COUNTRY PAYMENT REPORT 2015 Készítette az Intrum Justitia Az Intrum Justitia több ezer európai vállalkozástól gyűjt adatokat pénzügyi működésüket illetően, melyek alapján átfogó képet nyerhet az európai cégek üzletmenetének sajátosságairól. A felmérés eredményeit – gazdasági és statisztikai adatokkal kiegészítve – a Fizetési Országjelentés és az Európai Fizetési Jelentés című tanulmányokban közöljük. Az elemzések rálátást adnak mind az európai, mind a felmérésben résztvevő országokban tapasztalható fizetési kockázat mértékéről.
Magyarország
2
country paym ent re port 2015 – M agya rors zág
A legfontosabb megállapítások ›A pontos fizetés munkahelyeket teremthet
A megkérdezettek 16%-a úgy nyilatkozott, hogy vállalkozásában új munkahelyek teremtésére is lenne lehetőség, ha partnerei gyorsabban fizetnének.
Fizetési Index (Kockázati index) Az Európai Fizetési Kockázati Indexet három mutató együttese alkotja: a fizetési morál, a késedelmes fizetés kockázata és a késedelmes fizetések hatása.
›G yakori a hosszabb fizetési határidő kérése
A megkérdezett vállalkozások közel kétharmad része (65%) kapott már arra irányuló kérést, hogy a számukra elfogadható fizetési határidőnél hosszabbat állapítsanak meg.
Magas kockázat
Fizetési Index (Kockázati index)
Alacsony kockázat
0,55
›C sökkenő kockázati várakozások
A válaszadók 17%-ának megítélése szerint az adósok csökkenő kockázatot jelentenek számukra a következő 12 hónap során. Ezzel szemben 4% ítéli úgy, hogy a kockázat mértéke emelkedni fog.
EU28 átlag
Gazdasági fejlődés
Magyarország
Egy főre eső GDP (euró)
10 500
27 300
3,6
1,3
GDP növekedés (%) Infláció (%) Munkanélküliség (%) Forrás: Eurostat várakozás
0
0,6
7,7
10,2
3
country paym ent re port 2015 – M agya rors zág
Fizetési késedelem A magyar cégek jellemzően 0–30 nap közötti fizetési határidőt szabnak meg fogyasztói, kereskedelmi és a közszférához tartozó partnereik számára is. A nagyobb éves árbevétellel és több munkavállalóval rendelkező cégek esetében a hosszabb fizetési határidő elfogadottabb. A tényleges fizetések átlagosan a 0–30 napos határidőn belül vannak, egyedül a közszférához tartozó partnerek esetében látszik ennél hosszabb határidő, átlagosan 40 nap. A magyar régiók között is tapasztalható enyhe eltérés: a dél-alföldi és a dél-dunántúli régiókban az átlagosnál rövidebb határidőket szabnak meg mindhárom szektorban. Lejárt követelések korosság szerinti megoszlása
2015
30 napnál korábbi
79,9
31–90 nap közötti
15,1
90 napnál régebbi
1,4
A 30 napnál fiatalabb számlák aránya majdnem 80%, ami a régiós átlaghoz képest is magasnak számít. A korosabb számlák aránya a nagyobb cégek esetén magasabb, a Dél-Dunántúli régióban a legmagasabb (19,7%) a 90 napnál régebbi számlák aránya. Átlagos előírt fizetési határidő (nap)
Átlagos tényleges fizetési határidő (nap)
Fogyasztói szektor (B2C)
18,1
20,1
Kereskedelmi szektor (B2B)
22,1
27,7
Közszféra
27,9
41,7
Fizetési határidők
A fogyasztók számára jellemzően alacsonyabb fizetési határidőt – átlagosan 20 napot – szabnak a megkérdezettek, míg üzleti partnereik és a közszférából származó partnereik számára már 30 naphoz közelít a megszabott fizetési határidő. A nagyobb méretű és magasabb árbevételű cégek jellemzően ezeknél magasabb fizetési határidőkkel dolgoznak. A ténylegesen tapasztalt fizetési határidők ennél pár nappal magasabbak, a közszféra esetében meghaladja a 40 napot, ami a régiós átlagnál is magasabb.
Leírt veszteségek aránya (%)
1,0%
A tanulmány azt mutatja, hogy a megkérdezett magyar vállalkozások teljes árbevételüknek 1,0%-át veszítik el azért, mert a számláik kifizetéséről lemondanak és az összeget veszteségként leírják. Ez évente összesen 675 millió euró veszteséget jelent. A magyar arány az észak-európai régióhoz hasonló (északi régió átlaga 1,9%). Magyarországon belül a legnagyobb leírt vesztességről a dél-dunántúli cégek számoltak be (3,8%), és az Észak-Alföldön szintén magasabb (2,9%-os) arány tapasztalható.
A késve fizetés következményei A felsorolt lehetséges következmények közül a likviditási problémák és a bevétel-kiesés mutatja a legmagasabb arányokat. A válaszadók többsége szerint a késve fizetés alapvetően nincs hatással a felsoroltakra. A kisebb létszámú cégek ill. a déli és alföldi régiók esetében likviditási és növekedést akadályozó hatása valamivel magasabb az átlagnál. Az elbocsájtásokra gyakorolt hatást a válaszadók minden esetben gyengének érzékelték (10%), viszont valamivel erősebb összefüggést látnak a létszámbővítés elmaradásával (20%). A megkérdezettek 16%-a válaszolta, hogy valószínűleg, vagy biztosan tudna munkahelyeket teremteni, ha ügyfelei gyorsabban fizetnének. Ez az arány a kisebb méretű cégek esetében a legmagasabb. A késve fizetés következményei %
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
20
35
További kamatterhek
Bevételkiesés
21
35
Likviditási Túlélés probléveszémák lyeztetése
[ Kismértékben [ Közepes vagy nagymértékben
30
10
A vállalkozás növekedésének akadályozása
Elbocsájtások
20
Létszámbővítés elmaradása
Ha ügyfelei gyorsbban fizetnének, vállalkozásának lenne lehetősége további munkaerő alkalmazására? 11%
6%
Az időben történő fizetés munkahelyeket teremt
10% 73%
[ [ [ [
Biztosan igen Valószínűleg igen Valószínűleg nem Nem tudom
A késve fizetés okai Az adós pénzügyi nehézsége jelenik meg leggyakoribb okként, emellett az adós oldalán tapasztalható adminisztrációs hibát is gyakorinak ítélik. A legkevésbé a szándékosságot feltételezték válaszadóink. Jellemző még, hogy magas volt a ‚nem tudom’ válaszok aránya is, azaz a vállalkozások valószínűleg nem próbálják felderíteni a fizetési késedelem okát.
4
country paym ent re port 2015 – M agya rors zág
Előfordult-e már, hogy arra kérték, hogy – egy Önnek is elfogadható – hosszabb fizetési határidőt állapítson meg?
Hosszabb fizetési határidő (%)
A késve fizetés okai %
60 50
51 [ Az adós pénzügyi nehézségei
40
28
30 20 10
5
28
adódnak a kiszállított [ Viták áruval, ill. a szolgáltatásokkal kapcsolatban megfelelő számla[ Nem adminisztráció az ügyfél részéről
[ Szándékos fizetési késedelem
0
Fizetési kockázat várakozások A magyar vállalkozások legnagyobb hányada nem vár változást az adósok számát illetően, míg 17%-uk azok csökkenésére számít. Közép-Magyarországon működő cégek esetében 21% volt az optimista cégek aránya, míg a nyugat-dunántúli régióban volt a legmagasabb a növekedést prognosztizáló cégek aránya (9,8%). Előrejelzés 33%
3%
2015
Nem
33
Igen, nagy vagy multinacionális vállalatok esetén
45
Igen, kisebb vagy közepes méretű vállalatok esetén
43
Igen, a közszférába tartozó vállalatok esetén
13
nem tudom
3
Are you familiar with the European Late Payment Directive?
Ismeri Ön az Európai Kései Fizetés Elleni Direktívát? 63%
37% [ Igen [ Nem
Az Európai Kései Fizetés Elleni direktíva bevezetése már megtörtént az EU országaiban. Ön észlelte-e ennek bármilyen hatását a fizetési határidők betartására vonatkozóan? 2% 39% 59%
[ Igen, a hatás pozitív, a fizetési késedelem csökken [ Nem vettem észre változást [ Nem tudom
65% [ Csökken [ Nem változik [ Nő
Milyen mértékben használja ki azt a lehetőségét, hogy számlánként 40 EUR behajtási költségátalányt terhelhet ki a késedelmesen fizető ügyfeleire? 3%
Jogi szabályozás Európai Unió Késedelmes Fizetés Elleni Direktívája egy olyan kezdeményezés, melynek célja a késedelmes fizetések okozta problémák megoldása, de legalább korlátozása. Összeurópai szinten a megkérdezettek csupán 31%-a ismeri az irányelveket, ami azt mutatja, hogy a Direktíva népszerűsítése még mindig fontos feladat.
96%
[ Egyáltalán nem [ Alkalmanként [ Minden esetben [ n.v.
európai Kései fizetés elleni direktíva nem vonatkozik a magánszemélyek részére kiállított számlákra. segítséget jelentene-e az az ön cége számára, ha az eU szabályokat fogalmazna meg a késedelmes fogyasztói teljesítésekre vonatkozóan is? 4% 39% 58%
[ Igen [ Nem [ Nem tudom [ n.v.
5
country paym ent re port 2015 – M agya rors zág
Milyen óvintézkedéseket tesz a vállalkozása a nem fizető ügyfelek által okozott károk enyhítésére? %
80 70
Az alacsony kamatok mennyire érintik az Ön vállalkozását?
Hitel-és kockázatkezelés
75
60
8%
41%
[ A hitel-és kockázatkezelés bonyolultabbá vált
8%
50
[ A hitel-és kockázatkezelés egyszerűbbé vált [ Alig érezhető a hatás
40 30 20 10 0
[ Nem tudom
44%
1
2
8
[ Bankgarancia
[ Előrefizetés
[ Hitelképesség vizsgálat
[ Faktorálás
[ Hitelbiztosítás
6
12 1
Pénzügyi növekedés 6%
[ Követeléskezelés [ Egyik sem
EURÓPA A felmérés szerint az alacsony kamatszint - a várakozásokkal ellentétben - még nem érte el a kívánt hatást; az európai válaszadók 73%-a nyilatkozott úgy, hogy az alacsony kamatoknak nincs beruházás élénkítő hatása a vállalkozásuk esetén. A magyar vállalkozások az alacsony kamatok hatását leginkább a beruházási költségek csökkenésében érzékelték, valamint abban, hogy több erőforrást tudtak allokálni működési költségeikre és innovációra. Jellemzően az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek számoltak be az innovációs és beruházási lehetőségek javulásáról. A hitel- és kockázatkezelésre gyakorolt hatás nem érzékelhető, a pénzügyi növekedéssel kapcsolatban sem tapasztalt a válaszadók jelentős hányada változást. Mindössze 6% ítélte úgy, hogy kön�nyebbé vált a vállalkozás növekedése. A beruházási lehetőségek javulását a csökkenő beruházási költségek említésével párosította a legtöbb válaszadó, ebben régiónként eltérőek az eredmények: Közép-Magyarország, Észak-Alföld, Észak-Magyarország esetében jóval többen válaszolták ezt, mint a többi régióban, míg a Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön a többség nem érzékelt jelentős változást.
9% [ A vállalkozás pénzügyi növekedése könnyebb lett [ A vállalkozás pénzügyi növekedése nehezebb lett
85%
[ Nincs jelentős változás
Beruházások %
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
66
[ Több erőforrás jut innovációra, kutatás-fejlesztésre [ Nincs változás
31 2
[ Több erőforrás jut a működési költségekre
[ Csökkentek a beruházási költségek
2
1
[ Kevesebb erőforrás jut innovációra, kutatás-fejlesztésre
Gondolt-e már alternatív (nem banki) finanszírozási források igénybevételére, mint pl. új befektetői hálózat, kockázati tőke befektetők, magán-adósság alapok vagy tömeges finanszírozási platformok? 1%
9%
Alternatív finanszírozás lehetősége
[ Igen
[ Nem
90%
[ Már igénybe veszek alternatív finanszírozási forrásokat
6
country paym ent re port 2015 – M agya rors zág
Milyen lépések segíthetnek Önnek vállalkozása fellendítésében? Mi, az Intrum Justitia hiszünk abban, hogy – helyi, nemzeti és nemzetközi szinten – számos olyan eszköz áll a cégvezetők rendelkezésére, melyek segítségével felvehetik a harcot a késedelmes fizetés ellen. Javaslataink az alábbiak:
1. Hozzon létre, folyamatosan fejlesszen és vezessen be egy kiegyensúlyozott és szilárd hitelezési politikát kockázatai és növekedése menedzselésére!
6. Kísérje figyelemmel a gazdasági és ágazati információkat, valamint a kiemelt ügyfelek fizetőképességét!
2. Mérje és kísérje figyelemmel a hitelezési folyamatában lekötött tőkét, a tőkeköltség csökkentése érdekében!
7. Erősítse meg ügyfélkapcsolatait a hitelezési folyamatok testre szabásával az egyes partnerek fizetési szokásai és a fizetési képessége alapján.
3. Ismerje meg ügyfeleit; rendszeresen ellenőrizze címüket, elérhetőségeiket és cégbírósági státuszukat!
4. Kössön olyan világos megállapodást ügyfeleivel, amely meghatározza az Önök üzleti tevékenységével kapcsolatos összes feltételt! 5. Integrálja az értékesítési, a marketing és a pénzügyi osztályokat és gondoskodjon a hatékony számlázási folyamatról, hogy el lehessen kerülni a mulasztásokat!
8. Küldjön gyors fizetési emlékeztetőket, és ahol lehetséges, számítson fel késedelmi kamatot! 9. Strukturálja ügyfélállományát a lehetséges kockázat és a növekedési potenciál alapján! 10. Tegyen azonnali lépéseket kintlévőségeinek csökkentése érdekében!
Európai Fizetési Jelentés A jelentés alapjául szolgáló felmérés 29 európai országban 2015. február-március folyamán készült. Az Európai Fizetési Jelentés felmérésben résztvevő országok és a nemzetközi szinten tapasztalható fizetési szokások kerülnek összehasonlításra. Ingyenes példányát a www.intrum.com oldalról töltheti le.
