PEDAGÓGIAI PROGRAM. Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola, Szakiskola és Kollégium. Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2

Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola, Szakiskola és Kollégium Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Érvényes: 2014. szeptember 1. Összeállította: általános igazgatóhelyettes műszaki igazgatóhelyettes kollégiumvezető

1

Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola, Szakiskola és Kollégium

Pedagógiai Program, 2014

A PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALMA

1.

BEVEZETŐ........................................................................................................................................................ 6 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

2.

PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE ......................................................................................... 8 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .................................................................................................. 9 JOGI STÁTUS, ALAPADATOK .................................................................................................................. 10 A KÉPZÉSI MODELL SZERKEZETE ..................................................................................................................... 11 AZ INTÉZMÉNY NÉVADÓJA ........................................................................................................................ 13

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................................................................... 15 2.1 A KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A NAT SZERINT.............................................................................. 15 2.1.1 Erkölcsi nevelés.............................................................................................................................. 15 2.1.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ............................................................................................... 15 2.1.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ..................................................................................... 16 2.1.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése .................................................................................. 16 2.1.5 A családi életre nevelés ................................................................................................................. 17 2.1.6 A testi és lelki egészségre nevelés ................................................................................................. 17 2.1.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .................................................................................... 18 2.1.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság ........................................................................................ 18 2.1.9 Pályaorientáció.............................................................................................................................. 18 2.1.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés ..................................................................................................... 19 2.1.11 Médiatudatosságra nevelés .......................................................................................................... 19 2.1.12 A tanulás tanítása ......................................................................................................................... 20 2.2 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ......................................................................................................................................... 20 2.2.1 Az iskola önmeghatározása és funkciói......................................................................................... 20 2.2.2 Kiindulási alapelvek ....................................................................................................................... 21 2.2.3 A közös tantestületi célrendszer .................................................................................................... 22 2.2.4 Az iskola képzési rendje ................................................................................................................. 22 2.2.5 Feladatok, célok, választási lehetőségek évfolyamonként ............................................................ 24 2.2.5.1 2.2.5.2 2.2.5.3 2.2.5.4 2.2.5.5

2.2.6 2.2.6.1 2.2.6.2

4 (5) évfolyamos szakmai alapozó képzés ................................................................................................. 24 4 évfolyamos szakközépiskolai képzés ...................................................................................................... 24 4 és 6 évfolyamos gimnáziumi képzés: ..................................................................................................... 25 13-14. évfolyam ......................................................................................................................................... 26 3 évfolyamos szakiskolai képzés ................................................................................................................ 26

Felnőttoktatás ............................................................................................................................... 27 A képzés sajátosságai ................................................................................................................................ 27 Érettségi vizsga .......................................................................................................................................... 29

2.2.7 Tanórán kívüli tevékenységek ....................................................................................................... 30 2.2.8 Az iskola élet- és munkarendje ...................................................................................................... 31 2.2.9 Az iskolai hagyományok őrzése és ápolása ................................................................................... 32 2.3 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK................................................................... 34 2.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......... 36 2.5 A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA .................................................. 38 2.5.1 Az iskola nevelőtestülete ............................................................................................................... 38 2.5.2 A nevelőtestület döntési jogköre ................................................................................................... 40 2.5.3 A pedagógusok helyi intézményi feladatai .................................................................................... 40 2.5.4 Az osztályfőnök feladatai .............................................................................................................. 41 2.6 A TANULÓK FELVÉTELÉRE ÉS ÁTVÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK, RENDELKEZÉSEK ................................................. 43 2.6.1 Felvételi eljárás a középiskola 9. évfolyamára .............................................................................. 43 2.6.2 Alkalmassági vizsga a katonai tagozatra ...................................................................................... 44 2.6.3 Felvételi eljárás a szakiskola 9. évfolyamára................................................................................. 45 2.6.4 Felvételi eljárás a hat évfolyamos gimnáziumi képzésre............................................................... 45 2.6.5 A szakképzésre vonatkozó felvételi előírások ................................................................................ 45



2.6.6 A felnőttoktatásra vonatkozó felvételi előírások........................................................................... 46 2.6.7 Tanuló átvétele másik iskolából .................................................................................................... 46 2.7 TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYZATA ................................................................................................. 47 2.8 JAVÍTÓVIZSGA SZABÁLYZATA ......................................................................................................................... 50 2.9 A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGÁNAK GYAKORLÁSA AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN .......................................... 52 2.9.1 Az iskola tanulói ............................................................................................................................ 52 2.9.2 Tanulók részvétele az intézmény döntési folyamataiban.............................................................. 53 2.10 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE .............................................................................................................................................................. 54 2.10.1 Sajátos nevelési igényű tanulók .................................................................................................... 54 2.10.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ................................................ 55 2.10.2.1 2.10.2.2

Tanulási nehézséggel küzdő tanulók ..................................................................................................... 55 Magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók ....................................................................... 57

2.10.3 Kiemelten tehetséges tanulókat segítő tevékenység .................................................................... 58 2.10.4 Hátrányos (halmozottan hátrányos) helyzetű tanulók.................................................................. 60 2.10.5 Rászoruló tanulók .......................................................................................................................... 61 2.11 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSA....................................... 62 2.12 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................................................... 64 2.12.1 Egészségfejlesztési program.......................................................................................................... 65 2.12.2 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ............................................................................. 66 3.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ......................................................................................................................... 68 3.1

AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK

ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEI .............................................................................................. 68

3.2 3.3 3.4

HELYI TANTERVEK ....................................................................................................................................... 84 KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI PROGRAM ................................................................................................................. 85 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI............................................................................................................................................................. 88 3.5 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ..................................................................................... 91 3.6 ÉRETTSÉGI VIZSGÁK FAJTÁI ........................................................................................................................... 91 3.7 KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI.................................................................................................... 93 3.8 HÁZI FELADATOK, AZ OTTHONI (TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉS ALAPELVEI ...................................................... 114 3.8.1 Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok ........................................................................... 114 3.8.2 Az otthoni (tanulószobai) felkészülés alapelvei ........................................................................... 114 3.8.3 Az otthon végzett feladatok célja ................................................................................................ 115 3.9 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI 115 3.9.1 Az ismeretek számonkérésének formái és értékelése ................................................................. 115 3.9.2 A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyainak érdemjegy-meghatározási szabályai......... 117 3.9.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere .................... 119 3.10 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ............................................................... 121 3.11 A TANULÓI MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI. ....................................................................... 122 3.12 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK TERVE ...................................................................... 124 3.12.1 A tanulók beilleszkedésének segítése .......................................................................................... 125 3.12.2 A felzárkózás segítése ................................................................................................................. 126 3.12.3 Kompetenciafejlesztés ................................................................................................................. 127 3.12.4 Képességfejlesztő tanulási-tanítási módszerek ........................................................................... 128 3.12.4.1

3.12.5 3.12.5.1 3.12.5.2 3.12.5.3

3.12.6 3.12.6.1 3.12.6.2 3.12.6.3 3.12.6.4

3.12.7 3.12.7.1

Differenciálás ...................................................................................................................................... 128

A tanulás tanítása ....................................................................................................................... 130 A tanulás feltételei és ennek ismerete ................................................................................................ 130 A tanulás kérdéskörei .......................................................................................................................... 130 A tanulást segítő körülmények ............................................................................................................ 130

Mentálhigiénia ............................................................................................................................ 131 Alapelvek ............................................................................................................................................. 131 Célok ................................................................................................................................................... 131 Általános feladatok ............................................................................................................................. 131 Részletes feladatok ............................................................................................................................. 132

Műhelymunka, a tanári együttműködés formái ......................................................................... 132 Általános cél ........................................................................................................................................ 132


3.12.7.2 3.12.7.3


A műhelymunka eredményességének feltétele .................................................................................. 133 A műhelymunka formái ....................................................................................................................... 133

3.12.8 Tanórán kívüli szabadidős tevékenységek................................................................................... 134 3.12.9 Korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások szervezése ............................................................ 134 3.12.10 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .............................................................. 135 3.12.11 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ....................................................... 136 3.13 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ALAPELVEK ..................................................................... 137 3.13.1 Egészségnevelési alapelvek ......................................................................................................... 137 3.13.2 Környezeti nevelés alapelvei........................................................................................................ 138 4.

AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA ............................................................................................................. 140 4.1 ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS ÉS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS KIFUTÓ RENDSZERBEN ............................ 140 4.1.1 Szakmacsoportos alapozó oktatás .............................................................................................. 140 4.1.2 Az iskolarendszerű képzések óratervei ........................................................................................ 142 4.1.3 Szakmacsoportos alapozó oktatás és az informatika tantárgyak óraszámai (11-12. (13.). évfolyam) .................................................................................................................................................... 143 4.2 ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉS AZ EGYSÉGES NÉGYÉVFOLYAMOS SZAKKÉPZÉSRE ÉPÜLŐ SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS, ÉS ISKOLAI RENDSZERŰ, NAPPALI MUNKAREND SZERINTI FELNŐTT OKTATÁS..................................................................................... 144 4.2.1 Új típusú szakirányok .................................................................................................................. 144 4.2.2 Szakközépiskolai ágazati szakképzés a 9-12. évfolyamon........................................................... 144 4.2.2.1 4.2.2.2

4.2.3 4.2.3.1 4.2.3.2 4.2.3.3 4.2.3.4

4.3

Gépészet ágazat....................................................................................................................................... 147 Informatika ágazat ................................................................................................................................... 153

Érettségi utáni képzési rendszer 2014/2015-es tanévtől............................................................. 154 OKJ 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus .................................................................................. 154 OKJ 54 523 01 Automatikai technikus ..................................................................................................... 160 OKJ 54 523 02 Elektronikai technikus ...................................................................................................... 164 Informatikai rendszergazda (OKJ 54 481 04) ........................................................................................... 168

SZAKISKOLAI KÉPZÉS - ISKOLAI RENDSZERŰ OKTATÁS. ÉS ISKOLAI RENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS NAPPALI MUNKAREND

172 4.3.1 2+2 képzés (kifutó rendszerben) .................................................................................................. 172

SZERINT

4.3.1.1 Elektrotechnika-elektronika szakirány ..................................................................................................... 173 4.3.1.2 Gépészeti szakirány ................................................................................................................................. 177 A gépi forgácsoló képzés ........................................................................................................................................... 177

4.3.2

Új kerettanterv szerinti 3 évfolyamos képzés .............................................................................. 180

4.3.2.1 Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport ........................................................................................... 180 Villanyszerelő képzés ................................................................................................................................................ 180 4.3.2.2 Gépészeti szakmacsoport ........................................................................................................................ 186 Gépi forgácsoló képzés ............................................................................................................................................. 186 CNC gépkezelő képzés (szakképesítés ráépülés) ....................................................................................................... 191

4.4 ISKOLAI RENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS ESTI MUNKAREND SZERINT ...................................................................... 193 GÉPI FORGÁCSOLÓ ............................................................................................................................................... 198 4.5 A SZAKMAI GYAKORLATI KÉPZÉS BEMUTATÁSA ................................................................................................ 201 4.6 A SZAKMAI MENTOR FELADATAI .................................................................................................................. 202 5.

A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ................................................................................................. 204 5.1 A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSÉNEK BELSŐ FELTÉTELRENDSZERE ............................................................... 204 5.1.1 Személyi feltételek ....................................................................................................................... 204 5.1.2 Tárgyi feltételek........................................................................................................................... 205 5.1.3 A működés szervezeti keretei ...................................................................................................... 206 5.2 A KOLLÉGIUM NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI, FELADATAI ............................................................................ 206 5.2.1 Nevelési célkitűzéseink ................................................................................................................ 206 5.2.2 Nevelési feladataink .................................................................................................................... 207 5.2.2.1 5.2.2.2 5.2.2.3 5.2.2.4 5.2.2.5 5.2.2.6 5.2.2.7 5.2.2.8 5.2.2.9

A tanulás tanítása .................................................................................................................................... 207 Az erkölcsi nevelés ................................................................................................................................... 209 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés .......................................................................................................... 209 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ................................................................................................ 210 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ............................................................................................ 211 A családi életre nevelés ........................................................................................................................... 211 A testi és lelki egészségre nevelés ........................................................................................................... 212 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .............................................................................................. 213 Fenntarthatóság, környezettudatosság ................................................................................................... 214


5.2.2.10 5.2.2.11 5.2.2.12


Pályaorientáció.................................................................................................................................... 214 Gazdasági és pénzügyi nevelés............................................................................................................ 215 Médiatudatosságra nevelés ................................................................................................................ 215

5.3 A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI....................................... 217 5.3.1 Önkiszolgáló tevékenység ........................................................................................................... 217 5.3.2 Tanulói önkormányzat................................................................................................................. 217 5.3.3 Interperszonális kapcsolatok ....................................................................................................... 217 5.4 A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ........................................................ 218 5.4.1 A tanulók életrendjének pedagógiai elvei ................................................................................... 218 5.4.2 A tanulók tanulásának pedagógiai elvei ..................................................................................... 218 5.4.3 A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei............................................................... 218 5.4.4 A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei ........................................................................ 218 5.4.5 A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei ....................................................... 218 5.4.6 A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei.............................................................. 218 5.4.7 A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei ............................................................. 218 5.4.8 A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei ......................................................... 219 5.4.9 A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei...................................................... 219 5.4.10 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ............................................................................ 219 5.5 KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE ....................................................................................... 219 5.5.1 Felkészítő, fejlesztő foglalkozások ............................................................................................... 219 5.5.1.1 Tanulást segítő foglalkozások .................................................................................................................. 219 5.5.1.2 Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások...................................................................... 220 Csoportvezetői foglalkozások.................................................................................................................................... 220 Kollégiumi közösségek működésével összefüggő foglalkozások ............................................................................... 220 A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások........................................................................................ 221 Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások.............................................................................................................. 221

5.6 A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSAINAK TERVE..................................................................................... 221 5.6.1 A felzárkóztatás célja és feladatai ............................................................................................... 221 5.6.2 A tehetséggondozás célja és feladatai ........................................................................................ 222 5.6.3 Társadalmi beilleszkedés segítése ............................................................................................... 222 5.7 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK .......................................................................... 222 5.8 GYERMEK- ÉS IFJUSÁGVÉDELEM ......................................................................................................... 223 5.9 HAGYOMÁNYÁPOLÁS .......................................................................................................................... 223 5.10 KAPCSOLATTARTÁS AZ ISKOLÁKKAL ÉS A SZÜLŐI HÁZZAL ................................................................... 224 5.10.1 Kapcsolat az iskolákkal ................................................................................................................ 224 5.10.2 Kapcsolat a szülőkkel................................................................................................................... 225 5.11 A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM ZÁRADÉKA ............................................................................ 226 6.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................... 227



1. BEVEZETŐ

A hazánkban végbement alapvető társadalmi, politikai, gazdasági változások lényegesen meghatározzák, illetve befolyásolják az oktatásügy alakulását. Az oktatási rendszerben és a helyi társadalmi környezetben zajló változás az iskolától folyamatos szerkezeti, tartalmi megújulást kíván, amely elől kitérni nem lehet. A jövő szakembereiért érzett felelősségvállalás körültekintő döntéshozatalt kíván az oktatás valamennyi résztvevőjétől. Nevelőtestületünknek minden kihívással szembe kell néznie, és az ebből adódó változásokat fel kell vállalnia. Iskolánk hosszantartó tervszerű munka során jutott el egy elismerten magas szintre. Több vonatkozásban is az ország legjobb szakközépiskolái közé kerültünk. Ezt igazolja a felsőoktatásba bejutott tanulóink aránya, helytállása, valamint a különböző versenyek eredményei is. A reáltantárgyak kiemelt oktatásának és a gyakorlati képzés előtérbe helyezésének eredőjeként a műszaki felsőoktatási intézmények szívesen látják a nálunk végzett diákokat. Figyelnünk kell a környezet jelzéseire. Alapítványi működésünknek köszönhetően képesek vagyunk rugalmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez. Az országban elsők között reagáltunk a szerkezetváltásban lezajló folyamatokra, sok külső kapcsolatot kezdeményeztünk. Korszerű eszközparkunknak köszönhetően a szakmacsoportos alapozó képzésben a tanulók a legkorszerűbb technikával és technológiákkal ismerkednek meg a szakterületükön belül. A szakképzésben az eszközparknak köszönhetően a gyakorlati foglalkozásokon eljutnak arra a szintre, hogy munkába állásuk után szinte azonnal a termelésbe állíthatók. Az iskola hírnevének köszönhetően keresett a szülők és a tanulók körében egyaránt. Egyre több tanuló jelentkezik első helyen hozzánk az általános iskolákból. Választásukban meghatározó a családi, ismeretségi körbe tartozók pozitív véleményalkotása, ajánlása. A nevelő-oktató munka meghatározója az európai, humanista értékrend kell, hogy legyen, amelynek leglényegesebb eleme az általános emberi értékek tisztelete. Kiemelt feladatunknak tartjuk a tanulási esélyegyenlőség megvalósítását, fenntartását. Ennek megfelelően az iskolai élet szervezésében, irányításában, az intézmény feladatainak



végrehajtásában a tanulókkal történő foglalkozás minden formájában törekszünk a hátrányok csökkentésére, a tanulók közötti egyenlő elbánásra. Olyan légkör kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló, szülő tudja és érzi, hogy a nevelőtestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik, megbecsüli.


1.1


PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE

A Pedagógia Program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, - 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, - 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, - 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról, - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet, - 202/2007. (VII. 31) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet módosításáról, - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OMrendelet, - 229/2012 (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról, - 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról, - 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, - az intézmény alapító okirata.

1.2 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

IGAZGATÓ ÜZEMI TANÁCS

SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG

SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG

Általános igazgatóhelyettes osztályfőnöki munkaközösség humán tárgyak és testnevelés munkaközössége reál tárgyak munkaközössége idegen nyelvi munkaközösség iskolatitkár felnőttoktatás

IDB -patronáló

Műszaki igazgatóhelyettes

Kollégiumvezető

GYIV felelős

villamos-informatika munkaközösség gépész munkaközösség oktatástechnológus rendszergazda felnőttképzés szakképzés felnőttoktatás

kollégiumi nevelőtanárok kollégiumi ügyintéző kollégiumi technikai dolgozók

Szabadidő szervező

9

Gazdasági igazgatóhelyettes iskolai technikai dolgozók és ügyviteli alkalmazottak



1.3 JOGI STÁTUS, ALAPADATOK Az intézmény neve: Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola, Szakiskola és Kollégium Az intézmény székhelye: 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2. Az intézmény telephelye: 3300 Eger, Kistályai út 18. Az intézmény alapító szerve és címe: Wigner Iskola Közalapítvány; 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2. Az intézmény felügyeleti szerve és címe: Wigner Iskola Közalapítvány; 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2.

Az intézmény fenntartó törvényességi felügyeletét ellátó szerv: Heves Megyei Kormányhivatal; 3300 Eger, Kossuth u. 9. Az intézmény vezetője: A Wigner Iskola Közalapítvány Kuratóriuma által kinevezett igazgató Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, kollégium) Az intézmény gazdálkodási jogköre Alapítványi fenntartású, bankszámlával rendelkező, önálló gazdálkodású intézmény, amely a fenntartó alapítvány előírásai és a vonatkozó jogszabályok betartásával látja el feladatait.

Vagyon feletti rendelkezési jog: Az Eger Megyei Jogú Város és a Wigner Iskola Közalapítvány együttműködési megállapodása szerint. 10



1.4 A KÉPZÉSI MODELL SZERKEZETE Az intézmény fiatal kora ellenére a műszaki szakemberképzés jelentős bázisa, ahol középiskolai

képzés

szakmacsoportban,

folyik szakiskolai

elektrotechnika-elektronikai, képzés

gépészeti

elektrotechnika-elektronikai

és és

informatikai gépészeti

szakmacsoportban, 4 és 6 évfolyamos gimnáziumi képzés, valamint rendelkezik érettségire épülő technikusképzéssel, és felnőttoktatással is. A 2004/2005-ös tanévtől nyelvi előkészítő osztály indításával új képzési forma került bevezetésre, amelyben az idegen nyelv és az informatika oktatása a meghatározó. Minden tanévben egy angol nyelvi osztály indítását tervezzük. A képzés első négy, illetve öt (nyelvi előkészítő évfolyammal kezdve) évében a hangsúly a közismereti, az általánosan művelő tárgyak tanulásán van. A 2013/2014. tanévtől a 9. évfolyamon gépészet, villamosipar és elektronika, illetve informatika ágazatokon folyik az oktatás. A 10. (11) évfolyamon egységes tananyag alapján folyik az oktatás az egyes évfolyamok valamennyi osztályában, a nyelvi előkészítőt végzettek idegen nyelvi, valamint informatikai tananyagának bővülése mellett. A 10. (11.) évfolyamokon szakmai előkészítő oktatás folyik szakmai orientációs tárgy keretein belül. A 11-12. (12-13.) évfolyamon az előbbiek gyarapításával egyidejűleg széles szakmai alapozás folyik, amely választás alapján továbbtanulásra, ill. a szakképzési szakaszba való bejutás feltételét jelentő emelt szintű szakmai érettségi vizsgára készít fel. A 2011-12-es tanévtől a nyelvi előkészítő és a hagyományos 9. évfolyamon is indítottunk reáltagozatos képzést, kiemelten kezelve a matematika és a fizika oktatását. Ugyanezen tanévtől újra indítottunk katonai osztályt, remélve, hogy a korábbi évekhez hasonlóan sikeresen tudunk együttműködni a honvédséggel. A hagyományos szakiskolai képzéssel szemben az előrehozott szakképzés nem foglalja magába a 9–10. évfolyamos alapozó képzést, így a tanulók már a kilencedik évfolyamtól szakmai képzésben és közismereti képzésben egyaránt részt vesznek, amely a 11. évfolyam végén szakmai vizsgával zárul és a sikeresen vizsgázók szakképesítést szereznek. A képzések gyakorlati hátterét a kilencedik évfolyamon az iskolai, míg a tizedik és tizenegyedik évfolyamon külső szakmai gyakorlat is kiegészít.

11



A szakiskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a megváltozott gazdasági feltételek miatt pályakorrekcióra szorultak számára érettségit adó felnőttoktatást indítunk. A 9-10. évfolyamot befejezettek, illetve a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők számára kétéves, a többieknek előképzettségtől függően három, illetve négyéves a képzés. Lehetőségeink szerint 6, illetve 4 évfolyamos általános és/vagy reáltagozatos gimnáziumi képzést indítunk. Tanulóink továbbtanulási esélyeinek biztosításához évfolyamonként 15 fő jelentkezése esetén emelt szinten oktatjuk a matematikát, a fizikát, az informatikát és az idegen nyelvet. Ezekből a tantárgyakból biztosítja az iskola az emelt szintű érettségi vizsga lehetőségét is. Más, az intézmény szakképzési területéhez nem kötődő közismereti tárgyból azonban nem tudja az emelt szintű érettségiztetést felvállalni. A közismereti tantárgyak óraszáma és a 11. (12.) évfolyamtól a szabadon tervezhető órák választhatósága miatt a műszaki pályától időközben eltávolodó tanulók számára sem zárja el az eredményes továbbtanulás lehetőségét. Ily módon pl. a közgazdasági, a jogi, vagy a pedagógus pálya is reálisan elérhető az itt végző fiatalok számára. A 12. (13.) évet érettségi vizsga zárja le, a tanuló egy tárgyat szabadon választhat a kötelezőek (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika) mellett. Ez egyrészt a közvetlen továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, másrészt azt a tudásanyagot kéri számon, amely vagy az intézményen belül, vagy a szakmacsoport egy másik iskolájában lehetővé teszi a választott témában korszerű felkészültségű szakemberek képzését. Kötelezően választandó vizsgatárgy szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy A 13. és 14. év szakonként speciális szakmai képesítést ad a gazdaság mindenkori igényeinek megfelelően. Iskolánkban jelenleg évfolyamonként három-öt osztályban folyik az oktatás. A 9. évfolyamon gépészet, villamosipar és elektronika, informatika ágazatokon folyik az oktatás a 10. (11.) évfolyam egységes képzése után a szakközépiskolai osztályokban az elektrotechnikaelektronika, a gépészet vagy az informatikai szakmacsoportban folytatódik az ismeretszerzés, a gimnáziumi osztályokban igény szerint fakultatív rendszerben (a kötelező érettségi tárgyakból, valamint fizika, és informatika tantárgyakból) emelt óraszámban biztosítjuk az érettségire való felkészülést.

12



A 2013/14-es tanévtől kezdődően a szakmai oktatást a 9 - 12. évfolyamokon kell megszervezni. A 9. évfolyam elején három ágazat közül választhatnak a diákok: az informatikai, a villamosipar és elektronika, valamint a gépészet ágazatok közül. A választott szakiránynak megfelelő szakmai tantárgyból kötelező szakmai vizsgát tenni. A 2014/15. tanévtől lehetővé kívánjuk tenni a szakiskolai képzésben történő részvételt az érdeklődő diákok számára villanyszerelő, gépi forgácsoló és CNC gépkezelő szakképesítésekben.

Az érettségi vizsgával rendelkezők számára indított szakok és OKJ számaik a következők: GÉPÉSZET ÁGAZAT 1.

Gépgyártástechnológiai technikus (OKJ 54 521 03 )

VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ÁGAZAT 1. Elektronikai technikus (OKJ 54 523 02) 2. Automatikai technikus (OKJ 54 523 01) INFORMATIKA ÁGAZAT 1. Informatikai rendszergazda (OKJ 54 481 04)

A fenti szakképesítések az OKJ alapján, a kerettantervek szerint folynak, indulásukat a jelentkezők igénye határozza meg.

1.5 AZ INTÉZMÉNY NÉVADÓJA WIGNER JENŐ (1902-1995) Budapesten született, az evangélikus gimnázium diákja volt, érettségi vizsgája után a berlini Technische Hochschulén folytatta tanulmányait. 1925-ben doktorált kémiából, 1926 és 1928 között a főiskola fizikai tanszékének asszisztense volt. Egy évig hasonló állást töltött be a göttingeni egyetemen, majd 1929-ben a berlini Technische Hochschule magántanára lett. 1930ban az USA-ba utazott és a princetoni egyetemen adott elő matematikai fizikát. 1938-tól az egyetem professzora. A második világháború éveiben a chicagói egyetem metallurgiai laboratóriumában működő elméleti fizika-csoport tagjaként részt vett a "Plutonium Project"

13



munkálataiban, mellyel hozzájárult az első atomreaktor megvalósításához. E munkát 1946 és 1947 között az Oak Ridge-i Clinton Laboratories kutatási és fejlesztési igazgatójaként folytatta. Az amerikai matematikai, fizikai és filozófiai társaságokon és a National Academy of Sciences-en kívül több külföldi akadémiának és tudományos társaságnak is tagja. A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta „Az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”. Bár élete, munkássága külföldi helyszínekhez kötődik, mindig magyarnak vallotta magát. Kedvenc költője Vörösmarty volt, s felüdülést a magyar népdalok és a magyar viccek adtak számára. Tehetségét, tevékenységét az újabb ismeretek feltárása, a jövő szolgálatába állította. Szellemi hagyatéka példa lehet a ma tanárai és diákjai számára egyaránt.

14



2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

2.1 A KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A NAT SZERINT A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Ezek beépítése és alkalmazása biztosított a helyi tantárgyi tanterveken keresztül.

2.1.1 Erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és

azok

következményeiért

viselt

felelősségtudatuk

elmélyítése,

igazságérzetük

kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében

olyan

nélkülözhetetlen

készségek

megalapozását

és

fejlesztését,

mint

a

kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

2.1.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A

tanulók

ismerjék

meg

nemzeti,

népi

kultúránk

értékeit,

hagyományait.

Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza

15



és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját.

Tájékozódjanak az egyetemes

emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

2.1.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemző képesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

2.1.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában

16



támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

2.1.5 A családi életre nevelés

A

család

kiemelkedő

jelentőségű

a

gyerekek,

fiatalok

erkölcsi

érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A felnőtt élet legfontosabb szociális támogató és mentális, sőt testi egészséget meghatározó tényezője a házasság. Ennek szerepét és fontosságát a végzős tanulók egészségnevelési óráin is megbeszéljük (iskola egészségügyi szolgálat).

2.1.6 A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A célok megvalósításában a pedagógusok munkáját

17



egészségfejlesztési órák, egyéni elbeszélgetések, diáknapi, kollégiumi programokhoz való kapcsolódással segíti az iskola egészségügyi szolgálat.

2.1.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segít magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Az önkéntesség, önkéntes munka iránti elkötelezettség jegyében a 2012/2013. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben, az érettségi vizsgák előfeltételeként került bevezetésre az 50 órás iskolai közösségi szolgálat.

2.1.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

2.1.9 Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet

18



kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

2.1.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés

A

felnövekvő

nemzedéknek

hasznosítható

ismeretekkel

kell

rendelkeznie

a

világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

2.1.11 Médiatudatosságra nevelés

Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

19



2.1.12 A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

2.2 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

2.2.1 Az iskola önmeghatározása és funkciói

Intézményünk 1996 októberében vette fel nevébe a „műszaki, informatikai középiskola” elnevezést, amely egyben önmagunk meghatározása is. A műszaki jelleg az iskola megalapításától döntő jellemzője az itt folyó oktatásnak. A korábbiakban tevékenységünk egyegy ipari szakma szűk körére korlátozódott, az új szakközépiskolai képzési rendszer bevezetésével azonban műszaki iskolaként a széleskörű gépész, villamos illetve informatikai szakmai előkészítéssel számos országos képesítés elérését teszi lehetővé a szakmacsoportokhoz tartozó valamennyi technikus és szakiskolai területen. Az informatika meghatározó a gépész illetve villamos szakok esetében is, hiszen a mai kor elvárásainak a szakterületébe beépülő informatikai ismeretek nélkül egyetlen szakember sem tud megfelelni. Középiskolaként biztosítjuk tanítványainknak az általános műveltség a nélkülözhetetlen idegen nyelvi ismeretek megszerzésének a lehetőségét. Az emelt szintű érettségi vizsgára történő

20



felkészítéssel minden irányban nyitott a továbbhaladás útja, de megalapozzuk a szakirányú továbbtanulást is. Helyzetünket alapvetően meghatározza a szakközépiskolai képzés kialakítása, a kerettantervek kidolgozása és az új szakmai képesítések kerettanterveinek bevezetése. A kimeneti szakmai képesítéseket az iskola jogi és szakmai jogosítványai, ill. a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják.

2.2.2 Kiindulási alapelvek

Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. (Szent-Györgyi Albert nyomán)

A nevelő-oktató munka meghatározója az európai, humanista értékrend kell, hogy legyen, amelynek leglényegesebb eleme az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Elfogadása és igenlése annak, ami az egyén (személyiség) és a közösség (a család, a haza, a nemzet) érdekét szolgálja, és elutasítása mindannak, ami akár az egyén, akár a közösség életének kibontakozását gátolja. • Olyan szellem kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló, szülő tudja és érzi, hogy a nevelőtestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik, megbecsüli minden tanítványát, de amelynek hatására a tanulóknál is belső igénnyé kell, hogy váljon az iskolai követelményeknek való megfelelés. • Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár és diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságosan és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége. • A személyiség fejlesztésénél a személyiség egységét kell szem előtt tartani. Ennek tudatában az értelem kiművelése mellett az egészséges és kulturált életmódra nevelés, és a szakmai képzés alapozása is egyenrangú feladatként jelentkezik • Nem kötjük magunkat egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem, s biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. 21



• Az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket.

2.2.3 A közös tantestületi célrendszer

A tanulói személyiség harmonikus fejlesztése pedagógiai munkánk legfontosabb célkitűzése, ami az iskolai élet valamennyi területére, a tanórai nevelés valamennyi tantárgyára feladatokat ró. Ez magába foglalja a tehetségek gondozását és a hátrányos helyzetűek segítését is. Célunk tehát: • Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és speciális szakmai képzés megvalósításával innovatív tudást alakítsunk ki a tanulókban. • Közismereti és szakmai területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítsuk az érettségire, a többirányú továbbtanulásra és a szakmai vizsgákra történő felkészülést. • Meghatározó célként tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai ismeretek birtokában mind a munkaerőpiacon mind a továbbtanulásban sikeresen érvényesülhessenek. • Minden tanulónk számára biztosítsuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét. • Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. • Kiemelt feladatként tekintünk az esélyegyenlőség megteremtésére, az oktatáshoz és tudáshoz való szabad hozzáférésre. • A részterületek közül kiemelt céljaink közé tartozik az egészséges életmódra nevelés. 2.2.4 Az iskola képzési rendje Osztály- és csoportrendszer Az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztálykeret rendszert. Ebben a rendszerben készítjük fel négy év alatt a gimnáziumi osztályokat érettségi vizsgára, a szakképző osztályokat pedig szakmai elméleti és gyakorlati oktatás keretében szakmai érettségire. A nyelvi előkészítő évfolyamon öt év a képzési idő. A szakiskolai képzésben három év alatt juthatnak el a tanulók a szakképesítés megszerzéséig. Az érettségi utáni szakképzés is hagyományos osztálykeretben történik, előképzettségtől függően egy vagy két év alatt. A

22



szakképző osztályok szakmai gyakorlati képzését meg tudjuk oldani az iskolán belül. A felnőttoktatásban indított osztályok órabeosztása nem ütközik a nappali rendszerben résztvevő osztályok órabeosztásával így a személyi és infrastrukturális feltételek számukra is biztosítottak. A helyi tantervben megfogalmazott képzési és nevelési célok megvalósítása érdekében a törvényi előírások által nyújtott lehetőségeken belül csoportbontásokat is lehetővé kell tenni. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás tanévkezdéskor az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével jön létre. A csoportbontás indokolt esetben - az egyes félévek végén módosítható. Az osztálycsoport rendszertől eltér az évfolyami bontás, amely továbbtanulási szándék, a választott érettségi szint, illetve a speciális érdeklődés alapján a teljes évfolyamot rendezi csoportokba az osztálykeretektől függetlenül.

Munkaközösségi rendszer Az elméleti szakmai felkészültség és a módszertani kultúra fejlesztését jól szolgálják a munkaközösségek, amelyekbe az azonos tantárgyi csoportot tanító szaktanárok szerveződnek. Az iskola munkaközösségei: •

osztályfőnöki,

•

humán (magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi ismeretek, ének-zene, testnevelés),

•

idegen nyelv (angol, német),

•

természettudományi (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz),

•

villamos-informatika,

•

gépész (rajz- és vizuális kultúra, szakmai tantárgyak),

•

kollégiumi.

Az egyes munkaközösségek élén megbízott vezetők állnak, tevékenységüket éves munkaközösségi ütemterv alapján végzik. Egy-egy szaktanár szakmai és pedagógiai végzettsége, beosztása révén párhuzamosan több munkaközösség tagja is lehet. Az iskolavezetőség a munkaközösség-vezetők segítségével biztosítja a nevelőtestület bevonását az iskola életét befolyásoló tervek és döntések előkészítésébe. A munkaközösségek önállóak, de nem elszigeteltek egymástól.

23



A munkaközösségek készítik elő és szervezik a házi tanulmányi versenyeket és felméréseket. Segítik a pályakezdő nevelők munkáját. Tájékoztatják a tanulókat a különböző pályázati lehetőségekről. Fontos feladat a munkaközösségeken belüli munkamegosztási arányok egyensúlyának megvalósítása. El kell érni, hogy a munkaközösségek jellemzői a jó szakmai felkészültség, problémaérzékenység és megoldó készség, kulturált vitaszellem legyen. A munkahelyi foglalkozásokon, a szervezési feladatokon túl egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a pedagógiai, szakmai kérdések megvitatása. A nevelők többsége jól kihasználja a szakmai önállóságból adódó lehetőségeket.

2.2.5 Feladatok, célok, választási lehetőségek évfolyamonként 2.2.5.1 4 (5) évfolyamos szakmai alapozó képzés • 9-10. (11.) évfolyam: -

A felzárkóztatás, a szintre hozás, amelyben a kerettantervek szerinti általánosan művelő tanítás folyik.

-

A 10. (11.) évfolyam minden évben részt vesz az országos mérésben, melynek eredményét felhasználjuk a következő tanév szakmai munkája, tervezése során.

-

Emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezhetnek a tanulók az iskolában idegen nyelvből

(német,

angol),

matematikából,

fizikából,

informatikából,

szakközépiskolások az adott szakmacsoport szakmai előkészítő tantárgyából, ha a jelentkezők számára évfolyamszinten eléri a 15 főt. Kevesebb létszám esetén városi egyeztetés biztosítja számukra a választott érettségi lehetőségét.

•

11-12. (13.) évfolyam: -

Az érettségire, a továbbtanulásra történő felkészítés szakasza, melyet mintegy 70 %-os közismereti képzés és kb. 30 %-os szakmai alapozás jellemez.

2.2.5.2 4 évfolyamos szakközépiskolai képzés A 2013-14. tanévtől felmenő rendszerben került bevezetésre az új típusú szakközépiskolai képzés. Ennek keretén belül négy éven keresztül magas óraszámban ismerkedhetnek meg a

24



tanulók az egyes szakmák ismeretanyagával. A 12. évfolyam végén, szakmai érettségi vizsgát tesznek, amely abban különbözik az eddigiektől, hogy kötelező az adott szakirányhoz tartozó szakmai tárgyból érettségi vizsgát tenni.

2.2.5.3 4 és 6 évfolyamos gimnáziumi képzés: Az alapfokú nevelés-oktatás törvény szerinti szakaszolása (bevezető, kezdő, alapozó, fejlesztő szakaszok) a szakrendszerű oktatás 7-8. évfolyamra történő áttétele, a helyi pedagógiai programoknak ehhez való igazítása lehetőséget és biztatást ad, hogy az átlagosnál tehetségesebbnek vélt tanulókkal a fejlesztő szakaszban (7-8. évfolyamon) már a középiskolai közegben foglalkozzunk. A gimnáziumi oktatás célkitűzései 1.) Magas szintű, tartalmas idegen nyelvtudás elsajátítása - angol - legalább egy, másodikként felvett idegen nyelv ismerete 2.) A természettudományos műveltség sokoldalú megalapozása 3.) A számítástechnikai, informatikai ismeretek rendszerezése, felhasználói szintű ismerete, gyakorlati alkalmazásának készségszintű elsajátítása, 7-10. évfolyam: - a tanulók kapjanak jó számítástechnikai, informatikai alapképzést, ismerjék meg az infokommunikációs technológiákat - a 7-8. évfolyamon, a NAT szerinti fejlesztő szakaszban célunk és feladatunk a már megalapozott kompetenciák megerősítése (országos kompetenciamérés), bővítése, hatékonyságának és variabilitásának növelése - fogalmazzák meg a diákok saját középiskolai és távolabbi céljaikat - ismerjék meg azokat a lehetőségeket, melyeket az iskola, vagy más középiskolák biztosítanak számukra céljaik eléréséhez – a hat évfolyamos képzés esetén a negyedik középiskolai év végén (10. évfolyam végén) megalapozottan, tudatosan tudjanak dönteni, választani a 11-12. évfolyamokra felkínált lehetőségek közül.

11-12. évfolyam: Az utolsó két évben a hat évfolyamos képzésben is ugyanazokat a lehetőségeket biztosítjuk, mint a többi ágazaton tanulóknak. A gimnáziumban a 11. évfolyamtól kezdődően munkába állást

25



előkészítő ill. segítő elméleti és gyakorlati tanítási óra is tartható az iskola profiljának megfelelő műszaki területen. A gimnáziumban a tanuló felkészülhet továbbtanulásra, munkába állásra az iskola jellegének megfelelő szakmai területre.

2.2.5.4 13-14. évfolyam - Az érettségi utáni szakmai képzés szakasza. - 2013/2014-es tanévtől kezdődően a szakmai érettségi vizsgával rendelkezők számára az adott szakirányhoz tartozó szakmai tanulmány esetén a 13. évfolyamon megszerezhető a szakképesítés

A fenti szabályozás alapvető dokumentumai: - Érettségi vizsgaszabályzat; - Szakmai és vizsgáztatási követelmények; - A szakmai vizsgáztatás szabályai; - Beiskolázási szabályzat; - A szakképzési szakaszba történő belépés feltételei. 2.2.5.5 3 évfolyamos szakiskolai képzés Az új szakképzési törvény szerint a három évfolyamos szakiskolai képzés egy évfolyamnyi közismereti óraszámot tartalmaz, párhuzamosan a két évfolyamnyi szakmai órával, és már az első szakiskolai évfolyamon beépítik az órák közé a szakmai gyakorlati órákat. A három évfolyamos képzésnek számos előnye van amellett, hogy a közismereti tárgyakkal párhuzamosan lehetőséget ad a szakma ismeretének elsajátítására. A képzés során növekszik a gyakorlati képzés óraszáma. E szerint a diákok már az első évben gyakorlati oktatásban részesülhetnek az iskolai tanműhelyekben. A tanulók a duális képzésben a szakma gyakorlása során előforduló és szükséges feladatok begyakorlásával sajátítják el a szakmai fogásokat. A három évfolyamos képzésen mindhárom évfolyamon egységes oktatás folyik 30 % elméleti óra, 70 % gyakorlati óra megvalósításával.

26



2.2.6 Felnőttoktatás A felnőttek képzésének társadalmi presztízse megnőtt. A „life long learning” - élethosszig való tanulás - gondolata egyre népszerűbb a munkavállalók és munkáltatók körében, és egyre szélesebb körben alkalmazási feltétel a középfokú végzettség.

2.2.6.1 A képzés sajátosságai Az érettségit adó felnőttoktatás négy évfolyamos (9-12). A 11. évfolyamra iskolázzuk be azokat a felnőtt (már nem tanköteles) tanulókat, akik szakmunkás bizonyítvánnyal, szakiskolai végzettséggel rendelkeznek. Különbözeti vizsgát írunk elő számukra azokból a tantárgyakból, amelyek a 9-10. évfolyamon kötelező tantárgyak, s előzetes tanulmányai alatt ezt a tárgyat nem tanulta. (pl. régebben végezte tanulmányait.) A felnőttoktatási kerettantervek útmutatásai alapján készített helyi tantervek szerint szervezzük meg az oktató-nevelő munkát. Azok számára nyújt lehetőséget, akik munkavégzés mellett kívánják folytatni és befejezni tanulmányaikat, bár az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy mind több munkanélküli is él ezzel a lehetőséggel. Ebben az iskolatípusban az életkori sajátosságokat és a munka melletti tanulás tényét figyelembe véve járjuk végig a személyiség fejlesztésének útját. Törekszünk arra, hogy iskolába járásuk ideje alatt kifejlesszük a szabadidő eltöltésének kulturált értékrendjét. Figyelembe vesszük, hogy tanulási céljaik legtöbbjüknél már tudatosak, körülhatároltak ( pl. munkahelyi előrehaladás, újabb az OKJ-ben érettségi vizsgához kötött szakma megszerzése, továbbtanulás). Különös gondot fordítunk a lemorzsolódás megelőzésére. Évközi és év végi beszámolókon ellenőrizzük és értékeljük tanulóink teljesítményét. Ez egyértelműen tájékoztatja mind a tanulókat, mind pedig szaktanáraikat, mi az, amit már elsajátítottak, s mi az, amit még pótolni kell. Mivel a tanulók életkora és előképzettsége nagyon eltérő, az első időszakban megkülönböztetett figyelmet fordítunk ezek áthidalására. A beszámolók és vizsgák formáit - írásbeli, szóbeli vagy írásbeli és szóbeli - a tantervben tantárgyanként rögzítjük, s a tanulmányok megkezdésekor ismertetjük a tanulókkal. A felnőttoktatásban résztvevő tanulók esetében a tanulmányok alatti vizsga reggel nyolc óra előtt is elkezdhető és tizennyolc óra után is tartható. Mind az évközi beszámolókon, mind

27



pedig az év végi vizsgán - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a tanulók tudását a jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) ötfokozatú skálával mérjük. A beszámolókon kapott elégtelen osztályzatok a tanulmányok folytatását nem befolyásolják, viszont fontos, hasznosítható jelzés értékük van. A beszámolókon való személyes találkozás során a tanár nemcsak minősít, hanem a további felkészüléshez egyénre szabott útmutatót is ad. Jó tapasztalat, hogy a beszámolók, év végi vizsgák sokaságán sikeresen túljutott tanulók olyan kommunikációs készségre tesznek szert, amely az érettségi illetve képesítő vizsgák során már számottevő előnyt jelent. Az évközi és tanév végi beszámolókon a megjelenés kötelező. A tanév rendjéről, benne a beszámolók időpontjairól minden tanév szeptemberében tájékoztatja az osztályfőnök a tanulókat. A beszámolók halasztását írásban benyújtott munkahelyi vagy orvosi igazolást mellékletként tartalmazó kérvénnyel lehet kérni. Ez beadható a beszámolót megelőző időszakban, de legkésőbb a beszámolót követő 14 munkanapon belül. A beszámoló illetve vizsga halasztására engedélyt a tagozatvezető az igazgatóval történő egyeztetés után adhat, amely tartalmazza a halasztásra vonatkozó határidőt, esetleges felmentést, illetve az összevont beszámoló lehetőségét. Az a tanuló, aki év végi beszámoló halasztására kap engedélyt, s a halasztott beszámolón valamely tantárgyból elégtelenre minősítik, javítóvizsgát tehet, vagy megismételheti a tanévet.. Ha a javítóvizsga időpontja már az új tanév szorgalmi időszakába esik, úgy a felsőbb osztályban feltételesen kezdheti meg tanulmányait. Év végén csak az a tanuló számolhat be, aki év közben beszámolási kötelezettségének eleget tett. Az év végi érdemjegyet a 3 beszámoló alapján, osztályozó konferencián közösen alakítják ki az osztályban tanító szaktanárok az adott tantárgyat tanító kolléga javaslata alapján. Felsőbb osztályba léphet az a tanuló, aki az év végén minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kap. A javítóvizsga lehetőségét írásban a sikertelen év végi vizsgát követő 15 napon belül kell kérnie a tanulónak. Megszűnik a felnőtt tanulói jogviszonya, ha -

évközi beszámolási kötelezettségét elmulasztja,

-

az év végi beszámolón nem jelenik meg,

-

felsőbb osztályba léphetett, vagy sikertelen javítóvizsga miatt évfolyamot ismételni köteles és az új tanév szeptember 15-ig az iskolában nem jelenik meg, illetve a tanév későbbi megkezdését írásban nem kéri,

28



-

tanulói jogviszonyának megszűnését írásban kéri,

-

ha a szorgalmi időszakban húsz tanórát mulasztott igazolatlanul.

Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és évvégén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladat-ellátási helye szerinti illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán.

Szüneteltethető a felnőtt tanulói jogviszonya, ha a tanuló vagy munkahelye ezt írásban kéri.

2.2.6.2 Érettségi vizsga A 12. (13.) évben jelentkezik a tanuló érettségi vizsgára és a tanév végén középszintű érettségi vizsgát tesz a kötelező és a választható vizsgatárgyakból az előírt érettségi követelmények alapján. Az iskola választható vizsgatárgyként a fizikát, az informatikát vagy a megfelelő szakmai előkészítő tantárgyat javasolja. A 2013/14-es tanévben beiratkozott diákok esetében kötelezően választandó vizsgatárgy szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. A tanulóknak lehetőségük van előrehozott, vagy szintemelő érettségi vizsga letételére, melyre az adott tantárgy középiskolai, illetve érettségi követelményeinek teljesítésével jelentkezhetnek (osztályozó vizsga, ill. sikeres középszintű érettségi vizsga). Emelt szintű érettségi vizsgára az elvégzett felkészülési szinttől függetlenül jelentkezhet a tanuló (ajánlott az adott tantárgyból legalább közepes érdemjegy elérése). Az érettségi vizsga kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. A középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A közösségi szolgálat keretei között 1. az egészségügyi, 2. a szociális és jótékonysági,

29



3. az oktatási, 4. a kulturális és közösségi, 5. a környezet-és természetvédelmi, 6. a katasztrófavédelmi, 7. az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport-és szabadidős területen folytatható tevékenység (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133.§).

2.2.7 Tanórán kívüli tevékenységek

A tevékenységi formák kialakításakor, megválasztásakor meghatározó a tanulók érdeklődése. A foglalkozások szervezését igényelheti a tanulók közössége, a szülői munkaközösség, a nevelőtestület vagy akár iskolán kívüli szervezet is. A foglalkozásokra a tanulók önként jelentkeznek. Tagságuk jelentkezés után csak indokolt esetben, a szülő és az osztályfőnök engedélyével szüntethető meg. A tevékenységi formák indításáról és arról, hogy mely foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a munkaközösség, az IDB és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A tanórán kívüli foglalkozások díját - amennyiben nem ingyenesek - a fennálló jogszabályok figyelembevételével az IDB-vel egyeztetve az igazgató határozza meg. Egy tanuló több tanórán kívüli tevékenységben vehet részt az osztályfőnök. és a szülő engedélyével, heti óraszámának megengedett keretén belül. Az iskolai sportkör keretében a tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi idő alatt. A tanulók részvétele önkéntes, de az egészséges életmódra nevelés érdekében törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon a tanulók minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskolai sportkör külön szabályzat szerint működik, szakosztályait a tanulók javaslatát figyelembe véve az éves munkaterv rögzíti. A tanulók edzettségének, erőnléte növelésének biztosítása érdekében az iskolai sportkör iskolai bajnokságokat szervez, a házi bajnokságokon részt vehet minden tanuló.

30



Az iskolai szabadidősport helyszíne a tornaterem, az udvar és a kondicionáló helyiség. Az iskolában alapvetően labdarúgás, kosárlabdázás, kézilabda, floorball és erőfejlesztő gyakorlások valósíthatók meg. A versenyszerűen sportolók az iskolai labdarúgó, kosárlabda és kézilabda szakosztályaiban is bizonyíthatják tehetségüket. A sportolási lehetőség megfelelő számú jelentkező esetén sítáborral is kiegészülhet. A tanulók rendelkezésére álló egy tanítási nap felhasználásaként a diákönkormányzat döntése alapján, a tanév során sportnap is szervezhető.

2.2.8 Az iskola élet- és munkarendje

A tanév munkarendjét, az időbeosztás fő kereteit miniszteri (államtitkári) utasítás szabja meg. Szabályozza a szorgalmi időszak és a szünetek rendjét, rögzíti a legfontosabb események tudnivalóit. Az iskola éves munkaterve szabályozza az intézmény speciális élet- és munkarendjét. A munkaterv rögzíti a tanévre érvényes belső előírásokat. Havi bontásban tartalmazza a feladatokat, s rendelkezik többek között a tanítás nélküli munkanapokról, a megrendezendő iskolai eseményekről és az ünnepségek rendjéről. Az iskola oktatási tevékenysége a tanév elején összeállított 5 napos órarend alapján történik, amely tartalmazza az egyes szaktanárok, illetve osztályok/csoportok heti tantárgyi- és terembeosztását. A szakórák 45 percesek, elméleti tantárgyaknál maximum 2, méréseknél maximum 3, gyakorlati foglalkozásoknál legfeljebb 6 tanítási óra összevonása szerepelhet. 9-10. évfolyamon a tanórák összevonása nem ajánlott. Az órarendi beosztásnál igyekszünk figyelembe venni az oktatási-nevelési célokat és az egyes szaktanárok terhelését, összeállítását azonban a szaktantermi és a mérőlaboratóriumi helyek szabad kapacitásai erősen befolyásolja. Az órarend készítésénél arra törekszünk, hogy az óraterv kötelező óraszámai a napi órarend első 6 órájában, a kötelezően választható, illetve nem kötelező órakeret foglalkozásai (szakkörök, korrepetálások, egyéni foglalkozások, diákkörök stb.) délután kerüljenek sorra.

31



Minden osztálynak saját tanterme van, de bizonyos szakórákra - s a csoportbontások miatt is - más-más helyszínekre vándorolnak, hiszen egyes közismereti tárgyakhoz (fizika, kémia, idegen nyelv), szakmai előkészítő és szakmai tantárgyakhoz szaktantermek, tanműhelyek, illetve laboratóriumok állnak rendelkezésre. Az óraközi szünetek időtartama biztosítja a szakórák közötti felfrissülést, a szaktantermek közötti vándorlást, illetve a tízórai és az ebéd nyugodt elfogyasztását. A diákoknak a tanórák végén el kell hagyniuk a tantermeket. A szüneteket a folyosókon illetve az időjárástól függően az udvaron tölthetik el.

2.2.9 Az iskolai hagyományok őrzése és ápolása

Iskolai hagyományaink felkutatása, őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok őrzése egy sajátos, speciális arculatot biztosít az iskolának, segít megkülönböztetni intézményünket a többi hasonló képzést nyújtó iskolától. Színesíti a diákéletet, s tovább bővíti a tanórán kívüli foglalkozási lehetőségeket. Alapvető célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek az iskolához. A tanév nyitányaként augusztus végén gólyatábor szervezhető, ahol a leendő első osztályosok osztályfőnökeikkel, a diákmozgalmat segítő tanárral, de elsősorban felsőbbé diákokkal közösen töltenek el néhány napot. A diákok az ismerkedésen túlmenően személyiségfejlesztő, kommunikációs és kapcsolatteremtő tréningeken vehetnek részt. Tájékozódhatnak az iskola életet kitöltő eseményekről, szokásokról, itt találkozhatnak először az iskola rendjét meghatározó előírásokkal és szabályokkal. A program megszervezése és a helyszín megválasztása a leendő osztályfőnökök és a diákmozgalmat segítő tanár együttes döntésétől függ. Minden év decemberének utolsó tanítási napjára az Iskolai Diák Bizottság sajátos programot állít össze. Az iskola tehetséges tanulói itt mutatkoznak be vers- és prózamondás, ének-zene, tánc és egyéb műfajokban. A program összeállítása Karácsony ünnepéhez kötődik, s jól beleillik az ünnepvárás hangulatába.

32



Az érettségi előtt álló évfolyam hagyományos rendezvénye december végén a gomb(szalag)avató ünnepség. A program ünnepélyes gomb (szalag) feltűzéssel kezdődik, majd az osztályok vidám, az eltelt diákévek élményeit felelevenítő műsorával folytatódik. Az ünnepségre meghívást kapnak a 11. évfolyam osztályainak képviselői is. A téli időszak hagyományos eseménye a sítábor. A Szlovákiába szervezett program lehetőséget biztosít a jelentkezők számára a téli sportolásra. A síoktatással egybekötött eseményre autóbusznyi társaság utazik tanári kísérettel. A programot az iskola a lehetőségekhez mérten önköltségi áron igyekszik megszervezni. A tábor idejére az iskola tanítás nélküli munkanapokat biztosít a résztvevők számára. A költségekhez az Alapítvány járul hozzá. Hagyományosnak nevezhető esemény minden évben az idegen nyelvi szövegértési és tesztmegoldó verseny, melyet az iskola idegen nyelvi munkaközössége hirdet meg, valamint a humán és reál munkaközösségek által szervezett tantárgyi házi versenyek. A reál munkaközösség és a fizika iránti érdeklődő diákok hagyományos rendezvénye februárban a Mátrai Tiborról elnevezett megyei fizika verseny megszervezése. A tehetségek megméretésén túl kiváló lehetőség mind a tanulók, mind a tanárok közötti kapcsolatteremtésre, tapasztalatcserére. Nemzeti ünnepeink megemlékezései hagyományszerűen évfolyamokhoz kötődnek. Október 6., október 23. rádiós ünnepi műsora a 10. évfolyamhoz kapcsolódik, március 15. ünnepélyességét szintén a 10. évfolyam diákjainak élő műsora biztosítja, amelyeket időnként közös film-megtekintés, vagy iskolai szintű koszorúzás egészít ki. A tanév befejezésekor kedves hagyomány a diákok köszöneteként előadott műsor, amellyel tehetséges képviselőik a pedagógusokat köszöntik. A hagyományos iskolai szintű ünnepélyek, programok műsorainak összeállításában és lebonyolításában igen nagy szerepet vállal az iskola stúdiója. Az iskola minden tanév decemberében nyílt napot szervez a végzős általános iskolások számára. A rendezvény alapvető célja az iskola minél szélesebb körben történő bemutatása, népszerűsítése az érdeklődők számára. Ebben az időszakban az iskola iránt érdeklődő általános iskolások, szüleik, szaktanáraik "működés közben" ismerhetik meg az iskola szaktermeit, laboratóriumait, és átfogó képet kaphatnak az intézményről.

33



2.3 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A kerettantervekre és az iskola által kialakított értékekre épülő, a helyi tantervekben meghatározott ismeretanyag egységes követelményeivel, a tanulók adottságainak, igényeinek megfelelő differenciálási lehetőségeivel mind azt szolgálja, hogy a tanulók minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Az ismeretek elsajátításának folyamata, annak tartalma hozzájárul a tanulók - értelmi, - önálló ismeretszerzési, - kommunikációs, - cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó alapvető ismereteket tartalmazó tananyag megalapozhatja a tanulók - műveltségét, - világszemléletük, világképük formálását, - környezetükben való eligazodásukat. Céljaink: • legfontosabb célkitűzéseinek közé soroljuk az önállóság, felelősségtudat, vállalkozói szemlélet és gondolkodásmód, valamint az önképzés igényének formálását; • nagy figyelmet fordítunk a tanulásszervezési stratégiák kidolgozására, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítésére; • törekszünk kialakítani tanítványainkban az információ befogadásának, értékelésének, rendszerezésének képességét; • hatékonyabbá kell tennünk a tanítási órákat, meg kell tanítani a gyermekeket a helyes időbeosztásra, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátítására; • növelni igyekszünk a tanulói munkáltatás arányát és a differenciált foglalkozásokat a tanulók megfelelő terhelése, képességeik optimális fejlődése érdekében; • törekszünk a tanulók belső motiváltságának fejlesztésére, a sikerélmény biztosítására, mely fokozza a nyitottságot, fogékonyságot, segíti az értékek befogadását;

34



• az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával a tárgyi tudás elmélyítését, a tanulók rendszeres szerepeltetésével a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg; • a könyvtárban a tanulás, az ismeretszerzés helyi színtereként rá kell nevelni tanítványainkat az olvasás, a könyv szeretetére, a szótárak, szakkönyvek, lexikonok használatára; • a sikeres pályaorientáció az általánosan képző időszak fontos célkitűzése, melynek keretében az intézmény szakmai kínálatában szereplő lehetőségek megismertetése történik.

A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. Az ismeretek és értékek közvetítése a képességek kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. A képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a tanuló a családból és az általános iskolából. Törekedni kell ezen személyiségjegyek egyénre szabott kiaknázására. Az értelmi nevelés során nagyon fontos a szilárd és pozitív tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése, ezen belül a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése és ébrentartása. Ne hagyjuk a tanítványainkat

unatkozni! Gyakran találkozunk

közömbös, érdektelen és

igénytelen

magatartással. Ennek feloldására olyan gazdag, változatos tevékenységet kell kínálni, melyben mindenki megtalálhatja számára legmotiválóbb elfoglaltságot. Az alapvető tanulási módok tananyaghoz illő gyakoroltatásával változatosabbá és hatékonyabbá válhat a tanulás. Fontos, hogy a fogalmi szintű tapasztalati tanítás-tanulás mellett a cselekedtető, szemléltető és értelmező mód is kapjon nagyobb szerepet. Minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, és olyan egészséges, képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt. Tudjon élni jogaival, s teljesítse kötelességeit. Mindehhez szükséges: - az önálló ismeretszerzés kifejlesztése, - a megfigyelő képesség fejlesztése, - a sokoldalúság igényének kialakítása, - a növekvő információ-áramlatban való tájékozódás képességének kialakítása, - a problémamegoldás képességének kialakítása, - hatékony kommunikáció- és kifejezőkészség kialakítása. A tanulási problémákkal küzdő tanulóknál szakvélemény alapján és egyéni elbírálás szerint biztosítjuk egyes tantárgyak értékelés alóli mentesítését. 35



A személyiségjegyek alakítása jóval nehezebb, felelősségteljesebb feladat, mint valamely ismeretanyag átadása. A nehézséget növeli, hogy ezt a nevelőtestület egésze csak közösen tudja hatékonyan megoldani. A tanári munka csupán akkor lehet eredményes, ha a tanulókkal nemcsak ismereteket közlünk e területen, hanem rendszeresen gyakoroltatjuk is azokat az oktatási-nevelési folyamatban. A tanulás során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magolás, reprodukálás képességének fejlesztése helyett az önálló problémamegoldásra. Az önállóság növelésére már eddig is volt iskolánkban több kezdeményezés, de jóval többet kell tennünk ezen a területen. Az egész nevelőtestületnek fel kell vállalni, hogy a saját tantárgyában mindenki egyre inkább áttér olyan módszerek alkalmazására (pl. kompetencia alapú oktatás), amelyben a tanulók rákényszerülnek az önálló ismeretszerzésre, az önálló tevékenységre. A továbbiakban tudatosan kell törekedni arra, hogy az önértékelés alakításán belül egyre több lehetőséget kapjanak a tanulók saját maguk kipróbálására, tevékenységük gyakorlására, valamint azok értékelésére is. Az átélt élmények segíthetik a tanulók önismeretét. Összetett feladatokkal lehet fejleszteni az önszervező képességet azzal, ha a feladat elvégzésén kívül a megoldás szervezését is értékeljük. A tanulókban már most ki kell alakítani a munkavégzésükkel kapcsolatos felelősségtudatot. A marketing szemléletre akkor tudjuk nevelni tanulóinkat, ha mi is ebben a szemléletben tevékenykedünk. A képességfejlesztés hagyományosnak nevezhető motiváló terepe a versenyek, a szakkörök, a diákkörök megszervezése, és a különböző pályázatok kiírása.

2.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettséget, a toleranciát, az egészséges lokálpatriotizmust és az ezekből származtatható modern hazafiságot. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt és becsüljék meg ezeket.

36



Fontos célkitűzésként kezeljük a demokratikus közösségi magatartás fejlesztését, a toleráns, a másságot tiszteletben tartó személyiség kialakítását. Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, s újak kialakítására törekszünk. Támogatjuk, hogy tanulóink közvetlenül is részt vegyenek nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Lényegesnek tartjuk, hogy tanítványaink bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

A diákok öntevékeny diákköröket (önképzőköröket, stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógus vagy külső szakember végzi az igazgató engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Szervezését az IDB vagy bármely tanulói közösség kezdeményezheti. A működési engedély megadásának feltételei: • a diákkör megnevezés és céljának megjelölése; • éves programjának elkészítése; • tárgyi-anyagi feltételek biztosítása; • a vezető bemutatkozása, amennyiben nem iskolai dolgozó. Jellegzetes szakköri terület az iskolai stúdió, az iskolarádió működtetése. A kedvenc időtöltésüknek hódoló stúdió tagok szakember irányításával audió- és videotechnikai berendezések segítségével biztosítják – a diákság igényeit összehangolva - az iskola óraközi szüneteinek műsoros kitöltését, segítenek az iskolai ünnepélyek és a nagyobb lélegzetű iskolai események technikai lebonyolításában. A kulturális hagyományok megőrzésére, más kultúrák értékeinek megbecsülésére, a kulturális igények kielégítésére szolgálnak a közös színház-, mozi- és múzeumlátogatások. A színházlátogatások az egész tanévet behálózzák, a darabokat sokszor a tananyaghoz illesztik, s értékes segítséget nyújtanak az irodalmat tanító szaktanár számára. A múzeumlátogatások alkalomszerűek, általában a hagyományos osztálykirándulásokhoz kapcsolódnak. Földrajzi adottságaink, hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente megszervezhető osztálykirándulások. A 9-11 (12.). évfolyam osztályai az érettségi szünetben vagy 37



a tavaszi hétvégeken kirándulhatnak. A középiskolás évek során az osztályok az ország különböző tájait

igyekeznek

bejárni,

illetve

komplex

programokat

(túra,

városnézés,

sport,

múzeumlátogatás, stb.) összeállítani. A kirándulások tehát a kellemes és a hasznos időtöltést egyaránt szolgálják. Ennek költségei az osztályokat terhelik. További lehetőségek: - kapcsolatok más középiskolákkal, kollégiumokkal, - nemzetközi kapcsolataink (Ausztria, nyelvismeret, Szlovákia, sítábor), - diákönkormányzat, - osztályprogramok, - tanórán kívüli hagyományos rendezvényeink, - Nobel-díjasaink parkjának gondozása.

2.5 A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA 2.5.1 Az iskola nevelőtestülete Az iskolai oktató-nevelő munkához a személyi feltételek, a 100 %-os szakos ellátottság biztosított. Az iskola nevelőtestülete - elsősorban a műszaki jelleg következtében - az ország pedagógus társadalmánál egészségesebb férfi-nő arányt tükröz, ami a nevelésben érezteti jótékony hatását. A tanárok életkori megoszlása is kiegyensúlyozottnak mondható. A korszerű ismeretekkel rendelkező fiatalok mellett mind a munkabírásuk teljében lévő középkorúak, mind a nagy élet- és pedagógiai tapasztalattal rendelkező idősebbek jelen vannak a testületben. A nevelőtestület innovációs készsége jó, gondot fordítanak az önképzésre, az oktató-nevelő munka színvonalának emelésére. Nyitottak az új és korszerű törekvések iránt, szívesen kapcsolódna be a különböző pedagógiai kísérletekbe. Többségüket a korszerűsítés, a jobbítás állandó igénye jellemzi. A világbanki tanterv szerinti új típusú szakközépiskolai képzés meggyökereztetése, a technikusképzés és az akkreditált mérnökasszisztens képzés beindítása mind a testület kreativitását, új iránti fogékonyságát és az iskola fejlődéséért érzett felelősségét is bizonyítja. A kollégák áldozatos munkája nélkül nem indulhattak volna el iskolánkban a korszerű, piacgazdasághoz igazodó képzési formák, nem teremtődtek volna meg a 21. század technikai feltételei. 38



Az elkövetkezőkben talán még fontosabb lesz - főleg a gyorsan változó tantárgyaknál -, hogy a tanárok naprakész felkészültségűek legyenek az adott tantárgy tanításában. A továbblépés érdekében olyan tanárokra van szükség, akikben belső igényként jelentkezik az önképzés, a szakirodalomban való jártasság, az átképzésre, a továbbképzésre való fogékonyság, mert mindez innovációs, kreatív erőket mozgósít. Az iskola vezetésének feladata, hogy ezeket a pedagógusokat segítse, eredményeiket megbecsülje, és olyan légkört teremtsen, mely másokat is követésre ösztönöz. A sikerhez elengedhetetlen, hogy együtt dolgozni tudó, szakmájukat és a tanulókat szerető pedagógusok tanítsanak az iskolában. A nevelőtestület fő kérdésekben egységes, részleteiben viszont színes, sokoldalú. A pedagógusok közösséget alkotnak, szívesen segítik egymást pedagógiai, s módszertani kérdésekben. A továbbiakban az egységes mércét és következményszintet megtartva növelni kell a tanári szabadságot a pedagógiai munkában, hogy mindenki saját maga dönthessen az alkalmazott, számára leghatékonyabb módszerekben. A nevelőmunka megítélésekor a legfontosabb szempont az eredményesség vizsgálata, az elérési út mindenki számára egyéni választás és felelősség, ebben legyen döntési lehetősége. Pedagógiai kérdésekben az iskola legfőbb szerve a nevelőtestületi értekezlet. E fórum döntései mindenkire kötelezőek. A vezetés kötelessége, hogy folyamatos és őszinte tájékoztatást adjon az iskola helyzetéről, anyagi lehetőségeiről, az esetleges feszültségekről, gondokról, s ezáltal a tantestület aktív részesévé válhasson a döntések előkészítésének és a döntéshozatalnak egyaránt. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az a) igazgató, b) a nevelőtestület tagjai egyharmadának, c) az

iskolaszék,

intézményi

tanács,

szülői

szervezet

iskolai

kezdeményezésére. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. A nevelőtestület véleményét

az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,

a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,

az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,

az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt,

39

diákönkormányzat



külön jogszabályban meghatározott ügyekben,

ki kell kérni.

2.5.2 A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület dönt:

a Pedagógiai Program elfogadásáról,

SZMSZ elfogadásáról,

az éves munkaterv elfogadásáról,

intézmény munkáját átfogó értékelések, beszámolók elfogadásáról,

továbbképzési program elfogadásáról,

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

Házirend elfogadásáról,

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,

a tanulók fegyelmi ügyeiben,

igazgatói,

intézményegység-vezetői

pályázathoz

készített

vezetési

programmal

összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,

jogszabályban meghatározott más ügyekben.

2.5.3 A pedagógusok helyi intézményi feladatai

1. Tanórákra való felkészülés, tanórák megtervezése, differenciálás, a tanulók közötti egyéni különbségek figyelembevétele. 2. Tanítás módszereinek helyes kiválasztása, alkalmazása. 3. A NAT és a kerettanterv, valamint a helyi tanterv betartása. 4. Motiválás, pozitív osztálytermi légkör kialakítása, fegyelmezés, konfliktushelyzetek megoldása. 5. Tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése, osztályzása. 6. Házi feladatok kijelölése, dolgozat feladatainak összeállítása, javítása. 7. Vizsgáztatás. 8. Tanulmányi versenyekre való felkészítés, versenyek szervezése.

40



9. Tehetséggondozás, felzárkóztatás. 10. Ügyelet (óraközi szünetekben, rendezvényeken, versenyeken. 11. Szülőkkel való kapcsolat ápolása (szülői értekezlet, nyílt nap, fogadó óra, iskolai rendezvények). 12. Kollegiális kapcsolatok ápolása. 13. Nevelést segítő intézményekkel való együttműködés. 14. Osztályfőnöki feladatok ellátása. 15. Az iskolai programok, rendezvények szervezésében, lebonyolításában való részvétel. 16. Tanórán kívüli rendezvények szervezése, lebonyolítása, ezeken való részvétel (szakkör, osztály-és tanulmányi kirándulás). 17. Iskolai adminisztratív feladatok ellátása. 18. A

tanügyi

dokumentumok,

törvények,

minisztériumi

rendeletek

változásainak

figyelemmel kísérése. 19. Pedagógiai program, helyi tanterv készítésében való részvétel. 20. Diákönkormányzat munkájának segítése. 21. A tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása, egyéni problémáik megoldásában segítségnyújtás, továbbtanulás segítése, tanácsadás a pályaválasztásban, gyermekvédelmi feladatok ellátása. 22. A továbbképzéseken, konferenciákon, hazai, külföldi tanulmányutakon való részvétel. 23. Önképzés, szakirodalom folyamatos nyomon követése. 24. Tankönyvek közti tájékozódás, tankönyvek kiválasztása, órai segédanyagok, taneszközök gyűjtése, készítése. 25. Új technikai eszközök használata (pl. interaktív tábla).

2.5.4 Az osztályfőnök feladatai Általános feladatok: Ismertesse a tanulókkal az iskola házirendjét, a tanulók testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírások betartásával és betartatásával. Nevelőmunkája során kísérje figyelemmel, segítse a tanulók személyiségének fejlődését, tartassa be a közösségi együttműködés magatartási szabályait.

41



A tanulókat nevelje egymás tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére,

együttműködésre,

környezettudatosságra,

egészséges

életmódra,

hazaszeretetre. Tegyen meg mindent a közösség fejlesztésére a tanórákon is és tanórán kívüli tevékenységekkel.

Tanulmányi munka: Folyamatosan kísérje figyelemmel az osztály tanulmányi munkáját, amennyiben nincs a pedagógiai programban meghatározott számú érdemjegy egy-egy tantárgyból, konzultáljon az érintett szaktanárral/szaktanárokkal. Fogadóórák előtt hívja fel a rosszul teljesítő tanulók szüleinek a figyelmét gyermekük gyenge előmenetelére, és javasoljon személyes találkozást a szaktanárokkal és az osztályfőnökkel a probléma megbeszélésére.

Hiányzások: Kísérje figyelemmel az osztály tanulóinak hiányzását, késéseit. Szigorúan tartsa és tartassa be a házirendben foglaltakat a szülői és orvosi igazolásokkal kapcsolatban. Igazolatlan hiányzás esetén írásban értesítse a szülőt, s hívja fel a szülő figyelmét az esetleges további igazolatlan hiányzás következményeire.

Adminisztráció: Folyamatosan vezesse az e-naplót: hiányzások igazolása, dicséretek, elmarasztalások bejegyzése. Ügyeljen rá, hogy a Törzslap naprakész legyen: írja be az érkező tanulókat, s a megfelelő záradékot a távozó tanulóknál, valamint vezesse be az esetleges fegyelmi határozatokat, dicséreteket, vizsgákkal kapcsolatos záradékokat. A félévi és év végi osztályozó értekezletekre készüljön fel: ellenőrizze, hogy minden tanuló le van-e zárva minden tantárgyból, valamint írja be az osztályközösséggel és az osztályban tanító szaktanárokkal egyeztetett magatartás- és szorgalomjegyeket.

Tanterem: A tanulókkal közösen teremtsen megfelelő környezetet a tanteremben. Folyamatosan figyelje az osztályterem berendezésének állagát, s azonnal jelezze az iskolavezetésnek a rongálásokat, illetve intézkedjen azok megjavításáról/megjavíttatásáról.

42



Kapcsolattartás: -

szülők;

-

osztályban tanító szaktanárok; kollégiumi nevelők;

-

iskolaorvos;

-

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;

-

IDB.

2.6 A TANULÓK FELVÉTELÉRE ÉS ÁTVÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK, RENDELKEZÉSEK Az iskola minden tanévben a tanév rendje szerint elkészíti a felvételi tájékoztatóját, és abban nyilvánosságra hozza az iskolában indítandó szakokat, osztályok számát, röviden ismerteti a képzés tartalmát, ismerteti a jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, a vizsga időpontját, helyét és a felvételi pontszámot adó tantárgyakat. A felvételi eljárás végén az igazgató a felvétel tényéről határozatot hoz, melyről írásban tájékoztatja a tanulót illetve annak szülőjét. Esetleges elutasítás esetén határozatban tájékoztatja az érintetteket jogorvoslat lehetőségéről.

2.6.1 Felvételi eljárás a középiskola 9. évfolyamára

A felvételi kérelmekről a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 27. § (2) bekezdésének megfelelően a következő szempontok alapján döntünk: - tanulmányi eredmények - központilag megszervezett írásbeli vizsga A 9. évfolyamos középiskolai osztályokba történő felvételi pontszámainak számítása: Elérhető pontszám:

210 pont

Általános iskolából hozott pontszám:

70 pont

Írásbeli vizsgán szerezhető pontszám:

140 pont

Az általános iskolából hozott pontszám a 6-7. osztály év végi és a 8. osztály félévi jegyeinek összege az alábbi tantárgyakból: -

Magyar nyelv (3x5 pont)

-

Történelem (3x5 pont)

-

Matematika (3x5 pont)

43


-

Idegen nyelv (3x5 pont)

-

Fizika (2x5 pont)


Maximális hozott pontszámot kapnak az iskola által szervezett megyei informatikai verseny díjazott helyezettjei (létszámukat a verseny szintje alapján a verseny felelőse határozza meg). Azonos pontszámot elért tanulók esetében előnyben kell részesíteni 1. a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, 2. az Egerben lakó tanulókat, 3. a hátrányos helyzetű és a különleges bánásmódot igénylő tanulókat.

2.6.2 Alkalmassági vizsga a katonai tagozatra A katonai tagozatra jelentkezőknek fizikai alkalmassági vizsgát kell tenni. Az alkalmasság feltétele az 5 motoros képesség felmérése során legalább 4 minimumszintjének teljesítése. Minimumszintek: Karhajlítás (vállszéles támasz előre néző ujjak, 90°-os karhajlítás és teljes nyújtás) 30 mp alatt -

fiúk 23 ismétlés

-

lányok 18 ismétlés

Felülés (bordásfal 3-ik fokába akasztott láb, 90°-ban behajlított térd, tarkón összefogott kéz, minden felülésnél a könyök érinti a térdet) 60 mp alatt -

fiúk 45 ismétlés

-


Törzsemelés (hason fekvésben a bordásfal alsó fokába beakasztott láb, tarkón összefűzött kéz és minden emelés alatt a könyök összeér az arc előtt) 60 mp alatt -

fiúk 65 ismétlés

-


Ingafutás (egymástól 10m-re húzott vonal között négyszer futás oda-vissza, lábbal mindig érintve a vonalat) 4*10 mű -

fiúk 11,5 mp

-

lányok 12,5 mp

Kötélmászás (állásból indulva mászókulcsolással 5 m-es kötélen) -

fiúk 12 mp

-

lányok időhatár nélkül

44



2.6.3 Felvételi eljárás a szakiskola 9. évfolyamára A felvételi kérelmek elbírálásakor kizárólag a tanulmányi eredményeket vesszük figyelembe A tanulmányi eredmények meghatározásánál az 5 - 6 – 7. év végi érdemjegyek kerülnek beszámításra magyar nyelv, matematika, történelem, idegen nyelv; és 7. év végi és 8. félévi érdemjegyek fizika tantárgyakból. A szakmákba történő végső sorrendet a jelentkezési létszám és a felvételi rangsor határozza meg a tanulmányi eredmények alapján. A felvételnél a diszkalkulia kizáró ok! A szakmák között átjárhatóságra nincs lehetőség. A szakokat a jelentkezési létszám függvényében indítjuk!

2.6.4 Felvételi eljárás a hat évfolyamos gimnáziumi képzésre A hatosztályos gimnáziumi képzés 7. évfolyamára történő felvételi pontszámainak számítása: Elérhető pontszám:

150 pont

Általános iskolából hozott pontszám:

50 pont

Írásbeli vizsgán szerezhető pontszám:

100 pont

Általános iskolából hozott pontszám számítása: Matematika, történelem, magyar nyelv, irodalom és idegen nyelv 5. év végi és 6. félévi osztályzata.

2.6.5 A szakképzésre vonatkozó felvételi előírások A szakközépiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint – ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszám kétszeresét – a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján lehet belépni. A szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. A szakképző osztályoknál a tanulók felvételénél figyelembe vesszük az orvosi alkalmasságot is.

45



2.6.6 A felnőttoktatásra vonatkozó felvételi előírások

A felnőttoktatásba történő beiratkozáshoz be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben -

nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,

-

középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti,

kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet A tanuló középfokú iskolában attól az évtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretébe, amelyben a tizenhetedik életévét betölti. A felnőttoktatásba minimum 8. évfolyamos bizonyítvánnyal rendelkező, 17. életévét betöltött személy vehető fel. A képzés időtartama az előképzettség függvénye.

2.6.7 Tanuló átvétele másik iskolából Tanuló átvételére másik iskolából csak akkor kerülhet sor, ha az adott osztályban, ahová a diák jelentkezik, a tanulólétszám nem haladja meg a jogszabályban maximált létszámot. Más iskolából, illetve az iskola egyik tagozatáról a másikra való átvételt a tanulónak és szülőjének együttesen kell kérelmezni az iskola vezetőjénél. A kérelemnek tartalmazni kell az iskolaváltoztatás okát, mellékelni kell a korábbi évek bizonyítványainak másolatát, a másik iskolában szerzett érdemjegyeket tartalmazó okmány hitelesített másolatát. Amennyiben az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tananyag összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e rendelnie különbözeti vizsgát. Szakiskolába történő átjelentkezés esetén az intézmény vezetője az előzetes tanulmányok beszámításáról egyedi elbírálás alapján dönt.

46



2.7 TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYZATA A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha -

előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot;

-

a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet a mindenkori augusztusi javítóvizsgák meghirdetett időpontjában; (összesen 250 órát meghaladó hiányzás, melynek több mint a fele igazolatlan óra; az adott tantárgyból, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át). Amennyiben a mulasztások száma már az első félévben túllépi a meghatározott mértéket, és teljesítménye emiatt érdemjeggyel nem értékelhető, a tanulónak félévkor osztályozóvizsgát kell tennie legkésőbb január 10-ig;

-

külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét;

-

felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték (pl. sportolók esetében testnevelés);

-

tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból);

-

más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték;

-

a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott.

Az osztályozó vizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni: -

Osztályozó vizsga évente 2 vizsgaidőszakban tehető: áprilisban és szeptemberben. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a gondviselő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap.

47


-


Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozó vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben; igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni..

-

Az osztályozó vizsga letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés kérelmét az áprilisi vizsgaidőszakra február 1-ig; a szeptemberi időszakra pedig május 1-ig kell beadni az iskola vezetőjének címezve.

-

Az osztályozóvizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló minimum a vizsga előtt 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők.

-

Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Erre az engedélyt az igazgató adja.

-

Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.

-

A közismereti tárgyak mindegyikéből írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni. Kivételt képeznek ez alól:

-

matematika – írásbeli,

testnevelés – gyakorlati vizsga.

Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, irodalom tantárgyból 60 perc.

-

A szóbeli vizsgát vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot húz (kivéve idegen nyelv), további felkészülési idővel. Végső szóbeli osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.

-

Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli).

48


-


Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja,- vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. Ha a tanuló önhibájából nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, úgy a vizsgát sikertelennek kell minősíteni.

-

A felsőbb évfolyam vizsgájára csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgájának követelményeit teljesítette.

-

Az osztályozóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik.

-

Az osztályozóvizsga a vizsgázó számára díjtalan.

-

Az osztályozóvizsga nem ismételhető meg.

-

Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni.

-

Az eredményhirdetésnek legkésőbb az utolsó vizsgát követő 2. napon meg kell történnie.

-

Sikeres osztályozóvizsga esetén a tanuló mentesül az adott tantárgy óráinak látogatása alól, az így keletkező „lyukas órákon” jogszerű tartózkodási helye a könyvtár, illetve az aula. Az iskola épületét lyukas órán elhagyni nem lehet.

Az osztályozóvizsgára való jelentkezés feltételei Az osztályozó vizsgára való jelentkezés elfogadásáról a szaktanár, az osztályfőnök és az iskolavezetés véleményének figyelembe vételével az iskola vezetője dönt. Döntését határozatban közli a tanulóval és gondviselőjével. Az engedélyezés feltételei: -

az adott tantárgyból a tanuló előző félévi és év végi eredménye jeles (5),

-

tanulmányi teljesítménye kiegyensúlyozott, tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,5 volt; nem bukott egy tárgyból sem,

-

a vizsga évében az adott tantárgy témazáró dolgozatainak eredménye minimum jó,

-

az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése, igazgatói megrovásnál nincs súlyosabb büntetése,

-

nincs igazolatlan órája az adott félévben,

-

magatartása és szorgalma legalább jó (a jelentkezéskor és a vizsga megkezdésekor is).

49



A fentiektől eltérő esetben egyéni mérlegelés alapján az igazgató dönt.

A jelentkező a felsorolt feltételek mindegyikének meg kell, hogy feleljen. Az osztályozóvizsga – ha a tanuló önként vállalja – lehetőség a tanulmányok lerövidítésére, más tantárgy választására, illetve előrehozott érettségi letételére. Az osztályozó vizsga többletmunkát kíván, és semmilyen körülmények között nem ad felmentést más tantárgyak óráira való készülés alól.

2.8 JAVÍTÓVIZSGA SZABÁLYZATA Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsgán megbukott. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a tanév végén-legfeljebb három tantárgyból-elégtelen osztályzatot kapott,

az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik.

Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni: -

A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van.

-

A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet.

-

A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban (pl. az iskola faliújságán, és honlapján keresztül) értesíti.

-

A javítóvizsga követelményeiről a tanuló a vizsgára utalást követő egy héten belül írásbeli tájékoztatást kérhet a szaktanártól.

-

A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent.

-

A javítóvizsgára utasított tanulónak az iskola által meghirdetett határidőig írásban kell bejelentkeznie.

-

A tanuló bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt.

50


-


A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie.

-

Igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után.

-

A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani.

-

Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként45 perc lehet, irodalom tantárgyból 60 perc.

-

A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (kivéve idegen nyelv), további felkészülési idővel. Végső osztályzata a két felelet százalékos átlaga lesz.

-

Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli).

-

Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja,- vizsgája sikertelen és csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. Ha a tanuló önhibájából nem jelenik meg a javítóvizsgán, úgy a vizsgát sikertelennek kell minősíteni és a tanuló az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait.

-

A javítóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik.

-

A javítóvizsga díjtalan a vizsgázó számára.

51



-

A javítóvizsga nem ismételhető meg.

-

A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba, és ezt az igazgató írja alá. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon.

2.9 A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGÁNAK GYAKORLÁSA AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN

2.9.1 Az iskola tanulói

Az iskola maximális tanulói létszáma 750 fő. Tanulóink 1/3-a helybeli, a többiek döntő része Heves megyéből kerül iskolánkhoz, de vannak a környező megyékből érkezők is. A vidékiek 1/3-a veszi igénybe az intézmény kollégiumát, a többiek naponta bejárnak. A bejáró tanulók nem csak sok időt veszítenek az utazással, hanem számukra korlátozott a tanórán kívüli programokban való részvétel lehetősége is, így körükben kevésbé érvényesülhet a tanórán kívüli nevelés személyiségfejlesztő hatása. Az utóbbi néhány évben beiskolázásunk állandósult, kevés az olyan tanuló, aki nem első helyen választotta intézményünket. Tanulóink összetétele heterogén, mely megmutatkozik az előképzettségben, a tanuláshoz való viszonyban és a viselkedéskultúrában egyaránt. Ily módon egyaránt feladatot jelent a beiskolázási hátrányok mielőbbi ledolgozásával a képességek egyre teljesebb kibontakoztatása, ill. a kiemelkedően tehetséges tanítványaink fejlesztő gondozása. Tehetséges, jól felkészült tanulóink minden évben szép sikereket érnek el az OKTV és egyéb tanulmányi versenyeken, műveltségi vetélkedőkön, pályázatokon. Végzős tanulóink továbbtanulási aránya - az évente megjelenő hivatalos kimutatás szerint - az országos szinten is igen előkelő helyre rangsorolja iskolánkat. Továbbra is törekedni kell arra, hogy minden évben e lista első tizenöt intézménye között helyet kapjunk. A diákok zöme szakirányban tanul tovább, de megtaláljuk tanítványainkat a nem szakirányú felsőoktatási intézményekben is, ami tükrözi azt a képességfejlesztő pedagógiai munkát, mely nem zárja be a hozzánk érkező tanulókat a műszaki érdeklődés, a műszaki szemlélet mereven elhatárolt körébe.

52



2.9.2 Tanulók részvétele az intézmény döntési folyamataiban

A tanulók érdekeinek képviseletére iskolánkban Iskolai Diákbizottság (IDB) működik. A diákönkormányzat munkáját az iskola helyiség biztosításával, valamint működési kiadásainak fedezésével segíti. Tevékenységének leírását az iskola Házirendje tartalmazza. Tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre. Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogkörrel bír, melyet részletesen az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a diákbizottsági SZMSZ tartalmaz. Az iskolai szintű diákvezetéshez eljuttatott problémákról az IDB kialakítja álláspontját, melyet képvisel az iskolavezetéssel folytatott tárgyalásokon. Az IDB tárgyalási szándékát (problémák iskolai szintű tárgyalása) jelzi a tantestületnek, illetve az iskolavezetésnek:

szóbeli megkereséssel,

írásbeli kérelemmel.

A problémamegoldó megbeszéléseken részt vesznek a diákvezetők, az IDB-t segítő tanár és a tantestület tagjai. Az érdekegyeztető megbeszéléseken kialakult álláspontok döntéssé válnak az érintettek körére nézve. A döntéshozatal formái: Az iskolai döntéshozatalban az Iskolai Diákbizottság a megbízottjai által vesz részt.

helyi, osztályszintű döntések Típusai:

- osztálykeretben történő megoldások, - magasabb szintű döntéseket igénylő problémák továbbviteléről való határozathozatal,

IDB ülések,

iskolai közgyűlés (az iskola valamennyi nappali tagozatos tanulója).

Az iskolán belül – a szervezetszerű politizálás ifjúsági formáit kivéve bármely legális társulás megengedett. Ezek működési feltételeiről a diákvezetőséggel konzultálva az iskolavezetés dönt.

53



Az Iskolai Diákbizottság véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Azokban az ügyekben, amelyekben az IDB véleményének kikérése kötelező, az IDB képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni az IDB részére. Az IDB feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

2.10 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében kiemelt figyelmet igénylő tanulók: a, különleges bánásmódot igénylő tanuló: –

sajátos nevelési igényű tanuló,

–

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló,

–

kiemelten tehetséges tanuló,

b, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Intézményünk kiemelt figyelmet fordít a Velük való törődésre, melynek tevékenységi formáit az Esélyegyenlőségi intézkedési terv tartalmazza.

2.10.1 Sajátos nevelési igényű tanulók

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Feladatunk a szakértői vizsgálat során megfogalmazott szakvélemény ismeretében lehet meghatározni a képzésben való részvétel lehetőségét és módját. Fejlesztő pedagógus bevonására is szükség lehet.

54



2.10.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő az a tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

2.10.2.1 Tanulási nehézséggel küzdő tanulók Ezen a területen a fogalmak gyakran összemosódnak, ezért – főként a tanulás vonatkozásában – fontos a fokozatok közötti különbségek tisztázása. A nehezen tanuló gyermekekkel foglalkozó gyógypedagógiai szakirodalom általában három típusba sorolja a tanulási problémákat:

1. Tanulási nehézség Tünetei A tanulási technikák nehezített elsajátítása, egyes tantárgyakban az iskolai tanulás gyengesége és eredménytelensége, társulhat hozzá a gyermek problémát okozó viselkedése. Az átlagosnál valamivel alacsonyabb intelligenciaszint mellett fordul elő általában.

Leggyakoribb előidéző okok Hátrányos szociális környezet, elhúzódó betegség, gyakori iskolaváltás, a családi életben bekövetkező válságok (illetve ezek halmozódása), tehát elsősorban a gyermek környezetéből származó okok.

Megelőzés, segítés Differenciált fejlesztés, a szülők és az osztályfőnök rendszeres együttműködése, az iskolai teljesítmények folyamatos nyomon követése, a tanulási motiváció erősítése, a gyermek egészségi állapotának orvosi ellenőrzése, szociális szolgáltatások igénybevétele.

55



Feladatunk A folyamat reverzibilis, ezért az intézkedési tervben megfogalmazott elvek és módszerek alkalmazásával intézményünk keretein belül kezelhető probléma.

2. Tanulási zavar Tünetei A tanulás egyes részterületein jelenik meg, különösen az olvasás, írás vagy a matematika tárgyakban, illetve a beszédtanulás területén, ezekben a tárgyakban feltűnő a gyermek tanulási eredménytelensége, egyéb tanulási területeken jobb eredmények is elérhetők. A sikertelen tantárggyal

kapcsolatos

tanulási

motivációs

problémák

és

viselkedési

problémák

megjelenhetnek. Leggyakoribb előfordulási módjuk a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia és a figyelemzavar.

Főbb előidéző okok A pszichikus funkciók fejletlenségének, éretlenségének hátterében általában korai eredetű neurológiai, neuropszichológiai okok diagnosztizálhatók.

Megelőzés, segítés Korai felismerés, fejlesztő foglalkozások, speciális terápiás eljárások, különböző kompetenciájú szakemberek (orvos, pszichológus, fejlesztő pedagógus) együttműködése,

Várható eredmények Hosszútávon fennmaradó probléma. Külső szakemberek által vezetett rendszeres és komplex fejlesztés/terápia hatására az iskolai teljesítmény (az érintett tantárgyakban), illetve a tanulási motiváció lassan javulhat.

Feladatunk A folyamat irreverzibilis. A szülőt feltétlenül meg kell győzni a nevelési tanácsadón keresztül indított szakértői vizsgálat elvégeztetésére. A tanuló további iskolai tevékenysége csak a szakértői vizsgálat eredményének ismeretében folytatható.

56



3. Tanulási akadályozottság Tünetei A tanulás minden területén (szinte valamennyi tantárgyban) generalizáltan, átfogóan és tartósan jelentkeznek. Különösen jellemző a kognitív funkciók valamint a beszéd lassúbb fejlődése, a figyelem-összpontosítás és a viselkedési problémákban megmutatkozó szociális tanulás nehézségei.

Leggyakoribb előidéző okok Kisebb mértékű központi idegrendszeri sérülés (enyhe fokú értelmi fogyatékosság) és/vagy tartósan hátrányos szociális környezet miatt a neurológiai érés lelassulása; a korai segítségnyújtás elmaradása

Megelőzés, segítés Hosszan tartó, rendszeres és intenzív gyógypedagógiai fejlesztés és terápia, a tanulási képesség szintjéhez igazodó tanulási módszerek folyamatos alkalmazása, a szociális hátrányok – lehetőségekhez mért – csökkentése, az egészségi állapot folyamatos ellenőrzése, a tanulási motiváció kialakítása és megerősítése, a korábbi stigmatizációs hatások kompenzálása.

Várható eredmények Minél korábbi időben megkezdett rendszeres és komplex segítségnyújtás esetén a tanulási képesség fejlődése, javuló tanulási eredmények.

Feladatunk A sérültség mértéke miatt kizárólag gyógypedagógus alkalmazása mellett fejleszthető a tanuló, melyre csak speciális szakiskolai képzés során nyílik lehetőség.

2.10.2.2 Magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók

Jellemzői A viselkedési normák folyamatos, hosszantartó (minimum 6 hónap) áthágása, harcosság, fenyegetőzés, durvaság, rombolás, lopás, hazudozás, iskolakerülés, indulatkitörés

57



Visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartási sémák.

Okai - neurológiai éretlenség - tanulási nehézségre ráépülő (stressz, kudarcsorozatok, agresszió a társak ellen) - család által közvetített negatív minták (életvitelszerű bűnözés) Feladatunk A hagyományos pedagógiai módszerek nem hatékonyak ezeknek a tanulóknak az esetében, azoknak ellenállnak, sokszor szemben állnak velük. Speciális módszerekre van szükség a nevelésükhöz, melyekhez az esélyegyenlőségi tervben foglaltak nyújtanak segítséget. Fejlesztő pedagógus bevonása szükséges! A viselkedészavar tartós megnyilvánulása esetén a szülőt meg kell kérni a szakértői vizsgálat elindítására.

2.10.3 Kiemelten tehetséges tanulókat segítő tevékenység

Az iskola egész működése arra irányul, hogy tanulói minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket, minél magasabb szintre fejlesszék képességüket. A tehetséges, jó tanulóknál az alkotásvágyat nemcsak felfedeznünk, hanem fejlesztenünk is kell. A kiemelkedő egyéni adottságokkal rendelkező tanulók ismereteinek, képességeinek fejlesztéséhez meghatározó keret a tanítási óra, amikor differenciált foglalkozással, az érdeklődés felkeltésével, az önálló ismeretszerzés irányításával a fiatal figyelmét, tevékenységét személyiségének fejlesztésére sarkaljuk. Az iskola a kötelező és nem kötelező órakereten túl tanórán kívüli tevékenységekre is ösztönzi tanulóit, további keretet biztosítva a tehetség, a képesség kibontakoztatására. Bár az oktató munkának is szerves részét képezik a tanórán kívüli tevékenységek, nagyon jelentősek az iskolai élet színesítése, a szabadidő értékes és érdekes kitöltése szempontjából. A tehetség, a képesség kibontakozását, a kedvenc terület elmélyültebb tanulmányozását szolgálják a szakkörök, érdeklődési körök, amelyek indítását az IDB kezdeményezheti. Az évente értékelt és újra indított programok tehetségeket hozhatnak a felszínre, s lehetővé tehetik a képességek felmérését és fejlesztését.

58



A továbbtanulás támogatása érdekében a 11-12. (13.) évfolyamon matematikából, esetleg más tantárgyból is felvételi előkészítőt szervezünk tanulói, ill. szülői igény alapján. Kimondottan a tehetségek érvényesülését, a szaktantárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tantárgyi versenyek. A házi megmérettetéseken kívül megyei, ill. országos tanulmányi versenyeken is részt veszünk. A tanulmányi versenyek nevezési díjait a kuratórium döntése alapján az Alapítvány biztosítja. Az elért jó eredményeket megfelelő tantárgyainkban is jutalmazzuk. Az országos döntőbe jutott versenyzőink számára felkészítő foglalkozásokat is szervezünk. Iskolánk gazdag könyvtára a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl a "kitekintéshez" is elvezet. Megtanít az egész világon egyformán alkalmazható könyvtárhasználat technikájára és segítséget nyújt az Internet adatbázisainak használatához is. A tanórán kívüli foglalkozások során lehetőség van olyan ismereteket is nyújtani, amellyel az iskola elvégzése után a diákok kedvezőbb pozícióba kerülhetnek a munkaerő-piacon. Az emelt szintű érettségi követelményeire történő felkészítés többlet óraszámokkal és új módszerekkel szolgálja a képességfejlesztést.

Hagyományos tanulmányi versenyeink A tanév során előzetes ütemezés szerint országos, megyei, városi és iskolai versenyeken veszünk részt. Arany Dániel matematika verseny: -

a kilenc-tizedik évfolyam számára központilag rendezik,

-

az országos verseny három fordulóból áll,

-

csak írásbeli fordulókat rendeznek.

Mikola Sándor fizika verseny: -

a kilenc-tizedik évfolyam számára központilag rendezik,

-

az országos verseny három fordulóból áll,

-

csak írásbeli fordulókat rendeznek.

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) matematikából, fizikából, idegen nyelvből és informatikából -

a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyam számára központilag rendezik,

59



-

házi fordulóval indul, országos döntővel zárul,

-

matematikából csak írásbeli fordulókat rendeznek, fizikából 3. fordulója kísérletekből áll,

-

az országos döntő helyezettjei felsőfokú felvételi kedvezményben részesülnek.

Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (SZÉTV ; OSZTV): -

az érettségi- és a szakmai vizsga előtt álló végzős évfolyamok számára egyaránt megrendezik központi előírások alapján,

-

házi fordulóval indul, országos döntővel zárul.

-

az egyes fordulók komplex szakmai alapozó, matematikai, fizikai, ill. speciális szakmai feladatokból állnak,

-

a szakmai alapozó, ill. a speciális szakmai verseny elméleti, méréstechnikai és gyakorlati ismereteket, készségeket igényel,

-

az országos döntő szóbeli fordulót is tartalmaz,

-

az országos döntő helyezettjei felsőfokú felvételi kedvezményben részesülnek.

Wigner Jenő Informatikai Verseny -

Az iskolánk 9- és 10. évfolyamos diákjainak szervezünk házi versenyt

-

iskolánk által rendezett verseny az általános iskolák 8. osztályos tanulói számára,

-

megyei verseny, írásbeli és gyakorlati fordulója van.

Kertész Andor Megyei Matematikai Verseny -

9-12 évfolyam számára szervezik, megyei szinten,

-

csak írásbeli fordulója van.

Mátrai Tibor Megyei Fizika Verseny -

9-12 évfolyam számára évfolyamonkénti bontásban iskolánk rendezi,

-

írásbeli és kísérleti fordulója van.

2.10.4 Hátrányos (halmozottan hátrányos) helyzetű tanulók

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján kell a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat definiálni. Feladatunk az érintett tanulók adatainak dokumentálása és bevonása az esélyegyenlőségi tervben megfogalmazott tevékenységformákba. Ennek keretén belül kiemelten kell kezelni az alábbi szempontokat: -

az emberi méltóság tiszteletben tartása

60


-

egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása

-

hátrányos megkülönböztetés tilalma


A TÁMOP-3.3.10-es pályázati projekt kiváló alapot biztosít ahhoz, hogy megvalósíthassuk elképzeléseinket, és a hátrányos helyzetű diákok számára megoldást tudjunk nyújtani a tanulás és érzelmi intelligencia terén tapasztalható lemaradásukra. Ezen program átörökíthető, bevált momentumai tartósak maradhatnak. Létrejöhet egy olyan protokoll mely az iskolánkba bekerülő hátrányos helyzetű diákoknál azonnal alkalmazható, így rövid időn belül sikerülhet az iskola támogatásával felzárkózniuk diáktársaik mellé, ezáltal jobban motiválhatóak lesznek, megnő saját igényük jövőjük alakításával szemben. Legfontosabb eredménynek azt tekintenénk, ha minden hátrányos helyzetű diákunk képességeinek megfelelően szakmát szerezne, vagy továbbtanulna az öt vonzó felsőoktatási intézményben. Kiemelten kezeljük a projekt eredményeinek fenntartását, a létrehozott új ismeretek és szolgáltatások, az új pedagógia módszerek minél szélesebb körben való megismertetését. Ennek megfelelően a projekt eredményeit és a kialakított együttműködéseket beépítjük a pedagógiai programunkba, ezáltal biztosítani tudjuk a folyamatos fejlődést, a hosszú távú és egyre mélyebb együttdolgozást partnereinkkel. 2.10.5 Rászoruló tanulók A rászorulók körének meghatározásánál a tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény és a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet előírásait vettük figyelembe: a) tartósan beteg (szakorvos igazolja), b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), c) a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott [pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar (jogosultság alapjául kizárólag a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye fogadható el, d) három- vagy többgyermekes családban él (a megállapított családi pótlék igazolja),

61



e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja), f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (az erről szóló határozat igazolja).

Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kell (elégséges bemutatni), de az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. A felsoroltakon túl intézményünk az alábbi feltételek meglétét is elfogadja a rászorultság kritériumaként: •

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és részt vesz az Útravaló ösztöndíjprogramban;

•

a szülők valamelyike nyugdíjas;

•

a tanuló egyik, vagy mindkét szülője munkanélküli;

•

a tanulót egyedülálló szülő neveli;

•

a tanuló családjában az egy főre jutó átlagjövedelem nem éri el a mindenkori minimálbér értékét;

•

a családban tartós beteg él;

•

egyik, vagy mindkét szülő legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános;

•

nem magyar állampolgár (az itt tartózkodás első öt évében);

•

a tanuló osztályfőnöke a család sajátos szociális helyzetéből adódóan ezt indokoltnak tartja (családlátogatás, tankönyvigénylési lap kitöltése).

2.11 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSA Értékközvetítő, normaalakító feladatait az iskola mindig a szülői háttérrel együttműködve tudja csak elérni. A szülői házzal való kapcsolattartás hagyományos rendszerét -

évente két szülői értekezlet (szeptemberben és februárban),

-

rendkívüli szülői értekezlet (igény szerint),

-

tanári fogadóóra - a hónap utolsó hétfőjén (a szülői értekezletek hónapjait kivéve),

-

családlátogatások (szükség és igény szerint),

-

a szülő írásbeli tájékoztatása (szükség esetén pl. hiányzások, tanulmányi eredmény romlása), 62


-


együttműködés az iskolai szülői munkaközösséggel

továbbra is fenn kell tartani. Az alkalmi kapcsolatok helyett folyamatos és tudatos, szervezett együttműködés szükséges. Az együttműködésnek olyan formáját kell megtalálni, ami a nevelő-oktató munkát segíti, amelyben a szülő érzékeli, hogy a középpontban az ő gyermeke, az ő problémái és annak megoldása áll. Különösen fontos ez a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók, a fokozott és megkülönböztetett pedagógiai törődést igénylő fiatalok esetében. Távol lakó tanítványaink - a lányok kivételével - intézményünk kollégiumában elhelyezhetők, ily módon az iskolai és a kollégiumi pedagógusok kapcsolattartása, együttműködése kedvezően megoldható. A tanári fogadóórák hivatalos idején túl a felmerülő feladatok, problémák rendezése a mindennapi munka során kialakult közvetlen kapcsolattatás során megvalósítható.

Az üzemekkel, gazdálkodó egységekkel történő kapcsolattartás számunkra létkérdés, a környezetünkben lévő vállalatokkal, gazdasági társaságokkal, szövetkezetekkel, vállalkozókkal való állandó kapcsolattartás elengedhetetlen a korszerű szakemberképzés megvalósításához. Ezt a széleskörű kapcsolatrendszert ápolni és fejleszteni kell. A közös célok, sikerek érdekében elengedhetetlenek a folyamatos, rendszeres, információs tapasztalatcserék, a vállalkozói szféra egyre nagyobb mértékű bevonása a képzésbe. Nagy figyelmet fordítva a gazdasági kamarákra is olyan együttműködés megteremtésére kell törekedni, amely mind a speciális szakképzést, mind a kezdő szakemberek elhelyezkedését támogatja. Nagyon jó, egymást segítő kapcsolatunk van a Picopack, Mátrametál, Sanatmetál, Schoen+Sandt, Gyegép, VILATI Electronic Kft., EUROCIRCUITS Kft., ELSO ELBE Hungária Kft, ZF Eger és BOSCH vállalatokkal. A beiskolázási elképzelések realizálásához biztos támpontot adó információs rendszert kell létrehozni, ugyanakkor saját tanulóinkat széleskörűen tájékoztatni kell a továbbtanulási, továbbképzési, munkavállalási lehetőségekről. A kölcsönös tájékoztatás folyamatosan élteti kapcsolatunkat beiskolázási körzetünk általános iskoláival, a szülői közösségekkel, gazdasági kamarákkal, a munkaügyi kirendeltséggel, a Megyei Pedagógiai Intézettel.

Az iskolán kívül is keresnünk kell azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az iskola sport, kulturális vagy művészeti életének fellendítését segíthetik, ill. az iskolai nevelőmunkát kiegészítik (Művelődési Központ, Gárdonyi Géza színház, sportegyesületek)

63



A tanulók közreműködése révén a helyi középiskolai kapcsolataink váltak élőbbé (A kollégiumban más iskolák tanulói is elhelyezést nyertek, a diákok kicserélhetik tapasztalataikat). Az iskola céljait és feladatait a társadalmi és gazdasági igények befolyásolják, határozzák meg. A változás, a megvalósítás anyagi fedezetét pedig a fenntartó biztosítja.

Magán köznevelési intézményként is folyamatos, élő kapcsolat kialakítására törekszünk a Heves Megyei Kormányhivatallal, a városi önkormányzattal, a város polgármesterével és jegyzőjével, a megyei önkormányzattal, az önkormányzatok bizottságaival, hogy minél pontosabb képet kaphassanak az iskola belső életéről, eredményeiről, gondjainkról. Bízunk abban, hogy nem csak a zavartalan működést tudjuk együttesen megteremteni, hanem a továbbfejlődés feltételeit is.

Feltétlenül fontosnak tartjuk a fenntartó, szakirány szerinti illetékes irányító testület, az OKJ-s szakmákat felügyelő minisztériumok, NSZFI és MKIK illetékeseivel való rendszeres információcseréjét és együttműködését, hogy teljes figyelmünket a szakképzés nemzetközi szintjéhez történő felzárkóztatására tudjuk fordítani.

2.12 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Célunk, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten rendelkezzenek ismeretekkel és jártasságokkal egészségük megőrzése érdekében az alábbi területeken: 1. egészséges táplálkozás 2. mindennapos testnevelés, testmozgás, 3. az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre 4. a családi és párkapcsolatok, 5. bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, 6. a személyes higiéné, 7. baleset megelőzés és elsősegély-nyújtás Feladataink megvalósítása érdekében kiemelt szerepe van az Iskolaegészségügyi Szolgálat tevékenységének.

64



2.12.1 Egészségfejlesztési program • Az Iskolaegészségügyi Szolgálat által végzett és tervezett tevékenység (szűrővizsgálatok végzése előírásoknak megfelelően, tanulók egyéni gondozása, egészségfejlesztési tevékenység) • Szociális háttér, és életmód felmérése • Lelki veszélyeztetettségi tényezők felmérése Achenbach kérdőívvel a 9. évfolyamon: Tervezett időpont: december hó. Értékelés: az előző évekhez hasonlóan osztályonként statisztikailag. Minden tanulóval egyénileg megbeszéljük a saját kérdőívének jellemzőit. • Tanácsadás (életmód, táplálkozás, szabadidő eltöltése). • Problémák megbeszélése (tanulási nehézségek megoldása, agresszív megnyilvánulások kivédése). • Ösztöndíj vagy szociális támogatás kezdeményezése. • Szükség esetén további konzultációra küldjük a tanulókat (pszichológus, pszichiáter és pszichoterapeuta). • Igény esetén önismeret és konfliktusmegoldási képességek fejlesztéséhez járul hozzá a 9. évfolyamos tanulóknál, az Iskolaegészségügyi Szolgálat délutáni játékos foglalkozásokkal.

Iskolaegészségügyi tanácsadás • (Havonta:) túlsúlyos tanulók számára. • Szűrővizsgálatok alkalmával egyéni beszélgetések: az agresszióról, alkoholizmusról, dohányzásról, drogfogyasztásról, doppingról, sportról, szexuális életről.

Egészségfejlesztési tevékenység osztályfőnöki órák keretében: 9. évfolyamon: • Lelki veszélyeztetettség felmérése – tesztírás • Életmód és élvezeti szerek-az adott osztály tesztösszesítője alapján • Szexuális felvilágosítás (anatómia, higiéné) • Egészségnap szervezése

65



10. évfolyamon: • Drog, dohányzás, alkohol káros hatásai • Elsősegélynyújtás • Szexuális felvilágosítás (SZTB, fogamzás gátlás) 11. évfolyamon: • Daganatos betegségek figyelmeztető jelei, az életmód szerepe a daganatmegelőző állapotok kialakulásában; a férfi nemi szervek betegségei a csecsemőkortól a nagypapák koráig; az emlő önvizsgálat fontossága és a vizsgálat tanítása. • Szexuális úton terjedő betegségek • Elsősegélynyújtás 12. évfolyamon: • Daganatos betegségekről általában • Emlő, here önvizsgálata • A meddőség megelőzése, rizikótényezők. Fogamzásgátlás 13.-14. évfolyamon (igény esetén): • Párkapcsolat-éltre szóló elkötelezettség • Meddőségről általában A tanulónak lehetőségük van fogadóórákon egyénileg is felkeresni problémáikkal az iskolaegészségügyi szolgálatot. Szülőkkel való kapcsolattartásban új módszerek kidolgozására törekszünk.

2.12.2 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az

elsősegély-nyújtási

középiskolában

az

alapvető

ismeretek

célja

feladatokkal,

az,

hogy

eszközökkel,

a

diákok

valamint

megismerkedjenek a

segítségnyújtási

lehetőségekkel. Az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek közlését, gyakoroltatását az osztályfőnöki, a biológia, valamint a testnevelés óra keretén belül szeretnénk megvalósítani. A megvalósításhoz megfelelő végzettségű szakember segítségét vesszük igénybe. A képzés ideje alatt folyamatosan kell a diákok ismereteit elmélyíteni.

66



Felépítése, témakörei - Az elsősegélynyújtás szerepe, feladata. - Az elsősegélynyújtó jelleme. - Az oktatási intézményben leggyakrabban előforduló helyzetek. - Mérgezések. - Rosszullétek és ellátásuk. - Baleset esetén a teendők, lépések. - Tünetek- teendők. - Baleseti helyszín. - Az életjelek. - Újraélesztés. - Légúti, légzési rendellenességek. - Sebek és vérzések. - Ízületek sérülései és azok ellátásai. - Törések és ellátásuk. - Égési sérülések. - Sérültek kimentése vészhelyzetekből. Az elméleti ismeretek mellett a gyakorlatra is fordítunk időt, amely keretén belül az újraélesztés, a kötözés, stb. ismeretek megtanulhatók. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatását a szakmai ismeretekhez is igazítjuk. Az adott szakirány jellemző sérüléseinek az ellátására is hangsúlyt kell fektetni.

67



3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 3.1 AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEI A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. számú melléklete - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára – alapján. A szabadon választható órákon való részvétel minden tanuló számára kötelező,mert az iskola ennek felhasználásával biztosítja a tanulók közismereti és szakmai tudásának az iskola által elvárt szintjét.

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv 9-10. évfolyam: a rendelkezésre álló, szabadon felhasználható óraszámból 2 órát könyvtárismeretre fordítunk, a fennmaradó órákat az adott témakörök között osztjuk szét. Magyar nyelv 11-12. évfolyam: a rendelkezésre álló, szabadon felhasználható óraszámot érettségire való felkészülésre fordítjuk. Irodalom 9-10. évfolyam: a szabadon felhasználható óraszámot az adott témakörök között osztjuk szét. Irodalom 11-12. évfolyam: a szabadon felhasználható óraszámot érettségire való felkészítésre használjuk.

Történelem Történelem 9-10. és 11-12. évfolyam: a szabadon felhasználható óraszámokat a kétéves ciklusokon belül szétosztottuk az egyes témakörök között.

Idegen nyelv Idegen nyelv 9-10. és 11-12. évfolyam: a szabadon felhasználható óraszámokat a kétéves ciklusokon belül szétosztottuk az egyes témakörök között.

68



Földrajz Földrajz 9-10. évfolyam: a szabadon felhasználható óraszámokat a kétéves ciklusokon belül szétosztottuk az egyes témakörök között.

Matematika Matematika 9-10. és 11-12. évfolyam: a szabadon felhasználható óraszámokat a kétéves ciklusokon belül szétosztottuk az egyes témakörök között, felzárkóztatásra, a hiányosságok pótlására fordítjuk.

Matematika reál tagozat Emelt matematika A változat 9-10. és 11-12. évfolyam: a szabadon felhasználható óraszámokat a kétéves ciklusokon belül szétosztottuk az egyes témakörök között, tehetséggondozásra, versenyfelkészítésre fordítjuk.

Fizika Emelt fizika: Egy órával magasabb változatok – B 9-10. és 11. évfolyam: a szabadon felhasználható óraszámokat a kétéves ciklusokon belül szétosztottuk az egyes témakörök között.

Fizika reál tagozat Emelt fizika 9-10. és 11-12. évfolyam: a szabadon felhasználható óraszámokat a kétéves ciklusokon

belül

szétosztottuk

az

egyes

témakörök

között,

tehetséggondozásra,

versenyfelkészítésre fordítjuk.

Kémia Kémia 9-10. évfolyam: a szabadon felhasználható óraszámokat a kétéves ciklusokon belül szétosztottuk az egyes témakörök között.

Biológia Biológia 10. és 11-12. évfolyam: a szabadon felhasználható óraszámokat a kétéves ciklusokon belül szétosztottuk az egyes témakörök között.

69



Testnevelés Testnevelés 9-10. és 11-12. évfolyam: a szabadon felhasználható óraszámokat a kétéves ciklusokon belül szétosztottuk az egyes témakörök között.

Ének-zene Ének-zene 10. évfolyam: a szabadon felhasználható óraszámot a Zenehallgatás témakörhöz tettük be.

A humán tantárgyak és a testnevelés esetében a pedagógusválasztásnál a felmenő rendszert vesszük figyelembe.

Felnőttoktatás Levelező oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerint kötelező tanórai foglalkozások legalább tíz százalékát el kell érnie. Levelező óraterv alapján biztosított óraszám: 9. évfolyamon heti 11 óra, 10-11-12. évfolyamon heti 12 óra

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3-4. sz. melléklete – Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. és 7-12. évfolyama számára - alapján A szabadon választható órákon való részvétel minden tanuló számára kötelező,mert az iskola ennek felhasználásával biztosítja a tanulók közismereti és szakmai tudásának az iskola által elvárt szintjét.

Magyar nyelv és irodalom A szabadon felhasználható óraszámokat a kétéves ciklusokon belül szétosztottuk az egyes témakörök között.

Történelem és társadalomismeret A szabadon felhasználható órakeretet az egyes évfolyamokon projektmunkákra használjuk.

70



A szakképzési kerettanterv

–

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

–

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint az –

Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

–

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

–

a 34 521 03 Gépi forgácsoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

–

a 34 522 04 azonosítószámú Villanyszerelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

–

a(z) 35 521 01

CNC gépkezelő szakképesítés-ráépülés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

alapján készült.

1. A szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő

A szakképesítés azonosító száma: 34 522 04 Szakmacsoport: 6. Elektrotechnika-elektronika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra;

71



2. A szakképesítés megnevezése: Gépi forgácsoló

A szakképesítés azonosító száma: 34 521 03 A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra;

3. A szakképesítés-ráépülés megnevezése: CNC gépkezelő

A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35 521 01 A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 Elméleti képzési idő aránya: 35 % Gyakorlati képzési idő aránya: 65 %

72



Óraterv a kerettantervekhez; 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

I. idegen nyelv

3

3

3

3

II. idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3

3

Etika

1

Biológia – egészségtan

2

2 2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret*

1

Művészetek**

2

Informatika

1

2

2

1

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

4

4

6

8

Viselkedéskultúra

1

1

I. idegen nyelv

2

2

2

2

II. idegen nyelv

1

1

2

2

Matematika

1

2

Fizika

1

2

35

35

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

73



Óraterv a kerettantervekhez; 7–12. évfolyam, gimnázium 7.

8.

9.

10.

11.

12.

évf.

évf.

évf.

évf.

évf.

évf.


3

4

4

4

4

4

I. idegen nyelv

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

Tantárgyak

II. idegen nyelv Matematika

3

3

3

3

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

3

3

Erkölcstan

1

1

Etika

1

Biológia – egészségtan

2

1

2

2

Fizika

2

1

2

2

2

Kémia

1

2

2

2

Földrajz

1

2

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret*

2

1

Művészetek**

2

Informatika

1

Életvitel és gyakorlat

1


5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

3

3

4

4

6

8

Viselkedéskultúra

1

1

Matematika

1

1

1

1

2

2

Fizika

1

1

1

1

2

2

I. idegen nyelv

1

1

1

2

II. idegen nyelv

1

1

1

2

35

36

35

35

Rendelkezésre álló órakeret

31

1

1

2

1 1

31

• A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. • **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

74


10. évfolyam

Tantárgyak

kötelező kerettantervi órák


általános Nyek (11) Nyek-reál (11) reál katonai

Magyar nyelv és irodalom É

4

4

4

4

4

Történelem

É

2

2

2

2

2

Idegen nyelv

É

3

3

3

3

3

Matematika

É

3

3

3

3

3

1

1

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport

V

5

5

5

5

5

Fizika

V

3

3

3

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

3

4

3

Biológia Informatika Szakmai orientáció

V

szabadon tervezhető órák

Katonai alapismeret

1

Magyar nyelv Történelem Idegen nyelv Matematika

1

2

2

2

3

3

1

1

33

33

Fizika

2

Vis.kult. és komm. Összesen:

30

33

Szakkör Sportkör

75

31



11. évfolyam Tantárgyak

általános

reál

katonai

továbbtanuló technikus továbbtanuló technikus technikus

Nyek (12); Nyek-reál (12) továbbtanuló


É

4

4

4

4

4

4

Történelem

É

3

3

3

3

3

3

Idegen nyelv

É

3

3

3

3

3

3

Matematika

É

3

3

3

3

3

3

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1


Ének-zene


V

2

2

2

2

2

2

Fizika

V

3

1

3

3

1

3

Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika

V

Katonai alapismeretek


Szakmacsoportos alapozó oktatás

1 V

5

10

5

10

10

5

Idegen nyelv

2

2

2

2

2

3

Matematika

2

3

2

Fizika

1

2

1

Magyar nyelv Történelem


30

30

Szakkör Sportkör

76

32

32

31

31



12. évfolyam Nyek (13) ; Nyek-reál (13) továbbtanuló technikus továbbtanuló technikus technikus továbbtanuló általános

Tantárgyak


Magyar nyelv és irodalom Történelem

reál

katonai

É

4

4

4

4

4

4

É

3

3

3

3

3

3

Idegen nyelv

É

3

3

3

3

3

3

Matematika

É

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

1

1

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1


V

2

2

2

2

2

2

Fizika

V

3

1

3

3

1

3

Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika

V


Katonai alapismeretek Szakmacsoportos alapozó oktatás Magyar nyelv

1 V

5

10

5

10

10

2

2

2

5

Idegen nyelv

2

2

Matematika

2

3

2

Fizika

1

2

1

Történelem 3


30

30

32

Szakkör Sportkör

77

32

31

31



Informatika ágazat óraterve

4 5 3 2

4 3 5 2

4 5 1,5 1

2 3 1 1 1

2 3 1 1 1

2 3 1 1 1

2 3 1 1 1

reál

4 3 3 2

13. nyek

reál

4 3 3 2

katonai

11. nyek

4 3 5 2

normál

katonai

4 5 3 2

reál

normál

4 3 3 2

12. nyek

reál

4 3 3 2

katonai

10. nyek

18 1,5

12. évf.

normál

katonai

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek (Ének - zene) Informatika Testnevelés és sport Szövegértés Osztályfőnöki

11. évf.

normál

Tantárgyak

10. évf.

9. nyek

9. évf.

4 3 3 3 1 2 2

4 3 3 3 1 2 2

4 3 3 3 1 2 2

4 3 5 3 1 2 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 5 3

1

1

1

1 3

3 2 2

3 2 2

3 2 2

3 2 2

1 5

1 5

1 5

1 5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Ágazati szakmai tantárgyak 0 Munkavédelmi alapismeretek Információ-technológiai alapok Információ-technológia gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis és szoftverfejlesztés Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat

5 köt.+1 szab. 0,5 1 2

0,5 1 2

0,5 1 2

6 köt.+1 szab.

7 köt.+1 szab.

10 köt.+1 szab.

0,5 1 2

1,5 (8 1,5 (8 1,5 (8 1,5 (8 1 1 1 1

1 3 (9 1 2

1 3 (9 1 2

70

1 3 (9 1 2 105

1 3 (9 1 2

2 2 1 3 (10

2 2 1

2 2 1

3 (10 3 (10 140

2 2 1 3 (10

1 2

1 2

1 2

1 2

2 (11 2 2 2

2 (11 2 2 2

2 (11 2 2 2

2 (11 2 2 2

1

3 1

1

32

35

32

Szabadon tervezhető órakeret max. 4 óra/hét Katonai alapismeretek Matematika

Felhasznált órakeret

31

1

1 1

1

1

33

34

35

34

33 78

34

3

35

35

32

35

32

35

36



Gépészet ágazat óraterve 13. nyek

reál

reál

katonai

11. nyek

normál

katonai

reál

normál

12. nyek

reál

4 3 3 2

4 3 3 2

4 5 3 2

4 3 5 2

4 3 3 2

4 3 3 2

4 5 3 2

4 3 5 2

3 2 2

3 2 2

3 2 2

3 2 2

2 3 1 1 1

2 3 1 1 1

2 3 1 1 1

2 3 1 1 1

1 5

1 5

1 5

1 5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

1

4 5 1,5 1

katonai

10. nyek

18 1,5

12. évf.

normál

katonai


11. évf.

normál

Tantárgyak

10. évf.

9. nyek

9. évf.

4 3 3 3 1 2 2

4 3 3 3 1 2 2

4 3 3 3 1 2 2

4 3 5 3 1 2 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 5 3

1

1

1

1 3

5

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Ágazati szakmai tantárgyak 0 Munkahelyi egészség és biztonság Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Műszaki mérés Műszaki mérés gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat

5 köt.+1 szab.

6 köt.+1 szab.

0,5 0,5 0,5 0,5 3,5 (1 3,5 (1 3,5 (1 3,5 (1 2 2 2 2

3 4 (2

3 4 (2

70

3 4 (2

7 köt.+1 szab. 3 4 (2

4 4 (2

4 4 (2

105

4 4 (2

10 köt.+1 szab. 4 4 (2

5

5 (3

5 (3

5 (3

1 1 2 2

1 1 2 2

1 1 2 2

1 1 2 2

1

3 1

1

32

35

32

(3

140

Szabadon tervezhető órakeret Max. 4 óra/hét Katonai alapismeretek Matematika


31

1

1 1

1

1

33

34

35

34

79

33

34

3

35

35

32

35

32

35

36



Villamosenergia és elektronika ágazat óraterve 13. nyek

reál

reál

katonai

11. nyek

normál

katonai

reál

normál

12. nyek

reál

4 3 3 2

4 3 3 2

4 5 3 2

4 3 5 2

4 3 3 2

4 3 3 2

4 5 3 2

4 3 5 2

3 2 2

3 2 2

3 2 2

3 2 2

2 3 1 1 1

2 3 1 1 1

2 3 1 1 1

2 3 1 1 1

1 5

1 5

1 5

1 5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

1

4 5 1,5 1

katonai

10. nyek

18 1,5

12. évf.

normál

katonai


11. évf.

normál

Tantárgyak

10. évf.

9. nyek

9. évf.

4 3 3 3 1 2 2

4 3 3 3 1 2 2

4 3 3 3 1 2 2

4 3 5 3 1 2 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 5 3

1

1

1

1 3

5

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Ágazati szakmai tantárgyak 0 Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat

5 köt.+1 szab.

6 köt.+1 szab.

0,5

0,5

0,5

0,5

2,5

2,5

2,5

2,5

(4

(4

(4

(4

3

3

3

3

70

2

2

2

2

1

1

1

1

1 1 2 (5

1 1 2 (5

1 1 2 (5

1 1 2 (5

105

80

7 köt.+1 szab.

10 köt.+1 szab.

2

2

2

2

2 4 (5

2 4 (5

2 4 (5

2 4 (5

140

4 2 2 3 (6

4 2 2 3 (6

4 2 2 3 (6

4 2 2 3 (6



Szabadon tervezhető órakeret Max. 4 óra/hét Katonai alapismeretek Matematika


31

1

1 1

1

1

33

34

35

34

33

34

3

35

35

32

35

32

35

1

3 1

1

32

35

32

A CNC gépkezelő szakképesítés-ráépülés /OKJ 35 521 01/ óraterve Tantárgy

Jelleg

Évf Elmélet Gyakorlat Csoport óraszám óraszám bontás Hét Össz ó.

1.évf/1 1. évf/2 18

14

11. évf 32

Gyártáselőkészítés

elmélet

64

0

nem

64

36

2

28

2

64

CNC programozás

elmélet

164

0

nem

164

108 6

56

4

164

gyakorlat

0

206

igen

206

108 6

98

7

206

elmélet

160

0

nem

160

90

70

5

160

gyakorlat

0

526

igen

526

288 16 238 17 526

388

732

1120

630

CNC programozási gyakorlat CNC szerszámgépek CNC forgácsolási gyakorlat Összes óraszám: Heti óraszám: Elmélet/gyakorlat %-os arány:

5

35 35/65

35%

65%

81

1120

490 35

36



A Gépi forgácsoló szakképesítés / OKJ 34 521 03 / óraterve 3 évfolyamos képzés

Tantárgy

Jelleg

Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám

Csoport bontás

Évf Hét Össz ó.

9/1. évf

9/2. évf

9. évf

10/1. évf

10/2. évf

10. évf

11/1. évf

11/2. évf

11. évf

18

18

36

18

18

36

18

14

32

Munkahelyi egészség és biztonság

elmélet

18

0

nem

18

18

Foglalkoztatás II.

elmélet

18

0

nem

18

Foglalkoztatás I.

elmélet

64

0

nem

Munkavédelem

elmélet

36

0

Elsősegélynyújtás gyakorlat

gyakorlat

0

Gépészeti alapozó feladatok

elmélet

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Esztergálás Esztergálás gyakorlata Marás Marás gyakorlata Köszörülés Köszörülés gyakorlata Nyári gyakorlat

0

18

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

18

64

0

0

0

0

0

0

36

nem

36

18

1

18

1

36

0

0

0

0

0

0

36

igen

36

18

1

18

1

36

0

0

0

0

0

0

72

0

nem

72

36

2

36

2

72

0

0

0

0

0

0

gyakorlat

0

234

igen

234

108 6 126 7

234

0

0

0

0

0

0

elmélet

108

0

nem

18

1

18

1

36

36

72

0

0

0

gyakorlat

0

180

igen

90

5

90

5

180

0

0

0

0

0

elmélet

214

0

nem

214

0

0

0

36

2

72

72

4

70

5

142

gyakorlat

0

412

igen

412

0

0

0

126 7 126 7

252

90

5

70

5

160

elmélet

108

0

nem

108

0

0

0

54

3

108

0

gyakorlat

0

376

igen

376

0

0

0

108 6 108 6

216

90

5

70

5

160

elmélet

150

0

nem

150

0

0

0

36

2

36

2

72

36

2

42

3

78

gyakorlat

0

300

igen

300

0

0

0

54

3

54

3

108 108 6

84

6

192

gyakorlat

0

280

igen

280

788

1818

Összes óraszám:

108 180

2606

Heti óraszám: Elmélet/gyakorlat %-os arány:

1

140 306

50/50

30%

70%

82

36

2

0 2 3

36 54

0

1

0

18

2

28

612 450 17

64

0

0 900 450

450 25

2

0

140

306 17

2

0

25

814

364 25

26



A villanyszerelő szakképesítés / OKJ 34 522 04 / óraterve 3 évfolyamos képzés esetén Tantárgy

Jelleg

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Csoport bontás

Évf Hét Össz ó.

9/1. évf

9/2. évf

9. évf

10/1. évf

10/2. évf

10. évf

11/1. évf

11/2. évf

11. évf

18

18

36

18

18

36

18

14

32


elmélet

18

0

nem

18

18

18

0

0

0

0

Foglalkoztatás II.

elmélet

18

0

nem

18

0

0

0

0

0

0

18

Foglalkoztatás I.

elmélet

64

0

nem

64

0

0

0

0

0

0

36

gyakorlat

0

72

nem

72

36

2

36

2

72

0

0

0

0

0

0

elmélet

90

0

igen

90

54

3

36

2

90

0

0

0

0

0

0

gyakorlat

0

108

nem

108

54

3

54

3

108

0

0

0

0

0

0

elmélet

198

0

igen

198

18

1

36

2

54

72

144

0

0

0

Épületvillamossági szerelés gyakorlata

gyakorlat

0

684

nem

684

72

4

72

4

144 270 15 270 15 540

0

0

0

Épületvillamossági mérések gyakorlat

gyakorlat

0

126

igen

126

18

1

36

2

54

36

72

0

0

0

Vállalkozási ismeretek

elmélet

32

0

nem

32

0

0

0

0

0

0

18

1

14

1

32

Ipari elektronika

elmélet

32

0

igen

32

0

0

0

0

0

0

18

1

14

1

32

Elektrotechnikai számítások

elmélet

108

0

nem

108

18

1

18

1

36

36

2

36

2

72

0

0

0

Villamosipari anyagismeret

elmélet

72

0

igen

72

18

1

18

1

36

18

1

18

1

36

0

0

0

Villamos gépek és berendezések

elmélet

96

0

96

0

0

0

0

0

54

3

42

3

96

Villamos műszaki ábrázolás

elmélet

68

0

68

0

0

0

18

36

18

1

14

1

32

Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata

gyakorlat

0

544

0

0

0

0

0

306 17 238 17 544

Nyári gyakorlat

gyakorlat

0

315

796

1849

Műszaki informatika Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés

Összes óraszám:

544 igen


0

306

30%

70%

83

4

2

72

36

4

2

0 1

18

1

0 105

612 450

306 17

50/50

0

70

315 2645

1

17

0

1

0

18

2

28

2

64

140 900 468

450 25

0

25

818

350 26

25


3.2 HELYI TANTERVEK 1.


2.

Történelem és állampolgári ismeretek

3.

Szövegértés

4.

Angol nyelv

5.

Német nyelv

6.

Matematika

7.

Fizika

8.

Kémia

9.

Biológia

10.

Földrajz

11.

Ének-zene

12.

Testnevelés

13.

Osztályfőnöki órák

14.

Katonai alapismeret

15.

Szakmai képzések

16. Viselkedéskultúra

84




3.3 KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskolai könyvtár pedagógiai szerepe Az iskolai könyvtár fontos résztvevője az intézményben megvalósuló nevelő és oktató tevékenységnek. A Pedagógiai Programban megfogalmazott elveket és értékeket közvetíti a könyvtárban tanórán, illetve tanórán kívül tartózkodó tanulók számára. A könyvtár az iskola egyik legdemokratikusabb, legnyitottabb, az egyéni különbségekhez leginkább alkalmazkodó tanulási színtere. Mindezek mellett fontos közösségi tér, erős közösségformáló szerepet tölt be, falai között az egyéni és a közösségi nevelés egyaránt megvalósul. A Pedagógia Programban megjelenő egyik alapvető célkitűzés, a művelődési esélyegyenlőség, az ismeretekhez, tudáshoz való szabad hozzáférés megteremtésében az iskolai könyvtár meghatározó tényező. Kiemelt szerepe van továbbá a tanulók személyiségének fejlesztésében, a tanulás tanításában, a tehetséggondozásban, a szociális hátrányok leküzdésében, és a felzárkóztatásban. A helyi tanterv szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve, valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését, egyúttal széleskörű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikáinak, módszereinek elsajátítására. Az iskola könyvtára akkor válik az intézmény korszerű forrásközpontjává, az önálló információszerzés helyszínévé, ha megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkezik. Ennek követelményei: •

fogadóképes iskolai könyvtár

•

korszerű kézikönyvtári állomány

•

modern számítógépes háttér. Könyvtárunk informatikai téren fejlesztésre szorul, de alkalmas a használók egyéni és

csoportos fogadására, információkkal, dokumentumokkal való ellátására.

Könyvtárpedagógiai célkitűzések: •

A tanulók felkészítése az önálló információszerzésre és feldolgozásra. Az információs társadalom korában nagyon fontos, hogy tanulóink ne csak az ismeretek önálló

85



megszerzésére legyenek képesek, hanem tudják azokat kritikusan értékelni, szelektálni, saját céljaikra felhasználni, és továbbadni. •

A könyvtárra alapozott önművelés, önképzés igényének és képességének kialakítása, az élethosszig tartó tanulás megalapozása.

•

Olvasóvá nevelés, a tanulók olvasáshoz való pozitív hozzáállásának elősegítése. A diákok fedezzék fel az olvasás örömét, váljon számukra mindennapi tevékenységgé és szükségletté. Fontos az értő olvasás kialakulása, ezáltal lesznek képesek hatékonyan tanulni, illetve eligazodni a különböző formátumokban megjelenített információk között.

•

A tanulók önálló gondolkodásának, problémamegoldó képességének, kreativitásának fejlesztése, tudjanak önálló szellemi alkotást létrehozni egyénileg kutatott források alapján.

•

Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása.

•

A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása.

•

A tanórán megszerzett tudás és ismeretanyag a könyvtári eszköztárra építve számos háttér-információval bővíthető. Valamennyi ismeretkör tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait, és modern ismerethordozóit.

•

A könyvtár használata során alapvető követelmény a könyvtári házirend szabályainak, illetve a kulturált viselkedés általánosan szokásos normáinak betartása. Ez a könyvtárba látogató diákok magatartás- és szokásformálását segíti elő, hozzájárul ahhoz, hogy a kulturált környezet, rend és tisztaság fenntartása belső igényükké váljon.

A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása, a tanulási-önművelési kultúra, az olvasói ízlés fejlesztése tantárgyközi feladat, az egész tantestület közös ügye. A könyvtár-pedagógia egyes tantárgyakba integrálása, könyvtárhasználatra alapozott feladatok (tananyag újabb

86



ismeretekkel történő önálló kiegészítése, kiselőadások, irodalomkutatás stb.) hatékonyan segíti a kitűzött célok megvalósulását.

Könyvtárhasználati helyi tanterv

Általános fejlesztési követelmények: •

A tanuló ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait, tanuljon meg tájékozódni a könyvtár tereiben és az állományrészek között, legyen tisztában a könyvtári állomány raktári rendjével.

•

Ismerje meg a különböző dokumentumtípusokat (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), és tudja azokat alkalmazni. Legyen járatos a kézikönyvek, elektronikus dokumentumok használatában, igazodjon el az interneten elérhető források között.

•

Használja a könyvtári tájékoztató segédleteket (katalógusok, adatbázisok stb.), és legyen képes ezek segítségével a számára szükséges információhordozókhoz és információkhoz hozzájutni.

•

Ismerje a könyvtártípusokat, a könyvtári rendszert, tudjon keresni a könyvtárak elektronikus katalógusaiban.

•

A felhasznált forrásokról tudjon irodalomjegyzéket készíteni, legyen tisztában a forrásfelhasználás etikai követelményeivel.

A könyvtár-pedagógiai program a következő szinteken valósul meg: 1. A könyvtárhasználati ismeretek oktatása a könyvtárismereti órákon. 2. Az ismeretek elmélyítése, gyakoroltatása a szakórákon. 3. Önálló ismeretszerzés tanórán kívül egyénileg vagy csoportos formában. (Egyéni tanulás, művelődés, szórakozás, tehetséggondozás, felzárkóztatás stb.)

Iskolánkban a könyvtári ismeretek oktatása a magyar nyelv tantárgy keretein belül történik, 9-10. évfolyamon 2 órában.

87


Könyvtárismeret

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 2 óra

Könyvek kölcsönzésének feltételei. Kulturált viselkedés a könyvtárban.

A tematikai egység Könyv – és könyvtárhasználat megismertetése. nevelési-fejlesztési Hagyományos és elektronikus dokumentumok. Források keresése könyvtári és számítógépes eszközökkel. céljai Témafeldolgozás a könyvtárban A forráshasználat szabályai Ismeretek/fejlesztési követelmények Az iskolai könyvtár házirendjének, használati szabályainak ismerete. A könyvtárak terei, állományrészei, raktári rend, raktári jelzetek. Könyvtártípusok, könyvtári rendszer, könyvtárak szolgáltatásai. A kézikönyvek: lexikon, enciklopédia, szótár, tanulmánykötet, monográfia. Dokumentumtípusok. A könyv részei, irodalomjegyzék. A katalógus használata (hagyományos és elektronikus katalógusok). Keresés a könyvtárban és a világhálón. A jegyzetelés. Elektronikus könyvtárak A forráshasználat etikai normái és formai kötelezettségei

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy

Informatika: A számítógép szerepe az információszerzésben.

Könyvtártípusok, könyvtárhasználat, dokumentumtípus, lexikon, enciklopédia, szótár, tanulmánykötet, monográfia, keresőprogramok, hivatkozás, jegyzet, lábjegyzet, katalógus, források.

3.4 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A nevelő-oktató munkában használt tankönyveket és taneszközöket az adott tantárgy oktatásában érintett pedagógusok szakmai közössége választja ki a Pedagógiai Program és a helyi tanterv követelményeit szem előtt tartva. Az alkalmazott tankönyvek kiválasztásánál arra is tekintettel kell lenni, hogy az iskolai tankönyvellátás rendszerének biztosítani kell az iskola minden tanulója számára a tankönyvekhez való hozzáférést.

88



Jelenlegi felszereltségünk meghatározó a további fejlesztések szempontjából új tankönyveket, taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha azok lényegesen jobbítják az oktatás minőségét. Az oktatási anyagok kiválasztásnál a következő szempontokat kell figyelembe venni: -

segítsék az intézmény, az egyes tantárgyak célkitűzéseinek megvalósítását;

-

a feltételek korszerűsítését szolgálják;

-

a már meglévő anyagunkkal kompatibilisek legyenek;

-

segítsék a rendelkezésünkre álló segédletek minél jobb hasznosítását;

-

áruk legyen értékarányos.

Az alkalmazott tankönyv kiválasztásánál még figyelembe kell venni: -

tartalmában feleljen meg a tantárgy oktatott ismeretanyagának;

-

a tanulók számára jól kezelhető, önálló tanulásra alkalmas legyen;

-

fejlessze a készségeket, képességeket, gondolkodásra ösztönözzön;

-

hosszabb idejű fenntartásával tegye lehetővé a diákok számára, hogy előző évfolyamoktól is hozzájuthassanak;

-

használata minden érdekelt tanuló számára biztosítható legyen;

-

munkaközösségi szinten történő egységesítése révén ne akadályozza az iskola képzési rendszerében előforduló osztályok közötti átjárhatóságot.

-

. lehetőség szerint az egy évfolyamon és egy képzési formában tanulók ugyanazt a tankönyvet kapják;

-

a kiválasztott tankönyvcsaládot felmenő rendszerben végig alkalmazzák

Az alkalmazott tankönyvekről és taneszközökről minden tanévben tájékoztatni kell a szülői munkaközösséget és az Iskolai Diákbizottságot. A tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyvek

oktatásba

történő

bevonásához

a

szülői

szervezet

és

az

iskola

diákönkormányzatának egyetértése szükséges.

A tankönyvtámogatás rendszerének kialakítása - elveinek, mértékének meghatározása az igények figyelembe vételével, - a tankönyvek könyvtári kölcsönzésének megszervezése, - saját tulajdonba kerülő tankönyvek kiosztása, - tartós, egységes tankönyvek alkalmazása;

89



A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint dönt. Az a tanuló jogosult ingyenes tankönyvellátásra (normatív kedvezmény), akinél A tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvényben és a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendeletben meghatározott feltételek valamelyike fennáll. Ezek a következők: •

tartósan beteg,

•

a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés

fejlődési

zavarral

(súlyos

tanulási,

figyelem-

vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzd, •

három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,

•

nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy

•

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

A normatív kedvezményeken túl további kedvezményeket nyújtunk rászoruló tanulóinknak a tankönyvellátásban. A támogatás módját és mértékét az iskola határozza meg az intézményi lehetőségek alapján. A jogosultság feltételei: •

a szülők valamelyike nyugdíjas,

•

a tanuló egyik, vagy mindkét szülője munkanélküli,

•

a tanulót egyedülálló szülő neveli,

•

a tanuló árvaellátásban részesül.

Pedagógusválasztás szabályai A tanulók csak abban az esetben élhetnek a pedagógusválasztás lehetőségével, ha ez nem veszélyezteti az egyenlő terhelés kritériumait és nem hat ki az esetleges túlórák egyenlő elosztására.

90



3.5 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI

Az adott évfolyamra vonatkozó tantervi minimumkövetelmények teljesítése: -

az előírt tanulmányi követelmények teljesítése legalább elégséges (2) minősítéssel (a tanuló nem kaphat elégségesnél rosszabb érdemjegyet, ha a naplóban lévő osztályzatainak átlaga eléri az 1,75-öt);

-

ha a tanulónak az adott tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsga letételét.

A tanulmányok befejeztével záróvizsgát tesz (vagy tehet) a tanuló: 1. 12. (13.) évfolyam végén érettségi vizsga (rendes érettségi vizsga); 2. 14. évfolyam végén technikus-képesítő vizsga;

3.6 ÉRETTSÉGI VIZSGÁK FAJTÁI a) rendes, b) előrehozott, c) kiegészítő, d) szintemelő, e) pótló, f) javító, g) ismétlő érettségi vizsga.

Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga. Előrehozott érettségi vizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga. Kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyból tett vizsga.

91



Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány átadásáig ugyanabból a vizsgatárgyból - a pótló- és a javítóvizsga kivételével - szintemelő érettségi vizsga egy alkalommal tehető. Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása. Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból, egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése.

Az érettségi bizonyítvány kiadása után letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg. Az érettségi vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos kötelező nyomtatványok felsorolását, az alkalmazható záradékokat az érettségi és vizsgaszabályzat tartalmazza. A nyomtatványokat a vizsgabizottságot működtető intézmény szerzi be. A vizsgaidőszakok - a vizsga szintjétől függetlenül - a következők: a) május-június hónapi valamennyi középiskola és a Hivatal részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére, b) október-november hónapi a Hivatal és a kijelölt középiskolák részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére. Pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában vagy azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni. Október-novemberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket a Hivatal - a fenntartói önkormányzat jegyzőjével, illetve más, nem önkormányzati intézményfenntartó esetén a fenntartó képviselőjével egyetértésben arra –

92



kijelöl, és a Wigner Középiskola fenntartója vele megállapodást köt az intézmény tanulóinak fogadásáról. A vizsgaidőszakok első és utolsó napját, ezen belül a szóbeli vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló időszakot, valamint az írásbeli vizsgák vizsganapjait a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.

3.7 KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

MAGYAR IRODALOM Életművek: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila – a pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfelvetések Portrék: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János Látásmódok: Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos – választandó legalább 3 szerző a felsoroltak közül A kortárs irodalomból: Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból Világirodalom: Az európai irodalom alapvető hagyományai - az antikvitás és a Biblia, a XX.század kiemelkedő alkotói szabadon választott művek alapján A

romantika,

a

századfordulós

modernség

jellemzőinek,

egy-egy

kiemelkedő

képviselőjének bemutatása Színház- és drámatörténet: Színház és dráma különböző korszakokban Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája – 1-1 mű értelmezése az adott 93



korszak színházi, irodalmi hagyományainak összefüggésében Az irodalom határterületei: Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet, az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban, az adaptáció, a műfajcsere lehetőségei, detektív történetek Interkulturális megközelítések és regionális kultúra: A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása, a tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők, tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életkorra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok. Témák, motívumok: Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, bűnhődés, vándorlás… stb.) Műfajok, poétika: Műnemek, műfajok, alapvető versformák felismerése, poétikai fogalmak alkalmazása. Korszakok, stílustörténet: A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig

MAGYAR NYELV Ember és nyelv: A nyelv, mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás. Kommunikáció: A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A magyar nyelv története: A nyelvrokonság bizonyítékai. A magyar nyelv történetének fő korszakai. Nyelv és társadalom: Nyelvváltozatok. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció. A nyelvi szintek: Hangtan. Alaktan. Szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. Szókincs és

94



frazeológia. Helyesírásunk alapelvei A szöveg: A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés. A retorika alapjai: A retorika, mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd. Érvelés, vita. A szöveg szerkesztés eljárásai. Stílus és jelentés: Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban.

TÖRTÉNELEM Írásbeli vizsga és szóbeli érettségi témakörei Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ, a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig

95



Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudomány világkép átalakulása, a felvilágosodás Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák A polgári átalakulás, a nemzetállamok, és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és polgári Jogok Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai – politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában 96



Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői, a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története

97



A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom: ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások Szabad (problémaközpontú) témakör Helytörténet: Eger vár ostroma 1552

FÖLDRAJZ Térképi ismeretek A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Űrkutatás az emberiség szolgálatában A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok földrajza A talaj A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A forró övezet

98



A mérsékelt övezet A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség A népesség- és településföldrajz A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelenőségének növekedése A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok A világgazdasági centrum térségei A világgazdaság peremterületei Az egyedi szerepkörű országcsoportok és országok Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak természet- és társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota Európa regionális földrajza Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa

99



Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természet-és társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai Európán kívüli földrészek földrajza A kontinensek általános természet és társadalomföldrajzi képe Ázsia Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe Amerika A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

MATEMATIKA Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok (Halmazműveletek, számosság, részhalmazok) Matematikai logika Kombinatorika Gráfok Számelmélet, algebra Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek (Oszthatóság. Számrendszerek) Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések, nevezetes azonosságok Arányosság, százalékszámítás Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

100


Középértékek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei A függvény (fogalmak, megadás, gyakorlati alkalmazás,...) Egyváltozós valós függvények A függvények grafikonja, függvénytranszformációk A függvények jellemzése Sorozatok (fogalom, megadási mód) Számtani és mértani sorozat Kamatos kamat

Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Térelemek, távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk síkban Hasonlósági transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Pontok, vektorok, egyenes, kör Kerület, terület Felszín, térfogat Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók A valószínűségszámítás elemei

101




FIZIKA Mechanika A haladó mozgások vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltételei A körmozgás vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A testek tehetetlensége és a tömeg. Tömegmérés. Inenciarendszer A lendület és a lendületmegmaradás Az erő fogalma és mérése Különféle erőhatások és erőtörvényeik. A dinamika alapegyenlete A gravitációs mező jellemzése. A bolygók mozgása A forgatónyomaték. Merev testek egyensúlya Energia, energiaváltozások. A mechanikai energiák és megmaradásuk Munka, teljesítmény, hatásfok Mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltételük A mechanikai hullámok. A hang Elektromosság, optika Az időben állandó elektromos mező létrehozása és jellemzése Vezetők az elektrosztatikus mezőben. A kondenzátor Az egyenáramú áramkör alkotórészei és jellemző fizikai mennyiségei Fogyasztók kapcsolása az egyenáramú áramkörökben Az elektromos áramvezetés típusai Az időben állandó mágneses mező Az elektromágneses indukció A váltakozó feszültség és áram Elektromos rezgések és hullámok A fény hullámtermészete Geometriai optika, leképezés Anyagszerkezet Termikus kölcsönhatások és állapotváltozások makroszkópikus leírása

102



Molekuláris hőelmélet, hőtágulás, a gázok állapotváltozásai, I. főtétel nyílt folyamatokra Halmazállapotváltozások A modern fizika születése A mikrorészek hullám és részecske természete Atomhipotézis. Klasszikus atommodellek A kvantumfizika atommodelljei, kvantumszámok, Pauli elv Az atommag felfedezése és kísérleti vizsgálata A nukleáris kölcsönhatás és jellemzői. Az atommagok energiája Természetes és mesterséges rádióaktivitás, bomlási sorok, sugárvédelem A Napban lejátszódó folyamatok A magenergia felszabadítása és hasznosítása Csillagászat. Gravitáció, kozmikus sebességek Naprendszer, galaxisok Az Univerzum kialakulása A fizikatörténet fontosabb személyei Felfedezések, találmányok

IDEGEN NYELV Készségek és szövegfajták Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség Hallott szöveg értése Íráskészség Beszédkészség Témakörök Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola

103



A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Kommunikációs helyzetek Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben, Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközön Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok, kommunikációs stratégiák Nyelvtani szerkezetek és szókincs az adott témákhoz, helyzetekhez és szándékokhoz

104



TESTNEVELÉS Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Az

általános

és

középiskolás

korú gyerek

testi fejlődésének és

mozgásos

cselekvőképességének kapcsolata. A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában. A testmozgás, a sport szerepe a személyiség fejlesztésében. Az iskolai testnevelés célja és feladatai. A bemelegítés szerepe és lehetőségei. A tantervben előírt sportjátékok alapvető jellemzői. „Az atlétika, a sportok királynője.” A torna oktatásának fontossága az iskolai testnevelésben. Az úszás jelentősége az ember életében. Egy természetben űzhető sportág bemutatása. A kajak-kenu, mint a „legeredményesebb” olimpiai sportág kialakítása, jellemzése. A küzdősportok és az önvédelem. Egy szabadon választott sportág bemutatása.

INFORMATIKA KÖZISMERETI Információs társadalom A kommunikáció A kommunikáció fogalma. Az elektronikus kommunikáció és eszközei.

Információ és társadalom Az adat és az információ fogalma. Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra. A hálózati szolgáltatások igénybevételének feltételei és szabályai. A számítógépes vírusok fogalma, meghatározása és jellegzetes tulajdonságaik. Jogi kérdések az informatikában.

105



Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás Az analóg és a digitális jel fogalma, példák felhasználásukra. A digitalizálás eszközei. .A számítógép felépítése A Neumann által megfogalmazott elvek, és ezek hatása a számítógépek fejődésére. Az egyes részek funkciói. A perifériák jelentősége, csoportosítása (bemeneti és kimeneti eszközök). A ma jellemzően használatos monitorfajták (CRT, LCD, TFT) és ezek működési elve. A ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzői. A ma jellemzően használatos háttértárak. A ma jellemzően használatos adattárolók fajtái és ezek jellemzői (CD, CD-ROM, CDR, CDRW és DVD lemezek). A hálózatok kialakításának jelentősége

Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái. Az operációs rendszer telepítése. A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete. Az állományok típusai. A tömörítés lényege és elve. Vírusirtó program használatának ismerete. A számítógépes hálózatok működéséhez szükséges szoftverek. Információs hálózati szolgáltatások

Kommunikáció az interneten Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői. Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete.

106



Állományátvitel lehetőségei az interneten. Webcím szerkezete. Információ keresése az interneten.

Könyvtárhasználat Könyvtárak: Tájékoztató intézmények, információs központok. A könyvtár egyetemes és hazai fejlődéstörténetének rövid áttekintése. Az Országos Dokumentumellátási Rendszer. Dokumentumtípusok Tájékoztató eszközök A tájékoztató eszközök típusai. Kommunikáció Jelátalakítás és kódolás Számítógépek fejlődése Személyi számítógépek felépítése Monitorok Mágneses háttértárak Nyomtatók Hálózatok Tömörítés Vírusok Segédprogramok Internet, állományok átvitele Elektronikus levelezés

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK Műszaki ábrázolás Ábrázoló geometriai alapismeretek Síkmértani alapfogalmak Térmértani alapfogalmak

107


Vetületi ábrázolás Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás Síkmetszés Áthatások Metszeti ábrázolás Géprajzi alapismeretek alkalmazása Felvételi vázlatkészítés Egyszerűsített és különleges ábrázolások Mérethálózat Mérettűrések Alak- és helyzettűrések Felületminőség Jelképes ábrázolások Munkadarabrajz készítése

Mechanika Merev testek statikája Statikai alapfogalmak Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Tartók statikája Szilárdságtan Igénybevételek Méretezés egyszerű igénybevételre Méretezés összetett igénybevételre

Gépelemek Kötőgépelemek, kötések Rugók és lengéscsillapítók Csövek, csőszerelvények Tengelyek, csapágyazások

108




Tengelykapcsolók és fékek Hajtások Hajtóművek

Műszaki mérések Egyszerű méret és felületellenőrzés Anyagvizsgálati mérések

Anyagismeret Fémtani alapfogalmak Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok

Megmunkálások Forgács nélküli megmunkálások Hőkezelések Hegesztés Forrasztás Műanyagok megmunkálása

Munka-, tűz- és környezetvédelem Munka- és tűzvédelem Környezetvédelmi alapfogalmak

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Villamos alapfogalmak Feszültség, áram töltés, ellenállás, vezetőképesség Ellenállásokkal kapcsolatos számítások Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek

109



Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Az

áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff)

Ellenálláshálózatok, eredő ellenállás számítások Az alaptörvények igazolása Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd Méréshatárkiterjesztés: előtét- és söntszámítások

A villamos áram hatásai Hőhatás Vegyi hatás Élettani hatás Mágneses hatás

Energiaforrások A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség Ideális és valódi Generátorok, A feszültség- és Áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin) A szuperpozíció tétele Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata

Villamos erőtér A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Coulomb törvénye Anyagok viselkedése villamos térben Töltés, kisütés, energia

Mágneses erőtér A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses erőtérben Anyagok viselkedése mágneses térben Elektromágneses indukció

110



Szinuszos mennyiségek - Váltakozó áramú áramkörök A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői Egyszerű váltakozó áramú áramkörök Összetett váltakozó áramú áramkörök Valóságos tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik Rezgőkörök Váltakozó áramú teljesítmények

Többfázisú hálózatok A többfázisú rendszer fogalma A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolások, teljesítmények, terhelések A villamos energia előállítása szállítása és elosztása

Villamos gépek Transzformátorok A villamos forgógépek felosztása és jellemzői. Egy- és háromfázisú generátorok Egyenáramú generátorok és motorok Váltakozó áramú motorok

Passzív elektronikai áramkörök A kétpólusok felosztása és jellemzői A négypólusok felosztása és jellemzői Szűrő áramkörök

Félvezető áramköri elemek Félvezető diódák Speciális diódák Bipoláris tranzisztorok

111



Unipoláris tranzisztorok Egyéb félvezetők Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás Erősítő áramkörök alapjellemzői Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Többfokozatú erősítők, csatolások Frekvenciafüggés, határfrekvenciák Zajok és torzítások Visszacsatolások

Alapáramkörök alkalmazásai Szélessávú erősítők Hangolt (szelektív) erősítők Nagyjelű erősítők Oszcillátorok Stabilizátorok A műveleti erősítők alapjai, felépítése, alapkapcsolások

Impulzustechnikai alapáramkörök Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök Impulzusok előállítási módjai: a félvezetőelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, fűrészjelek előállítása

Digitális alapáramkörök Logikai alapfogalmak Logikai alapáramkörök

112


Információátvitel, modulációs eljárások Információátvitel Modulációs eljárások

113




3.8 HÁZI FELADATOK, AZ OTTHONI (TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉS ALAPELVEI 3.8.1 Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása és a következő óra anyagának előkészítése. Az írásbeli és szóbeli házi feladatokat úgy kell meghatározni, hogy a felkészülés tárgyanként 30 percnél többet ne igényeljen egy átlagos tanulótól.

A tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot (kivéve a záróvizsgákra való felkészülést.

3.8.2 Az otthoni (tanulószobai) felkészülés alapelvei a) iskolai napokon szóbeli és írásbeli házi feladat egyaránt adható b) hétvégi és pihenő napokon a szokásos (hétközi, egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kaphatnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Témazáró dolgozat ugyanazon osztályban egy napon belül maximum 2 íratható. Félévkor a tantárgyi mérések anyagát a szaktanár állítja össze a haladási ütemnek megfelelően. A javítást és értékelést elvégzi, és azt a félévi igazgatói beszámolóhoz rendelkezésre bocsátja. Év végi felmérést a munkaközösségek, és az igazgató által kiadott felmérési anyag alapján kell elvégeztetni. Javítását a szaktanárok, ellenőrzését és értékelését a munkaközösség-vezetők és az igazgató végzi.

Az otthoni feladatok lehetnek: – minden tanuló számára egységesek, – tanulói csoportonként differenciáltak,

114



– egyénre szabottak. A házi feladatok térén is törekszünk az e-learning rendszer adta lehetőségeket kihasználni.

3.8.3 Az otthon végzett feladatok célja –

Tanulói képességfejlesztés

–

Kötelességtudat fejlesztése

–

Folyamatos gyakorlás, ismétlés

–

Ismeretek elmélyítése, a tanult anyag begyakorlása

–

Önállóságra nevelés, önálló ismeretszerzés, kutatómunka

–

Memóriafejlesztés

–

Az iskolában elsajátított tanulói technikák alkalmazása

–

Önellenőrzés kialakítása

–

Helyes időbeosztás segítése

–

Lényegkiemelés, fontos információk megbeszélése

–

Olvasóvá nevelés, könyvtárlátogatás

–

Együttműködés társakkal, közös munkavégzés fejlesztése

3.9 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI 3.9.1 Az ismeretek számonkérésének formái és értékelése

- Témazáró írásbeli dolgozat – átfogó, a témakörök lezárásakor történő írásbeli számonkérés egy vagy több órában, íratását legalább egy héttel korábban – a témazáró anyagának pontos meghatározásával - be kell jelenteni; - Röpdolgozat – legfeljebb néhány óra tananyagából történő írásbeli számonkérés a tanár által választott időtartamban, előzetes bejelentése nem kötelező; - Házi dolgozat – önálló kutatási munkát igénylő, otthon elkészítendő írásbeli munka, melynek elkészítéséhez megfelelő időt kell biztosítani (legalább egy hetet); - Szóbeli felelet – egy vagy több tanóra anyagának szóbeli számonkérése.

115



- Az egyes tantárgyak alapvető ismereteinek és készségeinek számonkérése írásban vagy szóban előzetes bejelentés nélkül is történhet.

Az ezeken a számonkéréseken szerzett osztályzatok a tananyag mennyiségétől és súlyától függően befolyásolják a tanuló év végi érdemjegyét. Egy napon egy diákkal maximum két témazáró dolgozat és egy röpdolgozat íratható. Az íratható dolgozatok korlátai nem vonatkoznak a pótdolgozatra. A témazáró dolgozatot a félév, ill. a tanév lezárása előtt legalább három tanítási nappal a tanár javítva és értékelve kiosztja. A szaktanár a dolgozatokat 10 tanítási napon belül kijavítja, a dolgozatokat a tanórán kiosztja és a tapasztalatokat a diákokkal együtt megbeszéli, módot nyújtva ezzel a diákok kérdéseinek megválaszolására is. Amennyiben a dolgozatokat a tanár 10 tanítási nap eltelte után javítja ki, úgy a tanulónak jogában áll az osztályzatot visszautasítani. Ebben az esetben az osztályzat nem kerülhet az e-Naplóba és nem számíthat bele az éves értékelésbe sem (a 10 tanítási napba nem számítanak bele azok a napok, amelyeken a tanár betegsége vagy egyéb, előre nem látható ok miatt nem tart órát). A hiányzó tanulóval az elmaradt (meg nem írt) írásbeli beszámoltatás pótolható. Félévkor a tantárgyi mérések anyagát a szaktanár állítja össze a haladási ütemnek megfelelően. A javítást és értékelést elvégzi, és azt a félévi igazgatói beszámolóhoz rendelkezésre bocsátja. Év végi felmérést a munkaközösségek, és az igazgató által kiadott felmérési anyag alapján kell elvégeztetni. Javítását a szaktanárok, ellenőrzését és értékelését a munkaközösség-vezetők és az igazgató végzi.

Az tanulói ismeretek értékelése a különböző tantárgyak esetében az 5 fokú osztályozás alapján történik. Írásbeli feladatoknál: − 100-91 %

5 (jeles)

− 90-76 %

4 (jó)

− 75-51 %

3 (közepes)

− 50-34 %

2 (elégséges)

− 33-0 %

1 (elégtelen) 116



Megjegyzés: az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján az iskola által ajánlottól el lehet érni. Tesztfeladatoknál a követelmények szigoríthatók. Szóbeli feleltetésnél: a) 5 (jeles): kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok. b) 4 (jó): összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik. c) 3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló. d) 2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló. e) 1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50 %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.

3.9.2 A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyainak érdemjegy-meghatározási szabályai I.

Szakmacsoportos alapozó oktatás gépész szakmacsoportra

Az alapozó oktatás résztantárgyai: –

Gépelemek

–

Műszaki ábrázolás

–

Anyagismeret

–

Megmunkálások

–

Mechanika

–

Munka-, tűz-, és környezetvédelem

–

Műszaki mérések

–

Gépi forgácsolás

117



A tantárgy érdemjegyének megállapítása: Az érdemjegyet a résztantárgyak érdemjegyeinek számtani átlagaként kell meghatározni a következőképpen: A résztantárgyak átlaga

Érdemjegy

2,0 – 2,49

ELÉGSÉGES (2)

2,5 – 3,49

KÖZEPES

3,5 – 4,49

JÓ

(4)

4,5 -

JELES

(5)

(3)

HA VALAMELYIK RÉSZTANTÁRGYBÓL A TANULÓ ELÉGTELEN OSZTÁLYZATOT SZEREZ, AKKOR A SZAKMAI ALAPOZÓ TANTÁRGY ÉRDEMJEGYE ELÉGTELEN.

II.

Szakmacsoportos alapozó oktatás elektronika-elektrotechnika szakmacsoportra

Az alapozó oktatás résztantárgyai: –

Elektronika alapjai

–

Elektronikai alapgyakorlatok

A tantárgy érdemjegyének megállapítása: Az érdemjegyet a résztantárgyak érdemjegyeinek számtani átlagaként kell meghatározni a következőképpen:

A résztantárgyak átlaga

Érdemjegy

2,0 – 2,49

ELÉGSÉGES (2)

2,5 – 3,49

KÖZEPES

3,5 – 4,49

JÓ

(4)

4,5 -

JELES

(5)

(3)

HA VALAMELYIK RÉSZTANTÁRGYBÓL A TANULÓ ELÉGTELEN OSZTÁLYZATOT SZEREZ, AKKOR A SZAKMAI ALAPOZÓ TANTÁRGY ÉRDEMJEGYE ELÉGTELEN.

A TANULÓNAK JAVÍTÓVIZSGÁT CSAK AZOKBÓL A RÉSZTANTÁRGYAKBÓL KELL TENNI, AMELYEKBŐL A RÉSZÉRDEMJEGY ELÉGTELEN VOLT.

118



3.9.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó része. Az értékelés a beiskolázásnál, a felvételi vizsgával kezdődik, és végigkíséri az oktatási-nevelési folyamatot. Az egyes képzési szakaszokat záró különböző vizsgákat központi előírások szabályozzák. Ezek kizárólag az oktatási-nevelési folyamat részeként kezelik az értékelési rendszert. Az értékelés motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülő felé, s folyamatosan segíti az iskola ellenőrzési rendszerét.

Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők: a) a munkaközösségekre, illetve a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk; b) az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen; c) az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi, ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket; d) az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét (feleltetés, dolgozat íratás, évfolyam-felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti, ill. rendkívüli értékelő értekezletek stb.); e) értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk. f) Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. A tanulási problémákkal küzdő tanulóknál szakvélemény alapján és egyéni elbírálás szerint biztosítjuk egyes tantárgyak értékelés alóli mentesítését. g) A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről ezúton szerzett információk alapján a későbbi tanulásitanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ekkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket.

119


h) A

folyamatjellemzésre

alkalmas

értékelést


alapvetően

a

tanulás-tanítás

folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását hasznos személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni; i) Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén, vagy a jellegzetes csomópontnál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára. Fontosnak tartjuk, hogy a munkaközösségek végezzenek felmérést. A mérésben és az értékelésben az egységes szempontok érvényesüljenek, összehasonlítási alapot adva a különböző tanulócsoportok felkészültségi szintjeiben.

A munkaközösségek felméréseinek ütemterve -7. évfolyam

matematika

szeptemberben bemeneti mérés

szövegértés idegen nyelv -8. évfolyam

matematika

májusban kompetenciamérés

szövegértés - 9. évfolyam

matematika

szeptemberben bemeneti mérés,

szövegértés történelem

áprilisban kimeneti mérés

informatika - 10. évfolyam

történelem

április

(írásbeli)

- 11. évfolyam

kompetenciamérés

május

matematika

április

idegen nyelv

április

szövegértés

április

történelem

április

120



Az iskolai felméréseken túl a központi mérésekben is részt veszünk, eredményeiket feldolgozzuk. A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett a mindennapi értékeléshez, ellenőrzéshez is kialakítunk egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egységesítést közelítő értékelési rendszert. A tanulás-tanítás gyakorlatában az osztálynaplóban tanulónként minimálisan félévenként annyi osztályzat rögzítése szükséges, amennyi a kérdéses tantárgyból a heti óraszám. (de minimum kettő) Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat figyelembe vesszük (az első félév végső osztályzatát számítva egy jegynek). Az egész évfolyamot érintő felméréseket, illetve a kötelezően előírt „témazáró dolgozatokat” előre bejelentjük, ill. az osztály várható terhelésével egyeztetjük.

3.10 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Iskolánkban a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérését és értékelését az OM által megbízott "Testnevelési Bizottság" 2000-ben összeállított útmutatója alapján a "Mini Hungarofit" teszttel végezzük. Mérések: • Helyből távolugrás • Fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás • Hason fekvésből törzsemelés és - leengedés • Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés • Cooper-teszt • Testtömeg • Testmagasság A testtömeg és testmagasság mérésére a kötelező iskolai orvosi vizsgálat keretében kerül sor. Mindennapos testnevelés megszervezése Az iskola a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben biztosítja a heti öt órás testnevelés oktatást. A mindennapos testnevelés órákból legfeljebb heti két óra váltható ki

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,

121



versenyszerű sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezet által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel

iskolai sportkörben való sportolással.

3.11 A TANULÓI MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI.

A magatartás elbírálásának szempontjai:

A közösség érdekében végzett tevékenység:

a diákönkormányzatban végzett munka;

az iskolához való viszonya, Wigneres hagyományok ápolásáért kifejtett tevékenysége;

az osztályban végzett közösségi megbízatása;

felelősségérzete – állandó, alkalmi feladatainak teljesítése (hetes, ügyeletes, stb.).

Az osztályközösségért végzett, ill. a közösséggel szemben kifejtett tevékenysége.

A tanárokkal, a felnőttekkel szemben tanúsított magatartása, társaihoz való viszonya.

Tanórai, tanórán kívüli, iskolai, és iskolán kívüli rendezvényeken való viselkedése.

Kiemelkedő munkájáért kapott jutalma (osztályfőnöki, igazgatói, stb.).

Vetélkedőn, versenyen való szereplése.

Az iskolai rendszabályok megsértéséért kapott büntetése.

Mulasztás, késés: a.

nem mulasztott;

b.

több esetben késett;

c.

igazolatlan óráinak száma.

Értékelése:

122



5 (példás): magatartási jegyet az a tanuló érdemel, aki figyelembe veszi az adott közösség érdekeit. Aki tekintettel van a közösségre, aki pozitív hatást gyakorol arra és annak egyes tagjaira, az iskola házirendjét megtartja, és tanulótársait is a követelmények megtartására ösztönzi. Példást érdemel az a tanuló, aki segítőkész, akinek viselkedése adott helyzetekben példamutató, aki nemcsak a tanárokkal, de idegenekkel, tanulótársaival is udvarias, megfelelő hangnemet tud használni; nem lehet példás magatartású az a tanuló, akinek igazolatlan órája van, vagy szorgalom jegye változónál rosszabb.

4 (jó):

magatartási jegyet kaphat az a tanuló, aki szívesen részt vesz a

közösség életében, de annak alakítására befolyást nem gyakorol, a közösség érdekei ellen nem vét, az iskola házirendjének követelményeit megtartja; a jó magatartású tanuló nem kezdeményező, de a helyes kezdeményezések mellé áll, maga nem vezet, de támogatja azokat, akik helyes irányban befolyásolják a közösséget.

3 (változó): magatartási jegyet kaphat az a tanuló, aki tudatosan nem árt a közösségnek, tanulótársainak, de nem lehet rá számítani, megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti; akinek viselkedése olykor a tanulótársakkal, esetenként a tanárokkal szemben is udvariatlan, nyegle.

2 (rossz):

magatartású az a tanuló, aki szándékosan árt a közösségnek, egyes

tanulóknak, a követelményeket rendszerint megszegi; aki szemben áll a tanulóközösséggel, durva, goromba, akit megengedhetetlen viselkedés és hangvétel jellemez; rossz magatartású az a tanuló, aki ellen a fegyelmi bizottság büntető (elmarasztaló) határozatot hoz.

A szorgalom elbírálásának szempontjai: 1.

Tanórákra való felkészülés.

2.

Tanórákon tanúsított aktivitás.

3.

Tanórán kívüli munka (gyűjtés, pályázat stb.).

4.

Szakköri munka.

5.

Tantárgyi verseny, nyelvvizsga, stb.

123


6.


Kimagasló eredménye valamely tantárgyból.

Értékelése:

5 (példás): szorgalmi jegyet az a tanuló érdemel, akinek a munkavégzése pontos, megbízható, minden tantárgyban elvégzi a kapott feladatokat, van határozott érdeklődése, és ebben az irányban többletfeladatot is vállal, ezekben komoly eredményekre képes; a példás tanulótól elvárható az önálló munkabeosztás és önellenőrzés.

4 (jó): szorgalmú jegyet kap az a tanuló, aki figyel az órán, házi feladatait elvégzi, az órákra felkészül, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik; az jellemzi, hogy érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül.

3 (változó): jegyet kaphat az a tanuló, akinek munkájában ingadozás tapasztalható, aki időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan; aki önállóan csak akkor fog munkájához, ha erre mindig felhívják a figyelmét, folyamatosan ellenőrzik; változó szorgalmú az, aki korábbi tanulmányi eredményeihez képest jelentősen (0,5nél nagyobb értékkel) rontott.

2 (hanyag): szorgalmi jegyet érdemel az a tanuló, aki munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el; aki nem hajlandó dolgozni még felszólításra sem, aki közönyös, érdektelen; hanyag szorgalmú az a tanuló, akinek valamely tárgyból végső osztályzata elégtelen.

Megjegyzés: a fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segítik.

3.12 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK TERVE A tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében évek óta arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket az alábbiak jellemezzék: -

A hátrányos helyzetű, magatartási-, tanulási-és beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók nevelése és oktatása integrált keretek között valósuljon meg.

-

Minden gyermek számára biztosítsuk a lehetőséget képességei kibontakoztatásához.

-

Az előzetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselhesse.

124



Tudatosan figyeljük és fejlesszük a tanulók interperszonális és csoport-szociális

-

készségeit A szülő, a család (mint partner) legyen résztvevője az iskolai folyamatoknak, váljon

-

erőssé a család-iskola- gyerek közötti kommunikáció Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozzunk

-

Intézkedési tervünk meghatározza azokat az irányelveket, melyek az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű tanulók együttes fejlesztését szolgálják az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának szellemében.

3.12.1 A tanulók beilleszkedésének segítése

A nyílt napok, az általános iskolákkal folytatott együttműködés az ott végző tanulók továbbtanulási szándékainak megismerése fontos feltétele a széleskörű beiskolázási lehetőségeknek. Alapvető feladat a különböző szociális, kulturális, etnikai hátterű családokkal folytatott kommunikációs stratégiai megalapozása. Ennek érdekében az iskolába kerülő tanulók családi környezetét és egyéni képességeit minél alaposabban meg kell ismerni. A kollégiumnak sajátos funkciójából következően kiemelt jelentősége van a tanulók beilleszkedési nehézségeinek feltérképezésében és azok megszüntetésére irányuló programok szervezésében.

A beilleszkedés elősegítése érdekében végzett feladatok: -

Kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel; a tanító tanárok és

adott esetben a kollégiumi nevelők, osztályfőnök között (helyzetelemzés). -

Osztályfőnöki órák, szabadidős foglalkozások keretében személyiségfejlesztő

gyakorlatok, szituációs játékok, helyzetelemzések szervezése történt -

A Viselkedéskultúra és kommunikáció tantárgy a 9. osztályok esetében óratervben,

folyamatosan zajlik. -

A mulasztások okainak feltárása, az indokolatlan hiányzások csökkentése, az

igazolatlan távolmaradások fokozott figyelemmel kísérése

125


-


Az egészséges étkezés szempontjainak megfelelő ebéd biztosítása a lehetséges

kedvezmények igénybevételével, előadások szervezése segíti a tudatos életvitel kialakulását. -

A készségtárgyak jelentőségét figyelembe véve sikerélményhez juttatjuk (a sportban,

képzőművészetben, zenében, stb.) a tehetséges tanulókat versenyek, kiállítások, műsorok szervezésével, bízva az érdeklődés szélesebb körű felkeltésében. -

Pedagógusaink módszertani felkészültségének, a hátrányos helyzetű tanulókkal való

bánásmóddal kapcsolatos ismereteinek bővítése, ill. továbbképzések szervezése.

3.12.2 A felzárkózás segítése - A 9. évfolyamon (szeptemberben, januárban) szintfelmérések készülnek, a tanulási szokások feltérképezzük. - Korrepetálások szervezésével igyekszünk a féléves eredményeken javítani - A tanulást zavaró családi körülmények, bejárási nehézségek esetén kollégiumi elhelyezés biztosítunk. - A könyvtár lehetőséget biztosít szakirodalom, újság, folyóirat olvasására, a kötelező irodalom feldolgozására - Számítógép használatát tanórán kívül is biztosítjuk gyakorlásra, önálló tanulásra (iskolában, kollégiumban). - Pályázati lehetőségek megismertetésével, támogatásával segítjük az egyéni továbbhaladást (Útravaló program). - A könyvtári kölcsönzés útján tanítványainknak biztosítani tudjuk a tankönyveket, segédkönyveket az igényeknek megfelelően. - A tananyag ütemezését, a tanulási folyamat tagolását az eltérő adottságú és motiváltságú tanulók számára hatékonyan alakítjuk ki - Emelt óraszámok, csoportbontás, választható tantárgyak, előrehozott vizsgák biztosítása - Az iskolai, megyei, országos tanulmányi, szakmai, sport, versenyeken a részvétel, a felkészülés biztosításával ösztönözzük tanítványainkat tudásuk gazdagítására, képességeik fejlesztésére

126



3.12.3 Kompetenciafejlesztés

Célja Minél épebb, teljesebb személyiségvonások alakuljanak ki. A társadalom elvárásaiból minél több elemet építsünk be a tanulók személyiségébe, hogy a lehető legteljesebb társadalmi integrációt érjük el. Szociális kompetencia Az iskolai nevelés fő feladata: tapasztalati kompetenciák-megfelelő szociális szokások, minták, meggyőződés, készség, ismeretek-elősegítése. Kötődés A pedagógus ismerje azokat a tanulókat, akikben gyenge a kötődési hajlam és segítse elő megerősödését. Rangsorképzés Az iskolai életet olyanná kell tenni, amely lehetővé teszi a rangsorképzési hajlam működését, sőt ösztönzi azt. A rangsorképző sajátosság a kompetencia, melyben mindenki előbbre juthat, de csak az eredményei, teljesítménye alapján. Ez a csoportképzés alapja is. Szociális szokásrend Olyan iskolai életrend kialakításával, működtetésével valósítható meg, melyben a tanulók jól és biztonságban érzik magukat, a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak. Szociális minta Személyes példamutatás mellett a tantárgyak tanítása során példaképként állítható személyek követendő vonásainak kiemelése. Segítőkészség Pedagógus a mintákat kiemelheti a megfelelő műveltségi területről. Például a NAT Ember és társadalom műveltségi területe jó lehetőséget kínál e cél szolgálatára. Együttműködés Egyik leghatékonyabb iskolai eszköze a kooperatív tanulás, melynek alkalmazására meg kell találni a lehetséges kereteket. Előtérbe kell helyezni a közösen végzett fizikai munkát is. Mozgásszükséglet szocializálása NAT Testnevelés és sport c. fejezetében leírtak alapján. Célja az egészséges életmód belső igénnyé válása. Felelősei a testnevelést oktatók. Önbizalom

127



Erőfeszítést igénylő, de sikert ígérő feladatokba építhető, melynek feltétele a reális értékelés. Az iskolai élet minden területén, minden dolgozó feladata.

3.12.4 Képességfejlesztő tanulási-tanítási módszerek

A képességfejlesztési tevékenységeknek az egyéni képességkibontakoztatást lehetővé tevő eszközök irányába kell hatnia. Közben az interperszonális képességeket is tudatosan kell fejleszteni, hiszen egy heterogén csoportban a tanulók megfelelő fejlesztéséhez elengedhetetlen az egyéni nyomon követés és a fejlesztési tervek alkalmazása. Az egyéni képességek fejlesztésének eredményességét alapvetően befolyásolja az adekvát módszerek alkalmazási módja. A kooperatív tanulási technikák alkalomszerű felhasználása mellett a két alábbi területen nyílik jó lehetőség a hatékonyság növelésére.

3.12.4.1 Differenciálás

A különböző képességű, illetve eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről való gondoskodás, differenciálás egyik fő feladatunk. A differenciálás az egyéni adottságok kibontakoztatását szolgálja az átlagos képességű, a tehetséges vagy a hátrányos szociokulturális közegben nevelkedett, hátrányokkal küzdő gyermekek csoportjában egyaránt. A differenciálás iskolai alkalmazása során minden tanulónak el kell sajátítania a törzsanyagot, a továbbhaladáshoz szükséges minimumot. Ahhoz kell megtalálni a differenciálási formákat, hogy ezt a minimumszintet minden gyermek elérje. A tehetségek kibontakoztatása éppen úgy feladatunk, mint a lemaradók felzárkóztatása. A tanári differenciálás, személyiségfejlesztés automatikusan felbontja a hagyományos, frontális munkaszervezést, ami több csoportos, páros és egyéni önálló munkát igényel.

Csoportmunka Akkor van jelentősége, ha a tanulók már megismert tananyaghoz hasonló anyaggal ismerkednek. A csoportok létszáma általában 3-5 fő.

128



- Homogén csoportok: A hasonló képességűek azonos csoportokba kerülnek, azért, hogy a közel azonos képességű gyerekeknek könnyebben tudjon a pedagógus feladatot adni, illetve, hogy a gyengébbek így külön segítséget kaphassanak, míg a jobbak önállóbban dolgoznak. - Heterogén csoportok: Különböző képességű gyermekek kerülnek össze azért, hogy egymásnak segítsenek. - A

tanulók

teljesítménye

nemcsak

egyénileg

értékelendő,

hanem

csoportos

teljesítményként is. A csoportteljesítmény minden egyes tanuló egyéni pontjainak összege is lehet.

Páros munka Páros munka során a két tanuló tevékenységében szerepet kap a gondolatcsere, a közös munka, felelősség, értékelés. A jobb eredmény elérésének érdekében egymást kölcsönösen választhatják. A páros munkát olyan esetekben lehet alkalmazni, amikor a tanuláshoz van előismeretük az adott témában, vagy a nevelő irányításában már korábban megismert ismeretszerzési, módszert használják fel. Alkalmazható, gondolkodtató feladatok együttes megoldásaként, csoportosítások során, gyűjtő- és kutatómunka esetében, manuális feladatvégzés során.

Egyéni munka Önálló tevékenység esetén, vagy mindenki ugyanazt a feladatot kapja, vagy mindenki másmás feladatot old meg. A differenciálás házi feladatok adásában is meg kell hogy jelenjen.

A differenciálás lehetséges buktatói - Hiba, ha a pedagógus által létrehozott csoportok merevvé válnak, ha az átjárhatóság lehetősége nem biztosított. - Hiba, ha a büntetés eszközeként használják fel. - Ha hosszantartó, unalmas feladatvégzésre kényszerítik tanulót, monotonná, fárasztóvá válik a munka. - Hiba, ha a tanulók megszokják, hogy az önállóan dolgozók munkáját nem értékeli rendszeresen a pedagógus.

129



3.12.5 A tanulás tanítása 3.12.5.1 A tanulás feltételei és ennek ismerete -

Motiváltság

-

Akarat

-

Tudatosság

-

Tervszerűség, következetesség

-

Alapkészségek, alapképességek fejleszthetősége és fejlesztése, biztonságosa alkalmazása

3.12.5.2 A tanulás kérdéskörei -

Hatékony, időtakarékos

-

Könyvből tanulás

-

Készségek kialakítása és fejlesztése a tanulás érdekében

-

Idegen nyelv tanulásának technikái, módszerei

-

Versenyekre, vetélkedőre készülés, tanulás módszerei

-

A tantárgyak órarendisége és figyelem tartóssága

-

Írásbeli és szóbeli tanulnivaló logikus sorrendje

-

Hiányosságok időbeli felismerése, korrigálása

-

A tanulástervezés, a gyakorlás, az ismétlés és az ellenőrzés elvei

-

A tanulás higiéniájának kérdéskörei (fáradtság, szokás)

-

Tanulás eredményessége, a visszajelzés fontossága

3.12.5.3 A tanulást segítő körülmények -

Felkészült pedagógus

-

Életkorhoz igazodó elsajátítandó ismeretanyag

-

Tanulássegítő eszközök

-

Szülői háttér – szemléletváltás, partnerség

-

Kollégiumi

nevelőkkel

folytatott

rendszeres

konzultáció

a

tanulási

eredményességről -

A tanuló pszichikus képességei, önismerete, alapképességei, készségei és azok fejleszthetősége, előző ismeretei, tapasztalatai 130


-

A tanulás céljának ismerete

-

Tanulási módszerek, technikák ismerete


3.12.6 Mentálhigiénia

3.12.6.1 Alapelvek A mentálhigiénia – lelki egészségvédelem- feladata az ember idegrendszerét érő terhelések csökkentése a megelőzés módszereivel. Feladata még annak

a harmonikus,

kiegyensúlyozott,

testi-lelki

közérzettnek a

megteremtése és biztosítása, mely lehetővé teszi minden ember számára, hogy környezetével és önmagával békében, harmóniában éljen. Ennek a harmóniának az előfeltétele az idegrendszer tartós kiegyensúlyozottsági állapotának elérése.

3.12.6.2 Célok A lelkileg egészséges emberek pszichikai épségének megőrzésére törekszik. A mentálhigiénia átjáró elv, törekvés, sajátos szempontú magatartás, amely segíti az embert biológiai és pszichológiai egyensúlyának és egészségének megőrzésében a fenyegető környezeti- elsősorban mentális- ártalmak megelőzésében. - Az iskola mentálhigiéniás fejlesztő mentora a pedagógus. Eszköztárát egyénisége, a növendékekhez való viszonya, irányítási stílusa, nevelői attitűdje, alkalmazott stratégiái határozzák meg. - A pedagógusok akkor válhatnak hatékony irányítóivá a tanuló személyiségfejlesztésének, ha nem húznak éles határt iskola és család, oktatás és személyiségformálás közé.

3.12.6.3 Általános feladatok - Az iskolai élet helyes megszervezése. Olyan légkör teremtése, ami optimális feltételeket biztosít a gyermek személyiségének egészséges fejlődéséhez. - Tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Az iskolai élet, benne a mikrokörnyezet az osztály, a csoport stb. életének harmonikus és tartalmas megszervezése

131



3.12.6.4 Részletes feladatok Kapcsolat a szülőkkel A családi háttér, az indíttatás helyszínének megismerése. Feladat: Bepillantás a család életébe, beszélgetés kezdeményezése. Az anyagi és szellemi feltételek feltérképezése.

Önismeret, bizalom, biztonság érzésének mélyítése. A tanulók különböző belső feltételekkel jutnak ugyanabba a helyzetbe, tehát csak az egyéni bánásmód képes biztosítani az objektív értékelést. Feladat: Őszinte, feltáró megnyilatkozások mindkét részről. A bizalom, biztonság érzésének elmélyítése.

„Ép testben ép lélek” Az egészséges életrendben a mozgásnak, játéknak és sportolásnak jelentős szerepe van. Feladat: Az osztályfőnöki órákban az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás, a helyes napirend mind témakör sorra kerül. A testnevelés órák nem csak a tanulók egészségét védik, de fejlődésüket is elősegítik. A sport levezeti az energiákat. Rendszerességre szoktat, kitartóvá és erőfeszítésre képessé tesz.

Viselkedéskultúra Az illem az elemi viselkedés íratlan szabályainak összessége. Az udvariasság, előzékenység, figyelmesség az ember megbecsülésének kifejezése. Feladat: Alapformák a társas érintkezésben, érzések kifejezése, kommunikáció. Valós, vagy kitalált helyzetek elemzése, értékelése.

3.12.7 Műhelymunka, a tanári együttműködés formái 3.12.7.1 Általános cél A nevelés során a gyermekek egyéni fejlődésének megfelelő elvárásokat, és ezekkel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni. Ennek érdekében a tanulók és a nevelők minél alaposabb megismerése, az együttműködés szellemének egységesítése szükséges.

132



3.12.7.2 A műhelymunka eredményességének feltétele - Az egyes tanulók, tanulócsoportok nevelésében érintettek együttgondolkodása - Szakmai egyeztetés - Az előrehaladás szükséges és lehetséges útjainak tisztázása - A fejlődési irány kijelölése - Az egymástól való tanulás képességének kialakítása - A pedagógiai mentálhigiéné karbantartása - A hiányok feltárása - Problémakövetési technikák kidolgozása - Rendszeres szakmai megújhodás

3.12.7.3 A műhelymunka formái Értékelő megbeszélések Évi 5 alkalommal /tanév eleji- negyedév – félév – háromnegyed év –tanév vége/ Az értékelés célja a tanulók fejlődési és fejlettségi sajátosságainak feltárása annak érdekében, hogy a pedagógus a lehető legoptimálisabb fejlesztési tervet tudja elkészíteni. - Kiterjed: a gyermek egész személyiségére - Döntően nem kritérium –orientált, - A tanuló produktumait elsősorban nem az elérendő célokhoz viszonyítja, hanem a korábbi állapotához, teljesítményeihez, az előrehaladást mindég pozitívan megerősítve. - Egyénre szabott: a tanuló valamennyi munkájának értékelésére sor kerül - Az elismerés formája egyénenként változó lehet - A hiba és javítása a tanulási folyamat része - Az értékelés kritériumait a tanulók és a szülők pontosan ismerik Az értékelés nem elsősorban minősítés, hanem pedagógiai diagnózis, prognózis Az elérendő kitűzött célokat fel kell tüntetni. A szakaszokat lezáró pedagógiai jellemzést megbeszélhetjük a tanulóval, szülővel.

Esetmegbeszélés (kezdeményezheti bármely nevelő) - Sajátos helyzet elemzése

133



- Továbbképzés jellegű műhelymunka (ötletbörze) - Tréning - Résztvevők köre (a témától, helyzettől függően)

Problémamegoldó fórum (összehívhatja az osztályfőnök, igazgató, GYIF) Az értékelés és esetmegbeszélésben résztvevők köre kibővül az SZM, DÖK képviselőivel egyegy gond orvoslására. Főleg a tanuló személyiségzavarainak, magatartási problémáinak, családi helyzetének megoldása érdekében.

3.12.8 Tanórán kívüli szabadidős tevékenységek

Az integrációs program már említett jellemzőinek az intézmény pedagógiai rendszerének egészét át kell hatnia, szerves egységet kell alkotnia a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekkel. Ilyen lehetőséget képviselnek a művelődést, tanulást szolgáló kiegészítő programok, rendezvények. Az integrálásba bevont tanulók részt vesznek ezeken az elfoglaltságokon. A választás alapja lehet érdeklődés, az átlagnál gyengébb, vagy magasabb szintű teljesítmény. A részvételről a foglalkozásvezető tájékoztatja az osztályfőnököt vagy a csoportvezető nevelőt.

3.12.9 Korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások szervezése A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást legszélesebb körűen az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások jelentik. Az egyes foglalkozások gyakorlásból, a felvetődött kérdések megválaszolásából, ill. a tananyag újra magyarázásából állhatnak.

-

a

csoportbontásokra

biztosított

megemelt

órakeret

fő

célja

a

tanulók

hátránykompenzációjának biztosítása -

felzárkóztató jellegű foglalkozások szervezhetők a kilencedik évfolyamosok részére a szeptemberben megírt felmérő dolgozatok eredményei alapján a félév végéig;

134


-


felzárkóztató foglalkozások szükség esetén - tanulói és szülői kérésre - a tanév során bármely évfolyamon időponttól kötetlenül is indíthatók;

-

a kilencedikesek részére tanulást segítő módszertani, önismereti foglalkozások szervezhetők;

-

a II. félévben valamennyi évfolyamra kiterjedően az I. félévi statisztikai adatok alapján történik a korrepetálások szervezése a tanuló és a szülői igények figyelembe vételével;

-

a tizenkettedikesek (tizenharmadikosok) részére az érettségi tantárgyakból már az első félévben is engedélyezhető a korrepetálás;

-

az érettségire és technikusképesítő vizsgára készülők számára a vizsgákat megelőző időszakban konzultációs foglalkozásokat szervezünk;

-

a javítóvizsgára, osztályozó vizsgára utasított és a tanterv-különbözeti vizsgára készülők számára augusztus hónapban szervezzük a konzultációkat;

3.12.10

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A szociális hátrányok jelentik a tanulók számára azt a jelentős visszahúzó erőt, mely gyakran felelős a beilleszkedési nehézségeikért, tanulmányi lemaradásukért. Külső segítség nélkül középiskolásként megoldani lehetetlen, ugyanakkor a tőle szenvedők inkább titkolni szeretnék problémáikat. A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok "feltérképezése", problémáik megismerése körültekintő helyzetfelmérést, s egyben tapintatos problémakezelést is igényel.

A hátrányok enyhítését szolgáló intézkedések, tevékenységi formák: –

a tankönyvtámogatásra jogosult tanulók ingyenes tankönyvekkel való ellátása

–

közösségi programok költségének alapítványi támogatása

–

szociális jellegű díjak, jutalmak kitűzése

–

felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése, esetleges költségeinek mérséklése

–

pályaorientációs tevékenység

–

jól hasznosítható gyakorlati szakmai ismeretek megszerzésének, tanfolyamok elvégzésének szervezése, támogatása

135



–

tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről (tanulók, szülők)

–

lakóhelyi, országos támogatások megszerzésének ösztönzése, figyelemfelhívás

–

pályázatok figyelése, elkészítésük segítése

–

ösztöndíjak

–

kollégiumi elhelyezés lehetősége, támogatása

–

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítsége.

3.12.11

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Iskolánk tanulói közül sokan rendezetlen családi háttérrel rendelkeznek, ezért rendkívül fontosnak tartjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi pedagógusának munkáját az osztályfőnökök segítik. A veszélyeztetettség lehetséges okai: - családi háttér (bűnöző, szenvedélybeteg, ill. beteg szülők, a gyermek elhanyagolása, kontrollálásának elmulasztása), - környezeti okok (baráti kör), - életviteli okok (szenvedélybetegségek: alkohol, drog, dohányzás, és ezek anyagi és esetleg bűnügyi következményei,). - egészségügyi okok: súlyos veleszületett betegségek, daganatos betegségek miatti tartós mulasztás, testi és lelki következményeik, érzékszervi vagy mozgásszervi fogyatékosságok, tartós betegségek, mentális betegségek, kezeletlen betegségek

A veszélyeztetett gyermekek felderítése kiemelten az osztályfőnökök feladata: - kapcsolattartás a szülőkkel (személyesen és telefonon), - szükség esetén családlátogatás, - fontos az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttműködése. - egészségügyi és életviteli veszélyeztetettség esetén a szülő megfelelő tájékoztatása, együttműködésének megnyerése az iskola egészségügyi szolgálat támogató részvételével

Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot:

136


–

az illetékes kormányhivatalokkal, a gyámügyi hatósággal,

–

a rendőrséggel,

–

a Nevelési Tanácsadóval,

–

iskola egészségügyi szolgálattal.


Az iskolának saját iskolaorvosi rendelője van, a gyerekek felvétel előtt, ill. később évenként egészségügyi szűrésen vesznek részt. Minden osztályban, évente több alkalommal tart fejlesztő órákat az iskola egészségügyi szolgálat (önismeret, konfliktuskezelés, szexuális felvilágosítás, fogamzás gátlás, elsősegélynyújtás, káros szenvedélyek, daganatos betegségek megelőzése- önvizsgálati módszerek, családi éltre nevelés- párkapcsolat). A nevelőtestület tagjai rendszeresen részt vesznek a témával foglalkozó továbbképzéseken. Célunk a tanulók pozitív gondolkodásának elősegítése. A prevenciós tevékenység részben tanórai keretben, részben megelőző programok keretében folyik az életkori sajátosságok figyelembevételével.

3.13 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ALAPELVEK 3.13.1 Egészségnevelési alapelvek Az iskolai nevelés fontos feladata, hogy olyan fiatalokat neveljen, akik érett személyiséggel érkeznek a felnőttkorhoz, s tudják, hogy céljaik megvalósításához nélkülözhetetlen az egészség. Az egészséges életmódra nevelésben minden tanárnak aktív szerepet kell vállalnia, oktató-nevelő munkájával, személyes példamutatásával szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módját foglalja magában, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és az élet értékként való tiszteletére is nevel. Az iskola mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra főként a következő területeken: – az egészséges táplálkozás – a mindennapos testnevelés, testmozgás

137


– a

testi,

lelki

egészség

fejlesztése,

a


viselkedési

függőségek,

a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése – a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése – a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás – a személyi higiéné Célunk, hogy tanulóink –

tudjanak helyes döntéseket hozni életmódjukra (napirend, helyes táplálkozás) vonatkozóan

–

egészséges életvitelt alakítsanak ki, s a felmerülő konfliktusokat legyenek képesek kulturáltan megoldani

–

a beteg, sérült, fogyatékos, idős embertársaik és egymás iránt tanúsítsanak elfogadó és segítőkész magatartást

–

ismerjék meg a környezetük (háztartás, iskola, közlekedés stb.) egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, készüljenek fel a veszélyhelyzetek elkerülési módjaira

–

kapjanak támogatást, útmutatást a káros függőséghez (dohányzás, alkohol, drog, helytelen táplálkozás) vezető szokások kialakulásának elkerüléséhez

–

segítséget, tanácsokat kaphassanak a családi életre, felelős párkapcsolatra való felkészüléshez

3.13.2 Környezeti nevelés alapelvei

A környezettudatosságra nevelés célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezete megóvására s ezzel elősegítse az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés megkívánja az egész életen át tartó tanulást, melynek során a tanulók tájékozott és tevékeny állampolgárokká válnak, eligazodnak a természet és a környezet területén, felelősséget vállalnak tetteikért. Célunk, hogy tanulóink: –

kísérjék figyelemmel környezetük állapotát, legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére

138


–


kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, tisztán tartásába

–

életmódjában kapjon jelentős szerepet a környezet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése

Minden pedagógus feladata, hogy munkája során gondot fordítson céljaink elérésére, személyes példamutatással járjon élen a feladatok teljesítésében,

139



4. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA 4.1

ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS ÉS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS KIFUTÓ RENDSZERBEN A szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott

szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.

A szakmai előkészítő, szakmacsoportos alapozó oktatás tartalmát, követelményeit az alábbiak együttes figyelembevételével állítottuk össze: a) az érettségi vizsgakövetelmények, b) az OKJ szakképesítések központi programjai, c) a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményei.

4.1.1 Szakmacsoportos alapozó oktatás

A műszaki szakterület iskolánkban választható szakirányai −

Elektrotechnika – elektronika szakmacsoport

−

Gépészeti szakmacsoport

−

Informatikai szakmacsoport

A választható szakirányok képzési céljainak bemutatása

a) Elektrotechnika – elektronika szakmacsoport A képzés célja, hogy egy olyan, nemzetközileg elismert minősítésnek megfelelő, korszerű általános műveltséget és elektronikai szakmai alapismereteket nyújtson, amelyre differenciált képzési idővel ráépíthető a mérnökasszisztens vagy a technikusképzés, ill. a műszakiinformatikus képzés, továbbá lehetővé válik különböző villamos szaktanfolyami képesítések megszerzése is. A programban leírt szerkezet keretében és az európai színvonalú eszközháttérrel magas színvonalú képzés válik lehetővé. 140



A 11. és 12. (13.) évfolyamon széles alapú elektronikai alapképzés folyik. A szakmai oktatás csoportbontásban történik. Az oktatás módszerére az elméleti és gyakorlati tudás egysége a jellemző. A 12. (13.) évfolyam végén tehető érettségi vizsga, a megszerzett tudás beszámítható a technikus képzésbe.

b) Gépészeti szakmacsoport Alapvető feladat a gépészet széles területén hatékonyan dolgozni, irányítani és szervezni tudó szakember képzés megalapozása. A legkorszerűbb technikák – technológiák alapjainak megismertetése a cél. A gépészet hagyományos ismereteit kiegészítő CNC technológia oktatása a jelenlegi megmunkálási csúcstechnikára történő felkészítést jelenti. A 12. (13.) évfolyam végén a szakmai alapozó tárgyból tett érettségi vizsga jó alapot teremt a technikus szakképzésre, valamint a felsőoktatásban történő továbbtanulásra.

c) Informatika szakmacsoport Átalakuló gazdaságunk minden területén, mind a társadalmi, mind a magánéletben az információs technológia egyre növekvő teret nyer. Az IT kezeléséhez, működtetéséhez olyan szakemberek szükségesek, akik korszerű szoftver- és hardverismeretekkel rendelkeznek, műveltek és idegen nyelven is kommunikálni képesek. Szakterületükön ez a nyelv célszerűen az angol. Nyitottak az új dolgok iránt és kellő kitartással, szorgalommal, önállósággal rendelkeznek azok megismeréséhez, elsajátításához. A 12. (13.) évfolyam végén a tanuló az Informatika tárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tehet. Ez közvetlenül megnyitja a továbbtanulás lehetőségét, ill. jó alapot jelent az informatikai hálózattelepítő és üzemeltető szakképesítés megszerzésére.

Továbbtanulásra történő felkészítés (továbbtanuló csoport) A szakmai alapozó tárgyak oktatási programja kis mértékben eltér a továbbtanulást (felsőoktatás) választó tanulóink esetében a szakképzésben résztvevőkétől. A cél esetükben az, hogy a műszaki szakterületek mindegyikén szükséges tudományterületekben (matematika, fizika) a felsőoktatás elvárásainak feleljenek meg, a választott szakirány alapjairól, technológiai, tervezési, munkabiztonsági, környezetvédelmi stb. eljárásairól pedig átfogó képet szerezzenek. További cél a szakterületen alkalmazott legfontosabb szakmai számítástechnikai szoftverek megismerése. 141



Szakképzésre történő felkészítés (technikus csoport) A szakmai alapozó tárgyak oktatási programja kis mértékben eltér az érettségi utáni szakképzést választó tanulóink esetében a továbbtanulni szándékozók csoportjában résztvevőkétől. A cél esetükben az, hogy a választott szakirány alapjairól, technológiai, tervezési, munkabiztonsági, környezetvédelmi stb. eljárásairól átfogó képet és tudást szerezzenek, elősegítve ezzel a választott szakképesítés elméleti megalapozását. További cél a szakterületen alkalmazott legfontosabb szakmai számítástechnikai szoftverek megismerése.

4.1.2 Az iskolarendszerű képzések óratervei

Szakmacsoportos alapozó oktatás a technikus csoportokban: 11. évfolyam össz. óraszáma: 288 óra 12. évfolyam össz. óraszáma: 256 óra

Szakmacsoportos alapozó oktatás a továbbtanuló csoportokban: 11. évfolyam össz. óraszáma: 180 óra 12. évfolyam össz. óraszáma: 160 óra

142


4.1.3


Szakmacsoportos alapozó oktatás és az informatika tantárgyak óraszámai (1112. (13.). évfolyam) Wigner szakmacsoportos alapozó oktatás - a 12-13. évfolyamokon 2012-2013-ban indult 11. évf 11 (Gim.)

12.évf

11

12. (Nyek)

12.

13. (Nyek)

Tantárgy 36

Informatika (elm.)

e

72 2

Rajz és vizuális kultúra (elm.)

gy

36

e

36

1

36

1

gy

36

e

36

1

gy

32

e

32

1

gy

32

e

32

1

gy

Szakmacsoportos alapozó oktatás Gépészet szakterületre (továbbtanuló csoport) Gépészeti alapismeretek Műszaki ábrázolási (elm.) Gépelemek (elm.) Megmunkálások (elm.)

72

1

108

3

1

72

1

108

3

1

64 96

2

64

2

3

96

3

Szakmacsoportos alapozó oktatás Gépészet szakterületre (technikus csoport) Gépészeti alapismeretek Műszaki ábrázolási (elm.) Gépelemek (elm.) Anyagismeret (elm.) Mechanika (elm.) Munka-, tűz- és környezetvédelem Műszaki mérések (gyak.) Megmunkálások

36

1

36

1

32

1

32

1

36

1

36

1

32

1

32

1

36

1

36

1

32

1

32

1

144

4

144

4

64

2

64

2

32

1

32

1

36

1

36

1

32 32

1 1

32 32

1 1

Szakmacsoportos alapozó oktatás Elektrotechnika-elektronika szakterületre (továbbtanuló csop.) Elektronikai alapismeretek Elektronika alapjai (elm.)

180

4

1 180

4

1 160

4

1 160 4

1

Szakmacsoportos alapozó oktatás Elektrotechnika-elektronika szakterületre (technikus csop.) Elektronikai alapismeretek Elektronika alapjai (elm.) Elektronika alapgyakorlatok (gyak.)

180

5

108

180

5

3 108

160 3

5

96

160 5 3

96

3

3 160 2

3

Szakmacsoportos alapozó oktatás Informatika szakterületre (továbbtanuló csoport) Informatikai alapismeretek Informatika (elm.)

180

143

2

3 180

2

3 160

2



A rajz és vizuális kultúra tantárgy oktatását az egyes szakirányokon a szakirányi követelményekhez igazítottuk. A 12.(13.) évfolyamon a műszaki mérések gyakorlatot kéthetente 2 órában tartjuk. A gépész szakirány továbbtanuló csoportjában 11-12. (13.) évfolyamokon a műszaki ábrázolás tantárgy keretein belül számítógépes tervezés (CAD) oktatása folyik. A gépész szakirány technikus csoportjában 12. (13.) évfolyamon a műszaki ábrázolás tantárgy keretein belül számítógépes tervezés (CAD) oktatása is folyik.

4.2 ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉS AZ EGYSÉGES NÉGYÉVFOLYAMOS SZAKKÉPZÉSRE ÉPÜLŐ SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS, ÉS ISKOLAI RENDSZERŰ, NAPPALI MUNKAREND SZERINTI FELNŐTT OKTATÁS 4.2.1 Új típusú szakirányok Az új típusú szakközépiskolai képzés keretén belül négy éven keresztül magas óraszámban ismerkedhetnek meg a tanulók az egyes szakmák ismeretanyagával. A 12. évfolyam végén, szakmai érettségi vizsgát tesznek, amely abban különbözik az eddigiektől, hogy kötelező az adott szakirányhoz tartozó szakmai tárgyból érettségi vizsgát tenni. A sikeres szakmai érettségi vizsgával a 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendeletének az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről a 3. melléklete határozza meg a szakközépiskolai ágazatokhoz kapcsolódó betölthető munkaköröket. A Wigner Középiskolában ez az alábbiak szerint alakul: 1. IX. Gépészet

8211/3 Fémtermék összeszerelő

2. XI. Villamosipar és elektronika

8212/1 Elektronikai berendezés összeszerelője

3. XIII. Informatika

3142/9 Számítógépes rendszerkarbantartó

4.2.2 Szakközépiskolai ágazati szakképzés a 9-12. évfolyamon

A 2014/2015-ES TANÉVBEN TERVEZETT KÉPZÉSEINK: GÉPÉSZET ÁGAZAT 2.

Gépgyártástechnológiai technikus (OKJ 54 521 03 )

144



VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ÁGAZAT 3. Elektronikai technikus (OKJ 54 523 02) 4. Automatikai technikus (OKJ 54 523 01) INFORMATIKA ÁGAZAT 2. Informatikai rendszergazda (OKJ 54 481 04)

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3 3 2

4 3 3 2

4 3 3 3

2 2 2

2 2 1 1 1

4 3 3 3 1 2 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport

1 5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

6 0,5 3,5 (1 2

7

8

11

3 4 (2

4 4 (2

5 (3

Gépészet ágazat szakmai tantárgyai Munkahelyi egészség és biztonság Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Műszaki mérés Műszaki mérés gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat Villamosipar és elektronika ágazat szakmai tantárgyai Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok

1

1 1 2 2 70

105

140

6

7

8

0,5 2,5 (4 3 145

2 1

11


Műszaki rajz Elektrotechnika


1 1

Elektrotechnika gyakorlat Elektronika

2

2

(5

2

Elektronika gyakorlat Irányítástechnika

4

Irányítástechnika gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat

(5

4 2 3 (6 2

Informatika ágazat szakmai tantárgyai Munkavédelmi alapismeretek Információ-technológiai alapok Információ-technológia gyakorlat

70

105

140

6 0,5

7

8

11

1 2

Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis és szoftverfejlesztés Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat Szabadon tervezhető órakeret

1,5 (7 1

1 3 (8 1 2

2 2 1 3 (7

1 2 2 (8 2 2 2

70 4

105 4

140 4

4

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. (1

Műszaki ábrázolás +1 óra/hét

(2

Gépi forgácsolás gyakorlat +1 óra/hét

(3

CAD alkalmazás +1 óra/hét

(4

Mágneses tér és váltakozó áram +1 óra/hét

(5

Mérések +1 óra/hét

(6

Vezérlések +1 óra/hét

(7

Szoftverismeretek +1 óra/hét

(8

Programozási nyelv +1 óra/hét

146



4.2.2.1 Gépészet ágazat

Tantárgy

Jelleg

Elmélet óraszám Gyakorlat óraszám

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS (OKJ 54 521 03 ) tantárgyainak heti óraszáma évfolyamonként

Csoport bontás

Évf

9/1. évf

9/2. évf

9. évf

10/1. évf

10/2. évf

10. évf

11/1. évf

11/2. évf

11. évf

12/1. évf

12/2. évf

12. évf

5/13/1. évf

5/13/2. évf

5/13. évf

18

18

36

18

18

36

18

18

36

18

18

36

18

14

32

Hét Össz ó.


elmélet

18

0

nem

18

Foglalkoztatás II.

elmélet

18

0

nem

18

Foglalkoztatás I.

elmélet

64

0

nem

64

Munkavédelem

elmélet

32

0

nem


gyakorlat

0

32

igen


elmélet

0

0

nem

0

Műszaki dokumentációk

elmélet

72

0

nem

72

Géprajzi ismeretek

elmélet

18

0

nem

18

0

Anyagjelölések

elmélet

36

0

nem

36

18

Anyagismeret

elmélet

36

0

nem

36

18

1

18

1

36

Anyagvizsgálat

elmélet

36

0

nem

36

18

1

18

1

36

Kézi forgácsolás

elmélet

36

0

nem

36

18

1

18

1

36

Műszaki rajz

elmélet

36

0

nem

36

18

1

18

1

36

Gépészeti alapmérések

elmélet

36

0

nem

36

18

1

18

1

36

Gépi forgácsolás I.

elmélet

18

0

nem

18

18

1

Gépi forgácsolás II.

elmélet

18

0

nem

18

Műszaki mechanika

elmélet

36

0

nem

36

Gépészeti szerelés

elmélet

32

0

nem

CAD alkalmazás

elmélet

64

0

Gépelemek

elmélet

32

Hajtások

elmélet

32

gyakorlat

0

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat

18

18

1

32

18

1

14

1

32

32

18

1

14

1

32

32

18

1

14

1

32

nem

64

36

2

28

2

64

0

nem

32

18

1

14

1

32

0

nem

32

18

1

14

1

32

0

igen

0

147

36

2

72

18

1

18

18

1

36

2

36

1

18

1

18 18

1

18

18

1

36

18

1

36

2

18 28

2

64



Kézi forgácsolás gyakorlat

gyakorlat

0

36

igen

36

18

1

18

1

36

Gépi forgácsolás gyakorlat

gyakorlat

0

36

igen

36

18

1

18

1

36

Anyagismeret, gyakorlat

gyakorlat

0

18

igen

18

Anyagvizsgálat gyakorlat

gyakorlat

0

18

igen

18

Kézi forgácsolás gyakorlat

gyakorlat

0

36

igen

36

18


gyakorlat

0

72

igen

72

36

Műszaki dokumentációk gyakorlat

gyakorlat

0

36

igen

36

18

1

18

1

36

Gépészeti alapmérések gyakorlat

gyakorlat

0

36

igen

36

18

1

18

1

36


gyakorlat

0

72

igen

72

36

2

36

2

72

Műszaki mérés

elmélet

0

0

nem

0

Geometriai mérések; Összetett mechnaikai-, …

elmélet

32

0

nem

Villamos mérések

elmélet

32

0

nem

Összetett mechanikai-, technológiai vizsgálatok

elmélet

0

0

nem

Műszaki mérés gyakorlat

gyakorlat

0

0

igen

Geometriai mérések gyakorlat; Anyagvizsg

gyakorlat

0

18

igen

Anyagvizsgálat

gyakorlat

0

0

igen

0

Villamos mérések gyakorlat

gyakorlat

0

18

igen

18

Nagypontosságú mérések

gyakorlat

0

14

igen

14

14

1

14

Szerszámgépek pontossága

gyakorlat

0

14

igen

14

14

1

14

Forgácsolási alapismeretek

elmélet

0

0

nem

0


elmélet

32

0

nem

32

18

1

14

1

32

Képlékenyalakítás

elmélet

32

0

nem

32

18

1

14

1

32

CNC alapismeretek

elmélet

32

0

nem

32

18

1

14

1

32

Anyagválasztás

elmélet

32

0

nem

32

18

1

14

1

32

Forgácsolási alapismeretek gyakorlat

gyakorlat

0

0

igen

0


gyakorlat

0

96

igen

96

54

3

42

3

96

CNC programozás

gyakorlat

0

64

igen

64

36

2

28

2

64

32 32

18

18

1 18

1

18

1

18

1

36

2

36

2

72

18

1

14

1

32

18

1

14

1

32

18

1

18

18

1

18

0 0 18

148


CNC gyártás


72

4

56

4

128

0

18

1

14

1

32

32

0

18

1

14

1

32

nem

32

0

18

1

14

1

32

0

nem

50

0

36

1

14

2

50

32

0

nem

32

0

18

1

14

1

32

elmélet

32

0

nem

32

0

18

1

14

1

32

32

0

18

1

14

1

32

gyakorlat

0

128

igen

128

Gyártástervezés és gyártásirányítás

elmélet

0

0

nem

0

Gyártástervezés

elmélet

32

0

nem

32

Szereléstecnológia

elmélet

32

0

nem

Képlékeny alakítás

elmélet

32

0

CAD rajzolás

elmélet

50

Gyártócella

elmélet

Gyártásirányítás Korszerű szerszámgépek

elmélet

32

0

nem

Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat

gyakorlat

0

0

igen

Gyártástervezés

gyakorlat

0

64

igen

64

36

2

28

2

64

CAD rajzolás

gyakorlat

0

46

igen

46

18

1

28

2

46

Szereléstechnika

gyakorlat

0

18

igen

18

18

1

Szerszámgépek karbantartása

elmélet

0

0

nem

0


elmélet

32

0

nem

32

18

1

14

1

32

Géptelepítés

elmélet

32

0

nem

32

18

1

14

1

32

Irányítástechnika

elmélet

32

0

nem

32

18

1

14

1

32

Villamos gépek

elmélet

32

0

nem

32

18

1

14

1

32

Szerszámgépek karbantartása gyakorlat

gyakorlat

0

0

igen


gyakorlat

0

32

igen

32

18

1

14

1

32

Géptelepítés

gyakorlat

0

32

igen

32

18

1

14

1

32


gyakorlat

0

32

igen

32

18

1

14

1

32

Villamos gépek

gyakorlat

0

32

igen

32

18

1

14

1

32

Nyári gyakorlat

gyakorlat

0

315

igen

315

123 2

131 5

Összes óraszám:

0

18

0

2547

Heti óraszám:

70 10 8

216

108 6

149

105

6

12 6

140 252

126 7

7

14 4

288

144 8

8

19 8

352

154 11

11

648

1124

476 35

35



Villamosipar és elektronika ágazat

Csoport bontás

Gyakorlat óraszám

Elmélet óraszám

Tantárgy

Jelleg

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS (OKJ 54 523 02) tantárgyainak heti óraszáma évfolyamonként Évf

9/1. évf

9/2. évf

9. évf

10/1. évf

10/2. évf

10. évf

11/1. évf

11/2. évf

11. évf

12/1. évf

12/2. évf

12. évf

5/13/1. évf

5/13/2. évf

5/13. évf

18

18

36

18

18

36

18

18

36

18

14

32

18

14

32

Hét Össz ó.


elmélet

18

0

nem

Foglalkoztatás II.

elmélet

18

0

nem

18

0

Foglalkoztatás I.

elmélet

64

0

nem

64

gyakorlat

0

72

igen

elmélet

126

0

gyakorlat

0

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Műszaki rajz

elmélet

36

18

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

18

1

0

0

18

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36

2

28

2

64

72

0

0

0

36

2

36

2

72

0

0

0

0

0

0

0

0

0

nem

126

36

2

54

3

90

18

1

18

1

36

0

0

0

0

0

0

0

0

0

108

igen

108

54

3

54

3

108

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

nem

36

0

0

0

18

1

18

1

36

0

0

0

0

0

0

0

0

0

108

0

0

0

18

1

18

1

36

36

72

0

0

0

0

0

0

2

36

2

72

0

0

0

0

0

0

0

0

18

18

1

0

0

0

0

elmélet

108

0

nem

gyakorlat

0

72

igen

72

0

0

0

36

elmélet

200

0

nem

200

0

0

0

0

0

0

36

2

36

2

72

72

4

56

4

128

0

0

0

gyakorlat

0

208

208

0

0

0

0

0

0

72

4

72

4

144

36

2

28

2

64

0

0

0

elmélet

64

0

nem

64

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36

2

28

2

64

0

0

0

gyakorlat

0

96

igen

96

0

0

0

0

0

0

0

0

0

54

3

42

3

96

0

0

0

Elektronikai áramkörök

elmélet

174

0

nem

174

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

90

5

84

6

174

Elektronikai áramkörök gyakorlat

gyakorlat

0

192

igen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

108

6

84

6

192

elmélet

96

0

nem

96

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

54

3

42

3

96

Mechatronika gyakorlat

gyakorlat

0

96

igen

96

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

54

3

42

3

96

Számítógép alkalmazása

elmélet

96

0

nem

96

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

54

3

42

3

96

Szimuláció és PLC gyakorlat

gyakorlat

0

256

igen

256

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

144

8

112

8

256

Mikrovezérlők gyakorlat

gyakorlat

0

128

igen

128

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

72

4

56

4

128

Nyári gyakorlat

gyakorlat

0

315

igen

315

100 0

154 3

216

12 6

252

14 4

288

19 8

15 4

352

Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat

Mechatronika

Összes óraszám:

192

2543

150

70 108

105 10 8

126

2

36

2

0

140 14 4

0 630

490

1120


Heti óraszám:

6

151


6

7

7

8

8

11

11

35

35



AUTOMATIKAI TECHNIKUS (OKJ 54 523 01) tantárgyainak heti óraszáma évfolyamonként 9. évf

10/1. évf

10/2. évf

10. évf

11/1. évf

11/2. évf

11. évf

12/1. évf

12/2. évf

12. évf

5/13/1. évf

5/13/2. évf

5/13. évf

18

18

36

18

18

36

18

18

36

18

14

32

18

14

32

18

0

nem

Foglalkoztatás II.

elmélet

18

0

nem

18

0

Foglalkoztatás I.

elmélet

64

0

nem

64

gyakorlat

0

72

igen

elmélet

126

0

gyakorlat

0

Műszaki rajz

elmélet

Elektrotechnika

Elmélet óraszám

elmélet

Jelleg

Csoport bontás

9/2. évf

Gyakorlat óraszám

9/1. évf


Tantárgy

Évf Hét Össz ó.

18

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

18

1

0

0

18

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36

2

28

2

64

72

0

0

0

36

2

36

2

72

0

0

0

0

0

0

0

0

0

nem

126

36

2

54

3

90

18

1

18

1

36

0

0

0

0

0

0

0

0

0

108

igen

108

54

3

54

3

108

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36

0

nem

36

0

0

0

18

1

18

1

36

0

0

0

0

0

0

0

0

0

elmélet

108

0

nem

108

0

0

0

18

1

18

1

36

36

72

0

0

0

0

0

0

gyakorlat

0

72

igen

72

0

0

0

36

2

36

2

72

0

0

0

0

0

0

0

0

elmélet

200

0

nem

200

0

0

0

0

0

0

36

2

36

2

72

72

4

56

4

128

0

0

0

gyakorlat

0

208

igen

208

0

0

0

0

0

0

72

4

72

4

144

36

2

28

2

64

0

0

0

elmélet

64

0

nem

64

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36

2

28

2

64

0

0

0

gyakorlat

0

96

igen

96

0

0

0

0

0

0

0

0

0

54

3

42

3

96

0

0

0

Pneumatika és hidraulika

elmélet

160

0

nem

160

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

90

5

70

5

160

Pneumatika és hidraulika gyakorlat

gyakorlat

0

224

igen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

126

7

98

7

224

elmélet

114

0

nem

114

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

72

4

42

3

114

gyakorlat

0

78

igen

78

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36

2

42

3

78

elmélet

96

0

nem

96

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

54

3

42

3

96

PLC programozási gyakorlat

gyakorlat

0

366

igen

366

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

198

11

168

12

366

Nyári gyakorlat

gyakorlat

0

315

igen

315

154

352

630

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok

Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat

Gyártórendszerek Gyártórendszerek gyakorlat PLC ismeretek

Összes óraszám:

1004 1539

18

18

224

2543

1

0

0

70 108

152

105 108

216

126

126

2

36

2

0

140 252

144

144

0

0

0 288 198

490

1120



4.2.2.2 Informatika ágazat

9/1. évf

Elmélet óraszám Gyakorla t óraszám

Tantárgy

Jelleg

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA (OKJ 54 481 04) tantárgyainak heti óraszáma évfolyamonként Évf Hét Össz ó.

9/2. évf

9. évf

18

36

18


elmélet

18

0

Információtechnológiai alapok

elmélet

36

0

gyakorlat

0

72

Munkaszervezési ismeretek

elmélet

32

0

32

0

Munkaszervezés gyakorlat

gyakorlat

0

64

64

0

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

elmélet

226

0

226

36

2

18

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

gyakorlat

0

280

18

1

18

elmélet

136

0

136

0

gyakorlat

0

244

244

Foglalkoztatás

elmélet

18

0

18

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

elmélet

64

0

Hálózati operációs rendszerek

elmélet

174

0

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

gyakorlat

0

256

elmélet

224

0

gyakorlat

0

elmélet

IT hálózat biztonság gyakorlat Nyári gyakorlat

Információtechnológiai gyakorlat

Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság

Összes óraszám:

10/1. évf

10/2. évf

10. évf

18

36

18

11/1. évf

11/2. évf

11. évf

18

36

18

12/1. évf

12/2. évf

12. évf

14

32

18

5/13/1. évf

5/13/2. évf

5/13. évf

14

32

18

18

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

36

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

72

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

18

1

14

1

32

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36

2

28

2

64

0

0

0

1

54

18

1

18

1

36

36

2

36

2

72

36

2

28

2

64

0

0

0

1

36

54

3

54

3

108

36

2

36

2

72

36

2

28

2

64

0

0

0

0

0

18

1

18

1

36

18

1

18

1

36

36

2

28

2

64

0

0

0

0

0

0

36

2

36

2

72

54

3

54

3

108

36

2

28

2

64

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

18

1

0

18

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36

2

28

2

64

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

90

5

84

6

174

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

144

8

112

8

256

224

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

126

7

98

7

224

270

270

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

144

8

126

8

270

64

0

64

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36

2

28

2

64

gyakorlat

0

64

64

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36

2

28

2

64

gyakorlat

0

315

315

992 1565

2557

18 36 72

280

64 174 256

18

1

0

18

1

18

36

2

36

70 126

Heti óraszám:

216

90 7

153

105

5

126

140 252

126 7

7

144

0 288

144 8

8

198

0 352

154 11

11

630

1134

504 35

35

Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium


4.2.3 Érettségi utáni képzési rendszer 2014/2015-es tanévtől A szakmai érettségi vizsgával megváltozik az érettségi utáni képzési rendszer is. Azok, akik adott szakirányon szakmai érettségi vizsgát tesznek, érettségi után egy évfolyam elvégzésével technikusi végzettséghez juthatnak. Amennyiben valaki gimnáziumi érettségit szerez vagy nem a megfelelő szakirányon szerezte szakmai érettségijét, akkor két év alatt szerezhet meg egy szakmát technikusi szinten. Ezért iskolánknak fel kell készülnie mind az egyéves, mind pedig a kétéves technikusi képzésekre is. Technikusi képzéseink is az iskola három szakiránya szerint indulnak: OKJ 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus 2 éves képzés OKJ 54 523 01 Automatikai technikus 2 éves képzés OKJ 54 523 02 Elektronikai technikus 2 éves képzés OKJ 54 481 04 Informatikai rendszergazda 2 éves képzés

4.2.3.1 OKJ 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus

A szakképzési tantervi ajánlás kizárólag a 2012/2013. tanévben az érettségit követő szakképzési évfolyamon induló szakképzésekre vonatkozóan, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. § (27) bekezdése alapján készült. A szakképzési tantervi ajánlás óraterve a kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett szakképzésre vonatkozik, de a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett szakképzésre vonatkozó tervezett óraszámokat is tartalmazza. Az ajánlás ágazatra vonatkozó része (két évfolyamos szakképzésben az első évfolyam tartalma, 4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalom) a IX. Gépészet ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus 54 523 04 Mechatronikai technikus 54 863 01 Fegyverműszerész

154 / 228


I.


A szakképzés jogi háttere

A szakképzési tantervi ajánlás – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

II.

A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 521 03 Szakképesítés megnevezése: Gépgyártástechnológiai technikus Szakmacsoport: Gépészet Ágazati besorolás: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50%

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Vannak. Pályaalkalmassági követelmények: -

155 / 228



IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

V. A szakképesítés óraterve – iskolai rendszerű oktatásra, és iskolai rendszerű felnőttoktatásra nappali munkarend szerint

A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés összes elvi szakmai óraszáma (két évfolyamos): 1260 +120 +1120 = 2500 óra (öt évfolyamos képzésben: 1108 óra a 9-12. évfolyamok szorgalmi időszakában, 175 óra 9. és 10. évfolyam nyári gyakorlatában, 120 óra a 11. évfolyam nyári gyakorlatában, 1120 óra érettségi után, összesen 2523 óra). (A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak és a nyári gyakorlat tanítási heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

Ebből az szvk-ban előírt elmélet-gyakorlat arány alapján - elméleti óraszám: 1250 (öt évfolyamos képzésben: 1261) óra - gyakorlati óraszám: 1250 (öt évfolyamos képzésben: 1262) óra A szabad sáv (8-10%) nélkül a szakmai órák száma: legalább 2250 (öt évfolyamos képzésben: 2271), de legfeljebb 2300 (öt évfolyamos képzésben: 2321) a jelen tantervi ajánlás által meghatározott tartalmú és tantárgyi struktúrájú szakmai óraszám.

156 / 228



Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét

9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam 6 óra/hét Ögy. 11. évfolyam 7 óra/hét Ögy. 12. évfolyam 10 óra/hét 5/13. évfolyam 31 óra/hét Összesen:

éves óraszám szabadsáv nélkül

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

6 óra/hét

216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

Érettségi utáni két évfolyamos képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam


1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam 31 óra/hét Összesen:

éves óraszám szabadsáv nélkül

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

157 / 228

35 óra/hét



A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Tantárgy

Jelleg

Gya Elmél korl et at órasz óra ám szá m

Csoport bontás

1/13/1. évf

Évf Hét Össz ó.


elmélet

18

0

nem

18

Foglalkoztatás II.

elmélet

16

0

nem

Foglalkoztatás I.

elmélet

64

0

Munkavédelem

elmélet

36


gyakorla t


1/13/2. évf

13. évf

18

36

18

2/14/1. évf

0

16

0

16

nem

64

0

36

0

nem

36

0

36

igen

elmélet

0

0

nem

0

Műszaki dokumentációk

elmélet

54

0

nem

54

36

2

18

Géprajzi ismeretek

elmélet

18

0

nem

18

18

1

0

Anyagjelölések

elmélet

36

0

nem

36

18

1

18

Anyagismeret

elmélet

36

0

36

18

1

Anyagvizsgálat

elmélet

36

0

36

18

Kézi forgácsolás

elmélet

36

0

36

Műszaki rajz

elmélet

18

0

Gépészeti alapmérések

elmélet

36

Gépi forgácsolás I.

elmélet

Gépi forgácsolás II.

1

0

14. évf

14

32

18

18

18

2/14/2. évf

0

0

1

0

16

2

28

2

64

18

1

18

1

36

0

0

0

18

1

18

1

36

0

0

0

0

0

0

0

54

0

0

0

18

0

0

0

1

36

0

0

0

18

1

36

0

1

18

1

36

0

18

1

18

1

36

0

18

18

1

18

0

0

36

18

1

18

1

36

0

36

0

36

18

1

18

1

36

0

elmélet

18

0

18

18

1

18

0

Műszaki mechanika

elmélet

72

0

72

36

2

36

2

72

0

Gépészeti szerelés

elmélet

36

0

36

18

1

18

1

36

0

CAD alkalmazás

elmélet

54

0

54

18

1

36

2

54

0

Gépelemek

elmélet

36

0

36

18

1

18

1

36

0

Hajtások

elmélet

36

0

36

18

1

18

1

36

0

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat

gyakorla t gyakorla t gyakorla t gyakorla t gyakorla t gyakorla t gyakorla t

0

0

0

126

0

198

0

18

0

36

0

54

0

36

Kézi forgácsolás gyakorlat Gépi forgácsolás gyakorlat Anyagismeret, gyakorlat Anyagvizsgálat gyakorlat Műszaki dokumentációk gyakorlat Gépészeti alapmérések gyakorlat Műszaki mérés

elmélet

36

0

Geometriai mérések; Összetett mechnaikai-, …

elmélet

36

0

Villamos mérések

elmélet

0

0

Összetett mechanikai-, technológiai vizsgálatok

elmélet

0

0

0

0

0

18

0

0

Geometriai mérések gyakorlat; Anyagvizsg

gyakorla t gyakorla t

Anyagvizsgálat

gyakorla

Műszaki mérés gyakorlat

igen

36

0

0 126 198 18 36 54 36

nem

36 36

158

0

72

4

126

0

90

5

108

6

198

0

18

1

18

0

18

1

18

1

36

0

18

1

36

2

54

0

18

1

18

1

36

0

18

1

18

1

36

18

1

18

1

36

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

0

18

0

54

0

igen

1

18

1

0

0

0

0

0

0

18

0

0

0



t Villamos mérések gyakorlat Nagypontosságú mérések Szerszámgépek pontossága

gyakorla t gyakorla t gyakorla t

0

18

0

18

0

18

18

18

1

18 18

18

0

18

1

18

0

18

1

18

0


elmélet

0

0


elmélet

32

0

32

18

1

14

1

32

Képlékenyalakítás

elmélet

32

0

32

18

1

14

1

32

CNC alapismeretek

elmélet

32

0

32

18

1

14

1

32

elmélet

32

0

32

18

1

14

1

32

0

0

0

96

0

64

0

128

Anyagválasztás Forgácsolási alapismeretek gyakorlat Forgácsolási alapismeretek CNC programozás CNC gyártás

gyakorla t gyakorla t gyakorla t gyakorla t

Gyártástervezés és gyártásirányítás

elmélet

0

0

Gyártástervezés

elmélet

32

Szereléstecnológia

elmélet

Képlékeny alakítás

nem

igen

0

0

0

0 96 64 128

0

0

0

0

0

0

54

3

42

3

96

36

2

28

2

64

72

4

56

4

128

0

0

0

0

32

0

18

1

14

1

32

32

0

32

0

18

1

14

1

32

elmélet

32

0

32

0

18

1

14

1

32

CAD rajzolás

elmélet

50

0

50

0

36

1

14

2

50

Gyártócella

elmélet

32

0

32

0

18

1

14

1

32

Gyártásirányítás

elmélet

32

0

32

0

18

1

14

1

32

Korszerű szerszámgépek

elmélet

32

0

32

0

18

1

14

1

32

Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat

gyakorla t gyakorla t gyakorla t gyakorla t

0

0

0

0

0

64

0

46

0

18

Gyártástervezés CAD rajzolás Szereléstechnika

nem

igen

0 64 46 18

0

0

36

2

28

2

64

18

1

28

2

46

18

1

0

18

0

0


elmélet

0

0


elmélet

32

0

32

18

1

14

1

32

Géptelepítés

elmélet

32

0

32

18

1

14

1

32


elmélet

32

0

32

18

1

14

1

32

Villamos gépek

elmélet

32

0

32

18

1

14

1

32

Szerszámgépek karbantartása gyakorlat

gyakorla t gyakorla t gyakorla t gyakorla t gyakorla t gyakorla t

0

0

0

32

0

32

0

32

0

32

0

160

1262

128 0

Szerszámgépek karbantartása Géptelepítés Irányítástechnika Villamos gépek Nyári gyakorlat Összes óraszám:

nem

igen

0

0

0

0

0

0 32 32 32 32

igen

Heti óraszám:

630

1260

630 35

159

0

0

0

18

1

14

1

32

18

1

14

1

32

18

1

14

1

32

18

1

14

1

32

160

160 2542

0

35

646

1122

476 35

35



A táblázatban szereplő heti óraszámok összessége a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedik. Az időkeret fennmaradó részének szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni úgy, hogy az alábbi heti óraszámok teljesüljenek: 1/13. évfolyam: 35 óra, ebből szabad sáv: 3,5 óra 2/14. évfolyam: 35 óra, ebből szabad sáv: 3 óra

4.2.3.2 OKJ 54 523 01 Automatikai technikus A szakképzési tantervi ajánlás kizárólag a 2012/2013. tanévben az érettségit követő szakképzési évfolyamon induló szakképzésekre vonatkozóan, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. § (27) bekezdése alapján készült. A szakképzési tantervi ajánlás óraterve a kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett szakképzésre vonatkozik, de a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett szakképzésre vonatkozó tervezett óraszámokat is tartalmazza. Az ajánlás ágazatra vonatkozó része (két évfolyamos szakképzésben az első évfolyam tartalma, 4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalom) a XI. Villamosipar és elektronika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: –

Automatikai technikus – 54 523 01

–

Elektronikai technikus – 54 523 02

–

Erősáramú elektrotechnikus – 54 522 01

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési tantervi ajánlás – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának 160



eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 523 01 Automatikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

I.

A szakképesítés alap-adatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 523 01 Szakképesítés megnevezése: Automatikai technikus Szakmacsoport: 6. Elektrotechnika-elektronika Ágazati besorolás:

XI. Villamosipar és elektronika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 óra Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60 %

II.

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: -

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

161



A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

III.

A szakképesítés óraterve – iskolai rendszerű oktatásra, és iskolai rendszerű felnőttoktatásra nappali munkarend szerint

A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés összes elvi szakmai óraszáma (két évfolyamos): 1260 +160 +1120 = 2540 óra (öt évfolyamos képzésben: 1108 óra a 9-12. évfolyamok szorgalmi időszakában, 175 óra 9. és 10. évfolyam nyári gyakorlatában, 160 óra a 11. évfolyam nyári gyakorlatában, 1120 óra érettségi után, összesen 2563 óra). (A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 912., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak és a nyári gyakorlat tanítási heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)


162



Csop Évf ort bont Hét ás Össz ó.


elmélet

18

0

nem

Foglalkoztatás II.

elmélet

18

0

nem

18

Foglalkoztatás I.

elmélet

64

0

nem

gyakorlat

0

elmélet

Jelleg

Elmélet óraszám Gyakorlat óraszám

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Tantárgy

1/13/1. évf

18

1/13/2. évf

13. évf

18

36

18

2/14/1. évf

2/14/2. évf

2/14. évf

14

32

18

0

18

0

0

0

0

18

64

0

0

0

36

72

72

36

2

36

2

72

0

0

0

90

0

90

36

2

54

3

90

0

0

0

gyakorlat

0

14 4

144

72

4

72

4

144

0

0

0

Műszaki rajz

elmélet

36

0

36

18

1

18

1

36

0

0

0

Elektrotechnika

elmélet

108

0

108

54

3

54

3

108

0

0

0

gyakorlat

0

10 8

108

54

3

54

3

108

0

0

0

elmélet

252

0

252

126

7

126

7

252

0

0

0

gyakorlat

0

21 6

216

108

6

108

6

216

0

0

0

elmélet

72

0

72

36

2

36

2

72

0

0

0

gyakorlat

0

14 4

144

72

4

72

4

144

0

0

0

Pneumatika és hidraulika

elmélet

160

0

160

Pneumatika és hidraulika gyakorlat

gyakorlat

0

22 4

224

elmélet

114

0

gyakorlat

0

elmélet

96



Gyártórendszerek Gyártórendszerek gyakorlat PLC ismeretek PLC programozási gyakorlat Nyári gyakorlat

gyakorlat gyakorlat

Összes óraszám:

0 0 1028

18

1

0

0

1

0

18

2

28

2

64

0

0

0

90

5

70

5

160

0

0

0

126

7

98

7

224

114

0

0

0

72

4

42

3

114

78

78

0

0

0

36

2

42

3

78

0

96

0

0

0

54

3

42

3

96

0

0

0

198

11

168

12

366

36 6 16 0 15 12

366 igen

0

160 2540

Heti óraszám:

630

1260

630 35

35

630

1120

490 35

35


163



4.2.3.3 OKJ 54 523 02 Elektronikai technikus A szakképzési tantervi ajánlás kizárólag a 2012/2013. tanévben az érettségit követő szakképzési évfolyamon induló szakképzésekre vonatkozóan, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. § (27) bekezdése alapján készült. A szakképzési tantervi ajánlás óraterve a kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett szakképzésre vonatkozik, de a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett szakképzésre vonatkozó tervezett óraszámokat is tartalmazza. Az ajánlás ágazatra vonatkozó része (két évfolyamos szakképzésben az első évfolyam tartalma, 4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalom) a XI. Villamosipar és elektronika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: –

Automatikai technikus – 54 523 01

–

Elektronikai technikus – 54 523 02

–

Erősáramú elektrotechnikus – 54 522 01

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési tantervi ajánlás

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

II. A szakképesítés alap-adatai

164



A szakképesítés azonosító száma: 54 523 02 Szakképesítés megnevezése: Elektronikai technikus Szakmacsoport: 6. Elektrotechnika- elektronika Ágazati besorolás:

XI. Villamosipar és elektronika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 óra Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60 %

III.

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: -



V. A szakképesítés óraterve – iskolai rendszerű oktatásra, és iskolai rendszerű felnőttoktatásra nappali munkarend szerint

A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai 165



tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés összes elvi szakmai óraszáma (két évfolyamos): 1260 +160 +1120 = 2540 óra (öt évfolyamos képzésben: 1108 óra a 9-12. évfolyamok szorgalmi időszakában, 175 óra 9. és 10. évfolyam nyári gyakorlatában, 160 óra a 11. évfolyam nyári gyakorlatában, 1120 óra érettségi után, összesen 2563 óra). (A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak és a nyári gyakorlat tanítási heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)


166



Gyakorlat óraszám

Tantárgy

Elmélet óraszám

Jelleg

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Csopo Évf rt Hét bontá Össz ó. s

1/13/1. évf

1/13/2. évf

13. évf

2/14/1. évf

2/14/2. évf

2/14. évf

18

18

36

18

14

32


elmélet

18

0

nem

18

18

Foglalkoztatás II.

elmélet

18

0

nem

18

Foglalkoztatás I.

elmélet

64

0

nem

gyakorlat

0

elmélet

0

18

0

0

0

0

18

64

0

0

0

36

72

72

36

2

36

2

72

0

0

0

90

0

90

36

2

54

3

90

0

0

0

gyakorlat

0

144

144

72

4

72

4

144

0

0

0

Műszaki rajz

elmélet

36

0

36

18

1

18

1

36

0

0

0

Elektrotechnika

elmélet

108

0

108

54

3

54

3

108

0

0

0

gyakorlat

0

108

108

54

3

54

3

108

0

0

0

elmélet

252

0

252

126

7

126

7

252

0

0

0

gyakorlat

0

216

216

108

6

108

6

216

0

0

0

elmélet

72

0

72

36

2

36

2

72

0

0

0

gyakorlat

0

144

144

72

4

72

4

144

0

0

0

Elektronikai áramkörök

elmélet

174

0

174

0

0

0

90

5

84

6

174

Elektronikai áramkörök gyakorlat

gyakorlat

0

192

192

0

0

0

108

6

84

6

192

elmélet

96

0

96

0

0

0

54

3

42

3

96


gyakorlat

0

96

96

0

0

0

54

3

42

3

96


elmélet

96

0

96

0

0

0

54

3

42

3

96


gyakorlat

0

256

256

0

0

0

144

8

112

8

256


gyakorlat

0

128

128

0

0

0

72

4

56

4

128

Nyári gyakorlat

gyakorlat

0

160

1024

1516

630

1260

630



Mechatronika

Összes óraszám:

igen

0

0

1

0

18

2

28

2

64

0

160 2540

1

630

490

1120


167



INFORMATIKA ÁGAZAT

4.2.3.4 Informatikai rendszergazda (OKJ 54 481 04) A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a(z) Informatika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: - 54 481 01

CAD-CAM informatikus

- 54 481 04

Informatikai rendszergazda

I.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

–

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint

–

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

–

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

–

az 54 481 04 Informatikai rendszergazda szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

alapján készült.

II.

A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 481 04 A szakképesítés megnevezése: Informatika rendszergazda A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XIII. Informatika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 40 %

168



Gyakorlati képzési idő aránya: 60 %

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 9. évfolyam: 70 óra 10. évfolyam: 105 óra 11. évfolyam: 140 óra vagy 13. évfolyam: 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek



Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza.

169



V. A szakképesítés óraterve iskolai rendszerű oktatásra, és iskolai rendszerű felnőttoktatásra nappali munkarend szerint A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv nélkül szabadsávval nélkül 9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét Ögy. 70 óra 10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét Ögy. 105 óra 11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét Ögy. 140 óra 12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét Összesen: 2275 óra

évfolyam


1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam 31 óra/hét Összesen:

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

170



A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Tantárgy

Jelleg

Elmél Gyakorl et at órasz óraszám ám

Csoport bontás

Évf

1/13/1. évf

1/13/2. évf

13. évf

2/14/1. évf

2/14/2. évf

2/14. évf

Hét Össz ó.

18

18

36

18

14

32


elmélet

18

0

18

18

1

0

Információtechnológiai alapok

elmélet

54

0

54

18

1

36

gyakorlat

0

72

72

36

2

Munkaszervezési ismeretek

elmélet

36

0

36

18

Munkaszervezés gyakorlat

Információtechnológiai gyakorlat

18

0

0

0

2

54

0

0

0

36

2

72

0

0

0

1

18

1

36

0

0

0

gyakorlat

0

72

72

36

2

36

2

72

0

0

0

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

elmélet

144

0

144

72

4

72

4

144

0

0

0

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

gyakorlat

0

360

360

180

10

180

10

360

0

0

0

elmélet

216

0

216

108

6

108

6

216

0

0

0

gyakorlat

0

288

288

144

8

144

8

288

0

0

0

Foglalkoztatás

elmélet

18

0

18

0

0

0

18

1

0

18

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

elmélet

64

0

64

0

0

0

36

2

28

2

64

Hálózati operációs rendszerek

elmélet

174

0

174

0

0

0

90

5

84

6

174

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

gyakorlat

0

256

256

0

0

0

144

8

112

8

256

elmélet

224

0

224

0

0

0

126

7

98

7

224

gyakorlat

0

270

256

0

0

0

144

8

112

8

270

64

0

0

0

36

2

28

2

64

64

0

0

0

36

2

28

2

64

Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság

elmélet

64

0

IT hálózat biztonság gyakorlat

gyakorlat

0

64

Nyári gyakorlat

gyakorlat

0

160

1012

1542

Összes óraszám:

igen

160

160 2540

Heti óraszám:

1260

630

630 35

171

0

35

1134

490

630 35

35



4.3 SZAKISKOLAI KÉPZÉS - ISKOLAI RENDSZERŰ OKTATÁS. ÉS ISKOLAI RENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS NAPPALI MUNKAREND SZERINT

4.3.1 2+2 képzés (kifutó rendszerben)

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről és a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről törvényeknek megfelelően a szakiskolai képzés a 2+2-es rendszerben az alábbi szakaszokra osztható. Az első szakasz:

az általánosan képző 9. és 10. évfolyam. A kerettanterv által nyújtott lehetőségek közül a „B” változatot választottuk.

A második szakasz:

a tizedik osztály eredményes befejezése után következik, amelyben a választott szakma OKJ szerinti követelményeinek elsajátítására és a szakmai vizsgára való felkészítésre kerül sor.

A szakmai órák tanterve az OKJ szakmai előírásainak megfelelően készült. A képzés elméleti és gyakorlati területen történik.

A képzési szerkezet várható előnyei A széles szakmai alapozás és a megszerzett korszerű tudás rugalmas szakmaváltást vagy az adott szakmában továbbfejlődést tesz lehetővé az iskolarendszerű tanulmányok befejezése után is. A számítástechnika oktatása és sokrétű alkalmazása jól hasznosítható tudást biztosít. Az idegen nyelv oktatása és az így megszerzett ismerete szélesebb távlatot nyit a munkavállaláshoz és lehetőséget a dinamikusabb szakmai előmenetelhez. A korszerű szakmai elméleti és gyakorlati tudás jó elhelyezkedési lehetőséget kínál a végzett fiatal szakmunkások részére.

172



4.3.1.1 Elektrotechnika-elektronika szakirány Villanyszerelő képzés OKJ 33 522 04 1000 00 00

Megszerezhető szakképesítés Villanyszerelő

Képzési idő 2 év

Egészségügyi és munka-alkalmassági feltételek A képzésre jelentkező tanulóknak olyan - orvosok által meghatározott - egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők: •

átlagos testi fejlettség, fizikum,

•

megfelelő mozgáskoordináció,

•

tünetmentes szervi működés,

•

színtévesztés hiánya,

•

ép idegrendszer.

Kizáró okok: szívbetegség, epilepszia, szédülés, diabetes, színtévesztés, gyenge látás, 6D fölötti szemüveg viselése, súlyosabb ortopédiai betegségek, gyenge izomerő

A betölthető munkakörök jellege: közepesen nehéz fizikai munka, párosulva szellemi tevékenységgel. Előírt

pszichikai

követelmények:

mindenre kiterjedő figyelem, körültekintés,

következetesség, kombinációkészség. Baleseti lehetőség: áramütés, kéz- és lábsérülés. A munka épületen belül és szabadtéren is végezhető. A szakképesítés megszerzése, illetve az oktatásban való részvétel feltétele a szakmai alkalmassági vizsga követelményeinek való megfelelés.

A villanyszerelő feladatai: •

A lakó- és középületek, ipari és mezőgazdasági létesítmények épületeinek erősáramú és gyengeáramú (jelző, riasztó, automatikai) áramköreinek kialakítását,

173



javítását, karbantartását, felújítását végzi. A fentiekben említett épületek villamos energia ellátásával a kisfeszültségű villamos berendezések, készülékek és gépek vezérléseivel szabályozási köreinek telepítésével azok üzembe helyezésével, javításával foglalkozik. •

A tevékenysége alapvető feladatait képezik a különböző védelmi rendszerek, és eszközök szerelése, beállítása, mérése, ellenőrzése, karbantartása, (érintésvédelem, túláramvédelem, túlfeszültség-védelem, villámvédelem, vagyonvédelem)

•

Feladatait műszaki tervek dokumentációi alapján a kötelező előírások, és szabványok figyelembevételével végzi.

•

Minden feladat elvégzése után mérési, ellenőrzési és beállítási munkát végez, ezekhez a megfelelő mérő- és ellenőrző eszközöket alkalmazza.

•

Munkavégzése során alkalmazza a legújabb gazdasági-, jogi-, számítástechnikai-, és munkavédelmi ismereteket és szabályokat.

•

Feladatai elvégzése közben alkalmazza, a munkaterületre illetve a munkafeladatra vonatkozó szabvány előírásokat.

A képzés célja Mindezek elsajátítása érdekében a képzés: • nyújtson a tanulóknak korszerű erősáramú műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakmunkás munkatevékenység ellátásához, a kisipari villanyszerelő szakmunkás tevékenység ellátásához, • alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, melynek birtokában képesek szakterületükön a technikai-technológiai fejlődésből adódó növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, • neveljen

szakmaszeretetre,

hivatástudatra,

fegyelmezett,

szakszerű,

megbízható munkavégzésre, felelősségtudatra és felelősségvállalásra, • fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét.

A szakképesítéssel betölthető munkakörök A villanyszerelő szakképesítéssel a következő munkakör tölthető be: FEOR 7624 - Villanyszerelő

174

pontos,


A villanyszerelő szakképesítéssel rokon munkakörök: •

villamossági szerelő,

•

egyéb villamossági szerelők, műszerészek,

•

egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői,

•

energetikus,

•

munkavédelmi és baleset-elhárítási foglalkozású,

•

üzemfenntartási és üzembiztonsági foglalkozású,

•

karbantartó,

•

vállalkozó.

A képzés struktúrája A képzési idő Évfolyamok száma:

2

Elmélet aránya:

30%

Gyakorlat aránya:

70%

175




A villanyszerelő képzés óraterve

OKJ 33 522 04 1000 00 00

Tantárgy

Jelleg

Osztályfőnöki

elm

Testnevelés

elm

Elektrotechnika

elm

Alapgyakorlatok

gyak

Villanyszerelő 2012/13. tanév

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

68 136 144 108

Csoport bontás

Évf Hét Össz ó.

11. évf

12. évf

36

36

32

32

0

36

1

32

1

136

72

2

64

2

0

144

4

0

108

108

3

0

0

180

5

96

3

1148

540

15

608

19

0

0

128

4

Szakmai ismeretek

elm

Szakmai gyakorlatok

gyak

Villamos gépek

elm

128

Informatika

elm+gy

16

56

56

72

2

Villamos mérések

elm+gy

70

102

102

108

3

Vizsgafelkészítés Nyári gyakorlat

elm+gy

42

86

86

0

276 1148

0 64

2

128

4

160 Összes óraszám: Heti óraszám:

2380

744

1636

Elmélet/gyakorlat %-os arány:

30/70

31%

69%

1636

1260

1120 35

176

35



4.3.1.2 Gépészeti szakirány OKJ 31 521 09 1000 00 00

Megszerezhető szakképesítés Gépi forgácsoló

Képzési idő 2 év



•


•


•


•

ép idegrendszer.

Kizáró okok: szívbetegségek, CALB, kéz idült bőrbetegségei, epilepszia, szédülés, idült kötőhártya gyulladás, gyenge látásélesség


pszichikai

követelmények:

mindenre kiterjedő figyelem, körültekintés,

következetesség, kombinációkészség. Baleseti lehetőség: áramütés, kéz- és lábsérülés. A munka épületen belül és szabadtéren is végezhető. A szakképesítés megszerzése, illetve az oktatásban való részvétel feltétele a szakmai alkalmassági vizsga követelményeinek való megfelelés. A gépi forgácsoló képzés A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása.

177



A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A szakképesítéssel betölthető munkakörök A Gépi forgácsoló szakképesítéssel a következő munkakör tölthető be: FEOR 7423 Forgácsoló

A szakképesítéssel rokon szakképesítések: •

CNC-forgácsoló

•

Gépgyártástechnológiai technikus

•

Szerszámkészítő

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: • Méréseket, vizsgálatokat végez • Alkatrészt gyárt, alakít, javít • Esztergálási munkákat végez • Marási munkákat végez • Fúrási munkát végez • Köszörülési, finomfelületi megmunkálásokat végez • Vezérelt gépeken forgácsolási munkákat végez • Gyalulási, vésési munkákat végez • Szerszámélezést végez • Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat • Vállalkozási adminisztrációt végez

178


*Pedagógiai program* 2014

A Gépi forgácsoló képzés óraterve 31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló 2012/13. tanév

Tantárgy

Jelleg

Osztályfőnöki

elm

Testnevelés

elm

Munka és környezetvédelem

elm+eigy

Geometriai mérések

Elmélet óraszám

elm+gy

Csoport bontás

68 136 68

gyak

Anyagismeret és anyagvizsgálat

Gyakorlat óraszám

136

csop

136

11. évf

Évf

12. évf. 1.fé.

12. évf. 2. fé.

Hét Össz ó.

36

36

18

18

14

14

68

36

1

18

1

14

1

136

72

2

36

2

28

2

68

36

1

18

1

14

1

136

72

2

36

2

28

2

136

72

2

36

2

28

2

228

0

144 8

84

6

128

0

72

4

56

4

114

0

72

4

56

4

CNC gyakorlat

gyak

CNC ismeret

elm

Forgácsolási gyakorlatok

gyak

Forgácsolási ismeretek Műszaki dokumentáció

elm

172

elm

108

Vizsgafelkészítés

gyak

32

32

Gépi forgácsolás

gyak

904

904

648 18 144 8 112 8

Kézi forgácsolás

gyak

100

100

72

228

csop

128 114 csop

Nyári gyakorlat

csop

Összes óraszám: Heti óraszám:

2330

680

1650

Elmélet/gyakorlat %-os arány:

30/70

29%

71%

172

108 3

36

2

28

2

108

108 3

0

0

0

0

18

1

14

1

0 2

0

28

2

120 2330 504

486 34

179

0

350 35

35



4.3.2 Új kerettanterv szerinti 3 évfolyamos képzés A szakokat a jelentkezők számától függően indítjuk!

A hagyományos szakiskolai képzéssel szemben az előrehozott szakképzés nem foglalja magába a 9–10. évfolyamos alapozó képzést, így a tanulók már a kilencedik évfolyamtól szakmai képzésben és közismereti képzésben egyaránt részt vesznek, amely a 11. évfolyam végén szakmai vizsgával zárul és a sikeresen vizsgázók szakképesítést szereznek. A képzések gyakorlati hátterét a kilencedik évfolyamon az iskolai, míg a tizedik és tizenegyedik évfolyamon külső szakmai gyakorlat is kiegészít. Az új szakképzési törvény szerint a három évfolyamos szakiskolai képzés egy évfolyamnyi közismereti óraszámot tartalmaz, párhuzamosan a két évfolyamnyi szakmai órával, és már az első szakiskolai évfolyamon beépítik az órák közé a szakmai gyakorlati órákat. A három évfolyamos képzésnek számos előnye van amellett, hogy a közismereti tárgyakkal párhuzamosan lehetőséget ad a szakma ismeretének elsajátítására. A képzés során növekszik a gyakorlati képzés óraszáma. E szerint a diákok már az első évben gyakorlati oktatásban részesülhetnek az iskolai tanműhelyekben. A tanulók a duális képzésben a szakma gyakorlása során előforduló és szükséges feladatok begyakorlásával sajátítják el a szakmai fogásokat. A három évfolyamos képzésen mindhárom évfolyamon egységes oktatás folyik 30 % elméleti óra, 70 % gyakorlati óra megvalósításával.

4.3.2.1 Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Villanyszerelő képzés OKJ

Megszerezhető szakképesítés

Képzési idő

OKJ 34 522 04

Villanyszerelő

3 év

Egészségügyi és munka-alkalmassági feltételek A képzésre jelentkező tanulóknak olyan - orvosok által meghatározott - egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a

180



szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők: •


•


•


•


•

ép idegrendszer.

Kizáró okok: szívbetegség, epilepszia, szédülés, diabetes, színtévesztés, gyenge látás, 6D fölötti szemüveg viselése, súlyosabb ortopédiai betegségek, gyenge izomerő


pszichikai

követelmények:

mindenre

kiterjedő

figyelem,

körültekintés,

következetesség, kombinációkészség. Baleseti lehetőség: áramütés, kéz- és lábsérülés. A munka épületen belül és szabadtéren is végezhető. A szakképesítés megszerzése, illetve az oktatásban való részvétel feltétele a szakmai alkalmassági vizsga követelményeinek való megfelelés.

A képzés célja A villanyszerelő feladatai: •

A lakó- és középületek, ipari és mezőgazdasági létesítmények épületeinek erősáramú és gyengeáramú (jelző, riasztó, automatikai) áramköreinek kialakítását, javítását, karbantartását, felújítását végzi. A fentiekben említett épületek villamos energia ellátásával a kisfeszültségű villamos berendezések, készülékek és gépek vezérléseivel szabályozási köreinek telepítésével azok üzembe helyezésével, javításával foglalkozik.

•

A tevékenysége alapvető feladatait képezik a különböző védelmi rendszerek, és eszközök szerelése, beállítása, mérése, ellenőrzése, karbantartása, (érintésvédelem, túláramvédelem, túlfeszültség-védelem, villámvédelem, vagyonvédelem)

•

Feladatait műszaki tervek dokumentációi alapján a kötelező előírások, és szabványok figyelembevételével végzi.

181



Minden feladat elvégzése után mérési, ellenőrzési és beállítási munkát végez,

•

ezekhez a megfelelő mérő- és ellenőrző eszközöket alkalmazza. Munkavégzése során alkalmazza a legújabb gazdasági-, jogi-, számítástechnikai-, és

•

munkavédelmi ismereteket és szabályokat. Feladatai elvégzése közben alkalmazza, a munkaterületre illetve a munkafeladatra

•

vonatkozó szabvány előírásokat.

Mindezek elsajátítása érdekében a képzés: • nyújtson a tanulóknak korszerű erősáramú műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakmunkás munkatevékenység ellátásához, a kisipari villanyszerelő szakmunkás tevékenység ellátásához, • alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, melynek birtokában képesek szakterületükön a technikai-technológiai fejlődésből adódó növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, • neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, felelősségtudatra és felelősségvállalásra, • fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét. A szakképesítéssel betölthető munkakörök

A villanyszerelő szakképesítéssel a következő munkakör tölthető be: FEOR 7624 - Villanyszerelő A villanyszerelő szakképesítéssel rokon munkakörök: •

villamossági szerelő,

•

egyéb villamossági szerelők, műszerészek,

•

egyéb energetikai gépek és berendezések kezelői,

•

energetikus,

•

munkavédelmi és baleset-elhárítási foglalkozású,

•

üzemfenntartási és üzembiztonsági foglalkozású,

•

karbantartó,

•

vállalkozó.

182


A képzés struktúrája A képzési idő Évfolyamok száma:

3

Elmélet aránya:

30%

Gyakorlat aránya:

70%

183





Jelleg

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Csoport bontás

Évf Hét Össz ó.

9/1. évf

9/2. évf

9. évf

10/1. évf

10/2. évf

10. évf

11/1. évf

11/2. évf

11. évf

18

18

36

18

18

36

18

14

32


elmélet

18

0

nem

18

18

18

0

0

0

0

Foglalkoztatás II.

elmélet

18

0

nem

18

0

0

0

0

0

0

18

Foglalkoztatás I.

elmélet

64

0

nem

64

0

0

0

0

0

0

36

gyakorlat

0

72

nem

72

36

2

36

2

72

0

0

0

0

0

0

elmélet

90

0

igen

90

54

3

36

2

90

0

0

0

0

0

0

gyakorlat

0

108

nem

108

54

3

54

3

108

0

0

0

0

0

0

elmélet

198

0

igen

198

18

1

36

2

54

72

144

0

0

0


gyakorlat

0

684

nem

684

72

4

72

4

144 270 15 270 15 540

0

0

0


gyakorlat

0

126

igen

126

18

1

36

2

54

36

72

0

0

0


elmélet

32

0

nem

32

0

0

0

0

0

0

18

1

14

1

32

Ipari elektronika

elmélet

32

0

igen

32

0

0

0

0

0

0

18

1

14

1

32


elmélet

108

0

nem

108

18

1

18

1

36

36

2

36

2

72

0

0

0


elmélet

72

0

igen

72

18

1

18

1

36

18

1

18

1

36

0

0

0


elmélet

96

0

96

0

0

0

0

0

54

3

42

3

96


elmélet

68

0

68

0

0

0

18

36

18

1

14

1

32


gyakorlat

0

544

0

0

0

0

0

306 17 238 17 544

Nyári gyakorlat

gyakorlat

0

315

796

1849

Műszaki informatika Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés

Összes óraszám:

544 2645


0

306

30%

70%

184

4

2

72

36

4

2

0 1

18

1

0 105

612 450

306 17

50/50

0

70

315

igen

1

17

0

1

0

18

2

28

2

64

140 900 468

450 25

0

25

818

350 26

25




Jelleg

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Csoport bontás

Évf Hét Össz ó.

I. évf/1. évf

I. évf/2. évf

I. évf

II. évf/1. évf

II. évf/2. évf

11. évf

18

18

36

18

14

32

elmélet

18

0

nem

18

0

18

elmélet

18

0

nem

18

0

elmélet

64

0

nem

64

0

gyakorlat

0

72

nem

72

36

2

36

elmélet

90

0

igen

90

54

3

gyakorlat

0

108

nem

108

54

elmélet

172

0

igen

172

54

gyakorlat

0

776

nem

gyakorlat

0


elmélet

32

0

nem

32

0

Ipari elektronika

elmélet

32

0

igen

32

0


elmélet

104

0

nem

104

36

2

36


elmélet

68

0

igen

68

18

1

18


elmélet

96

0

96

0


elmélet

68

0

68

18


gyakorlat

0

544

Nyári gyakorlat

gyakorlat

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki informatika Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés Épületvillamossági szerelés gyakorlata Épületvillamossági mérések gyakorlat

776 118

igen

118

0

0

0

18

0

0

36

2

72

0

0

0

36

2

90

0

0

0

3

54

3

108

0

0

0

3

54

3

108

36

2

28

2

64

324 18 324 18 648

72

4

56

4

128

36

72

18

1

28

2

46

0

0

18

1

14

1

32

0

0

18

1

14

1

32

2

72

18

1

14

1

32

1

36

18

1

14

1

32

0

54

3

42

3

96

36

18

1

14

1

32

0

306 17 238 17 544

36

2

0 1

18

0

1

0

0

0

1

0

18

2

28

2

64

544

Összes óraszám:

0

160

762

1778

igen

160

160 2540

Heti óraszám: Elmélet/gyakorlat%-os arány:

18

2

1

30%

70% 185

1260 630

630

630 35

50/50

0

35

1120

490 35

35



4.3.2.2 Gépészeti szakmacsoport OKJ OKJ 34 521 03 OKJ 35 521 01

Megszerezhető szakképesítés Gépi forgácsoló CNC gépkezelő

Képzési idő 3 év 1 év



•


•


•


•

ép idegrendszer.

Kizáró okok: szívbetegségek, CALB, kéz idült bőrbetegségei, epilepszia, szédülés, idült kötőhártya gyulladás, gyenge látásélesség


pszichikai

követelmények:

mindenre

kiterjedő

figyelem,

körültekintés,

következetesség, kombinációkészség. Baleseti lehetőség: áramütés, kéz- és lábsérülés. A munka épületen belül és szabadtéren is végezhető. A szakképesítés megszerzése, illetve az oktatásban való részvétel feltétele a szakmai alkalmassági vizsga követelményeinek való megfelelés. Gépi forgácsoló képzés A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása.

186



A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok):

A szakképesítéssel FEOR száma

FEOR megnevezése

betölthető munkakör(ök) Forgácsoló Esztergályos Fúrós

7323

Forgácsoló

Gyalus, vésős Marós NC, CNC gépkezelő Szikraforgácsoló

A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A gépi forgácsoló feladata fémből, színesfémből és nemfémes anyagokból különféle (tengely, tárcsa, szekrényes és egyéb) geometriai kialakítású, többnyire gépiparban gyártott termékek alkatrészeinek részegységeinek forgácsoló gépeken történő elkészítése (gyártása) adott műszaki rajz, műhelyrajz alapján.

A szakképesítéssel rendelkező képes: – geometriai méréseket, vizsgálatokat végezni – tanulmányozni és értelmezni a gépészeti anyagokra vonatkozó információkat: műszaki rajz, műhelyrajzok, szabványok, műszaki táblázatok, tűrés- és illesztés táblázatok – a forgácsoló eljárásoknak megfelelően felszerelni, beállítani a munkadarab befogó-, megfogó-, menesztő- és rögzítő eszközöket – kiválasztani és rögzíteni a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat és a forgácsolási paramétereket – alkatrészeket gyártani, alakítani, javítani – gyalulási, vésési munkákat végezni 187



– fúrási munkákat végezni – alkatrészeket esztergálni – alkatrészeket marni – alkatrészeket köszörülni, finomfelületi megmunkálásokat végezni – egyszerű geometriájú alkatrészeket készíteni CNC vezérlésű megmunkáló gépeken – szerszámélezést végezni – betartani és betartatni a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat – minőségbiztosítási dokumentálást végezni – vállalkozási adminisztrációt végezni

Kapcsolódó szakképesítések:

A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítésráépülés azonosító száma 35 521 01

megnevezése CNC gépkezelő

a kapcsolódás módja szakképesítés-ráépülés

188




Tantárgy

Jelleg


Csoport bontás

Évf Hét Össz ó.

9/1. évf

9/2. évf

9. évf

10/1. évf

10/2. évf

10. évf

11/1. évf

11/2. évf

11. évf

18

18

36

18

18

36

18

14

32

0

18

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

18

64

0

0

0

0

0

0

36

nem

36

18

1

18

1

36

0

0

0

0

0

0

36

igen

36

18

1

18

1

36

0

0

0

0

0

0

72

0

nem

72

36

2

36

2

72

0

0

0

0

0

0

gyakorlat

0

234

igen

234

108 6 126 7

234

0

0

0

0

0

0

elmélet

108

0

nem

18

1

18

1

36

36

72

0

0

0

gyakorlat

0

180

igen

90

5

90

5

180

0

0

0

0

0

elmélet

214

0

nem

214

0

0

0

36

2

72

72

4

70

5

142

gyakorlat

0

412

igen

412

0

0

0

126 7 126 7

252

90

5

70

5

160

elmélet

108

0

nem

108

0

0

0

54

3

108

0

gyakorlat

0

376

igen

376

0

0

0

108 6 108 6

216

90

5

70

5

160

elmélet

150

0

nem

150

0

0

0

36

2

36

2

72

36

2

42

3

78

gyakorlat

0

300

igen

300

0

0

0

54

3

54

3

108 108 6

84

6

192

gyakorlat

0

280

igen

280

788

1818


elmélet

18

0

nem

18

18

Foglalkoztatás II.

elmélet

18

0

nem

18

Foglalkoztatás I.

elmélet

64

0

nem

Munkavédelem

elmélet

36

0


gyakorlat

0


elmélet

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Esztergálás Esztergálás gyakorlata Marás Marás gyakorlata Köszörülés Köszörülés gyakorlata Nyári gyakorlat Összes óraszám:

108 180

2606


1

140 306

50/50

30%

70%

189

36

2

0 2 3

36 54

0

1

0

18

2

28

612 450 17

64

0

0 900 450

450 25

2

0

140

306 17

2

0

25

814

364 25

26




Tantárgy

Jelleg

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Esztergálás Esztergálás gyakorlata


Csoport bontás

Évf Hét Össz ó.

I.f/1. évf

I.f/2. évf

I.f. évf

II.f/1. évf

II.f/2. évf

10. évf

18

18

36

18

14

32

0

18

0

0

0

0

18

64

0

0

0

36

nem

36

18

1

18

1

36

0

0

0

36

igen

36

18

1

18

1

36

0

0

0

72

0

nem

72

36

2

36

2

72

0

0

0

gyakorlat

0

234

igen

108 6 126 7

234

0

0

0

elmélet

108

0

nem

54

3

108

0

0

0

gyakorlat

0

216

igen

108 6 108 6

216

0

0

0

elmélet

218

0

218

54

3

54

3

56

4

110

gyakorlat

0

484

484

162 9 162 9

90

5

70

5

160

96

54

3

42

3

96

elmélet

18

0

nem

18

18

elmélet

18

0

nem

18

elmélet

64

0

nem

elmélet

36

0

gyakorlat

0

elmélet

234 108 216

96

0

0

384

384

0

elmélet

140

0

nem

140

54

Köszörülés gyakorlata

gyakorlat

0

256

igen

256

0

Nyári gyakorlat

gyakorlat

0

160

igen

160

770

1770

Marás gyakorlata Köszörülés

Összes óraszám:

2540


3

3

30%

70%

190

54 0 54

0

0

1

0

18

2

28

3

108 0

0

64

1

32

144 8 112 8

256

18

1

160 630

2

216 12 168 12 384

0 3

14 0

1260 630

630 35

50/50

54

0

elmélet gyakorlat

Marás

1

35

1120

490 35

35



CNC gépkezelő képzés (szakképesítés ráépülés) A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A szakképesítés-ráépüléssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma

FEOR megnevezése

7323

Forgácsoló

A szakképesítés-ráépüléssel betölthető munkakör(ök) Forgácsoló Esztergályos Fúrós Marós NC, CNC gépkezelő Szikraforgácsoló

A szakképesítés-ráépülés munkaterületének rövid leírása: A CNC forgácsoló feladata acélból, öntvényből, színesfémből és nemfémes anyagokból különféle összetett geometriai kialakítású, öntött, hegesztett vagy előmunkált, többnyire gépiparban gyártott termékek alkatrészeinek, részegységeinek CNC megmunkáló gépeken történő elkészítése (gyártása) előírt pontossággal műszaki rajz, műhelyrajz alapján. A szakképesítés-ráépüléssel rendelkező képes: - Előkészíteni a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat, segédanyagokat, előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfogó- és befogóeszközöket, szállító- és emelő berendezéseket, személyi védőfelszereléseket - ellenőrizni a munkafeltételeket, a kiinduló munkadarab, félgyártmány méreteit, a CNC szerszámgép üzemképességét - kiválasztani a mérő- és ellenőrző eszközöket - számítógéppel támogatott méréseket végezni (SPC) - kiválasztani és betárazni a szükséges (előre bemért) szerszámokat - CNC megmunkálási programokat írni, amely alprogramokat, ciklusutasításokat alkalmaz - betölteni, ellenőrizni a megmunkálás CNC-programját, szükség esetén módosítást végezni - betölteni a gépbeállítási paramétereket, beállítani a gépet (szerszámkorrekciók, nullponteltolás stb.) - egyszerű és összetett precíziós CNC megmunkálási műveleteket végezni előírt pontossággal - szükség szerint éleket sorjázni, elvégezni a gépkarbantartási feladatokat 191



A CNC gépkezelő szakképesítés-ráépülés /OKJ 35 521 01/ óraterve Tantárgy

Jelleg

Elmélet óraszá m

Gyakorla t óraszám

Évf Csoport bontás Hét Össz ó.

1.évf/1 1. évf/2 18

14

11. évf 32

Gyártáselőkészítés

elmélet

64

0

nem

64

36

2

28

2

64

CNC programozás

elmélet gyakorla t elmélet gyakorla t

164

0

nem

164

108 6

56

4

164

0

206

igen

206

108 6

98

7

206

160

0

nem

160

90

70

5

160

0

526

igen

526

388

732

CNC programozási gyakorlat CNC szerszámgépek CNC forgácsolási gyakorlat Összes óraszám: Heti óraszám: Elmélet/gyakorlat %-os arány:

1120

5

288 16 238 17 526 630

490 35

35/65

35%

65%

192

112 0 35



4.4 ISKOLAI RENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS ESTI MUNKAREND SZERINT

A felnőttoktatásban esti munkarend szerint ugyanazokat a szakmákat oktatjuk, mint a nappali munkarend szerinti felnőttoktatásban. Eltérés csak az oktatott tantárgyak óraszámában jelentkezik. A képzéseket a jelentkezők számának megfelelően indítjuk. A tananyag elsajátításában fokozottan építünk a tanulók előzetes tudására, tapasztalataira, valamint az önálló tanulásra, és a magasabb szintű elkötelezettségre.

ÓRATERVEK: Villamosipar és elektronika ágazat:

193



Automatikai technikus

Tantárgy

Jelleg

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Csoport bontás

Évf Hét Össz ó.

1/13/1. évf

1/13/2. évf

13. évf

2/14/1. évf

2/14/2. évf

2/14. évf

18

18

36

18

14

32


elmélet

9

0

nem

9

9

Foglalkoztatás II.

elmélet

9

0

nem

9

Foglalkoztatás I.

elmélet

32

0

nem

0

9

0

0

0

0

9

32

0

0

0

18

gyakorlat

0

36

36

18

1,0

18

1

36

0

0

0

elmélet

45

0

45

18

1

27

1,5

45

0

0

0

gyakorlat

0

72

72

36

2

36

2

72

0

0

0

Műszaki rajz

elmélet

18

0

18

9

0,5

9

0,5

18

0

0

0

Elektrotechnika

elmélet

54

0

54

27

1,5

27

1,5

54

0

0

0

gyakorlat

0

54

54

27

1,5

27

1,5

54

0

0

0

elmélet

126

0

126

63

3,5

63

3,5

126

0

0

0

gyakorlat

0

108

108

54

3

54

3

108

0

0

0

elmélet

36

0

36

18

1

18

1

36

0

0

0

gyakorlat

0

72

72

36

2

36

2

72

0

0

0

elmélet

80

0

80

0

0

0

45

2,5

35

2,5

80

gyakorlat

0

112

112

0

0

0

63

3,5

49

3,5

112

elmélet

57

0

57

0

0

0

36

2

21

1,5

57

gyakorlat

0

39

39

0

0

0

18

1

21

1,5

39

elmélet

48

0

48

0

0

0

27

1,5

21

1,5

48

PLC programozási gyakorlat

gyakorlat

0

183

183

0

0

0

99

5,5

84

6

183

Nyári gyakorlat

gyakorlat

0

80

514

756


Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Pneumatika és hidraulika Pneumatika és hidraulika gyakorlat Gyártórendszerek Gyártórendszerek gyakorlat PLC ismeretek

Összes óraszám: Heti óraszám: Elmélet/gyakorlat %-os arány:

igen

80 1270

0,5

40,47%

59,53%

194

0

0,5

0

9

1

14

1

32

80 315

630 315

315 17,5

40/60

0

17,5

560

245 17,5

17,5



Elektronikai technikus Évf Hét Össz ó.

1/13/1. évf

1/13/2. évf

13. évf

2/14/1. évf

2/14/2. évf

2/14. évf

18

18

36

18

14

32

Jelleg

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Csoport bontás


elmélet

9

0

nem

9

9

Foglalkoztatás II.

elmélet

9

0

nem

9

Foglalkoztatás I.

elmélet

32

0

nem

gyakorlat

0

elmélet

Tantárgy

0

9

0

0

0

0

9

32

0

0

0

18

36

36

18

1

18

1

36

0

0

0

45

0

45

18

1

27

1,5

45

0

0

0

gyakorlat

0

72

72

36

2

36

2

72

0

0

0

Műszaki rajz

elmélet

18

0

18

9

0,5

9

0,5

18

0

0

0

Elektrotechnika

elmélet

54

0

54

27

1,5

27

1,5

54

0

0

0

gyakorlat

0

54

54

27

1,5

27

1,5

54

0

0

0

elmélet

126

0

126

63

3,5

63

3,5

126

0

0

0

gyakorlat

0

108

108

54

3

54

3

108

0

0

0

elmélet

36

0

36

18

1

18

1

36

0

0

0

gyakorlat

0

72

72

36

2

36

2

72

0

0

0

elmélet

87

0

87

0

0

0

45

2,5

42

3

87

gyakorlat

0

96

96

0

0

0

54

3

42

3

96

elmélet

48

0

48

0

0

0

27

1,5

21

1,5

48


gyakorlat

0

48

48

0

0

0

27

1,5

21

1,5

48


elmélet

48

0

48

0

0

0

27

1,5

21

1,5

48


gyakorlat

0

128

128

0

0

0

72

4

56

4

128


gyakorlat

0

64

64

0

0

0

36

2

28

2

64

Nyári gyakorlat

gyakorlat

0

80

512

758


Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Elektronikai áramkörök Elektronikai áramkörök gyakorlat Mechatronika


igen

80 1270

0,5

40,31%

59,69%

195

0

0,5

0

9

1

14

1

32

80 630 315

315

315 17,5

40/60

0

17,5

560

245 17,5

17,5



Villanyszerelő Tantárgy

Jelleg


Csoport bontás

Évf Hét Össz ó.

I. évf/1. évf

I. évf/2. évf

I. évf

18

36

18

9

0

9

nem

9

0

0

nem

32

0

gyakorlat

0

36

nem

36

18

1

18

elmélet

45

0

igen

45

27

1,5

gyakorlat

0

54

nem

54

27

elmélet

86

0

igen

86


gyakorlat

0

388

nem


gyakorlat

0

59


elmélet

16

Ipari elektronika

elmélet


II. évf/2. évf

11. évf

14

32

18

9

0

0

0

9

0

0

18

1

36

0

0

0

18

1

45

0

0

0

1,5

27

1,5

54

0

0

0

27

1,5

27

1,5

54

18

1

14

1

32

388

162

9

162

9

324

36

2

28

2

64

igen

59

18

1

18

1

36

9

0,5

14

1

23

0

nem

16

0

0

0

9

0,5

7

0,5

16

16

0

igen

16

0

0

0

9

0,5

7

0,5

16

elmélet

52

0

nem

52

18

1

18

1

36

9

0,5

7

0,5

16


elmélet

34

0

igen

34

9

0,5

9

0,5

18

9

0,5

7

0,5

16


elmélet

48

0

48

0

0

27

1,5

21

1,5

48


elmélet

34

0

34

9

18

9

0,5

7

0,5

16


gyakorlat

0

272

153 8,5 119 8,5

272

Nyári gyakorlat

gyakorlat

0

80

381

889

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki informatika Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés

elmélet

9

0

nem

elmélet

9

0

elmélet

32

Összes óraszám:

272 igen


0 0,5

9

0

0

315

30%

70%

196

0

0

0,5

0

9

1

14

1

32

0 630 315

315 17,5

50/50

0,5

0

80

80 1270

0,5

II. évf/1. évf

17,5

560

245 17,5

17,5



Gépészet ágazat: Gépgyártástechnológiai technikus

Tantárgy

13/2. évf

12. évf

5/13/1. évf

5/13/2. évf

5/13. évf

18

18

36

18

14

32

Csoport bontás

elmélet

9

0

nem

9

elmélet

9

0

nem

9

0

9

0,5

elmélet

32

0

nem

32

0

18

1

elmélet

18

0

nem

18

gyakorlat

0

18

igen

elmélet

279

0

nem

gyakorlat

0

234

elmélet

36

gyakorlat elmélet

Hét Össz ó.

9

0,5

9 14

1

32

18

9

0,5

9

279

144

8

135

igen

234

108

6

126

0

nem

36

18

1

0

36

igen

36

18

1

64

0

nem

0

36

2

28

2

64

gyakorlat

0

144

igen

64 144

0

81

4,5

63

4,5

144

elmélet

119

0

nem

119

0

63

3,5

56

4

119

gyakorlat

0

64

igen

64

0

36

2

28

2

64

elmélet

64

0

nem

64

0

36

2

28

2

64

gyakorlat

0

64

igen

64

0

36

2

28

2

64

gyakorlat

0

80

igen

630

640

80 1270

630

315

50%

50%

197

18

0

0,5

18

0

7,5

279

0

7

234

0

18

1

36

0

18

1

36

0

80 315

315 17,5

50/50

0,5

9

0,5

Heti óraszám:

9

0

9

Összes óraszám: Elmélet/gyakorlat %-os arány:

13/1. évf

Gyakorlat óraszám

Jelleg

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Műszaki mérés Műszaki mérés gyakorlat Forgácsolási alapismeretek Forgácsolási alapismeretek gyakorlat Gyártástervezés és gyártásirányítás Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat Szerszámgépek karbantartása Szerszámgépek karbantartása gyakorlat Nyári gyakorlat

Évf

Elmélet óraszám

17,5

560

245 17,5

17,5



Gépi forgácsoló Tantárgy

Jelleg


Csoport bontás

I.f/1. évf

Évf Hét Össz ó.

I.f/2. évf

I.f. évf

18

36

18

0

9

32

0

0

0

18

18

9

0,5

9

0,5

18

0

0

0

18

9

0,5

9

0,5

18

0

0

0

36

18

1

18

1

36

0

0

0

54

3

63

3,5

117

0

0

0

27

1,5

27

1,5

54

0

0

0

54

3

54

3

108

0

0

0

109

27

1,5

27

1,5

27

1,5

28

2

55

242

242

81

4,5

81

4,5

45

2,5

35

2,5

80

48

0

48

0

0

27

1,5

21

1,5

48

gyakorlat

0

192

192

0

0

108

6

84

6

192

elmélet

70

0

nem

70

27

54

9

0,5

7

0,5

16

Köszörülés gyakorlata

gyakorlat

0

128

igen

128

0

0

72

4

56

4

128

Nyári gyakorlat

gyakorlat

0

80

igen

80

385

885

Marás gyakorlata Köszörülés

elmélet

9

0

nem

9

elmélet

32

0

nem

elmélet

18

0

nem

gyakorlat

0

18

igen

elmélet

36

0

nem

gyakorlat

0

117

igen

elmélet

54

0

nem

gyakorlat

0

108

igen

elmélet

109

0

gyakorlat

0

elmélet

Összes óraszám:

54 108

1270


117

0,5

32

0

Marás

9

9

14

0

Esztergálás gyakorlata

nem

18

0

Esztergálás

0

10. évf

9

Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata

9

II.f/2. évf

0

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat

elmélet

II.f/1. évf

1,5

27 0

30%

70%

198

0

0,5

0

9

1

14

80 315

1

32

0 630 315

315 17,5

50/50

1,5

0

17,5

560

245 17,5

17,5



CNC gépkezelő

Tantárgy

Jelleg

Gyártáselőkészítés CNC programozás CNC programozási gyakorlat CNC szerszámgépek CNC forgácsolási gyakorlat


Csoport bontás

Évf Hét Össz ó.

1.évf/1

1. évf/2

11. évf

18

14

32

elmélet

32

0

nem

32

18

1

14

1

32

elmélet

82

0

nem

82

54

3

28

2

82

gyakorlat

0

103

igen

103

54

3

49

3,5

103

elmélet

80

0

nem

80

45

2,5

35

2,5

80

gyakorlat

0

263

igen

263

144

8

119 8,5

263

194

366

560

315

245

560

Összes óraszám: Heti óraszám: Elmélet/gyakorlat %-os arány: 35/65

17,5 35%

199

65%

17,5



Informatika ágazat Informatikai rendszergazda

Tantárgy

Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Foglalkoztatás Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat Nyári gyakorlat

Jelleg

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

elmélet

9

0

elmélet

27

0

gyakorlat

0

elmélet

Évf Hét Össz ó.

1/13/1. évf

1/13/2. évf

13. évf

2/14/1. évf

2/14/2. évf

2/14. évf

18

18

36

18

14

32

9

9

9

0,5

27

9

0,5

18

1

27

36

36

18

1

18

1

36

18

0

18

9

0,5

9

0,5

18

gyakorlat

0

36

36

18

1

18

1

36

elmélet

72

0

72

36

2

36

2

72

gyakorlat

0

180

180

90

5

90

5

180

elmélet

108

0

108

54

3

54

3

108

gyakorlat

0

144

144

72

4

72

4

144

elmélet

9

0

9

9

0,5

elmélet

32

0

32

18

1

14

1

32

elmélet

87

0

87

45

2,5

42

3

87

gyakorlat

0

128

128

72

4

56

4

128

elmélet

112

0

112

63

3,5

49

3,5

112

gyakorlat

0

128

128

72

4

56

4

270

elmélet

32

0

32

18

1

14

1

32

gyakorlat

0

32

32

18

1

14

1

32

gyakorlat

0

80

506

764

40%

60%


Csoport bontás

igen

80 1270

80 315

200

0 630

315 17,5

40/60

9

17,5

315

702

245 17,5

17,5



4.5 A SZAKMAI GYAKORLATI KÉPZÉS BEMUTATÁSA A szakmai tárgyak oktatásához szaktantermek, laboratóriumok és műhelyek szükségesek. Iskolánk felszereltsége lehetővé tetszi, hogy az alapító okiratban felsorolt szakmákban a szakmai gyakorlati képzést az intézmény falai között magas színvonalon megoldjuk. Felszerelésük megfelel annak, amit a szakképesítések központi programjai előírnak. Jelenleg 19 db speciálisan felszerelt tanterem, műhely és laboratórium van az iskolában. Ebből 6 csak műhelygyakorlatok végzését szolgálja, 2 műhely és laboratórium, 3 csak laboratórium célra szolgál. A laboratóriumokban a műszaki mérésekhez kapcsolódó tantárgyakat, és a CAD-CAM rendszereket oktatjuk. A fentieken kívül 5 számítástechnikai laboratórium és 3 szaktanterem áll rendelkezésre. A számítástechnikai szaktantermekben 20-20 tanuló külön számítógépen dolgozhat. A gyakorlati képzés a Wigner Szakoktatási Kft. közreműködésével történik az intézmény helyiségeiben, a Wigner Középiskola nevelési és oktatási programja alapján. A szakoktatási kft és az iskola együttműködésével biztosítottak a szakképzés személyi és tárgyi feltételei. A gazdaság szakemberszükséglete, az ipari fejlődés megköveteli a szakképzés megújítását. Szakképzésünk jelenlegi helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy az iskolai képzés keretében a fiataloknak nincs lehetőségük valós körülmények között megismerkedni szakterületük munkafogásaival, a használt eszközökkel, anyagokkal és technológiákkal. Ez nehezíti a munkahelyre történő felvételüket. A vállalatok elvárása is az a szakképzéssel szemben, hogy a szakképzésből kikerülő fiatal alkalmazásképes ismeretekkel rendelkezzen és minél rövidebb időn belül önállóan, és hatékonyan tudjon dolgozni. Az iskolai tanműhelyben és a vállalatnál végzett gyakorlati képzés kiegészítik egymást, mindkettőre szükség van ahhoz, hogy a tanulók az életpálya megkezdéséhez szükséges kompetenciákkal fejezzék be tanulmányaikat. Iskolánk a duális képzés megvalósítására törekedve az ELSO Elbe Hungária Bt-vel (3300 Eger, Kistályai út 18.) kötött együttműködési megállapodása alapján biztosítja a tanulók alkalmazásképes tudásának megszerzését, úgy, hogy a gyakorlati képzés egy részét a vállalatnál lévő telephelyén végzi, munkahelyi körülmények között, a szakképzési törvény előírásainak megfelelően.

201



A vállalatnál lévő telephelyen folyó gyakorlati képzés az iskola által kidolgozott képzési programnak megfelelően történik, figyelembe véve a vállalat műszaki technikai feltételeit.

4.6 A SZAKMAI MENTOR FELADATAI A szakmai segítőt (segítőket) az intézmény igazgatója jelöli ki szakterületenként, az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező pedagógusai közül. A döntés előtt az igazgató beszerzi az iskolavezetőség véleményét. A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a gyakornoki idő végéig szóló szakmai segítői feladattal megbízást. Az óralátogatást a szakmai segítő a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül.

A szakmai segítő feladatai különösen: A gyakornokkal egyeztetve elkészíti a gyakornoki programot és jóváhagyatja az igazgatóvel. Felkészíti, segíti a gyakornokot az általános követelményekben meghatározott jogszabályok,

intézményi

alapdokumentumok,

szabályzatok

megismerésében,

értelmezésében. A tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek,taneszközöknek célszerű megválasztására. A tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, közös tanmenet, óravázlat készítése, módszerek átadására. Az

intézményi

feladatok

ellátására

(ügyelet,

helyettesítés),

tanórán

kívüli

tevékenységek lebonyolítására (kirándulás, ünnepségek), munkaközössége munkájának megismerésében

(megállapodások,

szabályok),

a

helyi

kommunikációs

szokások

megismerésében. Szükség szerint, félévente legalább 5 alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráit. Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatosan ellenőrzi a teljesítését.

202



Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, gyakornok minősítését. Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az igazgatóval egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait.

203



5. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Wigner Jenő Műszaki Informatikai Középiskola és Kollégium többcélú intézmény. A kollégium az iskola épületével azonos helyrajzi számon található. A kollégium pedagógiai programja az intézményi pedagógiai program része, azzal szerves egységet alkot.

A Pedagógiai Program elkészítése az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, - 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, - 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, - 229/2012 (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról, - 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról.

5.1 A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSÉNEK BELSŐ FELTÉTELRENDSZERE 5.1.1 Személyi feltételek

Kollégiumunk 45 db 3 ágyas és 25 db 2 ágyas szobájában 185 tanuló elhelyezésére nyílik lehetőség. A diákok tanulócsoportokban végzik mindennapi tevékenységüket. Saját iskolánk tanulói 90%-ot meghaladó arányban vannak jelen az intézményben, de nyitottak vagyunk más középiskolába járó diákok elhelyezésére is. A tantestület tagjai rendelkeznek a törvény által előírt iskolai végzettséggel. A kollégium élén kollégiumvezető áll. A csoportok munkáját a csoportvezető tanár koordinálja. A foglalkozásokon részt nem vevő tanulók pedagógiai felügyeletét nevelőtanárok látják el. Kollégiumunk szakos ellátottsága az ismeretátadó funkció tekintetében csak szűk mozgásteret engedélyez. Ennek feloldása érdekében a lehetőségekhez mérten kollégáink 204



minél szélesebb körű továbbképzésére van szükség. Főiskolai végzettséggel rendelkező kollégák egyetemi diploma megszerzésére irányuló törekvése mellett fontos a kollégiumi pedagógiai

területek

kommunikáció)

(pedagógia,

legújabb

mentálhigiénia,

eredményeinek

pszichológia,

elsajátítása

is.

A

tanulás

tanítása,

tehetséggondozás

és

felzárkóztatás érdekében hasznos lenne az iskolában dolgozó kollégák bevonása a napi feladatokba. Ezt korrepetálások és szakkörök szervezésével lehet megvalósítani. A

kollégium

önálló

diákönkormányzattal

rendelkezik.

Alapegységei

a

csoportvezetőségek, melyek titkára tagja a diáktanácsnak. A diáktanács vezetője a DT elnök. Munkájukat a diákok által választott patronáló tanár támogatja. A kollégiumban heti kettő alkalommal rendel az iskolaorvos. A védőnő szakmai tanácsaival, tapasztalataival segíti a tanulók egészséges életmódra való nevelését. A kollégium működését egy ügyintéző, egy élelmezésvezető, hét konyhai dolgozó és három

takarítónő

segíti.

A

technikai

dolgozók

tevékenységükkel,

személyes

példamutatásukkal segítik elő a kollégiumi nevelés folyamatát.

5.1.2 Tárgyi feltételek

Kollégiumunk a hetvenes évek építési stílusában az akkori elvárásoknak megfelelően épült. Átadására 1973 augusztusában került sor. Az épület 80 szobájában 320 tanuló elhelyezésére nyílt lehetőség. Közösségi helyiségeket, tanulótermeket nem terveztek. Néhány szoba megszüntetésével a folyosók végén tanulótermeket alakítottak ki. 1978-ban az addig önálló kollégiumot az iskolával közös igazgatás alá helyezték. Az évek során többször újították fel a mosdókat. Az épületre magastető került. A 90es évek elején az első emelet déli részén 10 darab fürdőszobás szoba került kialakításra. A kollégium fennállásának 30. évfordulóján adták át a tetőtérben kialakított közösségi helységeket. A következő években folyamatosan felújításra kerültek a lakószobák háromágyas, közös fürdőhelyiséges formában, míg a déli szárny 2. és 3. emeletén kétágyas, fürdőszobás kialakítással. A szobák nyílászáróit (ajtókat és az ablakokat) újra cseréltük. Minden tanulónak saját ágya, íróasztala, széke, öltözőszekrénye és éjjeliszekrénye van. A folyosó végén kialakított tanulótermek egyben társalgóként is funkcionálnak. Az épület internetes kábel-és WIFI rendszerrel, TV-csatlakozó pontokkal, hangosító rendszerrel és korszerűen felszerelt stúdióval rendelkezik.

205



A kollégium saját konyhája kedvező lehetőséget biztosít az étkezési igényekhez való alkalmazkodásra. Az étterem 80 személy befogadására alkalmas, egyben ez a kollégium legnagyobb helyisége is. Élelmiszerek tárolására minden tanulócsoport számára biztosítunk egy-egy hűtőszekrényt. A harmadik emeleten 12 fő egyszeri befogadására alkalmas, korszerűen felszerelt teakonyha áll a tanulók rendelkezésére. Szülők, vendégek fogadására a társalgóban van lehetőség. Orvosi rendelő és három betegszoba szolgálja a tanulók egészségének védelmét. A kollégiumot zárt folyosó köti össze az iskolával. A tanulók szabadidejükben igény szerint használhatják az udvaron lévő sportpályát és a kollégiumi kondicionálótermet. Az iskola tornaterme minden hétköznap 19.30-tól 21.00-ig a kollégisták rendelkezésére áll.

5.1.3 A működés szervezeti keretei

Kollégiumunk gazdaságilag az iskolával egybeszervezett, pedagógiai szempontból önálló tevékenységet folytat. A kollégium nevelőtestülete egyben tagja az iskola nevelőtestületének is. A kollégiummal kapcsolatos döntéseket önállóan hozzák meg. A kollégium tantestületi feladatát az igazgatóval történt egyeztetés után a kollégiumvezető határozza meg. A nevelőtanárok feladatát munkaköri leírásuk tartalmazza. A kollégium működtetéséhez szükséges anyagi feltételeket az intézményi költségvetésen keresztül a fenntartó biztosítja.

5.2 A KOLLÉGIUM NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI, FELADATAI 5.2.1 Nevelési célkitűzéseink

A kollégiumi nevelés legfőbb célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Kollégiumunknak, mint átmeneti otthonnak olyan magatartásformákat, viselkedési mintákat, szabályokat kell átadni a tanulóknak, melyek biztosítják az általános emberi értékek belsővé válását. A tanulók értékrendjét, szokás- és normarendszerét a társadalmi elvárásoknak megfelelően kell formálni. A személyiségformáló folyamatok tervszerű alakításával és az általános műveltséghez 206



szükséges kiegészítő ismeretek nyújtásával törekedni kell a családból hozott kulturális-, tudás-, magatartás- és viselkedésbeli hátrányok leküzdésére. Ennek érdekében a kollégiumnak olyan szellemi műhellyé kell válnia, mely nem elégszik meg a tanulás feltételeinek megteremtésével és a szállás biztosításával. Az otthonná válás érdekében tolerálni kell a tanulók eltérő törekvéseit.

A kitűzött pedagógiai célok elérése érdekében az alábbi értékek bensővé válását kell tudatos, tervszerű tevékenységgel elősegíteni. –

magyarságtudat, történelmi hagyományaink ismerete, anyanyelvünk ápolása

–

egyetemes emberi jogok betartása, európai kulturális hagyományok ismerete

–

általános emberi értékek tisztelete, társadalmi normák betartása

–

közösségért érzett felelősség vállalása

–

igazságosság, empátiakészség, tolerancia, segítségnyújtás

–

alapvető műveltség, tudás elsajátítása, intelligencia,

–

önismeret, önmenedzselés, motiváltság az önképzésre

–

konfliktuskezelés, megoldási alternatívák használata

–

céltudatosság, következetesség, igényesség, szorgalom

–

környezetvédelem, az egyéni és közösségi javak megóvása

Ezen értékek prioritásának hangsúlyozása mellett figyelembe kell venni az egyéni sajátosságokat, a családból hozott műveltségbeli és szocializációs jellemzőket.

5.2.2 Nevelési feladataink

5.2.2.1 A tanulás tanítása A kollégium tudáselsajátító, tudásközvetítő funkcióját a szülők, iskolák és a társadalom elvárásai determinálják. Az iskola a kollégium meghatározó feladatának az iskolai tanulmányi előmenetel előmozdítását tartja. A szülők ezt szintén elvárják, de ehhez társul még, hogy a kollégiumtól kérik az esetleges tudásbéli hátrányok bepótlását, a felzárkóztatást. A társadalmi elvárások között szerepel a felzárkóztatáson kívül a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérséklése és a tehetséggondozás is.

207



A tanítási órákra történő felkészülés fő színtere a kötött stúdium. A stúdiumi idő alatt a tanulók társaik zavarása nélkül folytatják felkészülésüket. A tanulók a szobáikban, íróasztaluk mellett tanulnak, de a felügyelet nélkül nehezen tanulók számára a nevelőtanár tanulószobai tanulást is előírhat. A nevelő a környezeti feltételek megteremtésén túl az alábbi feladatokat látja el: −

szaktárgyi korrepetálás

−

felzárkóztatás

−

tehetséggondozás

−

számonkérés, ellenőrzés.

A gyengébb képességű tanulók segítését az adott szaktárgyak alapján szervezett tanulópárokkal kell megoldani. Biztosítjuk a lehetőséget az egyéni, önálló tanulásra is. A tanulási időkeretet a tanulók leterheltségének és a tanulás pszichológiájának figyelembe vételével helyezzük el a kollégium napirendjébe. A fő időkeret a kötelező tanulás a stúdium, a kiegészítő időkeret mindig egyénileg differenciált és individualizált. A tanulmányi eredmény értékelésénél - az átlageredmény mellett - fő szempont a tanuló korábbi szintjéhez viszonyított fejlődése. Az egy-egy tantárgyból nyújtott teljesítményt is figyelembe kell venni. A követelményrendszer kialakításhoz elengedhetetlen az iskolák elvárásainak megismerése. Ennek érdekében folyamatos kapcsolattartásra van szükség az iskolavezetéssel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. A 21. század emberétől már általános elvárás az élethosszig tartó tanulás. A tanulásmódszertan lehetőséget kínál annak megtanítására, hogy hogyan lehet eligazodni a tengernyi információhalmazban, hogyan lehet elválasztani a fontosat a kevésbé fontostól, a hitelest a hiteltelentől, a lényegeset a lényegtelentől. Ehhez nagy segítséget nyújthat olyan tanulási technikák, módszerek megismerése és alkalmazása, amelyek egyaránt alkalmasak a formális és az informális ismeretszerzés megvalósításához. A kollégiumban szükséges az előzetes tudás felmérése. Első lépés a tanulási motivációra, tanulási szokásokra, tanulási módszerekre vonatkozó ismeretek feltérképezése. Ezt követi a helyes tanulási szokások kialakítása. Ehhez elengedhetetlen a reális énkép és önismeret kialakítása, a tanulás motivációs tényezőinek, a tanulási stílusoknak a megismerése. A folyamatnak párhuzamosan kell folynia. Egyszerre kell a tanulókat megismerni és új, hatékony egyéni tanulási szokásrendszer megvalósítására törekedni. A végcél a különböző tanulási technikák beépítése a tanulási folyamatba. 208



5.2.2.2 Az erkölcsi nevelés

A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A magatartás, viselkedés területén az egyéni érdekek érvényesülését tiszteletben tartva kell megkövetelni az általános rend és fegyelem beépülését a mindennapok gyakorlatába. Példamutatással, következetességgel el kell érni, hogy a kulturált beszéd, az esztétikus megjelenés elfogadott sajátjává váljon a kollégiumi létnek. A

kollégiumi

nevelőkkel,

technikai

dolgozókkal,

diáktársakkal

szembeni

segítőkészségnek, udvariasságnak kell jellemeznie a mindennapi társas érintkezést. El kell sajátíttatni a tanulókkal az illemtan alapvető szabályait. Határozottan fel kell lépni a szélsőséges megnyilvánulások - verekedés, rongálás, lopás - ellen.

5.2.2.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi

személyiségek,

tudósok,

feltalálók,

művészek,

írók,

költők,

sportolók

munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden

állampolgár

kötelessége.

Európa

a

magyarság

tágabb

hazája,

ezért

magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. E tevékenységünkben támaszkodunk arra, hogy Eger történelmi jelentőségű (1552) város, s emellett jelentős egyházi központ is. A város ezen értékeinek bemutatása olyan kiemelt feladatunk, mely segítséget nyújthat a nevelési területek szélesebb kapcsolódására is. Megfelelő motiválás mellett lehetőséget kell biztosítani az alapvető művészeti ágak megismerésére. E feladat lehetséges területei: kiállítás, színház, mozi, hangverseny, előadás, 209



csoportfoglalkozás, műveltségi vetélkedők. A videóvetítéseken törekedni kell a magyar és európai

filmművészet

kiemelkedő

alkotásainak

megismertetésére.

Az

előadások

szervezésénél kívánatos cél, hogy minél gyakoribb legyen a nevelők - érdeklődési körüknek megfelelő - előadása.

5.2.2.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A személyes világkép kialakításának legfontosabb lépése a történelem során manifesztálódott értékrendek, eszmék, világnézetek, vallások megismertetése, a mitológiák lényegének feltárása, a természet és a társadalom kapcsolódási pontjainak a megkeresése. Az állampolgárságra és demokráciára nevelés során elő kell segíteni a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet kell kapnia a diák-önkormányzatnak. Saját feladataik, céljaik megvalósításában, a szabályrendszerek (a diákok egymás közötti, ill. tanuló – tanár viszonylatában) kialakításában, folyamatos felülvizsgálatában elő kell segíteni aktivitásukat. Ezen belül kiemelten a napirend és házirend rendszeres áttekintését, a programok megtervezését, szervezését, lebonyolítását, értékelését, az egymás közötti konfliktusok szabályok szerinti megoldását, a kollégium állagának megóvását, javítását és a kollégiumi közösségi lét mindennapjainak megélését. A helyi közösségért és helyi ügyekért vállalt szerep, tevékenység és aktivitás az az alap, amely során megérthetik a demokratikus működés alapelveit. Fontos terület az őket érintő jogszabályok ismertetése, értelmezése, megbeszélése aktuális életkoruknak megfelelően. A napi, aktuális politikai kérdések megvitatása elől sem térhetünk ki, törekednünk kell a különböző álláspontok bemutatására. A politikai és világnézeti kérdésekben a nevelő köteles megnyilatkozásaiban semlegességet képviselni. Amennyiben mód és lehetőség van rá, bekapcsolódunk a helyi, nagyobb városi közösség rendezvényeibe – pl. koszorúzások, ünnepi műsorok, megemlékezések, vetélkedők -, amelyek a hazafias nevelés mellett az állampolgári fejlődést is szolgálhatják.

210



5.2.2.5 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az éntudat magja az azonosságtudat. A kollégiumi nevelőmunka során törekedni kell arra, hogy a tanulókat megfelelő szociálpszichológiai módszerek segítségével (tréningek, tesztek) eljuttassuk önismereti szintjük optimumára. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Indirekt nevelési módszerek alkalmazásával hozzá kell segíteni a tanulót, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A szociális kompetencia a szociális motívumrendszer egyéni szociális értékrenddé válásával valósul meg. A kollégiumi nevelés kiemelt feladata a szociális képességek és a szociális készségek fejlesztése a spontán szocializáció ellenében. Alapja olyan erkölcsi értékrend kialakítása, amely tudatosítja a tanulókban az egyén és a csoport kölcsönös együttműködésének előnyeit, ezek hiányában hátrányos következményeit. A helyes magatartáshoz, reális önértékeléshez járulhatnak hozzá a szociometriai vizsgálatok, melyeket minden csoportvezető tanárnak kötelező évente egy alkalommal elvégezni. A gondoskodás, a fiziológiai szükségleteknek megfelelő feltételek megteremtése a kollégium egyik legalapvetőbb feladata. A biztonságérzet megteremtésével, a család által lerakott, a személyiségfejlődést elősegítő érzelmi alapok további erősítésével, a nevelőtanárral és diáktársakkal kialakított kötődéssel lehet elősegíteni az érzelmi stabilitás biztosítását.

5.2.2.6 A családi életre nevelés

Az informális nevelés közösségi terepei közül legfontosabb a család. A család számos funkciót tölt be a társadalomban: mint biológiai, gazdasági és társadalmi egység van jelen. A kollégium csupán a társadalmi funkció közül tud néhányat felvállalni, de semmiképp sem képes a családot helyettesíteni. A családdal való kapcsolat kiépítése, a szülők bizalmának megnyerése a nevelőtanár alapvető feladata. A diákot ösztönözni kell arra, hogy tartson 211



szoros kapcsolatot a családdal, számoljon be gondjairól, örömeiről. Segíteni kell őt a család problémahelyzetének feldolgozásában, és a családért érzett felelősségvállalás erősítésében. A családnak a gyermek szocializációjára gyakorolt hatása kiemelkedő. A kollégium sajátos interakciós teréből adódóan ezen a területen képes a család funkciói közül a legnagyobb szerepet felvállalni. A családi nevelés keretén belül foglalkozunk a tudatos párválasztás, a felelős házasélet, a családi tevékenységek szervezésének, a családon belüli mindennapi teendők ellátásának, a gyermekneveléssel kapcsolatos teendők elvégzésének, valamint a NAT-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel.

5.2.2.7 A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés során ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A nevelőknek motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A tanulmányi tevékenység prioritását hangsúlyozva támogatni kell minden aktív sportolói igényt. Szervezett formában (csoportok közötti vetélkedés) biztosítani kell a rendszeres testmozgás lehetőségét. Ösztönözni kell a tanulókat szabadidejük aktív kihasználására. Ki kell aknázni a versenyszellemből fakadó lehetőségeket. Támogatni kell a kedvelt, de nem hagyományos, és nem tömegesen művelt játékok, hobbik, sportágak, művészeti tevékenységek gyakorlását is. Az életkori sajátosságokból adódóan a játék meghatározó jelentőséggel bír a tanulók szellemi és fizikai felfrissülésében. Csoport és kollégiumi szintű túrák és kirándulások szervezése lehetőséget biztosít a természeti környezet megismertetésére és megszerettetésére. Hangsúlyozni kell a természetvédelem jelentőségét és kapcsolatát az egészséges életmóddal. A személyi higiénia területén fokozott figyelemmel kell kísérni a tanulók öltözködését, tisztálkodását, közvetlen környezetük rendezettségét. A napi háromszori étkezés igénybevételét és a helyes étkezési szokások betartását figyelemmel kell kísérni. A nemek közötti harmonikus kapcsolat feltételeinek megismertetésénél alapvető fontosságú a

212



tapintat és az életkori sajátosságok figyelembevétele. Az alapvető ismeretnyújtás pedagógiai módszereként az előadás, egyéni problémáknál a bizalmas beszélgetés az ajánlott. A kollégium területén olyan otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus környezet megteremtésére kell törekedni, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket.

5.2.2.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. A kollégium segít az iskolai közösségi szolgálat megismerésében, a lehetőségek felkutatásában, támogatja az iskolák munkáját. Az iskolai közösségi szolgálat egyik preferált területére, a környezetalakítás feladatára akár a kollégiumban is felkészülhet. A kollégium sajátos színtere tág teret kínál mind az egyéni, mind a közösségi felelősségvállalás fejlesztésére. Ilyenek lehetnek: - mások jelenlétének szükségszerű elfogadása egy közösségi térben - mindennapi viselkedésünk, tulajdonságaink hatással vannak másokra - közösségi lehetőségek: a környezet megbecsülése, fejlesztése; részvétel a kisebb (szoba) és a tágabb közösség (kollégium) rendbetételében, szépítésében - részvétel a közösség életének irányításában, szervezésében a diákönkormányzat munkáján keresztül Rendkívüli jelentőségű a pedagógus személyes példamutatása, indirekt nevelési módszereinek sokrétű alkalmazása. A nevelőtanárnak olyan pozitív mintákat kell növendéke felé közvetítenie, melyek a személyiségfejlesztés mellett a tanár-diák viszony erősödésére is kihatással vannak.

213



5.2.2.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság

Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Meg kell ismertetni a tanulókkal a fenntartható társadalom legfontosabb alapelveit: - az életközösségek tisztelete és védelme - az emberi élet minőségének javítása - a Föld életképességének és sokféleségének megóvása - a megújuló energiaforrások felhasználásának előtérbe helyezése - a nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása - a környezettudatos életvitel kialakítása Támogatni kell a környezettudatos tanulói kezdeményezéseket a kollégiumi- és a tágabb környezet vonatkozásában egyaránt. Biztosítani kell a nyilvános megjelentetés ( Kolexpress, rádió, faliújság) lehetőségét is. Az önkiszolgálás a környezettudatos nevelés fontos eszköze. A „zöld gondolkodás” a háztartásban kezdődik, a szobatakarítás, szemétlevitel a saját környezet gazdaságos rendben tartása elősegítheti e folyamatot. A szelektív hulladékgyűjtés keretén belül jelenleg a műanyagpalackokat gyűjtjük, de cél a további szelekció megvalósítása is.

5.2.2.10 Pályaorientáció

A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. A mai társadalom az életpályára készülő fiataltól konstruktív életvezetési technikát igényel. Ennek megfelelően a tolerancia, a versenyképesség a megmérettetés képességének kialakítása kiemelt szerepet tölt be pedagógiai munkánk során. Ennek érdekében olyan köröket, programokat szervezünk, melyek elősegíthetik a keresett munkaerő-piaci pozíciók megszerzését. Meg kell ismertetni a tanulókkal a pályázatírási technikákat, melyet a DT saját munkájában is hasznosíthat. 214



A kollégiumban lehetőség nyílik vizsgálni, elemezni a tanulók képességeit, foglalkozási ágak iránti érdeklődésüket. E tevékenységi forma keretén belül az egyéni tanácsadást, segítségnyújtást valamint programajánlatok szervezését kell megvalósítani. Ezek fő célja a választás segítése vagy a már kiválasztott cél érdekében tett intézkedések realizálása. Megvalósítási formák: önismereti tréning, kommunikáció fejlesztése, műveltségi területek ismeretanyagának elmélyítése, meghívott előadók, intézmények látogatása, melyek a kötelező foglalkozások keretén belül valósulhatnak meg. Minden végzős diáknak biztosítani kell a pályaorientációs vizsgálaton való részvétel lehetőségét. Szükség esetén egyéni pályatanácsadást kell folytatni.

5.2.2.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés

A kollégiumnak segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. Az értékpluralizmus elvének tiszteletben tartásával a kollégium értékközvetítő szerepe alkalmas arra, hogy a közösségi együttélés következtében interiorizáljon társadalmilag hasznos, egyénileg eredményes életmódmodelleket. A tolerancia, a versenyképesség, a megmérettetés képessége, a keresett munkaerő-piaci pozíció megszerzése ma mind konstruktív életvezetési technikákat igényel az életpályára készülő fiataltól. A kollégiumi nevelés specifikumai katalizátorai lehetnek az aktivitás, a motiváció tartós fenntartásának, a differenciált személyiségfejlesztés megvalósításának.

5.2.2.12 Médiatudatosságra nevelés

215



Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. Számtalan vizsgálat eredménye igazolja azt, hogy ma már a mozgó kép – és ezen belül a televízió és az internet– fontosabb szerepet játszik a fiatalok kulturális és szellemi fejlődésében, mint a nyomtatott tartalmak, azaz a könyvek, az újságok és a magazinok. A televíziózás szerepe az internet megjelenése óta fokozatosan leértékelődik. A középiskolás korosztályra nézve a fő veszélyforrás abban rejlik, hogy ők már többnyire szülői felügyelet nélkül tévéznek, nincs kontroll sem időtartamban, sem pedig tartalomban. Az információszerzés legfontosabb színtere kétségtelenül az internet, ugyanis a tv-vel ellentétben itt nem szerkesztők által megszűrt tartalmak megszerzéséről van szó. Az internet használatának legújabb trendje a közösségi oldalak előtérbe kerülése. Ennek fő veszélye az olyan személyes információk megosztása, ami a tanuló megítélésére nézve káros lehet. A médiatudatosság főbb ismérvei: - Képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére - Felismeri a valóság ábrázolásának különböző szintjeit - Meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól - Tudatában van annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel a műsorokon belül is találkozhat - Tudatában van annak, hogy a hírek mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek - Képes megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat

216


5.3


A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI

Tanulóink életkorából adódóan a kortárscsoportnak meghatározó szerepe van a személyiségfejlődésükre. Az együttes tevékenység pedagógiai hatékonysága rendkívül jelentős. A nevelőknek indirekt módszerek alkalmazásával kell megteremteni a feltételeket a társak közötti pozitív interakciók megvalósulására. A szoba- csoport- és kollégiumi közösségi szintek kialakulása csak az arra adekvát tevékenységformák összehangolt tervezésével válhat eredményessé. 5.3.1

Önkiszolgáló tevékenység

Az önkiszolgálás a közösségek mindennapi tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását jelenti. A társadalmi mikroklíma ideális gyakorlóterepe. A környezet tisztántartása, a napirend szerinti működés biztosítása, az ügyeletes nevelő segítése szoba-, csoport,- és kollégiumi szinten a diákügyeletes feladata. Feladataikat ügyeletesi szabályzat rögzíti. Szervezésükben, irányításukban kiemelkedő szerepe van a diákönkormányzatnak. 5.3.2

Tanulói önkormányzat

Az önkormányzat működése alapvető jelentőségű a kollégium életében. A kollégium csak akkor válhat a diákok otthonává, ha lehetőséget kapnak életük szervezéséhez. Szervezeti formája a Diáktanács, mely összefogja és irányítja a csoportvezetőségek munkáját. A vezetőket pályázat vagy rátermettség alapján a tanulók nyilvánosan választják. Munkájukat a tanulók egyetértésével választott patronáló tanár segíti. Működésükben kerülni kell a formalizmus megjelenését. Aktív, a tanulók igényeit tükröző tevékenységrepertoár kialakításához minden segítséget biztosítani kell. A tanulóknak tudniuk kell, hogy számíthatnak az önkormányzat segítségére. Törekedni kell arra, hogy a kollégiumi rend és fegyelem biztosításába is bekapcsolódjon a DT. Tevékenységük propagálásához meg kell teremteni megfelelő feltételeket.

A diákönkormányzat alapvető tevékenységi területei: − Biztosítja a kollégiumban élő diákok érdekvédelmét, melynek keretén belül érdekfeltáró, egyeztető és képviseleti feladatokat lát el − A meghatározott kereteken belül gyakorolja döntési, egyetértési és véleményezési jogkörét − Felelős a csoportok közötti versenyek, vetélkedők szervezéséért − Részt vesz az éves programban tervezett kollégiumi rendezvények lebonyolításában − Kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzatokkal, a város kollégiumainak diákvezetőivel és az érdekvédelmi szervezetekkel − Szervezi, ellenőrzi és értékeli a diákügyeleti szolgálatot 5.3.3

Interperszonális kapcsolatok

A kapcsolatrendszerek vizsgálatára szociometriai felmérést kell alkalmazni. Az értékelés során törekedni kell az eredmények minél szélesebb körű gyakorlati hasznosítására. A szobaközösségeket célszerű vonzódásos alapon összeállítani. A perifériára szorultakat teljesíthető feladatokkal kell megbízni. A jó szervezőkészséggel rendelkezőket be kell vonni a kollégiumi élet alakításába. A csoportkohézió fejlesztéséhez elengedhetetlen a közös programok szervezése. A kortárscsoport személyiségformáló hatásának elsőrendűségét figyelembe véve közvetett módszerekkel kell az egyéni érdekeket összehangolni. Kiemelt feladat az elsőévesek beilleszkedésének segítése a csoportközösségbe. 217


5.4


A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

5.4.1

A tanulók életrendjének pedagógiai elvei – a közösségi együttéléshez szükséges napirend elfogadtatása – a családi házból hozott szokásrend figyelembe vétele – egyéni és a közösségi érdekek összehangolása – a tanulás és a rekreáció egyensúlyának biztosítása – társadalmilag elfogadott életmódminta közvetítése

5.4.2

A tanulók tanulásának pedagógiai elvei – a tanulás a kollégista alapvető kötelessége – a hatékony tanuláshoz szükséges környezeti feltételek biztosítása – egyéni adottságok és igények figyelembe vétele – az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele – a tudástöbblettel rendelkező tanuló segítse az adott tárgyból lemaradó társait – eredményesen tanulni csak megfelelő belső motivációval lehet – a kötelező foglalkozások alól - egyéni elbírálás alapján - felmentés kapható

5.4.3

A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei – a kötelezően választott szabadidős foglalkozás alól felmentés nem adható – törekedni kell szabadidős lehetőségek minél szélesebb körű biztosítására – szabadidős programokat a tanulók igényeinek figyelembevételével kell szervezni – a szabadidejével a tanuló – az előírások betartása mellett – önállóan rendelkezik

5.4.4

A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei – vezérelv az egész életen át tartó tanulás – a fejlődés alapfeltétele a megfelelő önismeret – a bemeneti és kimeneti pont közötti hozzáadott érték a fő mérőszám – mindenkit a saját egyéni képességeihez kell viszonyítani

5.4.5

A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei – adottság csak akarattal párosulva teljesedhet ki tehetséggé – minden tanuló tehetséges lehet valamiben – a sokszínű és ingergazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását – a tehetség nem mindig tör a felszínre, fontos a pedagógus segítő szerepvállalása

5.4.6

A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei – a tanulási technikák megtanulhatóak – a felzárkózás belső igényből fakadjon – lemaradó tanuló kötelezhető a felzárkózásra – felzárkóztatást lehetőleg egyénileg vagy kis csoportban kell végezni – a lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességei adnak alapot

5.4.7

A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei – saját képességek maximális kihasználásával mindenki sikeres lehet – önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás – a pályaválasztás stratégiai döntés – az életpályák akár többször is módosíthatók – egyéni életpálya kialakításához egyénre szabott tanácsadás szükséges

218



5.4.8

A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei – valós élethelyzetek a legjobb tanulási terepek – az önkiszolgáló tevékenység nem kényszerű, hanem szükséges elfoglaltság – a munkahelyi beilleszkedés előzetes ismeretekkel megkönnyíthető – az én szerep teljes körű felelősséget jelent

5.4.9

A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei – biztosítani kell a befogadó és a cselekvő részvételi lehetőséget egyaránt – egyéni és csoportos kezdeményezések felkarolása és támogatása – programok szervezésénél a csoportfoglalkozások témaköreinek figyelembevétele – a mindennapi testedzés, mozgás feltételeinek biztosítása – a csoportok közötti versenyek rendezése a közösségépítés szolgálatában – a kollégiumon kívüli lehetőségek maximális kihasználása

5.4.10 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek – egészséges táplálkozás jelentőségének tudatosítása, feltételeinek biztosítása – az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás prevenciója – a családi és párkapcsolatok humánus kezelése – erőszakos megnyilvánulások megelőzése – a személyes higiéné szükségletté válásának elősegítése – baleset-megelőzési és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása – közvetlen tárgyi környezet rendben tartása – alkalmazkodás a fenntartható fejlődés környezeti elvárásaihoz

5.5 5.5.1 5.5.1.1

KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE

Felkészítő, fejlesztő foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások

a) Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás Ez a STUDIUM napirendben meghatározott ideje. A tanuló a szobájában vagy a tanulóteremben tanul. A nevelőtanár ellenőrzi a felkészülést és szükség szerint számon kéri a tanulót. b) Differenciált képességfejlesztő, tehetség kibontakoztató foglalkozás A nevelőtanár a képességvizsgálatok eredménye alapján egyéni fejlesztést folytat az érintett tanulókkal c) A bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció A nevelőtanár a tanulmányi eredmények rendszeres ellenőrzése alapján összpontosít a támogatandó területre. Szükség esetén gondoskodik másik pedagógus bevonásáról. d) A tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése szakkörökön, diákkörökön Az Éves tanulói foglalkozási tervben rögzített fejlesztő szakkörökön, diákkörökön a tanuló a nevelőtanár döntése alapján köteles részt venni. e) Tematikus csoportfoglalkozás Előírt témakörök és időkeretek között szervezhető.

A tanulást segítő foglalkozások időkerete:

219



A tanulónak heti 13 órában kötelező részt vennie a felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó, felkészítő foglalkozásokon. Ezen időkereten belül minden 9. évfolyamos tanuló évi 11 órában sakk-alapismereti foglalkozáson vesz részt.

5.5.1.2

Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások

Csoportvezetői foglalkozások a) Közösségi foglalkozás a kollégiumi csoport számára A kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése. b) Tematikus csoportfoglalkozás A keretprogramterv alapján tervezett tematikus csoportfoglalkozások részben vagy egészben a csoportvezetői foglalkozások, vagy a felkészítő foglalkozások terhére is megszervezhetők. A csoportvezetői foglalkozások időkerete: heti 1 óra A tematikus csoportfoglalkozások óraterve Témakör

9.

10.

11.

12.

13-14.

Össz.

A tanulás tanítása

3

2

2

2

1

10

Erkölcsi nevelés

2

2

2

1

1

8

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

1

1

8

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

2

2

2

1

2

9

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

1

1

1

1

1

5

Családi életre nevelés

1

2

2

3

3

11

Testi és lelki egészségre nevelés

2

2

2

2

2

10

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

2

2

2

1

1

8

Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

2

2

2

10

Pályaorientáció

2

2

2

2

2

10

Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

2

2

3

3

12

Médiatudatosságra nevelés

1

1

1

1

1

5

-

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

106 óra

Kollégiumi közösségek működésével összefüggő foglalkozások Ezek a pedagógus által irányított, a kollégium folyamatos, rendszeres, zavarmentes működéséhez szükséges ismeretek átadását szolgáló foglalkozások. a) A kollégiumi diákönkormányzat működésének támogatása. A DÖK – segítő nevelőtanárt a 220



diákönkormányzat javaslatára az igazgató bízza meg ötéves időtartamra. b) A kollégiumi diákfórumok keretén belül szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal kollégiumi gyűlést kell tartani. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások A tanuló vagy a pedagógus kezdeményezésére indított foglalkozásokon a nevelő arra törekszik, hogy minél jobban megismerje a tanulók személyiségét, közösségben elfoglalt helyüket. Segíti az aktuális problémák megoldását, tanácsot, útbaigazítást ad. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások

Ezt a pedagógus által irányított előre tervezett foglalkozást az Éves tanulói foglalkozási tervben minden tanév elején megajánlott kínálatból választja ki a tanuló. A választását írásban kell jeleznie a kollégiumvezetőnél legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. A foglalkozáson ezt követően köteles részt venni. A szabadon választható foglalkozások időkerete: heti 1 óra Az előre tervezett szabadidős foglalkozásokon túl a tanulók részt vehetnek a szakkörök és diákkörök munkájában, sportrendezvényeken, vetélkedőkön, előadásokon, kiránduláson. Ezeken a programokon részvételük nem kötelező. A nevelő köteles - a tanulók tevékenységrepertoárjának bővítése érdekében - a megfelelő motivációs szint megteremtésére. A foglalkozások összesített időkerete: A kollégiumban a heti 14 óra/tanulócsoport képességfejlesztő foglalkozás mellett heti 10 óra/tanulócsoport egyéni törődést biztosító vagy szabadidős foglalkozást kell tartani. A foglalkozások teljes időtartama 24 óra/hét/tanulócsoport. A tanulóknak összesen 13+1+1=15 óra foglalkozáson kell részt venniük hetente. A heti időkeret a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható A tematikus csoportfoglalkozások óraszáma a szakképzésben résztvevő 13.14. évfolyamos kollégisták számára csak ajánlott. A csoportos foglalkozás min létszáma: 5 fő.

5.6 5.6.1

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSAINAK TERVE A felzárkóztatás célja és feladatai

Alapvető cél a tanulók képességeinek felismerése és kibontakoztatásának segítése. Támogatni kell a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítani annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezhessék tanulmányaikat. Létre kell hozni a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszert, segíteni a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. Lehetővé kell tenni az egyes szakmák, hivatások megismertetését, segíteni a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. Ez irányú tevékenységek: - Egyéni beszélgetések - Csoportos beszélgetések. - Kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolával, a szaktanárokkal 221



- A nevelőtanárnak figyelemmel kell kísérnie a tanuló fizikai és pszichés állapotát. A hátrányos helyzetű tanulóknál meg kell szervezni a korrepetálást, segíteni kell őket a felzárkóztatásban. A felzárkóztatás területei - A tanuló általános iskolai tudásának felmérése, hiányok pótlása - A tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása. - Alkalmi felzárkóztatás, pl. nagydolgozat előtt, vagy ha a tanuló bukásra áll.

5.6.2 A tehetséggondozás célja és feladatai Célunk, hogy ne maradjanak rejtve a tanulók adottságai. Ennek érdekében fel kell tárni, hogy: - részesülnek-e a diákok valamilyen fejlesztésben - milyen támogatásra tartanak igényt Egyéni fejlesztési terv készítése Szükséges a fejlesztés tárgyának megfogalmazása, prioritások felállításával (mit fejlesztünk): meglévő képességek, erős és gyenge oldalak, személyiségtulajdonságok, stb. Szükséges a támogatás szervezeti formáinak meghatározása (hogyan fejlesszük): foglalkozások, programok, anyagi jellegű támogatás. Tehetséggondozás: Külső segítség keresése, közösség előtti megmutatkozás lehetősége Fontos a rendszeres visszajelzés a tanulók teljesítményéről, fejlődéséről. Az értékelésekkor (pl. jutalmazási rendszer) kapjon figyelmet az átlagon felüli teljesítmény. A fejlesztés során fontos az együttműködés a nevelőknek a testületben, szülőkkel, iskolával, stb. 5.6.3 Társadalmi beilleszkedés segítése A társadalmi beilleszkedés elősegítésében célunk, hogy tanulóink tudatosan készüljenek a választott hivatásra, ismerjék az álláskeresés folyamatát, technikáit. Ennek megvalósítása érdekében kiemelten foglalkozunk az alábbi területekkel: – Pszichés összetevők feltárása, tudatosítása. – Reális jövőkép kialakítása. – Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret). – Továbbtanulásra való felkészítés. – Tájékozódás a munkaerőpiacon, az álláskeresés folyamata, technikái. – Felkészülés az élethosszig tartó tanulásra és esetleges pályamódosításokra. A tanulók önálló életkezdésének elősegítése érdekében alapvető feladatunk - a hagyományos női és férfi szerepek, - a család, mint a társadalom alapvető egysége, - a sokoldalúság érdekében folytatott széles tevékenységrepertoár, - az egyéni felelősségvállalás jelentőségének megismertetése.

5.7 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

222



Célunk, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten rendelkezzenek ismeretekkel és jártasságokkal egészségük megőrzése érdekében az alábbi területeken: 4. egészséges táplálkozás 5. mindennapos testmozgás, 6. az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre 7. a családi és párkapcsolatok, 8. bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, 9. a személyes higiéné, 10. baleset megelőzés és elsősegély-nyújtás Az egészségfejlesztés megvalósításának színterei: - Céljaink elérése érdekében kiemelt szerepe van az Iskolaegészségügyi Szolgálat tevékenységének. A velük való kapcsolat fenntartása során naprakészségre kell törekedni a nevelőtanárok és a védőnő információcseréjében. Az egész kollégiumot érintő egészségvédelmi kérdések kapcsán a kollégiumvezető és az Iskolaegészségügyi Szolgálat kölcsönösen tájékoztatják egymást. - A 9. évfolyam kollégistái számára a doktornő és a védőnő mentálhigiénés foglalkozásokat tart a csoportfoglalkozások keretén belül. - A csoportvezetők a tanév első csoportfoglalkozásán balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat. - A testi-és lelki egészségre nevelés tematikus foglakozásain kötelező jelleggel kell foglakozni a megadott témakörökkel - Az étkezés, és személyi higiénia területén rendszeres nevelőtanári kontrollt kell gyakorolni, melyben a számonkérés helyett a mintaadásra kell helyezni a hangsúlyt - A tanulói környezet tisztántartásában ki kell használni a közösségi tevékenységben rejlő pedagógiai lehetőségeket.

5.8 GYERMEK- ÉS IFJUSÁGVÉDELEM A tanulói személyiség megismerése mellett fontos feladat a szociális és családi háttér feltárása. A tanév kezdetén a csoportvezetők személyes elbeszélgetés során ismerik meg tanulóik mindennapi helyzetét. A hátrányos helyzetű tanulók életkörülményeinek jobb megismerése érdekében személyes találkozót kezdeményeznek a tanuló szüleivel és osztályfőnökével. Tapasztalataikat megosztva az intézmény GYIV felelősével egyénre szabott cselekvési programot dolgoznak ki, és figyelemmel kísérik a tanuló családi körülményeinek változásait.

5.9 HAGYOMÁNYÁPOLÁS A kollégiumi tevékenységet egész tanév során végigkíséri a csoportok közötti versenyek ösztönző, motiváló hatása. Minden hónapban más-más csoport vállal felelősséget 223



a rendezvények megszervezéséért. A havonta elért eredmények összegződnek és a Tavaszi Kollégiumi Napok keretén belül dől el a csoportok helyezési sorrendje. Pozitív pedagógiai hatása (versenyszellem, önállóságra nevelés, demokratizmus érvényesítése, közösségteremtő ereje) mellett a tanulók élvezetes játékává, vetélkedésévé is vált ez az évek óta alkalmazott tevékenységi forma. Szeptember hónapban kerül sor a diákvezetők felkészítésére mely helyzetgyakorlatok segítségével lehetőséget teremt a legmegfelelőbb diákvezetők kiválasztására és a vezetői attitűdök tudatos alkalmazására is. Ez alkalommal fogalmazzák meg - képviseleti jogukkal élve - a kollégium éves tevékenységi programját. November elején rendezzük az Őszi Kollégiumi Napok rendezvénysorozatát, melynek fő jellemzője a humán ismeretek, művészeti élmények előtérbe helyezése. (műveltségi vetélkedő, versmondó verseny, tudományos és művészeti előadások, kiállítások rendezése) December elején a kollégistáink által leginkább várt mikulásesten fogadjuk kollégistává az első éveseket. Az izgatott várakozás fő oka az évekkel ezelőtt kialakult koreográfia pontos követése, melyek során mind az első mind a felső évesek kötődnek a kollégiumi hagyományhoz. A játékos, tréfás szobaellenőrzést, étkezést, fogadási ceremóniát - melyen a Mikulás felavatja az elsősöket - követően a felavatott "nyuszik" beírják nevüket a Kollégiumi Krónikába, melyben az események fényképei is szerepelnek. Áprilisban rendezzük a Tavaszi Kollégiumi Napokat, melynek mottója a sport, játék. A vetélkedők ennek jegyében zajlanak és az itt elért eredmények alapján derül ki, hogy melyik a kollégium "legjobb" csoportja. Kiemelkedő a versenyszámok közül a kollégiumi váltófutás és az Eged-futás. Az utóbbit már évek óta rangos városi kollégiumi versenyként is jegyezhetjük. Májusban bensőséges légkörben búcsúzunk végzős diákjainktól. A kollégiumi ballagást követő vacsora előtt az elsőévesek átadják ajándékaikat, és műsorral kedveskednek a ballagóknak. A tabló készítése is része a kollégiumhoz kötődés erősítésének. A tanév során műsor, kiállítás, vetélkedő vagy emlékhely látogatás formájában emlékezünk meg hazánk és szűkebb környezetünk történelmi eseményeiről. Kollégiumi jelképeink kialakulóban vannak. Emblémánk megtalálható az elsőévesek avatási oklevelén és a ballagók emléklapján. Kiemelt feladatunk a kollégium arculatának további erősítése és gazdagítása.

5.10 KAPCSOLATTARTÁS AZ ISKOLÁKKAL ÉS A SZÜLŐI HÁZZAL

5.10.1 Kapcsolat az iskolákkal

224



Az iskolákkal történő kapcsolattartás fontos feltétele a tanév programjának egyeztetése, és a tanulókkal szembeni elvárások pontos megismerése. A helyi tantervek és a pedagógiai programok ismeretében kell összeállítani a foglalkozási terveket. Az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal elengedhetetlen a tanulókkal kapcsolatos információk rendszeres megvitatása. A havi rendszeres találkozókon kívül – a szülői fogadóórák, értekezletek előtt - szükség szerint kell felkeresni az osztályfőnököket, szaktanárokat.

Lehetőséget kell biztosítani számukra a tanulók kollégiumi életének

közvetlen megismerésére is. A kollégiumi órarend, munkarend kialakításával is igyekszünk elősegíteni a napi kapcsolattartás megvalósulását. A tanulók tantárgyi előmenetelét köteles a csoportvezető tanár az e-napló, vagy az osztálynaplók alapján ellenőrizni, legalább havonta egy alkalommal. A tanulók eredményesebb felzárkóztatása, tehetséggondozása érdekében meg kell vizsgálni az iskolában tanító szaktanárok bevonását a kollégiumi foglalkozások megtartásába.

5.10.2 Kapcsolat a szülőkkel

A kollégiumba újonnan beiratkozó tanulók szülei számára levelet adunk át a beköltözéssel kapcsolatos legfontosabb teendőkről. A levélben röviden ismertetjük kollégiumunk legfontosabb jellemzőit, és a tanulókkal szembeni elvárásokat. A beköltözés napján összevont szülői értekezletet tartunk, melyen a Házirend ismertetésén kívül lehetőség nyílik a tanulók egyéni problémáinak megbeszélésére is. A csoportvezető tanárok a havonta megtartott iskolai fogadóórák időpontjában várják az érdeklődő szülők jelentkezését. Szükség szerint a tanulási foglalkozások előtt vagy után

minden

nap

lehetőséget

biztosítanak

az

esetleges

problémák

személyes

megbeszélésére. A csoportvezető tanár rendelkezik a tanulók, az osztályfőnökök és a szülők telefonszámával is. A személyes kapcsolattartáson kívül a kollégiumi ellenőrzőn keresztül is mód nyílik rendszeres tájékoztatásra. A tanuló magaviseletével, tanulmányi eredményével, egyéni gondjaival kapcsolatos információkat szükség szerint közlik a szülővel, aki aláírásával igazolja az abban foglaltakat. Rendkívüli esetben a csoportvezető tanárírásban kéri a szülő személyes megjelenését. A megbeszélések eredményét naplójában rögzíti.

225



5.11 A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM ZÁRADÉKA A Pedagógiai Program elhelyezése: helyben szokásos módon, azaz 1-1 példányban, a könyvtárban, a kollégiumvezető és az általános igazgatóhelyettes irodájában, továbbá a törvényi előírásoknak megfelelően, az iskola honlapján. A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítási lehetőségei: a program felülvizsgálatára és szükséges módosítására évente kerül sor, minden év június 30-ig. Törvények és rendeletek változása esetén a hatályba lépést követő 30 napon belül kell elvégezni a korrekciót. A fentieken kívül felül kell vizsgálni a programot, ha azt a tantestület 50%-a kéri.

Legitimációs záradék

A Diákönkormányzat - véleményezési jogával élve - a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetért. Eger, 2014. május 26.

………………………………………….. kollégiumi diáktanács elnöke

A szakmai munkaközösség - véleményezési jogával élve - a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetért. Eger, 2014. május 26.

…………………………………………… szakmai munkaközösség képviselője

A kollégium nevelőtestülete a Pedagógiai Programot 2014. május 26. napján megtárgyalta és elfogadta. Eger, 2014, május 26.

………………………………………… kollégiumvezető

A nevelőtestület által elfogadott Pedagógiai Programot jóváhagyom. Eger, 2014. május 26. ………………………………………….. igazgató

226



6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Program elhelyezése: helyben szokásos módon, azaz 1-1 példányban, a könyvtárban, a kollégiumvezető és az általános igazgatóhelyettes irodájában, továbbá a törvényi előírásoknak megfelelően, az iskola honlapján. A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítási lehetőségei: a program felülvizsgálatára és szükséges módosítására évente kerül sor, minden év június 30-ig. Törvények és rendeletek változása esetén a hatályba lépést követő 30 napon belül kell elvégezni a korrekciót. A fentieken kívül felül kell vizsgálni a programot, ha azt a tantestület 50%-a kéri.

Legitimációs záradék A Diákönkormányzat - véleményezési jogával élve - a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetért. Eger, 2014. május 26. ……………………………………….. Iskolai Diákbizottság elnöke A

Szülői

munkaközösség

-

véleményezési

……………………………………… kollégiumi diáktanács elnöke jogával

élve

-

a

dokumentumban

megfogalmazottakkal egyetért. Eger, 2014. május 26.

…………………………………………. szülői munkaközösség elnöke

Az intézmény nevelőtestülete a Pedagógiai Programot 2014. május 26. napján megtárgyalta és elfogadta. Eger, 2014. május 26.

………………………………………… Üzemi Tanács elnöke

A nevelőtestület által elfogadott Pedagógiai Programot jóváhagyom Eger, 2014. május 26. ……………………………………… igazgató

A Pedagógiai Program hatálybalépésének időpontja 2014. szeptember 1.

227



A Szakmai Munkaközösségek - véleményezési jogukkal élve - a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértenek:

Eger, 2014. május 26.

Humán munkaközösség vezetője

……………………………………..

Reál munkaközösség vezetője

……………………………………..

Osztályfőnöki munkaközösség vezetője

……………………………………..

Idegen nyelvi munkaközösség vezetője

……………………………………..

Villamos-informatikai munkaközösség vezetője

……………………………………..

Gépész munkaközösség vezetője

……………………………………..

Kollégiumi munkaközösség vezetője

……………………………………..

228

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola, Szakiskola és Kollégium. Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2

Recommend Documents