Via Moderna Tanácsadó és Szolgáltató Betéti Társaság H-3300, Eger Zoltay utca 8

Via Moderna Tanácsadó és Szolgáltató Betéti Társaság H-3300, Eger Zoltay utca 8. E-mail: [email protected]

UNIÓS FIGYELŐ A Magyar Mérnöki Kamara részére

2010. június 28. 26. hét

UNI Ó S FIG Y E L Ő 26. hét

© Mandák Fanny

2

UNI Ó S FIG Y E L Ő 26. hét I. Előrejelző...........................................................................................................4 1. Jogszabályok (Hivatalos Lap L-sorozat).............................................................. 6 2. Tájékoztatások és közlemények (Hivatalos Lap C-sorozat)....................................7 3. Egyéb dokumentumok......................................................................................7 III. Szakpolitikai figyelő.......................................................................................... 9 1. Belső piac és szolgáltatások..............................................................................9 2. Energia.........................................................................................................10 3. Egészségügy és munkabiztonság..................................................................... 12 4. Erdőgazdálkodás............................................................................................12 5. Gazdaság- és pénzügyek................................................................................ 12 6. Információs társadalom és média.................................................................... 14 7. Környezetvédelem......................................................................................... 15 8. Közlekedés................................................................................................... 17 9. Kutatás........................................................................................................ 20 10. Regionális politika........................................................................................22 11. Vállalkozásfejlesztés és ipar..........................................................................23 12. Versenypolitika............................................................................................24 13. Vízgazdálkodás............................................................................................24 IV. Heti figyelő..................................................................................................25

3


I. Előrejelző 1. Európai Unió Tanácsa (EiUT) – a tagállamok szakminisztereinek ülései www.consilium.europa.eu

2010. június 29.: mezőgazdasági és halászati tanácsülés

2. Európai Bizottság (EiB) www.ec.europa.eu

2010. június 28.: EU-OPEC Energiapárbeszéd 2010. június 28.: az Európai Bizottság közzéteszi az adózási trendekről szóló 2010-es jelentését 2010. június 29.: az Európai Unió utasok jogairól szóló információs kampányának kezdete 2010. június 29.: az Európai Bizottság közzéteszi a biztonságos európai befektetési környezetről szóló közleményét és szabályozás-tervezetét 2010. július 1.: hatályba lépnek az új uniós roaming-szabályozások 2010. július 1.: az Európai Bizottság közzéteszi javaslatát az európai szabadalmak fordítási előírásaira vonatkozóan 2010. július 1.: workshop a 7. és 8. kutatási keretprogramról 2010. július 2.: közmeghallgatás a piaci zavarokról

3. Európai Parlament www.europarl.europa.eu

2010. június 28 – július 1.: képviselőcsoporti hét

4. Soros elnökség – Spanyolország www.2010eu.es

2010. június 30.: konferencia a spanyol EU-elnökség értékeléséről (Madrid) 4


5. Soros elnökség – Belgium www.eu2010.be

2010. július 1.: Belgium átveszi Sapnyolroszágtól az Európai Unió soros elnökségét

6. Egyéb szervezetek 2010. június 28.: konferencia a villamosenergia és földgáz nagykereskedelmi piacok átláthatóságáról (EFET) (London) 2010. június 29.: konferencia a bioüzemanyagok klímaváltozásra gyakorolt hatásairól (BirdLife International, Európai Környezetvédelmi Hivatal) (Brüsszel) http://www.birdlife.org/eu/pdfs/Agenda_Bio_energy_Biofuels_timebomb_f.pdf

2010. június 30.: Víz és mezőgazdaság: egy közös jövő című Víz Intergroup ülés (EUREAU) (Brüsszel) http://eureau.org/

2010. június 28 – július 2.: Nemzetközi Víz Hét (EWP) (Szingapúr) http://www.ewp.eu/wp-content/uploads/2010/06/EWP-Newsletter-Volume-1-June-2010Singapore-International-Water-Week-28-June-2-July1.pdf

5


II. Dokumentumtár Az Európai Unió Hivatalos Lapjának kivonata 2010. június 21-26. Forrás: www.eur-lex.europa.eu

1. Jogszabályok (Hivatalos Lap L-sorozat) 1.1. Európai Parlament és Tanács •

A Tanács 541/2010/EU rendelete a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló 1104/2008/EK rendelet módosításáról

•

A Tanács 542/2010/EU rendelete a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló 2008/839/IB határozat módosításáról

•

Az Európai Parlament és a Tanács 539/2010/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK rendeletnek egyes követelmények egyszerűsítése és a pénzügyi irányításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések tekintetében történő módosításáról

1.2. Európai Bizottság •

A Bizottság 2010/345/EU határozata a 2007/589/EK határozatnak a szén-dioxid leválasztásából,

szállításából

és

geológiai

tárolásából

származó

üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra vonatkozó nyomonkövetési és jelentési iránymutatásokkal való kiegészítés céljából történő módosításáról (az értesítés a C(2010) 3310. számú dokumentummal történt)

6


2. Tájékoztatások és közlemények (Hivatalos Lap C-sorozat) 2.1. Tájékoztatások •

2010/C 164/03 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén történő információszolgáltatási eljárásról szóló, 98/34/EK irányelve 11. cikkének megfelelően – A 98/34 értesítési eljárás

keretében,

2009-ben

hivatalosan

bejelentett

műszaki

szabályokra

vonatkozó statisztikák •

2010/C 164/04 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén történő információszolgáltatási eljárásról szóló, 98/34/EK irányelve 11. cikkének megfelelően – A 98/34 értesítési eljárás

keretében,

vonatkozó

2009-ben

statisztikák

hivatalosan

bejelentett

Referenciadokumentum

műszaki

szabályokra

elfogadása

a

környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2008/1/EK tanácsi irányelv alkalmazásában •

2010/C 167/01 A Bizottság közleménye az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/106/EGK tanácsi irányelv végrehajtása keretében (Az irányelv értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)

3. Egyéb dokumentumok •

Az Európai Bizottság brosúrája a szén-dioxid leválasztáshoz és leválasztáshoz kötődő projektekről

http://ec.europa.eu/energy/publications/doc/2010_eepr_brochure_co2_en.pdf

7

UNI Ó S FIG Y E L Ő 26. hét •

Tanácsi határozat az Európai Bizottság Európai Közösségen belüli energiaipari infrastrukturális beruházásokról való értesítéséről

http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/10/st07/st07524.en10.pdf

•

Tanácsi döntés az Európai Unió IRENA-hoz való csatlakozását érintő következtetésről


•

Tanácsi következtetések a városi mobilitás cselekvési tervről

http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/trans/115472.pdf

•

Tanácsi iránymutatás a transzeurópai hálózatokról szóló felülvizsgálatról


8


III. Szakpolitikai figyelő 1. Belső piac és szolgáltatások Figyelemfelkeltő kampány a hamisított és kalóz árukról Az elmúlt tíz évben világszerte robbanásszerűen terjedt a hamisítás és kalózkodás, ami mára az egyik legfenyegetőbb világgazdasági problémává nőtte ki magát. Húsz évvel ezelőtt a hamisítást még olyan problémának lehetett tekinteni, amely szinte kizárólag a divatáru, az órák és a drága kézitáskák gyártóit érintette. Napjainkban azonban a hamisítók jóval szélesebb körben vannak jelen, már nemcsak hamis elektromos készülékeket, autóalkatrészeket és játékokat hoznak forgalomba, hanem hamis gyógyszereket is. Az OECD legfrissebb adatai szerint a hamisított és kalóz árukkal folytatott nemzetközi kereskedelem volumene 2007-ben elérte a 250 milliárd USA-dollárt. Az Európai Unió vámtisztviselői 2008-ban több mint 178 millió hamisított vagy kalóz árucikket tartóztattak fel, ami jelentős növekedést jelent a 2007ben lefoglalt 79 millió árucikkhez képest. A Hamisítás és a Kalózkodás Megfigyelőközpontját az Európai Bizottság hozta létre 2009-ben, abból a célból, hogy szorosabb együttműködés alakuljon ki az ipar, a közigazgatási hatóságok és a fogyasztók között a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelemben. A

2010.

márciusában

a

probléma

súlyosságának

tudatosítására

indított

figyelemfelkeltő kampány első része a “Színtiszta utánzat” elnevezésű ifjúsági verseny volt, amelynek videofilm kategóriájában a magyarországi Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény érte el az első helyezést. A hamisított és kalóz áruk ellen tett európai intézkedésekről bővebb információ érhető el angol nyelven: http://ec.europa.eu/internal_market/iprenforcement/observatory/real_fake_competition_en.ht m

9


2. Energia Tanácsi határozat az energiaipari infrastrukturális projektekről és a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökségről Az Európai Tanács június 24-i ülésén határozatot fogadott el az Európai Bizottság Európai Közösségen belüli energiaipari infrastrukturális beruházásokról való értesítéséről. A határozat célja egy közös keretrendszer létrehozása, amelybe a tagállamok betáplálják az olaj, földgáz, villamosenergia infrastruktúrához, illetve a szén-dioxid

leválasztáshoz

és

tároláshoz

köthető

projektekkel

kapcsolatos

információkat. Az Európai Tanács emellett határozatot fogadott el a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) statútumáról szóló következtetésről. Az IRENA alapító okirata kimondja, hogy a szervezethez csatlakozó kormányközi gazdasági szervezeteknek deklarálniuk kell, hogy milyen területekre terjednek ki hatásköreik. Ebben az esetben az Európai Uniónak és a tagállamok több területen megosztott hatáskörrel rendelkeznek. A Tanács 2009. októberében döntött az IRENA alapító okiratának aláírásáról, s miután 25 állam már ratifikálta a statútumot, az 2010. július 8-án hatályossá válik.

Az

Európai

Bizottság

Európai

Közösségen

belüli

energiaipari

infrastrukturális

beruházásokról való értesítéséről szóló tanácsi határozat angol nyelven elérhető: http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/10/st07/st07524.en10.pdf

Az Európai Unió IRENA-hoz való csatlakozását érintő következtetésről szóló tanácsi döntés angol nyelven elérhető: http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/10/st08/st08612.en10.pdf

10


20 tagállam kapott figyelmeztetést az egységes piac szabályainak végre nem hajtása miatt Az Európai Bizottság 20 tagállamnak összesen 35 felkérést küldött a földgáz és villamosenergia egységes piacának létrehozásáról szóló európai uniós jogszabályok teljes körű végrehajtásának és alkalmazásának hiányosságiara vonatkozóan. A szabályozások célja, hogy növeljék a villamosenergia és a földgáz piacok kapacitását és átláthatóságát. A megfelelően működő, jól szabályozott, átlátható és piaci árjelzésekkel rendelkező összekapcsolt piac alapvető fontosságú mind a verseny, mind az ellátás biztonságának garantálásához. Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország,

Olaszország,

Portugália,

Románia,

Spanyolország,

Szlovákia,

Szlovénia és Svédország megsértették a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló 1228/2003 EK, illetve a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 1775/2005/EK rendeleteket. Magyarország esetében a Bizottság a szűk keresztmetszetek napközbeni kezelésének hiányát kifogásolta.

Az egyes tagállamok jogsértő magatartásáról bővebb információ elérhető angol nyelven a következő oldalon: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do? reference=MEMO/10/275&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en

A Bizottság aggódik Litvánia gázellátása miatt

11


Június 23-án a litván hatóságok megerősítették, hogy a belorusz vezetéken érkező gázmennyiség 50 százalékkal csökkent. Június 21-én a Gazprom leállította a Belaruszon

keresztül

történő

gázszállításokat,

annak

190

millió

dolláros

gáztartozására hivatkozva. A konfliktus potenciálisan három uniós tagállamot, Litvániát, Lengyelországot és Németországot érintheti, de ezek közül Lengyelország és Németország Ukrajnán keresztül is kaphat gázt. Litvánia azonban 100 százalékban a belorusz vezetéken keresztül szállított orosz gáztól függ. Ugyanakkor Lettország egy hétig képes ellátni Litvániát saját tartalékaiból. Az Európai Unióban felhasznált földgáz 6,25 százaléka Belaruszon keresztül érkezik a tagállamokba.

3. Egészségügy és munkabiztonság

4. Erdőgazdálkodás

5. Gazdaság- és pénzügyek Uniós álláspontok a torontói G20 ülésen Az 1999-ben alakult G20-ak csoport, amely az Európai Unió mellett 19 ország politikai és pénzügyi vezetőiből áll, a világ bruttó nemzeti össztermékének 90 százalékát állítja elő, a világkereskedelmi forgalomnak pedig 80 százalékát bonyolítja

le.

A

csoport

június

26-27.

között

Torontóban

megrendezett

csúcstalálkozóján az Európai Uniót José Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke képviselte.

12


Az Unió legfontosabb célja a csúcson az volt, hogy lehetőséget találjon az erőteljes és fenntartható növekedés biztosítására, s ennek keretében kidolgozásra kerüljön egy koordinált és differenciált kilépési stratégia. Az Unió célkitűzései között kiemelkedő helyet foglalt el a pénzügyi piacok reformja, amelynek egyik központi eleme az úgynevezett banki stressz-teszt, amelynek eredményeit a Bizottság júliusban fogja közzé tenni. A G20-ak csúcstalálkozón Brüsszel eredményt szeretett volna elérni a pénzintézetek megadóztatásával kapcsolatban is. Az Unió már korábban felkérte tagországait, hogy vessenek ki adókat a pénzügyi intézményeikre. Ez az intézkedés bevezetése esetén elő tudja majd segíteni a terhek megosztását, ugyanakkor a túlzott kockázatok elkerülésére fogja ösztönözni a pénzügyi szereplőket. Bár az ülésén az országok biztosították egymást a világgazdaság fellendítése iránti elkötelezettségükről, azonban az államháztartási hiányok egyre növekvő mértékének orvoslási módjairól és lehetőségeiről már jelentősen megoszlott véleményük, s így lényegi megállapodás szinte egyik kérdésben sem született. A viták kitolódnak a következő ülésre, amelyre 2010. novemberében kerül sor Szöulban.

Meghosszabbították a magyar bankok feltőkésítésének programját Az Európai Bizottság az EK-Szerződés állami támogatási szabályai értelmében 2010. december 31-ig meghosszabbította a magyar a pénzintézetek állami feltőkésítését célzó támogatási programot. A 2008. végén, a pénzügyi válság csúcsán a piacok stabilizálása érdekében elindított garanciavállalási, feltőkésítési és egyéb támogatási programok túlnyomó többségének jóváhagyása júniusban járt volna le. Bár a Bizottság meghosszabbította a programot, ennek ára a garanciavállalási díjak felemelése, s a forrásszerzésben jelentős mértékben állami garanciavállalásra támaszkodó bankok életképességi felülvizsgálatnak való alávetése.

13


A feltőkésítési intézkedés osztalékelsőbbségi részvények fejében új tőkét tesz elérhetővé a hitelintézetek számára, hogy megerősíthessék tőkealapjukat az esetleges veszteségekkel szemben. A Bizottság úgy találta, hogy az eredetileg 2009. február 12én jóváhagyott intézkedés összhangban van a bankoknak nyújtható állami támogatásokról szóló bizottsági iránymutatásokkal. A meghosszabbított támogatási csomag megfelelő, arányos és szükséges eszköz, időben és hatályát tekintve behatárolt.

6. Információs társadalom és média 12 tagállam elmaradt az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv átültetésével Az Európai Bizottság 12 tagállamot, köztük hazánkat is felszólította, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alapján fennálló kötelezettségeik teljesítése

érdekében

sürgősen

tegyék

naprakésszé

nemzeti

műsorszórási

szabályozásukat. Az irányelv a digitális korszak kihívásainak megfelelően korszerűsíti a műsorszórásra vonatkozó uniós szabályokat, valamint az európai tévénézők jogi védelmének javítása érdekében szabályozza az olyan szolgáltatások nyújtását és igénybevételét, mint az internetes televíziózás, a lekérhető videószolgáltatások és a mobiltelevíziózás. A tagállamoknak 2009. december 19-ig volt lehetőségük az irányelv nemzeti jogrendszerbe való átültetésére, ennek azonban a mai napig 12 tagállam nem tett eleget, így számukra a Bizottság június 24-én indokolással ellátott véleményt küldött, amelynek megválaszolására a nemzeti kormányoknak két hónap áll rendelkezésére, amennyiben ez idő alatt nem értesítik a Bizottságot az irányelv teljes körű végrehajtására szolgáló intézkedéseikről, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé utalhatja.

14


Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv szigorú fogyasztóvédelmi előírások fenntartása mellett a szabályozás egyszerűsítésével erősíti Európa televíziós és audiovizuális ágazatát, valamint egyenlő versenyfeltételeket teremt a határokon átívelő audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtásához. Biztosítja továbbá, hogy a kiskorúak védelmére és a faji, nemi, vallási és nemzetiségi hovatartozáson alapuló gyűlöletkeltés tilalmára vonatkozó szabályok az összes audiovizuális szolgáltatás esetében érvényesüljenek. Az Európai Bizottság korábban, 2010. januárjában felszólító levél formájában mr tájékoztatást kért 23 tagállamtól, mivel a megadott tavaly decemberi határidőig csupán három tagország, Belgium, Románia és Szlovákia értesített Brüsszelt az irányelv tejes átültetéséről. 12 tagállam – Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Málta, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország – a bizottsági fehívásra tájékoztatta Brüsszelt, hogy az irányelvnek való megfelelés érdekében módosította nemzeti szabályozását, azonban a maradék 12 tagország, köztük hazánk semmilyen jelzéssel sem élt.

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv kodifikált változata elérhető magyar nyelven: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2010:095:0001:0024:HU:PDF

7. Környezetvédelem Az európai kiskereskedők zöld magatartási kódexe Európai vállalatvezetők június 24-én közzé tették a kiskereskedelmi ágazatra vonatkozó önkéntes környezetvédelmi magatartási kódexet. A dokumentumot aláíró kiskereskedők olyan elvek és intézkedések mellett kötelezték el magukat, amelyeknek célja

a

„környezeti

lábnyom”

csökkentése.

A

környezeti

fenntarthatóság

kiskereskedői kódexét a kiskereskedelmi fórum fennállásának első évfordulója

15


alkalmából tartott rendezvényen mutatták be. A kiskereskedelmi fórumot az Európai Bizottság és az európai kiskereskedelmi ágazat 2009-ben hozta létre egy környezeti szempontból fenntarthatóbb fogyasztási szokásokat népszerűsítő kezdeményezés keretében. Janez Potočnik környezetvédelmi biztos elmondta, „a kódex fontos mérföldkő a kiskereskedelmi fórum történetében, s örvendetes hír a fogyasztók számára. Olyan, környezeti szempontból aggodalomra okot adó fontos kérdésekkel foglalkozik, mint a beszerzés,

a

hulladékgazdálkodás,

a

forráshatékonyság

vagy

a

fogyasztók

tájékoztatása.” A kiskereskedelmi ágazat az európai gazdaság meghatározó, a GDP 13 százalékát előállító tényezője, amely összekötő szerepet tölt be az iparág és a fogyasztók milliói között.

Az

európai

kiskereskedők

kulcsfontosságú

szerepet

töltenek

be

a

fenntarthatóbb fogyasztás népszerűsítése szempontjából azáltal, amit tesznek, valamint a beszállítókkal kialakított partnerségi kapcsolataik és az európai fogyasztókkal fenntartott napi kapcsolataik révén. A kiskereskedelmi fórum ennek a fontos befolyásoló szerepkörnek a felismerése nyomán jött létre, a fenntartható termelésre és fogyasztásra, valamint a fenntartható iparpolitikára vonatkozó uniós cselekvési terv keretében. A fórum tagjai között sok olyan multinacionális kiskereskedelmi vállalat található, mint például a Metro és a Tesco,

amelyek

elkötelezték

magukat

arra,

hogy

számos

vállalatspecifikus

intézkedéssel csökkentsék „környezeti lábnyomukat”. A környezeti fenntarthatóság kiskereskedői kódexe a fórum alapelveire építve kiemelt figyelmet szentel az egyes termékek fenntartható beszerzésére, az üzletekben a fokozott forráshatékonyságra, a szállítás és az elosztás optimalizálására, a jobb hulladékgazdálkodási gyakorlatra, valamint a fogyasztók megfelelőbb tájékoztatására. Az aláírók megállapodtak abban, hogy az elért eredményekről beszámolót készítenek, éves vállalati fenntarthatósági jelentés formájában.

16


A kiskereskedelmi fórumról, tagjairól, tevékenységéről bővebb információ elérhető angol nyelven: http://ec.europa.eu/environment/industry/retail/index_en.htm

8. Közlekedés Közlekedési tanácsülés 2010. június 24-i közekedési tanácsülésen a szakminiszterek több fontos határozatot hoztak. Döntöttek az Európai Unió és az Egyesült Államok között 2008-tól érvényben lévő Nyitott Égbolt egyezményt kibővítő új megállapodás aláírásáról, következtetéseket fogadtak el a helyi, regionális és nemzeti hatóságok részére készült cselekvési tervről, amelynek célja a fenntartható, egészséges és biztonságos városi mobilitás létrehozása, megvizsgálták az izlandi hamufelhő okozta károkat, s azok mérséklésére tett lépések eredményességét, illetve megvitatták a közlekedési szakpolitika szerepét a munkahelyteremtésről és növekedésről szóló 2020-as célok elérésében. Az új Nott Égbolt yitmegállapodás a külföld beruházási lehetőségekről, további piacnyitásról, illetve a szakpolitikai szabályozó tevékenység összehangolásáról szól, különös tekintettel a polgári repülés környezetre gyakorolt hatásaira, valamint a munkakörülmények magas színvonalon tartására. A tárgyalások során az Egyesült Államok a nagyobb repülőtereken bevezetendő zajkorlátozások szigorítását, az Európai Unió pedig a befektetések nagyobb szabadságát szerette volna elérni az amerikai piacon. Az izlandi vulkán okozta problémákra vonatkozóan az ülésen egyes tagállamok a Bizottságot közös kríziskezelési szabályok mihamarabbi kialakítására szólították fel, mások az iparág pénzügyi helyzetének javítását, a piaci szereplőkre nehezedő nyomás enyhítésének fontosságát hangsúlyozták.

17


Május 4-i rendkívüli ülésén a Tanács több következtetést is elfogadott, amelyek meghatározták az Európai Unió krízishelyzetre adott reakcióját. A Bizottság jelentése alapján a következtetésekben leírtak közül több már meg is megvalósult. A biztonsági kockázatok kezelését elősegítendő a közlekedési miniszterek úgynevezett "három zónás": tiltott, akadálytalanul, valamint kockázatosan repülhető zónákra oszló rendszer kialakítását javasolták. Az illetékes hatóságok hat óránként frissített légköri adatok alapján határozzák meg ezeket a zónákat. Ezen felül megállapodtak abban, hogy az Európai Unió közös álláspontot fog kialakítani a vulkánkitörések kockázatkezelésével kapcsolatban, amelyet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szeptemberi közgyűlésére készít majd el. A következtetésekben a repülőgépek hajtóműveiben keletkezett károk maximális értékének meghatározását is célul tűzték ki, ezen érték megállapításán még dolgoznak a szakemberek. A Tanács kérésére a Bizottság jelenleg is vizsgálja a vészhelyzet esetén alternatív közlekedési ágazatokra való áttérés lehetőségeit, illetve az utazási módok felcserélhetőségét hátráltató tényezőket. A Bizottság erről szóló jelentését 2010. őszén teszi majd közzé. A Tanács múlt heti ülésén támogatásáról biztosította a városi mobilitás megfigyelőközpont létrehozását, amely virtuális platformot biztosít az információ és tapasztalatcserére. További támogatandó területek még a környezetvédelmi és egészségügyi

fejlesztések,

a

tiszta

és

energiahatékony

technológiák,

az

infrastrukturális fejlesztések, a közlekedés és várostervezés, az áruszállításhoz kapcsolódó új logisztikai megoldások, az innováció és kutatás valamint az utak biztonságának javítása. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek vizsgálatánál több tagállam szakminisztere felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a közlekedési ágazat versenyképessége javításra szorul. Az új tagállamok képviselői a kohéziós alapokból történő

18


támogatások növelését javasolták, amelynek segítségével Európa szerte modern közlekedési infrastruktúrát lehetne kialakítani. A vitában elhangzott érvek megjelennek majd az év végéig elkészülő fehér könyvben, amelyben a Bizottság a 2020-as célok elérésének érdekében a közlekedéspolitikára váró feladatokat taglalja majd. A közlekedési tanács ülésém elfogadta a transzeurópai hálózatok fejlesztéséről szóló, 1996-ban elfogadott iránymutatás felülvizsgált változatát is.

Az iránymutatás

lényege egy általános hivatkozási keretrendszer létrehozása az olyan közös projektek számára, amelyek elősegítik a transzeurópai hálózatok fejlesztését. Általános cél az Európai Unión belül a földi, légi és tengeri infrastruktúra hálózatok integrálása 2020ra. Az ülésén végén a belga delegáció ismertette a belga elnökség közlekedéspolitikára vonatkozó munkaprogramját, amelynek általános súlyponti témái a fenntartható közlekedés, a közlekedésbiztonság és az innováció. A konkrét témák között fellelhető

az

infrastrukturális

költségek

visszatérítését

segítő

úgynevezett

„Eurovignette” program, a közlekedési kihágásokat rögzítő adatbázisok kölcsönös hozzáférhetősége, a második Egységes Európai Égbolt csomag, a repülésbiztonság és a viziközlekedés teljes integrálása a logisztikai láncba.

A városi mobilitás cselekvési tervéről szóló tanácsi következtetések angol nyelven a következő oldalon elérhetők: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/trans/115472.pdf

A transzeurópai hálózatokról szóló iránymutatás felülvizsgálata angol nyelven a következő oldalon elérhető: http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/10/st00/st00013.en10.pdf

19


13 tagállam ellen indul eljárás az első vasúti csomag végrehajtása miatt Az Európai Bizottság június 24-én az Európai Bírósághoz fordult, mert 13 tagállam a 2003.

március

15-i határidőt

bőven

meghaladva sem

ültette

át

nemzeti

jogrendszerébe az első vasúti csomag bizoyos részeit. Ausztria, Csehország, Franciaország, Görögország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia nem hajtotta végre vasúti piac megnyitásáról szóló módosított 91/440 EGK, illetve a 2001/14 EK irányelveket. A vasúti piac liberalizálására vonatkozó intézkedések végrehajtásának elmulasztása következtében a vasúttársaságok nem tudnak más tagállamokban szolgáltatást nyújtani, így a vevők számára kevesebb versenyképes vasúti szolgáltatás áll rendelkezésre. Az első vasúti csomag irányelveinek helytelen módon történő végrehajtása akadályozza a piaci hozzáférést és a hozzáférési feltételek átláthatóságát. Amennyiben a hozzáférési díjak megállapításáért és a hálózati kapacitás elosztásáért felelős

pályahálózat-működtető

nem

kellő

mértékben

független

a

vasúti

szolgáltatásokat nyújtó szervezetektől, tisztességtelen versenyfeltételek alakulhatnak ki az infrastruktúrához való hozzáférés tekintetében. Mindez túl magas hozzáférési díjakhoz vezethet, ami kizárhatja a versenyből azokat a potenciális piaci szereplőket, amelyek egyébként ki tudták volna gazdálkodni az uniós jogszabályok által meghatározott minimumdíjat. A további következmények közé tartozhat a különböző piaci szegmensekben működő vasúttársaságok közötti indokolatlan megkülönböztetés is.

9. Kutatás Az európaiakat jobban érdekli a tudomány, mint a sport

20


Az Eurobarométer június 21-én közzétett, a tudomány és a technológia értékeléséről, 32 európai ország - a 27 tagállam, valamint Izland, Horvátország, Norvégia, Svájc és Törökország - bevonásával készült új felmérése szerint az európaiak mintegy 80 százaléka érdeklődik a tudományos felfedezések és a technológiai fejlesztések iránt, míg csupán 65 százalékukat érdekli a sport. Több mint 70 százalék gondolja úgy, hogy az Európai Unió által támogatott kutatások a jövőben egyre fontosabbá válnak. A felmérésben részt vevők 57 százaléka úgy ítélte meg, hogy a tudósoknak nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a munkájukkal kapcsolatos kommunikációra, s 66 százalékuk szerint a kormányoknak többet kellene tenniük azért, hogy felkeltsék a fiatalok érdeklődését a tudományos kérdések iránt. Az európai polgárok a messzemenőkig elismerik a tudomány hasznát és fontosságát, azonban sokan aggodalmakat fogalmaztak meg az új technológiákból eredő kockázatokra, valamint a tudósok által birtokolt tudásban rejlő hatalomra vonatkozóan. A felmérés arra is rávilágít, hogy az európai polgárok 61 százaléka tartja úgy magáról, hogy nagyon, vagy kellően jól tájékozott a tudományos felfedezéseket és a technológiai fejlesztéseket illetően. A megkérdezettek 74 százaléka úgy gondolja, hogy az európai együttműködésben végzett, az Európai Unió által támogatott kutatás egyre fontosabbá fog válni. Tíz európaiból hat szerint az együttműködésben végzett kutatás nagyobb kreativitást és hatékonyságot tesz lehetővé. Az európai polgárok szerint pozitív hatásai vannak a fiatalok bevonásának a tudomány világába, azonban úgy érzik, hogy a kormányok nem tesznek eleget a széles körű érdeklődés ösztönözése érdekében. A megkérdezettek úgy gondolják, hogy a kormányoknak többet kellene tenniük a nők tudományos szerepvállalásának előmozdításáért, amely pozitív hatással járna.

A felmérés eredményeiről készített jelentés elérhető angol nyelven: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_340_en.pdf

21


10. Regionális politika Egyszerűsödnek a kohéziós és strukturális alapok Az Európai Bizottság 2009. nyarán elindított strukturális politikára vonatkozó reformfolyamata június 25-én, az elfogadott intézkedéscsomag hatályba lépésével befejeződött. A döntés a kohéziós és strukturális alapok egyszerűsítésére valamint, a forrásokhoz való könnyebb hozzáférésre és a befektetések elősegítésére vonatkozik a közfinanszírozások gazdasági válság okozta akadályozásakor. A gazdasági válság egyik legsúlyosabb hatása, hogy a tagállamok és az egyes régiók nem képesek társfinanszrozást biztosítani az uniós projektekhez. A most elfogadott refomok erre a jelenlegi kihívásra kívánnak választ találni, illetve a projektek mindennapos menedzsment-eljárásait egyszerűsítik, könnyítik meg. A döntéscsomag az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött felső projekthatárt egységesen 50 millió euróban határozza meg, így lehetővé téve például, hogy a közepes méretű környezetvédelmi beruházásokról a tagállamok dönthessenek, lerövidítve ezzel a projektek kezdési idejét. A projektek több európai program általi támogathatóságának bevezetése növeli a tervezett beruházások megvalósíthatósági esélyeit. Például lehetővé válik, hogy egy régiókon átnyúló új autópályaszakasz az összes érintett regionális fejlesztési programból részesüljön támogatásban, míg ezt a korábban érvényben lévő szabályozások kizárták. Az

intézkedés-csomag

tartalmazza

továbbá

a

bevétel-generáló

projektekre

vonatkozó szabályok és a program-felülvizsgálatok egyszerűsítését, valamint az N+2-es szabály „meghosszabbítását”, amely lehetővé teszi, hogy a 2007-ben allokált forrásokat 2009. vége után is fel lehessen használni. Csak ez utóbbi döntés több mint 220 millió euró „megmentését” jelenti. A reform végezetül 775 millió eurót irányoz elő az IMF-hitelt felvevő, valamint amelyek GDP 10 százalékot meghaladó

22


mértékben csökkent, vagyis Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Románia számára.

Az intézkedés-csomagról bővebb információ elérhető angol nyelven: http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/recovery/

11. Vállalkozásfejlesztés és ipar

23


12. Versenypolitika

13. Vízgazdálkodás

24


IV. Heti figyelő Belgium tölti be a soros elnökséget júliustól 2010. július 1-től Belgium váltja Spanyolországot az Európai Unió soros elnöki posztján. A 12. alkalommal elnöklő Belgium öt fő prioritást határozott meg a következő félévre. A célkitűzések: a tartós európai gazdasági növekedéshez való visszatérés a fenntartható gazdaságra való áttéréssel, amely középpontjában a klímapolitika áll, a stockholmi bel- és igazságügyi program végrehajtása, az Unió világpolitikai súlyának erősítése, valamint a bővítés beleértve a külpolitikai dimenziót, illetve az európai külügyi szolgálat végleges felállítása.

Az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, s az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység, derül ki a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés eredményeiből. A 2010. májusában végzett felmérés a 2010-es, szegénység elleni küzdelem európai évének első feléről ad képet, miután június 17-én az Európai Unió állam- és kormányfői az Európa 2020 stratégia részeként célul tűzték ki, hogy a következő évtizedben 20 millió európait emelnek ki a szegénységből, s szüntetik meg társadalmi kirekesztettségét. Általánosan elmondható, hogy az uniós polgárok úgy érzik, hogy a szegénység minden szinten növekedett, tízből hatan úgy gondolják, hogy a szegénység nőtt körzetükben, háromnegyedük úgy véli, hogy országukban nőtt a szegénység, s 60 százalékuk szerint nőtt a szegénység Európa-szerte. Ugyanakkor azonban például összehasonlítva a mostani eredményeket a 2009. júliusi helyzettel pozitív változás figyelhető meg, mert jelenleg csak a magyar megkérdezettek 20 százaléka tartja valószínűnek, hogy pénzügyi helyzete romlani fog, a korábbi 48 százalékkal szemben.

25


26


Rekordszámú diák részesül uniós támogatásban külföldi tanuláshoz vagy képzéshez A 2008/09-es tanévben az Erasmus-program keretében soha nem látott számú diák utazhatott külföldre tanulni vagy szakmai gyakorlatot folytatni. A múlt héten közzétett, legújabb számadatok szerint mintegy 200 000, felsőoktatási intézményben tanuló diák részesült külföldi ösztöndíjban. Az elmúlt tanévhez képest ez 8,7 százalékos emelkedést mutat, s ez azt jelenti, hogy több mint kétmillió európai fiatal vehetett

igénybe

Erasmus-támogatást

a

program

1987-es

indulása

óta.

A

legszembetűnőbb változást a vállalati gyakorlatokra jelentkező diákok száma mutatja, amely az elmúlt évihez képest több mint 50 százalékkal nőtt. Ezenkívül az elmúlt év folyamán több mint 36 000 felsőoktatási dolgozó utazhatott külföldre tanítani vagy képzésben részt venni az Erasmus-programban részt vevő 31 európai ország egyikébe.

27

Via Moderna Tanácsadó és Szolgáltató Betéti Társaság H-3300, Eger Zoltay utca 8

Recommend Documents