1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR "#$%&'(&)*%+)'&",-..-/ LG9-I;4;1MNO7-P3Q;//0P;7R-9S7;4 Készítette: Szabó Kinga TD=-.;>1HUVWU2 3 "#$%...
Minden embernek joga van az élethez Minden embernek joga van az energiához !
I. BEVEZET! A XXI. század egyik legfontosabb kérdése az energia. Az élet maga energián alapul, ahhoz, hogy éljünk, nekünk embereknek is energiára van szükségünk, ahogy az állatoknak, növényeknek is. A globális gazdaság fejl!désével egyre több energiára van szükségünk, ugyanakkor a rendelkezésre álló energiaforrások fogyóban vannak. Mindenképpen más megoldások után kell néznünk, azonban még nem tudjuk, hogy mi is jelentheti az igazi megoldást. Sajnos, az emberek egyik f! tulajdonsága, hogy képtelenek a távoli jöv!ben gondolkozni. Véges világképünk elképzelhetetlenné teszi a végtelent. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy érzelmeink adják a töltést cselekedeteinkhez. Ebb!l kifolyólag a rendszer is hasonló képet mutat, azaz a felfedezések túlnyomó többségének csak az el!nyeit ismerik a m"ködésbe helyezésük el!tt, a hátrányait csak elkerülhetetlen tragédiák, katasztrófák tárják fel. Az atomenergia tipikus példája ennek. Szinte még fel sem ocsudtunk az örömhullámból a felfedezése után, nyomban szembesülnünk kellett, hogy talán nem ez a megoldás. A feladatot nehezíti, hogy a népesség egyre csak n!, és az energiával szembeni kiszolgáltatottságunk egyre kisebb mozgásteret hagy nekünk, miközben egyre több „éhes szájat kell betömni”. Az emberi leleményesség határtalan. Talán kizárólag ez az egyedüli ténylegesen kiapadhatatlan dolog a világon, ameddig ember él. Számtalan újabb lehet!séget próbálunk kiaknázni, és csupán képzel!er!nk korlátozottsága akadályoz meg abban, hogy el!re találgathassunk, mi következik még. Az Európai Unió tagjaként Magyarország is elkötelezte magát egy irányba, azonban felmerül a kérdés, hogy ami ma ment!övnek t"nik, nem válik-e holnap fojtó nyakörvvé? A folyamatosan változó terület szükségessé tette, hogy a magyar nyelven viszonylag sz"kös irodalmat angol, spanyol, valamint román nyelv" forrásokkal egészítsem ki.
"#$%&'()*#+#,$-.* 1! !
Mivel mindhárom nyelvet beszélem, a szakdolgozat írása során a kutatásaim eredményét saját feldolgozásban közlöm. A kutatás során igyekeztem kizárólag a nemzetközi, valamint hazai gazdasági-, környezetvédelmi szervezetek által publikált információkra támaszkodni annak érdekében, hogy a lehet! legmegbízhatóbb, legteljeskor"bb adatokkal dolgozhassak. Ezúton is szeretném megköszönni a segít! útmutatást Francisco Pellicer Ramírez tanár úrnak, amellyel munkámat támogatta. Dolgozatom célja, hogy feltárjam a jelenleg használt technológiákat a megújuló energiák terén, amelyek megoldást nyújthatnak az egyre növekv! energiaigényünk kielégítésére, úgy, hogy közben meg!rizhessük környezetünk élhet!ségét. A világban zajló tendenciák bemutatása mellett, kiemelt hangsúlyt kapott a magyarországi energiastratégia, lehet!ségeink, félelmeink az európai szomszédaink cselekvési tervének tükrében, külön tekintettel Spanyolországra. Már vannak országok, amelyek megtalálták a megoldást Magyarország problémájára, de legalábbis jó úton járnak afelé. Spanyolország egyike az ilyen országoknak, ezért hasznos lehet, ha áttekintjük egy másik ország energiapolitikáját, megoldási mechanizmusait. Jelen írásnak nem feladata a megoldások felmutatása, csupán a tisztánlátás megkönnyítése. Továbbá megcélozza azt, hogy feltegyen néhány kérdést, amit a kényszer-rohanásban néhol elfelejtenek feltenni. A téma szemléletmódjával összhangban a dolgozat kétoldalas nyomtatásban készült.
2!
!
II. ALAPVET! FOGALMAK Els! lépésben tisztázni kell olyan fogalmakat, mint az alternatív és megújuló energia, amelyek a hétköznapi használatban összemosódnak.
II.1. Alternatív energia Többféle és több szint" meghatározással találkozhatunk, némelyik igencsak vitatható. Valószín"leg ez abból adódik, hogy folyamatosan megújuló, fejl!d!, ugyanakkor egyre sürget!bb területr!l beszélünk, ennek következtében a gyakorlat néhol megel!zi az elméleti hátteret, ami nem mindig követi a fejleményeket. Az Oxford Dictionaries a következ!képpen definiálja: „Energia, amely olyan módon jön létre, hogy nem meríti ki a természeti forrásokat, vagy másképpen fogalmazva, nem szennyezi a környezetet, legf!képpen úgy, hogy nem használ fosszilis tüzel!ket vagy nukleáris energiát”1. Az
RTTC,
Responding
to
Climate
Change
nem-kormányzati
szervezet
a
következ!képpen határozza meg: „Olyan energia, amely nem hagyományos forrásokból származik […]”2, majd példákat hoz fel ilyen forrásokra. Sajnos, nem definiálja a „hagyományos” forrásokat, így hasonlóképpen a többi meghatározáshoz, homályosan hagyja a kérdést.
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 1 „energy fuelled in ways that do not use up the earth’s natural resources or otherwise harm the environment, especially by avoiding the use of fossil fuels or nuclear power.”, http://oxforddictionaries.com/definition/alternative+energy?view=uk, Oxfor Dictionaries: www.oxforddictionaries.com 2 „energy derived from nontraditional sources (e.g. compressed natural gas, solar, hydroelectric, wind)”, Responding to Climate Change 2007, http://www.rtcc.org/2007/html/glossary.html, RTTC: www.rttc.org
"#$%&'()*#+#,$-.* 3! !
Az Egyesült Államok Belügyminisztériumához tartozó Bureau of Ocean Energy Management Agency meghatározása fogalmazza meg talán a legjobban az alternatív energia lényegét. A következ!képpen szól: „ [Az alternatív energiák] olyan tüzel!anyag források, amelyek mások, mint a fosszilis tüzel!anyagokból származtatott források. Jellemz!en szinonimaként használják a megújuló energiával. Példák: szél-, nap-, biomassza-, hullám-, valamint ár-apály energia”3. A magyar nyelv" források is eltér!en definiálják, többek között a természeti jelenségek kölcsönhatásából létrejöv! energiaként, másutt a természeti jelenségekb!l nyert tiszta energiaként. Csak kevés helyen említik meg a szénhidrogének alternatívájaként, holott éppen ezek kimerülése hatására született meg az igény a másik útra. Fontos kiemelni, hogy az alternatív energia egy gy"jt! fogalom, amely az elterjedt k!olaj, földgáz, valamint nukleáris energia alternatíváit jelöli, hiszen a szén is a természetb!l nyert energia, nevezhetjük kölcsönhatásnak is, mivel a bomló szerves anyagokból jön létre. Ugyanakkor, sokszor említik meg, hogy a nukleáris energia az egyik legtisztább energia továbbra is, vagyis a tiszta energia kifejezés sem fedi teljesen, mire is vonatkozik a kifejezés. Meg kell említeni azt is, hogy a maga idejében a nukleáris
energia
is
alternatívnak
számított,
a
szénhidrogén
alapú
energia
alternatívájának. Minden energiaforrás, amely nem szénhidrogén alapú, és nem is nukleáris, alternatívnak számít, azonban ezeknek csak kis része sorolható a megújuló energiák közé.
II.2. Megújuló energia Az Európai Unió szótárában már nem is igen használják az alternatív energia kifejezést, ami érthet!, hiszen a nem megújuló energia nem oldja meg a fenntarthatóság kérdéskörét, csak elodázza a problémát. A nemzetközi idevonatkozó irodalomban, az alternatív energiához hasonlóan, igen változó a megújuló energia, mint fogalom értelmezése.
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 3 „Fuel sources that are other than those derived from fossil fuels. Typically used interchangeably for renewable energy. Examples include: wind, solar, biomass, wave and tidal energy.”, Bureau of Ocean Energy Management, http://www.boemre.gov/offshore/RenewableEnergy/Definitions.htm, Bureau of Ocean Energy Management új honlapja: http://www.boem.gov/ !
4!
!
A Nemzetközi Energia Ügynökség, Eurostattal és OECD-vel közös, az Energia Statisztikák kézikönyv cím" kiadványában 4 úgy fogalmazza meg, hogy természetes folyamatokból származó energia, amely folyamatosan újratölt!dik. Igaz, hozzáteszi, hogy jelen megfogalmazás csak egy a sok definíció közül, amely a szakirodalomban megtalálható, és jelen definíció vitatható is, például az id!táv szempontból, amely alatt megtörténik az újratermel!dés. Az Európai Bizottság és az Eurostat
5
megfogalmazásaiban egész egyszer"en
megújulónak nevezi a megújuló energiát, annyiban pontosít, hogy nem fosszilis energiára értelmezend!. Az Oxford Dictionaries nagyon általánosan, mégis talán a legjobban definiálja a kifejezést: „Olyan energiaforrás, amelyet nem merítünk ki használat során…”6 . Legjobban példákkal tudják körülírni a kifejezést, ami nem véletlen, hiszen nagyon vékony a határ a megújuló és megújulónak t"n! energiaforrások között. Vannak országok, mint Finnország és Svédország, amelyek külön kategóriába sorolják a látszólag megújuló energiaforrásokat, és lassan megújulónak nevezik. A nehézséget az okozza, hogy például a k!olaj is megújulónak számít, hiszen folyamatosan képz!dik. Csakhogy nem mindegy, hogy milyen id!távon belül történik meg az újratermel!dés. Bizonyos források kizárólag a napenergiát tekintik korlátlanul megújulónak, mások a szél-, víz-, geotermikus energiát, valamint a biomasszát is ide sorolják.
II.3. Zöld energia A zöld energia olyan energiaforrásokból származik, amelyek nem szennyezik a környezetet.
II.4. Fenntartható energia Bár a kifejezés létezik, használatos is a szakirodalomban, megpróbálom egy kicsit jobban kiemelni, és elkülöníteni a többi fogalomtól, ugyanis f!leg az általános, hétköznapi irodalomban összemossák a zöld-, megújuló-, valamint az alternatív energiával. Sokszor – igen helytelenül – szinonimaként használják, mivel apró !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Energy Statistics Manual, 2005, 115 p. Key Figures on Europe – Statistical Pocketbook, 2006, 144 p. 6 „a source of energy that is not depleted by use”, http://oxforddictionaries.com/definition/renewable?q=renewable!! 4 5
"#$%&'()*#+#,$-.* 5! !
különbségekt!l eltekintve, nagyon hasonló a jelentéstartalmuk. A fenntartható energia olyan természetes energia, amely el!állításakor nem, vagy csak kis mértékben szennyezi az ökológiai rendszert, korlátlanul és folyamatosan rendelkezésre áll, vagy legalábbis nagyon gyorsan, természetes úton termel!dik újra oly módon, hogy közben kimeríthetetlen.
67!
!
III. ENERGIAFORRÁSOK III.1. Miért van szükség alternatív, illetve megújuló energiákra? Els!ként az egy f!re es! növekv! energiaigényt kell megemlítenünk, amit súlyosbít az, hogy a népesség folyamatosan n!, és egyre szélesebb az energiafügg!k tábora. Mivel a megnövekedett energiafelhasználást f!leg fosszilis energiahordozókból fedezik, ezért azok kimerülése is felgyorsult. Továbbá a gazdasági helyzet, és a gazdasági, politikai er!viszonyok folyamatos változása is mind arra mutat, hogy meg kell szüntetni bizonyos iparágak, országok hegemóniáját, és új utakat kell keresni, amellyel új energia nagyhatalmak jönnek létre. A 2008-as válság rámutatott arra, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi er!forrásokat más módon kell felhasználni, és meg kell szüntetni a kiszolgáltatottságot. Magyarországon, ha addig nem is éreztük igazán ennek a súlyát, a 2011-es év igen nagy terhet rakott ránk, de f!leg pénztárcáinkra. Míg a 400-450 Ft-os literenkénti üzemanyagárakra vonatkozó el!rejelzések futurisztikusnak és abszurdnak t"ntek jó egy évvel ezel!tt, ma már örülnénk a 400 Ft-os üzemanyagárnak is. Európa nagy részén problémát okoz a nem teljesen zökken!mentes orosz földgáz ellátás, hol Oroszország politikai megfontolásainak köszönhet!en, hol éppen a környezeti problémák hatására. A fukushimai katasztrófa igen er!teljes figyelmeztetés volt arra, hogy a nukleáris energiát nagyon át kell gondolni. Németország nem sokkal a japán szerencsétlenség után bejelentette, hogy tervei szerint 2022-ig teljesen felhagy az atomenergia használatával. Ugyan azóta már finomítottak a vállalásokon, az els! lépések már megszülettek ebbe az irányba.
"#$%&'()*#+#,$-.* 66! !
A hagyományos energiahordozók további problémái, hogy égéstermékeik fokozzák az üvegházhatást, a füst és a szmog káros az egészségre, valamint szennyezik a környezetet is. Érdemes itt kitérni arra is, hogy a számok megtéveszt!ek is lehetnek. Az üvegházhatást többnyire a járm"vek számlájára írják, els!sorban azért, mert a széndioxidot tudják a legkönnyebben mérni, valamint ezen belül is a járm"vek kibocsátását lehet a leghamarabb korlátozni. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mez!gazdasági Szervezete (FAO) egyik tanulmányában 7 azt állítja, hogy az éves üvegházhatású gázkibocsátás 18%-a tulajdonítható a haszonállatoknak, jelezvén, hogy ez az arány magasabb, mint a járm"vek kibocsátása. A World Watch8 azonban közzétette saját számításait, jelezvén, hogy a FAO nagyon alulbecsülte ezt az értéket, mivel a járulékos kibocsátást más kategóriákba sorolta, és egyes adatokat figyelmen kívül hagyott. Számításuk szerint a kibocsátások mintegy 51%-áért felel!s az állattartás, beleértve a járulékos kibocsátást is. Ez a feltevés nem változtat azon, hogy át kell gondolnunk energiafelhasználási szokásainkat, azonban érdemes lenne elgondolkozni azon is, hogy esetleg rossz helyen járunk, amikor a problémáink gyökerét akarjuk feltárni. A kibocsátás megfékezése terén „újonc” Egyesült Államok, a zöldnek is nevezett elnöke révén 80%-os csökkentést céloz meg 2050-ig. Ez azonban olyan lépéseket eredményezhet, amely bizony nem kerülheti ki az állattartás reformját sem. Visszatérve az alternatív energiákhoz, kétségtelen, hogy az érvek egyenként is elég nyomósak ahhoz, hogy cselekednünk kelljen.
Livestock’s Long Shadow, 2006, xxi p. Livestock and climate change, World Watch, November/December 2009!
6!!
!
1. ábra: Különböz! energiaforrások becsült rendelkezésre állása
Forrás: Agencia Valenciana de Energía
!
III.2. Az energiaforrások csoportosítása A következ! fejezetben az általam vizsgált szempontok alapján csoportosítom az energiaforrásokat,
amelyen
részben
megfelelnek
az
általánosan
használt
csoportosításnak, azonban vannak olyan energiaforrások, amelyeket a fent vizsgált definíciók alapján soroltam be az egyes típusokba.
III.2.1. Alternatív energiaforrások Az alternatív energiaforrások listája nagyon hosszú, hiszen már két tenyerünk összedörzsölése is energiát termel. A következ!kben csak a legfontosabbak, és gazdasági szempontból legrelevánsabbak kerülnek felsorolásra. Azon energiaforrások, amelyek ugyan alternatívak, de megújulónak is számítanak, a megújuló energiaforrások pontban kerülnek kielemzésre.
III.2.1.1. Biomassza A biomassza egy gy"jt! fogalom, amely magába foglalja a Földön megtalálható biológiai eredet" szerves anyagok tömegét. Ide tartoznak az él! és elhalt növények, állatok, de a különböz! biológiai ipari melléktermékek is, illetve a szerves hulladék is. A szakirodalom jelent!s része megújuló energiaként tartja számon, bár valóban megújuló,
"#$%&'()*#+#,$-.* 6/! !
mégis kimeríthet!, ahogy Dr. Gyulai Iván ökológus is fogalmaz 9 . Ennek alapján, valamint a fent említett definíció alapján a biomassza csak kompromisszumok árán sorolható a megújuló energiák körébe. Ugyancsak vitatható, hogy zöld energiának számít-e, lévén, hogy az égetés során káros anyagok kerülnek a légkörbe, illetve felhasználásuk során kárt okoznak az él!világnak. Vitathatatlan azonban, hogy ez az energiaforrás a legrégebbi, amit az ember használni kezdett, és ma is az egyik legszámottev!bb. Rurális környezetben, ahol a gáz nem terjedt el, mai napig biomasszával történik a f"tés, f!zés, hiszen könny" hozzáférhet!sége óriási el!nynek számít. Típusai: Közvetlenül hasznosíthatók (tüzeléssel): A növénytermesztésb!l, állattenyésztésb!l, erdészetb!l, kertészetb!l, élelmiszeriparból és els!dleges faiparból származó különböz! melléktermékek, hulladékok. Közvetve hasznosíthatóak: -
Kémiai átalakítás útján (cseppfolyósítás, elgázosítás)
-
Alkohollá erjesztés útján: bioethanol
-
Észterezés útján: biodízel
-
Anaerob fermentálás útján: biogáz
Hátrányok A biomassza jelent!sége f!leg az üzemanyaggyártásban jelentkezik, ezért hátrányai a biodízel, a bioetanol esetében és összességében kerül részletezésre. A biodízelr!l elmondható, hogy nitrogénoxid-tartalma nagyobb a dízeléhez képest, bár ez
valamelyest
csökkenthet!
oxidáló
katalizátorral,
valamint
késleltetett
befecskendezéssel. Hasonlóképpen, magasabbak a rákkelt! értékei a hagyományosénál, károsíthatja az alkatrészeket, kedvez!tlenebb kopási id!t eredményez, a melléktermékei csak korlátozottan hasznosíthatók, valamint nem képes a teljes szükségletet fedezni. Az etanol hátrányai között szerepel, hogy több energiát használnak fel az el!állításához, mint amennyi az energiatartalma, a CO2 kibocsátási értéke csak 13%-kal kisebb a !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 9
Dr. Gyulay Iván, A biomassza-dilemma. Budapest, Magyar Természetvéd!k Szövetsége, 2006, 15 p.
60!
!
benzinéhez képest (Várhegyi Gábor DSc, a MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének tudományos tanácsadója úgy fogalmaz, hogy a „biomassza alapú folyékony üzemanyagok termelésének CO2 mérlege általában nem kedvez!. Néhány esetben még azt is vitatják, hogy az el!állításra összesen ráfordított fosszilis energia kisebb-e, mint a termékb!l nyerhet! energia.”10), hatékonysága csupán 65-70%-a a benzinnek, magasak a beruházási-, el!állítási költségek, károsítja a gumi és alumínium alkatrészeket, hidegindítási problémák lépnek fel és magas a virtuális vízigénye is. Összességében a biomassza hátrányai között meg kell említeni, hogy morális kérdéseket is felvet, hiszen egyfel!l a természeti körforgást módosítjuk azáltal, hogy olyan anyagokat használunk fel, amelyek él!lények táplálékául és él!helyéül szolgálnak, másfel!l súlyosbítják a megnövekedett húsfogyasztás következtében is egyre csökken! gabonaterm! területeket, amelyek a társadalmi különbségeket egyre jobban kiélezik. Óriási probléma az Amazonas !serdeinek irtása, ugyanis naponta 30.000 hektárnyi terület t"nik el, ami percenként 35 futballpályányi területet jelent11, és ezek nagy részét cukornád
termesztésére,
állattartásra,
valamint
azok
táplálására
fordított
takarmánynövény termesztésére használják. Brazília a világ második etanol gyártó országa12, és a 2011-es év után az exportban is a második helyen végzett13. Az etikai aggályokat csak tovább tetézik az olyan napvilágot látott adatok, mint például a Prof. Jean Ziegler, az ENSZ Jog az Élelemhez elnevezés" Emberjogi Bizottságának különtudósítója által említett adatok, miszerint amennyiben a term!földeket kizárólag közvetlen élelmezésre szolgáló gabonák, zöldségek és gyümölcsök termesztésére használnánk (vagyis az ipari állattenyésztést is kizárja), a Föld 12 milliárd embert is képes lenne eltartani14. Megdöbbent! adat, hiszen ma körülbelül egy milliárd ember éhezik a FAO adatai szerint, és méltányossági kérdés, hogy belenyugszunk-e, hogy embertömegek fizessék meg üzemanyagaink, pazarló élelmünk árát.
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 10 A biomassza, mint Energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? c. előadás, Várhegyi Gábor DSc, Környezetkémia és klímaváltozás c. kerekasztal-beszélgetés, A magyar tudomány ünnepe 2008 11 Armin Risi, Ronald Zürrer, Vegetáriánus élet, Mandala-Veda könyvkiadó, 2007, 50 p. 12 World Development Report 2008, The World Bank, 2008 13 Renewable Fuels Association, http://www.ethanolrfa.org/exchange/entry/2011-ethanol-exports-total-1.19-billion-gallons-brazilaccounts-for-one-thi/ 14 La faim dans le monde expliquée à mon fils (Hogyan jön az éhezés a világba?), 1999
"#$%&'()*#+#,$-.* 61! !
III.2.1.2. Nukleáris energia Bár a nukleáris energia a definícióknál nem került be az alternatív energia csoportjába, mégis meg kell említeni, mivel tiszta energia lévén eltér!ek a vélemények arról, hogy alternatívnak számít-e vagy sem. A nemzetközi tendencia, köztük Németország törekvése is, hogy csökkentsék az atomenergia használatát, egyértelm"en jelzi, hogy veszélyességi faktora, valamint a melléktermékének veszélyessége miatt inkább elkerülend!nek tekintik.
III.2.2. Megújuló energiaforrások III.2.2.1. Napenergia A napenergia az egyik legtisztább és egyben az egyik legígéretesebb energiaforrás. Alapvet!en két módon hasznosíthatjuk a napból érkez! energiát: passzív és aktív módon. Passzív hasznosítás: az épületek tájolása, árnyékolása, valamint az épít!anyagok kapnak szerepet. A történelem során passzív módon hasznosították a napenergiát, olyan szerkezetekkel, amelyek a nyári meleget megsz"rték, a téli napot azonban beengedték a házakba. A melegházhatást felhasználva korlátozottan f"tésre is alkalmas. Aktív hasznosítás: - napkollektorokkal: begy"jtik a napenergiát, majd h!energiává alakítják, és így tárolják. - napelemekkel: ebben az esetben a napelemek a napenergiát közvetlenül elektromos energiává alakítják. Az ún. fotovoltaikus elemek abban különböznek a napelemekt!l, hogy árnyékban is képesek áramot termelni. Léteznek fix telepítés"ek és a maximális kihasználtság érdekében napkövet!ek is. A legújabb találmányok már egyszerre hasznosítják a nap, valamint a tenger hullámainak az energiáját egy kombinált, vízen úszó rendszer által. Bár kétségtelenül tiszta energia, korlátlanul megújuló, maga az energia termelése kibocsátás-mentes, önmagában mégsem jelenthet megoldást. Korlátozottan tervezhet! az id!beli eloszlás, valamint az intenzitása is, azonban el!nyei között szerepel, hogy kombinálható más rendszerekkel, így ez a faktor csökkenthet!.
62!
!
Hátránya továbbá, hogy a napenergiát hasznosító egység el!állítása nagyon sok energiát követel15, valamint a gyártáskor keletkez! melléktermékek elhelyezése is problémát jelent,
amik
jelenleg
sokszor
a
fejl!d!
piacok
szemétdombjain
landolnak.
Hasonlóképpen, a panelek életciklusának végén gondot jelent azok elhelyezése. Felmerül" problémák A napelemek viszonylag könnyen telepíthet!k, a beruházási költségeket könnyen lehet szabályozni kapacitástól függ!en. Az Európai Unió lényegében egy közvetett szubvenciós rendszerrel támogatja a beruházásokat, habár sok ország esetén még mindig közvetlen szubvenciót alkalmaznak. Amennyiben a központi törekvések (esetünkben az Európai Unió) nem tudják követni a piac gyors változását, el!állhat egy olyan helyzet, hogy a magasabb besorolású földeket is napkollektorok elhelyezésére használják, mivel a támogatás több hozamot ígér, mint a mez!gazdasági tevékenység. Romániában a legel!ket úgy használják napenergia termelésre, hogy a napelemeket olyan magasságban telepítik, hogy alatta még az állatok elférjenek. Az átvételi rendszerrel b!vebben kés!bb foglalkozom.
III.2.2.2. Vízenergia A vízenergia magába foglalja azokat az eljárásokat, amelyek során a vízb!l nyerünk energiát. A vízer!m"vek ipari formái a következ!k: - Folyami er!m", duzzasztással vagy anélkül - Ár-apály er!m", egyutas-kétutas, egymedencés rendszerek - Ár-apály er!m", összetett medencés - Ár-apály er!m", víz alatti „széler!m"”
Az er!m"vek mellett meg kell említeni a vízimalmokat is, valamint a szivattyús energiatárolókat is. !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Számítások szerint, a berendezéstől függően 11 évnyi működés után kezd „új“ energiát termelni, ez az idő az új technológiáknál csökkenhet, valamint a korábbi 30 év körüli élettartam is 50 évre nőtt, ezek azokban még nagyobb induló költségeket eredményeznek. 15
"#$%&'()*#+#,$-.* 63! !
Hatását tekintve nagy el!nye, hogy szerepet játszhat a viharok és szök!árak elleni védelemben. Gazdasági szempontból a kezdeti magas költségek után alacsonyak a fenntartási költségek, m"ködtetéséhez nincs szükség fosszilis energiára, s!t, kombinálható
más
energiaforráshoz
rendszerekkel
viszonyítva,
(pl.
hogy
széler!m"vel).
gyorsan
Óriási
adaptálható
az
el!nye
a
többi
aktuális
igényre,
gyakorlatilag azonnal maximum teljesítményre tud állni. Ökológiai szempontból azonban hátránya, hogy jelent!sen módosítja a környezeti egyensúlyt, befolyásolja a területgazdálkodást, ezáltal komoly károkat is okozhat úgy a növény-, mint az állatvilágban. Felmerül" problémák A területek elárasztása során a bomló anyagok metánt bocsátanak ki, tovább fokozva a globális felmelegedést. Ez a hatás ciklikusan megismétl!dik, mivel a melegebb id!szakban a víz visszahúzódik, a nedves talajon könnyebben életre kelnek a növények, baktériumok, állatok, majd az ismételt elárasztás után a metán újból a légkörbe kerül.
III.2.2.3. Geotermikus energia A geotermikus energia a Föld bels! h!jéb!l származik. Két módon használható fel: áramtermelésre, valamint f"tésre / h"tésre. A Föld h!je kilométerenként 30°C-kal n!, azonban bizonyos helyeken, mint például a Kárpát-medencében vagy Izlandon, nagyobb a h!mérséklet emelkedése. Magyarországon eléri az 50-60°C-t is, és 2 km mélységben gyakran meghaladja a 100°C-t. El!nye a többi energiaforráshoz képest, hogy napszaktól, évszaktól függetlenül mindig rendelkezésre áll. Elektromos áram el!állításához 1,6 km vagy annál mélyebbre fúrt kutakon mintegy megcsapolják az ott található g!zt és t"zforró vizet, amivel az elektromos generátorokhoz kapcsolt turbinákat hajtják meg. Három er!m" típus létezik, amely három különböz! technológiát használ fel: - Száraz g!z (dry steam) technológia: ebben az esetben a g!zt közvetlenül a turbinába vezetik, amely mozgatja a generátort. -
Egyszer" / kett!s g!z kiáramlásos (flash) technológia: a 182°C feletti folyadékot egy tartályba engedik, ahol az alacsonyabb nyomás következtében g!zképz!dés lép fel, majd a g!zt a turbinához vezetik. El!nye, hogy többszörös g!zképz!dést lehet elérni a nyomás fokozatos csökkentése mellett, így hatékonyabban m"ködik.
- Kett!s ciklusú (binary cycle) technológia: bizonyos esetekben a feltör! víz nem éri el a 182°C-t, ilyenkor egy zárt rendszerben marad a folyadék, és h!cserél!kkel vezetik 64!
!
át annak h!jét egy másik zárt rendszerben cirkuláltatott, a víznél alacsonyabb forráspontú folyadékba. A folyamat végén az alacsonyabb forráspontú fluidum g!ze meghajtja a turbinalapátokat. Mivel a f"téshez, ill. h"téshez nincs szükség ekkora h!mennyiségre, nem szükséges kilométernyi mélyre fúrni. Ebben az esetben h!cserél!kkel érik el a kívánt h!mérsékletet. A földb!l 12-16°C-os h!t tudunk a felszínre hozni, és ezt tudjuk átalakítani 45-55°C-ká. Ez a h! nem éri el a radiátorokhoz szükségeset, így a f"tés, valamint h"tés a padlón, mennyezeten és falfelületeken keresztül történik. Szondákat helyeznek a földbe, amelyekben víz cirkulál, és a h! a h!cserél!kön keresztül jut a szekunder rendszerbe. A szondák lehetnek függ!legesek vagy vízszintesek, ez utóbbi esetben tulajdonképpen közvetetten a nap energiáját használják fel. Meg kell említeni a kút szondát is, mivel ez a megoldás is a talajh!t használja. A szondákat két fúrt kútba helyezik, az egyikb!l kiemelik a vizet, a másikba visszajuttatják. Létezik a leveg! szonda is, amellyel a leveg!b!l nyerik ki a h!t, de kis hatékonysággal m"ködik, ezért nem gazdaságos. Felmerül" problémák Az áramtermeléses technológiáknál felmerül! probléma az, hogy a g!z felszínre jutásával gázok is a légkörbe jutnak (CO2, metán, ammónia), amelyek hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, savas es!höz, valamint a kellemetlen szagok terjedéséhez. Továbbá tartalmazhatnak mérgez! vegyületeket, mint például higany, arzén, bór, többkevesebb mértékben radioaktív anyagok is. A kibocsátást a kett!s ciklusú technológia kiküszöböli, azonban ez a legköltségesebb technológia a nyomás folyamatos szabályozása következtében. Problémát jelent az is, hogy a szivattyúk árammal m"ködnek, így valamilyen energiaforrással kombinálni kell. Megújulónak tekintjük, azonban csak felel!s gazdálkodás mellett az, mivel a telepek kimerülhetnek, és körülbelül ugyanannyi id! múlva válnak ismét használhatóvá, mint amennyi ideig a kitermelés folyt. Az er!m"vek létesítésére használt földterület nem használható lakóhelyül. A vízkivétel következtében fellép! talajsüllyedés irreverzíbilis folyamat, amennyiben a kivétel mértéke meghaladja a természetes beszivárgás mértékét. Telepítésük költséges, és helyi
"#$%&'()*#+#,$-.* 65! !
energiaforrásnak számítanak. A költségeket növeli az a tényez! is, hogy a „melléktermékként” jelentkez! magas sótartalmú vizet vissza kell juttatni a talajba. Alapvet! hátrányuk, hogy nem könny" er!m"vek létesítésére alkalmas helyszínt találni. Ezt kiküszöbölend!, kifejlesztették az ún. EGS16 vagy más néven HDR17 technológiát. Ez azt jelenti, hogy három km-es mélységbe fúrnak le, majd a nagy nyomású víz, amit a k!tömbökbe pumpálnak megrepeszti azokat, és egy repedésrendszert hoz létre, amit hideg vízzel töltenek fel. A forró sziklák által felmelegített vizet felszivattyúzzák. Az USA-ban komoly beruházásokkal támogatják az eljárást, azonban van egy nagy hátránya: a sziklák megrepesztése földrengést válthat ki. Bázelben próbálkoztak egy hasonló eljárással, de 2006-ban egy, a Richter-skála szerinti 3,4 er!sség" földrengés rázta meg a várost. Bár leállították az er!m"vet, még egy évig voltak 3-as szint feletti rengések. Az egyesült államokbeli vezet! beruházó vállalat azt állította, hogy a földrengések nem voltak összefüggésben a fúrásokkal, azonban a helyszíni vizsgáló csoport – ha nem is minden kétséget kizáróan, de – er!sen valószín"sítette az összefüggést.18
III.2.2.4. Hidrogén energia A hidrogén energia igazi kihívásnak számít. A leggyakoribb elem a Földön, ezért el!állítása több forrásból is történhet. Bár a leggyakoribb elem, szabad formában alig fordul el! a természetben, javarészt vízben, illetve szerves anyagok molekuláiban van lekötve. A jelenlegi technológia mellett els!dlegesen az üzemanyagok leváltását várják t!le, illetve kisméret", mobil áramtermel! egységekben használható fel, azonban energiatárolási voltára tekintettel, kiegészít!je is lehet az egyéb energiaforrásoknak. Folynak kutatások arra vonatkozóan, hogy miként lehet a hidrogént ipari lépték" áramtermelésre felhasználni. Maga a hidrogén felhasználása során ártalmatlan a környezetre (eltekintve az égés közben keletkez! nitrogén-oxidoktól), azonban az el!állításához, tárolásához sok energiára van szükség. Amennyiben el!állítása során bizonyos energiaforrásokat használnak (pl. fosszilis tüzel!ket) megsz"nik úgy megújulónak, mint környezetbarátnak lenni. 2011-ben a hidrogén 96%-át fosszilis tüzel!kb!l állították el!, csupán !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Enhanced Geothermal System – továbbfejlesztett geotermikus rendszer Hot Dry Roc – forró száraz k!zet 18 Yusuke Mukuhira, Hiroshi Asanuma; Characterization of Microseismic Events with Larger Magnitude, 2006, Switzerland 16 17
!7!
!
4%-át elektrolízissel. A hidrogénbomba óta némileg óvatosan tekintünk a hidrogénre, de a legújabb fejlesztések bizakodásra adnak okot. A hidrogén komoly vita tárgyát képezi a szakemberek körében. Vannak, akik esküsznek rá, mások szkeptikusok. Tény, hogy felmerülnek problémák úgy az el!állítás során, mint a szállítás, valamint a tárolás során. Elektrolízises el!állítása során több energiára van szükség, mint amennyi az égetésével el!állítható (1 m3 esetén 15,2 MJ 10,8 MJ-lal szemben). A tárolása is nehézkes, mivel tiszta hidrogént gáz halmazállapotban csak nagy nyomáson lehet tárolni,
cseppfolyós
robbanásveszély
állapotban
elkerülése
pedig
alacsony
érdekében.
Mindkét
h!mérsékleten eljárás
(-253°C)
költséges,
a
ezért
tömeghasználatra nem alkalmasak, így mindenképpen kötött formában kell tárolni.
A hidrogén el!állítására különféle módszerek állnak rendelkezésre: - A legkézenfekv!bb el!állítási módszer a vízmolekulák elektrolízis során történ! szétválasztása hidrogénné és oxigénné. Ennél a módszernél áramra van szükség, ezért csak akkor számít megújulónak, ha más megújuló energiaforrással állítják el!. - Szénhidrogénekb!l: 50% földgázból katalitikus g!zreformálással (SMR), 30% k!olajból parciális oxidációval, 16% szénb!l szénelgázosítással és víz-gáz reakcióval. - Biomasszából:
az
el!állítás
történhet
elgázosítással,
pirolízissel,
majd
g!zreformálással, a szerves hulladékok esetében anaerob fermentálással, amelyb!l metánt (CH4) nyernek, majd g!zreformálással hidrogént, illetve elgázosítás során is hidrogén nyerhet!. Mivel a biomassza megújuló volta nem egyértelm", és hatékonyabban is felhasználható, ezért nem tekinthetjük reális opciónak. - Biológiai úton: egyrészt bizonyos alga fajok, másrészt baktériumok által. A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja a biomasszából állít el! megfelel! él!helyet a baktériumok számára, amelyek el!állítják a hidrogént. Ahhoz, hogy a baktériumok a lehet! legtöbb hidrogént termeljék, a modern molekuláris biológia segítségével átszabják génjeiket. - Kémiai úton: különböz! vegyületekb!l, pl. hangyasavból (H-COOH) vas jelenlétében19. A víz elemeire bontását is lehetséges kémiai úton megvalósítani, ezek !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 19 Ujjal Kumar Sur, Efficient storage of hydrogen fuel in formic acid using an active iron-based catalytic system, Current Science, Vol. 102, No.3, p 384, 2012. február
"#$%&'()*#+#,$-.* !6! !
közül néhány: mesterséges fotoszintézissel20, különböz! ötvözetekkel (pl. galliumnitrid 21 , szilícium-kobalt-nikkel 22 ), nanotechnológiával (szennyvíz elektrokémiai nanorészecskékkel való megtisztítása, elemeire bontása23).
Hidrogén felhasználása bels! égés" motorban: A hidrogén legnyilvánvalóbb felhasználási módja, hogy a járm"vek bels! égés" motorjait fosszilis üzemanyagok helyett hidrogénnel hajtjuk meg. Annak ellenére, hogy a meglév! fosszilis üzemanyagokkal m"köd! járm"vek minimális befektetéssel átalakíthatóak hidrogén üzem"vé, a gyakorlatban ez mégsem terjedt el.
Elektromos áram el!állítása hidrogénb!l, üzemanyagcellák segítségével: - A hidrogén-energia jelenleg legelterjedtebb felhasználási módja. Az üzemanyagcellák a hidrogén kémiai reakciója során közvetlenül elektromos áramot állítanak el!. Használják
elektromos
autók
meghajtására
(ahol
akkumulátorok
helyett
üzemanyagcellák biztosítják az elektromos áramot), illetve kisebb lépték" áramfejleszt! egységekként – kezdve mobiltelefonok áramforrásától egészen egy egész családi ház f"tés és elektromos áram igényét kielégít! telepekig. - Bár az üzemanyagcellát 1839-ben Sir William Grove fejlesztette ki Angliában, csak 1959-ben jelent meg az els! üzemanyagcellával m"köd! járm". Az egység két elektródából áll, köztük pedig egy elektrolit réteg található, és katalizátorok segítségével „sz"rik” az atomok áramlását. Egy példával élve, egy sonkás szendvicshez hasonlítható. Az egyik kenyér az anód, amelyre áramlik a tárolt hidrogén, majd érintkezik a katalizátorra (vaj), amely a két H+ ionra és két elektronra bontja a molekulát. Ezen a ponton csak az ionok folytatják a megszokott utat, az elektronokat átvezetik az elektromotoron, amit azok meghajtanak. Közben a szendvics másik oldalán (kenyér) a leveg!b!l oxigént nyernek, majd a katalizátor !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 20 Robin Brimblecombe, Deriick R. J. Kolling, Sustained Water Oxidation by [Mn4O4]7+ Core Complexes Inspired by Oxygenic Photosynthesis, Inorganic Chemistry Article, 2009. április 21 R. Michael Sheetz et al., Visible-light absorption and large band-gap bowing of GaN1#xSbx from first principles, Physical Review B 84, 075304, 2011 22 Reece, et al., Wireless Solar Water Splitting Using Silicon-Based Semiconductors and Earth-Abundant Catalysts, Science, 2011. szeptember 30. 23 Jungwon Kim, Wonyong Choi, Hydrogen producing water treatment through solar photocatalysis, Energy & Environmental Science, 2010, 3, 1042-1045
!!!
!
(vaj) két oxigén atomra bontja a molekulát, mivel ezek negatív atomok, átvonzzák az elektroliton (sonkán) a H+ ionokat. Közben az eltérített elektronok is megérkeznek és vízzé alakulnak. Mivel hidrogént fosszilis anyagokból is el! lehet állítani, ezért nem szükséges tiszta hidrogént juttatni a rendszerbe; elvileg az üzemanyagból is el! tudja azt állítani. Az elektrolit általában platina felhasználásával készül, ami igen drága és ritka elem a Földön. Ezért fontos kérdés, hogy ugyanezt az eredményt el lehet-e érni más, olcsóbb és gyakoribb anyag felhasználásával. - A „hagyományos” üzemanyagcellának több típusa is létezik, annak függvényében, hogy mire szeretnénk felhasználni. Üzemanyagcellákat nagyon sok méretben lehet építeni, így a mobiltelefonoktól egészen az er!m"vekig is használható technológia. Problémájuk, hogy baleset esetén a hidrogén berobbanhat, ezért keresik az olyan megoldásokat, ahol nem tiszta hidrogént, hanem annak valamilyen kötött formáját használják fel. A Mercedes-Benz egyel!re lefagyasztja, a BMW pedig duplafalú tartályban tárolja, de létezik egy harmadik módszer is, amely egy különleges szivacsban tárolja a hidrogént. - Ennek alternatívájára fejlesztettek ki olyan üzemanyagcellákat, amelyek a hidrogént a felhasználáskor állítják el!. Ilyen a baktériumokkal m"ködtetett üzemanyagcella, amelyben a baktériumok bizonyos szerves vegyületek jelenlétében az anódon növekednek, és termelik a hidrogént. Egy másik megoldás a nanotechnológiát használja fel; kémiai eljárással hidridet (hidrogén vegyületet) hoznak létre mikron méret" gyöngyök formájában, amelyekb!l h! hatására szabadul fel a hidrogén. A fejleszt! vállalat szerint az ún. NewOil, vagy Oil 2.0 némi átalakítással a jelenlegi motorokkal is használható lehet24. - Létezik egy magyar találmány is, amely egy negyedik módszerrel tárolja a hidrogént; az elmondások alapján lényegesen olcsóbb is, biztonságosabb, egyhelyen oldják meg a hidrogén vízbontással történ! el!állítását és tárolását, de egyel!re nem tudni a pontos felépítését. A HTTE (Hidrogéntermel! és -tároló egység) szobah!mérsékleten m"ködik, túlnyomás nélkül.
Felmerül" problémák A technológiai jelenlegi állása szerint még nem tudjuk felmérni a hidrogén ipari lépték" felhasználásának veszélyeit. Mindazonáltal összegezzük a hidrogén felhasználásának korlátait, akkor éppen a technológia fejletlenségét kell megemlítenünk. Látható, hogy nagyon szerteágazó a lehet!ségek palettája, azonban egyel!re egyik sem tud piaci szinten kifizet!d! lenni. Körülményes úgy az el!állítás, mint a tárolás, a kutatók egyel!re a „nagy csodát” keresik, amivel alapjaiban egyszer"síthetik le a hidrogén felhasználását. Fúziós er!m"vek: ez a terület egyel!re kísérleti stádiumban van, azonban az EU és a világ vezet! országai sok pénzt fektetnek a kutatásokba, ugyanis ha sikerül egy m"köd!képes
technológiát
létrehozni,
egy
csapásra
megoldódnának
energia
problémáink. Az elgondolás onnan származik, hogy a nap belsejében hasonló reakció megy végbe, vagyis a hidrogénatomok egyesülésekor héliumatom jön létre, hatalmas energiát felszabadítva. Csakhogy a Földön a Napban meglév! nyomást nagyon nehéz mesterségesen létrehozni. A fúzió során a hélium mellett forró neutronplazma is keletkezik, amelyek meghajtanák a turbinákat az áramtermeléshez. Az ITER egy ilyen kísérleti er!m", amely nemzetközi összefogással Franciaországban épül. Alapvet! probléma, hogy még nem sikerült nettó energiát nyerni bel!le, vagyis a befektetett energia még meghaladja a termelt energia mértékét. A fúziós er!m"nek is akad alternatívája, ugyanis Olaszországban egy hidegfúziós er!m"n dolgoznak, ami lényegesen leegyszer"sítené a fenti technológiát. A szabadalom nikkel és hidrogén alacsony h!mérséklet" fúzióját használja áramtermelésre. 2011 októberben tesztelték, azonban egyel!re nem hozzák nyilvánosságra a pontos paramétereket.
!0!
!
III.2.2.5. Szélenergia A szélenergiát hagyományosan a szélmalmok használták fel mechanikai berendezések m"ködtetésére. A modern széler!m"vek elektromos áramot állítanak el!, így rákapcsolhatók közvetlenül az energia hálózatra. A szélenergia lényegében a nap energiájából származik. Mivel a napsugarak nem egyenletesen érik a Föld felszínét, a h!mérsékletkülönbségek légáramlást hoznak létre. Jelenleg a világ energiatermelésének 2,5%-a25 származik szélenergiából a 2006-os 1%kal szemben. A szélenergia a korlátlanul megújuló, tiszta energiaforrások közé tartozik. Magának a széler!m"nek nincs kibocsátása, csak az el!állítása során felhasznált anyagokhoz kapcsolódó kibocsátás. Hátránya azonban, hogy az energiatermelés nem egyenletes és nem is kiszámítható, és bár elvileg bárhol telepíthet!, a helyi szélviszonyok, valamint a zajártalom és az esztétikai megfontolások jelent!sen korlátozzák a telepíthet!séget. A termelés egyenl!tlenségét azonban ellensúlyozni lehet, ha egyéb energiaforrásokkal, ill. energiatároló rendszerekkel kapcsolják össze. A kezdeti beruházási költségekkel szemben a fenntartási költségek alacsonyak. A széler!m"vekkel termelt energia ára nem különbözik lényegesen a fosszilis tüzel!kb!l nyert energia árától, és olcsóbb az atomenergiánál.26 Lényeges szempont az is, hogy egy megbízható, kiforrott technológia, így lényegében a katasztrófák kizártak. Típusok: - Szélmalom - Szélkerék: vízkiemelésre, vízszivattyúzásra használják - Szélturbina: !
Vízszintes tengely" szélgenerátorok: ez a legáltalánosabban használt típus. A turbinalapátok és a generátor a torony tetjén helyezkednek el.
!
Függ!leges tengely" szélgenerátorok: a forgó tengely ebben az esetben függ!leges áll. El!nye, hogy a turbinát nem kell a szél irányába állítani.
!
Egyéb kialakítású szélturbinák: Számos különleges megoldás létezik, amelyek f!ként kísérleti stádiumban vannak. Ezek között meg kell említeni a légi
World Wind Energy Report 2010, World Wind Energy Association, 2010, p. 5 U.S. Energy Information Administration, International Energy Outlook 2006, Report: DOE/EIA-0484, 2006
"#$%&'()*#+#,$-.* !1! !
szélturbinát, amely papírsárkányhoz hasonlóan nagy magasságban lebegve aknázza ki a légáramlatokat. !
Létezik olyan megoldás is, amely a testek saját frekvenciájából adódó rezonanciát használja ki energia fejlesztésére.
Felmerül" problémák A nagyobb méret" szélfarmok befolyásolhatják a mikroklímát. Egy tanulmány szerint a szélfarmok közvetlen közelében található területeken a nappali h!mérséklet valamivel alacsonyabb, az éjszakai pedig magasabb, mint az adott területre jellemz!.27 Egy másik tanulmány szerint a kiterjedt széler!m" parkok megváltoztathatják a leveg! mozgását, így eltéríthetik a viharokat, valamint az id!járást is befolyásolhatják. Igaz, a globális hatáshoz rendkívül nagy méretekben kellene elterjedjenek a széler!m" parkok, azonban a tanulmány szerint ha az USA tervei megvalósulnak, és 2030-ra a szélfarmok az energiaigény 20%-át fogják fedezni, a hatás már mérhet! lesz28.
Somnath Baidya Roy, Justin J. Traiteur, Impacts of wind farmson surface air temperatures, University is Illinois, 2010 D.B. Barrie, D.B. Kirk-Davidoff, Weather response to a large wind turbine array, University of Maryland, 2010
!2!
!
!
IV. MEGÚJULÓ ENERGIA A VILÁGBAN Energia felhasználásunk lényegében két sarokpont körül forog. Egyrészt az elektromos áramot, másrészt az üzemanyagokat kell biztosítani alternatív megoldásokkal. Az elektromos áram felhasználásunk már jelenlegi mértékében is túl nagy ahhoz, hogy a megújuló források könnyedén helyettesíteni tudnák. A gépjárm"vek alternatív meghajtása f!ként árammal történik, azonban a kapacitások egyel!re nem képesek egy járm"vekkel kib!vített ernergiaigényt fedezni. A hidrogén jelentheti a megoldást erre a problémára, azonban ez még nem vált a sorozatgyártás szintjén gazdaságossá. Elmondhatjuk, hogy jelenleg a járm"veket meghajtó áramot nem tudjuk alternatív elektromos áram forrásból fedezni, de amikor arról beszélünk, hogy az energiát minél inkább az alternatív el!állításb!l kell biztosítani, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az egyre növekv! motorizáció igényeit is ebb!l kell kielégíteni a jöv!ben; ez azonban már elöljáróban is kérdésessé teszi, hogy az alternatív energiát pótlásra vagy helyettesítésre tudjuk használni.
