Via Moderna Tanácsadó és Szolgáltató Betéti Társaság H-3300, Eger Zoltay utca 8

Via Moderna Tanácsadó és Szolgáltató Betéti Társaság H-3300, Eger Zoltay utca 8. E-mail: [email protected]

UNIÓS FIGYELŐ A Magyar Mérnöki Kamara részére

2010. július 12. 28. hét

UNI Ó S FIG Y E L Ő 28. hét

© Mandák Fanny

2

UNI Ó S FIG Y E L Ő 28. hét I. Előrejelző...........................................................................................................4 1. Jogszabályok (Hivatalos Lap L-sorozat).............................................................. 7 2. Tájékoztatások, közlemények............................................................................9 2.1. Tájékoztatások................................................................................................9 A Bizottság 2010/C 183/01 közleménye a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1994. március 23-i 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében (Az irányelv értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)...................................................................................9 A Bizottság 2010/C 184/03 közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján – Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó (módosított) közszolgáltatási kötelezettség................................................9 A Bizottság 2010/C 184/04 közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján – Pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemeltetésére.....................................9 2.2. Közlemények.................................................................................................. 9 2.3. Európai parlamenti állásfoglalások.....................................................................9 III. Szakpolitikai figyelő........................................................................................ 11 1. Belső piac és szolgáltatások............................................................................ 11 2. Energia.........................................................................................................11 3. Egészségügy és munkabiztonság..................................................................... 13 4. Erdőgazdálkodás............................................................................................13 5. Gazdaság- és pénzügyek................................................................................ 13 6. Információs társadalom és média.................................................................... 17 7. Környezetvédelem......................................................................................... 17 8. Közlekedés................................................................................................... 18 9. Kutatás........................................................................................................ 21 10. Regionális politika........................................................................................21 11. Vállalkozásfejlesztés és ipar..........................................................................22 12. Versenypolitika............................................................................................22 13. Vízgazdálkodás............................................................................................23 IV. Heti figyelő..................................................................................................24

3


I. Előrejelző 1. Európai Unió Tanácsa (EiUT) – a tagállamok szakminisztereinek ülései www.consilium.europa.eu

2010. július 12-13.: informális környezetvédelmi tanácsülés Fő téma: fenntartható anyag-menedzsment 2010. július 12.: az euró-zóna gazdasági- és pénzügyminisztereinek ülése 2010. július 13-15.: gazdasági- és pénzügyminiszterek ülése 2010. július 16.: informális versenyképességi tanácsülés Fő témák: iparpolitika és versenyképesség a vállalkozások szemszögéből

2. Európai Bizottság (EiB) www.ec.europa.eu

2010. július 12.: az Európai Bizottság közzéteszi javaslatát a fogyasztók pénzügyi szolgáltatásokba vetett bizalmának növelését célzó intézkedésekről 2010. július 13.: az Európai Bizottság elfogadja a munkavállalók mobilitásáról szóló közleményét 2010. július 14.: Európai Unió – Brazília csúcstalálkozó

3. Európai Parlament www.europarl.europa.eu

2010. július 12-15.: szakbizottsági ülések 2010. július 12-13.: belső piaci és fogyasztóvédelmi szakbizottság ülése Főbb témák: fogyasztói jogok, a közösségi jog alkalmazása 2008-ban, az európai szabványrendszer jövője 2010. július 12-13.: költségvetés-ellenőrző szakbizottság ülése

4


Főbb témák: nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség, a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítése, a strukturális alapok átláthatósága 2010. július 12-13.: közlekedési és idegenforgalmi szakbizottság ülése Főbb témák: a polgári légiközlekedés biztonsága 2010. július 12-13.: regionális fejlesztési szakbizottság ülése Főbb témák: valódi területi, gazdasági és társadalmi kohézió kialakítása, a kohéziós politika jövője 2010. július 13.: ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottság ülése Főbb témák: az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozása, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság, iparpolitika a globalizáció korában, az energiahatékonysági cselekvési terv felülvizsgálata, a földgázellátás biztonsága 2010. július 13.: pénzügyi, gazdasági és szociális válság különbizottság ülése Főbb témák: szükséges intézkedésekre és kezdeményezésekre irányuló ajánlások 2010. július 13-14.: foglalkoztatási és szociális szakbizottság ülése Főbb témák: a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások, az új, fenntartható gazdaság munkahelyteremtő potenciáljának kialakítása 2010. július 13-14.: környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakbizottság ülése Főbb témák: független hatásvizsgálatok biztosítása, egy nemzetközi, vagy európai környezetvédelmi büntetőbíróság felállítása

4. Soros elnökség – Belgium www.2010eu.be

2010. július 14.: konferencia a fenntartható és versenyképes vegyiparról (Brüsszel)

5


2010. július 14-15.: ipari miniszterek informális ülése (Brüsszel) 2010. július 15-16.: kutatásért felelős miniszterek informális találkozója (Brüsszel)

5. Egyéb szervezetek 2010. július 14.: Innovációs és zöld gazdaság című szeminárium (Cseh Állandó Képviselet) (Brüsszel) http://www.cebre.cz/en/

6


II. Dokumentumtár Az Európai Unió Hivatalos Lapjának kivonata 2010. július 5-10. Forrás: www.eur-lex.europa.eu

1. Jogszabályok (Hivatalos Lap L-sorozat) 1.1. Európai Bizottság •

A Bizottság 590/2010/EU rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának létrehozásáról szóló 474/2006/EK rendelet módosításáró

•

A

Bizottság

2010/47/EU

haszongépjárművek

irányelve

közlekedésre

a

Közösség

területén

alkalmasságának

közlekedő

országúti

műszaki

ellenőrzéséről szóló 2000/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról •

A Bizottság 2010/48/EU irányelve a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki

vizsgálatáról szóló

2009/40/EK

európai

parlamenti

és

tanácsi

irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról •

A Bizottság 2010/373/EU határozata a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférésre feljogosított kutatókat foglalkoztató szervezetek jegyzékének megállapításáról szóló 2004/452/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2010) 4385. számú dokumentummal történt)

•

A Bizottság 2010/375/EU határozata az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK

európai

parlamenti

és

tanácsi

rendelet

alapján

a

nem

helyettesíthető vagy kritikus laboratóriumi és analitikai felhasználási célra engedélyezett, a klórozott-fluorozott szénhidrogénektől eltérő szabályozott anyagok

mennyiségi

felosztásáról (az

dokumentummal történt)

7

értesítés

a

C(2010)

3850.

számú

UNI Ó S FIG Y E L Ő 28. hét •

A Bizottság 2010/378/EU ajánlása a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló 2009/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti műszaki vizsgálat során feltárt hibák minősítéséről

•

A Bizottság 2010/379/EU ajánlása a 2000/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti országúti műszaki ellenőrzés során (a haszongépjárművek esetében) észlelt hiányosságok kockázatértékeléséről

1.2. Helyesbítés •

Helyesbítés az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2008. augusztus 1-jei 2008/689/EK bizottsági határozathoz ( HL L 225., 2008.8.23.)

8


2. Tájékoztatások, közlemények 2.1. Tájékoztatások A Bizottság 2010/C 183/01 közleménye a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1994. március 23-i 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében (Az irányelv értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele) A Bizottság 2010/C 184/03 közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján – Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó (módosított) közszolgáltatási kötelezettség A Bizottság 2010/C 184/04 közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján – Pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemeltetésére

2.2. Közlemények •

Határozat 2010/C 186/01 az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Közösség közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás szerinti irányítási szervek által meghozandó, a számítógépek előírásait meghatározó C. melléklet VIII. része felülvizsgálatáról szóló határozat

2.3. Európai parlamenti állásfoglalások •

2010/C

184

E/07

A

TEN-T

politika

jövőjéről

szóló

zöld

könyv

Az Európai Parlament 2009. április 22-i állásfoglalása a TEN-T hálózat jövőjéről szóló zöld könyvről (2008/2218(INI))

9

UNI Ó S FIG Y E L Ő 28. hét •

2010/C

184

E/08

Az

erdőirtás

és

az

erdőpusztulás

Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az erdőirtás és az erdőpusztulás okozta kihívások kezeléséről az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelemben •

2010/C 184 E/10 Az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó cselekvési terv Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az intelligens közlekedési rendszerekről szóló cselekvési tervről (2008/2216(INI))

•

2010/C 184 E/18 A nanoanyagokkal kapcsolatos szabályozási szempontok Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a nanoanyagokkal kapcsolatos szabályozási szempontokról (2008/2208(INI))

10


III. Szakpolitikai figyelő 1. Belső piac és szolgáltatások

2. Energia Jelentések a tagállamok főbb energiaügyi mutatóiról Az Európai Bizottság közzétette a tagállamok főbb energiaipari mutatóit tartalmazó rövid jelentéseit. A jelentésekben többek között megtalálható az egyes országok import

és

exportstruktúrája,

energiamixe,

a

megtermelt

és

felhasznált

villamosenergia elsődleges forrásainak eredete, a megújulók és konvencionális energiahordozók aránya, illetve a szén-dioxid kibocsátással kapcsolatos mutatók.

A tagállamok energiaipari mutatóit tartalmazó jelentések angol nyelven a következő oldalon elérhetők: http://ec.europa.eu/energy/observatory/eu_27_info/eu_27_info_en.htm

Megújuló a beépített új kapacitások 62 százaléka Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) július 5-én közzétette Pillanatfelvételek a megújuló energiáról című jelentését. A dokumentum szerint 2009-ben a 27 európai uniós tagállamban a beépített új villamosenergia termelő kapacitások 62 százalékát, 17 GW-ot a megújuló források adták, ezzel szemben 2008ban ez az arány csupán 57 százalék volt. 2009-ben a teljes európai villamosenergia fogyasztás (3042 TWh) 19,9 százaléka, 608 TWh megújuló forrásokból származott. Ezen belül a vízenergia részesedése volt a legnagyobb 11,6 százalékkal, ezt követte a szél 4,2 százalékkal, a biomassza 3,5 és végül a napenergia 0,4 százalékkal.

11


A 2009-ben beépített 27,5 GW-nyi új kapacitás 37,1 százalékát a szélenergia, 21 százalékát a fotovoltaikus, 2,1 százalékát a biomassza, 1,4 illetve 0,4 százalékát a víziilletve

az

úgynevezett

"koncentrált

napenergia"

adta.

A

konvencionális

energiahordozók között a gázüzemű erőművek és a szénerőművek vezetnek 24, illetve 8,7 százalékkal. A beépített kapacitások fennmaradó részén az olajüzemű és atomerőművek, valamint a szemétégetők osztoznak 2,1, illetve 1,6-1,6 százalékkal. Mivel nem minden erőmű üzemel a nap 24 órájában, ezért nem csak a beépített kapacitások fontosak, hanem a tényleges éves villamosenergia termelés is, amelyből az újonnan épített gázüzemű erőművek 28 TWh-val, a szélerőművek és a fotovoltaikus termelési egységek 20, illetve 5,6 TWh-val részesülnek. A jelentés szerint amennyiben a jelenlegi növekedési trendek folytatódnak, 2020-ra a felhasznált villamosenergia 35-40 százaléka származhat megújuló forrásokból, amely összesen 1400 TWh-nyi megtermelt "zöldáramot" jelent majd. A hatékonyságra vonatkozó

közösségi

szakpolitikák

sikerességétől

függően

a

megújuló

energiatermelés 20 százalékos célja ezáltal elérhető közelségbe kerülhet. A JRC tanulmánya ugyanakkor kiemeli, hogy bizonyos feltételeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy ezek a célok megvalósulhassanak. A jelentés kiemelten fontosnak tartja, hogy a termelők hálózati hozzáférése, az államilag finanszírozott kutatás fejlesztési projektek elérhetősége biztosított legyen, a jelenlegi hálózatok pedig felkészültek legyenek megújuló energiatermelés befogadására.

A megújuló energiatermelés jelenlegi helyzetéről szóló jelentés angol nyelven a következő oldalon elérhető: http://re.jrc.ec.europa.eu/refsys/pdf/FINAL_SNAPSHOTS_EUR_2010.pdf

Főigazgatósági tenderek

12


Az

Energiaügyi

Főigazgatóság

pályázatot

hirdet

személyi

sugárzásmérők

beszerzésére, illetve a radioaktív környezetben dolgozókat érő belső sugárterhelés egésztest számlálók segítségével történő mérésére. A pályázatok leadási határideje 2010. augusztus 27.

A

tenderekről

bővebb

információ

angol

nyelven,

a

következő

oldalon

elérhető:

http://ec.europa.eu/dgs/energy/tenders/2010_en.htm

3. Egészségügy és munkabiztonság

4. Erdőgazdálkodás

5. Gazdaság- és pénzügyek Új intézkedéscsomag a beruházásokról Az Európai Bizottság július 7-én jelentős lépést tett az átfogó uniós nemzetközi beruházási politika felé két szakpolitikai dokumentum elfogadásával. A közvetlen külföldi befektetések

alapvetően járulnak hozzá a gazdasági

növekedéshez, munkahelyeket teremtenek, optimalizálják az erőforrások elosztását, elősegítik a technológiák átadását és fellendítik a kereskedelmet. Az Európai Unió világelső a közvetlen külföldi befektetések (FDI) terén, 2008-ban a kifelé irányuló közvetlen külföldi befektetések összesen 3300 milliárd eurót, az Unióba befelé irányulók, pedig 2400 milliárd eurót tettek ki. Mindezeket a beruházásokat kétoldalú beruházási szerződések garantálják, amelyek meghatározzák, hogy egy-egy ország állampolgárai, vagy cégei milyen feltételekkel fektethetnek be egy másik országban, s jogilag kötelező erejű védelmi szintet

13


állapítanak meg a beruházások két érintett ország közötti áramlásának ösztönzése érdekében. A kétoldalú beruházási szerződések a beruházóknak egyebek között tiszteséges, egyenlő és diszkriminációmentes elbánást biztosítanak, valamint védelmet a jogtalan kisajátítás ellen s annak lehetőségét, hogy közvetlenül folyamodhassanak nemzetközi választottbírósághoz. A hatályos lisszaboni szerződés kimondja, hogy a beruházáspolitikát európai szinten kell kidolgozni és irányítani, azért, hogy jobb beruházási védelmet biztosítsanak az európai vállalkozások számára. Az Egy átfogó európai uniós nemzetközi beruházási politika felé című szakpolitikai dokumentum azt járja körül, hogy az optimális beruházáspolitika, hogyan járulhat hozzá az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, vagyis az Európa 2020 stratégia

céljainak

megvalósításához.

A

nemzetközi

befektetésekre

vonatkozó

rendeletjavaslat másfelől átmeneti rendelkezéseket állapít meg azon meglévő, vagy függőben lévő kétoldalú beruházási megállapodások tekintetében, amelyeket az uniós országok a Lisszaboni Szerződést megelőzően a világ más területeivel kötöttek. Ebben a Bizottság jogbiztonságot nyújt mind az uniós, mind a külföldi beruházók számára anélkül, hogy korlátozná az új uniós szintű befektetési szerződésekről való tárgyalásokat. Karel De Gucht kereskedelmi biztos elmondta, „áfogó beruházáspolitikájával hosszú távon Európa továbbra is világelső lehet a közvetlen külföldi befektetések terén, s ezáltal a lehető legjobb feltételeket biztosíthatja az európai vállalkozásoknak, élénkítve a növekedést és munkahelyeket teremtve a jelenlegi döntő időszakban.”

A szakpolitikai dokumentumok elérhetőek angol nyelven a kövcetkező honlapon: http://trade.ec.europa.eu/doclib/press/index.cfm?id=591

Nyilvános vita a nyugdíjak jövőjéről

14


2010. július 7-én az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjak biztosításának lehetőségeiről, illetve arról, hogy az Európai

Unió

miként

támogathatja a legeredményesebben

a tagállami

erőfeszítéseket. 2008-ban minden legalább 65 éves uniós polgárra négy munkaképes korú (15–64 év közötti) személy jutott. 2060-ra egy nyugdíjasra mindössze két munkaképes korú polgár marad. Egy nemrég végzett Eurobarométer felmérés szerint az uniós polgárok 73 százaléka kifejezetten kevesebb nyugdíjra számít, illetve úgy gondolja, hogy vagy nyugdíjba vonulásának elhalasztására, vagy pedig arra kényszerül majd, hogy több pénzt gyűjtsön nyugdíjas éveire. Mindeközben a népesség 54 százaléka attól tart, hogy időskori jövedelme nem lesz elegendő a megfelelő életszínvonal fenntartásához. A népesség elöregedése valamennyi tagállamban hatalmas nyomást gyakorol a nyugdíjrendszerekre. A konzultációs dokumentumként szolgáló zöld könyv számos kérdést vet fel, amely kapcsán felkéri az érdekelt feleket, hogy nézeteik, véleményük és elképzeléseik megosztásával járuljanak hozzá a nyugdíjkérdésről szóló vitához. Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos a zöld könyv bemutatásakor elmondta, „az előrejelzések szerint Európában 2060-ra megkétszereződik a nyugdíjasok száma a nyugdíjukat finanszírozó munkavállalókhoz viszonyítva. A jelenlegi helyzet egész egyszerűen tarthatatlan. A probléma megoldásához alaposan meg kell vizsgálni a szolgálati idő és a nyugdíjban eltöltött évek közötti egyensúlyt.” A zöld könyv a gazdaság- és szociálpolitika, valamint a pénzügyi piaci szabályozások közötti szinergiákra építő, átfogó és egységes megközelítéssel tekinti át a nyugdíjak európai keretét, kitérve számos különböző kérdésre, mint például a hosszabb szolgálati idő, a nyugdíjak belső piaca, a nyugdíjak mobilitása a tagállamok között, az

15


uniós

szabályozás

hiányosságai,

a

nyugdíjalapokra

a

jövőben

vonatkozó

fizetőképességi szabályozás, munkáltatói fizetésképtelenség stb. A zöld könyv azonban nem tesz konkrét szakpolitikai javaslatokat, csupán

a

lehetséges jövőbeli európai szintű fellépésre vonatkozó javaslatokat hivatott összegyűjteni. A konzultációs időszak 2010. november 15-ig tart. A Bizottság a konzultációt követően elemzi a válaszokat, s megvizsgálja, hogy a kérdések uniós szintű megoldása érdekében milyen intézkedés bizonyulna a leginkább célravezetőnek.

A zöld könyv és bizottsági munkadokumentum, valamint az on-line konzultáció elérhető angol nyelven a következő oldalon: http://ec.europa.eu/social/main.jsp? langId=en&catId=89&newsId=839&furtherNews=yes

16


A részidős foglalkoztatás szerepe az európai gazdaságban Az Európai Bizottság a múlt héten tette közzé, a részidős foglalkoztatás gazdasági hatásait értékelő tanulmányát. A dokumentum a különböző tagállamokban a gazdasági válság hatásainak mérséklésére irányuló, a részidős foglalkoztatást elősegítő és támogató intézkedéseket, s azok pozitív hatásait vizsgálja. A válságkezelés egyik alapköve volt számos országban a részidős foglalkoztatás állami támogatása, annak érdekében, hogy a korábban sikeresen és eredményesen működő vállalkozásokat megmentsék a csődhelyzettől, illetve megelőzzék a tömeges elbocsátásokat. A bizottsági tanulmány egyértelműen megállapítja, hogy a részidős foglalkoztatás támogatása

jelentősen

hozzájárult

a

foglalkoztatottság

sebezhetőségének

csökkentéséhez a recessziós időszakban.

A tanulmány elérhető angol nyelven a következő oldalon: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=89&newsId=843&furtherNews=yes

6. Információs társadalom és média

7. Környezetvédelem Nyilvános konzultáció a környezeti hatásvizsgálatról Az Európai Bizottság 2010. július 6-án nyilvános konzultációt indított a környezeti hatásvizsgálat (EIA) felülvizsgálatához kapcsolódóan. A konzultáció főbb témái az EIA folyamatok minősége, a projektek átvizsgálása, az egyes tagállamokban előírt értékelő-követelmények

harmonizálása,

17

a

több

tagállamban

megvalósuló


projekteknél felmerülő határokon átnyúló problémák, a környezetvédelmi hatóságok szerepe, a más szakpolitikákkal, mint például a klímaváltozással és a biodiverzitással elért szinergiák, illetve azok fejlesztése. A konzultáció, amelyben szeptember 24-ig lehet részt venni, lesz az egyik alpja az EIA 2011-es felülvizsgálatának, illetve a Bizottság reformjavaslatának.

A konzultációs kérdőív és dokumentumok elérhetőek angol nyelven a következő oldalon: http://ec.europa.eu/environment/consultations/eia.htm

8. Közlekedés A Parlament jóváhagyta az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó új jogi keretet Az Európai Bizottság üdvözölte, hogy az Európai Parlament július 6-án megszavazta az intelligens közlekedési rendszerekre (ITS) vonatkozó új jogi keretet. Az elfogadott irányelv célja, hogy meggyorsítsa az innovatív közlekedési technológiák bevezetését Európa-szerte. Az intelligens közlekedési rendszerek különböző közlekedési módok esetében egyidejűleg alkalmaznak információs és kommunikációs technológiákat azok hatékonyabbá tétele érdekében. Ezek a rendszerek minimalizálják a közlekedés egészségre, környezetre, gazdaságra és az uniós polgárok életminőségére gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A forgalmi torlódások költsége, amelynek mértékét az európai bruttó hazai termék 1 százalékára becsülik, az ITS bevezetése révén 10 százalékkal csökkenthető.

A

személygépkocsikban

és

a

tehergépkocsikban

alkalmazott

intelligens technológiáknak köszönhetően a közutakon várhatóan évente ötezerrel lesz kevesebb a halálos áldozatok száma. A július 6-án elfogadott irányelv támogatja az ITS cselekvési terv kidolgozását, s célja az

ITS

közúti

közlekedés

terén

való

18

bevezetésének

és

alkalmazásának


meggyorsítására, valamint koordinálására vonatkozó keret létrehozása, beleértve a más közlekedési módokkal való összekapcsolást is. A irányelv fő prioritásai közé tratozik a forgalmi és utastájékoztatás, az e-segélyhívó rendszer és az intelligens tehergépkocsiparkolók kiépítése. A jogszabály értelmében a Bizottság a következő hét

évben

olyan

előírásokat

fog

elfogadni,

amelyek

az

ITS-megoldások

versenyképességét, interoperabilitását és folyamatosságát Európa-szerte biztosítják. Ezen kívül a Bizottság létre fogja hozni az ITS-tanácsadó csoportot, amely ajánlásokkal látja el a Bizottságot az ITS Unióban való bevezetése és alkalmazása üzleti és technikai aspektusai tekintetében.

Az intelligens közlekedési rendszerekről bővebb információ angol nyelven a következő oldalon elérhető: http://ec.europa.eu/transport/its/index_en.htm

Könnyebb megfelelni a kibocsátáskereskedelmi rendszer szabványainak Az Európai Bizottság július 9-én egy olyan eszköz használatának elfogadásáról döntött, amely lehetővé teszi a kisrepülőgépek üzemeltetői számára a gépek üzemanyag-fogyasztásának becslését. Az Európai légiközlekedés biztonságáért létrehozott szervezet (Eurocontrol) által kifejlesztett eszköz segítségével az üzemeltetők eleget tehetnek az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) követelményeinek. Az eszköz egyszerűsített megfigyelési eljárást tesz lehetővé a kevés járatot üzemeltető vagy kis kibocsátással rendelkező társaságok számára. Az eszközt más légiközlekedési társaságok is használhatják, amennyiben az általuk üzemeltetett

egyes

járatok

üzemanyag-felhasználásának

rendelkezésre.

19

adatai

nem

állnak


Az eszköz megfelel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére

és

jelentésére

vonatkozó

iránymutatások

létrehozásáról szóló

2007/589/EK bizottsági határozatban foglalt követelményeknek.

Az Eurocontrol által kifejlesztett fogyasztás és kibocsátásbecslő eszköz ingyenesen hozzáférhető a következő oldalon: http://www.eurocontrol.int/environment/public/standard_page/small_emitters.html

20


Növekvő autóalkatrész árak 2009-ben Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint a 2009-ben, a tagállamokban eladott autók árai némileg csökkentek, s közelítettek egymáshoz az egységes piacon belül. Ugyanakkor a javítási és karbantartási szolgáltatások, valamint az autóalkatrészek ára az inflációt meghaladó mértékben nőtt. Ez a trend igazolta a szektorban idén június 1-től érvénybe lépő szigorúbb versenyjogi szabályozások szükségességét. Az Európai Unió autókra vonatkozó árindexe 1,1 százalékkal, míg a fogyasztói árak 1,7 százalékkal nőttek 2009-ben. Az autók árai tehát teljes inflációhoz képest 0,6 százalékkal voltak alacsonyabbak. A csökkenő árak a fogyasztók számára kedvező tendenciát mutatnak, amelynek főbb okai a világszinten mutatkozó termelési kapacitástöbblet, illetve a gyártók közötti intenzív piaci verseny. A javítási és karbantartási szolgáltatások, valamint az autóalkatrészek ára összesen 1,5, vagyis az inflációhoz képest 0,7 százalékkal nőtt. Az erre vonatkozó szigorúbb európai uniós versenyjogi szabályozás csak idén júniustól lépett érvénybe, ezért ennek hatásai még nem jelentkezhettek a tavalyi statisztikákban.

Az Európai Bizottság autóipari jelentése angol nyelven a következő oldalon elérhető: http://ec.europa.eu/competition/sectors/motor_vehicles/prices/report.html

9. Kutatás

10. Regionális politika

21


11. Vállalkozásfejlesztés és ipar Nemzetközileg aktív kis-és középvállalkozások Az Európai Bizottság július 6-án jelentést tett közzé Az Európai Unió kis- és középvállalkozásainak (kkv) nemzetközisége címmel. A tanulmány a kkv-k nemzetközi teljesítményét értékeli, s megállapítja, hogy az elmúlt három évben az Unióban műkodő kkv-k 25 százaléka folytatott exporttevékenységet, s ezen vállalkozások 7 százalékkal növelték alkalmazottaik számát, míg ez az arány azon kkv-knél, amelyek nem folytattak nemzetközi tevékenységet csupán egy százalék volt a vizsgált időszakban. A jelentés egy másik kedvező folyamatra is rávilágít, a nemzetközi tevékenység és az innováció-érzékenység közötti pozitív összefüggésre. Míg a nemzetközileg aktív kkv-k 26 százaléka hajtott végre innovációt, addig a csupán belföldi tevékenységet végző kkv-knak mindössze 8 százaléka tette ugyanezt. A dokumentum összegzésként megállapította, hogy az európai kkv-k sokkal aktívabbak nemzetközi tevékenység tekintetében, mint az egyesült államokbeli és japán társaik, ugyanakkor azonban rávilágított, hogy a nemzetközi tevékenység jelentős része a belső piacon belül, más tagállamokkal valósul meg, s csupán a kkv-k 13 százalékának vannak kapcsolatai az Unió piacain kívüli szereplőkkel. Az Európai Unió kis- és középvállalkozásainak (kkv) nemzetközisége című jelentés elérhető angol nyelven a következő oldalon: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/support_measures/internationalisation/inter nationalisation_sme_final_en.pdf

12. Versenypolitika 45 millió eurós támogatás a Deutche Solar-nak

22


Az Európai Bizottság 45 millió eurós állami támogatást hagyott jóvá a szilíciumostyákat gyártó német Deutsche Solar AG részére. A cég által kivitelezett 350 millió eurós összértékű regionális projekt előreláthatólag 130 munkahelyet teremt majd Németországban. A teljes körű vizsgálat eredménye után a német hatóságok a támogatás összegének csökkentéséről döntöttek, mivel a Deutsche Solar korábban már kapott állami támogatást más projektekre. A Bizottság ezek után engedélyezte a beruházás kivitelezését, mivel annak a régió fejlesztésére gyakorolt pozitív hatásai meghaladják a piaci verseny esetleges torzulásából adódó hátrányokat. A Deutsche Solar napelemekben használt szilíciumostyákat gyárt. A cég a napenergia iparban világszerte aktív SolarWorld csoport leányvállalata. A beruházás a szászországi Kelet-Freiberg ipari parkban valósul majd meg. A régióban az Európai Unió szabványértékei szerint különösen alacsony az életszínvonal és magas a munkanélküliség, ezért a terület állami támogatásra jogosult. A Deutsche Solarnak jelenleg két üzeme van a szászországi Freibergben: az egyik a Dél-Freiberg ipari parkban, a másik a Saxonia ipari parkban található. A KeletFreiberg projekt 2007 decemberében kezdődött, a teljes termelési szintet várhatóan 2010 végére érik el. A német állam által eredetileg 48 millió euró támogatást szeretett volna nyújtani az üzem felépítéséhez.

Az Európai Bizottság döntésének nyilvános verziója angol nyelven a következő oldalon lesz elérhető:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?

proc_code=3_C34_2008

13. Vízgazdálkodás

23


IV. Heti figyelő A makroregionális politika Európa jövőjének egyik záloga Az Európai Parlament múlt heti strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az európai makrorégiókról szóló állásfoglalását. Az új fogalom, amely 2007, a balti-tengeri stratégia megszületésétől vált az európai regionális politika egyre inkább teret hódító részévé, olyan területi egységre vonatkozik, amely különböző országok közös kohéziós jellemzőkkel bíró régióit öleli fel. A parlamenti állásfoglalás megállapítja, hogy a makroregionális stratégiák jelentősen hozzájárulnak a jövő kohéziós politikájának hatékonyságához, s felszólítja az Európai Bizottságot, hogy folytasson aktív párbeszédet, s alakítsa ki a 2013. utáni időszakra vonatkozó makroregionális politikát, illetve annak új finanszírozási formáit, kereteit. Jelenleg a makroregionális együttműködéshez a balti-tengeri stratégia, illetve a most formálódó, a magyar soros elnökség egyik fő prioritásának számító duna-strtégia tartozik.

Szigorítanák a klónozott állatokból készített élelmiszerek forgalmazását Az Európai Parlament múlt heti strasbourgi ülésén a képviselők elfogadták azt a javaslatot, amely előírja, hogy a nanotechnológiával előállított élelmiszerek külön jelölést kapjanak, illetve egy speciális vizsgálat után kerülhessenek csak forgalomba. A most elfogadott tervezet hiábnypótló, mert jelenleg nincs hatályos uniós jogszabály, amely rendelkezne a klónozott állatokból készített élelmiszertermékek engedélyezéséről, vagy betiltásáról. Az Európai Bizottság és a Tanács javaslata alapján a területet az „új élelmiszerekről” szóló jogszabály alá vonnák.

24


25

Via Moderna Tanácsadó és Szolgáltató Betéti Társaság H-3300, Eger Zoltay utca 8

Recommend Documents