A Hevesi
Körzeti Általános Iskola Pedagógiai Programja „A legjobb terv is csak terv, vagyis jó szándék. Elkötelezettség nélkül arra, hogy ezt végre is akarod hajtani csak ígéreteid és reményeid vannak, semmi több.” Peter Drucker
2004. 1
I. Bevezető Munkánk legfontosabb meghatározó elveit a pedagógiai programunkban fektetjük, ezért ez az írásos anyag meghatározza, szabályozza iskolánk működését, nevelői oktatói feladatainkat. Fontos dokumentum ez – nem csak a tanárok, tanítók – de az iskolát használó összes ember számára, köztük a fenntartó, iskolai dolgozók, szülők és első helyen az iskola tanulói számára. Irányítási feladata mellett fontos szerepe, hogy iskolánkat sok leendő szülő, pedagógus, illetve mindenki aki nem az iskola használója ezen dokumentum alapján ismerheti meg. A közoktatásról szóló törvényt az országgyűlés 2003. évi LXI. törvénnyel módosította. A törvény változása számtalan ponton érinti a közoktatást. Változott a Nemzeti Alaptanterv és a kerettanterv és természetesen velük együtt a pedagógiai program tartalma is. A törvényi szabályozást követve, pedagógia programunkat felül vizsgáltuk az új előírások szellemében. Programunk ezzel jelentősen változott, kiegészült.
I.1. 2003. évi közoktatásról szóló törvénymódosítása alapján az iskola pedagógiai programja tartalmazza: (részlet a törvényből 48.§ 1.bek.)) Az iskola nevelési programját − az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, − a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, − a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, − a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, − a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, − a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, − a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, − a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, − a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, − a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, − az iskolai egészségnevelési programot, − az iskola környezeti nevelési programot. Az iskola helyi tantervét − az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, − az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, − az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
2
− az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, − az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát − az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait − moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, − a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
3
II. HELYZETELEMZÉS II.1. Iskolánk Az intézmény neve:
Körzeti Általános Iskola
Az intézmény székhelye:
3360 Heves, Gyöngyösi út 50-52.
Az intézmény fenntartója:
Heves Város Képviselő Testülete
Az intézmény jogállása:
Önálló jogi személy, vezetője az igazgató, akit a Heves Város Önkormányzatának Képviselő Testülete nevez ki.
Az intézmény gazdálkodása:
IGH-hoz tartozó, részben önálló bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
Az intézmény típusa:
8 évfolyamos – 20 tanuló csoporttal működő általános iskola
Az intézmény alaptevékenysége:
a tanköteles korú gyermekek általános iskolai nevelése-oktatása. Az alaptevékenységen belüli további tevékenységeket a mellékelt Alapító okirat tartalmazza.
Az intézmény alapításának éve:
1974. Az Alapító Okirat kelte és száma: 38/1996 (VI.24.) módosítva:34/2004. (III.31.)
Az iskola OM azonosítója:
031486
Az iskola címe:
3360 Heves, Gyöngyösi út 50-52.
4
II.2. Tárgyi feltételek Intézményünk a város északnyugati részén, ápolt, zöld környezetben, 20.056 m2 alapterületű ingatlanon helyezkedik el. Rendezett játszóudvara, sportpályája, parkja kellemes környezetet és jó lehetőségeket biztosít tanulóink számára. A közel több mint 25 éves épület-komplexum állaga - a korának megfelelően közepes, jelentős felújításra szorul. Tantermeink száma: Szükségterem méretű:
22 1
Az iskola tantermei osztálytermi rendszerben működnek. A tantermeink és szaktermeink felszereltsége, szemléltetőeszköz ellátottsága megfelelő, de egyre inkább elhasználódik, elavul. A szemléltetőeszköz állomány az elkészülő „Alapvető Taneszköz Jegyzék”- nek megfelelően fokozatos felújításra, illetve korszerűsítésre, pótlásra szorul. Ugyanez mondható el a bútorzatra is. Iskolánk sajátos szaktermei közé tartozik a maximálisan kihasznált 24x12 m-es tornaterem , a 16 vegyes korú számítógéppel felszerelt számítástechnika terem, valamint egy több mint tízezer kötetes könyvtár. 910 adagos konyha és 110 férőhelyes ebédlő is tartozik az épülethez. A 75 férőhelyes diákotthon a helyi középiskola diákjainak elhelyezésére szolgál. Az iskolaudvar mellett külön iskolai mezőgazdasági gyakorlókert áll rendelkezésünkre.
II.3. Személyi feltételek Az iskola dolgozóinak száma: ebből: pedagógus (iskolai állományban) (napközis állományban) szabadidő felelős iskolatitkár
43 fő 41 fő 31 fő 10 fő 1 fő 1 fő
Szaktanári ellátottságunk jó. Évek óta stabil. A szaktárgyakat szakos nevelők tanítják. Nevelőink többségére jellemző a pálya iránti elkötelezettség, a megújulási készség. (jelenleg is többen tanulnak, s szereznek az iskolai munka még színvonalasabb végzéséhez újabb diplomát.) Ez biztosíték arra, hogy a NAT műveltségi területeiben, illetve a kerettantervben megjelent ismeretkörök (tantárgyi modulok) oktatására a jelenlegi összetételű nevelőtestület képes lesz a szükséges át – és továbbképzéseken való részvétellel. A továbbképzési tervünk felülvizsgálata, s a tervezés során arra törekszünk, hogy a továbbképzés támogatása ne elsősorban egyéni érdeket szolgáljon, hanem járuljon hozzá a foglalkoztatási gondok, illetve az intézményi feladatok megoldásához (nyelv, tánc stb.).
5
II.4. Az intézmény irányítói és működési szerkezete: Az intézmény irányítását végzi:
1 igazgató 2 helyettes
Az intézmény működtetési, gazdálkodási feladatait: 1 gazdasági ügyintéző (IGH állományban.) Adminisztrációs tevékenységet: 1 iskolatitkár végzi A nevelő-oktató munkát segíti: 1 szabadidő felelős Az intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ) rögzített módon működik. Az intézmény vezetősége (Vezetői Tanács) Az intézmény vezetőinek (igazgatóság) munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogkörökkel, és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőség – Vezetői Tanács - tagjai: − az igazgató − az igazgatóhelyettesek − a diákönkormányzatot segítő tanár − a Közalkalmazotti Tanács elnöke − a PSZ intézményi szervezetének titkára − az Iskolaszék pedagógus tagja Iskolánkban 4 munkaközösség dolgozik Mellettük tantárgygondozói rendszer működik. Ezen kívül az iskola-nevelő munkáját segíti a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői munkaközösség, a közalkalmazotti tanács, a pedagógus szakszervezet intézményi titkára (bizalmi testülete).
II.5. Tanulói összetétel, eredmények: Az iskola tanulócsoportjainak száma: 20 ebből: alsós 8 felsős 12 napközis csoport 10 tanulószobai csoport 1 Tanulólétszám:
485 fő ebből: bejáró tanulók száma napközis és tanulószobai ellátásban részesül étkeztetésben részesül
108 fő 281 fő 421 fő
Az egyes iskolai csoportoknak: minimális létszáma: 19 fő maximális létszáma: 29 fő átlag létszáma: 25 fő
6
Tanulóink jelentős része jó képességekkel, széleskörű érdeklődéssel, stabil ismeretekkel rendelkezik. Mint korábban – az előző tanévekben is – az iskolai versenyeken túl, tanulóink egyharmada vett részt városi, megyei, regionális és országos tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, pályázatokon, s ott eredményesen szerepeltek. Évek óta kiemelkedő eredmények születnek a kémia, matematika, fizika illetve irodalom és történelem tantárgyhoz kapcsolódó megyei és országos versenyeken, valamint a képzőművészeti pályázatokon. Az utóbbi években e témakörökben mindig volt regionális és országos döntőbe jutott tanulónk. Sporteredményeink szintén kiemelkedők. Kézilabda és labdarugó csapataink szinte minden évben eljutnak az országos döntőig. Mindkét sportágban az eddig elért legjobb eredmény az országos 7. helyezés. Kézilabda csapataink rendszeresen nyernek megyei bajnokságot és rangos tornákat. Sport sikereink elismerését jelenti, hogy az évenként meghirdetett „Heves Megye Jó Tanulója és Jó Sportolója” büszke címét már 6 tanulónk viseli. A tanulmányi, kulturális és sportversenyeken legeredményesebben szereplő tanulóink évről-évre elnyerik a város „Tehetséges Gyermekekért Alapítvány” egy-egy díját. A tehetséggondozás egyik fő eszközének szánjuk az emelt szintű oktatást matematika, és testnevelés tantárgyak esetében. Kitűnő tanulóink száma tanévenként 40-60 fő között mozog. Arányuk az alsó tagozatban lényegesen magasabb, mint a felsőben. A bukások száma az utóbbi években 7-15 fő között mozog, ez a tanulólétszám 2-2,5 %-a. Tanítványaink több mint fele közepes és gyenge képességű. Ezért a tehetséggondozás mellett jelentős szerepe van a differenciált képességfejlesztésnek, a tudatos felzárkóztató munkának. A pályaválasztást segítő munka eredményeképpen a 8. osztályos tanulók beiskolázása évek óta 100 %-os. Tanítványaink döntő többsége – a visszajelzések tanúsága szerint – jól helyt áll a választott középiskolában. Tanulók szociális helyzetének alakulása az utóbbi években Tanulóink családi és szociális helyzetét jól tükrözi a tanulók körében elvégzett felmérés a gyermekvédelmi felelősök részéről. Az adatokból is kitűnik, hogy a családi hátteret és a szociális környezetet tekintve igen vegyes a kép. Bár csökkenő tendenciával – de még mindig napi problémaként jelenik meg a bejáró tanulók körében – az értékválság, a tudás leértékelődése, az esélyegyenlőtlenség és háttér bizonytalanság. Vannak családok akiknél napi gondot jelent az alapvető taneszközök beszerzése, és vannak olyanok is akiknek a különórák, a külföldi táborozások megfizetése sem jelent gondot. Szociálisan hátrányos helyzetű 74 tanuló (15,2%). Részképesség zavarokkal küzd sajátos nevelési igényű: 18 Az esélyegyenlőtlenségek kiegyenlítésére mi nem vállalkozhatunk, de a gyermekekért érzett felelősség tudatában – a szülők támogatásával – igyekszünk segítséget nyújtani tanítványainknak, olyan személyiségjegyek, erkölcsi normák kialakításával, amelyre további életüket alapozhatják. Veszélyeztetett helyzetű: 13 tanuló (2,7%) A veszélyeztetettség leggyakoribb okai: − alkoholista család, − rossz baráti társaság, − felügyelet hiánya, 7
− − − − −
engedékeny szülők, a szülők könnyelmű életvitele, rossz lakáskörülmények, a gyermek betegsége, a szülő betegsége.
II.6. Az iskola hagyományrendszere, kapcsolatai II.6.1. Fogadás, búcsúztatás − az első osztályosok fogadása. köszöntése, a tanévnyitó ünnepségen. − a bejáró, leendő 5. osztályos tanulók fogadása, köszöntése május utolsó hetében (a diáknapok keretében). − a végzős 8. osztályosok búcsúztatása ballagási ünnepségen (emlékalbum készítés) − az iskolába érkező, illetve innen távozó pedagógusok köszöntése, búcsúztatása tanévnyitón illetve tanévzáró ünnepségen. II.6.2. Ünnepségek megemlékezések (állami ünnepek, évfordulós megemlékezések) rendje az adott tanév munkatervében nyernek konkrét megfogalmazást. II.6.3. Iskolai rendezvények − Mikulás ünnepség, − Karácsonyi ünnepség, − Farsangi bál, − Föld Napja, − Zenei Világnap, − Március 15. Kupa (focitorna), − Mátyás Ferenc Kézilabda Emléktorna. II.6.4. "Jó Tanuló- Jó Sportoló" iskolai díj átadása (tanévzáró ünnepélyen). II.6.5. Pályázatok, vetélkedők meghirdetése. II.6.6. Tanulmányi kirándulások, színház, hangverseny, múzeum látogatás megszervezése. II.6.7. A Diákönkormányzat hagyományai: − KP értékelési rendszer, − iskolarádió működtetése, − iskolagyűlés, diákgyűlés (évente 3-szor), − ügyeleti rend megszervezése,
8
− szabadidős programok szervezése, − diáknapi program tervezése, − pedagógusok köszöntése. II.6.8. Rendezvények felnőtt dolgozók számára − az új munkatársak köszöntése, − jubileumi ünnepség, − nyugdíjasok búcsúztatása, − Ó év búcsúztató a nyugdíjasokkal közösen. II.6.9. Rendezvények szülők számára − leendő 1. osztályosok szüleinek előzetes értekezlete, − Szülői munkaközösséggel és az Iskolaszékkel való együttműködés (közös rendezvények szervezése), − pályaválasztási szülői értekezlet, − nyílt napok szervezése, − kiállítások, bemutatók szervezése, − iskolai ünnepségeken, rendezvényeken való részvétel. II.6.10. Az iskola külső kapcsolataival összefüggő hagyományok a./ óvodákkal: − gyermekek és nevelők kölcsönös látogatása, − nevelők részvétele az óvodai szülői értekezleteken, − tájékoztató az iskola életéről, munkájáról a beiratkozás előtt. b./ közművelődési intézményekkel ( Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Gyermekház, Múzeum) − a tanulókat irányítjuk az intézmények foglalkozásaira, rendezvényeire, − részt veszünk az általuk meghirdetett vetélkedőkön, pályázatokon, programokon. c./ sportegyesületekkel − a tanulóinkat irányítjuk a működő szakosztályokba. d./ a tanulói, pedagógusi sikerek nyilvánosságra hozatala, megörökítése − az egyes tanulók és közösségek eredményeinek kihirdetése a fali újságon és az iskola rádióban, valamint iskola gyűlésen és tanévzáró ünnepségen. − kiemelkedő sikereket, eredményeket elért (kitüntetett pedagógusok) tevékenységének méltatása, alkalmazotti értekezleten, illetve tanévzáró ünnepélyen II.6.11 Az elmúlt időszak eseményei között tartjuk számon két iskolai alapítvány létrejöttét. "Diákfocival a labdarúgásért" alapítvány "Művelődés- Szabadidő- Kultúra" alapítvány Az alapítványokkal kapcsolatos információkat 1. sz. melléklet tartalmazza. 9
II.7. Az iskola külső kapcsolatai Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatok megosztása szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. II.7.1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányítása érdekében az iskola igazgatósága állandó munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel: − A helyi Önkormányzati Képviselői testülettel és a Polgármesteri Hivatallal, irodákkal (Heves, Hevesvezekény, Tarnaszentmiklós) oktatás- szervezés, tantárgyfelosztás, − az Intézményellátó Gazdasági Hivatallal (gazdálkodás, pénzforgalom, karbantartás, költségvetés, személyi ügyek stb.). − Heves Megyei Pedagógiai Intézettel (továbbképzés, szaktanácsadás, szaktárgyi versenyek stb. − A helyi oktatási intézmények vezetőségével, a régió középiskoláival, (szakmai konzultációk, pályaválasztás, beiskolázás). − A helyi nevelési tanácsadóval (beiskolázás, tanulási zavar feltárás, beszédjavítás, pálya választás stb.). − A hitoktatás megszervezése és végzése érdekében az egyházakkal továbbra is korrekt együttműködésre törekszünk. Iskolákban a vallási felekezeteknek megfelelően fakultatív módon tanórán kívül katolikus és református hitoktatás folyik több csoportban. II.7.2. Az eredményes oktató-nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn: − a Tehetséges Gyermekekért Alapítvány Kuratóriumával, − az iskolát támogató gazdálkodó szervekkel, vállalkozókkal, intézményekkel. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató felelős. II.7.3. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: − rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, családokkal, − igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint szűkebb és tágabb környezetünk, − ápoljuk és bővítjük eddig kapcsolatainkat a városunkban működő iskolákkal és közművelődési intézményekkel, − nevelőtestületünk fontos feladatnak tartja, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi színtű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.
10
Nevelési célok
hogy az
„A célok nem parancsok, hanem elkötelezettségek Nem határozzák meg a jövők, pusztán mobilizálják a szervezet forrásait és energiáját, megalkothassa a saját jövőjét” Peter Drucker
III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI. III.1. Az iskola által kiemelten képviselt értékek: (Nevelésfilozófiai alapelveink, pedagógiai hitvallásunk) Pedagógiai felfogásunk továbbra is az önálló arculatú autonóm iskola megteremtésében ragadható meg. Olyan nyitott, családias légkörű, gyermekközpontú 1-8. osztályos általános iskola kialakítása, ahol: - a nevelés-oktatás, a kézség és képességfejlesztés biztos alapot ad a továbbtanuláshoz; - az iskolai környezet tisztasága, a berendezési tárgyak, a technikai felszereltség és az egész környezet kulturált viselkedésre ösztönöz. Az intézmény egészére kiterjedő legfőbb célunk a személyiség optimális fejlesztése. A személyiségfejlesztés elengedhetetlen részének tartjuk a tehetséggondozást és a felzárkóztatást, mellyel szándékunk az esélyegyenlőség biztosítása. A tanulóink többségét jellemezze a kiegyensúlyozottság, harmónia, kreativitás, érzelemgazdagság, nyitottság, tolerancia, mely személyiségjegyek birtokában képesek lesznek a későbbi társadalmi beilleszkedésre, egyéni boldogulásra. Legyenek fogékonyak az újra a változó világ kihívásaira, az önálló ismeretszerzésre, tudják fejleszteni a megszerzett tudásukat, tartsák szem előtt a humanizmust, a demokratizmus szabályait. Tudjuk és valljuk, hogy a megváltozott társadalmi környezetben a korszerűsítési szándék az újat keresés természetes állapot, de a változó körülményekhez való igazodás nem könnyű feladat.
11
Mi olyan iskolát szeretnénk, ahol mind a gyermek, mind a nevelő jól érezze magát, ahol minden tevékenység – tanórán és tanórán kívül a gyermekek érdekeit, testi szellemi épülését szolgálja.
III.2. Az iskolai nevelés-oktatás alapelvei, céljai, feladatai: III.2.1. Alapelvek: A Körzeti Általános Iskola pedagógusai mindennapi nevelő-oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai elveket szeretné érvényre juttatni. a. Mint nevelésfilozófiánkban is megfogalmaztuk olyan légkört szeretnénk teremteni ahol a tanulóink otthon érzik magukat. Ennek keretében: − a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, − a gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, − a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jó indulatú segítségére, egyéb problémáiban is, − segíteni kívánjuk tanulóinkat abban is, hogy egészséges önbizalmunk, megmérettetési igényük, versenyszellemük jó irányba fejlődjön. b. Az iskola életében az eddigiektől nagyobb hangsúlyt helyezünk az emberi kapcsolatok kialakítására: − tanuló-tanuló, − tanuló és nevelő, − szülő és nevelő, − nevelő és nevelő között. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanuló korszerű ismereteinek, képességeinek, kézségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. III.2.2. Célok A helyzetelemzéshez, a gyermekek és szülők körében végzett felmérés iskolánk legfőbb jellemzői között emeli ki, hogy: − biztos alapokat, szilárd ismereteket nyújt (tanítványaink bizonyíthatóan jól helytállnak a középiskolákban), − a nevelőtestület jó szakmai felkészültségű, igényes oktató-nevelő munkára törekszik, − magas követelményeket támaszt, − az iskola rendezvényei tartalmasak, színvonalasak. Ezért egyik legfontosabb nevelési célkitűzés, hogy az iskola ne csak az intellektuális képességek, ismeretek megszerzésének színhelye, hanem jól szervezett közösségek létének a színtere is legyen, adjunk lehetőséget az intellektuális képességek kibontakozásán túl a 12
manuális és egyéb képességek kifejlesztésére, a gyermek ne csak alanya, tárgya, hanem alakítója, szervezője is legyen az iskolában zajló közösségi létnek, a közösségi programokat ne csak a nevelők alakítsák, hanem a gyermekek és szülők által is igényelt programokról álljanak össze. Egységes és távlatos nevelési-oktatási, képzési célunk tehát: − olyan fiatalok nevelése, akik egyre önállóbbak, rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, képességekkel, amelyek alkalmassá teszik őket az önálló tanulásra, az önművelődésre, a továbbtanulásra. − Legfőbb feladatunknak tekintjük az általános emberi értékek továbbadását. − Ezért az igazság ismeretére, a tudományos igazságok szeretetére és ezekhez vezető fáradságos kutatómunka megbecsülésére kívánjuk nevelni gyermekeinket. − A szépség igénye, az esztétikai élmény átélése, a teljes embernevelésnek, az érzelmileg gazdag személyiség kialakításának nélkülözhetetlen feltétele (irodalom, művészetek). − A jóság az igaz emberi magatartás alapja. − Ezért érzékennyé neveljük gyermekeinket, mások bajának megértésére, a segítségadásra. Alapérték gyermekeink testi egészségének megőrzése és fejlesztése. − Szeretnénk elérni, hogy önként erősítsék, eddzék testüket, saját épségüket, egészségüket, teherbírásukat és akaraterejüket rendszeres mozgással és sporttal. − Előtérbe állítjuk az emberi együttéléshez nélkülözhetetlen értékeket, mint a hűség, a − felelősség-tudat, az önérzet, az áldozatvállalás, az önzetlenség, az őszinteség, a türelem és kulturált magatartás. A tanulás és a munka szeretetére, a tudás közvetítésével, motiválással, az érdeklődés felkeltésével, az igazi értékek bemutatásával, sikerélmények biztosításával neveljük tanítványainkat. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő- és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több, itt felsorolt személyiségjeggyel. III.2.3. Feladatok Céljainknak és értékrendünknek megfelelően feladatunk a magas színtű oktatás. A céljaink elérése érdekében hagyományainkra támaszkodva újabb és újabb tevékenységeket kell terveznünk, kapcsolódva a helyi adottságok adta lehetőségekhez. A tanulás-tanulás átfogó tervezéséhez a tantervi követelményekből és az iskola pedagógiai programjából eredő célokból indulunk ki, és az alábbi feladatok megvalósítását tervezzük. Általános feladatok − Az önálló tanulás, a fegyelmezett munkavégzés, az önellenőrzés képességének növelését minden tanórán munkánk részévé tesszük. − A tanulók alapvető képességeit, készségeit, (írás, értő-olvasás, alapvető számolási készségek, helyesírás, írásbeli, szóbeli kifejezőkészség, stb.) a tanórát hatékony
13
szervezésével, minél magasabb szintre fejlesszük. Ehhez alkalmas gyakorló feladatokat, tudásmérő feladatokat, eszközöket tervezünk, gyűjtünk és rendszerezünk. − Fejlesszük gyermekeinkben a társadalmi együttműködéshez, az önneveléshez, a munkavégzéshez, az egészséges testi és lelki fejlődéshez, a továbbhaladáshoz szükséges alapvető képességeket és készségeket, valamint kommunikációs alapkészségüket, értelmi, szociális képességeiket is. − Tanítványainkat segítjük abban, hogy az iskola elvégzése után legyenek képesek testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. − Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. − Tehetségekkel és hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés. − Esélyt kell teremteni a szociokulturális hátrány leküzdésére. Feladatok az egyes részterületekre: − A munkaközösség vezetők tanévenként megtervezik az éves feladatokat, különös tekintettel a továbbképzésekre, az év végi felmérésekre, a tanulmányi versenyekre és a munkaközösség szakmai és módszertani munkájának fejlesztésére. − Az osztályfőnöki munka új tartalommal való megtöltését és a hagyományos tennivalók végzését összehangoljuk úgy, hogy az egészséges életre nevelés és egészségvédelem, valamint az osztályban felmerült nevelési kérdések képezzék az osztályfőnöki órák tananyagát. − A diákönkormányzati munkát tovább tökéletesítjük, a nevelőmunkát gazdagító tevékenység érdekében. 14
− Az önkormányzatot a szabadidő hasznos eltöltését, a helyi hagyományok ápolását, a gyermekek öntevékenységének fokozását szolgáló programok tervezésére ösztönözzük. Biztosítjuk a diákjogok fórumait és eszközeit. − Az iskolai ünnepségeket úgy szervezzük, hogy a műsorok magas színvonalúak legyenek. − A pálya-orientáló munkát, a beiskolázás továbbra is az eddigi gyakorlatnak megfelelő igényességgel végezzük. − A gyermek- és ifjúságvédelmi munkában az osztályfőnök szerepe tovább nő, hisz az egyenlőtlenségek (veszélyeztetettség, elszegényedés) megismerésében a segélyek, támogatások (pl. tankönyvtámogatás) igazságos elosztásában folyamatosan vezetett nyilvántartásokra lesz szükség. − Hátrányos és veszélyeztetett helyzetű, bizonytalan családi hátterű ill. sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott tanulókkal való foglalkozásra is hangsúlyt kell fektetni. Az integrált nevelést szükség szerint be kell vezetni. − Az iskolai könyvtár gyarapítását a könyvtáros tanár vezetésével, a nevelővel együttműködve folyamatosan végezzük. Beszerezzük a szakmai munkához szükséges könyveket és folyóiratokat. Rendszeresen bővítjük és felújítjuk a tanulók számára szükséges ismeretterjesztő könyveket és a szépirodalmat. − E feladatok megvalósításához a jövőben is igénybe vesszük a költségvetési keretösszeg mellett a pályázati lehetőségeket is. Törvény szerint bevezetjük a napi 3 órás nyitva tartást a kölcsönzés, a helyben olvasás feltételeinek javítását. − A tanulói tankönyvek beszerzésére a zavartalan árusításra a jövőben is külön figyelmet fordítunk. − Gyermekeink egészséges életmódra nevelésében arra törekszünk, hogy tanítványaink megismerjék az egészséges életvitel követelményeit. Gondot fordítunk a mozgásigény kielégítésére, (plusz testnevelés óra), a szükséges levegőztetésre, a tisztálkodásra és az étkeztetésre. Törekszünk a káros szenvedélyek (dohányzás, italozás, drog) megelőzésére. − Nagy figyelmet fordítunk a gyermekbalesetek megelőzésére. − A vagyonvédelem, az iskola állagának védelme az észszerű takarékosság energiával, vízzel mindenki kötelessége. Az ezzel kapcsolatos rendet és szokásokat fokozatosan alakítjuk. − A napköziotthoni és tanulószobai munkára nagyobb hangsúlyt fektetünk egyrészt, az iskolai oktató-nevelő munka színvonalának emelése, másrészt a szociális ellátás javítása érdekében. A jövőben különösen a napközi, de a tanulószoba szervezésekor is arra törekszünk, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjunk tenni az iskolai felkészítéssel, és a napközis feladatok ellátásával összefüggő elvárásoknak. (szándékunk a jelenlegi szűkített időkeret bővítése).
15
III.3. Alkalmazott és fejlesztendő nevelési módszereink: Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen a tanulói közösségeken keresztül érvényesül. Az iskolánkban alkalmazott és fejlesztendő nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó beidegző módszerek
Magatartási modellek bemutatása közvetítése
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) 4.Az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése.
Közvetlen módszerek követelés gyakorlás segítségadás ösztönzés
elbeszélés tények és jelenségek bemutatása műalkotások bemutatása a nevelő személyes példamutatása, mintaadása beszélgetés magyarázat a tanulók önálló elemző munkája szakköri kínálat bővítése, egyéni tehetséggondozás
Közvetett módszerek − a tanulói közösség tevékenységének megszervezése − közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadása − hagyományok kialakítása − követelés − ellenőrzés − ösztönzés a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében, a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita
16
III.4. A sikeresség kritériuma az intézményi munka egészére A tantárgyi programokban meghatározott követelmények határozzák meg, hogy mi az a tanulói teljesítmény, amelynek megléte igazolja, hogy elértük a kitűzött célt: − a célok megvalósítása akkor tekinthető sikeresnek, ha a középiskolában továbbtanuló gyermekeink nem esnek vissza jelentős mértékben, sőt javítanak; − ha eljutnak az alapvizsgáig, illetve (ha szükséges) sikeres alapvizsgát tesznek; − ha szívesen térnek vissza hozzánk, s leendő gyermekeiket is ide akarják majd beíratni; − ha érzik, hogy az „induláshoz” megfelelő alapjuk és esélyük van; − ha sikerélményben van részük, ha emberszeretet alakul ki bennük. Legfőbb tevékenységünk (tanári munkánk) a tanítás- tanulás folyamata jól szervezett s reméljük – hisz erre törekszünk – hogy egyre eredményesebben funkcionál. Erre bizonyíték – legtöbb területen – a mérési eredményeink, a sikeres beiskolázások, valamint tanítványaink helytállása a középfokú intézményekben. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi iskolai cél- és feladatrendszerünk is kellően távlatos és vonzó, tartalmazza azokat az értékeket, követelményeket, amelyek nélkülözhetetlenek gyermekeink jövője szempontjából.
17
IV. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. − Változatlanul értéknek tekintjük a humánus emberközpontú együttélés betartását. − Az anyagi értékekkel mért társadalmunkban továbbra is ragaszkodjunk az emberi értékek elsődlegességéhez. − A gyermekközösségek számára olyan értéket, tevékenységi területet kívánunk, amelynek hatása az egész életre szól. Ilyen pl. hogy megbízható, szilárd ismeretekkel bocsátjuk el őket, amelyek részei (az esetleges) alapvizsga követelményeinek. − Kialakítjuk az önálló ismeretszerzés igényét és módját, hogy képesek legyenek eligazodni az információ áradatban. − Megváltozott társadalmi környezetünkhöz úgy kell igazodnunk, hogy a nevelőtestület szemlélete és módszere is megváltozik. − Az emberi együttélés szabályainak elfogadására, gyakoroltatására (udvariasság, köszönés, tolerancia, a másság elfogadása) nagyobb figyelmet fordítunk. − Az igényeknek megfelelően foglalkozunk a tehetséges gyermekek fejlesztésével épp úgy, mint a hátrányos helyzetű tanulási nehézségekkel küzdő felzárkóztatásával. − Arra törekszünk, hogy minden gyermeket lehetőleg a neki megfelelő tempójú tanulásra késztessünk. − Ugyanakkor azt is lehetővé tesszük, hogy kimagasló teljesítményt is elérhessen. Feltételei: − Legyen tisztába saját képességeivel, ugyanakkor gyakorolja a biztos határozott fellépést. − A sikeres emberek önbizalommal teli, bizonyítani akaró emberek. − Tudja értelmesen, érthetően, pontosan megfogalmazni mondanivalóját. − Legyen benne kellő kreativitás, de együttműködés készség is. Ha gondolataival nem érvel, nem tud ütköztetni, akkor mások véleményét sem képes türelemmel meghallgatni. A többi gondolat társítása, vagy kulturált ütköztetése hozhatja a leghatásosabb megoldást. A kitűzött célok elérése érdekében a következőre helyezzük a hangsúlyt: A célok megismerése, egységesebb elvárások a nevelőtestületen belül és a szülők közösségében.
18
V. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulóközösségben, közösség által történő nevelés megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A közösségformálás mikéntjének meghatározására nem lehet egyetlen jól bevált módszert adni és nem lehet elválasztani a személyiségfejlesztéstől. Az ott leírt feladatokat a közösségfejlesztés szempontjából is érvényesnek tekintjük. Ezen felül, figyelembe kell venni a közösség tagjainak életkorát, a társadalmi környezetüket és a mikroklímát. A közösségformálásnak elengedhetetlen feltétele a nevelőtestület és a felnőtt társadalom példamutatása. Ezért szükség van módszertani kultúránk fejlesztésére, szemléletváltoztatásra. V.1. Feladatok: A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata: a közösségek tevékenységének tudatos tervezése, és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetített nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. A közösség egyéni arculatának hagyományainak kialakítása: Feladat: A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Fontosnak tartjuk tehát, hogy az általános közösségi célok fejlesztési feladatai mellett nagy figyelmet fordítsunk a tanulócsoportok különbözőségére. (Ez adódik: a különböző életkori sajátosságokból, a környezeti hatásokból stb.) Kívánalom, az egységes iskolai közösség megteremtésére való törekvés. Ebben a pedagógusok felelőssége, koordináló munkája pótolhatatlan, s az eredményesség szempontjából elengedhetetlen. E területen is szükséges a szemléletváltás, s a feladatra való felkészülés. Szükséges azért is, mert változott a környezet, változtak a környezeti, társadalmi hatások. Ezek figyelmen kívül hagyása - a megszokott rutin - hatástalan, nevelési kudarcok sorozatához vezet(het). Feladatunk: Felkészülni ezen hatások megismerésére, a „kezelési módok" elsajátítására. Formája: Továbbképzés, tapasztalatcsere, stb.
V.2. A közösségfejlesztés tevékenységei: V.2.1 Az iskola szolgáltatásai: − Hagyományőrző tevékenységek iskolai rendezvények, ünnepségek(lásd.: Az iskola hagyományrendszere c. fejezetben) − Napköziotthon, tanulószoba A feladatok meghatározása, a csoportok összetételének, sajátosságainak, a szülők igényeinek figyelembe vételével történik. Cél: A tanulás és a szabadidő hasznos, kulturált eltöltése, ezek feltételeinek megteremtése. A szolgáltatás igénybe vétele: térítésmentes − Szakkörök Cél: A tehetséggondozás egyik formájaként biztosítja, a tanulók érdeklődési körének megfelelő foglalkoztatásokat. Jellemző szakköreink: képzőművész, számítástechnika,
19
idegennyelvi, sport jellegűek (torna, kézilabda, labdarúgás, atlétika), stb. Igénybevételük: térítésmentes. − Térítéses szakkörök ( szülői-tanulói igény alapján) − Tanulmányi és sportversenyek Csaknem minden tantárgyból illetve sportágból. ISK működésének biztosítása 3 szakcsoportban, versenyeztetés. Iskolai és felmenőrendszerű versenyek (Diákolimpia) Cél: A sikerélményhez juttatás és megmérettetés területei, melyekkel főként az iskolánk arculatának megfelelő területeken mind szélesebb körben kívánunk élni. V.2.2. A tartalmi munkát segítő programok, rendezvények, tevékenységek: Évfolyamonként szervezendő - tantárgyakat műveltségi területeken érintő - kirándulások, túrák szervezése (arborétum, állatkert, helytörténeti kiállítás, múzeum, stb.) Erdei iskola: A lehetőség igénybe vétele tanévenként sikeres pályázat esetén. Tanulmányi kirándulások: Megszervezésükhöz - a tervezett tantervi program alapján - az osztályok 1 vagy 2 tanítási nap igénybevételére jogosultak. Célja: pedagógiai szempontból értékes programok szervezése és lebonyolítása. − Színházlátogatások szervezése: Cél: A tanulmányi idő alatt minden tanuló jusson el egy színházi előadásra. A színház iránt érdeklődő tanulók részére évenként bérletet szervezünk. − Hangverseny látogatás: évenként rendszeresen Filmharmónia-bérlet − Úszás oktatás: A tantervi feladatoknak, illetve a pedagógiai programban megfogalmazottaknak megfelelően, a városi lehetőségek igénybevétele. Táborok, szünidei programok: Cél: A vakáció tartalmas eltöltésének segítése. nyári táborozási igények kielégítése (táborszervezés) más szervek (intézmények) által szervezett táborok szervezésének segítése, a tanulók odairányítsa, esetleg kísérő és közreműködő nevelő biztosítsa. (pl. nyelvi-, sí-, vízi-, alkotótáborok stb.) Alapítványi szervezésben részvétel megyei, regionális és nemzetközi labdarúgó tornákon, sportrendezvényeken, sportversenyek lebonyolítása, nyári gyakorlókerti ügyelet, játékos versenyek. V.2.3. Egyéb szolgáltatások: a. kötelező tanítási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások: − kötetlen tárgyú konzultáció tanárral, − konzultáció tanulási problémákról, − felkészítés tanulmányi versenyre, − felkészítés egyéb meghirdetett versenyekre, − tantárgyi korrepetálás, − egyéni öntevékeny könyvtár használat, − egyéni és csoportos sportpálya használat, − utaztatási ügyelet (bejáró tanulók részére).
20
b. szociális szolgáltatások: − reggeli ügyelet biztosítása 7.30 órától, − étkeztetés - és ügyelet biztosítása (tízórai, ebéd, uzsonna), − délutáni ügyelet alsós csoportoknak 16.00-tól 16.30-ig, − egészségügyi szűrővizsgálat (ellátás) illetve ezek feltételeinek biztosítása (helyiség, tanuló-kíséret), − gyógytestnevelés feltételeinek biztosítása.
21
VI. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
VI.1. Alapvető feladatunk: A gyermek személyiségének, szociális és családi környezetének megismerése (óvodai vélemény, iskola érettségi vizsgálat, családlátogatás). Segítésük, fejlesztésük csak összefogás eredménye lehet (nevelő, szülő, gyermekvédelmi felelős, nevelési tanácsadó (pszichológus), gyámhatóság) . A személyiség, a környezet és kiváltó ok megismerése után tervezzük meg azokat a segítő foglalkozásokat, amellyel a tanuló leköthető, sikerélményhez juttatható. VI.2. A segítés módja és eszközrendszere: − az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, − a felzárkóztató foglalkozások, − a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató foglalkozása, − a napközi otthon, ill. tanulószoba, − családlátogatás: nevelési gondok megbeszélése, megoldás segítése. VI.3. Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók száma iskolánkban nem jelentős.
22
VII. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ
TEVÉKENYSÉG.
Hangsúlyozzuk, hogy továbbra is arra törekszünk, hogy minden gyermeket, minden tevékenységből a neki megfelelő tempójú tanulásra késztessünk.
VII.1. A tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységekkel segítjük: − Emelt szintű oktatás bevezetése az 5-8. évfolyamon (matematika); 5-6. évfolyamon (testnevelés). − Évfolyamon belüli csoportszervezés (idegen nyelv, ). − Teljesítmény- "csoportos" differenciálás (idegen nyelv). − Szakkörök szervezése. − Iskolai sportkör működtetése. − Énekkar. − Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.). − Iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, internet elérhetőség minden tanuló számára. − Szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeum látogatás, hangverseny) − Tudományos ismeretterjesztés korosztályi szinten (interaktív foglalkozások, programok) − Egyéni tempójú haladás meg teremtésének lehetősége (osztályozó vizsga,egyéni tanrend, stb.)
VII.2. Emelt szintű oktatás: (Választható tanórai foglalkozás keretében) VII.2.1. Emelt szintű matematika oktatás: (A 2001/2002. tanévtől 5-8. évfolyamon felmenő rendszerben. Érdeklődő, jó matematikai képességű tanulók részére.) Célja: − A kerettantervi követelményekben meghatározottaknál bővebb ismeret elsajátítása, magasabb szinten és követelményekkel. − A matematikát kedvelő, becsülő, értő, ismerő és használni tudó fiatalok nevelése. − A tantárggyal való foglalkozás tegye őket képessé, önmaguk fejlesztésére is. − Kapjanak hangsúlyt azok a témák, amelyek tükrözik a matematika jelenlegi szemléletét és fejlődésének irányát. A matematika oktatás hatékonyságának növelése érdekében lehetőséget adjunk mélyebb ismeretek nyújtására, színes feladatmegoldásokra a magasabb óraszámban való tanítás során. A magasabb óraszámban történő tanítása elsősorban az alaptantervi ismeretek bővítését, a tehetséggondozást, az alkalmazás egyre szélesebb lehetőségének megmutatását, összetettebb,
23
színesebb feladatok megoldását, elemezését teszi lehetővé, s egyben követeli meg diáktól, tanártól egyaránt. VII.2.2. Emelt szintű testnevelés oktatás: (A 2001/2002. tanévtől 5-6. évfolyamon felmenő rendszerben) Célja: − Az iskola egészséges nevelő-oktató munkájának szerves részeként járuljon hozzá a tanuló életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé alakításához. − Az átlagostól rendszeresebb fizikai aktivitás váljon magatartásuk részére. − Mozgásigény fejlesztése. − Edzettség, ellenálló képesség fejlesztése. − Úszás elsajátítása, az átlagostól magasabb óraszámban. − A tantárgyi követelmények magasabb szinten történő teljesítése. VII.2.3. Az emelt szintű oktatásra való jelentkezés (önkéntes) A felvételt a szülők (tanulók) írásban kérik. Véleményezik a gyermeket tanító nevelők. Túljelentkezés esetén a szakmai munkaközösség orientációs jellegű felmérést végez, a döntés megkönnyítése, realitása érdekében. VII.2.4. Emelt szintű évfolyamba (csoportba) való besorolás feltételei: − Elért eredmény, osztályzat. − Előzetes (ha szükséges) teljesítmény mérés. − A gyermeket előző évben tanító nevelők véleménye. − A felvételről a szakmai munkaközösség dönt, tanév végén. − Az osztály (csoport) létszáma nem haladhatja meg a tanulócsoportokra vonatkozó törvényben előírt maximális létszámot. − Más iskolából érkezés esetén legkésőbb 6. osztályban vehető fel a tanuló, az emelt szinten tanuló osztályba (csoportba). − A nem kötelező tanórai foglalkozásra felvett tanuló a tanév végéig köteles azon részt venni. − A nem kötelező tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell kezelni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. − Az a tanuló, aki tanulmányaiban jelentősen lemarad, visszahelyezhető a normál csoportba. − A követelmények nem teljesítése, akár évismétlést is vonhat maga után. VII.3.1. Az élő idegen nyelvek oktatása a 3. évfolyamtól kezdődik (angol, német) (A nyelvi csoportokba történő beosztás elveit az SZMSZ tartalmazza.) A 7-8. évfolyamon - a haladás ütemétől függően - úgynevezett "teljesítmény csoportos" differenciálást valósítunk meg.
24
VIII. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁG VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK VIII.1.1. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében, megszüntetésében. VIII.1.2. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek és ifjúságvédelmi felelősök tevékenykednek. Továbbra is tervezzük a törvényben előirt félállású gyermek és ifjúságvédelmi felelős beállítását. VIII.1.3. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége 3 területre terjed ki: − a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, − az okok feltárása, − az okok megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a létrejött gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: − fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, − meg kell keresni a problémák okait, − segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, − jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakemberei elé. VIII.2.1. A fentiek alapján alapvető feladatnak tekintjük a szociális hátrányokkal küzdő gyermekek feltérképezését, problémáik megismerését (osztályfőnökök, GYIV-felelős). A felmérést - mint korábban - a pedagógiai program módosítása előtt is elvégeztük és ennek ismeretében tervezzük, szervezzük a segítésüket szolgáló tevékenységüket. VIII.2.b. A felmérésből kitűnik, hogy az előző mérési időszakhoz viszonyítva a tanulóknak nem javultak a szociális körülményei. Így nincs csökkenés a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók arányában sem. A tanulók szociális helyzetéről készült felmérés az osztályfőnökök rendelkezésére áll a tevékenységük megtervezéséhez. VIII.3.1. A nevelőtestület - osztályfőnökök, szaktanárok - konkrét tennivalói e területen: A gyermekvédelmi támogatásra szoruló hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók pontos, naprakész nyilvántartása (Fel.: osztályfőnökök, GYIV-felelősök) A családok helyzetében bekövetkezet változások figyelemmel kísérése. Kapcsolattartás és együttműködés: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatalokkal, - gyermekorvossal, 25
- védőnővel, - rendőrséggel. VIII.3.2. A veszélyeztetettség okainak megelőzése érdekében nagy gondot kell fordítanunk a felvilágosító tevékenységre. Erre nemcsak a szaktárgyi és osztályfőnöki órák lehetőségét használjuk ki, hanem részt veszünk a különböző drog- és bűnmegelőzési, valamint egészségnevelési programokban. VIII.3.3. - DADA program (teljes rendszerességgel minden felsős évfolyamon) - előadásokat szervezünk meghívott előadókkal, (rendőrség, nevelési tanácsadó, orvos, pszichológus)
26
IX. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG
IX.1. Iskolánk nevelő-oktató munkájában az alább felsorolt tevékenységi formák alkalmazásával segítjük az e körbe tartozó tanulók felzárkóztatását: - egyéni képességeket figyelembe vevő tanórai munka, - felzárkóztató óra (elsősorban magyar, és matematika), - felzárkóztató foglalkozások (tanórán kívül), - etnikai felzárkóztató foglalkozások (igény estén, külön program alapján), - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek egyéni vagy csoportos használata, - továbbtanulás irányítása, segítése, - családlátogatások (tanácsadás, segítés). IX.2. Iskolánk jól működő kapcsolatot tart fent a Heves Megyei Szakszolgálati Központtal. Így a szakértői vélemény alapján: - lehetőleg a meghatározott heti óraszámot biztosítunk a gyermekek számára. Ezek a foglalkozások, egyéni vagy mikro csoportos foglalkozások. - A fejlesztő munkát gyógypedagógus irányítja. IX.3. A Heves Megyei Szakszolgálati Központtal fenntartott kapcsolatunk formái: - szűrővizsgálatok; - pszichológiai vizsgálatok; - kontroll vizsgálatok - logopédia; - tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek vizsgálata; - gondozási tanfolyam.
27
X. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉG X.1. E területen végzendő munka is a gyermekvédelmi tevékenység szerves részeként kezelendő. X.2. A szociális hátrányokkal küzdő gyermekek feltérképezése e tekintetben is igen fontos feladat, hisz a tudatos segítő munka megtervezését és végrehajtását segíti. X.3. Az alább felsorolt tevékenységi formák és szervezeti keretek alkalmazásával igyekszünk enyhíteni az érintett tanulók szociális hátrányait: - napközi otthon (1-6. évfolyam), - tanulószoba (7-8. évfolyam), - diákétkeztetés, (jogszabályi kedvezményekkel, önkormányzati támogatással), - tankönyv (taneszköz) vásárlásához nyújtott támogatás, - a központi tanulói tankönyvtámogatás elosztási elveinek meghatározásakor érvényesítjük a rászorultság elvét - a könyvtárfejlesztés során gondot fordítunk a tartós tankönyvek beszerzésére, (E téren is élünk a pályázati lehetőségekkel) - az iskolai alapítvány hozzájárul a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek táborozási költségeinek csökkentéséhez, - pályaválasztásuk megkönnyítése érdekében fokozzuk a felvilágosító tevékenységet, segítjük a középfokú iskolák által szervezett nyílt napokon való részvételüket.
28
XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
(Megjegyzés: Az oktatási miniszter 1/1998. (VII. 29.) O.M rendeletében előírt kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket tartalmazó listát a 11/1994.sz. MKM rendelet 7.sz. mellékletében meghatározottak, valamint "Funkcionális taneszközjegyzék" alapján elkészítettük a nevelőmunkát segítő eszközök listáját. A kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzéke mellékelve). 2. sz. melléklet tartalmazza
29
XII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
XII.1.A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. − az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén, − vagy az iskolai szintű szülői értekezleten (szükséges esetben ), − az osztályfőnökök folyamatosan az osztály szülői értekezletein, − fogadó órákon (ha szükséges). XII.1.2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a. Családlátogatás: Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében. b. Szülői értekezletek: Legalább 3 alkalommal - tanév elején, - félévkor, - tanév végén, - illetve szükség szerint. Feladata: - a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és helyi közoktatás politika alakulásáról,változásáról, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanár értékelő munkájáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról,neveltségi szintjéről, - az iskola és osztályközösség céljairól,feladatairól, eredményeiről, problémáiról, -a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése, és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c. Fogadó óra: Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése, konkrét tanácsokkal. ( otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetség-gondozás, továbbtanulás, stb.) Az ellenőrző könyvön keresztül konkrét időpontok meghatározása a fogadó órákról. d. Nyílt tanítási nap, órák: Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.
30
e, Írásbeli tájékoztató: − Feladata, a szülök tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. − A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok, órák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. − A szülők kérdéseiket, véleményüket,javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével, vagy az iskolaszékkel és az SZMválasztmányával. Iskolánk a fenti együttműködési formákkal igyekszik segítséget nyújtani a szülőknek gyermekük helyes neveléséhez. A szülők pedig az iskolában folyó nevelőmunkát a napi együttműködéssel, tájékozódással, az iskolai programokon való részvétellel, közreműködéssel segíthetik leginkább. A kapcsolattartást segítheti, erősítheti a szülői szervezetek aktív tevékenysége, a kölcsönös információ biztosítása.
31
XIII. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az elmúlt évek népegészségügyi adatai, a WHO nemzetközi, illetve hazánkat érintő vizsgálatai, felmérései, valamint egyéb elemzések alapján, szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségfejlesztés, egészségnevelés nagyobb hangsúlyt kapjon, így a pedagógiai programunk részeként kidolgozásra került a helyi feltételekre épülő egészségnevelési program (részeként a mindennapos testnevelés és a mindennapos testedzés lehetőségeinek kidolgozása). Fő elveink: − Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét. − Fenntartjuk és fejlesztjük kapcsolatainkat egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Ezen környezet kialakításáért a múltban a jövőben is mindent megteszünk. − Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely figyelembe veszi a pedagógusok és a tanulók méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. − Törekszünk arra, hogy segítsük diákjaink, az iskola dolgozóinak és a családoknak egészségük megőrzését. A fentebb felsorolt elvek gyakorlatba ültetésénél fontos megállapítanunk, hogy az egészségi állapot négy fő tényezőjéből (genetikai tényezők, környezeti tényezők, életmód, egészségügyi ellátó rendszer működése). Ezen tényezőket az iskola a genetikait kivéve – legalább részben – befolyásolni tudja. Ezen, három tényező alakítása határozza meg egészségnevelési programunk konkrét feladatait: − környezeti tényezők, − életmód, − egészségügyi ellátó rendszer működése.
XIII.1. A iskolai egészségnevelés fő feladatai − A tanulók konkrét, korszerű ismeretekkel rendelkezzenek az egészségük megőrzésével kapcsolatban. − Ismerjék meg az egészségmegőrzés gyakorlati formáit, legyenek jártasak azok gyakorlásában. − Pozitív beállítódások kialakítása, az egészséges szokásformák kialakítására. − Az egészség, mint érték és mint örömteli állapot megélése. − Helyes döntések meghozásának képessége saját életmódjukkal és környezetükkel kapcsolatban. − Megfelelő hozzáállás és segítőkész magatartás kialakítása sérült és fogyatékos emberek iránt. − Megismertetjük velük és kellő negatív társítást alakítunk ki gondolkodásukban a káros szenvedélyek iránt. − Fokozott figyelmet fordítunk a szexuális kultúra, a családi és társas viszonyok előkészítésére. − Megismertetjük diákjainkat a közlekedési szabályok rájuk vonatkozó részére. 32
− Megismertetjük tanulóinkat a baleset és veszélyhelyzetek megelőzésének formáival. − Kialakítjuk a helyes cselekvési formákat vészhelyzetek esetére.
XIII.2. Az egészséges életmódra való igény kialakításának formái A megfelelő motiváció és ismeret kialakítása az alábbi területeken: − Táplálkozás; − Sport; − Személyi higiénia; − Lelki higiénia; − Kapcsolatok; − Szexuális fejlődés; − Kábítószer, dohányzás, alkohol; − Környezetünk megfelelő védelme, alakítása. Tevékenységformák: − Egészségtanóra; − Osztályfőnöki óra; − Integrálva a tananyaghoz (egyéb tantárgyakhoz); − Testnevelésóra; − Gyógytestnevelés óra; − Könnyített testnevelés; − − − − − − − − −
Napközis foglalkozás (célirányos foglalkozás); Szakkör (célirányos); Verseny, vetélkedő felkészülés (elsősegélynyújtás, katasztrófa védelem); Misszió Egészségügyi Központ programja (osztályfőnöki órák a program alapján); Prevenciós osztályfőnöki órák a hevesi Rendőrkapitányság programja alapján (külső szakemberrel); Katasztrófavédelem (a polgárvédelem és a tűzoltóság programja alapján külső szakemberek közreműködésével); Gyalog és kerékpártúrák; Játékos vetélkedők; Szimulált vészhelyzet (épület elhagyási próbák).
XIII.3. Iskola egészségügyi szolgálat Az iskolai egészségnevelés egyik legfontosabb tényezője az iskolai egészségügyi szolgálat. Iskolánk hosszú hagyományokra visszanyúló jó kapcsolatot tart az egészségügyi szolgálattal. Munkájuk több év óta segíti az egészségnevelést. Zökkenőmentes együttműködésünk formái: XIII.3.1 Felvilágosító munka Alsó tagozaton: Személyi higiénia, fogápolás, cseppfertőzéssel terjedő betegségek, balesetek Felső tagozaton: 33
egészséges táplálkozás, a serdülőkor testi és lelki változási, járványok, védőoltások, káros szenvedélyek, szexuális úton terjedő betegségek (AIDS, Hep.3.), családtervezés, fogamzásgátlás
XIII.3.2 A tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése Szűrővizsgálatok: 1. 3. 5. 7. osztályosok, Iskolaváltási vizsgálat: 8. osztályosok.
XIII.3.3 Testneveléssel kapcsolatos vizsgálatok Besorolás gyógytestnevelésre illetve könnyített testnevelésre Testnevelés alóli felmentés.
XIII.3.4 Iskolafogászati ellátás biztosítása Rendszeres szűrés és kezelés az általános iskola minden évfolyamán.
XIII.3.5 Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye
Dr Czakó Gábor iskolaorvos
Dr Nagy Sándorné iskolavédőnő
Heves, 2004. április 20.
34
XIV. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM XIV.1. Helyzetelemzés, helyzetkép XIV.1.1 Az iskola Az iskola Heves város északi részén terül el. Épülete (utolsó bővítés óta) 30 éves. Állaga korának megfelelő. Az iskola udvara, környezete: tágas, gondozott, parkos. Lehetőséget ad a természetes környezet szépségének nyugalmának megismerésére.
XIV.1.2 Környezeti nevelés szempontjából eddig megvalósult célok − Világítás korszerűsítése. − Tantermek szellőztetése. − Tantermek otthonosabbá tétele. − Külön helység a dohányzásra. − Biztonságos szaktantermek kialakítása. − Iskolai játszótér bővítése, játékok felújítása. − Játékok részbeni cseréje fajátékokra. − Udvar és környezet tisztábbá tétele.
XIV.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanórán: - A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat (kémia, fizika, biológia, földrajz, technika, stb.). Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Tanórán kívüli programok: - A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti ismereteiket. (Curie: természetvédelmi verseny) - Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolában, különböző gyűjtési akciókat (pld.: papírgyűjtés) szervezünk. Részt veszünk a város által minden évben szervezett parlagfű irtási akcióban Részt veszünk a város, szépítési programjának keretében, fásítási akciókba Minden évben több alkalommal megtisztítjuk iskolánkat és környékét a hulladékoktól Rövid kirándulások keretében megismertetjük szűk környezetünk szépségeit, problémáit.
35
XIV.3. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.
XIV.4. Alapelvek, értékek − az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása − az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése − rendszerszemléletre nevelés − holisztikus szemléletmód kialakítása − fenntarthatóságra nevelés − a környezetetika hatékony fejlesztése − érzelmi és értelmi környezeti nevelés − tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés − tolerancia kialakítása − a környezettudatos magatartás és életvitel segítése − az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése − az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése − az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása − ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. − helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések − problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség − globális összefüggések megértése − létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása − az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás − a családi életre nevelés fejlesztése − az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
36
XIV.5. Módszerek tanórai keretben Játékok Szituációs Memóriafejlesztő Kombinációs Érzékelést fejlesztő Ráhangolást segítő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő Drámapedagógia Modellezés Hatásvizsgálatok Rendszermodellezés Előrejelző Működő modellek készítése, elemzése Riport módszer Kérdőíves felmérés Direkt riportok Fotóriport Projekt módszer Analízis – akció projektek Terepgyakorlati módszerek Terepgyakorlatok Táborok Térképkészítés Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések Aktív kreatív munka Természetvédelmi és fenntartási munkák Rekonstrukciós munkák Madárvédelmi feladatok Szelektív hulladékgyűjtés Rend- és tisztasági verseny Közösségépítés Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében Művészi kifejezés Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Fotóművészet 37
Táncművészet Népművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén
XIV.6. Rövid és hosszú távú célok Épület, udvar: − Nyílászárók javítása − Mellékhelységek felújítása, takarékosabbá tétele − Az iskola termeinek otthonosabbá tétele − Az udvar további részeinek parkosítása − Veszélyek elhárítása − Szelektív és alaposabb hulladékgyűjtés lehetőségeinek bővítése (újabb szeméttárolók elhelyezése) − Játszótér bővítés Egyéb tevékenységek: − Erdei táborozás − Erdei iskola − Tanulmányi kirándulás
38
