BÉNYE-KÁVA ÁLTALÁNOS ISKOLA 2216 BÉNYE, FŐ ÚT NEVELÉSI PROGRAMJA 2004

BÉNYE-KÁVA ÁLTALÁNOS ISKOLA 2216 BÉNYE, FŐ ÚT 83-85. NEVELÉSI PROGRAMJA 2004.

1

Bénye-Káva Általános Iskola 2004. évi Nevelési programjának a jogszabályi alapja: - A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX . törvény, különös tekintettel a 2003: LXI. Törvény módosítása (2003. július 16.) - A 243/2003. (12.17.) Kormány rendelet A Program életbe lép 2004. szeptember 01. A programot módosítjuk Ha a jogszabály változik Ha a nevelőtestület 31 %-a kezdeményezi a változtatást. Ha a szülői szervezet 70 %-a kezdeményezi a módosítást A program megtekinthető: Bénye Község Önkormányzati Hivatala Káva Község Önkormányzati Hivatala Az intézmény bényei és kávai épületében Helyi tantervként használjuk a minisztérium által kiadott keret tanterveket, az új kerettantervet a 2004/2005.ös tanévben felmenő rendszerben vezetjük be.

2

NEVELÉSI PROGRAM 2004. „Tőlünk függ minden, csak akarjuk !” /Széchenyi/ l.. BEVEZETÉS 1.1. Az iskolánk bemutatása Iskolánkat a Bénye-Káva Általános Iskolát 1973 óta két település közösen működteti. A két község története nagyon hasonló. A török időszak alatt mindkét falu elnéptelenedett. Birtokosai többnyire ugyanazok a nemesek voltak. Bényét 1714-ben Kávát néhány évvel később telepíti be Fáy Mihály evangélikus vallású felvidéki szlovákokkal. Az oktatás megkezdése 1725-re tehető, amikor Kovács N. levita megkezdte a papi teendők mellett, a gyermekek tanítását is. Iskolánkat 1948-ban államosították. Bényén 1963-ban, Káván 1973-ban sikerült bevezetni az osztott osztályos tanítást. Káván egy régi kúria épületét alakították át az iskola számára. Itt négy osztályterem, egy ebédlő, egy tanár és egy tornaszoba van. Folyosója világos, tágas. A tantermek alapterülete megfelelő, légköbmétere elfogadható, fűtése jól megoldott, azonban természetes megvilágítása nem kielégítő. Tágas udvara, amely négy oldalról veszi körbe az épületet, játékra, sportolásra alkalmas. A bényei iskolát a huszas évek végén építették. 1968-ban és 1992-ben bővítésekre került sor. Így jelenleg az épületben hat tanterem, egy tornaszoba, ebédlő, könyvtárhelyiség illetve egy nevelői és egy igazgatói szoba található.

3

A mellékhelyiségek korszerűek. A tantermek alapterülete, légköbmétere, természetes megvilágítása, fűtése megfelelő. Udvara jól kerített, játékra sportolásra alkalmas.

1.2.A község gazdasági és társadalmi helyzete: A régmúlt időkben a lakosság nagy részének megélhetését a mezőgazdaságban végzett munka biztosította. Az 1950-es évek végétől mind többen helyezkedtek el budapesti gyárakban, és üzemekben. A kilencvenes évek elejétől itt is megjelent a munkanélküliség, de a főváros közelségéből adódóan az átlagosnál még mindig jobb a helyzetünk. A szülők a nap jelentős hányadában távol vannak otthonaiktól, gyermekeik hosszú időt töltenek felügyelet nélkül. Ebből adódik iskolánknak az a feladata, hogy a különböző tanórán kívüli tevékenységekkel lehetőséget biztosítunk a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra, a tanulók testi és lelki egészségének megőrzésére. 1.3. Iskolánk földrajzi helyzete, vonzáskörzete Iskolánk a Bénye-Káva Általános Iskola- amint a nevében is benne foglaltatik- e két település általános iskolai korú gyermekeinek oktatását, végzi. Bénye, Káva földrajzi elhelyezkedése: A Duna-Tisza közén Pest megyében a fővárostól és egyben megyeszékhelytől DK-i irányban 50 km-re található. Koordinátái: Északi szélesség 47 fok és 25 perc. Keleti hosszúság 19 fok és 30 perc. Felszíne: A községek területén húzódik a Nyugati-Cserhát délkeleti nyúlványa, a Gödöllői dombság. Bár ezen a tájon a halmok már eléggé ellaposodnak, mégis kellemes látványt nyújtanak a szerteágazó völgyekbe települt falvak az átutazóknak Bénye-Káva községek határában található egy halastó, mely nyáron kellemes célpont a kirándulni és horgászni vágyók számára. Télen a tó befagyott jegén korcsolyázni is lehet. Természetföldrajzi nevezetesség a „Kisasszonyvölgy” 60 hektáros területén fészkelő madarak ütnek tanyát. A Gödöllői dombság minden jellemző vonását magán viseli ez a vidék. Jelenleg egy szövetkezet és több egyéni gazdálkodó műveli a területet. Főleg búzát, árpát,. Kukoricát, napraforgót és kisebb mennyiségben

4

burgonyát termelnek. A gyümölcsfélék közül a szőlő a legelterjedtebb. A munkaképes lakosság egy része naponta ingázik Monorra, vagy Budapestre. A másik részre a mezőgazdaságban dolgozik, illetve egy része munkanélküli. A település könnyen megközelíthető, - a 4-es számú főközlekedési úton Monorig, majd onnan menetrend szerinti autóbusz csatlakozással. Könnyen elérhetők még a községből a következő nagyobb települések személygépkocsival illetve menetrend szerinti autóbusszal: Nagykáta, Jászberény, Pilis, Cegléd, Úri, Sülysáp Iskolánk vonzáskörzete: Iskolánkba zömében bényei és kávai illetve néhány gombai tanuló jár. A pályaválasztás előtt álló tanulók többnyire budapesti és monori, kisebb számban ceglédi és nagykátai iskolákban tanulnak tovább. A statisztika azt mutatja, hogy igen kedvező a továbbtanulásra jelentkező és a középiskolába felvett tanulók aránya. 1.4. Iskolánk küldetésnyilatkozata Az itt dolgozó nevelők legfontosabb céljuknak tekintik, hogy az általános iskola általános műveltséget megalapozó feladatának megfelelően minél több szilárd alapkészséggel rendelkező és jól nevelt, testileg és szellemileg egészséges tanuló hagyja el az iskolánkat középfokú intézményben, érdeklődésüknek, tehetségüknek és lehetőségeinknek megfelelően tanulhassanak tovább.

5

2. AZ ISKOLA NEVELÉSI TERVE 2.l. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Pedagógiai alapelvek, és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb feladatok a, A Bénye-Káva Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: • Az iskolában olyan légkör megteremtése szükséges, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat. • A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk. • A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. • A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük. • Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. • Minden gyerek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban • Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk .a tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. b, Az alapelvek megvalósításához kapcsolódó legfontosabb feladatok a, Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. A nevelők szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből, ezért tervszerű nevelő -oktató munkával fejlesztik a

6

tanulók alapkészségeit, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható továbbépíthető alapműveltséget nyújtanak. b, Az iskola olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. c, Kívánatos a tanulókat megismertetni nemzeti kultúra és a történelem eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet. d, Fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. Elérendő cél, hogy a tanulók körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete. e, Törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre. Segíteni kell a diákoknak észrevenni s értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat. Törekedni kell az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. f, Az iskola – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni a lakóhelye életében. Rendszeres kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessen a szülőkkel, a falu érdeklődő polgáraival. Tovább ápolja és bővíti eddigi kapcsolatait a környező települések iskoláival és közművelődési intézményekkel. A nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola eddigi hagyományaihoz híven képviseltesse magát a különféle helyi rendezvényeken, és ilyen – a tanulók számára szervezett – megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 2.1.2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

7

a, Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulónk elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennünk meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. • Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. • Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). • Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. • Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. • A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. • Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. • A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 1. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeink, hagyományainak,

8

jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. • A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájának, hagyományainak tiszteletben tartása. • Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére Elérendő célkitűzés, hogy az iskola végzős diákjainak többsége az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg a helyi tanterv követelményeinek: minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, amelyek képessé teszik arra, hogy a későbbiekben megfeleljen a középiskolai, illetve alapműveltségi vizsgakövetelményeknek. Azok a tanulók pedig, akik ezt nem tudják teljesíteni, legalább elsajátítsák a kerettantervben előírt minimális továbbhaladási feltételeket, hogy képesek legyenek boldogulni az életben. b, Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a célok megvalósítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelés program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

2.2.

Feladataink

A különböző célok megvalósításához kapcsolódó feladatok mindennapi tevékenységünk lényegét képezik. A feladatok megvalósítása jelzés is egyben, hogy mennyire vagyunk képesek a magunk elé kitűzött célt elérni, vagy megközelíteni, ezért folyamatosan elemeznünk kell tevékenységünket abból a szempontból is, hogy mikor tekintjük feladatvégzésünket sikeresnek. Azt is figyelembe kell venni, hogy a különböző célok megvalósításához kapcsolódó feladatokat nem egyforma színvonalon és intenzitással

9

tudjuk elvégezni. Törekednünk kell tehát arra, hogy a feladatvégzés a céloknak és az elvárásoknak megfelelően valósuljon meg.

Feladatvégzésünk során kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiak megvalósítását: • A célokhoz kapcsolódó oktatási-nevelési feladatok elsősorban a tantárgyi követelményrendszer megvalósításában jelennek meg, ezrét elsődleges feladatunk a tanítás színvonalának folyamatos fejlesztése, pedagógiai kultúránk tökéletesítése; • A tárgyi tudás átadása mellett fokozottan ügyelünk a korszerű, a tanuló egész személyiségét, gondolkodását fejlesztő módszerek alkalmazására; megtanítjuk a tanulót arra, hogy a napjainkra jellemző információs áradatból képes legyen a lényeges, számára fontos információk kiválasztására, a változó környezet változó igényeihez való alkalmazkodásra, önmaga folyamatos képzésére; • Törekszünk az alkotó gondolkodás és tevékenység megismertetésére, ennek érdekében tudósokat, művészeket, közéleti személyiségeket hívunk meg iskolánkba; • Széleskörű differenciálással -az egyéni képességeket, adottságokat figyelembe véve - esélyt kell biztosítunk a tanulók számára, hogy tehetségüket sikerélményeken, kudarcokon át kibontakoztathassák. • A problémákkal, nehézségekkel, teljesítményzavarokkal, magatartási gondokkal, krízisekkel küzdő diákokkal egyénileg és/vagy csoportosan foglalkozunk annak érdekében, hogy saját maguk képessé váljanak nehézségeik leküzdésére. • A tanulói autonómia érvényesülésének lehetőségeit iskolánk nevelői a diákönkormányzat működtetésével is bátorítják. A feladatok megoldása során a tanár-diák viszonyban a leendő munkatársi viszony követelményeit érvényesítjük. • Feladatunk az osztály, tantestületi, szülői fórumok megnyerése, közös vélemény kialakítása az együtt cselekvés, céljaink megvalósítása. 2.3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az egyes célokhoz, feladatokhoz kapcsolódó eszközök és eljárások sok tényezőtől függnek. Meghatározó a tanulók életkora; az a szervezeti keret vagy szervezeti forma, amelyben a nevelő-oktató munka folyik; de leginkább meghatározó az a pedagógiai kultúra, amellyel a munkát végző pedagógus rendelkezik: mennyire ismeri fel az adott pedagógiai szituáció lehetőségeit, milyen eszköztárral rendelkezik a feladat

10

megoldásához, milyen a kapcsolata a tanulókkal stb. Ugyanakkor fontos szempont, hogy mennyire képes a hagyományos pedagógiai eszköztáron kívül más eljárásokat is alkalmazni. Véleményünk szerint az eredményes nevelő-oktató munka megköveteli az eszközök és módszerek, eljárások sokszínűségét, változatos alkalmazásukat, ezért elvárjuk kollegáinktól a mai fiatalokat ténylegesen megszólító módszerek alkalmazását. Az iskola oktatási-nevelési programjainak céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas eszközök és módszerek használatával érhetők el. a) Módszereink, eljárásaink a tanítási órákon: • Elfogadjuk, sőt igényeljük az egyéni véleményalkotást (különös tekintettel a humán és társadalomtudományi tantárgyakra); • Ösztönözzük a csoportmunkát, a tanulók egymással való együttműködését az új tananyag feldolgozásában; • A tanulók érdemjeggyel történő minősítését személyre szabott szöveges értékelés is követi, melynek segítségével egyéni tanulási stratégiák alakíthatók ki. • Az egyes tantárgyak anyagába beépítjük a tanulókat leginkább érdeklő újdonságokat, felfedezéseket, a szakmai és közismereti tárgyak tanmeneteit folyamatosan megújítjuk, karbantartjuk; • A tanulók tudásszintjéhez, pillanatnyi hangulatához, attitűdjeihez igazodva alkalmazzuk a különféle tanítási módszereket; • Fokozatosan kialakítjuk az egyéni adottságokhoz, képességekhez, érdeklődéshez leginkább igazodó differenciált képzést. ; • Fejlesztjük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeket, megtanítjuk az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést, kialakítjuk a tanulók felé irányuló kommunikáció kritikai szemlélését, elemzését, értelmezését; • Minden tantárgyban törekszünk a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására; • Szoktatjuk tanítványainkat a realitás megfigyelésére, a gondolatok és fogalmak elemzésére, valamint azok összerendezésére, a racionális gondolatmenet kialakítására; • Megismertetjük őket a legújabb információszerzési, feldolgozási és átadási technikák használatára; • Szorgalmazzuk a tanulói aktivitást, tág teret adunk az egyéni munkamódszereknek, és hozzásegítjük a tanulókat egyéni tanulási stratégia kialakításához, valamint tanulási, tájékozódási módszerek megtanulásához; • Pontos, fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladatai elvégzésének megszervezésére és munkája ellenőrzésére szoktatjuk tanulóinkat, akár egyedül, akár csoportban dolgoznak.

b) Módszereink, eljárásaink a tanórán kívüli tevékenységekben

11

• Mindenkinek megpróbálunk érdeklődésének megfelelő szakkört, önképzőkört kínálni; • Próbáljuk a diákönkormányzat tevékenységét valódi tartalommal megtölteni ( a diákönkormányzatiságot valóságossá tenni), a tanulókat a döntésekbe bevonni; • Rendszeres -elsősorban az érzelmeket, empátiát aktivizáló -társas tevékenységi formákat alakítunk ki. • Kirándulások, táborok formájában a tanulókat a kivisszük a természetbe, ezáltal segítve a környezettel való kapcsolat kialakítását; • Életvezetési programokkal próbáljuk a testi, lelki harmónia megteremtését elősegíteni. Törekszünk az alkotó gondolkodás és tevékenység megismertetésére, ennek érdekében rendszeresen hívunk iskolánkba tudósokat, művészeket, közéleti személyiségeket. 2.4. A cél-és feladatrendszer megvalósításának követelményei A célok megvalósításához szükséges feladataink igen sokrétűek és bonyolult rendszert alkotnak. A feladatvégzés csak akkor lehet hatékony ,ha a rendszer minden eleme működik, azaz a megvalósításban minden iskolai dolgozó, pedagógus közreműködik. Ugyancsak közreműködés várható el a szülőktől és gyerekektől, mint közvetlen partnereinktől is. Éppen ezért a feladatvégzéssel kapcsolatban az alábbi követelményeket fogalmaztuk meg: A pedagógusokkal szemben követelmény, hogy: • Tanítási módszereiket, pszichológiai ismereteiket folyamatosan megújítsák, igazodva a változó körülményekhez; • Szakterületükön belül tovább képezzék magukat, ismerjék meg a legújabb eredményeket; . • Képesek legyenek az érdemjegyen és osztályzaton túlmenően szövegesen is értékelni a tanulók teljesítményét; • A tanulót, mint partnert fogadják el a közösen végzett nevelésioktatási folyamatban; • Maguk is vallják, érezzék sajátjuknak azokat az értékeket, elveket, amelyeket az előzőekben felsoroltunk. Az iskola vezetésével szemben követelmény, hogy: • A tantestületet személyi összetételét úgy alakítsa, hogy a kitűzöt1 célok megvalósíthatók legyenek;

12

• Biztosítsa a nevelési-oktatási folyamathoz szükséges fizikai feltételeket ( oktatási segédeszközök, tantermek és azok állapota, stb.); • A pedagógusok terhelését úgy alakítsa, hogy az önképzésre is legyen mód; • Lehetőségeihez mérten a maximális anyagi támogatást biztosítsa a pedagógusoknak; • Vezetői tevékenységében a következetesség, kiszámíthatóság érvényesüljön. A tanulókkal és a szülőkkel szemben elvárjuk, hogy: • Ha iskolánkba jelentkeznek, megismerjék alapelveinket, célkitűzéseinket, és csak ennek elfogadása esetén kérjék a felvételt; • Ha úgy érzik, az iskola nem azt nyújtja, amit célkitűzéseiben megfogalmazott, azt azonnal jelezzék.

13

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kipróbáló öntapasztalás folyamata is. Munkánk során arra építünk, ami a személyiségben adott. A személyiségfejlesztés tulajdonképpen nem más, mint a nevelés folyamata, ezért céljaink a teljes pedagógiai tevékenységünket átfogják. Ugyanakkor van néhány kiemelt terület, amelynek a fejlesztése iskolai gyakorlatunkban tudatosan és folyamatosan történik. 3.1 A személyiségfejlesztés céljai és feladatai • Széles tevékenységkínálattal, változatos pedagógiai módszerekkel, az élményszerzés örömét nyújtjuk; • Kialakítjuk a konstruktív szokások (olvasás, munka, kultúrált szórakozás stb.) rendszerét, s valljuk, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés; • Vállaljuk a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét; • Fejlesztjük a tanulók motivációs bázisát, s törekszünk az intellektuális tevékenység megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakítására; • Törekszünk a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátíttatására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartatására; • Lehetőséget, teret engedünk a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészítjük tanulóinkat a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek); • Hangsúlyt fektetünk az önismeret-fejlesztésre (önismereti órák, osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában); • A tanórai tevékenységen túl az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére is lehetőséget nyújtunk a különböző szakkörök működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel; • Minden területen fejlesztjük a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a i problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását (szóbeli feleletek, versenyek, , vitakörök, diák önkormányzati feladatok); • Elősegítjük a személyiség jövőképének, pályaorientációjának fejlődését; • Értékóvó magatartásra, a természet, a kulturális értékek megbecsülésére, megvédésére nevelünk

14

• Fejlesztjük az önkormányzati és a közösségi érzést, a sportszellemet; • Pedagógiai módszereinkkel segítjük a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat, szükség esetén a gyermekvédelem lehetőségeivel élve.

3.2 A személyiségfejlesztés gyakorlata iskolánkban Céljainkból következően a mi dolgunk mindazon alapok, biztosítása, amelyekre egy stabil, harmonikus személyiség felépülhet. Szeretnénk elérni azt, hogy minél több végzett tanulónk aktívan viszonyuljon környezetéhez, és autonóm módon alkalmazkodjon annak változásaihoz. Ennek alapján úgy gondoljuk, hogy feladatunk a személyiség tulajdonságainak (képesség, irányultság, jellem) fejlesztése. Ezek közül is elsősorban a képesség alakítása területén tehetünk a legtöbbet. a) A megismerésben szerveződő képességek közül az emlékezés és gondolkodás képességének a fejlesztését tartjuk a legfontosabbnak. • .Az emlékezés fejlesztése elsősorban a tanórák keretében történik, különös tekintettel a magyar nyelv irodalom, valamint az idegen nyelv, tantárgyak memoritereire. Törekszünk arra, hogy az egyszer már megtanult anyagokat minél többször felidéztessük a tartós megőrzés érdekében. A kerettantervre épülő helyi tantervünkben külön figyelmet fordítottunk arra, hogy az egyes tanítási órákon rendszeresen alkalmazásra kerüljön más tantárgyak anyaga is, ezzel is segítve az emlékezés fejlesztését. A tanórán kívüli tevékenységben próbálkozunk a tanulás tanulásával, ahol a gyors bevésés technikáit is gyakoroltathatjuk. • .A gondolkodás fejlesztése. Saját magunk, és tanulóink korlátjaival számot vetve a tanórákon elsősorban a lényegkiemelésre, rendszerezésre, összefüggések felismerésére törekedhetünk, míg a kreativitás, flexibilitás, ötletgazdagság fejlesztése elsősorban a szakköri, önképzőköri foglalkozásokon, illetve a legtehetségesebb tanulók speciális fejlesztésében valósul meg. Minden tantárgynak egyforma jelentőséget tulajdonítunk a gondolkodás fejlesztésében, mert úgy gondoljuk, hogy különbözőképpen fejtik ki hatásukat (pl. : történelem -lényegkiemelés, matematika -összefüggések felismerése, stb.) Ahol erre lehetőség van (magyar irodalom, történelem, földrajz, szakmai elmélet, idegen nyelv, stb.) alkalmazzuk az esszéírást; megadott szempontok alapján rendszeresen kell a tanulóknak új anyagot feldolgozni, azt a már korábbaJ1 tanult részekhez hozzáilleszteni. b) Fizikai cselekvésekben szerveződő képességek fejlesztése A gyorsaság, ügyesség, állóképesség fejlesztése elsősorban a testnevelés órán történik, de a tanév közben szervezett túrák, valamint a nyári szünetben tartott táborok is bírnak hasonló funkcióval.

15

Házibajnokságokat szervezünk labdajátékokban, de működik tenisz, asztalitenisz sportkör is.

c) Társas kapcsolatban szerveződő képességek fejlesztése A társas kapcsolatokban elsősorban az empátia és a kommunikációs képesség fejlesztését tartjuk szem előtt. Ennek egyik terepe a tanóra (hivatalos kommunikáció), A tanórán kívüli tevékenységben szervezünk olyan diákköröket, melyek a társas kapcsolatokban szerveződő képességeket fejlesztik.

4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI. A közösségfejlesztés célja az egyén társadalmi beilleszkedésének segítése: ezt a folyamatot a helyi tantervekben megfogalmazott közös követelmények megvalósulásával segítjük elő. Tényleges közösségként a tanulók azonban az iskolai, és osztály szintű közösségeket ismerik meg: az itt szerzett élmények, tapasztalatok segítik elő a társadalmi szocializációjukat. Tudjuk jól, hogy a tanulókra nagy hatással vannak a baráti közösségek is sokszor ezeknek a spontán befolyása erősebbnek viszonyul a tudatos iskolai törekvéseknél. Amikor az iskolai közösségek fejlesztésről beszélünk, nem hagyhatjuk feltáratlanul ezeket a területeket, és igyekeznünk kell olyan stratégiákat kidolgoznunk, amelyekkel eredményesen ellensúlyozhatjuk a tanulókat ért iskolán kívüli hatásokat. Közösségfejlesztési stratégiánk egy részt az iskolai színtű, közös célokra mozgósító, másrészt az osztályközösségben megvalósítandó feladatokra épít. 4.1 A közös cél elérésére irányuló iskolai szintű tevékenységek • Tanulmányi eredmények javítása Ennek érdekében tanulócsoportok létrehozása osztályon belül képességek, eredmények, érdeklődés alapján, amely kisközösségek (5- 7 fő) szerveződését eredményezheti. Idegen nyelvi, matematikai, nyelvi, számítástechnikai csoportbontások. Felzárkóztató, tehetséggondozó, felvételi előkészítő foglalkozások szervezése. • Iskolai hagyományok megteremtése, ápolása A hagyományok ápolásának és megteremtésének nagy lehetőséget tulajdonítunk. Szeretnénk, ha tanulóink büszkék lennének

16

iskolájukra, ennek érdekében próbálunk létrehozni olyan rendszeresen ismétlődő tevékenységeket, melyek a hagyományok alapját képezhetik Ide sorolhatjuk: 1. Évnyitó – elsősök szereplése 2. Rigóavató 3. Szüreti bál, felvonulás 4. Október 6. Fáklyás tábortűz 5. Mikulás műsor az óvodásoknak 6. Álarcosbál 7. Szavalóverseny 1-3. osztály III. 14-én 8. Jóságbusz, Papírbusz 9. Gyermeknap keretében a nagycsoportos óvodások az iskolában.(Ha erre van óvodai igény, lehetőleg Káván a szülőkkel jönnek) 10.Májusi országjáró napok 11.Ünnepélyes tanévzáró /Ballagással egybekötve/.A ballagás szülői kérésre, a szülők által 100 % -os támogatással, a nevelők 100 %-os hozzájárulásával történhet. 12.Tabló készítése a 8.osztály részére (szülői kérésre, és a szülők által 100 % támogatással. A nevelők 100 %-os hozzájárulásával). • A tanulói önkormányzatiság vallás tartalommal való megtöltése Szeretnénk elérni, hogy a tanulók a közoktatási törvényben biztosított lehetőségeikkel élni tudjanak, ki- és felhasználva a demokratikus játékszabályokat, az érdekérvényesítés eszközeit. A tanulói jogok gyakorlása, az iskola mindennapi tevékenységének alakítása igényli a tanulók közös cselekvését. Ilyen lehet. pl. : a tananyag véleményezése, a tanítás módszertanának véleményezése, a tanárok és diáktársak teljesítményének véleményezése, a házirend alakítása, egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározása. Az önkormányzatiság természetesen nem csak a közösségfejlesztésben játszik lényeges szerepet, hanem alkalmas terepe a politikai kultúra elsajátításának is. 4.2 Az osztályközösség -mint elsődleges közösség -szerepe a közösség fejlesztésében

17

Az osztályközösség a középiskolában már sok alapismerettel, kialakulóban lévő szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulókból áll, ezért a meglévő életszemléletüket kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, a kortársak egymásra hatásának. Mivel a tanuló idejének nagyobbik részét az osztályközösségben tölti, meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösségek kiemelt feladatai : • .Valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása; • az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, a másság elfogadása, a tolerancia gyakorlása; • Egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban; • A társas viszonyok, kapcsolatok gyakorlása, konfliktus- és versenyhelyzetek kezelése, megoldása; • A szabad véleménynyilvánítás és a vitakultúra fejlesztése, gyakorlása. A közösségfejlesztés koordinátora az osztályfőnök A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek, aki indirekt és direkt irányítással a közösséget formálja. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Szervező, irányító, kapcsolattartó a tanulók, az osztályban tanító nevelők és a családi ház között. Fontos a szerepe és tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire sikerül az iskola és a család nevelési elveit összehangolnia. Az osztályfőnöknek kell felismernie a tanuló problémáit, érzékelni az esetleges deviáns eseteket, és meg kell találni a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában segítségére lehetnek.

4.3 A közösségfejlesztés színterei, eszközei

Nevelési helyzet szinte mindig és mindenhol adódik. Az iskolai életben ennek azért van különösen fontos szerepe, mert a szülők és a gyermekek viszonya lazább lett. Ennek oka részben az életkori, kamaszkori sajátosság, részben a szülők fokozottabb elfoglaltsága, ami miatt több feladat hárul az iskolára, tanárra, osztályfőnökre. Minden tanárnak ki kell használnia a tanóráin adódó nevelési lehetőségeket. Különösen fontos ez a magyar és történelem tantárgy szakóráin. Az osztályfőnöki órák témáinak megválasztásakor igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz és az adott közösség főbb problémáihoz is. A tanulóknak bármikor, bárhol nyitottnak kelleni a problémafeltáró

18

beszélgetésekre, így a szünetekben, tanítás előtt vagy után, vagy éppen a véletlen találkozások alkalmaival is, vagy a közös iskolai programokon. Az iskola feladata az is, hogy tartalmas, sokszínű kulturális és sportprogramot nyújtson a tanulóknak. Ilyenek pl.: a színházlátogatások, ahol az ismeretek gazdagításán túl az ízlésformálás, a viselkedés alakítása kap fontos szerepet. A kirándulások, a természetjárás, a közös sporttevékenységek az egészséges életmódra nevelésben a természet értékeinek megismerésében és megbecsülésében játszanak fontos szerepet. A közös játékok, a kellemesen eltöltött idővel együtt új barátságok szövődését is jelenthetik, és a tanulók egymás értékeit is jobban megismerhetik, tiszteletben tarthatják a mások által képviselt értékrendeket. Itt érthetik meg, hogy az ember a természet része, felelős a környezete megóvásáért. Itt alakulhat ki az ember és természet harmonikus kapcsolatáról a helyes szemlélete és az az igénye, hogy óvja és gyarapítsa is ezeket az értékeket. A közösségben eltöltött tartalmas programok a szabadidő helyes eltöltésének szemléletét formálják, meghatározói lehetnek a későbbi életvitel kialakításának. A tanulmányi kirándulás tartalma, helyszíne lehetőleg kötődik a már tanult tananyaghoz.

19

5. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 5.1.Az utóbbi évek tapasztalatai alapján megállapíthattuk, hogy -akárcsak az élet egyéb területein -iskolánkba egyre nagyobb számban kerülnek olyan tanulók, akik magatartási gondokkal, beilleszkedési nehézségekkel küzdenek. Ezért már a beiskolázáskor, de legkésőbb a tanév kezdetén igyekszünk felismerni (hangsúlyozzuk, hogy felismerni, nem pedig kiszűrni) azokat a gyermekeket, akiket ebből a szempontból veszélyeztetettnek érzünk. Az említett gyermekek többnyire: A tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló, megbízással nem rendelkező peremhelyzetű tanuló; Interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók; .A család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatalok; A tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló diákok. A devianciára hajló "másság" kezelése, a gyermekek "furcsa " viselkedése, az okok felismerése nehéz feladat elé állít minden pedagógust. A nehezen nevelhetőségre utalhatnak pl. az alábbiak: nyughatatlanság, nyüzsgés, ingerlékenység, agresszivitás, konokság, csipkelődő hajlam, túlzott gátlásosság befelé fordulás; álmodozás, állandó büntudattal küzdés, túlzott igényesség vagy önértékelés, érzelmi tompultság stb. Az itt felsorolt személyiségjegyek valamelyikének megléte természetesen még nem jelent feltétlenül magatartási gondot, hiszen lehetséges, hogy csak átmeneti kamaszkori problémával állunk szemben. Ha viszont azt tapasztaljuk, hogy különböző élet- és konfliktushelyzetekre a tanuló rendszeresen inadekvát válaszokat ad (kompenzáció, regresszió, agresszió, stb.), valamint a fent felsorolt jegyek közül egy vagy több tartósan is jellemző, akkor a magatartási zavar egyértelműen megállapítható. Ha kétségek merülnek fel, a tanárok pszichológiai ismeretei, tapasztalatai nem elegendőek, úgy szakember segítségét is igényeljük.

20

Ha a személyiségzavar és az ebből fakadó magatartási, beilleszkedési nehézség bizonyítást nyer , akkor a tanulóval szemben egyéni bánásmódot alakítunk ki. Első lépésként a személyiségzavar okát próbáljuk feltárni; és ha lehetséges, (környezeti tényezők esetén) megszüntetni, akár az illetékes szervek, hatóságok (gyámügy, önkormányzat) bevonásával is. Amennyiben az ok felszámolása nem megoldható, úgy a tüneteket kell kezelnünk. Ha ez a pedagógusok számára szakmailag megoldhatatlan feladat, akkor szakember segítségét vesszük igénybe a szülővel egyetértésben. Beilleszkedési, magatartási gondok esetén a szülővel vagy gondviselővel helyi munkamegosztás alapján rendszeresen tartja a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelős vagy az osztályfőnök. Hogy melyikük az függ a probléma jellegétől, a személyes kapcsolatoktól, szociális helyzettől, szülő fogadókészségétől. Fontos lehet a kortárs segítők bevonása a problémák megoldásába: ennek lehetőségeit még csak most keressük. Iskolánk az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: • Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat • Felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével szükség esetén tanulás-módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását; • Speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket • Tájékoztatást tartunk a szülőknek a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeiről. 5.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek • Szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és az iskola pszichológusával, családsegítő szolgálattal. • A kis létszámú első osztály, mely segíti a gyermekek beilleszkedését az iskola közösségbe • A beszédhibás gyermekek létszámának felmérése után logopédus tart rendszeres fejlesztő foglalkozásokat.

21

• A leendő első osztályos osztályfőnök meglátogatja az óvoda nagycsoportos gyermekeit, foglalkozáson vesz részt, a szülőknek szülői értekezletet tart. • Az óvónő ellátogat a nagycsoportosokkal az iskolába, ahol a gyermekek kötetlen keretek között ismerkednek a leendő második otthonukkal. • Az óvónő az első osztályosok munkáját figyelemmel kíséri, órát látogat. • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. • Felzárkóztató foglalkozások, a délutáni foglalkozások keretében az elmaradt hiányosságok és pótlások érdekében • A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai. Ez a kapcsolat azt célozza, hogy a nevelők szeretettel, megértéssel közeledjenek a tanulóhoz, tiszteletben tartva a tanuló egyéniségét .A tisztelt legyen kölcsönös. • Családlátogatások, melyek szükségesek a szülők és a családok nevelési gondjainak segítésére. Célja a család és a családi környezet megismerése, a szociális és nevelési gondok feltárása és segítése. Minden osztályvezető az első hónapokban ismerkedjen meg a családokkal

6. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁRA IRÁNYULÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 6.1. A tehetség kibontakoztatására irányuló pedagógiai tevékenység a) A tehetséggondozás folyamata A probléma megközelítésekor abból indultunk ki, hogy minden tanuló tehetséges valamilyen területen, rendelkezik kiemelkedő képességekkel. A tehetség kibontakoztatására irányuló tevékenységünk ezért két nyomon halad. Egyfelől megpróbáljuk minden tanulóban megtalálni azokat a képességeket, amelyekben a legerősebb, másfelől igyekszünk

22

kiválasztani azokat a tanulókat, akik valamely területen kimagasló tehetséget árulnak el. A legerősebb képességek kiválasztása akkor lehetséges, ha a tanulókat pontosan megfigyeljük. A tanulóval állandó kapcsolatban álló pedagógusok ( osztályfőnök, osztályban tanító tanárok, stb.) rendszeresen kicserélik egymással tapasztalataikat, kölcsönösen együttműködnek, hogy a tanuló legjobb adottságai, képességei felszínre kerülhessenek. A tanórán kívüli foglalkozások, diákkörök, szakkörök, kiváló terepei a tehetség kibontakoztatásának. A valamely területen kimagasló tehetséget mutató tanulók kiválaszt4sa általában könnyebb feladat, de a velük való foglalkozás már jóval nehezebb. Ha a tanulót valamilyen területen kiemelkedő tehetségűnek találjuk, egyéni foglalkoztatási programot, tanulási stratégiát dolgozunk ki számára a szülővel egyetértésben. A program kidolgozása annak a pedagógusnak a feladata, akinek szakterületéhez a tanuló a legjobban kötődik. A kiemelkedően tehetséges tanulókat -ha tehetségük minősége, iránya alapján erre lehetőség van -versenyeztetjük, mivel teljesítményüket a verseny általában növeli. A nem kiemelkedő képességű tanulók versenyzését is támogatjuk, de őket felkészítjük az esetleges kudarcok elviselésére is, amely a verseny során érheti őket (önértékelés). b) A tehetséggondozás tanórán kívüli színterei iskolánkban A tanórán kívüli tevékenységek, szakkörök feladata a képességek fejlesztése a tehetség kibontakoztatása, középiskolákba való felkészítés.. A tanulók művészeti ismereteit hatékonyan kiegészítő szakkörök megtartását tervezik iskolánk pedagógusai belső, és szükség esetén meghívott külső munkatársak segítségével Szakköreink: • Iskolánk hagyományainak megfelelően az iskolai tanórán kívüli tevékenység egyik központja a sportudvar marad, ahol sokszínű szabadidős tevékenység folyik. Terveinkben szerepel az itt működő számítógépes rendszer Internet hálózat használatának bővítése. 6.2.A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Differenciált foglalkozással, testre szabott külön feladatokkal. Könyvtári internetes adatgyűjtés, kutató munka, differenciált forrásfeldogozás • Tehetséggondozó foglalkozások .Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanuló gondozását, valamint a

23

•

•

•

•

•

gyengék felzárkóztatását, az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Az iskolai sportkör .Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével, minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szakköri munkára és az sportkörbe önkéntesen lehet jelentkezni. Aki a szakkörbe beiratkozott, annak kötelessége egész évben részt venni a szakköri munkában. Az esetleges hiányzásokat igazolni kell. Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.)A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők melyeket az iskolában rendszeresen megrendezünk. E mellett természetesen az iskolán kívüli versenyeken való részvételt a tehetséges tanulók számára biztosítjuk. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok végzik. Szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva, különféle szabadidős programokat szerveznek. Pl: túrák, kirándulás, táborok, színház és múzeum látogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedeznie. Az iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai és helyi könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után

24

lehetőség nyílik arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl: sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használhassák. • Továbbtanulás segítése Ezt a munkát már jó lenne a hetedik osztályban elkezdeni, de a nyolcadik osztályban mindenképpen szükséges. Szeptembertől – februárig az igények felmérése után matematikából, idegen nyelvből, magyarból a tanulói és szülői írásos igénytől függően. A jelentkezés után a tanulói részvétel feltétele a szakkörével egyezik meg.

7 A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermek- és ifjúságvédelem célja, feladata A gazdasági-társadalmi változások, a családi életben felhalmozódó problémák kihatnak a gyermekek nevelésére, gondozására. A veszélyeztető tényezők igen sokfélék: a szegénység vagy éppen a jólét, az alacsony szociális ellátottság, munkanélküliség, stb. amelyek kihatnak (vagy kihathatnak) a gyermek biológiai – fiziológiai, szociális és pszichés fejlődésére egyaránt. A gyermek és ifjúságvédelem célja: hogy megelőzze, elhárítsa vagy enyhítse az ifjúra ható károsodásokat, amelyek a személyiségfejlődést megzavarják, vagy gátolják, másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. A gyermek-és ifjúságvédelem feladata: a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek a tevékenységnek az egyik fontos színtere az iskola. 7.l. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

25

7.2. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit • Meg kell keresni a problémák okait • Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához • Jelezni kell a felmerült problémát a családsegítő szolgálat szakembereinek A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: • Nevelési tanácsadóval • Családsegítő szolgálattal • Polgármesteri hivatallal • Háziorvossal • Továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal 7.3. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak • Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében • A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti hálózatot • Segíti a családsegítő szolgálat tevékenységét • A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. • Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról

26

7.4. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • • • • • • • • • • • •

A felzárkóztató foglalkozások A tehetséggondozó foglalkozások Indulási hátrányok csökkentése A differenciált oktatás és képességfejlesztés Pályaválasztás segítés A személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése A családi életre történő nevelés A napközis foglalkozások Az iskolai étkezési lehetőségek Az egészségügyi szűrővizsgálatok A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) • A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) • A szülőkkel való együttműködés • Tájékoztatás a családsegítő szolgáltatásokról

27

8. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA 8.1. A tanulási kudracnak kitett tanulók felzárkóztatása Tanulási kudarcnak tekintjük azt, ha a tanulónak a tanulási folyamatban egyáltalán nincs sikerélménye, illetve tartósan több kudarc, mint sikerélmény éri. Nem tanulási, hanem pedagógiai kudarcnak tekintjük azt, ha a tanuló nem tud képességeinek megfelelően teljesíteni. Természetes, hogy ezekben az esetekben is megpróbáljuk a tanulót motiválni, hogy jobb teljesítményeket érjen el. Azt sem a tanulási kudarc kategóriájába soroljuk, ha egy tanuló folyamatosan az átlag alatt teljesít, mert képességei alapján nem tud többet produkálni. Célunk az, hogy a tanulási kudarcot a minimumra csökkentsük, illetve megelőzzük. Ha tanulási kudarcot tapasztalunk, első lépésként a kudarc okát keressük, majd a következő lépésben ezt próbáljuk megszüntetni. A tanulási kudarc leggyakoribb okai: • Túl magas követelményszint, túlzott elvárások Ha a tanuló előképzettsége elmarad az átlagostól, és emiatt nem képes a többiekkel lépést tartani valamint a követelményeknek megfelelni, akkor felzárkóztató foglalkozásra kerül sor. A felzárkóztatás mindig célirányos, a fennálló hiányosság megszüntetésére törekszik Gyakori az olvasási zavar), amely a szöveg meg nem értésében nyilvánul meg, a matematikai hiányosság, amely elsősorban az ismeretek alkalmazása terén okoz nehézséget. • A tanulási kudarcok fakadhatnak a családból, de a pedagógusból is. Ez akkor fordul elő, ha egy vagy több tantárgyból olyan teljesítményt vár el a család vagy a pedagógus, melyet a tanuló önhibáján kívül nem tud teljesíteni. Az iskolai konzultációk hatására a pedagógusok csökkentik vagy átalakítják elvárásaikat. Nehezebb feladat -az általában elfogult -szülőt meggyőzni arról, hogy gyermeke az adott területen vagy

28

összességében nem tud az ő elvárásainak megfelelően teljesíteni. Az osztályfőnök és a szaktanár azonban nagy tapintattal és érvekkel meggyőzheti a szülőt arról, hogy vizsgálja felül elvárásait • A tanuló túlzott elvárása önmagával szemben Azoknál a tanulóknál fordul elő, akik mindenből maximálisan szeretnének teljesíteni ( csak a kitűnő elfogadható számukra), de adottságaik képességeik alapján ezt nem tudják elérni. Nagyon sok időt fordítanak a tanulásra, keveset pihennek, kialvatlanok fáradtak, ezáltal eredményük még annál is gyengébb lesz, mint amit egyébként elérhetnének. Ilyenkor megkeressük azt a személyt, aki a tanulóhoz a legközelebb áll, akiben a tanuló feltétlenül megbízik, és véleménye fontos a számára: vele konzultálva, rajta keresztül próbáljuk a gyerek tanulási stratégiáját megváltoztatni, illetve önértékelését reális irányba terelni. • A teljesítmény értékelésének helytelen módja A tanulási kudarcoknak szintén gyakori oka, ha az értékelés negatívan motivál, például a számonkérések során a feleletek dolgozatok hibáit emeljük csak ki. Célszerűnek tartjuk, hogy az értékelésben a tanuló teljesítményének pozitív vonásait is hangsúlyozzuk, inkább dicsérjünk, mint elmarasztaljunk Segítjük abban, hogy milyen tanulási módszerekkel tudná még jobban elsajátítani a tananyagot A tanulónak mindenkor éreznie kell, hogy a legkisebb teljesítményt, erőfeszítést is észreveszik a pedagógusok (nem csak a tanulásban, az egyéb tevékenységekben is) és azt értékelik Fontosnak tartjuk a szöveges értékelést is, mert az osztályzat önmagában keveset jelent Csak a szöveges értékelés segítheti a tanulót abban, hogy valóban jobb eredményt érjen el. • Magatartási zavar Magatartási zavar esetén a vonatkozó fejezetben leírt módon járunk el, és ettől várjuk a tanulási kudarc megszűnését is. • Funkcionális motoros vagy idegrendszeri zavar Ebbe a körbe soroljuk azokat a tanulókat, akik valamilyen rendellenesség miatt nem tudnak megfelelni a tanulmányi követelményeknek. Ha a rendellenesség mértéke befolyásolható ( diszlexia, diszgraphia, diszcalculia, stb. ) akkor vagy iskolán belül, vagy ha szakmai kompetenciánkat meghaladja, akkor iskolán kívüli fejlesztő foglalkozásra irányítjuk a tanulót, természetesen a szülők beleegyezésével. Ha a tanuló nem korrigálható rendellenességben szenved, úgy élünk a jogszabályban biztosított lehetőséggel, és orvosi vélemény alapján a tanulót az adott tantárgyból nem osztályozzuk, illetve a számonkérés módját a tanulóhoz igazítjuk. 8.2. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: • A kis létszámú első osztály

29

• Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése • A napközi otthon • Az egyéni foglalkozás • Csoportfoglalkozások • Differenciált foglalkozások • Felzárkóztató foglalkozások • Az iskolai könyvtár valamint az iskola más létesítményeinek eszközeinek egyéni vagy csoportos használata • A továbbtanulás irányítása, segítése • A disgrafiás gyermekek segítése A disgrafiás gyermekek esetében az írás tanítására szánt idő a gyakorlási mennyiség és a végeredmény között megfelelő (harmónia) arány szükséges. Ezek a gyermekek általános lelassult pszichomotorikummal rendelkeznek, ügyetlen a finom mozgásuk. Írásukban grafomotoros hibákat találunk - görcsös ceruzafogás - gyakran feleslegesen felkapkodja a ceruzát - vonalvezetési hibák - a betű alakján gondolkodik Ezeknél a gyermekeknél a számítógépen való írás kiváltja a fenti hibalehetőségeket, megszűnik az írással kapcsolatos negatív motiváció. Az iskolában, a gépírás tanítása ezt a tényt igazolja.

30

9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ TEVÉKENYSÉG

9.1 A szociális hátrányok okai Szociálisan hátrányos helyzetűnek tekintjük egyfelől azokat a tanulókat, akiknek anyagi (pénzügyi) helyzete jelentősen elmarad az átlagtól, illetve a család anyagi helyzete olyan, hogy a tanuló alapvető fizikai és szellemi szükségletei nem elégíthetők ki. Ezen hátrányok enyhítése a pedagógia eszközeivel nem lehetséges, az ilyen tanulók anyagi támogatása egyrészt a jogszabályokban meghatározottak szerint történik (kedvezményes étkezés, tankönyv-támogatás, stb.), másrészt megpróbálunk támogatást szerezni olyan karitatív szervezetektől, alapítványoktól, amelyeknek célja az anyagi nehézségek enyhítése. A gazdaság átalakulásával kapcsolatban önhibáján kívül mind több gyermek kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az ilyen helyzetbe került tanuló inkább eltitkolni igyekszik körülményeit, ezért körültekintő, tapintatos pedagógiai feladat a veszélyeztetett és hátrányos szociális családi helyzetek felderítése és a megoldási lehetőségek számbavétele. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítségre szorulók elsősorban az alacsony jövedelműek, a munkanélküliek, valamint a szociális ellátásban részesülők köréből kerültek ki. Szociálisan hátrányos helyzetűnek tekintjük másfelől azokat a tanulókat, akiknek kulturális háttere (tőkéje) olyan alacsony szintű, hogy másokkal szemben eleve esélytelenül indulnak életcéljaik megvalósításában. Gondolunk itt elsősorban a továbbtanulásra,

31

megfelelő álláslehetőségek megkeresésére, de gondolunk itt arra is, hogy nincs esélye a társadalmi felemelkedésre, annál inkább a visszacsúszásra, negatív mobilitásra. 9.2 A hátrányok enyhítésének pedagógiai feladatai és eszközei a) A felsorolt hátrányok csökkentését kiemelt pedagógiai feladatna tartjuk. Ennek érdekében • .élünk a pozitív motivációval, • rendszeres fejlesztő foglalkozást biztosítunk a tanórákon kívül is, • .a kommunikációs képességeket erőteljesen fejlesztjük, • az Ínformációs csatornákkal megismertetjük a tanulókat, • az ilyen esetekben rendszerint meglévő tudásbeli hátrányt felzárkóztató foglalkozásokon próbáljuk megszüntetni, enyhíteni. A felsorolt feladatok végrehajtása segítheti az iskola mobilitási funkciójának megerősítését is. b) Eszközeink a feladat megoldására, a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: • a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése (információcsere, feltárás, segítés), • a szociokultúrális hátrányok enyhítése: a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosításával, tanácsadással, a közösségek életének támogatásával, felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezésével, pályaorientációs tevékenységgel, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezésével • felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, • az iskola szociális támogatásainak eljuttatása: a rászorulóknak kedvezményes étkezési lehetőség, segélyek, tankönyvtámogatás, utazási-táborozási hozzájárulások 9.3.Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: • A kis létszámú első osztály • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése • A felzárkóztató órák

32

• • • • • • • • • • • •

A napközi otthon A diákétkeztetés felzárkóztató foglalkozások Az iskola könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése A családlátogatások A továbbtanulás irányítása, segítése Az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége A tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek Az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal, a családsegítő szolgálttal, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

10. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 10.1. A tanulókkal való együttműködés formái 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékozatják: • Az iskola igazgatója legalább havonta egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségi ülésén • A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, • Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják 3. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák

33

önkormányzati vezetőség irányítja .A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 10.2. A szülőkkel való együttműködés formái A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten. • Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás Minden osztályfőnök köteles meglátogatni a tanulóit, ismerkedjen meg a családi körülményeivel, a családi háttérrel. Szülői értekezlet Feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása A szülők tájékoztatása: - Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről.  - Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól  - A helyi tanterv követelményeiről. - Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról. - Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról.

34

-A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről. -Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. -A Szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezek keresztül egy-egy tanuló fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidős helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata, a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

35

11. A TANULÓK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A tanulók iskolai munkáján belül figyelemre vesszük: A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira jellemző dolgokat. A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjét, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményt. Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységet. A tanuló magatartását, viselkedését, fegyelmezettségét. • A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. A tanulók munkájának ellenőrzése-értékelése Az iskolákban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek.

36

A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. Az értékelés formái Személyes szóbeli értékelés történik • A tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad • A tanár megragadja a tanórán kívülilehetőségeket is • A szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor • A fogadóórákon • A szülői értekezleteken az osztályfőnök által • Az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás- és szorgalomjegyek kapcsán • Az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor • Az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők kapcsán) • A tantestület előtt (szélsőséges esetekben) • Az igazgató vagy igazgató helyettes által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán) Szöveges értékelés írásban • A szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás tanulók) • Dicséretek illetve elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe • A szaktanárok dolgozatokra írott véleményei • Külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok stb.) • Értékelés és minősítés A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási

37

lehetőségeket.(Az ismertetésnek írásbeli dokumentuma legyen. Pl: lediktálás a füzetbe.) A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5), félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) • A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük • Az érdemjegyekhez és az osztályzatokhoz szóbeli értékelés is társuljon • A félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül (figyelembe kell venni az új és az átmeneti jogszabályi változásokat első-második-harmadik osztály és negyedik osztály félév).• A szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is legyen szempont • A tanórai aktivitást és a plussz munkákat is értékeljük • Az érdemjegyek minimális száma félévente: a tantárgy heti óraszáma + 1

Az értékelés nyilvános fórumai • Házi versenyek, vetélkedők • Bemutatóórák • Értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények • Értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események) • Szakköri, osztályproduktumok kiállítása A kiemelkedő teljesítmények elismerése a. A jutalmazás alapja - kimagasló tanulmányi eredmény - jó tanulmányi eredmény és egy vagy több tantárgyból kimagasló teljesítményű - közösségért végzett tevékenység - diákkörökben öntevékeny művészeti csoportokban kiemelkedő színvonalú szereplés 38

- kiemelkedő sport teljesítmény - minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét öregbíti - Év végi dicséret kiadása a tanévzárón - Kimagasló tanulmányi eredmény minősítést kap a tanuló: A tanuló mindenből jeles osztályzatot kapott és van legalább egy tantárgyból dicséretes bejegyzése. Kitűnő minősítést kap a tanuló: Az a tanuló aki minden tantárgyból jeles osztályzatot kapott. Jeles minősítést kap a tanuló: Az a tanuló akinek első – negyedik osztályban két jó osztályzata ötödik – nyolcadik osztályban pedig három jó osztályzata van, a többi tantárgyból pedig jeles, közepes osztályzata nincs. Jó minősítést kap a tanuló: Az a tanuló akinek több tantárgyból jeles osztályzata van, első-negyedik osztályban maximum 4 jó osztályzata, ötödik-nyolcadik osztályban 5 jó osztályzata van, közepese nincs. Magatartás és szorgalom jegyeket nem számítjuk be, de a tanulónak csak magatartásból és szorgalomból példás és jó minősítése lehet. Dicséretes bejegyzést kap a tanuló: Az a tanuló aki valamely tantárgyból kimagasló eredményt ért el. Egy tanuló maximum 3 dicséretes minősítést kaphat az év végén. Napközis munka dicsérete: Magaviselet, közösségi munka, szorgalom b. A jutalmazás formái - írásbeli szaktanári, illetve osztályfőnöki dicséret - igazgatói írásbeli dicséret

39

- az egész tanévben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret - Racskó Károly Alapítvány - Orosz Lajos Alapítvány - Káva Önkormányzati dicséret (Az odaitélés módja az Alapító Okiratban foglaltak szerint történik). 11.2. A magatartás és szorgalom minősítési rendszere 11.2.1. Alapelvek Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: - Segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését - Segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is - Az értékelés általában a tanuló iskola tevékenységére vonatkozzon - Mindig legyen személyre szabott 11.2.2. A magatartás és szorgalom értékelésének módja Az osztályfőnök összegzi az osztály és kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetén osztályfőnöki óra keretében (különösen problémás esetekben az osztályban tanító tanárok megbeszélésén) megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályozó értekezleten az osztályban tanító nevelők hoznak szavazás alapján. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítést az egész tanévre szól. (Módosítás a 2004/2005-tanévtől felmenő rendszerben az 1-2-3. osztály és a 4. osztály féléves értékelése). 11.2.3. A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai . Megfelelés az iskolai követelményeknek Követelmények:

40

- A házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása - Szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony Követelmények: - Beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése - Aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában - Segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában Megfelelés az általános viselkedési normáknak Követelmények: -udvarias, figyelmes viselkedés és kultúrált hangnem minden körülmények között

11.2.4. A szorgalom értékelése A szorgalom értékelésének szempontjai A motiváltság Követelmények: - a tudás megszerzésének igénye - az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény A tanulási folyamat Követelmények: - jó idő – és munkaszervezés - kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés - fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység Többletek (tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok) 11.3. Mérés 11.4.

41

11.3.1. A mérés fogalma az oktatásban A mérés az ellenőrzésnek az a módszere, amely legtöbbször a tanulók által nyújtott teljesítmények kimutatására szolgál. Az iskolában általában kétféle mérést alkalmazunk: a tantárgyi ( vagyis a tantervi követelményeknek való megfelelést vizsgáló úgynevezett tudás szintmérést) és neveltségi szintmérést. 11.3.2. A mérések tervezése A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: • Évfolyamonként a tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok. Rajzból technikából, mozgókép és média tárgyakból a produktumokat, más tantárgyakból a felméréseket augusztus 31-ig meg kell őrizni a nevelőnek. Más döntés esetén hosszabb ideig is. • Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók. A tantárgyak felsorolása egyben rangsor is. • Az olvasás-szövegértést évente mérjük fel március hónapban, a felméréseket megőrizzük 8 évig, a feladatokat az eredmény függvényében jelöljük ki évről évre. • A kerettantervi minimumon alapuló diagnosztizáló mérést végzünk. 12. AZ ÉRTÉKELÉS GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA 12.1. A tanulmányi teljesítmény A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését, elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei,

42

eredményei hogyan változtak, fejlődtek-e vagy hanyatlottak, az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. A 2-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. Az első évfolyamon a félév és a tanév végén a tanulók munkáját az alábbiak alapján értékelő lap segítségével értékeljük. Az első évfolyam végén a tanulók bizonyítványába azt jegyezzük be, hogy a tanuló a tantervi követelményeknek megfelelt-e, jól megfelelt, illetve melyik tantárgyakból volt gyenge. Az értékelő lapot a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány mellett adják ki. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkáját osztályfőnöke az év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon. A 2-8. évfolyamokon, illetve tantárgyakból a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles(5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjeggyel ajánlatos rendelkeznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tantárgyak, amelyeknek oktatása egy tanítási cikluson belül csak egy órában történik. E tárgyakból két havonta kell legalább egy érdemjeggyel értékelni a tanulókat. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

43

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítményt (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik /kivétel minimum felmérés esetén/. Teljesítmény Érdemjegy 0-33 % 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %

elégtelen (1) elégséges(2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A teljesítmény százaléka és az érdemjegy lehetőleg a dolgozat írása előtt kerüljön rá a felmérő lapra. 12.2. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésnél az 1-8. évfolyamon a példás (-5) jó ( 4) változó (3) rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzák. A tanulók magatartását a 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnökök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnökök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők Példás( 5) az a tanuló aki: a házirendet betartja, tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik. Kötelességtudó, feladatait teljesíti. Önként vállal feladatokat és azokat teljesíti. Tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen,segítőkészen viselkedik. Az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet. Nincs írásbeli

44

figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4) az a tanulón aki: A házirendet betartja, tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik. Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti. Feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti. Az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt. Nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló aki: Az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be. A tanórán vagy tanórán kívüli többször viselkedik fegyelmezetlenül. Feladatait nem teljesíti minden esetben. Előfordul, hogy társaival a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva. A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik. Igazolatlanul mulasztott. Osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló aki: A házirend előírásait sorozatosan megsérti, feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti. Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen. Társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durván viselkedik. Viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza. Több alkalommal igazolatlanul mulaszt. Több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésének az 1-8. évfolyamon a példás (5),jó (4) változó (3) hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe illetve bizonyítványba bejegyezi. A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatokról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló aki: Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. Tanulmányi feladatit minden tantárgyból rendszeresen elvégzi. A tanórán aktív , szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi. Munkavégzése pontos, megbízható. A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz. Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó ( 4) az a tanuló aki: Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik.

45

Tanórákon többnyire aktív. Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti. Taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló aki: Tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől. Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik. Érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja. Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló aki: Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg. Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen. Feladatait folyamatosan nem végzi el. Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek. A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül. Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréshez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte /vagy megsértése/ szükséges. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály , illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb .versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, azt az iskola jutalomban részesíti. 12.2.1. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: Szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, nevelőtestületi dicséret és igazgatói dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:

46

Szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak ,melyet a tanévzáró Ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szerepl6 tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót aki: Tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 12.2.2. Az iskolai büntetések formái: Szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 12.2.3. AZ ÚJ, A MÓDOSÍTOTT KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY 70. §ÁNAK MEGFELELŐ ÉRTÉKELÉSE AZ 1-2-3. OSZTÁLYBAN ÉS A 4. OSZTÁLY FÉLÉVÉBEN: A törvénymódosítás egyik legfontosabb – és talán legvitatottabb rendelkezése – az első négy évfolyamra vonatkozó új fajta értékelési

47

rendszer, amely alapján az eddigi érdemjegyekkel minősített félévi és év végi osztályzatokat minden iskolában felváltja a tanulók szöveges értékelése. . Az (1) bekezdés előírja, hogy a tanulók teljesítményét, előmenetelét a tanév során érdemjegyekkel kell értékelni, félévkor és a tanév végén osztályzattal kell minősíteni. Kivételt képeznek ez alól az 1-2-3. évfolyam tanulói, valamint a 4. osztályosok az első félévben. A velük kapcsolatos eljárásról a (3) bekezdés rendelkezik. A (2) bekezdés felsorolja azokat az érdemjegyeket, illetve osztályzatokat, amelyeket a magatartás, a szorgalom, illetve a tanulók tantárgyi tudásával kapcsolatos teljesítmények értékelésére használhat az iskola. A (3) bekezdés előírja, hogy az első három évben félévkor és a tanév végén, valamint a 4. évfolyam első félévében szöveges minősítést (értékelést) kell kapnia a tanulónak. Ennek a szöveges minősítésnek kell kifejeznie, hogy a tanuló: kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített-e esetleg felzárkóztatásra szorul.

Amennyiben a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával Értékelni kell a tanuló teljesítményét. Fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Javaslatot kell tenni a szükséges intézkedésekre. Az iskolának a szülőt tájékoztatnia kell azokról a lehetőségekről is, amelyekkel segítséget tud nyújtani a tanulók eredményes felkészítéséhez. A (3) bekezdés kitér arra a lehetőségre is, hogy az iskola a – Pedagógiai Programjában meghatározottak szerint – milyen feltételek mellett térhet el az érdemjegyekkel és osztályzattal történő értékeléstől a negyedik – nyolcadik évfolyamon is. A közoktatásról szóló törvény 70. §-ának (3) bekezdése a szöveges minősítéssel kapcsolatosan szó szerint a következőképpen fogalmaz: „Az első-harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.”

48

Ez a rendelkezés 2004. szeptember 1-jén (vagyis a 2004/2005-os tanévtől )lép hatályba az első évfolyamon, majd a további években felmenő rendszerben. Mint látható az új szabályozás csak a félévi és az év végi szöveges minősítésről beszél, és nem érinti az év közben adott érdemjegyek kérdését. A nevelőtestület döntése alapján – a helyi tantervbe meghatározott módon – tanulók értékelésére tanév közben továbbra is alkalmazni lehet az egytől ötig terjedő érdemjegyeket, hiszen ezt a törvény rendelkezése nem zárja ki. A félévi és az év végi minősítésben azonban az osztályzatok alkalmazására már nem lesz lehetőség, hanem szöveges értékeléssel kell kifejezni, hogy a tanuló milyen teljesítményt nyújtott. Az érdemjegy tehát – ha a nevelőtestület döntése alapján továbbra is megmarad – a tanuló pillanatnyi, napi teljesítményét értékeli, míg a szöveges értékelés a féléves, illetve egész éves tanulmány munkát minősíti. A törvényi rendelkezés a szöveges értékelés formáját, tartalmát nem határozza meg, csak azt írja elő, hogy a szöveges minősítésnek mit kell kifejeznie. A tanítónak, az iskolák alsó tagozatos munkaközösségeinek maguknak kell eldönteniük, hogy egy-egy tanuló esetében az egyes tantárgyaknál mivel tudják – a tanuló és a szülő számára is közérthető módon – kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített-e, illetve, hogy a követelményeket nem tudta teljesíteni, ezért felzárkóztatásra szorul Az értékelő lapokat e program melléklete tartalmazza. A szöveges értékelés dokumentálására az iskolai nyomtatványok (bizonyítvány, törzslap, napló) új formáiról még nem tudunk.

13. A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVE 13.1. Elvek A Bénye-Káva Általános Iskolában az oktató-nevelő munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket 'tankönyv, munkafüzet, térkép stb. használnak a tananyag feldolgozásához, melyet a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott

49

taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van pl: torna, rajzfelszerelés stb. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt a megelőző tanév májusában szülői értekezleten az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatják • A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk • Új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. Az iskola a pénzügyi lehetőségeihez mérten saját költségvetési keretéből. illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott és elektronikus taneszközt szerez be az iskola könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók a gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó nevelő javaslata alapján ingyenesen használhatják. 13.2. Ingyenes tankönyvhöz jutás lehetősége Amennyiben szükséges, a jogszabály háttérbe ágyazva ezt az intézmény külön fogja szabályozni. 14. MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 14.1. Magasabb évfolyamba lépés feltétele a 4-8. osztályban: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el minden tantárgyból. A tanítási év végén az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

50

Ha a tanuló a 2-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez "elégtelen" minősítést, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen " minősítést, az évfolyamot ismételni köteles. A magasabb évfolyamon történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. Ha egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott. Magántanuló volt. 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika. 2-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret. 5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, természetismeret, történelem. 7-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földünk és környezetünk. 14.2. Az elsős, másodikos és harmadik osztályos tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételét a közoktatási törvény 71. §-a szabályozza. 15. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI Az iskola beiskolázási körzetéből melyet a fenntartó határoz meg, minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. ( Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje az első évfolyamra történő felvételét. A beiratkozáskor be kell mutatni: • A gyermek születési anyakönyvi kivonatát, • a szülő személyi igazolványát • gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt ha a gyermek óvodás volt • A nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta. • A gyermek egészségügyi könyvét a háziorvos felvételi javaslatával.

51

•

Szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: • A tanuló anyakönyvi kivonatát, • A szülő személyi igazolványát. • Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt. • Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulónak az iskola helyi tantervében meghatározo1t követelmények alapján összeállított szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában a bizonyítvány bejegyzései alapján tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyakból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről. A szülő kérésének, a tanuló eredményeinek, valamint magatartás és szorgalom érdemjegyének, az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívül lakó tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 2-8. évfolyamon tanév végi osztályzatainak átlaga 3 ,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes, az alsós és felsős osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének, az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt értesíteni kell.

16.

Környezeti-, Sport-, Egészségnevelési Program

16.1.

52

1. Iskolánk helye, épülete Iskolánk épületei szép természeti környezetben vannak. Az épületekhez kisebb zöld terület tartozik. Bényén a Templomkertben nyírott fű, virágok, fák emlékművek találhatók. Az egyházi kert nincs leszántva az iskolai részről. Ez a zöld-övezetet közös rendezvényekre tudjuk használni. Az egyházi kert mellett van a minden igényt kielégítő 2003-ban átadott játszótér . A patak partján van az „erdő”. Kávai épület környezete, fekvése környezeti szempontból szintén ideális. A volt gyakorlati kertet környezeti szempontból ideálisan lehetne használni. Az iskolával szemben a játszótér és a sportolásra alkalmas füves terület, melynek előterében vannak az emlékművek. Itt a gondot a nagy forgalmú közút jelenti, ami kettévágja a zöld területet és az iskola udvarát. Az épületek belső tere, hőmérséklete lehetővé teszi, hogy télen sok virág díszítse a folyosót és a termeket. 16.2. Sportolási lehetőségek Az épületekben van tornaszoba a tornaszobák kicsit szűkösek, de a tanulók téli mozgásigényét kielégítik. Bényén az udvaron van egy kosárlabda pálya, és az udvar sarkában egy ugrógödör a pálya bitumennel fedett, de a bitumen tönkrement, sok rajta az apró kavics gödör, balesetveszélyes. A pálya magas kerítéssel van körbe véve. Káván nagy az udvar. A sportudvar részben gyepes, részben salakos. A salak alatt mesterséges vízáteresztőt építettek a ’70-es évek végén. Az udvar első része lejtős, bizonyos játékokra alkalmas lenne, de a föld egyenetlen, sok benne az építési hulladék. A hátsó udvar egyenetlenrendezésre szorul. Ugrógödör hiánya évek óta gondot jelent. 16.3.. Az iskola dolgozóinak kapcsolata a környezetvédelemmel és az egészségvédelemmel és a sporttal. Az iskola minden dolgozója elkötelezett környezetvédő és egészségvédő. A pedagógusok a nevelő-oktató munkájuk során arra törekedtek, hogy a tanulók megismerkedjenek a környezet és az egészségvédelem gondjaival. Tették ezt akkor, amikor még ezek a gondok nem voltak olyan frekventáltak, hogy a tanítási óra anyagához nevelési célként újra és újra beszéljenek a környezetvédelemről és az egészségvédelemről.

53

16.4.. A környezeti és egészségvédelmi nevelés módozatai. 16.4.1.. Tanóra Az óra jellege határozza meg, hogy mikor milyen problémát milyen módszerrel dolgozunk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyek közel állnak a diákokhoz, a diákok környezetéhez, az iskolához és a faluhoz, falusi élethez, állattenyésztéshez, növénytermesztéshez, növényvédelemhez, természetes vizeinkhez, levegő tisztaságához. A tanulók ismerkedjenek meg az önkormányzatok ez irányú munkájával, törekvéseivel. Az órákon végezzenek egyszerű megfigyeléseket, egyszerű kísérleteket, ezeket végezzék el évszakonként. Ha lesz arra mód, hasonlítsák össze a kapott eredményeket a Tápiómenti régió és az országos, Kárpát-medencei tapasztalatokkal. Vegyék igénybe a lexikonokat, térképeket és a világhálón található adatokat. Egészségneveléssel kapcsolatos tennivalókat kapcsoljuk össze a környezetvédelmi tevékenységgel, hiszen a kettő szervesen összetartozik. A nevelőink tevékenysége legyen élményszerű, látványos és tanulságos. 16.4.2. Nem hagyományos tanórai, és tanórán kívüli keretek - Múzeum látogatások - Sportversenyek - Sportversenyek szervezésének, lebonyolításának segítése, helyi sportegyesületek más civil szervezetek, (póni fogathajtó, Kihívás napja) - Tanulmányi séták különböző évszakokban - Nem tanulmányi séták, utazások alkalmával a tanulók kapjanak különböző ez irányú megfigyelési feladatokat, gyűjtő munkát (levél, virág stb.) - Vadásszanak a tanulók érdekes TV műsorokra, esetleg vegyék fel ezeket szalagra. - Az iskolán kívüli foglalkozásokról készítsenek fényképeket, rajzokat, írjanak fogalmazásokat. Ezeket különböző módon tegyék közzé.

54

- A tanulók ismerkedjenek meg a falujuk - kőzetével - talajával - élővilágával - forrásaival - vadon élő állataival - házi állatokkal - ismerjék fel a jellemző rovarokat - a szabad szemmel nem látható élővilágrészleteivel a házi kertek növényeivel, azok szaporításával felhasználásával. - a saláták, gyümölcsök fontossága, az egészséges táplálkozásunk során. -Falvaink jellegzetes mezőgazdasági terménye, és terméke: szőlő, bor, kajszi barack, gabonafélék. A tanulók ismerkedjenek meg ezek termesztésével, tartósításával, -Befőtt, aszalás, gyorsfagyasztás, pincei tárolás -Nagyüzemi termesztés, feldolgozás megismerése Látogatás: - A különböző nagyüzemi ültetvényekben - A nagyüzemi borászatban - A gazdák szőlő feldolgozása, bor tárolása Helyi szőlő művelő eszközök és feldolgozó eszközök megismerése , esetleges gyűjtése. Helyi pincék, monori helytörténeti múzeum látogatása A monori Strázsa megismerése, a régi bényei és kávai szőlő termő helyek felkutatása. - Részvétel – műsorral való készülés – a helyi szüret és bor ünnepén. A helyi mezei virágok megismerése (növényhatározó) – A helyi „kiskerti” virágok megismerése, vetése

55

palántázás, gondozás, vetőmag gyűjtése, tárolás - A helyi vadon élő fák, cserjék megismerése, felismerése, felhasználásuk a mindennapi életünkben gyökér, törzs, levél, virág. - Helyben élő esetleges gyógynövények feltérképezése - Az udvar, folyosó, osztálytermek díszítése virágokkal ezek gondozása, szaporítása. - Madarak téli etetése, megfigyelése, madáretetők készítése - Költöző madaraink megfigyelése. A téli madarak megismerése, etetése, fészkelésük nyilvántartása . - Időjárás megfigyelése, hőmérséklet, csapadék, szél mérése, nyilvántartása lapon és számítógépen. Jeles időjósló napok számontartása - Népismeret. Régen miért nem volt szemét? - Szelektív szemétgyűjtés fogalma - Veszélyes hulladékok fogalma - Évente papírgyűjtés rendezünk - A „papír-busz” utasai a kirándulás alkalmával helyre menjenek, ahol a látnivalók kapcsolódnak e program témájához - Bénye-Gomba Hegyközség meteorológiai állomásának megismerése - Növények gyökerek, törzsek, virágok, gallyak felhasználása a lakás és osztálydíszítésben - Bio termékek fogalma - Ásott kutak és a vezetékes víz minőségének meghatározása egyszerű módszerekkel (szín, illat, ülepítés stb.) - Mások növényeinek téli megőrzése, gondozása az iskolában - Növényvédő szerek jelzései (méreg, stb.) - Védjük testünk épségét mesterségesen ne rongáljuk azt. - Tetoválások - Testékszerek, furatok viselésének veszélyei

56

- Műköröm veszélye - Haj és bőrfestékek veszélye - Hamis, hangos hanghatások - Levegőszennyeződés - Fényszennyeződés, különböző fűtési módozatok előnyei hátrányai - Öltözködés, ruházat - amikor tanulunk - amikor dolgozunk - amikor sportolunk - amikor sétálunk - amikor kirándulunk - Hogyan étkezzünk az előbb említet eseménykor? - Hogyan, milyen gyakran tisztálkodjunk? (különös tekintettel: fog, fül, nyak, láb, köröm, WC használata) - Gombás fertőzések, láb, kéz, köröm, száj stb. - Élősködők a hajban, bőrön - A kamaszkor illatai - Hogyan oldjuk meg a sérült, és részben felmentettek sportolási lehetőségeit - Tömeges mozgás kulcsa a játékos sport - Lelki sérülések feltárása, orvoslása - Káros pszichológiai hatások állandó figyelése, feltárása, orvoslása - Századunk, „pestise” fertőzései, hogyan küzdjünk ellenük? - Mértéktelen és idő előtti italfogyasztás - Dohányzás - Még a könnyű drog is veszélyes !!! - Élénkítő szerek - Fertőző és ragályos, sok esetben gyógyíthatatlan betegségek terjedése, megszerzésének körülményei megelőzésének módozatai - Korunk lelki betegségeinek forrásai - megelőzése - feltárása - gyógyítása

57

16.5. Távlati, hosszú távú program 16.5.1. Célja: A tanulók ismerjék meg környékünk fáit. Tanulják meg gondozni nyesegetni azokat. Tanulják meg, hogy ezeket hogyan lehet hasznosítani. Tanulják meg hogy a fa formája, növekedése, évszakonkénti változása szemet gyönyörködtet, lelket nyugtat és az embert szolgálja életében, halálában. Tanulják meg, hogy a fa már sok ezer éve élt az ember nélkül, de az ember egy napra sem tudna fa nélkül élni. 16.5.2. Gyakorlati munka: Bénye: Az önkormányzat által kijelölt helyen – a rendezési terv ismerete szerint ez a hely valószínűleg Dolina lenne – tervezzük meg egy kisebb területen a magyarországi természetes, őshonos fák ligetét Fa fajok: bükk, juhar, tölgy, fenyők, tuják, szil, eper, fűz, kőris, hárs. Ültetés szempontjai: - Árnyékával szolgáljon. - Távlati fejlesztések során ne kerüljön kivágásra. - Lopásra ne csábítsa az embert. - Lombozatának színei tavaszkor, nyáron, ősszel, bizonyos színharmóniát alkosson. - Sűrűségét úgy kell meghatározni, hogy az aljnövényzet legkevésbé legyen tűzveszélyes. Káva: Ugyan ez a terv, az iskola épületének Bénye jelű első részein. Ezt az erdőt a tanulók telepítenék, gondoznák, nyesegetnék az önkormányzat dolgozóival, tanári felügyelettel, figyelembe véve a tanulókra vonatkozó fizikai munkával kapcsolatos jogszabályokat. 16.5.3. Emlékpark A bényei községi rendezési tervben szerepel, hogy a régi temető emlékpark lesz. A park feltárásában, rendezésében már eddig is végeztek munkákat a tanulók, de ha ez a terv megvalósításra kerül, akkor a diákok nevelői felügyelettel további feltárásokat tudnak végezni.

58

Fel lehet kutatni: - Száz évvel ezelőtt ültetett virágokat - Száz évvel ezelőtt ültetett egyszerű díszcserjéket - Madarak fészkelő helyeit /Ez a terület a madarak paradicsoma/ E munkálatokban a tanulónk, csak nevelői felügyelettel vehetnek részt, fizikai munkát csak a jogszabályban előírt módon végezhetnek. 16.6. Tantárgyak és a program kapcsolata A tantárgyak témáihoz kapcsolódnak a program feladatai. A program témája a földrajz, biológia, környezet, gyakorlati órák, osztályfőnöki órák anyagához áll a legközelebb. A matematika, fizika, kémia, informatika órákon lehet elvégezni a gyakorlati megfigyeléseket, és főként a különböző méréseket, regisztrációkat. A művészeti és a humán tárgyak tananyagainak segítségével érzelmileg tudjuk segíteni a program megvalósítását. 16.7. Közlekedésre nevelés Az osztályfőnöki, környezeti gyakorlati órák tananyaga magába foglalja az alapvető közlekedési ismereteket. Tanulóink egy része naponta ingázik, a felügyelő nevelők és az iskola technikai dolgozói naponta figyelmeztetik a gyalogos közlekedési szabályokra a diákokat. A fő nevelési feladatunk, hogy a gyalogosan és a kerékpáron közlekedőket neveljük az udvarias, nyugodt, nem agresszív közlekedésre. Tudatosítsuk, hogy a közlekedés csoportos cselekmény, a partnerek segítik egymást és udvariasak. A nehéz gépjárműveknek más a féktávolsága, mások a veszélyei, mint a személygépkocsinak. Szürkületi és esti közlekedés jelszava látni és látszani ! A szünetek előtt külön figyelmeztessük a tanulóinkat a helyes közlekedésre, és a baleseti forrásokra. 16.8.. Erőforrások, partnerek 16.8.1. Humán erőforrás Az iskola dolgozói elkötelezett környezetvédők. A nevelő-oktató munkájuk során már eddig is sokat tettek a környezetért.

59

A választott és természetes partnereink szintén elkötelezett környezetvédők. A tanulók nem csak jó befogadók, de partnerek is ebben a munkában. Amennyiben módunk lesz a továbbképzéseken is tovább képezzük magunkat. 16.8.2. Természetes partnereink az önkormányzatok A testületek már eddig is sokat foglalkoztak a környezetvédelemmel, távlati terveinkben több fontos a környezetet javító elképzelésük van. Több rendeletük helyileg szabályozza az olyan lakossági tevékenységeket, amelyek kapcsolatban állnak a környezetvédelemmel, az egészséges életmóddal és a közlekedés biztonságával.

16.8.3. Választott partnereink - Szülők, lakosok Minden olyan szülő és lakos, aki hajlandó segíteni a programunk megvalósítását és környezetét tisztán tartja. - Nagyobb mezőgazdasági vállalkozók, szervezetek Bénye-Gomba Hegyközség Agromobil Mezőgazd. Szolg. Szöv. Kiss Vállalkozás Harcvölgyi szőlő és Gyümölcskertészet Ker-bor Kft. Monorierdő - Községeinkben élő olyan szakemberek, akik a munkájuk során kapcsolódnak e program tartalmához - A helyi Polgárőr Egyesületek - Bényei Sport Egyesület - Napsugár Nyugdíjas Klub - Családsegítő Központ Üllő - Családgondozó - Pszichológus - Gyermekjóléti szolgálat - Iskolaorvosok - Történelmi egyházak, lelkészek, hitoktatók - Könyvtárak

60

16.8.4. Anyagi erőforrások 16.8.4.1. Hivatkozva a közoktatásról szóló 75. §-ra és ennek 2003-ban módosított LXI. Törvény 114 §-ra, ha a pedagógiai program megvalósítása utazással jár, ez csak akkor valósítható meg, ha az intézmény költségvetése erre lehetőséget nyújt. Ha ez a lehetőség nem adott, akkor azok a tanulók vehetnek részt a program megvalósításában, akiknek a szülei anyagilag támogatni tudják a program megvalósítását. A program megvalósításához új taneszközökre van szükség. A taneszközök jegyzéke ezeket a taneszközöket tartalmazza. 16.8.4.2. Állami költségvetési támogatás Ennek felhasználást a törvény szabályozza. 16.8.4.3. Bényei Gyermekekért Alapítvány Az anyagi erőforrás igénybe vételét az alapítvány szabályzata szabályozza. 16.8.4.4. Pályázat A pályázat – megjelenésének figyelése az igazgatóhelyettes feladata. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, segíti a pályázat megírását. Az elnyert összeg felhasználását figyelemmel kíséri. Más partnerekkel is írhatunk pályázatot. A pályázat elnyerése előtt írásban tisztázzuk az elnyert összeg felhasználásának százalékos arányát.

17.

Fogyasztóvédelmi program

Célja: - A fogyasztás a vásárlás legyen céltudatos, tervezett. - A fogyasztó a vásárló legyen tisztában a jogaival. - A fogyasztó a vásárló döntését lehetőleg a saját gondolata, irányítsa

61

a rá ható negatív hatásokat tudja kiszűrni. - A tanítási órákon keressük meg azt a tartalmat, nevelési célt, amivel Amivel elő tudjuk segíteni a fogyasztó védelmet. Gyakorlati példákkal Helyzetgyakorlatokkal , mérésekkel segítsük a tanulóinkat, hogy hogyan vásároljanak. A tananyag tárgyalásakor teremtsünk lehetőséget, hogy a tanulók elmondhassák saját véleményüket. Élő idegen nyelvi és magyar nyelvi órákon hassunk oda, hogy a tanulók ismerjék a helyes fogalmakat, kifejezéseket, szófordulatokat. -A program I-VIII. osztályosoknak szól, ezért ez minden osztályban legyen visszatérő téma. Vegyük figyelembe a tanulók életkori sajátosságait.

17.1.Tervezés Hogyan tervezzük meg a vásárlást ? Miből? Mit? Mennyit? Mennyire szükséges? Miért veszem meg? Mit fogok vele csinálni? Hol tárolom? stb. 17.2.Pénz Hogyan lehet pénzhez jutni? Takarékosság Hamis pénz 17.3.Bank Különböző országok fizetési eszközei, árfolyamok, árfolyam ingadozások, árfolyamok átszámítása. Banktételek, kamatok számítása.

62

Banki költségek figyelembe vétele. Hitelfelvétel, ingatlanok terhelése, kamatok. Alaki formaságok, aláírások, személyi okmányok felhasználása Feladó szelvények kitöltése Adatlapok kitöltése Kezes fogalma. Hamis - okmányok - szerződések - pénz értékpapírok fogalma viselkedés a bankban, titoktartás Hogyan adjunk kölcsön? - Banki pénzkezelések - Banki átutalások - Hitelkártya (PIN-kód) - Visszaélések, csalások - uzsora kamat 17.4. Reklám A reklám célja Hogyan találkozunk a reklámmal? Hogyan védekezzünk? Hogyan készítsünk reklámot? Milyen a sikeres reklám? Árú ismertetők (prospektusok) 17.5. Bevásárló központok Akciós vásárlások Milyen lélektani hatások érnek? Árúk elhelyezése, polc rendszerek Hogyan készülök fel egy ilyen vásárlásra? Árak kiírása - bruttó ár - nettó ár Hogyan mérlegelek, hogyan választok? Árak kerekítése Kiírt árak ellenőrzése

63

A kirakat negatív és pozitív hatása 17.6. Üzletek Naponta járok a kedvenc boltomba Vásárok, búcsúk, idegenforgalmi boltok használata Kiránduláskor emléktárgyak 17.7. Csomagolás Tetszetős kép, rajz, felirat a vevő és az eladó szempontjából Árú ismertető szöveg Származási hely Forgalmazó Gyártási idő Meddig felhasználható a tartalma? Tűzveszély Robbanás veszély Törékenység Vízállóság Szállíthatóság Mérgek jelzése Tárolás körülményei Zárjegy fogalma Környezetbarát csomagolás fontossága (zöld pont jelzés) Sérült csomagolás árúra való hatása Látható, olvasható magyar nyelvű szövegezés 17.8. Jótállás Tartós fogyasztási cikkek fogalma Hol, hogyan próbáljuk ki? Mikor, hol, hogyan lehet cserélni az árút? Hogyan érvényesíthető a jótállás? Tartozékok jegyzéke Alkatrész utánpótlás garantálása Mit kell tartalmaznia a jótállási jegynek? Márkajelzések Gyártási szám

64

17.9. Vásárlás gyakorlata Részletre való vásárlás Viselkedési formák a boltban Eladó + vevő kapcsolat teremtése Közvetítő fogalma Mit kell tartalmaznia a számláknak Bizalom, bizalmatlanság Érdemes lopni? Hogyan lehet elkerülni, hogy lopással gyanúsítsanak Fizetés gyakorlata, visszajáró pénz ellenőrzése Hol, mikor, mennyiért vásárolod ugyanazt a terméket Minőség fogalma Mérés, mértékegységek átváltások (térfogat, tömeg, hosszúság) Becslések a gyakorlatban Vásárlók könyve Mit kell figyelembe venni, hogyan vásárolok? Élelmiszert Ruházatot Műszaki cikket Könyvet CD, hanganyagot Festményt Szobrot Régiséget Ingatlant Gyümölcsöt, zöldfélét 17.10. Kitől nem veszek semmit? Alkalmi árúsok Az árú nagyon olcsó Lopott árúk Orgazda fogalma 17.11. A vásárláskor megkárosítják a vevőt, hová fordulhat? Fogyasztóvédelmi Tanács

65

Kereskedelmi Felügyeleti rendszer Bíróság

18.

Napközi otthoni foglalkozás

Célja: A tanulók szervezett gyermekközösségben, a nevelők segítségével próbálják megtanulni és megírni a házi feladatokat. Neveljen a: Közös munkára Közös játékra Barátságra Kultúrált viselkedésre Önállóságra Kultúrált étkezésre Önálló ellenőrzésre A napközi otthoni pedagógiai munka nagyfokú szakmai felkészültséget igényel a nevelőtől. Napközis foglalkozás felépítése: Gyülekező: A tanulók fogadása a tanórákról Létszám ellenőrzés a hiányzás beírása Étkezés: a tanuló étkezzen kultúráltan, tanulja meg az étkezési eszközök helyes használatát, viselkedjen kultúráltan, udvariasan szolgálja ki a másikat, ügyeljen a terítés formaságaira, tiszta környezetre. tanulja meg az ételek neveit. Levezető könnyű mozgás. Tanulmányi munka Mi a lecke? A nevelő segítse a tanulót tanácsokkal Tanuló párok kialakítása Helyes időbeosztás fogalma A tanulók munkájának folyamatos segítése, ellenőrzése, javítása Szóbeli kikérdezés Globális javításkor a jelzés: L Teljes javításkor a jelzés: szignó

66

A napközis nevelő javító színe a zöld. A tanulmányi munka értékelése, tanácsadás az esetleges otthoni további tanuláshoz. A tanulmányi utáni foglalkozás: egyéni játék Csoportos játék Sportos mozgások Ügyeljünk arra, hogy ki milye játékot, eszközt kap, azt Ő adja vissza, így lehet igazán kialakítani a felelősség tudatot. Egyéni és csoportos beszélgetések a tanulókkal. Rajzolás, kézi munka, ajándék készítés, terem díszítés. A nevelő kapcsolat tartása: szülőkkel, osztályfönökökkel, szaktanárokkal, az iskola vezetésével. A napközis nevelő a szülői kéréseket nyilván tartja, hogy mikor kit kell haza engedni, ki megy önállóan haza és kiért fognak jönni s a tanulót kinek lehet kiadni. A szülői kéréseket írásban kell beadni. A napközis foglalkozások 4. óra után kezdődnek.

19. TANESZKÖZÖK Távlati célunk, hogy minden osztályteremben legyen a kornak megfelelő írásvetítő, hanglejátszó és mozgó kép lejátszó készülék. Történelem taneszközök Térképek V. osztály - Az ember fejlődése a világban /őskor/ - Ókori államok /Mezopotámia, Egyiptom, Biblia földje, India, Kína - Görögország

67

- Római birodalom - Népvándorlás - Honfoglalás VI. osztály -

Európa V- X. sz. Európa X-XV. Sz. Világ. A nagy földrajzi felfedezések Európa a reformáció idején Európa a Polgári Forradalom – Anglia Magyarország X. sz. Magyarország a korai feudalizmusban Magyarország a XIV-XV. sz-ban (Hunyadiak kora) Magyarország 1541-Török idők Magyarország XVII. Sz. felszabadítás Magyarország kuruc időszak

VII. osztály -

Európa Ipari forradalmak Európa 1789-1848. Európa a XIX. sz. második fele Európa a XX. sz. eleje Katonai szövetségek Az első világháború Magyarország a XVIII.sz. betelepítések Megyénk a XVIII. .sz. betelepítések Magyarország a XIX. sz. első felében Magyarország a szabadságharc alatt Magyarország 1867. Az Osztrák-Magyar Monarchia politikai térkép Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági térkép Az Osztrák-Magyar Monarchia népesség, nemzetiség

VIII. osztály -

Európa 1918 – 1938. A második világháború első fele Európa – Világ A második világháború második fele Európa – Világ Európa a második világháború után

68

-

Föld a második világháború után A föld 1960 után gyarmatok felszabadulása Magyarország 1918 – 1920. Magyarország 1938 – 1941. Magyarország a második világháborúban

Vaktérképek kellenek az osztályonként felsorolt térképekhez Magyarország története, időrendi áttekintés Magyarország címerei Technikai eszközök: Diavetítő, számítógép Szemléltető eszközök: Falitáblák, tablók, fóliák, hangkazetta, videó film, CD lemez, számítógép lemez, könyv. Magyarország történelmi címerei. Időtáblázat Mo. V. osztály -

Ősember testi felépítése Ősember szerszámai Ősember rajzai Ősember régészeti lelőhelyek

A tananyaghoz kapcsolódó (Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína, Biblia földje, Népvándorlás kora). - Települések /városok, falvak, szálláshelyek/ - Építmények - Művészeti alkotások : - Rajzok - Festmények - Mozaikok - Görög vázák - Oszlopfők - Szobrok - Viseletek - Munkaeszközök - Személyiségek képei Tutanhamon Nagy Sándor Julius Caesar

69

VI. osztály - Középkori falu képe „ vár képe „ város képe „ paraszti, polgári, lovagi viselet „ szobortár képe „ találmányok képei „ városok képei Esztergom ,Székesfehérvár, Tihany Buda, Körmöcbánya, Visegrád, Mohács, Eger, Sárospatak - Személyiségek képei – Árpád, István, László, Kálmán, Károly Róbert, Lajos, Zsigmond, Hunyadi János, Mátyás, Zrínyi Miklós Rákóczi Ferenc - Művészeti stílusok képei (Külső, belső bemutatás): Román stílus Gótikus stílus Reneszánsz stílus Barokk stílus VII. osztály -

Gőzgép Gőzhajó Gőzmozdony A francia forradalom képei Napóleon Angol kapitalista ipari város Munkás, kapitalista vállalkozó viselete Városkép munkásnegyed, polgári negyed Találmányok képei: távíró, telefon, rádió, gépkocsi, repülőgép, léghajó

Képek: - Széchenyi alkotásai: XIX.sz. első felében Pest, Pozsony, Kolozsvár - Nemesi lakhelyek - Viselet: főnemes, köznemes, polgár, jobbágy - III. l5. képei

70

-

Első felelős magyar minisztérium Honvédek Csaták képei 1848-49. A XIX. sz. második fele, a kapitalista álam felépítése Vértanúk A dualista állam felépítése A dualista állam nemzetiségei: viselet, települések A dualista államban élők viselete, lakhelye, környezete, nagybirtokosok, nagytőkés ,értelmiségiek, polgárok, munkások, parasztok, nincstelenek Városok, falvak, tanyák Művészeti alkotások: klasszicizmus, romantika Építmények, festmények Technika a háborúban Viselet a háborúban Borzalom a háborúban

-

Mária Terézia Széchenyi István Kazinczy Erkel Liszt Wesselényi Kölcsey Deák Kossuth Petőfi Vasvári Táncsics I. Ferenc József Görgey Bem Damjanich Andrássy Gyula

Portrék:

Magyarázó tablók: - Magyar jobbágy adózása - Törvényhozás menete a reformkorban

71

- Katonai tömbök az I. világháború előtt VIII. osztály Képek: -

Viseletek a háború után Nyugat Európa, Mo. A válság képei Az ember, a Katona, az üldözött a háborúban Technika, és a pusztítás a háborúban Vasfüggöny Mo. szocialista városok, ipar, mezőgazdaság képei Viseletek Életképek A kor zenéje

-

Károlyi Mihály Lenin Sztálin Horthy Hitler Bethlen Szent-Györgyi Teleki Pál Rákosi Mátyás Nagy Imre Tildy Zoltán Kádár János Antal József Göncz Árpád

-

Törvényhozás menete Önkormányzatok felépítése Állami törvényhozó és végrehajtó hatalom Bíróságok működése, igazságszolgáltatás Európai közösség

Portrék:

Tablók:

72

A tanulók által biztosított eszközök: Tankönyv, füzet, történelmi atlasz, ceruza, színes ceruza, toll. Hon és népismeret „B” változat Szemléltető eszközök: Ezek formái lehetnek: falitábla, tabló, fólia, hang kazetta videó film, CD lemez, számítógépes lemez, könyv. V. osztály: -

Kárpát-medence térképe Pest megye térképe Lakóhelyünk térképe Képek a Kárpát-medence földrajzi, néprajzi tájairól, tájegységekről, magyarországi nemzetiségekről - Az alföldi néprajzi csoportok képei, kunok, hajdúk, jónok - Rideg állattartás, halászat, gazdálkodás képei - Képek: pásztorok, kubikusok, földművesek Mezőváros, tanya, falu Házak, pásztorépítmények Díszítőművészet Népviseletek VI. osztály Székelyföld - Térképek - Képek: Falu, Ház, Berendezés, használati eszközök, Kapu, Templom, Temető, díszítő elemek A tanulók által biztosított eszközök: Könyv, füzet, ragasztó, olló, történelmi atlasz, ceruza, toll, színes ceruza

73

Ember és társadalomismeret, etika VII. osztály Művészeti alkotások: Emberi viselkedés Emberi életkor Emberi hangulatok kifejezése Képek: Férfi és nő A nem Szituációs gyakorlatok az emberi kapcsolatokról, szeretet, szerelem, harag, irigység, barátság (Film) A tanulók által biztosított eszköz: könyv, füzet, toll, ceruza

Mozgókép és médiaismeret

„B” változat

VIII. osztály Újság, képes hetilap, rádió, magnó, üres kazetta (hang, kép) televízió, videó, Internet CD-ROM Fényképezőgép, Filmvetítő, Üres filmek A Tanulók által biztosított eszközök: Könyv, füzet, ceruza, toll, ragasztó, üres film, üres hangkazetta, videó-kazetta KÉMIA 7. – 8. osztály Tanulói felszerelés: Tankönyv, munkafüzet

74

Tanári eszközök: kísérletekhez vegyszerek, üvegedények: kémcső, főzőpohár, tölcsér, üvegkád, kristályosító csésze, lombik, vízbontó készülék, gázfejlesztő lombik, csepegtető tölcsér, üvegcsövek. Az anyagokat szemléltető modellek: grafit, gyémánt, konyhasó, kén, kristályrács Egyéb,az anyag elsajátítását segítő eszközök: kőolaj, plumínium, vasgyártás folyamatát bemutató falitábla, periódusos rendszer, az anyagot felépítő részecskék, kémiai folyamatokat oktató fali táblák. Az elemek jellemerősségei sorát bemutató falitábla, pálcikamodell készlet, kalotte modellkészlet, mágneses atomkészlet, Nagy tudósok: képsorozat. Audiovizuális eszközök: írásvetítő, videó, Internet Írásvetítő: Az anyagok felépítését és a reakciók jobb megértését szolgáló 7-8. osztályos fóliakészlet. Videó Érdekességek, felfedezések, kísérletek amelyeket mi n em tudunk elvégezni, a tudomány legújabb eredményei. Internet Csoportos és egyéni oktatási és tanulási tevékenységek az Interneten elérhető programok használatával.

75

Matematika 4.osztály: Tanulói felszerelés: Tankönyv, gyakorlókönyv, füzet Eszközök: Körző, vonalzó, szögmérő, síkmértani modellezőkészlet, (saját készítésű), számegyenes, helyiértéktáblázat számkártyák, területegységek, (cm2, dm2) színes rúd, lyukas tábla, rajzlap, olló, ragasztó. Tanári eszközök: Táblai körző, vonalzó, síkidomok, terület mértékegysége (cm2, dm2, m2) térfogat mértékegységek (cm3, dm3, m3) űrmértékek (l, dl, cl, ml) Tömegméréshez: mérleg, súlysorozat, írásvetítő, grafikonok, számegyenes, helyiérték táblázat. 5.osztály Tanulói felszerelés: Tankönyv, feladatgyűjtemény (gyakorló könyv), füzet Eszközök: Körző, vonalzó, szögmérő, területegység (cm2, dm2) síkmértani modellező készlet, rajzlap, olló, ragasztó, helyiérték táblázat, (saját készítésű), számkártyák és testhálók, (kocka, téglatest). Tanári eszközök: Táblai körző, vonalzó szögmérő, szögfajták, síkidomok, téglapest, kocka, űrmérték, (l, dl, cl, ml) tömegméréshez: mérleg, súlysorozat, térfogatméréshez: cm3, dm3, m3, lyukas tábla, írásvetítő, fóliák a koordinátarendszer gyakorlására, számegyenes Segédkönyvek: Matematika történeti ABC, Érdekes matematikai feladatok, Furfangos matematika. 6. osztály Tanulói felszerelés: Tankönyv, feladatgyűjtemény (gyakorló könyv),

76

Eszközök: Körző, vonalzó, szögmérő, területegységek (cm2, dm2) olló, síkmértani modellezők, rajzlap, olló ragasztó Tanári eszközök: Megegyezik az 5. osztály eszközeivel + testek, kocka, téglatest 7.osztály: Tanulói felszerelés: Tankönyv, gyakorlókönyv, füzet, feladatgyűjtemény Eszközök: Körző, vonalzó, szögmérő, területegységek, síkmértani modellezőkészlet, rajzlap, olló ragasztó Tanári eszközök: Az eddig használtakon kívül: egyenes hasábok, henger 8.osztály: Tanulói felszerelés: Tankönyv, gyakorlókönyv, füzet, feladatgyűjtemény Tanári eszközök: Az eddig használtakon kívül forgáskúp, gúla, gömb Segédkönyv: Felvételi feladatok 1. osztály Matematika Technikai eszközök:

Írásvetítő

Szemléltető eszközök Számtan, algebra: - Számegyenes - Számkártyák - Játékpénz - Színes rúd készlet - Dienes készlet - Fóliák - Applikációs kép: számok 10-ig - Tábla, kréta Sorozatok: - Számegyenes

77

- Tábla, kréta Geometria, mérés: - Színes rúd készlet - Dienes készlet - Méter rúd - Számegyenes - Mérleg, súlyok, mérőedénye - Óra - Applikációs kép: mértékegységek átváltása - Tábla, kréta Valószínűség, statisztika - tábla, kréta, fólia Tanulók által biztosított eszközök: -

munkafüzet, füzet ceruza, színes ceruza, (legalább 6 színű) papír számegyenes korong vagy pálcika vonalzó, óra dobókocka

Magyar Technikai eszközök: - írásvetítő - CD lejátszó - Magnó - Televízió - Videó Szemléltető eszközök: Az olvasás és írás jelrendszerének megtanítása. - betűkártyák - betűsín - szótagkártyák - hívóképek - applikációs képek: írott és nyomtatott kis és nagy ABC

78

Irodalomolvasás, szövegértés - hangkazetták, CD lemezek (Petőfi versek, Donászy Magda versek, magyar népmesék stb.) - verses és mesés kötetek (pl: Grimm mesék, Andersen, Állatmesék) - Szótárak (Ablakzsiráf, Szinoníma szótár. Értelmező kéziszótár, O. Nagy Gábor Szólások és közmondások). - Írók – költők arcképcsarnok: Petőfi Sándor Tanulási képesség, könyv és könyvtárhasználat - Könyvek (Ablakzsiráf, Szinoníma, Kéziszótár) Tanulók által biztosított eszközök: -

tankönyv, munkafüzet, füzet ceruza, színes ceruza, (legalább 6 színű) betűkészlet (betűsín, betűkártyák) Ablakzsiráf

Környezetismeret Technikai eszközök: -

magnó televízió CD lejátszó Diavetítő

Szemléltető eszközök: A megismerési módszerek alapozása. - anyagok, tároló edények - dia képsorozat Az élettelen természet alapismeretei. - Bunsen-égő - Kémcsövek - Hőmérő - Videó film (évszakok jellemzői) - Könyvek (évszakokhoz tartozó ünnepek) Az élő természet alapismeretei. - levél és termésgyűjtemény

79

- applikációs képek: költöző madarak, háziállatok, tápláléklánc, stb. Testünk és életműködésünk. - applikációs kép: Testünk részei - videó film Pl: Mindennapi szokásaink Közlekedés - Könyv: a közlekedési lámpa jelzései - Videó film: A közlekedés szabályai - Applikációs kép: Közúti jelzőtáblák Tanulók által biztosított eszközök: - Könyv, munkafüzet, füzet, ceruza, színes ceruza (6 színű) Ének-zene Technikai eszközök: - CD lejátszó - Magnó - Televízió - Videó Szemléltető eszközök: - CD lemez (gyermekdalok, mondókák) - Hangkazetta „ „ - Betűkotta - Hangjegykazetta - Ritmuskártyák - Triangulum, dob, cintányér - Furulya Tanulók által biztosított eszközök: - tankönyv, füzet, munkafüzet - korongok Rajz és vizuális kultúra Technikai eszközök:_ - diavetítő - televízió

80

- videó - rajzállvány Szemléltető eszközök: - színkör - diasorozat - szépirodalmi művek, mesék, megjelenítés Tanulók által biztosított eszközök: - 50 db rajzlap/év - ceruza - színes ceruza (6-12 szín) - zsírkréta - gombfesték, vizes tál - tempera, rajztábla - ecsetek (vékony – vastag) Technika Technikai eszközök: - televízió - videó - diavetítő Szemléltető eszközök: - diasorozat - videó film: Anyagok és megmunkálásuk - könyv: Kézműves szakmák - applikációs kép: közlekedési táblák - anyagok: karton, színes lapok, fonalak, textilek - munkaeszközök: olló Tanulók által biztosított eszközök - színes papír - ragasztó - olló - gyurma - hurkapálca - textilek

81

Testnevelés Technikai eszközök: - magnó Szemléltető eszközök: - bordásfal - zsámolyok - padok - labdák - medicin labdák - kislabdák - ugrószekrény - tornaszőnyegek - ugrókötelek - (úszómedence – úszás) Tanulók által biztosított eszközök: - tornacipő és tornaruha 3. osztály Matematika

Számtan, Algebra

Technikai eszközök: - írásvetítő Felszerelések jegyzéke: - színes rúd készlet - játékpénz - számegyenes - Dienes készlet - Óra - Tábla, kréta, fólia Tanulók által biztosított eszközök: - tankönyv - munkafüzet - ceruza - íróeszközök

82

- papír számegyenes, korong, pálcika - óra - dobókocka Geometriai mérés: Technikai eszközök - írásvetítő Felszerelések jegyzéke: - mérleg, súlyok, mérőedények - űrtartalom és térfogat mérésére szolgáló eszközök - méter rúd - applikációs képek: mértékegységek átváltása - tábla, kréta, fólia Tanulók által biztosított eszközök: - tankönyv, munkafüzet, füzet - íróeszközök - vonalzó - papír számegyenes Valószínűség, statisztika: Technikai eszközök: - írásvetítő Felszerelések jegyzéke: - tábla, kréta, fólia Tanulók által biztosított eszközök: - tankönyv, munkafüzet, füzet - íróeszközök - pénzérmék - korongok Magyar Kultúrált nyelvi magatartás, beszédművelés

83

Technikai eszközök: - írásvetítő Felszerelések jegyzéke: - szinoníma szótár - értelmező kéziszótár - a magyar helyesírás szabályzat - szólások és közmondások - O. Nagy Gábor: Mi fán terem? - Tábla, kréta Tanulók által biztosított eszközök: - tankönyv, munkafüzet, füzet - íróeszközök - ablakzsiráf - a magyar helyesírási szabályai Irodalomolvasás, szövegértés: Technikai eszközök: - televízió - videó - írásvetítő - magnószalag Felszerelések jegyzéke: - Írók – költők arcképcsarnoka - Verses kötetek - Tábla, kréta Tanulók által biztosított eszközök: - tankönyv, munkafüzet Olvasási készség: -Ugyanazok, mint az irodalom olvasásnál Szóbeli és sírásbeli szövegalkotás:_ - Ugyanaz mint az előzőnél Íráskészség: Technikai eszközök: - írásvetítő

84

Felszerelések jegyéke: -

tábla kréta fólia A magyar helyesírás szabályzata

Tanulók által biztosított eszközök - munkafüzet - füzet - íróeszközök - A magyar helyesírás szabályzata Tanulói képesség, könyv, és könyvtárhasználat Technikai eszközök: - videó - írásvetítő Felszerelések jegyzéke: - szinoníma szótár - Értelmező kéziszótár - A magyar helyesírás szabályzata Nyelvtani, helyesírási ismeretek: Technikai eszközök: - írásvetítő Felszerelések jegyzéke: - nyelvtani szabályok - applikációs sorozat - Szinoníma szótár - Értelmező kéziszótár - A magyar helyesírás szabályzata - O. Nagy Gábor: Mi fán terem? - Kréta, fólia, tábla

85

Tanulók által biztosított eszközök: - tankönyv, munkafüzet, füzet - A magyar helyesírás szabályzata - Ablakzsiráf Társadalmi ismeretek: Technikai eszközök: - írásvetítő - videó magnó Felszerelések jegyzéke: - Írók, költők arcképcsarnoka - Így élt ….. sorozat - Himnusz - Szózat - Nemzeti jelképeink - Címer - Applikációs sorozat - Tábla, kréta, fólia, magnószalag Tanulók által biztosított eszközök: - tankönyv, füzet, munkafüzet Tánc és dráma Technikai eszközök: - CD lejátszó - Magnó Felszerelések jegyzéke: - magnó - magnókazetta - disk - bábok Tanulók által biztosított eszközök:

86

Környezetismeret A megismerési módszerek alapozása Technikai eszközök: - videó - írásvetítő - diavetítő Felszerelések jegyzéke: - űrmértékre alkalmas eszközök - hőmérő - óra - térképek - diaképek - fólia - magnószalag - gyermek enciklopédiák Tanulók által biztosított eszközök: - tankönyv, munkafüzet, füzet - Ablakzsiráf Az élettelen természet alapismeretei: Technikai eszközök: - videó - írásvetítő - diavetítő Felszerelések jegyzéke: - kísérletekhez szükséges eszközök - borszeszégő - applikációs sorozat: tűzvédelemmel kapcsolatos gyermek enciklopédiák - hőmérő - videó szalag, diaképek, fólia Tanulók által biztosított eszközök - tankönyv, munkafüzet, füzet

87

- íróeszközök - Ablakzsiráf Az élő természet alapismeretei: Technikai eszközök: - videó - diavetítő Felszerelések jegyzéke: - applikációs képek - diafilmek - videó filmek - gyermek enciklopédiák Tanulók által biztosított eszközök: - tankönyv, munkafüzet, füzet - Ablakzsiráf Testünk és életműködésünk Technikai eszközök: - videó - diavetítő Felszerelések jegyzéke: - diafilm - magnószalag - Egészségügyi lexikon - Gyermekenciklopédiák - Applikációs képek - Helyes kézmosás stb. Tanulók által biztosított eszközök: - tankönyv, munkafüzet, füzet - Ablakzsiráf Tájékozódási alapismertek Technikai eszközök: - videó - diafilmek - írásvetítő

88

Felszerelések jegyzéke: - videó film, diák, fólia - térképek - iránytű Tanulók által biztosított eszközök: - tankönyv, munkafüzet, füzet - térkép Közlekedés Technikai eszközök: - videó Felszerelések jegyzéke: - videó film - applikáció: közúti jelzőtáblák gyermekeknek - Vöröskeresztes doboz (néhány seb ellátásának bemutatása) - Akadálypálya az udvaron KRESZ pálya Tanulók által biztosított eszközök: - tankönyv, munkafüzet, füzet Ország ismeret Technikai eszközök: - videó - diavetítő Felszerelések jegyzéke: - applikáció Duna, Vár, Gellért-hegy, Országház, hidak, színházak, Margit-sziget stb - könyvek: Budapest - videó film - diafilm - appl: címer, nemzeti jelképeink Tanulók által biztosított eszközök: - tankönyv, füzet, munkafüzet

89

Ének-zene Technikai eszközök: - CD lejátszó - Magnó Felszerelések jegyzéke: - disk - magnószalag - ritmus kártyák - hangvilla - furulya Tanulók által biztosított eszközök: - kottafüzet - könyv Rajz és vizuális kultúra Technikai eszközök: - videó - diavetítő Felszerelések jegyzéke: - videó kazetta diák - appl. Tájképek, csataképek, emlékművek - folyamatábrák - színkör - rajzállvány Tanulók által biztosított eszközök: - rajzlap, ecset, festék, zsírkréta, színes ceruza,hurkapálca, újságpapír, vizes tál, színes papír- készlet, rajztábla, tus Technika Felszerelések jegyzéke: - szerelő elemek - báb karaván - fa építőkockák - épület makettek - alaprajzok - vöröskeresztes doboz

90

- közlekedési táblákról appl. Képek - textilek, gombok, fonalak, kartonpapír Tanulók által biztosított eszközök: - ragasztó, olló, rajzlap, színes papír, tű, cérna, textil darabok

Fizika 7.osztály Tanulói felszerelés: Tankönyv, munkafüzet, füzet, ceruza, toll, színes ceruza Tanári szemléltető eszközök. Szemléltető eszközök felsz. Tanuló kísérleti eszközök Formái: Falitábla, tabló, fólia, videó (oktató film) kazetta, CD lemez Testek mozgása: - mechanikai dem. eszköz készlet - mechanikai tanuló kísérleti készlet - mikola cső - stopper óra - szabadesés kísérleti készlet Dinamika alapjai: -

tehetetlenség szemléltető eszköz mozgásállapot változás szemléltető eszköz súlytalanság, súrlódás, közegellenállás bemutatása karos emelő (tanulói, tanári) hőmérő (tanulói) tömegméréshez mérleg űrhajózás, bolygók mozgásának bemutatása

-

nyomás szemléltetése (tanulói, tanári) közlekedőedények felhajtóerő kísérleti vizsgálatához eszköz egyszerű gépek szeml.

Nyomás

Hőtan: - hő tágulás szemléltetéséhez eszköz

91

-

bimetál fajhő mérése hőtan: tanulói kísérleti készlet kaloriméter (fajhő méréséhez)

8.osztály Fizika Tanulói felszerelés:

Ugyanaz mint a 7. osztálynál

Tanári szemléltető eszköz, felszerelés, tanuló kisérleti eszköz formái: Ugyanaz mint a 7. osztálynál Elektromos alapjelenségek egyenáram -

Elektrovaria (tanári demonstrációs készlet) Tanuló kísérleti készlet elektromosságtanhoz Elektromos áram hőhatásának szemléltetéséhez eszköz Elektromos áram mágneses hatásának alkalmazása a gyakorlatban

Elektomágnesen indukció - Generátor működésének bemutatásához eszköz - Transzformátor kísérleti vizsg. - Elektromos hálózat bemutatása (oktató film) Fénytan: - Fénytani tanári demonstrációs eszköz - Fénytani tanuló kísérleti eszköz készlet Technika és Életvitel 4. évfolyam Tanulói felszerelés: Tankönyv, füzet, toll, ceruza vonalzó, körző, színes papír Tanári szemléltető eszközök, tanuló felszerelés

92

Ember és környezete Korszerűépítmények bemutatásához szemléltető eszköz. Anyagok megmunkálása és felhasználása - ruhafestéshez: ruhafesték, edények - szövőkeret - papírfestéshez anyag Mérés műszaki ábrázolás Méréshez eszközök Nézeti ábrázoláshoz építő kockák Közlekedési ismeretek Táblák, útburkolati jelek szemléltetéséhez eszköz. 5. évfolyam Tanulói felszerelés: Tankönyv, füzet, toll, ceruza, vonalzók, rajzlap, (tű, cérna, maradék anyagok) Tanári szemléltető eszközök, tanuló felszerelés: Formái lehetnek: Falitábla, fólia, CD, videó film, (egyéb) szakfolyóirat, könyv Ember és környezete: Technikai környezet bemutatása Kommunikáció eszköz módjai: Korszerű információs és kommunikációs rendszer bemutatása , használata Anyagok és átalakításuk Anyagok formálhatósága, felhasználása (textilek festése) Tervezés építés A tervezés folyamata (oktatófilm, CD) Egyszerű tervek készítéséhez szemléltető eszköz Mérésekhez eszköz Műszaki rajzhoz háromdimenziós térábrázoló

93

Táblakörző, vonalzó Épített tér és környezet bemutatása Esztétikus környezet kialakításához apró díszek készítéséhez anyagok Közlekedési ismeretek Közlekedési eszköz modellezéséhez eszköz (tanári – tanulói) Közlekedési jelzőtáblák bemutatása Kerékpár közlekedés gyakorlásához eszköz Tömegközlekedés (vasúti menetrendek) Háztartás, életvitel - Egészséges táplálkozás szeml. - A korszerű konyha szeml - Edények, konyhaeszközök a konyhai tevékenység gyakorlásához - Szálas anyagok feldolgozása, szövés, hímzés, csomózás gyakoroltatásához eszközök és anyagok - Lakásdíszítéshez anyagok

6. évfolyam Tanulói felszerelés: Ugyanaz mint a 5. osztálynál Tanári felszerelés: „ Ember és környezete: - Szobanövények nevelése, kertművelés bemutatása - Természeti erőforrások bemutatása - Természetes vagy mesterséges energiával működő rendszerek Kommunikációs rendszerek Alapáramkörök bemutatása (tanári, tanulói) Elektromos áram élettani hatásának bemutatása (oktató film) Anyagok és átalakításuk: - Környezetkímélő technológiák, hulladékok és melléktermékek bemutatása - Bányászat és hatásai a környezetre (oktató film) - Energia hordozók bemutatása - Vezérlés és szabályozás modellezése

94

- Irányítási formák bemutatása Tervezés, építés: - Vetületi ábrázoláshoz eszközök - Axonometriához tanári szemléltető eszköz - Lakás modellezéséhez makett készítéséhez (anyag) eszköz - Energiatakarékos lakások - Textil a lakásban (anyagok, ruhafestéshez) Közlekedési ismeretek: - Kerékpáros közlekedés szemléltetése (oktató film) - Tömegközlekedés (menetrendek) Háztartástan életvitel: - Harmonikus környezet kialakításához díszítő elemek készítése - Esztétikus terítés bemutatásának gyakorlásához felszerelés - Egyszerű konyhatechnikai eszköz működésének bemutatása, gyakoroltatása - Ételkészítési gyakorlatokhoz felszerelés - Ruhaneműk egyszerű gondozásának bemutatásához eszközök, gyakoroltatás - Növények a lakásban, növényápolás bemutatása - Népművészet bemutatása, varráshoz eszközök

7. évfolyam Tanulói felszerelés: Ugyanaz mint előzőeknél Tanári felszerelés formái Ugyanaz Anyag és energia Alternatív energiafelhasználás bemutatása Környezetkímélő technológiák bemutatása Tervezés, építés: Gépegységek modellezéséhez eszközök Erőgépek, belső égésű motor, villamos motor, generátor működésének bemutatása Anyagok és tulajdonságaik: Egyszerű használati tárgyak kivitelezéséhez felszerelés

95

Közlekedési ismeretek: Vasúti és autóbusz menetrend használatának bemutatása Háztartástan: - Ételkészítéshez eszközök - Egyszerű konyhatechnikai eszközök készítéséhez felszerelés - Varrás gyakorlásához felszerelés

8. évfolyam Kommunikációs rendszerek: - Információs rendszerek működésének bemutatása A jövő energiaforrásai: - Alternatív energiaforrások lehetőségeinek bemutatása - Ismeretterjesztő filmek az űrállomásról A modern építészet anyagai: Magyar nép építészeti jellegzetességek bemutatása Épületek, hidak, szerkezetének modellezése Felhőkarcolók, hidak makettjének építése Közművek: A közlekedőedények elvén alapuló modellek építése Csatornahálózat jelentőségének bemutatása Háztartástan, életvitel: Egyszerűbb ételek készítése, tartósítás Villamos energia: Egyszerű áramkörök készítéséhez eszközök (tanulói)

96

Informatika 6. osztálytól 8. osztályig 6. osztály Tanulói felszerelés: Tankönyv, füzet, ceruza, toll Tanári szemléltető eszközök: Megfelelő számítógépes háttér az ábraszerkesztő és szövegszerkesztőprogram alapszolgáltatásainak gyakoroltatásához. 7. osztály Tanulói felszerelés: Tankönyv, füzet, ceruza, toll Tanári szemléltető eszközök: - Floppy formázásának gyakorlásához, minden tanuló részére - Megfelelő iskolai számítógépes hálózat, elektronikus levelezés gyakorlásához - Internet hozzáférés minden tanulónak - Szövegszerkesztő program a dokumentum készítés gyakorlásához 8. osztály Tanulói felszerelés: Tankönyv, füzet, ceruza, toll Tanári szemléltető eszközök: - Megfelelő táblázatkezelő program az adatkezelés alapjainak gyakorlásához - Internet hozzáférés minden tanulónak - Eszközhasználat gyakorlásához CD-író, iskolai hanganyag, képanyagok biztonságos tárolásához Rajz és vizuális kultúra Tárgyak, eszközök, információ hordozók a tananyag feldolgozásához A tanulók eszközei: 5. évfolyam 60 db rajzlap/év, vízfesték, ecsetek, zsírkréta (6-12 szín), filctoll (6-12 szín)

97

színes ceruza, színes papír, ragasztó, olló, vonalzó, körző, B-s és 2 B-s ceruza 1 nagy alakú füzet (művészettörténet: vezetve 8. évfolyamig) A szemléltetéshez a művészettörténet anyaghoz: Diaképek, vetítő, falitáblák, tablók, könyv, CD lemez, videó film, számítógépes kislemez Az őskor, ókor művészete: Egyiptom, Görög, Római Síkba kifektethető képsík rendszer 6. évfolyam 60 db rajzlap/év, vízfesték, ecsetek, zsírkréta (6-12 szín) filctoll (6-12 szín) színes ceruza, vonalzó, körző, olló, ragasztó, 2 B-s ceruza, radír Szemléltetéshez a művészettrörténet anyaghoz: Diaképek, vetítő, tablók (stílusjegyek) könyv, CD lemez, videó A román, a gótikus stílus és a reneszánsz Népművészet:

Népviseletek

7. évfolyam 40 db rajzlap/év, vonalzó, körző, festék, ecsetek, zsírkréta, színes ceruzák, filctoll, 2 B-s ceruza, radír Szemléltetéshez a művészettörténet anyaghoz: A barokk kor. A XIX. sz. klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus Diaképek, tablók, könyv, (reprodukciók) CD lemez, videó film, számítógépes kislemez Népművészet: fazekasság 8. évfolyam 40 db rajzlap/év, festék, ecsetek, zsírkréta, (6-12 szín) vonalzó, körző, 2 B-s ceruza, radír, filctoll (6-12 szín)

98

Szemléltetés a művészettörténet anyaghoz: XX. sz. kubizmus, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, op-art Népművészet: népi építészet Képek, fotók, könyv, tablók, reprodukciók, diaképek, fóliák, falitáblák 2. évfolyam Környezetismeret Technikai eszközök: Írásvetítő, diavetítő, videó, CD, lemezjátszó, magnó, mikroszkóp Szemléltető eszközök: - applikációs képek: növények, állatok, emberek - térkép: földrajzi, gazd. társ. - Képkártyák - Nagyító - Iránytű - Videó kazetta - Cd, diafilm, lemez, magnókazetta Tanulók által biztosított eszközök: - munkafüzet, füzet, tankönyv - íróeszközök (toll, ceruza, színes ceruza, zsebkártya) - térkép - vonalzó - nagyító Ének-zene Technikai eszközök: Magnó, lemezjátszó, CD lejátszó Szemléltető eszközök: - hangszerek, dob, hangvilla, cintányér - szolmizációs (hangsor) kottasor - magnó, CD, kazetták, lemezek, (ajánlott zenei irodalom)

99

- ritmuskártyák Tanulók által biztosított eszközök - hangjegy füzet, munkafüzet, - íróeszköz: ceruza - könyv Technika: Technikai eszközök: Videó, írásvetítő Szemléltető eszközök: - karton papír - krepp papír - olló - filc, anyagok, fonalak - építőelemek - szerelő elemek Tanulók által biztosított eszközök: - technika papírcsomag 2.o. - színes papír készlet, illetve csomag - rajzlap, írólap, krepp papír - hurkapálca, olló, ragasztó - zsírkréta, gyurma - textil anyag, fonal spárga, - könyv Matematika Technikai eszközök: Írásvetítő Szemléltető eszközök: Számtan algebra: - számegyenes 1-100-ig - számok: arab és római, számkártyák - szorzótábla, bennfoglaló műveletek applikációs képek - reláció jelek kártyák - papír pénzek - színes rúd készlet, korong, pálcika

100

Sorozatok, függvények: - logikai lapok - hőmérő Geometriai mérések: -

méterrúd mérőedények az űrtartalom mérésére mérleg, súlyok tükör óra mérőszalag

Valószínűség, statisztika - dobókocka - pénzérmék Tanulók által biztosított eszközök: -

könyv, munkafüzet, füzet papír számegyenes vonalzó, ceruza, toll, színes ceruza játék óra, dobókocka papírpénz tükör korong vagy pálcika

Magyar nyelv és irodalom Technikai eszközök: Írásvetítő, magnó, CD, lemezjátszó, videó, diavetítő Szemléltető eszközök: - írók, költők applikációs sorozat (1-4. o. tanult tananyag szerint a legismertebbek, Petőfi, József A, Gárdonyi G, Móra F, Móricz Zs, Fekete I. Weörös Sándor - nyomatatott, írott ABC, kis és nagybetűk - applikációs képek nyelvtani alapszabályok

101

-

A magyar helyesírás szabályai Szinoníma szótár Szólások és közmondások könyve Videó kazetta CD, magnókazetta Diafilm Magyar Értelmező Kéziszótár Ó Nagy Gábor: Mi fán terem?

Tanulók által biztosított eszközök: - könyv, füzet, munkafüzet - toll, ceruza, színes ceruza - A magyar helyesírás szabályai - Ablak Zsiráf Rajz és vizuális kultúra: Technikai eszközök: Írásvetítő, videó, magnó, lemezjátszó Szemléltető eszközök: - rajzállvány - applikációs képek (tájkép, csendélet) - színkerék Tanulók által biztosított eszközök: - rajzlap, írólap, dosszié - gombfesték, tempera - ceruza, zsírkréta, gyurma, vonalzó - ecset, ecsettál, törlőruha 4. évfolyam Környezet Tanulói felszerelés: Tankönyv, munkafüzet, térkép, esetenként mérőszalag Tanári szemléltető anyagok: - Gyermekenciklopédiák

102

-

Egyszerű képes határozók Térképek (Mo. term. Földrajz) Álló és mozgóképek Iránytű Tájoló Közlekedés szabályai falitérkép

Formailag lehetnek: -

falitáblák fóliák hang kazetta videó film CD lemez számítógépes kislemez könyv térképek

5. évfolyam Természetismeret: Tanulói felszerelés: Tankönyv, munkafüzet, térkép Tanári szemléltető eszközök: - egyszerű mérések elvégzéséhez eszközök - képek - filmek - modellek - térképek, domborzati speciális térképek - prízma a fénytörténet - a gyümölcs és zöldségeskert legfontosabb növényei - élő és képi bemutatása - videó - háziállataink és ház körül élő állatok képei

103

6. évfolyam. Tanulói felszerelés: Tankönyv, munkafüzet, térkép Tanári szemlélető eszközök: Formailag lehetnek: - falitáblák - térképek, tablók, fóliák, hanganyagok, videó film - CD lemez, - Könyvek - Földgömb - Természetismereti kiadványok - Könyvtár - Bemutatóhelyek és valóságos környezet - Föld felszíne térkép - Mérésekhez eszközök: - Távolság, hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, hőmérséklet, idő - Föld mozgásai falitérkép - Föld mozgásai modell - Mo. térképe, domborzata, gazdasága Hazai erdők élővilágát ábrázoló képsor: - valóságos anyagok pl: makk gyűjtések - írásvetítő képei - vizes és száraz készítmény Hazai vizes területek élővilágának növényei állatai - képeken, filmen term. anyagokon Hazai száraz füves területek élővilágának növényei, állatai 7. évfolyam Biológia Tanulói felszerelés: Tankönyv, munkafüzet, térkép Tanári szemléltető anyagok: Formailag lehetnek: - kontúr térképek

104

- könyvek - folyóiratok - elektronikus források - fóliák - határozó könyvek - képes atlaszok, bemutatóhelyek és valóságos környezet - földgömb - föld felszíne térkép Életközösségek: Jellegzetes növényei állatai, képek, filmek, könyvek vizes és száraz készítmények Forró övezet: Élő és élettelen környezet képeken, filmen, térképen, diák Mérsékelt övezet: Élővilága, képek, filmek, térkép, dia, valós környezet, térkép Hideg övezet: Élővilága, képek, filmek, dia Tengerek: tengerpartok élővilága, képek, könyvek, térképek, diák Hegyvidékek: Élővilága, képek, könyvek, térképek, filmek, diák 8. évfolyam Tanulói felszerelés: Tankönyv, munkafüzet, térkép Tanári szemléltető eszközök: Formailag lehetnek: - kontúr térképek - könyvek - folyóiratok - elektronikus források - fóliák - határozókönyvek - képes atlaszok Az emberi test szerveződése - modellek - könyvek - dia és videó filmek - emberi torzó - metszetek - folyóiratok

105

- életmód – élettani megfigyelések vizsgáltatok önálló megfigyelése - diagramok Földrajz 7. évfolyam Tanulói felszerelés: Tankönyv, munkafüzet, térkép Tanári szemléltető anyagok. Formailag lehetnek: - kontúr térképek - könyvek - folyóiratok - elektronikus források - fóliák - képes atlaszok - valóságos környezet - statisztikai adatsorok - terméklisták - útleírások - tematikus térképek - kőzetek Tájékozódás a földtörténeti időben: Földtörténeti időoszlop Európán kívüli kontinensek természeti és társadalmi földrajza - térképek - diasorok - film - fóliák - kontúrtérképek - könyvek Európa országainak természet és társadalom földrajza - térképek - diasorozat - fóliák - könyvek

106

- filmek - videó 8. évfolyam Tanulói felszerelés: Tankönyv, munkafüzet, térkép Tanári szemléltető anyagok: Formailag lehetnek: - tematikus és kontúr térképek - könyvek - statisztikai adatok - folyóiratok - elektronikus források - fóliák - képes atlaszok - valóságos környezet Közép-Európa tájainak és országainak természet és társadalom földrajza. - Közép-Európa térképe - Föld térképe - Földgömb - Kőzetgyűjtemény - Dia és fóliasor - Film - Növény és állatföldrajzi atlaszok Természeti adottságok, gazdasági lehetőségek Magyarországon - Mo. vízrajz és gazd. térkép - Tematikus (éghajlati, mezőgazdasági) térkép - Tematikus (ipari) térkép - Mo. talajtípusai, talajtérkép - Kőzetgyűjtemény - Képi és elektronikai források - Gyűjtések - Történelmi témájú könyvek

107

Angol 4. osztály – 8. osztály Tanulói felszerelés Tankönyv, munkafüzet, szótár, füzet, hangkazetta Szótár: Angol - Magyar Magyar- Angol Tanári szemléltető eszközök: - hangkazetták - videó kazetták - magnó - videó - televízió - számkártyák - Tabló (The Tensen) - Tabló (English saunds) - Segédkönyv (English Grammar in Use) Irodalom 8. évfolyam Tanuló felszerelés: Tankönyv, füzet Tanári szemléltető eszközök: - Írók – képek sorozat könyvei - Irodalmi térkép - Videó kazetták – kötelező, ajánlott irodalom filmen - Televízió - Videó - Lemezek - versek (lemezjátszó) - CD - Verseskötetek - Írók költők szinoníma - Szótár – szinoníma

108

- Kötelező és ajánlott olvasmányok Nyelvtan: Tanulói felszerelés: Tankönyv, munkafüzet, füzet, helyesírási szótár, feladatlapok Tanári szemléltető anyagok: Szótárak – helyesírási Nyelvtani tablók - A mondat - A szófajok - A hangok - A mondat részei A testnevelési óra taneszközei:

4. – 8. osztály

A tanuló által biztosított eszközök: Tornacipő, tornanadrág, póló, tréningruha Az iskola által biztosított eszközök: -

5 db bordásfal 3 db tornaszivacs 2 db tornapad 4 db zsámoly 2 db tornaszekrény l db gerenda l db kosárlabda pálya 1 db röplabdaháló 1 db kézilabda pálya l5 db röplabda 15 db kosárlabda 15 db kézilabda 2 db futball labda 25 db PVC labda 10 db medicinlabda (fiú) 10 db medicinlabda (lány) 3 db súlygolyó (lány)

109

-

3 db súlygolyó (fiú) 10 db kislabda 25 db ugrókötél 1 db távolugró gödör 1 db magasugró szivacs, léc

4. osztályos Magyar nyelv és irodalom Tanulói felszerelés_ Tankönyv, munkafüzet, füzet, olvasmánynapló,, szövegértés felmérő lap felmérő lapok, A Két Lotti és a Tüskevár kötelező olvasmányok Tanári felszerelés: A Magyar helyesírás szabályzata. Szólások és Közmondások könyve, Szinoníma szótár, Értelmező kéziszótár, Írókköltők arcképsorozat , videó filmek: A Két Lotti, Tüskevár 5. – 7. osztályos magyar nyelv és irodalom A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök -

Térkép (irodalomtörténeti) Írói arcképcsarnok Magyar értelmező szótár Szinoníma szótár Életrajzi lexikonok Helyesírási szabályzat és szótár

Hangkazetta, CD: - Népdalok, népmesék - János vitéz - Mitológiai és bibliai történetek - Versek (Petőfi, Arany) - Népballadák - Toldi - Janus Panonius, Ballasi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versek Videó filmek: - Magyar népmesék

110

-

János vitéz (rajzfilm) A Pál utcai fiúk (film) Magyar mondák Ludas Matyi (rajzfilm) Egri csillagok (rajzfilm) Mátyás könyvtára Mikszáth: Szent Péter esernyője (film) Petőfi Sándor A kőszívű ember fiai

Könyvek: - Ó. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások - Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - Gárdonyi Géza: Egri csillagok - Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője - Daniel Defoe: Robinson Fali tablók: - Hangtan - A teljes hasonulás - Jelentéstan - Szóban - Szófajok - Jelentés - Szerkezet - Mondattan - Nyelvcsaládok Egyéb eszközök: -

Petőfi (diasorozat) Fogalmazás 5.o. (diasorozat) Arany János: Toldi (diasorozat) Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm)

A tanulók által biztosított eszközök: - Tankönyv - Munkafüzet - Füzet - Felmérőlapok

111

-

Olvasmánynapló Kötelező olvasmányok Magyar helyesírás szabályai Toll, ceruza, vonalzó

Rajz és vizuális kultúra 1.

osztály Tárgyak, eszközök, információhordozók a tananyag feldolgozásához

A tanulók eszközei - 60 db rajzlap / tanév - ecsetek, vízfesték - tempera - filctoll, zsírkréta - színes papír - ragasztó - vonalzó - körző - olló - B-s és 2 B-s ceruza, radír Szemléltetésre: - diaképek - vetítő - falitáblák - tablók. CD lemezek - könyv, videófilm Ének – zene 4.- 8. osztály A tanulók eszközei Kottafüzet, könyv Technikai felszerelés - cd lejátszó - hanglemezek (CD és bakelit) - magnó - lemezjátszó - magnószalagok, ritmuskártyák

112

Környezetvédelmi Program taneszközei: Szelektív hulladék gyűjtő Dísznövények gondozási eszközei Madáretetéshez szükséges eszközök, madáreleség Virágállványok, virágládák, cserepek, palánta nevelők, virágföld, növényvédő szerek Kis növényhatározó, állat határozó, rovar határozó Metszőolló Kiskerti eszközök, szerszámok Mikroszkóp 3 távcső nagyítók időjárási megfigyelési eszközök, csapadékmérő, min-max hőmérő, hőmérő, kémcsövek, üveg edények aszalás eszközei videó kamera Napközi foglalkozások eszközei: A szabadidő hasznos eltöltéséhez, a sporthoz egyéni és csoportos játékokhoz való eszközök, játékok.

20. Osztályfőnöki munka 1-8. évfolyam A tantárgy tanításának célja és feladatai A tanuló szocializációjának elősegítése, különös tekintettel az iskolai szocializációs folyamatokra és a személyes élményekre. A kommunikációs kultúra fejlesztése: az önkifejezés és a véleményformálás képességének kialakítása A tanulók önismeretének kapcsolatteremtői és empatikus készségének fejlesztése. Az értékelés és önértékelés képességének kialakítása. A „másság” elfogadása, a tolerancia-szabály érvényesítésére való nevelés. A demokratikus értékrend és magatartásmodell kialakítása. Az egyéni és közösségi értékek, érdekek egyeztetése. A közösségi létforma erősítése, aktív részvételük az iskolai közösség életében. A népi kultúra ismerete, a hagyományok ápolása. A hazai nemzetiségek, etnikumok kisebbségek kultúrájának megismerése, megbecsülése.

113

Esztétikus, egészséges környezet iránti igény kialakítása. Egészséges életmódra nevelés. A tanulási stratégiák tanítása, az önálló ismeretszerzési képesség, az önművelés igényének kialakítása. A tudatos tanulói magatartás a tanulás külső és belső feltételeinek megteremtésében, valamint a folyamat, idő és sorrendi tervezésben. Pályaorientáció – az önismeret fejlesztésével pályák és foglalkozások megismertetésével. A lehetőségek és a valóság, a vágyak és a reális lehetőségek összehangolása. A fejlesztés kiemelt területei: A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítése és a mozgáskultúra megalapozása, az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, az ezt segítő szokások kialakítása, az érzelmi élet gazdagítása, az önismeret fejlesztése, reális önértékelés fejlesztése, a társas kapcsolatok igényének erősítése. A szocializáció folyamatainak elősegítése: A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, helyes magatartásformák megismerése ,gyakoroltatása, a kortárs kapcsolatok megerősítése, elemi állampolgári ismeretek és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása. Az elemi műveltségei alapok feltételrendszerének megteremtése Mentális képességek célirányos fejlesztése, az önálló tanulás és önművelés megalapozása. Tanulási stratégiák megválasztása: Ismeretek tapasztalati megalapozása, a kreativitás fejlesztése. 1-3. évfolyam Tananyag: Fő témakörök: Társas kapcsolatok, tanulás, játék, munka. A család. Ünnepek. Aktuális problémák megbeszélése. Egészségünk védelme. Altémák: A tanulók iskolai szocializációjának segítése, a beilleszkedési problémák leküzdése. A pozitív életszemlélet megalapozása. Egymás megismerése, a kapcsolatteremtés kultúrált módjának elsajátítása. A közösen kialakított viselkedési szabályok gyakorlása. Az önismereti képességek fejlesztése. Megfelelő kommunikációs kultúra alkalmazása. Az udvariassági szabályok következetes megtartása. A tanulás, mint tevékenységi forma megismerése. Napirend kialakítása. Tisztségek ellátása az iskolai munka során. A helyes tanulási módok megismerése. Az egyénnek megfelelő tanulási mód kiválasztása.

114

Annak megértése, hogy a tanulás munka, amely erőfeszítéseket követel. Játékszabályok betartása. Munkamegosztás. A szülői házzal való kapcsolat tudatos alakítása. A gyermeki jogok és kötelességek ismerete. Az egészséges életmód alapvető követelményeinek megismerése. A közvetlen környezet alakítása. A rongálások megakadályozása. Az ünnepek szerepe mindennapi életünkben. Néhány iskolai ünnep tartalmának megismerése, a hagyományok szerepe. Az ünneplés belső tartalmának megélése, a külsőségek szerepe. Az osztályközösség hagyományainak erősítése. Tevékeny részvétel az ünnepségek megszervezésében, lebonyolításában. Az év során felmerülő események megbeszélése. A kultúrált véleményformálás gyakorlása. Helyes napirend kialakítása. Egészség-betegség, Beszélgetés a tisztaságról, tisztálkodásról, a helyes táplálkozásról. 4. évfolyam Tananyag: Fő témakörök: Társas kapcsolatok. A család, Ünnepek. Tanulás és munka. Egészséges és kultúrált életmód. Aktuális problémák megbeszélése. Szabadidő helyes eltöltése. Altémák: Az együttes tevékenység fontossága. A mindenkit egyformán érintő tevékenységek. A munkamegosztással végezhető feladatok, a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelmények, munkájuk segítése. Az együttélési szabályok elfogadása, betartása. Lányok, fiúk az osztályban. Barátság, szerelem. Jogos észrevételek egymásról, segítség nyújtása a változtatáshoz. Udvariasság, figyelmesség, alkalmazkodás, előzékenység egymással és a felnőttekkel kapcsolatban. A kritikus véleménynyilvánítás gyakorlása. Mások megítélésének kritériumai, a helytelen ítéletek forrásai. A családi együttlét örömei. Közös családi élmények. A család szerepe. Alkalmazkodás, tapintat. A gyermekek jogai és kötelességeid a családban. Mit tehetnek a gyermekek a család gondjainak enyhítése érdekében. A szűkebb és tágabb környezet megismerése. A hagyományok ápolása. Nemzeti, iskolai, családi ünnepek megünneplése. Aktív részvétel az ünnepek lebonyolításában. A rendszeres tanulás fontossága. Az olvasás, önművelés lehetőségei az iskolában és iskolán kívül. Mi szeretnék lenni? Óvatosság a játékban, sportban, kiránduláskor. A balesetek elkerülése. A közlekedés legfontosabb szabályai. Egészségvédelem. A hétvége, a szünidő, a szabadidő kellemes, hasznos eltöltése. A 4. évfolyam végén a tanuló személyisége a foglalkozások eredményeként az alábbi vonásokat tükrözze:

115

A tanulók legyenek képesek önmaguk és társai megismerésére. Legyenek képesek egymás megértésére, elfogadására. Gyakorolják a páros és csoportos kommunikációt. Tudjanak megoldást javasolni a felmerülő nehézségek megoldására. Alakuljon ki a helyes időbeosztás képessége. Legyenek képesek öntevékenységre a közösség életében. Pozitív példák értékelésével tudja, hogy mit jelent a harmónia a magánéletben, törekedjék az önmagához és a környezethez való pozitív viszonyulásra. Legyen képes megoldást találni (vagy segítséget elfogadni) konfliktusainak megoldására. Legyen aktív tagja a nagyobb iskolai közösségnek is. Ismerje fel az értékeket, tartsa tiszteletbe azokat és tudatosan alkalmazkodjon ahhoz. Alakuljon ki a véleményformálás képességének alapja. Tanulja meg saját maga és a csoport reális értékekését. Alkalmazza tudatosan a megismert tanulási technikákat. Építsen a más tárgyakban szerzett ismeretekre. Alakuljon ki olyan gyermekközösség, amely a személyiség fejlődésének optimális tere. Ismerjék fel az egyéni és a kollektív felelősség fontosságát,, összefüggéseit. Önmaga megismerése által legyen képes a tanuló tudatosan fejleszteni saját személyiségét pozitív tulajdonságok erősítésével. 5. évfolyam Tananyag: Fő témakörök: Ismerkedés bemutatkozás. Ötödikesek lettünk. Ön és emberismeret. Közösség és kommunikáció. Honismeret, környezetvédelem. Egészséges emberséges életmód. Emberi kapcsolatok, család. Hagyományápolás, ünnepek. A magatartás és szorgalom folyamatos értékelése, aktuális munkatervi feladatok. Altémák: A nemek megismerése. A bemutatkozás szabályai. Tanáraink, tantárgyaink. Új szokások, elvárások. Az alkalmazkodás lehetőségei. Testi, lelki változások. A képességeink és önfejlesztő lehetőségeink ismerete. Eredményes tanulás. Önálló ismeretszerzés. A személyiség megismerése, megismerhetősége, fejlesztése. Az önismeret és emberismeret szempontjai. Értékelés, önértékelés. A felnőttek világa. A bírálat szerepe, módja. A kapcsolatteremtés módjai. Segítségnyújtás. A beleérző képesség fejlesztése. Egyén és közösség viszonya. Jó osztályközösség ismérvei. Vezető egyéniségek. Megbízhatóság, felelősségtudat. A demokratikus önkormányzat, szerepek az osztályban. Nevezetes események, színhelyek. Híres emberek lakóhelyünkön. Az esztétikus, egészséges környezet jellemzői. Az egyén szerepe ezek megteremtésében, megőrzésében. A testi, lelki egészség jellemzői. A

116

táplálkozás és a mozgás szerepe. A rászokás elkerülése. Ellenállási stratégiák. A testkultúra. A testi higiénia alapjai. A barátság, szerelem, szexuális veszélyek. A konfliktusok kezelésének technikái. Elfogadás, jobbítás. Az egyén és a család ünnepei. Az iskolai és nemzeti ünnepek. Más kultúrák, vallások ünnepei. 2. évfolyam Tananyag: Fő témakörök: Hatodikosok lettünk. Ön és emberismeret. Pályaorientáció. Közösség és kommunikáció. Honismeret, környezetvédelem. Tanulás. Helyünk Európában. A harmonikus ember és környezete, a magatartás és szorgalom értékelése. Egészséges életmód. Aktuális munkatervi feladatok. Altémák: Az előző évfolyam közösségi és egyéni teljesítményének elemzése, értékelése. Megoldási lehetőségek a problémák, hibák javítására. Önjellemzés és egymás jellemzése, ezek értékelése. Követelmények, célok megfogalmazása. Pályák, foglalkozások ismertetése. Az előzőkhöz vezető utak megnevezése. Pályaalkalmassági ismeretek. A demokratikus önkormányzat működtetése. A vezetők és irányítottak kölcsönös viszonya. Az osztályélet szokásai, kialakított hagyományai. Kommunikációs gyakorlatok. Magyarországi tájegységek. Néprajzi szokások. A környező országok magyarsága. Nemzetiségek, etnikumok hazánkban. A környezetvédő magatartás ismérvei. Tanulási ismeretek az eredményesség célzatával. Tanulási stratégiák. Könyvtár, informatikai eszközök (beépítve az ismeretszerzésbe).Európa tagoltsága. Politikai, gazdasági szempontok. Magyarországgal szomszédos népek. Kereszténység, európaiasság, humanizmus. Hazaszeretet. Az ember testi-lelki összefüggései, kölcsönhatásai. Környezetkultúra. Lelki környezetszennyezés, egészséges életmód. A kábítószer, homoszexualitás, AIDS kérdései. 3. évfolyam Tananyag: Fő témakörök. Közösség és kommunikáció. Ön és emberismeret. Tanulás. Pályaorientáció. Honismeret. Környezetünk védelme. Lelki egészségtan. Egészséges életmód. Altémák: Hetedikesek lettünk. A közösség célja a tanévre. Jogok és kötelességek. A közösségi aktivitás fokozása. Igazságok munkamegosztás egy közösségben. A személyiség alakulása a serdülőkorban. Egyéniség, alkalmazkodás, elvárások.

117

Önálló ismeretszerzés, értelmes tanulás. Az érdeklődés, a tudatosság szerepe a tanulásban. Szakmák, foglalkozások, végzettségek. Képességek, irányultságok, adottságok ismerete, felmérése. Hazaszeretet, hazafiság, európaiasság. Helyünk a világban, gazdasági, katonai, kulturális szempontok. Hazánk természetes növény és állatvilága. Gazdaság, környezet. Harmónia önmagunkkal, szűkebb és tágabb környezetünkkel. Barátság, szerelem. A házasság mint intézmény. A család és jó működésének feltételei. Az együttélés aranyszabályai. Szenvedélybetegségek. Nemi betegségek. Az elmúlás. Aktuális tantervi feladatok. 8. évfolyam Tananyag: Fő témakörök: Közösség és kommunikáció. Ön és emberismeret. Tanulás. Pályaorientáció. Honismeret. Környeztünk védelme. Lelki egészségtan. Aktualitások. Egészséges életmód. Altémák: Az osztály feladatainak megbeszélése. A céltudatosabb munka előtérbe helyezése. Az önkormányzati munka fejlesztése. Személyes tulajdonságok ismerete. Jó ér rossz tulajdonságok elfogadása. Változtatási szándék megfogalmazása. A jellem szilárdsága. Értékek, érdekek, erkölcsi normák. Vágyak és a megvalósulás útjai. Fegyelem, önfegyelem, elszántság. Kitartás a tanulásban. Sokoldalú ismeretszerzés, képességfejlesztő tanulás. Iskolatípusok, munkahelyek, munkalehetőségek. Vágyak, realitások, társadalmi igények. Az egyéni és közérdek összehangolása. Felkészülés a továbbtanulásra, a választott foglalkozásra. Az ország időszerű gazdasági és politikai gondjai. Széchenyi István munkásságának feldolgozása. A világot átfogó problémák. Aktuális környezetvédelmi teendők hazánkban. Személyes felelősség, az életvitel esztétikuma. Az ember és környezete harmonikus szépségének megteremtése. A környezetvédelmi példaadás szerepe és lehetőségei. A családalapítás célja, felelőssége. A testi szerelem, mint az emberiség közös titka. A szerelem jelentősége az ember életében. Példaképek a múltjából. Példaképek a mából. Egészséges élet a civilizációs betegségek árnyékéban. Védekező stratégiák. A 8. évfolyam végén a tanuló személyisége a foglalkozások eredményeként az alábbi vonásokat tükrözze. Önismeretük, önértékelésük legyen reális. Ismerjék a fő foglalkozásokat, a hozzájuk vezető utakat, és azt, milyen képességek, tulajdonságok meglétét kívánják meg az embertől. Tudjanak élni a demokrácia lehetőségeivel, alkalmazzák azt az osztály, az iskola és a család közösségében. Saját maguk és társai magatartását, megnyilvánulásait az önkontroll jegyében alakítsák, értékeljék, korrigálják. Alkalmazzák az

118

eredményes tanulási stratégiát. Tudjanak válogatni a kor kínálata, önálló ismeretszerzési lehetőségek között. Ismerjék meg lakóhelyük szűkebb és tágabb környezetének kulturális értékeit, nevezetességeit. Legyenek tisztában a közép-kelet-európai régió létezésével, az európaiság, a humanizmus fogalmával. Ismerjék a nagyvilágban élő magyarok teljesítményeinek jelentőségét. Tájékozódjanak a Föld és Magyarország, községünk ökológiai problémáiról. Alakuljon ki a tanulókban a felelősségteljes, környezettudatos viselkedés iránti igény. Ismerjék meg az ember testilelki állapota és környezete közötti összefüggéseket, kölcsönhatásokat. Törekedjenek az esztétikus, egészséges élet feltételeit megteremteni. A szex, szerelem alapvető kérdéseire vonatkozó válaszokat ismerjék életkoruknak megfelelő szinten. Ismerjék a serdülőkori változásokat. Állítsanak olyan eszményt maguk elé, aki törekszik ugyan az anyagi lét biztonságára, de különös gondot fordít a szellemi javak, a lelki örömök kialakítására is, az ép testben ép lélek bölcsességét követve. 20. TANTÁRGYAK ÓRASZÁMAI ÉS ELNEVEZÉSE Az iskolánk évfolyamonként egy-egy osztállyal, és két napközis csoporttal működik. A kötelezően előírt modulokat az itt felsorolt tantárgyak keretében tanítjuk és osztályozzuk. A tanulói értékelésekor az ellenőrzőben és a bizonyítványba a tantárgy és a modul együtt szerepel. Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Matematika Természetismeret Biológia Rajz

Tánc és dráma Hon és népismeret Ember és társadalomismeret Etika Informatika Egészségtan Egészségtan Mozgókép és média ismeret

A kötelező óra terhére nem valósítunk meg mást. Tekintettel iskolánk tanulóinak összetételére a helyi tanterv a kerettanterv minimális követelményeire épül. Az egyes tantárgyak tantervei a mellékletben találhatók .A szabadon tervezhető órákból nevelési szempontból az

119

osztályfőnöki órákat 1-4. osztályig fontosnak tartjuk ezért van az alsó tagozatban is osztályfőnöki óra. Nem kötelező tanórai foglalkozások 1. Napközis foglalkozás napi 5 óra ( 45 perc) Napközis csoport Bényén és Káván működik. 2.Mindennapos testnevelés biztosítása 3.Könyvtári órák heti 5 óra ( 45 perc) 4.Csoportbontások 5.Felzárkóztató órák 6. Szakkörök 7. Továbbtanulásra felkészítés 8. Tanulói felügyelet (minden egyes foglalkozás egy tanítási óra, vagyis 45 perc). Melléklet A kötelező óraszám feletti óraszámok, amit a fenntartó biztosít az intézmény számára 1. Mindennapos testnevelést csak úgy tudjuk biztosítani, ha a fenntartó a kötelező óraszám felett az alsó tagozat minimum 5 tanítási órát, a felső tagozat számára minimum 6 tanítási órát biztosít. Ezeket az órákat a sportkör keretében használja fel. 2. Csoportbontások. Angol csoportbontásra az óraszámot, a tanulói osztálylétszámának ingadozása miatt nem tudjuk pontosan meghatározni, csak az eddigi gyakorlatra tudunk hagyatkozni. Ez tanévenként általában 2-3 osztályt érintett. Magyar nyelvi és matematika csoportbontásra ciklusonként 5 óra. 3. Az első – harmadik osztályban szükség van a délutáni egyéni vagy két-három fős felzárkóztató csoportfoglalkozásra. Ennek szükségessége függ az osztályok létszámától, a tanulók tehetségétől. Ez maximum osztályonként 4 órát jelent ciklusonként. Felhasználása tanévenként változó. 4. Szakkörök, (az érdeklődéstől függően) ciklusonként 6 óra. A gépírást ennek keretében szeretnénk megvalósítani.

120

5. Továbbtanulásra felkészítő foglalkozások. (matematika, magyar nyelvtan, angol) ciklusonként maximum 6 óra az igényektől függően változó. 1. Napközis foglalkozás napi 5 tanítási óra ( 45 perc). S szülői igénytől függ ennek a pontos napi ideje. A napközis csoport Bényén, Káván működik. 2. Tanulói csoportokra való felügyelet ciklusonként 10 óra Bényén és Káván. Ez függ a buszok menetrendjétől 8. Könyvtár működése heti 5 óra

121

Tanítási órák táblázatai.

122

A TANTÁRGYAK ÓRASZÁMAI H = HETI C = CIKLUS Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma

l.osztály H C 8,5 17 1 2 9,5

Tört. és állampolg. Ism.

Kötelező óra

H

19

modul

szabadon választott

2.osztály C 8 16 1 2

3.osztály H C 8. 16 1 2

4.osztály H C 6 12 1 2

9

9

7

18

18

14

-

Hon és nép ism. Ember és Társ .ism. Etika

Angol Matematika

3.5 4 1

8 2

informatika

9 2

3,5 1

10

5,5

3,5 2 1

7 2

1 5

Informatika Körny-ism. Term.ism. egészségtan

4.5 1

7 7 4 2

1 2 2

11 4,5

9

3

6

1,5

3

2

4

összesített

5.osztály H C 3. 6 1,5 3 0,5 1 5 10

6.osztály H C 4. 8 0.5 1 0,5 1 5 10

7osztály H C

8. osztály H C 4 8 0,5 1

4

4,5

9

2,5

5

2,5

5

2

4

2

4

0.5

1

0,5

1 1

2

3

6

2

4

3.6 1 4,5 3. 1

2 9 6 2

3,5 1 4,5 3.5 0,5

7 2 9

4

8

4

8

1

2

1.5 0,5 2 1,5

3 1 4 3

0,5 2 1.5

1 4 3

1,5 1.5 1,5 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5 1,5 0,5 0,5 1 2

3 3 3 1 1 2 1 1 1 3 1 1 2 4

3

6

3

3,5

7

3.5

6 7

3,5 4. 0,5

7 8 1

1 2 2 4,5

3,5 3 0.5 0.5

7 6 1 1

9

4

8

1 1

2

1

2

2

4

2

4

2 0,5 2.5

8

7

2

4 1 5

Fizika

2

4

Biológia

2 1 0,5

4 2 1 3 3 1 4 3 3 2 2

Egészségtan

1,5 1,5

3 3

1.5 1.5

3 3

1 1

2 2

1 1

2 2

1,5 1.5 0,5 2 1.5 1,5 1 1

3

1,5

3

1.5

3

1.5

3

1. 0,5

2 1

0,5 0,5

1 1

1,5 1

3 2

1,5 1

3 2

1,5 1

3 2

1,5 1

3 2

2 5

1 2.5

2 5

1 2.5

2 5

1 2.

2 4

1 2.

2 4

1.5 0,5 0,5 1 2.5

3 1 1 2 5

1 0,5 0,5 1 2

2 1 1 2 4

1 40

0.5 20

1 40

0.5 20.

1 40

0.5 20

1 40

0,5 22

1 44

0,5 22

1 44

Kémia Földrajz Ének-zene

1 1

Rajz

1.5

3

1.5

Mozgókép és média Tech.életvit.

1,5 1

3 2

1 2.5 0.5 20

Testnevelés sport osztályfőnöki Köt.óraszám a törv.alapján SzV.a törv. alapján

2

2 2 2 1

4

2

2 2

4

2

4

2

4

2

4

2

7 1

4

0,5 1 25.123 50

0,5 1 25 50

4

4

8

8

Éves összes óraszám: Magyar ny és ir.

I.o. 342, II.o. 324, III.o. 324, IV.o. 252, V.o. 180, VI.o.. 180, VIIo.. 144, VIII.o.. 162,

Történelem és állampolg.ism. V.o. 108, VI.o. 108, VIII.o. 72

VII.o. 108,

Angol:

IV.o. 126, VIII. 162

VII.o. 162,

Matematika:

I.o. 180, II.o. 198, III.o. 162, IV.o. 108 V.o. 162, VI. o. 144, VII. 144, VIII.o. 144.

Informatika:

VII.o. 36,

VIII.o. 36.

Környzetism:

I.o. 36,

II.o. 36,

Term.ism.

V.o. 72,

VI.o. 90,

Fizika:

VII.o. 72,

VIII.o. 72.

Biolgóia

VII.o. 54.

VIII.o. 72.

Kémia

VII.o. 72,

VIII.o. 54.

Földrajaz:

VII.o. 54,

VIII.o. 54.

Ének-zene

I.o. 36, V. o.36.

Rajz:

I.o.54, V.o. 54,

Technika: Testnevelés

I – VIII. osztályig 36 óra I-II-III. osztályig 90 óra IV- VIII osztályig 72 óra I – VIII. osztályig 18 óra

Osztályfőnöki

V.o. 126,

VI.o. 126,

III.o. 54,

IV.o. 72.

II. 0. 36, VI.o. 36,

III.o. 54, VII.o. 36,

IV.o. 54, VIII.o. 36.

II, 54. VI.o. 54,

III.o. 54, VII.o. 36

IV.o. 54, VIII.o. 54.

124

Pedagógiai Program Elfogadása és jóváhagyása

A Bénye-Káva Általános Iskola Pedagógiai Programját a Bénye és Káva Községek önkormányzati Képviselő Testülete ………………………… ülésén jóváhagyta

Bénye, 2004. …………………………….

………………………………… Racskó Károly Polgármester

……………………………… Kálmán József Polgármester

125

Pedagógiai program Elfogadása és jóváhagyása

A Bénye-Káva Általános Iskola Pedagógiai Programját az iskolai Diákönkormányzat

2004. június 14-i ülésén elfogadta.

Bénye, 2004. június 14.

……………………………….. igazgató

…………………………… DÖK vezető

126

Pedagógiai program Elfogadása és jóváhagyása

A Bénye-Káva Általános Iskola Pedagógiai Programját az iskolai Szülői Munkaközösség vezetősége 2004. június 14-i ülésén elfogadta.

Bénye, 2004. június 14.

……………………………….. igazgató

…………………………… SZM Képviselő

127

Pedagógiai program Elfogadása és jóváhagyása

A Bénye-Káva Általános Iskola Pedagógiai Programját az iskolai Nevelő Testülete

2004. június 14-i ülésén elfogadta.

Bénye, 2004. június 14.

……………………………….. igazgató

128