Sopron Régió Logisztikai Klaszter Holland Szakmai út
A Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében a NYDOP-1.1.1/A-20080001 „Sopron Régió Logisztikai Klaszter szolgáltatás fejlesztése” című az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési alap társfinanszírozásával megvalósuló projekt részeként 2010. április 24. és 27. között – Preiner Józsefné klasztertitkár, és Kiss Ferenc SRLK elnökhelyettes vezetésével - szakmai tanulmányúton és üzleti szakembertalálkozón vettünk részt. Hollandiában Amszterdam és Rotterdam, Belgiumban Antwerpen kikötői termináljait tekintetük meg 20 főből álló küldöttségünkel. A Sopron Régió Logisztikai Klaszter 2006 decemberében – korábbi partneri együttműködés alapján – 16 társaság részvételével alakult. A Klaszter létrehozásának eredeti célja a tagok közötti együttműködés erősítése, valamint a közszférával való kapcsolat segítése volt. A létszám folyamatos növekedésének eredményeként a Klaszter mára 38 taggal rendelkezik és további bővülés is várható. A SRLK vezetőségének célkitűzése a kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlesztése a GYSEV Zrt., mint ernyőszervezet, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem és kutató intézetei, mint innovációs és kutatási központ segítségével.
Április 24., szombat Április 24-én, szombaton 11 órakor indultunk Bécsbe, a schwechati repülőtérre Sopronból busszal a GYSEV székház elől, majd az Austrian Airlines fokker 27-es gépével sikeresen landoltunk Amsterdam, Schiphol Repülőterén.
1
Az utazási iroda buszsofőre „Hongarije” táblával várta csoportunkat és mintegy bemelegítésként gyosan elszállított minket a CANAL Cruises hajózási társaság kikötőjéhez. Csoportunk itt megismerkedhetett a hajózás logisztikájával és az Észak Velencéjének fontos személy és árú ellátási szállítási útvonalaival.
Az este közeledtével, rövid séta után a belvárosban hangulatos étteremben vacsorával frissítettük fel magunkat Amszterdam központjában.
A vacsora után elindultunk Rotterdamba autóbusszal, majd 75 km megtétele után elfoglaltuk szállásunkat a Golden Tulip Inn Hotelben, Rotterdamban.
Április 25., vasárnap
Gyors reggeli után indulás Lisse-be Hollandia tulipános kertjének megtekintésére Keukenhof-ba.
2
Keukenhof egyedülálló, világhírű, egyike a legnépszerűbb holland úti céloknak sok éve már. Rengeteg látványos virágmező, számtalan különböző tulipán váltakozik szép műalkotásokkal.
A holland virág a világ szinte minden országába eljut repülőn, vasúton és hűtőkamionokkal. Ennek logisztikai feladatait rövid előadáskeretében ismertették vendéglátóink.
Az autóbuszban elköltött gyors ebéd után elindultunk Hollandia fővárosába Hágába, ahol megtekinttetük a Parlament épületét (Binnenhof), majd rövid belvárosi séta következett a Noordeinde-n, galériákat, üzleteket, igazi holland kávézókat néztünk meg.
3
Rövid sétára is volt lehetőségünk a Scheveningen-i tengerparton, ahol a legnagyobb megrökönyödésünkre a 15 fok celsius léghőmérséklet és a 8 fok celsius vízhőmérséklet mellett napozók sokaságát, és több fürdőzőt is láttunk. (Mi meg kabátban dideregtünk a nagy szélben.)
Ezután rövid buszozás következett Delft városába, ahol az érintetlen maradt középkori holland építészet remekeit láthattuk: Piactér, Nagytemplom, Öregtemplom, Városháza.
18 óra után visszaindultunk Rotterdamba és rövid, hotelbeli felfrissülés után, jellegzetes holland konyhai remekeket vacsoráztunk.
Ezután a megfáradt logisztikusok könnyű séta után, a hotelben nyugovóra tértek.
4
Április 26., hétfő
Rövid reggeli után kicsekkoltunk a szállodából, majd vizitaxikkal a kikötő főépületéhez mentünk.
Pethő Ernő, a Rotterdami Kikötő Budapesti Képviselet, CSEE Regionális Igazgatója szervezett számunkra egész napos, Kikötői Szakmai Programot. Rotterdam 1340-ben kapott városi jogot a település. Kikötője lassan, de folyamatosan növelte jelentőségét: itt volt a Holland Kelet-indiai Társaság egyik központja. Az igazán nagy növekedés a Nieuwe Waterweg 1872-es elkészülte után indult meg: a város és a kikötő ekkor kezdett a folyó déli partján is terjeszkedni. A növekedés jelképe a Witte Huis (Fehér ház), amely 1898ban 45 méteres magasságával Európa legmagasabb irodaépülete volt. 1940. május 14-én a Luftwaffe bombatámadást intézett a város ellen. A belváros szinte teljesen megsemmisült. Az 1950-1970-es években újjáépítették a városközpontot, majd az 1980-as évek óta új stílusú lakó- és irodaépületek épültek fel (például a déli parton a Kop van Zuid üzleti negyed), amelyek új képet adtak a városnak. A városháza átvészelte a bombázást. Tájékoztatást hallgatunk meg a kikötő képviselőitől, mely szerint a teherforgalom idei – 13 százalékos – csökkenése dacára tovább folytatja tavaly elkezdett kapacitásbővítést a rotterdami kikötő, amelynek vezetői úgy tekintenek a mostani válságra, mint amely lélegzetvételnyi szünetet kínál a fejlesztés felgyorsításához.
Egy 3 milliárd euró összegű beruházás részeként feltöltenek egy újabb sekély partszakaszt, amihez 20 ezer betonblokkot, 7 millió tonna követ, és 250 millió tonna homokot vesznek igénybe.
5
A tavalyi, összesen 420 millió tonnás áruforgalmat várhatóan 3-4 év után fogják ismét elérni, és nagyjából ennyi időre lesz szükség a folyamatban lévő bővítés végrehajtásához. Az új létesítménnyel a rotterdami ki- és berakodó komplexum jelenlegi kapacitását mintegy 20 százalékkal tudják növelni, az új kikötői medencében várhatóan 2013-ban tudják az első hajót fogadni, és onnan kezdve a mostani, 250 ezer fős foglalkoztatotti létszámot várhatóan további 20 ezer fővel fogják bővíteni. Az átadástól a kormány azt várja, hogy megerősíti, vagy javítja a holland gazdaságnak a világranglistán elfoglalt 16. helyét. Rotterdam a régió többi, hasonló létesítményéhez képest is szeretné javítani a pozícióit. Az északnyugat-európai térség tengeri kikötői forgalmából a holland város tavaly mintegy 35 százalékot vitt el, szemben a belgiumi Antwerpen 16 százalékával és Hamburg 12 százalékával. Az elérhető forgalomból nagyobb szeletet hasítana ki még magának a franciaországi Le Havre és a németországi Bremerhaven. Rotterdam esélyeit javítja, hogy nemcsak a kontinens közúti és vasúti hálózatához, hanem a belvízi hajózási vonalakhoz is jó kapcsolatokat tud kínálni. Az elérhető belföldi megbízói bázis tekintetében jobbára csak a Hamburg és Bréma támaszt komolyabb versenyt Rotterdam számára. A forgalom egyes szegmensei közül a holland óriáskikötőben a konténerek fogadása-berakodása az idén 15 százalékos esést mutat, a tavalyi azonos időszakhoz képest. Ez a csökkenés azonban lényegesen kisebb, mint amit ömlesztett áruféleségek körében kénytelen volt elszenvedni: az acélipari termékek iránti kereslet megcsappanása miatt ércekből és hulladékfémekből például 61 százalékkal esett a be- és kirakodási teljesítmény. Javulást e tekintetben az autóipar magára találásától várnak a kikötői hatóságok. További áruféleségek körében is számottevő forgalomcsökkenés volt kimutatható, ami mindazonáltal nem terjedt ki a kőolaj és származékainak szállítására.
A forgalom fenntartását itt az óriási tárolók folytatólagos feltöltése és a hatalmas finomítókapacitások műkötetése szavatolta. Az utóbbi években egyre növekedett a bio-üzemanyagok forgalma, a jövőben pedig a kikötői hatóságok jelentős bázist szeretnének kialakítani a cseppfolyósított földgáz-szállítmányok fogadására.
6
Jelentős forgalmat bonyolít le a holland gyümölcsfélékből, továbbá növényi olajokból.
óriáskikötő
zöldség-
és
A rotterdami kikötő globális összehasonlításban:
Rotterdam a legfontosabb európai állomás az ázsiai-európai konténer-forgalmi viszonylatban, ez utóbbi 2008-as teljesítményét 18,4 millió egységben jelölték meg, ami gyors ütemben zárkózik fel az ázsiaiészak-amerikai viszonylat 20 milliós mutatójához. A világ első 20 kikötőjének rangsorában Rotterdam a negyedik, Antwerpen a tizenhatodik helyen áll, az adott élcsoport felét kínai kikötők adják, a listát Sanghaj vezeti. Rotterdamhoz viszonyítva 2005 és 2008 között a leggyorsabb forgalomnövekedést a németországi Bréma, az orosz Primorszk, az ugyancsak holland Amsterdam és a belga Antwerpen mutatta fel. A kontinens személyforgalmában viszonylag szerény súllyal szerepel Rotterdam, a pálmát itt a görögországi Athén és Pireusz viszi el, évenként 20 millió utassal.
Bemehettünk a kikötő hajóvezérlő termébe, ahol több tucat hajóstiszt irányította a kikötői forgalmat.
Vendéglátóink ebéd meghívása után busszal bejártuk a kikötő területét, és a különféle terminálokat közelről is megtekinthettük.
7
Ezután a KEY Rail vasúttársaság vendégeiként megtekintettük vasúti rendező-pályudvarukat, és meghallgattuk Bob van der Nat vasúti vezető előadását társaságuk céljairól és jelenlegi helyzetükről.
Key Rail kereskedelmi üzemeltetője a Betuweroute. A teherszállítás vasúti vonal a rotterdami kikötőtől, a határon a német Zevenaar-ig fut. A Key Rail Európa első kereskedelmi szolgáltatója, feladata kizárólag a vasúti áruszállítás.
A vasúti terminál megtekintése után autóbusszal a Rotterdami Főpályaudvarra ment lassan fáradó kis csapatunk, majd 18:55 indulás Belgiumba – Antwerpen Centraal pályaudvarra.
8
Rövid, egyórás utazás után a négyszintes pályaudvartól 100 m-re volt itteni szállásunk: a De Keyser Hotel.
A bejelentkezés után séta következett Antwerpenben a főtéren és környékén, majd fakultatív vacsorázáson vettünk részt.
Április 27., kedd A negyedik napra is szoros időkeretünk volt, 9:00 – 16:00 az Atwerpeni Kikötői Szakmai Program és üzleti szakembertalálkozón vettünk részt.
9
Egésznapon kisérőnk volt, bemutatkozást tartotta
és a
Stefanie D’Herde Marketing vezető Port of Antwerpen
Grenczer Gábor a Hágai Magyar Nagykövetség mellett működő ITD képviselet vezetője által szervezett belga szakemberek előtt, lehetőségünk volt a Sopron Régió Logisztikai Klaszter és a GYSEV Zrt. bemutatására.
10
A meghívóinkkal elköltött finom ebéd után, kétórás kötetlen szakembertalálkozón volt lehetőség egymás és vállalkozásaink megismerésére.
A kikőtő megtekintését a GYSEV Zrt. szerződött partnere az IFB member of Logistics cég székhelyén kezdtük, ahol Bernard Heylen, Intermodál Sales Manager tartott számunkra előadást cégéről és a tervezett közép- és dél-európai kapcsolatok fejlesztéseiről.
Viszonylag rövid 2,5 órás buszos kikötői látogatásra maradt már csak időnk.
16 órakor elbúcsúztunk kisérőinktől, hogy elérjük az Antwerpen Központi Pályaudvarról induló vonatunkat.
11
Azok részére akik még nem utaztak ilyen vonaton, a Thalys-sal (Rail JEt) Rotterdam Sciphol repülőtérre történő utazás maradandó élmény nyújtott, hiszen sokszor 260 km/órás sebességgel utaztunk és mindezt megdöbbentő csendben. Gyors „Check in Austrian Airlines” pultnál, és a finom felszállás után a repülőn egyórás pihenéssel enyhítettük a nap fáradalmait, majd esős leszállás Bécsben és 10 órakor már a buszban ülve csndesen gondolkodva tartottunk haza Sopronba. „Mert mindelhol jó, de legjobb othon”………. A tanulságok és az ebből adódó tennivalóink levonására kissé több időre van szükségünk. A klaszterunk fuvarozói tagozatának ezen úton résztvevői biztos, hogy maradandó élménnyel gazdagodtak.
Sopron, 2010. április 29. Kiss Ferenc SRLK elnökhelyettes
12
