Eger Megyei Jogú Város. Önkormányzati Minőségirányítási Program. - Eger -

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Minőségirányítási Program

- Eger 2012

1

Tartalomjegyzék

I.

Bevezetés ................................................................................................... 3

1.

Törvényi kötelezettség ...................................................................................... 3

2.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint közoktatási intézményfenntartó ........................................................................................... 4

II.

Önkormányzati minőségirányítási program ......................................... 6

1.

Eger város minőségpolitikája .................................................................. 6

1.1.

Minőségcélok ..................................................................................................... 8

1.2.

Kiemelt középtávú célok................................................................................... 9

2.

Minőségfejlesztési rendszer ................................................................... 13

2.1.

A helyi közoktatás irányítása ......................................................................... 13

2.2.

A közoktatási rendszer tervezése ................................................................... 13

2.3.

A közoktatási rendszer és a közoktatást érintő más ágazatok kapcsolatrendszere .......................................................................................... 15

2.4.

A fenntartói irányítás felügyeleti és ellenőrzési rendszere .......................... 17

2.5.

Mérési-értékelési feladatok ............................................................................ 19 2.5.1. Országos kompetenciamérés ................................................................ 19 2.5.2. Városi mérési – értékelési rendszer ..................................................... 21 2.5.3. Intézményvezetők minősítése (teljesítményértékelés) ....................... 22

Hatályossági záradék ....................................................................................... 27 Mellékletek

2

I.

Bevezetés

1.

Törvényi kötelezettség

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 2003. évi módosítása megerősítette és pontosította a minőségirányítás helyét a közoktatás rendszerében és bevezette a fenntartói minőségirányítás fogalmát és kötelezettségét. A fenntartó önkormányzatok és a közoktatási intézmények számára minőségirányítási program készítését, tágabb értelemben minőségfejlesztési rendszer kialakítását és működtetését írta elő. A Kt. 85. § (7) bekezdése szerint: „A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek-, és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy – kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal.” A Kt. 40. § (11) bekezdése értelmében: „A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. …Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.” Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 17/2004. (I. 29.) számú határozatával fogadta el Eger Város Önkormányzata Közoktatási Minőségirányítási Programját (ÖMIP), mely 2004. szeptember 1-jén lépett hatályba. A közoktatási intézmények az Önkormányzati Minőségirányítási Programmal összhangban 2004. június 30-ig vizsgálták felül nevelési, pedagógiai programjukat és készítették el intézményi minőségirányítási programjukat (IMIP), mely dokumentumok a Közgyűlés jóváhagyásával váltak érvényessé. A Kt. 2006. évi módosítását követően az Önkormányzati Minőségirányítási Program kiegészítésre került az intézményvezetők teljesítményértékelési rendszerével.

3

2. Eger Megyei Jogú Város intézményfenntartó

Önkormányzata, mint közoktatási

Eger Megyei Jogú Város Heves megyében a legnagyobb közoktatási intézményhálózatot fenntartó települési önkormányzat, mely meghatározó szerepet tölt be az egész régió oktatásszolgáltatásában. Iskolaváros jellege meghatározó, strukturált és több funkciós közoktatási intézményhálózattal rendelkezik. Eger központja a 2004ben megalakult Egri Kistérség Többcélú Társulásnak, mely keretein belül vállalták egyes közoktatási feladatok együttes, kistérségi szintű feladatellátását. A társulás jelenleg 17 települést tömörít. Az önkormányzat intézményfenntartó szerepe az óvodák esetében a legjelentősebb, a városi férőhelyek több mint 90 %-a fölött rendelkezik. Eger Megyei Jogú Város 3 önkormányzati fenntartású óvoda, 18 feladat ellátási helyének működtetésével biztosítja az óvodai ellátást. A korábban kizárólag önkormányzati fenntartású – az alapfokú nevelést-oktatást biztosító –általános iskolák a 2004/2005., illetve a 2007/2008. tanévtől intézményfenntartó mikro-társulások keretében működnek. A város középfokú neveléssel-oktatással foglalkozó intézményeire jellemző leginkább a sokszínű fenntartói jelenlét. Az önkormányzat intézményfenntartó szerepe ezen az intézményfokon jelentősen visszaszorult, a város jelenleg a középiskolák 40 %-ának a fenntartója. A városban több intézmény lát el alapfokú művészetoktatási feladatokat, melyek közül egy működik a városi önkormányzat fenntartásában. Pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása több önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézményben is folyik, közülük a kizárólag szakszolgálati feladatok ellátására létrejött intézményt az önkormányzat működteti.

Intézményrendszer (2012. január 1-jei állapot)

ÓVODÁK Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában: 1. Benedek Elek Óvoda (3300 Eger, Vallon utca 4.) Tagóvoda: 1. OVI-VÁR Tagóvoda (3300 Eger, Tavasz utca 1.) 2. Joó János Tagóvoda (3300 Eger, Kallómalom utca 1-3.) 3. Gyermeklánc Tagóvoda (3300 Eger, Vízimolnár utca 1.) 4. Bervavölgyi Tagóvoda (3300 Eger, I. sz. lakótelep 9. épület) 2. Ney Ferenc Óvoda (3300 Eger, Ifjúság utca 7-9.) 4

Tagóvoda: 1. Farkasvölgyi Tagóvoda (3300 Eger, Farkasvölgy utca 4.) 2. Gyermekkert Tagóvoda (3300 Eger, Nagyváradi utca) 3. Zöld Liget Tagóvoda (3300 Eger, Köztársaság tér) 4. Epreskert utcai Tagóvoda (3300 Eger, Epreskert utca 3/A.) 3. Szivárvány Óvoda (3300 Eger, Kertész utca 38.) Tagóvoda: 1. Napsugár Tagóvoda (3300 Eger, Kodály Zoltán utca 1.) 2. Csillagfény Tagóvoda (3300 Eger, Tittel Pál utca 8.) 3. Deák Ferenc Tagóvoda (3300 Eger, Deák Ferenc utca 17.) 4. Arany János Tagóvoda (3300 Eger, Arany János utca 16.) 5. Katica Tagóvoda (3300 Eger, Széchenyi utca 4.) 6. Eszterlánc Tagóvoda (3300 Eger, Remenyik Zsigmond utca 17.) 7. Dr. Hibay Károly Tagóvoda (3300 Eger, Dr. Hibay Károly utca 7.) ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Fenntartó: Eger-Andornaktálya Intézményfenntartó Mikro-társulás 1. Hunyadi Mátyás Általános Iskola (3300 Eger, Fadrusz János utca 1/a) Fenntartó: Eger-Ostoros Intézményfenntartó Mikro-társulás 2. Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola (3300 Eger, Kodály Zoltán utca 5.) Tagintézmény: Árpád Fejedelem Tagiskola (3326 Ostoros, Petőfi S. út 2.) Fenntartó: Eger-Egerszólát Intézményfenntartó Mikro-társulás 3. Lenkey János Általános Iskola (3300 Eger, Markhot Ferenc utca 6.) Fenntartó: Eger-Szarvaskő Intézményfenntartó Mikro-társulás 4. Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola (3300 Eger, Malomárok u. 1.) Tagintézmény: Tinódi Sebestyén Tagiskola (3300 Eger, Vallon utca 2.) Móra Ferenc Tagiskola és Előkészítő Szakiskola (3300 Eger, Bem tábornok utca 3.) KÖZÉPISKOLÁK Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában: Dobó István Gimnázium (3300 Eger, Széchenyi utca 19.) Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium (3300 Eger, Ifjúság utca 2.) Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium (3300 Eger, Pásztorvölgy utca 25.) Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (3300 Eger, Bem tábornok utca 3.) 5. Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola (3300 Eger, Klapka György utca 7.) 6. Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium (3300 Eger, Pozsonyi utca 4-6.) 1. 2. 3. 4.

5

7. Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium (3300 Eger, Kertész utca 128.) EGYÉB INTÉZMÉNYEK Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában: 1. Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (3300 Eger, Dobó István tér 13.) 2. Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet (3300 Eger, Bem tábornok utca 3.)

II.

Önkormányzati minőségirányítási program

A minőségirányítási program alapelvei 1. A minőségpolitikával összhangban az oktatási szolgáltatásban a minőséget kell előtérbe helyezni a mennyiség helyett. Az intézményi munka irányításában, a pedagógiai munkát, valamint a tárgyi, személyi feltételeket érintő döntések előkészítésében és megszületésében a szolgáltatások garantált színvonala a legfontosabb szempont. 2. Az oktatási szolgáltatás minőségét leginkább befolyásoló tényező a fenntartói, felhasználói, megrendelői valós igény, melyet városi és intézményi szinten is figyelemmel kell kísérni. 3. A minőségi szolgáltatás megvalósítása a képviselőtestület, az Oktatási Bizottság, a Polgármesteri Hivatal irodái, az intézmények és társszervek szoros együttműködésén alapuló közösségi szolgáltatás. 4. A szolgáltatási színvonal megtartásának, emelésének záloga a rendszeres ellenőrzés, mérés – értékelés.

1.

Eger város minőségpolitikája

Kik vagyunk? Eger Megyei Jogú Város iskolaváros, széles fenntartói körben az óvodától a felsőfokú szakképzésig sokszínű intézményhálózatot tart fenn. Helyi közoktatási rendszerünkben egyrészt oktatói-nevelői feladatokat (tudás átadás, képesség fejlesztés, nevelés, szakképzés) látunk el, másrészt hatósági funkciókat is betöltünk. A közoktatási tevékenységünket elsősorban szolgáltatásnak tartjuk. Minthogy városunkban számos 6

kulturális és egy felsőoktatási intézmény is működik, Eger szellemi központ szerepe e régióban elsősorban felelősséget jelent számunkra. Miért vagyunk? A munkaadói, törvényi kötelezettségeket és a tankötelezettséget betartva az iskolafelhasználói (tanuló, szülő stb.) igényeket kielégítő tanulói utak kiépítésére törekszünk. Garantáljuk, hogy financiális lehetőségeinkhez és erőforrásainkhoz mérten minden tankötelezett korú fiatal számára a neki megfelelő legjobb oktatást biztosítjuk. Feladatunk, hogy a munkaerő-piaci igényeket kielégítve sikeres életpályájú munkavállalókat készítsünk fel. A hosszú és rövidtávú iskola-felhasználói igényeket intézményeink szakmai működésébe is beépítjük. Eger évszázadok óta nehezen megközelíthető város. Hátrányunkat az oktatás minőségének növelésével is csökkenteni kívánjuk. Minden egyes intézményünkben nagy hangsúlyt helyezünk a gyermek és emberközpontú oktatásra és a személyiség fejlesztésre. Célunk: munkánk minőségének folyamatos fejlesztése és a hozzáadott pedagógiai érték növelése. Miben vagyunk mások? Gazdag történelmi múltunk, valamint oktatási és kulturális hagyományaink folyamatosan áthatják oktatói és nevelői munkánkat. Városunkban hosszú múltra visszatekintő hagyományai vannak az egyházi értékek őrzésének, a hazafiságra nevelésnek és a polgári értékek közvetítésének. Eger gazdaságában meghatározó szerepet játszik a történelmi borvidék és az idegenforgalom. E tényt figyelembe véve igyekszünk közoktatási rendszerünkkel a helyi igényeket mind jobban kielégíti. Mit akarunk? Hatékony, nyilvános és nyitott közoktatási rendszer kiépítésére törekszünk. Stabil, értékmegőrző és értékteremtő polgárok nevelését tartjuk fontosnak. Célunk értékálló tudás átadása és az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Tanulóinkat az egészséges életmódra igyekszünk felkészíteni. A megelőzés oktatásban történő alkalmazásával meg kívánjuk védeni őket mindazon veszélyektől (kábítószer, alkohol stb.), amelyeket a modern társadalom rejteget számukra. Az erkölcsi normák és közösségi értékek folyamatos közvetítését fontosnak tartjuk. Sokszínű és minőségi szolgáltatást kívánunk nyújtani. Szeretnénk, hogy közoktatási rendszerünkben minél több jól képzett pedagógus dolgozzon. Dolgozóink számára megfelelő munkakörülményeket igyekszünk biztosítani. Környezethez való viszony Eger megyeközpont, régiónkban tapasztalatainkat közvetíteni kívánjuk. Minél harmonikusabb tanulási utak kiépítése érdekében folyamatosan fejlesztjük a kommunikációs készséget és a szakmai együttműködést más fenntartókkal,

7

intézményekkel, az intézményi szintek között, illetve a régió települései között. A különböző területeken felmerülő problémáinkat a civilszervezetekkel, a szociális partnerekkel, (az egészségügyi intézményekkel, a sportintézményekkel, a gazdasági szervezetekkel stb.) a kamarákkal, a felsőoktatással és a szülőkkel együttműködve kívánjuk megoldani. Fontosnak tartjuk az Európai Unión belüli partnerkapcsolatok kiépítését. Városunkat övező nemzeti park kellő felelősséggel ruház fel minket közvetlen környezetünk védelmével kapcsolatban.

Hogyan? Az intézmények sajátosságait, a munkaerő-piaci elvárásokat, a szülők igényeit és a gyermekek érdekeit figyelembe véve, folyamatosan egyeztetve kívánjuk az intézményeinket megerősíteni, hogy a közoktatási rendszerben meglévő versenyhelyzetben helytálljanak. Az intézményvezetők és a pedagógusok személyes érdekeltségi rendszerét meg kívánjuk teremteni, célunk a minőségi munka kiemelt elismerése. Alapvető értékeinket tekintve konszenzusra törekszünk. Döntéseinket és azok előkészületeit, valamint a helyi közoktatási rendszerrel kapcsolatos információkat mindenki számára elérhetővé és nyilvánossá tesszük, hogy biztosítsuk a közoktatási rendszer nyitottságát. Garanciák és jogok A közoktatásra vonatkozó törvényeket, rendelkezéseket és a tartalmi szabályozásokat az önkormányzat betartja és betartatja. A pedagógiai és nevelési programok megvalósulásának rendszeres értékelésével és javításával elősegítjük a minőségi munkát. Tiszteletben tartjuk az intézményi szakmai autonómiát. Folyamatosan működtetett többszintű ellenőrzési és értékelési, illetve minőségirányítási rendszert kívánunk fenntartani. Közösen szabályozzuk a helyi közoktatási rendszer legfőbb folyamatait és az általunk lefektetett szabályok szerint működtetjük azokat. Az intézmény-használói igények és az elégedettség mérésére rendszeres méréseket végzünk. Eger város költségvetése a mindenkori lehetőségekhez és az állami támogatáshoz mérten biztosítja a helyi közoktatási rendszer működését és fejlesztését. Szakmai alapon álló, politikamentes közoktatási rendszert működtetünk. A rendszeren belül a civil kontroll érvényesítése érdekében biztosítjuk a vélemények, észrevételek (iskolaszék, diákönkormányzat, a pedagógusok és szülők érdekvédelmi szervezetei) demokratikus kinyilvánításának feltételeit és visszacsatolását a folyamatos fejlesztések érdekében. Biztosítjuk a polgárokat megillető iskolaválasztási szabadságot. Megteremtjük az intézmények közötti és az intézményeken belüli átjárhatóság feltételeit. Iskola-felhasználóinknak joga van a közoktatással kapcsolatos információkhoz való hozzáféréshez, nyilvános és átlátható információs rendszert kívánunk kiépíteni.

8

1.1.

Minőségcélok

 Az önkormányzat kötelező feladatainak maradéktalan, színvonalas ellátása, a vállalt feladatokról való - a városi rangnak megfelelő - gondoskodása, az intézmények szakmai munkájához szükséges kiszámíthatóság, tervezhetőség, esélyegyenlőség biztosítása.  A közoktatási szolgáltatást nyújtó intézmények jogszerű, hatékony, eredményes és nyitott működése.  Optimális kihasználtsággal rendelkező nevelési-oktatási intézményhálózat működtetése.  A pedagógiai munka minőségének folyamatos fejlesztése és a hozzáadott pedagógiai érték növelése.  Az életkornak megfelelő készségek kialakítása és fejlesztése.  Financiális lehetőségeinkhez és erőforrásainkhoz mérten minden tanköteles korú fiatal számára a képességeinek megfelelő legjobb oktatás biztosítása.  Minden intézményünkben a gyermek és emberközpontú oktatás, valamint a személyiség-fejlesztés előtérbe helyezése. A gyermekekkel, tanulókkal való egyéni és differenciált bánásmód, a követő intézményfokozatban való helytállásra való felkészítés.  A szülői igényekhez és a gyermekek, tanulók képességéhez igazodva a felzárkóztatás és a tehetséggondozás megfelelő arányainak kialakítása.  Stabil, értékmegőrző és értékteremtő polgárok nevelése, értékálló tudás átadása és az élethosszig tartó tanulás megalapozása.  A minőségelvű, partnerközpontú működés előtérbe helyezése, melynek alapja az intézmények minőségirányítási programja.

1.2.

Kiemelt középtávú célok (valamennyi közoktatási intézmény részére)

1. A kötelező feladatok színvonalas ellátása cél sikerkritérium indikátor Óvodai csoport – Hatékonyság, gazdaságosság, gyermeklétszám alakulása A működtetés Költséghatékony gazdálkodás Tanulócsoport – feltételeinek prioritása Sikeres pályázatok – külső tanulólétszám alakulása források megszerzése Kihasználtsági mutatók Saját bevételek növelése elemzése A tervezett és felhasznált költségvetés aránya A feltételrendszer A kötelező eszköz- és Az eszközök mennyisége folyamatos javítása felszerelési jegyzékben és minősége, foglaltak biztosítása a rendeletben előírtak teljesítése

9

2. A szakmai munka minőségének javítása cél sikerkritérium indikátor Alap- és középfokú Városi adatbázis létrehozása intézmények tanulmányi Az oktatás színvonalának Az Országos mutatói emelése Kompetenciamérés eszköze Érettségi és szakmai Tanulási képesség mérés vizsgák eredményei eszköze Továbbtanulási mutatók Országos kompetenciamérés eredményei Tanulási képességvizsgálat eredményei Hatékony idegennyelvA továbbtanuláshoz Nyelvvizsgák száma oktatás, nyelvi előkészítő szükséges nyelvtudás Versenyeredmények évfolyamok működtetése, megszerzése Emelt szintű érettségi két tanítási nyelvű A tanulók eredményes vizsgák száma idegen tagozatok működtetése, részvétele a versenyeken nyelvekből és Az informatika-oktatás Az informatika oktatás informatikából fejlesztése személyi és tárgyi ECDL vizsgát feltételeinek biztosítása, megszerzők száma fejlesztése Újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási A kompetencia alapú nevelés, programok és oktatás módszertanának és taneszközök bevezetése, eszközeinek elterjedése adaptációja A kompetencia alapú A pedagógusok módszertani Kulcskompetenciák nevelés, oktatás kultúrájának korszerűsítése fejlesztését segítő modern implementációja A tanulók képességeinek és pedagógiai módszertan kulcskompetenciáinak alkalmazása egyénre szabott fejlesztése Digitális tartalmak, Az egyenlő hozzáférés taneszközök oktatási biztosítása gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése Az óvodai program moduláris nevelési eszközeinek alkalmazása Továbbképzéseken részt vevő pedagógusok száma Nevelési feladatok teljesítése Óvodai, iskolai Nevelési tevékenység a nevelési/pedagógiai rendezvények, programok fejlesztése programban foglaltak szerint száma

10

Szocializációs és neveltségi szint mérés eszközei

Személyiségfejlesztő programok Alapvető együttélési normák betartása

3. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének biztosítása cél sikerkritérium indikátor A HH/HHH gyermekek, tanulók azonosítása, Az oktatási szolgáltatásokhoz pontos száma A szegregációmentesség való egyenlő hozzáférés A hátrányos helyzetű és és az egyenlő bánásmód biztosítása SNI gyermekek, tanulók elvének teljes körű Az esélyteremtést támogató többségi óvodákban, érvényesülése lépések, szolgáltatások iskolákban való megvalósítása integrálása Integrálást elősegítő programok intézményi alkalmazása A feladatok végrehajtására felkészített pedagógusok száma A személyiségfejlődés A fenntartó által jóváhagyott egyéni gondozása, Minden 3-18 éves nevelési/pedagógiai dokumentált mutatók gyermek számára programok megvalósulása A tanulói teljesítmény biztosított legyen a Az egyes intézményekben „sokcsatornás” értékelése megfelelő fejlődés esélyét folyó pedagógiai munka A hátrányos helyzetű nyújtó nevelés, oktatás átláthatóságának biztosítása a rétegek iskolai szülő, a fenntartó és a helyi lemorzsolódási arányának társadalom számára csökkenése A hátrányos helyzetűek szakképzésben való részvétele A nem szakrendszerű oktatás hatékony működtetése Felzárkóztatás, Hátránykompenzálás Tanórán kívüli hátránykompenzáció A felzárkóztató munka differenciált felzárkóztató eredménye a tanulásban foglalkozások megtartása Tanulmányi eredmények javulása A HHH tanulók számának emelkedése az

11

emelt szintű oktatásban Célirányos és preventív gyermek- és ifjúságvédelem

Szoros együttműködés kialakítása a szociális ellátó rendszerrel, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal

A HHH gyermekek óvodai nevelésbe való bekapcsolódásának növelése Az intézmények által kezdeményezett gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézkedések eredményessége

4. A partnerek, az intézményhasználók elégedettségének vizsgálata cél sikerkritérium indikátor Minőségfejlesztési elvárások Hatékonyság növelése Partneri mérések megfogalmazása, a Partnerek elégedettsége eredményei minőségirányítási program működtetése Városi, intézményi, Városi mérési-értékelési Tanulási képességek osztályképek, a tanulók rendszer működtetése vizsgálata (első évfolyamos egyéni eredményei tanulók) Összehasonlító eredmények – városi adatbázis kialakítása

Intézményi célok és feladatok A közoktatási rendszer egészére vonatkozó célok intézményenkénti lebontását, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

12

2.

Minőségfejlesztési rendszer

A minőségfejlesztési rendszer keretében azon folyamatokat határozzuk meg, amelyek közvetlen hatással lehetnek a közoktatási rendszer minőségi irányítására.

2.1.

A helyi közoktatás irányítása A közoktatás-irányítás feladat- és hatáskör rendszerének szabályozása A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint „Az állandó bizottságok feladatairól és hatásköréről” szóló 32/2010. (X.15.) sz. önkormányzati rendelet határozza meg, hogy a közoktatást érintő kérdésekben jog szerint és átruházott hatáskörben kinek, milyen jogai és kötelességei vannak (képviselőtestület, annak bizottságai, polgármester, alpolgármester, jegyző, hivatali egységek és vezetőik, intézményvezetők, érdekképviselet, kisebbségi önkormányzat). E dokumentum szabályozza az irányítási feladatokkal kapcsolatban a döntési és felelősségi körök delegálásának rendjét is.

A fenntartói irányítás jelentős eszköze az intézményi dokumentumok jóváhagyásának jogosítványa. A jóváhagyás az előfeltétele az intézményi dokumentum érvényességének. A jóváhagyás fenntartói döntés, de csak és kizárólag a közoktatásról szóló törvényben tételesen meghatározott okból tagadható meg (Kt. 103. §) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint intézményfenntartó az alábbi dokumentumok jóváhagyásáról dönt: - Nevelési, illetve pedagógiai program - Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) - Szervezeti és Működési Szabályzat - Házirend

2.2.

A közoktatási rendszer tervezése Közoktatás-tervezési dokumentumok A település, a térség, a megye és a régió közoktatási szerkezetét, kínálatát, illetve jövőbeni fejlesztését meghatározó legfontosabb dokumentumok:

 Eger Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója  Eger Megyei Jogú Város feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési terve (Önkormányzati Intézkedési Terv)  Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Szakképzési Koncepciója  Eger Megyei Jogú Város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve  Egri Kistérség Többcélú Társulása Kistérségi Közoktatási és Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve

13

A Kt. 85.§ (4) bekezdés rendelkezései alapján Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000-ben elkészítette a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervét a 2000–2006-ra szóló időtartamra. Ebben megfogalmazásra került az önkormányzat helyi közoktatásra vonatkozó jövőképe, illetve stratégiai elvárásai. A Közoktatási és Szakképzési Koncepciót a Közgyűlés 2000 júliusában fogadta el. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a dokumentum felülvizsgálatára és módosítására először 2004 januárjában került sor. A módosított Önkormányzati Intézkedési Terv tartalmazza az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket, valamint célokat és feladatokat határoz meg a közoktatási rendszer egészére. A közoktatásról szóló törvény 2007. évi módosításának megfelelően az Önkormányzati Intézkedési Terv kiegészítésre került a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel, mely tartalmazza: a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, így különösen  az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit,  az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges  feltételek meglétét,  a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos  helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát. (Kt. 132. § (6)) (Elfogadva: 584/2007. (XII. 20.) sz. közgyűlési határozattal) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2008-ban került elfogadásra, mely 2011. január 1-i hatállyal lett módosítva. A terv tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, és végrehajtásuk tervezett ütemezését, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelési-oktatási sikeressége érdekében. Az intézkedési terv akció terve a városban működő összes közoktatási intézményre kiterjedő alapos helyzetelemzésre épül. Ezen stratégiai dokumentumok rendszerét egészíti ki, illetve azokhoz szervesen kapcsolódik az Önkormányzati Minőségirányítási Program.

14

2.3.

A közoktatási rendszer és a közoktatást érintő más ágazatok kapcsolatrendszere A helyi közoktatási rendszer szereplőinek a különböző ágazatokkal történő együttműködésében kialakult gyakorlatát, a feladatok közös felelőssége okán, a minél eredményesebb és hatékonyabb megvalósulás érdekében kívánjuk továbbfejleszteni. Együttműködés területe 11. Egészségügy

2. Gyermek és ifjúságvédelem

Közoktatást érintő feladat/cél Iskola-egészségügyi tevékenység, iskolafogászati ellátás szervezése Szűrővizsgálatok, egészségmegőrzés, prevenció Drog prevenció az általános és középiskolában Pályaalkalmassági vizsgálat Drog prevenció érdekében programok szervezése a fiataloknak és a pedagógusoknak Érdekérvényesítés, tájékoztatás elősegítése Életmód programok szervezése, életmód napok Együttműködés a veszélyeztetettség megelőzésében, megszüntetésében Hatósági feladatok a gyermekelhelyezésekben Átmeneti ellátás Tanulásban akadályozott gyermekek nevelése Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók ellátása Magántanulói státusz véleményezése Hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók azonosítása, a dokumentáltság érvényesítése

15

Szervezet/szereplők Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda Gyermek és iskolaorvosi, valamint védőnői hálózat Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Ifjúsági referens/Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda Civil Szervezetek

Gyermekjóléti Szolgálat Jegyző Eger Városi Gyámhivatal Gyermekek Átmeneti Otthona Családok Átmeneti Otthona Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet Gyermekjóléti Szolgálat Jegyző Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda

3. Szociálpolitika

4. Közművelődés

5. Munkaerőgazdálkodás

A szabadidő hasznos eltöltése az általános és középiskolás korosztály számára, utcán való csellengés csökkentése, több alternatíva biztosítása, közösségépítő, - fejlesztő, képesség- és készségfejlesztő programok, kulturált szórakozási lehetőségek (iskola utáni üres órák és esti időszak) nyári táborok szervezése Esélyegyenlőség megteremtése az anyagi okból veszélyeztetett gyermekek esetében Segélyezések, juttatások Szabadidős, költségtérítéses iskolai rendezvények támogatása Városi kulturális rendezvények koordinálása Művészeti nevelés rendhagyó órák keretében, képesség és készségfejlesztés elősegítése Szabadidős programok szervezése Pályázati támogatások szabadidős programokhoz Közkönyvtári szolgáltatás Pályaválasztási tanácsadás keretében a szakmák népszerűsítése, üzemlátogatások szervezése Gyakorlati képzés feltételeinek megteremtésében való együttműködés Pályaválasztási információs rendszer kiépítésében való együttműködés Képzések, átképzések Pályaorientáció, szakmai kompetencia vizsgálatok, továbbképzés, átképzés Pályaválasztási tanácsadás

16

Ifjúsági és Civil Szervezetek, Városi Diáktanács, Közoktatási intézmények Ifjúsági referens/Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda

Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda - Kulturális csoport Kulturális Intézmények Egri Kulturális és Művészeti Központ Civil Szervezetek Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Egri Kirendeltség

Egri TISZK Kft. Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet

5. Intézményműködtetés

Költségvetés tervezés, felhasználás, beszámoltatás

Intézményi ellenőrzések

Közoktatási feladat-ellátással kapcsolatos valamennyi feladat ellátása, irányítása Ifjúsági és sport (diáksport) feladatok ellátása Intézmények felújítása, karbantartása

Vagyon-nyilvántartás, hasznosítás Bérleti és üzemeltetési szerződések ellenőrzése, jóváhagyása

2.4.

Gazdasági Iroda, Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda, Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye Egri Kistérség Többcélú Társulása Ellenőrzési Csoport Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda, Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye, Külső szakértők Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda – Oktatási csoport Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda –Kulturális csoport Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda – Beruházási csoport Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye Gazdasági Iroda – Vagyongazdálkodási csoport Gazdasági Iroda – Vagyongazdálkodási csoport, Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye

A fenntartói irányítás felügyeleti és ellenőrzési rendszere

A közoktatásról szóló törvény az ellenőrzés fogalmát a következőképpen definiálja: „Ellenőrzés: a közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján.” (121. § (1) bekezdés 5. pont) A fenntartói kötelező ellenőrzések körét a törvény pontosan leírja: 1.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 104. § (5) bekezdése rendelkezése szerint: „A közoktatási intézmény tanévenként, évenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó beszámolót adjon a fenntartónak.” Az összehasonlíthatóság, a változások trendjének vizsgálata érdekében az éves intézményi beszámolók standard szempontok alapján történnek. Az értékelő beszámolót adatokkal, tényekkel, mérési eredményekkel kell alátámasztani. (A beszámoltatás szempontjait a 2. számú melléklet tartalmazza.)

17

2.

A fenntartói irányítás keretében történő törvényességi és szakmai ellenőrzés tartalmát és eljárását a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. §, 104. § és 107. § szabályozza. A 102.§ (2) bekezdés d) pontja kimondja, hogy a fenntartó „…- ha jogszabály másképp nem rendelkezik négyévenként legalább egy alkalommal – ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelésioktatási intézményben a gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanulóés gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket…” A 104. § (1) bekezdés a) pontja alapján a fenntartónak „A törvényesség biztosítása keretében kell ellenőrizni a házirend, valamint – a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével – más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet…”

A fenntartói ellenőrzések kiemelt területei: Pénzügyi - gazdálkodási ellenőrzés Törvényességi ellenőrzés Szakmai ellenőrzés Az ellenőrzés típusai  Átfogó, teljes körű (komplex)  Témaellenőrzés (több intézménynél ugyanazon céllal)  Célvizsgálat (egy intézménynél meghatározott céllal)  Utóvizsgálat (kontroll) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatási ellenőrzési és értékelési rendszerét a 3. számú melléklet, a vizsgálatok ütemezését a 4. számú melléklet tartalmazza. Az ellenőrzés nyilvánossága: A fenntartó az ellenőrzés eredményeiről elsődlegesen az érintetteket tájékoztatja (jegyzőkönyv, szakértői jelentés megküldése, hiányosságok kijavítására intézkedési terv készítése). Tájékoztatást kap:  Polgármester  Jegyző  Polgármesteri Hivatal érintett szakirodái  Oktatási Bizottság  Közgyűlés Az ellenőrzés eredményét a város honlapján nyilvánosságra hozzuk.

18

2.5.

Mérési – értékelési feladatok

Az értékelés fogalmát a Kt. 121. § (1) bekezdés 9. pontja a következőképpen definiálja: „értékelés: a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével.” 2.5.1. Országos kompetenciamérés 2001 novemberében szervezte meg az Oktatási Minisztérium, illetve az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az első teljes körű Országos kompetenciamérést szövegértésből és matematikából. 2004-ben törvényi szintre emelték a mérések rendszerét, a 2004. évi CXXXV. törvény 91.§ (14) bekezdése a rendszeres évenkénti mérés kötelezettségét írta elő. 2006-ban tovább bővítették a törvényi szintet (a mérések és az intézményi minőségfejlesztés összekapcsolása). Az Országos kompetenciamérés (OKM) deklaráltan azt a célt szolgálja, hogy információkat nyújtson az oktatásirányítók és az oktatási rendszert fejlesztők számára a tanulók alapkompetenciáinak fejlettségéről, valamint hozzájáruljon az intézmények mérési-értékelési kultúrájának fejlődéséhez. A kompetenciamérés azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely nélkülözhetetlen további fejlődésükhöz. A felmérés tesztjei ezért – a korszerű nemzetközi mérésekhez hasonlóan – nem a tantervi követelmények teljesülését mérik elsősorban, hanem azt, hogy a tanulók képesek-e ismereteiket felhasználva a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolható problémákat megoldani. Az OKM célja, hogy a mérés  segítse az iskolák mérési-értékelési kultúrájának továbbfejlődését,  megismertesse a pedagógusokkal a kompetencia alapú mérési eszközöket,  biztosítsa az iskolák számára azokat az adatokat és eljárásokat, amelyekkel intézményük helyi szintű objektív értékelését el tudják végezni,  biztosítsa az iskolafenntartók számára azokat az adatokat, amelyek segítségével saját intézményeik teljesítményét megbízhatóan összehasonlíthatják az országos adatokkal. Az országos mérések jogszabályi háttere: A közoktatásról szóló törvény 40.§-a és 99.§-a olyan többletfeladatokat ír elő a közoktatási intézmények, az intézményfenntartók, továbbá az oktatásért felelős miniszter számára, amelyek elősegíthetik az országos és intézményi adatok alapján a pedagógiai tevékenység objektívabb megítélését.

19

A Kt. 99. § (4) bekezdése értelmében „Az országos mérési feladatok keretében kell rendszeresen mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődését. Az oktatásért felelős miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendeletében határozza meg az országos mérési feladatokat.” Ezeknek a méréseknek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematika alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. (Kt. 99. § (5) bekezdés) Az oktatásirányítás szándéka, hogy az egyes iskolák mérési eredményei nagyobb szerepet kapjanak a jövőben, segítve az intézményi eredményesség helyi és országos nyilvánosságát. Ennek érdekében a Kt. 99. § (6) bekezdése szerint az oktatásért felelős miniszter közzéteszi az országos mérés összesített és intézményekre vonatkozó eredményeit a minisztérium honlapján. Ezzel szándékozik segíteni az intézményi és fenntartói irányítás megtervezését és a közoktatás eredményessége érdekében megvalósítandó intézkedések kidolgozását. Ha egy adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet. Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak, mely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ha a felhívást követő harmadik évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához – a jogszabályban meghatározottak szerint – pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az oktatási hivatal jóváhagyásával válik érvényessé. Az oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. (Kt. 99. § (7) bekezdés) A Kt. 40. § (12) bekezdésében meghatározottak szerint az intézményi minőségirányítási program (IMIP) végrehajtása során is figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestületnek a szülői szervezet véleményének kikérésével első ízben a 2008/2009. tanévet kell értékelni az intézményi minőségirányítási program végrehajtása és az országos mérés, értékelés eredményei alapján, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján kell meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé.

20

2.5.2. Városi mérési – értékelési rendszer 2000 szeptemberében kezdtük a városi mérési-értékelési rendszer kidolgozását, melynek első eleme az első évfolyamosok tanulási képességvizsgálata volt. A rendszer eddigi értékeit megtartva és figyelembe véve a törvény által előírt kötelező országos méréseket, valamint az intézmények igényeit, külső szakemberek bevonásával új városi mérési rendszert kívánunk működtetni. A mérés-értékelések tervezett üteme: Mérés-értékelés célja 1. Első osztályosok „bemeneti” mérése az egyéni fejlesztési utak kijelöléséhez

Témája

Mérés módja

Időpont

Résztvevők, felelős,

Tanulási képesség, készség mérés

Írásos, feladatlapos

Minden tanév szeptember 2. hetében

Külső szakértő team Oktatási csoport felelőse

2. Első osztályosok „kimeneti” mérése az alkalmazott egyéni fejlesztési utak eredményességének megállapítására

Tanulási képesség, készség mérés (követő mérés)

Írásos, feladatlapos

Minden tanév végén, májusban

Külső szakértő team Oktatási csoport felelőse

3. Hetedik évfolyamosok neveltségi szint mérése

Az elért neveltségi szint megállapítása, a személyiség egyéni jellemzőinek feltárása

Írásos

Minden tanév végén, májusban

Külső szakértő team Oktatási csoport felelőse

A mérések eredményeiről összegzés készül, melyet az intézmények rendelkezésére kell bocsátani. Az iskolák nyitottsága szellemében meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a szülőket tájékoztatni lehessen az osztály és iskola szintű eredményekről. Valamennyi szülőnek joga van arra, hogy saját gyermekének egyéni teljesítményébe betekintést nyerjen. Az intézmények az országos és városi mérési rendszerrel összhangban dolgozzák ki saját belső mérési rendszerüket. Az önkormányzati minőségirányítási programban megfogalmazott elvárások alapján az intézmények fogalmazzanak meg mérhető minőségcélokat, amelyek ellenőrzését, és a megvalósulás értékelését építsék be intézményi önértékelésükbe.

21

Az iskolák önértékelése fontos információ, mind a munkatársak, mind az iskolahasználók számára. A korrekt önértékelés feltétele a belső mérési rendszer működtetése. A fenntartói elvárásokhoz, a saját intézményi célokhoz, pedagógiai/nevelési programhoz kapcsolódva standard szempontok mentén az intézmények végezzenek legalább 4 évente teljes körű önértékelést. Az önértékelés terjedjen ki a pedagógiai, a működési folyamatokra, a tárgyi és személyi feltételekre. 2.5.3. Intézményvezetők minősítése (teljesítményértékelés) Jogszabályi háttér: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 2008. évi módosítása kötelezővé tette a közalkalmazottak minősítését (hatályos: 2009. január 1.). Az intézményvezetők minősítéséről a Kjt. 40. § (1) bekezdés a) pontja rendelkezik. A közalkalmazottat a) kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal, minősíteni kell. Ezen túlmenően a hivatkozott bekezdés felsorolja a közalkalmazottak minősítésének további eseteit. Így például:  a várakozási idő csökkentése előtt,  tartósan magas színvonalú munkavégzés esetén,  kinevezéskor a garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása esetén egy év elteltével,  a közalkalmazott kérésére,  címadományozást megelőzően. Fentieken túlmenően a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. (Kjt. 40. § (4) és (6) bekezdés) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény – ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is – alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni.

22

Az Önkormányzati Minőségirányítási Programnak tartalmaznia kell a magasabb vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelését, annak célját, jellemzőit, alapelveit, az értékelés területeit, szempontjait, valamint az értékelés rendjét. Célunk olyan helyi vezetésértékelési rendszer és gyakorlat kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy egységes eljárásrend, módszer és szempontrendszer segítségével az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények vezetői feladatait ellátó intézményvezetők teljesítményének értékelése egy megbízható eszköz segítségével rendszerszerűen, tervezetten, önértékelésre építve történjen meg. A teljesítményértékelési rendszer jellemzői:  Azonos értékrendet, szempontrendszert és követelményeket alakít ki az egyes vezetők vezetői teljesítményének megítélésére.  Megfelel a szakmai és munkajogi jogszabályokban a vezetővel szemben támasztott követelményeknek.  Működtetése biztosítéka, hogy a magasabb vezetői feladatokat ellátó munkavállalók megismerjék munkájuk, feladatellátásuk megítélésének szempontjait, követelményeit, biztosítékot nyújt a tervezett időben bekövetkező párbeszédre, az önértékelésre, véleménycserére.  Alkalmas a magasabb vezető, mint munkavállaló teljesítményének megítélésére, minősítésére.  A rendszer működtetése hozzájárul, hogy munkáltató tárgyszerű ismeretek alapján hozzon döntéseket (újabb vezetői megbízás, kitüntetés, stb.) A teljesítményértékelési rendszer alapelvei: 1. 2.

3.

4. 5. 6.

7.

Az értékelési rendszer kiterjed Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott valamennyi nevelési-oktatási intézményének vezetőjére. A vezetőértékelési rendszer illeszkedik a fenntartó intézményellenőrzési és értékelési gyakorlatához, épít annak megállapításaira, felhasználja az intézmény működésére vonatkozó értékelések addigi eredményeit. A vezetőértékelési rendszer fejlesztéselvű, nem az intézményvezetők fegyelmezése, büntetése a célja, hanem a vezetői teljesítmény megítélésén keresztül, a követelménytámasztás eszközével, a vezetői tevékenység fejlesztése. A vezető – és vezetésértékelési rendszer az érintettek együttműködésével valósul meg (önértékelés). Minden intézményben azonos eljárásrend alapján történik. Az értékelés során és azt követően is, a fenntartó tiszteletben tartja a személyiségi jogokat, az egyénre vonatkozó dokumentumokat bizalmasan kezeli, harmadik fél számára az érintett kérése, beleegyezése nélkül nem teheti nyilvánossá. Az értékelés eredményeképpen megszületett dokumentumok a munkáltató, valamint a munkavállaló birtokában maradnak, részei a munkáltatónál található személyi dokumentációnak.

23

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények vezetőinek fenntartói értékelésére a Horváth & Dubecz Tanácsadó Kft. VEZKÉPp modelljét alkalmazzuk. A modell jellemzői: A vezetők teljesítményének értékelése a következő öt kulcskompetencia alapján történik:  Vezetés-szakmai tudás alkalmazása  Kommunikáció, kapcsolatok kezelése  Megbízhatóság, felelősségvállalás  Együttműködés  Komplexitás kezelése A vezetői kompetenciák, képességek gyakorlati alkalmazásának megítélése a vezetői feladatok  a tervezés,  a végrehajtás,  az ellenőrzés,  az értékelés végrehajtása alapján történik. Az értékelés térképe a kulcskompetenciákat és a vezetői feladatokat tartalmazó mátrix, melynek segítségével a kulcskompetenciák egyenként 5, összesen 25 állítás mentén értékelhetők. Ezen kívül a modell alkalmas a vezetők olyan személyes kompetenciáinak a feltárására és értékelésére, amelyek a környezet társadalmi igényeinek, vagy más elvárásainak kielégítésére szolgálnak, de nem tartoznak közvetlenül a vezetéshez szükséges kompetenciák közé. Az értékelés fő lépései:  Vezetői önértékelés  Fenntartói értékelés  Értékelő megbeszélés A kulcskompetenciákról az intézményvezető és az értékelő külön-külön, de ugyanolyan értékelő lapot használva készíti el az értékelést. Ezek adatai alapján az összesítő program automatikusan, az egyes vezetőkre vonatkozó diagramokat készít. A modell segítségével az intézményvezetőkről összesített diagram is készíthető.

24

A modell leírása Az értékelés céljai  Fenntartói irányításra vonatkozó célok: - Javuljon a szakmai kommunikáció az intézményvezetők és a fenntartó között. - A vezető kompetenciáinak fejlődésével javuljon az intézmények működésének hatékonysága. - Javuljon az intézmények eredményessége.  Intézményvezetőre irányuló célok: Az intézményvezető kapjon átfogó értékelést a munkájáról, amely - visszajelzést ad erősségeiről és fejlesztendő területeiről, - alapja és ösztönzője további fejlődésének, - támogatja, hogy egyéni/intézményi törekvéseit össze tudja hangolni a fenntartói célokkal, - fejleszti önismeretét, önértékelését. Várható eredmény  Az intézményvezető önértékelése javul, tudatosan törekszik munkájának javítására, a fejlődésre.  A fenntartó számára a fejlődés követhető.  Következtethet az általa fenntartott intézmények vezetőinek erősségeire és fejlesztendő területeire, ehhez képest tervezheti fejlesztésre, vezetőképzésekre irányuló tevékenységét.  Javul az intézmények hatékonysága, eredményessége.  Javul a szakmai kommunikáció. A „VEZKÉPp” modell kiegészítő moduljának alkalmazásával elvégezhető a Kjt. szerint előírt minősítés is, azaz a két értékelési feladat (teljesítményértékelés – minősítés) egyetlen modell segítségével összekapcsolható. A Kjt. közoktatási területen történő végrehajtását szabályozó 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet 8.§ (1) bekezdése szerint: A minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. (2) A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni:

25

a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. Az intézményvezetők teljesítményértékelésének (minősítésének) ütemtervét az 5. számú melléklet tartalmazza. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő közoktatási intézmények vezetőinek fenntartói értékelésére vonatkozó szabályozást a 6. számú melléklet tartalmazza.

26

Hatályossági záradék Önkormányzati Minőségirányítási Program:  Elfogadás időpontja:.2012. március 29.  Hatályba lépés időpontja: 2012. április 1.  Hatályba lépés módja: 118/2012. (III.29.) Közgyűlési határozat  Érvényességének időtartama: 4 év  Felülvizsgálat időpontja: szükség esetén évente, illetve jogszabályi változás indokoltsága esetén  Nyilvánosságra hozatal módja: az Önkormányzati Minőségirányítási Programot az önkormányzat jegyzője az elfogadást követő 10 napon belül megküldi az önkormányzati közoktatási intézmények vezetőinek.

27

1. számú melléklet

Intézményi célok és feladatok Fenntartói elvárások

Óvodák Benedek Elek Óvoda (Eger, Vallon utca 4.)  A helyi nevelési program megvalósulása az intézményben és a tagintézményekben. A 2011/2012. nevelési év tapasztalatai alapján értékelése a tagóvoda vezetőkkel.  Az újonnan - egységesen- bevezetett dokumentumok megvalósításának vizsgálata a nevelőtestület bevonásával.  A tagóvodák nevelőtestületeinek, egyéb dolgozóinak megismerése.  A tagóvodák tárgyi feltételrendszerének, sajátosságainak megismerése.  A szülőkkel való kapcsolattartás formáinak kialakítása Ney Ferenc Óvoda (Eger, Ifjúság utca 7-9.)  A helyi nevelési program megvalósulása az intézményben és a tagintézményekben. A 2011/2012. nevelési év tapasztalatai alapján értékelése a tagóvoda vezetőkkel.  Az újonnan - egységesen- bevezetett dokumentumok megvalósításának vizsgálata a nevelőtestület bevonásával.  A tagóvodák nevelőtestületeinek, egyéb dolgozóinak megismerése.  A tagóvodák tárgyi feltételrendszerének, sajátosságainak megismerése.  A szülőkkel való kapcsolattartás formáinak kialakítása Szivárvány Óvoda (Eger, Kertész utca 38.)  A helyi nevelési program megvalósulása az intézményben és a tagintézményekben. A 2011/2012. nevelési év tapasztalatai alapján értékelése a tagóvoda vezetőkkel.  Az újonnan - egységesen- bevezetett dokumentumok megvalósításának vizsgálata a nevelőtestület bevonásával.  A tagóvodák nevelőtestületeinek, egyéb dolgozóinak megismerése.  A tagóvodák tárgyi feltételrendszerének, sajátosságainak megismerése.  A szülőkkel való kapcsolattartás formáinak kialakítása

Általános iskolák Hunyadi Mátyás Általános Iskola  A tehetséggondozás további folytatása, a tanulók sikeres szereplése a tanulmányi- és sportversenyeken.  A középiskolai felvételi beiskolázási eredmények megőrzése.  A magas színvonalon működtetett emelt szintű idegen nyelvoktatás folytatása.  A szülőkkel kialakított szoros kapcsolatrendszer megtartása.  A kompetenciaalapú oktatás módszertanának és eszközeinek megismerése, alkalmazása. 28

Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola  A megkezdett kompetencia-alapú nevelés-oktatás folytatása.  A tehetséges tanulók felismerése, fejlődésük elősegítése, a lemaradó, tanulási nehézséggel küzdő, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása..  A reformpedagógiai módszerek további alkalmazása (Jenaplan).  Az emelt szintű testnevelési osztályok tanulói a továbbiakban is sikeresen szerepeljenek a sport versenyeken, és sportegyesületekben fejlesszék tovább képességeiket. Lenkey János Általános Iskola  Az emelt szintű természettudományos és angol képzés további sikeres folytatása.  A tehetséggondozás keretében a tanulók sikeres szerepelése a tanulmányi versenyeken.  A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek megismerése, alkalmazása.  A felzárkóztatás és a tehetséggondozás megfelelő arányainak kialakítása. Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola  A tanulók egyéni képességeire épülő, gyermekközpontú ismeretátadás és kompetencia-fejlesztés, a tanulásban lemaradók felzárkóztatása.  Szociokulturális hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőséget növelő programok működtetése.  A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztése, oktatása.  Tehetséggondozás keretében a tanulók felkészítése tanulmányi versenyekre.  A kompetenciaalapú oktatás módszertanának bevezetése, illetve alkalmazása.  A sajátos nevelési igényű tanulók integrált fejlesztése, oktatása, képességeikhez mért felzárkóztatása.  A Belső Gondozói Rendszer további működtetése.  A tanulásban akadályozott tanulók komplex tanulmányi és sportversenyre való felkészítése.

Középiskolák Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium Az általános iskolai nevelés területén:  A tanulók szükségleteire, egyéni képességeire épülő gyermekközpontú ismeretátadás, kompetencia-fejlesztés a tanulók problémamegoldó gondolkodásra nevelése projekt szemléletű programokkal.  Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása az esélyegyenlőséget növelő programok működtetése.  A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése. A gimnáziumi nevelés területén:  A kétszintű érettségi rendszer működtetése, érettségi tárgyakból az emelt szintű oktatás megszervezése, a továbbtanulási arányok emelése.  A két tanítási nyelvű osztályok magas szintű képzése.

29

  

A nyelvi előkészítő évfolyam működtetése, a tanulmányi színvonal javítása. A kompetenciaalapú oktatás módszertanának és eszközeinek alkalmazása a középiskolában is. A külföldi partneriskolai kapcsolatok ápolása.

Dobó István Gimnázium  A kompetenciaalapú oktatás megvalósítása érdekében a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos megújítása.  A kiegyensúlyozott szakmai, pedagógiai munka folytatása, a tanulók magas szintű felkészítése az érettségire és a továbbtanulásra.  A hat évfolyamos képzés sikeres működtetése, új óra- és tanulásszervezési technikák alkalmazása.  Tehetséggondozás, a tanulók felkészítése a tanulmányi versenyekre.  Felzárkóztatás, differenciált fejlesztés a lemaradó tanulók számára.  A környezeti-nevelési program sikeres végrehajtása. Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium  A Hátrányos Helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának folytatása, a nyelvi képzés hatékonyságának erősítése, a nyelvvizsgák számának növelése.  Felzárkóztatás és hátránykompenzáció, tervszerű és szervezett tehetséggondozó tevékenység folytatása.  Az elért tanulmányi eredmények megtartása, a továbbtanulásra való felkészítés megvalósítása.  Az általános iskolások számára szervezett tehetségkutató versenyek folyamatos megrendezése.  A kompetenciaalapú oktatás implementációja, a kulcskompetenciák fejlesztését segítő modern pedagógiai módszertan alkalmazása.  Az adminisztrációs fegyelem erősítése. Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola  A munkaerőpiac igényeinek rugalmas követése, illeszkedve az iskola profiljához.  Konstruktív életvitelre nevelés, tehetséggondozás a tanulók életkezdési esélyeinek növelése érdekében.  Meg kell őrizni a felsőoktatásban tovább tanulók arányának magas szintjét.  Továbbra is biztosítani kell, hogy a végzett diákok magas szintű informatika felhasználói és idegen nyelvi képzettségi szinttel rendelkezzenek. Ennek érdekében meg kell őrizni az ECDL vagy azzal egyenértékű számítástechnikai végzettséggel és/vagy nyelvvizsgával rendelkezők arányát az iskola tanulói, illetve az iskolában végzettek tekintetében.  Az érettségire épülő és felsőfokú szakképzés magas színvonalának megtartása. A szakképzési évfolyamokon törekedni kell az egyéb intézményekben érettségizett fiatalok magasabb arányban történő bevonására.  Szakmai együttműködés az Egri TISZK Kht. szakképzés-szervezési társasággal és a TISZK partnerintézményeivel a szakképzési rendszer összehangolt működtetése érdekében. Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium  A munkaerőpiac igényeinek rugalmas követése, illeszkedve az iskola profiljához.  Konstruktív életvitelre nevelés, a tanulók életkezdési esélyeinek növelése.

30

     

A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének növelése, intézményi integrációjuk elősegítése. El kell érni, hogy a tanulók tudásszintje, műveltsége emelkedjen, az országos kompetencia mérés eredményei megközelítsék az országos átlagot. Törekedni kell arra, hogy az iskolában tanulmányaikat megkezdő diákok minél nagyobb arányban versenyképes szakmához és szaktudáshoz jussanak, tanulmányaikat sikerrel fejezhessék be. Szakmai együttműködés az Egri TISZK Kht. szakképzés-szervezési társasággal és a TISZK partnerintézményeivel a szakképzési rendszer összehangolt működtetése érdekében. Törekedni kell a kollégium férőhely kapacitásának maximális kihasználására. A kollégista tanulók tanulmányainak megsegítése, felzárkóztatás, tehetséggondozás.

Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium  A munkaerőpiac igényeinek rugalmas követése, illeszkedve az iskola profiljához.  Konstruktív életvitelre nevelés, a tanulók életkezdési esélyeinek növelése.  A gyakorlati képzés kezdő évfolyamokon az iskolai tanműhelyben valósul meg, a további évfolyamokon a szakmai sajátosságok figyelembe vételével törekedni kell a gazdálkodó szervezetnél, tanulószerződéssel szervezett gyakorlati képzési formára.  El kell érni, hogy a tanulók tudásszintje, műveltsége emelkedjen, az országos kompetencia mérés iskolai eredményei megközelítsék az országos átlagot.  A Szakiskolai Fejlesztési Program keretében bevezetésre került új pedagógiai módszerek – az intézményen belül - minél szélesebb körben való elterjesztése, alkalmazása a szakiskolai osztályokban.  Törekedni kell arra, hogy az iskolában tanulmányaikat megkezdő diákok minél nagyobb arányban versenyképes szakmához és szaktudáshoz jussanak, tanulmányaikat sikerrel fejezhessék be.  Szakmai együttműködés az Egri TISZK Kht szakképzés-szervezési társasággal és a TISZK partnerintézményeivel a szakképzési rendszer összehangolt működtetése érdekében.  Törekedni kell a kollégium férőhely kapacitásának maximális kihasználására.  A kollégista tanulók tanulmányainak megsegítése, felzárkóztatás, tehetséggondozás. Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium  A munkaerőpiac igényeinek rugalmas követése, illeszkedve az iskola profiljához.  Konstruktív életvitelre nevelés, a tanulók életkezdési esélyeinek növelése.  A gyakorlati képzés kezdő évfolyamokon az iskolai tanműhelyben valósul meg, a további évfolyamokon a szakmai sajátosságok figyelembe vételével törekedni kell a gazdálkodó szervezetnél, tanulószerződéssel szervezett gyakorlati képzési formára.  A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének növelése, intézményi integrációjuk elősegítése, továbbá a felzárkóztató oktatás programjának folytatása a nyolcadik osztályos végzettséggel nem rendelkező tanulók re-integrációjának segítése érdekében.  El kell érni, hogy a tanulók tudásszintje, műveltsége emelkedjen, az országos kompetencia mérés iskolai eredményei megközelítsék az országos átlagot.  A Szakiskolai Fejlesztési Program keretében bevezetésre került új pedagógiai módszerek – az intézményen belül - minél szélesebb körben való elterjesztése, alkalmazása a szakiskolai osztályokban.

31



Törekedni kell arra, hogy az iskolában tanulmányaikat megkezdő diákok minél nagyobb arányban versenyképes szakmához és szaktudáshoz jussanak, tanulmányaikat sikerrel fejezhessék be.



Szakmai együttműködés az Egri TISZK Kht. szakképzés-szervezési társasággal és a TISZK partnerintézményeivel a szakképzési rendszer összehangolt működtetése érdekében. Törekedni kell a kollégium férőhely kapacitásának magasabb szintű kihasználására. A kollégista tanulók tanulmányainak megsegítése, felzárkóztatás, tehetséggondozás.

 

Egyéb intézmények Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény  A város kulturális rendezvényein való aktív részvétel.  A tehetséggondozás keretében a tanulók szerepeljenek sikeresen az országos versenyeken, találkozókon, fesztiválokon, nemzetközi szakmai rendezvényeken.  Az iskola növendékei egyre nagyobb számban nyerjenek felvételt a közép- és felsőfokú művészetoktatási intézményekbe.  Az Egri Romafesztivál megrendezése Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet  Továbbra is működjön együtt az óvodákkal az iskolára való előkészítés hatékonyságának fejlesztésében: prevenciós vizsgálatok elvégzése  Segítse az iskolában folyó fejlesztő pedagógiai tevékenységet.  A logopédiai munkában az ellátási színvonal megőrzése mellett javítson az ellátást igénylő és gondozott gyermekek, tanulók arányán.  Az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint szervezze és biztosítsa a kistérséghez tartozó települések intézményeiben a logopédiai és a pályaválasztási ellátást.

32

2. számú melléklet

Intézményi beszámolók szempontrendszere 1. Statisztika: a.) Tanulói létszámok:    

tanulói létszám tanulócsoportonként (osztályonként) hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók száma tanulócsoportonként felzárkóztatásban résztvevő tanulók száma tanulócsoportonként tehetséggondozásban részvevő tanulók száma tanulócsoportonként

b.) Tanulmányi eredmény:   

tanulmányi átlagok tantárgyanként, tanulócsoportonként, iskolai szinten bukott tanulók száma tanulócsoportonként (egy tantárgyból, két tantárgyból, három tantárgyból, több tantárgyból) az iskolai mulasztás tanulócsoportonként (igazolt, ill. igazolatlan mulasztás, mulasztási átlag)

Többcélú intézmény esetén az adatokat intézménytípusonként kérjük megadni! 2. A diákönkormányzati munka értékelése 3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 4. Sportélet az iskolában (ezen belül sportköri és sport szakosztályi órák száma) 5. Az iskola eredményei (versenyek, nyelvvizsgák, stb.) 6. Az iskolai könyvtár működése 7. Az iskola partnerkapcsolata (együttműködés az diákönkormányzattal, társintézményekkel, kamarával, stb.) 8. Egyéb, az intézményvezető által fontosnak ítélt információ 9. Melléklet a nevelőtestületi értekezletről

33

iskolaszékkel,

iskolai

A kollégiumi munka elemzésének, értékelésének szempontjai 1.

Statisztikai adatok        

A kollégiumi férőhelyek száma – nemenkénti megoszlása Év elején beiratkozott tanulók száma – nemenkénti megoszlása A félév során kiköltözők/beköltözők száma – a ki-, illetve beköltözés okai A kollégium létszáma az első félév végén A „nem normatívás” kollégisták száma Kollégiumi csoportok száma/átlaglétszáma A kollégista tanulók megoszlása iskolánként A hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók száma  A kollégium tanulmányi eredménye  Kitűnő és jeles tanulók száma  Bukott tanulók száma (1, vagy több tárgyból) 2.

A kollégium nevelő-oktató tevékenysége  A kollégium tanulmányi eredményének értékelése  Kötelező tanulószobai foglalkozások (tanulási fegyelem a foglalkozásokon)  Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások megszervezése – az esélyegyenlőség biztosítása  A tehetséggondozás formái a kollégiumban (szakkörök, diákkörök, stb.)  A tanulók részvétele (hiányzások) a kollégiumi foglalkozásokon (kötelező, szabadon választott foglalkozások)  Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok  Prevenciós tevékenységek a kollégiumban (alkohol, dohányzás, drog,)  Szocializációs feladatok a kollégiumban  Egészséges életmódra nevelés  Szabadidős tevékenységek (kulturális- és sportélet)  Fegyelmi helyzet

3.

A kollégium személyi feltételei

4.

A kollégiumok műszaki állapota, tárgyi feltételek

5.

A kollégiumi diákönkormányzat munkájának értékelése

6.

A kollégium partnerkapcsolatai

Belső kapcsolatok (kollégiumszék/szülői szervezet, szülői ház, DÖK, anyaintézmény) Külső kapcsolatok (társintézmények: a város középiskolái, kollégiumai, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatal, stb.)

34

3. sz. melléklet EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

I.

Alkalmazási terület Valamennyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény

II.

Az ellenőrzés és értékelés tartalmi területei

II./1. Az intézmények belső kontrollrendszerének ellenőrzése és értékelése Felelős: Egri Kistérség Többcélú Társulás Munkaszervezetének Ellenőrzési csoportja A rendszerellenőrzés célja  Meggyőződni a belső kontrollrendszer megfelelőségéről, a szervezeten belül működő kontrollok meglétéről, teljességéről és eredményes működéséről.  Az intézmények irányítási, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási, beszámolási és ellenőrzési rendszerek működésének átfogó vizsgálata, melynek keretében a szabályszerűség, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség kerül ellenőrzésre. Vizsgálati szempontok 1.

Kontrollkörnyezet megismerése, értékelése 1.1. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, a szervezeten belüli felelősségiés feladatkörök kialakítása, szabályozása  A szervezet alapító okiratának, SZMSZ-ének és Ügyrendjének vizsgálata  A szervezeten belüli felelősségi és döntési jogkörök meghatározásának értékelése 1.2. Humán-erőforrás gazdálkodás értékelése  A szervezet dolgozóinak létszáma és szakképzettsége (szakmai ellátottság)  A besorolások szabályszerűsége, a létszámgazdálkodás, túlóra elszámolás szabályszerűsége, túlmunka arányának elemzése  Teljesítmény-értékelési rendszer kialakításának, szabályozásának, a dolgozók előmeneteli- és javadalmazási rendszerének dokumentált eljárásrendjének vizsgálata 1.3. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának, működtetésének értékelése 1.4. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 35

2.

Kockázatkezelés értékelése A költségvetési szerv kockázatkezelési rendszerének vizsgálata, a költségvetési szerv kockázatelemzésének értékelése.

3.

Kontroll eljárások megismerése, értékelése A gazdálkodásért felelős vezetés feladata a szervezeten belüli kontrolltevékenységek kialakítása, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez, a gazdaságosság, eredményesség érdekében. 3.1. A költségvetési szerv szabályzatainak vizsgálata különös tekintettel a pénzkezelési- és leltározási eljárásokra. 3.2. Feladatkörök szétválasztása, operatív jogkörök gyakorlása  Az utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolása  Szerződések, megállapodások, utalások, pénzügyi tranzakciók jóváhagyása 3.3. Befektetett eszközök pénzügyi és fizikai védelme, az önkormányzati – intézményi – vagyon nyilvántartása, vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége

4.

Információs és kommunikációs rendszer A vezetőknek és beosztottaknak a feladataik ellátásához a megfelelő információk a megfelelő időben rendelkezésre álljanak. 4.1. Az információk, adatok hozzáférésének szabályozottsága, adatbiztonság, a bizalmas információk hatékony és gyors kommunikálásának biztosítása 4.2. Az információk szervezeten belüli áramlásának módja 4.3. A szerv működésének eredményéről a vezető részére nyújtott tájékoztatás módja és dokumentálása

5.

Monitoring rendszer A feladatok számonkérése, a feladatok teljesítésének nyomon követése a vezetés irányítási tevékenységének részeként. 5.1. A feladatok ellátásáról készített beszámolók, pénzügyi jelentések rendszeressége, vezetői kontrollja 5.2. A belső- és külső ellenőrzés korábbi vizsgálataira tett intézkedések végrehajtásának nyomon követése a belső ellenőrzés és a vezetés részéről 5.3. A megtett intézkedések hatékonyságának vizsgálata utóvizsgálattal

A gazdálkodási rendszer elemeinek megismerését és értékelését a belső ellenőrök a tárgyhoz kapcsolódó jogszabályok- és belső szabályzatok-, dokumentumok vizsgálatával, a vezetőkkel és a dolgozókkal folytatott interjúkkal, kérdőívvel, nyomonkövetési tesztekkel, a korábbi években végzett ellenőrzésekről készült információkkal hajtják végre.

36

II./2. Az intézmények törvényességi ellenőrzése és értékelése Felelős: Eger MJV Polgármesteri Hivatala Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája A törvényességi ellenőrzés célja  A nevelő-oktató munkához szorosan kapcsolódó szabályzatok, dokumentumok és tanügyi nyilvántartások naprakész vezetésének, törvényességi megfelelőségének ellenőrzése.  Szabályozás és gyakorlat viszonya. A belső szabályzatok érvényesülése a gyakorlatban. A törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálni szükséges o a nevelő-oktató munkához szorosan kapcsolódó belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, o a szabályzatokban foglaltak jogszerűségét, o a döntéshozatal és a működés jogszerűségét, o az intézmény működésére vonatkozó jogszabályok betartását. A törvényességi ellenőrzés során vizsgálandó alapdokumentumok, szabályzatok (az intézmény működését meghatározó dokumentumok ellenőrzése)  Alapító okirat  Szervezeti és Működési Szabályzat  Házirend  Nevelési/Pedagógiai program  Intézményi Minőségirányítási Program     

belső

Továbbképzési program és Beiskolázási terv Intézményi éves munkaterv, beszámolók Tanügyi nyilvántartások Belső ellenőrzési terv Egyéb szabályzatok, dokumentumok:  intézményi ügyintézés dokumentumai: ügyintézési, iratkezelési szabályzat, jegyzőkönyv, határozat, értesítés  védelmi jellegű szabályzatok: munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi szabályzat

A törvényes és hatékony működés ellenőrzésének szempontjai 1. Alapdokumentumok, belső szabályzatok ellenőrzése  a törvényi előírásoknak való formai és tartalmi megfelelés vizsgálata,  a belső szabályzatok/dokumentumok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartása,  az intézmény működését meghatározó dokumentumok szakmai szempontoknak való megfelelése, összhangja,  a működés és a dokumentumok egybevetése, a működés megfelelősége, a jogszabályok betartása

37

2. A KIR és KIR-STAT adatszolgáltatás ellenőrzése (20/1997. Korm. rendelet alapján)  tájékoztató adatok a 2. számú mellékletben foglaltak szerint  közérdekű adatok a 4. számú mellékletben foglaltak szerint 3. A tanügyi nyilvántartások, dokumentumok ellenőrzése (A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú melléklete alapján a tanügyi nyilvántartásokra vezetésére vonatkozó rendelkezések megtartása) 3.1. Beírási napló (iskola, kollégium) felvételi és mulasztási napló (óvoda)  a felvett tanulók, gyermekek nyilvántartása (személyi adatok, oktatási azonosító feltüntetése)  jogviszony megszűnés esetén törlés – megfelelő záradék bejegyzése  SNI-s gyermekek, tanulók nyilvántartása 3.2. Foglalkozási napló (osztálynaplók, csoportnaplók)  tanulói órarend  mulasztások (igazolt, igazolatlan) naprakész vezetése, összesítése  a tanulók értékelése (szöveges, érdemjegyek számának vizsgálata, összhangban a pedagógiai programban meghatározottakkal)  tanulói létszámadatok vizsgálata a törvény által meghatározott maximális létszámok figyelembe vételével (létszám túllépés esetén engedélyek, határozatok ellenőrzése)

3.3. Törzslap (iskola), törzskönyv (kollégium)  a Kt. 2. sz. számú mellékletében meghatározott adatok, a tanuló év végi szöveges minősítése, osztályzatai, a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntések, határozatok felvezetésének vizsgálata (különös tekintettel az SNI-s tanulók nyilvántartására: MKM rend. 4. sz. melléklet 6/c pontja; ingyenesség ténye hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében: Kt. 1. sz. melléklet II. rész)  a törzslapra bejegyzett adatok egyezősége a többi tanügy-igazgatási dokumentummal  téves bejegyzés esetén szakszerű érvénytelenítés, helyesbítés 3.4. Bizonyítvány  a bizonyítvány vezetése, bejegyzései megfelelnek-e a törvényi előírásoknak (Kt. 70. § (3), (4), 72. § (1), MKM rend. 4. sz. melléklet)  az alkalmazott záradékok egyeznek-e az MKM rend. 4. sz. mellékletében közölt záradékokkal  a bizonyítványba bejegyzett adatok egyezősége a többi tanügy-igazgatási dokumentummal  téves bejegyzés esetén szakszerű érvénytelenítés, helyesbítés

38

3.5. Tantárgyfelosztás, órarend  a tantárgyfelosztásban szereplő összes óraszám megalapozottsága, összhangban az iskolai pedagógiai programban szereplő és jóváhagyott óratervvel  a csoportbontások szakmai, pedagógiai indokoltsága  a szakos lefedettség vizsgálata  órakedvezmények, túlórák törvényességi vizsgálata 3.6. Jegyzőkönyvek, beszámolók  jogszabály által előírt esetek  nevelőtestületi döntés, véleményezés, javaslattétel – határozat  tanulmányok alatti vizsga (javító, osztályozó, különbözeti)  tanulói baleset  rendkívüli esemény  vezetésükben az intézményi folyamatok, tevékenységek jól követhetőek-e  tartalmilag és formailag megfelelnek-e az előírásoknak 3.7. A gyermekek, tanulók felvételének, átvételének dokumentálása  a Kt. 65-68. §-aiban, valamint a 74-75. §-aiban foglaltak szerint  a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 15-19. §-aiban, a 28. §-ában, valamint a 8. számú mellékletben foglaltak szerint 4. Pedagógiai tevékenység szervezése (a működés személyi és tárgyi feltételeinek törvényességét igazoló dokumentumok vizsgálata)  az intézményvezetés szerkezete  létszámok vizsgálata  képesítési követelmények, végzettséget igazoló dokumentumok áttekintése (pedagógusok, egyéb alkalmazottak)  személyi anyagok (kinevezések, átsorolások, munkaköri leírások)  szabadságolási terv és nyilvántartás  pedagógus-továbbképzési terv  pedagógus-továbbképzések dokumentumai  munkaerő-gazdálkodási rendszer működtetése 5. Az intézmény működésének szabályosságát biztosító dokumentumok vizsgálata  a közalkalmazottakra vonatkozó dokumentumok  az intézmény irattári terve  a kötelezően előírt nyomtatványok  a diákigazolvány, pedagógus igazolvány nyilvántartása  belső ellenőrzési terv  a belső ellenőrzések dokumentumai A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések ellenőrzése (a szabályzatokban előírtak gyakorlati alkalmazása az oktatási folyamatban)  a házirendben meghatározott védő, óvó előírások betartása, betartatása

39

 az SZMSZ-ben a vezetők, pedagógusok, más alkalmazottak számára előírt feladatok végrehajtása a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a balesetek esetén  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. számú mellékletében foglaltak végrehajtása  tanulói balesetek dokumentálása A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység ellenőrzése  a fegyelmi eljárás szabályai a Kt. 76-77. §-aiban, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 32-33. §-aiban foglaltak szerint  gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység dokumentálása

II./3. Az intézmények szakmai ellenőrzése és értékelése A közoktatásról szóló törvény 107. § (1) bekezdése értelmében a közoktatási intézmények szakmai ellenőrzésében közoktatási szakértő vehet részt. A szakmai ellenőrzés célja  Az intézmény nevelési-pedagógiai program szerinti működésének, a program megvalósulásának ellenőrzése.  A pedagógiai szakmai munka eredményessége, hatékonyság-vizsgálatának értékelése.  A vezetői program megvalósulásának vizsgálata.  Az intézményi minőségirányítási programban foglaltak gyakorlati megvalósulásának, eredményességének vizsgálata. A szakmai ellenőrzés vizsgálati területei  az intézményvezető, intézményvezetés vezetői tevékenysége, vezetői jogkör gyakorlása  a szakmai munkaközösségek tartalmi munkája  az intézmény éves szakmai munkájának tervezése, az adott év értékelésének gyakorlata  az országos kompetenciamérések eredményei  a tantárgyfelosztás alapján a fenntartó által kötelezően finanszírozandó és az intézmény által ténylegesen felhasznált órakeret vizsgálata  a pedagógus továbbképzések szervezésének, megvalósulásának intézményi gyakorlata  a belső ellenőrzési rendszer működtetése az intézményben  a minőségirányítási program gyakorlati eredményessége  az intézményi belső mérések eredményei  az érettségi és a szakmai vizsga eredményei  versenyeredmények  a felzárkóztatás, tehetséggondozás, képességfejlesztés, esélyegyenlőség biztosításának eredményei 40

A szakmai ellenőrzés vizsgálati szempontjai 1. Az intézményvezető, intézményvezetés vezetői tevékenységének vizsgálati szempontjai  az intézményvezető vezetői jogkörének gyakorlása,  feladatkörök és hatáskörök leosztása,  a pedagógusok munkájának ellenőrzése, értékelése, az ellenőrzés tapasztalatainak beépülése az oktatási folyamatba. 2. A szakmai munkaközösségek tevékenységének vizsgálati szempontjai  az intézményi éves munkaterv célkitűzéseinek lebontása munkaközösségi szintre, és ezek megjelenése a munkaközösségi munkatervekben,  az országos kompetenciamérés és a helyi mérések eredményeinek megjelenése, beépülése a munkaközösségi munkatervekbe,  a szakmai munka elemeinek vizsgálata,  a tantárgy-pedagógiai, módszertani helyi képzések szervezése,  tartalmi modernizáció, tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni differenciálás, képességfejlesztés megvalósulása munkaközösségi szinten,  tankönyvek, taneszközök kiválasztásának gyakorlata a munkaközösségben,  a munkaközösség-vezetők óralátogatásainak tervezése, megvalósulása,  a munkaközösségek együttműködése az intézményi szintű éves feladatok megvalósításában. 3. Intézményi beszámolók vizsgálati szempontjai  az intézményi beszámolók és az intézmény éves munkatervének összhangja,  konkrét, mérhető-e az adott tanévre kitűzött pedagógiai célok, kiemelt feladatok teljesülésének értékelése,  tartalmazzák-e a beszámolók a belső ellenőrzési rendszer működése során feltárt eredmények, hiányosságok összegzését,  a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek értékelése. 4. Az országos kompetenciamérés eredményeinek vizsgálati szempontjai  Az iskola eredményeinek összehasonlító vizsgálata az országos, és a hasonló településnagyságú iskolák teljesítményeivel, valamint a korábbi mérések adataival.  A hozzáadott pedagógiai érték elemzése, az előző mérésekhez viszonyított változások áttekintése, tendenciák bemutatása.  Tanulók képességszintek szerinti teljesítményeinek vizsgálata, teljesítményszint-változás összevetése a korábbi mérések eredményeivel.  Összefüggések, tendenciák bemutatása a mérésben részt vett tanulókat felkészítő pedagógusok munkáját illetően, kiemelten a módszertani kultúra, az egyéni képességfejlesztés, a differenciálás területeinek figyelembe vételével.  Az országos kompetenciamérés tanulságainak beépülése, beépítése az iskola oktató-nevelő munkájába, és ezeknek az intézkedéseknek a nyomon követhetősége az intézmény tevékenységét meghatározó alapdokumentumokban.  A kompetenciamérés eredményeinek megismerése után az iskolában történt intézkedések (pl. tankönyvcsere, felzárkóztató órák bevezetése, stb.).

41

5. A tantárgyfelosztás vizsgálatának szempontjai  A fenntartó által kötelezően finanszírozandó órakeret meghatározása /a Kt. 52.§ (3), (7), (11) c), 53.§ (4), (7), a Kt. 1. sz. m. II/7 alapján/ és összehasonlítása a ténylegesen finanszírozott órák számával. Az esetlegesen feltárt, többletként finanszírozott órák átszámítása pedagógus álláshelyekre, és a megtakarítható költségvonzatok bemutatása.  A törvény által biztosított órák a jogszabályi előírások szerinti felhasználása.  Csoportbontások vizsgálata, indokoltsága.  A csoportbontások, a pedagógiai programban megfogalmazottak, valamint az országos kompetenciamérés eredményeinek összefüggései, koherencia vizsgálata.  Tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyénre szabott képességfejlesztés megvalósulása és lehetőségének biztosítása a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, összhangban a pedagógiai program alapelveivel, célkitűzéseivel. 6. A Továbbképzési program, Beiskolázási terv vizsgálatának elemzési szempontjai  A továbbképzési program prioritásainak megfeleltetése a pedagógiai programban, az intézmény éves munkatervében, a szakmai munkaközösségek munkaterveiben megfogalmazott célkitűzéseknek.  A pedagógusok által elvégzett továbbképzések indokoltságának vizsgálata, és összhangja a kompetenciamérések eredményeivel.  A Továbbképzési program és a Beiskolázási terv teljesülésének összhangja.  A Továbbképzési programhoz és Beiskolázási tervhez kapcsolódó dokumentáció érthetősége, pontossága, áttekinthetősége.  A pedagógus továbbképzésre fordítható források hatékony (költséghatékony) felhasználása.  A vezetői tervező, koordináló, irányító munka szerepe a továbbképzési rendszer működtetésében. 7. A belső ellenőrzési rendszer működtetésének vizsgálati szempontjai  Az ellenőrzés legfontosabb területeinek (tanügyigazgatás, gazdálkodás, oktatónevelő munka) tervezett vizsgálata határidő, felelős meghatározásával.  Az ellenőrzési terv ellenőrzési céljainak, feladatainak vizsgálata, összefüggésben, a pedagógiai programban, az IMIP-ben, az éves munkatervben, a szakmai munkaközösségi munkatervekben meghatározott célokkal, feladatokkal és az elmúlt tanév méréseinek tapasztalataival.  Az egyes vezetők ellenőrzési hatáskörének szétválasztása beosztási szintek szerint (igazgató, helyettesek, munkaközösség-vezetők, minőségirányításban dolgozók…).  Az utóellenőrzések, visszacsatolások megvalósulása, eljárásrendje.  Az ellenőrzések tapasztalatainak személyre szabott, konkrét megjelenése a pedagógusok szakmai munkájának értékelésében.  A belső ellenőrzési rendszer működésének dokumentálása, a dokumentáció áttekinthetősége. 8. Minőségirányítási program működésének vizsgálati szempontjai  az IMIP éves feladatainak időarányos teljesítése,  eljárásrendek, szabályzatok frissítése, aktualizálása,

42

   

a mérési modell működtetése és összhangja az intézmény pedagógiai munkáját meghatározó alapdokumentumokkal, az intézményi önértékelés gyakorlata, megvalósítása, az alkalmazottak, kiemelten a pedagógusok munkájának vezetői értékelése, a visszacsatolás, értékelés rendje és gyakorlata, a mérési eredmények beépülése az intézmény oktató-nevelő tevékenységébe, az iskola mindennapjaiba és a működést meghatározó alapdokumentumokba.

9. Intézményi belső mérések, versenyeredmények, vizsgaeredmények vizsgálata  a belső mérések rendszere,  a tanulói teljesítmények elemzése,  a tanulók mérési eredményeinek és év végi/félévi érdemjegyeinek összehasonlító elemzése,  az eredmények nyilvántartása, követhetősége az intézményi beszámolókban, dokumentumokban,  az elért eredmények elemzése a csoportbontások, tanórán kívül szervezett tevékenységek indokoltságának összefüggésében (pl. nyelvvizsgák-nyelvi csoportok, tehetséggondozó foglalkozások-versenyeredmények, felzárkóztatásvizsgaeredmények…) 10. Intézményi specialitások vizsgálata  óvoda  általános iskola  szakiskola  középiskola  kollégium  alapfokú művészetoktatási intézmény  gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény  pedagógiai szakszolgálati intézmény

43

4. számú melléklet Az intézmények komplex ellenőrzésének ütemterve

2011 1. Hunyadi Mátyás Általános Iskola (3300 Eger, Fadrusz János utca 1/a) 2. Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola (3300 Eger, Klapka György utca 7.) 3. Dobó István Gimnázium (3300 Eger, Széchenyi utca 19.) 2012 1. Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola (3300 Eger, Kodály Zoltán utca 5.) 2. Ney Ferenc Óvoda (3300 Eger, Ifjúság utca 7-9.) 2013 1. Benedek Elek Óvoda (3300 Eger, Vallon utca 4.) 2014 1. Szivárvány Óvoda (3300 Eger, Kertész utca 38.)

5. számú melléklet

Intézményvezetők teljesítményértékelésének ütemterve

A vezetői megbízás időtartama

Teljesítményértékelés Teljesítményértékelés határideje: határideje: a megbízást követő a megbízás lejárta második év elteltével előtt három hónappal

Érintett intézményvezetők / intézmények

Bodnár Gábor Hunyadi Mátyás Általános Iskola

2012. 04. 30.

2007. 08. 01. – 2012. 07. 31.

Kékesi László Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola Borbély András Bornemissza G. Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Lachata István Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

2008. 03./08. 01. – 2013. 07. 31.

2010. 11. 30.

-

Gönczi Sándor Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium Balázsné Csuha Mária Városi Nev. Tan., Pályaválasztási és Logopédiai Int.

2010. 01. 17. – 2015. 07. 31.

2012. 04. 30.

-

45

Rozmán Éva Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola

2010. 08. 01. - 2015. 06. 31.

2012. 11. 30.

-

Csontosné Mészáros Katalin Dobó István Gimnázium Csományné Pós Judit Ney Ferenc Óvoda

2011. 08. 01. - 2012. 07. 31.

2012. 04. 30.

Felföldiné Szabados Ágnes Szivárvány Óvoda Barczi Edina Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kántor Zsolt Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium

2011. 08. 01. - 2016. 06. 31.

-

-

Szeleczki János Lenkey János Általános Iskola Dr. Vasas Joachim Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium

46

6. számú melléklet

Fenntartó: EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Szabályozás a közoktatási intézmények vezetőinek fenntartói értékelésére

Fenntartó: EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Szabályozás a közoktatási intézmények vezetőinek fenntartói értékelésére A szabályozás célja: Biztosítva legyenek az egységes alapelvek, szempontok, kritériumok valamennyi intézményvezető értékelésében, valamint meghatározott legyen az értékelés folyamata. Az értékelés célja: Megállapításra kerüljenek a vezetői teljesítmény erősségei és gyengeségei, valamint rögzítésre kerüljenek a továbbfejlesztési feladatok. Ezen belül: a vezető kapjon átfogó értékelést teljesítményéről, erősségeiről, a fejlesztendő területekről; fejlessze önismeretét, önértékelését. Az értékelés alapelvei:  Az értékelésnek tényeken kell alapulnia  Az értékelés kompetenciaalapú, mert a vezető teljesítményét meghatározza a gyakorlati alkalmazásban megnyilvánuló vezetési o szakismerete, tudása o képességei, készségei o attitűdje, elkötelezettsége Másként: kompetenciáinak megléte, erőssége, fejlettsége meghatározzák teljesítményét.  A kompetenciák fejleszthetők, melynek elvárható eredménye, hogy fejlődik a teljesítmény.  Az értékelés fejlődésorientált (nem minősítő)  Az értékelés összehasonlítható a korábbi megállapításokkal  Az értékelés megállapodása nyomon-követhető. Az értékelés nyilvánossága:  Az értékelés személyre szóló dokumentumai nem nyilvánosak, a személyi anyag része  Több intézményvezetőre vonatkozó értékelő megállapítások névnélküli összegzése nyilvános Az értékelés további hasznosítása:  A személyre szóló értékelést figyelembe kell venni a minőségi munkáért járó kereset-kiegészítés, jutalmazás, illetve más elismerés odaítélésénél.  Több intézményvezető esetén javaslattétel a továbbképzési, önképzési tematikához. Az értékelés területei: az 5 kulcskompetencia: 1. Vezetés-szakmai tudás alkalmazása 2. Kommunikáció, kapcsolatok kezelése 3. Megbízhatóság, felelősségvállalás 4. Együttműködés 5. Komplexitás kezelése Az értékelés kritériumai:  Legyen elegendő tény, adat az értékeléshez  A ténymegállapításokban értsen egyet az értékelő és értékelt  Az értékelésben az önértékelés és a fenntartói értékelés azonos mértékben fontos  Az értékelésnek a fejlődési feladatokban való megállapodással kell zárulnia  Az önértékeléstől a megállapodás aláírásáig 1 hónapnál több idő nem telhet el! Az értékelés felelőse: Eger Megyei Jogú Város polgármestere Az értékelés lebonyolításában részt vesz / értékel: az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda

Az értékelés gyakorisága, tervezése:  Az adott vezető átfogó értékelésére a vezetői megbízást követő 2. év elteltével, valamint a vezetői megbízás lejárta előtt 3 hónappal.  Több intézményvezető esetén az első értékelések ütemezését meg kell tervezni, és nyilvánossá kell tenni Az értékelés módszere, eszközei: A Horváth & Dubecz Tanácsadó Kft –től megvásárolt VEZKÉPp modell alapján: Módszer: önértékelés és fenntartói értékelés, majd ezt követő értékelő megbeszélés Eszközök:  Kézikönyv a kulcskompetenciák kifejtésével, segítő mintapéldák a pontozáshoz  Egyéni és fenntartói értékelőlapok  Excel program az egyéni, az összegző diagramok készítésére. A diagramok alkalmasak a kulcskompetenciák és a vezetői feladatok teljesítési szintjének megmutatására, elemzésére.  „Közoktatási intézmény vezetőjének értékelése és megállapodás a fejlődési feladatokban” lap. A modellbevezetés és előkészítés folyamata: 1. Az értékelési modell megismertetése és elfogadtatása intézményvezetői körben. 2. A szükséges döntések meghozatala  Pontozás módja: az önértékelés és a fenntartói értékelés egymástól függetlenül, nyomtatott formában történik.  Szervezési, hatásköri feladatok meghatározása: az eszközöket az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda biztosítja, az értékelésben az Oktatási csoport valamennyi tagja (munkakörében) részt vesz, az értékelő megbeszélésekre előre egyeztetett időpontokban kerül sor. 3. Az értékelés folyamatának szabályozása, a szabályzat elfogadása: 642/2009. (X. 22.) számú Közgyűlési határozat, hatályba lépés időpontja: 2009. november 1. 4. Az intézményvezetők értékelésnek (minősítésének) ütemtervét Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Minőségirányítási programjának 5. sz. melléklete tartalmazza. Az értékelés folyamata: 1. Az értékelésre kerülő vezető értesítése az időpontról, a szükséges eszközök biztosítása (Kézikönyv, Értékelőlap). 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Adat- és információgyűjtés, adatok rendszerezése.1 Az értékelőlapok kitöltése. Adatbevitel az Excel programba, az értékelés megjelenítése diagramokon. Az egyéni diagramlap átadása az intézményvezetőnek. A diagramok, adatok fenntartói elemzése, következtetések levonása. Értékelő megbeszélés  A vezető és a fenntartó véleményének egyeztetése  A javasolt fejlesztési feladatok / irányok egyeztetése  „Közoktatási intézmény vezetőjének értékelése és megállapodás a fejlődési feladatokban” lap fenntartói kitöltése, megállapodás (aláírások).  A dokumentum átadása az intézményvezetőnek, archiválása a személyi anyagban. 8. A megállapodás nyomon-követése (értékelő, felelős). 9. Több intézmény esetén az összegzés nyilvánossá-tétele, és hasznosításának meghatározása az intézményvezetők körében. 10. Az értékelés folyamatát szemlélteti az alábbi folyamatábra: Segítséget nyújt az „Adat- és információgyűjtés táblázat” a nyomtatási eszközök csomagban.

49

STRART Felkészülés az értékelésre

Az értékelésre kerülő vezető értesítése A szükséges eszközök biztosítása

Adat- és információ összegyűjtése. Adatok rendszerezése

Feljegyzések adatokról, információkról

(Kézikönyv, Értékelőlap)

Értékelőlapok kitöltése Intézményvezető / Fenntartó

Értékelőlapok

Adatbevitel az Excel programba Grafikus megjelenítés, nyomtatás Diagram-lapok Egyéni és Összegző

Egyéni diagram-lap átadása az intézményvezetőnek Diagramok fenntartói elemzése, következtetések levonása

Több intézmény esetén az összegzés nyilvánossá-tétele

A következtetések levonása, a feladatok, a hasznosítás meghatározása

Értékelő megbeszélés: Vélemények egyeztetése Fejlesztési feladatok egyeztetése Megállapodás aláírása

Szöveges értékelés és Megállapodás

Átadása int.vezetőnek

Megállapodás nyomon-követése

Archiválás a

Nem megfelelő

Végrehajtás, értékelés

Megfelelő

Korrekció

STOP 50

A szabályozás hatálya: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő valamennyi közoktatási intézmény vezetője A szabályozás hatályba lépése: 2009. 11. 01. és visszavonásig érvényes A szabályozás felülvizsgálata: kétévenként, illetve az ÖMIP felülvizsgálatával egyidőben A szabályozás elfogadása: 642/2009. (X. 22.) számú Közgyűlési határozat / módosított ÖMIP elfogadása A szabályozás kiadmányozása: Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda

MERCZEL ÉVA Eger MJV Polgármesteri Hivatala Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda Mb. Vezetője

51