Pólus Klaszter Kézikönyv 2009

Pólus Klaszter Kézikönyv 2009

Pólus Klaszter Kézikönyv 2009

2009. október Pólus Programiroda

Tartalomjegyzék Előszó

6

Köszöntő

7

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének köszöntője

7

Bevezetés

8

A Kézikönyv 2008-as kiadásának frissített fejezetei

9

I. A Pólus Program célja és koncepciója

10

II. A Pólus Program pilléreinek és konstrukcióinak bemutatása II.1. Horizontális gazdaságfejlesztési pillér II.2 Vállalkozásfejlesztési pillér II.2.1 A vállalkozásfejlesztési pillér tartalma II.2.2. Akkreditáció

14 14 15 15 15

III. Intézményrendszer bemutatása

19

IV. Klaszterszervezési módszertan IV.1. Alapvető fogalmak IV.2. Nemzetközi példák IV.3. A klaszterek szervezése, javaslat a klaszter alapítás során szabályozandó kérdésekre IV.4. Javasolt klasztermenedzsment megoldás

21 21 23 23 25

V. Praktikus ismeretek a Pólus Program pályázataihoz V.1. Iparjogvédelem V.2. Számviteli kérdések V.2.1. Vissza nem térítendő támogatások könyvvitele V.2.2. Bekerülési érték meghatározása V.2.3. K+F+I ráfordítások V.3. Innovációs alapfogalmak

28 28 29 29 30 30 31

Új fejezetek a 2009-es kiadáshoz

32

Bevezetés a 2009-es kiadás új fejezeteihez

33

VI. A Pólus Program megvalósítása a gyakorlatban VI.1. A Pólus Program megvalósítása során elért eddigi eredmények VI.1.1.Horizontális eredmények VI.1.2 Vállalkozásfejlesztés VI.1.3 A Pólus Program két pillérének összefoglaló eredményei VI.2. A Pólus Program célkitűzéseinek megvalósulása az eredményeken keresztül VI.2.1 A program horizontális pilléréhez kapcsolódó beruházások VI.2.2. Helyi szintű pólus koordináció VI.2.3. A klaszterek VI.2.4. A klaszterek fejlődésének támogatása VI.2.5 Hálózatfejlesztő munkatársak tevékenységének eddigi eredménye VI.2.6. A Pólus Program nemzetközi tükre VI.2.7 Eredmények elemzése

34 35 36 37 37 37 37 41 41 41 44 46 47

4

VII. Az EU klaszterfejlesztési tevékenysége VII.1. Klaszterek kiválósága minden szinten – az Európai Bizottság kezdeményezései a klaszterek támogatására

54 54

VIII. Pólus Programhoz kapcsolódó pályázatok és tapasztalatok VIII.1 A Pólus Programhoz tartozó főbb konstrukciók ismertetése VIII.1.2 Klaszterfejlesztési pillér VIII.1.3 Horizontális pillér VIII.2. Pályázati tapasztalatok

57 57 57 59 60

IX. Klaszterek működéséhez kapcsolódó számviteli kérdések

61

X. A klaszteresedés jogi és versenyjogi kérdései X.1. A klaszterek és klaszter tagvállalatok szerződési rendszere X.2. Összefoglaló a klaszteresedés versenyjogi vonatkozásairól

62 62 65

XI. Mellékletek 1. számú melléklet: Pólus Program Alapító Dokumentum 2. számú melléklet: Nemzetközi klaszterpéldák 3. számú melléklet: Jogszabálylista 4. számú melléklet: Webcímek 5. számú melléklet: Elérhetőségek 6. számú melléklet: Szakirodalom 7. számú melléklet: Az országos klasztermenedzser felmérés eredményei

68 68 70 75 76 77 78 79

5

Előszó Az elmúlt évtizedben a klaszterek hazai kialakulását jelentősen akadályozta az öröklött múlt, az együttműködési készség hiánya, de főleg a bizalmatlanság. Munkatársaimmal az eltelt közel két évben azon fáradoztunk, hogy az emberek, a vállalkozások, az oktatási intézmények, a kamarák, az önkormányzatok és a központi közigazgatási intézmények közötti falakat ledöntsük és párbeszédre majd együttműködésre bírjuk a gazdaság ezen szereplőit – hiszen ez az együttműködés a klaszterek és a klaszteresedés lényege. Ma már elmondhatjuk, hogy a klaszteresedés jó úton és dinamikus ütemben halad előre Magyarországon. A munkánkhoz a keretet az Új Magyarország Fejlesztési Terv Pólus Programja adja, amely jóval több annál, minthogy egyes, ún. operatív programokban támogatások állnak rendelkezésre a pályázó klaszterek, klasztertagok, illetve a kedvező üzleti környezet kialakításában szerepet játszó intézmények számára. Önmagában ezek a támogatási lehetőségek nem nyújtanának perspektívát akkor, ha közben nem folytatnánk folyamatos párbeszédet a klaszterek és a pólusvárosok meghatározó szereplőivel, nem igyekeznénk a potenciális partnereket egy asztalhoz ültetni, nem közelítenénk egymás felé a közszférát és a magánpiaci szereplőket, és nem lenne segítségünkre minden régióban egy hálózatfejlesztési munkatárs. Mivel az Európai Unió kiemelt szakpolitikai területként kezeli a klaszterek fejlesztését, a Pólus Programirodának számos fórumon volt alkalma megismerni a többi tagállam bevett vagy éppen kialakulófélben levő gyakorlatát. Bátran állíthatom, hogy mind a klaszteresedés terén elért eddigi eredményeink, mind pedig az egyedi – az uniós ajánlásokat messzemenően figyelembevevő – klaszterfejlesztési politika vonatkozásában élen járunk a közép-európai térségben és az alkalmazott klaszterfejlesztési politikánk egyes elemei az érdeklődés középpontjában állnak nálunk fejlettebb uniós országokban is. Minden lehetőséget megragadunk, hogy aktívan részt vegyünk az uniós klaszterfejlesztési fórumokon, megismerjük más tagországok gyakorlatát és ismertessük saját módszereinket, eredményeinket. Hogy eddig mit értünk el? 79 induló és 21 fejlődő klaszter nyert el támogatást tevékenysége elindításához, megerősítéséhez, illetve közös beruházás végrehajtásához, és további legalább 100 klaszterkezdeményezésről van információnk. 17 klasztert tudtunk a szigorú értékelési rendszerünkben akkreditálni. Az akkreditált klaszterek tagjai által létrehozott projekttársaságok eddig 5 közös innovációs projekthez nyertek el támogatást, illetve 24 további projektet hajthatnak végre támogatás segítségével együttműködésben más vállalkozásokkal. Vidéken 4, Budapesten 2 jelentős kutatás-fejlesztési, illetve innovációs infrastruktúra kialakítása kezdődhet el, 7 felsőoktatási intézmény hajthat végre egyenként több milliárdos fejlesztéseket a következő években. Persze az út java még előttünk áll, és az igazán jelentős eredmények csak hosszú, következetes és kitartó munkával érhetőek el, amiben egyre nagyobb szerep hárul a többnyire még a megvalósítás kezdetén álló projektek gazdáira. Sokszor elmondtuk és most is hangsúlyozni szeretném, hogy a Pólus Program jelentős eredményei hosszú távon jelentkeznek, ehhez pedig az szükséges, hogy a megkezdett útról ne térjünk le, a sebességet pedig ne mérsékeljük. Mint ahogy eddig is, úgy a jövőben is - lehetőségeinkhez mérten – mindent meg fogunk tenni ennek érdekében. Ehhez a munkához mindannyiunknak erőt, türelmet és legfőképp kitartást kívánok. Tisztelettel, dr. Zombori Zita ügyvezető igazgató Pólus Program Iroda Non-profit Kft

6

Köszöntő With its competition-driven approach that provides support mechanisms for regional clusters at different stages of development the Hungarian Pole Program builds on the latest experience of cluster programs internationally. At a time when the international economic crisis has exposed the need for much more aggressive reforms in Hungary to upgrade competitiveness, the Pole Program is a central tool for engaging business, academy, and different parts of government in the dialogue needed to achieve this goal. A magyarországi Pólus Program a klaszterprogramok aktuális nemzetközi tapasztalatain építkezik és versenyszemléletű megközelítésével a fejlettségük különböző fokán álló regionális klaszterek számára tesz elérhetővé támogatási eszközöket. Egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi gazdasági válság agresszív reformok véghezvitelére készteti Magyarországot a versenyképesség javítása érdekében, a Pólus Program egy olyan központi eszköz, amely párbeszédet teremt az üzleti élet, a tudományos szféra és a kormányzat különböző érdekeltjei között ennek a célnak az elérése érdekében. Christian Ketels Principal Associate Institute for Strategy and Competitiveness Harvard Business School

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének köszöntője Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a magyar társadalom és gazdaság szempontjából stratégiai fontosságú területeken 2007 óta számos új pályázati lehetőséget nyitott meg a legkülönbözőbb fejlesztések megvalósításának hatékony támogatása érdekében. Eddig közel 32 ezer projektjavaslat érkezett be, a megítélt támogatások összege közel 3 ezer milliárd forint. A pályázati források eredményes felhasználásához az is szükséges, hogy az egyes, önálló stratégiai területek kapcsolódási pontjait is tisztán lássák az érdekeltek. Ezzel összefüggésben szükséges az egyes operatív programok pályázati lehetőségeinek összehangolása, egymásra épülése. A gazdaságfejlesztés és a kiegyensúlyozott területi fejlesztés terén ezt az összehangolási szándékot támogatja a Pólus Program. A pólusvárosok kedvező üzleti környezetének fejlesztésén túl a Pólus Program keretében kerül megvalósításra nemzeti klaszterfejlesztési politikánk, amelynek megfogalmazását és végrehajtását az Európai Bizottság nemcsak ösztönzi, hanem szorosan nyomon is követi. A hazai klaszterfejlesztési politika keretében olyan klaszterminősítési rendszert dolgoztunk ki, és alkalmazunk következetesen közel két éve, amely több uniós országnak és az Európai Bizottságnak is felkeltette a figyelmét. Meggyőződésünk, hogy a klaszterminősítési rendszer keretében akkreditált klaszterek olyan fejlődési potenciállal rendelkeznek, amellyel érdemben tudnak hozzájárulni a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez. Dr. Vági Márton elnök Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

7

Bevezetés 2008-ban készítettük el először a Pólus Klaszter Kézikönyvet, amelyet a Pólus Programmal kapcsolatban megjelent számos információ gyűjtőfüzetének és segédletként szántunk. A különböző fórumokon és megbeszéléseken az érdeklődőknek átadott több száz kinyomtatott példány, illetve az on-line letöltések magas száma azt mutatja, hogy továbbra is jelentős igény van a kézikönyvre. Ezért a 2008-as kiadvány eddigi fejezeteit frissítettük, illetve egyes, nagy érdeklődésre számot tartó gyakorlati tématerületek részletes kifejtésével új fejezetek is kerültek a kézikönyvbe. Az új kiadásban a Program eddigi eredményeit is részletesen bemutatjuk. A kézikönyv elsődleges célja, hogy közérthetően mutassa be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Pólus Programját, amely több operatív programot átölelő, a nemzetközi versenyképességet tartósan növelő, a kis- és középvállalkozásokat megerősíteni szándékozó gazdaságfejlesztési koncepció. A Pólus Program a klaszteresedést, ezen belül is a magas hozzáadott értéket előállítani képes, jelentős export-, és innovációs potenciállal rendelkező klasztereket állítja középpontba, és a klasztereken keresztül kívánja elérni a várt eredményeket. Ezért a kézikönyv további kiemelt célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson klaszterek megalakításához, klaszterek szervezéséhez és működtetéséhez. Nem célja sem a Pólus Programnak, sem a kézikönyvnek, hogy fogalmakat (pl. klaszter) sajátítson ki, vagy hogy kiemelt támogatási lehetőségeket szűk területre koncentráljon és az ezen kívül rekedt sikeres együttműködéseket, kezdeményezéseket kizárja egyéb gazdaságfejlesztési eszközök, támogatási lehetőségek igénybevételétől. Szándéka ugyanakkor a Pólus Programnak, hogy a rendelkezésre álló jelentős összegű forrást hatékony transzparens felhasználását elősegítse, és ezért a stratégiai célokhoz illeszkedő elvárásokat, követelményeket fogalmazzon meg a programban részt venni kívánó gazdasági szereplők számára. A kézikönyv azért készült, hogy egy helyen, könnyen kezelhető módon foglalja össze a Tisztelt Olvasó számára a Pólus Program összes területének alapismereteit, amely elsősorban az eligazodásban, elindulásban segíthet, megkönnyítheti az egyes támogatási lehetőségek azonosítását, megtalálását, fogódzókat kínálhat sikeres klaszterek kialakításához és működtetéséhez. A 2009. augusztusi, új kiadású kézikönyv egyrészt tartalmazza az első kiadás fejezeteit, amelyeket frissítettünk, aktualizáltunk. A kézikönyv emellett több fejezettel bővült: • külön fejezet taglalja a Pólus Program megvalósítása során eddig elért eredményeket • az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóságának klaszterpolitikával foglalkozó szakértője ismerteti a Bizottság kezdeményezéseit a klaszterfejlesztés területén • míg az első kiadásban egy melléklet foglalkozott az aktuális pályázati konstrukciók ismertetésével, addig a jelen kiadásban a főszövegben adunk egy rövid összefoglalást, illetve megosztjuk a kifejezetten az akkreditált tagvállalatok számára lehatárolt konstrukciók első körös bírálatainak tapasztalatait • a klaszterek megerősödését, továbbfejlődési lehetőségük alapját a közös projektek, a közös finanszírozásban végrehajtott beruházások adják. Az ezekhez tartozó számviteli kérdések viszont kevéssé ismertek, ezért szakértő bevonásával készítettünk el ebben a témában egy számviteli segédletet • további segítséget igyekszünk adni a klaszterek és a klaszter tagvállalatok közötti szerződési rendszerekhez • végül de nem utolsósorban fontosnak tartjuk, hogy irányt mutassunk a klaszteresedés során figyelembe veendő versenyjogi szempontokat illetően. A kézikönyv elektronikus változata letölthető a Pólus Program Iroda honlapjáról (www.polusprogram.hu). Kézirat lezárva: 2009. szeptember.

8

A Kézikönyv 2008-as kiadásának frissített fejezetei

9

I. A Pólus Program célja és koncepciója A Pólus Program a Kormány által elfogadott zászlóshajó program, amely a kormányzat gazdaságfejlesztési koncepciójának keretében a komoly, innovációs és exportpotenciállal rendelkező klaszterek, valamint a pólusvárosokban a vállalkozási környezetet fejlesztő beruházások támogatásán keresztül a nemzetközi versenyképesség növelését tűzi ki célul. A Pólus Program átfogó célja: • Nemzetközileg versenyképes klaszterek kialakulásának előmozdítása • Magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységekre történő specializáció • Erős kooperáció elsősorban a vállalatok, illetve kiegészítő jelleggel az egyetemek és önkormányzatok között, a hosszú távú versenyképesség fenntartása érdekében • A pólusvárosokon keresztül a régiók szerepének erősítése, elősegítve a pólusok széles értelemben vett, általános versenyképességének és üzleti környezetének javítását A Kormány a Pólus Programtól azt várja, hogy a vállalkozások a hálózatosodás és klaszteresedés, valamint a kutatói és az egyetemi szférával való kooperáció révén elérik azt a méretet, amely az európai szintű versenyképességhez szükséges és a magas hozzáadott értékű, exportorientált tevékenységek erősödésén keresztül jelentősen növelik az egész magyar gazdaság versenyképességét. Várt eredmények: • 2013-ra az országban 5-10 sikeres pólus innovációs klaszter jön létre • Mindegyik sikeres klaszter európai szinten is mérhető piaci részesedéssel bír • Mindegyik sikeres klaszter szervesen kapcsolódik a globális iparági értékláncba • Megerősödik a KKV-szektor, nemzetközi versenyképessége, beszállítói, és önálló fejlesztési képessége jelentősen növekszik • Javul a foglalkoztatottság szerkezete • A pólusvárosokon keresztül a régiók szerepe erősödik A Pólus Program felépítése

PÓLUS VÁROSOK

PÓLUS VÁROSOK

Vállalatok

Pólus innovációs

Kamarák, civil szervezetek

Akkreditált

Önkormányzatok

Fejlődő

Egyetemek, kutatóintézetek

Induló

TIOP

TÁMOP Bizalom

Források

KMOP

GOP

Együttműködés Koordináció

Kommunikáció

10

ROP Elkötelezettség Következetes megvalósítás

A Pólus Program keretét az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), Magyarország Stratégiai Nemzeti Referenciakerete határozta meg, amely a 2007-2013-as uniós költségvetési időszakra a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból Magyarország számára rendelkezésre álló források felhasználásának stratégiai irányait fekteti le. Az ÚMFT hét ágazati és hét regionális operatív program megvalósítását irányozza elő, ugyanakkor vannak olyan a magyar társadalom és gazdaság előtt álló komplex kihívások, amelyek egy-egy operatív program saját eszközeivel önmagában nem kezelhetők, megoldásuk több operatív program tervezésének és végrehajtásának többszintű, összehangolt együttműködését kívánják meg. Ilyen több tématerületet érintő kihívás többek között a hátrányos helyzetű térségek problémáinak kezelése, a kis- és középvállalkozások komplex fejlesztése, illetve a versenyképességi pólusok fejlesztése is, amely a pólus zászlóshajó program keretében valósul meg. A Pólus Program az ÚMFT következő operatív programjait érinti: • Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) • Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) • Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) • Regionális Operatív Programok (ROP-ok) A fejlesztési pólusokat eredetileg az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) Országgyűlési határozat jelölte ki. A határozatban a 2013-ig szóló középtávú országos területi célok között jelenik meg egyrészt a versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése, másrészt a régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése. Mind a hivatkozott országgyűlési határozat, mind az erre támaszkodó ÚMFT a fejlesztési pólusokra elsősorban, mint a területfejlesztés szempontjából releváns területi központokra tekintett. Az egyes pólusok fejlesztési elképzeléseinek formális stratégiába öntését a Nemzeti Fejlesztési Hivatal minden pólus esetében forrással is támogatta. A források felhasználásával pólus stratégiák kerültek kidolgozásra 2006 folyamán, illetve pólus irodák kerültek felállításra a stratégia alkotás és a későbbi implementáció koordinálására. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az elkészült pólus stratégiákat 2007 folyamán értékeltette. Ennek során megállapításra került, hogy a programban a vállalkozásfejlesztést erősíteni szükséges a klaszteresedés tudatos fejlesztésével. Az önkormányzatok és a felsőoktatási intézmények esetében pedig azok támogató szerepvállalását kell fokozni a klaszteresedés elősegítésében. A Pólus Program fentiek szerint átdolgozott és a Kormány által elfogadott koncepciója szerint a program két alappillérre épül, amelyet a fejezet később részletesen is bemutat: • Vállalkozásfejlesztési pillér: A hazai kkv-k bázisára épülő export-orientált, innovatív és magas hozzáadott értékű tevékenységekre koncentráló vállalati együttműködések, klaszterek támogatása. • Horizontális gazdaságfejlesztési pillér: A versenyképesség szempontjainak megfelelő kedvező üzleti környezet megteremtése elsősorban az általános infrastruktúra fejlesztés és humán erőforrás fejlesztés támogatásával. A Pólus Program koncepciójának kiigazítása mellett szükségessé vált a támogató intézményrendszer átgondolása és átalakítása is. Felállításra került a Stratégiai Irányító Bizottság, amely a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter vezetésével a programmal kapcsolatos stratégiai döntéseket hozza meg. Megalakult továbbá a központi Pólus Program Iroda, amelynek feladata az operatív programmenedzsment, a sokszereplős zászlóshajó program összefogó, koordináló szerepének ellátása és a hálózatfejlesztő munkatársak segítése, irányítása a zászlóshajó programban lefektetett célok következetes megvalósítása érdekében. Harmadrészt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a nemzetközi gyakorlatban bevált aktív hálózatfejlesztők alkalmazása mellett döntött, és felállította a Pólus Program végrehajtását segítő hálózatot (Hálózatfejlesztési Iroda), amely a fejlesztési pólusok mindegyikében egy-egy helyi hálózatfejlesztő munkatárssal kezdte meg működését. A Pólus Program koncepciója • A magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében a Pólus Program a komoly export-potenciállal rendelkező versenyképes KKV-k részvételével működő klaszterek, valamint a pólus városokban a vállalkozási környezet javítását célzó gazdaságilag indokolt beruházások támogatását tűzi célul; • A Pólus Program két pillére közül a vállalkozásfejlesztési pillér a klaszterbe tömörülő vállalkozásokat támogatja, míg a horizontális gazdaságfejlesztési pillér pedig elsősorban a pólus önkormányzatokat, egyetemeket és egyéb oktatási intézményeket célozza meg; • A Pólus Programban 2007-2013 között 354-423 milliárd forint koncentrált támogatási forrás áll rendelkezésre. A tőkeáttételi hatással is számolva a Pólus Program eredményeként indukált fejlesztések összege 507-716 milliárd forint lehet. Így megfelelő végrehajtás esetén a legnagyobb gazdasági hatással bíró fejlesztési program 2007-2013 között; • A program folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalkozói együttműködések fejlődését, az NFÜ objektív szempontrendszer alapján akkreditálja a legsikeresebb együttműködéseket, amely jogosultságot és előnyt jelent kiemelt támogatási eszközökre.

11

Együttműködés szükségessége A program csak úgy lehet sikeres, ha a rendelkezésre álló források és az alkalmazott módszertan mellett a programban résztvevő valamennyi szereplőt a nyitottság, az együttműködés hajlandósága és az elkötelezettség jellemzi. Csak így alakulhat ki és épülhet olyan kölcsönös bizalom a szereplők között, amely nélkül a program nem tudja elérni a kitűzött eredményeket. A sikeres regionális együttműködés alapja Átfogó cél Eredmény A városok önkormányzatai, oktatási és kutatási, valamint képző intézményei, és a vonzáskörzetükben lévő települések, a magánszektorral közösen kialakított és valamennyi fél által elfogadott regionális fejlesztési koncepció alapján közösen lépnek fel a partnerek és források régióba vonzásáért és megtartásáért

Környező városok 1

Környező városok 2

Pólus város és vonzáskörzete

Környező városok n

Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a közös célokat kitűző és a célokért együttesen fellépő régió valamenynyi szereplője számára hosszú távú fejlődési lehetőséget biztosíthat a régióba áramló financiális és kapcsolati tőke

Környező városok 3

A városok regionális vezető szerepének előmozdításában elengedhetetlen a vonzáskörzetükben lévő valamennyi szereplő aktív szerepvállalása

A vállalkozások vezető szerepe mellett szükséges a felsőoktatási és kutatási intézmények, önkormányzatok és egyéb szereplők aktív és támogató szerepvállalása mind a stratégia alkotás, mind a megvalósítás során. A Program sikerének alapja

„Üljünk le egy asztalhoz” – Valamennyi fél nyitott az egymással, valamint más régiókkal, potenciális partnerekkel és befektetőkkel való párbeszédekre

Együttműködés

„Alkossunk együtt stratégiát” – Valamennyi érintett aktív szerepet vállal a regionális stratégia kialakításában

Bizalom

Elkötelezettség

12

„A közös elképzeléseket közösen valósítsuk meg” – Valamennyi érintett fél elkötelezett a közös stratégia megvalósításában és a siker érdekében

A Pólus Program keretében megvalósuló klaszterpolitika elsősorban a fent bemutatott ÚMFT-s forrásokra támaszkodik. A klaszterpolitika sikerességéhez a források meglétén túl ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a fent röviden vázolt és a kézikönyvben részletesen bemutatásra kerülő klaszterfejlesztési modell következetesen kerüljön végrehajtásra. Ehhez pedig a számos különböző érdekeltségű szereplő és a több operatív programot érintő forrás szerkezet miatt erős koordináció és folyamatos kommunikáció szükséges. A Pólus Program kulcstényezői Strukturális Alapok

4 lépcsős modell

Akkreditáció

Klaszterfejlesztési modell

Források

FP7 Hazai források

Pólus Programiroda

Magántőke

Roadshow-k Stratégiai Irányító Bizottság

Koordináció

Kommunikáció

Műhelybeszélgetések

Konferenciák

13

II. A Pólus Program pilléreinek és konstrukcióinak bemutatása A Pólus Program közvetlen támogatással járó konstrukciói, pályázati kiírásai az Új Magyarország Fejlesztési Terv önálló operatív programjainak konstrukciói, amelyekre a strukturális alapokra és a Kohéziós Alapra vonatkozó tervezési, végrehajtási, stb. szabályok érvényesek. A Pólus Program kiírásai annyiban „többek” az egyéb pályázati kiírásoknál, hogy ezek a saját operatív programjuk célrendszere mellett illeszkednek a Pólus Program koncepciójához is, és a végrehajtás különös figyelmet fordít arra, hogy ezek a kiírások egymással az egyes operatív programokat keresztülívelően is – időben, célokban, elszámolható költségekben, támogatási arányokban, stb. – összehangoltak legyenek. A Lisszaboni Stratégiával összhangban a hét évre szóló ÚMFT legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében az ÚMFT hat kiemelt területen (prioritás) indított el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket 2007 folyamán. Az egyes prioritások cél- és eszközrendszerét mutatják be az ugyancsak hét évre szóló stratégiai dokumentumok, az operatív programok. Az egyes operatív programok végrehajtására vonatkozó kétéves részletes programozási-végrehajtási dokumentumok az akciótervek, amelyek az operatív programok stratégiai prioritásait részletezik. Az akciótervek a Kormány szándéka szerint két évre előre rögzítik az adott operatív programban megjelenő pályázati kiírások kulcsparamétereit. A 2009-2010-es időszak akcióterveit a Kormány 2008. IV. negyedévében hagyta jóvá. Az intézményrendszernek lehetősége van arra, hogy a pályáztatás során felgyülemlett tapasztalatok alapján indokolt esetben az akciótervek megváltoztatására tegyen javaslatot a Kormány részére, amely kihatással lehet a kiírásra kerülő pályázatok tartalmára is. II.1. Horizontális gazdaságfejlesztési pillér Horizontális gazdaságfejlesztési pillér koncepciója A Pólus Program horizontális pillére a versenyképesség szempontjainak megfelelő kedvező üzleti környezet megteremtését irányozza elő. A versenyképes üzleti környezet elősegíti az adott régióban már működő, vagy oda letelepedni kívánó vállalatok és klaszterek fejlődését, miközben erősíti a pólus városok regionális vezető szerepét is. A horizontális gazdaságfejlesztés a következő területeken támogatja a széles értelemben vett üzleti környezet fejlettségét meghatározó szereplőket: • kutatási infrastruktúra fejlesztés; • K+F+I tárgyú projektek támogatása; • általános humán erőforrás fejlesztés; • általános infrastruktúra fejlesztés. A Pólus Program horizontális gazdaságfejlesztési pillérének kedvezményezetti köre elsősorban a pólus városok önkormányzataira, felsőoktatási intézményeire, kutatóintézeteire, illetve önkormányzati fenntartású oktatási és kutatási intézményeire, és az ezek részvételével működő gazdasági társaságokra terjed ki. A nem pólus városokban található oktatási, képzési és kutatási intézmények akkreditált klaszterekben való részvétel esetén lehetnek a Pólus Program kedvezményezettjei. A pólus városok kulturális és egészségügyi intézményei a horizontális gazdaságfejlesztési pillér további célcsoportját jelentik. A horizontális gazdaságfejlesztési támogatás célja, hogy elősegítse a pólus városok üzleti környezetének javítását. A lehető legversenyképesebb üzleti környezet megteremtésével a pólus városok nem csak a régión belül, hanem európai vagy globális szinten is képesek új vállalkozásokat vonzani, a meglevők növekedését, illetve újak létrehozását segíteni. Az üzleti környezet versenyképességet meghatározó legfontosabb területek a humán erőforrás minősége, valamint az infrastrukturális adottságok. E területek fejlesztése a horizontális gazdaságfejlesztési pillér fő prioritása. A versenyképes üzleti környezet megteremtése érdekében a program horizontális gazdaságfejlesztési pillére számos tevékenységet támogat. Ezek hozzájárulnak a vállalkozások letelepedését, az új vállalkozások létrehozását elősegítő környezet létrehozásához a pólus városokban és régiójukban. A horizontális gazdaságfejlesztés lehetséges támogatási területei: • Általános humán erőforrás fejlesztés: a magánszektor igényeit figyelembe vevő fejlesztések a felsőoktatásban és a szakképzésben. • Kutatás-fejlesztési infrastrukturális fejlesztés: a magánszektor igényeit figyelembe vevő infrastrukturális beruházások az oktatás, a K+F és az egészségügy területén.

14

A horizontális gazdaságfejlesztésben érintett operatív programok: • Gazdaságfejlesztési Operatív Program • Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program • Társadalmi Megújulás Operatív Program II.2 Vállalkozásfejlesztési pillér II.2.1 A vállalkozásfejlesztési pillér tartalma A Pólus Program vállalkozásfejlesztési pillére a magyar KKV-szektor megerősítését tűzi ki célul, a magas hozzáadott értékű, export-orientált tevékenységekre történő fókuszálás elősegítése révén. A nagy növekedési potenciállal és nemzetközi terjeszkedési lehetőségekkel bíró vállalkozások fejlesztésének eszközei a klaszteresedés előmozdítása és az innováció támogatása. Az innováció lehet bármely új, vagy jelentősen javított termék, szolgáltatás, termelési eljárás, üzleti modell, szervezeti megoldás, amely képes versenyelőnyhöz juttatni a piaci alapon szerveződő klasztereket. A program vállalkozásfejlesztési pillére elsősorban a következő területeken támogatja a klaszteresedő vállalkozásokat: • üzleti szolgáltatások beszerzése: a klaszteresedést, az innovációt, a hozzáadott érték növekedését és az exportot elősegítő szolgáltatások; • célzott humán erőforrás fejlesztés: a klaszteresedő vállalatcsoport tevékenységéhez szükséges szakemberek képzése; • gépek, berendezések beszerzése: közös fejlesztéshez, termeléshez vagy egyéb közös tevékenységhez szükséges eszközök beszerzése; • fizikai infrastruktúra fejlesztése: a versenyképesség növelését célzó közös bérelt vagy épített infrastruktúra; • visszatérítendő finanszírozási források nyújtása: mikrofinanszírozás és kockázati tőkebefektetés a klaszteresedő vállalkozások számára. A program vállalkozásfejlesztési pillére a magánszektor által vezetett, a program célrendszerének megfelelő együttműködéseket, klasztereket támogatja. E kezdeményezésekben a vállalkozások játszanak vezető szerepet, de részt vehetnek bennük felsőoktatási intézmények, szakképző intézmények, kutatóintézetek, valamint kiegészítő jelleggel maguk az önkormányzatok is. A támogatni kívánt klaszterek egy-egy exportképes iparág-tevékenység páros köré szerveződnek, együttműködésük célja az export-orientált növekedés és a tagok által létrehozott termékek, szolgáltatások hozzáadott értékének növelése. A támogatni kívánt klaszterek tagjainak földrajzi elhelyezkedése nem jelent korlátozó tényezőt a támogatások szempontjából. Egy város környezetében működő, adott iparági szegmensre fókuszáló vállalatcsoport (pl. 8-10 KKV a gumiabroncs gyártásban) együttműködhet egy másik városban található, az értékesítést, vagy az alapanyagok fejlesztését végző vállalkozással, és egy harmadik, akár más régióhoz tartozó város felsőoktatási intézményének termékfejlesztésben szerepet vállaló kutatóintézetével. Az együttműködések különböző fejlettségi fokának megfelelő, ösztönző támogatási eszközöket alakítunk ki. A regionális operatív programok támogatják egyrészt az induló klasztereket a megalakításhoz, a közös munka megkezdéséhez felhasználható vissza nem térítendő támogatással, továbbá a korábban alakult, közös visszaigazolt piaci sikereket felmutatni képes, fejlődési fázisban levő klasztereket. Ez a konstrukció a közös beruházások, fejlesztések megvalósítását kívánja elősegíteni, egyenként maximum 200 millió forintos támogatási összeggel1. A legfejlettebb, akkreditált együttműködések számára komplex támogatási kiírásokat teszünk elérhetővé a Gazdaságfejlesztési operatív programban2, amelyek az együttműködések nemzetközi versenyképességét képesek fokozni innovációs célú, magas hozzáadott érték teremtését ösztönző támogatásokkal. A vállalkozásfejlesztési pillérben érintett operatív programok: • Gazdaságfejlesztési Operatív Program • Regionális Operatív Programok • Társadalmi Megújulás Operatív Program II.2.2. Akkreditáció Az akkreditáció szerepe A program vállalkozásfejlesztési pillérének keretében elérhető jelentős források indokolttá teszik a klasztert alakító, a programban részt venni kívánó vállalkozási hálózatok előzetes szűrését. A program keretében elérhető támogatások igénybevétele szigorú minősítési kritériumoknak való előzetes megfelelést feltételez, amely kritériumok egyrészt a Regionális Operatív 1 A támogatási összegek felső határa régiónként különböző. 2 A Gazdaságfejlesztési Operatív Program csak a hat, ún. „konvergencia régió” területén megvalósuló fejlesztéseket támogatja; a Közép-magyarországi régió (KMR) területén megvalósuló fejlesztések a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) tükörpályázatai keretében kerülnek támogatásra. Így az akkreditált klaszterek pályázatai a KMR esetében a KMOP-ban jelennek meg.

15

Programok keretében meghirdetésre kerülő pályázati feltételekben, másrészt az innovatív klaszterek szűrése érdekében összeállított akkreditációs szempontrendszerben testesülnek meg. A közös fejlesztéseket szolgáló bizonyos támogatási források lehívása csak az egységes elbírálási rendszeren (akkreditáció) átjutott klaszterek számára érhető el Az akkreditáció célja, hogy a támogató kiszűrhesse az olyan potenciális pályázókat, amelyek együttműködése piacilag nem visszaigazolt, későbbi projektjeik megvalósítása és fenntartása túlzott kockázatokat jelent, akik valós eredmények és megalapozott fejlődési célok nélkül, pusztán a források lehívása érdekében vennének részt a programban. A Pólus Program Stratégiai Irányító Bizottsága által elfogadott koncepció alapján a klaszterek fejlesztése négy egymásra épülő fázisban valósulhat meg, amelyből az első három fázis esetében már megjelentek a pályázati kiírások, míg a negyedik, utolsó fázist támogató pályázatok várható első megjelenési időpontja 2010. I. negyedéve. A négy fejlesztési fázis: 1. Induló klaszterek 2. Fejlődő klaszterek 3. Akkreditált innovációs klaszterek 4. Pólus innovációs klaszterek A fejlődési pályájuk elején járó klaszterek az első két fázisban elsősorban a Regionális Operatív Programokból, míg a komoly együttműködéseket felmutató, akkreditált és pólus innovációs klaszterek a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból kerülnek támogatásra. Akkreditációra az (3.) Akkreditált (innovációs) klaszterek és a (4.) Pólus innovációs klaszterek esetében kerül sor. Az (1.) Induló klaszterek és a (2.) Fejlődő klaszterek esetén csupán a megjelenő pályázati kiírások feltételei határozzák meg, hogy valamely klaszter tud-e indulni az adott pályázaton, így ezekben az esetekben előzetes akkreditációra nem kerül sor. A program célja, hogy olyan stabil működési háttérrel, bizonyítottan eredményesen tevékenykedő, K+F potenciállal, és exportképes termékkel rendelkező klaszterek kapjanak Akkreditált Innovációs Klaszter címet, amelyek a kutatási eredmények piacra viteléhez nyújtott projekt-támogatásokat kihasználva képesek továbbfejlődésre. Fontos kiemelni, hogy az akkreditált klaszterek számára biztosított „dedikált” források csak akkor érhetőek el, ha a klaszteren belüli együttműködés erős, és a klaszternek vannak megfelelő minőségű K+F projektjei. Az Akkreditált Innovációs Klaszter csak ilyen feltételek mellett tud élni a klaszterfejlesztés harmadik lépcsője által biztosított lehetőségekkel. A támogatási rendszer olyan klasztereket kíván támogatni, amelyek egy bizonyos idő elteltével már képesek az önellátásra, a klaszter tagok finanszírozzák a klaszter menedzser szervezet tevékenységét. Az a cél, hogy a támogatások elsősorban a közös beruházásokra kerüljenek allokálásra. A pályázati támogatások legfontosabb paraméterei az egyes szinteken

Fejlettségi szint 4.

Pólus innovációs klaszter 4. Lépcsős Akkreditáció

3.

Támogatás mértéke (millió Ft) 1 500 - 4 000

2.

Fejlődő együttműködés

1.

Induló együttműködés

Közös K+F projekt

Finanszírozás forrása GOP

Komplex központok 250 - 1 500

Akkreditált klaszter 3. Lépcsős Akkreditáció

Támogatható tevékenység

Közös K+F projekt

GOP

Menedzsment Szolgáltatások Közös beruházás

ROP-ok

Menedzsment Szolgáltatások

ROP-ok

50 - 250

15 - 50

16

Összefoglalva az akkreditáció: egyrészt egy szelekciós módszer, amellyel kiválaszthatóak a program céljainak megfelelő klaszterek/együttműködések, másrészt a minősítés révén a program megvalósításának kockázatait csökkenti. Az „Akkreditált Innovációs Klaszter” cím elnyerésére kiírt pályázati konstrukció ismertetése Az akkreditációs cím megszerzéséhez az NFÜ egyfordulós, nyílt pályázatot hirdetett meg sok tekintetben a már ismert ÚMFT-s pályázatokhoz hasonló jellemzőkkel. A legfontosabb különbség, hogy a pályázat alapján akkreditált innovációs klaszter címet elnyert klaszterek ezen cím elnyerésével nem jutnak közvetlen pénzbeli támogatáshoz. Az akkreditációs cím előnyt, illetve több esetben kizárólagos jogosultságot jelent a Pólus Programhoz kötődő egyéb pályázati konstrukciókon történő induláskor.3 Emellett a klaszter és annak tagvállalatai jogosultak az akkreditációs logó használatára.4 Fontos megjegyezni, hogy a pályázati lehetőség folyamatosan nyitott, azaz az akkreditációs cím megszerzése nem egyszeri lehetőség, hanem a következő években folyamatosan lesz rá alkalmuk az erre alkalmas klasztereknek. A pályázaton kizárólag gazdasági társaságok indulhatnak, amelyek igazolni tudják, hogy jogosultak a klaszter képviseletére, mint klaszter menedzsment szervezet. Az akkreditációs pályázatokról a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által összehívandó Akkreditációs Testület hoz döntést. Az akkreditációs kritériumoknak megfelelő pályázók az Akkreditációs Testület pozitív döntését követően szerzik meg az akkreditációs címet, és a megszerzését követő két éves időszakra jogosultak a címből fakadó előnyökre. A jogosultság két éve alatt a klaszternek a cím elnyerésekor vizsgált mutatói, jellemzői nem kerülnek folyamatosan újraértékelésre. Ez alól kivételt képez, hogy a közreműködő szervezet az alább ismertetésre kerülő szempontrendszer I. pontjában meghatározott szempontokat a jogosultság megszerzését követő egy év elteltével ellenőrzi, és bármely követelmény teljesítésének elmaradása esetén a cím viselésére vonatkozó jogosultság megszűnik. Az akkreditációs cím visszavonására a két év leteltét megelőzően ezen felül csak különösen indokolt esetekben: szabálytalanságok esetén; vagy amennyiben a klaszter taglétszáma az eredeti létszám 50%-ánál nagyobb arányban változik5; illetve néhány egyéb körülmény bekövetkeztekor kerülhet sor. Minden egyes olyan pályázat esetében azonban, amelyen az akkreditált klaszter vagy annak tagja előnnyel vagy kizárólagos jogosultsággal kíván indulni, az adott pályázat által támasztott feltételeknek természetesen maradéktalanul eleget kell tennie. Az akkreditációs pályázat szakmai értékelési rendszere A Pólus Program fent bemutatott koncepciójának megfelelően az akkreditációs pályázat szakmai értékelőlapja azokat a klasztereket díjazza magasabb pontszámmal, amelyek • bizonyított, eredményes múlttal rendelkeznek, • együttműködésüket már formalizálják, • magas hozzáadott értékű, exportorientált és innovatív tevékenységekre fókuszálnak és • a jövőre vonatkozólag stratégiával és annak végrehajtására alkalmas cselekvési tervvel rendelkeznek. Ennek megfelelően az értékelési rendszer szempont csoportjai és az adható maximális pontszámok az alábbi táblázat szerint alakulnak: Szempontcsoport

Pontszám

I. A klaszteren belül megvalósult együttműködés

Minimum elérendő pontszám6

35 pont

I.A. Intézményesített együttműködés

Igen-Nem

-

I.B. Közösen folytatott tevékenységek

35 pont

10 pont

II. A klaszter összetétele

20 pont

5 pont

III. Klasztertag kkv-k teljesítménye

20 pont

5 pont

III.A. A klaszter kkv tagjainak jelenlegi gazdasági teljesítménye

10 pont

-

III.B. A klaszter kkv tagjai gazdasági teljesítményének alakulása az elmúlt 3 évben

10 pont

-

IV. A klaszter K+F+I teljesítménye 2008-ban

25 pont

10 pont

V. A klaszter stratégiája és cselekvési terve

Igen-Nem

-

Összesen

100 pont

50 pont

3 Ebben a tekintetben hasonlít a pályázati lehetőség a jól ismert ipari park cím megszerzését lehetővé tevő pályázatra, amely az utóbbi években a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium felügyelete alatt jelent meg. 4 Ld. a fejezet végén. 5 Minden be- és kilépés önálló változásnak számít, így pl. egy tagcsere két változást jelent, és így a két változás kerül viszonyításra a klaszter taglétszámához. 6 Az adott szempontcsoporton belül minimálisan elérendő pontszám. Amennyiben valamelyik szempontcsoportban nem éri el a pályázó a minimálisan meghatározott pontszámot, akkor hiába éri el összességében az 50 pontot, akkreditációra nem kerülhet sor.

17

Az intézményesített együttműködés keretében kerül vizsgálatra, hogy a klaszter mennyire formalizálta működését, a klasztermenedzser megfelelő önállósággal bír-e, a klaszterben levő kis-, és középvállalkozások (kkv) együttesen elérik-e a minimálisan elvárt méretet, illetve, hogy a klaszter legnagyobb tagvállalatai nem támaszkodnak-e túlzott mértékben külső forrásokra. A formát követően az elmúlt évek tartalmi együttműködése kerül értékelésre a klaszterekben jellemzően közösen végzett tevékenységekre fordított források számbavételével. A klaszter összetétele részszempont a klaszterek tagjainak számosságát és a kutatási és felső oktatási intézmények szerepvállalását méri. A Pólus Program koncepciója a kkv-k szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozza a klaszterekben, ezért a III. szempontcsoport a klasztertag kkv-k hozzáadott értékét, árbevételét és exportértékesítést vizsgálja statikus és dinamikus módon. A IV. szempontcsoport a klaszterek K+F+I profilját értékeli a K+F ráfordítások, az alkalmazott kutatók és az uniós K+F keretprogramokban kifejtett aktivitás alapján. Az V. szempontcsoport a klaszter jövőbeli stratégiáját és cselekvési tervét értékeli, legtöbb esetben azon mutatókkal, amelyek a múltra vonatkozóan is vizsgálatra kerültek a szempontrendszerben. Az akkreditációs pályázat eljárásrendje fontos elemeinek összefoglalása Az akkreditációs pályázat lebonyolítása és eljárásrendje sok tekintetben hasonlít az ÚMFT keretében meghirdetett többi pályázati konstrukcióra. Az „Akkreditált Innovációs Klaszter” cím elnyerésére címet viselő pályázati felhívás és útmutató és az adatlap az NFÜ honlapjáról (http://www.nfu.hu/doc/1050, www.polusprogram.hu) tölthető le. A pályázati felhívás és útmutató részletekbe menően tartalmazza az akkreditációs kiírás minden feltételét. A pdf formátumú adatlap úgy, mint egyéb pályázatok esetében tájékoztatási célt szolgál: az érdeklődők ebben a dokumentumban láthatják, hogy a pályázatra való jelentkezés esetén milyen adatigényt kell kielégíteniük. Amennyiben a klaszter úgy dönt, hogy pályázik, akkor az NFÜ honlapján közzétett ún. kitöltő programot kell letölteni, majd telepíteni és a kért adatokat a kitöltő program által létrehozott fájlban megadni. A program lehetővé teszi az adatlap elektronikus kitöltését, kinyomtatását és adathordozóra (pl. CD lemez) történő mentését. A kitöltő program használatát külön erre a célra készített kitöltési útmutató segíti. A pályázat benyújtásához a kitöltött, kinyomtatott és aláírt adatlap, a kitöltött adatlap CD lemezre mentett elektronikus verziója és az útmutató által meghatározott mellékletek csatolása szükséges. A pályázat benyújtása csak postai úton lehetséges a MAG Zrt. pályázati útmutatóban megadott címére. A pályázati anyag személyes benyújtására nincs lehetőség. A pályázatok benyújtása 2008. június 1-től folyamatosan lehetséges, a pályázati ablak folyamatosan nyitva áll. Ezzel megteremtjük a lehetőségét annak, hogy minden klaszter a neki megfelelő ütemben készüljön fel az akkreditációra, és folyamatosan lehetősége legyen a pályázat benyújtására. Sikertelen pályázás esetén a klaszter bármikor újra pályázhat. A beérkezett pályázatok értékelése előreláthatóan negyedéves bontásban folyamatosan, értékelési határnapok beiktatásával történik, azaz a határnap előtt beérkező pályázatok az értékelést követően együttesen kerülnek elbírálásra az Akkreditációs Testület által. A határnap után beérkező pályázatok a következő értékelési határnapig beérkezett pályázatokkal együtt kerülnek elbírálásra. Az értékelési határnapok negyedévente követik egymást, ennek megfelelően az Akkreditációs Testület is negyedévente – szükség esetén gyakrabban – ülésezik. Az akkreditációs pályázatok érkeztetését, jogosultsági és teljességi ellenőrzését, a tartalmi értékelést, valamint a helyszíni ellenőrzést, és az Akkreditációs Testület adminisztrációs feladatait a MAG Zrt, mint Közreműködő Szervezet végzi az NFÜ megbízásából. A kiírás egyszeri alkalommal nyújt lehetőséget a benyújtott pályázat hiánypótlására az egyéb ÚMFT-s pályázatoknál megszokott módon a kézhezvételt követő 15 napos határidővel. A pályázati útmutatónak való megfelelés vizsgálata több típusú szempont alapján történik. A jogosultsági és a teljességi szempontok mindegyike és a szakmai szempontok egy része igen-nem típusú választ igényel, míg a szakmai szempontok más része pontszámokkal díjazza a pályázati útmutató céljainak jobban megfelelő pályázatokat. Csak azok a pályázatok kerülnek pontozásra, amelyek minden igen-nem típusú szemponton megfelelnek. A pontozás egy 100 pontos skálán történik, amelyen minimum 50 pontot szükséges elérni ahhoz, hogy az Akkreditációs Testület akkreditált klaszter címet adjon a pályázónak. Szükséges továbbá, hogy a pályázó az értékelés egyes szempontcsoportjaiban megállapított minimális küszöbök mindegyikét elérje (lásd a fenti táblázatban). Az 50 pont elérése nem jelenti automatikusan a támogatás megítélését, arról az Akkreditációs Testület dönt. Az Akkreditációs Testület döntéséről akár támogatás, akár elutasítás esetén a Közreműködő Szervezet postai úton, levélben értesíti a pályázót. A pozitív döntés esetén a kiértesítő levéllel megküldött Akkreditációs Tanúsítvány jelenti az akkreditációs cím megadását a klaszter számára, ezen túl egyéb megállapodás, szerződés megkötésére nem kerül sor.

18

III. Intézményrendszer bemutatása A Pólus Program végrehajtásában számos intézmény és szervezeti egység vesz részt, hiszen a program több operatív programot és számos pályázati kiírást érint. Ezért kiemelkedően fontos a szervezeti egységek közötti koordináció. Mindemellett a program végrehajtásának egyik alapeleme a (potenciális) kedvezményezettek részéről érkező visszacsatolások folyamatos értékelése és a programba történő beépítése, amelyben a helyi szinten dolgozó munkatársaknak fontos szerepet játszanak. Pólus program végrehajtási rendszer

Stratégiai Irányítás Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Stratégiai Irányító Bizottság (SIB)

Megvalósításért felelős szereplők Közreműködő szervezetek

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Pólus Programiroda Hálózatfejlesztési Irodák

Irányító Hatóságok

Kedvezményezettek Vállalkozások

Egyetemek / kutatóintézetek

Önkormányzatok

Kamarák / civil szervezetek

Stratégiai Irányító Bizottság A kormányzati szintű koordinációt az érintett minisztériumok és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőiből álló Stratégiai Irányító Bizottság (SIB) végzi, amely egyúttal dönt a végrehajtás stratégiai szintű kérdéseiben. A SIB elnöke a mindenkori fejlesztéspolitikáért felelős miniszter. A SIB a végrehajtásban érintett szereplők döntéshozó és koordinatív szerve. Pólus Programiroda A Pólus Program koordinációját, a helyi szervezeti egységek irányításával és beszámoltatásával járó feladatokat a Pólus Programiroda (PPI) végzi. A Programiroda felelős a Pólus Program végrehajtásáért, amelyről rendszeres jelentést tesz a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek, valamint a Stratégiai Irányító Bizottságnak. A PPI egyrészt a kormányzat felé közvetíti a program (potenciális) kedvezményezettjeinek véleményét, tapasztalatait és igényeit, másrészt tájékoztatja őket a támogatói rendszer elvárásairól. A PPI célja a program hatékony megvalósítása, amelynek érdekében folyamatos párbeszédet folytat, és közvetlen kapcsolatot igyekszik fenntartani a Pólus Programban érintett összes szereplővel. A Pólus Programiroda folyamatosan figyelemmel kíséri a Pólus Program keretében vagy ahhoz kapcsolódóan kiírásra kerülő pályázatok előkészítését és javaslatokat fogalmaz meg a Pólus Program koncepciójában foglaltak érvényesítésére. A kiírt pályázatok tapasztalatait összegzi és ezek alapján javaslatokat fogalmaz meg azok továbbfejlesztésére. A Pólus Programiroda gondozásában jelent meg az „Akkreditált Innovációs Klaszter” cím elnyerésére kiírt pályázat és az ehhez kapcsolódó irányítási feladatokat is az Iroda látja el. A Pólus Programiroda a program kommunikációja tekintetében meghatározza a legfontosabb alapelveket, amelyek végrehajtásában az NFÜ és a MAG Zrt. illetékes szervezeti egységei vesznek részt. A PPI a SIB döntéseiről tájékozatja a program megvalósításában érdekelt szereplőket. A szoros értelemben vett intézményrendszeren kívüli kiemelt szereplők (egyetemek, kutató intézetek, MTA, önkormányzatok, klaszterek) számára a tervek szerint negyedéves gyakorisággal kerül széleskörű

19

egyeztető fórum összehívásra. Ezeken túl a Pólus Program Iroda aktív résztvevője a program ismertetésére szervezett rendezvényeknek, road show-knak. Hálózatfejlesztési Iroda A klaszteresedés támogatására a Hálózatfejlesztési Iroda keretében minden pólus városban alkalmazásba állt egy hálózatfejlesztési munkatárs, amelynek legfontosabb célja az aktív együttműködéseken alapuló helyi kapcsolatok kiépítése a Pólus Program megvalósítása érdekében. Az irodák elősegítik a régió vállalkozásainak hálózatosodását, bemutatják az együttműködésből származó közvetlen és közvetett előnyöket, segítséget nyújtanak a pályázatokkal kapcsolatban. A hálózatfejlesztési munkatársak aktívan keresik a kapcsolatot a növekedés és export-orientált vállalkozásokkal. Felmérik kompetenciáikat, és bemutatják a kooperációs lehetőségeket. A vállalkozások számos esetben nem tudnak az általuk éppen keresett profilú partner-vállalkozásról, kutató vagy képzési intézményről, így a kompetenciák hálózatfejlesztési munktársak általi „összepárosítása” komoly előnyt jelenthet. A hálózatfejlesztési munkatársak támogatják a vállalkozások hálózatosodását, klaszteresedését. Ennek érdekében számos, a klaszterek számára szolgáltató jellegű tevékenységet végeznek. E szolgáltatásokkal a hálózatfejlesztők aktívan keresik a Pólus Program vállalkozásfejlesztési pillérének potenciális kedvezményezettjeit, de megkeresés esetén bármely, a Pólus Program célrendszerébe illeszkedő tevékenységet végző szereplőnek is támogatást nyújtanak. A Hálózatfejlesztési Iroda által végzett fontosabb tevékenységek az alábbiak: • A hálózatfejlesztők feltérképezik a jelenleg működő klaszterek. • A hálózatfejlesztők összegyűjtik a Pólus Program vállalkozásfejlesztési koncepciójába illő vállalkozások jellemzőit, kompetenciáit. A kompetenciák alapján felmérik az együttműködési potenciált az egyes vállalkozások között. • A hálózatfejlesztők felkeresik az egymást kiegészítő tevékenységi körrel rendelkező vállalkozásokat és intézményeket, közös találkozókat szerveznek. Bemutatják az együttműködési lehetőségeket, illetve ezeknek a Pólus Program keretében történő támogathatóságát. • Amennyiben a vállalkozások, illetve a kapcsolódó intézmények is látnak fantáziát a klaszterszerű együttműködésben, a hálózatfejlesztő fő feladata (új együttműködés esetén) a klaszter megszervezésében nyújtott támogatás. Helyi pólus irodák A program horizontális gazdaságfejlesztési pillérének módszertani, metodológiai és adminisztratív támogatását a pólus városokban működő „pólus irodák” látják el. Ezen irodákat a Pólus Program helyi szereplői hozták létre a program helyi szintű hatékony koordinációja érdekében. A különböző érdekeltek, így a felsőoktatási intézmények, önkormányzatok, kutatóintézetek és szakképző intézmények számára elérhető fejlesztési források minél hatékonyabb felhasználásának érdekében minden pólus városban működik egy Pólus Iroda. Ezek feladata, hogy segítsék a horizontális gazdaságfejlesztési elképzelések és a magánszektor igényeinek összehangolását. A Pólus Irodák a helyi szereplők részvételével már a program előkészítési szakaszában létrejöttek. A Pólus Irodák feladata, hogy a magánszektor, és különösen az alakuló klaszterek horizontális gazdaságfejlesztési igényeit továbbítsák a megfelelő intézmény irányába, segítsék azok kielégítését. A Pólus Irodák helyi intézmények, ismerik a helyi gazdasági viszonyokat, rendelkeznek az érdekek összehangolásához szükséges kapcsolatrendszerrel. A Pólus Irodák így kapocsként szolgálhatnak a központi állami és az önkormányzati szektor, valamint a magánszféra szereplői között, összehangolva a fejlesztési érdekeket, és elősegítve a versenyképes üzleti környezet megteremtését. A Pólus Irodáknak a horizontális gazdaságfejlesztési forrásokra pályázni kívánó intézmények számára nyújtott legfontosabb szolgáltatásuk a magánszféra igényeinek bemutatásához és a gazdaságilag megalapozott pályázatok elkészítéséhez szükséges módszertan átadása. Ezen kívül segítséget nyújtanak a pályázatok program kritériumaihoz igazodó előkészítésében is.

20

IV. Klaszterszervezési módszertan IV.1. Alapvető fogalmak A közgazdasági szakirodalom számos – többségében hasonló – definíciót ad a klaszterekre vonatkozóan, amelyek a teljesség igénye nélkül az alábbiak: • Porter (1998): A klaszterek együttműködő és versenyző vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények versenyen alapuló földrajzi koncentrációja • UNIDO: A klaszterek ágazati és földrajzi értelemben koncentráltan elhelyezkedő vállalatok, amelyek egymáshoz kapcsolódó, vagy egymást kiegészítő termékeket állítanak elő, ami miatt közös kihívásokkal kell szembenézniük, ugyanakkor közös lehetőségei is adódhatnak. • Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóság: A klaszter olyan egymástól kölcsönösen függő vállalatok és kapcsolódó intézmények csoportja, amelyek együttműködők és versenyzők; földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálódnak; meghatározott területre/ágazatra koncentrálnak, közös technológiák és képességek kötik őket össze; tudományos alapúak vagy hagyományosak Az együttműködő vállalatok jellege alapján a klaszterek egyfajta tipizálása elvégezhető: • Horizontálisan szerveződő klaszterekről beszélünk, ha egy adott ágazat ugyanazon szegmensében tevékenykedő vállalatok valamilyen versenyelőny megszerzése érdekében együttműködnek. (Pl. turisztikai vállalkozások térségi marketingjének összehangolása). • Vertikális szerveződésről beszélünk, ha azonos iparágban a termelési értéklánc mentén szerveződnek a vállalkozások. • Diagonális klaszterről beszélünk, ha valamely tevékenység komplex, több iparágat is átfogó értéklánca szerint szerveződik az együttműködés. A klaszterek kialakulása a gyakorlatban visszavezethető a vállalatközi együttműködés gazdasági életben tapasztalható teljesen hétköznapi megnyilvánulásaihoz. Ezen együttműködések vagy ezek kezdeményeinek kialakulása a nemzetközi felmérések szerint a fejlett gazdasági környezettel rendelkező államokban a leggyakoribbak. A vállalkozások tevékenységük során különböző típusú és mélységű kapcsolatokat alakítanak ki beszállítóikkal, versenytársaikkal, illetve innovációs tevékenységüket elősegítő szervezetekkel. Az együttműködés során megszerzett tapasztalatok alapján kialakulnak azok a csoportok, ahol a résztvevő partnerek közötti kapcsolatban megjelenik a bizalom. Az együttműködés alapja tehát a bizalom, amelyet számos tényező együttes hatása erősíthet, vagy gyengíthet. A kapcsolati minőséget az együttműködés tapasztalatain túl, a partner korábbi tevékenysége során a megbízhatóságáról kialakult kép, a tárgyalások alatti és a hálózaton kívüli „viselkedés” elfogadása (leegyszerűsítve a cégkultúrák összeegyeztethetősége) befolyásolja. Az együttműködő partnerek közötti hálózaton belüli bizalom csökkenti a kapcsolat fenntartásával, a folyamatos információáramlás biztosításával kapcsolatos bürokratikus akadályokat, könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá válik az együttműködés (nem kell bonyolult szerződéseket kötni és nem kell külön biztosítani a szerződés betartásának ellenőrzésével és érvényesítésével kapcsolatos lehetőségeket). A klaszterbe szerveződő vállalatok nem adják fel egyéni célkitűzéseiket, csupán élnek azzal a lehetőséggel, hogy együttesen fellépve, a helyi adottságokat kihasználva (költségcsökkentés, innováció serkentés, a legjobb gyakorlatok gyors megismerése, a tranzakciós költségek minimalizálása, stb.) előnyökre tegyenek szert a globális versenyben. Tehát a vállalkozások, amelyek helyi viszonyok között egymással versengenek olyan együttműködési területeket találnak, amelyeket kihasználva mindannyian előnyre tehetnek szert a globalizálódó piaci versenyben (vagy legalábbis csökkenthetik versenyhátrányukat). A sikeres együttműködéshez az szükséges, hogy: • a klasztertag vállalatok a saját céljaik megvalósítása érdekében képesek legyenek „együtt”-ben is gondolkodni, • felismerve az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket, • elfogadva, hogy a közös célok mellett fennmaradnak a tagok egyéni „szuverén” céljai, és fennmarad a tagok között is a verseny, azzal együtt, hogy • a tagok képesek egymással rendszeresen, vagy időszakosan, mély, tartalmi együttműködésre is, • a fentiek megvalósítását olyan együttműködési szabályok biztosítják, amelyek védelmet nyújtanak az ellen, hogy: – a klaszter valamely tagja „kisajátítsa” az előnyöket – csak az előnyök megszerzésére törekvő, de együttműködésre nem kész tagok (potyautasok) maradjanak a klaszterben – a klaszter együttműködés szétessen, „anarchia” alakuljon ki.

21

A vállalatok, különös tekintettel a kkv-kra egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy csak lokális háttérrel, üzleti partnereikre támaszkodva tudnak fennmaradni a globális versenyben. A globális versennyel kapcsolatban kialakult, nemzetközileg elfogadott álláspont szerint ma már nem elkülönült vállalatok, hanem a klaszterek az új munkamegosztás alapegységei. Tipikus együttműködési tartalmak: • helyi képzett munkaerő kiaknázása céljából a vállalkozások a képzési intézmények közelébe települnek • helyi nagy értékű műszaki-tudományos infrastruktúra hasznosítása céljából a vállalkozások kutatóintézetek/egyetemek mellé telepednek • azonos iparágban és egymás közelében tevékenykedő cégek egyes költségek optimalizálása céljából bizonyos tevékenységeket együtt végeznek (marketing, disztribúció) • a globális piacon történő versengésben a cégek kihasználják az együttműködésben rejlő lehetőségeket, nagyobb „gazdasági erőt” képviselnek • bizonyos K+F tárgyú tevékenységeket egyes klaszter tagok közösen végeznek. Egy 2003-ban készült Európát, Észak-Amerikát és Ausztráliát átfogó kérdőíves felmérés1 25 együttműködési célt állapított meg, amelyek az alábbi ábrán látható hat csoportba sorolhatók:

Klaszter bővítés

Kutatás és hálózat építés

Innováció és technológia

Érdekképviselet, szakpolitikai lobby

Oktatás és képzés

Kereskedelmi együttműködés

1 Forrás: Sölvell Ö., Lindqvist G., Ketels G. (2003): The Cluster Initiative Greenbook. www.cluster-research.org

22

IV.2. Nemzetközi példák A klaszterfejlesztés nemzetközi tapasztalatai Mi működik?

Mi nem működik?

Üzleti megfontolások által vezetett Értéklánc alapos és mély ismerete (5 „P”)* KKV versenyképesség központú, KKV-ra építő Bottom-up kezdeményezés alapú Befogadó „leadership” kultúra, magánszektor által vezetett széleskörű érdekelti részvétellel

Félvezető Klaszter, Austin – 350 szoftvercég, 2 jelentős iparági konzorcium: MCC (Mikroelektronikai és Számítástechnikai Konzorcium) és SEMATECH Román IT Klaszter – 4. helyen az EU KKV alapú IT szolgáltatásaiban, a legtöbb minősítéssel rendelkező ország (3. USA/India után) Aachen Technológiai Régió (DE/NL/BE) – Car e.V. Euregio Maas-Rhein – a világ vezető autóipari klasztere – Aacheni Technológiai Centrum (TZA), Aacheni Orvosi Technológiai Centrum (MTZ) – szektorokon átívelő szinergiák

Top-down, állam által kezdeményezett/vezetett program Alapkutatásra építő fejlesztés Zöldmezős klaszterfejlesztés Ingatlanfejlesztés A vállalati jószándékra építő fejlesztés

Malajzia Multimédia Park – az óriási infrastrukturális befektetések ellenére sem volt képes érzékelhető nemzetgazdasági hatást kifejteni Malopolska E-Cluster Lengyelország – a célokkal ellentétben, a klaszterben egyetlen számottevő egyetemi-magánszektorbeli kooperáció sem jött létre IT K+F területen, a klaszter felbomlott Macedón Turizmus Klaszter – a klaszter nem volt képes jómódú turistákat Macedóniába csábítani

A sikerek döntő többsége az alulról induló, magánszektor által vezetett kezdeményezések közül kerül ki A felülről vezérelt, zöldmezős klaszter-kezdeményezések rendre elbuktak A klaszterfejlesztés nemzetközi példái változatosak, sok tekintetben különböznek egymástól, hiszen eltérő peremfeltételek mellett kellett kidolgozni az adott ország/térség gyakorlatának leginkább megfelelő támogató eszközrendszert. Nincs olyan nemzetközi gyakorlat, amely mindenféle módosítás nélkül, egyszerű átvétellel sikeresen alkalmazható lenne Magyarországon. A Pólus Program koncepcionálásakor több külföldi példát – sikereseket és sikerteleneket egyaránt – vizsgáltunk meg, amelyek alapján több tanulság levonható: • a vállalkozásokat középpontba állító és alulról építkező klaszterfejlesztési gyakorlatok tudnak sikeresek lenni; • a felsőoktatási, kutatási vagy önkormányzati intézmények támogató részvétele nagyon fontos, de az irányítási, döntési kompetenciákat a vállalkozásokhoz szükséges telepíteni; • szükséges, hogy a klaszter tudatosan szerveződjön, legyen határozott jövőképe, stratégiája; • a klasztertagok közötti folyamatos és intenzív interakció feltétlenül szükséges; • a sikeres klaszterek nem alapok nélkül jönnek létre, hanem a már meglevő üzleti kapcsolatokra épülnek; • a támogatási források nyílt verseny útján kerüljenek a kedvezményezettekhez; • az általános befektetési és üzleti környezet fejlesztése, és a gazdasági igényeken alapuló képzés elengedhetetlen; • a kormányzat és a magánszektor együttműködése kritikus a siker szempontjából. Számos nemzetközi klaszterpélda összefoglalását a 3. számú Melléklet tartalmazza. IV.3. A klaszterek szervezése, javaslat a klaszter alapítás során szabályozandó kérdésekre A nemzetközi tapasztalat szerint a sikeres klaszterek megalakulását legjobb esetben az együttműködésben érintett vállalkozások kezdeményezik. A klaszter megalakítása során – a bizalmi elvet követve – az együttműködésben már tapasztalatokkal rendelkező, egymás munkáját ismerő vállalkozások klaszterbe szervezéséből, mint bázisból célszerű kiindulni. A klaszter kereteit az együttműködés komplexitása határozza meg, ennek megfelelően beszélhetünk iparági – horizontális – beszállítói klaszterről, vagy akár egy komplex tevékenység értéklánca szerint szerveződő diagonális klaszterről. A klaszter alapító tagjai határozzák meg a közösen elérendő célokat, a célok megvalósítását szolgáló eszközöket, az együttműködés kereteit, stb. A klaszter szerveződését nehéz és talán nem is célszerű kötelezően érvényesítendő elemek (legjobb gyakorlatok) megadásával determinálni. A klaszter egy organikusan fejlődő hálózat, amely folyamatosan és rugalmasan, de

23

tudatosan képes alkalmazkodni a „környezet” kihívásaihoz. Ezt az alkalmazkodóképességet a tagok közötti hol szorosabb, hol lazább, egyszerre több területen is zajló együttműködések (interakciók) biztosítják. Ezzel együtt vannak olyan kérdések, amelyeket minden alakuló klaszter tagjainak érdemes végiggondolni. Az ezekre a kérdésekre adott klaszter specifikus válaszok logikus rendszere alapján a tagok érdekeinek figyelembevételével célszerű megszervezni a klaszter működését. Mint már a fentebbiekből is kiderült a klasztert a vállalatok gazdasági versenyképességének növelésére alkalmas, a vállalkozások önszerveződése útján létrehozott eszköznek tekintjük, erre tekintettel úgy ítéljük meg, hogy a klaszterek bármilyen struktúrában szerveződhetnek. Ugyanakkor - tekintettel a klaszterek versenyképesség növelő képességére - ennek az „eszköznek” az elterjedését a Pólus Programban megtestesülő gazdaságfejlesztési célkitűzések is támogatják. Minderre figyelemmel a klaszter alapítással összefüggő kérdések ismertetése során, amennyiben van a Pólus Program által preferált, vagy megkívánt állapot, úgy azt bemutatjuk. A Pólus Programban szándékaink szerint akár egy milliárd forintot is meghaladó vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek az akkreditált klaszterek fejlesztési projektjei, ami megkívánja olyan struktúrák kialakítását és elvárását, amellyel ilyen nagyságrendű közpénzek hatékonyan, transzparensen és szakmai alapon helyezhetők ki. Ezzel együtt fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy klaszterek ettől eltérő módon is alakulhatnak és fejlődhetnek, egyéb gazdaságfejlesztési támogatásokban részesülhetnek. Gazdasági értelemben nem a hatályos jog szerinti társulások vagy szerződések tesznek egy együttműködést klaszterré. Fontos azonban, hogy a tudatosság, az együttműködő szereplők felismert közös érdeke jelölje ki az együttműködés irányait. Klaszterszerűen, klaszterként működhetnek együtt gazdasági szereplők ráutaló magatartás, szóbeli vagy írásbeli megállapodások alapján. A magyar jog nem definiálja a klaszter fogalmát, együttműködési formát és tartalmat sem jelöl ki. A formalizált együttműködés ennek megfelelően lehet egy együttműködést definiáló megállapodáson nyugvó, vagy a Ptk. által meghatározott szervezet (pl. szövetkezet, egyesület vagy gazdasági társaság). A Ptk. által meghatározott szervezeti alapú együttműködés kötöttebb és a jog által meghatározottabb szervezetet és működést eredményez. Együttműködési szerződés esetén a felek szabadsága nagyobb. Gazdasági szereplők közötti együttműködésre a szerződéskötési szabadság alapelve alkalmazandó. Ennek megfelelően a magyar gyakorlatban jellemzően együttműködési megállapodások, szindikátusi szerződések megkötésére kerül sor, amelyek tartalmát minden esetben egyedileg, az adott együttműködéshez szükséges igazítani. Ebből következőleg egy általános elfogadott minta nem létezik/nem létezhet, ugyanakkor néhány tartalmi elem a legtöbb esetben rögzítésre kerül. Ezek: • mi az együttműködés célja • milyen az együttműködés hatóköre (milyen területekre terjed ki az együttműködés) • milyen úton, milyen eszközökkel akarják a felek elérni a rögzített célokat • az egyes felek hogyan járulnak hozzá a közös célok eléréséhez • az együttműködésben részt vevő feleknek milyen jogai és kötelezettségei vannak. Fentiek mellett közös jellemzője ezeknek az együttműködéseknek a hosszú távúság. Az egyedi együttműködési megállapodások, szerződések jellemzően olyan fogalmakat használnak, amelyek az irányadó jogszabályokban (Ptk.) nem kerültek rögzítésre, ezért különösen fontos, hogy a használt fogalmakat a felek közösen definiálják és magyarázzák. A Ptk. által meghatározott szervezeti alapú együttműködéseknél az együttműködő tagok a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelő szervezetet hoznak létre, amelynek formája lényegében bármi lehet: gazdasági társaság (jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli egyaránt), szövetkezet, egyesület, alapítvány, polgári jogi társaság. A klaszter megalakításának javasolt módja A klaszter többféle működtetési formát választhat, a legegyszerűbb módszer, ha a klaszterbe tömörülő társaságok együttműködési megállapodás, szerződés keretei között szabályozzák a klaszter működése szempontjából fontos kérdéseket:

24

Szabályozni javasoljuk különösen: • Milyen közös célok megvalósítását tűzi ki célul a klaszter; • Ki és milyen módon jogosult a klaszterre vonatkozó döntéseket meghozni: – Milyen döntés hozatali szintek vannak? – Változhat-e és ha igen, akkor hogyan a döntéshozó testület összetétele? – Hogyan módosítható az alapító dokumentum? – Hogyan történik a tagfelvétel? – Hogyan történik a közös források felhasználása? – Pályázatokon való részvétel szabályai; – Közös projektek meghatározása; – Közös rendezvényekre vonatkozó döntések meghozatala; – A tagok közötti esetleges viták rendezése; – Az üzleti titkok kezelése; – Etikai normák betartása; – Tagok kizárása; – Klaszter megszűnése; • Ki, és milyen módon látja el a klasztermenedzseri feladatokat: – A klasztermenedzser szervezet tulajdoni viszonyaival kapcsolatos szabályok; – Milyen feladatai vannak a klasztermenedzsernek? – Ki és hogyan ellenőrzi azok végrehajtását? – Milyen díjazásban részesül a klasztermenedzser? – A vitás kérdések egyeztetésére hogyan kerül sor? • Közös költségek viselése: – Kinek, milyen összegben és milyen rendszerességgel kell a közös költségeket megfizetni? – A közös költségek fizetését ki és hogyan ellenőrzi? – A nem fizetés milyen szankciókkal jár? • Be, valamint kilépési szabályok, kizárással kapcsolatos kérdések: – Milyen feltételei vannak a belépésnek? – Melyek a kizárási feltételek? • Felelősség a közös kérdésekben, közös projektekben való részvétel szabályai: – A közös projekteken belüli felelősségi kérdések, – Hasznok szedésének joga, – A megszerzett közös javak hasznosításával kapcsolatos szabályok, – A klaszter jó hírének védelme; • egyebek. A közös célok megvalósításának útját egy külön stratégiai dokumentumban érdemes rögzíteni. A Pólus Program (akkreditáció) szempontjai • A klaszter megalapításának módja, illetve működési struktúrája tekintetében a program nem preferál semmilyen formát, tehát bármely megoldás elfogadható. • Ezzel együtt azonban a Pólus Program szempontjából elvárás, hogy a klaszter megalapítása, illetve az együttműködésnek legalább a fenti fő szempontok szerinti szabályozása írásban rögzítésre kerüljön, és igazolható legyen, hogy ezeket a dokumentumokat a klaszter minden tagja elfogadta (aláírás, belépési nyilatkozat stb.). Mint ahogy a II. fejezetben bemutattuk a klaszterek fejlődését négy fázisban támogatja a Pólus Program. Az első két lépcső (induló és fejlődő klaszterek támogatása a ROP-okból) felkészíti a klasztereket, hogy képesek legyenek olyan közös fejlesztési elképzelések megvalósítására, amelyekhez akár milliárdos nagyságrendű támogatást igényelhetnek a harmadik és a negyedik lépcsőben. A klasztermenedzsment tevékenységének támogatása lehetőséget teremt arra, hogy az induló klaszterek tagjainak a jelentős része megismerje az együttműködés előnyeit, anélkül, hogy a klaszter menedzser költségei túlzottan megterhelnék a klaszter működésének első időszakát. A klaszterek éretté válásával a támogatások súlypontja áttevődik a közös projektek/fejlesztések finanszírozására, ebben a fázisban már lényegében elvárásként jelentkezik, hogy a hatékonyan működő a tagok érdekeit szolgáló klasztermenedzsmentet a klaszter „eltartsa”. IV.4. Javasolt klasztermenedzsment megoldás A klaszter tagvállalatai önálló, jellemzően egymással egyszerre együttműködő, de egyben versenyző vállalkozások (szervezetek) is. Emiatt célszerű, ha a klaszter együttműködésével kapcsolatos feladatokat, az operatív menedzsmentet elkülönült társaság végzi, nem pedig valamelyik klaszter-tagvállalat szervezeti egysége, vagy leányvállalata.

25

A klaszter és a klasztermenedzser közötti kapcsolatot szerződéses keretek között javasoljuk szabályozni, a szerződésben célszerű kitérni: • a szolgáltatás, illetve ellenszolgáltatás kérdésére • az üzleti titok védelmére (a klaszter egészére és egyes tagjaira vonatkozóan is), • a kapcsolattartásra, • utasítási jogra, • és a klaszter képviselet szabályozására. A klasztermenedzser működési formája tekintetében többféle megoldás található a külföldi és a jelenlegi magyar gyakorlatban. Célszerűnek tartjuk, ha a klasztermenedzser a klaszter tagok által jól ismert, könnyen elszámoltatható, gazdasági társasági formában működik. A társaság a tagok döntésétől függően profit orientált, vagy non-profit módon is működhet. Javasoljuk továbbá, hogy amennyiben a klasztermenedzser cég a klaszter tagvállalata, akkor csak a klaszter menedzsmenttel kapcsolatos tevékenységet végezzen. A Pólus Program szempontjai A Pólus Program a klaszter akkreditációnál egyértelmű szabályt fogalmaz meg a klasztermenedzsment szervezetre: • gazdasági társasági formában kell működnie (lehet profit orientált vagy non-profit), és • egyik klaszter tagvállalat sem gyakorolhat benne többségi befolyást. Klaszter struktúra és működési modell Klaszter tagvállalat KM szervezet A klaszter tagjainak érdekét szolgálja

A támogatás szempontjából befolyásolni kívánt terület

Nem meghatározott struktúrájú, önmagát alakító terület

Szolgáltatásai üzleti jellegűek KM

Ellenőrizhető

Irányítás

Szolgáltatás Ellenszolgáltatás

Számonkérhető

Klaszter A klaszter szabadon szerveződik, bármilyen struktúrát magára ölthet (egyesület, atípusos szerződés, alapítvány, stb.) Irányítása, döntéshozatali rendje a tagok által meghatározott Közvetlenül és/vagy szolgáltatási szerződés keretében irányítja a szolgáltatásokat nyújtó KM szervezetet

Működése átlátható a klaszter tagjai és az intézményrendszer számára Klaszter

Egységesen értelmezhető működési modell a klasztertámogatási rendszerben A klaszter akkor lesz sikeres, ha a klaszter tagjai minél inkább kiaknázzák az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Az együttműködés alapja a kölcsönösség, tehát a tagok amellett, hogy kihasználják a számukra előnyös körülményeket maguk is felkínálnak, teremtenek együttműködési lehetőségeket. A klaszteren belül megvalósuló együttműködés egy része a klaszter egésze, de legalább a tagok nagy hányada számára nyújt előnyöket, ilyenek a közös arculat, a közös megjelenés, a szakmai konferenciák, képzések a beszerzési, vagy az értékesítési platformok. Más esetben egy-egy cél elérése érdekében egy projekt erejéig csak néhány tag működik együtt. A klaszter jellemzője, hogy az együttműködő tagok köre nem állandó, hanem az együttműködés célja szerint változó, azaz célkitűzéseinek megvalósítása érdekében egy klaszter tag különböző tagokkal különböző mélységű együttműködést folytat. Ez a sokszínű interaktív együttműködés a klaszter sajátossága. Az együttműködés megszervezését - amennyiben az a tagok jelentős részének közreműködését igényli - jellemzően a klaszter menedzser végzi, de e munka költségeit a klaszter tagjai viselik az erre vonatkozó megállapodásoknak megfelelően.

26

A klaszter tagság hasznai általában nem az együttműködés kezdeti időszakában jelentkeznek, hanem csak 3-5 éves távlatban. Emiatt gyakori tapasztalat, hogy a klaszter tagok egy része rövid távú előnyöket várva, elveszíti kezdeti türelmét és bizalmát, nem vállal szívesen részt a klasztermenedzser szervezet klaszter tagok érdekében végzett tevékenységének tartós finanszírozásában. Ez a magatartás sok klaszter vegetálását, megszűnését idézheti elő. Amennyiben egy klaszterben a tagok szűkebb csoportjának együttműködéséről van szó, úgy a résztvevők érdekei világosabban kirajzolódnak. A klaszter menedzser szerepe ezekben az esetekben az együttműködni kívánó partnerek közötti kapcsolat megteremtésére (ha szükséges), a projekt megvalósítási feltételeinek optimalizálására (pl. pályázati források felkutatása), illetve a tagok közötti együttműködés feltételeinek meghatározásában és rögzítésében nyújtott segítségre terjedhet ki. E szolgáltatások díja a klaszter, illetve a klasztertagok által kötött megállapodástól függően kerül megfizetésre. Gyakorlatias megoldás, ha ezeket a költségeket a projekt érdekeltjei (haszonélvezői) fizetik meg a klaszter menedzser részére. A klaszterek megalakításával kapcsolatos gyakorlati segítséget a Pólus Program Iroda, illetve az Iroda Hálózatfejlesztési munkatársai készséggel nyújtanak.

27

V. Praktikus ismeretek a Pólus Program pályázataihoz V.1. Iparjogvédelem Röviden ismertetjük az iparjogvédelem Pólus Program szempontjából releváns fogalmait, és az egyes eljárásokat a teljesség igénye nélkül.1 Az iparjogvédelem elsődleges indoka, hogy ösztönözze a szellemi tevékenységet és alkotást, amely által új termékek és szolgáltatások születhetnek. Az iparjogvédelemnek kettős célt kell kielégítenie: egyrészt szükséges az új ismeretek széles körű terjesztése, hogy használják, hasznosítsák és továbbfejlesszék azokat, másrészt a szellemi alkotás létrehozója ennek piaci előnyeiből részesüljön, a versenytársakhoz képest előnyt szerezzen. A szabadalom a találmányok jogi védelmét (oltalmát) biztosítja. Szabadalmaztatható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. A szabadalmi oltalom időtartama és területi hatálya korlátozott. A szabadalom tulajdonosának legfeljebb 20 évig kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására azokon a területeken (azokban az országokban/országcsoportokban), ahol az oltalmat engedélyezték. A használati mintaoltalom a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma. A mintaoltalom alapján a minta tulajdonosának legfeljebb 10 évig kizárólagos joga van a minta hasznosítására azokon a területeken, ahol az oltalmat engedélyezték. A formatervezésiminta-oltalom az ipari termékek külső formájának jogi oltalmát biztosítja, amivel az oltalom tulajdonosa a piaci pozícióját erősítheti. Oltalom olyan formatervezési mintára szerezhető, amely világviszonylatban új és egyéni jellegű és a törvényi kizáró okok nem állnak fenn. Az oltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart, amelyet kérelemre további ötévi időtartamra legfeljebb négy alkalommal lehet meghosszabbítani. A Magyar Köztársaságban érvényes szabadalmat szabadalmi bejelentéssel lehet szerezni, amelyet különböző utakon lehet kezdeményezni: • Nemzeti úton: A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) végzi a szabadalom engedélyezését. A szabadalmi bejelentés kezdeményezéséhez egy űrlapot („Szabadalmi bejelentési kérelem”) kell kitölteni, amelynek elkészítését útmutató segíti. Az engedélyezési eljárás egyes lépéseiért és az oltalom fenntartásáért díjat kell fizetni. Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel minden követelménynek, akkor a Hivatal megadja a szabadalmat, amelyről okiratot ad a jogosultnak. • Európai úton: Európai szabadalmi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatalnál, illetve az MSZH-nál lehet tenni. A szabadalom a bejelentésben megjelölt valamennyi ország területére kiterjedő hatályú európai szabadalmat ad. Az országok köre bővebb, mint az EU tagállamai, jelenleg 34 országra lehet európai szabadalmat kérni. Mivel az európai bejelentés jelentős költségekkel járhat, tanácsos szabadalmi ügyvivő segítéségét igénybe venni. • Szabadalmi Együttműködési Szerződés2 keretein belül (nemzetközi bejelentés): Előnye, hogy a Szerződés tagországaiban (jelenleg 138 ország) egy helyen és nyelven benyújtott bejelentéssel kezdeményezhető a szabadalmi eljárás. Mivel a nemzetközi bejelentés jelentős költségekkel járhat, tanácsos szabadalmi ügyvivő segítéségét igénybe venni. Külföldi országokra érvényes szabadalmat az egyes illetékes nemzeti hivataloknál, európai úton, illetve a Szabadalmi Együttműködési Szerződés keretein belül lehet kezdeményezni. A használati mintaoltalom és a formatervezésiminta-oltalom megszerzésére a szabadalomhoz hasonlóan, de attól egyes részeiben eltérően lefolytatott eljárások eredményeként van lehetőség. A nyilvános szabadalmi és mintaoltalmi iratok kutathatóak. A Magyarországon lajstromba vett szabadalmi és használati minta dokumentumok és folyamatban levő bejelentések a PIPACS iparjogvédelmi adatbázisban hozzáférhetőek. A PIPACS elérhető az MSZH honlapjáról. A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. A gazdasági verseny alapvető eszköze, amely fontos szereppel bír a marketing területén. A védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám, ábra, kép, szín, színösszetétel, hangjel, fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációja, ha megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható, nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen vagy viszonylagos kizáró ok. 1 A fejezetben a vonatkozó jogszabályokra támaszkodunk, amelyeket az 3. számú Melléklet tartalmaz. 2 Patent Cooperation Treaty (PCT)

28

Védjegyoltalmat bármely természetes és jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerezhet függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet. A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja. A védjegyoltalom oltalmi ideje a bejelentéstől számított tíz évig tart, amely kérésre további tíz-tíz évre meghosszabbítható. Magyarországon érvényes védjegyoltalmat az MSZH-hoz benyújtott védjegybejelentéssel, vagy Európai közösségi védjegybejelentéssel lehet szerezni. Külföldi országokra érvényes védjegyoltalmat az illetékes ország iparjogvédelmi hivatalához benyújtott bejelentéssel, nemzetközi bejelentéssel vagy Európai közösségi bejelentéssel lehet szerezni. V.2. Számviteli kérdések A Pólus Program szempontjából releváns három területről ad tájékoztatást az alfejezet. Elsőként a vissza nem térítendő támogatások alapvető könyvviteli szabályait foglaljuk össze. Ezt követően kitérünk a bekerülési érték számviteli törvény szerinti meghatározására, amely nagy értékű tárgyi eszközöknek, ingatlanoknak a pályázatokban elszámolható költségként történő feltüntetésekor nyújthat hasznos segítséget. Végül a K+F ráfordítások értelmezéséről szólunk, amelynek többek között az akkreditációban van fontos szerepe. V.2.1. Vissza nem térítendő támogatások könyvvitele Kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok esetében a vissza nem térítendő támogatást a számviteli törvény előírásai szerint az egyéb bevételek között kell kimutatni. A támogatás kedvezményezetthez történő megérkezéséig (bankszámlán történő jóváírásig) egyéb követelésként kell nyilvántartani. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 29.§ (6) bekezdése szerint „Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást.” A számvitel törvény 77. § (1) bekezdésében foglaltak szerint „Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.” Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése szerint „Az egyéb bevételek között kell kimutatni: … b) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét; …” Fentiek szerint (T36) Támogatási követelésként lehet könyvelni a kedvezményezett által a pályázati útmutató és a támogatási szerződés szerint összeállított kifizetési kérelem közreműködő szervezet általi befogadását követően az adott kifizetési kérelemben jóváhagyott támogatási összeget. A kifizetési kérelem befogadásakor: T36 Támogatási követelések

K96 Támogatási bevételek

A támogatási összegnek a kedvezményezett bankszámláján történő jóváírásakor: T36 Támogatási követelések

K96 Támogatási bevételek

Amennyiben a támogatási szerződésben támogatási előleg is szerepel, akkor azt a Kedvezményezett bankszámláján történő jóváírásakor kötelezettségként kell könyvelni. A kötelezettségek közül csak az utolsó kifizetési kérelemnél történő elszámolásnál lehet az előleget a támogatási követelésekkel szemben kivezetni. A támogatási előleg jóváírása: T38 Bankszámla

K45 Támogatási előlegből adódó kötelezettség

Támogatási előleggel történő elszámolás végső kifizetési kérelemnél T36 Támogatási követelések

K96 Támogatási bevételek

29

T45 Támogatási előlegből adódó kötelezettség

K36 Támogatási követelések

V.2.2. Bekerülési érték meghatározása Több ÚMFT-s pályázatban állítható be tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, épület) az elszámolható költségek közé. A pályázati kiírások általában úgy rendelkeznek, hogy ilyen esetben az elszámolható költség az eszköz bekerülési értéke. A bekerülési értéket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47. §-a (1) bekezdése határozza meg, amely szerint „Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait…, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.” A vételáron felül tehát további tételek képezhetik részét a bekerülési értéknek. A pályázatok szempontjából fontos, hogy ugyanezen paragrafus (4) bekezdése a bekerülési értéket a következővel egészíti ki: „Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi … d) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei. …”. Külön számviteli kérdés3 foglalkozik azzal, hogy a beruházáshoz köthető üzletviteli és gazdasági tanácsadás (pl. megvalósíthatósági tanulmány írása) részét képezi-e a bekerülési értéknek. Amennyiben az üzletviteli és gazdasági tanácsadás bizonyíthatóan szoros kapcsolatban van a beruházással, azaz az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható, akkor annak értéke a beruházás bekerülési értékének részét képezi. Természetesen mindig szükséges az adott pályázat pályázati útmutatójának szövegét részleteiben áttanulmányozni, hiszen az útmutató kifejezetten tilthatja egyes ráfordítások elszámolását (pl. pályázatírás költsége). V.2.3. K+F+I ráfordítások K+F+I ráfordításon azokat a ráfordításokat értjük, amelyek a vállalkozások könyveiben kimutatható, ténylegesen felmerült olyan kiadások, amelyek a vállalkozás kutatás-fejlesztési tevékenységét szolgálták. E tevékenységek lehetnek a vállalkozás által végzett tevékenységek során felmerülő ráfordítások (személyi jellegű ráfordítások, anyagjellegű ráfordítások), s lehetnek harmadik féltől vásárolt szolgáltatások, immateriális javak, tárgyi eszközök. A személyi jellegű ráfordítások esetén szükséges írásos megbízást adni az adott K+F témán dolgozó alkalmazottaknak, vagy munkaköri leírásukat a végzett feladatnak megfelelően módosítani. Egyértelműen szükséges rendelkezni arról, hogy az adott K+F tevékenységet teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben (ebben az esetben hány órában) végzi a munkatárs, hiszen ennek megfelelően lehet a bérköltségeit és annak járulékait K+F ráfordításnak tekinteni. Tárgyi eszközök (műszaki gépek, berendezések) K+F cél érdekében történő használata esetén időnyilvántartást szükséges vezetni, amelynek alapján lehet az értékcsökkenési leírás és az üzemletetési költségek arányos részét K+F+I ráfordításnak tekinteni. K+F célra felhasznált anyagok, készletek esetén egyértelműen megállapítható kell hogy legyen, hogy a felhasználás milyen célt szolgált.

3 36/2003. Számviteli kérdés

30

V.3. Innovációs alapfogalmak Igazodva a nemzetközi gyakorlathoz a magyar jogszabályok a K+F+I fogalomhasználatban az ún. Frascati-kézikönyv4 és az Oslo kézikönyv5 meghatározásait használják. Fogalmi meghatározások Alapkutatás

Elsődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka

Alkalmazott vagy ipari kutatás

Új ismeret szerzésére elsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat

Hasznosító vállalkozás (spin-off, spin-out)

Költségvetési vagy non-profit kutatóhelyen létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely által alapított, illetve részvételével vagy részesedésével működő gazdasági társaság

Kísérleti vagy pre-kompetitív fejlesztés

A kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása, vagy a már meglévők lényeges továbbfejlesztése

Kutatás-fejlesztés

Magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést

Technológiai innováció

A gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre, új vagy lényegesen módosított eljárások, technológiák alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, beleértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak

Eljárási innováció

Új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása, ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat is

Szervezési innováció

Új szervezési módszer alkalmazása a vállalkozás üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban, azzal, hogy az ezen területeken eszközölt olyan változtatások, amelyek a vállalkozáson belül már alkalmazott szervezési módszereken alapulnak, a vezetési stratégia megváltoztatása, a fúziók és felvásárlások, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag az értékesítési árak megváltoztatásához köthető változások, az egyedi igényekhez igazítás, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem nem minősül innovációnak

4 OECD: Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára. 2002. Letölthető: http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderI D=466&articleID=3822&ctag=articlelist&iid=1. A releváns magyar jogszabályok több helyen is definiálnak egy-egy fogalmat (pl. az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés fogalmai a számviteli törvényben és a KTIA alapról szóló törvényben is meghatározásra kerül), amelyek szövegezésben némileg eltérhetnek egymástól, de tartalmi mondanivalójuk azonos. 5 Oslo Manual: Guidelines for collecting and interpreting innovation data. Third edition. Az OECD és az Eurostat közös kiadványa. Az Interneten megtalálható: http://www.oecd.org/document/23/0,2340,en_2649_37417_35595607_1_1_1_37417,00.html

31

Új fejezetek a 2009-es kiadáshoz

32

Bevezetés a 2009-es kiadás új fejezeteihez A Pólus Program a gazdaságfejlesztési célkitűzéseit a Strukturális Alapok nyújtotta támogatások összehangolt célirányos felhasználásának elősegítésével kívánja elérni. A Pólus Program gyakorlati megvalósítása, a hosszas előkészítő szakasz lezárását követően 2008-ban indult. Számos műhelybeszélgetés és vidéki roadshow tapasztalatainak felhasználásával elindult az akkreditációs pályázat. 2008-ban került sor az Akkreditációs Testület első két ülésére, amelyen összesen 12 klaszter került akkreditálásra. Az első két pályázati kör tapasztalatai alapján 2008 végén módosult az akkreditációs pályázat értékelési rendszere. 2009-ben további 4 klaszter szerzett akkreditációs címet, így jelenleg1 16 akkreditált klaszter működik Magyarországon. 2008 második felében intenzíven folyt a kizárólag akkreditált klasztereket és tagjaikat megcélzó pályázati kiírások előkészítése, amelyek 2009 elején váltak elérhetővé. Ezen konstrukciók keretében 15-1.500 millió forint összeget nyerhetnek a pályázók projektenként. Az együttműködés előnyei

Szereplôk Önkormányzatok, kamarák, civil szervezetek

Tevékenységek

Elérhetô elônyök

Világos fejlesztési célkitűzések meghatározása Gazdaságfejlesztés elemeinek koordinációja

Egyetemek és kutatóintézetek

Oktatási és kutatási infrastruktúra működtetése

TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ELŐNYÖK

TUDÁSTEREMTÉS

Stratégiai kapcsolatok kiépítése

Fenntartható növekedés Vállalatok

Üzleti célok és fejlesztések megvalósítása

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS

2008-2009 folyamán a program horizontális gazdaságfejlesztési pillére körében számos infrastruktúra- és tartalomfejlesztési projekt részesült különböző konstrukciók alapján támogatásban. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP-1.2.2 „Innovációs és technológiai parkok támogatása” c. pályázati konstrukcióján2 eddig 6 projekt nyert el támogatást összesen 12,4 milliárd forint összegben. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TIOP 1.3.1 „A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések” c. konstrukcióján 6 vidéki projekt esetében kezdődhet meg a megvalósítás összesen 34,6 milliárd forint támogatás segítségével. A térségi innováció eredményeit bemutató multifunkcionális közösségi terek létrehozására irányuló, a pólusvárosokban elérhető TIOP 1.3.3 Agóra Pólus pályázati felhíváson 5 projekt jutott a második körbe. Részben a fenti pályázatok segítségével, részben a Pólus Program Iroda és számos civil és kormányzati partnere együttes munkája segítségével olyan együttműködésben megvalósuló projektek indulhatnak el, amelyek minden szereplő számára előnyt hoznak. A Pólus Program célkitűzéseinek megvalósítása során a Pólus Programiroda a folyamatosságra és a stabilitásra törekszik. Ennek köszönhetően a program bemutatását a klaszterekkel összefüggésben megfogalmazott gondolatainkkal ma is érvényesnek tekintjük, ezért a Kézikönyv első, 2008-as fejezetei túlnyomórészt változatlan tartalommal szerepelnek ebben a kiadásban is. A 2009-es rész az elmúlt egy év eredményeinek, tapasztalatainak rövid áttekintése mellett a gyakorlati kérdésekre helyezi a hangsúlyt. A kézikönyv 2009-es megjelenésével egy időben indul el a Pólus Program új, szélesebb és egyben mélyebb tartalommal rendelkező honlapja, amely a Programhoz kapcsolódó információkon túl többek között fórumot, térképes keresési lehetőséget és a klaszterek közötti önálló kapcsolatfelvételt lehetővé tevő, önkéntes feltöltésen alapuló adatbázist tartalmaz. A honlapot a www.polusprogram.eu címen lehet elérni. 1 2009. szeptember 15. 2 A KMOP-1.1.3/B „tükörkonstrukcióval együtt”

33

VI. A Pólus Program megvalósítása a gyakorlatban Mint ahogy azt a kézikönyv korábbi fejezeteiben már bemutattuk a Pólus Program a versenyképesség javítását célzó olyan komplex program, amely ötvözi a horizontális gazdaságfejlesztés területi alapú, alapvetően infrastruktúra fejlesztésekre fókuszáló támogatását, a közvetlen vállalkozásfejlesztés eszköztárába tartozó, kiemelten a klaszterekbe szerveződött vállalkozások támogatásával. A magyar gazdaság versenyképessége, fejlődése ezen keresztül a városok fejlődése az egyes vállalkozások versenyképességének alakulásától függ. A vállalatok versenyképességét az együttműködésből fakadó előnyök kiaknázása, a kutatásfejlesztési eredmények hasznosítása, és a vállalkozás barát környezet jelentős mértékben képes növelni. Ugyancsak többször rögzítettük, hogy a Pólus Program további célja olyan európai szinten is látható piaci részesedéssel bíró vállalati együttműködések, klaszterek kialakulásának segítése, amelyek magas hozzáadott értéket képviselő termékeiket export piacokon is értékesíteni tudják és így a magyar gazdaság húzó erejévé tudnak válni 2013-2015-re. A fenti célok megvalósításának területi, infrastrukturális bázisát a pólus városok adják, amelyek a korábban általuk megfogalmazott fejlesztési stratégiákban (pólus stratégiák) meghatározott ágazati specializációnak megfelelően fejlesztendő tudásbázisainak, illetve a kedvező üzleti környezet kialakításával létrejövő vállalati koncentrációnak köszönhetően úgy válnak a gazdaságfejlesztés motorjaivá, hogy közben a gazdasági élet élénkülésével, a város élhetőbbé válásával a lakosság megtartóerejük is növekszik. A vállalkozások versenyképességét közvetlenül növelő eszközök közül a legnagyobb hangsúlyt a vállalatok klaszterszerű együttműködésének elősegítése illetve ösztönzése kapja, mivel a megvizsgált nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a klaszteresedés hatékonyan javítja a klaszterben résztvevő vállalatok versenyképességét. Tekintettel arra, hogy a rendszerváltás előtti évtizedeket a magyar vállalkozási és együttműködési kultúra is jelentősen megsínylette, a klaszterek kialakulását és fejlődését négy egymásra épülő lépcsőből álló támogatási rendszer segíti. Vállalkozásfejlesztés - Klaszter fejlődési pálya Pólus Innovációs klaszter Akkreditált klaszter Fejlődési szint

Fejlődő klaszter Induló klaszter

Hálózati együttműködés kezdete

Leírás

Kooperáció támogató tevékenységben Pólus Programban elérhető támogatás

Menedzsment Szolgáltatások 15-50 millió Ft 1. év

Tagok közötti viszony fejlődése Kooperáció értékteremtő tevékenységben

Menedzsment Szolgáltatások Közös beruházás 50-250 millió Ft

Szoros kooperáció Mélyülő bizalmi viszony a klasztertagok között Nemzetközi láthatóság Kooperáció beruházásban

Közös K+F projekt

Közös K+F projekt Komplex központok

250-1 500 millió Ft

1 500- 4 000 millió Ft

2. év

A Pólus Program célja, hogy minél több sikeres klaszter jusson el magasabb fejlettségi szintre A klaszterek fejlettségi szintjüknek megfelelően juthatnak támogatáshoz

34

Az induló klaszterek esetében az elérendő cél a bizalom megteremtése, a gazdasági szereplők ösztönzése az együttműködés kialakítására. A támogatási lehetőségeket is ezek figyelembevételével alakítottuk ki, így a klaszterek életük legkritikusabb szakaszában juthatnak forráshoz. Az induló klaszterek támogatásánál kiindulópontunk a lehetőség megadása minden kezdeményezésnek. A rendelkezésre álló ROP pályázatok elsősorban a klasztermenedzsment szervezet megerősítését szolgálják, így a klaszter korszerű menedzsment szervezetet működtethet, amely képessé válik magas minőségű közös szolgáltatások nyújtására. A támogatások eredményeképpen azt várjuk, hogy a klaszterek könnyebben veszik a kezdeti akadályokat, és az ígéretes klaszter-kezdeményezések bázisát jelentik a fejlett klaszterek kialakulásának. A fejlődő klaszterek esetében célunk, hogy a klaszter indulásánál kialakult együttműködést erősítsük és mélyítsük. Ennél a lépcsőnél már elsősorban a közös beruházások megvalósításának támogatása a cél. A fejlődő klaszterek számára kiírt ROP pályázatok az értékelési rendszerrel és a támogatás elnyeréséért szabott feltételekkel próbálják terelni a klasztereket az akkreditáció irányába. A rendelkezésre álló támogatási lehetőségeket úgy alakítottuk ki, hogy az ezek segítségével megvalósított projektek növeljék a klasztertagok egyedi versenyképességét, de a klaszter közös versenyelőnyét is fokozzák. A korábbi fejezetekben bemutatott minősítésen megfelelt akkreditált klaszterek esetében a fókusz egyértelműen a közös, innovációs projektek megvalósítására helyeződik. Ennek megfelelően ebben a lépcsőben a klasztermenedzsment szervezet támogatására csak nagyon korlátozott keretek mellett nyílik lehetőség. A megvalósítandó közös, innovációs projektek méretüktől függően indulhatnak a rendelkezésre álló GOP pályázati kiírásokon. Bármelyik pályázatról legyen is szó a (különböző formákban megvalósuló) formalizált együttműködés feltétele az ezeken történő indulásnak. VI.1. A Pólus Program megvalósítása során elért eddigi eredmények A Pólus Program eddigi konkrét, kézzel fogható eredményeit az elnyert támogatások segítségével tudjuk leginkább bemutatni, hiszen az elnyert támogatások alapján a Program céljainak megfelelő projektek valósulnak meg. A pályázatos eredményeket táblázatos formában a horizontális és vállalkozásfejlesztési lábra bontva, majd a két táblázat fő sorait egymás mellé helyezve is bemutatjuk.

35

VI.1.1.Horizontális eredmények Adatok millió forintban Horizontális gazdaságfejlesztés Igény

Megítélt támogatás

Üzleti infrastruktúra fejlesztése, K+F hátterének erősítése Innovációs és technológiai parkok fejlesztése Kutatási eredmények megismertetése, elterjesztése, népszerűsítése

GOP 122

20 074

9 435

TIOP 133

10 449

0

1 465

0

TÁMOP 423

Pénzügyi eszközök, kockázati tőke*

GOP 431

41 184

0

Befektetés-ösztönzés*

GOP 331

4 500

4 500

50 592

46 264

0

0

TÁMOP 421

3 911

0

TÁMOP 422

10 879

6 927

TIOP 311, KMOP 411

10 518

9 259

9 647

4 013

0

0

TÁMOP 412

3 784

0

TÁMOP 221

7 800

7 800

TÁMOP 231

1 950

1 950

TÁMOP 232

0

0

TÁMOP 212

0

0

TÁMOP 211

10 665

10 665

Egészségügy

KMOP 431, TIOP224, TIOP227

79 622

18 315

Múzeumok fejlesztése

TIOP 122

298

0

267 338

119 128

Egyetemi, felsőfokú oktatás, tudásbázis erősítése A képzés, természettudományi képzés infrastrukturális feltételének kiépíté- TIOP 131, KMOP 421 se, javítása TIOP 134 Egyetemi kutatás, kutatás hasznosulás feltételeinek javítása Szakképzés feltételeinek javítása, képzés tartalmi megújítása TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztések

TÁMOP 223

Regionális képző központok fejlesztése

TIOP 312

Szakképzés tartalmi megújítása

Munkaerőpiaci alkalmazkodás

Egészségügy, kultúra

Összesen

Forrás: EMIR, 2009. augusztus 31. * Közvetett források Az adatok a projekt helye szerint kerültek kigyűjtésre, tehát a pólus városokban megvalósuló projektek adatait tartalmazzák, kivéve a GOP 431, 331, a TÁMOP 211,212, 221, 231, pályázatokat. Ezek – közvetett támogatásként szerepelnek a programban -, olyan országos programok, amelyek esetében a pólus programhoz való direkt hozzájárulás mérése csak külön adatgyűjtéssel állapítható meg. A táblában jelenleg a támogatás egészét szerepeltetjük.

36

VI.1.2 Vállalkozásfejlesztés Adatok millió forintban Vállalkozás fejlesztés Pólus városokban igény Együttműködések erősítése, klaszterfejlesztés

9 870

Pólus innovációs klaszterek fejlesztése

3 920

GOP 121, KMOP113A

Összesen

megítélt támogatás 1 905

megítélt támogatás

igény 15 565

3 734

4 519

0

Akkreditált innovációs klaszterek vállalati GOP 131/B innovációja

2 923

84

6 045

390

Regionális klaszterek fejlesztése

3 027

1 821

6 001

3 344

41 689

21 624

77 932

36 943

ROP klaszterpályázatok

Vállalati K+F kapacitások fejlesztése, vállalati innováció Piacorientált K+F tevékenység

GOP 111, KMOP111

21 110

10 918

38 771

17 199

Vállalati innováció

GOP 131, KMOP114

17 448

9 008

32 650

16 075

E-kereskedelem

GOP 223

3 131

1 698

6 511

3 669

2 890

1 737

6 517

4 151

TÁMOP 213

1 644

935

3 086

1 998

TÁMOP 215

1 246

802

3 431

2 153

54 449

25 266

101 014

44 828

Vállalati képzés Munkahelyi képzés mikro, kis és középvállalkozásoknak Mindösszesen

VI.1.3 A Pólus Program két pillérének összefoglaló eredményei Adatok millió forintban Horizontális gazdaságfejlesztés a pólus városokban

igény

Vállalkozás fejlesztés

megítélt támogatás

igény

megítélt támogatás

Pólusvárosokban Üzleti infrastruktúra fejlesztése, K+F hátterének erősítése

igény

megítélt támogatás

Összesen

77 672

Együttműködések 13 935 erősítése, klaszterfejlesztés

9 870

1 905

16 565

3 734

Egyetemi, felsőfokú oktatás, tudásbázis erősítése

65 382

Vállalati K+F kapacitások 53 191 fejlesztése, vállalati innováció

41 689

21 624

77 932

36 943

Szakképzés feltételeinek javítása, képzés tartalmi megújítása

44 364

33 687 Vállalati képzés

2 890

1 737

6 517

4 151

Egészségügy, kultúra

79 920

18 315 25 266 101 014

44 828

Összesen:

267 338

119 128 Összesen

54 449

VI.2. A Pólus Program célkitűzéseinek megvalósulása az eredményeken keresztül VI.2.1 A program horizontális pilléréhez kapcsolódó beruházások A pólus városok a Pólus Programhoz tartozó pályázatokból 119 milliárd forint támogatási forrást nyertek el.. A források részben városfejlesztési célokhoz kötöttek, és mint ilyenek közvetve, a jobb városi infrastruktúra megteremtésével, a város vonzerejének növekedésével teremtenek kedvező, illetve javuló üzleti feltételeket. A források másik része olyan beruházá-

37

sokat támogat, amelyek közvetlenül javítják a pólus városok innovációs miliőjét. Ebbe a körbe tartoznak többek között az egyetemi, illetve science park beruházások (a jelentősebb beruházások bemutatását a melléklet tartalmazza). Ezek a speciális kutatási infrastruktúra fejlesztő beruházások vonzóak lehetnek a K+F eredmények üzleti hasznosításában érdekelt vállalkozások részére. A városi pólus stratégiákban meghatározott ágazati specializáció az K+F infrastruktúra pályázatokban is érvényesül, így a pólus városok tudásbázisainak fejlesztése egyfajta iparági koncentráció kialakulását is elősegíti. A támogatást nyert beruházások megvalósítása 2009-2010-ben várható. GOP 1.2.2 – KMOP 1.1.3/B: Innovációs és technológiai parkok támogatása „Innovációs és technológiai parkok támogatása” pályázat támogatott projektjei Kerekített összegek Beruházás helyszíne

Pályázat

Pályázó neve

Projekt megnevezése

Megítélt támogatás*

Támogatási arány

1 + 1,6 = 2,6 milliárd Ft

45%

Budapest

KMOP 1.1.3./B

Orvosi Biotechnológiai Innovációs Központ (OBIK) - Corvin Kutató KórCorvin Medical Alkalmazott ház és Alkalmazott Orvostudományi Orvostudományi Fejlesztő Kft. Fejlesztő Centrum (OBIK-Corvin Orvosi Központ) 1. és 2. ütem

Miskolc

GOP 1.2.2.

NANOPOLIS Nano-technoló- NANOPOLIS Innovációs Park létregiai Gazdaságfejlesztő Kft. hozása Miskolc pólusvárosban

4,4 milliárd Ft

50%

Szeged

GOP 1.2.2.

GIK 2005 Genomikai Innová- Genomikai Innovációs Központ épíciós Központ Kft. tése

1 milliárd Ft

50%

Pécs

GOP 1.2.2.

Pécsi Egészség-ipari Innovációs Központ Zrt.

Pécsi Egészségipari Innovációs Központ létrehozása

1,5 milliárd Ft

50%

Debrecen

GOP 1.2.2

Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Park Kft.

Gyógyszeripari kutatás-fejlesztési és innovációs központ létrehozása Debrecenben

3,0 milliárd Ft

50%

Összesen

12,4 milliárd Ft

Nyertes projektek: Eddig összesen 6 nyertes projekt 12,4 milliárd forint megítélt támogatás: • Szeged Pólusvárosban megvalósuló üzleti alapon működő, egyedi, magas szintű szolgáltatást nyújtó Genomikai Innovációs Központ építése; 1 milliárd forint elnyert támogatás. A projekt célja Szeged Pólusvárosban 4000 m2 alapterületen laborokból és hozzá tartozó irodákból álló innovációs központ építése, K+F+I célt szolgáló új gép, berendezés, műszer beszerzése, információs technológia fejlesztése, egyedi, magas szintű testreszabott K+F+I, technológiai inkubátor szolgáltatások nyújtása tudásintenzív biotechnológiai KKV-k számára, melynek eredménye a Szegedi Tudományegyetem, Magyar Tudományos Akadémia és bérlők együttműködésével magas hozzáadott értékű, piacképes termékek előállítása. • NANOPOLIS Innovációs Park létrehozása Miskolc pólusvárosban, 4,4 milliárd forint elnyert támogatás. A projekt során megépítésre kerül egy K+F+I célt szolgáló korszerű, új épület bérelhető irodákkal, laboratóriumokkal, valamint az innovációs park működéséhez, technológiai inkubátor szolgáltatásaihoz szükséges K+F+I eszközbeszerzés és IT fejlesztés valósul meg. A NANOPOLIS Innovációs Park és általa megvalósuló főképp nanotechnológiai, illetve vegyipari, mechatronikai, megújuló, alternatív energiai fejlesztések jelentősen hozzájárulnak a régió gazdasági versenyképességnek fejlesztéséhez. • Pécsi Egészségipari Innovációs Központ létrehozása; 1,467 milliárd forint elnyert támogatás. A projekt célja egy multifunkciós egészségipari innovációs bázis létrehozása a Pécsi Ipari Park területén. A megépülő központ (5700 m2) feladata az, hogy hidat képezzen a vállalkozások, a piaci igényeken alapuló termékfejlesztés és a kutatói szféra között. Az Egészségipari Innovációs Központ négy szakterületen képes e feladatkör ellátására: orvosi biotechnológia, farmakológia, implantátum, műszer- és eszközfejlesztés. Az épület közel 600 m2-en kínál majd inkubációs szolgáltatásokat. • Orvosi Biotechnológiai Innovációs Központ (OBIK) - Corvin Kutató Kórház és Alkalmazott Orvostudományi Fejlesztő Centrum (OBIK-Corvin Orvosi Központ); Budapest, 999 millió forint elnyert támogatás. Az OBIK - Corvin Orvosi

38

Központ projekt célja, egy Európából is szabad szemmel látható komplex alkalmazott orvosi-biotechnológiai és egészségipari szolgáltató központ létrehozása, amely a molekulárisan célzott gyógyszerek és őssejt-terápiás eljárások területén koncentrálja a termékfejlesztési lánc minden elemét. A projekt keretében létrejön a kutató kórházi infrastruktúra, kialakul az ehhez csatlakozó speciális diagnosztikai és terápiás műszerpark, informatikai hálózat és K+F laboratóriumok. • OBIK - Corvin Orvosi Központ 2. ütem, Budapest: A műtéti és korai fázisú klinikai vizsgálatokat kiszolgáló fekvőbeteg infrastruktúra kialakítása; 1,569 milliárd forint elnyert támogatás. Az OBIK2 projekt célja a Corvin Orvosi Központ innovatív műtéti és a korai fázisú klinikai vizsgálatokat kiszolgáló fekvőbeteg infrastruktúrájának kialakítása. • Debrecen pólusvárosban 3 milliárd forint összegű támogatást nyert el a Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Park Kft. gyógyszeripari kutatás-fejlesztési és innovációs központ létrehozására. TIOP 1.3.3.: Agóra Pólus - illetve társpólus városok innovatív kulturális infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása Beruházás helyszíne

Pályázó neve

Projekt megnevezése

Státusz

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tudományos Élménypark kialakítása a Debreceni Botanikus Kertben

2. fordulóba léphet

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Agóra PóLUS Győr

2. fordulóba léphet

Miskolc

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

FŰTŐMŰ - Science Múzeum és Művészeti Központ projekt pályázat

2. fordulóba léphet

Szeged

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

Agóra Szeged Pólus a közművelődés szolgálatában

2. fordulóba léphet

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

Agóra Pólus Székesfehérvár

2. fordulóba léphet

Debrecen

Győr

Székesfehérvár

Beérkezett igény: 10,449 milliárd forint. A beérkezett pályaművek elbírálása két fordulóban történik. A 2. fordulóba lépett pályázatok: • Debrecen: „Tudományos Élménypark kialakítása a Debreceni Botanikus Kertben”. A projekt tárgya egy innovatív, komplex szolgáltatásokat nyújtó, közművelődési intézmény, ún. Agóra PÓLUS létrehozása mely egy a debreceni Botanikus Kert 15,6 ha-os területén kialakítandó természettudományos élményparkban testesül meg. • Győr: Agóra Pólus Győr. A beruházás célja a versenyképesség növelése, a helyi munkaerő kinevelése, az elvándorlási kedv mérséklése; a műszaki és természettudományos ismeretek bővítése kiemelt fókusszal a járműgyártásra; a köz- és felsőoktatás, felnőttképzés támogatása; a helyi ipartörténet és a járműipar mai technikai vívmányainak megismertetése. • Miskolc: FŰTŐMŰ - Science Múzeum és Művészeti Központ projekt pályázat. A projekt fő tevékenysége a Miskolci Egyetemen oktatott tudományterületek, a régió ipartörténeti öröksége, a kutatás, az oktatás és innováció képviselete, közérthető módon történő ismertetése az ember, a technika és a környezet hármas egységének bemutatásával. A fejlesztés területén egy centrumban, közérthető módon jelenik meg a Miskolci Egyetem és a miskolci Science Parkba betelepült high-tech iparvállalatok K+F tevékenysége, valamint a városi Pólus stratégia kiemelt fejlesztési területe a nanotechnológia a poszt-akadémiai népszerűsítés keretében. • Szeged: Agóra Szeged Pólus a közművelődés szolgálatában. Az Agóra Szeged Pólus program átfogó célja a Szeged fejlesztési pólus versenyképességének növelése a kulturális alapú városfejlesztés eszközével. A projekt közvetlen célja Szegeden egy kulturális, oktatási és innovációs alapokra épített kiválósági központ létrehozása, a Pólus stratégiájához szorosan kapcsolódó módszertanra építve.

39

• Székesfehérvár: Agóra Pólus Székesfehérvár. Az Agóra Pólus Székesfehérvár projekt egy olyan speciális, a pólus program disszeminációját megvalósító közművelődési intézmény létrehozására irányul, amely lehetővé teszi, hogy Székesfehérvár és térsége innovációs eredményeit a város széles körben népszerűsítse, elterjessze új tanítási és kommunikációs módszerekkel. TIOP 1.3.1: A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása Beruházás helyszíne

Pályázó neve

Projekt megnevezése

Megítélt támogatás*

Státusz

Támogatási arány

Miskolc

Miskolci Egyetem

A Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi versenyképességének komplex megújítása

6,2 milliárd Ft

Szerződés hatályba lépett

95%

Pécs

Pécsi Tudományegyetem

Science, Please! PTE Science Building létrehozása,Egyetemi informatikai infrastruktúra-fejlesztés

6,4 milliárd Ft

Szerződés hatályba lépett

93%

Győr

Széchenyi István Egyetem

Jármű- és közlekedésiparhoz kapcsolódó multidiszciplináris műszaki képzési és kutatási infrastruktúrafejlesztés a Széchenyi István Egyetem központi kampuszán

6,5 milliárd Ft

Szerződés hatályba lépett

95%

Debrecen

Debreceni Egyetem

Természettudományi és műszaki képzés infrastruktúrájának fejlesztése

4,9 milliárd Ft

Szerződés hatályba lépett

95%

Veszprém

Pannon Egyetem

A Pannon Egyetem infrastrukturális és informatikai fejlesztése

4,2 milliárd Ft

Még nem került sor szerződés kötésre

96%

Szegedi Tudmányegyetem

A Dél-alföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájának fejlesztése

6,4 milliárd Ft

Szerződés hatályba lépett

83%

Szeged

Budapest

11,7 milliárd Ft

16 intézmény**

N/A

46,3 milliárd Ft

Összesen

Beérkezett igény (csak a Pólusvárosok): 38,614 milliárd forint Nyertes pályázatok: Országosan 12 nyertes projekt, ebből Pólus-város területén 6 nyertes összesen 34,662 milliárd forint értékben. • Miskolci Egyetem: A Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi versenyképességének komplex megújítása; 6,235 milliárd forint elnyert támogatás. A projekt hosszú távú célja a Miskolci Egyetem infrastruktúrájának hangsúly váltásokat is tartalmazó megújítása, az MTMI területekre fókuszálva. A projekt konkrét célokat fogalmaz meg az oktatás (O), a kutatás-fejlesztés (K+F), az innováció (I), a belső és a külső szolgáltatások (Sz) területein. A projekt közvetlen és közvetett célcsoportokra irányul, várt eredménye az Intézmény komplex értelemben versenyképességének, működési stabilitásának, hazai és nemzetközi szerepvállalásának növekedése. • Pécsi Tudományegyetem: Science, Please! PTE Science Building létrehozása, egyetemi informatikai infrastruktúra-fejlesztés; 6,442 milliárd forint elnyert támogatás. A projekt a Science Building létrehozásával és informatikai fejlesztésekkel kívánja szolgálni a természettudományi és műszaki oktatást, kutatást és innovációt. A 7700 m2 területű Science Building nemzetközi normák szerint kialakított kutató és oktatóintézmény; rugalmasan reagál a kutatási trendekre, a gazdaság igényeire, összefogja az egyetem kutatói bázisát, az egészségipar és a környezetipar köré koncentrált K+F+I tevékenységgel szolgálja az oktatási és gazdaságfejlesztési célkitűzéseket. • Széchenyi István Egyetem: Jármű- és közlekedésiparhoz kapcsolódó multidiszciplináris műszaki képzési és kutatási infrastruktúrafejlesztés a Széchenyi István Egyetem központi kampuszán; 6,496 milliárd forint elnyert támogatás. A projekt célja - a regionális versenyképesség és innovációs készség fejlesztése érdekében, az „AUTOPOLIS” stratégiával összhangban - egy szolgáltató, gazdasági környezetével magas szinten együttműködni képes, jelentős saját bevételekkel rendelkező, nyitott felsőoktatási intézmény kialakítása, ennek érdekében az intézmény oktatással, kutatással, vállalkozással kapcsolatos infrastruktúrájának fejlesztése.

40

• Debreceni Egyetem: A természettudományi és műszaki képzés infrastruktúrájának fejlesztése; 4,882 milliárd forint elnyert támogatás. A projekt keretében megvalósuló fejlesztések: az Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ (MAG Ház) I. ütem építése és felszerelése, az Informatikai Kar új épületének létrehozása, az Elméleti Négyszög I. ütem fejlesztése és rekonstrukciója, a villamos-, anyag-, vegyész- és biomérnök képzéshez kapcsolódó laboratóriumok felújítása és a kísérleti üzem rekonstrukciója. • Pannon Egyetem: A Pannon Egyetem infrastrukturális és informatikai fejlesztése; 4,183 milliárd forint elnyert támogatás. A projekt tartalmazza Veszprémben az egyetem melletti ingatlan (Gyermekkórház) rekonstrukcióját (Oktató és Kutató Központ, Hallgatói Szolgáltató Központ, Technológiai Kísérleti Központ kialakítását az ingatlanon), az I épületben Kutató Fejlesztő Központ kialakítását, Keszthelyen Biotechnológiai Oktató és Kutató Központ, Bioinnovációs Kutató és Szolgáltató Központ kialakítását és a Szendrey-telep fejlesztését, a Székesfehérvári Kampusz kialakítását, valamint info-kommunikációs fejlesztéseket. • Szegedi Tudományegyetem: A Dél-alföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájának fejlesztése; 6,424 milliárd forint elnyert támogatás. A régió versenyképességének egyik letéteményese a Dél-alföldi Tudáspólus fejlesztése. Az itt működő felsőoktatási intézmények műszaki-természettudományos képzési portfoliójának megújítása, a K+F+I szolgáltatások színvonalának emelése, valamint az informatikai infrastruktúra fejlesztése ennek egyik alapja. A KMOP tükörpályázat eltérő feltételekkel került meghirdetésre. Eddig 16 nyertes kapott támogatást összesen 11,680 milliárd forint összegben. VI.2.2. Helyi szintű pólus koordináció A pólus városok többségében a beruházásokkal kapcsolatos belső információáramlás felgyorsítása és az operatív egyeztetési lehetőségek megteremtése érdekében koordinációs testületeket hoztak, illetve hoznak létre. Ezek a koordinációs testületek több szempontból is fontos szerepet láthatnak el a Pólus Program helyi szintű megvalósítása során. Egyrészt teret adhat a program horizontális lábához tartozó K+F infrastruktúra fejlesztések összehangolásához, az átfedések kiszűréséhez és a szinergiák feltárásához. Másrészt a Program gazdaságfejlesztési célkitűzéseit szem előtt tartva a koordinációs testület kapcsolatot teremt a program két lába között, azaz a pólus városok nyújtotta kedvező üzleti környezet, és a klaszterbe szerveződött vállalkozások között, mert az világosan látható, hogy a program megvalósításának sikere egyebek mellett a helyi együttműködés kialakulásától függ. A sikeres együttműködés pedig kihat a pólus városok hosszú távú fejlődésére, a támogatásokkal létrehozott infrastruktúra közgazdasági értelemben vett fenntarthatóságára, ugyanakkor a K+F alapú gazdaságfejlesztési koncepció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházások hatásaként a vállalatok versenyképessége is növekedhet. VI.2.3. A klaszterek Vállalati szempontból megnőtt a jelentősége a helyi versenyelőnyök kiaknázásának, az együttműködő helyi, regionális hálózatoknak. Mint a horizontális gazdaságfejlesztési elemekről eddig leírtakból is kitűnik a Pólus Program a gazdaságfejlesztési célkitűzések megvalósítása során a pólus városok versenyképes üzleti környezetének megteremtése és a vállalkozások fejlesztése szorosan egymásra épül. A vállalkozások versenyképesség növelése szempontjából kiemelten fontos a hálózatosodásban, klaszteresedésben rejlő lehetőségek kiaknázása. Történelmi adottságunk azonban, hogy a magántulajdonon alapuló gazdaság, ezen belül vállalkozói, üzleti, együttműködési kultúra fejlődése Magyarországon nem volt töretlen, és a kikényszerített együttműködésekhez kapcsolódó rossz tapasztalatok máig hatnak. Ezt a történelmi hátrányt kell „ledolgozni” a klaszterek fejlődésének elősegítésével. VI.2.4. A klaszterek fejlődésének támogatása A négylépcsős modellben 2008-2009 folyamán vissza nem térítendő támogatások érhetők el az induló, a fejlődő és az akkreditált klaszterek támogatására. Az induló és fejlődő klaszterek számára a Regionális Operatív Programok keretében kiírt 2008-as pályázatokon 181 pályázó igényelt támogatást, amelyből összesen százat bíráltak el pozitívan, ebből 79-et az induló, míg 21-et fejlődő kategóriában. A megítélt támogatások összértéke 3 344 millió forint. Regionális bontásban a legtöbb pályázat Közép-Magyarországról, Dél-Alföldről és Észak-Magyarországról érkezett, a legtöbb nyertes Közép-Magyarországon található. A klaszterek ágazati hovatartozása szempontjából 12-12 nyertes az energetika, a gép-, és autóipar, illetve infokommunikációs technológia területén található, míg 11 nyertes tevékenykedik a környezetiparban.

41

ROP induló és fejlődő klaszterpályázatok

Fejlődő (db)

Rendelkezésre álló forrás (millió Ft)

Igényelt támogatás (millió Ft

Megítélt támogatás (millió Ft)

Megítélt támogatás / Igényelt támogatás (%)

32

4

1 403

1 344

968

72%

38

30

8

1 130

1 212

663

55%

DA

37

27

10

590

1 025

569

56%

NYD

23

21

2

814

636

289

45%

ÉA

20

16

4

800

795

439

55%

KD

15

11

4

750

485

260

54%

DD

12

7

5

700

504

157

31%

Összesen

181

144

37

6 187

6 001

3 344

56%

Beérkezett pályázatok (db)

Induló (db)

ÉM

36

KM

Támogatást nyert induló klaszterek

A ROP klaszterpályázataiban 79 induló klaszter nyert támogatást összesen mintegy 2 milliárd Ft értékben

42

Támogatást nyert fejlődő klaszterek

A ROP klaszterpályázataiban 21 fejlődő klaszter nyert támogatást összesen mintegy 1,3 milliárd Ft értékben Az akkreditált klaszterek és azok tagvállalatai számára elérhető két dedikált pályázaton eddig összesen 3,6 milliárd forint összegű támogatást ítélt meg az Irányító Hatóság. A GOP-1.3.1/B Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása c. pályázati konstrukción 10 projekt részesült támogatásban összesen 1,6 milliárd forint összegben. A tíz projektből öt köthető az egészségiparhoz, négy pedig informatikai tárgyú. A GOP-1.2.1 Akkreditált innovációs klaszterek támogatása c. pályázati konstrukción eddig 5 projekt nyert el támogatást 1,9 milliárd forint összegben (a KMOP tükör konstrukcióval együtt). Mind az öt nyertes projekt az infokommunikációs szakterülethez kapcsolódik. Az akkreditált klaszterek számára kiírt pályázatok eredményei június 30-ig (GOP 1.2.1.; KMOP 1.1.3.A), ill. 2009. június 15-ig (GOP 1.3.1./B) beérkezett pályázatok Pályázat kódja

Pályázat neve

GOP 1.2.1.

Akkreditált innová-ciós klaszterek támogat-ása

KMOP 1.1.3./A

GOP 1.3.1./B

összesen

Akkreditált klaszterek vállalati innováció-jának támogat-ása

Száma (db

A 2009. júniusi értékelési határ-napok után beér-kezett pályázatok*

Összes beérkezett pályázat

Nyertes Igényelt tá- Megítélt táIgényelt táIgényelt táprojek-tek moga-tás** moga-tás** Száma (db) moga-tás** Száma (db) moga-tás** száma (db) (milliárd Ft) (milliárd Ft) (milliárd Ft) (milliárd Ft)

16

3

5,3

1,4

12

3,7

28

9,0

5

2

1,6

0,5

2

0,6

7

2,2

44

10

6,0

1,6

8

1,0

52

7,1

65

15

13

3,6

22

5,4

87

18,3

43

A két pályázat továbbra is folyamatosan nyitva áll; a kézikönyv kéziratának lezárásakor1 több mint 5 milliárd forint összegű támogatási igény bírálata volt folyamatban. A Program koncepciója szerint a klaszterfejlesztés négylépcsős modelljében a klasztermenedzsment szervezet felállítására, ill. megerősítésére csak egyszer nyerhető el támogatás, amelynek összege ugyan önmagában jelentős (1-50 millió forint), de eltörpül a Program támogatási fókuszát képező közös projektek, azon belül is a közös innovációs projektekre jutó egyedi támogatási összegek mellett (akkreditált klaszterek esetén akár 1 500 millió forint). Az egyes fázisokban elérhető tipikus konstrukciók max. támogatási összegei Akkreditáció Induló klaszterek

Fejlődő klaszterek

Akkreditált klaszterek

Millió Ft 1600 1500 1400 1200

Klaszterenkénti maximális, teljes támogatási összeg

1000 800 600 400

Klasztermenedzsmentre fordítható támogatási összeg

250

200 50 0

Pólus innovációs klaszterek A klaszterek fejlődésével párhuzamosan a projektekre fordítható támogatás összege is emelkedik A klasztermenedzsment költségei induló és fejlődő klasztereknél a szükséges mértékben finanszírozhatók

VI.2.5 Hálózatfejlesztő munkatársak tevékenységének eddigi eredménye Amint az az intézményrendszer bemutatásánál szerepelt, a Pólus Program végrehajtását összesen hét hálózatfejlesztő munkatárs támogatja a hét régióban. Elsődleges feladatuk a vállalkozások hálózatosodásának elősegítése, a klaszterek indulásának és fejlődésének támogatása. Fontos szerepük van az információk közvetítésében, a felek egy asztalhoz ültetésében a kezdeti bizalmatlanság oldásával. A hálózatfejlesztők jelentős mértékben járultak hozzá a Pólus Program eddigi eredményeihez. Személyes megkeresések útján felkeresték az ország majd összes klaszterét, több, mint 1000 vállalat képviselőjével tárgyaltak és 300-nál több oktatási, kutatási, gazdaságfejlesztési és civil szervezettel találkoztak munkájuk során. Eddig összesen több, mint 140 nyilvános fórumon tartottak előadást a Pólus Programról.

1 2009. szeptember

44

Hálózatfejlesztési Irodák (HFI)

HFI - Miskolc

HFI - Győr HFI - Budapest

HFI - Debrecen

HFI - Veszprém/Székesfehérvár

HFI - Szeged

HFI - Pécs

A hét hálózatfejlesztő munkatárs tevékenysége Partnertalálkozók Személyes találkozók 100+ klaszterrel és 1000+ vállalattal 300+ oktatási, kutatási, gazdaságfejlesztési és civil szervezet személyes felkeresése Előadások rendezvényeken

Részvétel rendezvényeken

Régiónként 20+, azaz összesen 140+ prezentáció és szakmai workshop megszervezése és lebonyolítása szoros együttműködésben az érintett szervezetekkel

Részvétel a klasztereket és a vállalkozásokat érintő szakmai rendezvényeken (50+/régió) A Pólus Program népszerűsítése és a partnerek közti kapcsolatok kiépítésének aktív elősegítése az eseményeken

Részvétel a két nemzetközi klaszterkonferencia megszervezésében Elemzések, felmérések 100+ regionális együttműködés feltérképezése és elemzése Felmérés készítése a klaszterek foglalkoztatási igényeiről és a klasztermenedzser képzéssel kapcsolatos igényekről

45

VI.2.6. A Pólus Program nemzetközi tükre A Pólus Program hosszú távú céljait csak úgy tudja elérni, ha a klaszterek nemzetközi beágyazottságát támogatja és növeli, illetve ösztönzi a külföldi klaszterekkel, partnerekkel együttműködésben megvalósított projekteket. A hosszú távú eredményességhez szükséges emellett, hogy a határon túli gazdasági szereplők csatlakozhassanak magyarországi klaszterekhez. Az említett célok eléréséhez többszintű nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fenntartása szükséges: • a klaszterfejlesztési politika szintjén • a klaszterek szintjén. A klaszterfejlesztési politika vonatkozásában a Pólus Program Iroda, a szakpolitikáért felelős Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség számos uniós, nemzeti, ill. regionális intézménnyel alakított ki tartalmas szakmai kapcsolatot az elmúlt két évben. A PPI folyamatos szakmai párbeszédben áll az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóságának klaszterpolitikáért felelős illetékeseivel, emellett mind a Kutatási, mind a Regionális Főigazgatóság klaszterpolitikához kapcsolható szakterületei fontos partnerei a PPI-nek. Danuta Hübnernek, a DG Regio biztosának az elmúlt két évben tett minden magyarországi látogatása alkalmával tárgyalási téma volt a klaszteresedés helyzete Magyarországon. A Pólus Program Iroda regisztrált az EU támogatásával létrejött European Cluster Observatory kezdeményezésben. A PPI lehetőségeihez mérten minden eszközzel támogatja a Bizottság döntése nyomán 2009 áprilisában felállított 20 tagú Európai Klaszterpolitikai Csoport2 munkáját. A PPI ugyancsak részt vesz informális jellegű nemzetközi munkacsoportokban, amelyeknek jelentős befolyása van a klaszterfejlesztéssel kapcsolatos uniós ajánlások kialakításában. Kiemelendő ezek közül a Nemzeti Klaszterkezdeményezési-politikák Munkacsoportja,3 amelyben a legtöbb uniós ország klaszterpolitikáért felelős intézménye képviselteti magát. A visegrádi négyek klaszterpolitikáinak összehangolását az országcsoport elnöklését 2009-ben adó magyar fél vetette fel. Ennek keretében 2009 májusában került megrendezésre egy nyitókonferencia Budapesten. Mivel nem minden ország kezeli nemzeti szinten a klaszterfejlesztést, így a PPI több, regionális hatáskörű intézménnyel is ápol kapcsolatokat. Ezek közül megemlítendő a felső-ausztriai Clusterland, amely a régióban tevékeny öt sikeres klaszter tevékenységét koordinálja és támogatja, illetve a csehországi Osztravai Regionális Fejlesztési Ügynökség. Fentiek mellett a PPI bilaterális kapcsolatot tart fent az alábbi országok klaszterpolitikáért felelős illetékeseivel: Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Szlovákia, Románia, stb. Külön figyelmet érdemel e tekintetben a magyar-francia együttműködés, mivel a klaszterpolitikáért felelős két ágazati minisztérium a tervek szerint 2009-ben szándéknyilatkozattal fogja megerősíteni az együttműködés fontosságát. A klaszterek szintjén a nemzetközi együttműködések még kevés kivételtől eltekintve gyerekcipőben járnak. Az induló és fejlődő klaszterek legfontosabb feladata a hatékony klasztermenedzsment megszervezése, a közös projektlehetőségek azonosítása, majd azok megvalósítása. Az ezekből nyert tapasztalatok, illetve a megvalósult eredmények jelenthetik az alapját a nemzetközi együttműködések kialakításának. Ugyan az akkreditált klaszterekből néhány már évek óta rendelkezik stabil külföldi partnerrel, vannak közösen megvalósított sikeres projektek, de ezen a területen még óriási előrelépési lehetőségek vannak. A PPI elsődlegesen az akkreditált klaszterek nemzetközi kapcsolatainak építését segíti (brüsszeli szakmai látogatás, bemutatkozási lehetőség a francia ipari minisztérium és kamara számára). A további tervek között szerepel bemutatkozási lehetőség nyújtása külföldi vásárokon, match-making a francia versenyképességi pólusok, illetve a V4 klasztereivel, részvétel lehetővé tétele külföldi konferenciákon, illetve nemzetközi projektekben. Elmondható, hogy Magyarország Közép-Európában, illetve a visegrádi országok között vezető szerepet vívott ki a klaszteresedés terén elért eddigi eredményeivel. Ezek megismertetésében, illetve a további lehetőségek feltárásában nagyon hasznos volt a 2009 januárjában Budapesten megrendezett sikeres nemzetközi klaszterkonferencia (összefoglalót ld. a keretes részben alább). A PPI a tervek szerint 2010 elején ismét megrendezi a konferenciát.

2 2009/C 59/03. European Cluster Policy Group. A Bizottság magyar tagja Dr. Buzás Norbert 3 National Cluster Initiative Policy Working Group

46

’Clusters in Europe’ Konferencia 2009. január , Budapest A 2009. január 26-27-i, budapesti konferenciát azzal a céllal rendeztük meg, hogy az EU újonnan elfogadott klaszterpolitikai ajánlásai, illetve a legjobb európai klaszter gyakorlatok ismeretében alakítsuk a közép-európai klaszterfejlesztési gyakorlatot, illetve bemutassuk a magyar klaszterpolitika sajátosságait, az egyedi kihívásokat és az azokra adott válaszokat. A konferencia előzménye a Lillafüreden 2008. tavaszán tartott hasonló tárgyú rendezvény volt, amelyen a Pólus program megvalósításának kezdetéről tájékoztattuk az érintett magyarországi gazdasági szereplőket. Az esemény rangját emelte, hogy részt vett rajta Danuta Hübner, az EU Bizottság Regionális Főigazgatóságának vezetője. Közel egy év elteltével – ez alkalommal Budapesten – már nemzetközi konferenciát szerveztünk. Előadóink többsége külföldi volt – köztük többen az Európai Unió Bizottságának illetékes főigazgatóságairól, így pl. Rudolf Niessler igazgató úr a DG Regio részéről és Jean-David Malo osztályvezető úr a DG Research részéről. Az eseménynek külön jelentőséget adott, hogy azt Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter nyitotta meg, és ezt követően Pierre Laffitte szenátor, a franciaországi Sophia Antipolis alapítója köszöntötte a résztvevőket. Az előadók közül kiemeljük még Dr. Christian Ketels-t a Harvard Business School részéről, Jean-Daniel Torjdman-t, a francia versenyképességi pólusok nagykövetét és Emiliano Duch urat a The Competitiveness Institute alapító alelnökét. Mellettük francia, osztrák, amerikai, cseh, görög, bolgár, svájci, orosz, szlovák, lengyel és magyar előadókat üdvözölhettünk a rendezvényen. A hallgatóságot a magyar vendégek mellett elsősorban a környező kelet-közép-európai országok klaszterpolitikáért felelős munkatársai és gyakorló klaszterszakemberek alkották. A konferencián résztvevők létszáma több, mint 180 fő volt, amely jóval meghaladta az előzetes várakozásainkat. A konferencián bemutatkozási lehetőséget teremtettünk az akkor 12 magyarországi akkreditált klaszter számára, amelylyel a klaszterek többsége élt is. A konferenciára elkészítettünk a beadott ROP klaszterpályázatok alapján egy részletes magyarországi klasztertérképet, amelynek látványos, animált változata folyamatosan megtekinthető volt a két nap folyamán. A Pólus Programiroda nemzetközi kapcsolatai Ukrajna

Egyesült Királyság

Ausztria

Csehország

Románia

Franciaország

Németország

Lengyelország

Görögország

Szlovákia

Bulgária

Spanyolország

Finnország

Szerbia

VI.2.7 Eredmények elemzése Induló és fejlődő klaszterek 2008 decemberében a Pólus Programiroda a Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégiuma diákjainak bevonásával átfogó klaszter-felmérést készített. A felmérés célja a Regionális Operatív Programok keretében az induló és fejlődő klaszterek számára kiírt pályázatokra jelentkező együttműködések, klaszterkezdeményezések részletes megismerése, a hazai klaszterek fejlettségének vizsgálata, a klaszterek igényeinek feltárása, továbbá az összegyűjtött tapasztalatok segítségével a hazai klaszterfejlesztés elősegítése volt. A felmérés során a 169 benyújtott pályázat közül előzetes szűrés után kiválasztott 103 klaszter személyes interjú felvételével összeállított adatait elemeztük.

47

Induló és fejlődő klaszterek elemzése

A felmérés operatív feladatai

A megkérdezés struktúrája

Regionális Operatív Programok klaszterpályázataira benyújtott 181 pályázatból 103 elemzendő klasztert választottunk ki

Regionalitás

Szerveződési modell

A megkérdezést a hálózatfejlesztő munkatársak és a Corvinus egyetem 11 hallgatója végezte

Jellemző közös tevékenységek

Klasztermenedzser jellemző szolgáltatásai

Klasztertagok összetétele

Tervek, jövőkép

Problémák, kritikus tényezők

Javaslatok

A beérkezett adatokat az EPAP összesítette és elemezte

Elemzés eredménye

Átfogó elemzés a Magyarországon működő regionális klaszterekről

A felmérés alapját képező kérdőívet a Pólus Programiroda dolgozta ki. A kérdőív öt fő szakmai tématerület mentén tartalmazott kérdéseket, amelyek az alábbiak voltak: I. A klaszter összetétele II. Klaszterszerveződési modell III. Együttműködési tapasztalatok IV. Célkitűzések, tervek V. Problémák, igények Induló és fejlődő klaszterek elemzése Regionalitás

Szerveződési modell

Szűk területen működő

Vertikális

Regionális

Horizontális

Országos

Diagonális

Határon átívelő

Jellemző közös tevékenységek

Klasztermenedzser jellemző szolgáltatásai

Marketing Kapcsolatépítés K+F Oktatás Közös beszerzés

Információáramlás biztosítása Rendezvényszervezés Marketing Tanácsadás Projektmenedzsment Források felkutatása

48

A felmérés eredményeit a vizsgált témák szerint alább foglaljuk össze. I. A klaszter összetétele A felmért klaszterekről elmondható, hogy azok alapítása nem egységes modell alapján történt, a formalizálódó szerveződések többféle megoldást alkalmaztak. A klaszter kezdeményezések leggyakrabban együttműködési megállapodás, egyszerű alapító okirat, illetve egyszerű csatlakozási nyilatkozat aláírásával kezdték meg közös munkájukat. A felmérés során vizsgáltuk a klasztermenedzsment szervezetek társasági formáját is. A felmért klaszterek közel háromnegyede gazdasági társasági formában működő klasztermenedzsment szervezettel rendelkezik, emellett jelentősebb számban találhatók még alapítványok, illetve egyesületek is. Induló és fejlődő klaszterek elemzése Klasztertagok összetétele

Tervek, jövőkép A klaszter bővítése Rendezvények látogatása és szervezése Nemzetközi kapcsolatok kiépítése További pályázatok benyújtása

75% KKV K 5% 20%

N Nagyvállalat Egyéb szervezet E

Problémák, kritikus tényezők

Javaslatok

Bizalmatlanság Kiszámíthatatlan szabályozási környezet Lassú pályázati rendszer Rosszul strukturált pályázatok Válság hatásai

Jogi szabályozás kidolgozása Átlátható, gyors pályázati rendszer Egyszerűbb adminisztráció Tapasztalatok megosztása Intenzív, kétirányú kommunikáció

A tagösszetételt vizsgálva megállapítható, hogy a felmért 103 klaszter összesen 1886 taggal rendelkezik. A tagok háromnegyede minősül KKV-nak, amelyeknek több mint fele mikrovállalkozás. Nagyvállalatok mindössze a teljes tagszám 5%-át teszik ki, míg az egyéb szervezetek 20%-ot jelentenek. A hálózatosodás által érintett iparágak közül a fa és a bútoripari klaszterek rendelkeznek a legmagasabb KKV aránnyal. A nagyvállalati jelenlét leginkább az autóiparban és a gépgyártás területén működő klaszterekre jellemző. A felmért klaszterek egyharmada tevékenykedik az NFGM által meghatározott valamely húzóágazatban.

49

II. Klaszterszerveződési modell Az iparági besorolást tekintve elmondható, hogy Magyarországon a hálózatosodás leginkább az informatika, a környezetipar, az autó és gépipar, valamint az energetikai szektorban jellemző. Ezen kívül kiemelhető még az élelmiszeripar, a kreatív ipar, az építőipar, a logisztika, az egészségipar és biotechnológia, illetve a turizmus, mint a klaszteresedés által leginkább érintett terület. A nyertes induló és fejlődő klaszterek iparági megoszlása Nyertes pályázatok iparági megoszlása a ROP klaszterpályázataiban (db) Energetika Gépipar/autóipar Infokommunikációs technológia Környezetipar Üzleti szolgáltatás Turizmus Építôipar Élelmiszeripar Logisztika Egészségipar Oktatás Mûanyagipar/csomagolástechnika Fa- és bútoripar Anyagtudomány Mezôgazdaság Porcelán és kerámia ipar

12 12 12 11 8 8 7 6 6

A ROP klaszterpályázataiban 100 nyertes részesül támogatásban

5 4 3 3 1 1 1

A klaszterek szerveződési modelljének vizsgálatakor megállapítható, hogy a legtöbb hálózat horizontálisan vagy diagonálisan szerveződik, a vertikális szerveződésűek száma kb. a fele az előzőeknek. A diagonális szerveződés az informatikai szektorra, a horizontális a környezetiparra, a vertikális pedig főként az autó és gépiparra, továbbá az energetikai iparra jellemző. Regionálisan vizsgálva megállapítható, hogy a diagonális szerveződés a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon, a horizontális szerveződés Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon, míg a vertikális szerveződés Észak-Magyarországon a legjellemzőbb. A klaszterek által folytatott tevékenységek közül a legjellemzőbb a közös K+F+I, a közös marketing tevékenység, valamint a kapcsolatépítés, míg a fejlettebb klaszterek esetében a közös beruházás, az oktatás, valamint a piacépítés is megjelenik. A hálózatosodás szempontjából kiemelt fontosságú kérdés a regionalitás. A hazai klaszterek esetében a legjellemzőbb az egy régión belüli működés, hozzávetőleg a klaszterek egynegyede működik ennél szűkebb területen, míg szintén egynegyedük több régiót átfogó területen. Az országhatáron átívelő hálózatok száma csekély, legtöbb klaszterszintű kapcsolat Romániával és Ausztriával található. Ágazatilag az informatikai és a környezetiparban, regionális viszonylatban pedig az Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön működő klaszterekre jellemző leginkább határon túlnyúló működés. Az egy régióra kiterjedő hálózatok leginkább az informatika, az autó- és gépipar, valamint a környezetiparban jellemzők. Ennél szűkebb területi kiterjedésű kooperáció az élelmiszeriparban a legjellemzőbb, míg a több régión átnyúló klaszterek az energetikai és az informatikai szektorban találhatók. III. Együttműködési tapasztalatok A klaszter tagok közötti együttműködést illetően elmondható, hogy eddig inkább a szolgáltatások terén valósult meg kooperáció, ugyanakkor a klaszterek mintegy egyharmadában voltak közös beruházások is. Ezeket rendszerint 2-4 tag bevonásával hajtották végre, a projektek volumene jellemzően 20-100 millió forint között mozgott, de előfordult ennek többszöröse is a felmért klaszterek körében. IV. Célkitűzések, tervek A célkitűzések során vizsgáltuk, hogy a klaszterek a Pólus Program keretében elérhető támogatások hiányában látnák-e értelmét az együttműködésnek. A válaszadók közel 90%-a szerint támogatások nélkül is érdemes klaszterbe szerveződni,

50

azonban a támogatások hiányában a működés nehezebbé válna, veszítene intenzitásából, illetve csökkenne annak hatékonysága, lelassulna a klaszter fejlődése. Számos klaszter szerint a támogatások hiányában megszűnne a késztetés a továbblépésre, és a tervezett közös beruházások megvalósíthatósága is megkérdőjeleződne. Szintén jellemző válasz volt, hogy támogatások nélkül az együttműködők köre leszűkülne, esetleg más formában valósulna meg az együttműködés. A klaszter tagok a klasztermenedzsertől jellemzően az alább felsorolt szolgáltatások nyújtását várják: • az információ gyors és pontos közvetítése, • a különféle közös rendezvények megszervezése, • a közös marketing tevékenység elvégzése, • tanácsadás a tagoknak, • projektmenedzsment feladatok elvégzése, • valamint a különböző pénzügyi, pályázati források felkutatása. Ennek megfelelően a klasztertagok a legnagyobb előnyöket a klaszteresedés terén az információhoz jutásban, a közös beruházások megvalósításában, a piacépítés és kapcsolatépítés lehetőségében, illetve a pályázati lehetőségek eredményesebb felhasználásában látják. A klaszterek által megfogalmazott rövid távú tervek rendkívül szerteágazóak, a megkérdezett szervezetek négyötöde rendelkezik ezek megvalósításához szükséges ütemezéssel, valamint majd minden klaszter tervezi, hogy bővíti taglétszámát a következő egy évben. Középtávú tervek megvalósítására már csak a klaszterek mintegy fele rendelkezik ütemtervvel, azonban közel 70%-uk tervezi közös beruházási projekt megvalósítását, és öt kivételével minden klaszter tervezi külföldi kapcsolatok kiépítését a következő három évben. V. Problémák, igények A felmérés keretében kíváncsiak voltunk, hogy a hazai induló és fejlődő klaszterek milyen problémákat látnak a működésük, fejlődésük előtt, és milyen igényeket támasztanak a kormányzati, pályázati rendszerrel szemben. A gazdaságfejlesztési intézményrendszertől leginkább elvárt fejlődési területek: • a klasztereket érintő jogi szabályozás átgondolása, • átláthatóbb, gyorsabb, kevesebb adminisztrációt igénylő pályázati rendszer megvalósítása, • a tapasztalatok megosztása intenzív, kétirányú kommunikáció segítségével. ROP induló és fejlődő klaszterpályázatok Beérkezett pályázatok száma a ROP „induló” klaszterpályázataiban (db)

Benyújtott pályázatok száma Támogató döntések száma

32

30

A ROP-ok „induló” klaszterpályázataira összesen 144 pályázat érkezett

27 21 16

15

ÉM

18 13 KM

DA

10

10

NYD

ÉA

11 7 9

79 pályázat esetében született támogató döntés

4

KD

DD

Beérkezett pályázatok száma a ROP „induló” klaszterpályázataiban (db) A ROP-ok „fejlődő” klaszterpályázataira összesen 37 pályázat érkezett 8

10

4 4

4

6

2

ÉM

KM

DA

NYD

1

5

4 4

4

ÉA

KD

1

51

1 DD

21 pályázat esetében született támogató döntés

ROP induló és fejlődő klaszterpályázatok Igényelt támogatás összege Igényelt és rendelkezésre álló források a ROP klaszterpályázataiban (millió Ft)

Forráskeret a régióban Megítélt támogatás

1403 1344 1212 1130

A ROP-ok klaszterpályázataira ~6,2 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre

1025

968

814

795 800 663

750

700

637

590 569

485

439

289

504 260 157

ÉM

KM

DA

NYD

ÉA

KD

A beadott pályázatok keretében a pályázók összesen ~6,0 milliárd Ft-ot igényeltek Összesen mintegy 3,3 milliárd Ft összegű támogatást ítéltek a pályázóknak

DD

Akkreditált klaszterek Akkreditált klaszterek Magyarországon Akkreditált klaszterek Iparágai

Száma

Egészségipar

7

Informatika

4

Csomagolás-technika

2

Környezetipar

2

Építőipar / Energia

2

Összesen

17

Eddig tizenhét klaszter szerzett „akkreditált innovációs klaszter” címet A legtöbb akkreditált klaszter a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi régióhoz köthető A legtöbb akkreditált klaszter az egészségiparban és az informatika területén működik Jelenleg 17 akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező klaszter működik az országban. Ágazati bontást vizsgálva hét klaszter köthető az orvosi tudományok, a gyógyszeripar, a biotechnológia és az orvosi műszergyártás területéhez. A második legnépszerűbb gyűjtőterület az infokommunikációs technológiák, ahová négy klasztert sorolhatunk. Földrajzi hovatartozás alapján a hat akkreditált klaszter köthető a Dél-Alföldhöz, míg öt Közép-Magyarországhoz, ugyanakkor megjegyzendő, hogy Nyugat-Dunántúlról még nincs akkreditált klaszter.

52

Akkreditált klaszterek Magyarországon Közép-Magyarország (5) Omnipack Csomagolástechnikai Klaszter Mobilitás és Multimédia Klaszter Orvosi Biotechnológia Innovációs Észak-Magyarország (1) Közép-Dunántúl (3) Klaszter EnIn Környezetipari Klaszter Magyar Medikai Gyártók Első Magyar Szennyvíz Technológiai Innovációs E-Közigazgatási Klaszter Informatikai Innovációs Észak-Alföld (1) Klaszter Pannon K+F+I+O Pharmapolis Debrecen PharmAgora Innovatív Gyógyszeripari Életminőség Klaszter Klaszter Dél-Alföld (6) PharmacoFood Goodwill Biotechnológiai Klaszter Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter Biomassza Hasznosítási Klaszter

Dél-Dunántúl (1) Biotechnológiai Innovációs Bázis

53

VII. Az EU klaszterfejlesztési tevékenysége Az Európai Unió tagállamai különféle eszközökkel és módszerekkel, és eltérő forrásokból támogatják a klasztereket. A tagállamok egy része nemzeti szintű klaszterfejlesztési politikát alakít(ott) ki, egy másik része regionális/tartományi szinten kezeli a területet. Az Európai Uniónak egységes klaszterfejlesztési politikája nincs, és az Unió nem is törekszik ennek kialakítására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Unió ne foglalkozna kiemelt területként a klaszterfejlesztés kérdésével. Az Uniós 2006-os innovációs stratégiája1 kiemeli azokat a versenyképességi előnyöket, amelyeket a klaszterek kínálnak a tagjaik számára, és előrebocsátja, hogy elsősorban az innovatív klaszterek részére jelentős uniós források fognak rendelkezésre állni. A Bizottság által felkért klaszterszakértők 2008-ben dolgozták ki az Európai Klasztermemorandumot, amely az európai innováció klaszterek támogatásán keresztüli előremozdítását tűzi ki célul, és a klaszterpolitikák kialakításához állít össze egy ajánlás-gyűjteményt. Még szintén ebben az évben a Bizottság önálló közleményben foglalkozik a klaszterek kérdéskörével (részletesen ld. alább) és elhatározza, hogy egy húsztagú klaszter munkacsoportot állít fel 18 hónapos mandátummal. Ennek eredményeként 2009 áprilisában létrejött a húsztagú Európai Klaszterpolitikai Csoport, amely ajánlásokat dolgoz ki a tagállamok és az Európai Bizottság számára a klaszteresedés támogatása területén. A tagok között magyar szakember is található Buzás Norbert személyében. A fejezet további része az EU Bizottságának kezdeményezéseit mutatja be a klaszteresedés területén. A fejezet szerzője Izsák Kincső, az Európai Bizottság Vállalkozás és Ipar Főigazgatóságának klaszterpolitikákkal foglalkozó szakértője. VII.1. Klaszterek kiválósága minden szinten – az Európai Bizottság kezdeményezései a klaszterek támogatására2 Bevezetés: Az Európai Unió célja a helyi, regionális és nemzeti klaszterpolitikai törekvések megkönnyítése, melyet elsősorban a keretfeltételek javításával, a belső piac kiépítésének folytatásával, az Európai Kutatási Térség kialakításával, a kutatás és a vállalkozások közötti kapcsolatok előmozdításával, valamint a klaszterpolitikai döntéshozók közötti együttműködések ösztönzésével kíván elérni. Európai klaszterpolitika mint olyan nem létezik; az Európai Unió szerepe a tagállamok és régiók klaszterpolitikáinak kiegészítése és a nyílt koordinációs mechanizmus megteremtése. Az Európai Bizottság 2008 októberében adott ki közleményt a klaszterekre vonatkozóan “Úton a világszínvonalú klaszterek felé az Európai Unióban: A széles körű innovációs stratégia végrehajtása” címmel,3 amely egy koherens megközelítést tartalmaz a még több világszínvonalú klaszter kialakulásának elősegítésére. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy bár Európa nem szűkölködik klaszterekben, viszont az uniós klaszterek nem mindig rendelkeznek a szükséges kritikus tömeggel és innovációs kapacitással ahhoz, hogy a globális színtéren is felvegyék a versenyt. Az Európai Unió versenyképessége erősítésének kulcsa a minden szinten kiválóságra való törekvésben rejlik, és nagymértékben hozzájárul az, hogy a gazdasági szereplők képesek-e a klaszterek potenciálját a legkedvezőbben kiaknázni. Ez magában foglalja a hatékonyabb klaszterpolitikák kidolgozását, a klaszterszervezetek minőségi színvonalának emelését, és a kis- és középvállalkozások támogatását a klaszterekben való részvételükön keresztül. Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitika és Ipar Főigazgatósága különböző kezdeményezéseket indít el ezen célok elérése érdekében, mint például a kutatási eredményeken alapuló klaszterpolitikák segítése, transznacionális klaszter együttműködések ösztönzése vagy gyakorlati klaszterpolitikai együttműködés előmozdítása. Ezekhez pályázati felhívások, tender kiírások vagy szándéknyilatkozati felhívások útján lehet csatlakozni. Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitika és Ipar Főigazgatóságának kezdeményezései: Az Európai Klaszterobszervatórium 32 országban és 38 NACE besorolási kategória szerint tartalmazza Európa statisztikai adatok szerint meghatározott klasztereit, továbbá bemutatja az EU tagállamok klaszterpolitikáját, és információkat ad az európai klaszterkezdeményezésekről és klaszterszervezetekről. Az elemzés egy egész Európában összehasonlítható, következetes módszertanon és a legjobb elérhető statisztikai adatokon alapul. A Klaszterobszervatórium 2009 szeptemberében kezdődő új fázisában a statisztikai térképek aktualizálásra kerülnek, és új indikátorokkal egészülnek majd ki. A statisztikai elemzés mellett a Klaszterobszervatórium több figyelmet szentel majd a klaszterszervezetek és az általuk kínált szolgáltatások feltérképezésére. Ez az új, információs fórum részletes adatokat szolgáltat majd a klaszterszervezetekről, tevékenységeikről, erősségeikről és elérhetőségeikről, és segítséget nyújt a klaszterszervezetekkel való kapcsolatfelvételben és a klaszterszervezetek közötti összehasonlításban (www.clusterobservatory.eu). Az Európai Bizottság a versenyképességi és innovációs keretprogramon belül létrehozta az Európai Klaszterpolitikai Csoportot4 azzal a céllal, hogy tanácsot adjon a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak, a még több világszínvonalú klaszter megjelenésének támogatásához. Az Európai Klaszterpolitikai Csoport 20 különböző háttérrel és szakértelemmel rendelkező szakértőből áll és 18 hónapos mandátummal rendelkezik. Tea Petrin asszony, Szlovénia volt gazdasági minisztere és a 1 COM (2006) 502. Communication from the Commission: Putting knowledge into practice: A broad-based innovation strategy for the EU 2 A fejezetet szerzője Izsák Kincső, az Európai Bizottság Vállalkozás és Ipar Főigazgatóságának klaszterpolitikákkal foglalkozó szakértője 3 COM (2008) 652, 2008. október 17. 4 European Cluster Policy Group

54

Ljubljanai Egyetem professzora a csoport elnöke. A csoport politikai ajánlásait tartalmazó jelentés 2010 szeptemberében lesz elérhető (www.proinno-europe.eu/ecpg). Az Európai Klaszter Szövetség5 fontos szerepet játszik a klaszterpolitikák megtervezéséért és végrehajtásáért felelős számos minisztérium és regionális hatóság együttműködésében. A jelenleg közel 90 tagot számláló nyílt szövetség célja, hogy az Európai Unió kulcsfórumává váljon, ahol új, közös klaszterpolitikai eszközöket dolgoznak ki és új együttműködési ötleteket tesztelnek. A PRO INNO Europe kezdeményezés égisze alatt egy új konzorcium adja a szövetség titkárságát és koordinálja a tevékenységeket, melyet a francia OSEO nevű innovációs ügynökség vezet. Az Európai Klaszter Szövetség tervei között szerepel, hogy olyan új kísérleti akciókat teszteljen, mint például közös transznacionális klaszterinfrastruktúra létrehozása, K+F partnerségek kialakítása klasztereken keresztül, nemzetközi technológia transzfer, vagy a nemzetközi klaszter együttműködés jogi feltételeinek megteremtése (www.proinno-europae.eu/eca). A versenyképességi és innovációs keretprogramon belül a Europe INNOVATM kezdeményezés az innovatív vállalkozásokat támogató szolgáltatások javítását célozza meg. Az új Európai Innovációs Klaszterplatform keretében két szektorális konzorcium dolgozik azon, hogy a klaszterszervezetek által használandó új és jobb eszközöket és szolgáltatáscsomagokat fejlesszen ki. A két kiválasztott szektor a biotechnológia és az öko-innováció területe. A konzorciumok klaszterlátogatási programok és közös rendezvények szervezésével, és a vállalkozások nemzetközivé válási stratégiájukban való segítésével kívánják ösztönözni az EU-ban a klaszterek közötti vállalati kapcsolatok fokozását (www.europe-innova.org). A klaszterkezdeményezéseket irányító klaszterszervezetek, a non-profit szervezetektől a vállalatokig különböző formát ölthetnek. A hatékony, professzionális klaszterszervezet kulcsfontosságú a klaszterkezdeményezés teljesítménye és önfenntarthatóságának megteremtése szempontjából. A klaszterszervezetek kiválóságának erősítésére létrehozott európai kezdeményezés célja, hogy az Európai Minőségirányítási Alapítvány (EFQM) kiválósági modellje alapján meghatározza a klaszterszervezetek minőségi kritériumait és létrehozzon egy Európai Klaszterszervezet Minősítést. A minősítés megszerzésének érdekében egy igényekre szabott képzési program kerül kidolgozásra és egy Európai Klasztermenedzserek Klubja kínál majd lehetőséget a klasztermenedzserek közötti tapasztalatcserére. EU-s kezdeményezések a klaszterek támogatására

Szakértelem

Minôség ellenôrzés

Együttmûködés a szakpolitikában Új és jobb eszközök FP7

Európai Klaszter Kiválóság Kezdeményezés

Európai Klaszter Obszervatórium

Klaszter Partnerségek (Klaszter-IP)

INTERREG

Strukturális Alapok Elemzés

A fentebb említett öt kezdeményezés szorosan kapcsolódik az Európai Unió regionális politikai és az Európai Kutatási Térség intézkedéseihez. A 2007–2013 időszak kohéziós politikájára vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások arra ösztönzik a tagállamokat és a régiókat, hogy gazdasági reformstratégiáik részeként fektessenek hangsúlyt az erős klaszterek kialakulására. Az állami támogatások felülvizsgált közösségi keretrendszere szintén elismeri az állami támogatás esetleges hasznosságát a klaszterek fejlesztésére. A kutatási és innovációs tevékenységek támogatása a teljes kohéziós politika forrásainak 25 %-át, kb. 86 milliárd eurót tesz ki. A „Régiók a gazdasági változásért” elnevezésű kezdeményezéssel az Európai Bizottság lehetőséget nyújt a regionális innovációs rendszerek javítására az önállóan szerveződő, interregionális hálózatok támogatásán keresztül, amelyben a klaszterpolitika kiemelkedő szerepet játszhat. A hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramon belül a „Tudás régiói” elnevezésű kezdeményezés az egyetemek, kutatási központok, vállalatok és regionális hatóságok közös projektjein keresztül ösztönzi a kutatásvezérelt klaszterek kialakítását. Ezen túlmenően 5 European Cluster Alliance

55

a hetedik keretprogram kapacitásokra vonatkozó programjának kutatási infrastruktúrát érintő része a már meglévő és új, páneurópai érdekeltségű kiválósági kutatási infrastruktúrák felhasználásának és fejlesztésének optimalizálására irányul. Klaszterpolitikák új dimenziói: A termékek, technológiák és szolgáltatások egyre bonyolultabbá válnak, és különféle szakértelmet igényelnek. A piaci globalizációs folyamatok eredményeként a kiváló termékekért és szolgáltatásokért folytatott verseny is egyre inkább globális szinten folyik, mely a klaszter vállalkozásait arra kényszeríti, hogy a legújabb technológiákat és a legjobb tudást használják. Ez viszont gyakran csak a klaszteren kívül érhető el, hiszen egy klaszter sem képes arra, hogy az értéklánc minden elemében kiváló legyen. A nemzetközi klaszter együttműködés a klaszter vállalkozásait abban segítheti, hogy ezekkel a hiányzó és komplementer kompetenciákkal egészítsék ki tevékenységeiket és hozzáférjenek az elérhető legjobb ipari megoldásokhoz. Mind az Európai Unión belüli és a globális klaszter együttműködés az Európai Unió stratégiájának részét képezi a világszínvonalú klaszterek elősegítésében. Új lehetőségek merülnek fel a feljövőben lévő új iparágak területén, mint például az öko-innováció, az energia-hatékonyság, a tudás intenzív iparágak, a szolgáltatások és a kreatív ipar. Továbbá különböző iparágak új típusú együttműködése kínál új lehetőségeket az innováció és a fejlesztések számára. A klaszterkoncepció itt is a versenyképesség növelésével kecsegtet, és számos nemzeti és regionális hatóság indít el klaszterkezdeményezéseket ezeken az új területeken. A feljövőben lévő szektorokban létrejövő klaszterek további kutatást és figyelmet igényelnek. Az Európai Unió közösségi eszközei, mint például a Strukturális Alapok, a Hetedik Kutatási Keretprogram és a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram egyaránt lehetőséget kínál a tagállamok és a régiók számára a klaszterek fejlesztésének támogatására, viszont az ezen eszközök közötti kapcsolódási pontok erősítésre szorulnak. Az Európai Bizottság egyik fontos célja a jobb szinergiák megteremtése, a munkaprogramok közötti prioritások és az adminisztratív eljárások összehangolása.

56

VIII. Pólus Programhoz kapcsolódó pályázatok és tapasztalatok VIII.1 A Pólus Programhoz tartozó főbb konstrukciók ismertetése Az alfejezet azokat a lényeges pályázati konstrukciókat tartalmazza, amelyek a Pólus Program fókuszában állnak és folyamatosan elérhetőek, vagy ismétlődő jelleggel újból meghirdetésre kerülnek. A Kézikönyv a pályázati konstrukcióknak csak azokat az alapvető ismérveit mutatja be, amelyek nem változnak, állandónak tekinthető. A részletes és pontos feltételeket tartalmazó, aktuálisan beadható pályázatok teljes dokumentációját az NFÜ honlapja (www.nfu.hu) és a Pólus Program honlapja (www.polusprogram.hu) tartalmazza. VIII.1.2 Klaszterfejlesztési pillér Induló klaszterek számára a Regionális Operatív Programokban kerülnek meghirdetésre pályázatok.1 A támogatható tevékenységek a klasztermenedzsmenthez köthető tevékenységek, illetve közös beruházás. A pályázók köre gazdasági társaságok, non-profit gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesületek, köztestületek, közhasznú társaságok, alapítványok, kutató intézetek, oktatási intézmények. Az egyes régiókban az adott régió fejlesztési stratégiájához illeszkedő iparágakban szerveződő klaszterek preferenciát élvezhetnek az elbírálás során. Fejlődő klaszterek számára szintén a Regionális Operatív Programok kínálnak támogatási lehetőséget.2 Támogatható tevékenység elsősorban a klaszter, illetve a klaszter legalább három kis-, és középvállalkozása által együtt megvalósítandó közös beruházás. Klasztermenedzsment támogatására ebben a lépcsőben csak akkor van lehetőség, ha (1) a klaszter közös beruházásra is pályázik és (2) a klaszter korábban nem nyert el ROP pályázaton klasztermenedzsmentre támogatást. A pályázók köre gazdasági társaságok, non-profit gazdasági társaságok és szövetkezetek. Az akkreditált innovációs klaszter cím elnyerésére kiírt pályázat folyamatosan elérhető. A pályázatot a II.2.2. fejezet részletesen tárgyalja. Ugyanakkor szükséges itt is kiemelni, hogy a címpályázat értékelési rendszere 2008 végén az addigi tapasztalatok alapján módosításra került. A közösen folyatott tevékenységek vonatkozásában az elvárások növekedtek, ugyanakkor a gazdasági teljesítményre vonatkozó kategória súlya csökkent. A maximális 100 pontból a korábbi 45 pont helyett 50 pont a minimálisan elérendő a cím megszerzéséhez, de ehhez az egyes szempontcsoportokhoz rendelt alsó pontszámküszöböket is el kell érnie a pályázónak. Az akkreditáció általános bemutatása Áttekintés Cél

A Magyarországon működő klaszterekből kiválassza és minősítse azokat, amelyek Komoly nemzetközi és hazai teljesítmény elérésére képesek Potenciálisan további komoly lehetőségeik vannak Kiszűrje mindazokat, akik járadékvadász magatartást követve csak a támogatási források miatt állnak össze

Időtartam

A jogosultság két évre szól Két év után meg kell újítani

Akkreditáció gyakorisága

Beadás folyamatos Elbírálás negyedévente

Megszerezhető jogosultság

Akkreditációs Tanúsítvány

Pólus pályázatokon való kizárólagos indulás Több konstrukció esetében plusz pont A klaszter szintű előnyök biztosítása akkreditációt követő csatlakozás esetén is lehetséges, ha az új tag megfelel a klaszter által deklarált SZMSZ-nek, vagy az annak megfelelő dokumentumnak A címet elnyerő klaszter Akkreditációs Tanúsítványt kap Szerződés, megállapodás megkötésére nem kerül sor

1 A 2008-as hirdetési kör lezárását követően a következő forduló 2009. IV. negyedévében indul. 2 A 2008-as hirdetési kör lezárását követően a következő forduló 2009. IV. negyedévében indul.

57

A sikeres akkreditáció révén a jelentős fejlesztési forrásoknak köszönhetően az akkreditált klaszterek komoly szerepet játszhatnak a magyar gazdaság fenntartható fejlődési elérésében

GOP 1.3.1./B „Vállalati innováció támogatása” konstrukció I. Klaszteren belül megvalósult együttműködés formái

Szempontok száma (db) 10*

II. Klaszter összetétele

2

III. Klaszter tag KKV-k gazdasági teljesítménye

5

IV. Klaszter K+F+I teljesítménye

4

V. Klaszter stratégiai és cselekvési terv formai és tartalmi értékelése

14

}

A kategóriák mögötti szempontok célja A klaszter tagok közötti együttműködés tudatosságának és szervezettségének mérése

A klasztert alkotó tagok összetételének és számának vizsgálata

A piacilag visszaigazolt sikerek pozitív diszkriminációja, különös hangsúlyt helyezve 35 az export tevékenységre és a magas hozzáadott értékre A klaszterek K+F tevékenységének vizsgálata

A klaszter által alkotott jövőkép és stratégia megalapozottságának vizsgálata, a tartalom nélküli együttműködések kiszűrése

A modell egy öt kategóriába csoportosított, koherens értékelő rendszer Célja a piacilag visszaigazolt sikereket felmutató együttműködések kiválasztása Az értékelési rendszer objektivitása átláthatóvá teszi a döntési folyamatot a pályázók számára és megalapozott, védhető döntéseket tesz lehetővé

Az akkreditált klaszterek számára elérhető dedikált pályázatok közül kiemelendő a GOP-1.3.1/B Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása c. pályázati konstrukció. A pályázati kiíráson akkreditált klaszter tagvállalata által megvalósított innovációs projektre nyerhető el 15-300 millió forint összegű támogatás. A támogatás mértéke 25%, amely kisvállalkozások esetén további 20 százalékponttal növelhető.3 További 15 százalékpontos támogatási mérték prémium adható, amennyiben a projekt legalább két egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg.4 A konstrukción gazdasági társaságok és szövetkezetek pályázhatnak. GOP 1.3.1./B „Vállalati innováció támogatása” konstrukció Leírás Támogatás összege

Vállalkozások innovációs tevékenységeinek támogatása Meglévő K+F eredményre (prototípus vagy termék) új vagy jelentősen javított, korszerű, magas értéket képviselő, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozása, piaci bevezetése

Támogatás mértéke

15 – 250 millió Ft

Intenzitás

Maximum 60 %

A pályázat 2009. februárjában kinyílt

Pályázók köre

Akkreditált klaszter tag gazdasági társaságok

A KMOP tükör 2009. első negyedévében indul

Támogatható tevékenységek köre

Kísérleti fejlesztés (kötelező elem) Marketing (de minimis)

Az akkreditált klaszterek tagvállalatai kizárólagos jogot élveznek a GOP-1.2.1 Akkreditált innovációs klaszterek támogatása c. pályázaton való induláson. A konstrukción kizárólag akkreditált klaszterek tagvállalatai által létrehozott projekttársaságok pályázhatnak a klaszter érdekét is szolgáló innovációs projektekkel. A támogatás összege 250 – 1.500 millió forint, mértéke pedig kkv-k esetén max. 50%, egyéb vállalkozások esetén max. 40%. 3 Középvállalkozások esetén 10 százalékpont a támogatási mérték prémiuma. 4 Az együttműködésre vonatkozó pontos feltételeket a pályázati dokumentáció tartalmazza.

58

Jelentős előrelépés a Pólus Program és az akkreditált klaszterek számára, hogy 2009-től a tisztán hazai forrásból finanszírozott Nemzeti Technológia Program pályázat értékelési rendszere is előnyben részesíti az akkreditált klaszterekhez köthető projekteket. A Nemzeti Technológia Program célja a gazdaság versenyképességének növelése és a fejlődés fenntarthatóságának elősegítése korszerű technológiák területén végzett középtávú, hasznosítás orientált stratégiai kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatásával. (Bővebb információ: www.nkth.gov.hu.) Az GOP 1.2.1. legfontosabb paraméterei Leírás Támogatás összege Támogatás mértéke

250-1.500 millió Ft Egy projekt mérete legalább 500 millió Ft K+F jogcímre: kisvállalkozás, középvállalkozás 50%, nagyvállalkozás 40% Regionális beruházás támogatás a regionális térkép által engedett mérték, de maximum 50%

Benyújtható pályázatok száma

Csak akkreditált klaszter pályázhat Egy kiírásban egy klaszter összesen 1,5 milliárd forint támogatást igényelhet

Pályázók köre

Projekttársaság, amelyben klasztertagok legalább 74%-ban tulajdonosok

Pályázati jogcím

K+F De minimis Beruházási jogcím

A javasolt pályázati rendszer előnye, hogy Ösztönöz az együttműködésre Széleskörű támogatást nyújt (K+F és beruházás) A kkv-k részvételét támogatja

VIII.1.3 Horizontális pillér A GOP 1.2.2. legfontosabb paraméterei Leírás Támogatás összege

1.000-5.000 millió Ft Egy projekt mérete legalább 1.000 millió Ft

Támogatás mértéke

A regionális térkép által engedett mérték, de maximum 50%

Benyújtható pályázatok száma

A GOP 1.2.2 konstrukció esetében egy pólusváros területén a 2009-2010-es pályázati kiírások keretében egy projekt kaphat támogatást

Benyújtható pályázatok száma

Gazdasági társaság, amelyben egy pólusváros önkormányzata vagy a pólus város önkormányzatának kizárólagos tulajdonát képező gazdasági társasága és/vagy állami felsőoktatási intézménye mint tag, illetve részvényes legalább 5%-os, de legfeljebb 50%-os részesedéssel* rendelkezik

Pályázati jogcím

Beruházási jogcím

Széles elszámolható költségkör: K+F és innovációs infrastruktúra K+F és innovációs műszaki gépek, berendezések Licenc, know-how IT Projekt-menedzsment költségek

A GOP-1.2.2 Innovációs és technológiai parkok támogatása c. pályázati konstrukció keretében a pólusvárosok területén megvalósuló koncentrált, üzleti alapon működő kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltató központok kialakítására lehet pályázni. A Pályázó olyan gazdasági társaság lehet, amelyben egy pólus város önkormányzata, vagy a pólus város önkormányzatának kizárólagos tulajdonát képező gazdasági társasága és/vagy felsőoktatási intézménye mint tag, ill. részvényes

59

legalább 5%-os, de legfeljebb 50%-os részesedéssel, vagy legalább a szavazatok 5%-ával, de legfeljebb 50%-ával rendelkezik. A támogatás mértéke maximum 50% lehet. A konstrukció keretében egy pólusváros területén a 2009-2010-es pályázati kiírások keretében egy projekt kaphat támogatást. VIII.2. Pályázati tapasztalatok A K+F+I tevékenységet támogató pályázati konstrukciók körében kiemelendő az akkreditált innovációs klaszterek számára elérhető GOP-1.2.1.-es (KMOP-1.1.3./A) pályázati felhívás. Ez a kiírás a K+F+I célú pályázati konstrukciók körében új típusúnak tekinthető azzal, hogy itt a projekt végrehajtásához külön projekttársaság létrehozását követeli meg a Támogató. A pályázat esetében a klaszter néhány tagvállalata által megvalósítandó közös innovációs projektek juthatnak támogatáshoz. A projekteknek illeszkedniük kell az akkreditált klaszter tevékenységéhez és fejlesztési stratégiájához. A pályázat esetében az első értékelési körig5 felmerült tapasztalatok: • A benyújtott pályázatok esetében alacsony a nyerési arány, amelynek oka lehet, hogy • a pályázatok nem kellően kidolgozottak, gondolva itt a szakmai tartalom leírására, • sok esetben nem vagy csak nehezen megítélhető a projekt innovációs tartalma, a valós piaci hasznosíthatóság, • továbbá sok esetben a projektek költségvetésében túlárazott és nem indokolt elemek is fellelhetőek. Nemcsak a támogató, hanem az akkreditált klaszterek szempontjából is rendkívül fontos, hogy megalapozott projektekkel pályázzanak, mivel az elérhető jelentős összegű támogatással megvalósított piacképes projekt, illetve annak eredménye a klaszter továbbfejlődésében jelentős előrelépést eredményezhet. Az akkreditált klaszterek, illetve tagvállalataik számára kiírt GOP-1.3.1./B Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása című pályázati konstrukció esetében 2009. június végéig szintén alacsony nyerési arány volt jellemző. A jelentős számú elutasításnak ezen konstrukció esetében is a legfőbb okai a korábbiakban említett GOP-1.2.1.-es pályázatnál tapasztalt problémák: • a pályázatok nem kellően kidolgozottak, gondolva itt a szakmai tartalom leírására, • sok esetben nem vagy csak nehezen megítélhető a projekt innovációs tartalma, a valós piaci hasznosíthatóság, • továbbá sok esetben a projektek költségvetésében túlárazott és nem vagy nem kellően indokolt elemek is fellelhetőek. A pályázatokkal összefüggésben általánosságban elmondható tapasztalat, hogy: • amennyiben a pályázati útmutató, illetve adatlap értelmezésével kapcsolatos kérdés merül fel, mindenképpen célszerű a kiírótól írásban választ kérni • a pályázati útmutatóban megfogalmazott formai feltételek (beküldés módja, határideje stb.) betartásán túl a pályázóknak célszerű a pályázat benyújtása előtt meggyőződniük arról, hogy a kiíró által az NFÜ honlapján közzétett legutolsó változatnak megfelelően nyújtja be pályázatát (esetenként előfordul, hogy a kiíró módosítja, illetve pontosítja a kiírást, ebben az esetben az útmutató, illetve az adatlap módosítására vonatkozó közlemény jelenik meg az NFÜ honlapján) • nagyon fontos, hogy a pályázó a projekt jellemzőinek (K+F tartalom, elvárt eredmény a projekt lezárásakor, méret, stb.) megfelelően válassza meg, hogy mely pályázaton kíván indulni (rosszul megválasztott pályázat esetén jó projekttel sem lehet nyerni, hiszen nem garantálható, hogy az megfelel a pályázat elvárásainak) • a pályázat kidolgozása során különösen fontos, hogy a pályázó a projekt szakmai tartalmának bemutatására is kellő figyelmet szenteljen, • a projekt megítélése szempontjából lényeges, hogy annak K+F, illetve innováció tartalma, az ebben rejlő „újszerűség” megfelelően bemutatásra kerüljön, figyelemmel a piacon már jelenlévő – hasonló – termékektől való megkülönböztetésre is • a pályázatban – tekintettel az árbevétel vállalásra is – célszerű kitérni arra, hogy a kifejlesztett és piacra vitt terméket milyen fogyasztói csoportnak szánják, és milyen piaci lehetőségekkel számolnak, • a projekt költségvetésének összeállítása során a pályázatnak be kell tudnia bizonyítani, hogy minden tétele indokolt és költségtakarékos módon került megtervezésre. Erre tekintettel célszerű a beszerzendő eszközök átlagos piaci áráról tájékozódni, és ha a specifikáció miatt esetleg a beszerzendő eszköz és egy átlagos eszköz ára között eltérés van, akkor az eltérést – értelemszerűen a specifikáció megadásával – indokolni. • a szolgáltatások, a megbízási díjak és a munkabér ráfordítások esetén is célszerű az adott iparágban elfogadott általános mértékekből kiindulni (mind a díjazás összege, mind az időráfordítás szükségessége tekintetében) és az esetleges speciális igényekből, körülményekből fakadó eltéréseket ez esetben is külön indokolni szükséges.

5 2009. június 30.

60

IX. Klaszterek működéséhez kapcsolódó számviteli kérdések A klaszterek működéséhez kapcsolódó számviteli kérdésekről szóló dokumentumok elérhetők a Pólus Programiroda honlapján, a http://www.polusprogram.eu/hu/dokumentumtar oldalon.

61

X. A klaszteresedés jogi és versenyjogi kérdései X.1. A klaszterek és klaszter tagvállalatok szerződési rendszere A klasztert alapító megállapodás A klasztert alapító megállapodás vagy megállapodások feltételeinek részletezését megelőzően fontos felidézni, hogy milyen szerveződéseket értünk klaszterek alatt. A klaszteresedési folyamatot és a klaszterek mibenlétét illetően számos elképzelés, meghatározás született, melyek közül a leginkább elterjed talán a klaszter fogalmát a közgazdaságtanban meghonosító Porter által megfogalmazott elmélet. Porter első leírása alapján a klaszterek kialakulását olyan folyamatnak tekintjük, amelynek során egy szűkebb földrajzi környezetben egymás közelébe települt, egyes tevékenységi területeken együttműködő, más vonatkozásban viszont egymással versenyző cégek tartós együttműködési rendszereket alakítanak ki egymás között, amelynek célja, hogy versenyképességüket javítsák. Az egyes vállalkozásokat és egyéb szervezeteket az együttműködésre ösztönző tényezők lehetnek: a szakképzett munkaerő koncentráltabb, illetve könnyebb elérése, a beszállítók közelsége, a speciális tudás rendelkezésre állása, a méretgazdaságosságból fakadó előnyök, a gazdaságosabban üzemeltethető infrastruktúra által kiváltott földrajzi koncentráció valamint e koncentrációnak is köszönhető, az átlagosnál nagyobb számú és jobb minőségű konkrét együttműködések (oktatás képzés, háttérműveletek, közös K+F projektek). Porter a folyamat leírása mellett a regionális klaszter tekintetében a következő definíciót fogalmazta meg: „Egy konkrét iparág versenyző és együttműködő vállalatai a kapcsolódó iparágak, pénzügyi intézmények, szolgáltató és támogató infrastrukturális intézmények (oktatás, szaktanácsadás, kutatás) szakmai szövetségek (kamarák, klubok) innovatív kapcsolatrendszerén nyugvó, földrajzi koncentrációja.” A porteri klaszter definíció mellett számos más klaszter meghatározás is ismert, melyek közös jellemzője, hogy ezek a klaszterekre úgy tekintenek, mint egymással versengő, független vállalkozások és egyéb szervezetek együttműködésére. Jogi szempontból vizsgálva ezen szervezeteket tömörítő csoportosulásokat, a működő klaszterekkel kapcsolatos tapasztalatok és a különböző klaszter-elmélettel foglalkozó szakértők meghatározásai alapján megállapítható, hogy a klaszterek a klasztereket alkotó önálló gazdasági egységek, vállalkozások, non-profit - és más szervezetek (pl. felsőoktatási intézmények, kutató intézetek) spontán együttműködései révén jönnek létre. Előfordul azonban a felülről szerveződő klaszterek esetében, hogy valamely megállapodás megkötése hozza létre a klasztert. A különböző klaszterszerű együttműködések kialakulását és rövidebb vagy már hosszabbtávú működését követően gyakran sor kerül a klaszterben történő működés/együttműködés legfontosabb alapelveit, az egyes tagokra vonatkozó általános magatartási szabályokat rögzítő klaszter alapító szerződések írásbeli megkötésére is. Ezen megállapodás képezi a klaszterben történő működést szabályozó megállapodás-rendszer – melynek további elemeit az alábbiakban fejtjük ki – legfelsőbb szintjét, melyek minden tagra kötelező érvényűek. Hangsúlyozni kell, hogy az írásbeliség gazdasági értelemben nem szükségképpeni eleme a klaszter létezésének, viszont számos esetben elengedhetetlen bizonyos joghatások kiváltásához, vagy éppen a nyomon követhető működéshez, így pl. bármely támogatás igénybe vételéhez szükséges az írásban is megerősített alapító megállapodás, továbbá elengedhetetlen az írásbeliség a klaszter teljesítményének nyomon követése, értékelése esetén is. Az együttműködési megállapodást a klaszter tagvállalatok kötik meg, mely formáját tekintve a Ptk.-ban nevesített atipikus szerződésnek minősül. A megállapodások megkötése előtt elengedhetetlen, hogy a szerződő felek nagyon világosan megfogalmazzák az együttműködésük indokát és jövőre vonatkozó szándékaikat, célkitűzéseiket, továbbá azt, hogy a milyen eszközökkel kívánják megvalósítani a kitűzött célokat. Álláspontunk szerint ezen megállapodásban célszerű szabályozniuk a működésük alapjait, a jövőre megfogalmazott célkitűzéseket, a tagszervezetek jogait és kötelezettségeit, valamint a célok megvalósítása érdekében igénybe veendő eszközöket. A klaszter alapító dokumentumai a működés során kiegészülhetnek a működést tovább könnyítő, valamint a tagok együttműködési készségét növelő, szintén valamennyi tag által elfogadott általános szerződésekkel vagy különböző szabályzatokkal pl. szervezeti és működési szabályzattal, etikai szabályzattal, szakmai szabályzatokkal. Ezen általános, minden tagra kiterjedő megállapodásokhoz járulhatnak olyan megállapodások, amelyek csak a tagok egy részének tevékenységére vonatkoznak, ilyenek lehetnek pl. meghatározott projektekre kötött szerződések, konzorciumi megállapodások, megbízási, kutatási vagy vállalkozási szerződések, melyeknek részesei lehetnek klaszteren kívüli vállalkozások, egyéb szervezetek is. Fontos követelmény, hogy a klaszterbeli együttműködést szabályozó, minden tagra vonatkozó alapító és az azt kiegészítő, módosító szerződések, valamint a konkrét projektek megvalósítására, vagy egyéb célokra a tagok egy része által megkötött szerződéseknek összhangban kell lenniük és illeszkedniük kell a klaszter stratégiájához.

62

Figyelemmel kell lenni az alul- ill, túlszabályozottság veszélyeire különösen azokban az esetekben, amikor a klaszterben az együttműködések még csak kezdeti stádiumban vannak, vagy éppen azon esetekben, amikor a felek a klasztert kifejezetten projektek generálása érdekében hozták létre. Általánosságban azt tartjuk célszerűnek, hogy a valamennyi tagot érintő általános együttműködési szabályokat a klaszter alapító dokumentumaiban határozzák meg a felek, míg a konkrét projektekre vonatkozó együttműködési szabályokat, jogokat és kötelezettségeket a projektre vonatkozó szerződésben érdemes megjeleníteni. Az akkreditált innovációs kalszterek esetében az „akkreditált innovációs klaszter” cím elnyerésére vonatkozó pályázati felhívás és útmutató meghatározza azokat az alapvető kritériumokat, amelyeknek az akkreditáció alapvető feltételeként szerepelniük kell a címre pályázó klaszterek alapító okiratában és szervezeti működési szabályzatában. Az alapító dokumentummal összhangban a szervezeti és működési szabályzatnak az alábbi tartalmi elemeket kell tartalmaznia: • SZMSZ céljáról • A klaszter alapvető adatairól (működési terület, alapítás módja, célja) • A klaszter szervezeti felépítéséről (javaslattevő, döntéshozó stb.) • A klasztermenedzser feladatainak ellátásáról • Általános csatlakozási feltételekről, kizárási lehetőségekről • Titoktartási kötelezettségekről • Iratok kezeléséről • Szellemi tulajdonjog védelméről • A klaszter működésével kapcsolatban felmerülő költségekhez történő hozzájárulás (’tagdíj’) mértékéről • A tagdíjfizetés módjáról • A tagdíjfizetés gyakoriságáról • A tagdíjfizetés elmulasztása esetére vonatkozó szankcióról A klaszter, illetve a klaszter tagjai és a klaszter menedzser szervezet közötti megállapodás A klaszter működését meghatározó (alapító) együttműködési megállapodás mellett ki kell térni az ún. klaszter menedzser szervezettel kötendő megállapodásra. A klasztertől elkülönült egységként működik a klaszter menedzsmentjét ellátó szervezet, mely a klaszter által kitűzött célok elérését adminisztratív eszközökkel, különböző szolgáltatások nyújtásával segítő szervezet. A kalszter menedzser szervezetnek jelentős szerepe lehet a klasztert alkotó tagvállalatok, illetve egyéb szervezetek közötti kapcsolatok erősítésében, a tagok közötti kohézió növelésében, a klaszterben a közös tevékenységek szervezésében, a klaszter sikeres külső megjelenésében. A klaszter menedzser szervezetek működési formáját illetően a hazai gyakorlatban számos megoldás ismert. A klaszter menedzsmentet elláthatják különböző, for-profit vagy non-profit gazdasági társaságok (kkt., bt., kft., zrt., nyrt.), szövetkezetek, alapítványok, egyesületek. A klaszterek gazdasági működése szempontjából azonban azt tartjuk célszerűnek, ha a klaszter menedzser valamely gazdasági társasági formát választja szervezeti keretként. Az akkreditált innovációs klaszterek esetében követelmény, hogy a klaszter menedzser szervezet a klaszter tagjaitól független vállalkozás legyen. A klaszter menedzser szervezet által nyújtott szolgáltatások sokfélék lehetnek, elsősorban a klaszter tagvállalatok által megfogalmazott igényekhez igazodnak. A legjellemzőbb szolgáltatások: képzés- és oktatásszervezés; pénzügyi, jogi tanácsadás, iparjogvédelmi szolgáltatások, piackutatás, marketing tevékenység, pályázatfigyelés, pályázatírás vagy pályázat lebonyolítás. A klaszter menedzser szervezet által nyújtott szolgáltatások igénybe vételéhez a klaszter tagvállalatok és a klaszter menedzser szervezet közötti szerződés megkötése szükséges, mely lehet a tagvállalatokkal egyenként megkötött szerződés vagy valamennyi klaszter tagvállalattal kötött keretszerződés és meghatározott, az egyes tagok által igénybe vett szolgáltatások esetében a keretszerződést kiegészítő megállapodás. A keretszerződésben meg kell adni a klaszter menedzsertől igénybe vehető szolgáltatások körét, valamint amennyiben kiegészítő megállapodásokkal vehetők igénybe meghatározott szolgáltatások, úgy ezen tényre is pontosan kell utalni a keret-megállapodásban. A klaszter menedzser szervezet és a klaszter tagvállalatok – mint önálló jogi személyek – közötti jogviszony alapja jellemzően megbízási vagy vállalkozási szerződés.

63

A GOP-1.2.1.-es (KMOP-1.1.3./A) konstrukcióhoz az együttműködési megállapodás mintával kapcsolatos tudnivalók Ki kell emelni a támogatási konstrukciók körében az akkreditált innovációs klaszterek számára elérhető GOP-1.2.1.-es (KMOP-1.1.3./A) pályázati felhívást, figyelemmel arra, hogy ez a K+F+I célú pályázati konstrukciók körében új típusúnak tekinthető azzal, hogy itt a projekt végrehajtásához külön projekttársaság létrehozatalát követeli meg a Támogató. Szükségesnek tartottuk iránymutatásként összeállítani egy, a projekt társaság alapítói között kötendő együttműködési megállapodás mintát, melyet a társaság alapítói a társasági szerződés mellett köthetnek meg. Egy ilyen megállapodás tehát már nem tartozik az általános klaszter működést szabályozó körbe, mivel ezt a fenti konstrukció érdekében projekt társaságot alapító klaszter tagvállalatok köthetik meg a projekt hatékony végrehajtása érdekében. A megállapodás minta megtalálható a Pólus Programiroda honlapján, a http://www.polusprogram.eu/hu/dokumentumtar oldalon. Ezen megállapodás célja elsősorban az, hogy a társaság résztvevői belső, egymás közötti viszonyukat részletesen szabályozzák, pontosan meghatározva céljaikat, egymáshoz való viszonyukat, a társasággal szemben vállalt kötelezettségeiket, illetve elvárásaikat, továbbá ennek keretében célszerű rendelkezni a projekt végrehajtását - beleértve a fenntartási, illetve az azt követő időszakot is – érintő részletkérdésekről is. A projekttársasági működéséből, a K+F+I tevékenység jellegéből számos speciális kérdés adódik, melyek rendezetlensége esetén felmerülhetnek a projekt végrehajtása, majd fenntartása során a társaság működésében, illetve az alapítók együttműködésében a végrehajtást és a majdani lezárást hátráltató, illetve akadályozó tényezők. Ilyen speciális témák lehetnek a projekt finanszírozásával kapcsolatos kérdések, a projekt társaságban létrejövő szellemi alkotások fenntartásának és hasznosításának kérdései, iparjogvédelemmel kapcsolatos kérdések, a fenntartási időszakot követően a társaság további sorsának kérdése, az alapítók által a társaságba bevitt vagyonnal történő elszámolás (stb.). A megállapodás minta alkalmazása nem kötelező eleme a pályázatnak, azonban fontos sorvezetője lehet a projekttársaság alapítása, működtetése, majd a projekt zárása során, illetve azt követően felmerülő teendőknek. A megállapodás minta az alábbi területekre vonatkozóan fogalmaz meg iránymutatást és egyben szövegezési javaslatot is: • A társaság alapítása • Az alapítók kötelezettségei • Biztosítékok • Finanszírozás, az alapítók és a társaság közötti ügyletek • A társaság irányítása és ellenőrzése, a társasági szervek • A legfőbb szerv ülése • Az átruházásra vonatkozó korlátozások • A projekt módosítása, meghiúsulása • A projekthez kötődő vagyontárgyak • A projekt zárása • Döntésképtelenségi helyzet A támogatási szerződés A Támogatási szerződés a klaszterekre jellemző szerződési rendszerben szintén nem az általános, valamennyi klaszter tagvállalatra vonatkozó szerződések körébe tartozik, hanem az egyedi vagy néhány tag által – állami támogatás segítségével – megvalósítandó projekteket szabályozó szerződési forma. A projektek megvalósításának elősegítését célzó források megszerzése érdekében pályázhat egy tagvállalat önállóan vagy valamely partner bevonásával, valamint pályázhat néhány tagvállalat új projekttársaság létrehozásával, illetve bizonyos konstrukciók esetén a tagvállalatok konzorciumai is kerülhetnek pályázói pozícióba. Az operatív programok keretében az egyes konstrukcióban elnyert támogatás esetén a támogatás kedvezményezettjével a Támogató képviseletében eljáró Közreműködő Szervezet támogatási szerződést köt, mely szerződés keretében a támogatási jogviszony valamennyi eleme meghatározásra kerül. A támogatási szerződés két részből tevődik össze: az egyedi szerződési részből, valamint az általános szerződési feltételekből. Az egyedi részben kerülnek meghatározva az adott támogatott projektre vonatkozó sajátos jellemzők: • szerződés tárgya • a projekt megvalósításának időbeni ütemezése és helyszíne • a projekt költsége, a támogatás forrása és összege • a projekt megvalósításának számszerű eredményei • biztosítékadási kötelezettség.

64

Az Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák azon feltételeket, melyek a támogatási jogviszonyra vonatkozó valamely jogszabályon vagy egyéb kötelező érvényű rendelkezésen alapszanak, ezek közül a legfontosabbak: • a projekt megvalósításához kapcsolódó beszámolási, jelentéstételi kötelezettségek • a biztosítékok rendszere • a támogatás kifizetése • szerződésmódosítás • a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok • a támogatás felfüggesztése • a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei • a támogatások ellenőrzése • fenntartási kötelezettség, tulajdonjog, szellemi alkotásokhoz fűződő jogok • tájokoztatás és nyilvánosság • a szerződés megszűnése. A kedvezményezettek részéről nagyon fontos, hogy részletesen tanulmányozzák a szerződés mindkét részét. Gyakori hibaként merül fel, hogy amennyiben a pályázatot pályázatíró írja, a pályázónak a szakmai tartalom meghatározásán túl nincs feladata a pályázattal a támogatás elnyeréséig, majd a szerződéskötést követően nem fordítanak kellő figyelme a támogatási szerződésre. A támogatási szerződésből, amint az a fenti felsorolásból is látszik, számos feladat és kötelezettség hárul a kedvezményezettre, melyek nem teljesítése akár szerződésszegést is jelenthet. Sok estben úgy tűnhet, hogy a támogató részéről meglehetősen egyoldalú szerződési feltételekről van szó, hollott a támogató pusztán meghatározza azon elvárásait, illetve megállapodásba foglalja a pályázó/kedvezményezett által a támogatási összeg megszerzése fejében – mely sok esetben a projekt összköltségének akár 70-75%-át is kiteheti – a pályázatában vállalt feltételeket. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a kedvezményezett által benyújtott pályázat a támogatási szerződés részét képezi, így a szerződésben és a pályázatban leírt feltételektől nem lehet eltérni. Bizonyos módosításokat a támogató a támogatási szerződés módosításával elfogad, ezek azonban nem eredményezhetik a projekt céljainak és feltételrendszerének lényeges módosulását. X.2. Összefoglaló a klaszteresedés versenyjogi vonatkozásairól1 A Pólus Program klaszterfejlesztési stratégiájának előadása során hangsúlyozzuk, hogy a már létező közgazdasági „klaszter meghatározások” mellett nem kívánunk újabb definíciókat adni, de a klaszterek támogatását célzó pályázatokban, illetve a minősítési rendszerben (akkreditáció) pontosan meghatározottak azon elemek amelyek alapján azonosíthatóak a támogatási szempontból klasztereknek tekinthető vállalkozási együttműködések. Itt érdemes példaként említeni az Európai Bizottság klaszter meghatározását, mely meglehetősen tág megközelítést jelent, lefedve tulajdonképpen sok más klaszter definíciót is: „A klaszter olyan egymástól (gazdasági értelemben) kölcsönösen függő vállalatok és kapcsolódó intézmények csoportja, amelyek együttműködők és versenyzők; földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálódnak; meghatározott területre/ágazatra koncentrálnak, közös technológiák és képességek kötik őket össze; tudományos alapúak vagy hagyományosak” A klaszter legfontosabb összetevői tehát: a klaszterek független vállalkozások által vezérelt együttműködések, ahol azonban egyidejűleg jelen van a vállalkozások közötti verseny is, és a klaszterhez csatlakozhatnak egyéb szervezetek, így például oktatási, kutatási intézmények, továbbá jellemző a földrajzi és/vagy esetleg iparági koncentráció, valamint az innováció vagy erre törekvés. A klaszterekkel foglalkozó szakemberek is általában kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak a klaszterben együttműködő vállalkozások együttműködésével egyidejűleg megvalósxuló, és a viszonyukat alapvetően meghatározó versenyének. A klaszterszerű együttműködéseknek fontos eleme a vállalkozások közötti verseny, a klaszterben résztvevő vállalkozások gazdasági versenyképességük növelése, így magától értetődően merül fel a klaszterek versenyhez, bizonyos versenyjogi aspektusokhoz való viszonya. Ezen körülmények folytán fontos tisztában lenni a versenyjog bizonyos szabályaival amelyek meghatározzák azon határokat, melyek mentén a verseny kizárása, torzítása vagy korlátozása nélkül valósulhat meg a vállalkozások együttműködése. A versenyjog szabályrendszerével „a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdeket”2 kívánja szolgálni. A Közösségi versenyjogához hasonlóan ezen cél érdekében a magyar versenyjog is tiltja a tisztességtelen versenyt általában, az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolását, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat, a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélést és a vállalkozások nem engedélyezett összefonódását. 1 Források: A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény; Complex CD Jogtár Tptv.-hez fűzött kommentárja; Nagy Csongor István: Kartelljogi kézikönyv 2 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény preambuluma

65

Tekintve, hogy a klaszterek az őket alkotó vállalkozások közötti együttműködési megállapodás alapján jönnek létre, illetve működnek, különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban:Tptv.) IV. fejezetében foglaltakra, mely a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról szól, továbbá a Közösségi jog vonatkozó rendelkezéseire. (Jelen összefoglalóban elsősorban a versenyjog anyagi jogi szabályaira koncentrálunk.) A versenyjog ezen területe a jog szigorú értelmében véve a vállalkozások között a piaci magatartásukra vonatkozóan kötött megállapodásokat versenykorlátozónak tekinti. Ezt a megközelítést jól példázza a Versenytanácsnak egyik határozatában3 ebben a vonatkozásban megfogalmazott állásfoglalása, mely a következő: „A versenyjogi értékelés kapcsán leszögezendő:a vállalkozások közötti megállapodások (összehangolt magatartások) versenyjogi megítélésének kiindulópontja azon követelmény, hogy a vállalkozások piaci döntéseiket önállóan hozzák meg, mellőzve a versenytársaikkal akarategyezségben tanúsított piaci magatartást. A piaci szereplőknek saját maguknak, önállóan kell kialakítaniuk a piacon általuk alkalmazott politikát, követett magatartást, s ez az elvárás meggátol minden közvetlen vagy közvetett kapcsolatot az egymástól független piaci szereplők között.” Mind a magyar, mind a Közösségi versenyjog (EK Szerződés 81. Cikke) alapvetése az általános érvényű kartelltilalom, azaz, hogy minden vállalkozások közötti megállapodás, beleértve a vállalkozások összehangolt magatartását és a vállalkozások társulása által hozott döntés az általános kartelltilalomba ütközik, ha a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejt ki, illetve fejthet ki. A megállapodásoknak nem kell írásban létrejönniük a versenyt befolyásoló hatás eléréséhez, sőt a vállalkozások összehangolt magatartásnak megállapítása is okot ad a jogsértés szankcionálására. Nem miősül ilyen megállapodásnak, amennyiben egymástól nem független vállalkozások között jön létre. (Egymástól nem független vállalkozások: ha egyik a másikat irányítja, vagy ugyanaz a vállalkozás, illetve ugyanazok a vállalkozások közösen irányítanak.) Annak érdekében, hogy ne lehessen arra hivatkozni, hogy az adott megállapodást nem a vállalkozó, hanem valamilyen olyan szervezeti egyesülés kötötte, amelynek a vállalkozó csak tagja, ezért a Tptv. külön kiemeli, hogy a gazdasági versenyt akadályozó, korlátozó, illetőleg torzító, vagy az ezt célzó megállapodás akkor is tilos, ha azt a vállalkozások társadalmi szervezete, köztestülete, egyesülése vagy más hasonló szervezete döntötte el. A Tptv. 11.§ (2) bekezdése példálózó felsorolását adja a gazdasági versenykorlátozó megállapodások kritikus fajtáinak: • a vételi vagy eladási árak, valamint egyéb üzleti feltételek meghatározása (árkartell) • az előállítás, forgalmazás, műszaki fejlesztés vagy befektetés korlátozása vagy ellenőrzés alatt tartása (kontigentáló kartellek); • a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók, üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; • a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választási lehetőségek korlátozására (piacfelosztó kartellek) • a jövendő versenytárs piacra lépését akadályozó, • az üzletfeleket az árak, fizetési határidők, szerződési feltételek tekintetében megkülönböztető, • a szerződéskötést a szerződés tárgyához nem tartozó kötelezettségvállalástól függővé tevő, illetőleg a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás tanúsítása. A tilalom meglehetősen tág, így olyan helyzetek is beletartozhatnak, amelyek súlyuknál vagy éppen gazdasági célszerűségük folytán nem vethetnek fel versenyproblémákat. Ennek megfelelően a törvény meghatározza, hogy mely megállapodások, illetve magatartások nem tartoznak ebbe a körbe: • Nem vonatkozik a kartelltilalom a csekély jelentőségű megállapodásokra, mivel ezeknek nincs versenyellenes következménye. • Nem vonatkozik a tilalom az olyan megállapodásokra, melyek nagyobb mértékben mozdítják elő a versenyt, mint amekkora mértékben azt hátráltatják. (gazdasági ésszerűségi teszt) • Bizonyos esetekben figyelembe vehetők közérdeket előtérbe helyező szempontok (közérdekű ésszerűségi teszt). Csekély jelentőségű egy megállapodás akkor, ha az azt kötő feleknek és a tőlük nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a 10%-ot nem haladja meg. Nem érvényes a kivétel arra az esetre, ha ezen csekély súlyú megállapodások az eladási vagy vételi árak meghatározását vagy a piac versenytársak között történő felosztását jelenti, továbbá akkor, ha az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a verseny jelentős mértékben akadályozódik, korlátozódik vagy torzul. Ez utóbbi esetben viszont nincs helye bírság kiszabásának. Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. A fenti kivételek mellett a törvény további mentesítési lehetőségeket határoz meg az általános kartelltilalom alól: A vállalkozások széles körű együttműködési rendszere és az azt megalapozó megállapodások nélkülözhetetlenek az ésszerű gazdálkodás, valamint a teljesítőképesség és a versenyképesség növelése szempontjából. 3 21/2005. VJ – Albacomp Számítástechnikai Rt., Synergon Informatikai Rendszereket tervező és Kivitelező Rt. és az ORACLE Hungary Kft. ügyében hozott határozata (versenykorlátozó megállapodás és összehangolt magatartás)

66

A törvény ezért meghatározza a megállapodásoknak azon típusait, amelyek a gyakorlatban pozitív hatások keltésére alkalmasak és mentesíti a tilalom alól, meghatározva a versenykorlátozás még elfogadható mértékét. A megállapodások csoportjára nézve a Kormány, esetenként pedig a Gazdasági Versenyhivatal adja meg a mentesítést. A csoportmentességi rendeletek vagy a Gazdasági versenyhivatal egyedileg a kartell-megállapodásokat akkor mentesíthetik a tilalom alól, • ha a megállapodás hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki, illetve a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához, továbbá • ha a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut, vagy • ha a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértékét nem haladja meg, és nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását. A csoportmentesítő rendeletek kiemelkedő jelentősége abban áll, hogy az érintett vállalkozások biztosak lehetnek abban, hogy a csoportmentesítés körébe tartozó megállapodásuk törvényes, és nem kell minden megállapodás esetén annak jogszerűségét a Gazdasági Versenyhivatallal igazoltatni, ez pedig lehetővé teszi a gyors és biztonságos döntéseket, és az üzletfelek érdekei sem szenvednek csorbát. A Kormány által elfogadott csoportmentességi rendeletek a következők: • a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól való mentesítéséről szóló 18/2004. (II. 13.) Korm. rendelet • a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól való mentestéséről szóló 55/2002. (III. 26.) Korm. rendelet (a kizárólagos forgalmazási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól való mentestéséről, és a kizárólagos beszerzési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól való mentestéséről, valamint a franchise-megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól való mentestéséről szóló rendelkezéseket egyesíti) • a gépjármű ágazatban a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól való mentesítéséről szóló 19/2004. (II. 13.) Korm. rendelet • a kutatás-fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentestéséről szóló 54/2002. (III. 26.) Korm. rendelet • a szakosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentestéséről szóló 53/2002. (III. 26.) Korm. rendelet • a technológiai átadási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentestéséről szóló 86/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet Az egyedi mentesítés során a Gazdasági Versenyhivatal a fenti kritériumok alapján határozatban mind a már létrejött, mind pedig a tervezett megállapodásokat mentesítheti a versenykorlátozó megállapodások generális tilalma alól. Annak bizonyítása, hogy a megállapodás a tilalom alól a fentebb meghatározott feltételek alapján (Tptv. 16.§-17.§) mentesül, azt terheli, aki a mentesülésre hivatkozik. Az általános kartelltilalomba ütköző megállapodások lehetséges jogkövetkezményei A kartelltilalom megszegésének kettős jogkövetkezménye van: a) a Tptv. 77.§-ában meghatározott versenyjogi szankciókkal sújtható a tiltott kartell megállapodás; [77. § (1) Az eljáró versenytanács határozatában a) dönt a 67. § (2) bekezdése szerinti kérelemről, b) a 67. § (3) bekezdése alapján indított eljárásban a vállalkozások összefonódását engedélyezheti, illetve a 25. § alapján az egyéves határidőt meghosszabbíthatja, c) a 16/A. § alapján megállapíthatja, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye nem vonatkozik a megállapodásra, d) megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, e) elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, f) megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, g) a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén [21. § c) pont] szerződéskötésre kötelezhet, h) elrendelheti a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét, i) megállapíthatja, hogy a magatartás nem ütközik a törvénybe, j) korábbi határozatát visszavonhatja vagy megváltoztathatja (32. §, 76. §, Ket. 114. §). (2) Az összefonódást engedélyező határozatban előzetes vagy utólagos feltétel, illetve kötelezettség írható elő.] b) a tiltott kartellmegállapodás.a Ptk. 200.§-a értelmében mint jogszabályba ütköző megállapodás semmis. A fenti jogkövetkezmények együttesen alkalmazandók.

67

XI. Mellékletek 1. számú melléklet: Pólus Program Alapító Dokumentum Pólus Program Alapító Dokumentum 2008. január 31. A pólus zászlóshajó program a kormányzat gazdaságfejlesztési koncepciójának keretében a komoly, innovációs és exportpotenciállal rendelkező klaszterek, valamint a pólusvárosokban a vállalkozási környezetet fejlesztő beruházások támogatásán keresztül a nemzetközi versenyképesség növelését tűzi ki célul. A Pólus Program átfogó célja: • Nemzetközileg versenyképes klaszterek kialakulásának előmozdítása • Magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységekre történő specializáció • Erős kooperáció elsősorban a vállalatok, illetve kiegészítő jelleggel az egyetemek és önkormányzatok között, a hosszú távú versenyképesség fenntartása érdekében • A pólusvárosokon keresztül a régiók szerepének erősítése, elősegítve a pólusok széles értelemben vett, általános versenyképességének és üzleti környezetének javítását A Kormány a Programtól azt várja, hogy a vállalkozások a hálózatosodás és klaszteresedés, valamint a kutatói és az egyetemi szférával való kooperáció révén elérik azt a méretet, amely az európai szintű versenyképességhez szükséges és a magas hozzáadott értékű, exportorientált tevékenységek erősödésén keresztül jelentősen növelik az egész magyar gazdaság versenyképességét. A Pólus Programtól várt eredmények: • 2013-ra az országban 5-10 sikeres klaszter jön létre • Mindegyik sikeres klaszter európai szinten is mérhető piaci részesedéssel bír • Mindegyik sikeres klaszter szervesen kapcsolódik a globális iparági értékláncba • Megerősödik a KKV-szektor, nemzetközi versenyképessége, beszállítói, és önálló fejlesztési képessége jelentősen növekszik • Javul a foglalkoztatottság szerkezete • A pólusvárosokon keresztül a régiók szerepe erősödik A Pólus Program koncepciója: • A magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében a Pólus Program a komoly export-potenciállal rendelkező versenyképes KKV-k részvételével működő klaszterek, valamint a pólus városokban a vállalkozási környezet javítását célzó gazdaságilag indokolt beruházások támogatását tűzi célul • A Pólus Program két pillére közül a vállalkozásfejlesztési a klaszterbe tömörülő vállalkozásokat, a horizontális gazdaságfejlesztési pedig a pólus önkormányzatokat, egyetemeket és egyéb oktatási intézményeket támogatja • A Pólus Program 2007-13 között 400 milliárd forintot meghaladó koncentrált támogatási forrást képes megmozgatni, így megfelelő végrehajtás esetén a legnagyobb gazdasági hatással bíró fejlesztési program 2007-13 között • A Program során az együttműködések fejlődését folyamatos figyelemmel kísérjük, a legsikeresebb együttműködéseket objektív szempontrendszer alapján akkreditáljuk, amely jogosultságot és előnyt jelent kiemelt támogatási eszközökre. A Pólus Program vállalkozásfejlesztési pillére elsősorban a klaszterbe tömörülő magyar KKV-k fejődését célozza. Az együttműködések különböző fejlettségi fokának megfelelő ösztönző támogatási eszközöket alakítunk ki. Így az induló klaszterek számára a megalakításához, a közös munka megkezdéséhez nyújtunk támogatást. A korábban alakult, közös visszaigazolt piaci sikereket felmutatni képes, fejlődési fázisban levő klaszterek számára elérhető lesz közös beruházások, fejlesztések finanszírozása is jelentősebb támogatási összeggel. A legfejlettebb, akkreditált együttműködések számára komplex támogatási csomagokat teszünk elérhetővé, amelyek az együttműködések nemzetközi versenyképességét képesek fokozni innovációs célú, magas hozzáadott érték teremtését ösztönző támogatásokkal. A Pólus Program horizontális gazdaságfejlesztési pillére a gazdasági igényekhez igazodó egyetemi oktatást és kutatást, a munkaerőpiaci igényekre épülő szakképzést, valamint beruházásokat ösztönző fejlesztéseket (pl. innovációs és technológiai szolgáltató központok fejlesztése) támogatja. E támogatásokra a pólus városok intézményei automatikusan, más települések intézményei akkreditált klaszter tagjaként jogosultak. A Program támogató szervezete: A Program horizontális gazdaságfejlesztési pillérének módszertani, metodológiai és adminisztratív támogatását a pólus városokban működő „pólus irodák” látják el. Ezek feladata, hogy segítsék a horizontális gazdaságfejlesztési elképzelések és a magánszektor igényeinek összehangolását. A pólus irodáknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megjelenítsék, és olyan

68

módon harmonizálják a magánszektor, az oktatási és kutatási szféra, valamint az adott pólus város önkormányzatának érdekeit, hogy a megvalósítandó projektek a lehető legnagyobb pozitív hatással legyenek a pólus városok üzleti környezetére. A program vállalkozásfejlesztési pillérének helyi szinten történő hatékony végrehajtását a Hálózatfejlesztési Iroda támogatja. E szervezet hét tagja egy-egy régiós hálózatfejlesztő, akiknek feladata a vállalkozások hálózatosodásának elősegítése, a klaszterek kialakulásának támogatása. A Pólus Program koordinációját, a helyi szervezeti egységek irányításával és beszámoltatásával járó feladatokat a Pólus Program Iroda végzi. A Program Iroda felelős a Pólus Program végrehajtásáért, amelyről rendszeres jelentést tesz a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek. A kormányzati szintű koordinációt az illetékes minisztériumok és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőiből álló Stratégiai Irányító Bizottság végzi. Intenzív tapasztalatcsere a sikeres megvalósításért: A Program sikeres megvalósításában a Kormány kiemelt fontosságúnak tartja a Program érintett szereplőivel az intenzív és folyamatos tapasztalatcserét. A vállalkozások, egyetemek, önkormányzatok észrevételeit, visszajelzéseit fokozottan vesszük figyelembe a Program végrehajtásában. A tapasztalatcserére, véleménynyilvánításra rendszeresen, többféle formában biztosítunk lehetőséget.

69

2. számú melléklet: Nemzetközi klaszterpéldák Példák sikeres klaszterfejlesztésre: Félvezető Klaszter, Austin A kezdet

Jelenlegi helyzet

Alapítás: A SEMATECH-et (a félvezető gyártástechnológia-kutatásra szakosodott globális non-profit konzorcium) 1988-ban alapították Kezdeti erősségek: Az USA egyik vezető félvezető gyártójának jelenléte A Texasi Egyetem a high-tech kutatások egyik vezető amerikai intézménye Nagyon fejlett kockázati tőke ipar

Austin az USA 3 vezető high-tech központjának egyike A régióban 3200 technológiai vállalat (főleg KKV) 98.000 alkalmazottat foglalkoztat Több mint 100 cég több mint 15.000 szakembere gyárt félvezetőket A Samsung 4 milliárd dolláros austini befektetése minden idők legnagyobb külföldi tőkebefektetése volt az USA-ban A vonatkozó területen a Texasi Egyetem adja ki a legtöbb mesteri és doktori fokozatot az országban

A klaszter legfontosabb sikertényezői

Tanulságok Magyarország számára

Már meglévő alapvető képességekre épült Erős, magánszektor által vezérelt gyártáskoncentráció Magas hozzáadott értékű tervező vállalatok Austinban tartották fenn központjaikat A külföldi és belföldi tőkebefektetés erős kormányzati támogatása Könnyen hozzáférhető finanszírozási források – kockázati tőke és befektetési bankok Az USA egyik leginkább vállalatbarát körzete, köszönhetően az alacsony adóknak és versenyképes szabályozási környezetnek Feltörekvő Technológiai Alap létrehozása

A sikeres klaszterek már meglévő üzleti erősségekre, sikerekre épülnek és azok további kiaknázását teszik lehetővé A vezető globális vállalatok magasan specializált munkaerőt keresnek A kreatív gazdaság az életminőségbe való befektetést is igényi A kormányzati források felhasználásakor a legkedvezőbb vállalkozási és külföldi/hazai befektetési környezet megalkotására kell koncentrálni A finanszírozás kritikus szerepet kap a start-up vállalatok, a működő tőke és a hatékony spin-off stratégiák esetében

Példák sikeres klaszterfejlesztésre: IT klaszter, Románia A kezdet

Jelenlegi helyzet

Románia 1957-ben építette az első számítógépet (CIFA-1)

A meglevő alapvető képességekre építve 8-10 román vállalat végzett CRM tevékenységet, alkalmazásfejlesztéseket és K+F tevékenységet a legnagyobb uniós és amerikai ügyfeleknek

A román technológiai piac növekszik a leggyorsabban Európában, kétszer olyan gyorsan, mint a második helyezett Erősen export-orientált és specializálódott IT szektor (főként kiszervezett programozási, adatfeldolgozási és információ-biztonsági termékekben) A piac vezető vállalatai (Siemens, Alcatel, Intel, Infineon, Oracle, GE) mind jelentős befektetésekkel vannak jelen Románia vezető a világ vírusvédelmi termék exportjában, csak az USA előzi meg

A klaszter legfontosabb sikertényezői

Tanulságok Magyarország számára

Európa egyik legkedvezőbb befektetői környezete az alacsony adókulcsnak, a szoftverfejlesztési kedvezményeknek és az IT infrastruktúra minőségének köszönhetően A 3.500 szoftvercég 99%-a KKV Erős specializáció az információ-biztonságra, világméretű branding kampány Az iparági minősítések folyamatos javítása (Románia a 3. India és az USA után az egy főre eső minősítések tekintetében)

A klaszter meglevő erősségeire való fókuszálás segít az új piacok feltárásában A klaszterek dinamikájának forrása a KKV-k innovációs és alkalmazkodási képessége A kormányzat legfontosabb szerepe a befektetésbarát környezet kialakítása A hosszú távú sikerhez elengedhetetlen a specializált, gazdasági igényeken alapuló képzés

Az informatikus végzettségűek aránya itt a legmagasabb a világon (238 intézményben képezik a szakembereket)

70

Példák sikeres klaszterfejlesztésre: Aachen Technológiai Régió A kezdet

Jelenlegi helyzet

Az AGIT (Aachener Gesellschaft für Innovation und Technologietransfer) a 80-as években jött létre, később regionális fejlesztési ügynökséggé alakult

A határon átívelő kezdeményezés érintette Hollandiát és Belgiumot is

56.000 vállalat 357.000 főt foglalkoztat évi 14,2 milliárd euró árbevételt termelve Az érintett iparágak átlagosan 40%-ban exportra termelnek , a szolgáltatások jelenleg a hozzáadott érték 70%-át adják A régió a legjobbak között található az élettudományi technológiák, gépjármű és vasúti technológiák, valamint a kapcsolódó IKT terén A német lakosság 1%-a, a tudósok 10% él Aachen környéként

A klaszter legfontosabb sikertényezői

Tanulságok Magyarország számára

Az AC2 program keretében a KKV-k versenyeznek a támogatásokért, a pályázatokat üzletemberek, akadémikusok és pénzügyi szakértők csoportja értékeli Az AGIT az induló vállalatokat befektetési szolgáltatások, marketing, növekedés-tervezés, és szabadalmi stratégiák révén segíti Az Aacheni Egyetem évi 5,2 millió eurót kap kutatásra külső forrásból, ennek 2/3-át régiós vállalatok adják, sok a régióban működő magán kutatóintézet Az orvosi és élettudományok közötti szinergia kiaknázása

A forrásokért való versengés a legjobb ötletek megvalósítását teszi lehetővé A magánszektor által vezetett alkalmazott kutatásokra kell fókuszálni, amelyek világszínvonalú kivitelezése csak nemzetközi együttműködésben lehetséges Támogatni kell az európai és globális versenytársakkal szembeni folyamatos benchmark vizsgálatokat

Az AGIT részvényesei a város és a régiók önkormányzatai, bankok, kereskedelmi és iparkamarák és a nemzeti fejlesztési ügynökség voltak

Példák sikeres klaszterfejlesztésre: IT Klaszter, Észtország A kezdet

Jelenlegi helyzet

Kezdetben az észt vállalatok más északi országok, cégek alvállalkozójaként működtek, ebből eredt az észt gazdaság növekedése A vállalatok innovációs potenciálja magasnak számított, de a radikális innovációk hiányoztak 2001-ben az IT klaszter kb. 300 tagok számlált, közel 7 000 alkalmazottal A külföldi kézben lévő észt számítógép-gyártóknak szembe kellett nézniük a kevésbé versenyképes áraik miatti keresletcsökkenéssel

A kitörési lehetőséget az IT biztonság és egyéb informatikai rendszerek fejlesztése jelentette Fejlettebb piacokon is értékesíthető rendszerek bevezetése az országban : pl.: az Internet Banking lefedi az összes tranzakció 97%-át; mobiltelefonnal lehet parkolási díjat fizetni; buszjegyet lehet venni személyi igazolvánnyal A tranzakció biztonság területén jól használják ki a szovjet éra alatt keletkezett titkosítási szakértelmet

A klaszter legfontosabb sikertényezői

Tanulságok Magyarország számára

A kitörési lehetőséget az IT biztonság és egyéb informatikai rendszerek fejlesztése jelentette Fejlettebb piacokon is értékesíthető rendszerek bevezetése az országban : pl.: az Internet Banking lefedi az összes tranzakció 97%-át; mobiltelefonnal lehet parkolási díjat fizetni; buszjegyet lehet venni személyi igazolvánnyal A tranzakció biztonság területén jól használják ki a szovjet éra alatt keletkezett titkosítási szakértelmet

Helyi adottságokra kell alapozni az innovációs stratégiát és a klaszterfejlesztési fókuszt A magasabb technológiai színvonalú tevékenységek támogatásával nagyobb versenyelőnyt érhetünk el Egy kisméretű belső piaccal rendelkező országnak exportálható termékeket kell előállítania A magánszektor vezette klaszterek általában életképesebbek, mint a felülről vezérelt együttműködések

71

Példák sikeres klaszterfejlesztésre: Csomagolóipari Klaszter, Csehország A kezdet

Jelenlegi helyzet

„Bársonyos forradalom” után „Bársonyos válás” Szlovákiától Stabil, prosperáló gazdaság a poszt-kommunista országok között Kézben tartott infláció és növekvő belső piac A klaszterpolitika 2001 óta szerves részét képezi az általános kkv fejlesztési intézkedéseknek, de emellett hiányzik az egységes csehországi innováció politika A klasztert tagjai jó lehetőségnek tartják a kormányzati klaszter „védjegy” alatt történő működést

A klaszterek fejlesztéséért a CzechInvest felelős A csomagolóipari vállalatok elsődleges vásárlói a magas követelményeket támasztó autóipari cégek, amelyek beszállítóiként más szektorok vállalatait is kiszolgálhatják Az együttműködés területei a marketing, az IT alapú termelékenység növelés, HR menedzsment, helyi technológiai központok üzemeltetése, logisztikai hálózat létrehozása és az anyagok újrahasznosítása Inkább szervezeti, mint termék innovációk bevezetése

A klaszter legfontosabb sikertényezői

Tanulságok Magyarország számára

Bátor és dinamikus megvalósítási szándék Az együttműködés résztvevői komplex megoldásokat szállíthatnak a vevőknek Erős kkv fókusz Jelentős egyetemi részvétel az információs rendszerek fejlesztése területén Iparágakon és régiókon átívelő tevékenység különböző profilú termelők kooperációja

A magas igényű vásárlók és üzleti partnerek növelik az együttműködésben résztvevők minőség-orientációját A több piaci rést is lefedő klaszterek magasabb igényeket tudnak kielégíteni Erősíteni kell az oktatási intézmények ipari kapcsolatait Helyi együttműködésekre alapozva kell versenyezni a globális piacon

Példák sikeres klaszterfejlesztésre – Clusterland, Ausztria A kezdet

Jelenlegi helyzet

Felső-Ausztia az ország vezető régiója, amely a teljes ipari termelés 25%-át, az export 27%-át állítja elő Frekventált elhelyezkedés Európa közepén 1998 óta fokozatosan fejlődő klaszterek a régió meghatározó iparágaiban 2005-ben az „Innovatív Felső-Ausztria 2010” program keretében 5 stratégiai területen - K+F, képzés, hálózatok, üzlet és technológia lokáció , EU hálózatok – 600 millió EUR értékben indítottak fejlesztési programot

5 klasztert fog össze az autóipar, a műanyagipar, a faés bútoripar, az egészségipar és a mechatronika területén Klaszterközi hálózatokat állítottak fel HR, design és média, logisztika és környezetipari területeken 1 519 tagvállalat, amely összesen 250 ezer alkalmazottat foglalkoztat és 50 millió euró árbevételt generál A szervezetet egyre növekvő arányban, jelenleg kb. 61%-ban finanszírozzák a tagok, a finanszírozás másik részét a regionális kormányzat és az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja (PPP)

A klaszter legfontosabb sikertényezői

Tanulságok Magyarország számára

Jelentős iparági lefedettség, értéklánc mentén szerveződött együttműködések Jól felépített klasztermenedzsment szervezet, amely hasznos szolgáltatások széles körét teszi elérhetővé a tagok számára (közös marketing, kooperációs projektek szervezése, partnerkeresés, iparág-specifikus képzések) Fejlett IT rendszer, amely valósidejű és tényalapú döntés előkészítést, hatékony koordinációt és folyamatos kommunikációt tesz lehetővé CRM személetben nyújtott szolgáltatások, amelyek célja a klasztertagok igényeinek minél magasabb szintű kielégítése

A zöldmezős klaszterfejlesztés helyett a meglévő iparágakra kell koncentrálni A nagy iparági lefedettség megnöveli a lehetséges kooperációs projektek előfordulásának valószínűségét Az IT alapú klasztermenedzsment rendszerek, partner adatbázisok és az Internetes megjelenés elengedhetetlenül fontos sikertényezők a klaszterek számára A csökkenő állami támogatási arány az önfinanszírozás felé orientálja a klasztermenedzser szervezeteket, a növekvő tagvállalati finanszírozás pedig csak a tagok jobb kiszolgálásával valósulhat meg

72

Példák sikertelen klaszterépítésre: Maláj Multimédia Szuperfolyosó A kezdet

Jelenlegi helyzet

A 90-es évek végén Mahathir volt miniszterelnök 15 mrd dolláros programot indított Malajzia ázsiai IT központként való pozícionálására Agresszív lépések Szingapúr és Hong Kong megelőzésére a vezető IT cégek letelepítésében: a Dell és más cégek nagy befektetéseket eszközöltek az adókedvezményeknek és a korlátlan munkaerőimportnak köszönhetően Műszaki egyetemi karok létrehozása zöldmezős beruházással

A kormány illegális bevándorlást korlátozó kemény lépései az indiai IT szakemberek diszkriminációjához vezettek – megromlott a viszony egy erős partnerrel A régió más, magánszektor fókuszú kezdeményezései (pl. Intelligens Sziget, Szingapúr) gyengítették a klaszter pozícióit a magas hozzáadott értékű tudásiparban Sok vállalat a kormány megrendeléseitől függ, vagy alacsony hozzáadott értékű kiszervezett programozási tevékenységet végez

A klaszter legfontosabb sikertényezői

Tanulságok Magyarország számára

Rendkívül kedvezőtlen a földrajzi elhelyezkedés a vállalatok számára A politikai irányváltások miatt sok a bizonytalanság Nem történt meg a versenytársak (Szingapúr, Hong Kong, Tajvan) kompetenciáinak kellően alapos feltárása – a befektetők alapvetően versenyelőnyt keresnek Az ötleteket nem próbálták ki pilot projekt formában, így nem derült ki előre mi működik és mi nem

A top-down programok sokszor a hatalmas befektetés ellenére csupán marginális megtérülést hoznak Az innovációt és a rugalmasságot elsősorban a KKV fókuszú programok képesek növelni A kormányzat szerepe elsősorban a folyamatos nemzetközi összehasonlítás és a vállalkozásbarát környezet kialakítása Az innovációhoz elengedhetetlen az erős pénzügyi szektor megléte

Példák sikertelen klaszterépítésre: Macedóniai Turizmus Klaszter A kezdet

Jelenlegi helyzet

Erősségek: Az Ohridi tó és környéke Jugoszlávia fennállása alatt kiemelt turisztikai desztináció volt A tó a Világörökség része Jó állapotban megmaradt történelmi nevezetességek (kolostorok, római építmények)

A turisták száma ugyan emelkedett, de főként a környező országok (Albánia, Bosznia, Szerbia) irányából A környező régióból érkező turisták jellemzően keveset költenek Összességében nem tapasztalható pozitív hatás

Gyengeségek: A délszláv háború alatt 86%-kal csökkent a turisták száma Jelentősen romlott az elérhetőség, az infrastruktúra és a szolgáltatási színvonal A klaszter legfontosabb sikertényezői

Tanulságok Magyarország számára

Gyenge együttműködés a magánszektor szereplői (utazási ügynökségek, szállodák, idegenvezetők) és a helyi/központi kormányzat között A magánszektor kezdeményező szerepe gyenge volt Feladatok (pl. környezeti problémák) egymásra hárítása Az értéklánc alacsony hozzáadott értékű elemeinél való megrekedés (pl. kaszinók építése) A nyugati turisták továbbra is elkerülték a régiót Nem voltak KKV-kra szabott vállalkozásfejlesztési, oktatási programok

A szofisztikált fogyasztók igényeinek megértése széleskörű, tényalapú elemzéseket igényel A kormányzat és a magánszektor szoros együttműködése elengedhetetlen a siker érdekében A magánszektor kapjon kezdeményező szerepet Az igényes közönség vonzásához meglevő képességekre és értékekre kell fókuszálni (termálvíz, borturizmus)

73

Példák sikertelen klaszterépítésre: Élelmiszeripari klaszter, Dánia A kezdet

Jelenlegi helyzet

A klaszter 80 millió fogyasztót képes elérni, 7-8 ezer alkalmazottat foglalkoztat. 120+ vállalat, elsősorban a feldolgozóiparban, legfontosabb alágazat a húsipar.

A multinacionális vállalatok dominálnak. Az egyre koncentráltabb kiskereskedelem miatt csak alacsonyabb árrést lehet csak alkalmazni. Fő exportpiacok: Egyesült Királyság, Németország, Svédország. A K+F fókusz a termelékenység javításra és a termékfejlesztésre irányul, a szolgáltatásokra kevésbé.

A klaszter legfontosabb sikertényezői

Tanulságok Magyarország számára

A klaszter szkópjának meghatározása: mega-klaszter. Az ebből adódó széles fókusz miatt nehezebb hatékony klaszterpolitikát megvalósítani. A lehetséges partnervállalkozások az értékláncban elkülönült hálózatokba és szervezetekbe tömörültek. A saját alszektoraikba besorolt vállalatok között nehezen fejlődnek új stratégiák és a közös célok iránti elhivatottság. A munkaerő alacsony mobilitású. Ha a támogatás megszűnik, a klaszter is valószínűleg meg fog szűnni ebben a formában. Alacsony koordináció a regionális intézkedések között, nincs nemzetgazdasági szintű visszacsatolás és klaszterpolitika.

A sikeres klaszter az értéklánc egészét lefedi. A támogató szervezeteknek stratégiai irányt is kell mutatniuk. A kereslet fejlődésének megfelelő intézkedéseket kell hozni. Az élelmiszeriparban különösen fontosak a logisztikai kapcsolatok.

74

3. számú melléklet: Jogszabálylista Jogszabálylista Állami támogatások • A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény • A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény • A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV. törvény • Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet • Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet • Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet • A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet • A 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet • A 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet • A Gazdaságfejlesztési Operatív Program Végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről szóló 4/2007. (I. 30.) MeHVM-GKM együttes rendelet • A Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeiről szóló 22/2007. (VIII.29.) MeHVM rendelet K+F és innováció • A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény • A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény • A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény Iparjogvédelem • A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény • A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény • A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény • A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény • Az egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról szóló 147/2007. (VI.26.) Korm. rendelet • Egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról szóló 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet • A Magyar Formatervezési Tanácsról szóló 266/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet • A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 19/2005. (IV.12.) GKM rendelet • Az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet • A szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 20/2002. (XII. 12.) IM rendelet • A használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 18/2004. (IV. 28.) IM rendelet • A formatervezési mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet • A védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet

75

4. számú melléklet Webcímek

Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.csmkik.hu/

A Pólus Program honlapja www.polusprogram.eu Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium http://www.nfgm.gov.hu

Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.fmkik.hu/ Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.gymskik.hu/

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség http://www.nfu.hu/

Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.hbkik.hu/

ÚMFT keretében meghirdetett pályázati kiírások: http://www.nfu.hu/palyazatok

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.hkik.hu/

Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt: http://www.magzrt.hu/

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.jnszmkik.hu/

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal http://www.nkth.gov.hu/

Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.kemkik.hu/

Magyar Szabadalmi Hivatal http://www.mszh.hu/

Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.nkik.hu/

PIPACS – Publikus Iparjogvédelmi Adatbázis Család (magyar iparjogvédelmi adatbázis) http://elajstrom.hpo.hu/main.html

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara http://www.pbkik.hu/

Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office) http://www.epo.org/index.html

Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara http://www.pmkik.hu/

Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu

Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara http://www.skik.hu/

Magyar Klaszterek és Hálózatok Szövetsége http://www.klaszterszovetseg.eu

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.szabkam.hu/

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara http://www.mkik.hu/

Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.tmkik.hu/

Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.bkmkik.hu/

Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.vmkik.hu/

Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.bmkik.hu/

Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.veszpremikamara.hu/

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.bokik.hu/

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.zmkik.hu/

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara http://www.bkik.hu/

Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara http://www.dkik.hu/

76

5. számú melléklet Elérhetőségek

Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Cím 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Levelezési cím 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Telefon +36-22-513-370 Fax +36-22-312-340 E-mail [email protected] www.kdrfu.hu Honlap

Pólus Program Iroda Cím 1065 Budapest, Nagymező utca 46-48. Levelezési cím 1381 Budapest, Pf.: 1331 Telefon 06-1-802-12-12 Fax 06-1-802-12-22 E-mail [email protected]

Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Cím 9022 Győr, Árpád u. 93. Levelezési cím 9022 Győr, Árpád u. 93. Telefon +36-96-516-235 Fax +36-96-319-467 Honlap www.westspa.hu

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Cím 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. Telefon 06-1-237-44-00 Infovonal 06-40-638-638 E-mail [email protected] Honlap www.nfu.hu

Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. Cím 1146 Budapest, Hermina út 17. Déli torony Levelezési cím 1146 Budapest, Hermina út 17. Déli torony Telefon +36-1-471-8955 Fax +36-1-471-8975 E-mail [email protected] www.kozpontiregio.hu Honlap

MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Cím Center Point 2. irodaház, Budapest, Váci út 83. Levelezési cím 1539 Budapest, Pf.: 684 Telefon 06-40-200-617 E-mail [email protected] www.magzrt.hu Honlap

Hálózatfejlesztési Irodák Észak-Alföld Kontakt Hradeczky Zsolt Telefon 06-30-388-65-10, 06-52-521-480 E-mail [email protected]

DARFÜ Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Cím 6726 Szeged, Közép fasor 1-3. Levelezési cím 6701 Szeged, Pf. 29. E-mail [email protected] Honlap www.darfu.hu DAOP Közreműködő Szervezet E-mail [email protected] Fax: +36-62-561-921

Észak-Magyarország Kontakt Nagy Krisztina Telefon 06-30-824-99-52 E-mail [email protected]

Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Cím 7621 Pécs, Mária u. 3. Levelezési cím 7621 Pécs, Mária u. 3. Telefon +36-72-513-760 Fax +36-72-513-768 E-mail [email protected] Honlap www.deldunantul.eu

Dél-Alföld Kontakt Telefon E-mail

Volford László 06-30-824-99-52, 06-62-553-600 [email protected]

Dél-Dunántúl Kontakt Somosi Éva Telefon 06-30-824-99-50 E-mail [email protected]

Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Cím 4028 Debrecen, Simonyi út 14. Telefon +36-52-524-760 Fax +36-52-524-770 E-mail [email protected] Honlap www.eszakalfold.hu ROP Közreműködő Szervezet Telefon +36-52-501-000 E-mail [email protected]

Közép-Dunántúl Kontakt Nagy Judit Telefon 06-30-824-99-53 E-mail [email protected] Közép-Magyarország Kontakt Kocsis Alexandra Telefon 06-30-387-06-18 E-mail [email protected]

Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Cím 3525 Miskolc, Széchenyi István u. 107. Levelezési cím 3523 Miskolc, Postafiók: 228. Telefon +36-46-561-300 Fax +36-46-561-389 E-mail [email protected] Honlap www.norda.hu

Nyugat-Dunántúl Kontakt Rokob Péter Telefon 06-30-388-48-26 E-mail [email protected]

77

6. számú melléklet: Szakirodalom Szakirodalom Andersson, T., Schwaag-Serger, S., Sörvik, J. and Hansson, E. (2004): The Cluster Policies Whitebook. IKED, Malmö Bathelt, H., Malmberg, A. and Maskell, P. (2002) Clusters and knowledge: local buzz, global pipelines and the process of knowledge creation. DRUID Working Paper No. 02–12, Copenhagen Breschi, S. and Malerba, F. (2001) “The geography of innovation and economic clustering: some introductory notes”, Industrial and Corporate Change, Vol. 10 No. 4, pp. 817–833. CLOE (2006) “Cluster Management Guide – Guidelines for the Cluster Development and Management of Cluster Initiatives. Clusters Linked over Europe Program” www.clusterforum.org European Commission (2003) Final report of the Expert Group on Enterprise Clusters and Networks Brussels: Enterprise Directorate General. Hansen M. T. and Birkinshaw J. (2006): The Innovation Value Chain: A Logic for Fixing Your Company’s Innovation Problems. www.managementinnovationlab.com Héjj T., Matuz J., Ménesi B. (2007): Klaszter – új divatszó, vagy valódi értékteremtő? http://www.p-m-c.eu:8080/pmc/tanulmanyok Kapás J.(2002): Piacszerű vállalatok és vállalatszerű piac. Közgazdasági Szemle, 4. sz. 320-333.o. Kenney, M. (Ed.) (2000) Understanding Silicon Valley: The Anatomy of an Entrepreneurial Region. Stanford, CA: Stanford University Press. Krugman, P. (1991), Geography and Trade, Cambridge MA: MIT Press. Martin, R. and Sunley, P. (2003) “Deconstructing clusters: chaotic concept or policy panacea?” Journal of Economic Geography, Vol. 3 No. 1, pp. 5–35. Porter M. (2003) “The economic performance of regions” Regional Studies Vol. 37 No. 6, pp. 549–578. Pouder W. and W St. John (1996), “Hot Spots and Blind Spots: Geographical Clusters of Firms and Innovation” Academy of Management Review, Vol. 24 No. 4, pp. 1192-1225. Saxenian, A. (1994) Regional Advantage: Culture and Competition in Silicon Valley and Route 128 Cambridge MA: Harvard University Press Sölvell, Ö., Lindquist, G. and Ketels, C. (2003), The Cluster Initiative Greenbook Stockholm: Ivory Tower AB. Sturgeon T. J. (2003) “What really goes on in Silicon Valley: Spatial clustering and dispersal in modular production networks” Journal of Economic Geography Vol. 3, pp. 199–225. Szabó K.(1998): Kihelyezési hullám. A piac térhódítása a hierarchiák rovására, Közgazdasági Szemle, 2.sz. 137-153.o. Szabó K. – Kocsis É.(2000): A posztmodern vállalat. Tanulás és hálózatosodás az új gazdaságban. Budapest: Oktatási Minisztérium, 2000 310 o. Venables, A.J. (2001): Geography and International Inequalities: the impact of new technologies. Paper prepared for World Bank Annual Conference on Development Economics, Washington. Wolfe, D and Meric Gertler (2004) “Clusters from the Inside and Out: Local Dynamics and Global Linkages” Urban Studies, Vol. 41, Nos 5/6, pp. 1071-1093

78

7. számú melléklet: Az országos klasztermenedzser felmérés eredményei 2009 februárjában kérdőíves módszerrel igényfelmérést készítettünk a klasztermenedzser képzéssel kapcsolatban. A megkérdezés során a kiküldött 156 kérdőívből határidőre 74-re érkezett válasz. A felmérés kapcsán az alábbi válaszokat kaptuk a klasztermenedzser képzéssel szemben megfogalmazott igényekre: Részvételi szándék a képzésen A megkérdezettek 95%-a szükségét érzi a klasztermenedzsment témakörében tartandó tréningnek, és részt is venne rajta. Képzési témák Az országos adatok összesítése alapján, a képzési témák a következő „népszerűségi” sorrendet mutatták: A válaszadók kétharmada szerint fontos lenne: 1. Legjobb gyakorlatok (hazai és külföldi példákkal) 2. A klaszter működésével összefüggő szabályozási és szervezési kérdések 3. Klasztermenedzsment készségfejlesztés 4. A klaszterstratégia alkotás elmélete és gyakorlata 5. Hálózatfejlesztés, hálózat-menedzsment 6. A klaszterek menedzselésének elmélete, az együttműködés-fejlesztés gyakorlata 7. Innovációs stratégia kialakítása 8. Iparági innováció menedzsment elmélete és gyakorlata 9. Klaszter elmélet; az EU klaszter politikája, nemzeti klaszterpolitikák, hazai klaszterpolitika 10. Konfliktusmenedzsment (gyakorlattal) A válaszadók több mint fele szerint fontos lenne 11. Megvalósíthatósági tanulmány készítése 12. Projekt menedzsment 13. Pályázati lehetőségek 14. Marketing ismeretek 15. Üzleti terv készítés elmélete és gyakorlata 16. Finanszírozási ismeretek 17. Időmenedzsment, priorizálás 18. Jogszabályi alapismeretek (pl. adójog, számvitel, közbeszerzés, iparjogvédelem) A válaszadók közül csak minden harmadik tartotta fontosnak: 19. Vállalat-gazdaságtani alapismeretek 20. Alapvető pályázatírási ismeretek A megkérdezettek döntő többsége a külföldi előadók részvételét is üdvözölnék. Időráfordítás A megkérdezettek harmada maximum 20 órát fordítana a képzésre, másik harmaduk 20 és 40 óra közötti időt áldozna rá. A 40 és 60 óra, valamint a 60 óra feletti időtartamú képzést indokoltnak tartók kb. 15-15%-ot képviselnek. Képzési összeg A válaszadók egyharmada lenne hajlandó 50 ezer Ft-ot fizetni az oktatásért, egynegyedük viszont csak ingyenes képzésen venne részt,. 50 és 100 ezer Ft közötti összeget minden negyedik válaszadó tartana indokoltnak, míg 100 ezer Ft feletti összeget csak egyötödük lenne hajlandó fizetni. A képzés helyszínére vonatkozó preferenciák A megkérdezettek harmadának mindegy, hogy milyen messzire kellene utaznia a képzésre, a saját megyéjükön vagy régiójukon belül maradni szándékozók aránya kb. 50%-os Budapestet minden hatodik megkérdezett preferálná.

3

Készült az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával.