KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2. HÁZIREND

KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2.

HÁZIREND

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK ...................................................................................................................... 4 I. TANULÓI JOGOK ........................................................................................................................................... 5 I.1. I.2. I.3. I.4.

SZEMÉLYISÉGI JOGOK ................................................................................................................................... 5 A TANULÓ SZEMÉLYÉHEZ FŰZŐDŐ TOVÁBBI JOGOK...................................................................................... 5 AZ OKTATÁSHOZ, NEVELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK ................................................................................... 5 JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG ........................................................................................................................ 7

II. TANULÓI KÖTELESSÉGEK ....................................................................................................................... 8 III. A TANULÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE .............................................................................................. 10 III.1. AZ ISKOLAI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ................................................................................... 10 III.2. FEGYELMI ELJÁRÁS .................................................................................................................................. 10 IV. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI ................................................................... 12 IV.1. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ..................................................................................................... 12 IV.2. A JUTALMAZÁS FORMÁI ........................................................................................................................... 12 V. A TANULÓK MULASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .................................................... 14 VI. A SZÜLŐK HOZZÁFÉRÉSE AZ ELEKTRONIKUS NAPLÓHOZ ..................................................... 16 VII. AZ ISKOLA MUNKARENDJE ................................................................................................................ 17 VIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK .......................................................................................... 19 IX. AZ ISKOLAI BELÉPTETŐ RENDSZER ................................................................................................. 21 X. VIZSGASZABÁLYOK ÉS AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK RENDJE .................................................... 21 1. A FELSŐBB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ................................................................................................. 21 2. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK ............................................................................................................................. 21 XI. A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE ÉS VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................................................................................................. 22 XII. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................. 23 XIII. AZ ISKOLAI DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS DIÁKKÖZÖSSÉGEK JOGAINAK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ................................................................................. 24 XIV. AZ ISKOLA ÉS AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK....................................................................................................................... 25 1. A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT SZABÁLYAI........................................................................................................... 25 .2. A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZAKTANTERMEK RENDJE ....................................................................................... 26 .3. A TORNATEREM RENDJE ............................................................................................................................... 26 .4. A GYAKORLATI OKTATÁS ÉS A TANMŰHELY MUNKARENDJE ........................................................................ 27 5. AZ ISKOLA UDVARÁNAK HASZNÁLATA .......................................................................................................... 27 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................................................. 28 2

XIV. MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................... 29 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: SZABÁLYZAT ALAPÍTVÁNYI FEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉRŐL .............................................................................................................................................. 29 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ............................................................................................................................................. 30 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI ............................................................................................ 34 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI UTASÍTÁS ................................................... 66 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: TŰZ- ÉS BOMBARIADÓ TERV ............................................................................ 68

3

Bevezető rendelkezések A Házirend az intézmény diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola és a kollégium munkarendjét. Betartása és betartatása intézményünk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet: - az intézmény igazgatója készíti el, - és a nevelőtestület fogadja el. A Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor Szülői Munkaközösség (SZM) és az Iskolai Diákbizottság (IDB) egyetértési jogot gyakorol. A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen Házirend: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény; - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet; - a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; - továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A Házirend szabályai – mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák – kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A Házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de a pedagógusokra és más alkalmazottakra vonatkozóan is tartalmazhat ilyeneket (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban). A tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek megismertetni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és azokat a szabályokat, amelyek a tanulói jogaival és kötelességével foglalkozik.

4

I. Tanulói jogok I.1. Személyiségi jogok -

A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat (diáktárs, tanár, iskolai dolgozó) személyiségjogaik érvényesítésében. Továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, tanárai, valamint az oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a tanuláshoz, művelődéshez való jog érvényesülését.

Ennek érdekében a tanulónak tilos az iskolába fegyvert, kábítószert és minden olyan eszközt behozni, amellyel saját és mások testi épségét veszélyeztetheti. I.2. A tanuló személyéhez fűződő további jogok A jó hírnévhez, a magántitokhoz és személyes adatainak védelméhez való jog, valamint az ártatlanság feltételezése mindaddig megilleti, amíg jogerős ítélet a bűnösséget meg nem állapítja. Továbbá a sajtó helyreigazítási jog, abban az esetben, ha róla a sajtóban vagy médiában valótlan állítás jelenik meg. A tanulót megilleti: a képmással, hang- vagy képfelvétellel történő visszaéléssel szembeni tiltakozás joga. Továbbá a levéltitok védelme, de a levelezéshez való jogának korlátját diáktársai tanuláshoz való jogának gyakorlása szabja meg. Ebből adódóan a tanuló órán levelezéssel nem zavarhatja a tanítást. I.3. Az oktatáshoz, neveléshez kapcsolódó jogok A tanulónak joga van arra az első tanév megkezdésétől: -

-

-

hogy az iskolánk Pedagógiai Programjában meghatározott általános és szakmai műveltséget biztosító oktatásban részesüljön, részt vegyen a diákkörök munkájában; válasszon a választható szakmacsoportok közül, s igényét a 10. évfolyam második félévének végén írásban közölje (abban az esetben, ha a tanuló 10. /11./ évfolyam végén megbukik, majd a javítóvizsga eredménye alapján magasabb évfolyamba léphet, csak azon szakmacsoportba kerülhet, amelyben a keretszámok lehetővé teszik a továbbhaladást); képességéhez mérten továbbtanuljon; a tanuló jogosult tanulmányi előmeneteléről osztályzatot, értékelést kapni, és ha nincs osztályzata, joga van ezt szóvá tenni.

5

A tanuló joga, hogy az iskolában igénybe vegye a tanuláshoz rendelkezésre álló eszközöket és használja az iskola létesítményeit (számítógépterem, szaktanterem, könyvtár, fizikai, kémiai előadóterem, tornaterem) és azokat rendeltetésszerűen, a törvényben szabályozott kártérítési kötelezettség mellett használja. A tanuló joga, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben oktassák, neveljék, tanulmányi rendjét pihenőidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával alakítsák ki, továbbá, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön az iskolai orvos és a védőnő segítségével. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal iskolánkban megbízott ifjúságvédelmi felelős foglalkozik. A tanuló joga, hogy az iskolában szabadon véleményt nyilváníthasson minden kérdésről mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával. E jogának gyakorlásakor nem hagyhatja figyelmen kívül a többi diák és mások jogainak érvényesülését, különösen a többi diák tanuláshoz való jogát. Joga van továbbá tájékoztatást kapni személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint hogy e körben javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra 30 napon belül érdemi választ kapjon. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz és tájékoztassák osztályfőnöki órán, valamint a diákönkormányzat (Iskolai Diákbizottság) fórumain a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A jogszabályok hozzáférhetőségét az iskolai könyvtárban biztosítjuk. A tanuló joga, hogy kérje átvételét indokolt esetben, a törvényben meghatározottak szerint másik, azonos vagy más típusú oktatási intézménybe. A tanuló joga, - hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák; - hogy a vallási és világnézeti információkat a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmát tárgyilagos és többoldalú közvetítésben, elfogulatlan ismertetésben kapja meg. A tanuló nem késztethető világnézeti meggyőződésének megvallására vagy megtagadására. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése miatt. Iskolánkban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból történjen: a tanuló vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai véleménye, társadalmi származása vagy egyéb ok miatt. Ugyanakkor tilos rasszista, antiszemita, idegengyűlölő vagy kirekesztő nézetek hangoztatása, hirdetése, ehhez kapcsolódó tárgyak és öltözékek viselete az iskolában. A beiratkozás napjától jogosult a tanuló a felkészítő foglalkozáson, gólyatáborban részt venni.

6

I.4. Jogorvoslathoz való jog A tanuló rendelkezik a jogorvoslathoz való joggal, vagyis, hogy jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, és igénybe vegye a nyilvánosságot. A nyilvánosság igénybevételéhez való jog azonban mások személyiségi jogait nem sértheti. Tilos valótlan állítást nyilvánosságra hozni. A jogsértés jogorvoslati eszközei: - fegyelmi eljárás; - eljárást megindító kérelem; - felülbírálati kérelem; - törvényességi kérelem; - valamint az általános jogi eljárások. Ha a jogsértés a diáktárs részéről érte a tanulót, panaszával forduljon az osztályfőnökéhez és az osztály diákbizottsági tagjához az érintett tanuló bevonásával. Amennyiben a sérelem nem nyer orvoslást, a tanuló panaszával fordulhat az IDB-hez. Az IDB, amennyiben jogosnak tartja a problémát, mérlegelés után kérheti az iskola igazgatójának segítségét. Az iskola alkalmazottai által okozott jogsértés esetén a tanuló intézheti ügyét személyesen az érintett tanárral. Ha problémája nem nyer megoldást, az osztályfőnökéhez fordulhat, majd pedig az IDB-hez. Az IDB kérheti az iskola igazgatójának segítségét. A tanuló joga, hogy az illetékes helyi önkormányzaton keresztül, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön; továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy részletekben való kifizetésére. Diákjainkat segélyezéssel támogatjuk, és menzakedvezményben részesítjük a fenntartó által meghatározott igazolások alapján A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 148 § -a szerint.

7

II. Tanulói kötelességek Iskolánk tanulóinak a következő kötelességei vannak: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásainak megfelelően minden tanuló köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart, azon tanulók esetében, akik a 2011/2012. tanévben nyolcadik osztályosak voltak. Azok számára, akik nem a 2012/2013-as tanévben kezdték meg a kilencedik évfolyamot, a tankötelezettség a tanuló tizennyolcadik életévének betöltéséig tart. A tanuló kötelessége különösen, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének; érdemjegyeit naprakészen vezesse az ellenőrző könyvében; c) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait; d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak és az igazgató-helyetteseknek, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi-, ha megsérült; e) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; f) iskola rendezvényeken, ünnepségeken, megemlékezéseken fegyelmezett, az alkalomhoz méltó magatartást tanúsítson és ünneplő ruhában jelenjen meg. g.) az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. Az ezzel ellentétes magatartás fegyelmi eljárás megindítását vonja maga után. h.) a tanulmányi munkához való nem megfelelő hozzáállás (az első félévben 4, vagy annál több tantárgyi bukás) miatt fegyelmi eljárás indítható. A tanuló csak igen indokolt esetben jelentheti, hogy nem készült (a 21. században az órai tananyag utáni érdeklődés nem jelenthet problémát: tankönyv, telefon, internet, közösségi kapcsolattartás). Házi feladat el nem készítéséért, másolásáért, puskázásért szaktanári elégtelent kaphat, csalásért osztályfőnöki büntetés jár. A hétközi házi feladatok esetében az írásbeli és szóbeli feladatok arányát és mennyiségét a követelmények figyelembevételével a szaktanár határozza meg. A tanulói teljesítmény értékelése az érdemjegy, melyet csak szóbeli, vagy írásbeli munka alapján lehet szerezni. A tanuló saját kérésére beírt elégtelen osztályzat csak a házi feladatat el nem végzésére vonatkozik. A tanulók hétvégére és tanítási szünetek idejére – a szokásos (hétközi, egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kaphatnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Ha a tanár 10 tanítási napon belül nem javítja ki az írásbeli dolgozatokat, akkor a diáknak joga van érdemjegyének naplóba történő beírásáról dönteni.

8

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló, 2011. évi XLI. törvény 3 § értelmében az intézmény teljes területén 2012. január 1-től tilos a dohányzás. Minden tanuló kötelessége a villannyal, a vízzel és a fogyóeszközökkel történő ésszerű takarékosság. Különös gonddal kell ügyelnie minden tanulónak az intézmény épületére, a termek (folyosók és mellékhelyiségek) felszerelésére, berendezésére, a tárgyak rendeltetésszerű használatára, épségük megóvására és a tisztaságra. Minden tanuló kötelessége, hogy rendkívüli esemény észlelését (meghibásodást, rongálást) azonnal jelezze a szaktanárnak tanórán, vagy az ügyeletes tanárnak tanórán kívül. A jelentési kötelezettség elmulasztása fegyelmi eljárást vonhat maga után. Az intézmény épületében és felszerelésében okozott kárt az okozó köteles jelenteni és megtéríteni A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 59. § (1)-(2) bekezdése alapján . Minden szakteremben (számítástechnika, laboratórium, könyvtár, kémiai, fizikai előadó, tornaterem) az ott érvényes külön szabályokat is köteles minden tanuló betartani. Minden tanuló kötelessége, hogy balesetvédelmi ismertetőn vegyen részt, megismerje, betartsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő iskolai szabályokat. Az ismertetőn való részvételét aláírásával dokumentálja. A balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartása az iskola minden tanulójára és alkalmazottjára kötelező. A hetesek feladatai - pontosan jelenti a hiányzó tanulókat a szaktanárnak; - gondoskodik a tanterem szellőztetéséről, ügyel a tanterem rendjére, tisztaságára, felel a tábla tisztaságáért; - gondoskodik arról, hogy tanulótársai a szünetben elhagyják a termet, ill. becsengetés után fegyelmezetten várják a terem előtt a tanárt; - gondoskodik a tanterem előtti folyosó tisztaságáról; - ha a tanár becsengetés után 5 perccel nem érkezik meg, akkor jelentse az igazgatóhelyettesnek, akadályoztatása esetén, a titkárságon; - a tanítás végén becsukja az ablakokat, lekapcsolja a villanyt, összeszedi a szemetet. A hetes kötelessége, hogy haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó tanárnak vagy az igazgató-helyetteseknek, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt.

9

III. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a Házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben részesíthető A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: III.1. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái Az iskolai büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. Fegyelmező büntetések: 1) szaktanári figyelmeztetés:  a tanórák rendjének megzavarásáért,  tanulmányi kötelezettségek megszegéséért. 2) osztályfőnöki figyelmeztetés:  igazolatlan hiányzás esetén,  a Házirend által tiltott eszközök (mobiltelefon, zenelejátszásra alkalmas eszközök, fényképezőgép, kamera) órai használata esetén,  tanórák rendjének megzavarásáért, melynek előzménye korábbi szaktanári figyelmeztetés,  tanulmányi kötelezettségek megszegéséért (ellenőrző hiányos vezetése).  A belépőkártya használatának elmulasztásáért 3) osztályfőnöki megrovás:  a Házirend ismételt megszegése esetén, következő büntetési fokozatként. 4) igazgatói megrovás:  tanórai és tanórán kívüli verekedésért,  a Házirend ismételt megszegése esetén, következő büntetési fokozatként. 5) nevelőtestületi megrovás:  a Házirend ismételt megszegése esetén, utolsó fegyelmező fokozatként. A tanuló, a házirend valamely rá vonatkozó pontjának újbóli megszegése esetén, ugyanazt a fegyelmező büntetést nem kaphatja, csak a következő büntetési fokozatban részesíthető. III.2. Fegyelmi eljárás Ha a tanuló a kötelességeit megszegi, A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58.§ (3)-(14) bekezdése, illetve A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 55.-61.§ alapján fegyelmi eljárás után, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A nevelőtestület elsőfokú fegyelmi jogkörét az általa megbízott Fegyelmi Bizottság gyakorolja, melynek állandó tagjait a tanév elején a nevelőtestület hagyja jóvá. A fegyelmi eljárás szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza A Fegyelmi Bizottság összetétele: - Fegyelmi Bizottság (nevelőtestület által megbízott) elnöke, - általános igazgatóhelyettes, - az érintett tanuló(k) osztályfőnöke, - az Iskolai Diákbizottság kijelölt tagja. A Fegyelmi Bizottság esetenként kiegészülhet: - a gyakorlati oktatásvezetővel (amennyiben érintett), - az érintett tanuló szaktanárával. 10

Az iskola Házirendje által szabályozott fegyelmi vétségek: - káros élvezeti cikkek használata, fogyasztása az iskola területén: dohányzás, italozás, drogok; - az iskola vagy az iskola tanulói kárára elkövetett lopások, rongálások; - iskola engedély nélküli elhagyása; - a tanulmányi munkához való nem megfelelő hozzáállás; - 10 tanítási órát meghaladó igazolatlan hiányzás; - abban az esetben, ha a tanulót előzetesen „nevelőtestületi megrovás” fegyelmező büntetésben részesítette az intézmény nevelőtestülete, újabb kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárás megindítására kerül sor. A fegyelmi büntetések lehetnek: - megrovás; - szigorú megrovás; - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása; - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; - eltiltás a tanév folytatásától; - kizárás az iskolából. 30 óra igazolatlan mulasztás, valamint bűnügy esetén – tanköteles tanulót kivéve – fegyelmi eljárás nélkül megszűnik a tanuló jogviszonya. A fegyelmi eljárás megindítására és lebonyolítására vonatkozó szabályok: A fegyelmi eljárás megindítása: Ha a tanuló a kötelességeit és a Házirendben foglaltakat vétkesen és súlyosan megszegi, ellene fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról a Fegyelmi Bizottság elnöke írásban értesíti a tanulót, illetve kiskorú tanuló esetén annak gondviselőjét oly módon, hogy azt a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. Az értesítés tartalmazza a fegyelmi eljárás megindításának okát, a fegyelmi tárgyalás idejét, helyét, illetve a gondviselő ide vonatkozó kötelességeit és jogait (2011. évi CXC. törvény 58. § (10) bekezdés). Egyeztető eljárás: A kötelességszegő és a sértett között egyeztető eljárás indítható az alábbiak szerint: A sértett (kiskorú tanuló esetén a szülő) nyilatkozik az egyeztetésről. Hozzájárulása esetén a kötelességszegéssel gyanúsított tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek) 5 munkanapon belül írásban kell nyilatkoznia egyetértéséről. Megállapodásuk a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapig fel kell függeszteni. Amennyiben a sértett ez idő alatt nem kéri az eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Egyeztető eljárás kérelmének hiánya és az egyeztetés 10 munkanapon belüli eredménytelensége esetén a fegyelmi eljárást folytatni kell. A fegyelmi tárgyalás: Az intézményben lefolytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál, így annak célja nem a legszigorúbb fegyelmi büntetés kiszabása, hanem a tanulói magatartás megváltoztatása, az újbóli fegyelmi eljárás elkerülése. A fegyelmi tárgyaláson a nevelőtestület által a tanév elején megválasztott Fegyelmi Bizottság, illetve annak elnöke gyakorolja az elsőfokú fegyelmi jogkört. A fegyelmi tárgyaláson jelen van az Iskolai Diákbizottság kijelölt tagja is. A fegyelmi tárgyalásról írásos jegyzőkönyv készül, melynek tartalmi és formai követelményeit a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 56. § (6) bekezdése szabályozza. A tárgyalás kezdetekor a Fegyelmi Bizottság elnöke ismerteti a tanuló jogait, a rá rótt 11

kötelezettségszegést és az ellene felhozott bizonyítékokat, majd meghallgatja az eljárás alá vont tanulót, illetve szülőjét, valamint az esetleges tanúkat. A fegyelmi tárgyaláson a Fegyelmi Bizottság tagjai zárt ülésen, szótöbbséggel hozzák meg határozatukat, mérlegelve a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát is. A határozatot a Bizottság elnöke szóban kihirdeti, ismerteti a fegyelmi büntetés következményeit, részleteit, illetve felhívja a figyelmet a fellebbezés lehetőségére. A fegyelmi eljárás során kiszabható fegyelmi büntetések fokozatait, és azok hatályát, alkalmazásuk lehetőségeit részletesen a 2011. évi CXC. törvény 58. § (4)-(6) bekezdése és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 55. § (1)-(5) és 58. § (2) bekezdése szabályozza. A fegyelmi határozat: A fegyelmi eljárás lezárásáról és a fegyelmi határozatról a fegyelmi tárgyalást követően, hét munkanapon belül írásban értesíteni kell a tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét. A határozat formai és tartalmi követelményeit a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 58. § (4)(7) bekezdése határozza meg. A határozatban ismételten fel kell hívni a tanuló figyelmét a jogorvoslat lehetőségeire. A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke foglalja írásba, illetve ő és a Fegyelmi Bizottság egyik tagja írja alá. A határozat mellékletét képezi a fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve is. A fegyelmi eljárás szabályait, a fegyelmi büntetések formáit, illetve a tanulói jogorvoslati lehetőség módjait részletesen A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58.§ (3)-(14) bekezdése, illetve A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 55.-61.§ szabályozza. IV. A tanulók jutalmazásának elvei és formái IV.1. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartás tanúsít, illetve tanulmányaival, vagy sportteljesítményével hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza (lásd: 2. számú melléklet). A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban lehet részesíteni. IV.2. A jutalmazás formái Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: 1. A jutalmazás formái és kezdeményezője a) Nevelőtestületi dicséret - Kimagasló tanulmányi eredmény esetén: „Kiemelkedő tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesült” bejegyzés az anyakönyvbe és a bizonyítványba a tanév végén; - közösségi munkában elért eredmény esetén: „Példamutató közösségi tevékenységéért nevelőtestületi dicséretben részesült” bejegyzés az anyakönyvbe és a bizonyítványba a tanév végén; - országos tanulmányi versenyen 1-10-ig elért helyezés esetén; - országos sportversenyen, egyéb vetélkedőkön 1-10-ig elért helyezés esetén.

12

A nevelőtestületi dicséretet kezdeményezheti: osztályfőnök, szaktanár, felkészítő tanár, igazgató, diákönkormányzatot segítő tanár. A nevelőtestület dönt a dicséretről 2/3-os szavazási aránnyal. b) Igazgatói dicséret - városi, megyei tanulmányi és sportversenyen, egyéb vetélkedőn 1-3 helyezés esetén; - országos tanulmányi és sportversenyen 11-30-ig elért helyezés esetén; - sportversenyek és egyéb vetélkedők területi döntőinek résztvevői; - országos pályázaton elért valamilyen díjazott helyezésért; - közösségi munkában kiemelkedő teljesítményért. Az igazgatói dicséret kezdeményezője: a felkészítő tanár, munkaközösség-vezető, az osztályfőnök, az igazgató, a diákönkormányzatot segítő tanár, és a mindenkori IDB titkár. A nevelőtestületi és igazgatói dicséretet a tanuló osztályfőnöke terjeszti elő. c) Osztályfőnöki dicséret: - az osztályközösségben vállalt feladat ellátásáért; - iskolai ünnepségeken való szereplésért; - iskolai versenyeken elért 1-3. helyezésért; - városi, megyei tanulmányi és sportversenyen, egyéb vetélkedőn 4-8. helyezés esetén; Az osztályfőnöki dicséret kezdeményezője: a felkészítő tanár, az osztályfőnök, az ODB. d) Szaktanári dicséret: - egy tantárgyból nyújtott kiemelkedő tanulmányi munka esetén: „Kiváló munkájáért ______________ tantárgyból szaktanári dicséretben részesült” bejegyzés az anyakönyvbe és a bizonyítványba a tanév végén. e) A jutalmazás egyéb formái és kezdeményezője: - a tanévzáró ünnepségen könyv- és tárgyjutalom, oklevél (osztályfőnök); - részvétel különböző táborokban (szaktanár, osztályfőnök, IDB); Tanév végén a legjobb tanulmányi eredményt elérő osztályt a következő tanévben 1 tanításmentes nap illeti meg, amelyet tanulmányi kirándulás céljára használhat fel. 2. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, valamely nemes cél érdekében kifejtett erőfeszítést, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget (osztályt, diákköri vagy más csoportot) csoportos jutalomban (színház-, filmlátogatás, stb.) lehet részesíteni.

13

V. A tanulók mulasztásával kapcsolatos szabályok 1. A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az elektronikus naplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdésekor, sávos óra esetén saját nyilvántartásából legkésőbb az adott tanítási napon 1700 óráig. 2. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek az elektronikus naplóban a következő hónap első hetében (csütörtök 1200 óráig) összesítenie kell. 3. A szülő ellenőrző könyvbe írt előzetes kérése alapján a tanuló a tanév során az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően, az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. 4. A szülő gyermeke hiányzásáról legkésőbb a következő tanítási napon 10 óráig köteles az osztályfőnököt tájékoztatni, ha ez elmarad, az osztályfőnök telefonon, e-mailben, vagy írásban értesíti a szülőt. 5. Ha a tanuló több héten keresztül hiányzik, a szülő köteles hetente az osztályfőnök felé telefonon jelezni azt, hogy gyermeke még mindig mulaszt. 6. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló  előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra,  beteg volt és ezt az iskolaorvos vagy a háziorvos az ellenőrző könyvben igazolja, oly módon, hogy ott feltünteti a betegnapló sorszámát is.  hatósági behívása volt. 7. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 tanítási napon belül az ellenőrző könyvben igazolja mulasztását az osztályfőnöknél. 8. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja a távolmaradását. 9. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 10. A tantárgyi órákról történő gyakori (igazolt, vagy igazolatlan) hiányzást a szaktanár az osztályfőnöknek szóban jelzi. Az osztályfőnök a szükséges intézkedést megteszi. A késések időtartamát a szaktanár bejegyzi az elektronikus naplóba, az osztályfőnök összegzi. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét (45 perc), a késés igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késésről szóló igazolást a késés napján kell bemutatni az osztályfőnöknek, utólag nem lehet elfogadni. A szülő a késés igazolását az ellenőrző könyvbe köteles beírni. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. Ezeket dátummal ellátva az elektronikus naplóban rögzíteni kell. Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben és a Házirendben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni. Első ízben történt igazolatlan mulasztáskor, tanköteles tanuló esetén a szülőt levélben értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről (abban az esetben, ha a tanuló kollégista, a kollégium is értesítést kap). Nem tanköteles, azaz nagykorú tanuló esetében az értesítést akkor kell kiküldeni, ha igazolatlan hiányzásai elérték a10 órát. Ismételt igazolatlan mulasztás esetén az iskola a gyermekjóléti szolgálat értesítésével keresi meg a szülőt. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzásai egy tanítási évben elérik a 10 órát, az iskola igazgatója értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. A 10 tanítási órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén, mivel a tanuló megsértette a Házirendbe foglalt tanulmányi kötelezettségeit is, ellene fegyelmi eljárás is indítható. 14

Abban az esetben, ha a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri a 30 órát, az igazgató értesíti az általános szabálysértési hatóságot, valamint a gyermekjóléti szolgálatot. 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén az illetékes jegyző, illetve a kormányhivatal felé jelzi az igazgató a mulasztást. Abban az esetben, ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztások együttesen  elérik a 250 órát;  meghaladják az elméleti tanítási órák 20 %-át;  meghaladják az elméleti és szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20-20 %át;  meghaladják az adott tantárgy tanítási óráinak 30 %-át és emiatt teljesítménye érdemjegyekkel nem volt osztályozható, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi osztályozó vizsga letételét.

15

VI. A szülők hozzáférése az elektronikus naplóhoz Iskolánkban a hagyományos papír alapú napló helyett az osztályfőnökök és a szaktanárok elektronikus naplóban vezetik: - a tanítási órákkal kapcsolatos ún. haladási naplót, - a tanulók késését, hiányzását, - a tanulók osztályzatait, - és a fegyelmező, fegyelmi ügyekkel, valamint tanulói jogviszonnyal, mentességekkel kapcsolatos hivatalos záradékokat. Annak érdekében, hogy a szülők naprakészen tájékozódhassanak gyermekeik tanulmányi eredményéről, lehetőségük van: - az osztályfőnököt személyesen felkeresve betekinteni az osztálynaplóba, - internetes kapcsolaton keresztül otthonról követni a hiányzásokat, beírt jegyeket. A szülők az intézmény honlapján, a Dokumentumok/@Ellenörző menüponton (http://kontawig.hu/dokumentumok/ellenorzo.html) keresztül érhetik el az ún. eEllenőrzőkönyvet. A belépéshez szükséges felhasználónév a tanuló tízjegyű OM-azonosítója, a jelszó pedig alapértelmezett esetben a gyermek születési dátuma (az egyes elemeket kötőjellel elválasztva, pl. 1991-01-01). A jelszó az év eleji első belépést követően módosítható. Abban az esetben, ha a jelszó elveszne, az osztályfőnökök a szülő kérésére új belépési jelszót generálhatnak.

16

VII. Az iskola munkarendje Tanítási napokon a tanuló köteles – ha van első órája - 750-kor az iskolába érkezni. Az iskola területét tanítási időben az igazgatóhelyettes vagy az osztályfőnök engedélye nélkül 1230-ig elhagyni tilos. Előrelátható hiányzást írásban kell kérnie a szülőnek (évi 3 nap időtartamra) az osztályfőnöktől. Előzetes engedély nélküli távolmaradást orvosi vagy hatósági igazolással az ellenőrzőben kell feltüntetni és 5 napon belül az osztályfőnöknek bemutatni. Ellenkező esetben a mulasztott órák igazolatlanok. Az előre nem látott hiányzás okát a szülőnek írásban (vagy telefonon) jeleznie kell az osztályfőnöknek legkésőbb a hiányzás második napján 10 óráig. (KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2.; [email protected]; tel: 36/311-211/27 mellék) Ha ez nem történik meg, az osztályfőnök az adott napon telefonon, e-mailben, vagy ajánlott levélben keresi meg a szülőt. Sport vagy egyéb versenyekre is csak előzetes osztályfőnöki engedély alapján mehet el a tanuló. A tanórák 45 percesek. A csengetés rendje: 0. óra: 705 - 750 1. óra: 800 – 845 2. óra: 855 – 940 3. óra: 950 – 1035 4. óra: 1050 – 1135 5. óra: 1145 – 1230 6. óra: 1240 – 1325 7. óra: 1335 – 1420 8. óra: 1440 – 1525 9. óra: 1530 – 1615 10. óra: 1620 – 1705 11. óra: 1710 - 1755 Hétfői napokon az 1. órában vezetői értekezletet, az 1. óra utáni szünetben nevelőtestületi információs értekezletet tartunk, ekkor a tanulóknak tilos a tanári folyosón tartózkodni. Szülői fogadó: minden hónap előre meghatározott napja, kivétel a szülői értekezlet hava. Szülői értekezlet: évente 2 alkalommal, ill. szükség szerint. Tanórák közötti szünetekben a megfelelő rend betartása érdekében tanári ügyeletet tartunk. Felelősei a munkaközösség vezetők, ellenőrzését az általános igazgatóhelyettes látja el. A becsengetés után a tanuló köteles az osztályterem, illetve a szaktanterem előtt csendben várakozni. Szabadfoglalkozások esetén is tekintettel kell lenni arra, hogy mások munkáját senki se zavarja. A tantermet az órát tartó tanár nyitja ki. A tanóra megkezdése előtt ellenőrzi a tanterem rendjét. Hiányosság észleléséről a tanóra után köteles jelentést tenni az igazgatónak. Minden csoport felelős a csoportfoglalkozási terem rendjéért és tisztaságáért. 17

Egy tanítási napon két egész órás dolgozatnál több nem írható, ill. ezeket egy héttel korábban be kell jelenteni. -

A tanuló tanítási idő alatt betegség esetén az osztályfőnök vagy a szaktanár engedélyével mehet el az iskolaorvoshoz.

-

Az iskola területén és iskolán kívül megrendezett iskolai rendezvényeken iskolánk tanulóinak tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek: alkohol, drogok árusítása és fogyasztása, ennek ellenőrzését az iskolaorvos bármikor elvégezheti.

-

Értéktárgyakat, (ékszer, telefon stb.) pénzt csak saját felelősségre tarthat a tanuló magánál. Nagyobb érték zárható helyen történő megőrzését az iskolavezetés a tanuló kérésére biztosítja. A talált tárgyakat az igazgatói titkárságon vagy a portán adják le.

-

Reklám és marketing tevékenységgel foglalkozó ügynökök csak előzetes igazgatói engedéllyel léphetnek be az iskolába. Plakátot, ill. szórólapot csak iskolai engedéllyel lehet kihelyezni (a kihelyezni kívánt anyagnak rendelkezni kell az iskola, vagy a könyvtár bélyegzőjével, továbbá az iskola vezetés valamely tagjának aláírásával).

-

Az iskolába tilos behozni félelmet keltő, a testi épséget veszélyeztető tárgyakat és olyan eszközöket, amelyek a tanítást zavarhatják.

-

Tanítási órán, egyéb iskolai foglalkozáson tilos a mobiltelefon használata! A tanuló a tanítási óra megkezdésekor köteles a mobiltelefonokat (lehalkított vagy kikapcsolt állapotban) a tanári asztalra kitenni! A mobiltelefon nem használható számológépként és időmérő eszközként!

-

Videót, diktafont, fényképezőgépet és MP3-lejátszót csak tanári engedéllyel lehet behozni és használni.

-

A képmással, hang- vagy képfelvétellel történő visszaélés fegyelmi eljárást von maga után!

-

Látogatók, hozzátartozók fogadása csak a szünetben történhet. Ennek lebonyolításában kötelezően segítséget kell nyújtania a portán szolgálatot teljesítő diákügyeletesnek (745-től 1400-ig) és a portásnak. A portaügyelet rendjéről az éves munkaterv rendelkezik. Telefonon csak rendkívül indokolt esetben hívható a tanuló.

-

Idegenek az épületben nem tartózkodhatnak.

-

Klubdélután évente kétszer tartható. A terem rendjéért és tisztaságáért a rendezvény kezdeményezői felelnek. A rendezési szándékot legalább három nappal előbb jelezni kell az iskolavezetőségnek.

-

Tanítás nélküli napokon a tanuló csak tanári felügyelettel használhatja az iskola helyiségeit és udvarát.

-

Szünetekben a folyosókat, lépcsőket rendeltetésszerűen kell használni, ügyelve arra, hogy a tanuló ne okozzon kárt saját és mások testi épségében. 18

-

A tanuló a titkárságot a napi ügyeinek intézése céljából csak ügyfélfogadási időben (nagyszünetben) keresheti fel.

VIII. Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény vezetője ellenőrzi az alábbiakat: - az intézmény területén – a tanműhelyeken kívül - a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, vagy szerelési tevékenység idejéig, és csak az azzal dolgozók felügyelete mellett lehet, - az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket csak engedéllyel, tanári felügyelettel használhatják: szerszámgépek, kézi elektromos gépek, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök, A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése az intézményvezető feladata. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető jogosult - gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. A nem pedagógus alkalmazottak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladata: - Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja. - Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról; a balesetről jegyzőkönyvet vetet fel, melyet a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 5. napig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) ; egy példány megőrzéséről gondoskodik; ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. - Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé; gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról; - Lehetővé teszik az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. - Intézkedik minden tanulóbalesetet követően arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: 19

- Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. - Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: Az intézményvezető utasítására közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában - Súlyos balesetekkel kapcsolatban: a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, közreműködik a baleset kivizsgálásában. - Közreműködik az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. - Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre - Az intézményvezető baleset-megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott feladata: - Az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.

20

IX. Az iskolai beléptető rendszer 1. Az intézmény tanulói, oktatói és adminisztratív, műszaki dolgozói csak az iskolai portán elhelyezett beléptető rendszeren keresztül, belépőkártyával jöhetnek be és távozhatnak az épületből. 2. A tanuló kötelessége a belépőkártya rendeltetésszerű használata be- és kilépéskor, amennyiben ennek nem tesz eleget, a Házirendben meghatározott fegyelmező intézkedések alkalmazhatóak. 3. A belépőkártya ingyenes, de elvesztése esetén meg kell téríteni a kártya díját, 1000 Ft-ot és külön eljárási díjként további 2000 Ft-ot kell fizetni. 4. A belépőkártya otthon hagyása, elvesztése esetén 500 Ft ellenében a tanuló ideiglenes kártyát kap a portán. 5. A tanulók 7.50 óra előtt, valamint 12.30 után az iskola épületébe kártyával bármikor be- és kiléphetnek. 12.30-ig csak engedéllyel – az osztályfőnök által kitöltött írásos kilépővelhagyhatják el az iskola épületét. X. Vizsgaszabályok és az osztályozó vizsgák rendje 1. A felsőbb évfolyamba lépés feltételei A 10-12. évfolyamba az a tanuló léphet, aki a megelőző évfolyam követelményeit az iskolai SZMSZ-ben meghatározottak alapján sikeresen teljesítette, és a Közoktatásról szóló többször módosított - 1993. évi LXXXIX. Törvény 78. §-ban meghatározott korhatárt nem lépte túl. Szakképzési évfolyamba lépéskor a 1993. évi LXXVI. Törvény a szakképzésről előírásai érvényesek. 2. Az osztályozó vizsgák Osztályozó vizsga évente 2 vizsgaidőszakban tehető: áprilisban és szeptemberben. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a gondviselő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozó vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben; igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. A jelentkezés elfogadásáról a szaktanár, az osztályfőnök és az iskolavezetés véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Döntését határozatban közli a tanulóval és gondviselőjével. A fentiektől eltérő esetben egyéni mérlegelés alapján az igazgató dönt. Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit az 4. számú melléklet tartalmazza

21

XI. A térítési díj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 1. Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységet az iskola pedagógiai programja alapján tanévenként a munkatervben kell meghatározni. 2. Az egyéb térítési díjak (étkezés, tankönyv, stb.) megállapításakor adható szociális kedvezményeket a kormányzat és az önkormányzat rendelete állapítja meg. A kedvezmények megállapításához – az igazgatónak címezve – kérelmet kell beadni, melyet az osztályfőnök véleményez A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148 § alapján. 3. A térítési díjak visszafizetése:  ha a tanuló önhibáján kívül szakítja meg az oktatási tevékenységet, akkor a képzésből visszamaradó részre eső, időarányos tandíjat 8 munkanapon belül, átutalással visszakapja;  ha a tanuló önhibájából szakítja meg az oktatási tevékenységet, akkor az intézmény a tandíjat nem fizeti vissza. 4. Az étkezési térítési díj:  Befizetés minden hónap második hetében hétfőtől csütörtökig 10.30-11.00, valamint 13.00-16.00 között a kollégium gazdasági irodájában.  Hiányzó tanulók étkezését 10.00-ig lehet lemondani a kollégiumi ügyintézőnél. A térítési díj jóváírása a következő naptól lehetséges. 10.00 óra utáni bejelentés esetén díjcsökkentésre csak két nap múlva kerül sor. Az étkezési jegy leadása a regisztráció feltétele  Hétfői étkezés lemondására előző hét pénteken 10.00-ig van lehetőség.

22

XII. A szociális támogatás felosztásának elvei A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente június 30-ig a tantestület dönt. A tanuló ingyenes tankönyvtámogatásra jogosult, ha A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújt be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül 1. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezményeken túli alábbi kedvezmények körét, feltételeit, az igénylés módját, az igény elbírálásának elveit az iskola határozza meg az intézményi lehetőségek alapján. Ez a 2007/2008-as tanévtől: a) a szülők valamelyike nyugdíjas, b) a tanuló egyik, vagy mindkét szülője munkanélküli, c) a tanulót egyedülálló szülő neveli,

23

XIII. Az iskolai diákönkormányzat és diákközösségek jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok A tanulók érdekképviseletét és érdekvédelmét a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Iskolai Diákbizottsága (IDB) látja el. Tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre. Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogkörrel bír, melyet részletesen az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a diákbizottsági SZMSZ tartalmaz (lásd: 4. számú melléklet). Az IDB hetente egyszer ülést tart, melyen az osztálytitkárok is részt vehetnek. Az iskolai szintű diákvezetéshez eljuttatott problémákról az IDB kialakítja álláspontját, melyet képvisel az iskolavezetéssel folytatott tárgyalásokon. Az IDB tárgyalási szándékát (problémák iskolai szintű tárgyalása) jelzi a tantestületnek, ill., az iskolavezetésnek: - szóbeli megkereséssel, - írásbeli kérelemmel. A problémamegoldó megbeszéléseken részt vesznek a diákvezetők, az IDB-t segítő tanár és a tantestület tagjai. Az érdekegyeztető megbeszéléseken kialakult álláspontok döntéssé válnak az érintettek körére nézve. A döntéshozatal formái: Az iskolai döntéshozatalban az IDB, megbízottjai által vesz részt: a) helyi, osztályszintű döntések Típusai: - osztálykeretben történő megoldások, - magasabb szintű döntéseket igénylő problémák továbbviteléről való határozathozatal, b) kibővített IDB ülések, c) iskolai közgyűlés (az iskola valamennyi nappali tagozatos tanulója). A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb közösségét jelentik: - a tanulólétszám 25 %-a, - vagy egy osztály, egy tanulócsoport, egy diákkör. Az iskolán belül – a szervezetszerű politizálás ifjúsági formáit kivéve bármely legális társulás megengedett. Ezek működési feltételeiről a diákvezetőséggel konzultálva az iskolavezetés dönt. A terem bérbeadás elveiről: Az iskola a termeit, eszközeit térítésmentesen átadja az IDB által igényelt célra, amennyiben az igénybevétel nem zavarja az iskola rendeltetésszerű működését. Rendkívüli igényeket egy héttel az igénybevétel előtt jelezni kell. A diákbizottsági igények elsőbbséget élveznek az egyéb igényekkel szemben.

24

XIV. Az iskola és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályok 1. A könyvtárhasználat szabályai A könyvtárhasználat szabályait, és a könyvtár tevékenységét a könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, amely az intézményi SZMSZ-ben mellékletként szerepel. A könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. 1.1. Az iskolai könyvtár feladatai Gyűjteményét a tanulók, tanárok és az iskola egyéb dolgozói rendelkezésére bocsátja; az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása; a gyűjteménynek folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása; könyvtári dokumentumok kölcsönzése; tankönyvigény felmérése, tankönyvek rendelése, árusítása. 1.2. A kölcsönzés szabályai Kölcsönzés: nyitvatartási időben. Kölcsönözhető: könyv, tankönyv. Nem vagy csak részlegesen kölcsönözhetők: kézikönyvek, videokazetták, DVD-k, CD-k, folyóiratok. A részleges kölcsönzés feltételeit a könyvtáros határozza meg. Kölcsönzési díj: nincs. 1.3. Tankönyvek visszahozásának határideje A 9-11.(12.) évfolyamos tanulók az aktuális tanév végén, legkésőbb az utolsó tanítási napig kötelesek visszahozni a későbbiekben nem szükséges tankönyveket! Ezen könyveknek a listáját, minden tanév végén a könyvtár közzéteszi. A listában felsoroltakon kívül minden más tankönyvet és könyvet vissza kell hozni, amelyet a továbbiakban már nem használnak! A kötelező olvasmányok visszahozatala a használat után azonnal esedékes, ugyanis ezekből a dokumentumokból a könyvtár korlátolt példányszámmal rendelkezik. 12.(13.) és 14. évfolyamok értelemszerűen minden, könyvtárból kikölcsönzött dokumentumot visszahozni kötelesek! A 12.(13.) évfolyamnak az írásbeli érettségin használt könyveket az írásbeli után, a szóbeli érettségihez is használt könyveket a szóbeli után kell visszahozni. A 14. évfolyam az utolsó vizsga napján kell elszámolni. A könyv elvesztése és rongálása esetén a 3/1975. (VIII. 17) KM.-PM rendelet alapján az alábbiak szerint kell eljárni: 19.§ (1) Az elháríthatatlan esemény (vis major) következtében hiányzó, illetőleg megsemmisült vagy használhatatlanná vált dokumentumokat csak a fenntartó előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állományból kivezetni. 20. § (1) A könyvtár által kikölcsönzött és a kölcsönvevőnél elveszett vagy megsemmisült, 25

megrongált (a továbbiakban együttesen: elveszett) dokumentum esetén a (2) – (4) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni, a dokumentum jellegének figyelembevételével. (2) Ha az elveszett dokumentumot – jellegénél fogva – egy másik példány érdemben pótolhatja, a kölcsönvevőtől a könyvtár a dokumentum másik példányát elfogadja. Amennyiben a dokumentumot annak másolata is érdemben helyettesítheti, a kölcsönvevő a kárt – a könyvtár igényétől függően – a dokumentumról a könyvtár által meghatározott technikával készült másolattal, vagy e másolat előállítási költségének megtérítésével is pótolhatja. (3) Ha az elveszetett dokumentumot annak másik példánya vagy másolata érdemben nem pótolhatja, a könyvtár a kölcsönvevőtől a dokumentum forgalmi becsértékének pénzben való megtérítését követelheti. (4) Ha az elveszett dokumentum a 15-17. § alapján, a tervszerű állományapasztás címén már selejtezhető lenne, és a kölcsönvevő azt a dokumentumot másik példányával nem pótolta, a könyvtár a fenntartó előzetes hozzájárulásával a dokumentum beszerzési árát és az esetleges köttetési költségét igényelheti. Továbbá, az a tanuló, aki határidőre nem szolgáltatja vissza a kért tankönyveket – és ezzel a normatív kedvezményben részesülő tanulók tankönyvellátását akadályozza – a dokumentum beszerzési árának befizetésére kötelezhető. A befizetett késedelmi díjak teljes összegét a könyvtár új dokumentumok vásárlására fordítja. A könyvtárban egyéb rendezvény csak előzetes megállapodás alapján tartható. .2. A számítástechnikai szaktantermek rendje 1. A géptermek az óraközi szünetekben zárva vannak, a tanóra kezdetekor a szaktanár kulccsal nyitja ki a teremajtót. A terembe először a szaktanár lép be, majd a diákok. 2. A tanulók kijelölt helyüket fegyelmezetten foglalják el (nem nyúlnak a számítógépekhez, stb.). 3. A tanulók a számítógépeket tanári utasításra kapcsolják be, illetve ki. 4. Óra közben kizárólag az órát tartó szaktanár utasításainak megfelelően használják a számítógépeket és az egyéb eszközöket. 5. A tanóra végén a tanulók a szaktanár utasítására kikapcsolják a számítógépeket, majd fegyelmezetten elhagyják a termet. 6. A szaktanár utolsóként lép ki a teremből, az ajtót kulccsal bezárja. 7. A számítógépes termekben tanári felügyelet nélkül a tanulók nem tartózkodhatnak. .3. A tornaterem rendje 1. A tornateremben csak sportcipőben lehet tartózkodni! 2. A tornateremben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. Az öltözőkben értéktárgyat, pénzt ne hagyjanak! 3. A tornateremben és az öltözőkben található felszerelési és berendezési tárgyak célszerű használata és azok állapotának megóvása minden tanuló számára kötelező! 4. A rendezvények során, melyek a tornateremben és a sportudvaron kerülnek lebonyolításra, a rendért és tisztaságért a programot szervező osztály (csoport, csapat) a felelős. 5. Szándékos rongálás esetén az elkövető köteles a helyreállítás költségeit megtéríteni A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXII. törvény 59. §-a szerint.

26

.4. A gyakorlati oktatás és a tanműhely munkarendje .4 .1. Megjelenés a munkahelyen A munkahelyen öt perccel munkakezdés előtt munkaöltözetben kell megjelenni. A munkaöltözet a biztonságos munkavégzés feltételeinek feleljen meg (zárt öltözet). A tanműhelyben csak az oda beosztott tanulók tartózkodhatnak. A tanműhelyt a tanulók csak engedéllyel hagyhatják el. .4 .2. Munkavégzés közbeni magatartás A munkahelyen a szakoktató, magánmunkáltató, munkahelyi felelős által kiadott munkafeladat végezhető. A munkavégzéshez használt eszközök, fiók, szerszámok állapotáról az átvevő folyamatosan gondoskodik. Hanyagságból, gondatlanságból elvesztett (megrongálódott) eszközt vagy szerszámot az okozó a tanév során pótolni köteles, illetve a törvényben előírt kártérítési felelősséggel tartozik. A szándékos rongálás egyben fegyelmi vétség is. Munkabefejezés után köteles munkahelyét és szerszámait megtisztítani. 4 .3. Munkahelyi rend; a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása Munkába állás feltétele az előírt öltözetben és megfelelő állapotban történő megjelenés. Munkát végezni a biztonságosság követelményeinek figyelembevételével lehet. Minden tanuló köteles a baleseti oktatáson részt venni, a baleseti és óvó rendszabályokat betartani és az előírt védőeszközöket használni. A tanműhelyben csak a szakoktató által kiadott munkát lehet végezni. Más munkára engedély nélkül áttérni tilos!!! 4. 4. Higiénia Az étkezés az arra kijelölt helyen történjen. A tisztálkodás az egészséges életmód követelményeinek feleljen meg (munka után hatékony tisztálkodás). 5. Az iskola udvarának használata Az iskola területére mozgó motorkerékpárral behajtani tilos. Bármilyen közlekedési eszközzel az iskola területén parkolni csak saját felelősségre lehet.

27

Záró rendelkezések Jelen Házirendet a diákönkormányzat egyetértő véleményét beszerezve a nevelőtestület 2013.március 27-i ülésén elfogadta. Hatálybalépésével érvényét veszti a 2012. október 1-i Házirend. A Házirend felülvizsgálatát évente el kell elvégezni. A Házirend nyilvános, 1-1 példány rendelkezésre áll: -

az iskola igazgatójánál,

-

az igazgatóhelyetteseknél,

-

az osztályfőnököknél,

-

a kollégiumi nevelőtanároknál,

-

a tanári szobában,

-

az iskolai könyvtárban,

-

az IDB-nél,

-

a kollégiumi Diáktanácsnál

-

az irattárban,

-

az iskola fenntartójánál,

-

az iskolába történő beiratkozáskor, illetve módosításkor a szülőnek, tanulónak át kell adni.

……………………………….

…………………………………

a nevelőtestület képviselője

az iskolai Diákbizottság elnöke

………………………………. igazgató

Eger, 2013.március 27.

28

XIV. Mellékletek 1. számú melléklet: SZABÁLYZAT ALAPÍTVÁNYI FEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉRŐL A Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítvány kuratóriumi közgyűlése 034/2005. (V.24.) számú határozata alapján az intézményben fizetendő fejlesztési hozzájárulás összegének megállapítására került sor. A fejlesztési hozzájárulás mértéke: 40.000,- Ft/év. A fejlesztési hozzájárulás mérséklése:  minden évben az iskola vezetése határozza meg a tanulmányi eredmények után igénybe vehető kedvezményeket, illetve a fizetés mérséklésének lehetőségét az adott év gazdasági helyzetének függvényében a Tanév rendjében;  amennyiben a kedvezmény igénybevételére lehetőség van, arról az intézmény vezetése minden tanév október 1-ig dönt, és kihirdeti a helyben szokásos módon;  az intézmény vezetése – amennyiben az iskola zavartalan működése ezt megkívánja – dönthet úgy, hogy az adott tanévben nem biztosít lehetőséget a tanulmányi alapon történő fejlesztési hozzájárulás mérséklésére. Az alapítványi fejlesztési hozzájárulás szociális indokok alapján történő mérséklését a mindenkori Tanév rendje szabályozza. Az alapítványi fejlesztési hozzájárulás befizetése: az iskola által kiadott csekken, vagy átutalással az alapítvány számlájára. A fejlesztési hozzájárulás fizetésének módja és a befizetési határidő a határozat alapján a következőképpen került meghatározásra:  a fejlesztési hozzájárulást a tanuló, illetve gondviselője az első félévben október 15-ig, a második félévben február 15-ig befizeti az iskola számlaszámát tartalmazó csekken;  az intézmény vezetője a tanuló szociális helyzetére való tekintettel az alapítványi fejlesztési hozzájárulás havi egyenlő részletekben történő megfizetését engedélyezheti, mely kérelmet az osztályfőnöknek kell benyújtani minden év október 15-ig, illetve váratlan eseménykor a lehető leghamarabb;  a szociális kedvezményekre való jogosultságot a kérelem benyújtásakor igazolni kell;  a tanuló köteles haladéktalanul bejelenteni, ha jövedelemviszonyaiban változás következett be; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, az elengedett alapítványi fejlesztési hozzájárulás köteles megfizetni;  a mindenkori fejlesztési hozzájárulás mértékét az iskola a tanév megkezdése előtti második hónap első napján közzéteszi.

29

2. számú melléklet: AZ ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló,az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletének a diákönkormányzatok működésére vonatkozó rendelkezései és felhatalmazása alapján rendelkezik az intézmény diákönkormányzat működésének rendjéről és szervezeti felépítéséről. Az Iskolai Diákbizottság Szervezeti és Működési Szabályzatát az Iskolai Diákbizottság fogadta el, és a Nevelőtestület hagyta jóvá. A KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola diákjainak érdekvédelmét a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Iskolai Diákbizottsága látja el. Az Iskolai Diákbizottság (továbbiakban: IDB) feladata, céljai:      

Az IDB az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákok érdekképviseleti, érdekvédelmi fóruma. Az IDB érdekvédelmi tevékenységét alaptevékenységként, elsődleges feladatként és célként kezeli. Szolgáltató fórumként segítséget nyújt a tagok törekvéseinek megvalósulásához, lehetőséget biztosít a diákok közös fellépésére. Diákprogramok szervezésével a diákok szabadidejének hasznos eltöltését segíti. Kapcsolatot tart más diákönkormányzatokkal, ifjúsági szervezetekkel, szerveződésekkel, az egri Városi Diáktanáccsal, valamint az iskola Kollégiumi Diákbizottságával. A diákbizottság a vállalt feladatait az intézmény vezetésével egyeztetve, azzal összhangban látja el.

Az IDB szervezeti felépítése:        

Az IDB megválasztásakor a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium minden tanulója választó és választható. Választói joga senkinek sem korlátozható tanulmányi eredmény, fegyelmi vétség, vagy egyéb más ok miatt. Az IDB tagjainak feladata, hogy évfolyamuk érdekeit képviseljék, javaslataikat, véleményüket tolmácsolják, sérelmüket elpanaszolják az IDB ülésein, hogy az adott kérdésben minél előbb megoldás, döntés születhessen. A Diákbizottság elnökét az Iskolai Diákbizottság tagjai választják maguk közül. Az IDB munkáját az IDB-t segítő tanár koordinálja. Az Iskolai Diákbizottság tagjai közül megválasztja egyéb felelőseit. Az Iskolai Diákbizottság évente elfogadott munkarendje és a tervezett napirendek figyelembevételével hetente ülésezik. Az ülés összehívásáról a IDB elnöke gondoskodik. Az Iskolai Diákbizottságot össze kell hívni, ha azt a tagok 1/3-a az elnöknél kezdeményezi. Ha az elnök ennek ellenére nem hívja össze az Iskolai Diákbizottságot, akkor az Iskolai Diákbizottság összehívása az IDB-t segítő tanár feladata. Az Iskolai Diákbizottság határozatait – személyi kérdések kivételével – egyszerű többséggel történő nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az IDB elnökének szavazata dönt. 30





Ha az Iskolai Diákbizottság ülésén olyan kérdés megtárgyalása folyik, amely érinti a Nevelőtestületet illetve a Szülői Munkaközösséget, akkor annak képviselőjét az ülésre véleményezési joggal meg lehet hívni. A meghívást az ülés előtt legalább nyolc nappal kézbesíteni kell a napirendi pontok megjelölésével. Az Iskolai Diákbizottság ülésein az oktatási intézmény minden pedagógusa és tanulója véleményezési joggal részt vehet.

Az Iskolai Diákbizottság elnöke: Az Iskolai Diákbizottság minden tagját jelölhetik elnöknek. A jelöléshez legalább három fő ajánlása szükséges. A tagok önmagukat is jelölhetik. A szavazás titkos. A szavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak legalább kétharmada jelen van, és az érvénytelen szavazatok száma nem haladja meg a leadott szavazatok 5%-át. A Diákönkormányzat elnöke visszahívható, ha  az osztályok osztálytitkárainak 1/3-a bizalmatlansági indítványt nyújt be,  ha az iskola tanulóinak 1/5-e aláírásával hitelesítve kezdeményezi. A visszahívásról az Iskolai Diákbizottság titkos szavazással dönt. A Diákönkormányzat elnökének feladatai:  összehívja és vezeti az Iskolai Diákbizottság üléseit,  külső szervezetek felé képviseli a Diákönkormányzatot,  iktatja az Iskolai Diákbizottság üléseiről készült jegyzőkönyveket,  a diákbizottsági munkacsoportok tevékenységének koordinálása. Az elnök megbízatása megszűnik:  ha az elnök tanulói jogviszonya az iskolával megszűnik,  lemondással,  visszahívással,  mandátuma lejárásával. Az IDB-t segítő pedagógus: Az IDB-t segítő tanárt A köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 48 § (3) bekezdése értelmében az Iskolai Diákbizottság javaslatára az igazgató nevezi ki ötéves időtartamra. Feladatai:  kapcsolatot tart a Nevelőtestület és az Iskolai Diákbizottság között,  szükség esetén összehívja az Iskolai Diákbizottságot,  segíti az IDB munkáját,  aktívan részt vállal az információáramlás folyamatában,  az IDB célkitűzéseinek megvalósításának érdekében a Nevelőtestület közreműködésnek megszervezése,  nyílt véleménynyilvánítással képviseli az IDB terveit, elképzeléseit az intézmény különböző fórumain (vezetői, nevelőtestületi és munkaközösségi értekezletek).  Állandó résztvevője az Iskolai Diákbizottság üléseinek, napirendi pontot terjeszthet elő, felszólalhat, véleményezhet. Az IDB tagjainak jogai: Az IDB tagjainak az alapvető, jogszabályok és a Házirend által garantált jogain túl speciális, a Diákbizottsági tagsággal összefüggő jogai vannak. Ezek a jogok a következők:  Az IDB tisztségeire választhat és válaszható. Ez a jog csak bizonyos estekben vonható meg, az IDB-t segítő pedagógus és az intézmény vezetésének egyetértésével. 31

   

Igénybe veheti az Iskolai Diákbizottság által biztosított lehetőségeket, szolgáltatásokat. Érdekvédelmi segítséget kérhet a Diákbizottságtól, annak elnökétől és az IDB-t segítő tanártól. Az érdekvédelmi segítség nem tagadható meg. Kérdéseivel, javaslataival, kezdeményezéseivel, véleményével közvetlenül fordulhat az Iskolai Bizottság minden tagjához és az IDB-t segítő pedagógushoz. Kérdéseire, javaslataira, kezdeményezéseire, véleményére harminc napon belül érdemi választ kell kapnia.

Az Iskolai Diákbizottság jogkörei: A jogszabályok felhatalmazása alapján az IDB a Nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. Az IDB véleményét kötelező kikérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadásával kapcsolatban, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználását illetően, d) a Házirend elfogadásakor, e) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, f) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásával kapcsolatban, g) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezésekor, h) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, i) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásakor, j) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor, k) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Az Iskolai Diákbizottság véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Azokban az ügyekben, amelyekben az IDB véleményének kikérése kötelező, az IDB képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni az IDB részére. Az IDB feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Záró rendelkezések:  

Az IDB Szervezeti és Működési Szabályzatát évente felül kell vizsgálni. Ezért az IDB elnöke felel. A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatával kapcsolatban a Nevelőtestület egyetértési jogot gyakorol. A Nevelőtestület egyetértését csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az Iskolai Diákbizottság Szervezeti és Működési Szabályzata jogszabályt, illetve felsőbb szabályozást (mint Házirend) sért, azzal ellentétes jogokat, kötelességeket, eljárásmódokat fogalmaz meg. 32

 

Az SZMSZ jóváhagyására a Nevelőtestületnek 15 nap áll rendelkezésére. Ez alatt, vagy a 15. nap utáni első nevelőtestületi ülésen nyilatkoznia kell a jóváhagyásról. Ha a Nevelőtestület nem nyilatkozik, az SZMSZ-t jóváhagyottnak kell tekinteni. Az SZMSZ akkor érvényes, ha elfogadásának dátuma, nevelőtestületi jóváhagyásának dátuma, az IDB elnökének, az IDB-t segítő tanárnak, az intézmény igazgatójának, valamint a Nevelőtestület képviselőjének aláírása szerepel rajta.

33

3. számú melléklet: AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI KÖZISMERETI TANTÁRGYAK TÖRTÉNELEM 9. évfolyam: A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás A mai magyar társadalom és életmód (társadalomismeret) Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások 34

ANGOL NYELV 9. évfolyam TOPICS

GRAMMAR

Introduce yourself The verb to be Talking about routines

Personal pronouns

Jobs and workplaces

Greeting and saying goodbye

What's the time? Imperative: Do this! / Don't do that! The days of the week, Months Numbers, the verb to be, imperative Free-time activities

The verb to be - affirmative and wh- questions

In a restaurant

Possessive adjectives

Family relationships

the verb to be - negative, yes/no questions and short answers

Jobs around the house Furniture

Countries and nationalities a/an, this/that, imperative, imperative possessive adjectives, wh- questions, yes/no questions

Parts of a house

prepositions of time

My home

present simple (I, we, you, they)

Places in a city

affirmative and wh- questions

In a travel agency Asking for and directions

present simple giving asking and answering about daily schedules

Quantities and containers affirmative and wh- questions Exchanging basic personal information the verb can, verbs expressing like and dislike What's the time? would like/ want+to . The days of the week, Months present simple, how often?, 'can', want/ would like+ to … Free-time activities

possessive case 's, whose?, possessive pronouns

In a restaurant

articles, adjectives

Family relationships

present progressive

Jobs around the house

present simple vs present progressive

Furniture

How about ... ?, Let's, Why don't we/you ... ? present progressive tense, present simple vs present progressive there is/ there are Object personal pronouns Prepositions of movement Countable and uncountable nouns some/any/no 35

much/many, a lot of/lots of/ a few/ a little How much? / How many? 10. évfolyam TOPICS Food and drink At the restaurant Going to the shop In the kitchen Meals Eating habits Airport Describing clothes Talking about school Different kinds of sports Festivals, holidays

GRAMMAR Countable and uncountable nouns Some, any, no A tin of, a jar of, etc., How much?, How many? Instructions Present Simple Nouns, plurals Structures - expressing opinion, preference Adjectives with 'too' and 'very' this, these, that, those, one, ones Simple Past Tense Regular and irregular verbs Questions in Simple Past Past simple of 'be' and 'can' was, were could Expressing near future - going to, Present Progressive NÉMET NYELV

9. évfolyam Themen Ich stelle mich vor Meine Familie Mein Freund Freizeit Mein Hobby Unser Haus Mein Zimmer Einkaufen im Supermarkt Nikolaus Weihnachten

Situationen Jemanden vorstellen Sich vorstellen Verabredungen Frage nach dem Weg Haushaltstätigkeiten Eiladungsgespräche Bestellung im Gasthaus Einkaufsgespräche Wohnungssuche Wohnungsmiete

Sylvester

36

Grammatik Definitartikel und Indefinitartikel Possessivartikel Negativartikel

Schreiben

Personalpronomen Deklination Konjugation im Präsens

Diktate Notizen Einladungsbrief

Konjugation im Perfekt Präteritum von haben und sein Präpositionen mit Akk. Präpositionen mit Dat. Präpositionen mit Akk. und Dat. Uhrzeit Ordinalzahlen Datum Imperativ

Glückwünsche

Postkarten Kurzbewerbung Einfache Briefe

10. évfolyam Themen Tätigkeiten im Haushalt Wohnung Tagesablauf Schule Lebenslauf

Situationen

Grammatik

Führung durch die Wohnung Beschreibung von Kleidung Beschreibung von Personen Geschpräch über den Sporttreiben

Nebensätze mit weil und wenn Steigerung von Adjektiven Attributives Adjektiv Modalverben im Präteritum Frageartikel welcher

Schreiben Eifache persöhnliche Briefe Lebenslauf (tabellarisch)

Anzeigen

IRODALOM 9.évfolyam: Mítosz, mitológia Az istenek és az emberek megteremtése a görög mitológiában Az ókor irodalma A homéroszi eposzok : Iliász vagy Odüsszeia A görög színház. Szophoklész: Antigoné A Biblia. A Biblia részei Az Ószövetség teremtéstörténetei Újszövetség: evangéliumok A középkor irodalma A középkor vallásos irodalma: Szent Ágoston, himnuszok, magyar nyelvű vallásos irodalom A középkor világi irodalma: lovagi irodalom, Dante, Villon A reneszánsz irodalom Az itáliai reneszánsz: Petrarca, Boccaccio Janus Pannonius költészete Balassi Bálint szerelmi lírája, istenes költészete, vitézi költészete Shakespeare: Rómeó és Júlia vagy Hamlet A barokk irodalom Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem A francia klasszicista dráma Moliere: Tartuffe 10.évfolyam Az európai felvilágosodás irodalma Az angol felvilágosodás: Swift, Defoe A francia felvilágosodás: Rousseau, Voltaire A német felvilágosodás: Goethe A magyar felvilágosodás irodalmából A magyar nyelv ügye a felvilágosodás korában Berzsenyi Dániel költészete ( egy óda, egy elégia) 37

A felvilágosodás gondolatai Csokonai Vitéz Mihály költészetében Csokonai: A magány lírája Csokonai szerelmi lírája és a rokokó Az európai romantika irodalmából Egy romantikus alkotó: Puskin: Anyegin A magyar romantika irodalmából A magyar színjátszás kezdetei. Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc költészete: Himnusz Vörösmarty Mihály költészete: Szózat Vörösmarty Mihály, a haza s emberiség költője Vörösmarty Mihály lírája Világos után Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Petőfi Sándor tájleíró költészete Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete Petőfi Sándor szerelmi lírája Petőfi Sándor: Az apostol Arany János: Toldi estéje Arany lírája a nagykőrösi években Arany balladaíró művészete a nagykőrösi években Az Őszikék-korszak Arany életművében Jókai Mór: Az arany ember 9.évfolyam Kommunikáció A kommunikáció funkciói és tényezői A kommunikáció nem nyelvi eszközei – a testbeszéd A tömegkommunikáció – sajtóműfajok Jel, jelrendszer A jel fogalma, a jelek jellemzői A nyelv mint jelrendszer Nyelvi szintek Hangtörvények Morfémák A szófajok rendszere A szóalkotás módjai Mondattan: az egyszerű mondat Mondattan: az összetett mondat 10. évfolyam Szövegtan Elemző, meggyőző, leíró szöveg A szöveg szerkezete Szövegkohézió A mindennapi életben használt szövegtípusok A magyar nyelv rétegződése Legfontosabb egynyelvű szótáraink Retorika A retorikai szöveg megalkotása az anyaggyűjtéstől a megszólalásig 38

A retorikai szövegek jellemzői. Retorika és kommunikáció Az érvelés típusai. A kulturált vita KÉMIA Atomok és molekulák Balesetvédelem, környezetvédelem Az atom felépítése, anyagmennyiség, relatív atomtömeg Elektronok az atomban A periódusos rendszer Ionok képződése atomokból, az atomok kapcsolódása A kovalens kötés jellemzői, a molekulák térbeli szerkezete, polaritása Halmazok A halmazállapotok jellemzői Összetartó erők a halmazban Összetett halmazok a környezetünkben Az oldódás folyamata, az oldatok összetétele Reakciók A kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások A kémiai reakciók sebessége, kémiai egyensúly Sav-bázis reakciók, kémhatás, indikátorok A sók keletkezése és tulajdonságai Redoxireakciók és azok iránya Galvánelemek, elektrolízis Hétköznapi kémia A szervetlen anyagok áttekintése A fémek, korrózió, korrózióvédelem Szerves kémia A szerves kémia kialakulása, a szerves molekulák jellemzése Szénhidrogének A metán és az alkánok Fosszilis és megújuló energiaforrások Az etén, telítetlen szénhidrogének A benzol Oxigéntartalmú vegyületek Etil-alkohol, élvezeti szerek Formaldehid Ecet Mosószerek Egyéb heteroatomos vegyületek A műanyagok szerkezete, tulajdonságai 39

Biológiailag fontos vegyületek Zsírok és olajok Szénhidrátok, fehérjék, DNS

TESTNEVELÉS 9. évfolyam: Kötélmászás, mászó kulcsolással. Labdarúgás. (szlalom labdavezetés, kapura lövés.) Torna: Talajgyakorlati elemek. (guruló átfordulás előre, guruló átfordulás hátra, tarkóállás.) 10. évfolyam: Kötélmászás, mászó kulcsolással, lefelé függeszkedéssel. Kézilabda. (Labda átadások mozgás közben, kapura lövés.) Gyűrűn alaplendület, lebegő függés. 11. évfolyam: Kötélmászás függeszkedéssel, (legalább a kötél feléig.) Kosárlabda. (Elindulás, megállás a sportág szabályai szerint. Fektetett dobás.) Torna: Támaszugrás 5 részes szekrényen. Atlétika: Távolugrás. 12. évfolyam: Kötélmászás függeszkedéssel. Összefüggő talajgyakorlat és gyűrűgyakorlat bemutatása. Egy szabadon választott labdajátékból két összetett feladatsor végrehajtása. Magasugrás szabadon választott technikával. Informatika 9. évfolyam  Számítástechnika története - Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. - Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek.  Hardver ismeretek - Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. - ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit - A bináris, decimális, oktális és hexadecimális számrendszerek megismerése - AND, OR, NOTLogikai műveletek gyakorlása  Szoftver ismeretek - Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. - Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. - Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. 40

Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket.  Szövegszerkesztés - Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. - Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. - Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. - Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. - Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …) - Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. - Tudjon kördokumentumot készíteni. - Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.  Prezentációkészítés - Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. - Tudjon bemutatót készíteni. - Tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni -

10. évfolyam  Táblázatkezelés o Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. o Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. o Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. o Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. o Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. o Tudjon egyszerű képleteket használni. o Tudjon egyszerű függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) o Tudja használni a statisztikai függvényeket- Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. o Tudjon diagramokat létrehozni. Ismerje a diagramok és grafikonok beállításait, szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. o Ismerje a dátumfüggvényeket! o Ismerje a HA függvényt! o Ismerje az Fkeres, Vkeres függvényeket.  Adatbáziskezelés o Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. 41

o Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. o Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. o Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felül-írni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. o Tudjon a létező adatbázisban adott feltételek-nek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. o Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely me-zők megjelenítése szükséges. o Ismerje az adattáblák közötti kapcsolatokat, tudjon kapcsolatot létrehozni. o Tudjon a létező adatbázisban adott feltételek-nek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. o Ismerje NOT, IS NULL, IS NOT NULL fogalmakat. Használja a jokerkaraktereket feltételben! o Tudjon értéktartományok között keresni. Ismerje a TOP listás feladatok megoldását. Ismerje és használja a csúcsértékkeresés fogalmát. o Tudjon összesítési feladatokat megoldani, Ismerje a GROUP BY, SUM, AVG, MIN, MAX WHERE összesítési feladatokat. o Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni

SZAKMAI TANTÁRGYAK Rajz és vizuális kultúra 9. évfolyam A műszaki rajz tartalma, fajtái A rajzeszközök és használatuk Szabványosítás Szabványos rajzlapméretek Szabványbetűk Szabványírás Szabványírás Látszati ábrázolás, perspektivikus ábrázolás Vetületi ábrázolás alapja (Monge-féle) Vetületi ábrázolás Vetületi ábrázolás gyakorlása Ábrázolási módok Gyakorlás az ellenőrzés tapasztalatai alapján Síkmértani szerkesztések Szögek szerkesztése Merőlegesek és párhuzamosok szerkesztése Szakasz osztása Egyenes vonalú síkidomok szerkesztése Görbe vonalú síkidomok szerkesztése Körív nélküli ábrázolás, lemeztárgyak Vetületi ábrázolás körív nélkül 42

10. évfolyam Kultúrtörténeti alapismeretek Művészeti ágak 19-20. századi művészeti irányzatok Ábrázolás értelmezése Néprajzi-kultúrtörténeti szokások A műszaki rajz tartalma, fajtái A rajzeszközök Szabványosítás Szabványos rajzlapméretek Szabványbetűk Arányok Ábrázolási módok Látszati ábrázolás, perspektivikus ábrázolás Vetületi ábrázolás alapja (Monge-féle) Vetületi ábrázolás Vetületi ábrázolás gyakorlása Axonometrikus ábrázolás Egyméretű axonometria Kétméretű axonometria Frontális axonometria Álló- és mozgókép Tárgyak és munkaeszközök ábrázolása Méretmegadás elemei Méretezési alapelvek Lemeztárgyak Síkmértani szerkesztések Szögek szerkesztése Merőlegesek és párhuzamosok szerkesztése Szakasz osztása Egyenes vonalú síkidomok Görbe vonalú síkidomok Műszaki görbék Folyamatok ábrázolása Tárgytervezés A műszaki vázlat jellemzői Körív nélküli ábrázolás, lemeztárgyak Köríves szerkesztés bemutatása lemeztárgyakon Lemeztárgy szerkesztése körvonallal és körívvel Vetületi ábrázolás körív nélkül Egy köríves szerkesztés Több köríves szerkesztés Axonometrikus ábrázolás Metszeti ábrázolás szabályai, jellemzői Egyszerű metszetek típusai Összetett metszetek típusai Szelvényábrázolás

43

Pályaorientáció Villamos alapok 9. évfolyam Villamos alapfogalmak A villamosságtan Mértékegységek és prefixumok Az atom szerkezete és a villamos kölcsönhatás Kémiai kötések Az ellenállás Vezetők,félvezetők és szigetelők A villamos tér A feszültség és a villamos áram A mágneses kölcsönhatás Az egyszerű áramkör Ohm törvénye Villamos alapmennyiségek mérése Az ellenállás meghatározása, hőmérséklet függése Ellenállások a gyakorlatban Különleges ellenállások Egyen-áramú hálózatok, energiaforrások A villamos munka A villamos teljesítmény Ellenállások terhelhetősége Hatásfok Egyen-áramú hálózatok Áramköri fogalmak A villamos hálózatok alaptörvényei: Kirchhoff törvényei Ellenállások kapcsolásai: soros,párhuzamos és vegyes kapcsolás A feszültségosztó Potenciométerek Az áramosztás törvénye Feszültség-generátorok Feszültség-generátorok üzemmódjai Feszültség-generátorok kapcsolásai Teljesítmények az egyen-áramú áramkörökben Az illesztés Áramgenerátorok A villamos áram hatásai A villamos áram hőhatása Kapcsolat a villamos és a hőenergia között A hő terjedése Testek melegedése A hőhatás jellemző alkalmazásai Alkatrészek hűtése Vezetékek méretezése A villamos áram vegyi hatása Folyadékok vezetése Anyagok kiválasztása Faraday törvénye A vegyi hatás jellemző felhasználásai Galvánelemek működési elve és a szárazelem 44

A galvánelemek műszaki jellemzői,típusai Az akkumulátorok jellemzői,fajtái A korrózió. A korrózió elleni védekezés módjai Az áram élettani hatásai Az élettani hatás fogalma Az áramütés veszélyességét befolyásoló tényezők Az áramütés elleni védekezés Az érintésvédelem fogalma, módszerei Az érintésvédelmi osztályok Kiszabadítás az áramkörből,elsősegélynyújtás A villamos tér Coulomb törvénye A villamos térerősség A villamos tér szemléltetése A feszültség és térerősség viszonya A villamos tér jelenségei Villamos kisülés Felületi töltéssűrűség Elektromos megosztás Árnyékolás Az anyagok viselkedése a villamos térben Polarizáció, átütés Egyéb jelenségek a villamos térben Kapacitás A kondenzátor A kondenzátor energiája Kondenzátor típusai, katalógus adatai A kondenzátor helyettesítő kapcsolása Kondenzátorok kapcsolásai: soros, párhuzamos és vegyes kapcsolás A kondenzátor töltése és kisütése Pályaorientáció Anyagismeret 9. évfolyam Műszaki anyagok csoportosítása Az alumínium tulajdonságai Az alumínium előállítása Alumínium ötvözetek használata A réz tulajdonságai A bronz, összetétele,előállítása Magnézium,titán gyakorlati szerepe Ólom,horgany felhasználási lehetőségei Nemesfémek ipari tulajdonságai Vas, acél, öntöttvas meghatározása A vas előállítása Az acél előállítása Az acél felhasználási területei A vasötvözetek készítése A vasötvözetek készítése Az acélok hőkezelése Nemfémes szerkezeti anyagok Polimerek előállítása 45

A műanyagok fajtái és tulajdonságai Ipari kerámiák A fa ipari alkalmazása Faipari termékek A textilipar nyersanyagai A papír gyártása Pályaorientáció Műszaki ábrázolás 9. évfolyam Rajzeszközök Geometriai alapelemek Alapszerkesztések – egyenes, merőleges Alapszerkesztések – párhuzamos Alapszerkesztések – kör és érintői Alapszerkesztések – ellipszis Alapszerkesztések – parabola Összetett ábrák szerkesztési gyakorlat Látszati ábrázolás, perspektivikus ábrázolás Vetületi ábrázolás alapja (Monge-féle) Axonometrikus ábrázolás. Egyméretű axonometria Kétméretű axonometria. Frontális axonometria Egyszerű szerkesztések axonometriában Méretmegadás elemei. Méretezési alapelvek Lemeztárgyak ábrázolása Műszaki görbék A műszaki vázlat jellemzői Körív nélküli ábrázolás, lemeztárgyak Köríves szerkesztés bemutatása lemeztárgyakon Lemeztárgy szerkesztése körvonallal és körívvel Vetületi ábrázolás körív nélkül. Egy köríves szerkesztés. Több köríves szerkesztés Axonometrikus ábrázolás körív nélkül Axonometrikus ábrázolás körívvel egyméretű axonometriában, kétméretű axonometriában Axonometrikus ábrázolás körívvel frontális axonometriában Axonometrikus ábrázolás több körívvel egy-/kétméretű axonometriában Axonometrikus ábrázolás több körívvel frontális axonometriában Metszeti ábrázolás szabályai, jellemzői Egyszerű metszet, teljes metszet Egyszerű metszet, félmetszet Egyszerű metszet, félnézet-félmetszet Egyszerű metszet, részmetszet, kitöréses metszet Összetett metszet, lépcsős metszet, befordított metszet Szakmai alapozás Műszaki ábrázolás 10. évfolyam Alapfogalmak; térbeli alakzatok, vetítési módok, merőleges vetítés Térelemek ábrázolása a képsíkon; pont, egyenes, sík ábrázolása 46

Három képsíkos ábrázolás; vetítés a harmadik képsíkra, képsíkok egyesítése, térelemek ebben a rendszerben Nézetrend (európai) Kocka; a kocka vetületi ábrázolása, pont azonosítása a kocka felületén Kocka; a kocka döfése egyenessel, síkmetszése Hasábok; vetületi ábrázolása, pont azonosítása Hasábok; a hasáb döfése egyenessel, síkmetszése Gúla; vetületi ábrázolása, pont azonosítása Gúla; döfése egyenessel, síkmetszése A forgástestek származtatása Henger; vetületi ábrázolása, pont azonosítása Henger; döfése egyenessel, síkmetszése Kúp; vetületi ábrázolása, pont azonosítása Kúp; döfése egyenessel, síkmetszése Axonometrikus ábrázolás Egyméretű axonometria Kétméretű axonometria Frontális axonometria Egyszerű szerkesztések axonometriában Axonometrikus ábrázolás körív nélkül Axonometrikus ábrázolás körívvel kétméretű axonometriában Axonometrikus ábrázolás körívvel frontális axonometriában Axonometrikus ábrázolás több körívvel egy-/kétméretű axonometriában Axonometrikus ábrázolás több körívvel frontális axonometriában Méretmegadás elemei Méretezési alapelvek Metszeti ábrázolás szabályai, jellemzői Egyszerű metszet, teljes metszet Egyszerű metszet, félmetszet Egyszerű metszet, félnézet-félmetszet Egyszerű metszet, részmetszet,kitöréses metszet Összetett metszet, lépcsős metszet Összetett metszet, befordított metszet Szelvényábrázolás Szakmai alapozás Hagyományos forgácsolás 10. évfolyam Gépek felépítésének ismerete, szakszerű, biztonságos működtetése. Baleseti veszélyforrások felismerése és elkerülhetősége. Gépi forgácsoló műveletek elsajátítása, gyakorlása. Eszterga gép beállítása, működtetése. Forgácsoló szerszámok kiválasztása, él geometriája, élezésük, alkalmazásuk. Eszterga gépen végezhető alapműveletek: ¬Hossz-, lépcsős- és síkfelület esztergálása. Beszúrás, leszúrás, darabolás esztergagépen. Központfúrás, fúrás, süllyesztés, furatesztergálás. Kúpos és alakos felületek esztergálása. Csavarmenet készítése eszterga gépen. 47

Szakmai alapozás CNC 10. évfolyam A CNC gép működési elve A CNC gép kezelése Műveleti utasítások Szerszámbemérés Elmozdulások programozása, szimuláció Fúróciklusok, szimuláció Körzseb, négyszögzseb ciklusok, szimuláció Egyszerű alkatrész gyártása Szakmai alapozás Geometriai mérések 10. évfolyam Mérés fogalma, Metrológia értelmezése Méréstechnikai alapfogalmak Mérési hibák, Mérési módok Alakhelyesség, elméleti és a valóságos geometria Tűrés, illesztés rendszere Mérőeszközök csoportosítása, mechanikai hosszmérő eszközök Mérés hosszmérő eszközökkel Mérési jegyzőkönyv felépítése, formai, tartalmi követelményei Komplex alkatrész mérése,mérési jegyzőkönyv készítése Gyakorlati mérési feladat hosszmérő eszközökkel,mérési jegyzőkönyv készítése Gyakorlati mérési feladat fúratmérő eszközökkel Alak- és helyzetellenőrzés Szögek kúpok mérése Szögmérő eszközök, mérés szögmérővel Gyakorlati mérési feladat szögmérő eszközökkel Szakmai alapozás Villamos mérések 10. évfolyam A méréstechnika tárgya és jelentősége A mérés alapfogalmai és folyamata Mértékegységek Az SI-mértékrendszer és alkalmazása A mérésügy irányítása A mérés Mérési hiba Mérési eredmények megadása Villamos jelek Villamos jelek jellemző értékei és azok meghatározása Működési elv általános felépítés Elektromechanikus műszerek szerkezeti elemei Elektromechanikus műszerek beállási viszonyai Elektromechanikus műszerek hibaforrásai 48

Elektromechanikus műszerek általános jellemzői Állandó mágnesű műszerek működése Állandó mágnesű műszerek alkalmazása Galvanométerek Egyenirányítós műszerek Elektrodinamikus műszerek szerkezeti felépítése Elektrodinamikus műszerek alkalmazása Lágyvasas műszerek szerkezeti felépítése Lágyvasas műszerek alkalmazása A mérések elvégzése és dokumentálása OKJ 31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló 11. évfolyam Munkavédelem A munkavédelem fogalma, területei A munkavédelem szabályozási háttere A munkáltató, munkavállaló kötelezettségei Munkabiztonsági ismeretek A biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési feltételei Baleset, munkabaleset Veszélyforrások csoportosítása Munkavédelmi oktatás Munkavédelmi szabályzat felépítése Villamos berendezések kezelése Érintésvédelem Tűzvédelem Elsősegély-nyújtási ismeretek Környezetvédelmi ismeretek Környezetszennyezés Zaj- és rezgésvédelem Sugárvédelem Hulladékgazdálkodás Anyagismeret    

Iparba használt anyagok ismerete Anyagjelölések ismerete Alapvető alakító forgácsolás mentes technológiák ismerete Hőkezelések alapvető ismerete

Műszaki dokumentációk  Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus ábrázolás  Síkmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiterítés  Áthatások, áthatások alkatrészrajzokon  Alkatrész és összeállítási rajzok fogalma  Metszetábrázolások, szelvények, egyszerűsített ábrázolások 49

      

Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások Tűrés, illesztés Felületi minőség Jelképes ábrázolások Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás Alkatrészrajzok szabadkézi felvételezése Összeállítási rajzok, rajzdokumentációk elemzése

Szakmai ismeretek            

Esztergálási, marási, köszörülési ismeretek Esztergálási, ismeretek Kúp esztergálás technológiája Alakos felületek készítése Menet esztergálás Marási technológia Fúrás, mint forgácsoló technológia Köszörülés technológia Gyalulás vésés Anyag szétválasztó technológiák Üregelés forgácsolási folyamata Forgácsoló szerszámok anyagai

Geometriai mérések                    

Műszaki mérés eszközeinek ismerete Mérési hiba, mérési bizonytalanság Metrológiai ismeretek Hosszméretek mérése és ellenőrzése Szögek mérése és ellenőrzése Külső kúpok mérése, ellenőrzése Belső kúpok mérése, ellenőrzése Felületi érdesség mérése Diagram, nomogram olvasása, értelmezése Műszaki táblázatok kezelése Gépipari mérőeszközök használata Összetett méret-, alak- és helyzetmérés Mérési jegyzőkönyv készítése Mérési eredmény megadása Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel, Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel, Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, mérése ellenőrzése Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez Idomszeres mérés, idomszer minősítés

Anyagvizsgálat

50

           

Keménységmérések Brinell keménységmérés Vickers keménységmérés Rockwell keménységmérés Keménységmérés micro Vickers eljárással Keménységmérés Poldi kalapáccsal Shore A és D keménységmérés Szakító vizsgálat Szakító vizsgálat elmélete Szakító vizsgálat végrehajtása Ütve hajlító vizsgálat Ütve hajlító vizsgálat elmélete és végrehajtása

CNC ismeretek      

Rendelkezik a CNC gépek alapszintű programozási ismereteivel Ismeri a CNC gépek szerkezeti felépítését Ismeri a vezérlési és szabályozási folyamatokat Egyszerű megmunkálási programok készít CNC megmukáláshoz szerszámot technológiát kiválaszt CNC programot olvas és értelmez

CNC gyakorlat      

CNC-gép kezelési és alapszintű programozási ismeretek A Szerszámismeret A Szerszámbefogók A Munkadarabbefogók A Forgácsoló mozgások A Technológiai adatok megválasztási szempontjai, meghatározásuk.

Gépi forgácsolás Egyetemes esztergagép működésének ismerete Marógép működésének ismerete Fúrógép működésének ismerete Palástköszörűgép működésének ismerete Síkköszörű működésének ismerete Gyalugép működésének ismerete CNC megmunkáló központ működésének ismerete Eszterga működésének ismerete Forgácsoló szerszámok, mérőeszközök megfelelő használata. Rajzolvasás és értelmezés. Műszaki dokumentációk ismerete és készítése. Szerelési gyakorlat Csavarkötések, Csapszegkötések Tengelykötések Nem oldható kötések fajtái 51

Hegesztő és lángvágó készülékek ismertetése HBSZ Lángvágás Kemény forrasztás Gázhegesztés Bevont elektródás kézi ívhegesztés Korrózió védelem Kézi forgácsolás Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése (lemezhajlítás, peremezés, domborítás, ívelés) Lemezalkatrész készítése, alkatrészek illesztése, illesztés reszeléssel Dörzsárazás szerszámai és művelete Fúrás, furatmegmunkálás technológiája, Köszörülés technológiája Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai 12. évfolyam Munkavédelem A biztonságos munkahely kialakítása A biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési feltételei Raktározás munkavédelme, tűzvédelme Villamos berendezések használata, javítása Érintésvédelem Tűzjelzés, tűzoltás, vészkijárat, menekülési útvonal Fényszennyezés Környezeti tényezők Veszélyes anyagok kezelése Biztonsági adatlap Védőeszközök Biztonsági szín- és alakjelek Munkavédelmi oktatás összeállítása Munkavédelmi szabályzat összeállítása Tűzvédelmi szabályzat felépítése Kockázatelemzés szerepe Magasban végzett munka munkavédelmi szabályai Víz felett végzett munka munkavédelmi szabályai Elsősegélynyújtás gyakorlata Műszaki dokumentációk Vetületi ábrázolás, metszetek és egyszerűsítések alkalmazása Méretmegadás általános előírásai, mérethálózat felépítése forgácsolt alkatrészek rajzolásánál Tűrések és technológia. Mérettűrések előírásai. Illesztések Alak- és helyzettűrések, felületi minőség.. Csavarmenetes alkatrészek ábrázolása. 52

Menetes alkatrészek méretmegadása. Menetes alkatrészek metszeti ábrázolása. Tengelyek és tengelykapcsolók ábrázolása.. Tengelyek tipikus részleteinek ábrázolása. Reteszek, hornyok, furatok, lemunkálások ábrázolása. Különböző tengelyek rajzai, előírásai. Anyag, hőkezelés, méretpontosság. Csapágyak és rugók ábrázolása. Csapágyak beépítési módjai rögzítések Rugós szerkezetek ábrázolása.. Fogazott gépelemek és ábrázolása. Bordástengelyek. Fogaskerekek geometriai méretei, jelképes ábrázolás Fogaskerék műhelyrajza, pontossági előírások. Forgácsoló szerszámok és rajzai. Összeállítási rajzok, egyszerű szerkezetek összeállítási rajza. Gyártási dokumentációk, műveleti utasítás rajzai. Szakmai ismeretek Esztergálás technológia Fúrás, furatbővítés Gyalulás és vésés technológiája Marási technológiák Anyag szétválasztás forgácsolással Abrazív megmunkálások Fogaskerék gyártási eljárásai Különleges anyagleválasztási technológiák Karbantartás Geometriai mérések Mikrogeometriai hibák mérése Menetek jellemző adatai,méretei Menetellenőrzés, minősítés Fogaskerekek jellemző méretei és ellenőrzési módjai Fogaskerekek méreteinek ellenőrzése Sorozatmérés eszközei Sorozatmérési eredmények elemzése, értékelése Hosszmérőeszközök kalibrálása, minősítése Tolómérő kalibrálása Mikrométer kalibrálása Szerszámgép sajátpontossági mérése Koordináta mérőgép felépítése, működése, használata Komplex alkatrész geometriai méreteinek meghatározása Anyagvizsgálat keménységmérések szakító vizsgálat ütve hajlító vizsgálat egyéb roncsolásos anyagvizsgálatok roncsolásmentes anyagvizsgálatok 53

CNC gyakorlat A CNC szerszámgépek nevezetes pontjai A CNC gépek koordináta rendszerei A megmunkálási típusok CNC szerszámgépek szerszámai Elmozdulások programozása Egyszerű kontúrprogram készítése CNC esztergára Kisegítő funkciók Technológiai számítások Esztergáló ciklusok Szerszámgép-kezelési gyakorlat Egyszerű gyártási feladat Komplex munkadarab gyártása Szerszámozási megoldások CNC gyártási dokumentáció készítése Korrekciós számítások Összetett CNC feladat készítése Gépi forgácsolás Egyetemes esztergagép működésének ismerete Marógép működésének ismerete Fúrógép működésének ismerete Palástköszörűgép működésének ismerete Síkköszörű működésének ismerete Gyalugép működésének ismerete CNC megmunkáló központ működésének ismerete Eszterga működésének ismerete Forgácsoló szerszámok, mérőeszközök megfelelő használata. Rajzolvasás és értelmezés. Műszaki dokumentációk ismerete és készítése. Szerelési gyakorlat Oldható kötések létrehozása (csavar, csapszeg és tengelykötések) Nem oldhatókötések létrehozása (forrasztás, ragasztás, hegesztés) Korrózió védelem létrehozása mázolással Kézi forgácsolás Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése (lemezhajlítás, peremezés, domborítás, ívelés) Lemezalkatrész készítése, alkatrészek illesztése, illesztés reszeléssel Dörzsárazás szerszámai és művelete Fúrás, furatmegmunkálás technológiája, Köszörülés technológiája Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai 54

OKJ 31 521 11 0000 00 00 Hegesztő 11.évfolyam Termikus vágás  Termikus vágás eszközei  Termikus vágás berendezéseinek beüzemelése és karbantartása  Termikus vágási eljárások végrehajtása  Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata  Védőeszközök használata Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása Anyagismeret  Fémes anyagok - könnyűfémek  Vasfémek  Hőkezelések  Kiegyenlítő hőkezelések  Szívósságot fokozó hőkezelések  Lágyítás  Kemyénység-fokozó hőkezelések  Speciális ötvözetek  Műanyagok  Anyagjelölések  Anyagok átalakulása, anyaghibák  Anyagvizsgálatok  Előgyármányok  Műszaki felületek  Speciális anyagok Műszaki dokumentációk          

A műszaki rajz alapjai Szabványírás Síkmértani szerkesztések Nézetek Méretezés Speciális jelölések Metszetek Metsztetek - gyakorlás Összetett rajzkészítési feladat Szabadkézi vázlatkészítés

Szakmai alapismeretek      

Munka védelem Mérték egységek Hegesztő gázok alkalmazása Gázhegesztő berendezés kezelése Hegesztő műhely berendezés Hegesztés segédanyagai 55

 Anyag előkészítése  Hegesztési varratok  Gázhegesztés végrehajtása  Anyag munkahely és eszközök előkészítése  Termikus anyag szétválasztás  Varrattal szemben támasztott követelmények  A hegesztés feltételei  A hegesztés dokumentálása  Bevont elektródás ívhegesztés Szakmai gyakorlatok  Munka-védelem, Tűz-védelem  Mérés, Ellenőrzés  Elő-rajzolás  Forgács nélküli alakítások  Forgács nélküli alakítások  Kézi forgácso-ló műveletek  Gázhegesztő berendezések, gázhegesztés  Ívhegesztő berendezések bevont elektródás ívhegesztés  Fogyóelektródás berendezések Fogyóelektródás ívhegesztés  Volfrám-elektródás berendezések, volfrámelektródás ívhegesztés  Lemez alkat-részek készítése  Ismétlés, fel-készülés a szak-munkás vizsgára (bevont elektróda)  Ismétlés, fel-készülés a szak-munkás vizsgára (gáz hegesztés)  Ismétlés, fel-készülés a szak-munkás vizsgára (fogyó elektróda)  Ismétlés, fel-készülés a szak-munkás vizsgára (volfrám elektróda) Hegesztési ismeretek  Hegesztő eljárások csoportosítása  Varrat-képzés az MSZ EN ISO 6947 szerint  Gáz-hegesztés technoló-giája  Termikus vágás  Bevont elektródás kézi ívhegesztés tecnológiája  Bevont elektródás kézi tecnológiája  Fogyóelektródás avhegesztés technológiája  Egyéb hegesztő eljárások  Volfrám elektródás kézi ív- hegesztés technoló-giája  Gyártói hegesztési utasítás Hegesztési gyakorlat  Bevontelektródás kézi ívhegesztés  Fogyóelektródás kézi ívhegesztés  Gázhegesztés  Volfrámelektródás kézi ívhegesztés (hegesztőanyagok, védőgázok, hozaganyagok, berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és karbantartása hegesztés végrehajtása, varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban, hegesztési eltérések javítása védőeszközök használata, munkabaleseti és környezetvédelmi előírások betartása) Fémek kézi és kisgépes alakítása 56

                   

Oldható kötések készítése Nemoldható kötések készítése Különféle fémfelületek előkészítése Felületvédelem mázolással, lakkozással Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) Forgács nélküli alakítási technológiák Lemezhajlítás, Peremezés, Domborítás, ívelés A megmunkálásokra alkalmas és használatos anyagok Alkatrészek illesztése Illesztés reszeléssel Hántoló szerszámok, eszközök Lemezalkatrész készítése Sík és ívelt felületek hántolása A dörzsárazás szerszámai és művelete Tűrésezett furatok alak- és méretellenőrzése Illesztés dörzsárazással Csiszoló és polírozó anyagok, szerszámok és gépek Illesztés csiszolással Komplex illesztési munkák, ellenőrző feladatok Gépi forgácsolás szerszámai Gépi forgácsoló alapeljárások gépei Esztergálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Fúrás, furatmegmunkálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Marás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Gyalulás, vésés technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Köszörülés technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai

Munkavédelem, elsősegélynyújtás                     

A balesetek fajtái Foglalkozási megbetegedések Balesetek, megbetegedések bejelentése, kivizsgálása A munkavállaló jogai és kötelezettségei A munkáltató jogai és kötelezettségei A munkavégzés személyi és tárgyi feltételei A munkavédelem szervezeti és jogi kérdései A munkahely biztonságos kialakításának követelményei Az időszakos felülvizsgálatok Ergonómiai követelmények Létrák, állványok biztonságos használatának előírásai Szimbólumok, biztonsági jelzések Gépek, berendezések, szerszámok biztonságtechnikája Anyagmozgatás, anyagtárolás szabályai Villamos berendezések biztonságtechnikája Egyéni és kollektív védelem Munkaegészségügy Általános tűzvédelmi ismeretek Tűzveszélyességi osztályok Tűzveszélyes anyagok Tűzvédelmi szabályok A munkakörnyezet kialakítása A gépek, berendezések használati és kezelési utasításai Az egyéni védőeszközök használata A biztonsági adatlapok értelmezése 57

 Tűzvédelmi előírások A tűz jelzése Teendők tűz esetén  Tűzoltó berendezések használata  Hulladékok, veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása  A környezetszennyezés formái  Az elsősegélynyújtás általános szabályai  Elsősegélynyújtás: törés esetén Elsősegélynyújtás vérzések esetén  Villamos áram okozta sérülések  Veszélyes anyagok okozta sérülések Geometriai mérések                  

Műszaki mérés eszközeinek ismerete Mérési hiba, mérési bizonytalanság Metrológiai ismeretek Hosszméretek mérése és ellenőrzése Szögek mérése és ellenőrzése Külső kúpok mérése, ellenőrzése Belső kúpok mérése, ellenőrzése Felületi érdesség mérése Diagram, nomogram olvasása, értelmezése Műszaki táblázatok kezelése Gépipari mérőeszközök használata Összetett méret-, alak- és helyzetmérés Mérési jegyzőkönyv készítése Mérési eredmény megadása Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel, Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel, Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, mérése ellenőrzése  Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez  Idomszeres mérés, idomszer minősítés OKJ 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő Elektrotechnika: 11. évfolyam Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség definíciók Nagyságrendek, prefixumok, mértékegységek Alapvető ellenállás számítások Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK) Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek Egyenáramú hálózatok alaptörvényei, összefüggések Az áramkör fogalma, az egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm törvény, Kirchhoff törvény) Ellenállás hálózatok, eredő ellenállás számítások Az alaptörvények igazolása Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd Méréshatár kiterjesztés, előtét- és sönt ellenállások Energiaforrások A villamos munka és teljesítmény fogalma, mértékegységei és számításai A hatásfok fogalma, számítása, villamos készülékek jellemző hatásfokai, az ellenállások terhelhetősége Ideális és valódi generátorok, belső ellenállás, forrásfeszültség, kapocsfeszültség A villamos-, és mágneses terek jellemzői A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése Erőhatások villamos mezőben Anyagok viselkedése villamos térben Kondenzátorok, 58

kapacitások Töltés, kisütés, energia A mágneses tér fogalma, jellemzői és szemléltetése Erőhatások mágneses erőtérben Anyagok viselkedése mágneses térben Indukciós jelenségek Mozgási-, nyugalmi-, ön-, és kölcsönös indukció Induktivitás, tekercsek Be-, és kikapcsolási jelenségek A mágneses tér energiája Váltakozó mennyiségek jellemzői Egyszerű és összetett váltakozó áramú hálózatok alaptörvényei, jellemzői Soros és párhuzamos R-L kapcsolás Soros és párhuzamos R-C kapcsolás Valóságos kondenzátorok és tekercsek, veszteségek Soros és párhuzamos R-L-C kapcsolások, Váltakozó áramú teljesítmények A teljesítménytényező fogalma, a fázisjavítás szükségessége és jellemző megoldásai Többfázisú hálózatok A többfázisú rendszer fogalma A háromfázisú rendszer lényege és jellemzői A csillag- és háromszögkapcsolás jellemzői, teljesítmények, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés belső rendszertechnikai áttekintése. Elektrotechnikai ismeretek alkalmazása áramkör számítási feladatok során Alapgyakorlatok 11. évfolyam Mérés és ellenőrzés A mérés és ellenőrzés fogalma, mértékegységek Egyszerű mérő és ellenőrző eszközök A mérés és ellenőrzés feltételei Mérés és ellenőrzés gyakorlása Műszaki dokumentációk elemzése Egyszerűbb kézi és gépi szerszámok bemutatása, alkalmazása a különböző műveletekben Az anyagok kézi és gépi alakításának egyszerűbb műveletei, eszközei: Előrajzolás, az előrajzolás szerszámai, eszközei Forgácsolás, forgácsoló szerszámok kialakítás Darabolás: nyírás, fűrészelés Méretre munkálás: reszelés Hajlítás Fúrás és süllyesztés műveletei A fúrás és süllyesztés eszközei, szerszámai Fúrás, süllyesztés, a fúrógép használata Mechanikai és elektromos kötések készítése Kötési módok és csoportosításuk Csavarkötés, menetkészítés, kötőelemek: A menetkészítés eszközei és szerszámai A menetfúrás és menetmetszés gyakorlása Menetes alkatrészek ábrázolása Csavarok fajtái, adatai Csavarkötések fajtái, a csavarkötés szerszámai Szerelési gyakorlat Szegecskötések, kötőelemek: A szegecs alakja, méretei, anyaga A szegecselés művelete, szerszámai Szegecselési gyakorlat Ragasztott kötés: Ragasztott kötések jellemzői Ragasztóanyagok fajtái Ragasztási eljárások Ragasztási eljárások gyakorlása Forrasztott kötés, lágyforrasztás: A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei A forrasztás művelete Forrasztási gyakorlat Vezetékek, kábelek, huzalozás: Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése Elektromechanikus csatlakozók. Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai Csatlakózók kialakítása Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése Gépelemek, mechanikai eszközök alkalmazása, szerelése Mechanikai mérések elvégzése, ellenőrzése Gépelemeket (tengelykapcsolók, csapágyak, fogaskerekek, alapvető hajtások) Diagnosztikai vizsgálatok A gépek, berendezések működésének megbontás nélküli ellenőrzése, szabályozása és beállítása az adott üzemi jellemzőkre Gépalkatrészek meghibásodása A gépeket az üzemeltetés során folyamatosan és/vagy szakaszosan érő káros hatások (kopás, korrózió, kifáradás) feltárása A gépelemek jellegzetes hibáinak felismerése és javítása Szétszerelés A gépek szétszerelését előkészítő tevékenységek (leszerelés az alapról) Kötések szétszerelése (csavar, csapszeg, ékkötések, sajtoló- és zsugorkötések) Alkatrészek kiszerelése, gépegységek szétszerelése Összeszerelés Összeszerelés előkészítése Kötések összeszerelése Gépegységek összeszerelése, alkatrészek beépítése Szerelt gépek vizsgálata, beállítása A szerelés szerszámai, gépei A szerelés készülékei (sajtoló- és lehúzó készülékek, befogó- és szorítókészülékek, mozgató- és szállítókészülékek) Kézi és gépi kötőelem szerelő szerszámok használata Alapvető gépészeti gyakorlatok elvégzése, gépelemek szerelésének elsajátítása 59

Szakmai ismeretek 11. évfolyam A közcélú hálózatra csatlakozás feltételei, csatlakozók fajtái méretezése Földelés készítése Az első becsatlakozási pont meghatározása, zárlatvédelemmel ellátása Nullázás, EPH kialakítása A fogyasztásmérők elhelyezésének szempontjai Földkábeles csatlakozó létesítése terv alapján Végzárás és leágazás készítése, feliratozás, homokágy készítése, téglázás, jelzőszalag elhelyezése, dokumentálás Tűzszakaszoknál a kábelek átvezetésének megoldása, tűzzárás Az elosztó berendezés alapvető fajtái, felszereltsége, eszközei, szerelési módjai, védettsége Műszaki dokumentáció olvasása, értelmezése készítése Munkaműveletekről vázlatos rajz készítése Az eszköz- és anyagszükséglet felmérése és meghatározása A szerelésimunkák munkafázisokra bontása, a műveleti sorrend meghatározása A munkához szükséges időszükséglet és szerelői létszám meghatározása Erőátviteli és informatikai hálózat kialakítására vonatkozó előírások alkalmazása a szerelésnél Ipari- és háztartási fogyasztók részére csatlakozási hely kialakítása A világítási alapkapcsolások ill. azok kibővített formáinak, valamint világítási vezérlések szerelése Az izzólámpás, fénycsöves, nagynyomású kisülő és LED fényforrású áramkörök szerelése, javítása A beltéri és kültéri világítási berendezések ismerete, azok különbözőségei Az anyagok, szerszámok és eszközök, illetve a munkavédelmi eszközök alkalmasságának ellenőrzése, azok szakszerű tárolása Ismerve az anyagok jellemzőit, villamos és nem villamos anyagok kiválasztása a munkatevékenységhez A munkafolyamathoz szükséges eszközök, szerszámok kiválasztása Ellenőrzési-, mérési jegyzőkönyv készítése az előírások szerint A villamos mérés biztonságtechnikai előírásai Az érintésvédelem (hibavédelem) fogalma Érintésvédelem (hibavédelem) alapfogalmai Az érintésvédelemmel (hibavédelemmel) kapcsolatos előírások Az áramütés és az áramütés elleni védelem Védővezetős érintésvédelem (hibavédelem) módjai EPH fogalma, kialakítása Földelő-, védő- és EPH vezetők Áram-védőkapcsoló szerepe, működési elve, bekötése Védővezető nélküli érintésvédelmi (hibavédelmi) módok Gyártmányok érintésvédelmi (hibavédelmi) kialakítása (érintésvédelmi osztályok) Kommunális és lakóépületek érintésvédelmi szabályzata Üzembe helyezés és ellenőrzés érintésvédelmi (hibavédelmi) szempontból Védővezető állapotának ellenőrzése Szigetelési ellenállás mérése Földelési ellenállás, hurok impedancia mérése Érintésvédelem (hibavédelem) szerelői ellenőrzése Érintésvédelmi (hibavédelmi) feliratok, jelölések 12. évfolyam Kapcsolóberendezés szerelése Ipari elosztóberendezés szerelése Ipari energiaelosztó hálózat szerelése Vezérlő- és szabályozó berendezés szerelése Ipari villamos berendezés javítása, karbantartása, kezelésének betanítása Szabadvezetéki oszlop, tartószerkezet elhelyezése, csatlakozó vezeték szerelése A munka megkezdése előtt, a munkafolyamatban és a munka átadásához szükség szerint mérések és vizsgálatok végzése Mechanikai méretek felvétele, ellenőrzése Gépelemek (tengelykapcsolók, csapágyak, fogaskerekek, alapvető hajtások) alkalmazása, szerelése Motorvezérlések bekötés Intelligens épületek erősáramú szerelése Ipari épületek villanyszerelése, áramköreinek ellenőrzése Az ipari épületek fogyasztásmérőhely kialakításának ellenőrzése Fontosabb fogyasztói berendezések bekötését létrehozása, ellenőrzése Az ipari épületek fogyasztásmérőjének áramszolgáltatói hálózatra történő csatlakoztatása Az ipari épületek elosztóinak kialakítása A szerelési technológiák és a készülékek kiválasztása a vonatkozó előírások figyelembe vételével Kisfeszültségű szabadvezetéki és kábelhálózatokon jelentkező szerelési-, kötési-, csatlakozási feladatokat elvégzése, ellenőrzése A védőföldeléses és a nullázott rendszer kiépítése, ellenőrzése Az 60

EPH-rendszer kiépítése, ellenőrzése Az áramvédő kapcsoló bekötése, ellenőrzése, a védővezeték nélküli érintésvédelmi módok alkalmazása Ipari villamos berendezés szerelése és szerelési technológiái Erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózat szerelése Kapcsolóberendezés, elosztóberendezés szerelése Ipari energiaelosztó vezeték- és kiskábelhálózat szerelése Vezérlő- és szabályozókészülék, berendezés szerelése Ipari villamos berendezés, készülék javítása, karbantartása, kezelésének betanítása Ipari fogyasztók részére csatlakozási hely kialakítása A környezetvédelmi előírások betartása, betartatása A munkafeladatok elvégzéséről jegyzőkönyv készítése Változások feljegyzése a kiviteli tervekre Építési napló vezetése Az anyagok, szerszámok és eszközök, illetve a munkavédelmi eszközök alkalmasságának ellenőrzése, azok szakszerű tárolása Ismerve az anyagok jellemzőit, villamos és nem villamos anyagok kiválasztása a munkatevékenységhez Előírások alkalmazása a munka során A munkafolyamathoz szükséges eszközök, szerszámok kiválasztása Feliratok készítése, elhelyezése Ellenőrzési-, mérési jegyzőkönyv készítése az előírások szerint A villamos mérés biztonságtechnikai előírásai Napelemes rendszer, tartószerkezet és napelemek szerelése terv alapján Mérőhely készítése Inverter, zárlat-, érintés- (hiba-), tűz- és villámvédelemi eszköz szerelése, telepítése Külső villámvédelmi berendezés szerelése Tervdokumentáció alapján villámvédelmi felfogó telepítése, karbantartása Levezető telepítése, karbantartása Földelés telepítése Vizsgálócsatlakozó telepítése Belső villámvédelem kialakítása B, C, és D típusú túlfeszültség levezető szerelése, ellenőrzése, karbantartása A magasban végzett munkákra vonatkozó munkavédelmi szabályok, és a szerszámok használatára vonatkozó előírások betartása Szakmai gyakorlatok 11. évfolyam Szigetelt és szigeteletlen légvezeték szerelése, bandázsolás és szorító kötést készítése Földelés készítése Az első becsatlakozási pont meghatározása, zárlatvédelemmel látja ellátása Nullázás, EPH kialakítása A fogyasztásmérők elhelyezésének szempontjai Földkábeles csatlakozó létesítése terv alapján Szigetelési ellenállás mérése Végzárás és leágazás készítése, feliratozás, homokágy készítése, téglázás, jelzőszalag elhelyezése, dokumentálás A kábel szerelésénél vízátvezetés, tömítés készítése Tűzszakaszoknál a kábelek átvezetésének megoldása, tűzzárás A szerszámok és az egyéni védőeszközök használata Műszaki dokumentáció olvasása, értelmezése készítése Munkaműveletekről vázlatos rajz készítése Helyszíni felmérés végzése A munkaterületet átvétele és felmérése Az eszköz- és anyagszükséglet felmérése és meghatározása A szerelési munkák munkafázisokra bontása, a műveleti sorrend meghatározása A munkához szükséges időszükséglet és szerelői létszám meghatározása Erőátviteli és informatikai hálózat kialakítására vonatkozó előírások alkalmazása a szerelésnél Ipari- és háztartási fogyasztók részére csatlakozási hely kialakítása A világítási alapkapcsolások, ill. azok kibővített formáinak, valamint világítási vezérlések szerelése Az izzólámpás, fénycsöves, nagynyomású kisülő és LED fényforrású áramkörök szerelése, javítása A beltéri és kültéri világítási berendezések ismerete, azok különbözőségei Az anyagok, szerszámok és eszközök, illetve a munkavédelmi eszközök alkalmasságának ellenőrzése, azok szakszerű tárolása Ismerve az anyagok jellemzőit, villamos és nem villamos anyagok kiválasztása a munkatevékenységhez Előírások alkalmazása a munka során A munkafolyamathoz szükséges eszközök, szerszámok kiválasztása Feliratok készítése, elhelyezése Ellenőrzési-, mérési jegyzőkönyv készítése az előírások szerint A villamos mérés biztonságtechnikai előírásai Védővezetős érintésvédelem (hibavédelem) módjai EPH kialakítása Földelő-, védő- és EPH vezetők Áram-védőkapcsoló szerepe, működési elve, bekötése Védővezető nélküli érintésvédelmi (hibavédelmi) módok Üzembe helyezés és ellenőrzés érintésvédelmi (hibavédelmi) szempontból Védővezető állapotának ellenőrzése Szigetelési ellenállás mérése 61

Földelési ellenállás, hurokimpedancia mérése Érintésvédelem ( hibavédelem) szerelői ellenőrzése Érintésvédelmi (hibavédelmi) feliratok, jelölések Kapcsolóberendezés szerelése Ipari elosztóberendezés szerelése Ipari energiaelosztó hálózat szerelése Vezérlő- és szabályozó berendezés szerelése Ipari villamos berendezés javítása, karbantartása, kezelésének betanítása Szabadvezetéki oszlop, tartószerkezet elhelyezése, csatlakozó vezeték szerelése A munka megkezdése előtt, a munkafolyamatban és a munka átadásához szükség szerint mérések és vizsgálatok végzése Mechanikai méretek felvétele, ellenőrzése Gépelemek (tengelykapcsolók, csapágyak, fogaskerekek, alapvető hajtások) alkalmazása, szerelése Motorvezérlések bekötés Intelligens épületek erősáramú szerelése Ipari épületek villanyszerelése, áramköreinek ellenőrzése Az ipari épületek fogyasztásmérőhely kialakításának ellenőrzése Fontosabb fogyasztói berendezések bekötését létrehozása, ellenőrzése Az ipari épületek fogyasztásmérőjének áramszolgáltatói hálózatra történő csatlakoztatása Az ipari épületek elosztóinak kialakítása A szerelési technológiák és a készülékek kiválasztása a vonatkozó előírások figyelembe vételével Kisfeszültségű szabadvezetéki és kábelhálózatokon jelentkező szerelési-, kötési-, csatlakozási feladatokat elvégzése, ellenőrzése A védőföldeléses és a nullázott rendszer kiépítése, ellenőrzése Az EPH-rendszer kiépítése, ellenőrzése Az áramvédő kapcsoló bekötése, ellenőrzése, a védővezeték nélküli érintésvédelmi módok alkalmazása 12. évfolyam Ipari villamos berendezés szerelése és szerelési technológiái Erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózat szerelése Kapcsolóberendezés, elosztóberendezés szerelése Ipari energiaelosztó vezeték- és kiskábelhálózat szerelése Vezérlő- és szabályozókészülék, berendezés szerelése Ipari villamos berendezés, készülék javítása, karbantartása, kezelésének betanítása Ipari fogyasztók részére csatlakozási hely kialakítása A környezetvédelmi előírások betartása, betartatása A munkafeladatok elvégzéséről jegyzőkönyv készítése Változások feljegyzése a kiviteli tervekre Az anyagok, szerszámok és eszközök, illetve a munkavédelmi eszközök alkalmasságának ellenőrzése, azok szakszerű tárolása Ismerve az anyagok jellemzőit, villamos és nem villamos anyagok kiválasztása a munkatevékenységhez Előírások alkalmazása a munka során A munkafolyamathoz szükséges eszközök, szerszámok kiválasztása Feliratok készítése, elhelyezése Ellenőrzési-, mérési jegyzőkönyv készítése az előírások szerint A villamos mérés biztonságtechnikai előírásai Napelemes rendszer, tartószerkezet és napelemek szerelése terv alapján Mérőhely készítése Inverter, zárlat-, érintés- (hiba-), tűz- és villámvédelemi eszköz szerelése, telepítése Villamos gépek szállítása, telepítése, üzembe helyezése és üzemeltetése Kisfeszültségű, kis teljesítményű transzformátort bekötése, ellenőrzése A villamosenergia-rendszer üzemeltetőjeként tevékenykedik Az erősáramú kapcsolókészülékeket kiválasztása, bekötése, működtetése és üzemeltetése Villamos kapcsolóállomások üzemeltetése Energiagazdálkodással kapcsolatos üzemeltetési feladatokban közreműködés (pl. fázisjavítás) Villamos hálózatok védelmének, üzemzavari automatikák működésének ellenőrzése Ipari és háztartási villamos fűtő-, hűtő- és klímaberendezések villamos energiaellátásának kialakítása, működtetése, telepítése, üzemeltetése Köztéri, ipari, kommunális és reklámcélú világító berendezések szerelése, karbantartása Szünetmentes áramforrások telepítése és üzemeltetése Villamos állomások egyen-és váltakozóáramú segédberendezéseinek ellenőrzése Egyfázisú transzformátort telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások ellenőrzése Háromfázisú transzformátor telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások ellenőrzése Különleges transzformátor telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások ellenőrzése Villamos gépek telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások ellenőrzése, kezelésének betanítása Villamos készülékek telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások ellenőrzése Villamos készülékek kezelésének betanítása Különleges villamosgépek telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások elvégzése 62

Villamos forgógépek felépítés, működés, rendszerezése funkció, fázisszám, áramnem szerint Villamos forgógépek alapvető üzemi jellemzői A szinkron és az aszinkron (indukciós) motor közötti fogalmi különbségek A forgógépek felépítése, mechanikus és villamos szerkezeti elemei, tekercselés formái A villamos motortekercsek kapcsolási formái (lehetőségei), az ebből adódó működésbeli változások A villamos forgógépek forgásirány- és forgási sebesség változtatásának módjai, lehetőségei A villamos forgógépek jellemző hibáinak felsorolása az üzemeltető betanítása során A villamos gépek elektromos és mechanikus hibájának megállapítására, felismerésére (diagnosztika) Kisebb üzemzavart okozó hibák elhárítása (pl. szénkefe csere) A karbantartási tevékenység feladatainak végrehajtása Hiba megállapítása villamos méréssel Villamos gép megbontásának menete mechanikus hiba megállapítás céljából Villamos gépet működtető (vezérlő, szabályozó) egységek ismerete, javítása Villamos gépek 12. évfolyam Villamos gépek szállítása, telepítése, üzembe helyezése és üzemeltetése Kisfeszültségű, kis teljesítményű transzformátort bekötése, ellenőrzése A villamosenergia-rendszer üzemeltetőjeként tevékenykedik Az erősáramú kapcsolókészülékeket kiválasztása, bekötése, működtetése és üzemeltetése Villamos kapcsolóállomások üzemeltetése Villamos hálózatok üzemeltetése Egyszerű kisfeszültségű hálózatok méretezése feszültségesésre és melegedésre (tápvezeték, elosztóvezeték, körvezeték) Egyszerű hálózatok zárlatának számítása, ellenőrzése, zárlatkorlátozás megoldásában közreműködés Energiagazdálkodással kapcsolatos üzemeltetési feladatokban közreműködés (pl. fázisjavítás) A kívánt teljesítménytényező eléréséhez szükséges meddőteljesítmény meghatározása Villamos hálózatok védelmének, üzemzavari automatikák működésének ellenőrzése Ipari és háztartási villamos fűtő-, hűtő- és klímaberendezések villamos energiaellátásának kialakítása, működtetése, telepítése, üzemeltetése Köztéri, ipari, kommunális és reklámcélú világító berendezések szerelése, karbantartása Szünetmentes áramforrások telepítése és üzemeltetése Villamos állomások egyen-és váltakozóáramú segédberendezéseinek ellenőrzése Egyfázisú transzformátort telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások ellenőrzése Háromfázisú transzformátor telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások ellenőrzése Különleges transzformátor telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások ellenőrzése Villamos gépek telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások ellenőrzése, kezelésének betanítása Villamos készülékek telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások ellenőrzése Villamos készülékek kezelésének betanítása Különleges villamosgépek telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások elvégzése A villamos gépek feltalálásában közreműködő világhírű magyar alkotókat megismerése A villamos gépek fajtái Villamos forgógépek felépítés, működés, rendszerezése funkció, fázisszám, áramnem szerint Villamos forgógépek alapvető üzemi jellemzői A szinkron és az aszinkron (indukciós) motor közötti fogalmi különbségek A forgógépek felépítése, mechanikus és villamos szerkezeti elemei, tekercselés formái A villamos motortekercsek kapcsolási formái (lehetőségei), az ebből adódó működésbeli változások A villamos forgógépek forgásirány- és forgási sebesség változtatásának módjai, lehetőségei A villamos forgógépek jellemző hibáinak felsorolása az üzemeltető betanítása során A villamos gépek elektromos és mechanikus hibájának megállapítására, felismerésére (diagnosztika) Karbantartási terv készítése A karbantartási tevékenység feladatainak végrehajtása Hiba megállapítása villamos méréssel Villamos gép megbontásának menete mechanikus hiba megállapítás céljából Villamos gépet működtető (vezérlő, szabályozó) egységek ismerete, javítása 63

Informatika 11. évfolyam Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés Biztonsági másolat készítése. Törölt állományok visszaállítása. Tömörített állomány létrehozása, bővítése. Az operációs rendszer néhány jellemzője Alkalmazás telepítése installációs anyagról. A regisztrálás folyamata. Segédprogramok használata. Több program összehangolt alkalmazása A kommunikáció biztonságát szolgáló eszközök és alkalmazások telepítése és alkalmazása A MS Office illetve az Open Office működése Windows és/vagy Linux alatt: Az Office alkalmazások használata feladatmegoldások során A számítógép és a kommunikáció biztonságát szolgáló eszközök telepítése és működtetésének gyakorolása (tűzfal, vírusvédelem, trójai vírus és kémprogramok elleni védelem) Szövegtervezés, elrendezés, tördelés A prezentáció készítésének menete. Képek, objektumok illesztése, méretezése. Digitális effektusok kiválasztása (áttünés, képváltás, hanghatások, színváltások). Vetítési beállítások, animáció, slideshow Bemutató készítése internetről letöltött szakmai anyagból A hálózati eszközök fajtái, telepítése és beállítása, a különféle tömörítő programok alkalmazása A hálózatok vázlatos felépítése, a szolgáltatások és a számítógépek használatának rendje. Az iskolai azonosító használata. Saját e-mail cím Elektronikus levelezés haladó funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése Levelezési listák és hírcsoportok Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel Távoli szerver erőforrásainak elérése, programok indítása Adatvétel és küldés a távoli szerverre Tömörítési lehetőségek, tömörítő programok Informatikai alapismeretek. Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés. Biztonsági másolat készítése. Törölt állományok visszaállítása. Tömörített állomány létrehozása, bővítése. Az operációs rendszer néhány jellemzője Alkalmazás telepítése installációs anyagról. A regisztrálás folyamata. Segédprogramok használata. Több program összehangolt alkalmazása A kommunikáció biztonságát szolgáló eszközök és alkalmazások telepítése és alkalmazása. A MS Office illetve az Open Office működése Windows és/vagy Linux alatt: Az Office alkalmazások használata feladatmegoldások során A számítógép és a kommunikáció biztonságát szolgáló eszközök telepítése és működtetésének gyakorolása (tűzfal, vírusvédelem, trójai vírus és kémprogramok elleni védelem) Szövegtervezés, elrendezés, tördelés A prezentáció készítésének menete. Képek, objektumok illesztése, méretezése Digitális effektusok kiválasztása (áttünés, képváltás, hanghatások, színváltások) Vetítési beállítások, animáció, slideshow Bemutató készítése internetről letöltött szakmai anyagból A hálózati eszközök fajtái, telepítése és beállítása, a különféle tömörítő programok alkalmazás A hálózatok vázlatos felépítése, a szolgáltatások és a számítógépek használatának rendje. Az iskolai azonosító használata. Saját e-mail cím Elektronikus levelezés haladó funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése. Levelezési listák és hírcsoportok Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel Távoli szerver erőforrásainak elérése, programok indítása Adatvétel és küldés a távoli szerverre Tömörítési lehetőségek, tömörítő programok 12. évfolyam 0 óra Villamos mérések 11.évfolyam 108 óra Az alapmennyiségeket mérő műszerek használata A szerelői ellenőrzés eszközeinek használata Folyamatos mérést biztosító műszerek telepítése Az elektromos berendezéseken szükséges üzemi, és biztonsági ellenőrzések végzése A berendezés hibájának alátámasztása méréssel Ellenőrzési, mérési adatok értékelése, dokumentálása A villamos mérés biztonságtechnikai előírásainak betartása, betartatása 64

Az ellenőrző- és mérési feladatok közötti különbség Az alapmennyiségeket mérő műszerek típusai, használata A szerelői ellenőrzés eszközei, ezek használata Folyamatos mérést biztosító műszerek telepítése Az elektromos berendezéseken szükséges üzemi, és biztonsági ellenőrzések végzése Ellenőrzési, mérési adatok értékelése, dokumentálása A villamos mérés biztonságtechnikai előírásainak betartása, betartatása 12. évfolyam A munka megkezdése előtt, a munkafolyamatban és a munka átadásához szükség szerint mérések és vizsgálatok végzése Vezetőfolytonosság ellenőrzése A munkaterületen a feszültségmentesítés elvégzése Folytonossági méréssel a villamos kötések helyességének ellenőrzése Feszültség alatti hálózaton mérési eljárással a fázisvezető, fázispont megkeresése Háromfázisú áramkörben fázissorrend meghatározása Üzemi ellenőrző mérések és vizsgálatok végzése A terhelő áram közvetlen áramméréssel, lakatfogóval, áramváltó közbeiktatásával való meghatározása Hatásos teljesítmény, villamos fogyasztás mérése, mérési eredményekből meddő-, és látszólagos teljesítmény számítása Szigetelési ellenállás mérése, a mérés eredményének minősítése Hurokellenállást mérése, a mérés eredményének minősítése Földelési ellenállás mérése Megvilágítás mérése Szerelői ellenőrzés végzése, és dokumentálása Munkavédelem 12. évfolyam A munkavégzés szabályai és a minőség biztosítása, szabványok alkalmazása Minőségbiztosítás: Alapfogalmak, meghatározások A minőségirányítás és minőségbiztosítás fogalmai, rendszerelemei A minőségügyi rendszerre vonatkozó szakkifejezések Termékek, szolgáltatások minőségi jellemzői Minőségellenőrzés, minősítés feladatai, módszerei, végrehajtása A mérési adatok feldolgozása A munkahely és környezet védelmére vonatkozó előírások megismerése és a felelősségérzet kialakítása Munka és környezetvédelem Általános munkavédelem Munkabiztonsági ismeretek Munkavégzés szabályai Érintésvédelem Villamos gépek biztonságtechnikája Elsősegélynyújtási ismeretek Általános tűzvédelmi ismeretek Tűzoltó berendezések, eszközök Környezetvédelmi ismeretek Veszélyes hulladékok kezelése Munkafolyamat megtervezésének és irányításának elsajátítása Üzemirányítási alapismeretek Egyeztetés a munkafolyamatban résztvevő partnerekkel A munkaterületet jellemzői Figyelmeztető feliratok.

65

4. számú melléklet: MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI UTASÍTÁS Az intézmény munkavédelmi szabályzatát Krinszki Attila a többször módosított A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján készítette. Iskolánk tanulóinak kötelessége megtartani a tanórán kívüli foglalkozások során az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek rendjét saját és társaik testi épségének védelme, valamint az iskolai munka zavartalan folytatása érdekében. A tanuló kiemelt kötelessége, hogy a) óvja saját és társai épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. A balesetvédelmi ismertetőn való részvételét, az utasításban foglaltak tudomásul vételét aláírásával dokumentálja. b) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rá bízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. c) takarékoskodjon a villannyal, a gázzal, a vízzel és a fogyóeszközökkel. d) Haladéktalanul jelentse az igazgatói irodában, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá, ha megsérült (amennyiben állapota lehetővé teszi). A három napon túl gyógyuló sérüléstokozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Minden szaktanteremben (számítástechnikai, gyakorló iroda, könyvtár, kémiai előadó, tornaterem) az ott érvényes külön szabályokat is köteles a tanuló betartani. A tantermeket, folyosókat, lépcsőket rendeltetésszerűen kell használni, ügyelve arra, hogy a tanuló ne okozzon kárt saját és mások testi épségében. Különös gonddal kell ügyelnie minden tanulónak az intézmény épületére, a termek, folyosók és mellékhelyiségek felszerelésére, berendezésére, rendeltetésszerű használatára, épségük megóvására és a tisztaságra. Az intézmény épületében és felszerelésében okozott kárt az okozó köteles jelenteni és megtéríteni az A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXII. Törvény 59. §-a alapján. 1. Közlekedési utakat, folyosókat, lépcsőket állandóan szabadon kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad! 2. Az ablakokból kihajolni tilos! 3. Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett, iskolán kívüli programokon tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek, alkohol, drogok árusítása és fogyasztása! A dohányzás az iskola épületében tilos, csak az arra kijelölt helyen engedélyezett! 4. Elektromos berendezések 50 cm-es körzetében éghető és gyúlékony anyagot ne helyezzünk el! 5. Elektromos berendezéseket csak arra kijelölt személyek használhatnak. Meghibásodásukat azonnal jelentik a gondnoki irodában, s azokat csak szakember javíthatja ki. 66

6. Az iskola területén saját elektromos berendezések (magnó, rádió) használata tilos! 7. Ne rongáljuk meg a tűzvédelmi felszereléseket (porral oltókat), azokat csak rendeltetésüknek megfelelő célra használjuk! A készülékeket helyükről, tűzeset kivételével elvenni tilos! 8. A tanulók a tornateremben sportfoglalkozást, a szaktantermekben (könyvtár, számítástechnikai terem, gyakorló iroda, kémiai előadó) gyakorlati foglalkozást csak pedagógus felügyelete mellett végezhetnek. Számítógép csak pedagógus felügyelete mellett használható! 9. Ha a tanuló munkája folyamán a gépteremben valamilyen hibát tapasztalt, azonnal jelentenie kell a felügyeletet ellátó személynek! 10. Az iskola területén tartsunk állandó tisztaságot! 11. Tűz- és bombariadó esetén szükséges teendőket a tűz- és bombariadó terv tartalmazza. A balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartása az iskola minden tanulójára és alkalmazottjára kötelező. Megsértése fegyelmi következményekkel jár. A vonatkozó törvények, továbbá az Országos Munkavédelmi Szabályzat alapján a Szabályzat 2007. augusztus 31-én lépett hatályba.

67

5. számú melléklet: TŰZ- ÉS BOMBARIADÓ TERV Az intézmény tűzvédelmi szabályzatát Krinszki Attila A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi törvény 19. § (1) bekezdése, a 30/1996. (XII.6.) BM rendelete 3. §, a 35/1996 (XII.29.) BM rendelet, valamint a 32/1997. (V.9.) BM rendelet alapján készítette. 1. Ha tüzet észlel, vagy tudomást szerez bomba elhelyezéséről, haladéktalanul jelentse be az iskola titkárságán. 2. Tűz esetén: - nevezze meg azt a helyet, ahol a tüzet észlelte; - mondja el, hogy mi ég; - a tűz mit veszélyeztet; - tudomása szerint emberek tartózkodnak-e a helyiségben. 3. Mindkét esetben az iskola vezetői, illetve a tűzrendészeti felelős rendelhet el szaggatott csengő jelzésével vagy más módon (pl. kézi csengő használatával) riadót. 4. A jelzésre mindenki, aki az épületben tartózkodik, haladéktalanul vonuljon ki a helyiségből az ott kihelyezett útvonal szerint. Tűz esetén és bombariadókor a városi tűzoltó-parancsnokság, illetve a rendőrség visszajelzéséig az osztályokat a kijelölt helyre az órát tartó tanárok vezetik le. Az ő kötelességük annak ellenőrzése, hogy minden tanuló elhagyta e az iskola épületét. (Létszámellenőrzés a hetesek jelentése alapján.) A tűz- és bombariadó-szabály betartása az iskola minden tanulójára és alkalmazottjára kötelező. Megsértése fegyelmi következményekkel jár. A vonatkozó törvények, továbbá az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján a Szabályzat 2007. október 08-án lépett hatályba.

68