8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI Klaszter, mint virtuális logisztikai központ
Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében, a kis és középvállalatok (BKV) logisztikai potenciáljainak a növelése: – szervezi, diszponálja a BKV alapanyag ellátását: • közvetlen a segédbeszállítóktól SB beszállítva, • alapanyag elosztó raktárakon (AER) keresztül látja el a BKV-t, • ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket: ◦ SB-AER ◦ SB-BKV ◦ AER-BKV viszonylatokban a Logisztikai Vállalatot igénybevéve. – piaci igények ismerete alapján elosztja a BKV által gyártott részegységeket, szerelvényeket: • közvetlenül a nagy felhasználó vállalatot az NFV ellátja alkatrésszel, részegységgel, • elosztó raktáron (KER) keresztül szállít be az NFV-nek, • ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket a ◦ a BKV - KER 1
◦ a BKV - NFV ◦ a KER - NFV viszonylatokban, a Logisztikai Vállalat igénybevételével. A klaszter Virtuális Logisztikai Központja: • INTRANET –tel tart fenn a klaszter maghatározott elemei között, • igénybe veszi a E-commerce-t, ill. EDI-t, • felhasználja az INTERNET-et, • kapcsolódik és együttműködik a Logisztikai Központtal, • telekooperációkat szervez, outsourcing, ill. sourcing feladatokat hoz létre, • kiterjedt marketing tevékenységet lát el, • megteremti a JIT elvű beszállítás logisztikai és informatikai feltételeit. E-bolt, mint virtuális logisztikai központ
E-bolt modellje Zártláncú gazdaság virtuális logisztikai rendszere
Zártláncú gazdaság VLC központú modellje 2
C I L
Beszerző
CAM (CASTC)
Megrendelés feldolgozás
Megrendelő
Koncepció
Számítógéppel integrált logisztika
Számítógéppel irányított gyártás
Határidő
PPS (CAST) Számítógépes termelés tervezés és irányítás
Logisztikai menedzsment
Tech. adat
Számítógéppel segített minőségellenőrzés
Termék adatok
CAQ (CAST)
Minőségi adat
CAP (CAST) Számítógéppel segített folyamattervezés
Követelmény
Elosztás
VÁLLALATVEZETÉS- MENEDZSMENT
Term. prog.
CAD Számítógéppel (CAST) segített termék tervezés
Termék adatok
C I M Számítógéppel integrált gyártás
SZÁMÍTÓGÉPPEL INTEGRÁLT GYÁRTÁS, SZÁMÍTÓGÉPPEL INTEGRÁLT LOGISZTIKA
Számítógéppel integrált gyártás (CIM)
A 80-as évek közepétől egyre jobban kiélesedő piaci verseny kiemelt feladatként jelöli ki a vállalati versenyképesség megmaradását. Ennek feltétele, az is, hogy a következőkre találják meg a választ: • hogyan lehet gazdaságosan elérni a nagyobb teljesítményt, jelentős mértékben, különböző sorozatnagyságok és nagyszámú termék-típus és változat mellett?
3
• • • •
hogyan lehet folyamatosan fenntartani az előre kikötött szállítási határidőket? hogyan lehet a fejlesztési időt hatékonyan csökkenteni? hogyan lehet szavatolni az állandó kiváló minőséget? hogyan lehet rövidtávon a költségeket csökkenteni és hosszú távon biztosítani a munkahelyeket? • hogyan lehet javítani a munkafeltételeket és fokozni a dolgozók teljesítőképességét és motivációját? • hogyan lehet, hogy a vállalati események alapján követhetők legyenek az információk a vállalat állapotáról, a változásokról? • hogyan lehet a változó körülményekhez a vállalatnak rugalmasan alkalmazkodni. A fenti kérdésekre a mikroelektronikában és informatikában bekövetkező jelentős eredmények adnak lehetőséget, amelyek lehetővé teszik a rugalmas és a számítógéppel szervezett integrált anyag- és információáramlást. Így jöhetett létre a számítógéppel integrált gyártás (CIM), amely integrálja a fejlesztést, a tervezést, a gyártás és anyagáramlás irányítását és a minőségbiztosítást. Az egyes modulok logisztikai vonatkozásai A vállalathoz beérkező megrendeléseket a vállalati szintű logisztikai menedzsment koncepcióit figyelembe véve számítógépen feldolgozzák, döntés születik a megrendelések elfogadásáról vagy elutasításáról ill. elfogadás esetén a határidő meghatározásáról és visszaigazolásáról. A számítógéppel segített géptervezésnél (CAD) -figyelembe véve a vállalati szintű menedzsment által meghatározott követelményeket- a következő feladatok adódnak: • a géptervezésnél figyelembe kell venni a logisztikai korlátokat (pl. méret, tömeg, anyagminőség, alak, forma, stb.), amelye a beszerzésből és az anyagáramlás technikai adottságaiból származnak, • termékadatokat szolgáltatnak a CIM további elemei számára, • tervezi az anyagáramlás technikai eszközeit, • tervezi az anyagáramlás pályáját, a logisztikai rendszer elrendezését. A számítógéppel segített folyamattervezés (CAP) része az anyagáramlási folyamat tervezése is, amely adatait a gyártási folyamatot tervező moduljaiból kapja. A számítógéppel segített termeléstervezés és irányítás (PPS) a megrendelés feldolgozástól kapja a határidőket és ehhez kapcsolódik az anyagáramlás irányítása, amely kiterjed • az anyagmozgatási folyamatok operatív ütemezésére, • a technológiai objektumok konkrét kijelölésére, • az anyagáramlási eszközök diszponálására. Egyre nagyobb szerepet kap a termelésirányítás és anyagáramlás integrációja. 4
A számítógéppel irányított gyártásnak (CAM) része az anyagáramlás berendezéseinek a számítógépes vezérlése, amely jelentősebb része on-line rendszerű lehet. A számítógéppel segített minőségbiztosításban (CAQ) két vonatkozásban is megjelenik a logisztika: • a termék anyagáramlási folyamatában is biztosítani kell a termék minőségét, meg kell akadályozni a minőség romlását (first in, first out-elv), a termék sérülését, rongálódását és keveredését, • a minőségellenőrzési helyek között, illetve e helyeken jelentkező anyagáramlás, kezelés, a termékkövetés. Számítógéppel integrált logisztika (CIL) A számítógéppel integrált logisztika (CIL) egy magasabb integrációt jelent, mint a CIM, mert kiterjed • a vállalat CIM-be nem integrált gyártási folyamataira is, • integrálja a beszerzési-, elosztási- és hulladékgyűjtési folyamatot, valamint a közlekedési- és kereskedelmi logisztikát, • nemzetközi együttműködést is tud biztosítani. A CIM-rendszer teremti meg a lehetőséget azon két lényeges logisztikai célhoz: • a minimális átfutási időt, • a minimális készleteket megvalósító „percre kész gyártáshoz” (Just in time=JIT). CIL kiterjedése napjainkban: – A beszerzési és az elosztási logisztika: • elektronikus levelezés kialakítása, • EDI felhasználása, • távadat átvitel: ◦ digitális kommunikálás, ◦ globális pozicionálás a szállító járműveknél (földbázisú, műholdas) • INTERNET használata. – Hálózatszerűen működő termelési rendszerek közötti integrációja: beszállítók → alkatrész elosztóraktárak → termelő vállatok → késztermék elosztóraktárak → felhasználók. – Virtuális vállalat: diszponálja a logisztikai feladatokat, nem vesz részt a fizikai folyamatokban. – E-boltok: gyártók→raktárak→boltok→lakosság.
5
