Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2.
HÁZIREND
Tartalomjegyzék
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK ...................................................................................................................... 4 I. TANULÓI JOGOK ........................................................................................................................................... 5 I.1. I.2. I.3. I.4.
SZEMÉLYISÉGI JOGOK ................................................................................................................................... 5 A TANULÓ SZEMÉLYÉHEZ FŰZŐDŐ TOVÁBBI JOGOK...................................................................................... 5 AZ OKTATÁSHOZ, NEVELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK ................................................................................... 5 JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG ........................................................................................................................ 7
II. TANULÓI KÖTELESSÉGEK ....................................................................................................................... 9 III. A TANULÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE .............................................................................................. 12 III.1. AZ ISKOLAI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ................................................................................... 12 III.2. FEGYELMI ELJÁRÁS .................................................................................................................................. 13 IV. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI ................................................................... 14 IV.1. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ..................................................................................................... 14 IV.2. A JUTALMAZÁS FORMÁI ........................................................................................................................... 14 V. A TANULÓK MULASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .................................................... 16 VI. A SZÜLŐK HOZZÁFÉRÉSE AZ ELEKTRONIKUS NAPLÓHOZ ..................................................... 18 VII. AZ ISKOLA MUNKARENDJE ................................................................................................................ 19 VIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK .......................................................................................... 22 IX. AZ ISKOLAI BELÉPTETŐ RENDSZER ................................................................................................. 24 X. VIZSGASZABÁLYOK ÉS AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK RENDJE .................................................... 25 1. A FELSŐBB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ................................................................................................. 25 2. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK ............................................................................................................................. 25 XI. A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE ÉS VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................................................................................................. 26 XII. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................. 27 XIII. AZ ISKOLAI DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS DIÁKKÖZÖSSÉGEK JOGAINAK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ................................................................................. 28 XIV. AZ ISKOLA ÉS AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK....................................................................................................................... 30 XIV.1. A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT SZABÁLYAI................................................................................................... 30 XIV.2. A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZAKTANTERMEK RENDJE ................................................................................ 32 XIV.3. A TORNATEREM RENDJE ........................................................................................................................ 32 XIV.4. A GYAKORLATI OKTATÁS ÉS A TANMŰHELY MUNKARENDJE ................................................................. 33 XIV. 5. AZ ISKOLA UDVARÁNAK HASZNÁLATA ................................................................................................. 34 2
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................................................. 35 XV. MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................ 36 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: KOLLÉGIUMI HÁZIREND ................................................................................... 36 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: SZABÁLYZAT ALAPÍTVÁNYI FEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉRŐL .............................................................................................................................................. 50 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ............................................................................................................................................. 52 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI ............................................................................................ 57 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI UTASÍTÁS ................................................. 203 6. SZÁMÚ MELLÉKLET: TŰZ- ÉS BOMBARIADÓ TERV .......................................................................... 206
3
Bevezető rendelkezések A Házirend az intézmény diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola és a kollégium munkarendjét. Betartása és betartatása intézményünk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet: -
az intézmény igazgatója készíti el,
-
és a nevelőtestület fogadja el.
A Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor Szülői Munkaközösség (SZM) és az Iskolai Diákbizottság (IDB) egyetértési jogot gyakorol. A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen Házirend: -
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény;
-
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet;
-
a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény;
-
továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.
A Kollégiumi Házirend sajátos előírásai és feltételrendszere alapján a Házirend mellékleteként jelenik meg. A Házirend szabályai – mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák – kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A Házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de a pedagógusokra és más alkalmazottakra vonatkozóan is tartalmazhat ilyeneket (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban). A tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek megismertetni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és azokat a szabályokat, amelyek a tanulói jogaival és kötelességével foglalkozik.
4
I. Tanulói jogok I.1. Személyiségi jogok -
A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben.
-
A tanuló e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat (diáktárs, tanár, iskolai dolgozó) személyiségjogaik érvényesítésében.
-
Továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, tanárai, valamint az oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a tanuláshoz, művelődéshez való jog érvényesülését.
Ennek érdekében a tanulónak tilos az iskolába fegyvert, kábítószert és minden olyan eszközt behozni, amellyel saját és mások testi épségét veszélyeztetheti. I.2. A tanuló személyéhez fűződő további jogok A jó hírnévhez, a magántitokhoz és személyes adatainak védelméhez való jog, valamint az ártatlanság feltételezése mindaddig megilleti, amíg jogerős ítélet a bűnösséget meg nem állapítja. Továbbá a sajtó helyreigazítási jog, abban az esetben, ha róla a sajtóban vagy médiában valótlan állítás jelenik meg. A tanulót megilleti: a képmással, hang- vagy képfelvétellel történő visszaéléssel szembeni tiltakozás joga. Továbbá a levéltitok védelme, de a levelezéshez való jogának korlátját diáktársai tanuláshoz való jogának gyakorlása szabja meg. Ebből adódóan a tanuló órán levelezéssel nem zavarhatja a tanítást. I.3. Az oktatáshoz, neveléshez kapcsolódó jogok A tanulónak joga van arra az első tanév megkezdésétől: -
hogy az iskolánk Pedagógiai Programjában meghatározott általános és szakmai műveltséget biztosító oktatásban részesüljön, részt vegyen a diákkörök munkájában;
-
válasszon a választható szakmacsoportok közül, s igényét a 10. évfolyam második félévének végén írásban közölje (abban az esetben, ha a tanuló 10. /11./ évfolyam végén megbukik, majd a javítóvizsga eredménye alapján magasabb évfolyamba léphet, csak azon szakmacsoportba kerülhet, amelyben a keretszámok lehetővé teszik a továbbhaladást); 5
-
képességéhez mérten továbbtanuljon;
-
a tanuló jogosult tanulmányi előmeneteléről osztályzatot, értékelést kapni, és ha nincs osztályzata, joga van ezt szóvá tenni.
A tanuló joga, hogy az iskolában igénybe vegye a tanuláshoz rendelkezésre álló eszközöket és használja az iskola létesítményeit (számítógépterem, szaktanterem, könyvtár, fizikai, kémiai előadóterem, tornaterem) és azokat rendeltetésszerűen, a törvényben szabályozott kártérítési kötelezettség mellett használja. A tanuló joga, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben oktassák, neveljék, tanulmányi rendjét pihenőidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával alakítsák ki, továbbá, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön az iskolai orvos és a védőnő segítségével. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal iskolánkban megbízott ifjúságvédelmi felelős foglalkozik. A tanuló joga, hogy az iskolában szabadon véleményt nyilváníthasson minden kérdésről mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával. E jogának gyakorlásakor nem hagyhatja figyelmen kívül a többi diák és mások jogainak érvényesülését, különösen a többi diák tanuláshoz való jogát. Joga van továbbá tájékoztatást kapni személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint hogy e körben javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra 30 napon belül érdemi választ kapjon. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz és tájékoztassák osztályfőnöki órán, valamint a diákönkormányzat (Iskolai Diákbizottság) fórumain a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A jogszabályok hozzáférhetőségét az iskolai könyvtárban biztosítjuk. A tanuló joga, hogy kérje átvételét indokolt esetben, a törvényben meghatározottak szerint másik, azonos vagy más típusú oktatási intézménybe. A tanuló joga, -
hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák; 6
-
hogy
a
vallási
és
világnézeti
információkat
a
vallások
erkölcsi
és
művelődéstörténeti tartalmát tárgyilagos és többoldalú közvetítésben, elfogulatlan ismertetésben kapja meg. A tanuló nem késztethető világnézeti meggyőződésének megvallására vagy megtagadására. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése miatt. Iskolánkban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból történjen: a tanuló vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai véleménye, társadalmi származása vagy egyéb ok miatt. Ugyanakkor tilos rasszista, antiszemita, idegengyűlölő vagy kirekesztő nézetek hangoztatása, hirdetése, ehhez kapcsolódó tárgyak és öltözékek viselete az iskolában. A beiratkozás napjától jogosult a tanuló a felkészítő foglalkozáson, gólyatáborban részt venni. I.4. Jogorvoslathoz való jog A tanuló rendelkezik a jogorvoslathoz való joggal, vagyis, hogy jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, és igénybe vegye a nyilvánosságot. A nyilvánosság igénybevételéhez való jog azonban mások személyiségi jogait nem sértheti. Tilos valótlan állítást nyilvánosságra hozni. A jogsértés jogorvoslati eszközei: -
fegyelmi eljárás;
-
eljárást megindító kérelem;
-
felülbírálati kérelem;
-
törvényességi kérelem;
-
valamint az általános jogi eljárások.
Ha a jogsértés a diáktárs részéről érte a tanulót, panaszával forduljon az osztályfőnökéhez és az osztály diákbizottsági tagjához az érintett tanuló bevonásával. Amennyiben a sérelem nem nyer orvoslást, a tanuló panaszával fordulhat az IDB-hez. Az IDB, amennyiben jogosnak tartja a problémát, mérlegelés után kérheti az iskola igazgatójának segítségét. Az iskola alkalmazottai által okozott jogsértés esetén a tanuló intézheti ügyét személyesen az érintett tanárral. Ha problémája nem nyer megoldást, az osztályfőnökéhez fordulhat, majd pedig az IDB-hez. Az IDB kérheti az iskola igazgatójának segítségét. 7
A tanuló joga, hogy az illetékes helyi önkormányzaton keresztül, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön; továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy részletekben való kifizetésére. Diákjainkat segélyezéssel támogatjuk, és menzakedvezményben részesítjük a fenntartó által meghatározott igazolások alapján A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 148 § -a szerint.
8
II. Tanulói kötelességek Iskolánk tanulóinak a következő kötelességei vannak: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásainak megfelelően minden tanuló köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart, azon tanulók esetében, akik a 2011/2012. tanévben nyolcadik osztályosak voltak. Azok számára, akik nem a 2012/2013-as tanévben kezdték meg a kilencedik évfolyamot, a tankötelezettség a tanuló tizennyolcadik életévének betöltéséig tart. A tanuló kötelessége különösen, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének; érdemjegyeit naprakészen vezesse az ellenőrző könyvében; c) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait; d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak és az igazgató-helyetteseknek, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi-, ha megsérült; e) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; f) iskola
rendezvényeken,
ünnepségeken,
megemlékezéseken
fegyelmezett,
az
alkalomhoz méltó magatartást tanúsítson és ünneplő ruhában jelenjen meg. g.) az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. Az ezzel ellentétes magatartás fegyelmi eljárás megindítását vonja maga után. h.) a tanulmányi munkához való nem megfelelő hozzáállás (az első félévben 4, vagy annál több tantárgyi bukás) miatt fegyelmi eljárás indítható.
9
A tanuló csak igen indokolt esetben jelentheti, hogy nem készült (a 21. században az órai tananyag utáni érdeklődés nem jelenthet problémát: tankönyv, telefon, internet, közösségi kapcsolattartás). Házi feladat el nem készítéséért, másolásáért, puskázásért szaktanári elégtelent kaphat, csalásért osztályfőnöki büntetés jár. A hétközi házi feladatok esetében az írásbeli és szóbeli feladatok arányát és mennyiségét a követelmények figyelembevételével a szaktanár határozza meg. A tanulói teljesítmény értékelése az érdemjegy, melyet csak szóbeli, vagy írásbeli munka alapján lehet szerezni. A tanuló saját kérésére beírt elégtelen osztályzat csak a házi feladatat el nem végzésére vonatkozik. A tanulók hétvégére és tanítási szünetek idejére – a szokásos (hétközi, egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kaphatnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Ha a tanár 10 tanítási napon belül nem javítja ki az írásbeli dolgozatokat, akkor a diáknak joga van érdemjegyének naplóba történő beírásáról dönteni. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló, 2011. évi XLI. törvény 3 § értelmében az intézmény teljes területén 2012. január 1-től tilos a dohányzás. Minden tanuló kötelessége a villannyal, a vízzel és a fogyóeszközökkel történő ésszerű takarékosság. Különös gonddal kell ügyelnie minden tanulónak az intézmény épületére, a termek (folyosók és mellékhelyiségek) felszerelésére, berendezésére, a tárgyak rendeltetésszerű használatára, épségük megóvására és a tisztaságra. Minden tanuló kötelessége, hogy rendkívüli esemény észlelését (meghibásodást, rongálást) azonnal jelezze a szaktanárnak tanórán, vagy az ügyeletes tanárnak tanórán kívül. A jelentési kötelezettség elmulasztása fegyelmi eljárást vonhat maga után. Az intézmény épületében és felszerelésében okozott kárt az okozó köteles jelenteni és megtéríteni A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 59. § (1)-(2) bekezdése alapján .
10
Minden szakteremben (számítástechnika, laboratórium, könyvtár, kémiai, fizikai előadó, tornaterem) az ott érvényes külön szabályokat is köteles minden tanuló betartani. Minden tanuló kötelessége, hogy balesetvédelmi ismertetőn vegyen részt, megismerje, betartsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő iskolai szabályokat. Az ismertetőn való részvételét aláírásával dokumentálja. A balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartása az iskola minden tanulójára és alkalmazottjára kötelező.
A hetesek feladatai
-
pontosan jelenti a hiányzó tanulókat a szaktanárnak;
-
gondoskodik a tanterem szellőztetéséről, ügyel a tanterem rendjére, tisztaságára, felel a tábla tisztaságáért;
-
gondoskodik arról, hogy tanulótársai a szünetben elhagyják a termet, ill. becsengetés után fegyelmezetten várják a terem előtt a tanárt;
-
gondoskodik a tanterem előtti folyosó tisztaságáról;
-
ha a tanár becsengetés után 5 perccel nem érkezik meg, akkor jelentse az igazgatóhelyettesnek, akadályoztatása esetén, a titkárságon;
-
a tanítás végén becsukja az ablakokat, lekapcsolja a villanyt, összeszedi a szemetet.
A hetes kötelessége, hogy haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó tanárnak vagy az igazgató-helyetteseknek, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt.
11
III. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a Házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben részesíthető A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:
III.1. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái Az iskolai büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. Fegyelmező büntetések: 1) szaktanári figyelmeztetés: a tanórák rendjének megzavarásáért, tanulmányi kötelezettségek megszegéséért. 2) osztályfőnöki figyelmeztetés: igazolatlan hiányzás esetén, a Házirend által tiltott eszközök (mobiltelefon, zenelejátszásra alkalmas eszközök, fényképezőgép, kamera) órai használata esetén, tanórák rendjének megzavarásáért, melynek előzménye korábbi szaktanári figyelmeztetés, tanulmányi kötelezettségek megszegéséért (ellenőrző hiányos vezetése). A belépőkártya használatának elmulasztásáért 3) osztályfőnöki megrovás: a Házirend ismételt megszegése esetén, következő büntetési fokozatként. 4) igazgatói megrovás: tanórai és tanórán kívüli verekedésért, a Házirend ismételt megszegése esetén, következő büntetési fokozatként. 5) nevelőtestületi megrovás: a Házirend ismételt megszegése esetén, utolsó fegyelmező fokozatként. A tanuló, a házirend valamely rá vonatkozó pontjának újbóli megszegése esetén, ugyanazt a fegyelmező büntetést nem kaphatja, csak a következő büntetési fokozatban részesíthető. 12
III.2. Fegyelmi eljárás Ha a tanuló a kötelességeit megszegi, A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58.§ (3)-(14) bekezdése, illetve A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 55.-61.§ alapján fegyelmi eljárás után, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A nevelőtestület elsőfokú fegyelmi jogkörét az általa megbízott Fegyelmi Bizottság gyakorolja, melynek állandó tagjait a tanév elején a nevelőtestület hagyja jóvá. A fegyelmi eljárás részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza
13
IV. A tanulók jutalmazásának elvei és formái IV.1. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartás tanúsít, illetve tanulmányaival, vagy sportteljesítményével hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza (lásd: 2. számú melléklet). A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban lehet részesíteni. IV.2. A jutalmazás formái Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: 1. A jutalmazás formái és kezdeményezője a) Nevelőtestületi dicséret -
Kimagasló tanulmányi eredmény esetén: „Kiemelkedő tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesült” bejegyzés az anyakönyvbe és a bizonyítványba a tanév végén;
-
közösségi munkában elért eredmény esetén: „Példamutató közösségi tevékenységéért nevelőtestületi dicséretben részesült” bejegyzés az anyakönyvbe és a bizonyítványba a tanév végén;
-
országos tanulmányi versenyen 1-10-ig elért helyezés esetén;
-
országos sportversenyen, egyéb vetélkedőkön 1-10-ig elért helyezés esetén.
A nevelőtestületi dicséretet kezdeményezheti: osztályfőnök, szaktanár, felkészítő tanár, igazgató, diákönkormányzatot segítő tanár. A nevelőtestület dönt a dicséretről 2/3-os szavazási aránnyal. 14
b) Igazgatói dicséret -
városi, megyei tanulmányi és sportversenyen, egyéb vetélkedőn 1-3 helyezés esetén;
-
országos tanulmányi és sportversenyen 11-30-ig elért helyezés esetén;
-
sportversenyek és egyéb vetélkedők területi döntőinek résztvevői;
-
országos pályázaton elért valamilyen díjazott helyezésért;
-
közösségi munkában kiemelkedő teljesítményért.
Az igazgatói dicséret kezdeményezője: a felkészítő tanár, munkaközösség-vezető, az osztályfőnök, az igazgató, a diákönkormányzatot segítő tanár, és a mindenkori IDB titkár. A nevelőtestületi és igazgatói dicséretet a tanuló osztályfőnöke terjeszti elő. c) Osztályfőnöki dicséret: -
az osztályközösségben vállalt feladat ellátásáért;
-
iskolai ünnepségeken való szereplésért;
-
iskolai versenyeken elért 1-3. helyezésért;
-
városi, megyei tanulmányi és sportversenyen, egyéb vetélkedőn 4-8. helyezés esetén;
Az osztályfőnöki dicséret kezdeményezője: a felkészítő tanár, az osztályfőnök, az ODB. d) Szaktanári dicséret: -
egy tantárgyból nyújtott kiemelkedő tanulmányi munka esetén: „Kiváló munkájáért ______________ tantárgyból szaktanári dicséretben részesült” bejegyzés az anyakönyvbe és a bizonyítványba a tanév végén.
e) A jutalmazás egyéb formái és kezdeményezője:
-
a tanévzáró ünnepségen könyv- és tárgyjutalom, oklevél (osztályfőnök);
-
részvétel különböző táborokban (szaktanár, osztályfőnök, IDB);
Tanév végén a legjobb tanulmányi eredményt elérő osztályt a következő tanévben 1 tanításmentes nap illeti meg, amelyet tanulmányi kirándulás céljára használhat fel. 15
2. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, valamely nemes cél érdekében kifejtett erőfeszítést, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget (osztályt, diákköri vagy más csoportot) csoportos jutalomban (színház-, filmlátogatás, stb.) lehet részesíteni.
V. A tanulók mulasztásával kapcsolatos szabályok 1. A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az elektronikus naplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdésekor, sávos óra esetén saját nyilvántartásából legkésőbb az adott tanítási napon 1700 óráig. 2. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek az elektronikus naplóban a következő hónap első hetében (csütörtök 1200 óráig) összesítenie kell. 3. A szülő ellenőrző könyvbe írt előzetes kérése alapján a tanuló a tanév során az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően, az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. 4. A szülő gyermeke hiányzásáról legkésőbb a következő tanítási napon 10 óráig köteles az osztályfőnököt tájékoztatni, ha ez elmarad, az osztályfőnök telefonon, e-mailben, vagy írásban értesíti a szülőt. 5. Ha a tanuló több héten keresztül hiányzik, a szülő köteles hetente az osztályfőnök felé telefonon jelezni azt, hogy gyermeke még mindig mulaszt. 6. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, beteg volt és ezt az iskolaorvos vagy a háziorvos az ellenőrző könyvben igazolja, oly módon, hogy ott feltünteti a betegnapló sorszámát is. hatósági behívása volt. 7. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 tanítási napon belül az ellenőrző könyvben igazolja mulasztását az osztályfőnöknél. 8. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja a távolmaradását. 9. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 10. A tantárgyi órákról történő gyakori (igazolt, vagy igazolatlan) hiányzást a szaktanár az osztályfőnöknek szóban jelzi. Az osztályfőnök a szükséges intézkedést megteszi. 16
A késések időtartamát a szaktanár bejegyzi az elektronikus naplóba, az osztályfőnök összegzi. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét (45 perc), a késés igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késésről szóló igazolást a késés napján kell bemutatni az osztályfőnöknek, utólag nem lehet elfogadni. A szülő a késés igazolását az ellenőrző könyvbe köteles beírni. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. Ezeket dátummal ellátva az elektronikus naplóban rögzíteni kell. Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben és a Házirendben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni. Első ízben történt igazolatlan mulasztáskor, tanköteles tanuló esetén a szülőt levélben értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről (abban az esetben, ha a tanuló kollégista, a kollégium is értesítést kap). Nem tanköteles, azaz nagykorú tanuló esetében az értesítést akkor kell kiküldeni, ha igazolatlan hiányzásai elérték a10 órát. Ismételt igazolatlan mulasztás esetén az iskola a gyermekjóléti szolgálat értesítésével keresi meg a szülőt. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzásai egy tanítási évben elérik a 10 órát, az iskola igazgatója értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. A 10 tanítási órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén, mivel a tanuló megsértette a Házirendbe foglalt tanulmányi kötelezettségeit is, ellene fegyelmi eljárás is indítható. Abban az esetben, ha a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri a 30 órát, az igazgató értesíti az általános szabálysértési hatóságot, valamint a gyermekjóléti szolgálatot. 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén az illetékes jegyző, illetve a kormányhivatal felé jelzi az igazgató a mulasztást. Abban az esetben, ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztások együttesen
elérik a 250 órát;
meghaladják az elméleti tanítási órák 20 %-át;
meghaladják az elméleti és szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20-20 %át;
meghaladják az adott tantárgy tanítási óráinak 30 %-át
és emiatt teljesítménye érdemjegyekkel nem volt osztályozható, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi osztályozó vizsga letételét. 17
VI. A szülők hozzáférése az elektronikus naplóhoz Iskolánkban a hagyományos papír alapú napló helyett az osztályfőnökök és a szaktanárok elektronikus naplóban vezetik: -
a tanítási órákkal kapcsolatos ún. haladási naplót,
-
a tanulók késését, hiányzását,
-
a tanulók osztályzatait,
-
és a fegyelmező, fegyelmi ügyekkel, valamint tanulói jogviszonnyal, mentességekkel kapcsolatos hivatalos záradékokat.
Annak érdekében, hogy a szülők naprakészen tájékozódhassanak gyermekeik tanulmányi eredményéről, lehetőségük van:
A
-
az osztályfőnököt személyesen felkeresve betekinteni az osztálynaplóba,
-
internetes kapcsolaton keresztül otthonról követni a hiányzásokat, beírt jegyeket. szülők
az
intézmény
honlapján,
a
Dokumentumok/@Ellenörző
menüponton
(http://wignerkozepiskola.hu/wigner/dokumentumok/ellenorzo.html) keresztül érhetik el az ún. e-Ellenőrzőkönyvet. A belépéshez szükséges felhasználónév a tanuló tízjegyű OM-azonosítója, a jelszó pedig alapértelmezett esetben a gyermek születési dátuma (az egyes elemeket kötőjellel elválasztva, pl. 1991-01-01). A jelszó az év eleji első belépést követően módosítható. Abban az esetben, ha a jelszó elveszne, az osztályfőnökök a szülő kérésére új belépési jelszót generálhatnak.
18
VII. Az iskola munkarendje Tanítási napokon a tanuló köteles – ha van első órája - 750-kor az iskolába érkezni. Az iskola területét tanítási időben az igazgatóhelyettes vagy az osztályfőnök engedélye nélkül 1230-ig elhagyni tilos. Előrelátható hiányzást írásban kell kérnie a szülőnek (évi 3 nap időtartamra) az osztályfőnöktől. Előzetes engedély nélküli távolmaradást orvosi vagy hatósági igazolással az ellenőrzőben kell feltüntetni és 5 napon belül az osztályfőnöknek bemutatni. Ellenkező esetben a mulasztott órák igazolatlanok. Az előre nem látott hiányzás okát a szülőnek írásban (vagy telefonon) jeleznie kell az osztályfőnöknek legkésőbb a hiányzás második napján 10 óráig. (Wigner Jenő Műszaki, Informatikai
Középiskola
és
Kollégium
Eger,
II.
Rákóczi
Ferenc
utca
2.;
[email protected]; tel: 36/311-211/27 mellék) Ha ez nem történik meg, az osztályfőnök az adott napon telefonon, e-mailben, vagy ajánlott levélben keresi meg a szülőt. Sport vagy egyéb versenyekre is csak előzetes osztályfőnöki engedély alapján mehet el a tanuló. A tanórák 45 percesek. A csengetés rendje: 0. óra: 705 - 750 1. óra: 800 – 845 2. óra: 855 – 940 3. óra: 950 – 1035 4. óra: 1050 – 1135 5. óra: 1145 – 1230 6. óra: 1240 – 1325 7. óra: 1335 – 1420 8. óra: 1440 – 1525 9. óra: 1530 – 1615 10. óra: 1620 – 1705 11. óra: 1710 - 1755 19
Hétfői napokon az 1. órában vezetői értekezletet, az 1. óra utáni szünetben nevelőtestületi információs értekezletet tartunk, ekkor a tanulóknak tilos a tanári folyosón tartózkodni. Szülői fogadó: minden hónap előre meghatározott napja, kivétel a szülői értekezlet hava. Szülői értekezlet: évente 2 alkalommal, ill. szükség szerint. Tanórák közötti szünetekben a megfelelő rend betartása érdekében tanári ügyeletet tartunk. Felelősei a munkaközösség vezetők, ellenőrzését az általános igazgatóhelyettes látja el. A becsengetés után a tanuló köteles az osztályterem, illetve a szaktanterem előtt csendben várakozni. Szabadfoglalkozások esetén is tekintettel kell lenni arra, hogy mások munkáját senki se zavarja. A tantermet az órát tartó tanár nyitja ki. A tanóra megkezdése előtt ellenőrzi a tanterem rendjét. Hiányosság észleléséről a tanóra után köteles jelentést tenni az igazgatónak. Minden csoport felelős a csoportfoglalkozási terem rendjéért és tisztaságáért. Egy tanítási napon két egész órás dolgozatnál több nem írható, ill. ezeket egy héttel korábban be kell jelenteni.
-
A tanuló tanítási idő alatt betegség esetén az osztályfőnök vagy a szaktanár engedélyével mehet el az iskolaorvoshoz.
-
Az iskola területén és iskolán kívül megrendezett iskolai rendezvényeken iskolánk tanulóinak tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek: alkohol, drogok árusítása és fogyasztása, ennek ellenőrzését az iskolaorvos bármikor elvégezheti.
-
Értéktárgyakat, (ékszer, telefon stb.) pénzt csak saját felelősségre tarthat a tanuló magánál. Nagyobb érték zárható helyen történő megőrzését az iskolavezetés a tanuló kérésére biztosítja. A talált tárgyakat az igazgatói titkárságon vagy a portán adják le.
-
Reklám és marketing tevékenységgel foglalkozó ügynökök csak előzetes igazgatói engedéllyel léphetnek be az iskolába. Plakátot, ill. szórólapot csak iskolai engedéllyel lehet kihelyezni (a kihelyezni kívánt anyagnak rendelkezni kell az iskola, vagy a könyvtár bélyegzőjével, továbbá az iskola vezetés valamely tagjának aláírásával).
20
-
Az iskolába tilos behozni félelmet keltő, a testi épséget veszélyeztető tárgyakat és olyan eszközöket, amelyek a tanítást zavarhatják.
-
Tanítási órán, egyéb iskolai foglalkozáson tilos a mobiltelefon használata! A tanuló a tanítási óra megkezdésekor köteles a mobiltelefonokat (lehalkított vagy kikapcsolt állapotban) a tanári asztalra kitenni! A mobiltelefon nem használható számológépként és időmérő eszközként!
-
Videót, diktafont, fényképezőgépet és MP3-lejátszót csak tanári engedéllyel lehet behozni és használni.
-
A képmással, hang- vagy képfelvétellel történő visszaélés fegyelmi eljárást von maga után!
-
Látogatók,
hozzátartozók
fogadása
csak
a
szünetben
történhet.
Ennek
lebonyolításában kötelezően segítséget kell nyújtania a portán szolgálatot teljesítő diákügyeletesnek (745-től 1400-ig) és a portásnak. A portaügyelet rendjéről az éves munkaterv rendelkezik. Telefonon csak rendkívül indokolt esetben hívható a tanuló. -
Idegenek az épületben nem tartózkodhatnak.
-
Klubdélután évente kétszer tartható. A terem rendjéért és tisztaságáért a rendezvény kezdeményezői felelnek. A rendezési szándékot legalább három nappal előbb jelezni kell az iskolavezetőségnek.
-
Tanítás nélküli napokon a tanuló csak tanári felügyelettel használhatja az iskola helyiségeit és udvarát.
-
Szünetekben a folyosókat, lépcsőket rendeltetésszerűen kell használni, ügyelve arra, hogy a tanuló ne okozzon kárt saját és mások testi épségében.
-
A tanuló a titkárságot a napi ügyeinek intézése céljából csak ügyfélfogadási időben (nagyszünetben) keresheti fel.
21
VIII. Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény vezetője ellenőrzi az alábbiakat: - az intézmény területén – a tanműhelyeken kívül - a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, vagy szerelési tevékenység idejéig, és csak az azzal dolgozók felügyelete mellett lehet, - az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket csak engedéllyel, tanári felügyelettel
használhatják:
szerszámgépek,
kézi
elektromos
gépek,
valamint
jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök, A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése az intézményvezető feladata. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető jogosult - gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. A nem pedagógus alkalmazottak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják.
A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladata: - Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja. - Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról; a balesetről jegyzőkönyvet vetet fel, melyet a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 5. napig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) ; egy példány megőrzéséről gondoskodik; 22
tanuló
ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. - Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé; gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról; - Lehetővé teszik az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. - Intézkedik minden tanulóbalesetet követően arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: - Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. - Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: Az intézményvezető utasítására közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan
kivizsgálásában
- Súlyos balesetekkel kapcsolatban: a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, közreműködik a baleset kivizsgálásában. - Közreműködik az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. - Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre - Az intézményvezető baleset-megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott feladata: - Az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.
23
IX. Az iskolai beléptető rendszer
1. Az intézmény tanulói, oktatói és adminisztratív, műszaki dolgozói csak az iskolai portán elhelyezett beléptető rendszeren keresztül, belépőkártyával jöhetnek be és távozhatnak az épületből. 2. A tanuló kötelessége a belépőkártya rendeltetésszerű használata be- és kilépéskor, amennyiben ennek nem tesz eleget, a Házirendben meghatározott fegyelmező intézkedések alkalmazhatóak. 3. A belépőkártya ingyenes, de elvesztése esetén meg kell téríteni a kártya díját, 1000 Ft-ot és külön eljárási díjként további 2000 Ft-ot kell fizetni. 4. A belépőkártya otthon hagyása, elvesztése esetén 500 Ft ellenében a tanuló ideiglenes kártyát kap a portán. 5. A tanulók 7.50 óra előtt, valamint 12.30 után az iskola épületébe kártyával bármikor be- és kiléphetnek. 12.30-ig csak engedéllyel – az osztályfőnök által kitöltött írásos kilépővelhagyhatják el az iskola épületét.
24
X. Vizsgaszabályok és az osztályozó vizsgák rendje 1. A felsőbb évfolyamba lépés feltételei A 10-12., illetve a 13. évfolyamba az a tanuló léphet, aki a megelőző évfolyam követelményeit az iskolai SZMSZ-ben meghatározottak alapján sikeresen teljesítette, és a Közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXXIX. Törvény 78. §-ban meghatározott korhatárt nem lépte túl. Szakképzési évfolyamba lépéskor a 1993. évi LXXVI. Törvény a szakképzésről előírásai érvényesek.
2. Az osztályozó vizsgák
Osztályozó vizsga évente 2 vizsgaidőszakban tehető: áprilisban és szeptemberben. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a gondviselő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozó vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben; igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni.. A jelentkezés elfogadásáról a szaktanár, az osztályfőnök és az iskolavezetés véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Döntését határozatban közli a tanulóval és gondviselőjével. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés feltételei: -
az adott tantárgyból a tanuló előző félévi és év végi eredménye jeles (5),
-
tanulmányi teljesítménye kiegyensúlyozott, tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,5 volt; nem bukott egy tárgyból sem,
-
a vizsga évében az adott tantárgy témazáró dolgozatainak eredménye minimum jó,
-
az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése, igazgatói megrovásnál nincs súlyosabb büntetése,
-
nincs igazolatlan órája az adott félévben,
-
magatartása és szorgalma legalább jó (a jelentkezéskor és a vizsga megkezdésekor is).
A fentiektől eltérő esetben egyéni mérlegelés alapján az igazgató dönt.
25
A jelentkező a felsorolt feltételek mindegyikének meg kell, hogy feleljen. Az osztályozóvizsga – ha a tanuló önként vállalja – lehetőség a tanulmányok lerövidítésére, más tantárgy választására, illetve előrehozott érettségi letételére. Az osztályozó vizsga többletmunkát kíván, és semmilyen körülmények között nem ad felmentést más tantárgyak óráira való készülés alól. Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza.
XI. A térítési díj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 1. Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységet az iskola pedagógiai programja alapján tanévenként a munkatervben kell meghatározni.
2.
Az egyéb térítési díjak (étkezés, tankönyv, stb.) megállapításakor adható szociális kedvezményeket a kormányzat és az önkormányzat rendelete állapítja meg. A kedvezmények megállapításához – az igazgatónak címezve – kérelmet kell beadni, melyet az osztályfőnök véleményez A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148 § alapján.
3.
A térítési díjak visszafizetése:
ha a tanuló önhibáján kívül szakítja meg az oktatási tevékenységet, akkor a képzésből visszamaradó részre eső, időarányos tandíjat 8 munkanapon belül, átutalással visszakapja; ha a tanuló önhibájából szakítja meg az oktatási tevékenységet, akkor az intézmény a tandíjat nem fizeti vissza.
4.
Az étkezési térítési díj:
Befizetés minden hónap második hetében hétfőtől csütörtökig 10.30-11.00, valamint 13.00-16.00 között a kollégium gazdasági irodájában. Hiányzó tanulók étkezését 10.00-ig lehet lemondani a kollégiumi ügyintézőnél. A térítési díj jóváírása a következő naptól lehetséges. 10.00 óra utáni bejelentés esetén díjcsökkentésre csak két nap múlva kerül sor. Az étkezési jegy leadása a regisztráció feltétele Hétfői étkezés lemondására előző hét pénteken 10.00-ig van lehetőség. 26
XII. A szociális támogatás felosztásának elvei A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente június 30-ig a tantestület dönt. A tanuló ingyenes tankönyvtámogatásra jogosult, ha A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújt be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül 1. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezményeken túli alábbi kedvezmények körét, feltételeit, az igénylés módját, az igény elbírálásának elveit az iskola határozza meg az intézményi lehetőségek alapján. Ez a 2007/2008-as tanévtől: a) a szülők valamelyike nyugdíjas, b) a tanuló egyik, vagy mindkét szülője munkanélküli, c) a tanulót egyedülálló szülő neveli,
27
XIII. Az iskolai diákönkormányzat és diákközösségek jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok A tanulók érdekképviseletét és érdekvédelmét az Iskolai Diákbizottság (IDB) látja el. Tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre. Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogkörrel bír, melyet részletesen az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a diákbizottsági SZMSZ tartalmaz (lásd: 4. számú melléklet). Az IDB hetente egyszer ülést tart, melyen az osztálytitkárok is részt vehetnek. Az iskolai szintű diákvezetéshez eljuttatott problémákról az IDB kialakítja álláspontját, melyet képvisel az iskolavezetéssel folytatott tárgyalásokon. Az IDB tárgyalási szándékát (problémák iskolai szintű tárgyalása) jelzi a tantestületnek, ill., az iskolavezetésnek: -
szóbeli megkereséssel,
-
írásbeli kérelemmel.
A problémamegoldó megbeszéléseken részt vesznek a diákvezetők, az IDB-t segítő tanár és a tantestület tagjai. Az érdekegyeztető megbeszéléseken kialakult álláspontok döntéssé válnak az érintettek körére nézve. A döntéshozatal formái: Az iskolai döntéshozatalban az IDB, megbízottjai által vesz részt: a) helyi, osztályszintű döntések Típusai:
- osztálykeretben történő megoldások, - magasabb szintű döntéseket igénylő problémák továbbviteléről való határozathozatal, 28
b) kibővített IDB ülések, c) iskolai közgyűlés (az iskola valamennyi nappali tagozatos tanulója). A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb közösségét jelentik: -
a tanulólétszám 25 %-a,
-
vagy egy osztály, egy tanulócsoport, egy diákkör.
Az iskolán belül – a szervezetszerű politizálás ifjúsági formáit kivéve bármely legális társulás megengedett. Ezek működési feltételeiről a diákvezetőséggel konzultálva az iskolavezetés dönt. A terem bérbeadás elveiről: Az iskola a termeit, eszközeit térítésmentesen átadja az IDB által igényelt célra, amennyiben az igénybevétel nem zavarja az iskola rendeltetésszerű működését. Rendkívüli igényeket egy héttel az igénybevétel előtt jelezni kell. A diákbizottsági igények elsőbbséget élveznek az egyéb igényekkel szemben.
29
XIV. Az iskola és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályok
XIV.1. A könyvtárhasználat szabályai A könyvtárhasználat szabályait, és a könyvtár tevékenységét a könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, amely az intézményi SZMSZ-ben mellékletként szerepel. A könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. XIV.1.1. Az iskolai könyvtár feladatai Gyűjteményét a tanulók, tanárok és az iskola egyéb dolgozói rendelkezésére bocsátja; az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása; a gyűjteménynek folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása; könyvtári dokumentumok kölcsönzése; tankönyvigény felmérése, tankönyvek rendelése, árusítása. XIV.1.2. A kölcsönzés szabályai Kölcsönzés: nyitvatartási időben. Kölcsönözhető: könyv, tankönyv. Nem vagy csak részlegesen kölcsönözhetők: kézikönyvek, videokazetták, DVD-k, CD-k, folyóiratok. A részleges kölcsönzés feltételeit a könyvtáros határozza meg. Kölcsönzési díj: nincs.
30
XIV.1.3. Tankönyvek visszahozásának határideje A 9-11.(12.) évfolyamos tanulók az aktuális tanév végén, legkésőbb az utolsó tanítási napig kötelesek visszahozni a későbbiekben nem szükséges tankönyveket! Ezen könyveknek a listáját, minden tanév végén a könyvtár közzéteszi. A listában felsoroltakon kívül minden más tankönyvet és könyvet vissza kell hozni, amelyet a továbbiakban már nem használnak! A kötelező olvasmányok visszahozatala a használat után azonnal esedékes, ugyanis ezekből a dokumentumokból a könyvtár korlátolt példányszámmal rendelkezik. 12.(13.) és 14. évfolyamok értelemszerűen minden, könyvtárból kikölcsönzött dokumentumot visszahozni kötelesek! A 12.(13.) évfolyamnak az írásbeli érettségin használt könyveket az írásbeli után, a szóbeli érettségihez is használt könyveket a szóbeli után kell visszahozni. A 14. évfolyam az utolsó vizsga napján kell elszámolni. A könyv elvesztése és rongálása esetén a 3/1975. (VIII. 17) KM.-PM rendelet alapján az alábbiak szerint kell eljárni: 19.§(1) Az elháríthatatlan esemény (vis major) következtében hiányzó, illetőleg megsemmisült vagy használhatatlanná vált dokumentumokat csak a fenntartó előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állományból kivezetni. 20.§(1) A könyvtár által kikölcsönzött és a kölcsönvevőnél elveszett vagy megsemmisült, megrongált (a továbbiakban együttesen: elveszett) dokumentum esetén
a (2) – (4)
bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni, a dokumentum jellegének figyelembevételével. (2) Ha az elveszett dokumentumot – jellegénél fogva – egy másik példány érdemben pótolhatja, a kölcsönvevőtől a könyvtár a dokumentum másik példányát elfogadja. Amennyiben a dokumentumot annak másolata is érdemben helyettesítheti, a kölcsönvevő a kárt – a könyvtár igényétől függően – a dokumentumról a könyvtár által meghatározott technikával készült másolattal, vagy e másolat előállítási költségének megtérítésével is pótolhatja. (3) Ha az elveszetett dokumentumot annak másik példánya vagy másolata érdemben nem 31
pótolhatja, a könyvtár a kölcsönvevőtől a dokumentum forgalmi becsértékének pénzben való megtérítését
követelheti.
(4) Ha az elveszett dokumentum a 15-17. § alapján, a tervszerű állományapasztás címén már selejtezhető lenne, és a kölcsönvevő azt a dokumentumot másik példányával nem pótolta, a könyvtár a fenntartó előzetes hozzájárulásával a dokumentum beszerzési árát és az esetleges köttetési költségét igényelheti. Továbbá, az a tanuló, aki határidőre nem szolgáltatja vissza a kért tankönyveket – és ezzel a normatív kedvezményben részesülő tanulók tankönyvellátását akadályozza – a dokumentum beszerzési árának befizetésére kötelezhető. A befizetett késedelmi díjak teljes összegét a könyvtár új dokumentumok vásárlására fordítja. A könyvtárban egyéb rendezvény csak előzetes megállapodás alapján tartható. XIV.2. A számítástechnikai szaktantermek rendje 1. A géptermek az óraközi szünetekben zárva vannak, a tanóra kezdetekor a szaktanár kulccsal nyitja ki a teremajtót. A terembe először a szaktanár lép be, majd a diákok. 2. A tanulók kijelölt helyüket fegyelmezetten foglalják el (nem nyúlnak a számítógépekhez, stb.). 3. A tanulók a számítógépeket tanári utasításra kapcsolják be, illetve ki. 4. Óra közben kizárólag az órát tartó szaktanár utasításainak megfelelően használják a számítógépeket és az egyéb eszközöket. 5. A tanóra végén a tanulók a szaktanár utasítására kikapcsolják a számítógépeket, majd fegyelmezetten elhagyják a termet. 6. A szaktanár utolsóként lép ki a teremből, az ajtót kulccsal bezárja. 7. A számítógépes termekben tanári felügyelet nélkül a tanulók nem tartózkodhatnak.
XIV.3. A tornaterem rendje 1. A tornateremben csak sportcipőben lehet tartózkodni! 2. A tornateremben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. Az öltözőkben értéktárgyat, pénzt ne hagyjanak! 3. A tornateremben és az öltözőkben található felszerelési és berendezési tárgyak célszerű használata és azok állapotának megóvása minden tanuló számára kötelező! 32
4. A rendezvények során, melyek a tornateremben és a sportudvaron kerülnek lebonyolításra, a rendért és tisztaságért a programot szervező osztály (csoport, csapat) a felelős. 5. Szándékos rongálás esetén az elkövető köteles a helyreállítás költségeit megtéríteni A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXII. Törvény 59. §-a szerint. XIV.4. A gyakorlati oktatás és a tanműhely munkarendje XIV.4 .1. Megjelenés a munkahelyen A munkahelyen öt perccel munkakezdés előtt munkaöltözetben kell megjelenni. A munkaöltözet a biztonságos munkavégzés feltételeinek feleljen meg (zárt öltözet). A
tanműhelyben
A
tanműhelyt
csak a
az
oda
tanulók
beosztott csak
tanulók
engedéllyel
tartózkodhatnak. hagyhatják
el.
XIV.4 .2. Munkavégzés közbeni magatartás A munkahelyen a szakoktató, magánmunkáltató, munkahelyi felelős által kiadott munkafeladat végezhető. A munkavégzéshez használt eszközök, fiók, szerszámok állapotáról az átvevő folyamatosan gondoskodik. Hanyagságból, gondatlanságból elvesztett (megrongálódott) eszközt vagy szerszámot az okozó a tanév során pótolni köteles, illetve a törvényben előírt kártérítési felelősséggel tartozik. A szándékos rongálás egyben fegyelmi vétség is. Munkabefejezés után köteles munkahelyét és szerszámait megtisztítani. XIV.4 .3. Munkahelyi rend; a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása Munkába állás feltétele az előírt öltözetben és megfelelő állapotban történő megjelenés. Munkát végezni a biztonságosság követelményeinek figyelembevételével lehet. Minden tanuló köteles a baleseti oktatáson részt venni, a baleseti és óvó rendszabályokat betartani és az előírt védőeszközöket használni. 33
A tanműhelyben csak a szakoktató által kiadott munkát lehet végezni. Más munkára engedély nélkül áttérni tilos!!! XIV.4. 4. Higiénia Az étkezés az arra kijelölt helyen történjen. A tisztálkodás az egészséges életmód követelményeinek feleljen meg (munka után hatékony tisztálkodás). XIV. 5. Az iskola udvarának használata Az iskola területére mozgó motorkerékpárral behajtani tilos. Bármilyen közlekedési eszközzel az iskola területén parkolni csak saját felelősségre lehet.
34
Záró rendelkezések Jelen Házirendet a diákönkormányzat egyetértő véleményét beszerezve a nevelőtestület 2013.március 27-i ülésén elfogadta. Hatálybalépésével érvényét veszti a 2012. október 1-i Házirend. A Házirend felülvizsgálatát évente el kell elvégezni. A Házirend nyilvános, 1-1 példány rendelkezésre áll: -
az iskola igazgatójánál,
-
az igazgatóhelyetteseknél,
-
az osztályfőnököknél,
-
a kollégiumi nevelőtanároknál,
-
a tanári szobában,
-
az iskolai könyvtárban,
-
az IDB-nél,
-
a kollégiumi Diáktanácsnál
-
az irattárban,
-
az iskola fenntartójánál,
-
az iskolába történő beiratkozáskor, illetve módosításkor a szülőnek, tanulónak át kell adni.
……………………………….
…………………………………
a nevelőtestület képviselője
az iskolai Diákbizottság elnöke
………………………………. igazgató
Eger, 2013.március 27.
35
XV. Mellékletek 1. számú melléklet: KOLLÉGIUMI HÁZIREND Bevezető rendelkezések A házirend a kollégium belső életét szabályozza. Hatályos az intézmény teljes területén, illetve a tanulói magatartás előírásai tekintetében – a kollégiumi lakhatás ideje alatt – az intézményen kívül is. A házirend elsősorban a kollégistákra fogalmaz meg előírásokat, de a nevelőtanárokra és a kollégium dolgozóira vonatkozóan is tartalmaz szabályzó elemeket. 2. A kollégisták jogai és kötelességei 2. 1. Általános jogok Személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. Nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi
mivoltában
diákönkormányzathoz,
megsértették, a
segítségért
kollégiumvezetőhöz,
fordulhat
illetve
a
panaszt
nevelőtanárához, tehet
az
a
intézmény
igazgatójánál, és kérheti sérelmeinek orvoslását. Személyiségi jogait, vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani. Jogainak gyakorlása nem ütközhet jogszabályba, nem sértheti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozhatja társai tanuláshoz és a kollégiumban lakáshoz való jogának gyakorlását. A levelezéshez, továbbá a kollégiumban lakáshoz való jogát tiszteletben kell tartani, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. Érkező leveleit a kollégiumi portán veheti át. Egyéb küldeménye érkezéséről az ügyeleti táblán kap értesítést. Ezt a kollégiumi gazdasági irodában kapja meg. Szobájában tartott személyes tárgyaihoz engedélye nélkül senki nem nyúlhat. Szekrényrendjét nevelőtanára csak mások jelenlétében ellenőrizheti. Jogai megsértése esetén – az oktatási törvényben meghatározottak szerint – eljárást indíthat, továbbá igénybe veheti a nyilvánosságot.
36
2. 2. Kötelezettségek, viselkedéssel kapcsolatos elvárások Az intézmény vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartania. Nevelőivel, a kollégium dolgozóival szemben legyen udvarias és tisztelettudó. Megnyilvánulásaiban kerülje a trágár beszédet és a másokat sértő kijelentéseket. Be kell tartania a foglalkozások, a kollégiumi helyiségek és az intézményhez tartozó területek használati rendjét, a kollégiumi szabályzatok előírásait. Életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közre kell működnie saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a foglalkozások, rendezvények lebonyolításában. Kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét és egészségét, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse, ha saját magát, vagy másokat veszélyeztető állapotot, illetve balesetet észlel. Az intézmény területén, és ötméteres körzetén belül dohányozni tilos!
3. Napirendi feladatok A tanuló joga, hogy napirendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. Kötelessége az alábbi napirendi feladatok pontos betartása!
06.15
Ébresztő
06.30
07.15
Tisztálkodás, reggeli
07.15
07.30
A tanulók rendet raknak a szobában. A diákügyeletesek rendezik az ebédlőt és az udvart, kiviszik a szemetet.
07.30
07.50
Szobarend ellenőrzése Betegek bejelentkezése az ügyeletes nevelőnél
07.50
07.50
Elvonulás az iskolába, portazárás
11.40
Iskolai tanulás A szobákba csak a tanórák befejezése után lehet visszamenni
37
11.40
Portanyitás
14.45
Ebéd
16.20
Általános kimenő vége
16.20
16.30
Felkészülés a stúdiumra
16.30
17.45
Stúdium
12.10
Mindenki csendben tanul a szobájában, melyet csak engedéllyel hagyhat el 17.45
18.00
Szünet Általános kimenő
18.00
19.00
Stúdium v. Felkészítő foglalkozás A csoportvezető tanár egyénre szabott programja alapján
19.00
19.30
Vacsora
19.30
21.00
Csoportfoglalkozás v. Szabadidős foglalkozás v. Egyéni tevékenység Tanulói foglalkozási terv alapján
21.00
21.30
Kötetlen tevékenység
21.30
21.45
Tisztálkodás, rendrakás, szemétkosarak kiürítése. Létszámellenőrzés. Mindenki a saját csoportjában tartózkodik
21.45
Villanyoltás Mindenki a saját szobájában tartózkodik
22.00
22.00
Takarodó
23.00
Tanulási lehetőség a szobában az éjszakai ügyeletes tanár engedélyével
38
4. Foglalkozások rendje A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választható foglalkozásokon. A kötelező stúdium ideje alatt a számára kijelölt helyen kell tartózkodnia és legjobb képességei szerint tanulnia úgy, hogy társait a felkészülésben ne zavarja. Stúdiumi idő alatt hanghordozó berendezést csak fülhallgatóval használhat. A kötelező stúdium alól a kollégiumvezető vagy a csoportvezető tanár adhat felmentést. Kötelező csoportfoglalkozáson heti egy alkalommal kell részt vennie. A választható foglalkozások jegyzékéből minden év szeptember 30-ig választania kell egyet, és azon heti egy alkalommal köteles részt venni. Döntését aláírásával hitelesíti. Mulasztását érdemben igazolnia kell. A tanuló joga, hogy a kollégium szabadidős tevékenységkínálatából éljen a számára legvonzóbb lehetőségekkel. A kollégiumnak törekednie kell e tevékenységi köröket a valós tanulói igényekhez igazítani. 5. Helyiségek, berendezési tárgyak, eszközök használati rendje A tanuló joga, hogy igénybe vegye a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket és a kollégium létesítményeit. Kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja az intézmény létesítményeit, felszereléseit. A tanév elején az aktuális állapot rögzítését követően mindenki aláírja a szobaátvételi jegyzőkönyvet. A bekövetkező változásokat a csoportvezető tanár havonta regisztrálja. A helyiségeket és azok berendezési tárgyait, eszközeit az alábbiak szerint kell használni: 5. 1. Tanuló - Klub - asztalok rendezetten -
minden asztalnál két szék
-
elektronikai eszközök szabályosan szerelve, leporolva
-
függönyök egyenletesen igazítva
-
világítótestek takarékos működtetése
-
a tanulót délelőtt és a takarodó után zárva kell tartani
5. 2. Mosdók - a vízzel és energiával mindenkinek takarékoskodnia kell -
gondoskodni kell a helyiség megfelelő szellőztetéséről 39
-
takarodó előtt és hétvégi eltávozáskor az ablakokat be kell csukni
5. 3. Folyosó - világítás szükség szerint használandó -
tűzcsap és a tűzoltó készülék üzemképesen, zárt állapotban
-
faliújság, képek és a hirdetőtábla rendezetten
-
hűtőszekrényben rend és tisztaság (szükség esetén leolvasztva)
5. 4. Szoba - szekrényajtón kívülről semmi nem lehet, belül általános rend -
szekrényben romló élelmiszer nem tárolható
-
a szekrényt használat után zárva kell tartani
-
az asztallap tiszta, írószerek és füzetek rendezetten, fiókokban rend
-
ablakon fehér függöny egyenletesen, sötétítő a szélén (este behúzva)
-
az ablakban semmit sem lehet tárolni
-
falak csak előzetes tanári engedéllyel díszíthetők
A szoba tisztaságáért és rendjéért az ott lakók felelnek! A szemetest minden este ki kell üríteni. A szobák berendezése - az ágyak kivételével - igény szerint áthelyezhető. A szobaajtó fölötti üveget sötétítő anyaggal eltakarni nem szabad! 5. 5. Ebédlő Reggelinél és ebédnél érkezési sorrendben, az ügyeletes nevelő utasításainak megfelelően kell sorakozni az étkezéshez. Vacsoránál emeleti szintenként történik az étkeztetés. Az ebédlőben csak tiszta, alkalomhoz illő öltözetben lehet megjelenni. Mindenki köteles betartani a kulturált étkezés szabályait. 5. 6. Betegszoba Csak az intézmény orvosa, vagy az ügyeletes nevelő által beküldött tanuló tartózkodhat a szobában. A szobát engedély nélkül nem hagyhatja el Látogatókat csak előzetes tanári engedéllyel fogadhat. 5. 7. Kondicionáló terem A terem csak minimum két tanuló együttes jelenléte esetén látogatható. Az edzést végző tanulóknak fokozottan kell vigyázniuk saját maguk és társuk testi épségére Az eszközöket a gyakorlatok végeztével vissza kell tenni a helyükre, és szükség esetén ki kell takarítani a termet 5. 8. Egyéb helyiségek A tornaterem hétfőtől csütörtökig 19.30 és 21.00 között használható. Csak tornacipőben, kizárólag tanári felügyelet mellett vehető igénybe. A tetőtéri közösségi helyiségek csak tanári engedéllyel használhatók. A belső udvar a tanulók szabadidejében 21.00-ig használható. 40
A külső udvarra 16.20. után csak tanári engedéllyel lehet kimenni. 6. Kollégiumba behozható dolgok bejelentése, tiltása, korlátozása Kollégista nagy összegű készpénzt vagy nagy értékű tárgyi eszközt nem tarthat magánál. Szükség esetén az értéktárgy megőrzésre átadható a kollégiumvezetőnek. A kollégium villamos hálózatára előzetes engedély nélkül csak az alábbi - szabványoknak megfelelő - elektronikai eszközök csatlakoztathatók: -
max. 2X5W kimenő-teljesítményű hanghordozó berendezés
-
max. 40 W izzóval szerelt asztali lámpa
-
villanyborotva
-
mobiltelefon-töltő
-
hajszárító
A kollégiumba szeszesitalt, fegyvernek minősülő tárgyat és petárdát behozni tilos! Számítógép, televízió és DVD-lejátszó csak a szülő írásos kérelmére, a kollégiumvezető engedélyével hozható a kollégiumba. A behozott eszközökről nyilvántartás készül. Talált tárgyakat az ügyeletes tanárnak kell átadni. A kollégium épületében tűzveszélyes anyagot tárolni és tűzveszélyes tevékenységet folytatni szigorúan tilos! 7. Védő, óvó előírások A tanuló joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék, valamint rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét és egészségét, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse, ha saját magát, vagy másokat veszélyeztető állapotot, illetve balesetet észlel. Az intézmény a kollégiumi lakhatás ideje alatt az intézmény területén, vagy külső kollégiumi rendezvény alatt bekövetkezett tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. A tanuló köteles részt venni a tanév elején megtartandó munkavédelmi- és tűzvédelmi oktatáson. Alkoholos befolyásoltság gyanúja esetén a nevelőtanár jogosult alkoholszint vizsgálatot végezni. Szükség esetén a tanulót elkülönítjük a betegszobában. Ha tanulón olyan jelek észlelhetők, amelyek tudatmódosító szertől is származhatnak, azonnal értesítjük a szülőt, a tanulót pedig a Sürgősségi Betegellátó Osztályra szállíttatjuk.
41
8. Kollégiumon kívül elvárt tanulói magatartás szabályai A kollégiumi lakhatás ideje alatt kollégista a város területét csak kollégiumvezetői engedéllyel hagyhatja el. A város területén másokat megbotránkoztató, erkölcsi normákat sértő tevékenységet nem végezhet. Városi kollégiumi rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözetben kell megjelenni. Baleset, sérülés, károkozás esetén köteles a kollégiumban elérhető nevelőt értesíteni. Rendőri intézkedés esetén 18 éven aluli kollégista feltétlenül kérjen a kollégiumtól segítséget. Amennyiben a tanuló a városban szabálysértésnek vagy bűncselekménynek megfelelő magatartást tanúsít, nem csak az illetékes hatósági szervek, hanem a kollégium is felelősségre vonja. 9. Kimenő Valamennyi kollégistának joga van az általános kimenőt igénybe venni. Indokolt esetben a kollégisták külön kimenőre is mehetnek 21.00-ig a csoportvezető , 21.00. után a kollégiumvezető engedélyével. A kollégiumi ellenőrzőbe be kell írni a kimenő időtartamát és célját. A kimenőt csak a kért célra lehet felhasználni! A kimenőről 19.30-ig a csoportvezetőnél, 19.30 után az ügyeletes nevelőnél kell lejelentkezni. Fegyelemsértés esetén az adható kimenő határozott időre megvonható. A kimenőmegvonás lehetősége a jutalomkimenővel rendelkezőkre is vonatkozik. 10. Eltávozás Minden kollégista szabadon választhatja meg a hétvégi eltávozásának időpontját. Az éves feladattervben rögzített hétvégi rendezvények és előre nem látható közlekedési akadályok vagy járványveszély esetén a hazautazás megtiltható. A hétvégi bennmaradási igényeket szerdán 18.00-ig kell bejelenteni a csoportvezetőnek. Amennyiben a kollégista hétvégén nem a családjához utazik, kérelméhez szülei írásos engedélye szükséges. Hétvégi eltávozásról legkésőbb vasárnap este 21.00-ig vissza kell érkezni. Ettől az időponttól eltérni csak a csoportvezető tanár engedélyével lehet. Hétközi eltávozást csak a kollégiumvezető engedélyezhet. 11. Mulasztások igazolása 42
Amennyiben a hétvégi visszaérkezést valami meggátolja (családi probléma, betegség, közlekedési nehézség) a szülő a beérkezési határidőig köteles telefonon értesíteni az ügyeletes nevelőt Ha valaki otthon betegszik meg, a háziorvossal igazoltatni kell betegségét és annak időtartamát Kimenőről történő max. egy órás késést a csoportvezető igazolhat, ennél hosszabb időtartam esetén a kollégiumvezető dönt a késés elbírálásáról. 12. Betegség A kollégium orvosa által hazaengedett betegnek jelentkeznie kell az ügyeletes nevelőnél, vagy a kollégiumvezetőnél, aki engedélyezi az eltávozást, regisztrálja az étkezéslemondást Amennyiben a kollégista rendelési időn kívül betegszik meg, az ügyeletes nevelő telefonon értesíti a szülőt, és dönt a hazautazás lehetőségéről. Amíg a tanuló nem tud biztonságosan hazautazni, a betegszobán marad. Betegszobára küldött kollégistát csak tanári engedéllyel lehet meglátogatni. Hétvégi eltávozásról beteg tanuló ne jöjjön vissza a kollégiumba! A betegségéből felgyógyult kollégistának jelentkeznie kell csoportvezetőjénél, vagy az ügyeletes nevelőtanárnál. 13. Látogatók fogadása Látogatókat a szabadkimenő ideje alatt, a stúdium szünetében, vagy 19.30 - 21.00 között lehet fogadni az előtérben vagy a társalgóban. Szülőket az ügyeletes nevelő előzetes engedélyével a szobában is lehet fogadni. Stúdium ideje alatt csak nagyon indokolt esetben lehet kollégistát látogatni. 14. A tájékoztatás és véleménynyilvánítás megvalósulási módjai A kollégista joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, a kollégium működéséről, tájékoztatást kapjon a személyét érintő kérdésekről; e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az intézmény vezetőjéhez, pedagógusaihoz, s arra a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon. 43
A szülők tájékoztatása gyermekükről a kollégiumi ellenőrzőben, vagy telefonon keresztül történik. Személyes megbeszélésre az iskolai fogadóórák időpontjában, vagy hétköznap 16.00 és 19.30 között van lehetőség. A tanulók a kollégiumi élet eseményeiről a közösségi gyűléseken kívül a kollégium honlapjáról, faliújságról, hangosbemondón keresztül, vagy a Kolexpress című kollégiumi újságból tájékozódhatnak. 15. A tanulói közösségek létrehozásának feltételei A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását.
A
diákkörök
megalakulását
szeptember
30-ig
kell
bejelenteni
a
kollégiumvezetőnek, a kört patronáló tanár személyének megjelölésével. A diákköri foglalkozások időpontjának kijelölésénél figyelembe kell venni a napirend előírásait. 16. Diákönkormányzat létrehozása és működése A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában; választó és választható legyen a diákképviseletbe; a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá kérje az őt ért sérelem orvoslását. Közgyűlés A diákönkormányzat legmagasabb fóruma. Valamennyi résztvevőnek joga van véleményt nyilvánítani a kollégiumban őt érintő minden kérdésről. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt az adott tanév feladattervének elfogadásáról. A pedagógusok tanácskozási joggal vesznek részt a közgyűlésen. Küldöttgyűlés A küldöttgyűlésen minden csoportból 5 fő képviselteti magát, beleértve a Diáktanács tagjait is. Minden diák rendelkezik szavazati joggal és szabadon választható a tisztségekre. Megválasztják a DT vezetőségét és döntenek diákönkormányzatot segítő tanár személyéről. Javaslatot tesznek az adott tanév feladattervére és a közgyűlés programjára. Diáktanács A Diáktanács ( DT ) tagjai a csoporttitkárok és a küldöttgyűlésen megválasztott tisztségviselők. A csoporttitkárok lehetnek egyben tisztségviselők is. A DT hetente egy 44
alkalommal ülésezik. Az önkormányzat működését egy – a diákok által választott – patronáló tanár segíti. A diákönkormányzat jogkörének gyakorlásához szükséges előírásokat a Diáktanács Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 17. Ügyeleti szolgálat A Diáktanács által készített ügyeleti beosztás szerint köteles minden kollégista ügyeletesi feladatokat ellátni. Feladatait az ügyeleti szolgálat szabályzatában leírtaknak megfelelően kell teljesítenie. Akadályoztatása esetén (kivéve betegség) köteles gondoskodni helyettesítéséről. 18. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének szabályai 18. 1. Minősítési kategóriák I. Kiváló kollégista Általános kimenő 22.00-ig II.
Kitűnő tanuló
Általános kimenő 21.30-ig
III.
Példás kollégista
Általános kimenő 19.30-ig
(kiemelkedő tanulmányi és közösségi tevékenység) IV.
Jó tanuló
Általános kimenő 18.00-ig
(4.5 fölötti tanulmányi átlag) A Diáktanács elnöke a II., titkára a III., tagjai a IV. kategória kedvezményeire jogosulnak. A kedvezmények kötelességszegés esetén visszavonhatók! 18. 2. Jutalmazási formák Kiváló kollégista cím A nevelőtestület és a Diáktanács együttes döntése alapján az a kollégista kapja ezt a címet, aki több féléven keresztül kiemelkedő tanulmányi és közösségi tevékenységet folytatott. A címmel oklevél és tárgyjutalom jár, melyet a közgyűlésen kell átadni. A tanuló fényképét a „ Kiváló kollégistáink” tablóra kell elhelyezni. Nevelőtestületi dicséret A csoportvezető tanár javaslatára a nevelőtestület adja annak a kollégistának, aki a félév során kiemelkedő tanulmányi és közösségi tevékenységet folytatott, vagy kollégiumvezetői dicséretet kapna, de két kollégiumvezetői dicsérettel már rendelkezik. A dicséret oklevéllel jár, melyet a közgyűlésen kell átadni.
45
Diáktanács dicséret A csoporttitkár javaslata alapján a Diáktanács adja annak a kollégistának, aki a félév során kiemelkedő közösségi tevékenységet folytatott. A dicséret oklevéllel jár, melyet a közgyűlésen kell átadni. Kollégiumvezetői dicséret A csoportvezető tanár és a csoporttitkár javaslata alapján az a kollégista kapja, aki: -
tanulmányi munkájában kiemelkedő teljesítményt nyújt
-
előző félévi tanulmányi átlagához viszonyítva legalább 0,5-et javított
-
kollégiumi szintű közösségi munkáját kiemelkedően látja el
-
ügyeleti teendőit példamutatón teljesíti
-
kollégiumunkat eredményesen képviseli az országos, megyei vagy városi versenyeken
-
kollégiumi szintű versenyen első helyezést ér el
-
csoportvezetői dicséretet kapna, de két csoportvezetői dicsérettel már rendelkezik
Csoportvezetői dicséret A csoportvezető tanár adja annak a kollégistának, aki : -
a tanulócsoportban példamutató tanulmányi tevékenységet folytat
-
előző félévi tanulmányi átlagához viszonyítva legalább 0,3-et javított
-
a csoportban kiemelkedő közösségi munkát végez
-
kollégiumi szintű versenyen eredményesen szerepel
-
csoportnaposi teendőit példamutatóan látja el
-
a szobájában példaértékű rendet tart.
18. 3. Fegyelmező kategóriák Csoportvezető fegyelmező intézkedései -
kimenőmegvonás
-
írásbeli figyelmeztetés
-
írásbeli intés
Az elkövetett fegyelemsértés súlyosságát mérlegelve az a kollégista részesül a csoportvezetői büntetés megfelelő fokozatában, aki : -
megsérti a Házirend előírásait
-
hazautazásról nem érkezik vissza időben, és késését érdemben igazolni nem tudja
-
kimenőről kevesebb, mint egy órát késik
-
visszaérkezésekor nem jelentkezik le az ügyeletes tanárnál
-
tanulmányi munkája romlik, vagy bukásra áll 46
-
stúdiumon többször is fegyelmezetlen, vagy hiányzik a kötelező foglakozásról
-
sorozatosan megsérti a szobarend előírásait
-
nevelőjével tiszteletlenül, diáktársaival szemben agresszívan viselkedik
-
nem látja el a rábízott feladatokat.
Két írásbeli figyelmeztetés után írásbeli intés, két írásbeli intés után kollégiumvezetői figyelmeztetés a következő büntetési fokozat. Kollégiumvezető fegyelmező intézkedései -
kimenőmegvonás
-
írásbeli figyelmeztetés
-
írásbeli intés
Az elkövetett fegyelemsértést mérlegelve az a kollégista részesül a kollégiumvezetői büntetés megfelelő fokozatában, aki súlyosan megsérti a Házirend előírásait. Két írásbeli figyelmeztetés után írásbeli intés, két írásbeli intés után fegyelmi eljárás megindítása a következő büntetési fokozat. A fegyelemsértés súlyossága alapján már első alkalommal is ki lehet szabni a fegyelmező intézkedések bármely kategóriáját! Fegyelmi eljárás Ha a kollégista kötelességeit vétkesen és súlyosan, vagy sorozatosan megszegi, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A kollégiumvezető kezdeményezi az eljárás elindítását, melyet – a diáktanács véleményét kikérve – a tantestület két tagjából és a DT elnökéből álló bizottság folytat le. A Fegyelmi Szabályzatban leírtaknak megfelelően a kollégium tagja ellen -
megrovás
-
szigorú megrovás
-
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása
-
áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba
-
kizárás
fegyelmi büntetés szabható ki. 20. Kártérítési felelősség Minden kollégista köteles óvni a kollégium berendezési tárgyait. Tanév végén a szobaátvételi jegyzőkönyvben rögzítettekhez viszonyított állagromlás esetén gondoskodni kell az eredeti
47
állapot visszaállításáról. Az okozott károkért a szoba tagjai anyagi felelősséggel tartoznak. Szándékos károkozás esetén fegyelmi felelősségre vonásban is részesül az elkövető. 21. Térítési díj Az étkezési térítési díjat az adott hónap második hétfőjén, valamint az azt követő három napon lehet befizetni 12:30 és 15:30 között a kollégium gazdasági irodájában. Egy havi díjhátralék esetén (tárgyhót követő hónap 15-e után) az intézmény gazdasági vezetője fizetési felszólítást küld a szülőnek/gondviselőnek. Amennyiben a felszólítás utáni 10 munkanapon belül a hátralék kiegyenlítése nem történik meg, az intézmény igazgatója – a tanuló szociális helyzetének figyelembevételével – kezdeményezheti a kollégiumi tagsági viszony megszüntetését. Hiányzó tanulók étkezését – a hiányzás időtartamának megjelölésével – 10:00 óráig lehet lemondani a kollégiumi ügyintézőnél. A térítési díj jóváírása a következő naptól lehetséges. 10:00 utáni bejelentés esetén a jóváírásra csak két nap múlva kerül sor. A hétfői étkezés lemondására előző hét pénteken 10:00 óráig van lehetőség. Az eltávozáson otthon maradó tanulók étkezésének lemondásáról – szülői bejelentés esetén – a hétfő délelőtti ügyeletes nevelő gondoskodik. A hiányzás bejelentett időtartamának módosításáról a visszaérkezés előtti nap 10:00 óráig kell tájékoztatni a kollégiumi ügyintézőt. A szülő - gyermeke intézményen kívüli rendszeres elfoglaltsága esetén - írásban nyújthat be étkezés-lemondási nyilatkozatot a kollégiumvezetőhöz. 22. Záró rendelkezések A házirend a kihirdetését követően, 2013 .március 27-én lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Az elfogadott házirendet a kollégium honlapján nyilvánosságra kell hozni. Egy példányát a tanári szobában kell elhelyezni, és biztosítani kell, hogy azt bárki szabadon megtekinthesse. A házirend egy példányát a kollégiumba újonnan beköltöző tanulónak és szülőjének át kell adni. A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó írásban tehet javaslatot a kollégiumvezetőnél, vagy a diákönkormányzatnál.
48
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Véleményezés A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény 25. § (4) bekezdése értelmében biztosított véleményezési jogunk értelmében kijelentjük, hogy a házirend tartalmával egyetértünk. A diákönkormányzat nevében: ……………………………….. a Diáktanács elnöke Eger, 2013. március 26. Elfogadó határozat A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény 25. § (4) bekezdése értelmében a házirend módosításához a diákönkormányzat véleményét beszereztük. A törvényben biztosított jogunknál fogva a házirendet elfogadjuk. A nevelőtestület nevében: ………………………………… a nevelőtestület képviselője Eger, 2013. március 26.
49
számú
2.
melléklet:
SZABÁLYZAT
ALAPÍTVÁNYI
FEJLESZTÉSI
HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉRŐL A Wigner Iskola Közalapítvány kuratóriumi közgyűlése 034/2005. (V.24.) számú határozata alapján az intézményben fizetendő fejlesztési hozzájárulás összegének megállapítására került sor. A fejlesztési hozzájárulás mértéke: 40.000,- Ft/év. A fejlesztési hozzájárulás mérséklése:
minden évben az iskola vezetése határozza meg a tanulmányi eredmények után igénybe vehető kedvezményeket, illetve a fizetés mérséklésének lehetőségét az adott év gazdasági helyzetének függvényében a Tanév rendjében;
amennyiben a kedvezmény igénybevételére lehetőség van, arról az intézmény vezetése minden tanév október 1-ig dönt, és kihirdeti a helyben szokásos módon;
az intézmény vezetése – amennyiben az iskola zavartalan működése ezt megkívánja – dönthet úgy, hogy az adott tanévben nem biztosít lehetőséget a tanulmányi alapon történő fejlesztési hozzájárulás mérséklésére.
Az alapítványi fejlesztési hozzájárulás szociális indokok alapján történő mérséklését a mindenkori Tanév rendje szabályozza. Az alapítványi fejlesztési hozzájárulás befizetése: az iskola által kiadott csekken, vagy átutalással az alapítvány számlájára. A fejlesztési hozzájárulás fizetésének módja és a befizetési határidő a határozat alapján a következőképpen került meghatározásra:
a fejlesztési hozzájárulást a tanuló, illetve gondviselője az első félévben október 15-ig, a második félévben február 15-ig befizeti az iskola számlaszámát tartalmazó csekken;
az intézmény vezetője a tanuló szociális helyzetére való tekintettel az alapítványi fejlesztési hozzájárulás havi egyenlő részletekben történő megfizetését engedélyezheti, mely kérelmet az osztályfőnöknek kell benyújtani minden év október 15-ig, illetve váratlan eseménykor a lehető leghamarabb; 50
a szociális kedvezményekre való jogosultságot a kérelem benyújtásakor igazolni kell;
a tanuló köteles haladéktalanul bejelenteni, ha jövedelemviszonyaiban változás következett be; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, az elengedett alapítványi fejlesztési hozzájárulás köteles megfizetni;
a mindenkori fejlesztési hozzájárulás mértékét az iskola a tanév megkezdése előtti második hónap első napján közzéteszi.
51
3. számú melléklet: AZ ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG SZERVEZETI ÉS
MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló,az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletének a diákönkormányzatok működésére vonatkozó rendelkezései és felhatalmazása alapján rendelkezik az intézmény diákönkormányzat működésének rendjéről és szervezeti felépítéséről. Az Iskolai Diákbizottság Szervezeti és Működési Szabályzatát az Iskolai Diákbizottság fogadta el, és a Nevelőtestület hagyta jóvá. Az Iskolai Diákbizottság (továbbiakban: IDB) feladata, céljai:
Az IDB az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákok érdekképviseleti, érdekvédelmi fóruma.
Az IDB érdekvédelmi tevékenységét alaptevékenységként, elsődleges feladatként és célként kezeli.
Szolgáltató fórumként segítséget nyújt a tagok törekvéseinek megvalósulásához, lehetőséget biztosít a diákok közös fellépésére.
Diákprogramok szervezésével a diákok szabadidejének hasznos eltöltését segíti.
Kapcsolatot tart más diákönkormányzatokkal, ifjúsági szervezetekkel, szerveződésekkel, az egri Városi Diáktanáccsal, valamint az iskola Kollégiumi Diákbizottságával.
A diákbizottság a vállalt feladatait az intézmény vezetésével egyeztetve, azzal összhangban látja el.
Az IDB szervezeti felépítése:
Az IDB megválasztásakor a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium minden tanulója választó és választható. Választói joga senkinek sem korlátozható tanulmányi eredmény, fegyelmi vétség, vagy egyéb más ok miatt. 52
Az IDB tagjainak feladata, hogy évfolyamuk érdekeit képviseljék, javaslataikat, véleményüket tolmácsolják, sérelmüket elpanaszolják az IDB ülésein, hogy az adott kérdésben minél előbb megoldás, döntés születhessen.
A Diákbizottság elnökét az Iskolai Diákbizottság tagjai választják maguk közül.
Az IDB munkáját az IDB-t segítő tanár koordinálja.
Az Iskolai Diákbizottság tagjai közül megválasztja egyéb felelőseit.
Az Iskolai Diákbizottság évente elfogadott munkarendje és a tervezett napirendek figyelembevételével hetente ülésezik. Az ülés összehívásáról a IDB elnöke gondoskodik.
Az Iskolai Diákbizottságot össze kell hívni, ha azt a tagok 1/3-a az elnöknél kezdeményezi. Ha az elnök ennek ellenére nem hívja össze az Iskolai Diákbizottságot, akkor az Iskolai Diákbizottság összehívása az IDB-t segítő tanár feladata.
Az Iskolai Diákbizottság határozatait – személyi kérdések kivételével – egyszerű többséggel történő nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az IDB elnökének szavazata dönt.
Ha az Iskolai Diákbizottság ülésén olyan kérdés megtárgyalása folyik, amely érinti a Nevelőtestületet illetve a Szülői Munkaközösséget, akkor annak képviselőjét az ülésre véleményezési joggal meg lehet hívni. A meghívást az ülés előtt legalább nyolc nappal kézbesíteni kell a napirendi pontok megjelölésével.
Az Iskolai Diákbizottság ülésein az oktatási intézmény minden pedagógusa és tanulója véleményezési joggal részt vehet.
Az Iskolai Diákbizottság elnöke: Az Iskolai Diákbizottság minden tagját jelölhetik elnöknek. A jelöléshez legalább három fő ajánlása szükséges. A tagok önmagukat is jelölhetik. A szavazás titkos. A szavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak legalább kétharmada jelen van, és az érvénytelen szavazatok száma nem haladja meg a leadott szavazatok 5%-át. A Diákönkormányzat elnöke visszahívható, ha
az osztályok osztálytitkárainak 1/3-a bizalmatlansági indítványt nyújt be,
ha az iskola tanulóinak 1/5-e aláírásával hitelesítve kezdeményezi.
A visszahívásról az Iskolai Diákbizottság titkos szavazással dönt. A Diákönkormányzat elnökének feladatai:
összehívja és vezeti az Iskolai Diákbizottság üléseit, 53
külső szervezetek felé képviseli a Diákönkormányzatot,
iktatja az Iskolai Diákbizottság üléseiről készült jegyzőkönyveket,
a diákbizottsági munkacsoportok tevékenységének koordinálása.
Az elnök megbízatása megszűnik:
ha az elnök tanulói jogviszonya az iskolával megszűnik,
lemondással,
visszahívással,
mandátuma lejárásával.
Az IDB-t segítő pedagógus: Az IDB-t segítő tanárt A köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 48 § (3) bekezdése értelmében az Iskolai Diákbizottság javaslatára az igazgató nevezi ki ötéves időtartamra. Feladatai:
kapcsolatot tart a Nevelőtestület és az Iskolai Diákbizottság között,
szükség esetén összehívja az Iskolai Diákbizottságot,
segíti az IDB munkáját,
aktívan részt vállal az információáramlás folyamatában,
az IDB célkitűzéseinek megvalósításának érdekében a Nevelőtestület közreműködésnek megszervezése,
nyílt véleménynyilvánítással képviseli az IDB terveit, elképzeléseit az intézmény különböző fórumain (vezetői, nevelőtestületi és munkaközösségi értekezletek).
Állandó résztvevője az Iskolai Diákbizottság üléseinek, napirendi pontot terjeszthet elő, felszólalhat, véleményezhet.
Az IDB tagjainak jogai: Az IDB tagjainak az alapvető, jogszabályok és a Házirend által garantált jogain túl speciális, a Diákbizottsági tagsággal összefüggő jogai vannak. Ezek a jogok a következők:
Az IDB tisztségeire választhat és válaszható. Ez a jog csak bizonyos estekben vonható meg, az IDB-t segítő pedagógus és az intézmény vezetésének egyetértésével.
Igénybe
veheti
az
Iskolai
Diákbizottság
szolgáltatásokat. 54
által
biztosított
lehetőségeket,
Érdekvédelmi segítséget kérhet a Diákbizottságtól, annak elnökétől és az IDB-t segítő tanártól. Az érdekvédelmi segítség nem tagadható meg.
Kérdéseivel, javaslataival, kezdeményezéseivel, véleményével közvetlenül fordulhat az Iskolai Bizottság minden tagjához és az IDB-t segítő pedagógushoz.
Kérdéseire, javaslataira, kezdeményezéseire, véleményére harminc napon belül érdemi választ kell kapnia.
Az Iskolai Diákbizottság jogkörei: A jogszabályok felhatalmazása alapján az IDB a Nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. Az IDB véleményét kötelező kikérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadásával kapcsolatban, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználását illetően, d) a Házirend elfogadásakor, e) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, f) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásával kapcsolatban, g) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezésekor, h) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, i) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásakor, j) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor, k) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Az Iskolai Diákbizottság véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 55
Azokban az ügyekben, amelyekben az IDB véleményének kikérése kötelező, az IDB képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni az IDB részére. Az IDB feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Záró rendelkezések:
Az IDB Szervezeti és Működési Szabályzatát évente felül kell vizsgálni. Ezért az IDB elnöke felel.
A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatával kapcsolatban a Nevelőtestület egyetértési jogot gyakorol. A Nevelőtestület egyetértését csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az Iskolai Diákbizottság Szervezeti és Működési Szabályzata jogszabályt, illetve felsőbb szabályozást (mint Házirend) sért, azzal ellentétes jogokat, kötelességeket, eljárásmódokat fogalmaz meg.
Az SZMSZ jóváhagyására a Nevelőtestületnek 15 nap áll rendelkezésére. Ez alatt, vagy a 15. nap utáni első nevelőtestületi ülésen nyilatkoznia kell a jóváhagyásról. Ha a Nevelőtestület nem nyilatkozik, az SZMSZ-t jóváhagyottnak kell tekinteni.
Az SZMSZ akkor érvényes, ha elfogadásának dátuma, nevelőtestületi jóváhagyásának dátuma, az IDB elnökének, az IDB-t segítő tanárnak, az intézmény igazgatójának, valamint a Nevelőtestület képviselőjének aláírása szerepel rajta.
56
4. számú melléklet: AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK TANTÁRGYANKÉNTI,
ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI TÖRTÉNELEM 9. évfolyam: Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ, a világvallások elterjedése 10. évfolyam: A középkor A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 57
A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudomány világkép átalakulása, a felvilágosodás 11. évfolyam: Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák A polgári átalakulás, a nemzetállamok, és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és polgári Jogok Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai – politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A jelenkor (társadalomismeret) A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom: ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai A mai magyar társadalom és életmód (társadalomismeret) Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák 58
A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások Szabad (problémaközpontú) témakör Helytörténet: Eger vár ostroma 1552 12. évfolyam: A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői, a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás 59
FÖLDRAJZ 9. évfolyam: Térképi ismeretek A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Űrkutatás az emberiség szolgálatában A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok földrajza A talaj A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A forró övezet A mérsékelt övezet A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség A népesség- és településföldrajz A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelenőségének növekedése A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok A világgazdasági centrum térségei 60
A világgazdaság peremterületei Az egyedi szerepkörű országcsoportok és országok Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak természet- és társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota Európa regionális földrajza Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természet-és társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai Európán kívüli földrészek földrajza A kontinensek általános természet és társadalomföldrajzi képe Ázsia Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe Amerika A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
SZÖVEGÉRTÉS (Nyelvi előkészítő osztály) Kizárólag írásbeli feladatsorból áll az osztályozó vizsga anyaga. Ennek részei: 1. Szövegértési feladatlap 61
2. Helyesírási feladatlap - A magyar helyesírás alapelvei - Különírás, egybeírás - A kezdőbetűk - Az elválasztás - Az írásjelek - Rövidítések és mozaikszók helyesírása - A számok helyesírása c) A szófajok - Ige, főnév, melléknév, számnév,határozószók,névmások,viszonyszók és mondatszók
IRODALOM 9.évfolyam: Mítosz, mitológia Az istenek és az emberek megteremtése a görög mitológiában Az ókor irodalma A homéroszi eposzok : Iliász vagy Odüsszeia A görög színház. Szophoklész: Antigoné A Biblia. A Biblia részei Az Ószövetség teremtéstörténetei Újszövetség: evangéliumok A középkor irodalma A középkor vallásos irodalma: Szent Ágoston, himnuszok, magyar nyelvű vallásos irodalom A középkor világi irodalma: lovagi irodalom, Dante, Villon A reneszánsz irodalom Az itáliai reneszánsz: Petrarca, Boccaccio Janus Pannonius költészete Balassi Bálint szerelmi lírája, istenes költészete, vitézi költészete Shakespeare: Rómeó és Júlia vagy Hamlet A barokk irodalom 62
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem A francia klasszicista dráma Moliere: Tartuffe
10.évfolyam Az európai felvilágosodás irodalma Az angol felvilágosodás: Swift, Defoe A francia felvilágosodás: Rousseau, Voltaire A német felvilágosodás: Goethe A magyar felvilágosodás irodalmából A magyar nyelv ügye a felvilágosodás korában Berzsenyi Dániel költészete ( egy óda, egy elégia) A felvilágosodás gondolatai Csokonai Vitéz Mihály költészetében Csokonai: A magány lírája Csokonai szerelmi lírája és a rokokó Az európai romantika irodalmából Egy romantikus alkotó: Puskin: Anyegin A magyar romantika irodalmából A magyar színjátszás kezdetei. Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc költészete: Himnusz Vörösmarty Mihály költészete: Szózat Vörösmarty Mihály, a haza s emberiség költője Vörösmarty Mihály lírája Világos után Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Petőfi Sándor tájleíró költészete Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete Petőfi Sándor szerelmi lírája Petőfi Sándor: Az apostol Arany János: Toldi estéje Arany lírája a nagykőrösi években Arany balladaíró művészete a nagykőrösi években Az Őszikék-korszak Arany életművében Jókai Mór: Az arany ember 63
11. évfolyam A XIX. század második felének magyar irodalmából Madách Imre: Az ember tragédiája A realista irodalom A francia realista regény. Balzac vagy Stendhal vagy Flaubert A dráma átalakulása: Csehov vagy Ibsen egy műve A magyar próza a XIX. század második felében Mikszáth Kálmán két novellája ( pl. Az a fekete folt, Bede Anna tartozása) Mikszáth Kálmán egy regénye ( pl. Beszterce ostroma ) Móricz Zsigmond novellái ( pl. Tragédia, Barbárok) Móricz Zsigmond egy regénye (pl. Úri muri ) A magyar költészet átalakulása Lírai önjellemzés Ady Endre költészetében A magyar Ugar víziói Ady szerelmi lírája: a Léda – és a Csinszka-versek Ady Endre istenes költészete Kuruc versek Ady Endre költészete az I. világháború alatt Juhász Gyula költészetének jellemzése néhány vers alapján Tóth Árpád költészete néhány vers alapján Babits Mihály lírája: kísérlet az objektív líra megteremtésére Babits Mihály: Esti kérdés Babits Mihály. Húsvét előtt A konzervatív humanizmus a két világháború között Babits: Jónás könyve Az avantgarde Az avantgarde irányzatai. A modern francia líra
12. évfolyam József Attila költészete Újszerű tájlíra 64
Szerelmi költészete: Óda Hazám A Dunánál Eszmélet Az utolsó versek Szabó Lőrinc költészete néhány vers alapján Radnóti Miklós: idill és halál a verseiben Márai Sándor műveiből részletek Pilinszky Sándor: a lágerélmény a verseiben Őrkény István Egypercesek Tóték Kafka: Az átváltozás A modern dráma: Brecht, Dürrenmatt vagy Beckett) A mai magyar irodalom: Kertész Imre, Sütő András vagy Orbán Ottó
MAGYAR NYELV 9.évfolyam Kommunikáció A kommunikáció funkciói és tényezői A kommunikáció nem nyelvi eszközei – a testbeszéd A tömegkommunikáció – sajtóműfajok Jel, jelrendszer A jel fogalma, a jelek jellemzői A nyelv mint jelrendszer Nyelvi szintek Hangtörvények 65
Morfémák A szófajok rendszere A szóalkotás módjai Mondattan: az egyszerű mondat Mondattan: az összetett mondat 10. évfolyam Szövegtan Elemző, meggyőző, leíró szöveg A szöveg szerkezete Szövegkohézió A mindennapi életben használt szövegtípusok A magyar nyelv rétegződése Legfontosabb egynyelvű szótáraink Retorika A retorikai szöveg megalkotása az anyaggyűjtéstől a megszólalásig A retorikai szövegek jellemzői. Retorika és kommunikáció Az érvelés típusai. A kulturált vita 11. évfolyam Stílusrétegek A társalgási stílus A hivatalos szövegek stílusa A szónoki szövegek stílusa A tudományos stílus A publicisztikai stílus A szépirodalmi szövegek stílusa A művészi nyelvhasználat A zeneiség stíluseszközei Alakzatok Szóképek 66
A szavak stilisztikai értéke A mondatalkotás stilisztikai értéke Hangnemek 12. évfolyam Ember és nyelv Ember és beszéd. Nyelv és gondolkodás Nyelvcsaládok. A nyelvek típusai A magyar nyelv története A magyar nyelv eredete és rokonsága. A nyelvrokonság bizonyítékai A magyar nyelv történeti korszakai A magyar nyelvemlékek típusai A magyar nyelv változása A nyelvújítás A határon túli magyar nyelvhasználat Magyar nyelvből minden évfolyamon az osztályozóvizsga írásbeli része egy szövegértési feladatsor kitöltése.
ANGOL NYELV 9.évfolyam
ORAL EXAM
WRITTEN EXAM
TOPICS
SITUATIONS
READING
USE OF ENGLISH
LISTENING
My family
Exchanging personal
Tasks:
Task one:
Tasks:
information
True or false
My friend(s) Talking about Relatives
Describing
Word order
routines
Shopping for food
statements Matching statements with texts
people Shopping for clothes
Filling gaps with Task two:
words/phrases
Gap-filling with given words True or false statements Completing a chart
My home
Matching paragraphs 67
In a restaurant: My hometown
ordering food, stating a problem
My school
Daily Routine Describing a place
Correcting Matching
Buying a ticket Shopping
and irregular, comparison) Possession
headings
Adverbs
answer Putting sentences
linking words Time clauses
Restaurants
Other functions :
preference Seasons
Weather
agreement disagreement giving reasons
Traffic
permission obligation
Going on holiday
Mobile phones
Hobbies
Free time activities
prohibition
Auxiliaries Present Simple
Short article Personal account
Texts:
Everyday
Present
conversation
Continuous
between friends,
Present Perfect Simple Past Simple
family members Radio programme Telephone
Webpage
Past Continuous
Interview
Future with will
Extract from a
Going to
Short monologue
Modal verbs
Dialogue in a
book
Question-tags
Timetable
Question words
conversation
shop, restaurant,
necessity
Memo
making
Menu
Weather forecast
Brochure
Short
promises offers requests
hotel, etc.
Informal letter
expressing an Sports
sequence Identifying speakers
order
Texts:
Understanding
phrases
room
directions
specific information
Understanding gist
Conjunctions,
habits
Understanding
prepositional
in the correct
Ask for and give
Questions to answer
Prepositions,
Booking a hotel
Meals, eating
with headings
Adjectives (regular Identifying the topic
paragraphs with Questions to
Housework
Articles Nouns, quantifiers
chart
statements Giving information
Clothes
Completing a
opinion
10.évfolyam 68
announcement
ORAL EXAM
WRITTEN EXAM USE OF
TOPICS
SITUATIONS
READING
Family
Visiting the
Tasks:
Task one:
Tasks:
programmes
doctor
Matching
Gap-filling with
Gap filling
questions with Celebrations
At the chemist’s
Relations
Discussing a Town, village
Exchanging Health
Task two:
True or false (not
currency
Computers,
Comparing lifestyles
Talking about Our country
Household appliances
work and studies
Correcting Matching
with headings Questions to answer
Present Perfect Continuous Past Perfect
paragraphs with
Simple
headings
Expressing
answer
Future
Understanding specific information Understanding sequence Understanding gist
Identifying speakers
Passive Voice
Putting sentences
(Simple Present,
in the correct
Simple Past)
order
Relative clauses
Texts:
Films
Texts:
Everyday
Time clauses
conversation
Forms of the verb
between friends,
(infinitives,
family members
Making a
Short article
gerund and
reservation
Personal
participles)
Radio programme
Modal verbs
Telephone
magazines)
Jobs, career
Matching paragraphs
of the given word
Identifying the topic
Asking for and giving advice
Reading (books,
Completing a chart
the correct form
chart
Questions to
Internet
statements
Gap-filling with
statements
statements Going out
given words
Completing a
Our environment
LISTENING
True or false
texts
mentioned)
programme
ENGLISH
account
Conditional
Talking on the
Webpage
phone
Interview
(First, Second)
Extract from a
Reflexive
Other functions :
possibility agreement disagreement
book Timetable Memo
Clauses
conversation Short monologue Dialogue in a
pronouns
shop, restaurant,
Reported Speech
hotel, etc. Weather forecast Short
Menu
announcement 69
surprise
Brochure
making wishes
Informal letter
showing interest showing surprise
11. évfolyam Reading Topics
Role Plays
1. Man and
at the booking
Society
office
Grammar
Listening
Comprehension Comprehension listening for
Morphology
reading for gist
information
reading for 2. The World around Us
at the grocer's
Numerals
3. Schooling, languages
in the hospital
adjectives:
200 words
text length: ~ at the chemist's
- used as predicates
5. Lifestyle
in the restaurant
- word order
giving direction
Pronouns
6. Environmental
describing one's daily routines
- reflective pronouns
making 8. Entertainment
information
paragraphs
Work
7. Tourism
text length: ~
summarising
4. The World of
Protection
specific
complaints
- relative pronouns
talking about holiday 9. Hungary
experiences
10. Science and
introducing one's
Technology
family
11. Current
talking about a
Topics
school-day
- indefinite pronouns
- pronouns and determiners
The verb
recommending places, food, etc. - Future Perfect Tense 70
250 words
- Past Perfect Continuous Tense - Zero Conditional - Explaining Future Actions Full infinitive, bare infinitive, ing form Question-tags Present Participle Past Participle Phrasal verbs Adverbials Changing the role of word classes Suffixes and Prefixes Compounds and clipping Clause syntax Complex sentences: superordinate and subordinate sentences Concord Unreal present and past Indirect and direct speech
12.évfolyam
Oral examination
Written examination
Topics
Functions
Grammar
Writing skills
1. Man and society
Certainty/uncertainty
Auxiliaries
Informal letters:
Human relations
Probability
Future Perfect
An introductory
Social conditions
Improbability
Continuous
letter
Different lifestyles
Assumption
Third conditional
On holiday
2.Our environment
Necessity
Future concepts
A letter of invitation
Environmental
Advice/Suggestion
Participles
Accepting an
protection
Wish
The infinitive
invitation
Environmental
Prohibition
The gerund
An account of a
pollution
Instruction
Comparison of
true event
3. Further education
Warning
adverbs
Giving advice
Vocational training
Reprimand
Prepositions
Asking for advice
Higher education
Threat
Phrasal verbs
Formal letters:
4. The world of work
Doubt
Word building
A letter of
Looking for a job
Contradiction
Compound words
application
71
Working conditions
Refusal
Compound sentences
Curriculum vitae
Unemployment
Reasoning
The causative
A letter of complaint
6. Lifestyle
Persuasion
An order
Healthy lifestyle
Expressing emotions
Asking for
Stress
information
7. Free time
Booking a room
Self-study Distance learning 8. Science and technology The car The computer Telecommunications
Nyelvi előkészítő osztályok 9. évfolyam ORAL EXAM
WRITTEN EXAM USE OF
TOPICS
SITUATIONS
READING
Personal data
Introducing
Task one:
Task one:
Task one:
friends – meeting
True or False
Word order
Filling gaps with
new people/old
statements
Family
Everyday life
friends
Making a
Matching
telephone call
statements with
Friends
Shopping
texts Asking for directions
Our home
Going out – School
Daily routine
restaurant, cinema
72
LISTENING
words/phrases Task two: Gap-filling with
Task two: Domestic chores
ENGLISH
given words
Having a party –
Meals
invitation Hobbies
Computers
Talking about a holiday (summer,
Mobile phones
winter holiday)
Buying a new mobile phone
Travelling by plane
At a bank
Plans for the future 10. évfolyam
ORAL EXAM
WRITTEN EXAM USE OF
TOPICS
SITUATIONS
READING
Family
Shopping
Task one:
Task one:
Task one:
Filling gaps with
Gap-filling with
Filling gaps with
Domestic chores
Holidays
Our environment School – learning languages
Booking a hotel
words/phrases
room At the doctor’s
Taking up a new
ENGLISH
given words
Task two:
Task two:
Gap-filling with
Matching
the correct form
questions with
of the given word
texts
sport/hobby Health
At a restaurant Eating habits 73
LISTENING
words/phrases
Discussing a Internet
problem with a
Going on holiday
friend
Holiday plans
Sports
How to protect our environment
11. évfolyam
Topics
Situations
Grammar
1. Personal
Inviting guests
Articles
particulars
Accepting or
Family
refusing an
Nouns (singular,
Housework
invitation (guest
plural, countable,
or host)
uncountable)
Buying food
Adjectives
Family festivals
Buying clothes
(regular, irregular,
Teenagers
(customer)
comparison)
(friendship, Furnishing a room Possession
Shopping for food (a friend giving advice or the 3. Housing, the
owner of the
area where I live
room)
Citylife vs
Adverbs
Prepositions, prepositional
Introducing your
phrases
Weather, clothing school to an Environment
Comprehension
Comprehension
Chosing headings True/false
Multiple matching Multiple matching Multiple choice Reordering
family members
countrylife
Listening
for paragraphs
2. Description of
problems)
Reading
exchange student
Conjuctions, 74
jumbled text
Which items are mentioned?
True/false
(tasks in our everyday life)
4. Our school
linking words Ordering meals (guest in a
Forms of the verb
restaurant)
(infinitive, gerund
Language learning Educational
and participles) In the doctor's
system in Hungary surgery (patient)
Auxiliaries/Modal verbs
5. Plans for the
At the booking
future, jobs
office (client)
Present Simple
6. Daily routine
At the hotel
Present Simple
Health, healthy
reception (guest)
Passive
Meals
Asking for
Present
Eating out
directions (tourist) Continuous
7. Hobbies,
Booking a table
way of life
freetime activities on the phone Entertainment
Present Perfect Simple
(guest)
(theatre, cinema,
Present Perfect
reading, watching
Passive
TV) Sports
Present Perfect Continuous
8. Public transport Travelling
Past Simple
Accommodation (hotels, camp
Past Simple
sites)
Passive
9. Mobile phone,
Past Continuous
computers, labour saving devices
Past Perfect
75
Simple Future
Passive Future
Going to
Reported speach (with the reporting verb in the present, past)
Conditional clauses
Relative clauses (defining, nondefining)
Time clauses with future meaning
Clauses of purpose
Wish
Question-tags 12. évfolyam
Topics
1. Importance of
Situations
As mentioned in
Grammar
Reading
Listening
Comprehension
Comprehension
Modal verbs with Multiple choice
76
Multiple matching
the family
the requirements
perfect infinitive
of the 11th year 2. Public holidays
Past Perfect
Clothing, fashion
Continuous
3. Environmental
Gapped text
Multiple choice
Identifying the
Which speaker
topics discussed
said what?
Choosing
True/false
Participal clauses
problems
Wish (unfullfilled headings 4. School
actions)
traditions
Gap filling True/false
5. Job and carreer
Conditionals
Correcting
(mixed type)
statements
prospects
6. Illnesses, hositals
7. Influence of TV and the Internet
8. Travelling by air, by train Package tour, individual tour
9. Modern technology
13. évfolyam Topics
Picture description Grammar
Reading
Writing skills
Comprehension 1. Family, roles in The role of the
Future Continuous Answering open77
Writing a formal
the family,
spouse (traditional
housework
roles, modern
ended questions Future Perfect
roles) 2. Commercials Generation gaps
3. Environmental
Gap filling
Continuous
information - making a
Matching
complaint
composition of the Passive
summary sentence - applying for a
family
with paragraphs
protection, pollution
- asking for
Present Changes in the
letter:
job
Past Continuous Environmental
Passive
issues and
Writing an informal letter:
4. Lifelong
alternative
Would (past
- accepting/
learning
solutions
habits)
refusing an
Equal educational opportunities
5. Employment:
invitation Traditional and
Wish (state
- asking for advice
new methods of
verbs/action
- giving advice
learning
verbs)
- giving
types and trends
6. Traditional
information and Healthy food,
Gerund and
making
unhealthy food
infinitive in
arrangements
national dishes Table manners
idiomatic The benefits of
expressions
sports 7. Sports, extreme sports
Inversion (for Different types of emphasis) tourists, tours
8. Tourist Industry
Subjunctive Positive and
9. Communication negative aspects Technology
of tourism
78
NÉMET NYELV 9. évfolyam Themen
Situationen
Grammatik
Schreiben
Definitartikel und Ich stelle mich vor
Jemanden vorstellen
Indefinitartikel
Postkarten
Meine Familie
Sich vorstellen
Possessivartikel
Kurzbewerbung
Mein Freund
Verabredungen
Negativartikel
Einfache Briefe
Freizeit
Frage nach dem Weg
Personalpronomen
Diktate
Mein Hobby
Haushaltstätigkeiten
Deklination
Notizen
Unser Haus
Eiladungsgespräche
Konjugation im Präsens
Einladungsbrief
Mein Zimmer
Bestellung im Gasthaus
Konjugation im Perfekt
Glückwünsche
Präteritum von haben und
Einkaufen im Supermarkt
Einkaufsgespräche
sein
Nikolaus
Wohnungssuche
Präpositionen mit Akk.
Weihnachten
Wohnungsmiete
Präpositionen mit Dat. Präpositionen mit Akk. und
Sylvester
Dat. Uhrzeit Ordinalzahlen Datum Imperativ
10. évfolyam Themen
Situationen
Grammatik
Schreiben Eifache
Tätigkeiten im
Führung durch die
Nebensätze mit weil und
persöhnliche
Haushalt
Wohnung
wenn
Briefe
Beschreibung von Wohnung
Lebenslauf
Kleidung
Steigerung von Adjektiven
Beschreibung von
(tabellarisch) Lebenslauf
Tagesablauf
Personen
Attributives Adjektiv
(ausführlich)
Schule
Geschpräch über den
Modalverben im Präteritum
Anzeigen
Lebenslauf
Sporttreiben
Frageartikel welcher
Medien
Einladung ins Kino
Frageartikel was für ein
Reise
Einladung ins Theater
Demonstrativartikel
Zukunftspläne
Urlaubsgestaltung
Reflexive Verben
Sport
Einen Ausflug planen
Verben mit 79
Präpositionalergänzung Krank sein
Beim Arzt
Präpositionale Fragewörter
Gesundheit
Beim Arzt einen Termin
Prapositionale Pronomen
Reisen
Ein Zimmer reservieren
Nomen im Genitiv
Wetter
Kleidung kaufen
Durative Zeitangaben
Schuhe kaufen
Präteritumformen Nebensätze mit als, während,
Eine Reise buchen
obwohl
Wie ist das Wetter?
Präpositionen mit Genitiv Relativpronomen Relativsatz Konstruktionen mit es Pronomen mit irgend Konjunktiv II Präsens Attributives Adjektiv im Konparativ und Superlativ Fragesätze mit ob und Fragewort Modalverben im Perfekt
11. évfolyam Themen
Situationen
Grammatik
Schreiben
Berufe
Geschpräch über
Passiv:Präsens
Leserbriefe
Meine
Halbformelle
Berufswünsche
Erledigtes
Passiv:Präteritum
Taschengeld
Gespräch über
Passiv:Perfekt
Fernsehen
die Zukunft
Passiv mit Modalverben
Post
Endlich Feierabend
Vorgangspassiv
Theater
Einen Brief aufgeben
Zustandpassiv
Kino
Im Theater
Plusquamperfekt
Kultur
Einladung ins Theater
Zweigliedrige Junktoren
Unser Schulsystem
Autoschule
Futur
Eisenbahn
Konjunktiv der Vergangenheit
Lesen
haben zu+Inf.
Tagesablauf
sein zu+Inf
Feste
brauchen zu+Inf
Auto fahren
Partizip I und II Modalverben subj. Gebr.
80
Briefe
12. évfolyam Themen
Situationen
Urlaub im Ausland
Ein Zimmer buchen
Essgewohnheiten
Im Restaurant
Eger
Auskunft geben
Ferienjob
Stellensuche In der
Mode
Keidungsabteilung
Computer
Ratschläge im Internet
Verkehr
Fahrschein kaufen
Haustiere
Ein Tier kaufen
Umweltschutz
Selektive Müllsammlung
Ihr Wohnort
Wie komme ich….
Ihre Klasse
Klassenausflug
Sprachschule
Sprachschule anrufen
Sprachlernen
Wie kann man gut eine Sprache lernen?
Német nyelv Nyelvi előkészítő osztályok
9. évfolyam Grammatik
Themen
Situationen
Schreiben
Verben:
Ich
Sich vorstellen
Postkarte schreiben
Präsens-schwache Verben
Meine Familie
Jemanden vorstellen
Kurzbewerbung
-starke Verben
Mein bester Freund
Interview mit jemandem
Faxen schreiben
-trennbare Verben
Die Wohnung
Eine Wohnung mieten
Private und berufliche
-untrennbare Verben
Mein Zimmer
Einladen einen Freund in
Mitteilungen, Notizen
-Modalverben
die neue Wohnung und sie Einladungsbrief Mein Wohnort
ihm zeigen
Glückwünsche,
Auf dem Lande,
Wo wohnst du gern?
Grusskarte
Modalverben im Präteritum
in der Stadt wohnen
Warum?
Rezeptschreiben
Imperativ
Weihnachten
Verben im Dativergänzung
Silvester
Prefekt- schwache Verben - starke Verben
Persönlicher Brief Einladung zum Silvester
81
Verben mit Dativ-
Unsere Schule
Interview über Schule
und Akkusativergänzung
Tagesablauf
Wie ist dein Tag, deine
Artikel- Definitartikel
Woche?
-Indefinitartikel
Hobby
Interview über Hobby
- Possessivartikel
Freizeit
Kinoeinladung
- Negativartikel
Programm besprechen
- Frageartikel: welcher
Am Wochenende
was für ein
Wetter
Wettervorhersage anrufen
- Demonstrativartikel: dieser
Schülerjob
Schülerjob suchen
-Artikelwort: jeder
Einkaufen: Markt
Einkaufen im Supermarkt
Supermarkt
Einkaufen auf dem Markt
Nomen- in Sing. Plural - in Akkusativ, Dativ Pronomen- Personalpron.
Tante Emma -Laden In der Caffeteria
Einladen, Bestellen etwas
- Definitpronomen
Verkehr mit dem
Fahrkarte kaufen
- Indefinitpronomen
Zug
Präpositionen-mit Akkusativ - mit Dativ
Orientierung in der
Wie komme ich zu…..
Stadt
Wechselpräpositionen
Computer-Handy
Melden für Computerkurs
Präpositionen mit Zeitangaben
Tiere halten
In Kleintierhandlung
Adjektiv- Komparation
Auf der Post
Brief, Telegramm, Paket
Attributives Adjektiv im Nominativ
aufgeben
im Akkusativ, und Dativ
Beim Arzt
Was fehlt dir denn?
Wortfrage, Satzfrage
Sport
Treiben wir Sport!
Haupt-und Nebensatz Nebensatz mit weil, wenn,dass, damit Infinitivsätze Negation Datum- Zahlen, Ordinalzahlen Uhrzeit Mengeangaben Wortstellung Satzklammer bei Modalverben Angabe im Vorfeld
10. évfolyam 82
Grammatik
Themen
Situationen
Schreiben
Verben:
Ein Tag in der
Interview mit einer
Lebenslauf:tabellarisch,
Präteritum:-schwache
Familie
Familie
-starke Verben
Arbeitsteilung in
Interview
-und Modalverben
der Familie
ausführlich Persönlicher Brief: -Bericht über die Reise
Interview
-mit Ratschlägen
Perfekt mit Modalverben
Feste-staatliche
Konjunktiv II
Schultraditionen
Vorganspassiv
Spracherwerb
Zustandspassiv
Zukunftspläne
Passiv Präs. Prät., Perf.
Weiterlernen
Um Informationen bitten
Leserbrief
Passiv mit Modalverben
Wie kann man ge-
Ratschläge geben
Erlebnisbericht als
Plusquamperfekt
sund bleiben?
Futur I
Eßgewohnheiten
Anzeige schreiben Sprachkurs besuchen
Kommentar
persönlicher Brief: Interwiev Wozu brauchst du
Futur II
Internet
Internet?
Haben, sein, brauchen
Urlaub
Eine Reise buchen lassen Fahrkarte kaufen,
zu +Infinitiv
Verkehr:Bus, Zug,
Informati-
Konjunktiv I im Präsens,
Flugzeug, Schiff
onen bekommen
im Perfekt Indirekte Rede Reflexive Verben mit Akkusativ und Dativ Verben mit Präpositionalergänzung Modalverben zur Graduierung von Wahrnehmung, und Beurteilung Nomen- im Genitiv -besondere Formen im Maskulinum Attributieves Adjektiv -im Genitiv -im Komparativ, Superlativ Infinitiv als Nomen Adjektive mit unregelmäßige Formen Partitip I.und II adverbial und attributiv erweiterte Partizipialphrasen Relativpronomen 83
Erlebnisbericht und
Offizieller Brief
Pronomen mit irgend Sätze: Relativsatz Konditionalsätze Indirekte Fragesätze mit ob und Fragewort Nebensätze mit temporalen Junktoren Nebesätze mit als, wenn, während, obwohl Zweigliedrige Junktoren Präpositionale Fragewörter Durative Zeitangabe Konstruktionen mit es
11. évfolyam Grammatik
Themen
Rektionen
Lebenslauf
Situationen
Schreiben Beschwerdebrief
Generationen leben
Diskussion
zusammen
Bewerbungsbrief Offizieller Brief
Welt der Jugendliche,
Interview
Wiederholung der
Ihre Probleme
Grammatik
Familienfeste
Einladung zur Fest
Mode
Interview
Im Warenhaus
Etwas kaufen
Mein Wohnort
Stadtbesichtigung
Vergleich des Stadtle-
Diskussion:Nachteil,
bens mit dem Leben
Vorteil
auf dem Lande Umweltschutz
Ratschläge geben
Lernen in unserer
Interview
Schule Schulsystem
Diskussion
Wichtigkeit des
Sprachkurs
Sprachlernens Modeberufe-Berufswahl
Interview
Essen:Mensa,Restaurant
Essen bestellen
Heilbehandlungen: Poli-
Termin besprechen
klinik, Krankenhaus
Beim Arzt
Theater, Kino,Ausstellung Einladung, Karte kaufen 84
Sport in der Schule
Interview für
Liebliengssport
Schülerzeitung
Massenverkehrsmittel
Um Informationen bitten
Reisevorbereitungen
Auskunft im Reisebüro
Fernseher, DVD-Player
Diskussion:sind sie wichtig, oder nicht?
12. évfolyam Grammtik
Themen
Situationen
Schreiben
Konjunktiv II mit Passiv
Familie in der
Interwiev über Familie
Leserbrief
Gesellschaft
Lebenslauf ausführ-
Wiederholung der
Gesellschaftliche
lich
Grammtik
Probleme
Bewerbung
Wichtigkeit der Feste
Einladung, Interview
Umweltschutzprobleme
Um Hilfe bitten
Arbeit im Ausland
Arbeit suchen
Alternative Heilungsart
Diskussion
Wirkung von Medien
Diskussion
offizieller Brief
Wirkung von Internet Aktiv-Passivurlaub
Programm empfehlen
Technische Entwicklung Computer, Handy kaufen
13.évfolyam Grammatik
Themen
Situationen
Schreiben
Konjunktiv I
Veränderung der
Diskussion über
Aufsatz
Familienrolle
Familienrolle
Bewerbungsbrief
Wiederholung
Menschliche Kontakte:
Einladung zur
offizieller Brief
der Grammatik
Ehe, Liebe
Hochzeit
Lebenslauf
Werbung
Diskussion:barucht man Werbung?Warum?
Naturschutz Chanche in der Schule
Interview
Welt der Arbeit:
Arbeit suchen
Bewerbung
Vorstellungsgespräch
Spezialitäten in der
Wie kocht man…..?
Küche Extremsportarten
Diskussion
Tourismus
Programm organisieren 85
Technik
Diskussion
MATEMATIKA 9.évfolyam
Halmazok
A halmaz és a részhalmaz fogalma A természetes és az egész számok halmaza. A racionális ás az irracionális számok halmaza. Az intervallum fogalma. A valós számok halmaza. A négyzetgyök fogalma Pitagarosz tétele és a tétel megfordítása. Műveletek halmazokkal(unió,metszet,különbség,komplementer) Ponthalmazok. Néhány nevezetes mértani hely (szakaszfelező merőleges,szögfelező) Ponthalmazok egyesítése, ponthalmazok közös része. A háromszög köré írt kör. Pontok és ponthalmazok jellemzése számokkal, rendezett számpárokkal, a Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer.
Függvények
A reláció és a függvény fogalma. Inverz reláció. Példák függvényekre; függvényábrázolás. A függvények megadása,jelölése. A lineáris függvény. Az egyenes arányosság fogalma,függvénye. A fordított arányosság fogalma,függvénye. A másodfokú függvény. Az abszolútérték-függvény Függvény-transzformációk. Pozitív egész kitevőjű hatványfüggvények Egész- és törtrész függvény,előjel függvény
Hatványozás,polinomok,algebrai törtek Számelméleti alapfogalmak (osztó,többszörös,prímszám,összetett szám) Oszthatósági szabályok,feladatok. A számelmélet alaptétele 86
A legkisebb közös többszörös. A legnagyobb közös osztó. A hatványozás azonosságai. Valós szám nulla és negatív egész kitevőjű hatványa. Számok normálalakja. Polinom fogalma. Polinomok összeadása és kivonása, szorzása, hatványozása. Polinomok tényezőkre bontása Az algebrai tört fogalma Algebrai törtek értelmezési tartománya,egyszerűsítése,bővítése, összevonása, szorzása, osztása
Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek Az ítélet,az ítélet logikai értéke,a logikai függvény. Az egyenlet és az egyenlőtlenség. Egyenletek és egyenlőtlenségek grafikus és algebrai megoldása, mérlegelv Elsőfokú egyenlőtlenség algebrai megoldása Abszolút-értékes egyenletek Törtes egyenletek, egyenlőtlenségek Szöveges feladatok megoldása egyenlet segítségével Elsőfokú egy ismeretlenes egyenlőtlenség-rendszerek Paraméteres egyenletek. Az elsőfokú kétismeretes egyenlet és egyenletrendszer. Az elsőfokú kétismeretes egyenletrendszer grafikus és algebrai megoldás. Szöveges feladatok megoldása egyenletrendszerrel.
Geometria Geometriai alapfogalmak,szögek,szögpárok. Térelemek távolsága. Alapszerkesztések Az egyenesre vonatkozó tükrözés és tulajdonságai Tengelyen szimmetrikus alakzatok (háromszögek, négyszögek, sokszögek) Thalesz tétele Körérintő szerkesztése, két kör közös érintői Az érintőnégyszög Középpontos tükrözés és tulajdonságai Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkon, a paralelogramma. A paralelogramma, a háromszög, a trapéz középvonala. A háromszög magasságpontja. Az eltolás és tulajdonságai. A vektor fogalma. Vektorok összeadása, kivonása. Vektor szorzása valós számmal. Vektorok felbontása összetevőkre A pont körüli elforgatás fogalma, tulajdonságai. A szög mérése, forgásszög. A kerületi és a középponti szög. A látószöggel kapcsolatos ponthalmaz. A húrnégyszög. Az egybevágósági transzformációk áttekintése. Háromszögek egybevágósága. A háromszögek, négyszögek, sokszögek jellemzői 87
A n oldalú sokszögek (átlók száma, belső szögek összege). A szabályos sokszögek.
Valószínűség, statisztika. Statisztikai alapfogalmak: Középértékek – számtani közép; súlyozott számtani közép. Szóródás mérőszámai.
10. évfolyam Négyzetgyök, n-edik gyök
Valós számok halmaza A négyzetgyök fogalma,értelmezési tartomány. Négyzetgyökös azonosságok Bevitel a gyök alá. Kivitel a gyökjel elé. A nevező gyöktelenítse Az n-edik gyök fogalma. Azonosságok Az n-edik gyökfüggvény
Másodfokú egyenletek Másodfokú függvények ábrázolása Teljesnégyzetté kiegészítés, Szélsőérték feladatok, függvényvizsgálat Másodfokú egyenletek grafikus és algebrai megoldása. A másodfokú egyenlet megoldóképlete A diszkrimináns. A gyöktényezős alak. Viete-formulák. Szöveges feladatok Másodfokú egyenlőtlenségek megoldása. Szélsőérték feladatok megoldása középértékkel Paraméteres másodfokú egyenletek Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Szöveges feladatok Négyzetgyökös egyenletek megoldása
Hasonlóság A párhuzamos szelők tétele és megfordítása Szögfelező tétel A középpontos hasonlóság és tulajdonságai A hasonlóság fogalma. A háromszögek hasonlóságainak alapesetei A háromszög súlyvonalai Körök,négyszögek,sokszögek,testek hasonlósága Középértékek. Arányossági tételek a derékszögű háromszögben Hasonló síkidomok területének aránya. Hasonló testek térfogatának aránya
Szögfüggvények Szögfüggvények értelmezése derékszögű háromszögben 88
Összefüggések a szögfüggvények között Nevezetes szögek szögfüggvényei,számológép használata Távolságok kiszámítása. Térelemek hajlásszöge Szögfüggvények alkalmazása területszámításban Vektorok a koordináta-rendszerben. Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal A sin és a cos függvények értelmezése 0 °-360°-ig, a tg és ctg függvény általánosítása Forgásszög sinusa, cosinusa Szögfüggvények ábrázolása és jellemzése, függvénytranszformáció Trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek
Kombinatorika A permutáció, a variáció, a kombináció
Valószínűségszámítás Események,eseménytér, gyakoriság,relatív gyakoriság A valószínűség klasszikus fogalma, Összetett kísérletek
11.évfolyam Másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek Másodfokú egyenletrendszerek
A hatványozás általánosítása, a logaritmus A hatvány fogalma pozitív egész kitevőre, azonosságai A hatvány fogalmának kiterjesztése racionális kitevőre Az exponenciális függvény és tulajdonságai A logaritmus fogalma A logaritmus azonosságai A logaritmusfüggvény Exponenciális egyenletek és egyenlőtlenségek Logaritmusos egyenletek és egyenlőtlenségek A hatvány fogalmának kiterjesztése irracionális kitevőkre Exponenciális, logaritmikus egyenletrendszerek
Trigonometria Forgásszögek meghatározása szögfüggvényéből Szögfüggvények ábrázolása és tulajdonságai Szögfüggvények transzformálása
89
Egyszerű trigonometrikus egyenletek megoldása A vektor koordináták alkalmazása a vektorműveletekben Vektorok skaláris szorzata és tulajdonságai A szinusztétel A koszinusztétel Távolságok, szögek meghatározása (szinusz-, koszinusztétel gyakorlása) Egyszerű trigonometrikus egyenletek megoldása Trigonometrikus egyenletek, trigonometrikus egyenlőtlenségek grafikus megoldása
Koordinátageometria Szakasz osztópontja, a súlypontja Két pont távolsága Az egyenes normálvektoros egyenlete Az egyenes irányvektoros egyenlete; két adott ponton átmenő egyenes egyenlete Az egyenes iránytényezős egyenlete Az egyenes és a kétismeretlenes lineáris egyenlet Két egyenes metszéspontja A párhuzamosság és merőlegesség feltétele A kör egyenlete A kör és a másodfokú kétismeretlenes egyenlet Kör és egyenes, két kör közös pontja A kör érintőjének egyenlete A parabola tengelyponti egyenlete A másodfokú függvény és a parabola
Kombinatorika, gráfelmélet A faktoriális függvény A permutáció és az ismétléses permutáció A variáció és az ismétléses variáció A kombináció és az ismétléses kombináció A binominális tétel A binominális együtthatók néhány tulajdonsága Gráfok
Valószínűségszámítás Eseménytér, eseményalgebra Műveletek, eseményekkel A valószínűség-számítás klasszikus modellje Gyakoriság, relatív gyakoriság A valószínűség matematikai fogalma Nevezetes eloszlások Statisztikai mintavétel 90
12. évfolyam Sorozatok A számsorozat fogalma, megadása, ábrázolása A számtani sorozat n-dik tagjának kiszámítása A számtani sorozat első n tagjának összege A mértani sorozat első n tagjának összege Kamatos kamat kiszámítására vonatkozó feladatok
Terület-, felszín-, térfogatszámítás Területszámítás (sokszögek, kör, körcikk területe) Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, hajlásszöge A hasáb származtatása; A hasáb felszíne és térfogata A forgáshenger származtatása, felszíne, térfogata A gúla származtatása, A gúla felszíne és térfogata A csonkagúla származtatása, felszíne, térfogata A forgáskúp származtatása, felszíne, térfogata A csonkakúp származtatása, felszíne, térfogata A gömb
ISMÉTLÉS Halmazelmélet Logikai alapismeretek A számokról tanultak összefoglalása N, Z, Q, R Kombinatorika, Gráfelmélet. Valószínűség-számítás Függvények megadása, ábrázolása, Függvény-transzformációk, Függvénytulajdonságok Számsorozatok Nevezetes azonosságok Nevezetes egyenlőtlenségek
91
Elsőfokú egyenlet, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Négyzetgyökös egyenletek Elsőfokú, másodfokú egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Exponenciális egyenletek Logaritmikus egyenletek Egybevágósági geometriai transzformációk Hasonlósági transzformációk Az euklideszi szerkesztési eljárások Háromszögek és tulajdonságaik Négyszögek és tulajdonságaik A sokszögek; a kör Vektorok Koordinátageometria Szögfüggvények értelmezése, összefüggések a szögfüggvények között A szinusz-, illetve koszinusztétel
FIZIKA 9.évfolyam
Az egyenes vonalú mozgások Alapfogalmak (mozgás nyugalom, fizikai mennyiségek) A mérés (alapmennyiségek, az SI mértékegységrendszer, prefixumok) A mechanikai mozgások jellemzői (pálya, út, elmozdulás) Vektormennyiségek (műveletek vektorokkal, vektorok felbontása) Az egyenes vonalú egyenletes mozgás (sebesség fogalma, sebesség-idő grafikon) Az egyenes vonalú változó mozgás (átlagsebesség fogalma) 92
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás (átlagsebesség fogalma) A gyorsulás fogalma – grafikonok Szabadesés – a nehézségi gyorsulás értéke Nem zérus kezdősebességű egyenletesen változó mozgások Mozgások szuperpozíciója, függőleges hajlítás, vízszintes hajlítás, ferde hajlítás
A dinamika alaptörvényei és a mechanikai kölcsönhatások Tömeg és sűrűség Az impulzus fogalma Az impulzus megmaradás törvénye – mechanikai rendszer, zárt rendszer Az erő fogalma, mérése A Newton axiómák, a tehetetlenség törvénye Newton II. axiómája – erő fogalma, mértékegysége A kölcsönhatás törvénye Erőtörvények – nehézségi rtő, súly, súrlódási erő, közegellenállás A gravitációs kölcsönhatás – általános tömegvonzás Kepler törvényei
Munka, energia, teljesítmény A munka és a teljesítmény fogalma, mértékegységei A munkatétel A mozgási energia Emelési munka – helyzeti energia A mechanika energia megmaradásának törvénye
Mozgások körpályán Az egyenletes körmozgás, jellemző mennyiségei – periódusidő, szögelfordulás, kerületi- és szögsebesség, grafikonok Az egyenletes körmozgás dinamikája – centriperális erő
10. évfolyam GÁZOK ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI
A gázok állapotjellemzői (térfogat, hőmérséklet, nyomás) 93
Gázok állapotváltozásai (Boyle-Mariotte törv.) Gázok állapotváltozásai (Gay-Lussuc I.törv.) Gázok állapotváltozásai (Gay-Lussac II.törv.) Az egyesített gáztörvény Az állapotegyenlet A gázok tulajdonságai (diffúzió, Tyndall jelenség) A kinematikai gázmodell (a gázrészecskék sebessége) A kinetikus gázelmélet alapegyenlete A hőmérséklet és a nyomás kinetikus értelmezése (a gázrészecskék energiája) A nyomás és a részecskemozgás kapcsolata Az állapotváltozás molekuláris értelmezése
TERMODINAMIKA
A belső energia A termodinamika I. főtétele A termikus kölcsönhatás, a hőmennyiség Mechanikai kölcsönhatás és a munka Izobár állapotváltozás vizsgálata A termodinamika II. főtétele Hőkapacitás, fajhő, mólhő Többatomos gázok fajhője, mólhője Körfolyamatok, a Carnot – ciklus Hőerőgépek, hűtőgépek
HALMAZÁLLAPOTOK
Halmazállapotok, a folyadékállapotok jellemzői Folyadékok hőtágulása Áramlástani alapfogalmak A kontinuitási egyenlet A Bernoulli egyenlet A szilárd állapot jellemzői Szilárd testek hőtágulása Szilárd testek mechanikai tulajdonságai Olvadás, fagyás Párolgás, lecsapódás Forrás
MEREV TEST EGYENSÚLYA 94
A merev test fogalma, a tömegközéppont A tömegközéppont tétel Merev testre ható erők összegzése, erőpár A forgatónyomaték Az egyensúly feltétele Egyszerű gépek (emelők, álló-, mozgó csiga) Hengerkerék, soros-, párhuzamos csigasor
EGYENLETESEN VÁLTOZÓ KÖRMOZGÁS KINEMATIKÁJA ÉS DINAMIKÁJA A szöggyorsulás Az egyenletesen változó forgómozgás kinematikai leírása A csúszásmentes gördülés A tangenciális erő Szabaderők, kényszererők A körmozgás dinamikai leírása A forgómozgás dinamikai jellemzői (tehetetlenségi nyomaték) A forgómozgás alapegyenlete
11. évfolyam FORGÓMOZGÁS Az egyenletesen gyorsuló körmozgás törvényei A merev test, a tehetetlenségi nyomaték A forgómozgás alapegyenlete
ELEKTROSZTATIKA Elektromos alapjelenségek Coulomb törvénye Az elektromos térerősség Térerősség vonalak, elektromos fluxus A feszültség és potenciál Töltés, térerősség vezetőkön (Faraday kalitka) Potenciál vezetőkön (villámhárítók) Kapacitás kondenzátorok Kondenzátorok kapcsolása
95
AZ ELEKTROMOS ÁRAM Az áramerősség Az áramkör, Ohm törvénye Fémes vezetők ellenállása Kirchoff törvényei Fogyasztók kapcsolása Ohm törvénye teljes áramkörre Feszültség és áramerősség mérés Az áram munkája teljesítménye MÁGNESES ALAPJELENSÉGEK Mágneses alapjelenségek A mágneses indukció Indukció vonalak, mágneses fluxus A Lorenz erő Az indukció függése a vezető geometriájától Elektromágnesek gyakorlati alkalmazásai Dia- para- ferromágneses anyagok Mozgási indukció
IDŐBEN VÁLTOZÓ MÁGNESES MEZŐ Nyugalmi indukció Kölcsönös indukció, önindukció A váltakozó áram előállítása, effektív jellemzői Induktív ellenállás, kapacitív ellenállás Soros RLC kör A váltakozó áram munkája, teljesítménye Villamos gépek(dinamók, generátorok) Villamos gépek(motorok) Transzformátorok REZGŐMOZGÁS, HULLÁMMOZGÁS Harmonikus rezgőmozgás kinematikai leírása A harmonikus rezgőmozgás erőtörvénye A rezgési energia Kényszerrezgés, rezonancia 96
A fonálinga rezgésideje A hullámmozgás A hullámok csoportosítása, a hullámfüggvény Vonal menti hullámok Felületi hullámok Visszaverődés, törés, elhajlás, interferencia, polarizáció Állóhullámok Térbeli hullámok, a hang
ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK Elektromágneses rezgések Csillapítatlan elektromágneses rezgések Elektromágnese hullámok ( Hertz kísérletei) Maxwell elmélete A rádió/adó, vevő/ A televízió A teljes elektromágneses színkép A fény Geometriai optika: fényvisszaverődés A síktükör, gömbtükrök Távolságtörvény, nagyítás
12. évfolyam ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK, A FÉNY A fénytörés törvénye Planparalel lemez A prizmák Fénytörés üveggömbön, üveghengeren Optikai lencsék képalkotási Távolságtörvény, nagyítás Optikai eszközök A fény, mint hullám ( elhajlás, interferencia, polarizáció ) ÁRAMVEZETÉS FÉMEKBEN, FOLYADÉKOKBAN, GÁZOKBAN A fémes vezetés 97
A Stuart- Tollman kísérlet ( az elektron fajlagos töltése ) Millikan- kísérlet ( az elektron töltése ) Kontaktpotenciál, Peltier-féle hőhatás Termoelem Kilépési munka Folyadékok elektromos vezetése Az elektrolitos disszociáció, az elektrolízis Faraday törvényei Galvánelemek, akkumulátorok Áramvezetés gázokban Szikrakisülés, ívkisülés Ködfénykisülés
KVANTUMFIZIKA A klasszikus fizika határai (megoldatlan problémák) A relativisztikus tömegnövekedés (a relativitáselmélet alaptézisei) A fényelektromos jelenség (a fotocellák működése és alkalmazásai) A foton tömege, impulzusa, a fényelektromos egyenlet A részecske - hullám kettősség A de Broglie elmélet alapjai A hőmérsékleti sugárzás A röntgensugárzás és gyakorlati alkalmazásai
ATOMFIZIKA Radioaktivitás (sugárzások fajtái, tulajdonságai, bomlási törvények) A részecskék detektálása A bomlások értelmezése (az atom és a mag szerkezete) Színképek, a színképelemzés gyakorlati jelentősége Atommodellek Bohr elmélete (a H-atom színképe) Kvantumszámok, a Pauli elv Nevezetesebb magreakciók és jelentőségük Az atommag felépítése (kötési energia) Maghasadás, láncreakció, az atombomba Az atomreaktor (Sugárvédelem ) Magfúzió (jelentősége az energiatermelésben ) CSILLAGÁSZAT A naprendszer és szerkezete 98
A Nap és a Hold A galaxisok A világegyetem keletkezése, fejlődése, szerkezete
RENDSZEREZŐ ISMÉTLÉS
Kinematika Dinamika Munka, energia, teljesítmény Körmozgás, gravitáció Forgómozgás, sztatika Rezgések, hullámok, a fény Hőtan ( gázok, folyadékok, szilárd anyagok ) Halmazállapot-változások Elektrosztatika, egyenáramok Mágneses tér
Kémia Atomok és molekulák Balesetvédelem, környezetvédelem Az atom felépítése Anyagmennyiség, relatív atomtömeg Elektronok az atomban A periódusos rendszer Ionok képződése atomokból Az atomok kapcsolódása A kovalens kötés jellemzői A molekulák térbeli szerkezete, polaritása
Halmazok A halmazállapotok jellemzői Összetartó erők a halmazban Összetett halmazok a környezetünkben Az oldódás folyamata Az oldatok összetétele Koncentrációszámítás 99
Reakciók A kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások A kémiai reakciók sebessége A kémiai egyensúly A kémiai reakciók csoportosítása Sav-bázis reakciók Kémhatás, indikátorok A sók keletkezése és tulajdonságai Redoxireakciók Galvánelemek A redoxireakciók iránya Elektrolízis Hétköznapi kémia A szervetlen anyagok áttekintése A fémek Korrózió. korrózióvédelem Nemes anyagok Nemfémek és vegyületeik: oxigén, kén Halogének Nitrogén, foszfor Szén, szilícium Szerves kémia A szerves kémia kialakulása A szerves molekulák jellemzése Szénhidrogének A metán Az alkánok Fosszilis és megújuló energiaforrások Az etén Telítetlen szénhidrogének A benzol Oxigéntartalmú vegyületek Etil-alkohol Élvezeti szerek 100
Formaldehid Ecetsav Fontosabb karbonsavak Mosószerek Egyéb heteroatomos vegyületek 1.
Halogéntartalmú szerves vegyületek
2.
Környezetszennyezés
3.
Aminok
A műanyagok szerkezete, tulajdonságai 4.
A műanyagok előállítása, felhasználása
Biológiailag fontos vegyületek 5.
Tápanyagok, adalékanyagok
6.
Zsírok és olajok
7.
Cukrok
8.
Keményítő, cellulóz
9.
Fehérjék
10.
A fehérjék előfordulása, biológiai szerepe
11.
DNS
12.
Fenntartható fejlődés
TESTNEVELÉS 9. évfolyam: Kötélmászás, mászó kulcsolással. Labdarúgás. (szlalom labdavezetés, kapura lövés.) Torna: Talajgyakorlati elemek. (guruló átfordulás előre, guruló átfordulás hátra, tarkóállás.) 10. évfolyam: Kötélmászás, mászó kulcsolással, lefelé függeszkedéssel. Kézilabda. (Labda átadások mozgás közben, kapura lövés.) Gyűrűn alaplendület, lebegő függés. 11. évfolyam: Kötélmászás függeszkedéssel, (legalább a kötél feléig.) Kosárlabda. (Elindulás, megállás a sportág szabályai szerint. Fektetett dobás.) 101
Torna: Támaszugrás 5 részes szekrényen. Atlétika: Távolugrás. 12. évfolyam: Kötélmászás függeszkedéssel. Összefüggő talajgyakorlat és gyűrűgyakorlat bemutatása. Egy szabadon választott labdajátékból két összetett feladatsor végrehajtása. Magasugrás szabadon választott technikával.
BIOLÓGIA Az élővilág rendszerezése. A legfontosabb növényi és állati törzsek ismertetése és jellemzése. Evolúció, az ember kialakulása. A növényi és állati sejt felépítése, működése. Az ember szervrendszerei. Keringés, légzés, kiválasztás. Az egészséges táplálkozás törvényszerűségei. Mozgási szervrendszerünk. Csontok és izmok. Érzékszerveink felépítése és működése. Életműködésünk szabályozása. A hormonrendszer, valamint az idegrendszerünk felépítése, működése.
102
SZAKMAI TANTÁRGYAK INFORMATIKA 9. évfolyam Információs társadalom A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, ki-csomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, vírus-pajzs, lemezkarbantartás, … A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás
103
Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Körlevélkészítés Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk
10. évfolyam
Táblázatkezelés
A táblázatkezelő programok fejlődése, alkalmazási területeik, sajátos szolgáltatásaik A képernyő felépítése. Címsor, menüsor, ikonok, vonalzó, gördítősávok, állapotsor A táblázat mérete, a cella (aktív cella), tartomány, sor, oszlop fogalma, azonosítása Mozgás a táblázatban, cellák, tartományok kijelölése, másolása, mozgatása Sor, oszlop, a teljes táblázat kijelölése, szelektív kijelölés Cellák beszúrása, törlése cellák, tartományok, sorok, oszlopok méretezése, beillesztése, törlése Hivatkozás, tartalom, érték, védelem, formátum Konstansok beírása, javítás, másolás, mozgatás az adatbeviteli sorban A képlet fogalma, szerkesztésének szabályai. Az újraszámolás fogalma A függvény fogalma, típusai, függvénycsoportok, a függvények megadásának módja Szövegfüggvények Logikai függvények Dátum-, idő függvények Matematikai függvények Statisztikai függvények Mátrix függvények Cellaformázás Automatikus blokkfeltöltés, számsorozatok, dátum- és egyéb sorozatok képzése A beépített táblázatformátumok használata, automatikus formázás Adott táblázatformátum ismétlése, formátumok másolása A grafikonszerkesztés alapfogalmai Grafikontípusok (terület-, oszlop-, sáv-, vonal-, kör-, kombinált diagramok) Grafikonok formázása A diagramok mintázatának formázása Kombinált grafikonok készítése, beágyazott grafikon formázása objektumként 104
Nyomtatandó terület kijelölése (automatikus, manuális), a nyomtatási kép megtekintése Lapméret beállítása, tájolás, margók meghatározása. Fejléc és lábléc szerkesztése. Az adatbázis-táblázatra vonatkozó alapfogalmak: a rekord, mező (számított mező), a mezőnevek megadása Az adatbázis meghatározása, az adatbevitel lehetséges(táblázatos, űrlapos) módozatai Keresés, válogatás Keresési lehetőségek, keresési feltételek megadása, keresés Rendezés egy vagy több szempont szerint, táblázatok sorainak, oszlopainak rendezése Információs hálózati szolgáltatások
Hálózatok csoportosítása, osztályozása Hálózati eszközök fajtái Hálózati eszközök fajtái Hálózati eszközök fajtái A számítógép és a kommunikáció biztonságát szolgáló eszközök fajtái (tűzfal, stb.) Vírusvédelem Internet, intranet alapfogalmak Böngészőprogramok, keresőgépek használata Böngészőprogramok, keresőgépek használata Elektronikus levelezés alapfogalmai (e-mail cím szerkezete és felépítése, protokollok) Egy levelező program működésének, beállításainak, levelekkel történő műveleteknek FTP Chat Könyvtárhasználat
A magyar könyvtári rendszer felépítése: A könyvtártípusok elkülönítésének elvei: a gyűjtő- és a felhasználói-kör fogalma: Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a könyvtári rend kialakításában: A könyvtári szolgáltatások rendszerének ismertetése: Hagyományos könyvtárak az Interneten és a Digitális könyvtárak Könyvtárhasználat Könyvtárhasználat Tájékoztató intézmények, információs központok, a kulturális intézmények ( levéltárak, múzeumok, kiállítótermek 105
SZAKMAI ORIENTÁCIÓ INFORMATIKA 9. évfolyam
Információs társadalom Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek
Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, busz-rendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: beme-neti eszközök, kimeneti eszközök, bemene-ti/kimeneti eszközök, háttértárak . A (személyi) számítógép részeinek összekap-csolása és üzembe helyezése Hálózatok
Prezentáció és grafika Prezentáció (bemutató) A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta …) és formázása Grafika A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 106
Képek beillesztése, formázása
10. évfolyam
Adatbázis kezelés Adatbázis-kezelés alapfogalmai (relációs adatmodell, kulcs, index, adatbázis tervezés) Adatbázis-kezelő programok jellemzői (munkafelület szerkezete, nézetmódok) Adatbázis-kezelő programok jellemzői (állomány műveletek, adatbázis elemek) A táblákkal való műv. (létrehozás, nézetek, módosítás,importálás, exportálás, keresés) A táblákkal való műv. (létrehozás, nézetek, módosítás,importálás, exportálás, keresés) Egyszerű lekérdezések Összetett lekérdezések Űrlapok Jelentések Többtáblás adatbázisok - kapcsolatok kialakítása a táblák között
Programozás Programozás bevezetés Felület Adatok Egyszerű programszerkezet Szakmai orientáció Anyagismeret 10. évfolyam Anyagok tulajdonságai Fémek és ötvözetek Réz, bronz, sárgaréz összetétele Vas, acél, öntöttvas Nemfém szerkezeti anyagok Műanyagok Kenőanyagok A műszaki pályák világa Anyagok megmunkálása Nyersvasgyártás Képlékeny melegalakítások Képlékeny hidegalakítások Forgácsolás Hegesztés Hőkezelés 107
Szakmai orientáció Műszaki ábrázolás 10. évfolyam Az ábrázolás típusai Géprajzi alapismeretek, mérethálózat Szabványbetűk Jelképes ábrázolás Síkmértani alapfogalmak Térmértani alapfogalmak Ábrázolás képsíkokon Monge-féle kétképsíkos ábrázolás Vetületi ábrázolás Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás Vázlatkészítés Metszeti ábrázolás Szakmai alapozás Anyagismeret 11. évfolyam – gépésztechnikus szakirány Fémtani alapfogalmak Anyagok csoportosítása. Anyagok fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságai. Nyersanyag, alapanyag, előgyártmány fogalma. Fémek kristályrendszerei. Polikrisztallin dermedés. Kristályosodási képesség és sebesség. A hűtési sebesség hatása a szemcsenagyságra és ezzel a képlékenységre, szilárdságra, szívósságra. Rácshibák, diszlokációk. Ötvözet fogalma, keletkezése. Szilárd oldat (szubsztitúciós, interstíciós), fémes vegyület, eutektikum, eutektoid szerkezete, tulajdonságai. A vas lehűlési görbéje, allotróp átalakulásai. Ötvözetek lehűlési göbéi. Állapotábra alaptípusok Állapotábrák szerkesztése. Fázis, szövetelem fogalma. Állapotábrák olvasásának általános szabályai. Vas-szén egyensúlyi diagram Metastabilis egyszerűsített vas-szén egyensúlyi diagram. Hőmérsékletek, százalékos összetételek, szövetelemek. Hipoeutektoidos acél hűtésének folyamata. Szövetelemek szobahőmérsékleten. 108
Eutektoidos acél hűtésének folyamata. Szövetelem szobahőmérsékleten. Hipereutektoidos acél hűtésének folyamata. Szövetelemek szobahőmérsékleten. Hipoeutektikumos öntöttvas hűtésének folyamata. Szövetelemek szobahőmérsékleten. Eutektikumos öntöttvas hűtésének folyamata. Szövetelem szobahőmérsékleten. Az öntöttvas stabilis kristályosodása. Fémes szerkezeti anyagok Vasötvözetek állandó ötvözői és szennyezői (Mn, Si, S, P). Vasötvözetek csoportosítása: acél, öntöttvas, szerkezeti acél, szerszámacél, szürke öntöttvas, fehér öntöttvas. Ötvözők hatása az acél tulajdonságaira. Ötvözött acélok. Öntöttvasak szövetszerkezete. Különleges öntöttvasak. Alumínium előállítása, tulajdonságai, felhasználása. Alumínium ötvözőinek és szennyezőinek hatása. Alumínium ötvözetek tulajdonságai, jelölése, felhasználási területe. Réz előállítása, tulajdonságai, felhasználása. Réz ötvözőinek hatása. Rézötvözetek tulajdonságai, jelölése, felhasználási területe. Ón és ötvözeteinek tulajdonságai, felhasználási területe. Ólom és ötvözeteinek tulajdonságai, felhasználási területe. Nemfémes szerkezeti anyagok Műanyagok szerkezete, csoportosítása. Hőre lágyuló műanyagok jellemzői. Hőre keményedő műanyagok jellemzői. Hőre keményedő műanyagok megmunkálása. Egyéb nemfém szerkezeti anyagok: kerámiák, üveg, fa, papír, textil, bőr, kenőanyagok.
12. évfolyam – gépésztechnikus szakirány Forgács nélküli megmunkálások Öntés Hengerlés Kovácsolás Sajtolás Hőkezelés Edzés Ötvözők hatása Hegesztés Lánghegesztés Bevont elektródás hegesztés Fedettívű hegesztés Hegesztési hibák 109
Forrasztás Lágyforrasztás Műanyagok megmunkálása Hőre keményedő műanyagok
Szakmai alapozás Műszaki ábrázolás 11. évfolyam – gépésztechnikus szakirány Géprajzi alapismeretek, méretezés Jelképes ábrázolás Síkmértani alapfogalmak Térmértani alapfogalmak Vetületi ábrázolás Nézetrendek Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás Síkmetszés Áthatások Metszeti ábrázolás Különleges méretmegadások Csapágy ábrázolása Fogazott gépelem ábrázolása Rugók ábrázolása Nem oldható kötések ábrázolása Hegesztési varratok 11. évfolyam – gépész továbbtanuló szakirány Géprajzi modul: Ábrázoló geometriai alapfogalmak I.II. Vetületi ábrázolás Méretmegadás Metszeti ábrázolás Megmunkálási pontosság, tűrések Mérettűrések megadása a műhelyrajzokon Felületi érdesség és megadása CAD modul: A Keycreator CAD szoftver 2D-s alkalmazásai Műhelyrajzok készítése szabadkézi vázolással és a CAD szoftverrel 12. évfolyam – gépésztechnikus szakirány 110
Különleges ábrázolási módok Géprajz fajták rendszere Felvételi vázlat Mérethálózat Forgácsolt tengely Szöveges előírások Tűrés fogalma Illesztés Tűrésmegadás rajzokon Alak-, és iránytűrések Felületminőség, felületi érdesség Hőkezelési és felületkikészítési előírások Gépalkatrész munkadarabrajza 12. évfolyam – gépész továbbtanuló szakirány Fogaskerék ábrázolás Fogazott tengely szabadkézi műhelyrajza Fogazott tengely CAD rajz Az evolvens közelítő ábrázolása Fogasív ábrázolás Fogasív szabadkézi műhelyrajza Fogasív CAD műhelyrajza Kiértékelés, összefoglalás Alaktűrések megadása a CAd szoftverrel Helyzettűrések megadása a Cad szoftverrel Gyakorló feladat Tengelykapcsoló tárcsa szabadkézi alkatrész rajza Tengelykapcsoló tárcsa CAD rajza Kereszthornyos kar szabadkézi rajza Kereszthornyos kar CAD rajza Összeállítási rajz készítése Darabjegyzék készítés Csavarkötés hatlapfejű átmenő csavarral Szabadkézi ábrázolás Darabjegyzék készítés az összeállítási rajzhoz A csavarkötés és a darabjegyzék elkészítése a CAD-ben A sw. 3D-s beállításai, létrehoz menüje A sw. módosít menüje Műhelyrajz készítés
111
Rajz és vizuális kultúra 11. évfolyam – gépésztechnikus szakirány Géprajzi alapismeretek, méretezés Jelképes ábrázolás Vetületi ábrázolás Nézetrendek Axonometrikus ábrázolás Metszeti ábrázolás Különleges méretmegadások Csapágy ábrázolása Fogazott gépelem ábrázolása Rugók ábrázolása Nem oldható kötések ábrázolása Hegesztési varratok
11. évfolyam – gépész továbbtanuló szakirány Feliratok a műszaki rajzokon. Szabványírás Méretezés, hosszméretek, Axonometrikus ábrázolás Vetületi ábrázolás, szabványos EU vetületrend, jelölés a géprajzon Amerikai vetítés, jelölés a géprajzon Mérettűrések Illesztések Felületi érdesség és a megmunkálási pontosság összefüggése A kiemelt felületi érdességi jel Alkatrész rajzok készítése 11. évfolyam – elektrotechnika-elektronika technikus szakirány Nézeti ábrázolás Metszeti ábrázolás Metszetek fajtái Szelvények rajzolása Metszeti ábrázolás szabályai Áthatások gyakorló feladat Szimmetrikus tárgyak ábrázolása félvetülettel gyakorló feladat Törésvonallal megszakított ábrázolás gyakorló feladat Résznézet gyakorló feladat 112
Nézetrendtől eltérő elhelyezésű résznézet gyakorló feladat Helyi nézet, kiemelt részlet, gyakorló feladat Különleges méretmegadások gyakorló feladat Szabványos tárgyrészek megmutatása gyakorló feladat Villamos rajzok típusai Villamos rajzjelek Villamos rajzi szabványok Felületi érdesség alapfogalma Érdességi jellemzők, mérőszámaik Érdességi jelek és mérőszámok elhelyezése rajzokon Mérettűrések megadása rajzokon 11. évfolyam – elektrotechnika-elektronika továbbtanuló szakirány Nézeti ábrázolás Metszeti ábrázolás Metszetek fajtái Szelvények rajzolása Metszeti ábrázolás szabályai Áthatások gyakorló feladat Szimmetrikus tárgyak ábrázolása félvetülettel gyakorló feladat Törésvonallal megszakított ábrázolás gyakorló feladat Résznézet gyakorló feladat Nézetrendtől eltérő elhelyezésű résznézet gyakorló feladat Helyi nézet, kiemelt részlet, gyakorló feladat Különleges méretmegadások gyakorló feladat Szabványos tárgyrészek megmutatása gyakorló feladat Villamos rajzok típusai Villamos rajzjelek Villamos rajzi szabványok Felületi érdesség alapfogalma Érdességi jellemzők, mérőszámaik Érdességi jelek és mérőszámok elhelyezése rajzokon Mérettűrések megadása rajzokon 11. évfolyam – informatika szakirány A színek jellemzése A képek tárolása A grafikai programok használata A rajzolás eszközei Vágás és retusálás 113
A fények és színek javítása Montázs készítése – feliratok a képen 12. évfolyam – gépésztechnikus szakirány Ábrázolási módok Különleges ábrázolási módok Géprajz fajták rendszere Felvételi vázlat Számonkérés Mérethálózati ismeretek Forgácsolt tengely mérethálózata Szöveges előírások a géprajzokon Tűrés Illesztés Csap-, illetve furat jellegű tűrések Tűrésmegadás rajzokon Alak-, és iránytűrések Alak- és helyzettűrés értelmezése rajzokon Felületminőség, felületi érdesség fogalma Felületi érdesség megadására szolgáló rajzjelek Kiemelt felületi érdességi jel alkalmazása Felületi minőség forgácsolt alkatrészen Hőkezelési és felületkikészítési előírások a rajzokon Gépalkatrész munkadarabrajza Munkadarabrajzon felületi minőség, tűrések megadása 12. évfolyam – gépész továbbtanuló szakirány Fogaskerekek ábrázolása Mérettűrések ISO szerint és határeltérésekkel Felületi érdesség Megmunkálási pontosság és felületi érdesség Fogasív ábrázolás. Az evolvens szerkesztése és közelítő rajzolása Alaktűrések és értelmezésük Helyzettűrések és értelmezésük Szabad méretek tűrései Konstrukciós dokumentációk Az összeállítási rajz Darabjegyzék Összeállítási rajzok, darabjegyzékek
114
12. évfolyam – elektrotechnika-elektronika technikus szakirány Ellenállások rajzjele. Kondenzátorok jelölése. Tekercsek rajzjele Fényforrások rajzjele. Elektroncsövek rajzjele Ioncsövek rajzjele. Elektronsugárcsövek rajzjele. Félvezetők. Általános jelölések. Diódák, vezérelt diódák rajzjele. Bipoláris tranzisztorok rajzjele. Unipoláris tranzisztorok rajzjele. Különleges félvezető alkatrészek rajzjele. Elektroakusztika rajzjelei. Integrált áramkörök alapjelölései Analóg és digitális IC-k rajzjelei. Mutatós műszerek. Író és számláló műszerek Elektronikus mérőkészülékek Műszereken és tartozékokon alkalmazott jelképek Optoelektronikai alkatrészek rajzjelei Antennák rajzjelei Földelés, ellensúly és árnyékolás rajzjelei Villamos rendszerek rajzai. Általános előírások Rajzjelek méretei és elhelyezése. Példák elektronikai áramköri rajzokra Nyomtatott áramkörű huzalozások rajzai Tervezési alapelvek. Vonatkoztatási helyek, furatméretek és tűrések, vezetősáv-szélesség meghatározása. 12. évfolyam – elektrotechnika-elektronika továbbtanuló szakirány Ellenállások rajzjele. Kondenzátorok jelölése. Tekercsek rajzjele Fényforrások rajzjele. Elektroncsövek rajzjele Ioncsövek rajzjele. Elektronsugárcsövek rajzjele. Félvezetők. Általános jelölések. Diódák, vezérelt diódák rajzjele. 115
Bipoláris tranzisztorok rajzjele. Unipoláris tranzisztorok rajzjele. Különleges félvezető alkatrészek rajzjele. Elektroakusztika rajzjelei. Integrált áramkörök alapjelölései Analóg és digitális IC-k rajzjelei. Mutatós műszerek. Író és számláló műszerek Elektronikus mérőkészülékek Műszereken és tartozékokon alkalmazott jelképek Optoelektronikai alkatrészek rajzjelei Antennák rajzjelei Földelés, ellensúly és árnyékolás rajzjelei Villamos rendszerek rajzai. Általános előírások Rajzjelek méretei és elhelyezése. Példák elektronikai áramköri rajzokra Nyomtatott áramkörű huzalozások rajzai Tervezési alapelvek. Vonatkoztatási helyek, furatméretek és tűrések, vezetősáv-szélesség meghatározása. 12. évfolyam – informatika szakirány Bevezetés a multimédia világába. Multimédia alapfogalmak. Multimédia számítógépek konfigurációi, jellemzőik. Multimédia számítógépekkel szemben támasztott alapkövetelmények. Multimédiában használt file-formátumok és jellemzőik. Multimédiában használt file-ok alkalmazási területeik. A digitális fényképezés működés, technika A digitális fényképezés technológia Digitális fényképek készítése, letöltése. Digitális fényképek szerkesztése. Vörösszem effektus A digitális videó technika működés, technika A digitális videó technika technológia, háttér Digitális videó felvételek készítése Digitális videó letöltése, bevezetés a Ms-Movie Maker használatába Szakmai alapozás Informatikai alapismeretek 11. évfolyam - informatika szakirány
116
Programozási nyelvek Algoritmus Programozási nyelv kezelőfelülete Kiíratás a képernyőre Változó, típus Változódeklaráció Adatok bekérése, kiíratás Elágazás Logikai feltételek Többszörös elágazás Számlálós ciklus Tömb Több dimenziós tömb Rekord Feltételes ciklus Fájlkezelés Unitok Elemi algoritmusok Kiválogatás, megszámlálás Eldöntés, minimumkeresés Minimumkeresés Rendezés Buborékos rendezés Cserés rendezés Minimumkiválasztásos rendezés Összefűzés Metszet Unió Logaritmikus keresés Tételek összevonása Eljárás Függvények Rekurzió Vizuális programozási nyelvek Menürendszer Projekt Form Vizuális komponenesek Tulajdonságok, események Label, button Text, változók konvertálása Komponensek tulajdonságai 117
Rádiógomg, Combobox ComboBox ListBox Memo StringGrid Canvas Lineto, moveto Több form Dialógusablakok Hibakezelés Párbeszédablakok Egyéni projekt készítése Szövegfájlok kezelése A tanult programozási nyelvek összehasonlítása Alkalmazhatósági terület Hasonlóságok, különbözőségek Speciális szolgáltatások Komplex feladatok Matematikai feladatok megoldása Tesztelés Hibajavítás Hatékonyság Fejlesztői dokumentáció Felhasználói dokumentáció Dokumentumok Szövegszerkesztés Prezentáció Grafika Weblap készítés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés 12. évfolyam – informatika szakirány Számrendszerek Számábrázolás Logika Hardver- számítógép felépítése Hardver- alaplap, buszrendszer Hardver-processzor Hardver-memóriák Hardver-perifériák 118
Hardver-háttértárak Szoftver- alapfogalmak Szoftver- csoportosítás Szoftver- op rendszerek Szoftver- programok Szoftver- segédprogramok Szoftver- licenszelési jogok Szoftver- biztonság Szoftver- kliens szerver Szoftver- szerver beállítások Szoftver- telepítés Szoftver- tűzfal Szoftver- driverek Szoftver- szoftverek telepítése Hálózat fogalma Hálózatok csoportosítása Hálózati átviteli közegek Hálózati átviteli közegek LAN, MAN, WAN, VPN Hálózati modellek OSI modell TCP/IP modell Ethernet Hálózati eszközök IP cím, címosztályok TCP protokollok Internet Internet szolgáltatások Levelezés, e-mail Kliens-szerver architektúra Szerver Felhasználók, jogosultságok Hálózati op rendszerek Adatbázis-kezelés SQL alapok SQL - számított mező, csúcsérték SQL - csoportosítás, összesítő függvények, HAVING Vizuális programozási nyelv ismétlés Ismétlés-form Ismétlés-komponensek Több form Objektum 119
Osztályok felépítése Öröklés Komponensek írása Grafika Adatbázisok kezelése vizuális környezetben Adatelérési komponensek Adatmegjelenítési komponensek Adatbázis létrehozása Lekérdezések, szűrések Telepítő varázsló Hálózati komponensek Szakmai alapozás Elektronika alapjai 11. évfolyam – elektrotechnika-elektronikai technikus szakirány
Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség Ellenállásokkal kapcsolatos számítások, ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK) Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff) Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás számítások Az alaptörvények igazolása Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd Méréshatár - kiterjesztés: előtét- és söntszámítások A villamos áram hatásai Hőhatás Vegyi hatás Mágneses hatás Élettani hatás Energiaforrások A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség Ideális és valódi generátorok A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin) A szuperpozíció tétele Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata Villamos erőtér A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Coulomb törvénye Anyagok viselkedése villamos térben Kondenzátorok, kapacitások 120
Töltés, kisütés, energia Mágneses erőtér A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses erőtérben Anyagok viselkedése mágneses térben Elektromágneses indukció Szinuszos mennyiségek - váltakozó áramú áramkörök A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői Egyszerű váltakozó áramú áramkörök Összetett váltakozó áramú áramkörök Valóságos tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik Rezgőkörök Váltakozó áramú teljesítmények Többfázisú hálózatok A többfázisú rendszer fogalma A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői Csillag- és háromszögkapcsolások, teljesítmények, terhelések A villamos energia előállítása szállítása és elosztása Villamos gépek Transzformátorok A villamos forgógépek felosztása és jellemzői Egy- és háromfázisú generátorok Egyenáramú generátorok és motorok Váltakozó áramú motorok 11. évfolyam – elektrotechnika-elektronikai továbbtanuló szakirány
Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség Ellenállásokkal kapcsolatos számítások, ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK) Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff) Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás számítások Az alaptörvények igazolása Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd Méréshatár - kiterjesztés: előtét- és söntszámítások A villamos áram hatásai Hőhatás Vegyi hatás Mágneses hatás Élettani hatás Energiaforrások 121
A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség Ideális és valódi generátorok A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin) A szuperpozíció tétele Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata Villamos erőtér A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Coulomb törvénye Anyagok viselkedése villamos térben Kondenzátorok, kapacitások Töltés, kisütés, energia Mágneses erőtér A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses erőtérben Anyagok viselkedése mágneses térben Elektromágneses indukció Szinuszos mennyiségek - váltakozó áramú áramkörök A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői Egyszerű váltakozó áramú áramkörök Összetett váltakozó áramú áramkörök Valóságos tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik Rezgőkörök Váltakozó áramú teljesítmények Többfázisú hálózatok A többfázisú rendszer fogalma A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői Csillag- és háromszögkapcsolások, teljesítmények, terhelések A villamos energia előállítása szállítása és elosztása Villamos gépek Transzformátorok A villamos forgógépek felosztása és jellemzői Egy- és háromfázisú generátorok Egyenáramú generátorok és motorok Váltakozó áramú motorok 12. évfolyam - elektrotechnika-elektronikai technikus szakirány Passzív elektronikai áramkörök A kétpólusok felosztása és jellemzői A négypólusok felosztása és jellemzői Szűrőáramkörök Félvezető áramköri elemek Félvezető diódák 122
Speciális diódák Bipoláris tranzisztorok Unipoláris tranzisztorok Egyéb félvezetők Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás Erősítő áramkörök alapjellemzői Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Többfokozatú erősítők, csatolások Frekvenciafüggés, határfrekvenciák Zajok és torzítások Visszacsatolások Alapáramkörök alkalmazásai Szélessávú erősítők Hangolt (szelektív) erősítők Nagyjelű erősítők Oszcillátorok Stabilizátorok A műveleti erősítők alapjai, felépítése, alapkapcsolások Impulzustechnikai alapáramkörök Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök Impulzusok előállítási módjai: a félvezetőelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitttrigger áramkör, fűrészjelek előállítása Digitális alapáramkörök Logikai alapfogalmak Logikai alapáramkörök Információátvitel, modulációs eljárások Információátvitel Modulációs eljárások 12. évfolyam - elektrotechnika-elektronikai továbbtanuló szakirány Passzív elektronikai áramkörök A kétpólusok felosztása és jellemzői A négypólusok felosztása és jellemzői Szűrőáramkörök Félvezető áramköri elemek Félvezető diódák Speciális diódák Bipoláris tranzisztorok 123
Unipoláris tranzisztorok Egyéb félvezetők Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás Erősítő áramkörök alapjellemzői Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Többfokozatú erősítők, csatolások Frekvenciafüggés, határfrekvenciák Zajok és torzítások Visszacsatolások Alapáramkörök alkalmazásai Szélessávú erősítők Hangolt (szelektív) erősítők Nagyjelű erősítők Oszcillátorok Stabilizátorok A műveleti erősítők alapjai, felépítése, alapkapcsolások Impulzustechnikai alapáramkörök Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök Impulzusok előállítási módjai: a félvezetőelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitttrigger áramkör, fűrészjelek előállítása Digitális alapáramkörök Logikai alapfogalmak Logikai alapáramkörök Információátvitel, modulációs eljárások Információátvitel Modulációs eljárások Szakmai alapozás Elektronikai alapgyakorlatok 11. évfolyam – elektrotechnika-elektronikai technikus szakirány Elektrotechnikai mérések Laboratóriumi munkarend, biztonságtechnika Méréstechnikai alapismeretek A mérési eredmények feldolgozása Mérőműszerek méréstechnikai jellemzői Egyenáramú műszerek és alapmérések Feszültségforrások vizsgálata Töltés és kisütés vizsgálata 124
Váltakozó áramú műszerek és alapmérések 12. évfolyam - elektrotechnika-elektronikai technikus szakirány Elektrotechnikai mérések Félvezető dióda karakterisztikájának felvétele Egyenirányító mérése Tranzisztorok mérése Tranzisztorok mérése Zener-diódás stabilizátor vizsgálata Erősítő alapkapcsolások mérése Többfokozatú erősítők mérése Nagy jelű erősítők mérése Oszcillátorok mérése Elektrotechnikai gyakorlatok Egyenirányító megépítése és vizsgálata Feszültségstabilizátor megépítése és vizsgálata Erősítő alapkapcsolások megépítése és vizsgálata Többfokozatú erősítő megépítése és vizsgálata Nagy jelű erősítő megépítése és vizsgálata Oszcillátor megépítése és vizsgálata Szakmai alapozás Gépelemek 11. évfolyam – gépésztechnikus szakirány nem oldható kötések oldható kötések tengely-agy kötések rugók, lengéscsillapítók csövek, csőszerelvények tengelykapcsolók gépelemek szilárdsági méretezése 11. évfolyam – gépész továbbtanuló szakirány Kötések, Menetek, csavarkötés Reteszkötés, ékkötés Bordáskötés Tengelyek Tengelykapcsolók 125
Csapágyak Hajtások, hajtóművek Szíjhajtások Lánchajtás Fogaskerékhajtások 12. évfolyam – gépésztechnikus szakirány fékek hajtások dörzshajtás laposszíj-hajtás ékszíjhajtás lánchajtás fogaskerék hajtás hajtóművek Szakmai alapozás Gépi forgácsolás 11. évfolyam – gépésztechnikus szakirány
Munka- és baleset védelem Mérés, Ellenőrzés Az eszterga gép felépítése Az eszterga gépkezelő elemei Forgácsolási alapfogalmak. Mozgás viszonyok. Tartozékok Forgácsoló szerszámok Gép, szerszám, munkadarab. Technológia Szerszámok Élezés Szerszámok Alapműveletek Fúrás Kúpesztergálás Alapműveletek Alakesztergálás Támasztás Karbantartás 126
Csavarmenetek Szakmai alapozás Mechanika 11. évfolyam - gépésztechnikus szakirány Mechanika tárgya, felosztása Erő fogalma, jellemzői, ábrázolása. Erőrendszer fogalma, felosztása, eredője. Koncentrált erő, megoszló erőrendszer A statika alaptételei A forgatónyomaték fogalma, számítása, nyomatékvektor Erőpár fogalma, jellemzői, eredője Erők összetevőkre bontása. Culmann módszer. Szögfüggvények ismétlése. Közös ponton átmenő erőrendszer eredője. Eredő meghatározása számítással, szerkesztéssel Közös ponton átmenő erőrendszer eredője. Eredő meghatározása Kényszerek. Nyomatéki tétel. Kéttámaszú tartók fogalma, felosztása, jelképes ábrázolása Koncentrált, párhuzamos hatásvonalú erőkkel terhelt kéttámaszú tartó reakcióerőinek meghatározása számítással Tartók igénybevétele. Nyíróerő, nyíróerő ábra. Előjelek értelmezése Hajlítónyomaték meghatározása tetszőleges keresztmetszetben számítással. Előjelek értelmezése Hajlítónyomaték meghatározása szerkesztéssel Veszélyes keresztmetszet helye Igénybevételek fajtái (húzás-nyomás, hajlítás, nyírás, csavarás, kihajlás). Normális és csúsztató feszültségek. Terhelési módok Szakítóvizsgálat. Próbatest, a vizsgálat végrehajtása, szakítódiagram. A szakítóvizsgálat kiértékelése: folyáshatár, szakítószilárdság, szakadási nyúlás. Megemlíteni: valódi feszültség diagram, fajlagos törési munka. Határfeszültség, megengedett feszültség, biztonsági tényező Húzás-nyomás fogalma, alapegyenlete. Méretezés húzás-nyomásra Felületi nyomás, palástnyomás. Kazánformula Hajlítás fogalma, alapegyenlete. Másodrendű nyomaték, keresztmetszeti tényező Kör keresztmetszet másodrendű nyomatékai és keresztmetszeti tényezője Méretezés hajlításra Nyírás fogalma, alapegyenlete. Méretezés nyírásra Kör keresztmetszetű prizmatikus rudak csavarása. Alapegyenlet, poláris keresztmetszeti tényező. Méretezés csavarásra Párhuzamos hatásvonalú erők eredőjének meghatározása számítással Párhuzamos hatásvonalú erők eredőjének meghatározása szerkesztéssel 3 erő egyensúlyának feltételei számítással, szerkesztéssel Síkidom statikai nyomatéka Súlypont meghatározása számítással 127
Súlypont meghatározása szerkesztéssel Stabilitás fogalma, feltétele Egyik végén befogott tartó. Reakcióerő meghatározása számítással, szerkesztéssel Egyik végén befogott tartó. Nyíróerő ábra, nyomatéki ábra meghatározása számítással, szerkesztéssel Megoszló erőrendszerrel terhelt kéttámaszú tartó Összetett igénybevétel Közös ponton átmenő erőrendszer eredője Méretezés húzás-nyomásra Kazánformula Méretezés hajlításra Méretezés nyírásra Méretezés csavarásra 3 erő egyensúlya 12. évfolyam - gépésztechnikus szakirány Erő fogalma, jellemzői, ábrázolása. Erőrendszer fogalma, felosztása, eredője Közös ponton átmenő erőrendszer eredője. Eredő meghatározása számítással, szerkesztéssel Kényszerek Koncentrált, párhuzamos hatásvonalú erőkkel terhelt kéttámaszú tartó reakcióerőinek meghatározása számítással Hajlítónyomaték meghatározása tetszőleges keresztmetszetben számítással. Előjelek értelmezése Hajlítónyomaték meghatározása szerkesztéssel Veszélyes keresztmetszet helye Húzás-nyomás fogalma, alapegyenlete. Méretezés húzás-nyomásra Kazánformula Méretezés hajlításra Nyírás fogalma, alapegyenlete. Méretezés nyírásra Kör keresztmetszetű prizmatikus rudak csavarása. Alapegyenlet, poláris keresztmetszeti tényező. Méretezés csavarásra Párhuzamos hatásvonalú erők eredője Súlypont meghatározása számítással Egyik végén befogott tartó. Nyíróerő ábra, nyomatéki ábra meghatározása számítással, szerkesztéssel Megoszló erőrendszerrel terhelt kéttámaszú tartó Szakmai alapozás Megmunkálások 12. évfolyam – gépésztechnikus szakirány Gépek felépítésének ismerete, szakszerű, biztonságos működtetése. 128
Baleseti veszélyforrások felismerése és elkerülhetősége. Gépi forgácsoló műveletek elsajátítása, gyakorlása. Eszterga gép beállítása, működtetése. Forgácsoló szerszámok kiválasztása, él geometriája, élezésük, alkalmazásuk. Eszterga gépen végezhető alapműveletek: ¬Hossz-, lépcsős- és síkfelület esztergálása. Beszúrás, leszúrás, darabolás esztergagépen. Központfúrás, fúrás, süllyesztés, furatesztergálás. Kúpos és alakos felületek esztergálása. Csavarmenet készítése eszterga gépen. 12. évfolyam – gépész továbbtanuló szakirány A technológia fogalma, a gyártási folyamat A technológiai folyamat felosztása. A gyártmány Gyártási módok, egyedi gyártás Gyártási módok, sorozat gyártás, tömeg gyártás Gyártási rendszerek, Műhelyrendszerű gyártás Gyártási rendszerek, csoport(ciklus)és folyam rendszerű gyártás Ipari anyagok tulajdonságai, Anyagvizsgálatok felosztása A szakító vizsgálat Jellegzetes szakító diagramok Keménységmérések Hordozható keménységmérések Ütve hajlító vizsgálat Fárasztó vizsgálat Hajlító vizsgálat, Mélyhúzó vizsgálat Ipari anyagok felosztása Fémek tulajdonságai Színfémek kristályosodása Ötvözetek Ötvözetek lehűlése, kristályosodás Jellegzetes állapotábrák Vasötvözetekfelosztása a C tartalom alapján A C tartalom hatása a vasötvözetek tulajdonságaira Vasötvözetek kristályosodáa Az Fe-Fe3C rendszer szövetelemei Az egyensúlyitól eltérő, gyors hűtés hatása Az egyensúlyitól eltérő, gyors hűtés hatása C görbék, auszteni átalakulási diagramok 129
Vasgyártás Acélgyártás Szabványos acélok Szabványos öntöttvasak Réz és ötvözetei Alumínium és ötvözetei Műanyagok Megmunkálási eljárások felosztása Porkohászat Öntés A képlékenység kristálytani alapjai Hideg és meleg képlékeny alakítások Kovácsolás Hengerlés Egyéb képlékeny alakítások Lemezalakítások Hegesztés, a hegesztett kötés Hegesztési eljárások Forrasztási eljárások Forgácsolás, Forgácsleválasztás, Alapvető élgeometria Forgácsfajták Forgácsoló mozgások Forgácsoló erő, Forgácsolási teljesítmény Szerszámok igénybevétele Éltartam Gazdaságos forgácsolás Forgácslási eljárások felosztása és alkalmazásuk Esztergálás Marás Fúrás Köszörülés Szakmai alapozás Munka-, tűz- és környezetvédelem 12. évfolyam – gépésztechnikus szakirány A munkavédelem fogalma, területei A munkavédelem szabályozási háttere A munkáltató, munkavállaló kötelezettségei Munkabiztonsági ismeretek A biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési feltételei 130
Baleset, munkabaleset Veszélyforrások csoportosítása Munkavédelmi oktatás Munkavédelmi szabályzat felépítése Villamos berendezések kezelése Érintésvédelem Tűzvédelem Elsősegély-nyújtási ismeretek Környezetvédelmi ismeretek Környezetszennyezés Zaj- és rezgésvédelem Sugárvédelem Hulladékgazdálkodás Szakmai alapozás Műszaki mérések 12. évfolyam – gépésztechnikus szakirány Balesetvédelem Hosszmérés külső felületeken Furatok mérése Szögmérés Kúpok mérése Alakellenőrzés. Műhelymikroszkóp Felületi érdesség mérése Sorozatmérés Szakító vizsgálat. Próbatest előkészítése, eredeti jeltávolság, megnyúlás, lágyacél szakítódiagramja, folyáshatár, egyezményes folyáshatár, szakítószilárdság, szakadási nyúlás, kontrakció, Hooke törvény, rugalmassági modulus. Szakító vizsgálat végrehajtása Szakító vizsgálat Brinell keménységmérés Vickers, Rockwell keménységmérések Technológiai vizsgálatok Mérés fogalma, Metrológia értelmezése Méréstechnikai alapfogalmak Mérési hibák, Mérési módok Alakhelyesség, elméleti és a valóságos geometria Tűrés, illesztés rendszere Mérőeszközök csoportosítása, mechanikai hosszmérő eszközök Mérés hosszmérő eszközökkel Mérési jegyzőkönyv felépítése, formai, tartalmi követelményei 131
Gyakorlati mérési feladat hosszmérő eszközökkel Fúratok mérése Gyakorlati mérési feladat fúratmérő eszközökkel Alak- és helyzetellenőrzés Szögek kúpok mérése Szögmérő eszközök, mérés szögmérővel
13. évfolyam OKJ 54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózat telepítő és üzemeltető Informatikai alapismeretek
Irodai alkalmazások elméleti alapjai: o
Office programcsomag megismerése
o
Multimédia alapjai (hardver, szoftver)
o
A számítógép és a kommunikáció biztonságát szolgáló eszközök fajtái (tűzfal, vírusvédelem, kémprogramok elleni védelem)
o
Hálózati eszközök fajtái
o
Informatikai tevékenységek dokumentálása
Multimédia- és kommunikáció: o
Multimédiás környezet hardver (hangszóró, mikrofon, webkamera) és szoftver elemei
o
Egyszerű hangrögzítő és rajzkészítő szoftver használata
Prezentációkészítés: o
Egy adott témát bemutató diasorozat elkészítése
o
Prezentáció készítés alapfogalmai (a kevesebb több -, a kontraszt -, a struktúra -, és az egységesség szabály)
o
Sablon, a tervezősablon, a szinséma, az egyéni háttér fogalma és alkalmazása
o
Diamozgatás, a szövegekkel -, a képekkel -, és más objektumokkal való műveletek
o
Animációkat, és különböző effektusokat létrehozása
o
Hiperhivatkozásokat kezelése
o
Helyes vetítési formák kiválasztása, nyomtatás
Szövegszerkesztés: o
Szövegszerkesztés alapjait
o
WYSIWYG szövegszerkesztő jellemzői
o
Állománykezelési funkciók
o
Karakter, a bekezdés, a szakasz, az oldal és az objektumok formázása
o
Keresés, a csere, a beszúrás funkciók megismerése
o
Stílusokat és sablonok létrehozása
o
Nyelvi- és helyesírás ellenőrzés
o
Grafikus elemek megismerése
o
Kördokumentumot készítése
Táblázatkezelés: 132
o
Táblázatkezelő elindítása, beállítása, testre szabása
o
A cella, az oszlop, a sor, valamint a munkalap fogalma
o
Az adatok (szám, szöveg, egyszerű képlet, függvény) bevitele, a módosítása, törlése
o
Címzési módok, függvények
o
Táblázatból grafikonok készítése
o
Nyomtatás, exportálás és importálás
Informatikai technológia
Villamossági ismeretek: o
Méréstechnikai alapfogalmak
o
Villamossági alapfogalmak
o
Feszültség mérése
o
Áramerősség mérése
o
Ellenállásmérés
o
Mérési jegyzőkönyv készítés menete
o
OHM törvény, Kirchhoff I. törvény, Kirchhoff II. törvény igazolása
o
Feszültséggenerátorok
o
Áramgenerátorok
o
Terhelt, Terheletlen feszültségosztó mérése
o
Kondenzátorok
o
A váltakozó feszültség/áram, mérése
o
Oszcilloszkóp felépítése, működése
o
Feszültség mérése oszcilloszkóppal
Információtechnológia alapjai: o
A részegységek bemutatása, a belőlük felépített számítógép (Neumann elvű számítógép blokkvázlat, részegységek funkciója, és jellemzői, perifériák típusa és jellemzőik) kezeléséhez szükséges ismeretek elsajátítását
o
Az adott alkalmazási területre megfelelő konfiguráció meghatározása
o
Az információs hálózatok fajtáit
o
Az internet és az intranet fogalma, jellemzői
o
Az informatikai biztonság fogalma, a biztonság megteremtésének a módja
o
A szoftverek szerepe és fajtái
Az információtechnológia alapjai a gyakorlatban o
Az elmélet során elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása
Számítástechnika
Programozási alapismeretek: o
Programozási nyelv megismerése, algoritmusok készítése
Programozási gyakorlat: o
Programozási nyelv megismerése, algoritmusok készítése
o
Folyamatábrák készítése
o
Változók, konstansok
o
Beépített függvények használata 133
o
Logikai műveletek
o
Elágazások
o
Ciklus szerkezetek
o
Saját függvények létrehozása, paraméterátadás
Fejlesztő és tesztelő eszközök: o
A fejlesztő és tesztelő eszközök kiválasztása
o
Integrált fejlesztői környezet jellemzői
o
CASE-eszközök
o
Optimalizálásra szolgáló eszközök
Szoftverértékelés: o
A szoftver értékelés szempontjai (felhasználóbarát, hatékony, hordozható, könnyen módosítható stb.)
o
A szoftverek minőségbiztosításával kapcsolatos alapfogalmak
o
A szoftverek életciklusának állomásai
Hardver alapismeretek
Hardver alapismeretek: o
Hardver architektúrák rendszere, működésük és feladataik
o
Hardveres anyag- és eszköz ismeret
o
Mérőeszközök működése
o
Teszt programok
Projektmenedzsment
A projekt nyomonkövetése: o
Alapismeretek: o
Nyomkövetés alapelvei, a csoportmunka feladatai, a jelentések fajtái A projektirányításnál megismert fogalmak átültetése a szoftverek területére
Erőforrástervezés: o
Erőforrások definíciója, az erőforráshasználat ábrázolása
o
A munka szabályozásának lehetőségei
o
Erőforráskészletek használata
Feladattervezés: o
A feladattervezés alapelvei
o
A kockázat- és a követelményelemzés módszerei
o
Az ütemterv elkészítése, a vele kapcsolatos tevékenységek
o
A kapcsolatok megjelenítésének módjai
o
A külső projektek beillesztésének lehetőségei
Időtervezés: o
Az ütemterv előkészítésének, elkészítésének, módosításának (átütemezés) lépései
o
Az időigény csökkentése
o
A negatív tartalékidő kiiktatása
Költségtervezés:
134
o
A költségtervezés alapelvei (költségadatok, költségjellemzők, költségek csökkentésének módjai)
Projektirányítás számítógéppel: o
Egy projektirányító program megismerése
o
Adott feladat megoldása, a feladattervezéstől kezdve, az erőforrástervezésen, a költségtervezésen keresztül, az időtervezésig
Hálózati alapismeretek
Ethernet ismeretek: o
Ethernet technológia fogalmai, működési elve, feladatai, a keretek felépítése, és leggyakoribb változatai
o
A LAN-ok működése során fellépő jelenségek (ütközés, szórás)
o
Hálózatok tervezése
o
Közeghozzáférés problémái és megoldásai (CSMA/CD, Token Ring)
o
Kapcsolás alapfogalmai, eszközei
Haladó IP címzés: o
A VLSM technológia megismerése
o
A rendelkezésre álló címtartomány kihasználása
o
A forgalomirányító-táblák méretének csökkentése
o
Hatékonyabb hálózati működés beállítása
Hálózati alapgyakorlatok: o
A hálózati (LAN/WAN) kábelezés fogásai
o
Az EIA/TIA szabvány előírásai
o
Kábelek készítése, falicsatlakozót és patchpanelek bekötése
o
Az elkészített hálózat tesztelése mérése
o
Kábelezési tervek készítése
o
Hálózati kártyák szerelése és telepítése
o
Hálózati eszközök alapszintű szerelése bekötése
o
Hibaelhárítás
Hálózati alapismeretek: o
Hálózati alapfogalmak, feladatok és topológiák
o
Hálózatok csoportosítása, a terminológiák, a digitális sávszélesség fogalma
o
Alapszintű villamossági ismeretek
o
A legelterjedtebb LAN átviteli közegek
o
A kábelek specifikációi, készítésük és tesztelésük módja, eszközeik
o
A hálózatokban fellépő zajok, áthallások, zavarok
o
A hálózatokban használt kábelezés
o
A kábelezés tervezése
o
A hálózatokban használt eszközök
o
A hálózati átviteli közegek, hálózati kártyák
Hálózati eszközök: o
Az eszközök LAN-okban és WAN-okban betöltött szerepei 135
o
A hálózati eszközök szerepe OSI modellre építve
o
A hálózati eszközök (repeater, bridge, switch, router) működése
Hálózati modellek: o
A réteges felépítésű, általános kommunikációs modell
o
Az OSI modell és a TCP/IP modell
o
A hálózati rétegek feladatai és a különböző hálózati protokollok
o
TCP/IP prorokollkészlet, IP címzés
o
Alhálózatok, forgalomirányítás
Internet és intranet: o
Az internet és az intranet fogalma, különbségeik
o
Böngészőprogramok, keresőgépek
o
Elektronikus levelezés alapfogalmai (e-mail cím szerkezete és felépítése, protokollok)
o
Levelező program működése, beállításai, a levelekkel történő műveletek (írás, másolás, mentés, nyomtatás, címjegyzék létrehozása, csatolások) FTP, Chat
Kapcsolók alapszintű ismerete: o
Ethernet technológia közeg-hozzáférési eljárása
o
Különböző hálózati készülékek működése
o
A kapcsolás elmélete, a kapcsolók felépítése és működése
o
Az operációs rendszer vagy a firmware alapvető parancsai
o
A kapcsolók működésének megfigyelése és parancssoros konfigurációja
Hálózati operációs rendszerek
Hálózati operációs rendszerek (elmélet): o
Operációs rendszerek ismerete jártassági szinten (operációs rendszerek feladata, fajtái, számítógépes operációs rendszerek felépítése, működési elvei)
o
Konkrét operációs rendszer fájlkezelése, parancsai, memóriakezelése, megszakítási rendszerének fogalom szintű ismerete, rendszerkonfigurálás, környezet beállítás, segédprogramok
Munkajogi és vállalkozási ismeretek
A munkahely és a környezet védelme: o
Munka-, a tűz-, és a környezetvédelem alapfogalmai (EU szabványok)
o
Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei
o
Munkavédelmi előírások alkalmazása (érintésvédelem, védőfelszerelés)
o
Elsősegélynyújtás alapjai
A munkajog alapismeretei: o
Munkaszerződés fogalma, kritériumai, a munkaviszony létesítés és megszüntetés módjai
o
A munkavállalók jogai és kötelességei
o
Munkafeltételek változtatásának, a munkaügyi viták rendezési módjai
Marketing és reklám a gyakorlatban: o
marketing vagy reklám anyag elkészítése
Marketing és reklám alapismeretek: o
A marketingtevékenység alapfogalmai 136
o
Minőségbiztosítás: o
A “jó” reklám ismérvei Minőségbiztosítási szabványok, és eljárások
Szervezési és vezetési ismeretek: o
A vállalati-gazdaságtan alapfogalmai
o
A szervezés alapvető területei (gyártás, gyártmány, ügyvitel stb)
o
A vezetés fogalma, folyamata, társadalmi jelentősége
o
A vezetés legkorszerűbb elméleti és gyakorlati módszerei
o
Vezetési funkciók, stílusok
Vállalkozási ismeretek: o
A jelenleg hatályos vállalkozási formák jellemzői, az alapítás lépései
OKJ 54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus Munkavédelem A munkavédelem fogalma, területei A munkavédelem szabályozási háttere A munkáltató, munkavállaló kötelezettségei Munkabiztonsági ismeretek A biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési feltételei Baleset, munkabaleset Veszélyforrások csoportosítása Munkavédelmi oktatás Munkavédelmi szabályzat felépítése Villamos berendezések kezelése Érintésvédelem Tűzvédelem Elsősegély-nyújtási ismeretek Környezetvédelmi ismeretek Környezetszennyezés Zaj- és rezgésvédelem Sugárvédelem Hulladékgazdálkodás Műszaki dokumentációk A műszaki rajz fogalma, szabványok, szabványírás Síkmértani szerkesztések – Alapszerkesztések Síkmértani szerkesztések – Érintők szerkesztése Méretmegadás műszaki rajzokon Nézetek, nézeti ábrázolás Nézetek, nézeti ábrázolás, Európai vetítési rendszer Metszés fogalma, használatuk Egyszerű metszetek 137
Összetett metszetek Lépcsős metszet Félnézet – félmetszet Kitörés, részmetszet Befordított metszet Szelvény Metszeti ábrázolás szabályai Áthatások egyszerűsített ábrázolása Részvetületek alkalmazása Különleges ábrázolási módok Szimmetrikus tárgyak ábrázolása félvetülettel Törésvonallal megszakított ábrázolás Résznézet, helyi nézet, kiemelt részlet Ismétlődő alakzatok ábrázolása Síkfelület jelölése átlókkal, alakítás előtti alak rajzolása Csatlakozó alkatrészek szemléltetése, mozgó alkatrészek szélső helyzete Különleges ábrázolási módok - gyakorlás Méretmegadás műszaki rajzokon – általános előírások Méretmegadás műszaki rajzokon – szög, ív, ismétlődő, letörés Szabványos elemek méretmegadása Mérethálózat kialakítása Felületi érdesség értelmezése Felületi érdesség jellemzők és mérőszámaik Érdesség jelek elhelyezése Tűrések és illesztések – alapfogalmak Tűrések megadása rajzokon ISO illesztései rendszer Alak és helyzettűrések – alapfogalmak Gépelemek ábrázolása – csavar, csavarkötés Gépelemek ábrázolása – csavarbiztosítások Gépelemek ábrázolása – Ékkötés Gépelemek ábrázolása – Reteszkötés Gépelemek ábrázolása – Bordás kötés Gépelemek ábrázolása – Csapszegek, szegek Gépelemek ábrázolása – Rögzítő gyűrűk (seager) Gépelemek ábrázolása – Csapágyak Gépelemek ábrázolása – Fogazott gépelemek Gépelemek ábrázolása – Rugók Gépelemek ábrázolása – Nem oldható kötések Felvételi vázlat készítése Alkatrészekről rajz készítése, méretezése, gyakorlása
138
Anyagismeret A gépiparban felhasznált anyagok csoportosítása Az anyag mechanikai tulajdonságai Az anyag technológiai tulajdonságai Szín fémek, ötvözetek és jellemzői Vasötvözetek Kétalkotós állapotábrák Fe-Fe3C állapotábra szövetelemei Ausztenit átalakulásai Acélok C-görbéi, ötvözők hatásai a C görbékre Acélok hőkezelési alapjai. Hőkezelések csoportosítása. Hőkezelő eljárások. Lágyító hőkezelések Lágyító hőkezelések és alkalmazása Edzések Szívósságfokozó hőkezelések és alkalmazása Felületi hőkezelések Kérgesítő eljárások Betétedzés és folyamata Hőkezelések gyakorlata Hőkezelések megválasztása Nem vas fémek és ötvözeteik Gyakorlati jelentőségű szabványos ötvözetek áttekintése. Az ötvözők és szennyezők hatása az acélok tulajdonságaira. Az acélok osztályozása és jelölései a MSZ és EN szerint A vas- és acélöntvények osztályozása és jelölései a MSZ és EN szerint. Színesfémek és ötvözetei. Típusai, fontosabb jellemzők. Alumínium és ötvözetei. Önthető alumínium ötvözetek. Alumínium és ötvözetei. Nemesíthető alumínium ötvözetek. Alakítható alumínium ötvözetek. Rézötvözetek típusai, fontosabb jellemzők. Rézötvözetek, réz ón ötvözetek. Réz ón ötvözetek típusai, alkalmazásai. Egyéb fémötvözetek. Színesfémek gyakorlati alkalmazása. Az anyagkiválasztás műszaki, gazdasági szempontjai Anyagkiválasztás Az anyagok kikeresése táblázatokból és szabványokból A kohászati félkész termékek méretszabványai és műszaki szállítási előírások 139
Forgácsolási ismeretek A forgácsolás fogalma Forgácsolási technológiák csoportosítása a forgácsoló főmozgás jellege alapján A forgácsképződés folyamata. Forgácsfajták. A forgács keresztmetszetek típusai geometriai jellemzői. Forgácstörés lehetőségei. A forgácsolási erő fogalma, összetevői és meghatározása A forgácsoló erő számítása. A forgácsolási nyomaték és a forgácsolási teljesítmény fogalma. Forgácsoló szerszámok élgerometriája I. Síkok értelmezése Forgácsoló szerszámok élgerometriája II. Az esztergakés részei felületei, élszögei. Forgácsoló szerszámok élgerometriája II. Az esztergakés élszögei. Élszögek. A forgácsolás mozgásai a főmozgás, mellékmozgások, segéd- és beállító mozgások A mozgások technológia adatainak meghatározása. A forgácsoló szerszámok kopásának típusai Forgácsoló szerszámok éltartama. Taylor-egyenlet Éltartam számíítások Az élszögek és a hűtés hatása a szerszámok éltrtamára. Erő, munka és teljesítmény meghatározása. Éltartam változás meghatározása a Taylor egyenlet alkalmazásával. Forgácsolási eljárások I. Esztergálás mozgásai, Az esztergálás fajtái a mellékmozgások alapján. Az egyetemes esztergagép felépítése, fő részei, Az egyetemes esztergagépek mdb. befogói alkalmazásai Az egyetemes esztergagépek mdb. támasztó készülékei, alkalmazásai Az egyetemes esztergagépek szerszámai és szerszám befogó készülékei Az esztergálás változatai Az esztergálás gépi főidejének számítása. A kúpos felület fogalma, esztergálásának lehetőségei Alakos felület fogalma, esztergálásának lehetőségei Az esztergálási műveletek tananyag részének elsajátítása. Központfúrók és az NC központozók részei, geometriai kialakításai és alkalmazásai A csigafúrók részei, élszögei. A csatlakozórész kialakításai. A furatok bővítésének lehetőségei: Süllyesztő szerszámok típusai. A furatok méretpontosságának javítása: A dörzsárak fajtái, a dörzsárak részei és gyártási méreteinek meghatározása Fúrás 140
Gépészeti ellenőrzések Mérési rendszerek Mértékegység-rendszerek A hosszúságmérések alapelve Mérési bázis A hossz- és szögméréseknél fellépő jellegzetes hibák A mérési eredmény bizonytalansága (mérési bizonytalanság) Az eredő mérési bizonytalanság kiszámítása A mérési feladathoz illeszkedő mérőeszközök kiválasztásának szempontjai Mechanikai hosszmérő eszközök jellemzői (mérőhasábok, tolómérő, mikrométer, indikátorok) Optikai hosszmérőeszközök jellemzői Villamos elven működő hosszmérő eszközök Szögmérő eszközök Kúposság mérése Tűrés, illesztés alapfogalmai Idomszerek jellemzői A felületi érdesség és mérése Megmunkálások, gyártástervezés Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás A képlékeny alakítások fogalma, csoportosításuk Öntés Az öntés fogalma, az önthetőség fel-tételei A talaj-; és a homokformázás szerszámai, menete A héjformázás menete Precíziós öntés Sajtolásos öntési eljárások Öntési eljárások Kovácsolás: A kovácsolás fogalma. A kovácsolás hőmérséklet tartománya. A kovácsolás fajtái Az átkovácsolás mértéke. A szálképződés. A kovácsoló erő A süllyesztékes kovácsoló szerszám kialakítása. Osztósíkok A szerszám-felek megvezetésének módjai A falferdeségek meghatározása, A kovácsolás erő-; munka és teljesítmény A kovácsolás gépei. Kovácsolási eljárások. 141
Hengerlés: Hengerelt előgyártmányok fajtái. Hengerlés: Mint folyamatos kovácsolás. Hengerlés: Henger járatok kialakításai. Hengerlés: Csövek hengerléses Hengerlés: Csövek falvastagságának csökkentése. Gépei Húzás: A húzott előgyártmányok felhasználási területei, alkalmazásának előnyei Húzás:A húzószerszámok kialakítása Huzalok húzása, patentírozás Kivágás-lyukasztás: A vágóerő-; munka és teljesítmény meghatározása Kivágás-lyukasztás: Súlypont meghatározása számítással. Kivágás-lyukasztás:A vágólap és vágóbélyeg méreteinek meghatározása kivágásnál. A vágólap és a vágóbélyeg méreteinek számítása Kivágás-lyukasztás:A vezetőoszlopos szerszám részei. Vezetőelemek típusai. Kivágás-lyukasztás:Gépei, berendezései A kötések csoportosítása A nem oldható kötések csoportosítása Szegecskötések Szegecstípusok A szegecsek anyagai A szegecs méreteinek megválasztása a kötés módja és a lemezvastagság alapján. A szegecs méreteinek megválasztása a kötés módja és a lemezvastagság alapján. A szegecselés szerszámai, a szegecselés műveleti sorrendje kézi forgácsolásnál. Hegesztés A hegesztett kötés jellemzői, a varrat fogalma. A hegeszthetőség feltételei Varratok fajtái és géprajzi jelölésük. Tompavarratok típusai és megválasztásuk a lemezvastagság függvényében Varratok jelölési rendszere. Kiegészítő és utólagos megmunkálásra utaló jelek Hegesztési helyzetek értelmezése és szabványos megadása. Hegesztési eljárások: Ellenállás hegesztések. Lánghegesztés berendezései A lánghegesztés fajtái: A lánghegesztés hozaganyagai a pálca méretek. A lánghegesztési eljárások Ívhegesztések csoportosítása. Az ív jellemzői. Polaritás fogalma. Bevonatos elektródás ívhegesztés: Fogyó elektródás ívhegesztések berendezései. 142
Fogyó elektródás ívhegesztések fajtái. A varratok minőségének ellenőrzése: Külső varrathibák típusai és okai. Írásbeli számonkérés A ívhegesztési eljárások Forrasztott kötések A kötés létrehozásának folyamata. Optimális kialakításának szempontjai. A forrasztás hozaganyagai. Forrasztott kötések A forrasztás berendezései Ragasztott kötések: Jellemzői, alkalmazási területei. A ragasztott kötések optimális kialakításának szempontjai. Forrasztás, ragasztás és alkalmazási területei. A zsugorkötés jellemzői: A határméretek fogalma. A túlfedés meghatározása A zsugorkötés létrehozásának módjai: A helyzet-meghatározás és a bázisok szerepe A bázis megválasztás szempontjai Méretláncok Az eredő méret meghatározása A ráhagyás Méretlánc és ráhagyás számítása Az MKGS-rendszer elemeinek terhelésvizsgálata Forgácsoló alapeljárások művelettervezése: A művelettervezés okmányai, ügyvitele. A forgácsoláshoz szükséges gép, szerszám, készülék kiválasztása A szükséges segédanyagok helyes megválasztása A gazdaságos forgácsolási adatok meghatározása. Hűtő, kenő anyagok kiválasztása. Műveleti utasítás készítése. Gyártástervezés elmélete: Az alkatrész-gyártáshoz szükséges anyag, félgyártmány, megfelelő kiválasztása. Ábrás műveleti utasítás, ellenőrzési utasítás készítése. A szerelés struktúrája és műveleti utasítása. A gyártáselőkészítés feladatai: A technológiai tervezés előkészítése, a gyártás technikai feltételeinek meghatározása A gyártáselőkészítés feladatai: Az alkatrész elemzése funkcionális és gyárthatósági szempontból A gyártáselőkészítés feladatai:A gazdaságosság figyelembe-vételével az előgyártmány kiválasztása Az egyes műveletek előtti állapot meghatározása a szükséges ráhagyások, hozzáadások, valamint műveleti méretek és tűrések felvételével 143
A technológiai folyamat műveleti sorrendjének, a technológiai folyamatot alkotó egyes műveletek megtervezése
CNC ismeretek Az NC technikában alkalmazott koordináta rendszerek csoportosítása Síkbeli koordináta rendszerek Az átjárhatóság a két koordináta rendszer között. Térbeli koordináta rendszerek NC gépek koordináta rendszerei Koordináta rendszerei NC gépek ne-vezetes pontjai: A nullpont (ok) azonosítása A szerszámrendszer felépítése elemei eszterga gépeken A szerszámrendszer felépítése elemei maró gépeken Szerszámok bemérése A szerszámok méretadatainak tárolása A szerszámok kopási méretadatainak tárolása Szerszámok méreteinek korrekciós számítása. Szerszámok azonosítása Szerszámok tárolása Szerszámhívás:Szerszámkorrekció hívása programból A szerszámok által befutott úthosszak meghatározása A munkadarab koordináta rendszere A koordináta rendszerrel végezhető transzfor-mációs műveletek.. Programozott nullpont eltolás és forgatás Programozott tükrözés és skálázás NC gépek mozgás vezérlései az egyidejű tengelymenti mozgások alapján: 2D; 3D; 4D, stb. NC gépek tengely menti mozgásainak összehangolása: a lineáris interpoláció NC gépek tengely menti mozgásainak összehangolása: a kör interpoláció A kontúr követés értelmezése. A programozott és a szerszámpálya elkülönülése. Az NC program felépítése. Az NC program adatfeldolgozásai: külső adat feldolgozás Az NC program adatfeldolgozásai:belső adat feldolgozás Az NC program utasítás készlete:technológiai előkészítő utasítások Az NC program utasítás készlete:kapcsolási utasítások Az NC program utasítás készlete: T; F;S kódok, valamint az állandó fordulatszám és az állandó forgácsolási sebesség értelmezése. Egyenesek programozásának lehetőségei. Körívek programozásának lehetőségei. Negyed körívnél nem nagyobb köríveknél Körívek programozásának lehetőségei. Negyedkörívnél nagyobb körívek esetén 144
Szubrutinok alkalmazása és szervezése Alprogramok alkalmazása és szervezése Szögfüggvények alkalmazása. Érintő alapelemek érintési pontjainak meghatározása Technológiai számítások képletek alkalmazásával Technológiai számítások táblázatok felhasználásával Technológiai számítások nomogramok felhasználásával NC programozás: kontúrprogram készítése eszterga gépre DIN szerint A mozgásciklusok értelmezése Furatok megmunkálásának mozgásciklusai DIN szerint A fúrat megmunkáló ciklusok kikapcsolása Programozási gyakorlatok
CAD-CAM feladatok Keycreator Az eszköz és a menüsorok bemutatása, azok alkalmazási lehetőségei. A szoftver 2D-s alkalmazások: -alapelemek létrehozása -alapelemek módosításának lehetőségei A szoftver 2D-s alkalmazások: - a transzformá- ciós menü használata - az eszközök menü beállításai Síkmértani szerkesztések Az eszközök menü bemutatása 3D-s modellezés: A létrehozás menü funkciói A testek módosítása menü funkciói A műhelyrajz menü funkciói Test létrehozása kihúzással. 3D-s modellezés: Test műhelyrajzának és beméretezésének el-készítése. 3D-s modellezés: Méret-, alak és helyzettűrések megadása. Felületi érdességek jelölése. 3D-s modellezés: Test létrehozása forgatással. 3D-s modellezés: Test műhelyrajzának és beméretezésének elkészítése. 3D-s modellezés: Méret-, alak és helyzettűrések megadása. Felületi érdességek jelölése. 3D-s modellezés: Test modell létrehozása. 3D-s modellezés: Test műhelyrajzának és beméretezésének elkészítése. 3D-s modellezés: Méret-, alak és helyzettűrések megadása. Felületi érdességek jelölése. 3D-s modellezés: Összeállítási készítése. Fóliák kezelése. 3D-s modellezés: Összeállítási rajz készítése Anyagvizsgálat Balesetvédelem Brinell keménységmérés elmélete Brinell keménységmérés ZHU250 gépen 145
Brinell keménységmérés HPO250 gépen Vickers keménységmérés elmélete Vickers keménységmérés ZHU250 és HPO250 gépen Rockwell keménységmérés elmélete Rockwell keménységmérés KV-1 gépen Rockwell keménységmérés ZHU250 gépen Keménységmérés micro Vickers eljárással Keménységmérés Poldi kalapáccsal Shore A és D keménységmérés Szakító vizsgálat elmélete Szakító vizsgálat végrehajtása Ütve hajlító vizsgálat elmélete és végrehajtása Geometriai mérések Mérés fogalma, Metrológia értelmezése Méréstechnikai alapfogalmak Mérőeszközök csoportosítása Mérőeszközök leszármaztatása Mechanikai hosszmérő eszközök Mérés hosszmérő eszközökkel Fúratok mérésének eszközei és mérése Tolómérce és mikrométer használat és leolvasás ellenőrzése számonkérése Alak- és helyzetellenőrzés eszközei és mérésük módjai Szögek kúpok mérése Szögmérő eszközök, mérés szögmérővel Forgácsoló szerszámok élszögeinek ellenőrzése Kúpmérések eszközmegválasztása, és értékelése Szögmérő eszközök használata és leolvasás ellenőrzése számonkérése Mérési jegyzőkönyv felépítése, tartalma Komplex alkatrész mérése, mérési jegyzőkönyv készítése Idomszerek típusai, Taylor-elv Idomszerek jellemző méreteinek meghatározása Furatmerő idomszerek, Csapmérő idomszerek Mélység-, helyzet- és alakmérő menet és kúpmérő idomszerek Idomszerek ellenőrzése, minősítése Hagyományos megmunkálások Egyetemes esztergagép Marógép Fúrógép Palástköszörűgép Síkköszörű 146
Gyalugép CNC megmunkáló központ Eszterga működésének ismerete Forgácsoló szerszámok, mérőeszközök megfelelő használata. Rajzolvasás és értelmezés. Műszaki dokumentációk ismerete és készítése.
CNC gyakorlat A CNC megmunkáló központ bemutatása. Mozgás-viszonyai Kontúr elemek programozása Lineáris elemek programozása derékszögű koordináta rendszerben Lineáris elemek programozása polár koordináta rendszerben Hatszög alapú hasáb programozása síkbeli derékszögű és polár koordináta rendszerben. Körív menti mozgások programozásának lehetőségei: Kontúr programozás Egyenesekkel és körívekkel leírható kontúr programozása. A szubrutin fogalma, szervezésének szabályai Programozási gyakorlat. A vezérlés fix ciklusainak csoportosítása Meghívásos ciklusok. Fúrat megmunkáló ciklusok: Hornyok, zsebek marásának mozgás ciklusai Összetett programozási feladat. Körív menti mozgások programozása polár koordináta rendszerben. Csavarmenetek marása Csavarmenetek programozása. SL ciklusok: Az alprogramok összekapcsolásának lehetőségei: SL ciklusok programozásának gyakorlása A vezérlés fix ciklusainak csoportosítása A nem meghívásos ciklusok. Programozási feladat a transzformációs ciklusok gyakorlására Bonyolult geometriájú alkatrész programozása A DMC 850V megmunkáló központ felépítése, szerkezeti egységei A gép üzembe helyezése. A kezelő elemek bemutatása. A kézi-és a kézi adatbeviteli üzemmód Fájlkezelő üzemmódok bemutatása Az NC fájlok futtatásának lehetőségei Szerszámok bemérése Szerszámok szerszámtárba vétele és a kitárazás lépései Komplex feladat 147
-
alkatrész gyártása adott program alapján
-
a gyártási méretek ellenőrzése
-
a szerszámok méreteinek korrekciós számítása
Kézi forgácsolás, szerelés Munkavédelem, tűzvédelem: A kézi forgácsoló és hegesztő műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése. Előrajzolás: Gépészeti rajzok olvasása és értelmezése, szabadkézi vázlatkészítés, síkbeli és térbeli előrajzolás. Forgácsnélküli alakítási technológiák: Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése (lemezhajlítás, peremezés, domborítás, ívelés) Kézi forgácsoló műveletek: Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) Oldható kötések: Gördülőcsapágyak fel- és leszerelése tengelyvégeknél és csapágyházaknál. Fogaskerekek tengelyre fel és leszerelése, reteszek illesztése. Hibás alkatrészek javítása, cseréje, összeszerelés. Hegesztő készülékek kezelése: Lánghegesztő berendezések üzembe helyezése és kezelése, különböző minőségű lángok beállítása Kézi ívhegesztő berendezések üzembe helyezése. Áramerősség beállításának gyakorlása különböző feszültségforrások, anyagok és elektródák esetén. Ívgyújtás gyakorlása. Nem oldható kötések: Általános minőségű tompa- és sarokvarratok készítése bevont elektródás kézi ívhegesztéssel. Általános minőségű tompa- és sarokvarratok készítése gázhegesztéssel. Lemez alkatrészek készítése: Lemezalkatrész készítése, alkatrészek illesztése, illesztés reszeléssel, mérő és ellenőrző eszközök használata.
OKJ 54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus Informatika 148
Szakmai dokumentumok keresése az interneten Prezentációk tartalmi követelményei Microsoft Power Point használata Prezentáció készítés Számonkérés Számítógépes elektronikai szimuláció jelentősége NI Multisim letöltése, telepítése Multisim lehetőségeinek ismertetése Tápforrások a Multisimben Virtuális műszerezés DMM a Multisimben Passzív alkatrészek Aktív alkatrészek Jelgenerátorok használata Egyszerűbb kapcsolások összeállítása Virtuális oszcilloszkóp és lehetőségei Összetettebb kapcsolások összeállítása mérése Önálló feladat megoldása, számonkérése Számítógépes NYÁK-tervezés elmélete NI Multiboard bemutatása Átmenőfuratos tokozások bemutatása Multisim - Ultiboard kapcsolata Egyszerűbb NYÁK készítése kézi huzalozással Autoroute használata Összetettebb NYÁK készítése Autorouterrel Felületszerelt tokozások bemutatása SMD Nyák tervezése Saját alkatrészek létrehozása Gerber és fúrófájlok készítése
Alapgyakorlat Munkavédelem, tűzvédelem: A kézi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése. Előrajzolás: Gépészeti rajzok olvasása és értelmezése, szabadkézi vázlatkészítés, síkbeli és térbeli előrajzolás. Forgácsnélküli alakítási technológiák: Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése (lemezhajlítás, peremezés, domborítás, ívelés) 149
Kézi forgácsoló műveletek: Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) Oldható kötések: Csavarkötések készítése Hibás alkatrészek javítása, cseréje, összeszerelés. Lemez alkatrészek készítése: Lemezalkatrész készítése, alkatrészek illesztése, illesztés reszeléssel, mérő és ellenőrző eszközök használata. Szerelvények felszerelése, rögzítése és az elektromos bekötések elkészítése Műszaki dokumentáció Műszaki rajzzal kapcsolatos alapfogalmak Rajzszabványok, rajzeszközök Síkmértani szerkesztések Ábrázolási módok: vetületi és axonometrikus ábrázolás Méretezés, méretek megadása Metszeti ábrázolás Egyszerűsített ábrázolási módok Az ábrázolásban a jelölések, a szabványok helyes alkalmazásának ismerete Kapcsolási vázlat készítésének szabályai Műszaki dokumentáció készítése, segédeszközök használata Elektronikus áramkörök Műszaki dokumentációt összeállít Alkalmazza az érvényes szabványokat Számítógépes szerkesztőprogramokat használ Irányítással műszaki dokumentációt készít Analóg alapáramköröket méretez Digitális alapáramköröket realizál Alkalmazza a számítógépes tervezőprogramokat Alkalmazza a számítógépes szimulációkat Elkészíti az áramkörök műszaki leírásait, rajzait Teszteli az elektronikai áramkör működését Méréssel ellenőrzi az előírt paraméterek meglétét Előírás alapján elvégzi a szükséges beállításokat Jegyzőkönyvet készít a mérési eredményekről Műszeres hibakeresést végez és irányít 150
Dokumentáció alapján hibakeresést végez Behatárolja a hibás áramköri egységet Behatárolja a hibás alkatrészt Hibajavítást végez és irányít Ellenőrzési feladatokat végez és irányít Kijavított áramkör működését méréssel ellenőrzi Elvégzi a beállítást, behangolást, hitelesítést Teszteli a javított áramkört, készüléket, berendezést Jegyzőkönyvezi a javítást és az ellenőrzést
Elektronikai gyakorlat Munkavédelem, tűzvédelem: A mérő-laboratórium rendje, mérőműszerek, berendezések használata és a munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése. Alapvető villamos mennyiségek mérése: Az elméleti alapok ismerete, a méréshez alkalmazott műszerek helyes használata A mérések dokumentálása: A mérési jegyzőkönyv készítési szabályainak ismerete, a dokumentum esztétikus, pontos elkészítése Elektronikai (alap) áramkörök építése, dugaszolós panelen (pl. Proto Board): Elektronikai alapáramkörök elkészítése forrasztás-mentes technológiával, működésük vizsgálata, paraméterek változtatása NYÁK (NyomtatottÁramköriKártya) készítésének jelentősége, módjai: A NYÁK anyagai, a rajzolat kivitelezése (hagyományos kézi úton, és korszerű tervező PC (Personal Computer) szoftver használatával, a minta felvitele a rézfóliára, a felesleges vezető réteg eltávolításának eljárásai
NYÁK lemezbe alkatrészek szakszerű beültetése: Az áramköri alkatrészek elhelyezése a NYÁK lemezen NYÁK lemezbe alkatrészek beforrasztása: Az áramköri elemek csatlakozó pontjainak, illetve összekötéseinek kialakítása a vezető sávokhoz való forrasztással Mechanikai alkatrészek, kivezetések és csatlakozók bekötése, huzalozás:
151
A NYÁK-on megvalósított kapcsolás perifériákkal(a „külvilággal”) történő összekötéseinek kialakítása A kész áramkör beüzemelése és beállítása: Az áramkör végső ellenőrzése, feszültség alá helyezése és a szükséges beállítások elvégzése Villamos mérések Munkavédelem, tűzvédelem: A mérő-laboratórium rendje, mérőműszerek, berendezések használata és a munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése. Alapvető villamos mennyiségek mérése: Az elméleti alapok ismerete, a méréshez alkalmazott műszerek helyes használata A mérések dokumentálása: A mérési jegyzőkönyv készítési szabályainak ismerete, a dokumentum esztétikus, pontos elkészítése Villamos törvények, törvényszerűségek igazolása: Az elméleti alapok ismerete, megfelelő alkalmazása, a mérések szakszerű elvégzése, dokumentálása Kondenzátor mérése, váltakozó villamos mennyiségek mérése: Az elméleti alapok ismerete, az egyen és a váltakozó villamos mennyiségek közötti különbségek felismerése, a mérések szakszerű elvégzése, dokumentálása Elektronikus műszerek: A műszerek működésének, fő egységeinek ismerete, szakszerű használatuk Áramkör szimuláció, virtuális mérőlaboratórium: Alapvető számítástechnikai ismeretek, a bemutatott program kezelésének, használatának elsajátítása
14. évfolyam OKJ 54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózat telepítő és üzemeltető Munkajogi és vállalkozási ismeretek
A munkahely és a környezet védelme: o
Munka-, a tűz-, és a környezetvédelem alapfogalmai (EU szabványok) 152
o
Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei
o
Munkavédelmi előírások alkalmazása (érintésvédelem, védőfelszerelés)
o
Elsősegélynyújtás alapjai
A munkajog alapismeretei: o
Munkaszerződés fogalma, kritériumai, a munkaviszony létesítés és megszüntetés módjai
o
A munkavállalók jogai és kötelességei
o
Munkafeltételek változtatásának, a munkaügyi viták rendezési módjai
Marketing és reklám a gyakorlatban: o
Marketing és reklám alapismeretek: o
A marketingtevékenység alapfogalmai
o
A “jó” reklám ismérvei
Minőségbiztosítás: o
marketing vagy reklám anyag elkészítése
Minőségbiztosítási szabványok, és eljárások
Szervezési és vezetési ismeretek: o
A vállalati-gazdaságtan alapfogalmai
o
A szervezés alapvető területei (gyártás, gyártmány, ügyvitel stb)
o
A vezetés fogalma, folyamata, társadalmi jelentősége
o
A vezetés legkorszerűbb elméleti és gyakorlati módszerei
o
Vezetési funkciók, stílusok
Vállalkozási ismeretek: o
A jelenleg hatályos vállalkozási formák jellemzői, az alapítás lépései
Projektmenedzsment
A projekt nyomonkövetése: o
Alapismeretek: o
Nyomkövetés alapelvei, a csoportmunka feladatai, a jelentések fajtái A projektirányításnál megismert fogalmak átültetése a szoftverek területére
Erőforrástervezés: o
Erőforrások definíciója, az erőforráshasználat ábrázolása
o
A munka szabályozásának lehetőségei
o
Erőforráskészletek használata
Feladattervezés: o
A feladattervezés alapelvei
o
A kockázat- és a követelményelemzés módszerei
o
Az ütemterv elkészítése, a vele kapcsolatos tevékenységek
o
A kapcsolatok megjelenítésének módjai
o
A külső projektek beillesztésének lehetőségei
Időtervezés: o
Az ütemterv előkészítésének, elkészítésének, módosításának (átütemezés) lépései
o
Az időigény csökkentése
o
A negatív tartalékidő kiiktatása 153
Költségtervezés: o
A költségtervezés alapelvei (költségadatok, költségjellemzők, költségek csökkentésének módjai)
Projektirányítás számítógéppel: o
Egy projektirányító program megismerése
o
Adott feladat megoldása, a feladattervezéstől kezdve, az erőforrástervezésen, a költségtervezésen keresztül, az időtervezésig
Hálózati operációs rendszerek
Operációs rendszerek elmélete: o
A zárt, és a nyílt forráskódú operációs rendszerek ismérveik, tulajdonságaik, különbségeik (Windows, Linux)
o
Szoftverjogok (licence, shareware, freeware)
Adatbázis kezelés: o
Korszerű adatbázis-kezelő szoftver használata
o
Adatbázis-kezelés alapfogalmai (relációs adatmodell, kulcs, index, adatbázis tervezés),
o
Programok jellemzői (munkafelület szerkezete, nézetmódok, állomány műveletek, adatbázis elemek)
o
Táblákkal való műveleteket (létrehozás, nézetek, módosítás,importáls, exportálás, keresés)
o
Lekérdezések
o
Űrlapok és a jelentések használata
Hálózati eszközök
Forgalomirányítók alapszintű ismerete: o
A forgalomirányítók LAN-okban és WAN-okban betöltött szerepe
o
Forgalomirányítók alapvető kezelése, beüzemelése
o
A forgalomirányítók operációs rendszere, alapvető parancsai, konfigurálása
o
Különböző irányítóprotokollok és a TCP/IP protokollkészlet vezérlő és hibaüzenetei
o
Hibaelhárítás módszerei
Forgalomirányítók felügyelete: o
Forgalomirányítók üzemeltetése hibák felderítése, javítása
o
IOS frissítés lehetőségei, a konfigurációs fájlok elmentésének és visszatöltésének lehetőségei a jelszó-helyreállítás folyamata
o
RIP és IGRP irányítóprotokollok korlátai
o
RIP2, OSPF és EIGRP irányító protokollok
o
Hozzáférésvezérlés listák készítése
o
Az osztálynélküli forgalomirányítás
o
OSPF és EIGRP irányító protokollok
Forgalomirányítók konfigurálása: o
A forgalomirányítók alapvető kezelése, beüzemelése
o
A forgalomirányítók adott paramétereknek megfelelő alapkonfigurációjának elkészítése
o
Forgalomirányító működése, tesztelése
o
TCP protokoll és a hozzá tartozó szállítási rétegbeli protokollok működése 154
o
Tűzfalfunkciók beállítása
o
TCP/IP protokollkészlet
Irányító protokollok: o
A forgalomirányításhoz használt belső irányító protokollok működése, jellemzői
o
Adott feladathoz legmegfelelőbb irányító protokoll választása, konfigurálása
o
Felmerülő hibák feltárása, és javítása
o
Forgalomirányítási esettanulmányt készítése
o
Az irányító protokollokkal kapcsolatos hibák, és azok elhárítása
Kapcsolók haladó szintű ismerete: o
A redundáns kapcsolt hálózatokban a hurkok, szórási viharok kialakulásának módjai
o
Az STP megismerése
o
Gyökérponti híd meghatározása
o
VLAN technológia megismerése
o
Egységes VLAN-rendszer kialakítása
Kapcsolók konfigurálása: o
A kapcsolók alapvető kezelése, beüzemelése
o
A kapcsolók adott paramétereknek megfelelő alapkonfigurációjának elkészítése
o
Hibaelhárítás, jelszó helyreállítás
Hálózat menedzsment
Hálózati operációs rendszerek (gyakorlat): o
Két hálózati operációs rendszer ismerete (telepítés, konfigurálás, üzemeltetés, menedzsment)
Operációs rendszerek (gyakorlat): o
Az operációs rendszerekről tanultak gyakorlati alkalmazása
o
Egy operációs rendszer telepítése és konfigurálása
Hálózati eszközök felügyelete: o
Menedzselési elvárások és eljárások
o
A hardveres és szoftveres védelmi eszközök
o
Vírusvédelmi rendszerekkel, tűzfalakkal
o
VPN-t konfigurálása
o
Számítógépes rendszerek hardveres és szoftveres eszközeinek használata
Felhasználók felügyelete: o
A felhasználó menedzsment legfontosabb feladatai (létrehozás, beléptetése, hozzáférések szabályozása, dokumentálás, képzés)
Hálózat menedzsment: o
Hálózatmenedzsment, biztonságmenedzsment ismerete (feladatai, funkciói, konfiguráció-, hardver-szoftver-, felhasználó-, számlázási-, hibamenedzsment)
Hálózati biztonság: o
A legfontosabb biztonsági elvárások és eljárások
o
A hálózati eszközök védelme, a forgalomszűrés lehetőségei
Hálózattervezés: o
LAN tervezés 155
o
OSI modellre épített hálózattervezés
o
WAN tervezés
o
Háromrétegű hálózattervezés
Hibamenedzsment: o
Internetes szolgáltatások (elmélet): o
A hibamenedzsment legfontosabb feladatai (mentés, archiválás, szisztematikus hibaelhárítás) Internetes szolgáltatások (protokollok)
Internetes szolgáltatások (gyakorlat) o
internetes szolgáltatások (WWW, EMAIL, FTP, DNS stb.) telepítés, konfigurálás, üzemeltetés, menedzsment
Hálózati technológiák
Hálózat szerelési ismeretek: o
Alapszíntű villamossági ismereteket
o
A hálózati teszterek funkciói, működési módjai és kezelése
o
LAN átviteli közegek
o
A kábelek specifikációi, készítésük és tesztelésük módja, eszközei
o
A hálózati rendszerekben fellépő hibajelenségek
o
LAN-okban, WAN-okban használt kábelezések
o
A LAN-okban használt kábelezés tervezése
o
A LAN-okban, és a WAN kapcsolathoz használt eszközök típusai, felhasználási területeik
o
Hálózatok megvalósítása
o
A kábelezésből adódó hibák felismerésére, kijavítására
o
A vezeték nélküli hálózatok (WiFi) rendszere, rendszeralkotó elemek és azok szereléstechnológiája
Hardver-szerelési ismeretek: o
Számítógépek, perifériát és egyéb eszközök összeszerelése, tesztelése, dokumentálása
o
Hibák behatárolása, részegységek cseréje, konfiguráció bővítése
Hardverüzemeltetési ismeretek: o
Számítógépek, perifériák és egyéb eszközök hardveres/szoftveres üzemeltetése és karbantartása
Üzembehelyezési ismeretek: o
Üzembehelyezési dokumentáció készítése, az installálás menete
o
Ügyfél betanítása a szoftver kezelésére, a további kapcsolattartásra
o
A garanciális javítások megítélése, és elvégzése
Speciális hálózati technológiák
VoIP ismeretek elmélet: o
VoIP alapfogalmai, működése és eszközei
o
PSTN és IP WAN kapcsolata
o
VoIP technológiák, topológiák
o
Biztonság és a tervezés
o
Monitoring, hibaelhárítás problémái 156
VoIP ismeretek gyakorlat: o
VoIP eszközök alapvető kezelése, beüzemelése
o
A VoIP eszközök adott paramétereknek megfelelő alapkonfigurációjának elkészítése
o
Forgalmi adatok mérése, elemzése, dokumentálása
WAN eszközök: o
WAN-kapcsolatokhoz használt soros kommunikáció
o
Forgalomirányító DTE és DCE interfészei, azonosítás, beállítás
o
A PPP és a HDLC beágyazások, alkalmazási lehetőségük
o
A PAP és a CHAP authentikációs eljárások
WAN konfigurálás: o
WAN eszközök alapvető kezelése, beüzemelése
o
WAN eszközök adott paramétereknek megfelelő alapkonfigurációja
o
ISDN és a Frame Relay technológiák
o
Frame Relay segítségével, állandó virtuális kapcsolatok létrehozására
WAN protokollok o
IPv4 szűkös címterének gazdaságosabb kihasználását lehetővé tevő technológiák
o
Az átjárók NAT és PAT működésre konfigurálása
o
A DHCP megismerése, konfigurálása
o
Alapvető WAN-technológiák
o
Alapszintű WAN-tervezési ismeretek
o
Az ISDN és a DDR technika
o
ISDN interfészek konfigurálása
WLAN ismeretek elmélet o
WLAN szabványai, alapfogalmai, működése és eszközei (router, bridge, access point, antenna)
o
Vezeték nélküli technológiák, topológiák
o
A biztonság és a tervezés, továbbá a monitoring, hibaelhárítás problémái
WLAN ismeretek gyakorlat o
WLAN eszközök alapvető kezelése, beüzemelése
o
WLAN eszközök biztonsági beállításának, alapkonfigurációjának elkészítése
OKJ 54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus Munkavédelem A biztonságos munkahely kialakítása A biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési feltételei Raktározás munkavédelme, tűzvédelme Villamos berendezések használata, javítása Érintésvédelem Tűzjelzés, tűzoltás, vészkijárat, menekülési útvonal Fényszennyezés 157
Környezeti tényezők Veszélyes anyagok kezelése Biztonsági adatlap Védőeszközök Biztonsági szín- és alakjelek Munkavédelmi oktatás összeállítása Munkavédelmi szabályzat összeállítása Tűzvédelmi szabályzat felépítése Kockázatelemzés szerepe Magasban végzett munka munkavédelmi szabályai Víz felett végzett munka munkavédelmi szabályai Elsősegélynyújtás gyakorlata
Műszaki dokumentációk Alak és helyzettűrések – alapfogalmak Gépelemek ábrázolása – csavar, csavarkötés Gépelemek ábrázolása – csavarbiztosítások Gépelemek ábrázolása – Ékkötés Gépelemek ábrázolása – Reteszkötés Gépelemek ábrázolása – Bordás kötés Gépelemek ábrázolása – Csapszegek, szegek Gépelemek ábrázolása – Rögzítő gyűrűk (seager) Gépelemek ábrázolása – Csapágyak Gépelemek ábrázolása – Fogazott gépelemek Gépelemek ábrázolása – Rugók Gépelemek ábrázolása – Nem oldható kötések Felvételi vázlat készítése Alkatrészekről rajz készítése, méretezése, gyakorlása
Forgácsolási ismeretek Belső felületek megmunkálásai A furatok megmunkálásának gépei A fúrás technológiai adatainak megválasztása, számítása. A fúrás gépi főidejének meghatározása A technológiai adatok számításának begyakorlása. A marás jellemzői és alapváltozatai. A marás szerszámai, alkalmazási területei. 158
A marás technológiai adatai: Palástmarás A marás technológiai adatai:Homlokmarás Technológiai számítások begyakorlása marásra A marási műveletek gépei Osztási műveletek végzése egyetemes osztókészülékkel Marási műveletek, technológiai adatok Szerszámai és szabványos jelölései Köszörülési eljárások A síkköszörülés mozgásai, technológiai adatai A palást köszörülés mozgásai, technológiai adatai A köszörülés technológiai adatainak megválasztása és számítása Az egyetemes köszörűgép felépítése, részei és mozgásviszonyai. A gyalulás mozgásviszonyi. A gyalulás gépei. A gyalulás technológiai adatai A vésés mozgásviszonyai A vésés gépei A vésés technológiai adatai Üregelő eljárások. Az üregelő szerszám részei Az üregelő szerszám felépítése, geometriai adatainak meghatározása. Az üregelés technológiai adatainak kiválasztása, számítása. Az egyenes vonalú főmozgású technológiák technológiai adatainak megválasztása, számítása
Gépészeti ellenőrzések Alak és helyzettűrés, alak és helyzetellenőrzés Mérési jegyzőkönyv tartalma, felépítése Szerszámgép átvételi előírásai Gépelhelyezés, alapozás, rezgéscsillapítás, energiaellátás Sajátpontossági vizsgálatok Esztergagép saját pontosságának vizsgálata Oszlopos vagy állványos fúrógép saját pontosságának, merevségének vizsgálata Vízszintes marógép saját pontosságának vizsgálata Minőségképesség vizsgálat - gép beállítása, próbasorozat gyártása, vizsgált jellemző mérése, statisztikai jellemzők számítása, a tűrésmező és a szórás összevetése, Cm, Cmk érték megállapítása A mérések pontossága Mérésügyi alapfogalmak (országos etalon, használati etalon, hitelesítés, kalibrálás, joghatással járó mérés) 159
Mérőeszközök alkalmassági vizsgálata Kalibrálás Konfirmálás A mérőeszköz dokumentációja A mérésügyi tevékenység mint a minőségbiztosítás része Tolómérő kalibrálásának menete Mikrométer kalibrálásának menete Mérőóra kalibrálása A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás alapjai A minőségbiztosítási rendszer és szabványos követelményei A teljes körű minőségbiztosítás, a minőségdokumentáció A módszerek kialakulása, tudományos alapja, gazdaságossága, előnyei a hagyományos módszerekkel szemben Alkalmazási területek -tömegcikkek átvételi ellenőrzése -tömegcikkek, sorozatban gyártott termékek minőségének szabályozása, gyártásközi ellenőrzése (SPC) Gépek, berendezések minőségképességének vizsgálata Minőségvizsgálati módszerek Statisztikai módszerek Megbízhatóság Minőséget támogató módszerek (5S, 3G, brainstorming, Pareto-elemzés, Isikawa diagram stb.) Minőségtervezés A műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Az alkalmazott mérő és ellenőrző eszközök kiválasztása és szakszerű használata Az egyes megmunkáló gépek helyes működését meghatározó paraméterek megválasztása A különböző állapotú szerszámokkal és gépekkel elérhető alak- és méretpontosság A helyes technológiai sorrend megválasztásának az elkészült munka minőségére és a termelékenységre kifejtett hatása A gyártás során - a célul kitűzött minőség biztosítása érdekében - a megfelelő számú és a megfelelő jellegű mérések, ellenőrzések elvégzésének fontossága A megmunkált anyagok, a felhasznált gépek, szerszámok és készülékek feladatától függő fő jellemző paramétereinek ellenőrzése, a közöttük lévő összefüggések elemzése, a minőségre kifejtett hatása
Megmunkálások, gyártástervezés Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás Mélyhúzás: Fogalma. Alkalmazási területei. Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás Mélyhúzás: 160
A mélyhúzás erő-; munka és teljesítmény szükséglete. Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás Hajlítás: Alkalmazási területei. A hajlító szerszám részei Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás A szerszám méretek kiválasztása. A vágóerő-; munka és teljesítmény meghatározása Súlypont meghatározása számítással. Súlypont meghatározása számítással. Kivágás-lyukasztás:A vágólap és vágóbélyeg méreteinek meghatározása kivágásnál. Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás Kivágás-lyukasztás:A vezetőoszlopos szerszám részei. Vezetőelemek típusai. Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás Kivágás-lyukasztás:Gépei, berendezései. A helyzet-meghatározás és a bázisok szerepe A bázismegválasztás szempontjai, bázisváltás Méretláncok törvénye Forgácsoló alapeljárások művelettervezése: A művelettervezés okmányai, ügyvitele. A forgácsoláshoz szükséges gép, szerszám, készülék kiválasztása A szükséges segédanyagok helyes megválasztása A gazdaságos forgácsolási adatok meghatározása. Hűtő–kenő anyagok kiválasztása. Műveleti utasítás készítése. Az alkatrész-gyártáshoz szükséges anyag, félgyártmány, megfelelő kiválasztása. Ábrás műveleti utasítás, ellenőrzési utasítás készítése. A szerelés struktúrája és műveleti utasítása. A technológiai folyamat, a technológiai és a gazdaságos-sági követelmények, gyártási rendszerek összefüggése. A technológiai tervezés előkészítése, a gyár-tás technikai feltételeinek meghatározása Az alkatrész elemzése funkcionális és gyárthatósági szempontból A gazdaságosság figyelembe-vételével az előgyártmány kiválasztása Az egyes műveletek előtti állapot meghatározása a szükséges ráhagyások, hozzáadások, valamint műveleti méretek és tűrések felvételével A technológiai folyamat műveleti sorrendjének, a technológiai folyamatot alkotó egyes műveletek megtervezése Műveleti utasítás készítése A szerszám típusának, anyagának, méretének kiválasztása A gyártás során leggyakrabban előforduló hibák és azok mértéke A munkadarab-készülék-gép-szerszám-rendszer deformációja Közbenső ellenőrző mérő-eszközök kiválasztása 161
A műveleti utasítás művelet elemeihez szerszámok kiválasztása, paraméterek meghatározása Külső hengeres felületek nagyoló, simító és finommegmunkálása Furatok és furatrendszerek nagyoló, simító és finommegmunkálása Síkfelületek nagyoló, simító és finomfelületi megmunkálása A gyártásautomatizálás irányai, lehetőségei A gyártástervezés dokumentációi Kétoldali lépcsős tengely műveleti ráhagyásainak meghatározása Az anyagkihozatal meghatározása a sorozatnagyság alapján Szerszámok, mérőeszközök kiválasztása A technológiai adatok és a gépi főidő számítása Műveleti utasítás készítése marásra Szerszámok, mérőeszközök kiválasztása A technológiai adatok és a gépi főidő számítása Gyártásközi hőkezelés megválasztása Műveleti utasítás készítése köszörülésre Szerszámok, mérőeszközök kiválasztása A technológiai adatok és a gépi főidő számítása A technológiai adatok és a gépi főidő számítása Műveleti sorrendterv és műveleti utasítás készítése Műveleti utasítás készítése A műveleti utasítások tartalma, rovatai, kidolgozása Szerelés A bázisok fogalma, fajtái, A bázisválasztás szempontjai, bázisválasztási hibák Az üregelés szerszáma, alkalmazási területe, gépei Az üregelő szerszám geometriai méretei, élszögei Üregelő szerszám méretezése
CNC ismeretek Az NC gép és a hagyományos forgácsoló gépek összevetése. A gépágyak kialakításai, anyagai Állványok konzolok gerendák kialakításai feladatuk Vezetékek feladata, kialakításai, alkalmazási területei. Főhajtóművek feladata, kialakításai Mellék hajtó művek feladata, kialakításai. A pozicionáló hajtóművek fajtái. Mozgás átalakító szerkezetek NC gépek csapágyazása Forgó alkatrészek esetében. NC gépek csapágyazása mozgó alkatrészek esetében. NC gépek kenő berendezései, kenőanyagok. 162
NC gépek kiszolgáló berendezései. NC gépek szerszám ellátása. A szerszámtárak típusai. Manipulátorok. NC gépek munkadarab ellátása. Paletták. NC gépek programbevi-teli lehetőségei Az NC gépek gyártási folyamatba állítása. Gyártócellák Integrált és rugalmas gyártó rendszerek. A robotok fogalma, felosztása felhasználásuk szerint A robotok fajtái és azonosításuk mozgásaik alapján. NC gépek biztonsági berendezései. NC gépek telepítése, beüzemelése. NC gépek karbantartása.
CAD-CAM feladatok A CAM technológiai tervező szoftver bemutatása Az eszköz és a menüsorok bemutatása, azok alkalmazási lehetőségei. A kezelőfelületek megismerése A szoftver 2D-s alkalmazásai Síkok és fóliák létrehozása, beállítása és átnevezése. NC beállítások Az NC műveleti lap beállításai A megmunkálandó elemek kijelölésének lehetőségei: A kontúrkövetés beállítása az NC beállítási lapon valamint a kontúr vonalon. Az NC műveletlap felületei 21/2-D megmunkálás. A CAD-CAP-CAM, mint a minőségirányítási rendszer elemei és kapcsolódásuk. CAD-ben készített modellek exportálási lehetőségei, azonosságok-különbségek bemutatása IGES, PARASOLID;stb Az Exportált fájlok megnyitásának lehetőségei CAM szoftvereken. A beolvasott modellen a nullpontfelvételi lehetőségek bemutatása. Fóliák kezelése, létrehozása, láthatóságuk és aktivitásuk beállításai Testmodell megmunkálása 21/2-D koordináta rendszerben CAD-CAM alkalmazásával Testmodell megmunkálása 3-D koordináta rendszerben CAD-CAM alkalmazásával Testmodell megmunkálása 4-D koordináta rendszerben CAD-CAM alkalmazásával Művelet hozzáadása az NC művelet lapon Nullpontfelvételek lehetőségei,ha egy testet több irányból munkálunk meg. G54, G55;stb. Művelet hozzáadása az NC művelet lapon Az NC fájl posztprocesz-szálása gépi programnyelvre A CNC program átvitelének lehetőségei a CNC gépre. 163
Anyagvizsgálat Balesetvédelem Brinell keménységmérés ZHU250 gépen Brinell keménységmérés HPO250 gépen Vickers keménységmérés ZHU250 és HPO250 gépen Rockwell keménységmérés KV-1 gépen Rockwell keménységmérés ZHU250 gépen Keménységmérés micro Vickers eljárással Keménységmérés Poldi kalapáccsal Shore A és D keménységmérés Szakító vizsgálat elmélete Szakító vizsgálat végrehajtása Ütve hajlító vizsgálat elmélete és végrehajtása Kémiai összetétel meghatározása spektrométerrel Csiszolat készítés mikroszkópos vizsgálathoz Mikroszkópos vizsgálat Fárasztó vizsgálat Technológiai vizsgálatok Ultrahangos vizsgálat Röntgen vizsgálat Folyadékos és mágneses repedésvizsgálat
Geometriai mérések Menetek geometriai méreteinek ellenőrzése, menetminősítés Fogaskerekek geometriai méreteinek ellenőrzése Mérési eredmények statisztikai feldolgozása, értékelése Folyamatképesség, gépképesség meghatározása, Szerszámgépek sajátpontossági mérése, ellenőrzése, dokumentálása Hosszmérőeszközök kalibrálásának menete, módszere, dokumentálása Koordináta mérőgép felépítése, működése, egyszerű programkészítés Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel, Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel, Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése 164
Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése Egyenesség, síklapúság, merőlegesség, párhuzamosság, egytengelyűség, mérése, ellenőrzése Mérési dokumentumok készítése Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez
Hagyományos megmunkálások Egyetemes esztergagép működésének ismerete Marógép működésének ismerete Fúrógép működésének ismerete Palástköszörűgép működésének ismerete Síkköszörű működésének ismerete Gyalugép működésének ismerete CNC megmunkáló központ működésének ismerete Eszterga működésének ismerete. Forgácsoló szerszámok, mérőeszközök megfelelő használata. Rajzolvasás és értelmezés. Műszaki dokumentációk ismerete és készítése. Gépészeti rajz alapján mérethűen és alakhűen önállóan elkészítse el a munkadarabot.
CNC gyakorlat
A CNC megmunkáló központ bemutatása. Mozgás-viszonyai Lineáris elemek programozása derékszögű koordináta rendszerben Lineáris elemek programozása polár koordináta rendszerben Hatszög alapú hasáb programozása síkbeli derékszögű és polár koordináta rendszerben. Körív menti mozgások programozásának lehetőségei: Alapelemek közötti átmenetek programozása Egyenesekkel és körívekkel leírható kontúr programozása. A szubrutin fogalma, szervezésének szabályai. Programozási gyakorlat. A vezérlés fix ciklusainak csoportosítása Meghívásos ciklusok. Fúrat megmunkáló ciklusok Hornyok, zsebek marásának mozgás ciklusai Összetett programozási feladat. 165
Körív menti mozgások programozása polár koordináta rendszerben. CC+CP CC+CP+IZ SL ciklusok Az alprogramok összekapcsolásának lehetőségei SL ciklusok programozásának gyakorlása A nem meg-hívásos ciklusok. Programozási feladat a transzformációs ciklusok gyakorlására Bonyolult geometriájú alkatrész programozása A DMC 850V megmunkáló központ felépítése, szerkezeti egységei A gép üzembe helyezése. A kezelő elemek bemutatása. A kézi-és a kézi adatbeviteli üzemmód Fájlkezelő üzemmódok bemutatása Az NC fájlok futtatásának lehetőségei A munkadarab null-pontjának felvétele Szerszámok bemérése Szerszámok szerszámtárba vétele és a kitárazás lépései Komplex feladat
Kézi forgácsolás, szerelés Munkavédelem, tűzvédelem: A kézi forgácsoló és hegesztő műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése. Előrajzolás: Gépészeti rajzok olvasása és értelmezése, szabadkézi vázlatkészítés, síkbeli és térbeli előrajzolás. Forgácsnélküli alakítási technológiák: Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése (lemezhajlítás, peremezés, domborítás, ívelés) Kézi forgácsoló műveletek: Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) Oldható kötések: Gördülőcsapágyak fel- és leszerelése tengelyvégeknél és csapágyházaknál. Fogaskerekek tengelyre fel és leszerelése, reteszek illesztése. Hibás alkatrészek javítása, cseréje, összeszerelés. 166
Hegesztő készülékek kezelése: Lánghegesztő berendezések üzembe helyezése és kezelése, különböző minőségű lángok beállítása Kézi ívhegesztő berendezések üzembe helyezése. Áramerősség beállításának gyakorlása különböző feszültségforrások, anyagok és elektródák esetén. Ívgyújtás gyakorlása. Nem oldható kötések: Általános minőségű tompa- és sarokvarratok készítése bevont elektródás kézi ívhegesztéssel. Általános minőségű tompa- és sarokvarratok készítése gázhegesztéssel. Lemez alkatrészek készítése: Lemezalkatrész készítése, alkatrészek illesztése, illesztés reszeléssel, mérő és ellenőrző eszközök használata.
OKJ 54 523 04 1000 00 00 Automatikai technikus Villamosgépek Munkavédelem, tűzvédelem, műhelyrend Kapcsolókészülékek, relék, mágneskapcsolók, túláramvédelmi készülékek, év készülékek Gépek felépítése, működése és jellemzői, gépek kiválasztása Gépek karbantartása, feszültségmentesítése, eseti hibaelhárítás Év. mérések, transzformátorok mérése, szinkron gépek vizsgálata, szinkronmotorok Aszinkron motorok bekötése, indítás, forgásirányváltás, fékezési módok, fordulatszám szabályozás Egyenáramú gépek vizsgálata, gerjesztési módok, gépek bekötése, indítása, jelleggörbék felvétele, forgásirány váltás, üzemeltetés, karbantartás
Pneumatika, hidraulika ismeretek Az elektro-pneumatika előnyei, hátrányai. Elektro-pneumatikus vezérlő elemek. Relék, mágneskapcsolók, nyomógombok, lámpák, szelepek. Elektro-pneumaikus alapkapcsolások ismertetése Egyszerű elektro-pneumatikus kapcsolások tervezése és építése.
167
Hibakeresés elektro-pneumatikus kapcsolásokban. Elektro-pneumatikus berendezések szerelése és karbantartása. Komplex elektro-pneumatikus kapcsolások építése, tervezése Összetett elektropneumatikus kapcsolás tervezése, műszaki dokumentáció készítése. A hidraulika előnyei és hátrányai. A hidrauliks rendszer felépítése. Hidraulikus kompresszorok. Csövek, vezetékek. Csatlakozó típusok. Olajtartály. Olajhűtő. Nyomáshatárolás. Hidrauliks akkumulátor. Hidraulikus számítások Egyszerű hidraulikus körfolyamat tervezése és építése. PHidraulikus rendszerek szerelése, karbantartása. Hibakeresés hidraulikus kapcsolásokban Elektro-hidraulikus rendszerek.
Karbantartás Karbantartás Megelőző karbantartás A karbantartás feltételei A karbantartás személyi feltételei Karbantartási terv Pneumatikus, elektropneumatikus, hidraulikus, elektrohidraulikus rendszerek vizsgálata Napi, heti, havi, éves karbantartás Hibaelhárító karbantartás Hibakeresés, hibabehatárolás Intuitív hibakeresés, Szisztematikus hibakeresés Tipikus hibák, elhárítási módok Javítás, Általános követelmények Tisztítás, Elemvizsgálat Szerelés, Ellenőrzés Raktározás Pneumatikus, elektropneumatikus, hidraulikus, elektrohidraulikus elemek kiválasztásának szempontjai Korszerű karbantartási filozófiák
Vizsgafelkészítés Az irányítás fogalma és részműveletei Az irányítási rendszer felépítése Az irányítás fajtái. Az irányítási rendszer jelképes ábrázolási módjai 168
Az irányítási folyamat jellemzése Az irányítási tag, a tag matematikai jellemzése A tagok fontosabb típusai és jellemzésük Az irányításban használt segédenergiák és alkalmazásuk A vezérlés és szabályozás A vezérlés és szabályozás A vezérlési vonal felépítése, fogalma és fő egységei A szabályozási kör fogalma és felépítése A vezérlés fajtái Pneumatikus, hidraulikus vezérlések A pneumatikus és hidraulikus segédenergia Pneumatikus és hidraulikus munkahengerek Vezérőszelepek Időzítők és logikai elemek Villamos vezérlések A villamos vezérlés szerkezeti elemei A szabályozási kör fogalma és felépítése Szabályozott szakaszok Szabályozók típusai Villamos gépek - A mágeneses tér Villamos gépek - Transzformátorok Villamos gépek - Egyenáramú motorok Villamos gépek - Szinkron motorok Villamos gépek - Aszinkron motorok Villamos gépek - A motorkiválasztás szempontjai Érzékelők típusai, felépítésük, kiválasztásuk
Gyártórendszerek Szenzorok vizsgálata, alkalmazása Szervohajtások és útmérő rendszerek Moduláris gyártórendszerek CNC szerszámgépek Robottechnika Szenzorok fogalma, csoportosításuk Helyzetérzékelő szenzorok Mechanikus helyzetkapcsolók Mágneses közelítéskapcsolók Induktív közelítéskapcsolók Kapacitív közelítéskapcsolók Optikai érzékelők 169
Ultrahangos közelítéskapcsolók Nyomásérzékelők Mechanikus nyomásérzékelők Elektronikus nyomásérzékelők Áramlásérzékelők Térfogat kiszorításon alapuló mérés Átlagsebességen alapuló mérés Termikus elven alapuló mérés Hőmérséklet érzékelők Ellenállás hőmérő Hőelem Infravörös hőmérő Útmérők Abszolút, relatív útmérők Motorok Aszinkron motorok Szinkron motorok Szervo AC motorok Szervo DC motorok Léptetőmotorok Alkalmazott útmérő rendszerek Szervomotor vezérlők Mozgásprofilok Pozícionáló hajtások
CNC és robotttechnika A CNC vezérlés alapjai A CNC szerszámgépek mechanikai felépítése. Szerszámgép típusok. A CNC szerszámgépek nevezetes pontjai Nevezetes pontok jelölése A nevezetes pontok szerepe a programozásban A jobbsodrású koordináta rendszer. A tengelyek szabványos jelölése és elhelyezése A polár-koordináta rendszer és alkalmazása Megmunkálási típusok, szerszámgépek szerint Az esztergálás szerszámai és gépei A marás és fúrás szerszámai és gépei Betáplálási megoldások. Energria szükséglet 170
Biztonság-technikai megoldások PLC-k Pont-, szakasz- és pályavezérlés Gyorsjárati elmozdulások (G0) Munkamenet (G1) Körinterpolációk (G2/G3) Inkrementális és abszolút értékes programozás Programozási megoldások a segédtengelyekkel Az egyszerű kontúrprogramozás alapjai Kontúrprogramozási gyakorlat Nullponteltolások S, M, T, F funkciók Állandó fordulatszám, állandó vágósebesség Az esztergálás technológiai számításai – vágósebesség, fordulatszám, előtolás, fogásmélység Technológiai számítások alkalmazása Magas szintű programszervezés, alprogramok, makrók Nagyoló, simító ciklusok Beszúró ciklusok Menetvágó ciklusok Fúró ciklusok Komplex alkatrészprogram készítése Koordináta rendszerek Szerszámcserélők, szerszámok, szerszámbefogók Egyszerű munkadarab befogók Mágnes asztalok, készülékek Egyszerű maróprogramok készítése 3 tengelyen Maróciklusok – zsebmarás Maróciklusok – fúróciklusok Maróciklusok – menetmarás, menetfúrás Maróciklusok – Alprogramok, makrók Komplex maróprogramok készítése A robotok fogalma, kialakulása A robotok alkalmazása az iparban A robotok vezérélési rendszerei Robottípusok Szabadsági fokok Koordináta rendszerek, kinematikai lánc Robotprogramozási megoldások, programnyelvek A COSIMIR szoftver bemutatása Menürendszer, robottípusok beolvasása, programozási alapok Egyszerű COSIMIR programok készítése Egyszerű COSIMIR programok készítése 171
Egyszerű COSIMIR programok készítése Többfunkciós COSIMIR programok készítése COSIMIR programozási gyakorlat Rendszeres karbantartási munkák Heti, havi éves karbantartási ismeretek Emulzió, vágóolaj szánkenőolaj és egyéb anyagok a CNC technikában Főhajtás és mellékhajtás karbantartás Munkavédelmi berendezések karbantartása
PLC technika A PLC történeti áttekintése Az irányítási rendszerek fejlődési szintjei A PLC-k funkcionális felépítése A PLC szabvány szerinti funkciói A programozható vezérlők fő egységei A PLC-k bemeneti áramkörei A Zelió összekötése a szimulátorral, programozási gyakorlat A PLC digitális bemenetei A PLC analóg bemenetei A PLC digitális kimenetei A PLC analóg kimenetei A PLC-k változói; bemeneti, kimeneti, memória A létra programozási nyelv alapjai A Zeli funkcióblokkjai Boole függvények realizálása létra és FBD programozási nyelven Időzítés a PLC-vel Számlálás a PLC-vel A megismert funkciók használata a Zelióval AZ SFC programozási nyelv alapjai Az SFC programlépés realizálása létra programmal Az állapotátmeneti táblázat Kirakodó munkaállomás állapotátmeneti táblázatának meghatározása A kirakodó PLC programjának meghatározása az állapotátmeneti táblázat alapján A PLC program nyomon követése, monitor üzemmód Az elkészült program futtatása, monitorozása Az elkészült program dokumentálása A SIEMENS PLC család ismertetése Az S7-200 PLC család ismertetése Az S7-200 PLC család fejlesztői környezetének megismerése CPU 222 172
Az S7 200/CPU222 összekötése a folyamatszimulátorral, szimbólumtábla Programszerkesztés a STEP7 MicroWIN-el Boole műveletek megvalósítása az S7 200 PLC-vel Az S7 200 utasításkészletének részletes megismerése A kirakodó munkaállomás S7 200 programjának elkészítése az állapotátmeneti táblázat alapján Meghibásodások az automatikai rendszerekben Hibadiagnosztizáló program szerkezete A kirakodó munkaállomás hibadiagnosztizáló programjának elkészítése Szubrutinok használata Interrupt fogalma és használata Az S7 200 analóg jel kezelése Az EM235 analóg bemeneti modul használata A vastagságmérés az analóg modul használatával A vastagság mérés PLC programjának megírása Ismerkedés az S7-1200 PLC családdal, A TIA program megismerése Eltérések a 200-as és az 1200-as sorozat utasításai között A PLC programok szerkezete; lineáris, ÉS ill. VAGY elágazás A mérő válogató állomás állapotátmeneti táblájának meghatározása A mérő válogató ÉS elágazást tartalmazó PLC programjának megvalósítása A mérő válogató PLC programjának futtatása, ellenőrzése, dokumentálása A megmunkáló állomás működésének ismertetése A VAGY elágazások használata A megmunkáló munkaállomás állapotátmeneti táblázatának meghatározása A megmunkáló állomás PLC programjának elkészítése A megmunkáló állomás S7 200 PLC programjának elkészítése A PLC-k ember-gép (HMI) kapcsolata A TD200 operátorpanel funkciói A TD200 programozása Üzenetek megjelenítése a TD 200-al Beágyazott adatok, adatbevitel a TD 200-al Üzenetek nyugtázása A HMI eszközök biztonsága, jelszavas védelem PLC program írása a TD 200 használatára A PLC program futtatása, tesztelése, dokumentálása Projekt beszámolók megtartása A PLC-k kommunikációja Soros kommunikáció RS 232 Terepi buszrendszerek Az ASI buszrenszer rendszerelemeinek összeállítása A CP-243-2 ASI Master programozása Elektronikus ASI I/O modul Elektropneumatikus ASI modul 173
Reverzáló motorindító ASI modul I/O pontok kezelése az ASI buszon keresztűl Egyéb buszrendszerek (PROFIBUS, MODBUS stb.) A tároló munkaállomás megismerése, állapotátmeneti táblájának felvétele A tároló munkaállomás PLC programjának elkészítése Az érzékelők általános jellemzői Az érzékelők csoportjai A jelenlét érzékelése, jelenlét érzékelők, induktív kapacitív, optikai Analóg érzékelők SMART érzékelők EM 231-RTD hőmérséklet mérő modul Hőmérséklet mérés az EM 231-RTD modullal Elmozdulás mérés, abszolút és inkrementális jeladók
Tantárgyi követelmények OKJ 55 810 01 0010 55 05 Gépipari mérnökasszisztens Félév: 1.
Tantárgy: Gazdasági alapismeretek
Hét
Tematika
1.
A fogyasztó preferenciarendszere
2.
Jövedelem - árak - optimalizálás
3.
Piaci kereslet és keresletrugalmasság
4.
Termelés, költségek, költségfüggvények
5.
Bevételek és jövedelmek, a profit maximalizálása
6.
Tökéletesen versenyző piac
7.
Monopólium és oligopólium
8.
Mikroökonómiai kapcsolatok a gazdasági szereplők állami befolyásolása esetén. Externáliák
9.
A gazdasági tevékenységek mérése, számbavételi rendszere
10.
A hatékony kereslet
11.
A pénzpiac, fix és rugalmas árfolyamrendszer
12.
Az összkeresleti görbe és a keresletszabályozó gazdaságpolitika
13.
A munkapiac és az összkínálat
14.
A gazdasági egyensúly: kereslet és kínálat összhangja
15.
Nem egyensúlyi helyzetek, a fizetési mérleg és a valutapiac
Félév:1. Hét
Tantárgy: Számítástechnika Tematika
174
1.
PC hardver alapfogalmak
2.
A számítógép funkcionális rendszervázlata
3.
A mikroprocesszor és a busz
4.
Memória és tárak
5.
Turing gép, Neumann elv
6.
Szoftver alapfogalmak
7.
Az operációs rendszer feladatai
8.
WindowsXP felhasználói felülete
9.
Excel és Word alkalmazói programok
10.
A C programok általános szerkezete
11.
Adatszerkezetek, be-és kivitel
12.
Cím, érték, mutató fogalma
13.
C nyelvi utasítások
14.
Elágazásszervezés, ciklusszervezés
15.
Alapalgoritmusok, vírusok és védekezés
175
Félév: 1.
Tantárgy: Matematika I.
Hét
Tematika
1.
Műveletek halmazokkal
2.
Komplex számok
3.
Síkbeli és térbeli vektorok
4.
Egyenes és sík egyenlete
5.
Speciális térgörbék és felületek
6.
Determinánsok
7.
Műveletek mátrixokkal.
8.
Lineáris egyenletrendszerek megoldása
9.
Sorozatok
10.
Egyváltozós valós függvények analízise
11.
Egyváltozós függvények differenciálása
12.
Többváltozós függvények differenciálása és alkalmazása
13.
Egyszerű függvények határozatlan integrálása
14.
Egyszerű függvények határozott integrálása
15.
A határozott integrálás alkalmazásai
Félév: 1.
Tantárgy: Vállalkozási ismeretek
Hét 1-3.
Tematika A vállalkozás A vállalkozás, mint befektetési forma. Üzleti szervezetek Egyéni vállalkozás. Közkereseti társaság. Betéti társaság. Korlátolt felelősségű társaság. Részvénytársaság. Szövetkezet. A vállalkozások létrehozásának, alapításának jogi kérdései.
4. 5-9.
A vállalkozások létrehozásának személyi feltételei A vállalkozások külső szabályozási környezete A magyar számviteli szabályozás jellemzői Éves beszámolók rendszere. Könyvvezetés fő típusai, jellemzői. A gazdasági események hatása a mérlegre és az eredmény kimutatása. Nyilvánosságra hozatal és közzététel A vállalkozás adózása A vállalkozások adókötelezettsége. Az adók csoportosítása éa a vállalatokat terhelő fő adónemek. Személyi jövedelemadó. Társasági adó. Általános forgalmi adó. Vámok és illetékek Társadalombiztosítás Társadalombiztosítási ellátás fő típusai. Járulékfizetési kötelezettség Munkajogi ismeretek Munkaviszony jogviszony.
10-12.
Az üzleti terv 176
Az üzleti terv készítésének célja, alkalmazásának területei Az üzleti terv felépítése, szerkezete, Fontosabb fejezetek elkészítésének munkafázisai Marketing terv. Termelési terv. Befektetési és finanszírozási terv. Pénzügyi terv. Szervezeti és vezetési koncepció. 13-14.
A vállalkozás működtetése, az üzleti terv megvalósítása A vállalkozás szervezeti és ügyviteli rendje. Gazdálkodás az emberi erőforrásokkal. Készletgazdálkodás, anyagbeszerzés. Termelésszervezés. A vállalkozások átalakítása, megszüntetése
15.
Félév: 1.
Anyagtudomány
Hét
Tematika
1.
Az anyagok fő típusai: fémek
2.
Az anyagok fő típusai: polimerek, kerámiák
3.
Kristálytani alapismeretek ,az ideális és a reális rács
4.
A kristályosodás törvényszerűségei
5.
A rugalmas és a képlékeny alakváltozás jellemzői
6.
Egy- és többfázisú fémes anyagok egyensúlyi kristályosodásának törvényszerűségei.
7.
Eszményi kétalkotós egyensúlyi diagramok törvényszerűségei
8.
Vasötvözetek stabilis és metastabilis kristályosodása
9.
Az acélok izotermás és folyamatos hűtésű átalakulási diagramjai
10.
Az acél ötvözése, jellegzetes ötvözött acélok
11.
Az öntöttvasak fajtái, mechanikai tulajdonságaik és alkalmazási területeik
12.
Színes- és könnyűfémek.
13.
Különleges nem fémes anyagok
14.
Kompozitok
15.
Fémhabok
Félév:1.
Tantárgy: Gépek és szerkezetek üzemtana
Hét
Tematika
1.
A gépek szerepe, osztályozásuk
2.
A mechanikai munka és a teljesítmény értelmezése haladó és forgó mozgás esetén
3.
Az állandó és változó sebességű üzem értelmezése
4.
Menetábrák, foronómiai görbék
5.
A gépek működési veszteségei, hatásfok, teljesítmény
6.
A nyugvó folyadék, levegő (gáz) és a vízgőz energiatartalma
7.
Egyenletesen áramló folyadék, levegő (gáz) és a vízgőz energiatartalma
8.
Kényszerhajtások
9.
Súrlódó hajtások
10.
Szilárd, folyékony és légnemű anyagokat szállító gépek1
11.
Szilárd, folyékony és légnemű anyagokat szállító gépek2 177
12.
Gőz- és gázgépek
13.
Vízerőgépek
14.
Villamos gépek
15.
Gépcsoportok üzeme és megbízhatósága
178
Félév:1.
Tantárgy: Mechanikai technológia alapjai
Hét
Tematika
1.
Az anyagvizsgálat célja, feladatai
2.
Anyag vizsgálati eljárások és a mérőszámok csoportosítása
3.
Statikus és dinamikus mechanikai anyagvizsgálatok normál hőmérsékleten
4.
Statikus és dinamikus mechanikai anyagvizsgálatok a normáltól eltérő hőmérsékleten
5.
Korróziós vizsgálatok
6.
Hibafeltáró vizsgálatok és alkalmazhatóságuk
7.
Anyagvizsgáló laboratóriumok
8.
Az anyagvizsgálati mérőszámok megbízhatósága
9.
Szerkezeti acélok, öntöttvasak, nemesíthető acélok, szerszámacélok, valamint jellemző hőkezelésük: lágyítás, homogenizálás, normalizálás, edzés, megeresztés1
10.
Szerkezeti acélok, öntöttvasak, nemesíthető acélok, szerszámacélok, valamint jellemző hőkezelésük: lágyítás, homogenizálás, normalizálás, edzés, megeresztés2
11.
Felületi edzés
12.
Felületötvöző hőkezelések
13.
Egyatomos kerámiák, oxidkerámiák
14.
Keményfémek
15.
Műanyagok
Félév:1.
Tantárgy: Gépgyártástechnológia I.
Hét
Tematika
1.
A gépgyártástechnológia tudományterületei
2.
A gépgyártástechnológia alapfogalmai és rendszerjellemzői, struktúrája
3.
Megmunkálási eljárások áttekintése: esztergálás, gyalulás, furatmegmunkálás1
4.
Megmunkálási eljárások áttekintése: esztergálás, gyalulás, furatmegmunkálás2
5.
Megmunkálási eljárások áttekintése: esztergálás, gyalulás, furatmegmunkálás3
6.
Megmunkálási eljárások áttekintése: marás, köszörülés1
7.
Megmunkálási eljárások áttekintése: marás, köszörülés2
8.
Megmunkálási eljárások áttekintése: villamos-, kémiai anyagszétválasztás
9.
Megmunkálási eljárások áttekintése: fizikai-, termikus anyagszétválasztás
10.
Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés alapjai
11.
Az alkatrészgyártás technológiai tervezésének struktúrája, alapvető szabályai1
12.
Az alkatrészgyártás technológiai tervezésének struktúrája, alapvető szabályai2
13.
Az alkatrészgyártás technológiai tervezésének struktúrája, alapvető szabályai3
14.
Gyártórendszerek felépítése és technológiai lehetőségei1
15.
Gyártórendszerek felépítése és technológiai lehetőségei2
179
Félév:1.
Tantárgy: Méréselmélet és méréstechnika
Hét
Tematika
1.
A mérés alapfogalmai, folyamata
2.
Jelek és rendszerek
3.
Mérési hibák, hibaszámítás, a hibák halmozódása
4.
Mérési sorozatok kiértékelése, optimalizálás
5.
Villamos alapmérések és műszerek
6.
Digitális mérési módszerek
7.
A digitális adatfeldolgozás elvi kérdései
8.
Számítógépes mérőrendszerek felépítése és jellemzői
9.
Érzékelők, átalakítók, ezek típusai, jellemzői és felhasználási területei
10.
Vezérlő-és jelfeldolgozó szoftverek
11.
Alapvető szoftver szolgáltatások gyakorlati alkalmazása
12.
FFT spektrum- és statisztikus analízis
13.
Soros és párhuzamos adat továbbítás
14.
RS232, RS485 és GPIB és internet alapú rendszerek
15.
Ipari mérésadatgyűjtő rendszerek
Félév: 1.
Tantárgy: Műszaki dokumentáció
Hét
Tematika
1.
Térelemek, párhuzamosság, merőlegesség, távolság és szög.
2.
Leképezés a síkra, centrális és párhuzamos vetület, axonometria.
3.
A Mong-féle képsík rendszer, térelemek illeszkedése, metszése.
4.
Térelemek méretfeladatai, képsík rendszer transzformációja.
5.
A sík leforgatása, affinitás.
6.
Hasáb és gúla síkmetszete, palást kiterítése.
7.
Az ellipszis néhány affin tulajdonsága, a kör ábrázolása.
8.
Gömb, forgáshenger és forgáskúp ábrázolása.
9.
Az ellipszis néhány fokális tulajdonsága. A henger síkmetszete, palást kiterítése.
10.
A parabola és a hiperbola tulajdonságai.
11.
A kúp síkmetszetei, a csonkolt kúppalást kiterítése.
12.
Gömb, forgáshenger és a forgáskúp áthatása szeletelő síkokkal.
13.
Gömb, forgáshenger és forgáskúp áthatása koncentrikus körökkel.
14.
Gömb, forgáshenger és forgáskúp széteső áthatása.
15.
Vizsga előkészítő áttekintés.
180
Félév:2
Tantárgy: Gazdálk. és vállalkoz. ismeretek
Hét
Tematika
1.
1. Gazdaság, gazdálkodás, közgazdaságtan
2.
2. A piac és működése
3.
3. A vállalkozás, a vállalat, a vállalkozói döntések
4.
4. A vállalkozások termeléssel kapcsolatos döntései
5.
5. A bizonytalanság és a kockázat figyelembevétele a gazdasági döntésekben
6.
6. A piactípusok. A piactípusok gazdasági döntésekre gyakorolt hatásai
7.
7. A termelési tényezők piaca4 óra
8.
8. A nemzetgazdálkodás: a kormányzat gazdaságszervező tevékenysége
9.
9. A nemzetgazdasági teljesítmény mérése és mutatószámai
10.
10. Üzleti ciklus, a gazdasági instabil működése
11.
11. Gazdaságstabilizáció
12.
12. Költségvetési politika
13.
13. Monetáris politika
14.
14. Munkanélküliség és foglalkoztatási válság
15.
15. Infláció
Félév:2.
Tantárgy: Matematika II.
Hét
Tematika
1.
Differenciálegyenletek
2.
Elsőrendű lineáris egyenletek megoldása
3.
Másodrendű differenciálegyenletek
4.
Számsorok, Taylor-sor,
5.
Fourier-sorok
6.
Többváltozós valós függvények analízise1
7.
Többváltozós valós függvények analízise2
8.
Parciális derivált, gradiens vektor
9.
Kettős integrálok1
10.
Kettős integrálok2
11.
Hármas integrálok1
12.
Hármas integrálok2
13.
Vektor-vektor függvények és alkalmazások1
14.
Vektor-vektor függvények és alkalmazások2
15.
Görbementi-, felületmenti integrálok
181
Félév:2.
Tantárgy: Műszaki fizika I.
Hét
Tematika
1.
Kinematikai alapfogalmak.
2.
Newton axiómái.
3.
Teljesítmény- és munkatétel.
4.
Konzervatív mező, a mechanikai energiatétel
5.
Perdülettétel
6.
Csillapított lineáris szabad rezgés
7.
Gerjesztett rezgés
8.
Impulzus- és perdülettétel pontrendszerre
9.
A hőtan I. főtétele
10.
Entrópia
11.
A hőtan II. főtétele.
12.
Ideális gáz
13.
A fajhő. Körfolyamatok.
14.
A kontinuumok Euler-féle leírása, kontinuitási egyenlet
15.
.Az Euler-egyenlet, Bernoulli egyenlete
Félév:2
Tantárgy: Mechanika I.
Hét
Tematika
1.
A szilárdságtan feladata és alapfogalmai.
2.
Mechanikai és geometriai bevezető a tenzorszámításhoz
3.
Pont környezetének elmozdulási-, alakváltozási-, feszültségi- és energia állapota
4.
A szilárdságtan alapkísérletei
5.
Izotrópia, Hooke-törvény
6.
Egyszerű igénybevételű prizmatikus rudak
7.
Húzás-nyomás, egyenes hajlítás, csavarás
8.
A szilárdságtan általános egyenletei
9.
Egyensúlyi egyenletek, kinematikai egyenletek, általános Hooke-törvény
10.
Mohr-féle kördiagramok, rugalmas energia és számítása
11.
A méretezés és ellenőrzés általános kérdései
12.
Összetett igénybevételű prizmatikus rudak, a szuperpozíció elve
13.
Ferde hajlítás, hajlítás-csavarás
14.
Statikailag határozatlan szerkezetek, síkgörbe rudak Grashof-féle elmélete.
15.
Rúgók szilárdságtani vizsgálata
182
Félév: 2.
Tantárgy: Anyagismeret
Hét
Tematika
1.
Nyersvasgyártás fő folyamatai és berendezései
2.
Acélgyártás fő folyamatai és berendezései
3.
Különleges acélok előállítási technológiái
4.
Az acél ötvözése, az ötvöző- és a szennyező elemek dúsúlása az acélban
5.
Vákuumkohászat
6.
Melegalakítási eljárások: kovácsolás, sajtolás, hengerlés, folyatás
7.
Hidegalakító eljárások: kovácsolás, hengerlés, huzalgyártás, lemezalakító eljárások
8.
Porkohászat
9.
Öntészeti technológiák
10.
Öntvénytervezési szempontok
11.
Műanyagok, feldolgozásuk, felhasználásuk
12.
Könnyű- és szinesfém ötvözetek
13.
Rozsdamentes acélok
14.
Új szerkezeti anyagok: kerámiák, üvegfémek
15.
Új szerkezeti anyagok: kompozitok
Félév:2.
Tantárgy: Műszaki informatika
Hét 1.
Tematika A C programozás további elemei: sztring, kétdimenziós tömbök, függvények, struktúrák, fájlkezelés, grafika programozása
2.
Számítógépi hálózatok
3.
Hálózati struktúrák
4.
Az INTERNET
5.
A TCP/IP protokoll
6.
Elektronikus levelezés: SSH, FTP, WWW. Internet Explorer
7.
Objektum orientált programozás C++ nyelven
8.
Objektum, osztály, egyed, tagfüggvények definiálása
9.
Konstruktor és destruktor feladata
10.
Osztályhierarchia, öröklődés, virtuális függvények, az osztály tagjainak elérési szintjei
11.
C++ programozás Windows környezetben
12.
A Windows üzenetvezérelt működése
13.
A programfejlesztő környezet
14.
Vizuális komponensek jellemzői
15.
Windows erőforrások alkalmazása: menük, vezérlők, rajzolás a Canvas segítségével
183
Félév:2.
Tantárgy: Géprajz
Hét
Tematika
1.
A műszaki ábrázolás szabályai
2.
Szabványos vetületek
3.
Nézetek, metszetek, szelvények rajzolása
4.
A mérethálózat felépítése és elemei
5.
Tűrések, illesztések, az IS0 illesztési rendszer
6.
A felületminőség megadása
7.
Technológiai előírások műhelyrajzon
8.
Szabványos gépelemek géprajzi ábrázolásának szabályai
9.
Alkatrész- ill. műhelyrajzok
10.
Öntött, kovácsolt alkatrészek ábrázolása
11.
Hengerelt, hegesztett, forgácsolt alkatrészek ábrázolása
12.
CAD rendszerek alkalmazásának alapjai
13.
Poliéderek ábrázolása, metszése egyenessel és síkkal, kör ábrázolása
14.
Gömb, forgáshenger, forgáskúp ábrázolása, metszése egyenessel és síkkal, áthatásuk
15.
Ábrázolás merőleges és ferde axonometriában
Félév:2.
Tantárgy: Mechanikai technológia I.
Hét
Tematika
1.
A hőkezelés célja, osztályozása
2.
Sajátfeszültségek időbeni változása
3.
Megmunkálhatóságot javító hőkezelés
4.
Keménységnövelő hőkezelés
5.
Szívósságfokozó hőkezelés
6.
Szerszámacélok hőkezelése
7.
Hőkezelő berendezések: hőkezelő kemencék és hűtőberendezések osztályozása
8.
Melegítés kémiai reakcióhővel
9.
Közvetlen fűtés, égőtípusok
10.
Sugárzócsövek
11.
Villamos hőfejlesztés.
12.
Ellenállásfűtés, indukciós melegítés
13.
Szakaszos üzemű hőkezelő kemencék
14.
Folyamatos üzemű hőkezelő kemencék
15.
Védő- és aktív atmoszférák előállításának berendezései
184
Félév:2.
Tantárgy: Elektrotechnika-elektronika
Hét
Tematika
1.
Elektrotechnikai alapfogalmak
2.
Villamos hálózatok elemei, részei, megoldhatósága
3.
Egyen- és váltakozó áramú hálózatok számítása
4.
Váltakozó áramú teljesítmények
5.
Háromfázisú rendszerek
6.
A transzformátor felépítése, működési elve
7.
A transzformátor áramköri modellje, üzemi tulajdonságai és hatásfoka
8.
Egyen –és váltakozó áramú motorok és generátorok1
9.
Egyen –és váltakozó áramú motorok és generátorok2
10.
Teljesítményelektronika félvezető elemei
11.
Egyenirányítók, inverterek, egyen- és váltakozó áramú szaggató kapcsolások1
12.
Egyenirányítók, inverterek, egyen- és váltakozó áramú szaggató kapcsolások2
13.
Egyenirányítók, inverterek, egyen- és váltakozó áramú szaggató kapcsolások3
14.
Érintésvédelmi alapfogalmak1
15.
Érintésvédelmi alapfogalmak2
Félév:2.
Tantárgy: Műszaki mérések
Hét
Tematika
1.
Méréselméleti alapok
2.
A metrológia kapcsolatrendszere
3.
Mintavételezési törvények
4.
Mérési hibák
5.
Mérési módszerek
6.
Mérőeszközök és hitelesítésük
7.
Villamos jelek mérése
8.
Áram és feszültség mérése
9.
A teljesítmény mérése
10.
Jelforrások, jelanalizátorok
11.
Mechanikus mérőeszközök
12.
Erőmérés, nyomaték és nyomásmérés
13.
Távolság, sebesség és gyorsulásmérés
14.
Mérésértékelő módszerek, regresszió-analízis
15.
A mérési gyakorlat kivitelezése
185
Félév:2.
Tantárgy: Gépgyártástechnológia II.
Hét
Tematika
1.
Külső- és belső hengeres, kúpos és egyéb alakos forgásfelületek megmunkálásának technológiája 1
2.
Külső- és belső hengeres, kúpos és egyéb alakos forgásfelületek megmunkálásának technológiája 2
3.
Külső- és belső hengeres, kúpos és egyéb alakos forgásfelületek megmunkálásának szerszámai.
4.
Menetek, fogazatok, csiga- és csigakerekek megmunkálása1
5.
Menetek, fogazatok, csiga- és csigakerekek megmunkálása2
6.
Menetek, fogazatok, csiga- és csigakerekek megmunkálása3
7.
Menetek, fogazatok, csiga- és csigakerekek megmunkálása4
8.
Ultraprecíziós, különleges és környezetbarát technológiák1
9.
Ultraprecíziós, különleges és környezetbarát technológiák2
10.
Rapid Prototyping
11.
Szerszámok tervezése1
12.
Szerszámok tervezése2
13.
Megmunkálás egyetemes, automata és NC gépeken1
14.
Megmunkálás egyetemes, automata és NC gépeken2
15.
Megmunkálás megmunkáló központokon
186
Félév: 2.
Tantárgy: Környezettechnika
Hét 1.
Tematika A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei. A levegőszennyezés káros hatásai (lokális, globális, kontinentális hatások). Szabályozások: immisszió norma, technológiai norma, nemzetközi egyezmények. A légszennyezés modellezése.
2.
A levegőszennyezést okozó ipari folyamatok. A szennyező anyagok keletkezése tüzelésekben (szilárd, kénoxidok, nitrogénoxidok, egyéb szennyeződések) Hulladékégetés..
3.
Közlekedés. Ipari folyamatok. Atomerőművek légköri kibocsátásai. Légköri kibocsátási források. A primerköri aktivitás és forrásai. A radioaktív anyagok útja a szellőzőrendszerben.
4.
Szennyező anyagok terjedése a légkörben. A terjedés modellezése. A modellezés célja, fajtái Füsfáklyamodellek tulajdonságai.. A matematikai és a fizikai modellezés kapcsolata.
5.
A légkör tulajdonságai. A légkör szerkezete a Szélmező. A légkör stabilitása. A Süstfáklya modell. A légszennyezés értékelése.
6.
Szilárd szennyeződések jellemzése (szemcseméret eloszlás, jellemző méret, sűrűség). Leválasztási hatásfokok. Gravitációs és ütközéses leválasztók. Ciklonok működési elve, alkalmazási területe.
7.
Az elektrosztatikus leválasztók felépítése. A szűrés elve, a szűrő kialakítása. Szűrési és tisztítási ciklusok. A szűrőszövet jellemzői. Zsákos szűrő kialakítások.
8.
A nedves gáztisztítás elve, szilárd szennyeződések leválasztása nedves mosókban. A nedves mosók szerkezeti elemei. Nedves mosónál fellépő problémák (víztisztítás, gáznedvesedés, gáz lehűlése, cseppelhordás, harmatponti kicsapódás).
9.
Gázok/gőzök leválasztása abszorpcióval. Az abszorpció fogalma. Jól és rosszul oldódód gázok elnyelése fizikai és kémiai abszorpcióval. Abszorber kialakítások.
10.
Száraz gáztisztítás, szelektív gázleválasztás abszorpcióval. Abszorbens anyagok. Abszorció és regenerálás. Regenerálási lehetőségek. Folyamatos és szakaszos abszorberek kialakítások.
11.
Kén- és nitrogéndioxid csökkentési eljárások. Az emisszió csökkentés tüzeléstechnológiai módszerei. Füstgáztisztítási eljárások (meszes/mésztejes eljárás, száraz adszorpciós eljárás).
12.
A szennyvizek szennyező anyagai. Szerves szennyező anyagok (nehezen lebomló szerves szennyező anyagok). Szervetlen szennyező anyagok (nitrogén, foszfor, toxikus fémek, cianidok). Mikrobiológiai szennyezők.
13.
A települési szennyvizek és tisztításuk. Fizikai szennyvíztisztítás. Homokfogók, zsírfogók, ülepítők. Biológiai szennyvíztisztítás. Csepegtetőtestes és eleveniszapos szennyvíztisztítás.
14.
Biológiai foszfor és nitrogén eltávolítás. Fertőtlenítés, települési szennyvíztisztító rendszer. Kémiai szennyvíztisztítás. Nehézfémek és foszfor kicsapása.
15.
Szennyvíziszapok kezelése. Iszapsűrítés, iszapkondicionálás. Fizikai, kémiai és biológiai kondicionálás, Szennyvíziszapok fertőtlenítése, víztelenítése. Iszapelhelyezés.
187
Félév: 3.
Tantárgy: Viselkedéskultúra
Hét 1-4.
Tematika A viselkedésről általában Viselkedni kell? (A viselkedésszabályozás szükségessége) Viselkedni tudni kell (A viselkedési szabályok elsajátításának lehetőségei) Viselkedés és kommunikáció
5-9.
A viselkedés mozgatórugói A szükségletek és a motiváció (Maslow modellje alapján) A környezet észlelése A környezetről alkotott kép. A figyelem szelektivitása az összerendezés buktatói Önmagunk észlelése Énkép – reális én – eszményi én. A visszacsatolás szerepe és szabályai. Énvédelem A befolyásolás-alkalmazkodás viselkedés-szabályzó szerepe
10-15.
Személyes hatékonyság és kommunikáció A kommunikáció általános modellje (A kommunikátor és a címzett, az üzenet, a kommunikáció kódja, a kommunikációs helyzet, a kommunikáció csatornái) Beszéd és írás (A verbális kommunikáció szabályai) Beszédalkalmak, beszédszerepek (Viselkedés és nyelvhasználat) A beszéd technikája. Üzeneteink írásba foglalása (levelezés, fontos információk írásba foglalása, jegyzőkönyvek)
Félév: 3.
Tantárgy: Készség és személyiségfejlesztés
Hét 1.
Tematika Bevezetés a csoportmunkába Ismerkedés egymással, a társas megismerés útjai, céljaink, szabályaink, eszközeink. Megállapításaink, szerződéseink a mindennapi életben – sikerek és nehézségek
2-5.
Saját erőforrásaim Érdeklődés, irányulás, értékrendszerek – avagy mi felé haladunk? Életmód, életvitel, ami vonz, és ami nem, személyes és tanulási stílus beazonosítása. Képességeim, készségeim, amivel rendelkezem (eddigi tapasztalatok beépítése) Siker? Kudarc? (teljesítménymotiváció nagyító alatt)
6-9.
Célok és utak Problémamegoldás, a gátak legyőzése, konfliktuskezelés Döntéshozatal – és ami segítheti Hogyan kommunikálok? Társas és interperszonális készségeim Erősségeim, gyengeségeim, segítőim és nehézségeim – avagy mit tudok mozgósítani és miben kell fejlődnöm? A kreativitás mint erőforrás 188
10-13.
A személyiség hatékonyságának fejlesztése Jövőkép (vágyak, kívánságok), hosszú-, közép,- és rövidtávú terveim A tanulási képességek fejleszthetősége, saját tanulás-módszertanom kialakítása Kommunikációs készségek fejlesztése, részvétel a csoportmunkában Sikeres befolyásolás lehetőségei, táegyalási stratégiák és módszerek az „öneladás” során
14-15.
Félév:3.
Kiértékelő foglalkozás
Tantárgy: Matematika III.
Hét
Tematika
1.
A klasszikus hibaszámítás elemei.
2.
Lineáris egyenletrendszerek megoldása
3.
Gauss elimináció
4.
Mátrixinvertálás
5.
Sajátérték feladat megoldása hatványmódszerrel
6.
Nemlineáris egyenletek megoldása
7.
Intervallumfelező eljárás
8.
Newton-módszer
9.
Függvényközelítés interpolációval
10.
Függvényközelítés a legkisebb négyzetek módszerével
11.
Fixpontiteráció
12.
Numerikus deriválás
13.
Numerikus integrálás
14.
Differenciálegyenletek megoldása Taylor módszerével
15.
Differenciálegyenletek megoldása Runge-Kutta módszerével
Félév:3
Tantárgy: Műszaki fizika II.
Hét
Tematika
1.
Elektromos töltés, térerősség, potenciál
2.
Gauss törvénye, az elektrosztatikai Poisson-egyenlet
3.
Vezető a sztatikus elektromos térben
4.
Elektromos áramlás
5.
Áramforrások
6.
Kirchoff törvényei
7.
Joule-törvénye
8.
A mágneses indukció, mágneses térerősség
9.
A mágneses Gauss törvény
10.
Dia-, para-, ferromágnesesség
11.
Ampere-féle gerjesztési törvény
12.
Neumann és Faraday törvénye
13.
Az elektromágneses mező energamérlege 189
14.
A Maxwell egyenletrendszer
15.
Elektromágneses hullámok homogén izotróp szigetelőben
190
Félév:3
Tantárgy: Műszaki mechanika II.
Hét
Tematika
1.
Egyensúlyi és egyenértékű erőrendszerek elemzése
2.
Megoszló erőrendszerek. Koncentrált és megoszló skalárrendszerek
3.
Statikai nyomaték, tömegközéppont
4.
Síkidomok másodrendű nyomatékai, főtengelyprobléma
5.
A Coulomb-féle súrlódási törvény
6.
Szerkezetek mechanikai modellezése, rúdmodell, összetett szerkezetek statikája
7.
Rudak egyensúlyi egyenletei
8.
A merev test kinematikája
9.
Kinematikai jellemzők, relatív mozgások
10.
Newton-féle alaptörvények, Impulzus-tétel
11.
Perdület-tétel, Energia-tétel.
12.
Kényszerfeltételek, kényszermozgások, szabadmozgások
13.
Anyagi pont mozgásai. Merev test mozgásai
14.
Síkmozgás. Haladó mozgás. Gördülés
15.
Merev testekből felépített egyszabadság-fokú szerkezetek kinetikája.
Félév:3.
Tantárgy: Mechanikai technológia II.
Hét
Tematika
1.
A képlékenyalakítás elméleti alapjai: alakváltozási és feszültségi állapot
2.
A képlékenyalakítás elméleti alapjai: folyási feltételek, anyagegyenletek
3.
A lemezalakítás alapanyagai
4.
A lyukasztás és kivágás technológiája és szerszámai
5.
A hajlítás elmélete
6.
A hajlítás technológiája
7.
A hajlítás szerszámai
8.
A mélyhúzás elmélete
9.
A mélyhúzás technológiai tervezése
10.
A mélyhúzás szerszám tervezése
11.
A falvékonyító mélyhúzás
12.
A hidegzömítés és a hidegfolyatás eljárásai
13.
A hidegzömítés és a hidegfolyatás tervezése
14.
A hidegzömítés és a hidegfolyatás szerszámai és gépei
15.
Alakítógépek és megválasztásuk
191
Félév:3.
Tantárgy: Anyagmozgatás és logisztika
Hét
Tematika
1.
A logisztika fogalma, céljai és feladatai
2.
A logisztika felosztása, területei, a vállalati logisztika felépítése
3.
Logisztikai stratégiák
4.
Logisztikai teljesítmények
5.
Logisztikai költségek
6.
Beszerzési logisztika
7.
Termelési logisztika
8.
Elosztási logisztika
9.
Újrahasznosítási logisztika
10.
Logisztikai kontrolling, raktári logisztika
11.
Logisztikai hálózatok, virtuális vállalatok, teljes ellátási láncok
12.
Szállítási módok és eszközeik, bi- és multimodális szállítás
13.
Közúti- és vasúti szállítás
14.
Légi- és vízi szállítás
15.
Az üzemi logisztika végrehajtó eszközei
Félév:3.
Tantárgy: Munkavédelem és biztonságtechnika
Hét
Tematika
1.
A munkavédelem fogalma, feladatai
2.
A balesetek okai és fajtái
3.
Foglalkozási ártalmak és megelőzésük
4.
A munkavédelem műszaki és egészségügyi eszközei
5.
A veszélytelen technika megvalósításának az elve
6.
Az üzemi baleset vizsgálata és jelentése
7.
A környezetvédelem és a munkavédelem kapcsolata
8.
A víz, a levegő és a talaj védelme
9.
A gépek biztonságtechnikája, alapelvek
10.
Gépek veszélyforrásai; mechanikus veszélyforrások, villamos veszélyforrások
11.
Érintésvédelem
12.
Tűzvédelem alapszabályai, tűzveszélyességi osztályok
13.
Tűzoltóhatások és eszközök
14.
Tűzoltó készülékek működése
15.
Tűzveszélyes munka engedélyezése
192
Félév:3.
Tantárgy: Szerszámgépek
Hét
Tematika
1.
Az alapvető gyártástechnológiák tipikus szerszámgépei1
2.
Az alapvető gyártástechnológiák tipikus szerszámgépei2
3.
Szerszámgép struktúrák, soros- párhuzamos kinematikájú gépek1
4.
Szerszámgép struktúrák, soros- párhuzamos kinematikájú gépek2
5.
Hagyományos szerszámgépek szerkezeti kialakítása és kinematikai láncaik
6.
Számjegyvezérlés alapelve, CNC szerszámgépek struktúrái
7.
Automatizált szerszámgépek, számjegyvezérlésű forgácsoló szerszámgépek
8.
Megmunkáló központok, rugalmas gyártócellák, fő építőegységek.
9.
Szerszámgép részegységek: tartóelemek, fő- és mellékhajtóművek
10.
Szerszámgép részegységek: szánok és vezetékek
11.
Szerszámgép részegységek: munkadarab és szerszám készülékek
12.
Főhajtómű kiválasztás, pótlólagos automatizálás.
13.
Célgépek, képlékenyalakító gépek rendszerezése, fő típusai
14.
Mechanikus és hidraulikus alakító gépek főbb típusai, szerkezeti kialakításuk.
15.
Különleges szerszámgépek
Félév:3.
Tantárgy: Minőségmenedzsment
Hét
Tematika
1.
Az ellenőrzés feladatai, céljai, területei
2.
Az ellenőrzés és a szabályozás kölcsönös viszonya
3.
Minőségellenőrzés folyamatának modellje
4.
Minősítéses és méréses módszerek.
5.
Mechanikai, optikai, pneumatikus mérési módszerek
6.
Villamos, optoelektromos mérési módszerek
7.
Lézeres hossz- és szögmérő eszközök
8.
Koordináta méréstechnika
9.
Gyártásközi ellenőrzés, végtermék ellenőrzés
10.
SQC – statisztikai minőségellenőrzés
11.
A logisztikai tevékenységeknél jelentkező minőségbiztosítási feladatok és eszközök
12.
A termékazonosítás és a termékkövetés szerepe a minőségbiztosításban
13.
Termelő vállalat controllingja és minőségbiztosítása
14.
Az auditálás minőségi vonzata
15.
A minőségi hurok jellemzői
193
Félév:3.
Tantárgy: Gépgyártástechnológia III:
Hét
Tematika
1.
Gyártórendszerek és belső hierarchiájuk.
2.
Rugalmas gyártórendszerek és cellák.
3.
A rugalmas gyártás tervezésének technológiai alapjai.
4.
Típus- és csoporttechnológiai folyamatok.
5.
Számítógépes termelésirányítás (TIR).
6.
Az alkatrészgyártás technológiai folyamatának modellezése1
7.
Az alkatrészgyártás technológiai folyamatának modellezése2
8.
Az alkatrészgyártás technológiai folyamatának modellezése3
9.
Optimálási lehetőségek a gyártás- és gyártórendszer tervezése során1
10.
Optimálási lehetőségek a gyártás- és gyártórendszer tervezése során2
11.
Optimálási lehetőségek a gyártás- és gyártórendszer tervezése során3
12.
A számítógéppel segített gyártás (CAM) technológiai kérdései1
13.
A számítógéppel segített gyártás (CAM) technológiai kérdései2
14.
Számítógéppel integrált gyártás (CIM)1
15.
Számítógéppel integrált gyártás (CIM)1
Félév:3.
Tantárgy: CNC és robottechnika
Hét
Tematika
1.
A számjegyvezérlés alapelve, alkalmazási lehetőségei különböző technológiai berendezéseknél.
2.
Geometriai információs rendszerek, pont, szakasz és pályavezérlés, 2-5D feladatok. A CNC technika információfeldolgozási folyamatának áttekintése.
3.
Koordinátarendszerek, nevezetes pontok, transzformációk és korrekciók
4.
NC programozási nyelvek, pozicionáló rendszerek
5.
Digitális interpolátorok és helyzetszabályozók működési elve
6.
Szervomotorok, léptető motorok, útmérők ismertetése
7.
Helyzetszabályozók tervezése és dinamikus szimulációja
8.
NC gépek kezelése és programozása
9.
A CNC gépek jellegzetes üzemmódjai, CNC vezérlések szoftver-struktúrája, real-time operációs rendszerek
10.
Vezérlési és felügyeleti feladatok megoldása
11.
A cellavezérlő és a gyártórendszer-vezérlő számítógép funkciói
12.
Kommunikáció a modulok között, LAN technika, a MAP-DNC rendszer funkciói
13.
Munkafeladatok státus és eseményinformációk kezelésére
14.
CNC programok, munkaállomások FMS rendszerekben
15.
CÍM rendszer felépítése és jellemzői
194
Félév:3.
Tantárgy: CNC gyakorlat
Hét
Tematika
1.
A CNC ezterga bemutatása. Mozgás-viszonyai
2.
Lineáris elemek programozása derékszögű koordináta rendszerben
3.
Lineáris elemek programozása polár koordináta rendszerben
4.
Egyszerű lépcsős kontúr programozása.
5.
Körív menti mozgások programozásának lehetőségei:
6.
Alapelemek közötti átmenetek programozása:
7.
Egyenesekkel és körívekkel leírható kontúr programozása.
8.
A szubrutin fogalma, szervezésének szabályai.
9.
Programozási gyakorlat.
10.
Hossznagyoló ciklus használata
11.
Keresztnagyoló ciklus programozása
12.
Összetett programozási feladat.
13.
Kontúr ismétlő ciklus használata
14.
Fúró ciklus
15.
Beszúró ciklus
195
Félév:4.
Tantárgy: Mechanikai technológia III.
Hét
Tematika
1.
A kötés és a kötőeljárások rendszerezése
2.
A hegesztő eljárások elméleti alapismeretei
3.
Lánghegesztés
4.
Ívhegesztés elméleti alapjai
5.
Ívhegesztés: védőgázas
6.
Ívhegesztés: salakvédelmű
7.
Ívhegesztés: kombinált védelmű
8.
Sugárhegesztés
9.
Villamos salakhegesztés
10.
Villamos ellenállás-hegesztő eljárások: ponthegesztés és vonalhegesztés
11.
Villamos ellenállás-hegesztő eljárások: dudorhegesztés és tompahegesztés
12.
Robbantásos hegesztés
13.
Dörzshegesztés
14.
Hidegsajtoló hegesztés
15.
Ultrahangos sajtolóhegesztés
Félév:4.
Tantárgy: Szerszám és készüléktervezés
Hét
Tematika
1.
A műszaki terv fogalma, fajtái és szintjei.
2.
Tervezési szemléletek
3.
Az intuitív tervezés lényege, az intuitív tervezési folyamat vázlata
4.
A módszeres tervezés alapgondolata
5.
A módszeres tervezés jellemző technikái, tudásfa és tudásmátrix
6.
Megoldás-változatok szelektálása, hibakritika, értékvizsgálatok
7.
Egységes elemek alkalmazása a tervezésben.
8.
Gyártás-, szerelés-, újrahasznosítás-, gazdaságosság, karbantartás szempontjainak kielégítése a tervezés során
9.
A szerszámtervezés élgeometriai-, mozgásgeometriai- és gyártásgeometriai vonatkozásai
10.
Alakos kések és marók, üregelőszerszámok, lefejtő szerszámok tervezése
11.
Programszerszám tervezés.
12.
Készülékek a megmunkáló rendszerben.
13.
A készülékelemek tervezése.
14.
Jellegzetes alapkészülékek tervezése.
15.
Elemekből összerakható készülékezés.
196
Félév:4.
Tantárgy: Minőségirányítás
Hét
Tematika
1.
Minőségfilozófiai modellek
2.
Minőségi rendszer-terminológiai alapjai
3.
Minőségiskolák
4.
Minőségbiztosítás taktikai menedzsmentje
5.
Minőségbiztosítás operatív menedzsmentje
6.
A minőségbiztosítás informatikai alapjai
7.
A minőségbiztosítás statisztikai metodikai alapjai
8.
Hibaelemzési technikák
9.
Statisztikai folyamatszabályozás (SPC)
10.
Képességvizsgálatok
11.
Komplex esetpéldák, esetjátékok, esettanulmányok1
12.
Komplex esetpéldák, esetjátékok, esettanulmányok2
13.
Komplex esetpéldák, esetjátékok, esettanulmányok3
14.
EU-s jogharmonizáció a minőségbiztosításban1
15.
EU-s jogharmonizáció a minőségbiztosításban2
Félév:4.
Tantárgy: Elektrotechnika-elektronika
Hét
Tematika
1.
Elektrotechnikai alapfogalmak
2.
Villamos hálózatok elemei, részei, megoldhatósága
3.
Egyen- és váltakozó áramú hálózatok számítása
4.
Váltakozó áramú teljesítmények
5.
Háromfázisú rendszerek
6.
A transzformátor felépítése, működési elve
7.
A transzformátor áramköri modellje, üzemi tulajdonságai és hatásfoka
8.
Egyen –és váltakozó áramú motorok és generátorok1
9.
Egyen –és váltakozó áramú motorok és generátorok2
10.
Teljesítményelektronika félvezető elemei
11.
Egyenirányítók, inverterek, egyen- és váltakozó áramú szaggató kapcsolások1
12.
Egyenirányítók, inverterek, egyen- és váltakozó áramú szaggató kapcsolások2
13.
Egyenirányítók, inverterek, egyen- és váltakozó áramú szaggató kapcsolások3
14.
Érintésvédelmi alapfogalmak1
15.
Érintésvédelmi alapfogalmak2
197
Félév:4.
Tantárgy: Energiagazdálkodás
Hét
Tematika
1.
Energiagazdálkodási alapfogalmak
2.
Energiafajták
3.
Energiahordozók
4.
Energetikai hatásfok,
5.
Gazdasági hatékonyság
6.
Teljesítménygazdálkodás
7.
A fogyasztók energiaszükséglete
8.
Primer energiahordozók
9.
Energiaszállítás
10.
Energiatárolás
11.
Az energiafelhasználás racionalizálása
12.
Alternatív energiaforrások, új eljárások1
13.
Alternatív energiaforrások, új eljárások2
14.
Munkavédelem az energiaiparban
15.
Költségelemzések
Félév:4.
Tantárgy: CNC és robottechnika
Hét
Tematika
1.
A számjegyvezérlés alapelve, alkalmazási lehetőségei különböző technológiai berendezéseknél.
2.
Geometriai információs rendszerek, pont, szakasz és pályavezérlés, 2-5D feladatok. A CNC technika információfeldolgozási folyamatának áttekintése.
3.
Koordinátarendszerek, nevezetes pontok, transzformációk és korrekciók
4.
NC programozási nyelvek, pozicionáló rendszerek
5.
Digitális interpolátorok és helyzetszabályozók működési elve
6.
Szervomotorok, léptető motorok, útmérők ismertetése
7.
Helyzetszabályozók tervezése és dinamikus szimulációja
8.
NC gépek kezelése és programozása
9.
A CNC gépek jellegzetes üzemmódjai, CNC vezérlések szoftver-struktúrája, real-time operációs rendszerek
10.
Vezérlési és felügyeleti feladatok megoldása
11.
A cellavezérlő és a gyártórendszer-vezérlő számítógép funkciói
12.
Kommunikáció a modulok között, LAN technika, a MAP-DNC rendszer funkciói
13.
Munkafeladatok státus és eseményinformációk kezelésére
14.
CNC programok, munkaállomások FMS rendszerekben
15.
CÍM rendszer felépítése és jellemzői
198
Félév:4.
Tantárgy: CNC gyakorlat
Hét
Tematika
1.
Menetvágó ciklus programozása
2.
Külső, furat megmunkálás programozás gyakorlása
3.
Komplett alkatrész programozása
4.
Programozási feladat a ciklusok gyakorlására
5.
Bonyolult geometriájú alkatrész programozása
6.
Eszterga felépítése, szerkezeti egységei
7.
A gép üzembe helyezése.
8.
A kezelő elemek bemutatása.
9.
A kézi-és a kézi adatbeviteli üzemmód
10.
Fájlkezelő üzemmódok bemutatása
11.
Az NC fájlok futtatásának lehetőségei
12.
A munka-darab null-pontjának felvétele:
13.
Szerszámok bemérése:
14.
Szerszámok szerszámtárba vétele és a kiárazás lépései
15.
Komplex feladat
199
Félév: 4.
Tantárgy: Munkaerőpiaci ismeretek
Hét 1-2.
Tematika Munkaerő- piaci ismeretek Munkaerő-piaci alapfogalmak, közgazdasági összefüggések. A munkaerő-piac aktuális helyzete, foglalkozási trendek ( A mindenkori helyzet értékelésének szempontjai). A foglalkoztatás lehetséges formái (Időszakos megbízások teljesítése, időszakos munkavállalás, felállások, csökkentett munkaidejű megbízások, bedolgozás, információs távmunka stb.).
3.
Munkaerő-piaciszolgáltatások (Funkciók, intézményrendszer, támogatási formák)
4.
Karriercélok és állásvadászat Az
egyéni
jellemzők
(adottságok,
képességek,
készségek,
szakképzettség)
és
annak
konvertibilitása/számbavétele és a karriercélok megfogalmazása 5.
Az egyéni körülmények (egzisztencia, vagyoni helyzet, a személyes környezet tárgyai, mint lehetséges munkaeszközök) számbavétele és a karriercélok esetlegese korrekciója
6.
A karriercélok (stratégia-taktikai) és a munkaerő-piaci kereslet vizsgálata, megfeleltetése
7.
Az önfejlesztés szükségessége és lehetőségei (ismerethiányok pótlása, illetve új ismeretek szervezése, készségfejlesztés. Az önfejlesztés tervezés)
8.
Az álláskeresési technikák Az álláskeresés információs bázisai Hirdetések, pályázatok. Társadalmi-szakmai kapcsolatok
9.
Jelentkezés a hirdetésre, álláspályázat Informálódás személyesen vagy telefonon. A bejelentkezés alapdokumentumai: Az önéletrajz (Az önéletrajz típusai, a legfontosabb tartalmi-formai elemek)
10.
Esélynövelő referenciák dokumentálása. A kísérő levél szerepe (tartalmi-formai megvalósítása)
11.
Az álláskereső szerepében felvételi beszélgetés Felkészülés a felvételi beszélgetésre Információgyűjtés Az alkalmazó (vállalat, vállalkozó) tevékenységről, eredményességéről, piaci helyzetéről stb. Az adott szakterületen való foglalkoztatás általános helyzetéről (munkakörülmények, bérek, juttatások, előmeneteli lehetőségek stb.)
12.
Felkészülés az alkalmazó lehetséges kérdéseire. Felkészülni a munkavállalói kérdésekre. A saját alku-pozíció kereteinek és feltételeinek meghatározása
13.
Főszerepben – a felvételi elbeszélgetésen Hozzájárulás a kedvező légkör kialakításához. A szituáció által diktált viselkedési (verbálisnonverbális) szabályok
14.
A kiegészítő információk adásáról ( Az önfeledés korlátai). Szokatlan kérdések. Alkalmazkodás a szituációhoz (A felkészülés során kialakított terv folytonos kontrolja)
15.
Az alkalmaztatás munkaügyi kérdései A megállapodás a lényegesebb kérdései. A munkaszerződés tartalma és megkötése. Az ígéretek beváltása. 200
201
Félév:4.
Tantárgy: Irányítástechnika
Hét
Tematika
1.
Irányítástechnika alapfogalmai
2.
Szabályozás
3.
Vezérlés
4.
Különböző fizikai rendszerek analógiája
5.
Digitális technika alapjai
6.
Kombinációs feladatok
7.
Logikai függvények egyszerűsítése algebrai, táblázatos és numerikus módon
8.
Pneumatikus és hidraulikus rendszerek elemei
9.
Pneumatikus és hidraulikus rendszerek elemei
10.
Vezérlési rendszerek tervezése
11.
Vezérlési rendszerek tervezése
12.
Vezérlési rendszerek tervezése
13.
Programozható logikai vezérlők
14.
Programozható logikai vezérlők
15.
Programozható logikai vezérlők
Félév:1-4.
Tantárgy: Idegen nyelv
Hét
Tematika
1.
A gépipari szakterületeken használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések
2.
A gépipari szakterületeken használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések
3.
A gépipari szakterületeken használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések
4.
A gépipari szakterületeken használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések
5.
A gépipari szakterületeken használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések
6.
Az informatikában használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések
7.
Az informatikában használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések
8.
Az informatikában használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések
9.
Az informatikában használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések
10.
Az informatikában használatos idegen nyelvű szavak, kifejezések
11.
Egyszerűbb működési- és üzembehelyezési leírások lefordítása magyar nyelvre
12.
Egyszerűbb működési- és üzembehelyezési leírások lefordítása magyar nyelvre
13.
Egyszerűbb működési- és üzembehelyezési leírások lefordítása magyar nyelvre
14.
Egyszerűbb működési- és üzembehelyezési leírások lefordítása magyar nyelvre
15.
Egyszerűbb működési- és üzembehelyezési leírások lefordítása magyar nyelvre
Komplex/Szakdolgozat:
-
A tanuló rendszeresen megjelenik az előírt konzultációs időpontokon.
-
A konzulens által kiadott, feladatait időben elvégzi.
-
A szakdolgozatot, megfelelő formában és tartalommal, az előírt időpontban beadja. 202
5. számú melléklet: MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI UTASÍTÁS
Az intézmény munkavédelmi szabályzatát Krinszki Attila a többször módosított A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján készítette. Iskolánk tanulóinak kötelessége megtartani a tanórán kívüli foglalkozások során az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek rendjét saját és társaik testi épségének védelme, valamint az iskolai munka zavartalan folytatása érdekében. A tanuló kiemelt kötelessége, hogy a) óvja saját és társai épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. A balesetvédelmi ismertetőn való részvételét, az utasításban foglaltak tudomásul vételét aláírásával dokumentálja. b) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rá bízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. c) takarékoskodjon a villannyal, a gázzal, a vízzel és a fogyóeszközökkel. d) Haladéktalanul jelentse az igazgatói irodában, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá, ha megsérült (amennyiben állapota lehetővé teszi). A három napon túl gyógyuló sérüléstokozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Minden szaktanteremben (számítástechnikai, gyakorló iroda, könyvtár, kémiai előadó, tornaterem) az ott érvényes külön szabályokat is köteles a tanuló betartani. A tantermeket, folyosókat, lépcsőket rendeltetésszerűen kell használni, ügyelve arra, hogy a tanuló ne okozzon kárt saját és mások testi épségében. Különös gonddal kell ügyelnie minden tanulónak az intézmény épületére, a termek, folyosók és mellékhelyiségek felszerelésére, berendezésére, rendeltetésszerű használatára, épségük megóvására és a tisztaságra.
203
Az intézmény épületében és felszerelésében okozott kárt az okozó köteles jelenteni és megtéríteni az A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXII. Törvény 59. §-a alapján. 1. Közlekedési utakat, folyosókat, lépcsőket állandóan szabadon kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad! 2. Az ablakokból kihajolni tilos! 3. Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett, iskolán kívüli programokon tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek, alkohol, drogok árusítása és fogyasztása! A dohányzás az iskola épületében tilos, csak az arra kijelölt helyen engedélyezett! 4. Elektromos berendezések 50 cm-es körzetében éghető és gyúlékony anyagot ne helyezzünk el! 5. Elektromos berendezéseket csak arra kijelölt személyek használhatnak. Meghibásodásukat azonnal jelentik a gondnoki irodában, s azokat csak szakember javíthatja ki.
6. Az iskola területén saját elektromos berendezések (magnó, rádió) használata tilos! 7. Ne rongáljuk meg a tűzvédelmi felszereléseket (porral oltókat), azokat csak rendeltetésüknek megfelelő célra használjuk! A készülékeket helyükről, tűzeset kivételével elvenni tilos! 8. A
tanulók
a
tornateremben
sportfoglalkozást,
a
szaktantermekben
(könyvtár,
számítástechnikai terem, gyakorló iroda, kémiai előadó) gyakorlati foglalkozást csak pedagógus felügyelete mellett végezhetnek. Számítógép csak pedagógus felügyelete mellett használható! 9. Ha a tanuló munkája folyamán a gépteremben valamilyen hibát tapasztalt, azonnal jelentenie kell a felügyeletet ellátó személynek! 10. Az iskola területén tartsunk állandó tisztaságot! 204
11. Tűz- és bombariadó esetén szükséges teendőket a tűz- és bombariadó terv tartalmazza. A balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartása az iskola minden tanulójára és alkalmazottjára kötelező. Megsértése fegyelmi következményekkel jár. A vonatkozó törvények, továbbá az Országos Munkavédelmi Szabályzat alapján a Szabályzat 2007. augusztus 31-én lépett hatályba.
205
6. számú melléklet: TŰZ- ÉS BOMBARIADÓ TERV Az intézmény tűzvédelmi szabályzatát Krinszki Attila A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi törvény 19. § (1) bekezdése, a 30/1996. (XII.6.) BM rendelete 3. §, a 35/1996 (XII.29.) BM rendelet, valamint a 32/1997. (V.9.) BM rendelet alapján készítette. 1. Ha tüzet észlel, vagy tudomást szerez bomba elhelyezéséről, haladéktalanul jelentse be az iskola titkárságán. 2. Tűz esetén: -
nevezze meg azt a helyet, ahol a tüzet észlelte;
-
mondja el, hogy mi ég;
-
a tűz mit veszélyeztet;
-
tudomása szerint emberek tartózkodnak-e a helyiségben.
3. Mindkét esetben az iskola vezetői, illetve a tűzrendészeti felelős rendelhet el szaggatott csengő jelzésével vagy más módon (pl. kézi csengő használatával) riadót. 4. A jelzésre mindenki, aki az épületben tartózkodik, haladéktalanul vonuljon ki a helyiségből az ott kihelyezett útvonal szerint. Tűz esetén és bombariadókor a városi tűzoltó-parancsnokság, illetve a rendőrség visszajelzéséig az osztályokat a kijelölt helyre az órát tartó tanárok vezetik le. Az ő kötelességük annak ellenőrzése, hogy minden tanuló elhagyta e az iskola épületét. (Létszámellenőrzés a hetesek jelentése alapján.) A tűz- és bombariadó-szabály betartása az iskola minden tanulójára és alkalmazottjára kötelező. Megsértése fegyelmi következményekkel jár. A vonatkozó törvények, továbbá az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján a Szabályzat 2007. október 08-án lépett hatályba.
206
