A Magyar Űripari Klaszter stratégiája

MATMOD Kft. Székhely: 3534 Miskolc, Kandó Kálmán u. 5. Adószám: 14264438-2-05 Cégjegyzékszám: 05-09-015431

A Magyar Űripari Klaszter stratégiája 1. Vezetői összefoglaló A Magyar Űripari Klaszter az űriparban tevékenykedik. Az űrágazat sajátos ipar, amennyiben itt a leggyorsabb a technikai fejlődés, itt a legerősebb a piaci verseny és emellett még a legközvetlenebb stratégiai, biztonsági jelentőséggel is bír. Az űripar mögött - a világon mindenütt - országos szintű, vagy szövetségesi szintű, nálunk Európában pedig egy jól átgondolt integrált unió szintű iparpolitika áll (lásd: „Az Európai Unió Űripari Politikája”, COM (2013) 109 final). Az Európa Tanács 2011 december 6-i 18232/11 állásfoglalása szerint „figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a világűrbe telepített eszközökbe való befektetés valamennyi állam érdeke, továbbá az alábbi közös célok megvalósítására kell törekedni az űrrendszerek kigondolásával, kifejlesztésével,, elindításával, üzemeltetésével, és hasznosításával: az európai ipar versenyképességének megerősítése a belső és az exportpiacokon, továbbá a verseny és a kapacitások kiegyensúlyozott fejlődése és kihasználása”. Az űreszközök létrehozása egy állandó innovációs kihívás a műszaki területek számára, ugyanakkor ezen a területen a legnagyobb a hozzáadott érték, itt a leggyorsabb a technikai fejlődés. Az űripar eszközei között érdemes megkülönböztetni az űrbe kerülő eszközöket és az azok földi kiszolgálására szolgáló eszközöket. Az európai űripar szolgáltatásai között a távközlés, a navigáció és a Föld-megfigyelés áll az élen, de egyes szogáltatások centrális szerepet játszanak korunk információs forradalmában is (logisztika, térinformatika). A magyar űripar mindkét fenti szegmensben érdekelt: (1) űreszközök létrehozása, (2) szolgáltatások. 1. Fókuszterület: Űreszközök létrehozása. (1. termékcsoport). Az űreszközök egyik csoportja tudományos célokat szolgál, itt a cél az univerzum megismerése, fizikai, biológiai, anyagtudományos kérdések megválaszolása. A másik csoporthoz földi szolgáltatásokat (telekommunikáció, navigáció, Föld-megfigyelés, távérzékelés, meteorológia) nyújtó eszközök tartoznak. A harmadik csoport az általános rendeltetésű kiszolgáló eszközök (űrjárművek, platformok, fogadó állomások). A megvalósítás fő felelőse az ESA, a fővállalkozó pedig néhány európai multi cég (ASTRIUM, Thales, OHB, ARIANA …). A magyar űripar egyik célja a fenti fővállalkozóknál beszállítói pozícióba kerülni mind a tudományos, mind a szolgáltató célú szatellitek esetében . A másik cél önálló fejlesztésekkel saját űreszközt létrehozni és azt a piacon értékesíteni . 2. Fókuszterület. Űripari szolgáltatások a Föld-megfigyelés témában. Itt részben már meglévő szolgáltatások bővítéséről van szó - földhivatalok nyilvántartási adatai, térképek, terepi adatok beruházásokhoz, földtani és vízgazdálkodási folyamatok követése stb. – részben az űrfelvételek információtartalmának a minőségi továbbfejlesztéséről - mezőgazdasági termékbecslés, agrárinformatika - mind a belföldi, mind az export piac igényei szerint (2. szolgáltatáscsoport). 1 termékcsoport. Műhold alkatrészek Projekt I. Versenyképes űripari technológia fejlesztése Projekt II. Űripari Centrum fejlesztése

1


2 szolgáltatáscsoport. Földmegfigyelés Projekt III. Mezőgazdasági szolgáltatások Az egyes projektek teljesítésének több feltétele is van. Mivel a projektek célja elsősorban európai szereplés, az egyik feltétel Magyarország belépése az ESA-ba. Ezen az úton a klaszter indulhat európai tendereken és bekapcsolódhat a piaci versenybe. A másik feltétel a klaszteren belül több klasztertag együttműködése, ami egy belső hierarchia kialakítását jelenti. Az egyes projekteket egy un. subprime vezeti. A subprime vállalja el a külső (alapvetően export) megbízást teljes felelősséggel, majd biztosítja a projekt teljesítését. A cél érdekében a subprime több klasztertagot is foglalkoztat és szorgalmazza a közös beruházásokat.

2. Klaszter bemutatása Név: Magyar Űripari Klaszter, Rövid név, angol név: HUNSPACE Székhely: 3534 Miskolc, Kandó Kálmán utca 5. Elnök: dr. Bárczy Pál Klaszterbizottság: Roósz Tamás (simpleSoft Kft), Nadj István (CAD-Terv Kft), Hargitai Péter (GeoAdat Kft), Horváth Gyula (C3S Kft), Bárczy Tamás (Admatis Kft) E-mail: [email protected], [email protected] Tel: +36 46/898-333 Mobil: +36 70/576-8552 Honlap: www.hunspace.org

2.1 Tevékenység A Magyar Űripari Klaszter – ahogy a neve is mutatja – a magyar űripar megteremtését és felfuttatását tartja elsőrendű feladatának. Maga az űripar fogalma komoly változást mutatott az elmúlt évtizedben. Korábban az ismeretszerzésen volt a hangsúly (űrkutatás) T+K+F, ami –ahogy az űr birtokbavétele előrehaladt – áttevődött mára a szolgáltatások területére. Egy ideig az űrtudomány és az űripar külön utakon járt, mára azonban az Európa Parlament, Tanács és Bizottság megfogalmazta az unió ŰRIPARI POLITIKÁJÁT. Ez a politika egyaránt érinti az infrastruktúra, a tudomány és a szolgáltatások területeit és megfogalmazza az állami szektor és az üzleti szektor szerepét. Magyarországon is évtizedeken át az űrkutatás kapott főszerepet, ami sok tekintetben félreérthető volt. A tevékenységet állami forrás táplálta, állami vállalatok, akadémiai intézetek és egyetemek voltak a szereplők. A vállalati szféra csak késve kapcsolódott be. A Magyar Űripari Klaszter alapításának a fő oka az a felismerés volt, hogy űreszköz (illetve alkatrész) létrehozásához Magyarországon ma a definíciós szint, a management szint, a tervezési szint, a gyártási szint és a teszt szint csak cégek együttműködésével valósítható meg. Hasonló a helyzet az űripari szolgáltatások területén, ahol a föld megfigyelési szolgáltatások az űrképek tárolásából, térképek készítéséből, űrképek és szoftverek disztribúciójából, feldolgozó szoftverek készítéséből, hatósági feladatok teljesítéséből (pl. földalapú támogatások kontrollja), navigációs és logisztikai szoftverek készítéséből, turisztikai mobil rendszerek fejlesztéséből, termésbecslésből stb. is állhatnak. A terület tehát jóval szélesebb annál, hogy egyetlen cég le tudná fedni az egészet, következésképpen munkamegosztásra és témaszelekcióra van szükség.

2


A TEÁOR’08 vagy a NACE Rev.2 szabványok az ŰRIPART, mint iparágat nem tartalmazzák. E miatt a helyzetet az alábbi sémán mutatjuk be:

Tevékenység Űreszköz létrehozása

Iparág (NACE ref2) C - Gyártás J - Információ és kommunikáció

Űripari szolgáltatás

Szegmens (alágazat)

Számitógép, optikai termék gyártása C 26

Információ technológiai szolgáltatás J62

Fókusz

Fókusz terület (szakágazat)

Optikai eszköz gyártása C 267

Szatellit alkatrészek gyártása C 2670

Elektronikai eszköz gyártása C 261

Nanoműhold C 2610

Információtechnológiai szolgáltatások J 620

Információtechnológiai szolgátatások műholdfelvételek alapján J 6209

Űreszközök létrehozása Ez a tevékenység lényegében egy speciális gépipari ill. villamosipari tevékenység, ahol a feltételrendszer különleges. Legfőbb jellemző az, hogy egyedi példányok elkészítéséről van szó, nincs sorozatgyártás. A repülőpéldány elkészítéséhez tervezés, szimuláció, sok-sok vizsgálat és qualifikáció tartozik. E miatt a K+F és a gyártás majdnem ugyanaz, csak a rendkívül szigorú minőségbiztosítási rendszer jelenti a különbséget. A versenyképességet és piacképességet az alkalmazott műszaki megoldások színvonala és megbízhatósága határozza meg. Az űreszközök piacára a referencia jelenti a belépőt. Ezért a piaci szereplésünk bővülésének egyetlen lehetséges modellje a referenciával bíró cégeink kapacitásának a bővítése. A gyártmányok egyik része különleges mechanikai tulajdonságokkal bíró űroptikai (űrteleszkóp) alkatrész (árnyékóló, fényrekesz, foglalat, radiátor). Másik részük az elektronikát kiegészítő elemek (foglalat, érzékelő, vezeték, hűtőelemek, tartók, antennák stb.). Harmadik csoportba kifejezett elektronikai elemek tartoznak (DC/DC konverter, tápegység, vezeték, kapcsolóelemek stb.). További szakterületünk a földi kiegészítők (adapterek, tárolók, készülékek, manipulátorok). 3


A klaszter különös súllyal foglalkozik a nanoszatellit fejlesztésekkel. Ezek a kisméretű űreszközök rövidebb gyártási idejük és alacsonyabb árfekvésük miatt ígéretes piaci termékek lehetnek. A nanoszatellitek szolgáltatásait fejleszteni kell (miniatürizálás, adattovábbítási sebesség stb.) hogy piacosíthatóvá váljon. A fő érzékelő (kamera) mellett a navigációs képességek is fejlesztés alatt állnak. A klaszter egyik nagy kihívása a teljesen önálló, magyar kisműhold létrehozása. Egy-egy űrkísérlet célját szolgáló űrben működő mérőeszköz, ill. kísérleti berendezés (payload) komplett előállítása is része a klaszter profiljának – erre jó példa a FOCUS projekt (habosító hardver) és korábbi NASA eladások (sokzónás kristályosító). A klaszter tervezői, szimulációs kapacitása lehetővé tesz további űripari ill. határterületi alvállalkozói tevékenységeket űrjármű ill. gyártórendszerek tervezéséhez (ASTRIUM, AIRBUS). Űripari szolgáltatások A klaszter űripari szolgáltatási tevékenysége sokrétű. Egyik terület a térképkészítés és a különböző földmérési feladatok támogatása az űrholdak navigációs koordinátáinak a segítségével (GPS). Ehhez kapcsolódik többféle szoftveres szolgáltatásfejlesztés is (Googlemaps stb.), ebben magyar cégek is résztvesznek. Űrfelvételek értékelése révén kiterjedt tevékenység folyik a földfelszín borítás jellegének a meghatározására és ellenőrzésére (mezőgazdasági támogatások kontrollja, mezőgazdasági termésbecslés, környezeti károk detektálása stb.). Magyarországon a feladatok jórészét jelentős volumenű állami megrendelések jelentik. E mellett a belföldi üzleti szféra térinformatikai szükséglete is rohamosan növekszik. A térinformatika nemzetközi piacán is tevékenykednek klasztercégek. A klaszter eredményeinek a fokozása elsősorban a hazai térinformatikai piac szélesedésétől, másrészt a fokozódó exporttól függ.

2.2 Struktúra A klaszter 30 tagból áll, ebből 21 kisvállalkozás, 2 egyetem, 3 kutatóintézet, 3 nonprofit kft, 1 gazdasági kamara. 5 cég áll a külföldi űriparral közvetlen kapcsolatban, mint termékkibocsátó: az Admatis a műholdalkatrészek, a C3S a nanoműhold, az eCON Engineering járműtervezés, a GeoAdat az alkalmazott űrképhasznosítás, az INFOTERRA az űrképfeldolgozás területén dolgozik. A belső szolgáltató kategóriába 13 cég tartozik. Ezeknek az űriparon kívül eső saját profiljuk van (fémmegmunkálás, felületkezelés, vizsgálatok, szaktanácsadás stb.), de belső technológiai fejlesztésekkel elérték azt a szintet, hogy egyes űrtechnikai feladatokat is el tudnak végezni. A kutatófejlesztő feladatokban az egyetemek és kutatóintézetek vesznek részt. A Miskolci Egyetem az anyagtudományi, a Budapesti Műszaki Egyetem az elektronikai és a telekommunikációs, az ATOMKI a sugárkárosodási, a SZTAKI az űrképek információtartalmának bővítése, a Konkoly Thege az űrfizikai témakörökben nyújtanak hathatós tudományos támogatást. A nonprofit cégek speciális eszközeikkel vesznek részt az űriparban: a Bay Intézet a vizsgálótechnikát, az ECOTECH a vibrációs teszteket, a Norria a regionális kapcsolódást jelenti. A struktúrát szegmensekre bontva mutatja az alábbi táblázat.

4

Űripari szolgáltató

Űreszköz létrehozása


Prime Admatis Kft C3S Kft eCon Engineering Kft

Prime GeoAdat Kft INFOTERRA Kft

Belső szolgáltató Dinas Kft Direct-Line Kft

Kutató Bay Zoltán Kft BME

Euroszer-96 Kft

Ecotech Zrt

Feinwerk Kft Goodwill Kft Gravitás Kft Homoki Kft Mo-Mechatronika Bt Sunplant Kft Technoplast Group Kft VTMT Borsodi

MTA-ATOMKI Miskolci Egyetem

Belső szolgáltató GeoIQ Kft

Kutató MTA-SZTAKI MTA-Konkoly Thege BME

Kapcsolódó BOKIK CAD-Terv Kft

Kapcsolódó Norria Kft RTM Szoftver Bt simpleSoft Kft

2.3 Működés 2.3.1. Menedzsment szervezet A Magyar Űripari Klasztert 2007.05.10-én 16 cég alapította. A menedzsment feladatok ellátását a klaszter 2008-ban a MATMOD Kft-re bízta. A MATMOD kft hazai tulajdonú mikrovállalat (Cg.05-09015431, adószám: 14264438-2-05, székhely: 3534 Miskolc, Kandó Kálmán u. 5.). A MATMOD Kft a működés biztosítása érdekében pályázatokat nyújtott be, melyekhez jelentős önerőt biztosított. A klaszteriroda 2009 óta egy, 2011 óta két munkatárssal működik. Az iroda az első időszakban a Miskolci Egyetem E/7 irodaházában kapott helyet. 2011-ben a MATMOD pályázati segítséggel létrehozta az Űripari Centrumot (3534 Miskolc, Kandó Kálmán u. 5), azóta a klaszteriroda itt működik. A Centrum azóta folyamatosan fejlődik, ez évben sikerült kibővíteni. A Centrumban létrehoztuk a tisztaszobát – itt folyik minden űralkatrész tisztítása és csomagolása. A menedzsment szervezet működteti a klaszter belső életét. Szervezi a klaszterbizottsági üléseket. Gondozza a honlapot (www.hunspace.org). Menedzseli a klaszter projektjeit. Támogatja a fejlesztéseket végző konzorciumi tagokat. Gondnoki feladatai vannak az Űripari Centrum épületének a fenntartásánál. Informálja a tagokat az űripar eseményeiről, rendezvényeiről, a megjelent pályázatokról, a nyitott és a várható tenderkiírásokról (EMIT). Szervezi a nemzetközi vásárokon való részvételt. Kezdeményezi és szervezi a pályázatokon való részvételt. Szervezi a klaszter PR tevékenységét. Szervezi és kiadja a klaszterkiadványokat, szórólapokat, molinókat. Megírja a 5


pályázatokat. Ellátja a kedvezményezett pozícióból adódó projekt feladatokat. Projekteket generál. Intézi a pénzügyi lebonyolítást. 2.3.2. Klaszteren belüli együttműködések Az űripari klaszter működésének az alapja az intenzív belső együttműködés. Ez különösen igaz az űreszközök fejlesztése területén, hisz az űrmisszió koncepciója, a definíció, a hardver-szoftver tervezés, a gyártás és a tesztek mind-mind külön-külön helyeken történnek. Egyes esetekben – mint például a fémhab témában - a technológiafejlesztés is komoly szerepet kap, és ekkor kifejezett kutatás is kapcsolódik hozzá, ami rendszerint egyetemi laborokban történik. Ha az űrmisszió a világűr megismerését célozza, akkor a csillagvizsgáló intézet bekapcsolódása nyilvánvalóan szükségessé válik. Az ESA-hoz kapcsolódó projekteknél mindig felmerülnek további (többnyire külföldi) partnerek is (tesztek, csomagolások, szállítótartozékok, kvalifikált anyagok és eljárások stb.) így a sokpartneres projektbonyolítás alapvető jellegzetességeink közé tartozik. A klaszter tagjai több módon kerülhetnek munkakapcsolatba. (1) a pályázat (tender) szervezési szakaszában részfeladatot vállalnak, (2) folyó munkákba kapcsolódnak be, (3) közösen vesznek részt külföldi vásárokon. Az évek során kialakultak az egyes cégek speciális képességei, kompetenciája és megbízhatósága, ezen az alapon a klasztermenedzsment vagy a prime szerepet betöltő (felvállaló) cég nagy biztonsággal meg tudja szervezni a projekt teljesítésére képes konzorciumot. Miután az űripar létalapja az abszolút megbízhatóság, ez a klaszteren belüli koherencia mindennél fontosabb. A koherencia erősítését és projektgenerálást szolgálták a klaszter alábbi szervezett akciói. 1. STAVE (Space Transportation Assets Valorisation in Europe ) workshop, Lillafüred, 2009 január 2930. A kétnapos rendezvényen a jövőben épitendő európai űrjármű volt a téma. A lehetőségek részletes ismertetése után a magyar résztvevők saját magukat pozícionálták. A francia űrügynökség (CNES) felmérte és regisztrálta a Magyar űrvállalkozókat. A workshopot a francia CNES, a német DLR és az olasz ASI (a három legnagyobb európai nemzeti űrügynökség) szervezte a Magyar Űripari Klaszterrel közösen. A STAVE team elsősorban az alábbi területeken kereste a K+F+I vállalkozókat: Humán pályakarrierek - Kutatás, technológia fejlesztés, demonstrátor - Tervezés, fejlesztés, minőségbiztosítás, gyártás, üzemeltetés Az Űrjármű téma technikai területei: - Rendszerintegráció - Hajtómű - Hajtóanyag - Mozgásdinamika - Szerkezet+Anyagok (hőálló, könnyűfém, kompozit…) - Repülőelektronika - Elektromos rendszerek, szoftverek, mérőeszközök (telemetria, átjátszók..) - Földi állomások és rendszerek - Szimulációk, tesztek, gyártóeszközök A STAVE workshop nagy siker volt, 90 résztvevővel. A workshopot követően 14 magyar cég regisztrált be a jövőbeli konkrét bekapcsolódásban bízva. A STAVE Advisory Board tagjaként sikerként könyvelhettem el, hogy az EU-hoz frissen csatlakozó 12 ország közül Magyarország érdeklődése volt a legnagyobb.

6


2. Tenderírási tanfolyam 2009. november 10-11, Budapest, CAD-Terv tanácsterem. A klasztertagok számára meghirdetett kurzus, amit az Admatis tenderírói tartottak. Az EMIT rendszer bemutatása, az ESA ipari kapcsolatok szabályai, és a tenderírás menete került bemutatásra. Résztvevők: MoMechatronika, simpleSoft, CAD-Terv, Admatis, MATMOD. 3. Space workshop Visegrád 2010. szeptember 23-26. A HUNAGI-val közös négynapos nagyrendezény. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, az űrtevékenységben rejlő magyar üzleti lehetőségeket és az előrelépéshez kialakítsunk egy működőképes stratégiát. A rendezvény aktualitását több körülmény tette fontossá. Egyrészről az Európai Közösség elhatározta, hogy következetes űrpolitikát folytat, ami hazánk számára is kötelezettségeket jelent és egyben lehetőségeket is biztosít. Másrészt az ESA üzleti politikája is változóban van, és a kisvállalkozások bekapcsolódási lehetőségei bővülni látszanak. Harmadrészt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium cselekvési programja – benne a hazai űrtevékenység jövője - most alakul. Ezért nagy öröm az, hogy a workshopon együtt dolgozhattunk az Európa Parlament űrpolitikai felelősével (Herczog Edit), az ESA üzleti-beszerzési felelősével (Gunilla Stjernevi), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselőjével (Németh Mónika), a Magyar Űrkutatási Tanács elnökével (Kovács Kálmán), az űripari kisvállalkozások európai szervezetének (SME4SPACE) a vezetőjével (Hans Bracquené) és az EUROGI elnökével (Mauro Salvemini). A workshop a térinformatikai és az űrtechnikai szakterületek hazai helyzetét tekintette át. Az űralkalmazási terület az űrből származó adatok hazai és osztrák hasznosításáról adott tájékoztatást (import). Az űrtechnikai terület az alvállalkozói (beszállítói) tevékenység (export) jelenéről, az ESA-val ill. a nagy európai űripari vállalatokkal való együttműködés speciális vonásairól szólt. A workshop résztvevői a Hildemann & Partners, Germany cég vezetésével SWOT analízist és stratégiát készítettek. Ez az anyag képezte alapját a magyar űrtevékenység átalakítására vonatkozó javaslatunknak, amit a minisztériumhoz továbbítottunk. A workshopot 52 résztvevő tüntette ki érdeklődésével, ami biztató jel az üzleti szektor fejlesztésének a felgyorsítása szempontjából.

2.3.3. Működési múlt, jelentősebb projektek A klaszter menedzsmentszervezete a MATMOD Kft az alábbi négy projektet írta és nyerte: 1. ÉMOP 1.2.1-2008-0029 Induló klaszter támogatása (2009.02.01.-2011.01.31.) 25MHUF (támogatás: 20MHUF). Cél: a klaszterélet beindítása. 2. ÉMOP 1.2.1-2011-0002 Fejlődő klaszter támogatása (2011.09.20 – 2013.09.20) 166MHUF (támogatás: 97MHUF). Cél: 5 klasztertagnál űripari beruházás megvalósítása. 3. GOP 2011-211/M -0219 - Űripari Centrum (telephely létesítés) (2011) 20MHUF (támogatás: 4MHUF) Cél: önálló telephely létesítése ingatlanvásárlással 4. GOP 211/M-2012-3841 - Űripari Centrum bővítése (telephely bővítés) (2012-2013) 22MHUF (támogatás: 9,8MHUF) Cél: a telephely bővítése ingatlanvásárlással Fenti projektek - összességében 5+69+16+12,2=102,2 MFt önerővel és 20+97+4+9,8=130,8 MFt támogatással - azt eredményezték, hogy létrejött az Űripari Centrum, a klaszter önálló telephelye.

7


A klaszter fontosabb projekjeit az alábbi felsorolás mutatja. 1. NKFP-A2-2008-0261 JEDLIK, AFT (Alakos Fémhab Technológia, Admatis, Technoplast, Refmon, Baynano, Miskolci Egyetem) 2009-2011 -5 résztvevő (1000kEuro) 2. ESA-SURE - FOCUS (ID: SURE AO-019/PECS 98045, EC contract no: RITA-CT-2006-026069) (Habkisérlet a Nemzetközi űrállomáson, Admatis, Goodwill, Technoplast, Miskolci Egyetem, VTMT, Sunplant, Ecotech, ) (2008-2010) – 7 résztvevő (675kEuro) 3. GOP-1.1.1-11-2012-0078 (Műholdak termikus alkatrészeinek, optikai árnyékolóinak fejlesztése, Admatis, Dinas, Ecotech, Goodwill)– 4 résztvevő (2012-14) (1200 kEuro) 4. ESA/ASTRIUM: SENTINEL2-MSI/MMTH F11181/4500095074 (Multispectral Instrument Fémhardverek mechanikai-termikus célra, Admatis, Technoplast, Dinas, Goodwill, Euroszer, Feinwerk, Ecotech, Homoki, Sunplant, Miskolci Egyetem, Gravitas, Direct Line) – 12 résztvevő (200913) 560kEuro 5. ÉMOP-1.2.1-11/2011-0002 – Űrtechnikai fejlesztés – (Matmod, Admatis, Dinas, Homoki, Euroszer, Sunplant, C3S) - 7 résztvevő (2011-13) 166mHUF (tám:97MFt) 6. ESA-PECS-CHEOPS missió – (Exobolygók kutatása, KonkolyThege, FPA and FEE radiátorok, Admatis) - 2 résztvevő (2013-14) 50 + 260 kEuro 7. ESA-PECS, DUSIREF – (SZTAKI, INFOTERRA) - 2résztvevő (2013-15) – 150 kEuro 8. KMOP – 1.2.1 –011/B -2012-0023 (Gravitás) Fémmegmunkáló technológia fejlesztés…- 262 millió, tám: 52millió 9. ESA-PECS 98115 ( Földmegfigyelési tudományos ismeret és technológia terjesztés Magyarországon, GeoAdat) (2009-2013) (247kEuro) 10. ESA-PECS (3/6CubeSat platform fejlesztése, BME Űrkutató csoport – C3S) - 2 résztvevő (2013-15) 408kEuro

1.1.1. Nemzetközi együttműködések 2.3.4.1 A HUNSPACE 2008 óta tagja az SME4SPACE-nek (Small and Medium Enterprises for Spaceindustry), az európai űrorientált kisvállalkozások érdekszervezetének, ami az ESA és az EU felé jelent képviseletet. Ezen a csatornán keresztül veszünk részt az ESA kisvállalkozásokat érintő szabályainak az előkészítő vitáin, itt tudunk javaslatokat tenni az EU Parlamentnek az üripart érintő szabályozás befolyásolására. Az SME4SPACE-n keresztül látjuk az űripar kutatási-technológiai prioritásait, résztveszünk a technologia harmonizációs folyamatokban, és az információs rendszer (ARTES), valamint az űrtechnológiai mesternyilvántartás (ESTMP) formálásában. 2008 óta folyamatos a kapcsolattartás. A klaszter szervezte meg az SME4SPACE 2009 évi aktuális ülését Budapesten (2009. november 10-11). Az SME4SPACE szervezet belga nonprofit céggé alakult 2011 június 24-én Leuvenben (Belgium). Az új felállásban Bárczy Pált, a klaszter elnökét az öttagú igazgatótanács tagjává választották. Az igazgatótanács rendszeres kapcsolatot tart az Eurospace –szel, az űrérdekeltségű multicégek szervezetével. Az ESA felé az európai űripart a multik részéről az Eurospace, a kisvállalkozások részéről pedig az SME4SPACE reprezentálja. . 2.3.4.2. Részvétel nemzetközi vásárokon 3.2.1 EADS Defence, EADS Astrium, Bav AIRa Cluster (Technoplast, Admatis, Gravitás, Borsodi Műhely, BME, simpleSoft), 2010. március 10-12. München, 20 bajor űrcéggel, a bajor űripari klaszterrel és a két cégóriással szervezett kapcsolatfelvétel jelentős esemény volt.

8


3.2.2 AIRTECH, (MATMOD) 1st Int.SPACE World Conference and Exhibition 2010. november 2-4, Frankfurt 3.2.3 Aeromart, (Admatis, Borsodi Művek, Gravitás), 2010. december 1-2. Toulouse 3.2.4 Aerospace and Defence Meeting, (Admatis, Simplesoft, CADTerv, Borsodi Művek,) 2012. május 14-17, Sevilla 3.2.5 Aeromart (Admatis), 2012 dec 3-7, Toulouse 3.2.6 UKBSCE (Sunplant, Simplesoft, CADTerv, Admatis), Prága, 2012. október 18. 2.3.4.3. Részvétel az ESA iparpolitikájának a kidolgozásában Az SME4SPACE delegáltjaként résztvettünk a 2012. novemberi ESA Miniszteri értekezletére készülő – ESA-EU iparpolitikai szabályozás - anyag vitájában 2.1 ESA Eurospace industry workshop1 (Paris) 2012. március 13. 2.2 ESA Eurospace industry workshop1 (Darmstadt) 2012. április 25. 2.3 ESA Eurospace industry workshop1 (Frascati) 2012. május 10. A három workshopon az űreszköz készítéskor vállalható kockázat és a szükséges innováció arányairól, az űreszközök újrahasználhatósága, reprodukálhatósága, a versenyképesség növelése, a tenderek stílusa, a szerződések területi elosztása (georeturn) kérdései kerültek terítékre. 2.3.4.4 Az UKBSCE SCSG (Anglia, Baltikum és Közép-Európa Űrkollaboráció Irányító Csoportja) 2012-ben keletkezett szervezet. Az angol űrügynökség vezetésével a Kelet-Európai és a balti térség országaival közösen szervezetet hoztak létre, közös űripari projektek létrehozására. Az UKBSCE SCSG összehozza az űrügynökségek, űriparok, és akadémiák képviselőit olyan kezdeményezések kitalálására, amelyek fejlesztik és erősítik a nemzetközi együttműködést különösképpen segítve partnerkapcsolatok és konzorciumok alakulását az FP7 és Horizon 2020 űrkutatási, innovációs és fejlesztő felhívásaira. A Csoport törekszik átgondolni és csökkenteni az űrtermékek és szolgáltatások elterjesztésének piaci akadályait. -Mivel a UKBSCE SCSG földrajzilag széttagolt – a kommunikáció egyszerűsítése céljából – az elnöklő Anglia ügynöksége (UK Space Agency) és varsói nagykövetsége (British Embassy Warsaw) lesz a koordináció és információterjesztés központi szerve. Az UKBSCE SCSG új kezdeményezéseket keres és valósít meg valamennyi űrdiszciplina területén, ilyen módon erősíti az Európai Unió űrkutatási, innovációs és fejlesztési igényeit – kutatási-fejlesztési projektjavaslatok és konzorciumok létrehozásával mind az FP7, mind a H2020, mind kereskedelmi célú, vagy uniós források terhére Az UKBSCE SCSG megvitatja a térség űrérdekeltségű szereplői spec kihívásait, megoldásokat dolgoz ki, elterjeszti és megosztja az űrtudomány és űrkutatás hasznosítását bemutató jó példákat (good practice). Az UKBSCE SCSG hathónaponként ülésezik, a helyszínek rotációs rendben váltakoznak, a hazai űrszerv társelnököt (Co-Chair) ad az angol elnök (UK Chair) mellé. Video/teleconferencia – szükség esetén – gyakrabban is szervezhető. Eddigi ülések: 2012 április18 (Varsó), 2012 október 28 (Prága). Az üléseken magyar részről a HUNSPACE vett részt. Varsóban Bárczy Pál (HUNSPACE), Prágában Roósz Tamás (simpleSoft), Nadj István (CADTerv), Czél György (Sunplant) és Bárczy Tamás (Admatis). Résztvevő 9


országok: Anglia, Svéd, Finn, Lett, Litván, Észt, Lengyel, Cseh, Szlovák, Magyar. Chair: Ahmed Saleh, Assistent Director, UK Space Agency 2.3.4.5. Részvétel a CHEOPS misszióban. (Admatis, Konkoly Thege, Goodwill, Euroszer, Feinwerk). Konzorciumi ülések: 2013. április Bern, 2013. augusztus 29-30. Catania. 2.4 Korábbi akkreditáció Eddig nem voltunk akkreditálva.

2.5 Teljesítmény és gazdaságélénkítő hatás, régióban betöltött szerep Az európai űreszköz gyártás nagysága 6 milliárd Euro/év, amint azt az Eurospace kimutatása mutatja az alábbi ábrán. Kiolvasható, hogy Európában az állami megrendelések nagysága 3,4 milliárd, az üzleti szféra megrendelései 2,6 milliárd Euro volt 2011ben. A magyar űripar éves összbevétele ugyanakkor csupán 2,7 millió Euro (0,8 milliárd Ft), ami 0,05%-ot tesz ki, vagyis a piaci jelenlétünk messze alatta van Európában elvárható részvételünknek ill. tényleges lehetőségeinknek.

A klaszter jellegzetessége az, hogy az űripari kibocsátók (prime) exportja teljes mértékben az űripar keretében valósul meg (817 millió Ft), ami a teljes bevételük 61%a, míg a fémmegmunkáló cégek exportálnak az űriparon kívül is (2370 millió Ft) de ez a teljes bevételüknek csupán 39%-át teszi ki. 2012-ben az űripari export kisebb részét (300millió Ft) az űreszköz létrehozása, nagyobb részét az űripari szolgáltatás (517millió Ft) területén sikerült realizálni. A fémmegmunkálók jelentős árbevétele

10


és exportteljesítménye ígéretes háttér, azt jelenti, hogy képesek vagyunk nagyobb volumenű űreszközgyártásra is. A magyar űripar méltatlanul alacsony teljesítményének több oka is van. Az egyik az, hogy a kereskedelmi típusú működéshez a világon mindenütt az állami szektoron keresztül visz az út. Az állam ugyanis államközi szerződésekben biztosíthatja a nagyobb projektekben való részvételt, s az itt megszerzett referenciák birtokában lehet piaci szereplést vállalni. Európában az integráló tevékenységet az ESA látja el. Jelenleg Magyarország nem tagja az ESA-nak, így ez a terület számunkra nem volt járható. A másik ok az, hogy az űr birtokbavétele jó ideig kutatási feladatok sokaságát hozta, azaz űrtevékenység alatt mindenki űrkutatást értett. Pénzt igénylő kutatás helyett bevételt teremtő űripart csinálni – ez jelentős paradigmaváltás, aminek a felismerése nálunk évekig eltartott. 2013 júliusában azonban a kormány az ESA belépés mellett döntött. Ez a klaszter számára új lehetőségeket ígér. Az ESA tagság birtokában az exportbevételt és ezen belül az űreszköz gyártás volumenét jelentősen meg lehet és meg kell növelni.

Év

2011

2012

2013

2014

2015

523

600

650

Létszám (fő)

383

519

Létszám növekedés (%)

na

35

Export (MFt)

Export (%)

változás

Belföldi értékesítés (MFt)

1792

na

3276

3500

4500

82

4489

4149

Belföldi értékesítés változás (%)

na

-7,5

Mérleg szerinti eredmény (MFt)

162

537

na

231

Eredmény (%)

25

5500

67

4400

4550

4750

14

550

600

670

25

11


Nyilvánvaló, hogy a klaszter exportárbevétel növekedést elsősorban a kibocsátóknál lehet elvárni. Az űreszközlétrehozó üzletág esetében öt év alatt ötszörös növekedést (300-ról 1500millió Ft), a szolgáltatóknál kétszeres növekedést (517-ről 1034 millió Ft) prognosztizálunk. Ez összességében 817millióról 2534 millióra növeli meg az éves export teljesítményt. E mellett a megmunkáló cégek össztermelése is nőni fog 6000 ről 7500 millióra. Összességében tervünk szerint a 2015 évben a kisvállalkozó klasztertagok összárbevétele meg fogja haladni a 10 milliárd Ft-ot. Ez 39%-os teljesítménynövekedést jelent a termelőszektorban. Az űreszköz létrehozó iparág egyik része az Észak-magyarországi régióhoz kötődik, mert az Admatis mint kibocsátó és hat fémmegmunkáló Miskolcon és környékén tevékenykedik. A klaszter működését ezért támogatta az ÉMOP. Az export teljesítménynövekedés ebben a hátrányos helyzetű régióban különös jelentőséggel bír. Bővül a jól képzett munkaerő foglalkoztatása, lassítani lehet a régióból való elvándorlást. A két legjelentősebb gyártónk Budapesten (Gravitás) és Győrben (Borsodi Műhely) jelenleg főleg az orvosi műszeripar ill az autóipar területén dolgozik, kitűnő gépparkja van, és készen áll nagyobb volumenű űrtechnikai gyártásra is. A vállalati szféra teljesítménynövekedése bevétel-növekedéssel fog járni a nonprofit kutató-fejlesztő szervezeteknél és az egyetemeken is. Az űripari feladatok profilbővülést hoznak az oktatásban és a kutatómunkában is. Ennek munkahelyteremtő és megtartó hatása lesz. A nemzeti űripar léte sokirányú pozitív mellékhatással jár. A high-tech megjelenése jelentősen megnöveli a fiatalok körében a műszaki érdeklődést, ami javítja az egyetemi mérnöki szakok beiskolázási esélyeit. A gyártó helyek műszaki kultúrájának a javulása a műszeripar, autóipar, repülőipar teljesítőképességét is növeli. Az űriparban kizárólagosan használt angol műszaki nyelv elterjedése szintén nagyban növeli a vállalkozói réteg európai nyerési esélyeit más iparágakban is. 3.

A klaszter fókuszterületeinek a stratégiája

A klaszter két fókuszterületet művel: az egyik az űreszközök létrehozása. Ezen a széles területen belül, a műhold alkatrészek és az önálló nanoműhold képezi a két súlypontot. A másik fókuszterület az űripari szolgáltatás, ezen belül pedig a földmegfigyelés kap prioritást. Az egyes fókuszterületeket ebben a sorrendben ismertetjük.

3.1 Űreszközök létrehozása 3.1.1 Klaszter célja a fókuszterületen A Magyar Űripari Klaszter célja, hogy megteremtse Magyarországon azokat a strukturális feltételrendszert, amely lehetővé teszi a hazai cégek és kutatóintézetek számára a nemzetközi hightech űriparba való bekapcsolódást. Ennek eléréshez alkalmazkodni kell a nemzetközi stratégiákhoz és a magyar vezetők elképzeléseihez. 2011 áprilisában az Európai Közösség nyilvánosságra hozta az Európai Unió fejlesztési céljait, aminek főbb pontjai: - az európai űrtevékenység három fő prioritása a Galileo, EGNOS és GMES programok

12


-

a GMES program 2014-es teljes üzemű beindítása, amelynek során a szárazföldek, óceánok, atmoszféra, klímaváltozás monitoringozása várható, valamint a vészhelyzetekben gyors információ szolgáltatás biztosítható

-

Az European Space Situation Awareness ( SSA) rendszer felállítása, amelynek mostani becslése szerint is évi 330 millió EUR kárt okoznak az űrszeméttel és aszteroidákkal való ütközésekből eredő károk, amit tovább emelnek a különböző sugárzási terhelések miatti veszteségek.

-

elkötelezi magát az űripar sztenderdizálása mellett, amelynek kidolgozásában az ESA, a tagállamok ás az ipar képviselői vesznek részt

-

támogatja a kutatás-fejlesztést az EU technológiai függetlenné válásáért és az űrben kifejlesztett technológiák földi hasznosításai miatt. A kulcsszerepet a kommunikációs műholdak kapják

-

szorosabbra kívánják fűzni az EU Tagállamok és ESA közti együttműködést

-

erősíteni kívánják az együttműködést az orosz, USA és egyéb szereplőkkel, mint például Kína

Az Európai Bizottság 2013. február 28-án fogadta el az Európai Unió Űripari Politikája című stratégiát. Ez az anyag kijelöli a célokat. Az EU űripari politikája öt konkrét célkitűzésre koncentrál, amiből kettő pályázatunk célkitűzésével teljes mértékben összecseng. Az egyik: kiegyensúlyozott ipari bázis továbbfejlesztése és a kkv-k részvételének a támogatása”, míg a másik: „a világűrbe telepített alkalmazások és szolgáltatások piacának a bővítése”. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium stratégiai célja a „megfelelő részvétel az EU űrpolitikájának a megvalósításában” és a „versenyképes magyar űripari vállalatok és projektek állami támogatásának a megteremtése” (Digitális Magyarország 4.2.13, 2010). Az NFM a magyar űripar fejlesztését az európai integráció és az ESA csatlakozás szempontjából is kiemelten támogatandó célnak tekinti. A Nemzeti Innovációs Hivatal stratégiailag kiemelt fontosságú és időszerű feladatnak tartja a magyar űripar fejlesztését – különös tekintettel az európai űripari politikára és az ehhez kapcsolódó nemzeti érdekeinkre. Ezek az álláspontok azt igazolják, hogy a magyar űripar fejlesztése itt és most időszerű. Pályázatunk a fenti elvárásokhoz és a jelenlegi adottságokhoz igazodva fogalmazza meg az űripar fejlesztésének a programját. A Klaszter célja a referenciával rendelkező űripari kisvállalkozások potenciálját és versenyképességét - hazai kutatóintézetekkel, vállalatokkal és egyetemekkel közös célirányos K+F tevékenység segítségével – jelentősen megnövelni, az európai piacon értékesíthető prototípusokat és termékeket kifejleszteni. Célunk az, hogy további magyar kisvállalkozásokat kapcsoljunk be az európai űriparba, és hogy maximálisan felhasználjuk az egyetemek tudományos támogatását. A magyar célkitűzés öt év alatt elérni a 10 millió Euro/év szintet. A hároméves tervünkben ötszörös növekedést tervezünk, amit az alábbi táblázat mutat. 13


Év (2012) Klaszter árbevétele az adott fókuszterületen (millió Ft) Klaszter piaci részesedése a fókuszterületen (millió Ft)

300

Év (2013) 500

Év (2014)

Év (2015)

1 000

1 500

nemzetközi szinten szinte kimutathatatlanul kicsi, 0,1% alatti

3.1.2 Piacelemzés 3.1.2.1 Piac bemutatása 2013 júniusában tette közzé a Satellite Industry Association (SIA) átfogó piaci elemzését, amely szervezetnek a világ 80 legjelentősebb műhold iparban tevékenykedő iparvállalata a tagja. Szerintük a műhold ipar alapvetően 4 részre osztható: - műhold szolgáltatások (Satellite Services): műholdas televízió,rádió és internet, mobilkommunikációs hang és adatátvitel, távérzékelés -

műhold gyártás (Satellite Manufacturing)

-

hordozórakéta ipar (Launch Industry)

-

földi szegmens (Ground Equipment)

Megállapítja, hogy míg 2012-ben a világszintű gazdasági növekedés 2,3% volt, addig a műhold ipar 7%-kal nőtt:

A teljes műhold iparból az űreszköz gyártási költségeinek az alakulását az alábbi ábra mutatja

14


Ebből a globális, összevont növekedésből mind a 4 műhold ipari szegmens más-más aránnyal vette ki a részét: Műhold ipari szegmens

Növekedés 2011-hez képest

műhold szolgáltatások műhold gyártás hordozórakéta ipar földi szegmens

5% 23% 35% 4%

A tanulmányból látható, hogy 2012 végén több mint 1000 műholdat működtettek a világűrben, aminek 54%-a kommunikációs, 18% tudományos, 10%-a távérzékelésért felelős, 8% katonai, 7% navigációs és 3%-a meteorológia műhold. Egy másik felosztás szerint a műholdak több mint 1/3-a kereskedelmi, azaz bárki által megrendelhető és üzemeltethető típusok. Ebből következik, hogy egyre többen használnak saját vagy kereskedelmi célokra saját műholdakat. Az államok is egyre inkább erre fordulnak, hiszen most már több mint 50 állam van, amelyeknek van legalább egy műholdja. A 2012-ben pályára állított 91 műhold közül 32% volt USA, 23% kínai, 22% európai, 16% orosz, 2% japán és 4% egyéb országbeli. Jól látható, hogy itt is, mint a high-tech egyéb területein amerikai fölénnyel kell szembesülni, az európai lemaradás nem szignifikáns. Az űripar nem csak tudományos kérdések megválaszolására szolgáló tevékenységcsoport, hanem hatalmas üzlet is. Az európai űriparban csak a gyártással foglalkozó rész évi 5,4 milliárd EUR forgalmat bonyolít, és mintegy 31 ezer, magasan képzett szakembernek ad munkát. Európában 11 főbb műhold gyártó található, akik 150 műholdat üzemeltetnek jelenleg is, 6 ezer alkalmazottjuk van és az összbevételük eléri a 6 milliárd EUR-t. A műholdakkal kapcsolatban közvetetten további 30 ezer ember dolgozik, mint „downstream” szolgáltatók. Az előre jelzések szerint csak a GNSS, azaz a műhold navigációs piac és közvetett szolgáltatásai világszinten az évtized végére elérik a 240 milliárd EUR-ós szintet.

15


A világ legnagyobb műhold gyártói ABC sorrendben: Cégnév

Székhely

Astrium Boeing China Great Wall Industry Corporation India Space Research Organisation Israel Aerospace Industries ISS Reshetnev Khrunichev Lavochkin Lockheed Martin MDA Corporation Mitsubishi Electric OHB System Orbital Sciences Corporation Space Systems/Loral Thales Alenia Space

Franciaország USA Kína India Izrael Oroszország Oroszország Oroszország USA Kanada Japán Németország USA USA Franciaország

A műholdak felépítése Nincs két tökéletesen egyforma műhold, így nem hasonlíthatóak össze mondjuk az autógyártással. A műhold gyártóknál és beszállítóiknál kis szériás, speciális alkatrészek tervezése és gyártása folyik, amik rendkívül nagy hozzáadott értéket képviselnek. Ennek ellenére az meghatározható a műholdak főbb komponensei, amit az ESA is közzétett a TECH-SGH 1.0 dokumentumában 2010 októberében. Ebből a forrásból levezethetőek, hogy mik a főbb komponensei a műholdaknak. No

Alrendszer

A

Attitude and Orbit Control Systems & Guidance, Navigation and Control (AOCS & GNC) Helyzet és pálya kontroll rendszer & navigáció

B

Electronics Elektronika

C

Materials Anyagok

D

Mechanisms Mechanizmusok

E

On-board Software Fedélzeti szoftverek

Kifejtés Szenzorok (gyorsulás, pörgés, magnetométer, nap szenzor, star trecker, CCD chip, infravörös detektor) Működtetők Navigációs eszközök (radar, lidar, GPS) Szoftver EEE Komponensek (kondenzátorok, szűrők, relék, ellenállások, fűtők, kapcsolók, termisztorok, drótok, kábelek, csatlakozók stb) Fémes Nem-fémes Kompozit anyagok napelem vagy árnyékoló kinyitó mechanizmus, eszköz specifikus mozgatási mechanizmusok, meghajtó mechanizmusok, szkennelő mechanizmusok stb Működtető rendszer Könyvtárak 16


F

G H I

On-board Data Management Fedélzeti adat menedzsment Optical Communication Optikai kommunikáció Parts Alkatrészek Payloads/Instruments Hasznos teher

J

Power Energia ellátás

K

Propulsion Hajtómű

L

RF / Microwave Communication Rádiófrekvenciás és mikrohullámú kommunikáció

M

System Engineering Software Rendszerszintű szoftverek

N

Structures Szerkezetek

O

Thermal Control Hőtechnika

Újra használható, redundáns szoftverek Központi adat menedzsment, hasznos teher adatainak menedzsment rendszere, telemetria és telekommunikációs egységek, mikrokontrollerek, memória egységek, kódolások és tömörítési eljárások, stb optika, elektronika, detektor, lencserendszer, szoftver, stb csavarok, szegecsek, alátétek, rugók, csapágyak, stb. rádió frekvenciás vagy mikrohullámú eszközök, infravörös eszközök, optikai eszközök, stb. Napelemek Nukleáris Üzemanyag cellák Akkumulátorok, elemek, tápegységek Kémiai hajtóművek Elektromos hajtóművek Napvitorlák Hideg gáz hajtóművek Antennák Jeladók Vevők Átjátszók Aerotermodinamikai tervezés Függőségi, biztonsági és minőségi rendszerek Környezeti hatások modellezése Rendszerszintű modellezés és szimuláció Műhold Bus Elsődleges szerkezet Másodlagos szerkezet Harmadlagos szerkezet Optikai pad Nyomástartó edények, üzemanyag tankok Hővédelem az atmoszferikus behatások ellen Hőtárolók, hőleadók (bevonatok, szigetelések, radiátorok, hő kondenzátor) Hő transzport (heat pipes, kapilláris hővezetők, hő pumpák)

A nemzetközi űrközösség általánosan elfogadott nézete szerint a műhold építése és üzemelése során alkalmazott eszközök is a műhold projekt részét képezik. Ezek nem repülnek, de rendkívül fontos kiegészítői a műhold üzletágnak. Az előzőekben idézett ESA dokumentum ezekre az eszközökre is megad egy általános felosztást:

17


No

Alrendszer

A

Mission Operations Küldetés Működtetés

B

Ground Station Földi állomás

C D

Ground Segment Network Földi hálózatok User Operations Felhasználói műveletek

E

Development and Construction of Space Segment Fejlesztési és építési űrszegmens

F

Launcher specific Ground Segment Hordozóeszköz specifikus földi szegmens

Kifejtés Vezérlő központ, video jel elosztó központ, management központ, szimulációk, küldetés analízis, mérnöki háttértámogatások Antennák, rádiófrekvenciás eszközök, telemetriai és telekommunikációs eszközök, órajelek, GPS, szinkronizálás Interface eszközök eszköz menedzsment, adatelemzés Összeszerelés, integrálás és teszt segédberendezések elektronikai földi kiszolgáló eszközök – EGSE mechanikai földi kiszolgáló eszközök – MGSE optikai földi kiszolgáló eszközök – OGSE Általános támogatás (laboratóriumi eszközök, mérőműszerek)

3.1.2.2 Klaszter által megcélzott termékek A Magyar Űripari Klaszter méreténél fogva nem képes az előző fejezetben bemutatott teljes vertikumot kiszolgálni, de múltbeli teljesítményei és ambiciózus tervei következtében képes meghatározni azokat a kulcs területeket, ahol versenyképes termékekkel tud előállni akár az európai, akár a világpiacon. A kulcs területeket két fő csoportra lehet osztani: 1. Nagyobb projektekbe történő beszállítás repülő és földi eszközökkel A magyar cégek eddigi tapasztalatait és kapcsolatrendszerét felhasználva a reális esély, hogy nagy méretű projektekbe, mint alvállalkozó/beszállító tudunk bekapcsolódni. A nemzetközi összefogással több évig készülő műholdak esetén rendkívül széles alvállalkozói réteg hozza létre a végterméket egy fővállalkozó (prime) irányítása mellett. Itt a jellemzően a beszállítói lánc létrejötte a fővállalkozótól függ, aki a nagy volumenű projektet kisebb részegységekre bontja, ezekre általában tendereztetés után kiválasztja az alvállalkozót, aki rendszerint ezt az egységet még további kisebb projektekre bontja és szintjén valamilyen tendereztetés segítségével határozza meg a beszállítói partnerét. Jelenleg a magyar kapacitásokat figyelembe véve a hazai cégek 1-2 millió eurós részprojektnél nagyobbat nem képesek felvállalni, így ilyen vagy kisebb méretűekből szükséges többet szétosztani a hazai vállalkozó szféra között.

2. Magyar vezetésű missziók A magyar vezetésű missziók esetében az alapot a Masat projekt adja. Ez egy diákok által tervezett és összeszerelt kisméretű műhold, ami minden alap funkcióját önállóan látja el és bizonyította már 18


életképességét. A megkezdett úton érdemes tovább menni és a platform fejlesztését tökéletesíteni. Ennek sikerre vitelével Magyarország meg tud jelenni a nemzetközi piacon egy olyan termékkel, amelyre a megrendelők meglehetősen korlátozott térfogatban és tömeggel, de alacsony bekerülési áron tudnak integrálni hasznos terhet. A hasznos teher többféle lehet, jelenleg is keresi a piac az életképes felhasználási területeket, de a kommunikáció és az optikai alkalmazások tűnnek befutónak. A nagyobb projektekbe történő beszállítás esetén tovább érdemes bontani a potenciális eszközök körét: 1.1. Repülő elektronikai eszközök 1.1.1.Kábelkorbácsok (Harness) 1.1.2.DC/DC tápegységek (Power supply) 1.1.3.RF antenna, RF electronika (RF antenna, electronics) 1.2. Repülő termikus eszközök 1.2.1.Radiátorok (Radiators) 1.2.2.Hőpajzsok (Thermal shield) 1.3. Repülő optikai eszközök 1.3.1.Optikai árnyékolók (optical baffle) 1.3.2.Lencserendszerek háza (lens barrel) 1.3.3.Képbontó és képfeldolgozó elektronika 1.4. Mechanikai földi kiszolgáló egységek 1.4.1.Adapter gyűrűk (Adapters) 1.4.2.Bekocsizók (Trolley) Mind a négy szegmensben szereplő összes potenciális termék a kiváló magyar mérnöki tudáson alapul, amit támogatnak az egyetemek, mint tudásközpontok. A fenti felsorolásban szereplő tételek közel mindegyike univerzális, vagyis az összes űrbe kerülő műholdon van ilyen alkatrész. A klaszter stratégiája elsődlegesen a kompetenciafejlesztés kell legyen. Ebben a szegmensben nincs két tökéletesen egyforma termék, nem lehet még csak közepes szériákat sem legyártani. A lényeg pedig pont abban van, hogy minden egyes vásárlónak ki kell tudni elégíteni az egyedi igényét, ami pedig csak mérnöki tudás függvénye. Klaszter főbb referenciái a fókuszterületen: 1. Sentinel-2 MSI-MMTH projekt: Az Astrium cég alvállalkozójaként az Admatis Kft. több mint 2700 alkatrészt tervezett meg, gyártott le, tesztelt le és dokumentált a Sentinel-2 műholdra. Fellövés 2014-ben várható.

19


2. FOCUS projekt: az Admatis Kft. projektje, amelyben az ESA-val együttműködve önálló kísérleti műszer került kivitelezésre a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére. A kísérlet során a cég saját tudományos kísérletét végezte el sikeresen 2010-ben. 3. Masat projekt: a C3S Kft. és a BME vezetésével az első magyar műhold előállítása, amely a mai napon is még működőképes a fellövést követő 2 év után. A Klaszter birtokában vannak olyan ESA által kvalifikált eljárások, amik nélkülözhetetlenek a műhold alkatrészek előállítása során: Fekete festési eljárás, Fehér festési eljárás, Ragasztási eljárás, Kötőelemek tisztítási eljárása, Kromát konverziós bevonatolási eljárások, Saválló acélok passziválási eljárása, Fémmegmunkálási eljárások, Lézervágási eljárás, Vizes vágási eljárás, Lemezhajlítási eljárás, Bakeout eljárás, Szegecselési eljárás, Ultrahangos vizsgálati eljárás, Penetrációs vizsgálati eljárás, Földelési vizsgálati eljárás.

3.1.2.3 Kereslet bemutatása A Piac bemutatásakor leírtuk, hogy 2012-ben 91 műholdat állítottak pályára. Ha figyelembe vesszük, hogy egy műhold előállítási ideje az ötlettől a fellövésig átlagosan 5 év, akkor látható, hogy egyszerre kb. 450 műhold épül. A Magyar Űripari Klaszter elsődlegesen az európai piacot célozza meg, ahol a 22%-os részesedést nézve kb. 99 darab műhold épül egyszerre. A Klaszter által megfogalmazott kábelkorbácsok, tápegységek, radiátorok, hőpajzsok és MGSE-k mindegyik műhold elengedhetetlen alkatrészei. Sőt számos esetben ezekből több is beépítésre kerül a hasznos teher bonyolultságától függően. Ezen alkatrészek a részét képezik a platformoknak, ahol a szintén már bemutatott nagy fővállalkozók beszállítói hálózatán keresztül van esély megrendeléseket szerezni. A hasznos teher tekintetében már nagy eltérések mutatkoznak, de a nagy optikai műholdakban ezekre külön tápegységet és radiátorokat terveznek. A magyar cégeknek alapvetően kétféle lehetősége van bekapcsolódni a beszállítói láncba. Az egyik, amelyik egyszerűbb, gyorsabb, de jóval kiszolgáltatottabb, hogy az alkatrészeknek csak a gyártását vállaljuk el. Ehhez kapcsolódnak egyszerű tesztek elvégzései is, amelyek az átvételi követelményeket támasztják alá. A másik lehetőség, ami rögösebb út, de hosszú távon kétségtelenül stratégiai előnyöket biztosít, hogy a tervezési feladatokat is megpróbáljuk Magyarországra hozni. Itt a legfontosabb, hogy megfelelő referenciákat kell tudni felmutatni, amivel a megrendelő bizalmát el lehet nyerni. Erre az Admatis Kft.-nek vannak megfelelő jogosultságai a Sentinel-2 óriásprojekt kapcsán megszerzett alvállalkozói státuszával a legnagyobb európai fővállalkozónál, az Astriumnál, valamint az ESA-nál. AZ ilyen típusú munkák számos előnnyel járnak. Elsődlegesen egy pénzügyi stabilitást nyújtanak, mert egy-egy projekt 2-5 év hosszú. Másodlagosan a munka komplexitása miatt nem csak egy cégnek, hanem egy teljes magyar beszállítói láncnak adhat munkát egy magyar fővállalkozón keresztül. Harmadlagosan megadja a lehetőséget a további fejlődéshez, mert a számos külföldi partnerrel való kapcsolati tőkén túl technológiai ismeretek szerzésére is mód nyílik. Negyedlegesen itt lehet elérni magasabb profitot, mert a fejlesztési fázisban lényegében a rezsi kiadásokon túl csak emberi erőforrás kiadások állnak. Ez pedig Magyarországon kb. ötöde a nyugateurópai fizetési szinteknek. Vagyis ilyen típusú munkáknál lényegesen alacsonyabb árajánlatot tudunk adni, míg a profitrátánk magasabb lesz a nyugati cégekénél. Az alkatrész beszállítói szerződések tipikus volumene a 300 ezer – 2 millió euró közötti költségvetés. Ennél alacsonyabb összegű projektet már nem éri meg a fővállalkozónak elindítani, mert az organizációs költségek arányaiban túl magasak lesznek. Az, hogy az ilyen méretű projektekből mennyit sikerül szerezni, sok mindennek a függvénye. Elsősorban kapacitás és referencia kérdése, 20


amik fejlesztéséhez állami támogatás szükséges a kezdeti időkben, másodsorban marketing- és menedzsmentfejlesztésre lesz szükség. A saját önálló műhold kapcsán pedig körvonalazódni látszik egy egyre erőteljesebb piaci igény. A piaci szereplők nagyra értékelik, ha alacsonyabb költségszinten és gyorsabban tudnak hozzájutni bizonyos szolgáltatásokhoz, még ha ezek élettartama vagy megbízhatósága alacsonyabb is a nagyméretű műholdakénál. Jelenleg nagy verseny folyik, hogy melyik kisműholdas platformok tudnak életben maradni, melyik technológia megoldásai kerülnek szabványosításra az ESA-nál. Ha ezen a területen sikerül eredményt elérni, az hosszú távon biztosíthatja magyar cégek jövőjét. A lehetséges megrendelések számát nehéz becsülni, de ha sikerülnek a technológiai fejlesztések, akkor akár meg is többszörözhetik a hagyományos műholdak számát, ami éves szinten elérheti az évi akár 300 darabot is.

3.1.2.4 Versenytársak A versenytársak tekintetében megint csak két részre érdemes osztani a lehetséges beszállításokat. A csak gyártási feladatok ellátásához kevésbé felkészült cégek is hozzájuthatnak, de itt meglehetősen nagy a konkurenciaharc. Amennyiben teljesen általános technológiák átültetéséről beszélünk az űriparba, mint például a fémmegmunkálás, akkor könnyebb megfelelő céget találni. A Magyar Űripari Klaszter azonban tagjai között tudhatja mindazokat, akik Magyarországon képesek ilyen szintű munkára, tehát országhatáron belül konkurencia gyakorlatilag nem létezik. Ha az azonban még a kivitelezésen belül maradunk, de fel tudunk mutatni olyan technológiákat, amik vagy teljesen unikálisak, vagy csak egy nagyon szűk kör képes kvalifikált módon végezni, akkor nemzetközi szinten is egy szűk körön belülre kerülünk, kevés versenytárssal. Pont ennek elérésére jelenleg is folynak Magyarországon fejlesztések a GOP-1.1.1 program egyetlen űr témájú projektjében, ahol az Admatis Kft vezetésével speciális felületbevonatolási technológiák kerülnek kifejlesztésre. Az igazi cél azonban nem a beszállítói státusz megszerzése, hanem az alvállalkozóvá válás. Egy magyarországi fővállalkozás, aki képes a nemzetközi űr sztenderdek szerint dolgozni, fényes jövőt hozhat az országnak. Ha több ilyen is lenne, még jobb lenne. A klaszter stratégiája, hogy kineveljen minden lényeges területen 1-1 ilyen céget, aki fel tudja vállalni a nemzetközi színtéren való megmérettetést. Alapvetően két fő terület került kijelölésre, aminek fő felelősei a következő táblázatban láthatóak. Űripari terület

Magyar fővállalkozó

mechanikus műhold alkatrészek, MGSE kisműholdas missziók

Admatis Kft. C3S Kft.

3.1.2.5 Versenyelőnyök 1. Az űripar az egyik legnagyobb emberi erőforrást követelő iparág. A kis szériák miatt tulajdonképpen prototípusgyártásról beszélhetünk, amiket ráadásul jellemzően többször is ujra kell gyártani módosítások után. Egyszerűbb alkatrészek tervezési fázisa is fél évig tart, ami során többszöri iterációs lépéseken keresztül alakul ki a végső design. A gyártás során és az ezt követő inspekcióknál a nem megfelelőségek kezelése felelősségteljes és szintén időigényes folyamat. A végső vibrációs tesztek előkészítése szintén több hónapos munka, 21


aminek a kiértékelése szintén sok időt vesz igénybe. Összegezve elmondható, hogy az egyszerűbb alkatrészek előállítása a tervezéstől a tesztelt hardver leszállításáig teljes dokumentációval kb. egy évig tart. Ezen időszak alatt a Klaszter tagvállalatainak tapasztalatai alapján a személyi kiadások teszik ki az összköltség 40%-át. Ez rendkívül alacsonynak mondható nemzetközi összehasonlításban, hiszen más vállalatok is ugyanolyan számítógépeken dolgoznak, ugyanazokat a tervező és szimulációs szoftvereket használják, ugyanonnan szerzik be az alapanyagokat, ugyanolyan megmunkálógépeken dolgoznak, mint mi, de a bér jellegű kiadások hazánkban maximum a nyugat-európai bérszínvonal ötödét teszik ki. 2. Előnyt jelent a földrajzi elhelyezkedés. Magyarországról könnyen elérhetőek a nyugateurópai városok, az orosz cégek is. Budapest nemzetközi reptere és a folyamatos autópálya összeköttetés biztosítja a kiváló logisztikai feltételeket. 3. Magyarország jelenleg is az Európai Unió tagja így jogosult az EU által indított űrprogramokban részt venni. Remélhetőleg 2013 végén teljes jogú ESA tagságot nyerünk, így jogot szereznek a magyar cégek az ESA tendereken való indulásra. Kelet-Európában általános probléma, hogy a cégek nem tudják lehívni az országnak geográfia alapon visszajáró pénzeket. A Magyar Űripari Klaszter készül a rá váró feladatokra és folyamatosan fejleszti képességeit és kapacitásait, hogy tagjai részt tudjanak venni a nemzetközi versenyben. Versenyelőny/értékajánlat tényezője

Tényező magyarázata

alacsony bérek földrajzi elhelyezkedés geográfiai elhelyezkedés jó referenciák klaszteren belül minden lényeges folyamatra van szakértő

lásd fent lásd fent lásd fent lásd fent A Magyar Űripari Klaszter tagja között találhatóak minden lényeges eljárásra specialisták

3.1.3 Projekt tervek A Magyar Űripari Klaszter stratégiai céljainak eléréséhez folyamatos fejlesztésekre van szükség, amelyekből most kettő kerül bemutatásra. I. Versenyképes Magyar Űripar Fejlesztése Termék/szolgáltatás csoport

Projekt cél

Projekt cím

1. műhold alkatrészek 2. kamerarendszer kisműholdakra 3. űrfelvételek hasznosítása 4. biztonságos repülőgépülés

piacképes termékek és szolgáltatások fejlesztése, kompetencia szélesítés

Versenyképes Magyar Űripar Fejlesztése

22


Célok: A projekt a versenyképes magyar űripar fejlesztési programját fogalmazza meg. A fejlesztések négy területen valósulnak meg. Az első szegmensben európai műholdak alkatrészeinek és részegységeinek előállításához szükséges technológiai fejlesztésekre kerül sor. A második részprojekt az önálló magyar nanoműhold fejlesztését irányozza elő. A harmadik téma célja az űrfelvételek mezőgazdasági hasznosítása. A negyedik részprojekt egy űrutas-repülőutas életvédelmét szolgáló biztonsági ülés kifejlesztése. Valamennyi részfeladat végén versenyképes prototípusok jelennek meg, amely termékek közvetlenül piacra vihetők. A projekt az ESA harmonizációs programjához igazodik, és nagymértékben javítja a magyar űripar mozgásterét segítve ezzel is hazánk ESA csatlakozását. A projekt célja a referenciával rendelkező űripari kisvállalkozások potenciálját és versenyképességét - hazai kutatóintézetekkel, vállalatokkal és egyetemekkel közös célirányos K+F tevékenység segítségével – jelentősen megnövelni. A projekt során együttműködő konzorcium az európai piacon értékesíthető prototípusokat és termékeket fejleszt ki, ezzel megszilárdítja pozícióit és új területekre is behatol. A magyar űripar jelenlegi állapotában minden bizonnyal a referenciák és a beszállítói pozíciók megszerzése az európai űripari óriáscégeknél mondható a legígéretesebb útnak. A profitszerzés irányában minden bizonnyal ez a legrövidebb út (erről szól a projekt első része). Ugyanakkor teret érdemes engedni az önálló magyar nanoműhold koncepciónak is. Itt sok eredeti elgondolás próbálható ki, és így magas szintű magyar tudás építhető be saját űreszközbe, aminek a hasznosítása csak hosszabb távon képzelhető el (ez a projekt második szegmense). Nagyon nagy feladatok vannak és komoly üzleti lehetőségek nyílnak az űrből származó adatok feldolgozása területén. Egyes technikákkal a profilokban rejlő adattartalom célszerűen választott validálásával a mezőgazdaság, a katasztrófavédelem, a vízügy, a környezetvédelem, a földhasználat, felügyelet számára sok értékes információ nyerhető ki és adható el. Egy-egy feldolgozási algoritmus nagy értéket és komoly üzleti esélyt jelent. Ezért foglalkozik ezzel az űralkalmazási területtel a projekt harmadik része. Végül az űrtechnika és a repüléstechnika határterületére eső biztonsági ülés kifejlesztésével azt kívántuk bizonyítani, hogy az űrben kifejlesztett technikák mindennapjainkban is megtalálják az utat emberi szükségletek kielégítésére. Az életvédelem pedig mindennél fontosabb terület, ahol a piac egyre szélesedik (negyedik szegmens). A projekt elemei: Feladat 1

2 3

4

Támogatás (millió Ft)

Összköltség (millió Ft)

Futamidő (hónap)

646

839

36

334

398

36

483

628

36

467

678

36

Műhold alkatrészek és részegységek fejlesztése (műhold radiátorok, műhold teleszkóp optika foglalatok, földi készülékek műhold szereléshez MGSE, műhold DC/DC konverter, műhold kábelezés, műhold RF antenna) Kamerarendszer kisműholdas missziókhoz Űrfelvételek alkalmazásának fejlesztése (mezőgazdasági alkalmazások) Működtetés (10 magasan kvalifikált mérnök alkalmazása, rezsiköltségek, marketing, karbantartás, 23


minőségbiztosítási rendszerek, utazások) Összesen

1 931

2 544

36

A projektbe összesen 180 foglalkoztatott lenne bevonva, akikből 80 fő kutató, 20 fő PhD hallgató, 40 fő fiatal kutató, 14 tudományos fokozattal rendelkező kutató. A projekttel a megtartott munkahelyek száma 65 lesz. II. Űripari Centrum fejlesztése Termék/szolgáltatás csoport

Projekt cél

Projekt cím

műhold alkatrészek

infrastrukturális háttér megteremtése

Űripari Centrum fejlesztése

Célok: Magas hozzáadott értékű űripari termékek tervezése és gyártása. A projekt célja kettős. Egyrészt a műhold alkatrész beszállítás volumenének a kiterjesztése, másrészt a profil kibővítése a szatellitek kábelezése területére. A projekt célkitűzéséhez hozzátartozik, hogy a tevékenység nagyobb méretű és tömegű műholdakra is terjedjen ki. Az 1-3 tonnás holdak kubatúrája többnyire eléri a 2x1,5x3,5m mérettartományokat. Ilyen méretű holdakhoz a komplett harness megépítéséhez a jelenleginél lényegesen nagyobb szerelési alapterületre és belmagasságra van szükség. Ezt szolgálja a tervezett 200m2 –es pormentes csarnok és a kiegészítő létesítmények megépítése és ehhez szükséges a megfelelő technikai környezet kialakítása. A projekt elemei: Feladat 1

2

3

4

Űrtechnikai tisztacsarnok építése (pormentes szerelőcsarnok, gépműhely, mérőlabor, mérnökszoba, raktár, vizesblokk) Infrastrukturális beruházás (Fémmegmunkáló, kábel összeszerelő és elektronikai berendezések, mérőeszközök, biztonságtechnikai rendszer, informatikai rendszer, tervező és modellező szoftverek, környezeti kontroll rendszer) Szakember utánpótlás (szakkönyvek, ECSS és NASA szabványok beszerzése, tanfolyamok külföldi szakértőkkel, külföldi továbbképzés, együttműködés hazai egyetemekkel) Működtetés (10 magasan kvalifikált mérnök alkalmazása, rezsiköltségek, marketing, karbantartás, minőségbiztosítási rendszerek, utazások) Összesen

24

Támogatás (millió Ft)

Futamidő (hónap)

170

18

440

24

60

36

230

48

900


Várható eredmények: 1. A magyar űripar profilja kiterjed a szatellitek kábelezésének a területére. Elsőnek az EUCLID, majd a CHEOPS missziók teleszkóprendszerének a kábelezése a feladat (2013-16). 2. További szatellit alkatrészek gyártása és szállítása európai műholdakhoz. 3. Szerelő és teszt környezet biztosítása a klasztertagok, ill. külső megrendelők számára, különös tekintettel egyetemi, ill. amatőr akciókra. 4. Az űripar magas presztízsértékű tevékenység, különösen alkalmas a magyar csúcstechnika bemutatására és reklámozására. A saját tervezésű magyar alkotások exportálása a legigényesebb felhasználókhoz sokféle direkt és indirekt előnnyel jár. 5. A szatellit alkatrészgyártás mellett további bővítések lehetségesek a repülőgépgyártásnál a kábelezés területén. 6. Jól fizetett munkahelyek jönnek létre vidéken, ahol a leginnovatívabb műszaki emberek számára épül a jövő. 7. A projekt azt ígéri, hogy az ESA belépés költségei 7 év múlva már akkor is pozitív szaldót fognak mutatni, ha az országban itt lenne egyedül űripar. Az űripar további szegmenseiben kívánatos további kezdeményezések azonban ennél is többet ígérnek.

3.1.4 Kockázatelemzés 3.1.4.1 Növekedési mozgatórugók 1. Az űripar nemzetközi. Egyetlen ország sem tudja megtenni, hogy kizárólag hazai vállalatok által, hazai alapanyagokból, hazai pályára állítással és üzemeltetéssel állítson elő műholdat. Ezért elengedhetetlen Magyarország számára a minél mélyebb és intenzívebb integráció. E nélkül elszigetelődünk és nem fognak magyar cégeket partnereiknek tudni a külföldi fővállalkozók és nemzetközi szervezetek. A Klaszter reményei szerint a jövőben szorosabbra fűzzük a kapcsolatot az ESA-val, tagjai maradunk az SME4Space európai kisvállalkozásokat tömörítő szervezetnek, nem lépünk ki az EUmetsat programból. A jövőben stratégiai kérdés, hogy építsünk ki kapcsolatokat az amerikai NASA-val és orosz partnerekkel. 2. Hazai fejlesztések. Magyarország jelenleg nem meghatározó tényezője a nemzetközi űriparnak. Ahhoz hogy azzá váljon, be kell tudnunk mutatni a leendő megrendelőinknek, hogy készen állunk a számunkra eddig kiadott megrendeléseknél sokkal nagyobb volumen ellátására. Ehhez infrastrukturális beruházások kellenek, szakemberek képzése fontos. Ezekre pedig a hazai kisvállalkozások tőkehiánya miatt önállóan nincs lehetőség. Állami szerepvállalás szükséges, ahogyan történt ez évtizedekkel ezelőtt Nyugat-Európában. 3. Összefogás. Magyarország űripari szempontból jelenleg jelentéktelen. A hazai vállalkozások kicsik. Az egyetemek és kutatóintézetek űr irányú fejlesztéseket csak mellékesen hajtanak 25


végre, ha egyáltalán foglalkoznak vele. Ahhoz, hogy láthatóvá váljunk nemzetközi szinten, összefogás szükséges. Ennek központja lehet a Magyar Űripari Klaszter, aminek a jövőben is törekedni kell a tagjainak kibővítésére és a már meglévő tagjainak továbbfejlesztésére. Mozgatórugó

Jelenlegi állapot

Tervezett állapot 2018-ban

Nemzetközi együttműködések száma Sikeres hazai K+F pályázatok száma Magyar Űripari Klaszter tagvállalatainak száma

3 14 21 KKV

6 20 40

3.1.4.2 Kockázatelemzés A következő oldalon található összefoglaló táblázat segítségével mutatjuk be a Magyar Űripari Klaszter Űreszközök létrehozása fókusz területének kockázatait és azok kezelésére tervezett lépéseket. Az alkalmazott módszer általánosan elfogadott és kötelező eleme az AS/EN9100 repülőgépipari szabványnak.

26


Tevékenység sorsz.

1.

leírása

Fejlesztés

Potenciális veszély leírása

sorsz.

Kockázat Kockázat gyakorisága

súlyossági szintje

Kockázat értékelése

Szükséges konkrét intézkedések a kockázatok csökkentésére, felelős, határidő

Fennmaradó kockázat Kockázat gyakorisága

súlyossági szintje

Kockázat értékelése

1.

Elhúzódó fejlesztések

Valószínű

Jelentős

Nem kivánatos

Előre tervezni a szükséges technológiai és eszköz fejlesztéseket, ezekre hazai forrásokat bevonni.

2.

Infrastruktúrális hiányosságok

Valószínű

Kritikus

Elviselhetetlen

Állami támogatások bevonása, lobbierő fokozása.

3.

Nem megfelelő szakember utánpótlás

Néha előfordul

Jelentős

Nem kivánatos

A magyar felsőoktatásba bevezetni a "space Ritka engineer" képzést

Jelentős

Eltűrhető

Ritka

Jelentős

Eltűrhető

Ritka

Kritikus

Nem kivánatos

2.

Megrendelés

1.

Kevés, vagy időben kiszámíthatalan szerződések

Valószínű

Jelentős

Nem kivánatos

Hosszútávú partnerségre törekvés és többlábon állás

Ritka

Jelentős

Eltűrhető

3.

Kommunikáció

1.

Az angol nyelvtudás hiánya, mint kötelezően használatos nyelv.

Gyakori

Jelentős

Elviselhetetlen

Fővállalkozó a magyar beszállítóinak magyar dokumentációt ad át és a megrendelőnek kimenő dokumentumokat a fővállalkozó írja.

Valószínűtlen

Jelentős

Elhanyagolható

1.

Nem megfelelő összhang a magyar tagvállalatok között

Ritka

Jelentős

Eltűrhető

Mindenki érdekeinek figyelembe vétele a projektek generálásakor

Ritka

Jelentős

Eltűrhető

4.

Összefogás 2.

Időbeli csúszások érdekkülönbségek miatt.

Ritka

Jelentős

Eltűrhető

Megfelelő management tervek készítése és betartatása.

Valószínűtlen

Jelentős

Elhanyagolható

A lehetséges gyakoriságokat, súlyossági szinteket, kockázat értékeléseket a következőképpen adjuk meg: Kockázat értékelése

Kategória Gyakori Valószínű Néha előfordul Ritka Valószínűtlen Hihetetlen

Leírás Valószínüleg gyakran előfordul. Előfordulását folyamatosan észlelhetjük Többször előfordul. A veszély előfordulásától gyakran kell tartani. Valószínüleg többször előfordul. A veszély előfordulásától több alkalommal tartani kell. Valószínűleg elfőrodul néhányszor az életciklus során. A veszély előfordulására számítani kell. Előfordulása valószínűtlen, de lehetséges. Feltételezhető, hogy ez a veszély kivételesen előfordul. Egészen valószínűtlen, hogy előfordul. Feltételezhető, hogy ez a veszély nem fordul elő.

Kockázat súlyossági szintjei Súlyossági szint Katasztrófális Kritikus Jelentős Jelentéktelen

Következmények A teljes rendszer pusztulása Nagyobb károk a rendszerben Kisebb károk a rendszerben A károk elhanyagolhatók

27

*A veszélyes esemény előfordulási gyakorisága Gyakori Valószínű Néha előfordul Ritka Valószínűtlen Hihetetlen

Kockázati szintek A veszélyeztetés következményének súlyossági szintjei Jelentéktelen Nem kívánatos Eltűrhető Eltűrhető Elhanyagolható Elhanyagolható Elhanyagolható

Jelentős Elviselhetetlen Nem kivánatos Nem kivánatos Eltűrhető Elhanyagolható Elhanyagolható

Kritikus Elviselhetetlen Elviselhetetlen Nem kivánatos Nem kivánatos Eltűrhető Elhanyagolható

Katasztrófális Elviselhetetlen Elviselhetetlen Elviselhetetlen Nem kivánatos Eltűrhető Elhanyagolható


3.2. Földmegfigyelés A globális műholdipar egyik régi területe a távérzékelés. A műholdak által nyujtott távérzékelési szolgáltatások bevétele 2011-ről 20%-kal megnövekedett és 2012-re elérte az 1,3 milliárd dollárt. A növekedés mértéke kiugrón magas az űripari szolgáltatások átlagosan 5%-os növekedéséhez képest. Magyarországon jelenleg az űripari bevétel 1-2 millió Eurot tesz ki. A műholdipar bevételeihez képest sokkal nagyobb az áttételes gazdasági haszon, aminek a becslése jóval összetettebb, de egyes források szerint a globális érték ma is több mint 20 milliárd Euro, ami 2030-ra elérheti a 137 milliárd Euro szintet. A távérzékelésből származó magyar gazdasági haszon számszerű értékét nem ismerjük. Az azonban kijelenthető, hogy a jövő korszerű mezőgazdaságának a működtetéséhez a világ trendhez igazodó, a jelenleginél mintegy tíz-húszszoros mértékű távérzékelési szolgáltatást kell hozzárendelni. A klaszter az űripari szolgáltatásokon belül kifejezetten a Föld optikai megfigyelésével kapott információk adatbankjának a hasznosításával foglalkozik. A stratégia a klaszter cégeinek a piacszerző, ill. ehhez kapcsolódó szakmai együttműködését segíti a célokat az alábbiakban foglaljuk össze: - Szakmai, üzleti súly, kritikus tömeg biztosítása, amilyennel az egyes tagok nem rendelkeznek. -

Szakmai, üzleti információk információ áramlása.

-

Kormányzati szerepvállalás elérése.

-

Nemzetközi integrációkban részvétel.

-

Specializáció kialakítása (egyes céltermékek, célszolgáltatások kialakítása).

-

Nemzetközi piaci megjelenés.

-

Csatlakozás támogatása az Európai Űrügynökséghez (ESA).

3.2.1 Fókuszterületi cél A földmegfigyelési szolgáltatások akciótervének a célja azoknak az irányoknak a megkeresése és részletezése, amelyek a hazai űripari és kutatási szegmensben fejlődési lehetőséggel rendelkeznek. A cél meghatározásánál figyelemmel kellett lenni meghatározó szempontokra: - Az Európai Űrügynökségnél zajló programok, lehetőségek. -

EU programok lehetőségei.

-

Magyarországi fejlesztések, eredmények.

28


3.2.1.1 Az Európai Űrügynökség (ESA) földmegfigyelési feladatköre Az Európai Űrügynökség 1977-ben vett programjába, azóta az egyik legjelentősebb tevékenysége a földmegfigyelés (Earth Observation), amelynek fő elemei bolygónk jobb megismerése, a környezetünk védelme, és az eredmények gazdasági hasznosítása (benefiting our economy). Az élő bolygó program keretén belül folyik a meteorológiai tevékenység (EUMETSAT bolygók adatai), a klíma változás figyelése (Copernicus program, Sentinel műholdak), A földmegfigyelési programok célja a tudományos közösség által meghatározott célok elérése a legkorszerűbb technológiákkal. Ezen belül kiemelt cél az ESA-n belül az adatok hasznosítása és az ehhez kapcsolódó alkalmazások kialakítása. Az ESA programokban a részvétel az ESA tagállamok részére feltétel nélküli, a nem ESA tagok csak bizonyos programokban vehetnek részt.

3.2.1.2. EU programok – Copernicus Az EU által elindított Copernicus program a korábbi GMES (Global Monitoring for Environment and Security) program folytatása és célja a földfelszín monitorozása. A program az egyik legnagyobb tudományos szakmai vállalkozása az EU-nak közösen az ESA-val. A Copernicus program összetett rendszerekből áll, amelyik különböző adatforrásokból (földmegfigyelési műholdak, helyszíni érzékelők, légi és tengeri szenzorok) gyűjt adatokat. A rendszer feldolgozza az adatokat, és a környezeti és biztonsági szempontokat figyelembe véve aktuális és megbízható adatokat szolgáltat. A szolgáltatások hat fő területet céloznak meg: földfelszín, tengerek, atmoszféra, éghajlat változás, katasztrófa kezelés és biztonság. Ezt széleskörű alkalmazások támogatják: környezetvédelem, várostervezés, helyi és regionális tervezés, mezőgazdaság, erdészet, halászat, egészségügy, szállítás, éghajlatváltozás, fenntartható fejlődés, polgári védelem, turizmus, stb. A Copernicus fő felhasználói a döntéshozók és az állami és önkormányzati szektor, számukra szükségesek azok a döntéshozáshoz szükséges információk, amelyek vész-, katasztrófa, és egyéb súlyos helyzetekben így megfelelően összegyűjthetők. A Copernicus-ra alapozva további értéknövelő szolgáltatások nyújthatók köz és kereskedelmi célokra, új üzleti lehetőségeket előállítva. Terv készül a program gazdaságösztönző lehetőségeinek a kihasználására végső célként a gazdaság növekedésére és új munkahelyek előállítására. A programot az EU koordinálja és irányítja. A fejlesztések és az infrastruktúra kiépítése az ESA égisze alatt történik, közreműködik még a European Environment Agency, bizonyos egyedi esetekben pedig önálló tagállamok végeznek tevékenységeket 3.2.1.3. Magyarországi fejlesztések, eredmények Mezőgazdasági alkalmazások: MePAR: A MePAR a földterülethez kapcsolódó európai uniós támogatások igényléséhez használt kizárólagos azonosítási rendszer. A területalapú támogatások igénylése nem az ingatlannyilvántartási (tulajdon) adatok alapján, hanem MePAR fizikai blokk alapján történik. Ezáltal jobban igazodik a műveléshez és gazdálkodóhoz. NÖVMON: 1997-től FÖMI Távérzékelési Központban elindították az első operatív Országos Távérzékeléses Szántóföldi Növénymonitoring és Termésbecslés (NÖVMON) Programot. Távérzékeléssel évente több alkalommal a nyolc legnagyobb területű szántóföldi növényről jelentések készülnek, melyek már az aratás előtt tartalmazzák a megfigyelt növények megyei és országos terület- és hozamadatait. Az alkalmazott nagyfelbontású űrfelvételekkel a szántóföldi

29


növények elkülönítése és pontos feltérképezése 0,04–0,1 hektáros földfelszíni részletességgel valósul meg. CwRS: A területalapú növénytermesztési támogatások távérzékeléses ellenőrzése 1999 óta folyik. Az elején 3, majd 2002-től mind a 19 megyét érintő mintaterületre terjedt ki. Ennek keretében űr- és légifelvételekkel a FÖMI TK által kifejlesztett térinformatikai rendszer segítségével a benyújtott támogatási kérelmeket összevetik a tényleges állapottal. Az ellenőrzés a termesztett növényre, a megművelt tábla méretére és újabban a terület Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotára (HMKÁ) vonatkozik. A terület tényleges felmérése és azonosítása szuper nagyfelbontású (0,5–1 m) felvételek alapján történik. A termesztett növény azonosításához nagyfelbontású (10–25 m) űrfelvételek idősorait használják. Parlagfű: A műholdas felderítést a mezőgazdasági területeken és mezőgazdasági művelés alatt nem álló, úgynevezett parlagon hagyott területeken végzik. Az űrfelvételek kiértékelésénél azt a tényt veszik figyelembe, hogy a termesztett növények spektrális tulajdonságai az érési stádiumban (a klorofill csökkenése miatt) teljesen megváltoznak és a közeli infravörös sávot is tartalmazó színkompozitokon az érett növényzet már nem élénkpiros, hanem inkább narancs-sárga lesz. VINGIS: A szőlőültetvényekre vonatkozó naprakész és állandóan frissített adatbázis szükséges ahhoz, hogy Magyarország hozzájusson az ágazatra jutó közösségi támogatásokhoz. Erdészeti alkalmazások: Térképezés, monitoring: a Földmérési és Távérzékelési Intézetben elvégezték a Tisza-vízgyűjtőjére vonatkozó erdősültségi vizsgálatokat, melynek során összefüggést kerestek a szinte évenként megismétlődő tiszai árvizek, az árvízveszély és az erdősültség között. Biomasszabecslés: A műholdkép alapú indexekkel nagy területekről, magas térbeli adatsűrűséggel értékelhető a növényeknél a vízhiány miatti stresszhatás. A Normalizált Vegetációs Index (NDVI) az általánosan és leggyakrabban használt a nettó biomassza produkció becslésének módszerei közül. Kártételek: 2004-től az országos erdőterületeken jelentkező gyapjas pille kártétel monitorozása IRSP6 LISS, WiFS és ENVISAT MERIS űrfelvételek alapján végzik. Az űrfelvételek kiértékeléséhez szükséges referencia-adatok gyűjtése integrált GPS (útvonalkövető és adatgyűjtő) rendszer segítségével történik. Környezetgazdálkodási alkalmazások: Felszínborítás monitoringja: 1985-ben az Európa Tanács döntést hozott a CORINE (Coordination of Information on the Environment) programról, melynek célja az EK és 1991-től a Közép-kelet Európai országok környezet állapotára vonatkozó információinak összegyűjtése, az adatrendszer összeállításának koordinálása, az információ megbízhatóságának és az adatok kompatibilitásának biztosítása. Felszínborításnak nevezzük a földfelszín megfigyelhető, 1 évnél hosszabb periódussal változó biofizikai jellemzőit. A felszínborítás térképezéséhez és adatbázis létrehozásához műholdas felvételeket használnak, melyek a földfelszín tényleges állapotát mutatják. A térképezés számítógéppel segített interpretációval, topográfiai térképek és terepi bejárással nyert referencia adatok alkalmazásával történik. Szigetköz: a korai 70-es évektől folyamatosan készülő nagy felbontású műholdképek elemzésével nyomon tudjuk-e követni az ökoszisztémában bekövetkezett változásokat, illetve, hogy a különböző vízpótlási módszerek (pl. fenékküszöbös vízpótlás) bevezetése hatással volt-e a terület növényvilágának regenerálódására? Földhasználat változás monitoring: A távérzékelés új adatnyerési lehetőséget ad és adatforrásként szolgálhat a földhasználat felmérésében és a földhasználati statisztikai adatbázis létrehozásában. Jól nyomonkövethetők például a birtokszerkezeti változások: pl. földterületek elaprózódása. Megfigyelhető az erdősítés/fakivágás területei. 30


A CLUSTER (Classification for Land Use Statistics, Eurostat Remote Sensing project - Klasszifikáció földhasználati statisztikák számára) Eurostat projekt vizsgálja a távérzékelés alkalmazhatóságát a statisztikai adatnyerésben. Katasztrófavédelmi alkalmazások: Árvízmonitoring: az árvíz operatív távérzékeléses felmérése, követése és hatásvizsgálata. Az adott időpontban készült űrfelvétel az árvíz (vagy akár belvíz) jelenlétét, a elöntést, a talaj térben változó nedvességi állapotát rögzíti statikus módon. A folyamatot követő felvételi idősor azonban alkalmas a tényleges kártételek, az elöntések levonulásának és növényekre gyakorolt hatásainak (növénypusztulás, gyomosodás) objektív dokumentálására, sőt még visszamenőleges ellenőrzésére (kárfelmérés) is. Erdőtűz: Az erdőtűz felbecsülhetetlen károkat okozhat az erdő- és a vadállományban, de veszélyeztetheti a lakóterületeket és az emberi életeket is. Az erdőtűz megfékezése folyamatos (aktuális) adatokat igényel a tűz állapotáról, terjedési irányáról és a környezetről. A leégett terület ellenőrzéséhez, a károk felméréséhez, a leégett fák eltávolításának megtervezéséhez és a regeneráció vizsgálatához célszerű felhasználni a távérzékelés adta lehetőségeket. A fókuszterület stratégiai bevételi terve az alábbi:

Év (2012) Klaszter árbevétele az adott fókuszterületen (millió Ft) Klaszter piaci részesedése a fókuszterületen (millió Ft)

500

Év (2013) 600

Év (2014) 800

Év (2015) 1 000

nemzetközi szinten szinte kimutathatatlanul kicsi, 0,1% alatti

3.2.2 A Piac bemutatása 3.2.2.1. Piaci területek A földmegfigyelés a következő területeken kerül alkalmazásra: Államigazgatás Mezőgazdaság Ipar Honvédelem Környzetvédelem Természeti katasztrófák A fenti széles spektrumban a földmegfigyelés jelenleg, mint technológia lehetőség jelentkezik, a konkrét piaci szolgáltatás a megrendelők piaci viselkedésétől függ. A felsorolt területek többsége olyan, hogy a megrendelő maga az állam és nagy valószínűséggel a vállalkozó pedig egy állami intézet vagy cég. Magáncégek számára belföldön a mezőgazdaság és egyes adatbázis építési témák jelentik a piacot, külföldön pedig a területállapot ellenőrzése mezőgazdasági támogatások, vagy környezetvédelem szempontjai szerint. A nemzetközi piaci felmérés (Euroconsult) az ipari országok összesített éves űrfelvétel forgalmát 1 milliárd dollárra becsüli, ami nem tartalmazza az űrfelvételeken elvégzendő hozzáadott értéket tartalmazó szolgáltatások utáni bevételeket, tapasztalat szerint ez jelentősen nagyobb érték is lehet. 31


Hazánkban nem állnak rendelkezésre forgalmi adatok, a földmegfigyelés alapvetően része mindig egy nagyobb projektnek. (Ezt érdemes lenne egyébként felmérni.) Vannak projektek akár százmillió forintos költségvetéssel (ilyen pl. a EU mezőgazdasági támogatások ellenőrzése projekt) és vannak kis projektek (esetenként 1-2 MFt), amelyek tartalmazzák a földmegfigyelési adatok feldolgozását. Becsülhetően a magyar földmegfigyelési tevékenység éves nagyságrendje a 100 és 500 MFt közötti tartományban van.

3.2.2.2 Piaci szereplők Magyarországon a hazai távérzékelési szolgáltatásigény kielégítésére az alábbi cégek vállalkoznak: HUNSPACE tagok: Astrium (volt Infoterra) Magyarország Kft. – jelentős mennyiségben dogoz fel távérzékelt adatokat, szinte kizárólag export megrendeléseket teljesít. GeoAdat Kft. – az elmúlt években több távérzékelési munkát teljesítő cég, részt vesz a mezőgazdasági támogatások németországi ellenőrzésében. Teljes körben forgalmaz műholdfelvételeket. GeoIQ Kft. – távérzékelési technológiát forgalmazó és tanácsadó cég. További szereplők: FÖMI - A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) a földmegfigyelésben (távérzékelésben) a legjelentősebb monopolhelyzetben lévő hazai piaci szereplő. Több évtizedes szakmai múlttal rendelkezik, jelentős nemzetközi kutatással és részvétellel. Állami alapfeladatokat lát el és állami megrendeléseket teljesít. E mellett a szabadpiacon is sikeres szereplő. A FÖMI csatlakozása a HUNSPACE-hez folyamatban van. Cosima Kft. – Mezőgazdasági távérzékeléssel foglalkozó cég. Non-profit résztvevők: Egyetemi kutatócsoportok (pl. ELTE) Magyar Tudományos Akadémia Intézetei (pl. FKI) Több más főprofillal rendelkező cég, intézmény is végez távérzékelési tevékenységet a technológiai átfedések miatt elsősorban térinformatikai kiindulóponttal. 3.2.3 Projekt Célprojekt terület: űripari szolgáltatás III. Mezőgazdasági alkalmazások Témakör: Távérzékelt adatok mezőgazdasági célú értéknövelő feldolgozása, adatok adatbázisba szervezése, eredmények elérhetővé tétele közösségi és egyéni felhasználók számára. Célkitűzés: A pályázat célja egy olyan rendszer elemeinek kidolgozása és élesben történő tesztelése, amely a speciális űradatok (multispektális VHR-felvételek) elemzésével és értéknövelő feldolgozásával támogatja a mezőgazdaságot, mint hazai nemzetgazdasági húzóágazatot. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően egyre szélesebb körben válnak elérhetővé a Föld felszínéről műholdak segítségével gyűjtött >1.0 m felbontású és számos csatornában információkat gyűjtő (multi-, hiperspektrális) műhold adatok. A pályázat célja az egyes szakmai részterületekre (növényzetelemzés, biomassza meghatározás, nagy felbontású termésbecslés validálás, katasztrófavédelem, biztosítási események, területi tervezés, természetvédelem és egyéb területek) olyan gyorsan létrehozható adatbázisok előállítása, amelyek segítségével a jövőben a felhasználók 32


valamilyen általuk gyakorolt tevékenységet jelentősen hatékonyabban és költségtakarékosabban képesek elvégezni. Megvalósítás fő irányai: A forrásadatoknak megfelelően a kialakítandó rendszer precíziós gazdálkodás és beavatkozás támogatására kell alkalmas legyen. Forrásadata a 0,4-1,0 m felbontású, növényzet eltéréseit infravörös és további hiperspektrális csatornákon megjelenítő távérzékelt 3D felvétel, radaradat illetve ezek együttes felhasználása lehet. A források kiértékelésével 5-10 m² felületű eltérések is elkülöníthetők (növényfajta, nedvesség és tápanyag, biomassza mennyiség, károsodás degregáció meghatározás stb.), hatékony, tömeges feldolgozásra, adatkezelésre, elemzésre és publikálásra alkalmas rendszert kell kifejleszteni. Kutatási terület a multispektrális csatornáknál szűkebb hiperspektrális értékek kiegészítő, vagy új információt biztosító adatnyerés varianciaanalízise, az egyes növénybetegségek, természeti környezeti hatások azonosítása (biomassza változásából, víz és nitrogéntartalom változásból). Ebből a célból több kijelölt területen idősoros távérzékelt felvételek beszerzése szükséges a pályázat keretében. A fejlesztés más pl. meteorológiai, hidrológiai kutatóhelyek bevonásával történik, célja a valós ok-okozat folyamatok háttér modellezése, ezáltal a kiértékelés pontosítása, előzetes becslések tudományos megalapozása. Piaci szolgáltatásra alkalmasan kidolgozandó a végfelhasználókig érő teljes fejlesztési folyamat: a kutatás, fejlesztés, tesztelés és megvalósítás. Eredményként egy információs és technológiai adattár létrehozását tűztük ki, valamint az első ponthoz szervesen kapcsolódóan egy nagy számítási igényű feladatok ellátására alkalmas szerverkörnyezet kialakítását. A projekt során mintegy 500 MFt fejlesztésre van szükség. A fejlesztések végrehajtása után a mezőgazdasági szolgáltatások volumene és minősége megnő. Különös kihívás a belföldi szolgáltatások kiterjesztése után az exporttevékenység fokozása. .

3.2.4 Kockázatelemzés Az űripari szolgáltatások iparág folyamatos működésének vannak kockázatai. Az egyik faktor az, hogy a piaci igény felkeltése érdekében komoly marketingmunkára van szükség. Ez okozhat fennakadásokat a rendelésállományban. Ezzel összefüggésben a szakember háttér biztosítása és a korszerű infrastruktúra folyamatos kihasználása is gyengülhet. A szolgáltatás haszna a megrendelőnél többnyire csak hosszabb távon jelentkezik. Kockázat az is, hogy a munkát nagyfokú szakmai képzésnek és kooperációnak kell kísérnie, s ennek a feltételei változhatnak, illetve akadozhatnak. A következő oldalon található összefoglaló táblázat segítségével mutatjuk be a Magyar Űripari Klaszter űripari szolgáltatások fókuszterületének a kockázatait és azok kezelésére tervezett lépéseket. Az alkalmazott módszer általánosan elfogadott és kötelező eleme az AS/EN9100 repülőgép ipari szabványnak.

33


Tevékenység Sorszám leírása 1 Fejlesztés

Veszély Leírása Hiányos infrastruktúra Szakemberhiány

gyakorisága Valószínű

Kockázat súlyossága Kritikus

Néha

Jelentős

Valószínű

Jelentős

2

Megrendelés

Bizonytalan rendelésállomány

3

Kooperáció

Határidőcsúszások Gyakori

Jelentős

Szükséges intézkedés értékelése Elviselhetetlen Támogatások bevonása Nem Együttműködés kívánatos egyetemekkel Nem Stabil bel és kívánatos külföldi partneri kapcsolatok kialakitása Elviselhetetlen Megfelelő menedzsertervek és szankcionálás

A kockázat gyakoriságának, súlyosságának és értékelésének a kategóriáit az alábbi három táblázat értelmezi. Kockázat értékelése Kockázat súlyossági szintjei Súlyossági szint Katasztrófális Kritikus Jelentős Jelentéktelen

Következmények A teljes rendszer pusztulása Nagyobb károk a rendszerben Kisebb károk a rendszerben A károk elhanyagolhatók

*A veszélyes esemény előfordulási gyakorisága Gyakori Valószínű Néha előfordul Ritka Valószínűtlen Hihetetlen

Kockázati szintek A veszélyeztetés következményének súlyossági szintjei Jelentéktelen Nem kívánatos Eltűrhető Eltűrhető Elhanyagolható Elhanyagolható Elhanyagolható

Jelentős Elviselhetetlen Nem kivánatos Nem kivánatos Eltűrhető Elhanyagolható Elhanyagolható

Kritikus Elviselhetetlen Elviselhetetlen Nem kivánatos Nem kivánatos Eltűrhető Elhanyagolható

34

Katasztrófális Elviselhetetlen Elviselhetetlen Elviselhetetlen Nem kivánatos Eltűrhető Elhanyagolható

Ritka

Fennmaradó kockázat súlyossága értékelése Kritikus Nem kívánatos Jelentős Eltűrhető

Ritka

Jelentős

Eltűrhető

Ritka

Jelentős

Eltűrhető

gyakorisága Ritka


35

A Magyar Űripari Klaszter stratégiája

Recommend Documents