló é s a p e d a g ó g u s e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k f o r m á i , t o v á b b f e j l e s zt é s é n e k l e h e t ő s é g e i A szülők és az iskola közötti szervezett együttműködés kerete az osztályonként megalakuló szülői közösségek és az általuk szervezett iskolai szülői közösség. Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályban működő szülők közössége tagjaival. Az iskola igazgatója vagy az igazgatóhelyettes a szülők közösségének vezetőjét rendszeresen, de legalább félévenként egy alkalommal tájékoztatja az iskolában folyó nevelő és oktató munkáról, a tanulókat érintő kérdésekről. A szervezett együttműködést szolgálják a félévek kezdetén tartott szülői értekezletek, a fogadóórák, amelyek időpontját az éves munkatervben rögzítjük, de szükség szerint mind az osztályfőnökök, mind a szaktanárok napi kapcsolatot tartanak tanulóink szüleivel. A tanulók és az iskola közötti együttműködés alapvetően a diákönkormányzat kereteiben valósul meg. Az iskolai diákönkormányzat vezetője és az iskola igazgatója – a diákönkormányzatot segítő tanár és az igazgatóhelyettes részvételével – rendszeresen, ill. az aktualitásoknak megfelelően megvitatja a tanulókat érintő kérdéseket. Ennek során az iskola igazgatója ismerteti azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek összefüggésben állnak a tanulói jogviszonnyal. Az iskolavezetés és a diákönkormányzat félévente beszámoló, problémafeltáró megbeszélést tart az osztályfőnökök részvételével. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez használhatja az iskola kijelölt termét,, illetőleg tanítási időn kívül a diákönkormányzatot segítő tanár által kijelölt tantermet. Az osztályfőnökök közvetlenül is kapcsolatot tartanak diákjaik nevelőivel, elsősorban a tanulók személyiségfejlődése, tanulmányi előmenetele terén.

12

2. HELYI TANTERV 2 . 1 A z e g y e s é v f o ly a m o k o n t a n ít o t t t a n t á r g y a k , k ö t e le ző é s v á la s zt h a t ó t a n ó r a i f o g la lk o zá s o k , a zo k ó r a s zá m a i, a z e lő ír t t a n a n y a g é s k ö v e t e lm é n y e k Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: – HT2001 – a kerettantervhez készített, 2001-ben bevezetett helyi tanterv; – HT2003 – a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; – HT2004 – az Oktatási Minisztérium által 2003-ban kiadott kerettanterv alapján elkészített, 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv. Az iskola helyi tantervét a közoktatási törvény és a kerettantervi rendelet alapján készítette el, figyelembe véve az érettségi vizsga követelményeit, valamint a szakmai előkészítő képzésben a szakképzés központi programjait is. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A nem kötelező tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások meghatározásakor figyelembe vettük tanulóink átlagos felkészültségét, a kétszintű érettségi vizsga követelményeit, a szakmai képzésbe beszámíthatóságot. Az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése a szakközép és szakiskolai képzésben csak a szabadon választott tanítási órák közül az óratervekben kötelezően választandóként megjelölt tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Erre a tanuló és szülője figyelmét a felvételi tájékoztatókban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívjuk.

13

2.2 Óratervek 2.2.1 Hat évfolyamos gimnázium alkalmazott évi tantervi órafelosztása a 2007/2008-as tanévre: Osztály Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem, ember-és társadalomismeret, etika

7. osztály Évi óraszám 148 (nyelvi: 37; irodalmi: 111) 74

8. osztály Évi óraszám 148 (nyelv: 74; irodalom: 111) 37 + 37 (Ember- és társadalomismeret, etika)

9. osztály Évi óraszám 148 (nyelv: 74; irodalom: 111)

10. osztály Évi óraszám 148 (nyelv: 37; ir o d a lo m : 1 1 1 )

11. osztály Évi óraszám 148 (nyelv: 37, ir o d a lo m : 1 1 1 )

12. osztály Évi óraszám 160 (nyelv: 32; irodalom: 128)

74

74

111

96 64

111 111 74 74

148 148 74

128 128 -

55,5

64

55,5 37 37

111 111 74 37 37 55,5 37 37

Történelem Bevezetés a filozófiába Angol nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Művészetek Testnevelés Informatika-technika és életvitel Osztályfőnöki Második idegennyelv német/francia Heti kötelező óraszám: Idegen nyelv Informatika Kémia Biológia Kötelezően választható órák Kötelező és kötelezően választott tárgyak heti óraszáma Fakultáció tárgyi érettségire Rendelkezésre álló órakeret KÖTELEZŐ VÁLASZTHATÓ ÖSSZESEN

148 111 37 37 37 37 37

148 111 74 37 37 37 37 37

74 74 37

74 74 37

74 74 37 111

74 74 37 111

74 74 37 148

32 128

25

25

27,5

27,5

30

74

25

64 64

Szabadon választható kötelező órák a pedagógiai program alapján 37 37 32

7,5

7,5

11,25

12,37

37 55,5 16,5

32,5

32,5

46,25

39,87

44

18

48 64

925

925

925

1017,5

1017,5

960

277,5 1202,5

277,5 1202,5

416,25 1341,25

457,7 1475,2

610,5 1628

576 1536

14

2.2.2 Hat évfolyamos gimnázium tantárgyai heti órafelosztása a 2007/2008-as tanévre: Osztály Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem, ember-és társadalomismeret, etika Történelem Bevezetés a filozófiába Angol nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Művészetek Testnevelés Informatika-technika, életvitel Osztályfőnöki Második idegennyelv német/francia Heti kötelező óraszám

7. osztály 1. félév 2. félév 4 4 2 2

4 3 2 1 1 1 1 1

4 3 2 1 1 1 1 1

8. osztály 1. félév 2. félév 4 4 2 2

4 3 2 1 1 1 1 1

4 3 2 1 1 1 1 1

9. osztály 1. félév 2. félév 4 4



2

2

2

2

3

3

3 3 2 2

3 3 2 2

3 3 2 1 1 1,5 1 1

3 3 2 1 1 1,5 1 1

4 4 2

4 4 2

1,5

1,5

1,5 1 1

1,5 1 1


3 2 4 4

3 2 4 4

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

1

1

1

1

1 3

1 3

1 3

1 3

1 4

1 4

1 4

1 4

25

25

25

25

25

25

27,5

27,5

27,5

27,5

30

30

1

1

Szabadon választható kötelező órák a pedagógiai program alapján 1

Idegen nyelv

1

1

1

Informatika Kémia Biológia

1

1

1,5

1,5

Kötelezően választható órák

7,5

7,5

11,25

12,37

16,5

18

Kötelező és kötelezően választott tárgyak heti óraszáma

32,5

32,5

36,25

39,87

44

48 2

Fakultáció tárgyi érettségire

15

2

2.2.3 Négy évfolyamos gimnázium alkalmazott évi tantervi órafelosztás a 2007/2008-as tanévre Osztály Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Bevezetés a filozófiába

9. osztály Évi óraszám 148 (nyelv: 74; irodalom: 111) 74

10. osztály Évi óraszám 148 (nyelv: 37; ir o d a lo m : 1 1 1 ) 74

11. osztály Évi óraszám 148 (nyelv: 37, ir o d a lo m : 1 1 1 ) 111

111 111 148 Angol nyelv 111 111 148 Matematika 74 74 74 Fizika 74 37 Kémia 37 55,5 Biológia 55,5 55,5 Földünk és környezetünk 37 37 Ének-zene 37 37 Rajz és vizuális kultúra Művészetek 74 74 74 Testnevelés 74 74 74 Informatika-technika és életvitel 37 37 37 Osztályfőnöki 111 111 148 Második idegennyelv német/francia Heti kötelező óraszám: 25 27,5 27,5 Szabadon választható kötelező órák a pedagógiai program alapján 37 37 Idegen nyelv Informatika 37 Kémia 55,5 Biológia Kötelezően választható órák 11,25 12,37 16,5 Kötelező és kötelezően választott 36,25 39,87 44 tárgyak heti óraszáma Fakultáció tárgyi érettségire Rendelkezésre álló órakeret 925 1017,5 1017,5 KÖTELEZŐ VÁLASZTHATÓ 416,25 457,7 610,5 ÖSSZESEN 1341,3 1475,2 1628

16

12. osztály Évi óraszám 160 (nyelv: 32; irodalom: 128) 96 64 128 128 64

64 64 32 128 30

32

18 48 64 960 576 1536

2.2.4 A négy évfolyamos gimnázium tantárgya heti órafelosztás a 2007/2008-as tanévre: Osztály Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Bevezetés a filozófiába Angol nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Művészetek Testnevelés Informatika-technika, életvitel Osztályfőnöki Második idegennyelv német/francia Heti kötelező óraszám

9. osztály 1. félév 2. félév 4 4 2 2 3 3 2 2

3 3 2 2

1,5 1 1

1,5 1 1

10. osztály 1. félév 2. félév 4 4 2 2 3 3 2 1 1 1,5 1 1

3 3 2 1 1 1,5 1 1

11. osztály 1. félév 2. félév 4 4 3 3 4 4 2

4 4 2

1,5

1,5

12. osztály 1. félév 2. félév 5 5 3 3 2 2 4 4 4 4

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

1 3

1 3

1 3

1 3

1 4

1 4

1 4

1 4

25

25

27,5

27,5

27,5

27,5

30

30

1

1

Szabadon választható kötelező órák a pedagógiai program alapján Idegen nyelv

1

1

1

1

Informatika Kémia Biológia

1

1

1,5

1,5

Kötelezően választható órák

11,25

12,5

16,5

18

Kötelező és kötelezően választott tárgyak heti óraszáma

36,25

40

44

48 2

Fakultáció tárgyi érettségire

17

2

2.2.5 Szakközépiskola Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívül alkalmazott tantárgyi rendszerek a 2007/2008-as tanévben - évi: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás*** Összesen: Rendelkezésre álló órakeret KÖTELEZŐ

Éves óraszámok 9. 10. 185 185 74 74

11. 185 74 37 148 148

12. 160 96 128 128

37 37 74 74**

32 32 64 64**

296

256

111 148 37

111 148 37

37 74 56 56 55 55 37 185

37 74 55 55 56 56 37 185

1110

1110

1110

960

925

1017,5

1017,5

960

VÁLASZTHATÓ

416,3

457,7

610,5

576

ÖSSZESEN

1341,3

1475,2

1628

1536

18

2.2.6 A szakközépiskola tantárgyai heti órafelosztása, a 2007/2008-as tanévben Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás*** Szabadon tervezhető*

1. félév 4 óra 2 óra 3 óra 3 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 5 óra




5. félév 4 óra 2 óra 1 óra 3 óra 3 óra 1 óra 1 óra 2 óra

8 óra

8 óra

8 óra

8 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

3 óra

3 óra

3 óra

3 óra

Összesen:

30 óra

30 óra

30 óra

30 óra

30 óra

30 óra

30 óra

30 óra

25

25

27,5

27,5

27,5

27,5

30

30

11,25 36,25

11,25 36,25

12,37 39,87

12,37 39,87

16,5 44

16,5 44

18 48

18 48

Rendelkezésre álló órakeret KÖTELEZŐ VÁLASZTHATÓ ÖSSZESEN

19

6. félév 4 óra 2 óra 1 óra 3 óra 3 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra**

7. félév 4 óra 2 óra 3 óra 3 óra 1 óra 1 óra 2 óra

8. félév 4 óra 3 óra 3 óra 3 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra**

2.2.7 Szakiskola Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívül alkalmazott tantárgyi rendszerek a 2007/2008-as tanévben:

”A” VÁLTOZAT Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret/egészségtan Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai előkészítés* Szakmai előkészítés/alapozás** Osztályfőnöki Kötött óraszám Szabadon tervezhető*** Kötelező óraszám Rendelkezésre álló órakeret KÖTELEZŐ VÁLASZTHATÓ ÖSSZESEN

Éves óraszámok 9. 111

10. 111

74 111 111 37 148 37 37 74 74 222 37 1073 37 1110

74 111 111 37 74 37 37 74 370 37 1073 37 1110

925

1017,5

416,3 1341,3

457,7 1475,2

20

Szakképzési évfolyamok Évi 222 órában közismereti képzés, ebből 37 óra Társadalom-ismeret és etika modul.

2.2.8 A tantárgyak heti órafelosztása a 2007/2008-as tanévben:

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret/egészségtan Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai előkészítés* Szakmai előkészítés/alapozás** Osztályfőnöki Kötött óraszám Szabadon tervezhető*** Kötelező óraszám Rendelkezésre álló órakeret KÖTELEZŐ VÁLASZTHATÓ ÖSSZESEN

1. félév 3 óra 2 óra 3 óra 3 óra 1 óra 4 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra 6 óra 1 óra 29 1 30


3. félév 3 óra 2 óra 3 óra 3 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 2 óra 10 óra 1 óra 29 1 30


25

25

27,5

27,5

11,25 36,25

11,25 36,25

12,37 39,87

12,37 39,87

21

Összesen 222 óra 148 óra 222 óra 222 óra 74 óra 222 óra 74 óra 74 óra 148 óra 74 óra 222 óra 370 óra 74 óra 216 74 2220

2.2.9 *:A szabadon tervezhető órakeret felhasználása: 9., 10. évfolyam: - 1 óra magyar nyelv és irodalom vagy - 1 óra matematika vagy - 1 óra viselkedéskultúra vagy - 1 óra közgazdaságtan vagy - 1 óra könyvkötészet-nyomdászat 11., 12. évfolyam:

- 1 óra magyar nyelv és irodalom vagy - 1 óra matematika vagy - 1 óra idegen nyelv vagy - 1 óra informatika vagy - 1 óra könyvkötészet-nyomdászat

Amennyiben a tanulók száma egy adott tantárgyat illetően eléri a 10 főt, abban az esetben az iskola biztosítja a tantárgyból az érettségire való felkészülést informatika, közgazdaságtan, biológia, földrajz, könyvkötészet-nyomdászat tantárgyakból ***: A szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás felbontása: 9-10. évfolyam:

1. Műszaki szakterület: Műszaki vagy nyomdai orientációs ismeret-elmélet: Műszaki vagy informatikai orientációs ismeret elm.-gyakorlat: Összesen:

74 óra 111 óra 185 óra

2. Gazdasági, szolgáltatási szakterület: · ·

Gazdasági, szolgáltatási orientációs ismeret-elmélet: Gazdasági, szolgáltatási orientációs ismeret-gyakorlat. Összesen:


11. évfolyam: 1.

Műszaki szakterület: 1.1 Informatikai szakmacsoport /7/: Informatikai alapozó ismeret-elmélet: Informatikai alapozó ismeret -gyakorlat: Összesen:

111 óra 185 óra 296 óra

Összesen:

111 óra 185 óra 296 óra

Összesen:


Összesen:

148 óra 148 óra 296 óra

2.3 Kereskedelmi-marketing… szakmacsoport /17/: · Kereskedelmi-marketing alapozó ismeret-elmélet: · Kereskedelmi-marketing alapozó ismeret-gyakorlat. Összesen:


1.2 Nyomdaipari szakmacsoport /12/: Nyomdai alapozó ismeret-elmélet: Nyomdai alapozó ismeret -gyakorlat: 2. Gazdasági, szolgáltatási szakterület: 2.1 Közgazdasági szakmacsoport /15/: · Közgazdasági alapozó ismeret-elmélet: · Közgazdasági alapozó ismeret-gyakorlat. 2.2 Ügyviteli szakmacsoport /16/: · Ügyviteli alapozó ismeret-elmélet: · Ügyviteli alapozó ismeret-gyakorlat.

22

12. évfolyam: 1. Műszaki szakterület: 1.1 Informatikai szakmacsoport /7/: Informatikai alapozó ismeret-elmélet: Informatikai alapozó ismeret -gyakorlat: Összesen:


Összesen:


Összesen:


1.2 Nyomdaipari szakmacsoport /12/: Nyomdai alapozó ismeret-elmélet: Nyomdai alapozó ismeret -gyakorlat: 2. Gazdasági, szolgáltatási szakterület: 2.1 Közgazdasági szakmacsoport /15/: · Közgazdasági alapozó ismeret-elmélet: · Közgazdasági alapozó ismeret-gyakorlat. 2.2 Ügyviteli szakmacsoport /16/: · Ügyviteli alapozó ismeret-elmélet: · Ügyviteli alapozó ismeret-gyakorlat. Összesen:

148 óra 148 óra 296 óra

2.3 Kereskedelmi-marketing… szakmacsoport /17/: · Kereskedelmi-marketing alapozó ismeret-elmélet: · Kereskedelmi-marketing alapozó ismeret-gyakorlat. Összesen:

185 óra 111 óra 296 óra

TANÓRÁN KÍVÜLI KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK AJÁNLATA: •

9., 10. évfolyam heti 12,5 óra.

•

11., 12. évfolyamon heti 18 óra. •

Matematika plussz: .................................................................................2 óra

•

Számítástechnikai programozó és animáció: ..........................................2 óra

•

Ifjú közgazdász: ......................................................................................2 óra

•

A manager és vállalkozó: ........................................................................2 óra

•

Könyvkötő szakkör: ................................................................................2 óra

•

Digitális nyomdászat: ..............................................................................2 óra

•

Angol szakkör: ........................................................................................2 óra

•

Amatőr csillagász: ...................................................................................2 óra

•

Asztalitenisz. ...........................................................................................2 óra

•

Matematika felzárkóztató: .......................................................................2 óra

•

Helytörténeti szakkör: .............................................................................2 óra

•

Multimédia szakkör: ...............................................................................2 óra

•

Matematika fakultáció..............................................................................2 óra

•

Magyar nyelv és irodalom fakultáció.......................................................2 óra

•

Történelem fakultáció ..............................................................................2 óra

•

Idegennyelv-fakultáció ............................................................................2 óra

A foglalkozások az év végi igényszint felmérés alapján indulnak.

23

2.2.10 Szakiskola Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívül alkalmazott tantárgyi rendszerek: ”A” VÁLTOZAT Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret/egészségtan Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai előkészítés* Szakmai előkészítés/alapozás** Osztályfőnöki Kötött óraszám Szabadon tervezhető*** Kötelező óraszám Rendelkezésre álló órakeret KÖTELEZŐ VÁLASZTHATÓ ÖSSZESEN

Éves óraszámok 9. 111

10. 111

74 111 111 37 148 37 37 74 74 222 37 1073 37 1110 925

74 111 111 37 74 37 37 74 370 37 1073 37 1110 1017,5

416,3 1341,3

457,7 1475,2

Szakképzési évfolyamok Évi 222 órában közismereti képzés, ebből 37 óra Társadalom-ismeret és etika modul.

2.2.11 A tantárgyak heti órafelosztása: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret/egészségtan Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai előkészítés* Szakmai előkészítés/alapozás** Osztályfőnöki Kötött óraszám Szabadon tervezhető*** Kötelező óraszám Rendelkezésre álló órakeret KÖTELEZŐ VÁLASZTHATÓ ÖSSZESEN





25

25

27,5

27,5

11,25 36,25

11,25 36,25

12,37 39,87

12,37 39,87

24

Összesen 222 óra 148 óra 222 óra 222 óra 74 óra 222 óra 74 óra 74 óra 148 óra 74 óra 222 óra 370 óra 74 óra 216 74 2220

2.2.12 *: Szakmai előkészítés ”A” 2. VÁLTOZAT 9. évfolyam Műszaki előkészítő ismeret-elmélet: Műszaki előkészítő ismeret-gyakorlat. Összesen: Műszaki előkészítő ismeret: Műszaki ismeret-elmélet: Nyomdaipari ismeret: Informatikai ismeret: Összesen:

148 óra 74 óra 222 óra 74 óra 74 óra 74 óra 222 óra

**: Szakmai alapozás 10. évfolyam Nyomdaipari szakmai alapozó ismeret-elmélet: Nyomdaipari szakmai alapozó ismeret-gyakorlat: Összesen:

148 óra 222 óra 370 óra

Informatikai szakmai alapozó ismeret-elmélet: Informatikai szakmai alapozó ismeret-gyakorlat: Összesen:

148 óra 222 óra 370 óra

***: Szabadon tervezhető órakeret Matematika tantárgyból csoportbontás, ezért a heti matematika órák száma: 5 óra A szakképző évfolyamok –11., ill. 12. évf.– évi 222 /heti 6 / órájának felosztása: •

37 óra –heti 1 óra–: Viselkedés kultúra

•

74 óra –heti 2 óra–: Matematika

•

37 óra –heti 1 óra–: Magyar nyelv és irodalom

•

37 óra –heti 1 óra–: Idegen nyelv

• 37 óra –heti 1 óra–: Történelem Tanórán kívüli foglalkozások ajánlata: 9., 10. évfolyam heti 13,5 óra: •


•


•


•


•


•


•


•


•


Szakképzési évfolyamon heti 1,5 óra: •


•


•


13., 14. évfolyam Szakképzési évfolyamon heti 1,5 óra: •

Gépírás: ...................................................................................................2 óra

•


•


25

FAKULTÁCIÓS ÓRÁK KERETÉN BELÜLI AJÁNLAT: •

9., 10. évfolyam heti óra: 8,5 óra

•

11., 12. évfolyamon heti 9 óra: •


•


•

Ifjú közgazdász: ......................................................................................2 óra

•


•


•


•


•


•


•


•

Helytörténeti szakkör: .............................................................................2 óra

•


•

Matematika fakultáció..............................................................................2 óra

•

Magyar nyelv és irodalom fakultáció.......................................................2 óra

•

Történelem fakultáció ..............................................................................2 óra

•

Idegennyelv-fakultáció ............................................................................2 óra

A foglalkozások az év végi igényszint felmérés alapján indulnak.

26

2 . 3 S za k k é p zé s Szakiskola 10. évfolyam elvégzése után, továbbtanulási lehetőségek: A 11. évfolyamon számítógép-kezelő és segédkönyvkötő OKJ szerinti szakképzés Feltételei: •

A szakiskola 10. évfolyamának sikeres teljesítésével és

•

a szakmai képzésekhez kötött egészségügyi előírásokkal kell rendelkeznie

Különbözeti vizsgával átjárhatóság a szakközépiskola 11. évfolyamára Feltételei: •

A jelentkező tanulónak a szakiskola 11. évfolyamának érettségi tantárgyak tanulmányi és

•

az átjárhatósági különbözeti vizsga eredménye minimum 3,5-es átlaga legyen.

A fenti feltételektől történő eltérés csak és kizárólag indokolt, egyéni elbírálás alapján, az igényelt tanuló egészségügyi helyzetét figyelem bevéve, a tanuló és szüleinek egyöntetű kérése alapján lehet. A 13-14. évfolyamon szakképzési lehetőségek Feltételei: •

A jelentkező tanuló közép vagy emeltszintű érettségi vizsgával és

•

a szakmai képzésekhez kötött egészségügyi előírásokkal kell rendelkeznie.

A szakképzés iskolarendszeren belül és kívül az NSZFI és a szakminisztériumok által kiadott, OKJ listában szereplő tantervek, követelmények szerint történik. 2 . 4 A k ö zé p s zin t ű é s a z e m e l t s zi n tű é r e t t s é g i v i zs g a t é m a k ö r e i : Érettségi tantárgyak: Közép és emeltszint esetén Gimnáziumban és Szakközépiskolában kötelező érettségi vizsga tantárgyak: •

Magyar nyelv és irodalom

•

Történelem

•

Matematika

• Angol idegen nyelv Szakközépiskolában kötelezően választható érettségi vizsga tantárgyak: •

Informatika

•

Informatikai alapismeretek

•

Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan, elméleti gazdaságtan)

•

Nyomdaipari alapismeretek

•

Ügyviteli alapismeretek

•

Közgazdaság-Marketing alapismeret

•

Gazdasági ismeretek

•

Környezetvédelmi-vizgazdálkodási alapismeretek

• Testnevelés Gimnázium kötelezően választható érettségi vizsga tantárgyak: •

Informatika

•

Informatikai alapismeretek

•

Kémia

•

Biológia

•

2. idegen nyelv (német vagy francia)

•

Művészettörténet

• Testnevelés Az érettségi szervezésével kapcsolatos előírásokat a többszörösen módosított 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet szabályozza. A kötelező és kötelezően választható érettségi tantárgyak tematikus egységeit-követelményrendszerét, a témaköröket a többször módosított 40/2002. (V. 24.) OM rendelet szabályozza. 27

2 . 5 . A z a lk a lm a zh a t ó t a n k ö n y v e k , t a n u lm á n y i s e g é d le t e k é s t a n e s zk ö zö k k iv á la s zt á s á n a k e lv e i Iskolánkban a kötelező tananyag feldolgozásához csak olyan nyomtatott taneszközöket használunk, amelyek szerepelnek a tankönyvjegyzékben. A tankönyvkiválasztás elvei: •

igazodjon a tantárgyi programok szerkezetéhez, tartalmához, követelményeihez,

•

legyen alkalmas az egyéni tanulásra, a tananyag önálló elsajátítására is,

•

tartalmazza a kétszintű érettségire felkészülés lehetőségét,

•

ha lehet, többször használható, tartós tankönyv legyen,

•

a tankönyv és segédlet kiválasztása elsődlegesen a tanár és szakos kollégák véleménye alapján történjen

•

tanulási nehézség foka: gyengébbeknek könnyebben olvasható, színesebb tankönyv

•

életkori sajátosságoknak megfelelő

•

érdeklődést felkeltő

•

helyi tantervhez igazodó, tanmenetnek megfelelő

•

összefoglalást, vázlatot tartalmazzon

•

ne legyenek pontatlan, elavult kifejezések

•

ne legyen túl drága, a diákok meg tudják fizetni

•

szakmai újításokat, legújabb kutatásokat tartalmazza

•

a segédletek legyenek színesek, érdekesek, a tanóra anyagához igazodjon

• a HEFOP 3.1.3 kompetencia alapú oktatáshoz illeszkedő legyen A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tárgyhoz egyéb eszközökre is szükség van. Az egyes tárgyakhoz szükséges kötelező taneszközöket a tárgyat tanító tanárok határozzák meg, az iskola helyi tanterve alapján. Ezekről az eszközökről a tantárgyat tanító tanárok adnak tájékoztatást a tanulóknak, valamint szüleiknek az osztályfőnökökön keresztül. A tankönyvlistát az előző tanév májusáig a Szülői szervezettel ismertetjük és kikérjük véleményét. 2 . 6 . A z is k o la m a g a s a b b é v f o ly a m á r a lé p é s f e lt é t e le i: 2 . 6 . 1 T a n t á r g y i t o v á b b h a l a d á s i m i n i m u m f e l t é t e l e in e k t e l j e s í t é s e ( h e l y i t a n t e r v b e n t a n t á r g y a n k é n t r ö g zít v e ) Az igazolt és igazolatlan óraszámok, megengedett óraszámon belül legyenek A tanuló osztályozó konferencia által érvényes féléve illetve éve legyen A tanév illetve a tanuló tanulmányainak folytatásának feltétele: A tanulónak nincs anyagi tartozása az iskolával szemben. A tartozás kiegyenlítése történhet: részletfizetéssel, fizetési átvállalással, a tartozás részben vagy egészben való elengedéssel. Az iskola biztosítja a tanulók iskolaváltását, a tanulók átvételét, a helyi tantervében rögzítettek alapján, sikeres különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. 2.6.2 Az adott évfolyamra vonatkozó tantervi minimumkövetelmények teljesítése: •

az előírt tanulmányi követelmények teljesítése legalább elégséges (2) minősítéssel,

•

ha a tanulónak a képzés időtartama alatt az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve az OKJ-ban előírt, szakmánként változó maximumot, a tanuló nem osztályozható.

A tanulmányok befejeztével záróvizsgát tesz (vagy tehet) a tanuló: nappali rendszerű képzés esetében a szakiskolában a 11. a szakközépiskolában a 12. 13. és 14. évfolyam végén OKJ-s képesítő vizsga. Nem nappali ill. rehabilitációs kategóriában a képzési időt befejezve munkaköri vagy OKJ-s képesítő vizsgát tesz a tanuló. Az 5 fokú osztályzás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál: 100-91 % 90-76 % 75-51 % 50-35 % 34-0 %

5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)

28

szóbeli számonkérésnél: •

5 (jeles) kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,

•

4 (jó) összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik.

•

3 (közepes) akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát kérdések alapján felismeri a tanuló,

•

2 (elégséges) nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló,

•

1 (elégtelen) elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.

A felzárkóztató és rehabilitációs képzési kategória esetén a csoporthoz igazodó értékrend kialakítására van szükség. 2 . 7 . A z is k o la i b e s zá m o lt a t á s f o r m á i, a m a g a t a r t á s , s zo r g a lo m é r t é k e lé s e , m in ő s í t é s e f o r m á i A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó része. Az értékelés a beiskolázásnál, a felvételi vizsgával kezdődik, és végigkíséri az oktatási-nevelési folyamatot. Az egyes képzési szakaszokat záró különböző vizsgákat központi előírások szabályozzák. Ezen kizárólag az oktatási- nevelési folyamat részeként kezeli az értékelési rendszert. Az értékelés motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülő felé, s folyamatosan segíti az iskola ellenőrzési rendszerét. Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők: •

osztályszinten és a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk,

•

az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen,

•

az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket,

•

az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét (feleltetés, dolgozat íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti, ill. rendkívüli értékelő értekezletek stb.)

•

értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk.

Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. •

A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről ezúton szerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ekkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket.

•

A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását hasznos személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni.

•

Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontnál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára.

A tanulás-tanítás gyakorlatában félévenként az osztálynaplóban tanulónként minimálisan havi egy osztályzat rögzítése szükséges. Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat figyelembe vesszük. Az egész évfolyamot érintő felméréseket, ill. a kötelezően előírt ”nagy” dolgozatokat előre bejelentjük, ill. az osztály várható terhelésével egyeztetjük. Általános gyakorlatnak fogadjuk el, hogy napi maximum két dolgozatot íratunk egy tanuló csoportban.

29

A tanulók munkájának értékelése érdemjegyekkel, osztályzatokkal történik. Lehetőségei: Elméleti oktatásban: Folyamatos, szóbeli és írásbeli ellenőrzés, órán való aktivitás, órai munka, tematikus tesztek, feladatlapok értékelése, témazáró dolgozat, félévi, év végi beszámoltató vizsga, osztályozó vizsga. Magatartás, szorgalom esetében: a tanulók és az osztályban tanító pedagógusok, véleménye alapján adott minősítés. A magatartás elbírálásának szempontjai: •

A közösség érdekében végzett tevékenység.

•

Az iskolához való viszonya.

•

Felelősségérzete - állandó, alkalmi feladatainak teljesítése (hetes, ügyeletes, stb.).

•

Az osztályközösségért végzett, ill. a közösséggel szemben kifejtett tevékenysége.

•

A tanárokhoz, a társaihoz való viszonya.

•

Tanórai, tanórán kívüli, rendezvényeken való viselkedése.

•

Kiemelkedő munkájáért kapott jutalma (osztályfőnöki, igazgatói, stb.)

•

Az iskolai rendszabályok megsértéséért kapott büntetése.

•

Mulasztás, késés: • nem mulasztott • több esetben késett • igazolatlan óráinak száma

A szorgalom elbírálásának szempontjai: •

Tanórákra való felkészülés.

•

Tanórákon tanúsított aktivitás.

•

Tanórán kívüli munka (gyűjtés, pályázat stb.).

•

Kimagasló eredménye valamely tantárgyból.

a magatartás értékelésénél: 5 (példás): magatartási jegyet az a tanuló érdemel, aki figyelembe veszi az adott közösség érdekeit, aki tekintettel van a közösségre, aki pozitív hatást gyakorol arra és annak egyes tagjaira, az iskola házirendjét megtartja, és tanulótársait is a követelmények megtartására ösztönzi. Példást érdemel az a tanuló, aki segítőkész, akinek viselkedése adott helyzetekben példamutató, aki nemcsak a tanárokkal, de idegenekkel, tanulótársaival is udvarias, megfelelő hangnemet tud használni. Nem lehet példás szorgalmú az a tanuló, akinek igazolatlan órája van, vagy szorgalom jegye változónál rosszabb. 4 (jó): magatartási jegyet kaphat az a tanuló, aki szívesen részt vesz a közösség életében, de annak alakítására befolyást nem gyakorol, a közösség érdekei ellen nem vét, az iskola házirendjének követelményeit megtartja. A jó magatartású tanuló nem kezdeményező, de a helyes kezdeményezések mellé áll, maga nem vezet, de támogatja azokat, akik helyes irányban befolyásolják a közösséget. 3 (változó): magatartási jegyet kaphat az a tanuló, aki tudatosan nem árt a közösségnek, tanulótársainak, de nem lehet rá számítani, megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti. Akinek viselkedése olykor a tanulótársakkal, esetenként a tanárokkal szemben is udvariatlan, nyegle. 2 (rossz): magatartású az a tanuló, aki szándékosan árt a közösségnek, egyes tanulóknak, a követelményeket rendszerint megszegi. Aki szemben áll a tanulóközösséggel, durva, goromba, akit megengedhetetlen viselkedés és hangvétel jellemez. Rossz magatartású az a tanuló, aki ellen a fegyelmi bizottság büntető (elmarasztaló) határozatokat hoz.

30

a szorgalom értékelésénél: 5 (példás): szorgalmi jegyet az a tanuló érdemel, akinek a munkavégzése pontos, megbízható, minden tantárgyban elvégzi a kapott feladatokat, de van határozott érdeklődése, és ebben az irányban többletfeladatot is vállal, ezekben komoly eredményekre képes. A példás tanulótól elvárható az önálló munkabeosztás és önellenőrzés. 4 (jó): szorgalmú jegyet kap az a tanuló, aki figyel az órán, házi feladatait elvégzi, az órákra felkészül, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Az jellemzi, hogy érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül. 3 (változó): jegyet kaphat az a tanuló, akinek munkájában ingadozás tapasztalható, aki időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. aki önállóan csak akkor fog munkájához, ha erre mindig felhívják a figyelmét, folyamatosan ellenőrzik. Változó szorgalmú az, aki korábbi tanulmányi eredményeihez képest jelentősen (0,5-nél nagyobb értékkel) rontott. 2 (hanyag): szorgalmi jegyet érdemel az a tanuló, aki munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el. Aki nem hajlandó dolgozni még felszólításra sem, aki közönyös, érdektelen. Hanyag szorgalmú az a tanuló, akinek valamely tárgyból végső osztályzata elégtelen. Az iskolában alkalmazott legsúlyosabb büntetés lehet: fegyelmi büntetésként eltiltás a tanév folytatásától (Kt. 76.§ (2) e pontja) szerint. A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. 2 . 8 . A m o d u l o k é r t é k e l é s e é s m i nő s í t é s e , b e s zá m í t á s a a z é v f ol y a m s i k e r e s b e f e j e zé s é b e A több modult tartalmazó szakmai előkészítő tantárgyakat modulonként értékeljük, a tantárgy félévi és tanév végi osztályzatát a modulok éves óraszámának arányával súlyozott átlaggal számoljuk. Az elégséges osztályzat – így a továbbhaladás – feltétele, hogy valamennyi modul követelményeit legalább elégséges szinten teljesítse a tanuló. A több modult tartalmazó szakmai előkészítő tantárgyakból tett javítóvizsgán csak az elégtelen modul(ok) tananyagából ad számot a tanuló. 2 . 9 A Z I S K O L A I K É T S ZI N TŰ É R E T T S É G I R E T Ö R T É N Ő f e l k é s zít ő T Á M O G A T Á S A 2.9.1 Általános rendelkezések Jelentkezés az érettségi vizsgára Egy adott tantárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt akkor lehet érettségi vizsgára jelentkezni, ha a jelentkező teljesítette a középiskola helyi tantervében meghatározott követelményeket, akár tanórai részvétellel, akár osztályozó vizsga során. Osztályozó vizsgát kell tenni, •

ha valaki olyan tantárgyból kíván érettségizni, amelyet az iskolában nem tanult. Ha a tantárgy szerepel az adott iskola helyi tantervében (például, tanítják a párhuzamos osztályokban), az osztályozó vizsgát ebben az iskolában is le lehet tenni. Más esetben vendégtanulói jogviszonyt kell létesíteni egy olyan középiskolával, amelyik a helyi tanterve alapján tanítja az adott tantárgyat, és ott kell osztályozó vizsgát tenni.

Az érettségire jelentkező tanuló azt is maga döntheti el, •

hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni, függetlenül attól, hogy az adott tárgyat milyen szinten tanulta. Ez annyit jelent, hogy akkor is jelentkezhet emelt szintű vizsgára, ha az adott vizsgatárgyból csak a középszintű vizsgára készítette fel az iskola, vagy esetleg még arra sem. Természetesen emelt szintű felkészítés után is lehet középszintű vizsgára jelentkezni. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet vizsgázni.

A vizsgatárgyak és szintek kiválasztásakor: •

a továbbtanulási feltételek mellett, elsődlegesen az adott vizsgatárgy egységes vizsgakövetelményeit kell figyelembe venni. Érdemes mérlegelni a különböző kockázati tényezőket (magasabb követelmények, a felvételi pontok kiszámításakor lehetséges előnyök és hátrányok stb.), és csak akkor választani az emelt szintet, ha arra elegendő a felkészültség. A döntéshez a diákok elsősorban tanáraiktól kérhetnek segítséget, útbaigazítást.

31

Jelentkezési határidők: Minden évben az OKM határozza meg, a jelentkezés módját és idejét, melyet a tanév rendjében hozza nyilvánosságra. •

A május-júniusi vizsgaidőszakra általában február 15-ig abban a középiskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

•

A szeptember-októberi vizsgaidőszakra általában augusztus 31.-ig a kijelölt iskolákban. A kijelölt iskolák listáját minden középiskola augusztusban megkapja.

2.9.2 AZ IQ-PONT Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola által felkínált SZABADON VÁLASZHATÓ KÖTELEZŐ SZAKTERÜLETEK KÖZGAZDASÁGI ALKALMAZÁSOK •

Közgazdasági alapismeretek közép és emelt szinten (Üzleti gazdaságtan, Elméleti gazdaságtan)

•

Közgazdasági-marketing alapismeretek közép és emelt szinten

INFORMATIKA ALKALMAZÁSOK •

Információs társadalom közép és emelt szinten

•

Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten)

•

A programozás eszközei (csak emelt szinten)

NYOMDAIPARI ALKALMAZÁSOK A nappali és levelező oktatásban a közép és emelt szintű érettségi vizsgára való jelentkezés feltétele, hogy az iskola a felkészítés során az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló a 100/1997. (VI. 13.) kormányrendeletben megfogalmazottakat biztosítsa, a tanulók a követelményeknek megfeleljenek. 2 . 1 0 A z i s k o l a i í r á s b e l i b e s z á m o lt a t á s o k f o r m ái , r e n d j e , k o r l á t a i , a t a n u l ó k t u d á s á n a k é r t é k e l é s é b e n b e t ö l t ö t t s ze r e p e , s ú l y a A felméréseket és a kötelezően előírt dolgozatokat legalább egy héttel előre bejelentjük, illetve az osztály várható terhelésével egyeztetjük. Egy tanítási napon legfeljebb kettő témazáró dolgozat iratható. A dolgozatokat a megírástól számított két héten belül kell kijavítani, értékelni és az eredményt közölni a tanulókkal. A minősítést célszerű szöveges értékeléssel is kiegészíteni, az eredmény közlésekor a helyes megoldás mellett az értékelési szempontokat is közölni. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény, pontszám érdemjegyekre történő átvállalását a munkaközösségek határozzák meg. 2 . 1 1 A z o t t h o n i f e lk é s zü lé s h e z e lő í r t í r á s b e l i é s s z ó b e l i f e l a d a t o k m e g h a t á r o z á s á n a k e l v e i é s k o r lá t a i A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott kötelező tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Önálló ismeretszerzésre a kiegészítő tananyag feldolgozása során adható házi feladat, amelynek értékelésekor elsődleges szempont az elismerés ill. a motiváció legyen. A házi feladat tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az átlagos felkészültségű tanuló a tanítási órán szerzett ismereteivel, kötelező taneszközeivel, segítség nélkül eredményesen meg tudja oldani. Az írásbeli és a szóbeli házi feladatok mennyiségét, formáját a tananyag és a szaktanár határozza meg, aki ismeri tanítványai szükségleteit és teherbírását. 2 . 1 2 A t a n u l ó k f i zik a i á l l a p o t á n a k m é r é s e A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, október illetve május hónapban. A felmérést a „Hungarofit teszt” alapján végzik. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát , általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatokat, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámokat a testnevelés tantárgy helyi tanterve tartalmazza, valamint kifüggesztésre kerül a tanulói hirdetőtáblán.

32

3. SZAKMAI PROGRAM 3 . 1 . A z I s k o l a k é p zé s i m o d e l l j é n e k s ze r k e ze t e Az Informatikai, Közgazdasági és Nyomdai Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola (rövidített név: IQ-Pont Gimnázium, Szakközép-és Szakiskola) alapvető céljának és feladatának tartja, hogy a valós képzési igényeknek megfelelően, a tanköteles korúak iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli, ill. felnőtt rendszerű oktatás keretén belül segítse Heves megye és Észak-kelet Magyarország szakképzését, -átképzését, az igényes szakmai felkészítést. ISKOLARENDSZERBEN: - A szakközépiskolában érettségi vizsgára, felsőfokú tanulmányok megkezdésére és az országos képzési jegyzékben foglalt, államilag elismert szakmák tekintetében, szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik. A 9-14. évfolyamon nappali tagozaton ellátja a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. - A szakiskolában szakmai vizsgára történő felkészítés, valamint a munkába álláshoz és önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása folyik, a 9-12. évfolyamon, nappali tagozaton, az országos képzési jegyzékben foglalt, államilag elismert szakmák tekintetében, figyelembe véve térségünk nemzetgazdasági szerepét, a munkaerő-piaci igényeket, az intézmény tárgyi, személyi, pénzügyi feltételeit. Ellátja a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásával és tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat. - A gimnáziumban alapvető cél: az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás. A gimnáziumban a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati tanítási órákkal szakmai alapozás történik. A gimnáziumban a tanuló felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra. - Akkreditált iskolarendszerű (13-14. évfolyamon) felsőfokú szakképzés, amely az OKJ-ben foglaltak szerint nappali és levelező tagozaton folyik. A szakképzést követően a tanuló a tanulmányi eredménytől, a megszerzett kreditponttól függően a Budapesti Műszaki Főiskola 2. vagy 3. félévén folytathatja tanulmányait. - Az iskolai tanműhelyben a szakmai képzéshez szükséges körülmények között történő gyakorlati képzés folyik. ISKOLARENDSZEREN KÍVÜL: - Munkanélküliek és munka melletti dolgozók szakképzése, a munkaügyi központok, illetve a szabadpiaci igények alapján felnőttek illetve megváltozott munkaképességűek továbbképzése, átképzése folyik, nappali, esti, ill. levelező tagozaton.

33

3 . 2 . a z i s k o l a k é p zé s i t e r v e

ISKOLARENDSZER Ű KÉPZÉS

Képzés azonosítója

Szakiskolai képzés

Általános alapműveltség Szakmai orientációelőkészítés 9. o

10.

Különbözeti vizsga Szakközépiskolai képzés

9.o

7.o

8.o

Szakmai képzés

11.

Különbözeti vizsga

10.

Négy osztályos gimnázium Hat osztályos Gimnázium

Alapfokú Műveltségi szint vizsga

Szakmai vizsga

13.

12.

14.

Érettségi vizsga

Akkreditált felsőfokú képzés

Felsőfokú képzés

15.

Szakmai Érettségi alapozó képzés 11.

12.

9. o

10.

11.

12.

9. o

10.

11.

12.

ÉRETTSÉGI UTÁNI SZAKKÉPZÉS Érettségi utáni szakképzés

Akkreditációs felsőfokú képzés

ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉS

Érettségi felkészítő

13.

14.

Szakmai vizsga NAPPALI, ESTI, LEVELEZŐ TAGOZATON

13.

Szakmai képzés 10. o után

14.

Szakmai vizsga 12. o után 34

NAPPALI, ESTI, LEVELEZŐ TAGOZATON

t

t

. OM azonosító: 101496 3 . 3 A z in t é zm é n y k é p zé s i a j á n la t a : SZAKMAI KÉPZÉSI STRUKTÚRA – OKJ-S SZAKMÁK

Rész

OKJ száma Elág Ráép

Szakképzés Megnevezése

Évfolyamok száma és jele

Munkarend Nappali

Levelező

Oktatás /3/ 52 813 01

Sportedző (tenisz)

1 évfolyam (1/13)

X

X

1 évfolyam (1/11) 1 évfolyam (2/12)

X

X

1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13)

X X

X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Informatika /7/ 33 523 01

Számítógép-szerelő, -karbantartó

54 482 01 54 01

Adatbázis adminisztrátor Adatbázistervező

54 02

Adatelemző

54 481 02

Informatikai alkalmazásfejlesztő 54 01

Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő

54 02

Információrendszer-elemző és -tervező

54 03

Internetes alkalmazásfejlesztő

54 04

Szoftverfejlesztő

54 481 03

Informatikai rendszergazda

52 01

IT kereskedő

52 02

Számítástechnikai szoftverüzemeltető 54 01

Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető

54 02

Informatikai műszerész

54 03

IT biztonság technikus

54 04

Számítógéprendszer-karbantartó

54 05

Szórakoztatótechnikai műszerész

54 06

Webmester

54 481 04

Informatikus 54 01

Gazdasági informatikus

35

. 54 481 02

IT kommunikációs szolgáltató 54 01

IT mentor

54 02

Közösségi informatikai szolgáltató

54 03

Oktatási kommunikáció technikus

54 213 03

Multimédia-alkalmazás fejlesztő 54 01

Designer

54 02

E-játék fejlesztő

54 03

E-learning tananyagfejlesztő

54 04

Informatikus

54 05

Gazdasági informatikus

54 4641 04

Számítástechnikai programozó

OKJ száma Rész Elág Ráép


1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) Évfolyamok száma és jele

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Munkarend Nappali

Levelező

Nyomdaipar /12/ 31 527 01 31 01

Kötészeti gépkezelő

52 213 01 52 01 52 02 52 03 52 213 03 31 01 31 02 54 213 05 51 03 51 213 02 21 01 31 01

Rész

1 évfolyam (1/11) 1 évfolyam (2/12) 1 évfolyam (1/11) 1 évfolyam (1/12)

Könyvkötő

Kiadvány- és képszerkesztő Korrektor Nyomdai médiaszerkesztő Tipográfus

Nyomdai gépmester Gyorsnyomdai gépkezelő Nyomdai gépkezelő Nyomdaipari technikus Nyomóforma-készítő Nyomtatványfeldolgozó Író- és irodaszergyártó, papírtermék-készítő Papírfeldolgozó



1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (0,5/11) 1 évfolyam (0,5/11) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/11) 1 évfolyam (0,5/11) Évfolyamok száma és jele

X

X

X

X

X X X X X

X X X X X

X X X

X X X

X X X X

X X X X

Munkarend Nappali

55 810 01 55 08

Egyéb szolgáltatások /19/ 1 évfolyam (1/13) Mérnökasszisztens 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) Könnyűipari mérnökasszisztens* 1 évfolyam (2/14)

*Akkreditációs program alapján

36

Levelező

X

X

X

X

Rész




Munkarend Nappali

Levelező

Környezetvédelem-vízgazdálkodás /14/ 54 851 01

Települési környezetvédelmi technikus

52 01 51 01

Települési környezetvédelmi ügyintéző Településüzemeltető és -fenntartó

Rész



1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13)


X

X

X X

X X

Munkarend Nappali

Levelező

Közgazdaság /15/ 52 343 01 54 343 01 54 343 02 52 343 02 52 01 52 02 52 03 52 343 03 54 345 04 52 3432 04 52 462 01 54 01 54 343 04 54 01 54 02 54 03 54 04 54 05

54 345 06 52 01 54 343 05 52 01 52 02 52 344 02

Banki befektetési termékértékesítő Befektetési tanácsadó Biztosítási tanácsadó Biztosításközvetítő Független biztosításközvetítő Függő biztosításközvetítő Jogvédelmi biztosításközvetítő Közbeszerzési referens Nonprofit menedzser Pénzügyi-számviteli ügyintéző Statisztikai és gazdasági ügyintéző Statisztikai szervező, elemző Szakképesített bankreferens Befektetéskezelési referens Lízing referens Nemzetközi pénzügyi referens Személyes pénzügyi tervezési referens Vállalatfinanszírozási és -értékelési referens

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő Személyügyi ügyintéző Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó Bérügyintéző Társadalombiztosítási ügyintéző Vállalkozási ügyintéző

37

1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13)

X X X

X X X

X X X X X X

X X X X X X

X

X

X

X

X X

X X

X X X X

X X X X

1 évfolyam (0,5/13) 1 évfolyam (0,5/13) 1 évfolyam (0,5/13)

X X X

X X X

1 évfolyam (0,5/13) 1 évfolyam (0,5/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (0,5/14)

X X X

X X X

.

Rész




Munkarend Nappali

Levelező

Ügyvitel /16/ 33 346 01

Irodai asszisztens

31 01 31 02

Gépíró Gépíró, szövegszerkesztő Beszédleíró-gyorsíró Jegyzőkönyvvezető

52 01 52 01 54 346 01

1 évfolyam (1/11) 1 évfolyam (1/12) 1 évfolyam (1/11) 1 évfolyam (1/11) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (2/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/14) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/14)

Ügyintéző titkár

54 01

Idegennyelvi titkár

54 02

Iskolatitkár

54 03

Ügyintéző titkár

X

X

X X X X X X

X X X X X X

X

X

X

X

X

X

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció /17/ 52 342 01 52 01 52 342 02

Marketing- és reklámügyintéző Hirdetési ügyintéző PR ügyintéző

1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13) 1 évfolyam (1/13)

X X X

X X X

A fenti táblázat az iskola képzési kínálatát mutatja, amelyből a piaci igényeknek, valamint a 9., 10., és 13. tanévet követő, a tanulók által kiválasztott lehetőségeket biztosítja. A tanévben indított csoportok száma az iskola befogadási lehetőségét figyelembe véve évenként az engedélyezett létszám keretéig változó lehet

3 . 4 . N Y Á R I S ZA K M A I G Y A K O R L A T O K H E L Y S ZI N E A szakmai gyakorlati órákat az iskola saját tanműhelyében bonyolítjuk, valamint cégekhez kihelyezett gyakorlatot is biztosítunk elsősorban az alábbi nyomdáknál: Csillag Design 3300 Eger, Hibay K. út 18. Garamond Kiadványszerkesztő Stúdió 3300 Eger, Vörösmarty u. 89. Prémium Repro Kft. 3300 Eger, Deák F. u. 59. PR–Editor Kft. 3300 Eger, Mátyás kir. u. 56. Kövesdi Nyomda Bt. 3400 Mezőkövesd, Hóvirág u. 39. Egri Nyomda 3300 Eger, Vincellériskola u. 3. Nyomdász és Társa Nyomdaipari Bt. 3300 Eger, Vörösmarty u. 25-27. Agria Humán szolgáltató Kft. 3300 Eger, Mecset u. 6.

38

. 3 . 5 A m in is zt é r iu m o k é s a z N S ZF I á lt a l k id o lg o zo t t KÖZPONTI PROGRAMOK

Szakképzés megnevezése Elektronikusan X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

Sportedző (tenisz) Számítógép-szerelő, -karbantartó Adatbázis adminisztrátor Adatbázistervező Adatelemző Informatikai alkalmazásfejlesztő Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő Információrendszer-elemző és -tervező Internetes alkalmazásfejlesztő Szoftverfejlesztő Informatikai rendszergazda IT kereskedő Számítástechnikai szoftverüzemeltető Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető Informatikai műszerész IT biztonság technikus Számítógéprendszer-karbantartó Szórakoztatótechnikai műszerész Webmester Informatikus Gazdasági informatikus IT kommunikációs szolgáltató IT mentor Közösségi informatikai szolgáltató Oktatási kommunikáció technikus Multimédia-alkalmazás fejlesztő Designer E-játék fejlesztő E-learning tananyagfejlesztő Multimédiafejlesztő Tartalommenedzser Számítástechnikai programozó Könyvkötő Kötészeti gépkezelő Kiadvány- és képszerkesztő Korrektor Nyomdai médiaszerkesztő Tipográfus Nyomdai gépmester Gyorsnyomdai gépkezelő Nyomdai gépkezelő Nyomdaipari technikus Nyomóforma-készítő Nyomtatványfeldolgozó Író- és irodaszergyártó, papírtermék-készítő Papírfeldolgozó Könnyűipari mérnökasszisztens* Települési környezetvédelmi technikus Települési környezetvédelmi ügyintéző Településüzemeltető és -fenntartó Banki befektetési termékértékesítő Befektetési tanácsadó Biztosítási tanácsadó 39

Nyomtatottan X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

.

Szakképzés megnevezése Biztosításközvetítő Független biztosításközvetítő Függő biztosításközvetítő Jogvédelmi biztosításközvetítő Közbeszerzési referens Nonprofit menedzser Pénzügyi-számviteli ügyintéző Statisztikai szervező, elemző Szakképesített bankreferens Befektetéskezelési referens Lízing referens Nemzetközi pénzügyi referens Személyes pénzügyi tervezési referens Vállalatfinanszírozási és -értékelési referens Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő Személyügyi ügyintéző Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó Bérügyintéző Társadalombiztosítási ügyintéző Vállalkozási ügyintéző Irodai asszisztens Gépíró Gépíró, szövegszerkesztő Beszédleíró-gyorsíró Jegyzőkönyvvezető Ügyintéző titkár Idegennyelvi titkár Iskolatitkár Ügyintéző titkár Marketing- és reklámügyintéző Hirdetési ügyintéző PR ügyintéző

Elektronikusan X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

Nyomtatottan X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X X X X X X

X X X X X X X

Megjegyzés: *Az akkreditációs könnyűipari mérnökasszisztens képzés a BMF Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Kar által kidolgozott tanterv alapján történik. SZAKMÁNKÉNT KÜLÖN-KÜLÖN TANANYAGOK, TANTERVI KÖVETELMÉNYEK A KÖZPONTI TANTERVEK ALAPJÁN KÜLÖN DOSSZIÉBAN

40

. 3 . 6 É r e t t s é g i ze t t e k r é s zé r e m e g h i r d e t e t t s za k k é p zé s e k NYOMTATOTT PÉLDÁNYBAN MELLÉKELVE!!!

Szakképzés megnevezése Sportedző (tenisz) Sportoktató (tenisz) Számítógép-szerelő, -karbantartó Adatbázis adminisztrátor Adatbázistervező Adatelemző Informatikai alkalmazásfejlesztő Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő Információrendszer-elemző és -tervező Internetes alkalmazásfejlesztő Szoftverfejlesztő Informatikai rendszergazda IT kereskedő Számítástechnikai szoftverüzemeltető Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető Informatikai műszerész IT biztonság technikus Számítógéprendszer-karbantartó Szórakoztatótechnikai műszerész Webmester Informatikus Gazdasági informatikus Könyvkötő Kötészeti gépkezelő Kiadvány- és képszerkesztő Korrektor Nyomdai médiaszerkesztő Tipográfus Nyomdai gépmester Gyorsnyomdai gépkezelő Nyomdai gépkezelő Nyomdaipari technikus Nyomóforma-készítő Nyomtatványfeldolgozó Író- és irodaszergyártó, papírtermék-készítő Papírfeldolgozó Könnyűipari mérnökasszisztens* Települési környezetvédelmi technikus Települési környezetvédelmi ügyintéző Településüzemeltető és -fenntartó Banki befektetési termékértékesítő Befektetési tanácsadó Biztosítási tanácsadó

41

Elektroniku- Nyomtatottan san X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

. 3.6.1 Könnyűipari mérnökasszisztens OKJ száma: 55 5411 01

A képzés célja: A könnyűipari mérnökasszisztens feladata a gazdasági élet különböző területein mérnöki felkészültséget nem igénylő technológiai, tervezési és fejlesztési részfeladatok önálló elvégzése, továbbá a termelési munkafolyamatok középszintű irányítása, vezetése és szervezése. Képzési idő: nappali tagozaton: 4 félév levelező tagozaton: 5 félév A munkaterület rövid, jellemző leírása: A könnyűipari mérnökasszisztens tevékenysége során részt vesz: •

új termékek tervezési folyamatában,

•

a technológiai folyamatok irányításában,

•

új eszközök és berendezések adott feladatra történő kiválasztásában, új eszközök, berendezések telepítési feltételeinek meghatározásában, a telepítés megvalósításában,

•

az üzem gépeinek, berendezéseinek működtetésében,

•

a termelési folyamatok középszintű irányításában,

•

a munkafolyamatok, megszervezésében.

A könnyűipari szakterületen található OKJ szakmához képest lényeges különbség, hogy a mérnökasszisztens képzés nagyobb szakterületen fog át, ezért általánosabb, így a munkaerőpiac változásait jobban toleráló és jobban konvertálható szaktudást ad. A képzés oldaláról további eltérést jelent, hogy a felsőfokú oktatásnak megfelelően több önálló munkavégzést és tanulást követel meg. A képzési folyamat során ugyanekkor építeni kívánunk a középiskolai oktatásra, illeszteni kívánjuk a közép- és felsőfokú képzést a kreditbeszámítás keretein belül.

A képzési célok és képesítések közötti főbb eltérések: •

a technikus szűkebb szakterületen alkalmas önálló munkavégzésre,

•

a mérnökasszisztens - széleskörű elméleti felkészültséggel rendelkezik, melyek birtokában rövid szakmai specilalizáció és gyakorlat megszerzése után szűkebb szakterületi munkakörök betöltésre válhat alkalmassá szaktudása könnyen konvertálható) - ez a konverzió a mérnökasszisztens életében várhatóan egy magasabb színtű felsőfokú képesítésben is realizálható, mivel a képzés megfelelően felkészítette a felsőfokú szakirányú továbbtanulásra.

42

. A szakképesítés szakmai követelményei: • a felsőfokú képzetséggel rendelkező szakembert jellemző önismeret, önfejlesztő készség, • az etikus emberi és szakmai viselkedés normáinak elsajátítása, • a mérnökasszisztens képzés moduláris szakmai programjaihoz kapcsolódóan a könnyűipari szakterületi feladatok megoldásához szükséges szakmaismeretek elsajátítása, • a szakmai gyakorlat keretében az önálló komplex feladat és problémamegoldó készségek kialakítása, • az OKJ formai és tartalmi követelményeinek megfelelő komplex vizsga letétele. • alapvető közgazdasági, vállalkozási, munkajogi vezetési és humánmenedzseri ismeretek, • munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, villamos biztonsági előírások ismerete, • műszaki dokumentáció összeállítása, felhasználása számítógépes dokumentációs rendszer elsajátítása, • gépek, berendezések adott technológiai folyamatra történő kiválasztása.

A képzés tanterve és időterve: A képzés nappali rendszerben: 4 félév Szemeszterenként 15 hét szorgalmi időszakkal, heti 30 kontakt órával. Ez összesen 1800 kontakt órát jelent. Ezt kiegészíti az önálló szakmai gyakorlat 160 órában és az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó, az önállóan végzett ismeretszerzésre és feladatmegoldásra fordított idő. A képzés levelező rendszerben: 5 félév A tanulók 2 hetenként 2 egymáskövető napon járnak az iskolába. Mindez összesen 468 kontakt órát jelent. Nyomdaipari szakirány tanterve: •

A szakterületen alkalmazott anyagok adott feladatra történő önálló kiválasztás.

•

Színelméleti, színmérési ismeretek és alkalmazása

•

Nyomtatási technológiák ismerete és alkalmazása mérnöki irányítás mellett

•

Tipográfiai ismeretek önálló alkalmazása

•

Szövegfeldolgozási, képfeldolgozási technikák önálló alkalmazása, adott feladat magas szintű, esztétikus megoldása

•

Nyomóforma készítése mérnöki irányítás mellett

•

Nyomdaipari gépek, berendezések üzemelésére és üzemeltetésére vonatkozó előírások önálló alkalmazása.

•

A nyomdaiparban alkalmazott gépek és berendezések adott feladatra történő önálló kiválasztása.

Az egyes tantárgyak óraszáma (hetente tartandó és összóraszáma), valamint azok kredit pont értéke a következő táblázatban látható:

43

. 3.6.2. Könnyűipari Mérnökasszisztens Szakirány NAPPALI TAGOZAT TANTERVE Ssz.

Tantárgy/félév

1. e l g k

2. kr

e l g

k

kr

b

2

3. e l g k

kr

4. g k

e l

kr

5. e l g k kr Σó

kr

Szakmai idegen nyelv

Alapismereti modul tantárgyai AT-01 AT-02 AT-03 AT-04 AT-05 AT-06 AT-07 AT-08 AT-09

Társadalmi alapism. Gazdasági alapism. Vállalkozási ism. Munkaerőpiaci ism. Készség és szem. fejl. A viselkedés pszi alap. Viselkedéskultúra Munkavégzési techn. Számítógépes alapism.

2 - -

b

2 2 -

1 -

- 4 -

öv

4

2 - 2 vg 4 - 2 vg

4 6

-

1

b

1 - 1

b

2

- - 2

b

2

- - 1

b

1

1

-

1

v

2

1

-

1

v

2

2

30 30 30 30 30 30 15 30 60

2 2 2 2 2 2 2 2 4

120 90 60 60 60 60

8 6 4 4 4 4

60 105 60 60 135 30

4 4 4 4 9 2

4 3 3 2 6 6 2 2

10

Műszaki közös modul tantárgyai AT-12 AT-13 AT-14 AT-15 AT-16 AT-17

Matematika I-II. Műszaki fizka Műsz. Informatika Műsz. Dokumentáció Gazd. És váll. Ism. Anyag- és körny. Ism.

2 -

2

vg

4

1 -

3

g

4 2 - 2

V

4 2

1 3 -

b

-

2

v

4

4

Könnyűipari közös modul tantárgyai AT-18 AT-19 AT-20 AT-21 AT-22 AT-23

Matematika III. Műszaki mechanika Elektronika Kémia Könnyűipari encik. Minőségbiztosítás

2 2 6 - -

v v

4 6

2 2 2

1 -

v v

3 4

3 -

-

v

3

2 - 2 vg 2 - 2 v

4 4

2

-

-

b

2

3

2

-

vg

4

2

-

-

v

2

4

-

6 vg

6

2

-

-

2

75 60 75 30 120 150 135 30

10

30

Nyomdatechnológia szakirány modul tantárgyai MT-11 MT-12 MT-13 MT-14 MT-15 MT-16 MT-17 MT-18

Nomdaip. ag. és áruism. Színelmélet-színmérés Gyártásismeret Tipográfia Szövegfeldolgozás Képfeldolgozás Nyomdaip. Gépek Nyomóforma készítés Köt. vál. tárgy I. Köt. vál. tárgy II.

2 -

-

v

2

2 2 - vg 2 - 1 v

3 3

2 -

2

v

1

2 - 4 vg

4

2 -

2

v

1

2 - 3 vg

1

Záródolgozat

2

Termelési gyakorlat

Alapozó + közös műszaki órák Összes szakmia óra Záródolgozat Összóra/kredit Összevont vizsga (ö) Vizsga (v) Beszámoló (b) Gyakorlati jegy (g)

v

(160)

(160)

450

150 270 30 450

1185 585 30 1800

6 3 5

7 1 2

1 24 8 10

450

330 120

255 195

450

450

1 4 2 2

7 2 1

44

79 31 10

3.6.3 Könnyűipari Mérnökasszisztens Szakirány LEVELEZŐ TAGOZAT TANTERVE Ssz.

Tantárgy/félév

1. e l

2.

g k kr

e

l g

3. k

kr

e

l

g

4. k

kr

e

l

g

5. k

kr

e

l

g

k

kr

Szakmai idegen nyelv

Σó

kr

0

0

Alapismereti modul tantárgyai GVMTA1ATLA GVMGA1ATLA GVMVA1ATLA GVMMP1ATLA GVMKS1ATLA GVMVP1ATLA GVMVK1ATLA GVMNT1ATLA NAMSA1DTLA

Társadalmi alapism. Gazdasági alapism. Vállalkozási ism. Munkaerőpiaci ism. Készség és szem. fejl. A viselkedés pszi alap. Viselkedéskultúra Munkavégzési techn. Számítógépes alapism.

8

-

-

f

2 8

-

-

f

4

-

4

f

2 4 -

4

-

4

f

-

4 8

v f

2 2

2 -

-

4

f

1 4

-

16

-

8 8 8 8 8 8 4 8 16

2

v

-

4

V

2

4

2 2 2 2 2 2 2 2 4

Műszaki közös modul tantárgyai NMSAxDTLA RMKFI1GTLA NAMIN1DTLA RMKMD1GTLA GVMGV1ATLA RMKAK1GTLA

Matematika I-II. Műszaki fizka Műsz. Informatika Műsz. Dokumentáció Gazd. És váll. Ism. Anyag- és körny. Ism.

8

-

8

v

4

8 16 4

-

8 8 12

v v f

4 6 4 8 -

8

f

4 8

4

12

-

f

32 24 16 16 16 16

-

8

v

4

4

8 6 4 4 4 4

Könnyűipari közös modul tantárgyai NMSMA3DTLA RMKMExGTLA

RMKEL1GTLA RBTAK1BTLA RMTKExNTLA

RMKMB1MTLA

Matematika III. Műszaki mechanika Elektronika 8 Kémia 1 Könnyűipari 2 encik. Minőségbiztosítás

8

8 -

-

v v

4 3

12

-

-

4

-

v

3

v

8 8 -

8 8

v v

4 4

16 28

4 7

8 8

-

v

4

16 16 24

4 4 6

8

2

3 8

-

-

f

2

Nyomdatechnológia szakirány modul tantárgyai RMTAI1NTLA

Nomdaip. ag. és áruism. RMTSZ1NTLA SzínelméletRMTGYxNTLA Gyártásismeret RMTTI1NTLA Tipográfia RMTSFxNTLA Szövegfeldolgoz ás RMTKF1NTLA Képfeldolgozás RMTGExNTLA Nyomdaip. Gépek RMTFK1NTLA Nyomóforma készítés Köt. vál. tárgy I. Záródolgozat Termelési gyakorlat Alapozó + közös műszaki órák Összes szakmia óra Záródolgozat Összóra/kredit

Vizsga (v) Félévközi jegy (f)

12

8

-

-

v

8

-

v

4

20 8 8

8 -

-

v v

3 3

8

-

-

v

3

8

-

8

v

3

4

-

8

v

3

16 16 8 28

8

-

12

v

1

16 8

-

20 8

v v

6 1

36 36

6 2

8

-

-

v

2

8

2

4

-

-

10

8 (160)

10

24 72 4 100 6 0

304 156 8 468 19 11

79 31 10 120

2

4

-

-

-

(160)

92 92 4 3

88 8

76 20

88 5 2

96 4 3

45

4

24 68 4 96 6 2

3 3 2 6

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK A pedagógiai program tervezési időintervalluma: 7 év A pedagógiai program felülvizsgálat, módosítási lehetőségei: Évenkénti áttekintés mellett a program felülvizsgálatára és szükséges módosítására 2 évente kerül sor, minden év. június 15-ig. Törvények és rendeletek változása esetén a hatályba lépést követő 30 napon belül kell elvégezni a korrekciót. A fentieken kívül felül kell vizsgálni a programot, ha azt a tantestület 50 %-a kéri. Jelen módosított, egységes szerkezetbe foglalt programot véleményezte, elfogadta a nevelőtestület: 2007.02.15.én. A fenntartó jóváhagyta: 2007.06.29.-én. A pedagógiai program nyilvánosságra hozása: elfogadásától számított 30 napon belül Elkészítette: …………………….. Molnár György igazgató A tantestület véleményezte és elfogadta: .............................................

............................................

.............................................

............................................

.............................................

............................................

.............................................

............................................

.............................................

............................................

.............................................

............................................

A szülői munkaközösség nevében támogatja: ............................................ Iskolai IDB nevében támogatja: ............................................

Az pedagógiai programban leírtakat az Alapítvány Kuratóriuma megtárgyalta és jóváhagyta: Eger, 2007.06.29. …………………………… Mácsár Gábor kuratóriumi elnök

46

MELLÉKLETEK

47

1. SZ. MELLÉKLET

ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA (Szakmánként külön-külön tananyagok, tantervi követelmények a központi tantervek alapján külön dossziéban)

48

2. SZ. MELLÉKLET FELZÁRKÓZTATÓ NEVELÉS-KÉPZÉS PROGRAMJA Az 1993. évi szakképzésről szóló LXXVI. Törvény az alábbiakban deklarálja a hátrányos helyzet: ”hátrányos helyzetű: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete, születési adottsága, örökölt vagy szerzett betegsége, életvitele vagy más ok miatt a szakképzésbe való bekapcsolódása és az abban való részvétele az átlagosnál nehezebben biztosítható” A program célja: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, szakiskolai képzés, neveltségi és tudásszint emeléssel történő felzárkóztatása. Résztvevők köre: •

A mindenkori 9. osztályos szakiskolai tanulókat érintő kör.

A szakiskolába kerülés egy olyan intézményi váltás a tanulók életében, amely egy viszonylag hosszantartó alapozó képzés után egy specifikusabb képzési rendszerbe történő áttörést jelent, és ahol a tanulók megismerésének módszeresebb megközelítése szükséges. A szakiskolába kerülő tanulók összetétele és induló képességszintje heterogénebb más típusú középiskolánál. Ennek számos oka van: 1. Ismert tény, hogy egyrészt az akadémiai tudással rendelkező tanulók köre választja a szakiskolai képzést. 2. Másrészt a felvett diákok körében jelentős számban fordulnak elő olyan tanulók, akik korábban valamilyen mértékben különleges gondozásban, gyógypedagógiai ellátásban részesültek. A tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Stratégia kialakítása: HELYZETFELMÉRÉS A felmérés területei: •

Tantárgyi tudásszint felmérés (felmérő lap kitöltésével)

•

Neveltségi szint felmérés (felmérő lap kitöltésével)

•

Szociális háttér felmérése (felmérő lap kitöltésével)

•

Egészségi állapot felmérés (felmérő lap kitöltésével, egyéni elbeszélgetéssel )

•

Együttműködési szándék felmérése (egyéni elbeszélgetéssel )

ELEMZÉS Szempontok: •

Trendek bemutatása osztály és iskolai szinten

•

Egyedi jellemzők és esetek kimutatása

•

Konklúziók megfogalmazása

CSELEKVÉSI PROGRAM-FELADATTERV KÉSZÍTÉS Szempontok: •

Az elemzés alapján új célok, célkitűzések megfogalmazása iskolai, osztály és egyéni szintekre

•

A felzárkóztatásban résztvevő tanulók felmérése az iskolában.

•

Ezen tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben. Felmérik: az oszt. Főnökök.

49

VISSZATEKINTÉS Szempontok: •

Ellenőrizni, hogy a cselekvési programban meghatározott célok és feladatok megvalósultak, illetve hogyan valósultak meg.

•

Amennyiben szükséges visszacsatolni, további elemzést illetve újabb cselekvési program-feladatot készíteni

CSELEKVÉSI PROGRAM-FELADATTERV ELKÉSZÍTÉSÉNEK IRÁNYA 1.

A tanítást-tanulást segítő elemek: •

A kommunikáció fejlesztése •

2.

Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése •

Önkifejezés

•

Véleményalkotás

•

Írásbeli

•

Szóbeli •

Értelmezés

•

Megértés

•

Elemzés

•

Kritikai érzék fejlesztése

•

az együttnevelés jelentősége •

Saját vélemény megvédése, korrekciója

•

Az eltérő vélemény kezelése

•

Konfliktusok kezelése

•

heterogén összetételű tanulócsoportok kialakítása

•

felzárkózást megvalósító egyéni pedagógiai módszerek alkalmazása

A Felzárkóztató jellemvonások fejlesztése: •

Az egyéni bánásmód alkalmazásával.

•

Különböző mentálhigiénés programok segítségével.

•

Szabadidős tevékenységekbe történő bevonásába

•

A tanórán kívüli programokban való aktív részvétellel.

•

•

Ünnepségek

•

Klubdélutánok

•

Fórumok

Az integrációt segítő módszertani elemek •

•

•

Tanulásmódszertan •

Egyéni

•

Csoportos

•

Eredményesség

•

Kudarcok feldolgozása

A felzárkózást az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés •

Időbeosztás

•

következetesség

Az együttműködésre való készségek kialakítása, kooperativitás •

A társakkal

•

A felnőttekkel

•

A tanárokkal

•

A szülőkkel.

50

•

3.

Műhelymunka – •

Egyénekre szabott módszertani anyagok kidolgozása.

•

A felzárkóztatás eredményességének értékelése.

A tanár - diák együttműködés formái •

•

•

•

•

•

•

•

Értékelő esetmegbeszélések. •

Jól sikerült események

•

Rosszul végződött események

Problémamegoldó fórumok •

Egyedi problémák

•

Életkori problémák

•

Különleges esetek

Kölcsönös látogatásra épülő együttműködés •

Váratlan

•

Megbeszélt

A negyedévente „kötelező” kompetencia alapú értékelési rendszer alkalmazása •

Mit értünk el?

•

Miben fejlődtünk?

•

Miben kell fejlődnünk?

Értékelés •

Egyéni

•

Közös értékelés

•

Szöveges

Egyéni fejlődési napló •

Terv

•

Mit értünk el?

•

Miben fejlődtünk?

•


A továbbhaladás feltételeinek biztosítása •

Objektív

•

Szubjektív

Pályaorientáció •

•

Pályaválasztás

Továbbtanulásra felkészítés Érdeklődés felkeltése Érdeklődés felmérése

51

4.

Várható eredmények Az eredményekről kell számot adni, hogy mennyire volt sikeres a munkánk. •

Az intézmény tartósan képes-e a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére, és felzárkóztatásukra?

•

A felzárkóztatás programja és követelményei hogyan épültek be a tantervbe?

•

Milyen módszereket alkalmazott a tanár a sikeres munka érdekében?

•

Hogyan működik az intézményben a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer?

•

Mit értünk el?

•

Miben fejlődtünk?

•

Miben nem fejlődnünk?

•


Osztályonkénti értékelés: Elkészíti: osztályfőnök

5.

Iskolai szintű értékelés: Elkészíti: Az osztályfőnökök beszámolója alapján az igazgató helyettes

52

Tantárgyi tudásszint felmérés (minta)

Tantárgy:………………………….. Osztály:……………………………. Szaktanár neve:……………………

Név

Tantárgyi szintfelmérő Eredmény ….% Eredmény.….pon t

Feladattípusok: 1. 2. 3. 4. 5.

….................................. ……………………….. ……………………….. ………………………. stb.

Eredmény .....%-ban Eredmény .....%-ban Eredmény .....%-ban Eredmény .....%-ban

Szöveges tanári értékelés: …………………………………………………….

53

Megjegyzés

Neveltségi szint felmérés (minta) A neveltségi szint felmérése az osztályfőnök feladata Határidő:…………….. Osztály:……………………………. Szaktanár neve:…………………… Tartalma: •

Minden tanuló személyiség és neveltségi átvilágítása.

•

A személyiség erős és gyenge pontjait személyre, egy tanévre szóló egyéni nevelési programok (célok, feladatok, módszerek és eszközök, a változások nyomon követésének módja, ellenőrzések bemutatása…)

•

Mindezt rögzíteni a tanuló személyiségének nyilvántartásában Ajánlás a feldolgozáshoz

HELYZETELEMZÉS o

o

o

o

Az osztály létszáma: -vidéki -bejáró - egri -kollégista -albérlő Hátrányos helyzetű tanulók: -fiúk -lányok Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók: -fiúk -lányok Célok és feladatok kidolgozása a hátrányok csökkentésére / of. /

NEVELTSÉG, UDVARIASSÁG o o o

o

o

o

Köszönés Megszólítás viselkedés -otthon -iskolában -nyilvánosság előtt Udvariasság -otthon -iskolában -nyilvánosság előtt Társalgás -otthon -iskolában -nyilvánosság előtt Apró kellemetlenségek kezelése -ásítás -tüsszentés -köhögés -bocsánatkérés

54

o

o

o

Dohányzás -szabályai -illemtana Pontosság -fogalma -késés -otthoni -iskolai Ajándékozás, (virág) -családon belüli -figyelmességi ajándékok

A felmérési eredményeket osztályonként minden osztályfőnöktől Leadási határidő:…………………. A felmérést még egyéb kérdésekkel is ki lehet egészíteni!

55

Szociális szint felmérés (minta) A szociális szint felmérése az osztályfőnök feladata Határidő:…………….. Osztály:……………………………. Szaktanár neve:…………………… Tartalma: •

Minden tanuló személyiség és neveltségi átvilágítása.

•

A személyiség erős és gyenge pontjait személyre, egy tanévre szóló egyéni nevelési programok (célok, feladatok, módszerek és eszközök, a változások nyomon követésének módja, ellenőrzések bemutatása…)

•

Mindezt rögzíteni a tanuló személyiségének nyilvántartásában Ajánlás a feldolgozáshoz

A CSALÁD -a családban élők száma -keresőképesek -dolgozók száma -az egy főre eső jövedelem -csonka család: elvált apa elvált anya -kibővült a család: -mostoha testvérek -nagyszülők - egyéb rokonok o

o

o

Kikkel él együtt? -apa -anya -apa+anya -nagyszülők -gyámnál -rokonoknál Hogyan érzed magad a családban? -jól -nagyon jól -elfogadhatóan -rosszul A lakásviszonyok -1 szobás -2 szobás -3 szobás -komfortos -komfort nélküli

56

JÓLÁPOLTSÁG ÉS ÖLTÖZKÖDÉS -iskolai -alkalmi -utcai viselet ÉTKEZÉS -iskolai -társasági összejövetelek

A felmérési eredményeket osztályonként minden osztályfőnöktől Leadási határidő:…………………. A felmérést még egyéb kérdésekkel is ki lehet egészíteni!

57

Egészségi állapot felmérés (felmérő lap kitöltésével, egyéni elbeszélgetéssel)

Az egészségi állapot felmérése az osztályfőnök feladata Határidő:…………….. Osztály:……………………………. Szaktanár neve:……………………

Tanuló neve

Lakcíme

Közvetlen hozzátartozójanevelője

Értesítési cím (telefon, E-mail)

A felmérés az iskola valamennyi tanulójára készüljön el. A felmérés tárolásának helye: Az iskola titkárnál és az osztályfőnöknél a személyiség jogok tiszteletbe tartása mellett.

58

Egészségi állapot, tünet leírása

Gyors segély módja, formája (gyógyszer, injekció, stb.)

Együttműködési szándék felmérése (egyéni elbeszélgetéssel)

Az együttműködési szándék felmérése az osztályfőnök feladata

Határidő:…………….. Osztály:……………………………. Szaktanár neve:……………………

Szempontok: •

Tanulmányi eredménye

•

Magatartás és szorgalmi viselkedése és helyzete

•

Tankönyv, füzet megléte és használata

•

Házi feladat elkészítése

•

Viselkedési normák betartása

•

Szülői-nevelői együttműködés milyensége

•

Igéretek betartása, arra való törekvés

•

Tanuló társaival való együttműködés

•

Iskolai életben való vállalásai, azok betartása

•

Szüleinek, tanárainak, diáktársainak tisztelete

A felmérés az iskola valamennyi tanulójára készüljön el. A felmérés tárolásának helye: Az iskola titkárnál és az osztályfőnöknél a személyiség jogok tiszteletbe tartása mellett.

59

3. SZ. MELLÉKLET A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÓ PROGRAMJA A tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. A felkészítés viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere, az együttnevelés szempontját emeli be az iskolák életébe. Stratégia kialakítása: Tevékenység 1. Helyzetelemzés 1. A hátrányos helyzetű tanulók felmérése az iskolában. 2. A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben o felelősök az oszt. főnökök, szaktanárok. 1. Helyzetelemzés Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján.

Az iskola tanulóinak várható létszáma a 2004/2005. tanévben az integráció és a képességkibontakoztatás tükrében Az integrációs nevelésben, oktatásban résztvevő tanulók

Helyzetelemzés az eredmények tükrében Megválaszolandó kérdések a várható eredményeinek tükrében

Jelen intézményi helyzet a várható eredmények alapján (Az egyes elemek milyen mértékben vannak jelen – esetenként számszerű adatokkal kiegészítve)

Az intézmény jelenleg mennyire képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére?. Multikulturális tartalmak hogyan épülnek be a helyi tantervbe? Az intézmény hogyan tartja a kapcsolatot a szülőkkel?. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer?. Hogyan alakult az elmúlt években az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma? Csökken-e az intézményrendszerben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma? Hányan kerültek ki az iskola látóköréből a tankötelezettségi kor határa előtt ? Hányan tanultak tovább az érettségit adó intézményekben? Milyenek az eredmények az iskolában az országos kompetenciamérésekhez viszonyítva? 60

3.

Az intézmény jelenleg mennyire képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együtt nevelésére ?.

Elvárások a hatékony együtt-neveléssel szemben – intézményeredményességi célok Elvárás Jelenlegi eredmények A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatásinevelési intézményekben mennyire felel meg a jogszabályban előírtaknak? Az intézmény tartósan mennyire képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére? Multikulturális tartalmak hogyan épülnek be a helyi tantervbe? Az intézmény párbeszédet alakítson ki minden szülővel! Az intézményben milyen tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer létezik? Hogyan változik az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma? Milyen mértékben változik az intézményrendszerben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma? „Hogyan változik az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma?”*** 4.

5.

Mérési forma

Multikultúrális tartalmak hogyan épülnek be a helyi tantervbe? A különböző kultúrák egyeztetése, elemzése és elfogadható szinten beépítése a helyi alkalmazott tantervbe. Felelős: oszt. főn. Az intézmény hogyan tartja a kapcsolatot a szülőkkel? •

Szülői értekezlet

•

Fogadó óra

•

Előre megbeszélt időpont (tanár által kért)

• Szülő által kért időpont Felelős: Oszt. főn., szaktanár 6.

Kitűzött cél

Az intézményben tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer kidolgozása. 61

Felelős: Oszt.főnökök, nevelőtestület. 7. Hogyan alakult az elmúlt években az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma? Felelős: Osztályfőnökök.

Az integrációs nevelésben, oktatásban résztvevő tanulók 2004/2005. tanévben Tanulók

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

11. évfolyam (levelező) ?

12. évfolya m

szakiskola szakközép szakiskola szakközép szakiskola szakközép

Azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a szülei közül egyik sem rendelkezik alapfokú iskolai végzettségnél magasabb végzettséggel Azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a családja rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül Az iskolaigazgató által a képességkibontakoztató felkészítésre javasolt tanulók száma (max. 10%) Integrációs felkészülésben résztvevő tanulók száma összesen A tanulók száma összesen Integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz viszonyítva 8. Csökken-e az intézményrendszerben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma? 9. Hányan kerültek ki az iskola látóköréből a tankötelezettségi kor határa előtt? Felelős:osztályfőnökök. Felmérés a saját osztályában 2. Célrendszer megfogalmazása 1. 2. 3. 4.

Az általános célok intézményi szintű megfogalmazása- a helyi sajátosságok figyelembevételével. Segítsük elő a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését iskolánkba. A felkészítés viszont alapozza meg az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere, az együttnevelés szempontját emelje be az iskolák életébe. Az intézményben tanári együttműködésre épülő értékelési rendszert alakítsuk ki.

5.

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemeit fejlesszük

6. 7. 8.

Növeljük az együttnevelés pedagógiai esélyeit. Az integráció, - a heterogén összetételű tanulócsoportok kialakítása. A differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazása.

62

1.

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító pedagógiai rendszert azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció, - a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása - leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelentik. Az intézmény helyzete a tanulási-tanítási eszközrendszere szempontjából. Kérjük, jelöljék x-szel a meglévő elemeket! A tanítási-tanulás eszközrendszer közös elemei

X

Jelenlegi forma

Elérendő forma

1. Kompetenciafejlesztő , programok és programelemek 1.

Önálló tanulást segítő fejlesztés

2.

eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

3.

szociális kompetenciák fejlesztése

4.

Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 1.

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

2.

Patrónusi, mentori rendszer működtetése

3. Az integrációt módszertani elemek

segítő

1.

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés

2.

Kooperativitás

3.

Projektmódszer

4.

Drámapedagógia

63

A tanítási-tanulás eszközrendszer közös elemei

X

Jelenlegi forma

Elérendő forma

4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái 1.

Értékelő esetmegbeszélések.

2.

Problémamegoldó fórumok

3.

Hospitálásra együttműködés

épülő

5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei 1.

A szöveges értékelés – árnyalt értékelés

2.

Egyéni fejlődési napló

6. Multikulturális tartalmak 1.

Multikulturális tartalmak megjelenítése

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása 1.

Pályaorientáció

2.

Továbbtanulásra felkészítő program

Az intézményben megtalálható, jelenleg is működő eszközelemek száma : ….

(X-ek száma)

1.Szociális kompetenciák fejlesztése 1. Mentálhigiénés program 2. Egyéni bánásmód Felelősek: szaktanárok, oszt.főnök, igazgatóság 2.

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 1.

Ünnepségek

2.

Klubdélutánok

3.

Fórumok

Felelős: szaktanárok, oszt.főnök, igazgatóság

64

Együttműködő partnerség kialakításának terve Iskolai Környezeti Csoport megalakítása IKCS Partneri célcsoportok 1, Szülői ház –minden szülő 2, Gyermekjóléti szolgálat 3, Szakszolgálat: 4, Másik középfokú oktatási intézménnyel 5, Kisebbségi önkormányzat: 6, Civil szervezetekkel:

Képviselő neve XY

Iskola környezeti csoport Kapcsolati stratégia az iskolai környezet intézményeivel Az alábbi táblázatot minden egyes kapcsolati célcsoportról külön-külön töltsétek ki! Kapcsolatépítés alapvető céljai:

Kapcsolati célcsoport: Pl. szülői ház minden szülő

– 1. Pl.Kommunikáció 2. fejlesztése

3.

Kapcsolat formái: a. családi napoknyitott iskola b. látogatás családnál

a

c. közös szabadidős programok Kapcsolat gyakorisága (X/hét vagy hó) Dokumentálás módja Személyek Közös fejlesztési célok 3.

a. b.

1/hó 1/6 hó

c. 1/2 hó Pl. word dokumentum XY Pl. három havonta közös árnyalt értékelés

Az integrációt segítő módszertani elemek 1.

Tanulásmódszertan

2.


3.

Kooperativitás

Felelős: szaktanárok, oszt.főnök.

65

4.

Műhelymunka – a tanári együttműködés formái •


•


•

Hospitálásra épülő együttműködés

Felelős: szaktanárok, oszt.főnök, igazgatóság 5.

A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei

•


•


Felelős: szaktanárok, oszt.főnök, igazgatóság Helyzetelemzés a tanulási-tanítási eszközrendszer elemei szempontjából Az eszközrendszerének elemei közül „Nálunk van ilyen…” A példák egy intézmény anyagából… Nálunk van ilyen Dysprevenciós program Mozgásterápia Játékterápia Művészeti programok Drámapedagógia Interkulturális fejlesztő program Szakkörök Mulitkulturális elemek a helyi tantervben Egyéni bánásmód Értékelő megbeszélések Szöveges értékelés Pályaorientáció

Van, de még fejlesztenünk kell Tanulásmódszertan Tevékenység-központú foglalkozás Tantárgyi képesség fejlesztő program Kommunikációs képesség fejlesztő program Mentálhigiénés program Patrónusi, mentori rendszer Tanodai program Művészeti körök Sportkörök Projekt módszer Problémamegoldó fórum Egyéni fejlődési napló Utánkövetés

Az eszközrendszerének elemeit tételesen megvizsgálták a csoportokból alakult párok… Példa az értelmezési táblázatra:

Eszközrendszer eleme Azzal segíti az integrációt, hogy… Hol látni ilyet? Előítéletek kezelését szolgáló Damjanics J. Ált. Isk. Gödöllő - megszűnnek az programok egymásközti feszültségek,

Differenciálás, egyéni bánásmód, egyéni ütemtervek

-

megismerik egymás szokásait,

-

megértik egymás viselkedését

-

csökkenti illetve megelőzi a lemaradást, kibontakoztatja a tehetségeket,

-

-

figyelembe veszi az egyéni eltéréseket

66

Damjanics J. Ált. Isk. Gödöllő Alternatív iskolák

Az iskola rendelkezik egy ilyen értelmezési táblázattal nem

igen

Az intézmény helyzete a tanulási-tanítási eszközrendszere szempontjából. Kérjük, jelöljétek x-szel a meglévő elemeket!


X

Jelenlegi forma

1. Kompetenciafejlesztő , programok és programelemek 1.

Önálló tanulást segítő fejlesztés

2.

eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

3.

szociális kompetenciák fejlesztése

4.

Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 1.

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

2.

Patrónusi, mentori vagy tutori rendszer működtetése

3. Az integrációt segítő módszertani elemek 1.


2.

Kooperativitás

3.

Projektmódszer

4.

Drámapedagógia

67

Elérendő forma


X

Jelenlegi forma

Elérendő forma

4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái 1.


2.


3.

Hospitálásra épülő

4.

együttműködés

5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei 1.


2.


6. Multikulturális tartalmak 1.

Multikulturális tartalmak megjelenítése

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása 1.

Pályaorientáció

2.

Továbbtanulásra felkészítő program

Az intézményben megtalálható, jelenleg is működő eszközelemek száma : …. Fontos szem előtt tartani! Stratégiai lépés

Mikor?

Kik?

Hogyan?

68

(X-ek száma)

Menedzsment feladata

Felelős Mendzs. IKCS

Az iskola képviselőinek bevonása a fejlesztésbe Mikor?

Hol?

Ki?

Mit és hogyan?

Felelős menedzsment tag

Az iskola képviselőit bevonni a menedzsment munkájába Közös szakmai program kialakításának lépései: 1. Fejlesztő csoportmegalakítása 2.FCs munkaterve

4. tanulás 5. gyakorlás 6. visszajelzés – továbbfejlesztés

3. Várható eredmények A következő eredményekről kell számot adni, hogy mennyire volt sikere a munkánk, amelyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik: •

A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel-e a jogszabályban előírtaknak?

•

Az intézmény tartósan képes-e a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére?

•

Mennyire épülnek be a multikulturális tartalmak a helyi tantervbe?

•

Alakítson ki párbeszédet az intézmény minden szülővel!

•

Működjön az intézményben tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer!

Közös értékelés a nevelőtestület előtt. Az elért eredmények Az előttünk álló feladatok Konkrétumok: Helyzetelemzéshez: Melyik gyermek tartozik hátrányos helyzetű családba? •

dolgozik-e mind két szülő?

•

tartósan alkohol ill. drog befolyásoltság alatt áll-e valamelyik szülő?

•

egyedül neveli-e a gyermekét?

•

testvéreinek száma?

•

A család összjövedelme és az egy főre eső jövedelem?

69

Kapcsolattartás: Szülő - osztályfőnök •

Szülői értekezlet

•

Fogadó óra

•

Konkrét időpontban való találkozás

•

Klubdélután

•

Fórum

Osztályfőnök faladatai: Konkrét időpontban jelölje meg és építse be az osztályfőnöki munkatervbe a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglakozásokat. Kommunikáció és viselkedés kultúra órák bevezetése heti 2 órában a szakközép mind a szakiskolában egy éven keresztül. Tapasztalt pedagógus irányításával a hátrányok leküzdése, neveltségi szint emelése érdekében. Kiemelten a magyartanár feladata, hogy év elején felmérje, milyen a tanulók helyzete szövegértés, valamint olvasás és íráskészség szempontjából. Valamennyi szaktanár faladata a szövegértés előtérbe helyezése, hiszen ez a tanulás alapja. A szaktanárok mellett sokat segítene egy fejlesztő pedagógus és egy pszichológus alkalmazása, a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás érdekében, amennyiben az iskola anyagi helyzete ezt megengedné.

70

4. SZ. MELLÉKLET GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA ESZKÖZÖK, BERENDEZÉSEK ÉS FELTÉTELEK Intézményünkben a pedagógiai program megvalósításának a személyi feltételei biztosítottak. A tanárok valamennyien rendelkeznek a munkakörük ellátásához szükséges szakmai és pedagógiai ismeretekkel. A továbbképzésük részben intézményi szervezésben biztosítható, részben önképzés útján történik. Az intézmény eszközjegyzéke: Helyiségek: Az iskolarendszerben indított szakképzés eszközfeltétele: a Művelődési Közlöny XLII., 2/II. sz.-ban megjelent Funkcionális taneszköz jegyzék 8. pontjában rögzítetteknek megfelel.

ISKOLAI ÉPÜLET Terem Földszint 1-2. Földszint 3-4. Földszint 5/A. Földszint 5/B. Földszint 6. Földszint 7-8. Földszint 9. Földszint 10. Földszint 11. Porta Lány wc Fiú wc Aula-folyosó 1. emelet 12. 1. emelet 13. 1. emelet 14. 1. emelet 15. 1. emelet 16. 1. emelet 17. 1. emelet 18/A 1. emelet 18/B 1. emelet 19. 1. emelet 20. 1. emelet 21. 1. emelet 22. Lány wc Fiú wc Folyosó

Terület m2 16,3 16,3 40,0 40,0 18,0 18,0 16,3 16,3 16,3 12,0 18,0 18,0 70,0 33,0 16,3 16,3 16,3 16,3 33,0 40,0 40,0 33,0 33,0 17,5 16,3 18,0 18,0 60,0

Funkció Tanterem 1. Tanterem 2. Tanterem 3. Tanterem 4. Számítógépterem I. Számítógépterem II. Könyvtár-szoba Orvosi-gyengélkedő szoba Szertár Porta-szoba Lány wc Fiú wc Aula-folyosó Tanári szoba Titkárság Igazgatói szoba Igazgatói helyettesi szoba Adminisztrációs szoba Tanterem 5. Díszterem-tanterem 6. Díszterem-tanterem 7. Tanterem 8. Tanterem 9. Szerver-tanári szoba Gazdasági szoba Lány wc Fiú wc Folyosó

71

Elhelyezhető létszám 24 24 32 32 16 16 8 2 2 10 2 1 2 1 24 32 32 24 24 2 1 -

NYOMDAI TANMŰHELY Terem NY 1 NY 2

Terület m2 64,0 16,0

Funkció Nyomdai Tanműhely Raktár

Elhelyezhető létszám 12 -

KISZOLGÁLÓ ÉPÜLET (Fejlesztési terv) Terem K1 K2 K3 K4 K5 K6 K7 K8 K9

Terület m2 31,4 16,0 16,0 5,0 16,0 16,0 5,0 6,0 5,0

Funkció Közösségi szoba Lány-öltöző Lány-tusoló Lány-wc Fiú-öltöző Fiú-tusoló Fiú-wc Közlekedő folyosó Karbantartó műhely-sportszertár

Elhelyezhető létszám 16 10 3 2 10 3 2 -

A fenti termekben délelőtt és délután az igényekhez igazodóan folyik a szakképzés. Egyéb a közösségi programot támogató felületek: - Udvar - Sportpálya - Pihenő park

72

O k t a t á s r a h a s zn á l t t e r m e k b e r e n d e zé s e i : AZ ISKOLA VALAMENNYI FŐ Á L L Á S Ú HASZNÁLHATÓ 1-1 DB LAPTOP SEGÍTI.

DOLGOZÓJÁNAK

MU N K Á J Á T

ÖNÁLLÓAN

Nyomdai tanműhely: 1db. T á b la 1db. N yo md a i v á g ó g é p 1db. H ő k ö tő s - r a g a s z tó g é p 1db. Mo n tír - a s z ta l ( v ilá g ító s ) 1db. Ris o g r a p h d ig itá lis n yo mó g é p 6db. Faprés 3db. F é mp r é s 1db. Kézi vágógép 1db. R i c c e lő - b i e g e lő g é p 6db. Ö s s z e h o r d ó a s z ta l 14db. Szék 12db. P o lc 14főre Falifogas I . S zá m í t ó g é p t e r e m : 16db. P e n tiu m I V . a la p ú s z á mító g é p 16db. S z á mító g é p a s z ta l 16db. Forgószék 2db. T á b la 16főre Falifogas 1db. N e v e lő i a s z t a l I I . S zá m í t ó g é p t e r e m : 16db. P e n tiu m I V . a la p ú s z á mító g é p 16db. S z á mító g é p a s z ta l 16db. Forgószék 2db. T á b la 16főre Falifogas 1db. N e v e lő i a s z t a l 1-9. Tanterem: 30db. A s z ta l 30db. Szék 2db. T á b la 30 főre Falifogas 1db. N e v e lő i a s z t a l A z I . é s I I . s z á mí t ó g é p t e r e m s z á mí t ó g é p e i , v al a min t a z i g a z g a t ó i , i g a z g a t ó h e l y e t t e s i , t a n á r i , g a z d a s á g v e z e tő i , t i t k á r s á g i s z o b a s z á mí t ó g é p e i e g y s e r v e r á l t a l k is z o lg á l t h á l ó z a t b a n mű k ö d n e k . A ta n á r i é s a z ir o d a i mu n k á t n a g yte lj e s ítmé n yű má s o ló , v a la min t 4 d b s z á mító g é p é s a s z á mí t ó g é p t e r me k e t i s k i s z o l g á l ó I S D N t e l e f o n o s r e n d s z e r s e g í t i . A z e s z k ö z ö k e t f o l y a ma t o s a n b ő v ítj ü k , ig a z ítv a a z e s z k ö z j e g yz é k b e n f e ls o r o lta k h o z .

73

5. SZ. MELLÉKLET OKTATÓ –NEVELŐ IRÁNYÍTÓ HELYISÉGEK FUNKCIONÁLIS ESZKÖZJEGYZÉKE Titkárság: Eszköz Asztal Szék Számítógép Nyomtató Szg. hálózati rendszer Szekrénysor Fali polc Telefon

Meglévő 2 db 3 db 1 db 1 db 1 db

Tervezett beszerzési határidő

Ár

Beszerzés helyzete


Ár

Beszerzés helyzete

Igazgató helyettesi szoba: Tervezett beszerzési határidő Beszerzendő

Ár

Beszerzés helyzete

Nevelőtestületi szoba I: Tervezett beszerzési határidő Beszerzendő

Ár

Beszerzés helyzete

Beszerzendő

1 db 2 db 2 db Igazgatói szoba:

Eszköz Asztal Szék Szekrény Számítógép Kanapé Nyomtató Szg. hálózati rendszer Páncélszekrény Telefon

Eszköz Asztal Szék Szekrény Beépített szekrénysor Számítógép Nyomtató Szg. hálózati rendszer Telefon Fogas

Eszköz Asztal Szék Számítógép Szekrény Álló polc Fali polc Szg. hálózati rendszer Konyhai blokk Kanapé Hűtőgép

Meglévő 2 db 6 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db

Beszerzendő

1 db 2 db

Meglévő 2 db 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

Meglévő 8 db 8 db 1 db 4 db 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db

74

Server szoba: Eszköz

Meglévő

Asztal Szék Számítógép Nyomtató Szg. hálózati rendszer Szekrény Álló polc Scanner Másoló Multimédiás egység

3 db 3 db 4 db 2 db 1 db

Beszerzendő


Ár

Beszerzés helyzete


Ár

Beszerzés helyzete


Ár

Beszerzés helyzete


Gazdasági iroda: Eszköz Asztal Szék Szekrény Beépített szekrénysor polc Számítógép Nyomtató Szg. hálózati rendszer Telefon

Meglévő

Beszerzendő

2 db 2 db 3 db 1 db 5 db 1 db 1 db 1 db 2 db

Orvosi szoba: Eszköz Asztal Szék Szekrény Beépített szekrénysor Számítógép Nyomtató Hűtő Orvosi eszközök

Meglévő

Beszerzendő

2 db 2 db 3 db 1 db 1 db 1 db 1 db Értelem szerint

75

TANTERMI HELYISÉGEK FUNKCIONÁLIS ESZKÖZJEGYZÉKE 9.-13. ÉVFOLYAM Tanterem 1-9: Eszköz Asztal Szék Nevelői asztal Nevelői szék Tábla Fogas Beépített szekrénysor TV készülék Videó magnó Projektor Szeméttároló Sötétítő függöny Tanterem II:

Meglévő 16 db 32 db 1 db 1 db 2 db 32 főre 1 db

Beszerzendő -

Tervezett beszerzési határidő -

Ár -


-

-

-

76

Beszerzés helyzete

SZAKTANTERMEK ÉS KIEGÉSZITŐ HELYISÉGEK FUNKCIONÁLIS ESZKÖZJEGYZÉKE Szaktanterem:

Eszköz Tábla Számítógépasztal Számítógép Nyomtató Windows '98 Szoftver Projektor Interaktív tábla Lokális hálózat Tömörítő program Vírusölő Beépített Szekrénysor

Eszköz Tábla Számítógépasztal Számítógép Projektor Interaktív tábla Nyomtató Windows '98 Szoftver Lokális hálózat Tömörítő program Vírusölő Beépített Szekrénysor Asztal Szék Vágógép Kézi vágó Ragasztógép Szortírozó gép Risograph Szortírozó asztal Rakodó kocsi Gumikalapács

Meglévő 2 db 16 db 16 db 1 db 16 db 1 db 1 db 1 db 16 db 16 db 1 db

Meglévő 2 db 16 db 16 db 1 db 1 db 1 db 16 db 1 db 16 db 16 db 1 db

8 db 6 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 4 db 1 db

I. Számítástechnikai: Tervezett beszerzési határidő Beszerzendő 20 db 2003. jan.

16 db 16 db

2003. febr. 2003. febr.

II. Számítástechnikai: Tervezett beszerzési határidő Beszerzendő

Beszerzés helyzete

Ár 925.000

beszerezve

160.000 160.000

beszerezve beszerezve

Ár

Beszerzés helyzete

-

-

12 db

2003. jan.

16 db 16 db

2003. febr. 2003. febr.

160.000 160.000


2001. dec.

1000 Ft

beszerezve

Nyomdai tanműhely: 4 db

77

-

555.000

beszerezve

Könyvtárszoba: Eszköz Asztal Szék Könyvespolc Könyv Beépített szekrénysor

Meglévő

Beszerzendő


Ár

Beszerzés helyzete


Ár

Beszerzés helyzete


Ár

Beszerzés helyzete

Beszerzés helyzete

2 db 8 db 4 db 652 1 db Női öltöző:

Eszköz Pad Fogas Tusoló

Meglévő

Beszerzendő

2 db 12 db 3 db Férfi öltöző:

Eszköz Pad Fogas Tusoló

Meglévő

Beszerzendő

2 db 12 db 3 db Torna eszközök:

Eszköz Bordásfal Asztalitenisz asztal Labda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Mászókötél Medicinlabda Kosárlabda Stopper Teniszütő Tenisz pálya Ping-pong ütő Labdafogó háló

Eszköz Asztal Szék Polcos szekrény

Meglévő

Beszerzendő


Ár

3 db 1 db 1 db -

7 db 1 db 4 db

2002. jan. 2007. dec. 2001. dec.

4000 Ft 50000 Ft 2000 Ft

1 db 5 db tartozék 4 db -

2 db 2 db 2 db 1 db 1 db -

2007. dec. 2007. febr. 2007. febr. 2001. dec. 2005. nov. -

2000 Ft 2000 Ft 2000 Ft 1500 Ft 5000 Ft -

2 db 1 db Szertár:

2001. dec. 2001. dec.

2000 Ft 3000 Ft



Ár

Beszerzés helyzete


Ár

Beszerzés helyzete

Meglévő

Beszerzendő

beszerezve 1 db beszerezve


2 db 4 db 4 db Porta:

Eszköz

Meglévő

Asztal Szék Központi kulcstartó

1 db 1 db 1 db

Beszerzendő

78

KÖZISMERETI TANTÁRGYAK ESZKÖZJEGYZÉKE Matematika: Eszköz Zöld tábla Körző, vonalzó Mértani testek

Meglévő 1 db 2 db 4 db

Tervezett beszerzési határidő 2003.09.01 2004.09.01 2004.09.01

Ár 10.000 5.000 5.000

Beszerzendő


Ár

1 db

2003.09.01 2008.09.01

10.000 10.000

4 db 1 db

2008.09.01 2008.09.01

50.000 8.000

1 db Kémia:

2008.09.01

15.000

2003.09.01 2008.09.01 2008.09.01 2008.09.01 2008.09.01 2008.09.01 2008.09.01

10.000 5.000 3.000 20.000 10.000 8.000 10.000

beszerezve

2006.09.01 2008.09.01

2.000 6.000

beszerezve


Ár

2003.09.01 2008.09.01 2008.09.01 2008.09.01 2008.09.01

10.000 35.000 30.000 25.000 45.000

Beszerzés helyzete beszerezve


Ár

Beszerzendő

Beszerzés helyzete beszerezve beszerezve beszerezve

Fizika: Eszköz

Meglévő

Zöld tábla Fizika alapjai kísérleti készlet Mechanika II. Demonstrációs volt . és ampermérő Elektrovaria

1 db

Zöld tábla Fémeszközök Faeszközök Üvegeszközök Lombikok Főzőpoharak Üvegből készült mérőeszközök Lakmusz papír Vegyszerek

1 db 5 db 10 db 30 db 10 db 10 db 10 db 100 db 20 féle Biológia:

Eszköz

Meglévő

Zöld tábla Demonstrációs tábla Emberi torzó Sejt modell Mikroszkóp

1 db

Eszköz

Meglévő

1 db 1 db 1 db 1 db Földrajz:

Zöld tábla Földgömb Föld vetületi térképe

Eszköz Zöld tábla Történelmi videofilmek Történelmi térkép

Beszerzendő

Beszerzendő 1 db 1 db 1 db Történelem:

2003.09.01 2005.09.01

10.000 30.000 10.000


Beszerzés helyzete beszerezve beszerezve beszerezve


Ár

1 db 5 db

2003.09.01 2002.09.01

10.000 10.000

Beszerzés helyzete beszerezve beszerezve

1 db

2002.09.01

10.000

beszerezve

Meglévő

Beszerzendő

79

Ének: Eszköz Magnó Szintetizátor

Meglévő

Beszerzendő


Ár

Beszerzés helyzete


Ár

2003.09.01

10.000



Ár

Beszerzés helyzete

2005.09.01 2005.09.01 2005.09.01 2005.09.01 2005.09.01

5.000 5.000 10.000 10.000 8.000

beszerezve beszerezve beszerezve beszerezve beszerezve


Ár

2004.09.01

900.000

Beszerzés helyzete Beszerezve

1 db 1 db Rajz:

Eszköz Zöld tábla

Eszköz Futball Kézilabda Medicinlabda Hajsza labda Tornaszőnyeg Svédszekrény Dobbantódeszka

Meglévő 1 db

Meglévő

Beszerzendő 1 db Testnevelés: Beszerzendő

5 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db Informatika

Eszköz Projektor Interaktív tábla

Meglévő

Beszerzendő

5 db 4 db

80

6. SZ. MELLÉKLET

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

81

Tartalom

1. Törvényi háttér 2. Az iskola rövid bemutatása 3. A környezeti nevelés színterei 4. Erőforrások 5. Alapelvek, jövőkép, célok

82

1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: • 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. • 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. • 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére". A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LILI. 'Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai". Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.". A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményelvben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biordiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt - általunk 1995ben ratifikált biodiverzitás egyezmény - tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismeretlenek az oktatásával és terjesztésével - az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervelv igénybevételével - elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

83

Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy olytatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: • Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. • A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részelvért a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberelv életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, olytatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-bar Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21" Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi. értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez". Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. ,A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv."' A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A 1-elsőfokú oktatásban a program időszakának végérc (2003) cl kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. Önkormányzati jogszabályok Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatásait.

84

2. Az iskola rövid története

Alapítványi Középiskolánk 1997-ben jött létre azzal a szándékkal, hogy segítse Heves megye és az északkelet-magyarországi régió szakképzését. Célja, hogy a mindenkori munkaerő-piaci igényekhez igazodva a munkáltatók körében keresett hiányszakmák területén kínáljon magas szakmai színvonalú képzéseket. Az eltelt időszakban a kínált szakmákban a piaci igényekhez igazodva több, mint 1000 tanulót, munkanélkülit, képeztünk, illetve átképzéssel segítettük elő a munkavállalási esélyeiket. Az IQ-PONT Szakközépiskola és Szakiskola érettségit adó 4 éves szakközépiskolai és 2 éves szakiskolai képzést kínál, amely 2 éves illetve 1 éves szakképzéssel, OKJ-ban rögzített államilag elismert szakvizsgával zárul. Iskolánk a „másképpen” gondolkodással, a régióban egyedülálló módon igyekszik megvalósítani, a hátrányos helyzetűek komplex képzését, a pályaorientációtól kiindulva a szakképzésen keresztül a munkába való (vissza)vezetésig.

• • • •

Képzési céljaink: Érettségi és szakvizsgára való felkészítés Felkészült, nyitott gondolkodású szakemberképzés Tehetséggondozás Kreatív, értékeket teremtő egyéniségek fejlődésének elősegítése

Iskolánk neve hűen tükrözi ajánlott, főbb szakképzési irányainkat, amelyek a következők: •

Informatika

•

Közgazdaságtan

•

Nyomdaipar

•

Egyéb, a piac által keresett szakmák

Informatika szakmacsoport keretén belül sikeres képzést folytatunk a számítógép kezelő (-használó), számítástechnikai programozó, számítástechnikai szoftverüzemeltető, gazdasági informatikus, multimédia-fejlesztő, infomációrendszer-szervező, szakképzés területén. Közgazdasági szakmacsoport keretén belül kínáljuk szakügyintéző, pénzügyi szakügyintéző képzéseket.

a

vállalkozási ügyintéző, számviteli

Nyomdaipari szakmacsoport keretén belül az alábbi szakképzéseket kínáljuk fel a tanulóknak: könyvkötő, segédkönyvkötő, nyomdai segédgépmester, nyomdai szövegrögzítő, nyomdai szöveg- és képszerkesztő, tipográfus, kiadványszerkesztő, korrektor, könnyűipari mérnökasszisztens, gépíró-és szövegszerkesztő. Egyéb a piac által keresett szakmák kínálata: irodavezető, európai üzleti asszisztens, marketing- és reklámügyintéző, PR munkatárs, virágkötő, személyügyi ügyintéző, multimédia készítő. Iskolánkba várjuk mindazokat a tanulókat akik iskolarendszerű nappali vagy felnőttképzés keretén belül, levelezős tagozaton szeretnének korszerű és versenyképes ismereteket szerezni ahhoz, hogy későbbiekben a munkavállalásuk sikeres legyen. A hagyományos iskolarendszerű oktatás mellett a felnőttképzés keretén belül számos munkaerő-piaci képzési-átképzési kínálattal segítjük a pályakezdő, munka mellett illetve a munkanélküliek tovább tanulását, szakképzését.

85

Érettségivel rendelkezők számára, mint a Budapesti Műszaki Főiskola Könnyűipari Kar Kihelyezett Tagozata 2002. szeptembertől nappali, esti, és levelező formában akkreditált felsőfokú könnyűipari mérnökasszisztens képzést kínálunk, amelynek sikeres elvégzése után a tanulók a BMFen folytathatják tanulmányaikat. Jelen tájékoztatónk célja, hogy segítse a pályaválasztás, szakképzés előtt állókat döntésük meghozatalában. Amennyiben a képzési kínálatunkról több információt szeretne tudni, kérheti tájékoztató anyagunkat, vagy bővebb felvilágosítást kaphat telefonon, E-mailben vagy személyes megkereséssel. A szakiskolába és szakközépiskolába járó tanulók részére tanulmányi eredményüktől függően az átjárhatóság biztosított.

Eger, 2004. május 08. Molnár György igazgató

86

3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban A tanórákon az adott témához a tanárok hozzárendelik a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Szerepet kap az önálló ismeretszerzés, de felhasználjuk az ismeretátadás interaktív módszereit is. A víz-, talaj-, levegővizsgálati módszereket tanórán tanítjuk, kiemelt figyelmet fordítva a következtetések megfogalmazására. A városi környezethez kapcsolódó előnyök és hátrányok nagyban meghatározzák a környezeti nevelési tevékenység lehetőségeit. A természettel való kapcsolat terepprogramok szervezésével valósítható meg, részben a városi kertek, park, részben a közeli Zagyva parti területek tanulmányozásával. A városi környezet jó lehetőséget ad a környezetszennyezés és a közlekedés viszonyának vizsgálatához.

4. Erőforrások Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli erőforrások Humán erőforrások iskolavezetőség

Tanárok Környezeti nevelési munkacsoport

Osztályfőnökök

Adminisztratív dolgozók

Diákok

Szülők

Feladat, szerep kör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások) A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések. Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

87

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (témahét, versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.) Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szintem (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás reklámok hatásai, életmód kérdései stb.) Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban. Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

Iskolán kívüli erőforrások Intézmény, szervezet

A kapcsolat formája, tartalma

Fenntartó

Kölcsönös együttműködés, cél, hogy a fenntartó finanszírozza a környezeti nevelési programokat Általános iskolákkal: nyílt napok, kiállításaikon látogatás

Más közoktatási intézményekkel kapcsolat

Iskolai képviselő, kapcsolat tartó

A szervezet képviselője, ügyintéző neve

Címe elérhetősége

Anyagi erőforrások Saját erőforrások Az iskola költségvetéséből minden évben olyan fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, illetve környezetkímélő működését szolgálják. Tárgyi erőforrások • szaktantermek, kísérleti eszközök • ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok), • audiovizuális eszközök: projekttor stb. és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, Külső erőforrások Fontos, hogy iskolánk egyik kiemelt területévé váljon a környezeti nevelés, ezért célunk, hogy a fenntartó minden évben meghatározott összeggel támogassa az iskolai környezeti nevelési munkát. A pályázati kiírások folyamatos figyelése fontos feladat, egyik eszköze lehet a környezeti neveléshez szükséges forrás megteremtéséhez, kiegészítéséhez.

88

5. Alapelvek, jövőkép, célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. jövőképünk, hosszú távú célunk, hogy iskolánk környezettudatos állampolgárokat neveljen. Fontos a diákokban kialakítani: • a környezettudatos magatartást és életvitelt, • a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, • a környezet (természetes és mesterséges) értékei iráni felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, • a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését, • a rendszerszemléletet, • és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, • az egészséges életmód igényét, és elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket. Ezek eléréséhez azonban a diákok alábbi készségének fejlesztése is fontos: • alternatív, problémamegoldó gondolkodás, • ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, • szintetizálás és analizálás, • problémaérzékenység, integrált megközelítés, • 1
89

A tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók • ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását • ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket • ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását • legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára. véleményalkotásra, érvelésre • erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük • tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés" elkerülésére • sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban • alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség • növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával • fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normált' alakulására • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete • legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül • értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv A tanulók • váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegelt feldolgozásának segítségével • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országolt' hasonló problémáit • tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit • legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni • állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban • alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben • fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika: A tanulók • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerelvivel demonstrálják • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni • logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön • tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait • váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni. tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • Legyenek képesek reális becslésekre • Tudjanak egyszeri statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban • alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás • alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket

90

Természetismeret A tanulók • váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére • a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) • természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; • környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése • ökológiai szemlélet fejlesztése • helyes környezeti attitűdök fejlesztése • magatartás fejlesztése • értékrend alakítása • környezettudat fejlesztése • felelősségérzet fejlesztése • környezet használatára vonathozó helyes döntések támogatása Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára • ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit • ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat • tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni • ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá • ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére • ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére • ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától • értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit • értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket • értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet • ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban • a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény • alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére • fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség

91

Biológia . A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési Lehetőségeit • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet • ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket • legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban • alakuljon ki ökológiai szemléletmód • alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Ének-zene A tanulók • ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát • ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait • fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban • vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét • tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók • ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát • ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát • ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit • ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére • Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira • ismerjék a természetes alapanyagok használatát • legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak • legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni • legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően • ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését • tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre • kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Filozófia A tanulók • értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása • lássák:, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutásak • érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása • legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban • véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit • értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat és tisztelettel közelítünk hozzájuk

92

Tánc és dráma A tanulók • tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel • legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) • természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül • sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók • legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket • használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre • futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket • rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen • szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket • ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével • a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulóit • fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket • győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszeren működését teleintve • legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében • értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes • igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek • sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban • tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását • alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására • segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását Konkrét célok. rövid távú célok megfogalmazása • a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, • tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása. • új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése, • a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése • az egészségnevelési program elkészítése

93

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások lehetőségei: terepi munka: táborok, tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok, modellezés, szakkörök. ..látogatás": múzeum, állatkert, nemzeti park, botanikus kert, illetve szennyvíztisztító, hulladékégető stb. Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és. tevékenységalapú, érzékenyítő. interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. Ezek: • kooperatív tanulási technikák, • játékok, • modellezés, • projektmódszer, • közösségépítés, • művészi kifejezés. Taneszközök Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés - ezek használatához szükséges hardverek (projektor, tv, videó). Iskolai környezet Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai" és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezetbaráttá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá. Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak: • anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok, • pedagógusok, dolgozók példamutatása, melyhez a munkaköri leírások módosítása is hozzá árulhat, • a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása , • termek, folyosók és az odvai° zöldítése, a tantermek organikus díszítése, • élősarok (állatház) kialakítása, gondozása, • a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése, • a büfé árukészletének átalakítása, • a menza környezetbaráti, egészségesebb működtetése, • az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság. iskolarádió. helyi média). Kommunikáció Az iskolaín belüli kommunikáció formái: • kiselőadások tartása szemléltetőeszközökkel, • házi dolgozat készítése, • poszterek készítése és bemutatása, • iskolaújság szerkesztése. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai évkönyvben megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük. Az iskoláról készített ismertető füzettel a nálunk folyó környezeti nevelőmunka folyamatát bemutatva a lehetőségelvet tárjuk mások elé. Kutatásaink tárgyát és eredményeit szórólapok segítségével is bemutathatjuk ismeretterjesztés gyanánt. Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket (iskolai dolgozók, szülők, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó...).

94

Minőségfejlesztés A pedagógusok környezeti nevelői munkájának értékelésére kritériumrendszert dolgozunk ki, s ennek alapján évente értékeljük az egyének, a munkaközösségek munkáját, elért eredményeit, meghatározzuk feladataikat, a továbblépés lehetőségeit. Néhány példa az elemzési szempontokhoz: • mennyire tárja fel tantárgyának környezeti tartalmait napi tanítási gyakorlata során • tanítási gyakorlata során alkalmazza-e a modern környezeti nevelési módszereket (interaktív, partnerközpontú, élményalapú tevékenységek) • részt vállal-e az iskola tanórán kívüli programjainak megvalósításából • személyes példamutatással segíti-e a program megvalósulását, törekszik-e együttműködésre a tanulói közösségekkel, az iskola dolgozóival, a szülőkkel, külső kapcsolatokkal A tanulók környezeti tudatosságának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérhetjük például az alábbi módokon. • A középiskolai tanulmányok kezdetén életkorának megfelelő mérőlappal szerzünk információt, rögzítünk egy állapotot. Ugyanazon diákok 12. évfolyamon végzett mérései alapján a fejlődésre következtetéseket vonhatunk le. • A tanórán kívüli környezeti nevelési programokban milyen aktivitással vesz részt • A környezeti nevelési programok hozzájárulásának mértéke az iskolai osztályközösség kapcsolatrendszerének alapvállalásához, a kommunikáció, a konfliktuskezelés fejlődéséhez. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. A továbbképzési program célja, hogy évente egy-két tanár részt vegyen külső intézmények által szervezett környezeti nevelési továbbképzési programokon, tréningeken.

95

7. SZ. MELLÉKLET

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

96

Az iskolai egészségnevelés célja Nevelésünkben különös hangsúlyt kap, hogy az iskola alakítsa ki az igényt a tanulókban az egészséges életmód iránt. Tudatosítanunk kell, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata. A kulturált ember ismeri a veszélyeket, felkészül azok elhárítására. Egészségen testi és lelki egészséget értünk, s mindkettőt egyformán fontosnak tartjuk. Célunk tanulóink pozitív gondolkodásának fejlesztése, szemléletének alakítása annak érdekében, hogy egészséges felnőttként feleljenek meg az élet kihívásainak. Egészségnevelési feladatok Személyi higiénére nevelés Területei: - általános testápolás, - egészséges öltözködés, - fogápolás, - serdülőkori higiénés problémák. A tisztaság iránti tartós igény kialakítása. A környezethigiénére való nevelés területei: - a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, - a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, a város higiénéje. Egészséges táplálkozásra nevelés

A táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése. A korszerű táplálkozástechnika megismertetése. A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása. Megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés: - az étkezések higiéniája, - az étkezések esztétikája, - az étkezések társas jellege. Különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése.

Egészséges mozgásfejlődés biztosítása

A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése. A sportolás szükségletté tétele. A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése. Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése.

Balesetmegelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés

Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: - az iskolában, - a háztartásban, - a közlekedésben. A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés. A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése. 97

Mentálhigiéné, krízisprevenció

A lelki egészség megóvására nevelés. A perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése. A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése. A pozitív jövőkép kialakulásának támogatása.

Függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés

A függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése. Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés.

Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés

Folyamatos, reális önismeretre nevelés. A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése. Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés. Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés.

Családi életre, társsá, szülővé nevelés

A nemi szerepvállalásra való felkészítés. Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés. A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés. A családi szerepek megélésére való nevelés. Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés.

Tevékenységi formák az egészségnevelés terén kitűzött célok megvalósításához Testnevelésórákon Évente egy alkalommal – tavasszal – mérjük a tanulók fizikai állapotát. Fizikai és motorikus képességük méréséhez, minősítéséhez az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutatót használjuk. A feladatok, valamint a mérések eredményei tanulócsoportok szerint számítógépes adatbázisba kerülnek. A program a testmagasság és a testsúly alapján kiszámítja a testsúlyindexet, ez adja a fittségi pontok alapját. A pontszámok fejezik ki a tanulók pillanatnyi fizikai állapotát. A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök, valamint az iskolai védőnő is. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Az egészséges tanulók felmentését testnevelés óra alól átmeneti időre is csak az iskolaorvos javasolhatja szakorvosi vélemény alapján. A tanuló ekkor is részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített – vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező.

98

Tevékenységi formák a többi tanórán Osztályfőnöki órákon egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként, ennek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is. A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek értékelése utáni feladat meghatározások. Igény szerint külső szakember (orvos, védőnő, egészségszervező) meghívása is indokolt lehet. A testi egészségre nevelést erősíti az iskolai egészségnevelési program témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, biológia és etika órákon. Ezek: - egészséges táplálkozás - dohányzás - alkohol és drog - szexualitás, AIDS A lelki egészségre nevelést a helyi tanterv osztályfőnöki óráiban szereplő konfliktuskezelés (önismeret, stresszkezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás) témáinak feldolgozása szolgálja; a feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a tanulók életkorát. Az osztályfőnöki órán feldolgozott témakörök és a biológia tantárgy emberismeret anyagrésze koncentrálódik – kölcsönösen erősítve egymást. Tevékenységi formák tanórán kívül

Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak megfelelően (ezzel biztosítjuk a mindennapos testnevelés megvalósulását). Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat. Osztálykirándulások alkalmával az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel. A városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum rendezvényein részt veszünk a tanulókkal, s mozgósítjuk a szülőket is a programokra. A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a kulturális programok sem a tanórán kívül: színházlátogatások, rendhagyó irodalomórák, kiállítások, koncertek, művészeti közösségformáló csoportok szereplései.

Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt iskolaorvosi teendők ellátására. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő munkáját a megállapodásnak megfelelően végzi, akinek a tevékenységét a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet szabályozza. A tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő az igazgatóval egyeztetett rend szerint folytatja. Együttműködés az évente visszatérő feladatok során Az iskolaorvossal, iskolai védőnővel egyeztetett időpontokban kerül sor a szükséges szűrővizsgálatokra és védőoltásokra. A szűrővizsgálatok idejére az iskola felügyeletet biztosít. Az osztályfőnökök tanévenként egy alkalommal fogászati rendelésre kísérik tanítványaikat. A tanulók tüdőszűrését az osztályfőnök szervezi meg. A testnevelők együttműködnek a sporttal, illetve gyógytestneveléssel összefüggő vizsgálatokat végző szakemberekkel.

99

Az egészségneveléssel kapcsolatos további feladatok és tevékenységi formák

A védő – óvó intézkedések. A tanulóbalesetek megelőzését szolgáló előírások. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok. A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők. A helyes és biztonságos közlekedésre nevelés feladatai.

Drog-stratégia – a legális és illegális szerek használatának elsődleges megelőzését, valamint a másodlagos prevenció elősegítését célzó program A droggal kapcsolatos problémák egyre jobban érintik a magyar társadalom minden tagját - ahogyan ezt az ISM-OM felmérés eredményei is alátámasztják - különösen a 14-18 éves korosztályt. Az iskolai megelőző tevékenység primer prevenció, mely csak akkor lehet igazán eredményes, ha diákjaink nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a kábítószerrel. Tapasztalataink szerint napjainkban egyre nagyobb teret nyer a "könnyű drogok" kipróbálása, szorongásoldók, antidepresszánsok rendszeres használata. A társadalmi problémák a tanulók családi életébe is begyűrűznek: sok a csonka család, nő a nehéz anyagi körülményekkel küzdő réteg. Ugyanakkor megtalálható az a családmodell is, ahol a gyerekekkel való foglalkozás a zsebpénz odaadásában kimerül. Arra már nem jut ideje a szülőnek, hogy segítsen a felmerülő problémák, feszültségek megoldásában, egyedül marad a gyerek, aki kilátástalannak látja helyzetét. Pedig egyre nagyobb követelményeknek kell megfelelnie, melyeket az iskola, a társadalom támaszt vele szemben. A drogstratégia célja A rendeletnek eleget téve iskolánkban az egészségfejlesztési modellt spirális rendszerben valósítjuk meg a tanulók számára. A témák koruknak és érdeklődésüknek megfelelően minden évben készségfejlesztő, kiscsoportos formában kerülnek feldolgozásra. A drogprevenciót sok oldalról, multiplex módon közelítjük meg: megpróbáljuk a serdülők normáit, elvárásait megváltoztatni, szociális ismereteket adunk, kialakítjuk az ellenállási gyakorlatokat (hogy hogyan mondjon a kísértésre nemet a diák), és egyben igyekszünk a közösségre is hatni a közösségi értékek és normák megváltoztatásával. A harmonikus személyiségtől elválaszthatatlan a személyközi kapcsolatok kialakításában és a konfliktusok kezelésében való jártasság. A megfelelő önbizalom, a szükségesség érzete, a közösségekhez tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelősséget saját sorsának alakításáért. Az egyensúly felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a "pótszerekben", pótcselekvésekben. A megfelelő prevenció tartalmát ismét a képességek és készségek adják. Célunk mindemellett az is, hogy a tiltások mellett alternatívát mutassunk a szabadidő tartalmas, hasznos és kellemes eltöltésére, arra, hogy a boldogságot drogok nélkül keressék.

100

Fontosabb feladatok

Létrehozni, rendszerezni és folyamatosan frissíteni egy olyan adattárat, amely a legfontosabb drogellenes és drogprevenciós szervezetek nevét, címét, szakembereinek megnevezését és elérhetőségét tartalmazza. Szakmai kiadványok, ismeretterjesztő anyagok gyűjtése, dokumentációs tár kialakítása. Faliújság kialakítása a legfontosabb ismeretek és hírek folyamatos közzétételéhez. A 9-13. osztályok részére kidolgozott drogmegelőzési program megvalósítása osztályfőnöki órák keretében. A 9. évfolyamos szülők részére fórum szervezése. Együttműködés kialakítása és rendszeressé tétele minden, az egészségnevelési és drogmegelőzési program megvalósulását segíteni tudó szervezettel, intézményekkel. A drogstratégia megvalósítása során az iskola együttműködik a bűnmegelőzés és bűnüldözés szervezeteivel.

101

8. SZ. MELLÉKLET

FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK

102

Jogi háttér 2004/03 Segédlet a fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtása. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat)

103

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembeveszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. 104

Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Matematika – közgazdasági, számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz ) Nyomdaipari tantárgy reklám anyagok használata keretén belül Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének.

105

Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés

106

GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA Eger, Mátyás király út 165. PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents