Mi is a klaszter? A külföldi tapasztalatok, információk alapján elmondhatjuk, hogy a nemzetgazdaságok stabilitása, fejlődése, értékteremtő képességének javulása szempontjából meghatározó jelentőséggel bírhat a klaszterek kialakulása, illetve az egyes klaszterek együttműködése. KLASZTER, angol kifejezés magyarosított leírása. Jelentése: HÁLÓZAT. A szereplők közötti ésszerű, kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés gondolatát jelenti. A cégek azért működnek szívesen klaszterszerű környezetben, mert előnyökhöz jutnak kihasználva az erős helyi kapcsolatokat, a kapcsolatokat a saját iparáguk más piaci szereplőivel, így megnövelik az adott régió ipari sűrűségét, a klaszter erejét és maga a klaszter koncepció nagyobb nyilvánosságot kap helyi és regionális szinten. Az azonos értéklánc1 mentén hálózatosan működő vállalatok, vállalkozások közötti kapcsolatok egyik legjelentősebb versenyképesség-fokozó tényezője, ha együttműködést alakítanak ki a termelés és a fejlesztés mellett a háttériparral és a kapcsolódó szolgáltatást nyújtó szervezetekkel, intézményekkel. A gazdasági klaszterek kialakulása egy válaszreakcióként is értelmezhető a megváltozott gazdasági (globalizált) környezetre: a fejlődési igény, az innováció, a hatékonyság, a minél gyorsabb reagálás és piaci alkalmazkodás kielégítésére.
Klaszter, mint szervezet A klaszter döntéshozó szerve a közgyűlés, amely útján a tagok irányítják a Klaszter munkáját, és döntenek a legfontosabb kérdésekről. A Klaszter Közgyűlés tagjai, a mindenkori tagok által delegált személyekből áll. Feladata és hatásköre többek között saját ügyrendjének elfogadása és módosítása, a tagdíjak meghatározása, a költségek elfogadása, a klasztermenedzser munkájának felügyelete, új tagok felvétele vagy kizárása, bizonyos értékhatárt meghaladó anyagi eszközök feletti rendelkezések. Általában évente 2-3 alkalommal ülésezik, de bármikor összehívható a tagok kezdeményezésére. A klaszter végrehajtó szerve a klasztermenedzsment, amely elsősorban a klasztermenedzserből és az őt segítő adminisztrációs munkatársból áll. A klasztermenedzsment alapvető feladata a klaszter napi működésének operatív irányítása, ellátja a napi igazgatási, munkaszervezési és irányítási feladatokat, előkészíti és döntésre beterjeszti a klaszter stratégiai terveit, marketing tervét és költségvetését. A klaszterek egyénileg eldönthetik, hogy milyen egyéb – a klaszter munkáját segítő – szervezeteket hoznak létre a klaszteren belül. Létre hozhatók szakmai bizottságok, amelyek meghatározzák a Klaszter működési területén az adott szakmai területhez tartozó fejlődési irányokat, és a legfontosabb prioritásokat, az előrelépés lehetőségeit. Meghatározzák az adott szakmai területen megvalósuló lehetséges projekteket és minősítik a – különösen a Klaszter keretein belül és ahhoz kapcsolódóan megvalósuló – rész – végeredményeket. 1
Konzorcium vagy klaszter A klasztereket konzorciumokhoz is szokták hasonlítani, mivel itt is több cég együttműködéséről van szó. A konzorcium hoz képest – ahol egy adott projekt megvalósulásának időtartamáig működnek együtt a tagok – a klaszter határozatlan időre jön létre, és életútja során több projektet is megvalósítanak a tagok úgy, hogy nem szükséges minden tagnak minden projektben részt vennie. A klaszter kialakíthat magának egy saját arculatot, amellyel egységesen tud megjelenni, hirdetni, így csökkentve a tagok marketing költségét. A tagok kiegészítheti egymás szolgáltatásait, vagy nyújthatnak közös szolgáltatásokat is, amely új piaci lehetőségeket, ezáltal gazdasági előnyöket, árbevétel növekedést hozhat az egyes tagoknak.
Tévhitek, buktatók a klaszterekkel kapcsolatosan 1. A sikerek döntő többsége az alulról, magánszektor által vezetett kezdeményezések közül kerül ki. 2. A felülről vezért, zöldmezős klaszter-kezdeményezések rendre elbuktak. 3. Legyenek közös érdekek: legyen üzleti megfontolások által vezérelt. 4. Ne egy beruházás kivitelezésére jöjjön létre (nem konzorcium). 5. Ne támogatás miatt jöjjön létre. 6. Képes legyen a fenntarthatóság biztosítására (3-5 éves időszak). 7. Klasztert vezető gesztor vállalja a támogatási szerződés és az indikátorok által előírt kötelezettségeket (pl. tagok pótlása). 8. Legyenek klaszter-szolgáltatások – ne csak közvetítsen, ne csak vevő-szállító kapcsolatokat tartalmazzon. 9. Önerő rendelkezésre álljon (nem elég a szellemi tőke). 10. Minden tag érintett legyen (pozitívan a hasznok által, negatívan a tagdíj által).
A klaszteresedés előnyei A klaszteresedés hátterében számos előny húzódik meg – például: -
gyorsabb piaci alkalmazkodás, tranzakciós és szállítási költségek csökkenése, gyorsabb és pontosabb információáramlás, gördülékeny inputhelyettesítés, technológiai és szervezési tapasztalatok megismerése, tudás állandó cseréje.
A klaszterekre általánosan jellemző, hogy az adott iparág vagy térség kulcsvállalataira, intézményeire épülnek: ezek képesek növekedésre, termelésük gyors bővítésére.
2
A klaszter egy olyan stratégiai szövetség, amelyben egy megrendelő például a tejfeldolgozó iparban szükséges összes anyagra, eszközre vonatkozó specializálódott szakvállalkozásokat és azok szolgáltatásait megtalálja. Gyártmányai általában ugyanannak a terméknek különböző szinten megjelenő termékei. Szolgáltatásai ugyanaz térség és szolgáltatási terület, különböző szolgáltatásainak együttese, ilyen módon megrendelői igényeket is komplexen képes kezelni. A klaszter szintű szerveződés ezek alapján is kitűnő lehetőséget biztosít az azonos területek költséghatékony racionalizálására, egy magasabb szinten szervezett piaci növekedésre és egy korszerű logisztikai rendszer alkalmazására. A klaszter nemcsak a hozzá kapcsolódó vállalkozások számára előnyös, hanem a régiónak vagy kistérségnek is kedvező, mivel javul annak versenyképessége (termelékenysége), és így nőnek a jövedelmek, új és versenyképes vállalkozások jelennek meg, és ez által is javul a foglalkoztatottság. Az innovációs kapacitás hatékonysága miatt pedig a vállalatok/vállalkozások alkalmazkodó képessége erősödik. Az Európai Unióban működő klaszterek többségére jellemző, hogy rendelkezik valamilyen specializált klaszter-szervezettel2. Ausztriában pl. 195 óta 35 ilyen klasztermenedzsment-szervezet alakult, a tapasztalatok szerint többnyire fiatal és tudásalapú klaszterek irányítására.
A klasztermenedzsment-szervezetek legfontosabb feladatai -
a kormányzattal fenntartott kapcsolatok ápolása, lobbizás, speciális támogatási programokban való részvétel biztosítása, menedzsment és egyéb ágazat-specifikus képzések szervezése, lebonyolítása, igény esetén a K+F tevékenység koordinációja, alapanyagok és szolgáltatások közös beszerzése, piaci információk gyűjtése, adatbankok létrehozása, kezelése, raktározási és szállítási feladatok koordinációja, közös marketing és értékesítési tevékenységek bel- és külföldi koordinációja.
Tagság keletkezése A klaszter tagjai alapvetően két csoportra oszthatók: az alapító tagokra és a csatlakozó tagokra, ugyanakkor a szervezeti és működési szabályzat a tagok minősítését egyéb módon is meghatározhatja. Az alapító tagok vesznek részt a klaszter alapításában, a csatlakozó tagok pedig a klaszter élete során a későbbiekben csatlakoznak a klaszterhez. Az SZMSZ-ben rögzíthetők az alapító és csatlakozó tagok jogai és kötelezettségei, amelyek eltérhetnek egymástól. Új tagok felvételére általában a klaszter tagjai tesznek javaslatot, és a következő közgyűlés során kerül tagfelvételük megszavazásra, vagy elutasításra. A klaszter tagjai kötelesek az SZMSZ-ben rögzített tagdíjat megfizetni, és 3
aktívan részt venni a klaszter munkájában. Tagsági viszony történhet a tag kérésére, illetve a közgyűlés általi határozottal. A klaszter munkáját segíthetik ún. támogató tagok is, akik szakmai segítséggel vagy együttműködéssel segítik a klaszter munkáját, de tagdíj fizetésére nem kötelezettek, illetve klaszternek ténylegesen nem tagjai (pl. önkormányzatok, intézmények).
Klaszter alapítása Első lépésként egy rövid felmérés keretében érdemes felmérni a tagok igényeit és állapotát, amely segítségével a későbbiekben kialakítható a klaszter tevékenysége, szolgáltatásai és beruházási igényei. Egy ún. klaszteralapítási szándéknyilatkozat aláírásával a tagok kifejezik szándékukat a klaszter létrehozása iránt, mely alapján történik az Alapító okirat és az SZMSZ összeállítása. A klaszter az Alapító okirat és az SZMSZ alapító tagok által történő elfogadásával és aláírásával jön létre. A klaszter önmagában nem jogi személyiség, így a szervezet képviseletét az ún. gesztor szervezet3 látja el. A gesztor szervezet egy a klaszter tagjai által kiválasztott szervezet, amely akár bármilyen formában működő gazdasági társaság vagy nonprofit szervezet is lehet. (Nem saját termés, a forrást nem ismerem!) Kérem, gondoljuk végig, hogy a HANGYA-2010 Szövetkezeti Központ koordinációjában (kvázi: klasztermenedzsment-szervezetként), ki, hogyan tudná elképzelni olyan profilú klaszter(ek) működését, amelyek az ország különböző térségeiben (régióiban), nem több, mint 6 db, segíti az együttműködés jogilag nem formalizált kialakulását – ugyanakkor, a klaszter tagjai (akár) a helyi (kistáji) HANGYA-2010 Szövetkezeteinknek az alapítói is lennének/lehetnének, egyben. Sürgősen gondoljuk végig, mert március 1-től él az induló klaszter pályázat – amely egyébként továbbra is diszkriminálja az agrárgazdaság klaszteresedését, de, szerintem megtalálhatóak azok a fejlesztési területek, amelyek a térségi együttműködés kialakításában betölthetik a „kályha” szerepét.
1
Az értéklánc fogalma 4
A vállalati értéklánc a vállalati tevékenységek értékalkotó összekapcsolása, alapvetően (elsődlegesen) egy teljes vállalatra értelmezzük. Egy vállalaton belüli komplett – valamennyi folyamatra kiterjesztett – értelmezése a Porter-i értéklánc, amelyik elsődleges (értékelőállító) és támogató tevékenységére osztja fel a vállalati folyamatokat. Az értéklánc tevékenységi struktúrája Elsődleges tevékenységek: • Belső logisztika • Termelést átalakító technológia • Külső logisztika • Marketing és eladás • Szolgáltatások Támogató tevékenységek: • Szervezeti infrastruktúra • Műszaki és technológiai fejlesztés • Emberi erőforrás-menedzsment • Beszerzés 2
egy ilyen specializált szervezet lehet a mi klaszter-szövetkezetünk, mint hálózat
3
gesztor szervezeti teendőket elláthatja a HANGYA-2010 Szövetkezeti Központ
MINDEN VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL CSATOLOM AZ ALÁBBI KLASZTER-PÉLDÁT.
A Klaszterről A klaszter az angol cluster szó magyar fonetikus megfelelője. Olyan szervezetek hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban (előállítók, szállítók, kutatók, szolgáltatók, közigazgatás, stb.) dolgoznak, illetve azonos ágazatokat fognak össze (kereskedelem, ipar, mezőgazdaság, közszolgáltatások, stb). Átvitt értelemben a klaszter kifejezés jelentése: társulás, egységbe tömörülés, összefogás, szövetkezés. A klaszterek tagjai a költségeik csökkentése, valamint tevékenységük hatékonyságának növelése érdekében tömörülnek. A klaszter társult tagok gazdasági együttműködésére, azonos üzleti érdekek és célok elérése érdekében történt közös képviselet létrehozása (például beszerzési hálózat kialakítása). Egy zöldipari klaszter létrehozásának igénye 2006. év októbere és decembere között körvonalazódott Kaba város térségében, melyhez a kezdő lökést a kistérség meghatározó ipari vállalkozásának, az Eastern Sugar Zrt. kabai cukorgyárának bezárása adta meg. A cukorgyár alkalmazottai és beszállító vállalkozásai, kiegészülve a kistérség önkormányzataival és KKV-ival az ipari szerkezetváltás lehetőségeit kezdték vizsgálni a kistérségben. Ezt a vizsgálódást a FVM és Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség 5
szakértői a Kabai Diverzifikációs Program, az ES Zrt. a szerkezetátalakítási program kidolgozásával segítették. Az Európai Unió brüsszeli szakértő bizottságai által is jóváhagyott programok rámutattak a kistérség azon adottságaira, mely egy középeurópai jelentőségű bioenergetikai/zöldipari termelési és K+F zóna kialakításának lehetőségét hordozza magában. A régió adottságait mérlegelve a kabai cukorgyár bezárása, és az ezzel egyidejű világméretű gazdasági depresszió következtében a HajdúBihar megyében jelentkező foglalkoztatási helyzet javítása, a meglévő és újonnan alakuló vállalkozások okszerű, innovációs tevékenységének bővítése, piacra jutásának elősegítése céljából ezen feladatokkal egyet értő és azt kölcsönösen támogatni kívánó önkormányzatok, magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek (a pénzintézeteket is beleértve), köz-, tudományos-, oktatási- intézmények, vagy társadalmi szervezetek önkéntes alapon az európai gyakorlatnak megfelelő javaslattevő, véleményező, nem jogi személyiségű szervezet: KLASZTER létrehozásáról döntöttek 2007. május hó 11. napján megtartott közgyűlésükön, mint alapítók. A Kabai Zöldipar Klaszter létrehozására és működtetésére irányuló kezdeményezés példa kíván lenni a jól szervezett, összehangolt, regionálisan integrált fejlesztési modellre, annak hatékony működtetésére elősegítve a térség kisvállalkozásainak versenyképesség növelését. A bezárt cukorgyár alapja lehet egy olyan Zöld Ipari Központ kialakításának, amely befogadja, illetve lehetőséghez juttatja azon vállalkozásokat, akik az alternatív biológiai alapú energia előállításában, melléktermékeinek feldolgozásában, hasznosításában és magának az energiának a felhasználásában találják az üzleti vállalkozások sikerét. A klaszterépítés folyamán kétszintű szervezeti struktúra mellett döntöttünk. A klaszter stratégiai döntéseinek, a társadalmasítás és kommunikáció helyszínének a klaszter közgyűlése számít, melyet a 7-11 tagú klasztertanács vezet le. A klaszter közgyűlése legalább negyedévente ülésezik, a klasztertanács szükség esetén sűrűben is. A közgyűlés egyhangú döntése alapján 2007. augusztus elsején megalakult a klaszter operatív végrehajtó szervezete, a jogi személyiséggel rendelkező Kabai Klaszter Kft. A Kabai Klaszter Kft. jelenleg öt teljes munkaidős fiatal diplomás alkalmazottal végzi tevékenységeit. A klaszter a kabai cukorgyár területén és Debrecenben bérel irodahelyiségeket és tárgyalót. A klasztertagok számára nyújtott szolgáltatásokhoz szükséges irodai és számítástechnikai eszközök a kft. tulajdonában vannak. A vállalkozás gazdasági stabilitását segíti, hogy ÉAOP-1.1.2-2008-0022 azonosítószámon 33,5 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a „Kabai Zöldipari Klaszter, és menedzsment szervezetének dinamikus fejlődési pályára állása” elősegítésére. A Kabai Zöldipari Klaszterbe 2007. májusától belépett tagok száma meghaladja a hetvenet. A klasztertagok között többségében KKV-ok találhatóak, de szerepelteti magát benne a Püspökladányi kistérség minden önkormányzata, egy felnőttképzési intézmény, kutatóintézet, és több civil szervezet, magánszemélyek. A klaszterbe belépési minimum feltételeket 2009. évben határoztunk meg, a klasztertagság megtartásának feltételeként 6
pedig a teljes körű adatszolgáltatást követeltük meg. Éves tagsági díj fizetésének intézményét 2009. január 01.-től tartjuk fenn. A zöld gazdaság, a zöldipar fejlesztése jelentheti a kiutat a gazdasági válságból, az új technológiák támogatása mellett munkahelyeket is lehet teremteni Egyrészről az energiahatékonysági beruházásokkal jelentősen csökkenteni kell az energiafogyasztást és a pazarlást, másrészről pedig a fosszilis energiahordozók helyett megújuló energiákat kell alkalmazni. Zöldipar alatt értjük a teljesség igénye nélkül: hulladékgazdálkodás, megújuló energia előállítása, fenntartható mezőgazdasági termelés, energiatakarékos és/vagy „energia-hatékony” termelési és szolgáltatási rendszerek kifejlesztése és elterjesztése, fenntartható életmódot népszerűsítő akciók és mintaprojektek generálása, végrehajtása, stb.
7
