BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Nemzetközi Tanulmányok MESTERKPZÉS Európa Tanulmányok EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSA AZ AGRÁR -SZEKTORBAN
Készítette: Herdon Erika
Budapest 2012
01
TARTALOMJEGYZÉK I.BEVEZETÉS ............................................................................................... 3 II. KUTATÁSI MÓDSZEREK .................................................................... 5 III. AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON ................................................................................ 7 3.1 AZ EURÓPAI UNIÓS PÉNZEK FORRÁSA A KAP ......................................... 8 3.2 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK KEDVEZMÉNYEZETTJEI ....... 10 3.3 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK PÉNZÜGYI HÁTTERE ............ 11 3.3.1 LEADER mint lokális kezdeményezés ............................................ 12 3.3.2 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program ................................ 14 3.3.3 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program .................................. 16 IV. AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK MEGVALÓSULÁSA A GYAKORLATBAN..................................................................................... 20 4.1 INTÉZMÉNYRENDSZER ........................................................................... 20 4.1.1 HACSOK szerepe az ÚMVP eljárásában ..................................... 22 4.2 TÁMOGATÁSI PROGRAM MEGJELENTETÉSE ............................................ 24 4.3 AZ ELJÁRÁSRENDET TÁMOGATÓ IT RENDSZER ...................................... 25 4.4 FORRÁSKONCENTRÁCIÓ ......................................................................... 26 4.5 AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK MÓDJA, ELJÁRÁSRENDJE ........................................................................................... 38 V. EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK TAPASZTALATAI ..................................................................................... 42 5.1 MEGVALÓSULATLAN PROJEKTEK, BERAGADT PÉNZEK ........................... 49 5.2. NOBILIS ZRT. AZ AVOP TÜKRÉBEN ...................................................... 50 5.2.1 A Nobilis Zrt. bemutatása .............................................................. 51 5.2.2Interjú .............................................................................................. 53 5.2.3 Interjú értékelése ............................................................................ 53 VI. KONKLÚZIÓ ........................................................................................ 56 VII.IRODALOMJEGYZÉK ...................................................................... 60 VIII.ÁBRÁK JEGYZÉKE ......................................................................... 63 IX. MELLÉKLETEK ................................................................................. 65
02
I.BEVEZETÉS A vidékfejlesztés Magyarországon kivételes jelentőséggel
bír, mivel hazánk
mezőgazdasági adottságai nemzetközi viszonylatban is kedvezőek. Magyarország területének 85%-a a talajok termékenységétől függően, különböző célú erdőmezőgazdálkodási hasznosításra alkalmas, tehát a termőföld kiemelkedően fontos erőforrása, a termelés egyik alapvető tényezője, így szétválasztásuk lehetetlen. Az erőforrásaink maximális és hatékony kihasználásához, bizonyos pénzügyi feltételek megléte szükséges, melyet az Európai Unió biztosít számunkra támogatás formájában. Magyarországon 2007-2013 a vidék fejlesztésére nyújtott uniós forrásokat az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv intézkedés keretein belül nyújtja támogatás formájában, melyből pályázati úton keresztül lehet részesülni. Kutatási kérdéseim, hogy miért maradt le Magyarország agrárgazdasága, hogyan kerülnek felhasználásra a pályázati pénzek, és miért tudtak más országok csúcsot ugrani velünk ellentétben Annak érdekében, hogy a kérdésekre teljes körű választ kaphassunk, a dolgozatban bemutatásra kerül a magyarországi pályázati rendszer és annak hiányossága egyaránt. Közel egy éve rendelkezem Európai Uniós pályázatírói tapasztalattal, így a pályázatok megírása során sikerült ismereteket szereznem a magyarországi Európai Uniós források felhasználásának gyakorlatbeli működésévről. A támogatási kérelmek megírásán túl, a projektek utógondozásában egyaránt részt veszek, egészen a támogatási szerződések megkötésétől a kifizetési kérelmek beadásán át, a projektek zárásáig. A pályázatok készítése és utógondozása során a legtöbb problémát az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül kiírt intézkedések jelentették, a rendszer hiányosságaiból és átláthatatlanságából fakadóan. Témaválasztásom ezen okból esett az Európai Uniós források felhasználására az agrár szektor vonatkozásában, melynek gyakorlati és elméleti oldalát egyaránt szeretném bemutatni. Kutatási célként a következő kérdésekre szeretnék válaszolni, amelyek munkám és tanulmányaim során fogalmazódtak meg bennem. Ahogyan azt már a fejezet első soraiban is említettem Magyarország kiváló természeti, mezőgazdasági adottságokkal 03
rendelkezik, így ebből következően felvetődnek a következő kérdések. Ki a felelős a jelenlegi fennálló agrárgazdasági helyzetért? Az Európai Unió vagy a magyarországi, elmaradott agrárpolitika? Miért nem ahhoz a célözönséghez jutnak el a pályázati pénzek akiknek valójában szükségük van rá? Mi az oka annak, hogy a magyarországi források nagy része nem kerül felhasználásra, sőt számos helyzetben beragad? Ezekre kérdésekre, több oldalról, és megközelítésből is keresem a választ, mind statisztikai adatok felhasználásával, mind pedig eddigi tapasztalataimat felhasználva. Dolgozatom sarkalatos pontja az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program működésének és annak hiányosságainak bemutatása, valamint a Nobilis Kft. által az AVOP keretein belül megvalósított project ismertetése, és annak sikeressége képezi, melyhez interjút is készítettem a Kft. ügyvezetőjével. Szeretném külön kiemelni, hogy célom nem az ÚMVP működésének bemutatása, sokkal inkább annak hiányosságaira való rámutatás. Végül értékelem a 2007-2013-as ciklus eredményeit, a programok sikerességét és levonom a következtetéseket a jövőre vonatkozóan, valamint megfogalmazásra kerül általam néhány javaslat a magyar rendszer szükséges módosításai végett. Úgy vélem, a dolgozat során elvégzett kutatással és vizsgálattal, sikerül a rendszer hiányosságait megfelelően alátámasztani.
04
II. KUTATÁSI MÓDSZEREK A választott témám az Európa Tanulmányok kutatási területbe tartozik, azt leszűkítve pedig
az
Európai
Uniós
források
felhasználásának
pályázati
rendszerébe
Magyarországon. Az eddigi tanulmányaim során elsajátított kutatási módszerek alkalmazásával végeztem a vizsgálódást szakdolgozatom megírása során. Primer és szekunder kutatási módszereket egyaránt alkalmaztam. A szakirodalom tanulmányozása után, valamint a szükséges háttér információk birtokában primer kutatásként szakmai, strukturált mélyinterjút készítettem, amely a kvalitatív interjú egyik tradicionális formája. A strukturált interjú jellemzője, előre megtervezett szerkezet szerint összeállított kérdések sorozata, stílusa hasonló a kérdezz-felelek játékhoz. Célja elsősorban kvalitatív információgyűjtés.1 A kvalitatív adatgyűjtés egy olyan feltáró jellegű módszer, mely nem tartalmaz számszerűsíthető outputokat, célja egy adott probléma megértése. Szekunder kutatásaim során főként hazai és az Európai Unió által közzétett nemzetközi forrásokra egyaránt támaszkodtam. Legfőbb szekunder forrásként az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program hivatalos publikációit, valamint a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. által készített tanulmányait választottam, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program hivatalos, internetes kérdőíves felmérésének elemzését, amelyben a statisztikai adatokat, a gazdálkodók által szöveges formában rögzített vélemények is megjelennek, melyeket tanulmányoztam és feldolgoztam dolgozatom ötödik fejezetében. Az kérdőív egy fajta véleménynyilvánításnak is tekinthető az ÚMVP-ról, a program alanyainak válaszai alapján. a kérdőívet a dolgozat végén a mellékletként tartalmazza. Primer kutatásom kivitelezéséhez egy olyan vállalkozást választottam az interjú alanyának, amely 2005-ben sikeresen pályázott az AVOP-2.1. “Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése” című intézkedés keretein belül. Választásom azért esett a Nobilis Zrt.-re mivel a társaság hazánk leghátrányosabb térségében működik, ennek ellenére mégis jelen van a nemzetközi piacokon is. Mivel elsődleges célom, a kvantitatív információk gyűjtése volt, így előre megtervezett szerkezet szerint összeállított kérdéseimet interneten keresztül juttattam el az interjú 1
Forrás: Dr. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai; (Budapest, 2004)
05
alanyához. Úgy vélem, egy
kvantitatív szakmai mélyinterjú alkalmazásával,
egyértelműen lehet szemléltetni a magyarországi pályázati rendszer gyakorlatbeli megvalósulását. Az előzőekben említet szakirodalmak részletes áttanulmányozása, valamint ismertetése által szintén alátámasztásra kerülnek az általam közölt adatok, és információk. A szakirodalmon kívül, a témához kapcsolódó publikációk és aktuális sajtóanyagok mélyreható áttanulmányozása után elemzem és értékelem a 2007-2013 közötti állapotokat, az ÚMVP vonatkozásában.
06
III. AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON Hazánk 2004 tavaszán csatlakozott az Európai Unióhoz. Az integrációhoz való csatlakozás következményeként Magyarország agrárgazdasága szerkezeti struktúrájában teljesen megváltozott. Ahhoz, hogy csatlakozásunkat követően sikeres legyen az EU által nyújtott pénzek felhasználásának módja, rendelkezésre álljanak a megfelelő intézmények úgynevezett előcsatlakozási programokban kellett részt vennünk. 2 A 2007-2013 közötti tervezési időszakot, hazánkban jelenleg Új Széchenyi Terv-nek keresztelt programot, annak célkitűzéseinek és tartalmának kialakítását több előcsatlakozási és jelenleg is folyamatban lévő program előzte meg. Ilyen program volt többek között a Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development (továbbiakban SAPARD) és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: AVOP), valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési terv. Az említett programokban rendelkezésre álló források a magyar agrárium és a vidéki gazdaság szerkezet-átalakításának, modernizálásának megkezdését szolgálták, a szükséges változások megvalósításához viszont szerények voltak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlesztési források felhasználásával kapcsolatos korábbi kételyek nem igazolódtak, a beadott pályázatok forrásigénye esetenként jelentősen meghaladta az előirányzott pénzügyi keretet. A fő célkitűzések, prioritások jórészt teljesültek, de néhány
intézkedés
megvalósulásában
módosítást
igénylő
aránytalanságok
is
jelentkeztek. A korábbi programok célkitűzései a 2007-2013 közötti időszakban stratégiai célként nagyrészt továbbra is érvényesek.
3
Jelen fejezetben az Európai Uniós források felhasználásának módját, hatékonyságát és a projektek megvalósulását, azt követően pedig sor kerül a Közösségi Agrárpolitikára, azon belül a vidékfejlesztés jelentőségére, annak pénzügyi hátterének bemutatására, mivel a támogatási pénzek innen érkeznek hazánkba. A hogyan kérdés mellett fontosnak tartom tanulmányozni a hatékonyság kérdését egyaránt, mivel az uniós források intenzív lehívásának ellenére, számos esetben előfordul, hogy a támogatási pénzek felhasználása nem mindig az adott célterületen
3
Forrás: Részlet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból (2007)
07
kerülnek felhasználásra. Hatékonyság alatt nem a „pénzek elköltését”, azok maximális felhasználását értem, sokkal inkább, hogy azok közvetlenül vagy közvetve értek –e el eredményeket. A vizsgálódás során több tényezőt is szükséges figyelembe vennünk, többek között megemlítve a források koncentrációját, kik azok akik a forrásokból részesülnek, valamint, hogy a jóváhagyott, támogatott projektek hogyan valósulnak meg, ha egyáltalán megvalósulnak, valamint a magyarországi intézményrendszer helytállóságát is egyben. 3.1 A KAP pénzek forrása az Európai Unió Mielőtt
megkezdeném
a
magyarországi
rendszer
elemzését
és
vizsgálatát,
mindenképpen fontosnak tartom bemutatni, hogy honnan jutnak el Magyarországra az uniós források, milyen formában, és annak pénzügyi hátterét egyaránt, a KAP második pillérére a vidékfejlesztési politikára vonatkoztatva. Jelen fejezetben a vidékfejlesztési politika jelentőségét részletezem. „Az Európai Unió bővítésével a KAP és a vidékfejlesztés jelentősége és súlya megnőtt. Az EU vidékfejlesztési politikáját a KAP részeként dolgozták ki, a gazdálkodói szektor strukturális problémáit kezelő szakpolitikából egy, a gazdálkodás társadalomban betöltött számos szerepét, különös tekintettel a tágabb vidéki környezetet figyelembe vevő politikává. A jövőbeli vidékfejlesztési politika három kiemelt területre összpontosul: élelmiszergazdaság, környezet, valamint a vidéki gazdaság és vidéki népesség. A vidéki területek fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében közösségi szinten
a mezőgazdaság versenyképességére,
a
termőföld-hasznosításra
és
a
környezetre, az életminőségre, valamint e területeken a tevékenységek diverzifikálására vonatkozó, korlátozott számú alapvető célkitűzésre kell összpontosítani, figyelembe véve az eltérő körülményeket.”4 A globalizáció, a világ folyamatos növekedése és az újabb gazdasági ágazatok térhódításainak ellenére az agrárium változatlanul kulcsszerepet tölt be az Európai Unió életében. Ez a kulcsszerep legfőképpen a KAP keretében kiosztott uniós támogatások összegének köszönhető. Az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszere az EU 4
Forrás: Laczkó András, Laczkó István: Vidékfejlesztés és mezőgazdálkodás az elmaradott (kis)térségekben; részlet tartalmi kivonatból (2008)
08
kiadásainak 44%-át, évente 42,5 milliárd eurót tesz ki. Ezen összegből finanszírozott támogatások szerepe kulcsfontosságú, mivel minden tagállam gazdaságpolitikájában különleges helyet foglal el, az agrárpolitika. A KAP 1962-ben kezdte meg működését, majd 1967- re létrehozta a közös agrárpiacot, amelyen belül sor került a vámok és a mennyiségi korlátozások lebontására, valamint, liberalizálták a tagállamok közötti kereskedelmet.
Céljai között szerepelt a
termelékenység növelése, az agrárnépesség életszínvonalának biztosítása, a piacok stabilizálása, megfelelő minőségű, mennyiségű és áru termék biztosítása, és a vidék fejlesztése is egyben. Mivel az Európai Unió lakosságának több mint a fele vidéki területen él, így a vidékfejlesztés kulcsfontosságú szerepet tölt be a közösségi agrárpolitika életében. A vidékfejlesztés egyben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dinamikus fejlesztését is jelenti. Az itt élőknek ugyanis ez közvetlenül vagy közvetve döntő megélhetési forrást jelent. A fokozott támogatást igénylő térségekben a Kormány átfogó fejlesztési programokat indított be az elmúlt években. Ezek része a munkahelyteremtés, a háttéripari vállalkozások és szolgáltatások, az induló és már működő vállalkozások segítése révén. Fontos célkitűzés a biztos megélhetési források felmérése, a falusi turizmus kiszélesítése, az infrastrukturális fejlesztés.5 Az 1. számú diagram szemlélteti számunkra az Európai Unió költségvetésének kiadási struktúráját. 1.sz. diagram: Az
Európai Uniós költségvetés kiadási struktúrája:
5
Forrás: Részlet a kormány agrárprogramjából http://www.gak.hu/fm/hun/mg_videk_fejl.htm (Letöltés dátuma: 2012.04.12)
09
Forrás: EU 20126
Az 1.számú diagramon is egyértelműen láthatóvá válik számunkra a KAP jelentősége, mivel 1988 óta folyamatosan a legnagyobb kiadási struktúraként szerepel az EU költségvetésében. 3.2 Az Európai Unió agrárpolitikájának kedvezményezettjei A KAP szerepének rövid felvázolása után, fontosnak tartom bemutatni, hogy az általa nyújtott támogatások kikre is vonatkoznak, kik azok akik felhasználják, és részesednek belőle, mint kedvezményezettek. „A következő években Magyarország az agrár- és vidékfejlesztés tekintetében nagy lehetőségek előtt áll. Hazánk az Európai Unió új költségvetési időszakában – 2007 és 2013 között – közel 5 Mrd euró forrás felhasználására jogosult. Ez az összeg teljes egészében a magyar mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére fordítható.”7 Emiatt is fontosnak tartom tisztázni, hogy kik azok a szereplők akik ezen támogatási összeg kedvezményezettjeivé válhatnak. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv alapozza meg az uniós források hatékony felhasználását. Nyilvánvaló, hogy a közös agrárpolitika kedvezményezettjei a tagállamok, ezen belül is a hátrányos helyzetű mezőgazdasági termelők, vidéki közösségek és élelmiszer feldolgozók. Az ÚMVP támogatások nagy részét zömében a mezőgazdasági termelők kapják, amely alatt értendő a mezőgazdasági termék előállításával foglalkozó, önálló könyvelést végző egyéni, és társas vállalkozó egyaránt, valamint a jogi személyiségű társaságok, helyi önkormányzatok. De kik számítanak mezőgazdasági termelőknek? „mezőgazdasági termelő: olyan természetes, vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjának nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a gazdasága a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat.” 8
6
(http://ec.europa.eu/budget/reform2008/issues/article_5957_hu.htm-; Letöltés: 2012.03.12) BEVEZETÉSAZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSI RENDSZERÉBE; 15. oldal (Budapest 2007) 8 A TANÁCS 2009. január 19-i 73/2009/EK RENDELETE 7
010
A szabályozás az EU-tagországokban előállított, vagy feldogozott, részben feldolgozott és behozatalra került termékekre, valamint ezek előállítóira egyaránt vonatkozik, ugyanakkor jelentős hatást gyakorol a feldolgozóiparra és a fogyasztókra is. Az ÚMVP, ahogyan azt már pár sorral fentebb is említettem, nem csupán a mezőgazdasági termelőket részesíti támogatásban, hanem a helyi önkormányzatokat is. A LEADER III. intézkedésének keretein belül az önkormányzatoknak lehetősége nyílik, többek között kulturális örökségeik felújítására, településképük szépítésére valamint játszóterek építésére. 3.3
Az Európai Unió agrárpolitikájának pénzügyi háttere
Mivel a közös agrárpolitika több mint négy évtizede az Európai Unió legfontosabb közös politikájának számít, így annak finanszírozásának, és pénzügyi hátterének biztosítása rendkívül fontos. Mind a források kezelése és azok felhasználásának ellenőrzése, egyaránt igényelik a megfelelően kialakított intézményes keretet, melyek biztosítják, hogy az Európai Uniós tagállamok az előzőekben már megemlített előirányzatokat
megfelelő
célokra
fordítsák,
valamint
kiszűrjék
azok
nem
rendeltetésszerű felhasználásait, és a szabályellenes kifizetéseket egyaránt. A közös agrárpolitika (KAP) első pillérének 2003-ban és 2004-ben végrehajtott alapvető reformját követően a Mezőgazdasági Tanács 2005. Június 21-én elfogadta az 1290/2005/EK rendeletet, mely a 2007-es évtől az agrárpiaci pénzügyek hátterét illetően jelentős változásokat léptetett életbe. Az új rendszer lényegében véve különválasztotta az előző években biztosító pénzügyi forrást, az Európai Mezőgazdasági Orientációs Alapot, melynek helyébe kettő új alap lépett. Ez a reform valósította meg a KAP két pillérjének világos elkülönülését, amely a 2007-2013-as költségvetési időszakra jelentős, és egyben komoly változásokat léptetett életbe. 9 Az előzőekben említettek eredményeként létrejött: •
az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) az 1. pillér,
•
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - a 2. Pillér
9
2007. évi XVII. törvény
011
Az EMVA finanszírozási rendszere eltérő a az EMGA finanszírozási szabályaitól. Az eltérés a finanszírozás módjában jelentkezik, mely szerint az EMGA a KAP rá eső részét havi nyilatkozatok alapján fedezi, míg az EMVA a “differenciált előirányzatok elvére épül”. Az előbbi magába foglalja a köztes kifizetéseket a végső kifizetéseket és az előfinanszírozást egyaránt. A 2007-2013 –as költségvetési időszakra vonatkozóan, ez az alap teremti meg a támogatási rendszer keretét, valamint ez alapján határozza meg az EU vidékfejlesztési politikájának céljait, prioritásait és szükséges intézkedéseit. A 2007-2013-as uniós költségvetési kereten belül végül 371,3 milliárd euró jutott a természeti erőforrások megőrzése és kezelése címet viselő kiadási kategóriára. Ebből 293 milliárd euró jutott a KAP piaci támogatásaira és a közvetlen kifizetésekre, 69,25 milliárd euró pedig vidékfejlesztésre. Ennek majdnem felét, 31 milliárdot a 2004 után csatlakozott országokra kellett fordítani. 10 Az alapból való kifizetéseket a az 1290/2005EK tanácsi rendelet, a már jól bevált gyakorlat alapján, az akkreditált kifizető ügynökségekhez köti. Az EMOGA Garancia Részlegéből kiváltak a vidékfejlesztési támogatások, és az össze mezőgazdasági fejlesztésre irányuló támogatás egy alapban, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapban összpontosult, így a vidékfejlesztési politika 2007-től tehát egységes programozási és finanszírozási keretbe illeszkedik. 3.3.1 A LEADER mint lokális kezdeményezés
A francia mozaikszó jelentése Közösségi Kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért. A LEADER11 program az EU által 1991-ben elindított kezdeményezése, amely a helyi szintekre koncentrálódik. Legfőbb funkciója, megalakulásának oka a problémák helyi szinten való megoldása, mivel a fenntartható fejlődés így a legjobban elősegíthető Európa vidéki területein. A cél az elszegényedett, elöregedő vidékek felzárkóztatása, a helyi önkormányzatok, a civil szféra és vállalkozók összefogására való ösztönzés, mivel a kooperáció eszközével megalapozottabb lehet az pozitív eredmények elérése. Ezen okból kifolyólag a csoportok számára biztosított az önálló, tényleges döntéshozatali jogkör. 10
Forrás: A KAP 2013 után; http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=35ó (Letöltés dátuma:2012.04.10) 11 Liasion Entre Actions pour le Develeoppement de ’L Economie Rurale
012
A program lényege, hogy az addigi egymás mellett élő és működő szereplők partnerekké váljanak és közösen alakítsák ki térségük jövőjét. A csoportok földrajzilag összefüggő térségek összeszerveződése, 10-100 ezer fős lakta településekből, melyek kidolgozzák saját térségfejlesztési stratégiájukat. A lokalitás fontossága abban rejlik, hogy az európai térségek eltérő tulajdonságokkal, adottságokkal rendelkeznek. Minden térséget más-más tulajdonsága, elmaradottság jellemez, így a problémák globális szinten való megoldása eredménytelenné válhat, helyi szinten azonban sokkal inkább orvosolható és hatékonyabb lehet a problémák kezelése. Így válik a működés fő sajátosságává a helyi észrevétel, és együttgondolkodás. Az 1. számú ábrával szeretném szemléltetni a különböző szektorok összekapcsolódását és partneri viszonyokat a LEADER-en belül. 1.sz. ábra: LEADER partneri viszonyok
Forrás: Saját készítésű ábra
A LEADER 7 alappillére12 a következő: 1.
A területalapú megközelítés
2.
Az alulról építkező megközelítés
3.
Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek
12
BEVEZETÉSAZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSI RENDSZERÉBE; (Budapest 2007)
013
4.
Háromoldalú partnerség
5.
A tevékenységek újító jellege
6.
A tevékenységek közötti kapcsolatok – integrált, ágazatközi megközelítés
7.
Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés
A LEADER Helyi Akciócsoportok létrejöttének miértje bemutatása után, fontosnak tartom bemutatni az általuk meghatározott helyi stratégiákon alapuló támogatások igénybevételének kereteit, melyen programokra a következő alfejezetekben kerül sor. 3.3.2 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program
Az Új Magyarország és Vidékfejlesztési Operatív Program bemutatása mellett egyaránt fontosnak tartom az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program ismertetését is, mivel az ÚMVP az AVOP utódjaként működik. A programok ismeretei révén könnyebben felfedhetőek a jelenlegi rendszer hiányosságai, valamint összehasonlítható a két program működése, eredményesség céljából, mivel az ÚMVT jelentős módosításokat tartalmazott. A módosítások, reformok következményeire, eredményeire a dolgozat következő fejezeteiben térnék rá. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat megelőző úgynevezett felkészülési időszakban részt kellett vennünk több előcsatlakozási programban is melyek a vidékfejlesztési támogatási rendszer hazai bevezetését készítették elő számunkra. Ilyen program volt többek között a SPARAD program és a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, ahogyan azt már az előzőekben is említettem. Minden csatlakozás előtt álló országnak, egy négy évre szóló (2000-2004) országos mezőgazdasági és vidékfejlesztési tervet kellett kidolgoznia összhangban az Európai Unió célkitűzéseivel. 2004. május 1-jével, az Unióhoz való csatlakozásunkat követően az előzőekben említett csatlakozási programok végleg bezárultak, és szerepüket átvette a 2004-2006-os időszakra vonatkozóan az Agrár- vidékfejlesztési Operatív program amely közel 80 milliárd forintos forrás felhasználását tette lehetővé, és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv. 014
Az AVOP fő célkitűzései között ismételten a mezőgazdaság ezen belül is a vidéki infrastruktúra fellendítése, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása, vidék kulturális örökségének védelme, míg a mezőgazdaság vonatkozásában a termelési technológiák modernizálása, fejlesztése állt, különös tekintettel a az élelmiszer feldolgozásra. Támogatott intézkedés köre: Mezőgazdasági beruházások támogatása Halászati ágazat strukturális támogatása, Fiatal gazdálkodók induló támogatása, Erdőgazdálkodás korszerűsítése A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése Falufejlesztés és-megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelem és megőrzése, Leader+ Technikai segítségnyújtás Az AVOP forrásait szinte teljes egészében megpályázták a gazdálkodók. 1.sz. táblázat: AVOP prioritások és intézkedések13 Prioritások
Intézkedések
1. Versenyképes alapanyag-termelés
1. A mezőgazdasági beruházások
megalapozása a mezőgazdaságban
támogatása 2. A halászati ágazat strukturális támogatása 3. Fiatal gazdák induló támogatása 4. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása
13
Forrás: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium AVOP kiadványa, (2003)
015
2. Az élelmiszer feldolgozás
5. A mezőgazdasági termékek
modernizálása
feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése
3. A vidéki térségek fejlesztése
6. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 7. A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése 8. Falufejlesztés és-megújítása, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése
+ Technikai segítségnyújtás
10. Technikai segítségnyújtás
Forrás: Saját készítésű, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium AVOP kiadványa alapján
Az 1. számú táblázat tökéletesen szemlélteti számunkra a program prioritásit, valamint azok intézkedéseinek csoportosítását. 3.3.3 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
Ahogyan már az előző alfejezetben is említettem, az Európai Unió Tanácsa jelentős intézkedéseket léptetett életbe a 2007-2013-as költségvetési időszakra vonatkozóan. Ezen
változások
legfőbbképpen
a
közösségi
agrártámogatások
feltétel
és
szabályrendszerét érintették, melynek egyik jelentős következményeként jött létre az EMVA is egyben, amely összpontosította az összes mezőgazdasági célú vidékfejlesztési támogatást. Az egy alapban való összpontosulás mellett, megváltozott az alapból elnyerhető mezőgazdasági támogatások lehívásának módja is, így minden tagállamnak ki kellett dolgoznia egy új vidékfejlesztési stratégiát, és egy új vidékfejlesztési programot azok végrehajtására. Magyarország 2007 és 2013 közötti időszakra szóló vidékfejlesztési stratégiája az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv volt, melyet Európai Unió Vidékfejlesztési Bizottsága 2007. szeptember 20-án, egyhangú szavazással fogadott el, így Magyarország az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül majd 3000 milliárd forintot használhatott fel a jelenlegi költségvetési időszakban, amely a Magyarországra érkező uniós források egy harmadát
016
tette ki. Ebből 1500-1600 milliárd forint közvetlen támogatás, míg a fennmaradó mintegy 1300 milliárd forinthoz pályázati úton lehet hozzájutni az ÚMVP intézkedésein keresztül, jórészt az agrárium versenyképességét javító, illetve a természeti és a vidéki épített környezet értékeinek megőrzését célzó beruházásokra.14 „A Stratégia a lisszaboni célkitűzésekkel és a Göteborgban megfogalmazott elvekkel összhangban kívánja megteremteni a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a vidék környezeti értékeinek megőrzéséhez, a vidéki térségek gazdaságának megerősödéséhez és a vidéki társadalom kohéziójához szükséges fejlesztési kereteket.”15 A stratégia célja, hogy kijelölje az agrár és vidékfejlesztés célkitűzéseit, irányait valamint meghatározza azok elérésének módját és eszközeit. a célok megvalósításához feltétlen szükséges az Új Magyarország Fejlesztési Terv összehangolása, mind a közösségi és mind a hazai vonatkozó dokumentumokkal. A program kidolgozása elviekben, az elmúlt időszak nemzeti forrásaiból finanszírozott, valamint uniós társfinanszírozásból megvalósult programok tapasztalatain alapul. Azonban, az hogy ez jelenleg érvényesül-e a gyakorlatban, dolgozatom későbbi fejezeteiben kiderül. Magyarország számára a stratégián alapuló program megvalósítása jelentené az európai mezőgazdasági modellbe való integrálódást, így a már megtett intézkedések eredményei, hogy hazánkban erősödik a mezőgazdaság multifunkcionális jellege, megindult a vidéki térségek fejlesztéseinek, elképzeléseinek összehangolása, a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülése, az élhető környezet megteremtése, s egyfajta szolgáltatássá válik a szélesebb társadalom számára környezeti szempontokat érvényesítő agrárgazdálkodás. Hazánk egyik legfontosabb feladata a hazai agrárvidékfejlesztés területén, a vidéki térségek lakosságának alacsony gazdasági aktivitásából, alacsony foglalkozottságból, az alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültségek kezelése. Ez elsősorban hazánk térségei közötti fejlettségbeli eltérések feloldását jelenti, a vidék és a kedvezőbb adottságú térségek függvényében. Az elmaradott térségek felzárkóztatásához a stratégia három szálon kínálta a megoldásokat.
Elsőként a jó mezőgazdasági adottságokon alapuló versenyképes, a
térségek kistermelőinek szolgáltatásokat nyújtó, azokat integrációval segítő, a helyi társadalmi körülmények formálásában és azok aktivizálásában szerepet vállaló
14 15
Forrás: Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból ( 2007) Forrás: Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 4. oldal (2007)
017
mezőgazdasági üzemek támogatását célozza meg a program. A stratégia megfelelő kidolgozottságával és annak hatékonyan történő megvalósításával lehetővé válik a családi gazdálkodók, fiatal gazdák, kisebb gazdaságok számára nyújtott vidékfejlesztési források
felhasználásával
azok
termelésének
ösztönzése,
jövedelemtermelő
képességének növelése, így a költségoldalakon megjelenő méretgazdaságosság révén történő versenyelőny elérése. A hosszú távú termelés fenntartását a gazdaság diverzifikációja, a nagy hozzáadott értékkel rendelkező, piaci réseket kitöltő termékszerkezet előállítása jelentheti. Fontos jellemzője a stratégiának, hogy ahol csak lehet a erősítse a mikrovállalkozásokat a térség adottságaira és kitörési pontjaira alapozva, integrált módon. Az előzőekben felsorolt fejlesztési irányok mentén elérhetővé válik, hogy a vidéki településeken növekedjen a munkahelyteremtés, és az olyan foglalkoztatók száma, akik a térség adottságait kiaknázva képesek a helyi gazdaságot katalizálni, a vállalkozások összefogását ösztönözni. Ezen prioritások a következőképpen össze:16 A mezőgazdasági, az erdészeti és az élelmiszer-feldolgozási szektorok versenyképességének javítása, a termelési szerkezetváltás elősegítése; A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet terjesztésére; A fenntartható gazdálkodás garanciáinak erősítése; A vidéki foglalkoztatási gondok enyhítése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, az életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás könnyítése; Helyi közösségek fejlesztése. Ezen prioritásokra alapozva a stratégia négy intézkedést dolgozott kii, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végrehajtására. Ezen intézkedések keretein belül részesülhetnek a gazdálkodók és termelők az Unió által Magyarország számára elkülönített forrásokból. Az ÚMVP intézkedések a következőek: ÚMVP I. tengely: A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban; 16
Forrás: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ismertetője; http://www.szilberhorn.com/ujmagyarorszag-videkfejlesztesi-program.html (Letöltés: 2012.04.16)
018
ÚMVP II. tengely: A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembevételével; ÚMVP III. tengely: A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása; ÚMVP IV. tengely: Helyi közösségek fejlesztése. A fentiekben felvázolt intézkedéseket a szakdolgozat későbbi fejezeteiben részletezem tengelyenként lebontva, a források allokációjának vizsgálata céljából.
019
IV. UNIÓS TÁMOGATÁSOK MEGVALÓSULÁSA A GYAKORLATBAN A jelen fejezet képezi dolgozatom lényegi tartalmát, kutatási részét, így ahhoz, hogy a támogatások és a program gyakorlat működéséről átfogó képet kapjunk, kiemelten fontosnak tartom az ÚMVP intézményrendszerének, annak működésének, valamint a támogatási pénzek felhasználásának eloszlásának bemutatását a program tengelyei között. A támogatások hatékonyságának vizsgálata csak is abban az esetben végezhető el kielégítően, és csak is akkor foglalhatunk álláspontot, amennyiben tisztában vagyunk annak működésével. Ezen okból kifolyólag tartom fontosnak, hogy tiszta képet kapjunk mind a támogatási program megjelentetéséről, annak informatikai hátteréről, és a források eloszlásáról egyaránt. Ezen fő fejezetben kerül bemutatásra a program gyakorlatbeli működése, megvalósulása, párhuzamosan a hiányosságok tisztázásával együtt, mind az ÚMVP szervezeti és gyakorlati oldalát vizsgálva. 4.1 Intézményrendszer A Magyarországon az uniós csatlakozásunkat követően létrejött, és máig is működő szervezeti egységeket az 1290/2005, 1698/2005, 885/2006, az 1974/2006 és az 1975/2006 EK rendeletek írják elő az ÚMVP végrehajtásához szükségesen. Ahogyan a 2. számú ábra is mutatja, az illetékes hatóság feladata a felügyelet mellett a Kifizető Ügynökség utasítása is egyben szükségesség esetén. Magyarországon a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter látja el az Illetékes hatóság szerepkörét, míg az Irányító Hatóság feladatait a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Közösségi Ügyekért Felelős Szakállamtitkárságának osztályaira delegálta a Miniszter. Az irányító Hatóság hozzá rendelt feladatkörében végrehajtja a programot, és jóváhagyja a Kifizető Ügynökség tevékenységét. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladatait a Kifizető Ügynökség látja el, így ő kezeli és hajtja egyben végre a kifizetéseket,
valamint
felelősséggel
tartozik
intézkedéseinek
jogosságáért.
A
kifizetések ellenőrzésének, monitoringjának felelőse magyar intézményrendszerben az Igazoló Szervezet, amelynek feladatait a KPMG Hungária Kft. látja el.
020
2.sz.ábra: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Intézményrendszere
Felügyeli, szüksége estén akár utasítja a Kifizető Ügynökséget Végrehajtja a programot, jóváhagyja a Kifizető Ügynökség tevékenységét
Kezeli és elvégzi a kifizetéseket, valamint felel azok jogosságáért
Ellenőrzi a kifizetéseket Forrás: Saját szerkesztés
A 2. számú ábrán feltüntetett szervek mellett a Mezőgazdasági Szakhivatalhoz tartozó, Falugazdász hálózat, a Gazdálkodói Információs Szolgálat, a Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet, a Regionális és Területi Szaktanácsadási Központok valamint maga az Agrárkamara, a Helyi Vidékfejlesztési Iroda tanácsadási feladatokat látnak el, melyek az Agrár-és vidékfejlesztési hálózatot alkotják. Az intézményrendszer gyakorlatbeli működése több kivetnivalót hagy maga után, ha alaposabb vizsgálódást végzünk. 17 1. Az agrár- és vidékfejlesztési hálózatok funkcióit tekintve számos esetben előfordul, hogy párhuzamosan működnek azonos feladatok ellátására, sőt több helyen is átfedéseket találhatunk. A többcsatornás tanácsadás és információáramlás miatt gyakran előfordulhat, hogy a vidéki célközönség ellentétes
információhoz
jut,
amely
csökkentheti
az
ÚMVP
népszerűségét, hitelességét és átláthatóságát. 2. A rendszer közötti kommunikáció, együttgondolkodás hiányának egyik legfőbb oka, hogy a szervezeti struktúra nem jogszabályokban előírtak 17
Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. : Újratervezés (2010)
021
alapján
került
meghatározásra,
amelynek
szintén
több
oka
is
felvázolható. A befolyásoló tényezők között nem elhanyagolható a tengelyek megnyitását megelőző hiányos előkészítési folyamat, valamint a human kapacitás pontatlan felmérése, és az intézménynek közötti kommunikáció hiánya. 3. A bizonytalan és zavaros működés következtében előfordulhat, hogy olykor
értelmezhetetlen
közlemények
jelennek
meg,
melynek
magyarázatául szolgálhat, hogy az IH feladata a közlemények közzététele, melyek tartalmához az MVH is intézhet észrevételeket. A zavartalan működés következtében, olyan esetekre is találhattunk példát amikor a kifizetési kérelmek tervezett határidejét az MVH módosítani kényszerült
a
megfelelő
informatikai
háttér
hiányában,
majd
leterheltségre hivatkoztak. 4. A
hierarchikus
kidolgozatlannak
rendszer,
eljárásrendi
bizonyultak,
mivel
szabályok
szintén
egyaránt
nem
kerültek
jogszabályokban rögzítésre az alá-fölé rendeltségi viszonyok, hatáskörök, és illetékességi szabályok sem. A túl bonyolult és átláthatatlan rendszernek köszönhetően előfordult, hogy az MVH megkerülésével tudott csak az IH kapcsolatot létesíteni a támogatott pályázókkal. Az fentiekben
bemutatott
intézményrendszer
hiányosságaiból
joggal
vonhatjuk le azt a következtetést, hogy a jelenlegi működésbeli problémák
teljes
mértékben
rányomják
bélyegét
az
egész
intézményrendszer hatékonyságára.
4.1.1 Helyi Akciócsoportok szerepe az ÚMVP eljárásában
„A 93/2007. FVM rendelet szabályozta a helyi közösségek, valamint az előzetesen elismert
vidékfejlesztési
akciócsoportok megalakulását,
nyilvántartásba vételét,
valamint elismerésének rendjét.”18
18
Forrás: Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p.
022
Ezen Helyi Akciócsoportok létrejöttének célja, hogy a helyi fejlesztési igények meghatározása alapján, összeállítsák Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájukat, és kijelöljék fő fejlesztési irányvonalaikat. Azért is fontos a szerepük, mivel a lokális problémák helyi szinten sokkal kezelhetőbbek, így a fejlesztések is koncentráltabban valósulhatnak meg. Ahogyan azt már dolgozatom korábbi részében is említettem, a LEADER megközelítés központi gondolata a helyi együttműködés. Elvben a helyi akciócsoport egy nagyobb magán és közösségi társulás része, amely nélkülözhetetlen eszköz ahhoz, hogy megbirkózzanak a növekvő számú közösségi feladattal, a közlekedési infrastruktúrától kezdve a tudományon keresztül az oktatásig. A helyi akciócsoportok speciális szerepe a mikro-regionális vidékfejlesztésben különleges fontosságot ad ezeknek a csoportoknak. Egyrészt a helyi akciócsoportok a helyi önkormányzatok eszközei, a helyi fejlesztés irányító testületei. Másrészt lehetőséget biztosítanak a találkozásokhoz és az élményszerzéshez. 19 A LEADER Helyi Akciócsoportok szerepe az ÚMVP eljárásrendjében a kérelmek beérkezését követően azok előzetes értékelése, majd az előzetes értékelést követően az MVH szintén értékeli a kérelmeket. Ez a folyamat több szempontból is kérdésessé válhat az előrehaladást tekintve. Mivel az akciócsoportokhoz a kérelmek egy korábbi verziója kerül, amelyek még nem tartalmazzák a hiánypótlást, az MVH-hoz pedig már a kérelmek végleges formája érkezik be, így ezen szakaszban több probléma is felmerül. A kérelmek kettős értékelése problémás, mivel a LEADER csoportok véleményezése során a nyilvánosság nem feltétel, így előfordulhat, hogy döntésük szubjektív alapokon nyugszik. Amennyiben az MVH saját értékelése és a LEADER csoport által készített között eltéréseket talál, akkor szankcionálhatja azon intézkedéseket. A LEADER csoportok szakmai szempontból történő értékelése nem elvárható, mivel a tagok sok esetben nem rendelkeznek a megfelelő képesítéssel az értékelés
19
Forrás: 93/2007. FVM Rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekről
023
elkészítéséhez. Ezen felsorolt okokból célszerűnek találnám, az értékelési folyamatot kizárólagosan is az MVH hatáskörébe utalni. 20 4.2 Támogatási program megjelentetése A támogatási program megjelentetésének módja ugyancsak lényeges folyamat, mivel a pályázó közvetlenül a támogatási közleményekből értesül a lehetséges támogatási konstrukcióról, ezért tartom fontosnak, hogy a közlemények szövegezésének teljes mértékben értelmezhető legyen a célközönség számára. A támogatási program megjelentetése a következőképpen történik: A támogatási rendelet megalkotása és megjelentetése is egyben az FVM feladata, amelyet a minisztérium honlapján tesznek elérhetővé, amelyben leírásra kerülnek a támogatási kérelem legfontosabb irányelvei. A rendelet megjelenését követően az MVH feladata elkészíteni, majd a hivatalos honlapján szintén közzétenni a rendelethez kapcsolódó közleményt, melyben a gyakorlati útmutatások és az eljárások kerülnek szabályozásara. A pályázati közleményhez kapcsolódó formanyomtatványok, a támogatási kérelem mintapéldányai, útmutatások szintén az MVH hivatalos oldaláról tölthetőek le. Fontosnak tartanám, hogy a pályázati felhívások egy helyen rendezett formában legyenek közzétéve, mivel a források felhasználásának első lépcsője, hogy a pályázó felméri milyen lehetőségei vannak, mely konstrukcióban indulhat, mire is jogosult. Mivel a támogatási kérelmek közleményei sok esetben utalásokat tesznek különböző jogszabályokra, amelyek nehezen elérhetőek és értelmezhetőek, így az oda-vissza hivatkozások miatt átláthatatlan a pályázó számára. Az átláthatatlanságból következik, hogy az érdeklődő pályázók bizalmatlanná válnak a rendszer működését illetően, így csökkenhet a pályázói kedv, elszántság. Sok esetben előfordul, hogy mivel a pályázók számára nehezen értelmezhetőek és fellelhetőek a kiírások, felhívások, valamint azok folyamatosan módosulnak, a pályázó elbizonytalanodik. A kiírások folyamatos módosítási szintén közleményekben jelennek meg, tapasztalataim során előfordult, hogy a kiírást követően az, tizenötször került módosításra. Ezen okból fakadóan, az elsődleges lépés az lehetne, ha a pályázati kiírások már kidolgozott formában jelennének meg, és csak minimális módosításokat igényelnének a későbbiek során. 20
Forrás: Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. : Újratervezés (2010)
024
4.3 Az eljárásrendet támogató IT rendszer A jelenlegi szabályrendszer alapján az ÚMVP felé beérkező támogatási kérelmeket az IIER21 nevű szoftver segítségével végzik, amely feldolgozza és tárolja is egyben a pályázó adatait, amelyet a kifizetések jogosultságainak ellenőrzésére hoztak létre. A szoftver teljes neve Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer (angolul Intergrated Administration and Controll System (IACS), amely leginkább a területalapú támogatásokra bevált közigazgatási eljárásokon alapszik.
Ez a szoftver egy
intézményesült egységes nyilvántartási rendszer, melyet az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatások szabályszerű folyósításához dolgoztak ki, beleértve a kifizetéseket és az ellenőrzéseket is. Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési rendszer használata minden tagállam számára kötelező, mivel ez a rendszer segíti elő a Közös Agrárpolitikában meghatározott elvek szerinti mezőgazdasági támogatások szétosztását, illetve ahhoz megfelelő informatikai hátteret nyújt. „Az IIER törvény szerint minden termelő minden évben egyetlen kérelmet nyújt be a területéről. A parcellák és az állatok nyilvántartásba kerülnek, és ez lehetővé teszi az azonosítást, az egyedi ellenőrzést és a termelők által benyújtott kérelmek összevetését a valósággal. Az adatok egy információs adatrendszerbe kerülnek, mind regionális, mind nemzeti szinten.”22 Az IIER legfőbb célkitűzései a következőek: a lehető legkisebb ráfordítással és a modern információtechnika segítségével minél több támogatási intézkedést kezeljen, a kérelmezési eljárást tegye hatékonnyá és egyszerűvé, segítse a különböző támogatási feltételek betartásénak megbízható ellenőrzését, segítse a tényleges támogatási jogosultság megállapítását a jogosulatlan kifizetések kizárása érdekében. Lényegében véve a rendszer hatása pozitív, de csupán a feltételek teljesülésének ellenőrzésében, amely ugyan biztosítja az objektivitás bizonyos szintjét, de a kérelmek jelentős részénél kérdésessé válhat a hatékonysága. A benyújtott kérelmek jelentős része 21
Forrás: Európai Tanács 3508/92. számú rendelete Forrás: http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Integr%C3%A1lt_Igazgat%C3%A1si_%C3%A9s_Ellen%C5%91r z%C3%A9si_Rendszer (Letöltés: 2012.04.16) 22
025
inkább nagyon beruházású project, melyek megvalósítása, ügyintézése sokkalta komplexebb, mint egy esetleges eszközbeszerzésé. A jelenlegi IIER IT rendszer legfőbb célja az ügyintézés felgyorsítása, azonban a kérelmek jelentősebb mennyiségét papír formában kell benyújtani, mivel az adatbevitel manuális az az hivatali formában történik, és így lassú eljárást eredményez. A pályázók a támogatási kérelmek adatlapjait csak PDF formátumban tudják letölteni melyek módosítása lehetetlen, így azok kitöltése szintén kézzel kitöltött formában válik lehetségessé, és benyújtásuk is papír alapú egyben. A pályázatok beérkezését követően, az értékelés után a rendszer határozatot generál, amely szintén nem szerkeszthető, ebből kifolyólag nem lehet az adott kérelemhez sem igazítani. A rugalmatlan és egyben elavult informatikai rendszer, nem könnyíti, sokkal inkább megnehezíti a támogatási döntések indoklásának megértését az ügyfelek számára. 23 4.4 Forráskoncentráció A dolgozat előző fejezetiben bemutatásra került az ÚMVP jelentősége, céljai, intézményi háttere. Ezen fejezetek során már említésre került, hogy a program négy intézkedésbe delegálta forrásait, melyek keretein belül hívhatóak le a támogatási pénzek. Jelen fejezetben ezen intézkedések, tengelyek közötti források eloszlását részletezném, mind a beadott kérelmek, és jóváhagyott támogatási összegek százalékában, valamint hogy mely térségekben kerültek felhasználásra a pénzek, és kik „vitték el” azok nagy részét. Egy 2010-es időközi felmérés alapján megállapították, hogy a teljes ÚMVP szintjén a támogatási kérelmek 74%-át magánszemélyek, egyéni gazdálkodók nyújtották be, azonban
a
jóváhagyott
támogatási
összegek
döntő
többsége
mégis
egyéb
intézményekhez, gazdasági társaságokhoz volt köthető, ennek következtében alakult ki egy nehezen magyarázható forráskoncentráció. Dolgozatom következő fejezetében a tengelyek közötti források eloszlást, és azok felhasználásának hatékonyságát szeretném részletezni. Az 2. számú oszlopdiagram tökéletesen szemlélteti számunkra az ÚMVP forrásainak tengelyek közötti megoszlását a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan.
23
Forrás: Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. : Újratervezés (2010)
026
2 .sz. diagram: Tengelyek forrásallokációja az ÚMVP-én belül.
UMVP tengelyek forrás allokációja 60 50 40 30 20 10 0 I. Intézkedéscsoprt
II. Intézkedéscsoprt III. Intézkedéscsoprt
Technikai segítségnyújtás
Forrás: Saját szerkesztés
I.tengely- Üzemek korszerűsítése a mezőgazdaságban és élelmiszer feldolgozásban A
tengelyek
közötti
források
eloszlásának
vizsgálatánál,
szembeötlő,
hogy
Magyarország az I. tengely intézkedésire allokálta az ÚMVP rendelkezésére álló források legnagyobb részét, az az 53%-át. Az I. tengely keretein belül a pályázóknak lehetőségük nyílt, az állattartó telepek korszerűsítésére, valamint építéssel nem járó, berendezések és gépek beszerzésére egyaránt. Az első intézkedést követően, a 2007-es évben, közel 2200 kérelem érkezett be az állattartó üzemek korszerűsítésére, amelyeknek 80%-a a pozitív elbírálás során, támogatást nyert, ez átlagosan pályázónként 120 millió forintot jelentett. A gépbeszerzésre beérkezett kérelmek számát illetően 4700 pályázat került benyújtásra, melyeknek 93%-a kapott támogatást átlagosan, 9.4 millió forintot. Számos üzem korszerűsítése sikeresen végbement, és több, 100 millió forintos beruházás valósulhatott meg a konstrukció keretein belül. A számok és azok százalékaikat tekintve, megállapítható, hogy az adatok sikerességet mutatnak, de a mélyebb vizsgálódást követően fellelhetőek a rendszer hibái is, melyek a magas számok mögé rejtőztek. A meghirdetett források felhasználásának alapvető célja az üzemek, gazdaságok korszerűsítése volt, azonban ha megvizsgáljuk, hogy a felhasznált pénzek valójában 027
ezen gazdálkodókhoz jutottak –e el, elbizonytalanodhatunk. A források meglehetősen nem hatékony elosztására több okot is találhatunk, melyeket a dolgozat Európai Uniós források felhasználásának tapasztalatai című fejezetében szeretnék részletezni. 3 .sz. diagram:UMVP - I. tengelyének forráskoncentrációja 2011 60,0 50,0 40,0 30,0
49,3
7,2
16,9
20,0 10,0
9,6 23,2
4,0
28,4 4,1 8,4
8,8 12,8 6,0
0,0
Jóváhagyott kérelmek száma % - ban
7,4
13,6
Jóváhagyott támogatási összeg % - ban
Forrás: Saját szerkesztésű diagram az MVH által közzétett adatok felhasználásával
A 3. számú diagram tökéletesen szemlélteti számunkra, az I. tengely forrásainak megoszlását régiókén, a jóváhagyott kérelmek és jóváhagyott támogatási összegek %ában. Az oszlopdiagram egyértelműen kimutatja, hogy a jóváhagyott támogatási összegek számának %-os megoszlásában magasan a Közép-Magyarországi régió vezet, miközben a jóváhagyott kérelmeik száma eltörpül a további hat régió százalékai mellett, kivéve a Közép- Dunántúli régióét. Szembetűnő lehet számunkra, hogy a jóváhagyott összegek majd hogy fele, az az 49%-a a Közép-Magyarországi régióban került kifizetésre. Mivel az első intézkedéscsoport keretein belül üzemkorszerűsítésre, illetve
028
gépbeszerzésre lehetett támogatási összeget igényelni, így levonhatjuk a következtetést, hogy a támogatási pénzek ismételten nem a vidék versenyképességéhez járultak hozzá, hanem hazánk legfejlettebb régiójának további fejlesztéséhez, melynek eredménye a fejlettségbeli különbségek fokozott elmélyülése. A tengelyen belül megítélt támogatások 76%-át a „Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése” tette ki, így meghatározó volt az intézkedés szerepe, melyen belül kiemelt szerepe volt az Állattartó Telepek Korszerűsítésének, melyre háromszor is adhattak be kérelmet a pályázók. Összesen 176 pályázó részesülhetett támogatásban. Ezen jogcímen belül 212 042 027 803 Ft-ot kötöttek le a gazdálkodók, melyet férőhelybővítésre, környezetvédelmi célú beruházásokra valamint egyéb fejlesztésekre fordítottak. Amennyiben a támogatott beruházások megvalósulnak a vállalkozásoknak teljesíteniük kell az EU-által előírt környezetvédelmi előírásokat. Lényegesnek tartom megemlíteni azonban a beruházások negatív hatásaként, hogy a vállalkozások versenyképességük növekedésének fenntartását létszámleépítéssel tervezik elérni. 24 Az ÁTK jogcím mellett jelentős támogatást kapott 76,7 milliárd forinttal és 7256 kedvezményezettel a gépbeszerzés, mely által sikerült korszerűsíteniük a gazdáknak műszaki háttereiket, de ha alaposan végiggondoljuk a fejlesztések hatása szintén negatív lehet a foglalkoztatásra. Az intézkedés további jogcímei a források kisebb részét kötötték le, ilyen a Szárítók támogatása, Kertészeti Üzemek Korszerűsítése, Öntözés, meliorizáció, vízgazdálkodás. Az intézkedésen belül meghatározó ÁTK és Gépbeszerzés jogcímek hatásai mellett a további jogcímek hatásai elenyésznek. Az Erdők gazdasági értékének javítása célozta meg az erdészeti ágazat fejlesztését. 4 586 432 127 Ft értékben 139 kedvezményezett vállalt kötelezettséget, az erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerűsítése nevezetű támogatási jogcím keretein belül. Ezen csoport második meghatározó intézkedése a Mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése volt, melynek keretében 624 kérelmező 78 623 586 645 Ft támogatást „vitt el”. A beruházások jövőbeli hatásait vizsgálva munkahelybővítés várható a támogatás sikerességétől függően.
24
Forrás: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése
029
Az Átmeneti intézkedések, az I. tengely harmadik intézkedéscsoportját képezték, melyen belül kettő intézkedést tervezte, de csak a Termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtandó támogatások intézkedés megnyitása történt meg. Támogatásban 59 termelői csoportot részesítettek, 1 740 000 000 Ft összegben. II. tengely- Környezeti és természeti értékek figyelembevétele A régió többi országaihoz hasonlítva a hazai források allokációját a II.tengelyre jellemzően is különbségeket fedezhetünk föl, mivel Magyarország ezen források 70%-át az agrár-környezetgazdálkodási, a környezet védelmét előtérbe helyező gazdálkodások (AKG) támogatására allokálta. A program 9 horizontális, és 12 zonális célprogramra épült, melynek legfőbb célkitűzése a vidéki környezet javítása, annak gazdasági és foglalkoztatási hatásainak vonzatában. Az intézkedés keretein belül azok a gazdák részesülhettek támogatásban, akik önkéntes alapon 5 évig, míg a környezetvédelmi célú gyeptelepítési program esetén 10 évig vállalták az agrár-környzetgazdálkodási kötelezettséget. Az intézkedés hektár alapú vissza nem térítendő támogatás formájában volt igénybe vehető. A program 2009-ben lezárult, melynek eredményét számszerűsítve, körülbelül 15 000 gazdálkodót részesítettek 55 milliárd forint összegű támogatásban. A gazdálkodók által beadott kérvények szinte mindegyikét támogatták. 25 A II. tengely intézkedésit összehasonlítva a korábbi 2004-2006-os Nemzeti Vidékfejlesztési Terv hasonló programjával, megállapítható, hogy az AGK források koncentrációja ugyan magasabb 40%-al a korábbinál, de a támogatott gazdálkodók száma 32%-al csökkent. Az AKG keretein belül kifizetett pénzek nagy része hasonlóképpen az I. tengely által támogatott projekteknél, szintén nem a hátrányos helyzetben lévő gazdaságok számára jelentett előrelépést, hanem, sokkal inkább a nagygazdaságoknak jelentettek további lehetőségeket. Ezen megállapítás során ismét felvethető a miért kérdés, melyre a magyarázat, hogy a mérsékelt környezeti hatással járó előírások betartása hosszú távon többletköltségeket eredményezhet, amelynek megfizetésére a kis gazdálkodók nem képesek.
25
Forrás: Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. : Újratervezés (2010)
030
4.sz. diagram: UMVP - II. tengelyének forráskoncentrációja 2011 70,0 60,0 50,0
33,1
40,0 4,5 30,0 18,7
20,0 34,0
32,2 10,0 9,7 0,0
11,0
2,3
Jóváhagyott kérelmek száma % - ban
12,1
10,3
11,6
5,9
7,9
6,7
Jóváhagyott támogatási összeg % - ban
Forrás: Saját szerkesztésű diagram az MVH által közzétett adatok felhasználásával
A 4.számú diagram szintén, csak úgy mint a 3. számú diagram egyértelműen szemlélteti számunkra, a II. tengely intézkedésének keretein belül jóváhagyott kérelmek és támogatási összegek százalékos eloszlását, Magyarország régión is belül. Számomra igen csak különös megállapítás, hogy az Észak-Alföld és Dél-Alföld régióban a jóváhagyott kérelmek száma %-os megoszlásban megegyező, míg a jóváhagyott támogatási összegek közel egy harmada a Dél-Alföldi régióba „vándorolt”. Úgy gondolom azon következtetés, hogy a támogatási pénzek elosztása ismét egyenlőtlen arányban történt, teljesen helytálló, és megállapítható az aránytalan felhasználás újabb fejlettségbeli különbséget eredményez a vidéki térségek között. A II. tengely intézkedéseit összehasonlítva a források legmagasabb százalékát az Agrárkörnyezetvédelmi kifizetések kötötte le, 228 343 334 978 Ft –al. Ahogyan azt már említettem, az intézkedés 21 célprogramot hirdetett meg, 9 horizontális és 12 zonális célprogramot, melyen belül 1 151 100 hektárnyi területet támogatott. Az intézkedés 031
hibája a támogatás rossz logikai felépítése, valamint a nehezen áttekinthető szabályrendszer. Ez az átláthatatlanság okozta, hogy a gazdálkodók a valódi céloktól eltérően, a számukra legköltséghatékonyabb támogatási portfóliót választották. A
források
koncentrációjának
vizsgálatakor
érdemes
megemlíteni,
hogy
a
kedvezményezettek 5%-a kapta a támogatások 52%-át, amelyből következtethetünk arra is, hogy a programban való részvétel ismételten leginkább a nagygazdálkodók számára kedvezett. „Ezt alátámasztják a bonyolult adminisztrációs terhek is, melyeken a kisgazdálkodók általában csak külső szakértő segítségével tudnak úrrá lenni, míg a nagygazdák saját alkalmazottaikra támaszkodhatnak.”26 A II. tengelyben a Kifizetés kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók részére című intézkedés kötötte le a második legjelentősebb forrást, az az 17 110 556 381 Forinot. Az intézkedés legfőbb célja volt egy olyan termelési szerkezet kialakítása, mely teljes mértékben megfelel a termőhelyi adottságoknak. A NATURA 2000 intézkedés 1 428 790 492 Ft forrást kötött le, melyet csak azon gazdálkodók vehettek igénybe többletkompenzációs jelleggel, akik gyepterületen gazdálkodnak, míg a nem termelő beruházások intézkedéseiben 934 483 103 forint kötelezettségvállalás történt. Az erdészeti jogcímekben a program 2010.06.30-ig 19 666 277 842 Ft kötelezettséget vállalt. A támogatás célja volt, a mezőgazdasági szerkezet átalakításának ösztönzése és elősegítése, ez által Magyarország erdőterületeinek növelése a vidéki térségek természeti és táji örökségének fenntartása, a lakosság életkörülményeinek, valamint a vidéki foglalkoztatottsági viszonyok javítása és az erdők közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése A legjelentősebb a jogcímek közül a Mezőgazdasági területek első erdősítése volt, 17 226 077 899 Ft-os ráfordítással. 27
III. tengely- A vidéki életminőség javítása „A III. Intézkedéscsoport megvalósítása során a partnerségen alapuló LEADER
megközelítés jelentős mértékben érvényesül majd”, illetve a „A cél, hogy integrált
26
Forrás : Saád Tamás: Tapasztalatok az I-II. tengely tekintetében Lajosmizse, (2011)
27
Forrás: Saád Tamás: Tapasztalatok az I-II. tengely tekintetében Lajosmizse, (2011)
032
gazdaságfejlesztési
tervekre
alapozva
megerősödjenek
a
vidéki
vállalkozók
összefogásán alapuló szerveződések, ún. vidékfejlesztési klaszterek” alakuljanak ki.”28 A vidéki életminőség javítása a III. tengely29 intézkedéseinek keretein belül a vidéki települések szolgáltatásainak színvonalának emelésével valamint a vidéki vállalkozások beruházásainak
támogatásával
valósult
meg,
melyek
magukba
foglalták
az
infrastruktúra, eszköz és településkép fejlesztését valamint az épített és természeti örökségek megőrzést egyaránt. A célok megismerését követően, levonhatjuk a következtetést, hogy a fejlesztésekre valójában szükség van, mivel Magyarország területének 83%-a , lakosságának 39%-a minősül vidékinek, így teljes mértékben a III. tengely célterületének minősülhet szinte az egész ország. Ellentmondásos a kitűzött cél jelentősége, és a rendelkezésekre álló forrás ÚMVP-ből allokált százaléka, mely csupán 13% tett ki. A tengely forrásainak 32%-át a vidéki gazdaság intézkedését szolgáló intézkedések kötötték le, míg a további forrásokból szinte 60%-ban megújultak a tanya és falugondnoki járműparkok, valamint megkezdődtek a 2000 főn aluli kistelepüléseken a közösségi szolgáltató terek kialakítása. 30 Mivel utóbbi fejlesztések valójában a hátrányos helyzetű kistelepüléseken valósultak meg, így enyhítettek azok fejlettségbeli lemaradásaikon. A kérdés csupán az, hogy ténylegesen is segítették a vidéki térségek felzárkózását ezen pályázati pénzek vagy csupán közvetetten? A településkép javítására és az örökségek megőrzésére legfőképpen önkormányzatok, egyházak adtak be kérelmeket. Ezen intézkedések keretein belül számos játszótér, park, templom és műemlék helyrehozatala megtörtént, mely nagymértékben javíthatja a vidéken élők életminőségét, de hosszú távú és fenntartható növekedést nem garantálnak. Az általam szemléltetett oszlopdiagram alapján tökéletese láthatjuk, hogy a III. tengely forrásainak kiosztása az első tengelyekkel összehasonlítva, mondhatni arányosan történt a régiók között. 5.sz.diagram: UMVP - III. tengelyének forráskoncentrációja 2011 28
Forrás:Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia Forrás: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, az 52. cikk a) pontjának „i” alpontja 30 Forrás: http://www.videkesgazdasag.hu/index.php?id=mi-lett-az-umvp-forrasok-sorsa (Letöltés:2012.04.16) 29
033
60,0 50,0 40,0
26,5
30,0
18,8
17,9 20,0 10,0
11,0
10,8
11,1
10,4
25,9
10,0
19,5
17,5 11,1
4,9 4,6
0,0
Jóváhagyott kérelmek száma % - ban
Jóváhagyott támogatási összeg % - ban
Forrás: Saját szerkesztésű diagram az MVH által közzétett adatok felhasználásával
A horizontálisan megvalósított intézkedések közül a lekötött forrás tekintetében a legjelentősebb A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások című intézkedés , összesen 33 247 120 744 Ft összeggel. Az intézkedés keretében két aljogcím került meghirdetésre. 31 Az első jogcím az „Integrált közösségi és szolgáltató tér” volt, melynek keretein belül a többfunkciós szolgáltató intézmények kialakítására és működtetésére lehetett támogatást igényelni. Az intézkedés másik jogcíme a „Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése” címet viselte. A célja a kistelepülések, külterületek vagy egyéb belterületek, lakott tanyák hátrányainak mérséklése, az életminőség és a közszolgáltatások elérhetőségének javítása, az alapvető szociális szolgáltatások fejlesztése volt 15 308 214 323 Ft értékű forrást kötött le legjelentősebb a falvak megújítása fejlesztése intézkedés, melynek célja a településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek közterületek állapotának javítása, ezáltal pedig a helyi piacok létrehozásának és fejlesztésének támogatása volt. . 31
Forrás:Saád Tamás; ÚMVP félidei („mid-term”) értékelés (2011)
034
A vidéki vállalkozásainak fejlesztésén a „mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése „ által ösztönözte a program a vidéki munkahelyteremtést,valamint a vidéki területeket sújtó elvándorlás mérséklését. A támogatási konstrukció érdekeltségének tulajdonítható, hogy támogatási összeg többsége (69,2%) nem a leghátrányosabb helyzetű kistérségekbe került lekötésre, hanem azon térségekbe, ahol mérsékeltebb a munkanélküliség. Az okok között keresgélve, valószínűnek tartom, hogy enne legfőbb oka, hogy a fejlettebb térségekben nem volt probléma a projekt előfinanszírozása, és az önerő megteremtése sem. A pályázók közel fele (49%) korlátolt felelősségű társaság, 36%-a magánszemély, 12%-a betéti társaság, volt.32 A
„turisztikai
tevékenységek
ösztönzése”
című
jogcím
szintén
a
gazdaság
növekedésének segítését tűzte ki céljául. Az intézkedés 14 247 490 414 Ft-ot kötött le a fejlesztésekre, melyeknek célja a falusi szálláshely, gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek fejlesztése, kialakítása volt. Szinte minden lehetséges szervezeti forma megjelent a pályázók körében, de a nyertes pályázatok közül 343 szervezet, míg a fennmaradó 335 személy volt. „A tengelyen belül a legkisebb forrást, 10 182 975 868 Ft-ot a vidéki örökség megőrzése intézkedés két jogcíme közül a kulturális és természeti örökség támogatásának lehetősége nyílt meg eddig a kedvezményezettek számára, a NATURA 2000 területek fenntartási tervei elkészítésének támogatását szolgáló jogcímet az Irányító Hatóság nem indította el.”33 Az intézkedésre lekötött források több mint felét Mind kérelemszámban, mind értékben az egyházi szervezetek nyerték. IV. tengely- átfogó, harmonizáló program 2008-ban minden LEADER Helyi Akciócsoport megalkothatta a saját térségére vonatkozó Vidékfejlesztési Stratégiát, így szabad kezet kaptak hogyan osztják meg forrásaikat terveikben az intézkedések között.
A IV. tengely kettő megvalósítandó jogcímet tartalmazott:
32 33
Forrás:Saád Tamás; ÚMVP félidei („mid-term”) értékelés (2011) Forrás: Saád Tamás; ÚMVP félidei („mid-term”) értékelés (2011)
035
-
A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítását
-
Térségek közötti nemzetközi együttműködések
Az ÚMVP IV. az az LEADER tengelyének céljai mondhatni sokrétűek, amelyekre már a jogcímek elnevezéseiből is vonatkoztathatunk, mivel a célkitűzések középpontjában a többi tengely programjainak, azok kitűzött céljainak az összehangolása áll, ezen jogcímek keretein belül. A program magába foglalja a fejlesztések további egymásra épülését, valamint szorgalmazza a vállalkozói és civil szektor együttműködését, és ez által a több szektort is érintő fejlesztések megvalósulását. Megjelenik a program keretein belül az intézményi
kapcsolatrendszer
gondolata,
azok
érdekeinek
harmonizálása,
a
konfliktusok, problémák és erőfeszítések megoldásainak összehangolása. 34 A reform gondolatok megvalósulását megnehezítette a merev eljárásrend, és az erősen központosított tengelyek közötti lehatárolások, amely egyben meg is akadályozta az integrált fejlesztések előrehaladását. A LEADER csoportok saját stratégiájuk szerint hajthatták végre forrásallokációjukat, miközben azok mégis helyenként ellentmondtak az ÚMVP-nek. Az eltérések észrevételét követően sem történtek egyeztetések a hibák mérsékléséről esetleges kiaknázásukról, melynek következményeként 400 millió eurós értékű támogatás a tervezettektől eltérő módon került felhasználásra. 35
34
Forrás: Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. : Újratervezés (2010) Forrás: Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. : Újratervezés (2010)
35
036
6.sz.diagram: UMVP - IV. tengelyének forráskoncentrációja 2011
70,0 60,0 50,0 40,0
35,5 13,5
32,0
30,0 20,0 10,0
24,9
5,0
27,9
12,1
20,3 13,8
12,4
0,0
1,8 0,8
Jóváhagyott kérelmek száma % - ban
Jóváhagyott támogatási összeg % - ban
Forrás: Saját szerkesztésű diagram az MVH által közzétett adatok felhasználásával
Mivel a IV. tengely célja a stratégiák összehangolása, az együttgondolkodás elősegítése, így a helyi vidékfejlesztési stratégiák intézkedés a partnerség működtetésének ösztönzésén alapul, a Tanács 1698/2005/EK rendelet, 61. cikk a) - g) pontjában meghatározott valamennyi szempont érvényesítésével. Ezt a célt a következő akciók megvalósításával tervezte elérni: 36 fenntartható és versenyképes újszerű helyi eljárások ösztönzése a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, az élelmiszeripar területén; a vidéki gazdasági potenciál megerősítése; a kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása; a humán szolgáltatások és helyi közösségek fejlesztése.
36
Forrás: Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv félidei értékelése
037
A részleteket ezen belül a HPME katalógus tartalmazza. A HVS37-ekben megtervezett HPME-k alapján az azonos típusú fejlesztések összesítéséből alakultak ki a 122/2009. (IX. 17.) FVM rendeletben felsorolt alábbi jogcímek:
LEADER közösségi célú fejlesztés; LEADER vállalkozási alapú fejlesztés; LEADER rendezvény; LEADER képzés; LEADER térségen belüli együttműködés; LEADER térségek közötti és nemzetközi együttműködés; LEADER tervek és tanulmányok.
Észak-Alföldről, Észak-Magyarországról és a Dél-Dunántúlról érkezett a legtöbb pályázat, amelyeket az ország leghátrányosabb régió között tartják számon, a forrásigények vizsgálatánál azonban észlelhetjük, hogy felzárkózott mögéjük a KözépMagyarország régió is. A támogatott 434 db projekt 2010.06.30-ig 1 758 084 773 Ft-ot kötött le. Mivel az intézkedésre szánt forrás csekély összegű volt a többi tengely forrásaihoz képest, így a jóváhagyott kérelmek számát, befolyásolta az egyes akciócsoportok és regionális kirendeltségek gyorsasága.
38
4.5 Az Európai Uniós források felhasználásának módja, eljárásrendje Az Európai Unió vidékfejlesztésre szánt forrásait egy úgynevezett pályázati rendszeren keresztül lehet igénybe venni támogatás formájában, jelenleg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül.
37 38
Helyi Vidékfejlesztési stratégia Iván Gábor Az Európai Unió fejlesztési forrásai, (2003)
038
A pályázati felhívás megjelenését követően, a pályázó maga választja ki azon intézkedést amelynek keretein belül támogatási kérelmet szeretne benyújtani. A pályázati felhívás tartalmazza mind azon feltételrendszert és követelményt, amellyel a pályázónak meg kell felelnie. A pályázat felhívás a következőket tartalmazhatja:
Pályázati kiírás célja Támogatás összege Támogatás mértéke Kötelező vállalások Pályázók köre Pályázó tevékenysége Gazdálkodásra vonatkozó feltételek Támogatható tevékenységek köre Projekt területi, iparági korlátozása Megkezdés Fenntartási kötelezettség Nyomon követés Pályázatkezelés Pályázathoz csatolandó mellékletek listája Pályázat benyújtásának módja, helye, ideje
A pályázatok beadását követően, az illetékes szervezet megkezdi az adatok feldolgozását, a pályázat értékelését. Amennyiben hiányosságot észlelnek, hiánypótlás keretein belül kérik azon adatok, dokumentumok utólagos megküldését az MVH részére. A pozitív elbírálást követően, a támogatási határozat alapján megkezdődik a beruházás kivitelezése. Az ÚMVP végrehajtása egy világosan szabályozott és minden folyamatra kiterjedő eljárásrendet követel meg. Ezen eljárásrendek alapjait fektetik le az 1290/2005, 1968/2005 EK rendeletek, illetve a 2007/XVII. törvény. Ezekre épülnek a végrehajtási folyamatokat részletesen szabályozó FVM rendeletek és MVH közlemények. 039
Ahogyan azt már dolgozatom előző fejezeteiben is említettem az ÚMVP lényegében véve az AVOP és SAPARD programok utódja, esetlegesen folyatatása. Számos kritikát megfogalmazhatunk az ÚMVP-vel kapcsolatban, mivel annak ellenére, hogy már működő programokra épült, még sem használja elődje tapasztalatait, melynek következtében számos probléma merült fel az utóbbi években. Ezen problémákra szintén a jelen fejezetben térnék ki, az eljárásrend párhuzamos bemutatása mellett. Az ÚMVP egyik leglényegesebb reformja, hogy 2007-től nem a korábbi programoknál jellemző pályázati eljárás keretein belül ítéli meg a támogatásokat, hanem egyfajta közigazgatási eljárás keretein belül. A közigazgatási eljárás esetében a támogatások kiírásai FMV rendeletek, míg a támogatási szerződések pedig határozatok formájában jelennek meg. Az eljárás a KET szabályai alapján történik, a hatáskörök átruházásával. A közigazgatási eljárás 39 kritikája, hogy rugalmatlan egy nagyobb volumenű beruházással szemben, ez által alkalmatlanná válik annak kiírására és elbírálására. A probléma igen csak összetett, mivel egy nagyobb project megvalósítása során több tényező és körülmény változhat, amely a project további előmenetelére való tekintettel hatással lehet. A project megvalósítása során bekövetkezett változások, körülmények esetén nincs mód a támogatási feltételek módosítására határozatok esetében, ellentétben a támogatási szerződésekkel. Az e fajta rugalmatlanság számos problémát vonz maga után, mely az egész rendszer átláthatatlanságát
eredményezheti
a
pályázók
számára,
akik
úgynevezett
“kényszerpályára” kerülhetnek a megvalósítást illetően. A további problémák forrása, hogy a határozatok módosítása csak bírósági úton lehetséges, amely akár több éves eltolódást is eredményezhet. Az AVOP-nál volt lehetőség jogorvoslat benyújtására az MVH-hoz a szerződéssel szemben, így összehasonlítva a két programot megállapítható, hogy a jelenlegi rendszer teljes mértékben
megbonyolította
az
eljárás
menetét.
Az
ÚMVP
eljárásrendjének
megváltoztatása közel 10 milliárd forintos nagyságrendű per eljárásokat eredményezett, az MVH által okozott hibák következtében. A rendszer akadálytalan működésének további forrása, hogy a végrehajtás során a kiírások paraméterei is folyamatosan változnak, amelyek további rendeletmódosítási
39
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.)
040
folyamatokat igényelnek, melyek szintén átláthatatlanságot eredményeznek, mivel a módosításokról szóló közlemények nem lelhetőek meg egységesen, a pályázók által elérhető formában a vidékfejlesztési portálokon, csupán azok módosításai részletekben.
041
V. Európai Uniós források felhasználásának tapasztalatai A tengelyek forrásallokációjának bemutatása után a következőekben részletezném azon tényezőket, amelyek megnehezítették a támogatások hatékony koncentrációját. Befolyásoló tényezőként sorolható fel a gazdasági válság hatása, a bankok hitelkereteinek beszűkülése és a kisebb gazdálkodók forráshiánya egyaránt. A fejezetben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program által kiadott, és Keszthelyi Krisztián által készített ÚMVP források felhasználása című kérdőívben szerepeltetett gazdálkodók tapasztalatait egyaránt felhasználom. A teljes kérdőívet a dolgozat 1. számú mellékletében fellelhető. Számos esetben fordul elő, hogy gazdálkodó elnyeri ugyan a támogatási összeget, de valamilyen okból kifolyólag nem tudja megkezdeni ab beruházás kivitelezését. A kérdőívben adott válaszok és felmért adatok alapján arra a kérdésre, hogy adott-e be, támogatási kérelmet a válaszadók 14% -a beadta a kérelmet, jogosulttá is vált az összeg felhasználására, de nem tudta még megkezdeni a megvalósítást. A megkezdett megvalósítások száma, szintén megegyezik a válaszadók 14%-val. A beragadt támogatási pénzek sorsára a következő alfejezetben térnék ki bővebben, ebben a fejezetben inkább a meg nem kezdettség okit vizsgálnám. A 7. számú diagram szemlélteti számunkra, a megvalósított, meg nem kezdett és folyamatban lévő beruházások százalékos megoszlását. 7.sz.diagram: ÚMVP kérelmek megvalósítása:
Adott-e be az ÚMPV-re támogatási kérelmet?
10%
Igen, már meg is valósítottam
16% 14%
46%
14%
Igen, folyamatban van a megvalósítás Igen, de még nem kezdtem neki Nem, de tervezem Nem releváns, nem vagyok potenciális kérelmező
Forrás: Saját szerkesztésű diagram, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program : ÚMVP források felhasználása című felmérés alapján
042
„Fontosnak tartom az előleget,ami az elnyert támogatási összeg 40 %-a kellene legyen,mert a bankok hitelezési gyakorlata továbbra sem meggyőző. Ugyanakkor a támogatási összegek elszámolásánál minimalizálnám a kifizetést 10-30 napra,mert az elnyúló sokszor fél éves időtartamú bírálat rántja le a beruházásokat,és további források hiányában nem tudja a beruházó befejezni a munkát.” 40 A gazdasági recesszió hatása, valamint a hitelintézetek forrásainak beszűkülése szintén megnehezítette a nyertes pályázatok megvalósítását, mivel a támogatási összegek és a project megvalósításának feltétele, hogy a pályázónak rendelkeznie kell a teljes projektösszeg meghatározott százalékával, az úgynevezett önerővel. A támogatási kérelemben megfogalmazott követelményeknek a kisebbek, egyéni gazdálkodók nem voltak képesek megfelelni, mivel számos esetben hiába volt pályázatuk pozitív elbírálású, a szükséges önerőt nem voltak képesek igazolni. A jelenlegi gazdasági helyzetben kérdésessé válhat, hogy mi lesz a meg nem kezdett projektek sorsa. A kedvezményezettek megtudják-e valaha kezdeni a beruházást, vagy kényszerpályára kerülve elállnak a végrehajtástól, mind az önerő hiánya miatt, mind pedig mert kifutnak a megvalósítási időből. „A kis vállalkozásoknak a 30-35-%-os támogatása nem sok segítség, az önrészek számukra nem elérhetőek.” 41 Az I. tengely és II.tengely keretein belül igénybe vehető támogatások magas részét, sok esetben a nagyobb gazdaságok használták fel, amelyek már ez idáig is versenyképesen működtek a nemzetközi szinteken is, így a nagybirtokos gazdákat érték el, figyelmen kívül hagyva a Magyar birtokrendszert szerkezetét. „A jelenlegi pályázatok lényegében a nagy gazdaságokat tömték ki pénzzel. A kis gazdaságok,
ha
mégis
megírtak
egy
pályázatot,
akkor
is
küszködtek
az
adminisztrációval, és folyton retteghettek, hogy mikor büntetik meg őket, mikor zárják ki őket a pályázatból. A hivatalok pedig folyton rosszhiszeműséget és csalási szándékot
40
Forrás: Keszthelyi Krisztián: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program : ÚMVP források felhasználása (2010) 41 Forrás: Keszthelyi Krisztián: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program : ÚMVP források felhasználása (2010)
043
feltételeztek, és amikor tudtak, igyekeztek minél több ügyfelet kidobálni a pályázatokból.”42 A
támogatási
összegek
aránytalan
elosztását
egyaránt
nehezítette,
hogy az
eszközbeszerzésekre irányuló kérelmek indokoltságát nem ellenőrzik megfelelően. Ennek oka, hogy az IIER szoftver alkalmazása során, elegendő a program által előírt kritériumoknak megfelelni, tényleges megalapozottságra nincs szükség. Véleményem szerint ha a szöveges üzleti tervre nagyobb hangsúlyt fektetnének a pályázatok elbírálása során, a fejlesztések sokkal megalapozottabbak lehetnének, így az indokolatlan projektek kiszűrése eredményesebb lehetne. Fontosnak tartom, hogy ne csak azt vegye a program figyelembe, hogy a gazdasági adatok alapján és jogosultságilag megfelel a pályázaton a projekt, hanem azt is, hogy ténylegesen rászorul-e a fejlesztésre az adott gazdaság, és ne a hátrányos helyzetű kisgazdaságok elől zsebeljék el a pénzeket. A 2011-ig megvalósított projektek száma, a kérdőívben megkérdezettek 16%-át alkotja, amely szintén
leolvasható
a
47.számú
diagramról.
Magyarországon,
számos
leányvállalat működik. A magyarországi telephellyel vagy székhellyel, fiókteleppel rendelkező vállalkozások is indulhatnak bizonyos pályázati konstrukciók keretein belül, így a program lehetővé teszi ezen leányvállalatok indulását is a pályázatokon, ezért lényegesnek tartom figyelembe venni a források áramlását, attól függően, hogy mekkora a vállalkozás, és milyen gazdálkodási típusba sorolható, hogy elkerülhetővé váljon a „kicsik” kiszorítása a programból. A III. tengely ugyan a vidéki életminőség javítását célozta meg, de ezt csak részben sikerült megvalósítani. Levonva a következtetéseket a tengely forrás allokációjának bemutatását követve, úgy vélem ezen pénzek csak a közvetett fejlődést segítették elő, mivel a források 60%-át településkép felújításra használták fel. Mivel jó magam is vidéki származású vagyok, tapasztalatból tudom kijelenteni, hogy egy hátrányos helyzetű kistelepülésnek nem újonnan épített játszóterekre van szüksége, sokkal inkább ösztönző jellegű támogatásokra. A III. tengely egyik legnagyobb problémája pontosan abban rejlik, hogy olyan egyszeri támogatásként juttatja el a forrásokat a célközönségéhez, amely nem ösztönöz, későbbi profitálásra nincs belőle lehetősége a
42
Forrás: Forrás: Keszthelyi Krisztián: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program : ÚMVP források felhasználása (2010)
044
térségnek. Nyílván ez a megállapítás nem minden esetben helytálló, mivel találkozhattunk már olyan településekkel melyek Európai Uniós támogatásokból lendítették fel turizmusukat. Nyílván ezen települések is rendelkeztek már valamilyen formájú előnyökkel, többek között adottságokkal, előnyösebb gazdasági háttérrel, induló tőkével. „Azt is hibának találom, hogy a Vidékfejlesztésre szánt pénzen, ne templomokat újítsunk fel, valamint ne panziókat építsünk, mivel ezekkel nem a mezőgazdasági termelőket támogatjuk. Ha a pénzt nem a mezőgazdaságba juttatjuk közvetlen, akkor nem ér célba. Ha a mezőgazdasági termelő tönkre megy, akkor nagyon sok helyi munkahely szűnik meg, ahol általában a helyi lakosok, vállalkozások dolgoznak.”43 A fenti idézetre visszautalva szintén a program hiányosságainak tulajdonítható a negatív foglalkoztatási hatás. A tengelyek intézkedési ellentmondásban állnak egymással a hatások tekintetét vizsgálva, mivel a a pályázati pénzek nagymértékben hozzájárulnak ugyan a korszerűsítéshez, de nem számolnak az abból következő létszámleépítésekkel. Az új, modernebb technológiákkal felszerelt üzemek már nem olyan magas arányban igényelik a fizikai munkaerőt, így a fejlesztéseket követően megkezdősnek a létszámleépítések. Példaként hoznám fel, az I. tengely intézkedési keretin belül nyert projektek végrehajtását követően, 5097 fő elbocsátása várható, míg a II. tengely célkitűzési
között
nem
is
szerepelt
a
munkaerő-termelékenység
ösztönzése.
Véleményem szerint a munkaerő termelékenység ösztönzése egyik alapvető feltétele a gazdasági növekedésnek, ezért úgy gondolom, hogy minden intézkedés keretin belül legalább egy jogcímnek ösztönöznie kellene a munkahelyteremtést, vagy annak megtartását. „A kicsik megerősítése viszont miközben nem jelentene valós konkurenciát a nagygazdaságok számára, a vidéki lakosság helyben maradását segíthetné, jelentős munkaerőket kötne le, szerencsés esetben helyi feldolgozással, helyi piacokra termelve.”44
43
Forrás: Keszthelyi Krisztián: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program : ÚMVP források felhasználása (2010) 44
Forrás: Keszthelyi Krisztián: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program : ÚMVP források felhasználása (2010)
045
A hiányosságok és ellentmondások részletezését követően elgondolkodtató lehet számunkra, hogy egy új bírálati rendszerben, mely elemek erősítése lenne célszerű, hogy a jelenlegi hibák kivéshetővé váljanak. Az ÚMVP felmérte, hogy egy új rendszerben melyek a legnépszerűbb elemek a válaszadók körében, amelyeken változtatni, vagy annak jelenlétét erősíteni kellene. A 8. számú diagram tökéletesen szemlélteti számunkra a válaszok százalékos megoszlását, az adott célterületekre lebontva. 8 .sz. diagram:ÚMVP elemeinek megoszlása, egy új bírálati rendszerben:
Egy új bírálati rendszerben melyik elemnek szánna szerepet? 30 25 25 20 15 10 5
8
12
11
10 3
14
12
5
0
Forrás: Saját szerkesztésű diagram, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program : ÚMVP források felhasználása című felmérés alapján
„A támogatások fő célja az élhető vidék megteremtése az életminőség javítása kell legyen. Nagyon fontos az életvitelszerűen gazdálkodók támogatása. A kifejezetten nagy, több százmilliós árbevétellel rendelkező üzemekbe öntött pénzek csak vagyonokat
046
gyarapítnak, és a néhány éves jól működő technológiai berendezések ócskavassá válását segítik elő.”45 Ha vetünk egy pillantást a 8. számú diagramra, azonnal feltűnik számunkra, hogy a kérdőív alanyai által adott válaszok alapján az életvitelszerű gazdálkodás értéke a legmagasabb a válaszadók 25%-a szerint ezen elem szerepének a megerősítése lenne szükséges. Valószínűsíthető, hogy a válaszadók úgy véli, az életvitelszerű gazdálkodás erősítése, által a támogatások indokoltsága alapozottabb lehetne, és a pályázati pénzek felhasználása is hatékonyabbá válhatna. A második legtöbb válasz 14%-al a szöveges üzleti tervre érkezett, majd azt követően a pénzügyi tervre 12%-al és ezzel megegyező arányban a foglalkoztatotti létszám bővítésére. Ezen elemek szükséges meglétét, és jelentőségét a programban már szintén részleteztem a fejezet során. „A szöveges üzleti terv és a dokumentumok harmóniáját is bírálni kellene.” A dolgozatom korábbi fejezetére (4.2.1) hivatkozva, fontosnak tartom megjegyezni a Helyi Akciócsoportok Feladatait, mivel első körben véleményezési joguk van a pályázatok bírálata során, hogy a döntések szakmailag megalapozottabbak legyenek, valamint a HACS-ok rendelkezzenek beszámolási kötelezettséggel a szubjektív döntések elkerülése végett. „Nyilvánossá kell tenni a munkaszervezetek működését (jobban ellenőrizni a honlapjaik frissességét). Nyilvánossá kellene tenni a monitoringokat is. A helyszíni szemle megerősítése 10%-ot kapott a „szavazás” során. A gazdálkodók álláspontja szerint komolyabb szerepet kaphatna az ellenőrzés a projektek végrehajtása során. A helyszíni vizsgálatok célja, hogy az MVH bizonyosságot szerezzen a támogatás jogosultságáról, a projekttel, annak megvalósításával és működtetésével kapcsolatos hatályos jogszabályokban, közleményekben megfogalmazott feltételek és célok megvalósulásáról. A helyszíni vizsgálatoknak 3 fő típusa van. 46 Első típusa a helyszíni szemle, amely elsődlegesen a támogatott művelet, befektetési terület megtekintésére, valamint a beruházás megvalósulásának igazolására irányul. A második 45
Forrás: Keszthelyi Krisztián: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program : ÚMVP források felhasználása (2010) 46 Forrás: Keszthelyi Krisztián: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program : ÚMVP források felhasználása (2010)
047
típus a helyszíni ellenőrzés, amely teljes körűen kiterjed a projekt vizsgálatára, kötelezettségvállalásra és az ezeket alátámasztó dokumentumok ellenőrzésére. Helyszíni szemlét minden beruházással érintett projekt esetében legalább egyszer kell végezni. A harmadik az utólagos ellenőrzés, amely kizárólag a beruházás jellegű támogatásokra jellemző. Ebben a szakaszban azt ellenőrzi az MVH hogy, a kedvezményezett
tényleges
végrehajtotta
a
kifizetéseket,
nem
a
történt
a
szabálytalanság a finanszírozás során. Lényegében véve itt nyer igazolást az MVH arról, hogy a beruházás rendeltetésszerűen működik, a megfelelő vállalások szerint. A helyszíni vizsgálat az ügyfél értesítése nélkül is lefolytatható, amennyiben az nem veszélyezteti az ellenőrzés célját. 47 Az ÚMVP 2007-2011-es tapasztalatait bemutatva és ismertetve, fontosnak tartom, hogy rövid kitekintést tegyek és a jövőre vonatkozóan.
2013-at követően, a II. pillérbe
tartozó támogatásokra a közösségi forrás 57%-kal emelkedik, így a Magyarországra jutó támogatási összeg 789 millió euróra nő 2014-ben.48 9.sz. diagram: A II. pillérből Magyarországra jutó támogatások 2014-ben:
Forrás: Az AKI Vidékpolitikai Osztályán készült számítás, 2009
A
vidékfejlesztés,
mezőgazdaság
és
élelmiszer-feldolgozás
jövőbeli
érdekeit
felvázolhatjuk az előző évek tapasztalataira építve. Elsőként megjegyezném, hogy a 2014-2020-as időszak célkitűzési hatékonyabban megvalósulhassanak, szükséges lenne 47
Forrás:Tájékozató az ÚMVP/EMVA támogatások esetében végrehajtandó helyszíni vizsgálatokról a 2007.évi XVII. tv. alapján 48 Forrás: A Közös Agrárpolitika 2013 után Magyar érdekek és lehetőségek
048
a Közös Agrárpolitika egyszerűsítése, szűkebb értelemben véve pedig a támogatásokhoz és szabályokhoz
kapcsolódó adminisztratív eljárás leegyszerűsítése, és azok
költségeinek csökkentése. 49 A tengelyek intézkedéseinek és a LEADER típusú támogatásoknak nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie a munkahelyteremtésre, lehetőséget adni annak ösztönzésére. A jelen fejezetben általam vizsgált kérdéskörök elemzésével, úgy vélem sikerült rámutatnom azon hiányosságokra, amelyek megoldása egy újabb előrelépés lehetne Magyarország vidékfejlesztésében, és az Európai Unió adta lehetőségek hatékonyabb kihasználásához. 5.1 Megvalósulatlan projektek, beragadt pénzek Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program megnyitásának éve 2007 volt, ebben az évben összesen 1217 milliárd Ft igénylésére érkezett be támogatási kérelem az MVHhoz, melynek csupán felét hagytak jóvá az az 533 milliárd Ft. 50 10.sz. diagram:Jóváhagyott támogatási kérelem, és benyújtott kifizetési kérelmek megoszlása:
Jóváhagyott támogatási kérelem, benyújtott kifizetési pénzek megoszlása (HUF )
1217 533
219
Beérkezett támogatási kérelem Jóvágyatott támogatási kérelem Benyújtott kifizetési kérelmek Forrás: Saját készítésű az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program : ÚMVP források felhasználása című felmérés alapján
A nyertes pályázók közül jóformán minden második nyújtotta be kifizetési kérelmét a pályázat során elnyert támogatási összeg iránt. A kifizetési kérelmeket tartalmazó pénzeket összesítve 219 milliárd Ft-ot jelentett. Ez összehasonlítva a beadott támogatási 49 50
Forrás: A Közös Agrárpolitika 2013 után Magyar érdekek és lehetőségek Forrás: Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. : Újratervezés (2010)
049
kérelmek számával, és értékével csupán annak elenyésző része. A számokat elemezve, és az ábra megtekintése után joggal tehetjük fel a kérdést magunknak, hogy hová tűntek el a beragadt, fel nem használt pénzek. Sajnos számos projekt végrehajtása a mai napig nem kezdődött meg, és valószínűsíthető, hogy már nem is fog. Ezen felhasználatlan források bizonyos részének beragadása, azok felhasználásának felfüggesztése magyarázható az előzőekben már említett gazdasági válság hatásaival, és az újonnan kialakult körülményekkel. Elmondhatjuk, hogy az ÚMVP próbálkozott a probléma mérséklésével, de a számok is bebizonyíthatják, hogy az általuk tett intézkedések nem voltak megfelelőek, mivel a gazdálkodók forrás és tőkehiányán nem segített. Szakértői becslések bizonyíthatják, hogy a beragadt források, és a jogi támadhatóság problémás projektek összértéke eléri az ÚMVP források 15%-át. Amennyiben lehetőség nyílik ezen támogatási összegek visszakerülnek az ÚMVP-hez akkor mintegy 200 milliárd Ft újból kioszthatóvá válik új intézkedések keretein belül. Jogi úton nehezen kikényszeríthető a beragadt források visszafizetése, így ösztönző intéz7kedésekkel lenne tanácsos a támogatottakat rávenni a források visszautalására. 51 Az ÚMVP sok esetben nem biztosít lehetőséget a támogatási konstrukcióban elnyert összegből előleg lehívására, mely számos esetben megkönnyíthetné a projekt megkezdését a pályázó számára. Véleményem szerint kedvező lenne a nyertes pályázók számára biztosítani a
projektösszeg bizonyos %-át előlegként, olyan mértékben
amelyből képes lehetne megkezdi a beruházást.
5.2. Nobilis Zrt. az AVOP tükrében A NOBILIS Első Hazai Élelmiszerfeldolgozó és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság telephelye és székhelye Mátészalkán, az Észak-Magyarországi régióban található. A cég főtevékenysége, egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, és tartósítás. A mátészalkai Nobilis Zrt. termékei – amelyek ma már Japánban és DélKoreában is kaphatóak – a világhírű nyírségi gyümölcsökből készülnek. A..számú ábrán szeretném szemléltetni a magyar almaszirom sikerességét a Távol.keleti piacon.
51
Forrás: Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. : Újratervezés (2010)
050
1 sz. kép:Nobili Zrt. termékek Dél-Koreában
Forrás: http://www.haszonkulcs.hu/tag/Nobilis-Zrt (Letöltés:2012.04.17)
A Nobilis Zrt. 2005-ben sikeresen pályázott az AVOP-2.1.1 “ Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése” című intézkedés keretében. Jelen fejezetben sor kerül a vállalkozás ismertetésére, majd azt követően, Novák Tiborral a Nobilis Zrt. ügyvezetőjével készített kvalitatív szakértői mélyinterjú is bemutatásra kerül. Végül az interjúban elhangzott és eddigi kutatásaim alapján következtetéseket vonnék le a jelenlegi helyzetre vonatkozóan, ez által értékelem az interjút. Az interjút a …sz. melléklet tartalmazza. 5.2.1 A Nobilis Zrt. bemutatása
Nobilis Zrt. üzeme Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a dél-nyírségi és szatmári tájegység peremén fekszik, az alma, a szilva és a meggy hazájában. Ez a régió világhírű termőhelye a kitűnő ízharmóniájú gyümölcsféleségeknek. Az üzem tradicionális családi vállalkozás keretein belül működik, melynek tulajdonosai és vezetői 1985 óta foglalkoznak szárított alma és meggy előállításával. A céget, az ügyvezető édesapja alapította a 90-es évek elején, mivel úgy vélte, hogy a szabolcsi almánál, meggynél nincs jobb minőségű a világon. A cég eleinte erősen tőkehiányos 051
volt,
ezért
a
szárítóberendezéseket
bérelték.
Ahhoz,
hogy
az
első
saját
szárítóberendezésüket megvásárolhassák hitelt kellett felvenniük, illetve sikeresen pályázniuk állami támogatásra. Az első években a Cerbonának, a Danone-nak és a Dr. Oetkernek szállítottak gyümölcskockákat, ezek a megrendelések segítettek a céget hozzá a megerősödéshez, és adtak tőkét a további fejlesztésekhez. Kezdetben igen magas volt az import termékek – pisztácia, mogyoró – aránya a portfóliójukban, idővel azonban egyre inkább teret nyert a saját gyártású, magas hozzáadott értékkel készülő termékek forgalma. Mára azonban az export piacokon kizárólag a saját előállítású termékeiket forgalmazzák közel 20 éve A Nobilis Zrt. mint az interjúban is kiderül, 1992-ben alakult Mátészalkán, az ország leghátrányosabb régiójában, ahol a lakosok csaknem negyede munkanélküli. A családi vállalkozás mára csúcsidőben 100 környékbelinek nyújt munkalehetőséget és 500 szatmári, nyírségi termelőnek ad biztos megélhetést. Partnereik között szerepel piac számos elismert szereplője ezen területen. Csak a legnépszerűbbeket említve Cerbona, Danone, Dr. Oetker , Kraft Foods, Nestlé. A Zrt. közel 200 szárított gyümölcsféleséget illetve olajos magvat állít elő különböző formában. A hazánkban termő gyümölcsök mellett egzotikus szárított gyümölcsöket, valamint dió és mogyoróféléket importálnak. A társaság évente 800 tonna gyümölcsaszalványt állít elő és 8 ezer tonna alapanyagot használ fel. A cég pozitív élettani, egészségmegőrző hatású élelmiszereivel mára a hazai piacon kívül a világ számos országában jelen van: Svédország, Olaszország, Anglia és az Egyesült Államok után indul a japán export is. Eltökélt szándékuk, hogy 2015-ben piacvezetők legyenek Európában. A Zrt. életében rendkívül fontos szerepe van az innovációnak. Kutatás-fejlesztési tevékenységük során, a termék- és a technológia fejlesztése által céljuk az, hogy a magasabb hozzáadott értékkel bíró termékfejlesztés, gyártás révén kiaknázzák a térség gyümölcstermesztési kultúrájának komparatív előnyeit. A csúcstechnológia alkalmazása új eljárások bevezetését és új termékfajták gyártásának elindítását teszi lehetővé. A Nobilis másfél évtizede rendszeres résztvevője a nemzetközi élelmiszeripari szakvásároknak, ahol a magyar élelmiszeripari megbízható és minőség iránt elkötelezett reprezentánsaként tartják számon.
052
5.2.2Interjú Az interjút témája az előző fejezetben bemutatott Nobilis Zrt. által AVOP program keretein belül 2005-ben megvalósított, beruházás volt. Az interjú alanya Novák Tibor a Nobilis Zrt. ügyvezető igazgatója volt. Az interjú előre megtervezett szerkezet szerint összeállított kérdések sorozata, melynek elsődleges célja a kvalitatív információgyűjtés volt. A kvalitatív adatgyűjtés egy olyan feltáró jellegű módszer, mely nem tartalmaz számszerűsíthető outputokat, célja egy adott probléma megértése. Az interjú leirata teljes terjedelemben megtalálható a 2. számú mellékletben. 5.2.3 Az interjú értékelése
Az interjú kvantitatív, strukturált szakmai mélyinterjú volt, melyet abból a célból készítettem, hogy a dolgozat lényegi részét képező ÚMVP összehasonlíthatóvá váljon elődjével az AVOP-AL, így fellelhetőek a programok közötti különbségek változások. A kérdéseket előre összeállított és megszerkesztett formában juttattam el internetes levelezés kapcsán az interjú alanyomnak, Novák Tibornak a Nobilis Zrt. ügyvezető igazgatójának. Ahogyan az az interjúból is kiderül, a Nobilis Első Hazai Élelmiszer feldolgozó és Kereskedelmi Zrt. 1992-ben alakult családi vállalkozás, mely mostanra már a nemzetközi piac versenyképes szereplői között tarthatja magát számon. Az általam feltett kérdések többnyire a projekt megvalósítására, a közreműködő szervek szerepére, kifizetési kérelmek elfogadására, és a támogatási összeg időbeli kifizetésére vonatkozott. Legfőbb célom az volt, hogy képet kaphassak az AVOP gyakorlatbeli működéséről, a program kidolgozottságáról egy már megvalósított projekt közelebbi vizsgálatával. A Nobilis Zrt. 2005-ben adta be támogatási kérelmét, melyből 106 833 000 Forint értékben
korszerűsíthette
gyümölcsfeldolgozó
kapacitását,
az
AVOP-2.1.1
„Mezőgazdasági Termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése” című pályázati kiírás keretein belül. A projekt során beszerzésre került több, a termelés növekedését segítő gép és berendezés egyaránt. A projekt időszak 2005.08.30.2006.04.11.-ig tartott. Ezen időintervallum kezdete támogatási szerződés aláírása, vége pedig a projekt zárása az utolsó számla elszámolásával.
053
A Novák Tibor által adott válaszok alapján, azt a következtetést vontam le, hogy teljes mértékben elégedett volt a projekt megvalósítással. Elmondásai szerint a megvalósítás során nem merültek fel problémák, a gépek üzembe helyezése meg 2005 évében megtörtént, működésük pedig a mai napig folyamatos. Az MVH szerepét tekintve a megvalósítás során, szintén pozitív választ kaptam, negatívumokat nem tapasztaltak sem a kifizetési kérelem végett, sem pedig a helyszíni ellenőrzések során, utólag visszatekintve újra pályáznának az AVOP keretein belül. „AZ MVH a Záró Elszámolás Támogatásigénylési csomagot befogadta. 2006.04.24-én végső elszámoláshoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzést tartottak az MVH projektfelelős helyszíni ellenőrei. A tapasztalatok alapján a beruházás 100%-ban megvalósult, a Támogatási szerződésben foglaltakhoz képest eltérést nem tapasztaltak, ezt követően a támogatás meg is érkezett számlánkra.”
52
Novák Tibor válaszai alapján kiderül számunkra az a tény is, hogy maga a project nem csak közvetlenül, de közvetve is hozzájárult a vidéki térség fejlesztéséhez. Mivel Mátészalka az ország egyik leghátrányosabb térségében helyezkedik el, SzabolcsSzatmár-Bereg megyében, így lényeges megemlítenem a projekt munkahelyteremtő mivoltát egyaránt. Az új berendezések üzembe helyezése, és folyamatos működése további munkaerő bővítést eredményezett. „A project eredményeként mennyiségében, minőségében, és az élelmiszer higéniai elvárások területén valósultak meg fejlesztések. Növekedett a gyümölcs alapanyag felvásárlás, mellyel elősegítettük a vidéki alma- és meggytermelők jövedelmi helyzetének javítását, továbbá 16 fő számára munkahelyteremtés valósulhatott meg.” 53 Az ÚMVP-re vonatkozóan feltett kérdéseimre a válasz, igen csak szűkre sikeredett, mivel 2006 óta a vállalkozás nem vett részt más programban. Novák Tibor elmondása szerint ez azzal magyarázható, hogy sajnos az ÚMVP keretein belül azon intézkedésben, melyben érdekelt lehetne a vállalatuk, nem került kiírásra pályázat. Az interjú kérdései között az utolsó, utalás volt egyben a kutatási kérdésemre, röviden megfogalmazva annak lényegét. A válasz számomra teljesen kielégítő, és egyértelmű volt, mivel teljes mértékben igazolja azon megállapításomat, hogy a támogatási
52 53
Forrás: Részlet a Nobilis Zrt. által adott interjúból Forrás: Részlet a Nobilis Zrt. által adott interjúból
054
összegek nagy része nem tud kellőképpen érvényesülni, és nem a hátrányos helyzetű térségekben valósul meg. „Az agrár-és vidékfejlesztési programok napjainkban sikeresnek mondhatóak ugyan, de leginkább azon termelők számára akik rendelkeznek már meglévő tőkével, és jelenleg is versenyképesek. Számunkra kedvező volt a 40%-os támogatási intenzitás is mivel cégünk ekkor már jártas volt a nemzetközi piacokon, de véleményem szerint egy kistermelő számára megterhelő, és nehézséges lehet egy ilyen volumenű projekt végrehajtása.”54 11. sz. diagram:Projektösszeg megoszlása
Nobilis Zrt. Projektösszegének megoszlása 60%
40% 64 099 800 42 733 200
Önerő (Ft)
Támogatási összeg (Ft)
Forrás: Saját szerkesztésű
Az interjú során hiányoltam a rugalmasságot, sok esetben túl konkrét válaszokat kaptam, melyek megnehezítették számomra a feldolgozást, de a legfőbb kérdésemre amely a dolgozat kutatási kérdését is képezi, sikerült választ kapnom. Amennyiben levonom a konklúziót az interjú eredményéből, és összehasonlítom az ÚMVP által végzett felméréssel, arra a következtetésre juthatunk, hogy az AVOP működése jóval kevesebb kivetnivalót hagyott maga után, mint az ÚMVP. A programok közötti különbségek ismeretében, a már előző fejezetben is bemutatott ÚMVP hiányosságainak ismeretiben, úgy vélem teljes mértékben megalapozott azon álláspont, hogy a jelenlegi rendszer problémája, hogy a már korábban működő, 54
Forrás: Részlet a Nobilis Zrt. által adott interjúból
055
hatékonyabb rendszer tapasztalatát nem vették figyelembe a program kidolgozásánál, és nem alkalmazták azt annak végrehajtása során sem.
056
VI. KONKLÚZIÓ
Dolgozatomban megkíséreltem felvázolni az Európai Uniós források felhasználásának hiányosságait és problémát. Kutatási célom az volt, hogy a dolgozat végére érve teljes képet szerezzek a jelenlegi agrárpolitikai helyzetről, és választ tudjak adni az általam feltett kutatási kérdésekre. Vizsgálódásom első sorban a 2007-2013-as időszakra terjedt ki, azon belül is az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program gyakorlatbeli érvényesülésére, mely során egyaránt alkalmaztam mind a primer mind pedig a szekunder kutatási technikákat. Magyarország agrárgazdasága folyamatos kihívások elé néz a rendszerváltás óta, így az Európai Unióhoz való csatlakozás megcsillantotta számunkra a fellendítés reményét. Az Európai Unió által nyújtott források segíthették volna hazánkat az eredeti állapotok visszaállításában, de sajnos nem tudtunk élni a lehetőségekkel. Azon kutatási kérdésemre, hogy miért maradt le Magyarország agrárgazdasága, a válasz az uniós források felhasználásának módjában keresendő. A lemaradás okai között a legmérvadóbb, hogy az unió által kínált pénzeket, hazánk nem ösztönző támogatásként nyújtotta a gazdáknak, hanem egyszeri támogatás formájában. Hiába rendelkezik hazánk kiváló természeti adottságokkal, ha nem vagyunk képesek az unió adta lehetőségekkel megfelelően élni. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program vizsgálatánál, mind szervezeti, mind gyakorlati hiányosságok is felmerültek, melyek szintén csökkentik a támogatások hatékony felhasználását. A program legnagyobb hibája, hogy nem ahhoz a célközönséghez jutnak el a támogatási összegek, akiknek valójában szükségük lenne rá, hanem számos esetben a már nemzetközi piacokon is elismert szereplőkhöz, így a program ellehetetleníti a hátrányos helyzetben lévő térségek felzárkózását, melyet a dolgozat forráskoncentráció című fejezetében is részleteztem. A támogatási pénzek nem megfelelő térségekbe való áramlásának oka mögött a rendszer kidolgozatlansága áll, valamint az ÚMVP keretin belül hozott intézkedések rossz
forráselosztása.
Magyarország jelenlegi
helyzetét
egyaránt
megnehezíti a jelenleg is tartó gazdasági világválság, mely fokozottan hatással van a források kihasználatlanságára. A válságot követően csökkentek a bankok hitelkeretei melynek következményeként, megnövekedett a megvalósulatlan projektek száma a nyertes beruházáshoz szükséges tőke hiányában. Ezen megállapítással egyaránt
057
megmagyarázható azon kutatási kérdésem is, hogy miért nem ahhoz a célközönséghez jutnak el a pályázati pénzek akiknek valójában szükségük van rá, és mi az oka annak, hogy a magyarországi források nagy része nem kerül felhasználásra, sőt számos helyzetben beragad. A válság mögött számos olyan tényező áll, mely nehezíti a program hatékony érvényesülését, melyen tényezőket sikerült feltárnom vizsgálataim során. Ilyen tényezőként sorolható fel a rendszer zavaros működésének magyarázatául szolgáló gyenge innováció, ágazati torzulások, fogyasztók elengedése valamint végső, de nem utolsó sorban a bürokrácia, és a szervezetlen intézményi háttér. A kutatásim során alkalmazott módszerek segítségével sikerült feltárnom, hogy melyek az ÚMVP működésének azon meghatározó elemei, amelyek megváltoztatására és felülvizsgálatára egyaránt szükség van, a 2014-2020-as időszakban, a hatékonyabb felhasználás
érdekében,
mivel
ezen
időszak
alatt
a
Közös
Agrárpolitika
Vidékfejlesztésre szánt támogatási összege 789 millió euróra nő, így kiemelt feladatnak tartom országunk számára az elkövetkező programozási időszakra való maximális felkészülést. Fontosnak tartom, hogy az új programozási időszak forráselosztását a 2007-2013-as időszak során szerzett tapasztalatok alapozzák meg, és erre építsék fel az új program működését. Az általam végzett kutatás eredményeit tekintve, szükségesnek tartanám a monitoring funkciók megerősítését, valamint próba projektek végrehajtását a tervezett új logika mentén, így szorgalmaznám az értékelési projektek elindítását is egyben. Véleményem szerint, az ÚMVP forrásainak allokációja során, elsőbbséget kell, hogy élvezzenek azon intézkedések, melyek középpontjában piaci keresletre való ösztönzés áll és a jelenlegi foglalkoztatottsági helyzetre való figyelemmel, a munka intenzív tevékenységét támogató intézkedéseket. Végül a jövőre való kitekintés fontossága miatt, szükségesnek tartom megemlíteni a Közös Agrárpolitika legújabb reformtervezetének javaslatát, melyet Az Európai Bizottság hozott nyilvánosságra egyik sajtóközleményében. A javaslat célja, hogy a 2013 utáni időszakra valamennyi térségben növelje a mezőgazdaság versenyképességét, fenntarthatóságát és helyi kötődését, megóvja a környezetet és fejlessze a vidéki
058
területeket.55 A reform következményeként, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot beillesztenék az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, a Kohéziós Alapot és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot átfogó, közös stratégiai keretbe, amelyet az Európa 2020 stratégia céljainak elérése céljából hoztak létre. Ezzel megszűnne a négy tengely, helyettük hat prioritást vezetnének be, amely fokozott hatással lenne az ÚMVP-re egyaránt. „A tengely megszűntetése után, a tagállamoknak továbbra is vidékfejlesztési terveket kellene készíteniük, erről viszont „partnerségi szerződéseket” kötne a Bizottsággal, a támogatások mintegy öt százaléka pedig „teljesítéshez kötött tartalék” lenne, amihez csak akkor férnének hozzá, ha valóban haladnak a programjaikban vállalt célok teljesítése felé. „56 Vajon Magyarországnak sikerül-e felkészülnie az új reformra, és azt megfelelően átültetni a hazai szabályrendszerbe? A kérdést, egyenlőre még nem tudjuk megválaszolni, de úgy vélem, hogy a Közös Agrárpolitika reformja szükséges, mivel a jelenlegi helyzet felelőseként nem gyanúsítható csupán Magyarország, mert az Európai Unió tagjaként annak kötelezettévé válik. Utóbbi rövid utalásommal, úgy vélem sikerült megválaszolnom azon kutatási kérdésemet, hogy ki a felelős a jelenlegi fennálló agrárgazdasági helyzetért, az Európai Unió vagy a magyarországi, elmaradott agrárpolitika. Következtetésként azt a tényt vonom le dolgozatom záró fejezetében, hogy a 20142020-as programozási időszak sikeres végrehajtásához, a források hatékonyabb felhasználásához
mindenképpen
szüksége
van
hazánknak
is
és
a
Közös
Agrárpolitikának egyaránt a változtatásokra, reformokra melyeknek alapját a múltban szerzett tapasztalatok kell, hogy alkossanak, mert csak így válhat lehetővé Magyarország agrárpolitikai felzárkóztatása.
55
Forrás: Európai Bizottság – Sajtóközlemény
56
Forrás: A KAP következő reformja, helyzete 2014 után (Letöltés: http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=37 ; 2012.04.19)
059
VII. IRODALOMJEGYZÉK 1. Kengyel Ákos: Kohézió és finanszírozás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008 2. Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere Budapest: Mezőgazda Kiadó, 2007 3. Kapronczai István: A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig Szaktudás Kiadó Ház Rt., 2003 4. Fehér István: Az EU csatlakozási tárgyalások eredményei a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén http://www.agroservice.hu/aginfo.htm 5. Varga Gyula: Napjaink mezőgazdasága – az agráriumunk jövője; DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS 2009 6. Fodor Dóra, Kocsondi Tamás, Kocsondi József: A LEADER+ indulása Magyarországon Gazdálkodás 50. évfolyam, 2006/4. szám 7. Kapronczai István: Mezőgazdaságunk aktuális kérdései - Tanulságok, megoldások, javaslatok Magyar mezőgazdaság 61. évfolyam, 2006/9. szám 8. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007 9. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 2007 10. Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. : Újratervezés (2010) 11. Iván Gábor: Az Európai Unió fejlesztési forrásai, (2003) 12. Európai Tanács 3508/92. számú rendelete 13. Laczkó András, Laczkó István: Vidékfejlesztés és mezőgazdálkodás az elmaradott (kis)térségekben 14. Budapesti Agrárkamara: Jövőkép az európai mezőgazdaságról, az agrárköztestületek szerepéről Agroinform, 2004 15. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése Értékelési Jelentés 2007. február
060
16. Saád Tamás :ÚMVP félidei („mid-term”) értékelés 2011 17. Tájékozató az ÚMVP/EMVA támogatások esetében végrehajtandó helyszíni vizsgálatokról a 2007.évi XVII. tv. alapján 18. Keszthelyi Krisztián: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program : ÚMVP források felhasználása (2010) 19. Iván Gábor Az Európai Unió fejlesztési forrásai, (2003) 20. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 21. A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 22. Kis Krisztián - Szekeresné Köteles Rita : A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. - Tér és Társadalom 24. évf. 2010/3. 119-135. p. 23. 2007. évi XVII. törvény 24. A TANÁCS 2009. január 19-i 73/2009/EK RENDELETE 25. Dr. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai; (Budapest, 2004) Felhasznált internetes források:
1. http://www.euvonal.hu/ 2. http://www.mnvh.eu 3. http://www.mvh.gov.hu/ 4. http://www.mapi.hu/ 5. http://www.agrarkamara.hu/ 6. http://www.umvp.eu/?q=leader 7. http://www.magyarleaderszovetseg.hu/ 8. http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=37 061
9. http://www.gak.hu/fm/hun/mg_videk_fejl.htm 10.http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Integr%C3%A1lt_Igazgat% C3%A1si_%C3%A9s_Ellen%C5%91rz%C3%A9si_Rendszer 11.http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=35 12.http://ec.europa.eu/budget/reform2008/issues/article_5957_hu.htm13.http://www.szilberhorn.com/uj-magyarorszag-videkfejlesztesiprogram.html 14.http://www.videkesgazdasag.hu/index.php?id=mi-lett-az-umvpforrasok-sorsa 15.http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=37
062
VIII. ÁBRÁK JEGYZÉKE 1.sz. diagram: Az Európai Uniós költségvetés kiadási struktúrája: ......................... 9 1.sz. ábra: LEADER partneri viszonyok ................................................................ 13 1.sz. táblázat: AVOP prioritások és intézkedések ................................................. 15 2.sz.ábra: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Intézményrendszere ... 21 2 .sz. diagram: Tengelyek forrásallokációja az ÚMVP-én belül. ........................... 27 3 .sz. diagram:UMVP - I. tengelyének forráskoncentrációja 2011 ........................ 28 4.sz. diagram: UMVP - II. tengelyének forráskoncentrációja 2011 ....................... 31 5.sz.diagram: UMVP - III. tengelyének forráskoncentrációja 2011....................... 33 6.sz.diagram: UMVP - IV. tengelyének forráskoncentrációja 2011 ...................... 37 7.sz.diagram: ÚMVP kérelmek megvalósítása:...................................................... 42 8 .sz. diagram:ÚMVP elemeinek megoszlása, egy új bírálati rendszerben: .......... 46 9.sz. diagram: A II. pillérből Magyarországra jutó támogatások 2014-ben: ......... 48 10.sz. diagram:Jóváhagyott támogatási kérelem, és benyújtott kifizetési kérelmek megoszlása: ............................................................................................................. 49 1 sz. kép:Nobili Zrt. termékek Dél-Koreában ........................................................ 51
063
IX. MELLÉKLETEK
064
1. SZÁMÚ MELLÉKLET
065
ÚMVP források felhasználása Keszthelyi Krisztián
1. Módszertan bemutatása Az internetes kérdőíves felmérés az adott kérdés vizsgálatának szempontjából teljesen újszerűnek mondható, rövid idő alatt nagyszámú válaszadást lehet produkálni, anélkül, hogy a válaszadókat elkedvetlenítenénk a hosszú válaszadással járó procedúrától, azonban a rendszernek vannak hiányosságai is, a gyors kitöltés nem mindig a megalapozottabb válaszokat szüli, melyeket egy személyes kérdőíves felmérés során tisztázni lehet. Emellett az alkalmazott webes megoldás a válaszadók rétegezését sem teszi lehetővé, ezért a kérdőíves felmérés nem lehet reprezentatív. A 33 zárt és 1 nyitott kérdésből álló kérdőívet 423-an töltötték ki közel 10 nap alatt.
2. Minta bemutatása A mintához kapcsolódóan négy kérdést tettünk fel, az első kérdés alapján az derült ki, hogy a válaszadók jelentős része mezőgazdasági termelő volt, a civil szervezetek és helyi önkormányzatok a mintában alulreprezentáltak, ami a III. tengelyre vonatkozó kérdésekben meg is mutatkozott.
A mezőgazdasági termelők közül a legnagyobb részarányban a szántóföldi és vegyes gazdálkodók voltak, ami jól tükrözi a hazai üzemszerkezetet is.
066
A mezőgazdasági termelők esetében a becsült üzemméretet tekintve a kitöltők jelentős része kisüzemnek volt mondható (51%), a közepes üzemek 20 EUME felett, de 80 EUME alatt a kitöltők részaránya 25% volt, míg a 12% volt a 80 EUME feletti nagyüzemek részaránya. Ez a kitöltési arány nem mondható reprezentatívnak, mert a magyar mezőgazdasági termékelőállításból a nagyobb üzemek a 12%-nál jóval magasabb arányt képviselnek. Ennek oka főként abban keresendő, hogy a kisüzemek látogatják leginkább a weboldalt, és ők találtak rá a kérdőívre is.
067
3. Eredmények Arra a kérdésre, hogy adott-e be már ÚMVP támogatási kérelmet, azt a választ kaptuk, hogy a kitöltők 44% már nyert is kérelmet, és ezen belül közel 1/3-1/3 arányban vannak olyanok, akik azt megvalósították, akiknél a megvalósítás folyamatban van és akik csak most készülnek nekiállni. A válaszadók jelentős része (46%) pedig készül kérelmet beadni, vagyis igen nagy az érdeklődés a program iránt.
Az ÚMVP I. tengelyen belüli intézkedéseire adott válaszok esetében különösen fontos intézkedésnek a válaszadók a fiatal gazdák induló támogatását, a géptámogatást és a mezőgazdasági termékek értéknövelését tartották. Közepesen támogatott az állattartó telepek korszerűsítése, a kertészet, az ültetvénytelepítés, az öntözés. Kevésbé elfogatott a fás- és lágyszárú ültetvények telepítése, valamint a szárítók korszerűsítése. A kapott válaszok egyértelműen koherensek a mintával, amiben viszonylag alulreprezentáltak a nagyüzemek, a kertészetek és az állattartók.
068
069
Az ÚMVP III. tengelyen belüli intézkedéseire adott válaszok esetében különösen fontos intézkedésnek a válaszadók a mikrovállalkozások fejlesztését tartották. A második legelfogadottabb intézkedés a turisztikai volt. A falufejlesztés és a vidéki örökség védelme közepesen elfogadott intézkedések. A LEADER intézkedés meglepő módon nem támogatott a kitöltők által, míg az IKSZT és a tanyabusz program sem élvezi a kitöltők bizalmát.
Az ÚMVP jövőbeli végrehajtásával kapcsolatban több megállapítást is vizsgálatunk. Ezek közül kiemelendő, hogy a bírálati idő 90 napra történő csökkentés nagy elvárás a kérelmezők részéről. Emellett a kiszámíthatóság érdekében szeretné majdnem mindenki, hogy a kérelem ablakok minden évben megnyíljanak. Továbbra is információ hiány jellemzi a program végrehajtását, sokan szeretnék tudni, hogy milyen források is állnak intézkedésenként rendelkezésre. A kitöltők a 20 EUME alatti gazdaság külön támogatását fontosnak tartották, ennek oka, hogy a jelenlegi szabályozásoknak és adminisztrációs követelményeknek kisüzemek nem tudnak megfelelni, ezért számukra egyszerűsített támogatási lehetőséget kell teremteni. Az energiahatékonyság, a pilot (mintajellegű) programok és a belvízvédelmi támogatások csak közepesen elfogadottak. A legtöbben a kamattámogatási lehetőségeket utasították el a vissza nem térítendő támogatások helyett (45%, adott egyest vagy kettest.)
070
Az ÚMVP új bírálati rendszerére vonatkozó kérdések esetében legelfogadottabb megállapítás az volt, hogy az életvitelszerű gazdálkodást kellene leginkább vizsgálni (ez inkább megoldhatóbb a fiatal gazda kérelem esetében, a többi intézkedésnél már kevésbé). Második legfontosabb bírálati szempontnak a kitöltők az üzleti tervet tartották, a foglalkoztatás csak a harmadik helyen szerepelt, és számunkra meglepő módon a pénzügyi terv bírálati szempontként történő vizsgálata is közepesen elfogadott. A kitöltők kevésbé szeretnék, ha a TÉSZ/TCS tagság vagy a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása szempont lenne.
071
Végül vizsgáltuk, hogy a válaszadók, hogy határoznák meg a támogatás maximumát. A mintával összhangban a válaszadók 79%-a nem adna 100 millió forintnál nagyobb támogatást, ezen belül 46% 50 millióban határozná meg a plafont.
072
4. Kiemelt szöveges válaszok (a teljesség igénye nélkül) A mi gazdakörünk közel félszáz tagjának kb. 99%-a 30 ha alatti földterületen végez termelést. A falu nem gazdaköri tagjai is ugyancsak 99%-ig a fent említett 30 ha alatt,vagy csak jó fele körüli területen gazdálkodnak. Az általam ismert környező településeken hasonló a helyzet. Az elmúlt 8 év kormánya a nagy gazdaságokat,a nagy gazdákat támogatta. Az általam említett kis gazdák ennyi földön szeretnének megélni, családjukat eltartani,és nem segélyért sorban állni. Az nagyon fontos hogy ezek a családok a saját földjükön megéljenek, mivel országosan is ez a réteg elég nagy. Egy ilyen kis gazdálkodónak erőgép,munkaeszköz,esetleg termőföld vásárláshoz segítségnyújtási lehetőség életmentő lenne számukra./ vissza nem térítendő,kamat, hozzájutás egyszerűsítése, stb. / mértéke : maximum 10 millió forint,aminek esetleges következménye lenne, hogy több személynek jutna. A helyi korrigálás a gazdakör vagy más hozzáértő részéről csak arról szólna,hogy nehogy megint a nagyok vigyék el a kicsik elől az életbennmaradás lehetőségét. --Én egy állattenyésztő telepet üzemeltetek, 250 anyabirkával rendelkezem. Fontos lenne számomra a korszerűsítés, bővítés, de sajnos ez folyton önerőből nem megy. Sajnos a pályázatok eddig nem támogatták a kisgazdaságokat, pedig szerintem (legalább is bárányból) mi kicsik termelünk minőséget. Remélem lesz a jövőben lehetőségünk tovább fejlődni és egyáltalán fennmaradni. --Fontos lenne a gazdálkodók tanyáinak kialakítása: - megközelíthetősége műúton, szálláshelyek létrehozása, amivel a hajléktalanok foglalkoztatását is meg tudná oldani. bértámogatás. - tárolók építéséhez pályázat- ne kelljen bérbe tároltatni a terményét ahhoz, hogy megfelelő áron tudja eladni A vidéki örökség megőrzéséhez több pályázat kiírása a régi módos parasztudvar visszaállításához: - épület felújításra - ház, ólak, pajták -, - hagyományok bemutatására és tanítására jellegzetes épületek megépítése, -az adott terület rendbetételéhez-fásítás, virágoskert, pihenőkert-, belvíz elvezető és öntözőcsatorna rendszerek rendbetétele, géptámogatás --Nagyon fontos lenne a helyi, támogatást kérő szereplők VALÓS együttműködése, kivált a szektorok között. Ezt ellenőrizném, komolyabban. Csak helyben életvitelszerűen tartózkodó termelőket, vállalkozókat támogatnék a vidékfejlesztés forrásaiból. Felülvizsgálnám a HACSok tevékenységét a LEADER kiírásokkal kapcsolatban. A kiírás szövegei kirekesztőek voltak értelmetlenül. A támogatásokra 1 éven belül kötelező legyen kifizetési kérelmet benyújtani, ha építési fejlesztésről van szó. Ahol lehet 1 éven belül el kelljen kezdeni a fejlesztést! Minden kiírásnál lehetővé kellene tenni az előleghez jutást. Nyilvánossá kell tenni a munkaszervezetek működését (jobban ellenőrizni a honlapjaik frissességét). Nyilvánossá kellene tenni a monitoringokat is. A szöveges üzleti terv és a dokumentumok harmóniáját is bírálni kellene. A kivitelező számára az MVH-s kódok semmit nem jelentenek, a kifizetési kérelmek bonyolultsága emiatt a pályázót terhelik, soha (vagy csak igen ritkán) nem felel
073
meg a valóságnak a kódos elszámolás. Ezért egyszerűbben, csak munkanemekre kellene kitérni a kifizetési kérelmeknél. --A magyar emberek megélhetésére és felzárkóztatására kellene tenni a hangsúlyt. A multikkal szemben a magyar termelőket és termelni szándékozókat kellene támogatni, ez lehet, hogy elaprózásnak tűnik de a kisvállakozásokat is intenzívebben kellene támogatni mert ők a mozgató erő. A vidéki erőforrásokat kellene hatékonyabban kihasználni. A családi és a kistermelőket kellene hatékonyabban támogatni. A kis települések önkormányzatai számára is több lehetőséget kellene biztosítani. A kis településeken a munkahelyek teremtését is hatékonyabban kellene támogatni, hogy az emberek a falvakban is meg tudjanak élni. A kis vállalkozásoknak a 30-35-%-os támogatása nem sok segítség, az önrészek számukra nem elérhetőek. --A jelenlegi pályázatok lényegében a nagy gazdaságokat tömték ki pénzzel. A kis gazdaságok, ha mégis megírtak egy pályázatot, akkor is küszködtek az adminisztrációval, és folyton retteghettek, hogy mikor büntetik meg őket, mikor zárják ki őket a pályázatból. A hivatalok pedig folyton rosszhiszeműséget és csalási szándékot feltételeztek, és amikor tudtak, igyekeztek minél több ügyfelet kidobálni a pályázatokból. A kisebb gazdaságok számára igenis csak az legyen a feladat, hogy megéljenek a piacról, és családjuk eltartása mellett helyben tudjanak foglalkoztatni 4-5 embert. Ehhez minden kezdő gazdának igenis összesen 40-50 millió forint ellenőrzött támogatást kell legalább a különböző jogcímeken kiutalni. A támogatás elköltését a gazda egy mentorral, szaktanácsadóval tervezze meg, aki figyel a dokumentációra, és nem engedi, hogy a pénzt elmismásolja a gazda, hanem amellett, hogy tanácsot ad neki, tartja a hivatallal a kapcsolatot és figyelmezteti a gazdát, a különböző határidőkre, pályázati lehetőségekre. A nagy gazdák gyerekei pedig nem kezdő gazdálkodók, hanem fiatal milliomosok, tehát NINCS szükségük a támogatásra, ők ne kapjanak támogatást, vagy ha igen, akkor max. 25%-át a kezdőkének. Ha nekem apu évi 50-100 milliót kap földalapú támogatásban, akkor kapok én épp elég pénzt. Nem kellenek nekem súlyos állami 100 milliók, hogy pár hektár új üvegházat vegyek. Persze kellenek nagyberuházások, de azokat sem egy-két gazdának kéne odaadni, hanem szervezett gazdacsoportoknak, így nem vidéki főurakat pénzel az állam, hanem gazda közösségeket, akik ugye tovább 10-20-320 embert fognak alkalmazni, és a pénz is több családnak fog megélhetést nyújtani, mintha ezt a pénzt megkapná egy gazda, aki vesz belőle egy új Porschét a kisfiának, mert ugye a fiatal gazda pályázatából az pont nem jön ki. --Fiatal gazdálkodók támogatása! (aki életvitelszerűen dolgozik a mezőgazdaságban és fejleszt, azt kell támogatni.) Sikerélmény kell a fiataloknak, hogy legyen kedvük a szülők munkáját folytatni. Lehet EUME értékkel megszorítani őket, meg állattartási kötelezettséggel is a támogatás kiírásánál!
074
Olyan bizottságot létrehozni, amelyben gyakorlati mezőgazdasági szakemberek vannak, akik látják a helyszínen, hogy az adott gazda szorgalmas, életrevaló, ötletekkel teli, családját eltartani tudó ember és nem "lenyúlni" akarja a támogatást, hanem visszaforgatni azt. Pénzügyi tervet kreálni nem nehéz, de az egyáltalán nem fogja biztosítani a támogatás hatékonyságát. Csak a pályázatíróknak a jó! Szükséges a félig önellátó gazdaságok támogatását újra megnyitni, mert sok kicsi gazda legalább használt gépet, ólat, vagy földet tudna rajta venni és a gazdaságát így fejleszthetné. Az akg-t nem nyert gazdaságból( akik korábban benne voltak a NAKP és az AKG-ban) a 300 ha alattiaknál ismételten beadható legyen az integrált szántóföldi program, hogy az 1-2-3 pontkülönbségűek részt vehessenek benne, hiszen gyakorlatuk van benne. (esetleg ígéretet tehetnének, hogy az 5. év végére állatállománnyal fognak rendelkezni!) --Magam ellen beszélek, de nagyon fontos lenne, hogy nagyobb tömegeket elérő mindenki számára jól elérhető médiumokba kellene nyilvánosságra juttatni a pályázati lehetőségeket. Tudom, hogy ez nagyon sok pénzbe kerülne, de könyvelőként és tanyasi gazdálkodóként látom, hogy hány meg hány ötlet, vállalkozás megy fuccsba, mert nem tudják az emberek, hogy hol és mire lehet pályázni. Egy rendszeres tv műsort, ( mint pl a Tv Ügyvédje ) ami bő lélegzetű, szerintem megfelelő lenne. Persze közszolgálati céllal valósulna meg. biztos sok milliót lehetne rá szerezni az Unióba Lehet hogy már van ilyesmi, sőt van, de pár perces és nem a közszolgálatin megy. . --Fontosnak tartom az előleget,ami az elnyert támogatási összeg 40 %-a kellene legyen,mert a bankok hitelezési gyakorlata továbbra sem meggyőző. Ugyanakkor a támogatási összegek elszámolásánál minimalizálnám a kifizetést 10-30 napra,mert az elnyúló sokszor fél éves időtartamú bírálat rántja le a beruházásokat,és további források hiányában nem tudja a beruházó befejezni a munkát. --A "nagyvállalkozások" meghatározásánál fontosnak tartanám nemcsak az árbevétel nagyságát, hanem 1 főre (1 alkalmazottra) jutó árbevételből való kiindulást. Ez méret semleges meghatározás lenne, nem kell ellentétbe kerüljön a kicsi és nagy vállalkozás. (Különösen akkor, ha egy vállalkozás csak a foglalkoztatotti létszám miatt kerül a nagyvállalati körbe, nem az árbevétel és mérlegfőösszeg miatt). --Az ÚMVP-s pályázati rendszer sok esetben egyszerűbb, mint a több uniós források megszerzésére irányuló pályázati rendszer, ugyanakkor számos olyan ,,buktatója”, illetve gyenge pontja van, amely hátráltatja a források hatékony felhasználását, illetve a pályázatok gyors, gördülékeny felhasználását. Ezek közül néhány: - a tételes tervezői költségvetés helyett MVH-s ÉNGY szerint kell beadni a pályázatokat. az ÉNGY-ben számos tételhez 075
irreálisan alacsony referencia ár van hozzárendelve, ugyanakkor egy 40-50 tételből álló költségvetésnél a reális piaci árakhoz képest kb 10-15 % tartalék tud lenni a referencia árak szerint. Több értelme lenne mondjuk fajlagos költséghatárokat bevezetni, mint pl. térkövezés ...eFt/m2, felújítás 140.000 Ft/m2, új építés 200.000 Ft/m2, stb. Egyszerűbb lenne a pályázatok bírálalata is, és nem kellene számítógépes ellenőrző rendszerekbe egyesével felvinni minden tételt, ami a hibalehetőséget sokszorozza. --Szeretném, ha az elektronikus igénylések és kifizetési kérelmek adatlapja felhasználóbarát lenne. A beírt és elmentett pénzügyi adatok nem módosíthatók, egy-egy oldalt újból ki kell tölteni és így a beadott anyag több táblában van elmentve. A kifizetési kérelem adatlapján több bontásban kérik eltérő sorokban a munkanemeket és a hozzá kapcsolódó adatokat, javaslom egy sorban a hozzá rendelhető valamennyi infót szerepeltetni. Sok esetben a papíros kérelem útmutatója nem azonos az elektronikus kérelmével, ennek útmutatója viszont nem részletes, nagyon sok egyeztetést kellett lefolytatni az MVH-val, miután velünk együtt értelmezték! Több képzés szükséges az MVH munkatársai, HACS-ok számára, hogy pontos és gyors információval szolgálhassanak! --Fontos lenne a gyors elbírálás, kifizetés. Másfél éve van bent ÁTK-s pályázatom, de még nem történt elbírálás. Fejlesztenék, de megkezdett beruházás nem támogatható, most kaptam egy olyan hiánypótlást (2009-es EUME), ami a helyszíni szemle során ellenőrizve lett, illetve kiderül a beadott pályázati anyagból is. Ne csak egy hónapban lehessen beadni pályázatot, vagy ha igen, akkor annak időpontját előre közölje a hatóság, ne előtte egy hónappal. A magyar gazdaság legnagyobb gondja, hogy kiszámíthatatlan, a termelő nem tud előre tervezni semmivel. Ha egy intézkedés meg van hirdetve, kérdéses, mikor lehet beadni pontosan, mikor bírálják el, és mikor lesz kifizetés. Így sajnos nagyon nehéz dolgozni, lehetetlen tervezni. Állami segítség nélkül viszont lemaradunk a piacon más országokhoz képest. Azt is hibának találom, hogy a Vidékfejlesztésre szánt pénzen, ne templomokat újítsunk fel, valamint ne panziókat építsünk, mivel ezekkel nem a mezőgazdasági termelőket támogatjuk. Ha a pénzt nem a mezőgazdaságba juttatjuk közvetlen, akkor nem ér célba. Ha a mezőgazdasági termelő tönkre megy, akkor nagyon sok helyi munkahely szűnik meg, ahol általában a helyi lakosok, vállalkozások dolgoznak. Ha a városról kitelepült "vállalkozó" egy új panziót (falusi turizmus) épít, azzal munkahelyet nem teremt. Ezekkel foglalkozzon a turisztikáért felelős szervezetek, ne a mezőgazdaságra szánt pénzt költsük el ilyenekre. Továbbá nagyon nagy hibának látom, ha nem a legnagyobbnak az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyának a felborulását. Baromfitenyésztéssel foglalkozunk. Sajnos épületkorszerűsítésen, és technológiai fejlesztésen kívül másra nem tudtunk pályázni. Az állatjóléti támogatás nélkül az ágazat halára van ítélve. A feldolgozó kalkulál a támogatással, és csökkenti az átvételi árat, viszont hogy a támogatást megkapjuk -e, az kérdéses minden évben. A takarmány ára, az energia díjak (áram, gáz, víz) ára folyamatosan nő, az átvételi ár pedig folyamatosan csökken. Így lehetetlen termelni, mind emellett pedig az országot elönti a lengyel, nagyon jó minőségű baromfi termék. Olcsóbban adják szinte az árut, Budapestre szállítva, mint amennyiért a feldolgozó megvásárolja a magyar termelőtől. Hogy miért tudja ilyen olcsón adni a terméket a lengyel kolléga? Neki a termelésben támogatják az energia
076
költségeit áram, gáz), és egyéb támogatási formákat is kapnak, így az árukkal nem versenyképes a magyar. Az utolsó bekezdés, nem pont az ÚMVP-hez kapcsolódik, viszont mindenképpen fontosnak tartottam megjegyezni. --A támogatások fő célja az élhető vidék megteremtése az életminőség javítása kell legyen. Nagyon fontos az életvitelszerűen gazdálkodók támogatása. A kifejezetten nagy, több százmilliós árbevétellel rendelkező üzemekbe öntött pénzek csak vagyonokat gyarapítanak, és a néhány éves jól működő technológiai berendezések ócskavassá válását segítik elő. Lehetőséget kell adni, támogatás formájában arra, hogy akik családi gazdaság keretein belül gazdálkodnak gazdaságukat fejleszteni tudják. Az "élhető vidék" csak ebben az esetben valósulhat meg. Lehetőséget kell teremteni a családi gazdaságok számára, hogy önálló telephelyet "farmot" hozhassanak létre. Értem ez alatt, hogy saját néhányszáz négyzetméteres magtárral, géptároló színnel, állattartó épülettel rendelkezhessenek. Ezen feltételek megléte esetén a paraszt ember jól érzi magát még akkor is, ha szombat vasárnap és karácsonykor is meg kell etetnie a jószágát. A többség nem akar kastélyt építeni a csupán saját maga és családja megélhetését akarja biztosítani. A fenntartható fejlődés érdekében folyamatos kis léptékű előrehaladás szükségeltetik. A kisebb üzemeket kell támogatni, amelyek munkát adnak és tőkehiányosak jelenleg. A nagygazdaságoknak (Tsz utódok) nem szabad több pénzt adni. Be kell határolni a támogatható méretet. Pl: maximum 250-300 ha-ig lehessen támogatást kapni, az felett nem. --Az lenne jó, ha a pályázatok olyanok lennének, hogy egy átlagos állampolgár ki tudja tölteni és ne kelljen 100-200ezreket kifizetni a pályázatíróknak. Nagyobb mértékben kellene támogatni az új gazdálkodókat,mert eddig csak az kapott támogatást (pénzt), akinek eddig is volt, és nem igazán volt rá szüksége. Akinek tényleg kellene, és nem fiktív számlákkal kicsalja a pénzt, az meg nem kap semmit. --A rendszeresen (pl. évente) kiírt pályázati lehetőségek kiszámíthatóvá, tervezhetővé tennék a gazdálkodást, talán többen pályáznának olyan dolgokra, amikre valóban szükségük van, és nem olyanokra, amikre éppen lehet. A kisgazdaságok, kisebb összegű támogatásainak egyszerűbb pályáztatása a kisebbek túlélési esélyeit, piacképességének elérését/MEGŐRZÉSÉT SEGÍTENÉ. A rendszeres, kiszámítható és nem csak szűrőpróbaszerű helyszíni ellenőrzések talán visszaszorítanák a pályázati pénzekkel való visszaéléseket. A termékfeldolgozás támogatottsága növelné a vidék életképességét, biztosíthatná a helyi termékek stabilabb piacra kerülését . (Vágóhely, kicsi húsfeldolgozó, gabona pelyhesítő, befőző konyha, stb.) melyek korszerű technológiát alkalmazva, helyi munkaerővel, könnyített előírásokkal és adminisztrációval kapacitásmegkötéssel kicsiben működve a helyi termékek feldolgozását biztosítaná, és ezzel helyi piacra kerülésük esélyét növelné. A bio és egyéb környezetkímélő gazdálkodási módok támogatása, a bio és natúr termékek feldolgozásának támogatása növelhetné a növekvő bio és natúr élelmiszerek iránti kereslet
077
reális áron való kiszolgálását. Az állattartók, és kiemelten az extenzív, legeltetéses állattartást folytatók hosszútávra szóló támogatása (pl. 5-10 éves ciklusban, nem évenkénti, és főleg nem bázisjogon adott támogatással) növelné a vidéki táj rendezett képnek kialakítását, fennmaradását (szántóként nem, vagy nem gazdaságosan hasznosítható területek környezetbarát hasznosítása), ezzel az állatok trágyájával hosszútávon biztosítaná a területek termőképességének növekedését, mely tartalék termelési potenciált hozna létre az országnak hosszútávon, rövidtávon pedig jelentős helyi munkaerőt kötne le. És minden kiírt és elnyert pályázatnál fontos lenne, hogy ne elsősorban a nagyoknál landoljon a pénz, mert azok zöme így is életképes, versenyképes, hitelképes. A kicsik megerősítése viszont miközben nem jelentene valós konkurenciát a nagygazdaságok számára, a vidéki lakosság helyben maradását segíthetné, jelentős munkaerőket kötne le, szerencsés esetben helyi feldolgozással, helyi piacokra termelve. Azon gazdaságok melyek iskolai, óvodai, felnőtt csoportoknak a gazdálkodással való megismertetését vállalják fel, támogatást adnék (egy tér, ahol fogadhatók ezek a csoportok, egyszerű szálláslehetőségek kialakítása, gyakorlati (nem elméleti) programok megvalósítása), mert fontos volna, hogy a mezőgazdasági termeléssel minél szélesebb csoportok minél fiatalabb korban ismerkedjenek meg, hogy felnőve többen vállalják a gazdálkodói élettel járó kötöttségeket. Illetve, hogy képük legyen, melyik élelmiszer honnan származik, és ezzel az ismerettel a fogyasztásuk remélhetőleg racionalizálódjon, környezettudatosabbá váljék. Nyilván ezen programoknak előnyben kellene részesíteni a bio- és környezetbarát gazdálkodási formákat. ---
078
2. SZÁMÚ MELLÉKLET H.E: Mikor alakult a Nobili Zrt, és ekkor szerepelt-e a céljaik között a nemzetközi piacra való kijutás, milyen mértékben volt hátráltató tényező, hogy Magyarország leghátrányosabb térségében működnek?
N.T: A Nobilis Első Hazai Élelmiszer feldolgozó és Kereskedelmi Zrt.-t 1992-ben alapítottuk,, kis családi vállalkozásból nőtte ki magát. A nemzetközi piacon való megjelenés szerepelt a terveinkben, mivel voltak már ismereteink a külpiac működéséről. Nem volt probléma a hátrányos helyzetű térség, mivel rendelkezésünkre állt a jó minőségű és olcsó alapanyag valamint munkaerő, a pályázati lehetőségek pedig preferálták a hátrányosabb helyzetű vállalkozásokat.
H.E:
Milyen termékeket exportálnak elsődlegesen, és melyekre a legnagyobb a kereslet külföldön, illetve Magyarországon?
N.T: Elsősorban szárított almaszirmot exportálunk tej illetve étcsokoládéba mártva, valamint aszalt gyümölcsöket és drazsékat. A kereslet intenzitás bel-és külföldön azonos.
H.E: A Nobilis Zrt. Sikeresen pályázott 2005-ben az AVOP-2.1.1 keretein belül. Konkérétan mire pályáztak, mit szerettek volna elérni az Agrár-vidékfejlesztés Operatív program keretin belül?
N.T: Igen. Szerencsére egy sikeres projektet tudhatunk magunk mögött. A Társaság 2005-ben 106 833 millió forint értékben korszerűsíthette gyümölcsfeldolgozó kapacitását, az AVOP-2.1.1 “Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése” című intézkedés keretében. A project során beszerzésre került az alma előfeldolgozó vonal, egy elektromos üzemű tolóoszlopos emelőtargonca, higéniai egység és kartonfeliratozó, valamint egy 18 méteres hídméretű, 60 tonna teherbírású akna nélküli hídmérleg. 079
H.E: Milyen arányú volt a támogatás intenzitása? Mikor kezdődött a project megvalósítása és mikor zárult le a project?
N.T: A támogatás intenzitása 40%-os volt, a projektidőszak pedig 2005 augusztus 8.-tól 2006 április 11.-ig tartott.
H.E: A project megvalósítása során merültek-e fel problémák, itt a kifizetésekre gondolnék elsősorban.
N.T: A megvalósítás során nem merültek fel problémák. A termelőgépek üzembe helyezése 2005. évben megtörtént, működésük 2006-tól a mai napig folyamatos. 2006.04.11-én az MVH a Záró Elszámolás Támogatásigénylési csomagot befogadta. 2006.04.24-én végső elszámoláshoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzést tartottak az MVH projektfelelős helyszíni ellenőrei. A tapasztalatok alapján a beruházás 100%-ban megvalósult, a Támogatási szerződésben foglaltakhoz képest eltérést nem tapasztaltak, ezt követően a támogatás meg is érkezett számlánkra.
H.E: Utólag vissza tekintve újra pályáznának az AVOP keretein belül?
N.T: Mivel a project megvalósítása sikeresen megtörtént, és nem voltak negítív tapasztalataink, így természetesen újra pályáznánk a program keretein belül.
H.E: Tapasztalataik szerint, milyen mértékű volt a Monitoring Bizottság ellenőrző szerepe?
N.T: Összesen 2 alkalommal végeztek helyszíni ellenőrzést a Monitoring Bizottság tagjai. 2006-ban a project zárásakor és 2010-ben a működtetés monitoringja keretében. A helyszíni ellenőrzések teljes körűek voltak, az MVH projektfelelős helszíni ellenőrei a tapasztalatok alapján a beruházást 100%-ban működőnek minősítették, a támogatási szerződésben foglaltakhoz képest eltérést nem tapasztaltak, a technológia rendeltetésszerű használatáról bizonyosságot kaptak.
080
H.E: Mennyire hátráltatták a project tervszerű előrehaladását a hivatalból eljáró és közreműködő szervek?
N.T: A közreműködő szervek nem hátráltatták, sőt elősegítették a project tervszerű megvalósítását. Munkánkat teljes mértékben segítették, a projekttel kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek teljesítésében.
H.E: Milyen sikereket könyvelhet el magának a Nobilis Zrt. a megvalósítást követően? Mekkora szerepe volt a megítélt támogatásnak a mostanra elért nemzetközi sikerekben?
N.T: A project eredményeként mennyiségében, minőségében, és az élelmiszerhigéniai elvárások területén valósultak meg fejlesztések. Növekedett a gyümölcs alapanyag felvásárlás, mellyel elősegítettük a vidéki alma- és meggytermelők jövedelmi helyzetének javítását, továbbá 16 fő számára munkahely megtartás valósulhatott meg.
A
projektek
hosszú
távú
általános célja
a
térségben
kialakult
gyümölcstermesztési kultúra komparatív előnyeinek kiaknázása, a magasabb hozzáadott értékkel bíró termékfejlesztés. Célunk továbbá, hogy a gyártás révén javuljon a térségi gyümölcstermelők jövedelmi pozíciója, a vidéki települések népességmegtartó
ereje.
Projektjeink
hozzá
kívánnak
járulni
térségi
munkanélküliség csökkentéséhez. Rövid távú konkrét céljaink új termékfajták gyártásának beindítása, új termelési eljárások alkalmazása, magas hozzáadott értéktartalmú termékek előállítása csúcstechnológia alkalmazásával, mely alkalmas lehet a globális piacon való térnyerésre.
H.E: Részt vett-e a Nobilis Zrt. más Európai Uniós pályázaton? Ha igen melyiken és milyen sikerekkel?
081
N.T: A Nobilis Zrt. más Európai Uniós pályázaton nem vet részt 2012-ig. 2006-2010 között
a
Pázmány
Péter
Program
keretében
Regionális
Tudásközpont
létrehozásában konzorciumban működött együtt a Nyíregyházi Főiskola Agrár-és Molekuláris Kutató Intézettel. A kutatás-fejlesztés célja, új magas hozzáadott értékű egészségmegőrző élelmiszerek kifejlesztése volt. Sajnos más operatív programokban cégünk évek óta nem tud pályázni, mivel az ANEX 1. listán szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozója.
H.E: Tervezik-e újabb program megvalósítását az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül?Ha tervezik miért, és mire szeretnének pályázni?
N.T: Szeretnénk pályázni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében az élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása területén. A fejlesztések célja, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, illetve forgalmazásának javításával vagy új termékek, eljárások, technológiák bevezetésével növekedjem az élelmiszeripari vállalkozás összteljesítménye és versenyképessége, továbbá javuljanak az élelmiszer-biztonsági és –higéniai feltételek, ezáltal csökkenjen a környezetterhelés.
H.E: Ön szerint az agrár és vidékfejlesztési programok sikeresek-e, vagy csupán azon gazdákat termelőket szolgálják ki, akik már rendelkeznek megfelelő tőkével?
N.T: Az agrár-és vidékfejlesztési programok napjainkban sikeresnek mondhatóak ugyan, de leginkább azon termelők számára akik rendelkeznek már meglévő tőkével, és jelenleg
is versenyképesek. Számunkra kedvező volt a 40%-os támogatási
intenzitás is mivel cégünk ekkor már jártas volt a nemzetközi piacokon, de véleményem szerint egy kistermelő számára megterhelő, és nehézséges lehet egy ilyen volumenű projekt
végrehajtása. Csalódottsággal
tölt
el,
hogy a
mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripari vállalkozások számára 2010. óta nem kerültek kiírásra pályázati lehetőségek.
082
3.SZÁMÚ MELLÉKLET
083
084
4. SZÁMÚ MELLÉKLET
085
5. SZÁMÚ MELLÉKLET
086
Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez 2011-től igénybe vehető támogatás Támogatási kérelem - Főlap Jogcímkód: 6.355.01.01 Benyújtandó a kitöltési útmutató szerint! 1
Főlap iratkódja
2
Azonosítási információ
D2405-01
Ügyfél-regisztrációs szám:
3
P.H.
Ügyfél adatai
Előtag:
Név: Cégforma:
4
Kapcsolattartási információ
Név: Telefonszám:
Fax-szám:
E-mail cím: 5
De minimis nyilatkozat
Jelen kérelem benyújtását megelőző két pénzügyi évben, valamint a folyamatban lévő pénzügyi évben részemre megítéltek a 1998/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű (de minimis) támogatást: Igen Nem
❍
Igen válasz esetén, a megítélt támogatások összege: 6
.
❍
.
.
,- Ft
ÁFA visszaigénylésre vonatkozó adatok
A tervezett kiadások vonatkozásában ÁFA visszaigénylésre - Jogosult vagyok: Költségvetési szervként kérelmezek: 7
,- EUR /
.
❍ Igen
❍;
- Nem vagyok jogosult:
❍
❍ Nem
Célterületre vonatkozó információk
Jelölje meg azt a célterületet, amelyre a kérelem irányul 1. célterület: falusi szálláshely kialakítása, fejlesztése
❑ ❑ ❑
2. célterület: egyéb szálláshely kialakítása, fejlesztése 3. célterület: ifjúsági szálláshely kialakítása, fejlesztése 4. célterület
(szálláshelyhez nem kötődő):
❑ ❑ ❑
agroturisztikai szolgáltató tevékenység lovas turisztikai szolgáltatás vadászturizmus 087
Oldalszám: 1
❑ ❑ ❑ ❑
erdei turizmus horgászturizmus vízi turizmus borturizmus 8
Egyéb információk
Ügyfél minősítési kódja:
(1 - Belföldi természetes személy; 2- Mikrovállalkozás; 3 Kisvállalkozás; 4 - Középvállalkozás; 5 1-4-be nem tartozó vállalkozás; 6 - Nonprofit szervezet államháztartáson belül; 7 - Nonprofit szervezet államháztartáson kívül)
Elszámolni kívánt nettó kiadás (tervezett):
,- Ft
(Megj: a támogatás számítás alapját nem képezi)
Kalkulált támogatás összege (tervezett):
,- Ft
(Megj: a támogatás számítás alapját nem képezi)
Alkalmazotti átlaglétszám (benyújtást megelőző naptári év):
fő
Ebből Start kártyás és csökkent munkaképességű:
fő
Vállalt alkalmazotti átlaglétszám a fejlesztést követően:
fő
Ebből Start kártyás és csökkent munkaképességű:
fő
A kérelembenyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámolóban szereplő adatok (ezer forintban): Év: Saját tőke: ,-e Ft Jegyzett tőke:
.
.
.
A kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámolót megelőző beszámolóban szereplő adatok (ezer forintban): Év: Saját tőke: ,-e Ft Jegyzett tőke:
.
9
.
.
. .
,-e Ft
,-e Ft
Egyéb elszámolható kiadások
Elszámolni kívánt egyéb elszámolható nettó kiadás (Ft): 10
,- Ft
(max. az összes kiadás 12%-a)
Fejlesztés megnevezése
Fejlesztés megnevezése: 11
Fejlesztésre vonatkozó információk
Vendégeknek nyújtott szolgáltatások a fejlesztést követően (jelölje X-el, majd nevezze meg a konkrét szolgáltatást):
❑
- Étkeztetés: Együttműködés keretében kívánom megvalósítani:
❑
❍ Igen
❍ Nem
❍ Igen
❍ Nem
❍ Igen
❍ Nem
- Vezetett túrázási lehetőség: Együttműködés keretében kívánom megvalósítani:
❑
❍ Nem
- Szabadidős sport vagy rekreációs szolgáltatás: Együttműködés keretében kívánom megvalósítani:
❑
❍ Igen
- Természeti, gasztronómiai, vagy kulturális értékek bemutatása: Együttműködés keretében kívánom megvalósítani:
088 Ügyfél-regisztrációs szám:
Iratkód: D2405-01
Oldalszám: 2
A fejlesztés kapcsolódik az ügyfél által működtetett már meglévő turisztikai szolgáltatáshoz
❍ Igen
❍ Induló vállalkozás
❍ Nem
Tagja valamely országos jelentőségű turisztikai szervezetnek, vagy olyan országos szervezetnek, amely szorosan kapcsolódik a tervezett fejlesztendő tevékenységhez Tagja valamely helyi TDM szervezetnek:
❍ Igen
❍ Igen
❍ Nem
❍ Nem ❍ Igen
A fejlesztés közhasznú tevékenységem ellátásához köthető:
❍ Nem
Igen válasz esetén a vonatkozó közhasznú tevékenység megnevezése:
12
Mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó nyilatkozat
(Az értékeket a megelőző lezárt gazdasági évre vonatkozóan kell megadni)
1 . Szántóföldi növénytermesztés, gyepgazdálkodás nettó árbevétele 2 . Állattenyésztés (állatok + állati termékek) nettó árbevétele 3 . Kertészeti termelés nettó árbevétele 4 . Gyümölcstermesztés nettó árbevétele 5 . Szőlő és bortermelés nettó árbevétele 6 . Mezőgazdasági szolgáltatások nettó árbevétele 7 . Vadgazdálkodás nettó árbevétele 8 . Eladásra vásárolt mezőgazdasági áruk nettó árbevétele (ELÁBÉ) 9 . Közvetített mezőgazdasági szolgáltatások nettó árbevétele 10. Értékesítés nettó árbevétele 11. Mezőgazdasági tevékenység nettó árbevétel aránya [(1+2+3+4+5+6+7-8-9)/10]*100 A fejlesztés gazdaságon kívül végzett tevékenység keretében valósul meg? A fejlesztés jelenleg is végzett tevékenység keretén belül valósul meg?
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
❍ Igen ❍ Igen
,- ezerFt ,- ezerFt ,- ezerFt ,- ezerFt ,- ezerFt ,- ezerFt ,- ezerFt ,- ezerFt ,- ezerFt ,- ezerFt
%
❍ Nem ❍ Nem
089 Ügyfél-regisztrációs szám:
Iratkód: D2405-01
Oldalszám: 3
13
Fejlesztés előtti állapot rövid tényszerű leírása
14
A fejlesztés rövid, tényszerű szöveges összefoglalása
(Kérjük, leírásban hivatkozzon a 15-16. pontban megadott megvalósítási helyekre és létesítményekre, és adja meg a főbb méreteket, mennyiségeket)
090 Ügyfél-regisztrációs szám:
Iratkód: D2405-01
Oldalszám: 4
15
Megvalósítási helyekre vonatkozó adatok
(Megj: Egy megvalósítási hely akkor tartalmazhat több hrsz-t, ha pl. egy létesítmény több hrsz-on helyezkedik el. Az esetek többségében azonban egy létesítmény (pl. egy épület) csak egy hrsz-t érint, így akkor az a hrsz egyben egyenlő a megvalósítási hellyel.) (szükség szerint több lap csatolható) Megvalósítási hely sorszáma: M
Település
Helyrajzi szám
Közterület neve:
Házszám:
Blokkazonosító
-
-
-
-
-
-
Ingatlanhoz tartozó telek mérete:
m2
jelenlegi szálláshely/szolgáltatás típusa jelenlegi szálláshely/szolgáltatás minősítése jelenlegi szálláshely/szolgáltatás férőhelye
fő
tervezett szálláshely/szolgáltatás típusa tervezett szálláshely/szolgáltatás minősítése tervezett szálláshely/szolgáltatás férőhelye
fő
❑ Nincs akadálymentesítés; ❑ Akadálymentesen megközelíthető; ❑ Épületen belüli akadálymentesítés biztosított; Akadálymentesítés (fejlesztés után) ❑ Nincs akadálymentesítés; ❑ Akadálymentesen megközelíthető; ❑ Épületen belüli akadálymentesítés biztosított; Akadálymentesítés (fejlesztés előtt)
Megvalósítási hely sorszáma: M Település
Helyrajzi szám
Közterület neve:
Házszám:
Blokkazonosító
Ingatlanhoz tartozó telek mérete:
-
-
-
-
-
m2
jelenlegi szálláshely/szolgáltatás típusa jelenlegi szálláshely/szolgáltatás minősítése jelenlegi szálláshely/szolgáltatás férőhelye
fő
tervezett szálláshely/szolgáltatás típusa tervezett szálláshely/szolgáltatás minősítése tervezett szálláshely/szolgáltatás férőhelye
fő
❑ Nincs akadálymentesítés; ❑ Akadálymentesen megközelíthető; ❑ Épületen belüli akadálymentesítés biztosított; Akadálymentesítés (fejlesztés után) ❑ Nincs akadálymentesítés; ❑ Akadálymentesen megközelíthető; ❑ Épületen belüli akadálymentesítés biztosított; Akadálymentesítés (fejlesztés előtt)
091 Ügyfél-regisztrációs szám:
Iratkód: D2405-01
Oldalszám: 5
16
Létesítményekre vonatkozó információk (szükség szerint több lap csatolható)
(A létesítmény adott megvalósítási helyen belül elkülönülő önálló fejlesztési egységet jelent, pl egy épület,egy út stb. A létesítmény sorszámát mindig kezdje 01-el és folytonosan növelje. A következő megvalósítási helynél ismét kezdje 1-el.) ( a hivatkozási azonosító a M és L száma együtt, pl. 0101)
Megvalósítási hely sorszáma: M
Létesítmény sorszáma: L
Létesítmény megnevezése: Az adott célterülethez kötődő, létesítményre vonatkozó adatok, információk:
Megvalósítási hely sorszáma: M
Létesítmény sorszáma: L
( a hivatkozási azonosító a M és L száma együtt, pl. 0101)
Létesítmény megnevezése: Az adott célterülethez kötődő, létesítményre vonatkozó adatok, információk:
Megvalósítási hely sorszáma: M
Létesítmény sorszáma: L
( a hivatkozási azonosító a M és L száma együtt, pl. 0101)
Létesítmény megnevezése: Az adott célterülethez kötődő, létesítményre vonatkozó adatok, információk:
092 Ügyfél-regisztrációs szám:
Iratkód: D2405-01
Oldalszám: 6
17
Nyilatkozatok
1 . Kijelentem, hogy a) a támogatási kérelemben szolgáltatott adatok megfelelnek a valóságnak; b) a jelen kérelemben igényelt támogatás(ok)ra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések - különösen a többször módosított 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet és a 44/2011. (V.26.) VM rendelet által előírt valamennyi feltételt megismertem és az azokban foglalt feltételeket betartom; c) vállalom a b) pontban meghatározott feltételekből eredő kötelezettségek teljesítését, így különösen, hogy a támogatással összefüggő ellenőrzés során kért dokumentumokat, igazoló iratokat beszerzem, átadom, és a fejlesztés helyének megtekintését biztosítom; d) megfelelek, valamint a megvalósítandó beruházás megfelel a támogatás igénybevételének feltételeit meghatározó jogszabályok előírásainak; e) a támogatást rendeltetésének megfelelően használom fel, jogosulatlan részvétel esetén a jogosulatlanul kifizetett összeget visszafizetem, és vállalom az egyéb jogkövetkezményeket; f) nem állok gazdálkodási tevékenységemmel összefüggő végrehajtási eljárás alatt; g) szervezet esetén a támogatási kérelem benyújtásakor az általam képviselt szervezet nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás, adósságrendezés alatt. 2 . . Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy vonatkozásomban a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 15. § (5) bekezdésében meghatározott követelményei teljesülnek. 3 . Tudomásul veszem, hogy a) az MVH-val a kapcsolattartás a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: MVH eljárási törvény) 28. § (1) bekezdése szerinti Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett adatok alapján történik; b) az adatok megváltozása esetében az MVH eljárási törvény 29. § (1) bekezdése alapján a változást köteles vagyok az MVH illetékes megyei kirendeltségén tizenöt napon belül bejelenteni, és amennyiben ezen bejelentési kötelezettséget elmulasztom, az ebből adódó az MVH eljárási törvény 29. § (5) bekezdésében, valamint 30/A. §-ában foglalt jogkövetkezmények engem terhelnek; c) a jogosulatlan részvételhez kapcsolódó és az egyéb fizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, melyet az állami adóhatóság hajt be; d) amennyiben az intézkedéssel kapcsolatban lejárt tartozásom áll fenn, az MVH eljárási törvény 38. § (9) bekezdése alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a fizetési számlámat vezető pénzforgalmi szolgáltató végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. Tudomásul veszem, hogy e nyilatkozat hiányában a kérelmem az MVH eljárási törvény alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. 4 . Vállalom, hogy támogatott beruházást, létesítményt, eszközt, megvalósított, felújított, korszerűsített létesítményt a megvalósítástól kezdődően az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított legalább 5 évig rendeltetésének megfelelően, a vonatkozó engedélyek és előírások betartásával használom, üzemeltetem. 5 . Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy a) az általam közölt adatokat az MVH továbbítsa az Irányító Hatóság részére, azzal a céllal, hogy azokat az intézkedéshez kapcsolódó monitoring tevékenységében, valamint annak végrehajtásáról szóló éves jelentéseiben felhasználja; b) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 113.§ (2) bekezdés c) pontja alapján a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataimhoz - azok konstrukciós forrásainak költségvetésbeli elhelyezkedésétől függetlenül - a jogszabályban meghatározott jogosultak, és az Ámr. 122. § (3) bekezdése szerinti támogatások folyósítói, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek hozzáférjenek; c) az MVH a lakóhelyem vagy tartózkodási helyem igazolása céljából a lakcímet igazoló hatósági igazolványom másolatát és az annak tartalmát képező személyes adataimat kezelje, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv megkeresése helyett a lakcímet igazoló hatósági igazolványom alapján állapítsa meg a támogatásra való jogosultságom fennállását. 18
Kitöltési dátum és aláírás
Kitöltés dátuma:
.
.
Ügyfél aláírása: Aláíró neve:
Nem természetes személy esetén cégszerű aláírás szükséges.
093 Ügyfél-regisztrációs szám:
Iratkód: D2405-01
Oldalszám: 7
Tájékoztató Tájékoztató az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Halászati Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből származó pénzeszközök kedvezményezettjére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról
Tájékoztatom, hogy a Bizottság az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának tekintetében történő alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 259/2008/EK rendeletének 1. cikke, valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 24. § (2) és (3) bekezdése alapján az alábbi adatok közzétételre kerülnek a www.mvh.gov.hu weboldalon:
I. Ügyfél-azonosító adatok Természetes személy ügyfél esetében az MVH Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerében nyilvántartott a) családi- és utónév, b) lakcím (a helység neve, postai irányítószáma, közterület neve, jellege és száma). Nem természetes személy ügyfél (gazdasági társaságok, alapítványok, egyesületek stb.) esetében az MVH Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerében nyilvántartott a) bejegyzés szerinti teljes név, b) székhely/telephely (a helység neve, postai irányítószáma, közterület neve, jellege és száma). II. Kifizetésre vonatkozó adatok Az ügyfél részére a) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap terhére a pénzügyi évben teljesített kifizetések jogcíme, összege és ezek pénzneme, b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap terhére a pénzügyi évben teljesített közfinanszírozás jogcíme, - a közösségi és a nemzeti hozzájárulásokat is magában foglaló - teljes összege és ezek pénzneme, c) az a) és b) pontban meghatározott kifizetett összegek együttesen, és ezek pénzneme, d) az Európai Halászati Alap terhére a pénzügyi évben teljesített kifizetések jogcíme, összege és ezek pénzneme, e) a központi költségvetésből a pénzügyi évben teljesített kifizetések jogcíme, összege és ezek pénzneme.
Tájékoztatom továbbá, hogy
- a fenti adatait a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme céljából a Közösségek és a tagállamok pénzügyi ellenőrző és vizsgálati szervei feldolgozhatják azzal, hogy tevékenységük során az ügyfél alapvető jogait és szabadságait tiszteletben tartják. - az I. és II. pontban meghatározott adatok az első közzétételüktől számított két évig elérhetőek maradnak a www.mvh.gov.hu weboldalon. - az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelvnek megfelelően, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 11. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a valóságnak meg nem felelő adat helyesbítését kezdeményezheti, továbbá az Avtv. 20. §-a alapján az MVH az általa kezelt, közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatosan kérelemre tájékoztatást ad. - amennyiben ezen adatok nyilvánosságra hozatalával összefüggésben bármilyen jogsérelem éri, úgy annak orvoslására a Közösségek és a tagállami jogrendszer szabályai - az Avtv. 17. §-ában meghatározott bírósági jogérvényesítés - által biztosított lehetőségeket igénybe veheti.
094 Ügyfél-regisztrációs szám:
Iratkód: D2405-01
Oldalszám: 8
