Az EU Tájékoztató Szolgálat hírlevele - 2009. március 27.
TARTALOM
1. HÍREK • • • • • • • • • •
Az EU nem válhat „béna kacsává” a cseh kormány bukása miatt Június 7-én lesz az EP-választás Magyarországon 20 milliárd eurós hitelt kap Románia is Az EU idıt ad a költségvetési hiányok megzabolázására Jelentısen csökkent a szélessávú elıfizetések ára Új élelmiszerekre új szabályok Európában a cseheké a Budweiser márkanév A gyerekek nem utazhatnak a szülık útlevelével Gül: Törökország teljes gızzel halad az EU-ba Uniós irodalmi díj a feltörekvı tehetségek megismertetésére
2. ESZKÖZTÁR Rendezvények • Föld órája – Kapcsold k(i) kampány záróeseménye • Ünnepi konferencia a tagság ötödik évfordulóján • Szakpolitikai konferenciasorozat a 2011-es magyar kapcsolódóan
EU-elnökséghez
Statisztikák, elemzések • Az Európai Parlament felépítése
HÍREK EU-intézmények, reformok Az EU nem válhat „béna kacsává” a cseh kormány bukása miatt 2009. március 26. – EUvonal A Lisszaboni Szerzıdés ratifikációs eljárásának folytatására szólította fel a cseh kormányt az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnöke. A cseh kormány várhatóan az EU-elnökség végéig a helyén marad. A biztosok testületét vezetı José Manuel Barroso szerint a kormányváltás normális dolognak tekinthetı egy demokráciában. Nem szabad ugyanakkor hagyni, hogy a Lisszaboni Szerzıdést
egy belpolitikai kérdés túszul ejtse. „Ez nem lenne tisztességes a többi tagállammal szemben” – mondta Barroso Strasbourgban. Az Európai Parlamentet elnöklı Hans-Gert Pöttering pedig egyenesen tragédiának tartaná, ha a Lisszaboni Szerzıdés a csehek miatt nem léphetne életbe. Alexandr Vondra cseh miniszterelnök-helyettes ugyanakkor úgy vélte, hogy a jelenlegi helyzetben sokkal nehezebb lesz megszerezni a szenátus többségének támogatását. A szerzıdést februárban fogadta el a cseh parlament alsóháza, de még szenátus jóváhagyására is szükség van. A 27 tagállam közül már csak négy országban van függıben a szerzıdés ratifikálása: Csehországon kívül Írországban, Lengyelországban és Németországban – bár az utóbbi kettıben már csak az államfı kézjegye hiányzik a ratifikációs okmányokról. A kormány a helyén marad A Tanács soros elnökségét is betöltı cseh kormány vezetıje kedden (2009. március 24.) reggel az Európai Parlament képviselıit tájékoztatta a kialakult helyzetrıl. Mirek Topolánek leszögezte: a kormány bukása nem lesz kihatással az uniós elnökségre. Topolánek arra utalt, hogy a legvalószínőbb forgatókönyv szerint a kormány az elnökségi megbízatás júniusi lejártáig a helyén marad. Hasonlóan nyilatkozott Alexandr Vondra is, aki szerint az elnökség második fele ugyanolyan sikeres lesz, mint az eddigi hónapok voltak. Út a pokolba vagy inkább máshova? A kormányválság mellett a cseh miniszterelnök mással is borzolta a kedélyeket a héten. Szerdán (2009. március 25.) Topolánek ismételten kritizálta az Egyesült Államok gazdaságélénkítı módszereit – ezúttal azonban meglehetısen élésen fogalmazott. Topolánek szerint a gazdaságba pumpált óriási pénzek aláássák a nemzetközi pénzügyi rendszer likviditását, és ezek ezzel „utat nyitnak a pokolba.” A miniszterelnök felszólalását azonban helyettese már igyekezett tompítani. Alexandr Vondra szerint Topolánek beszédét félrefordították, mert az eredeti cseh változatban nem is szerepelt a „pokol” szó. Topolánek véleménye azért is különösen kellemetlen, mert ismételten arra világított rá, hogy az EU-tagállamok korántsem olyan egységesek a gazdasási válság kezelésében, mint ahogyan azt láttatni szeretnék. Míg Németország, Franciaország és – a fentiek alapján – Csehország elutasítja a több százmilliárd eurós mentıcsomagok ötletét, az Egyesült Királyság támogatja az amerikai minta követését. Egy hét múlva Londonban tartják a G20-csoport csúcstalálkozóját, ahol a világ legfejlettebb országainak arról kellene megállapodásra jutniuk, miként kezeljék az egyre súlyosabbá váló gazdasági válságot.
Június 7-én lesz az EP-választás Magyarországon 2009. március 26. – BruxInfo A köztársasági elnök döntése értelmében Magyarországon június 7-én, azaz vasárnap tartják majd az EP-választást. Nincs azonban ez mindenhol így: Hollandiában és NagyBritanniában például már csütörtökön, Írországban pedig pénteken szavaznak.
Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön 2009. június 7-re írta ki az európai parlamenti választást. Magyarország a következı parlamenti ciklusban a mostaninál kettıvel kevesebbet, összesen 22 képviselıt küldhet az EP-be. Magyarország egyetlen választókerület •
Miután a köztársasági elnök kitőzte az EPválasztás idıpontját, errıl a választópolgárok értesítést kapnak. • Az európai parlamenti választáson a magyarországi pártlistákra magyar állampolgárok és – ha ezt kérelmezik – más uniós tagállam polgáraiként Magyarországon élık szavazhatnak. Hasonlóképpen egy másik tagországban élı magyar állampolgár is kérheti, hogy ottani jelöltekre voksolhasson. Természetesen mindenki csak egy országban élhet választójogával. • A választópolgárok az értesítéssel együtt ajánlószelvényt is kapnak. Az a párt vagy pártszövetség állíthat listát, amely legalább 20 ezer hitelesített ajánlószelvényt összegyőjt. • Magyarország egésze egyetlen választókerületnek számít, tehát az országgyőlési választásokkal ellentétben nem lesznek sem helyi egyéni jelöltek, sem területi listák, csak az országos pártlistákra lehet szavazni. Ezekrıl az ott meghatározott sorrendben juthatnak EP-mandátumhoz a jelöltek – az adott párt(szövetség) által elért eredménytıl függıen. Forrás: Európai Parlament
Az Európai Unió minden tagállama maga dönt arról, hogy milyen szabályok szerint választja meg saját EPképviselıit. A választási alapelvek mellett csak a választás lehetséges idıpontjait és az adott országban megválasztható képviselık számát határozzák meg közösségi szinten. A mostani esetben csak annyi volt kikötve, hogy a Huszonhetekben június 4-e és 7-e között tartsák a voksolást.
Mivel Magyarországon hagyományosan vasárnap tartják a választásokat, ezért nem volt meglepetés a június 7-i dátum. Nincs ez mindenhol így: Hollandiában és Nagy-Britanniában például már csütörtökön, június 4-én szavaznak, Írországban 5-én, Cipruson, Lettországban, Máltán és Szlovákiában pedig 6-án, szombaton. Csehországban pénteken és szombaton, Olaszországban szombaton és vasárnap lehet majd voksolni. A többi tagállamban szintén június 7-én tartják a voksolást – derül ki az EP-sajtószolgálat összeállításából.
Gazdaság és pénzügyek 20 milliárd eurós hitelt kap Románia is 2009. március 26. – EUvonal Magyarország és Lettország után az Európai Unió újabb tagállama szorul hitelre a válság, illetve az ennek nyomán romló gazdasági eredmények miatt. Románia az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdai (2009. március 25.) bejelentése szerint 20 milliárd eurós hitelt kap.
A megállapodás szerint az IMF 13, az EU pedig 5 milliárd euróval járul hozzá a hitelhez, míg a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 1-1 milliárd eurót bocsát a bukaresti kormány rendelkezésére. Az Európai Bizottság ugyanakkor a hitelért cserébe gazdaságpolitikai reformokat vár Romániától. A román költségvetési hiány 2009-ben várhatóan 5,1 százalék lesz, amelyet 2011-ig 3 százalék alá kell csökkenteni. Az EU elvárásainak teljesítéséhez elengedhetetlennek tőnik, hogy Bukarest csökkentse a költségvetés kiadásait, ez viszont minden bizonnyal kihatással lesz a tavaly novemberben megválasztott balközép koalíció népszerőségére is.
Az EU idıt ad a költségvetési hiányok megzabolázására 2009. március 25. – EUvonal Az Európai Bizottság felszólította a nagy államháztartási hiánnyal küzdı államokat a deficit csökkentésére, de a végrehajtás határidejét a gazdasági válság miatt nagylelkően szabta meg. Bár a Bizottság a túlzott költségvetési hiány miatt már korábban eljárást indított az eurózónatag Franciaország, Írország, Spanyolország, valamint Görögország ellen, a testület legfrissebb ajánlásában több évet adott a tagállamoknak az egyensúly helyreállítására. Ez alól kivétel Görögország, mely 2010-es határidıt kapott, hogy a 2008-ban 3,7 százalékon álló deficitjét csökkentse. Az eurózóna tagállamainak a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a GDP 3 százaléka alatt kellene tartaniuk a költségvetési hiányt. Az unió pénzügyi biztosa, Joaquín Almunia szerint a tagállami költségvetések helyzete meglehetısen rossz helyzetben van, és a krízis hatására tovább fog romlani, azonban a kormányoknak korrigálniuk kell a helyzetet, hogy a gazdaságok mielıbb fejlıdési pályára állhassanak. Franciaországnak 5,6 százalékos, és Spanyolországnak 6 százalékos (2009-es évre vonatkozó becslések) deficitet kellene 2012-re konszolidálnia, míg a 11 százalékos ír hiány csökkentését 2013-ra kell elérni. Hasonló helyzetben van az eljárás alá vont Nagy-Britannia, mely 2014-es céldátumot kapott a költségvetés megzabolázására, ahol az idei deficitet 8,2 százalék körül várják. Amennyiben a Tanács (Ecofin) elfogadja a javaslatot, úgy az országok 6 hónapot kapnak arra, hogy ismertessék a deficit mérséklésére vonatkozó részletes programjukat. A tagállamok üdvözölték a Bizottság pragmatista lépéseit, melyek segítenek a tagállamok gazdaságának talpra állításában. Mindezek ellenére a határidıket és pénzügyi szabályokat be nem tartó eurózóna-tagállamok súlyos bírságokra számíthatnak, amennyiben nem konszolidálják idıre költségvetésüket.
Egységes piac Jelentısen csökkent a szélessávú elıfizetések ára 2009. március 26. – BruxInfo
A válság ellenére tovább bıvült a távközlési piac tavaly Európában, miközben az amúgy is világelsı mobil-elterjedtség is tovább nıtt, a szélessávú elıfizetések szegmenséhez hasonlóan pedig tovább csökkentek az elıfizetési díjak – áll az egységes távközlési piacról szóló jelentésben, melyet szerdán (2009. március 25.) tett közzé a Bizottság. A gazdasági és pénzügyi válság ellenére az unió GDP-jének mintegy 3 százalékát kitevı távközlési ágazat 2008-ban tovább nıtt, bevételei meghaladták a 300 milliárd eurót, ami 1,3 százalékos bıvülést jelent az egy évvel korábbiakhoz képest. Viviane Reding távközlési biztos szerdai sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a távközlési vállalatok az EU gazdaságainak átlagos növekedésénél 1,3 százalékkal jobban teljesítettek, miközben az utóbbi hat évben minden évben közel másfél százalékkal szárnyalták túl az átlagos GDP-növekedést. Ráadásul a jelentés szerint az ágazat enyhíti az inflációs nyomást, mivel a szokványos kommunikációs csatornák (mint például telefonhívások és webböngészés) árai tovább csökkennek. Reding biztos szerint a szektor növekedésének három alappillére a verseny és a nyitott távközlési piac, a növekvı befektetések és az innováció. Nemzetközi összehasonlításban az Európai Unió a mobiltelefon-elterjedtség tekintetében továbbra is világelsı, 119 százalékos a penetráció (mely tavaly 7 százalékkal nıtt), míg az Egyesült Államokban csak 87, Japánban pedig 84 százalékos. Európában a csúcstartók az olaszok 153 százalékos penetrációval (mely azt jelenti minden második lakosnak két mobilja van élı elıfizetéssel vagy elıre fizetett sim-kártyával), ıt követi Litvánia, Luxemburg, Bulgária, Portugália, Észtország és Csehország. Magyarország 117 százalékkal a 18. a tagállamok sorában. A Bizottság jelentésében fontosnak tartja kiemelni, hogy a vezetı szolgáltatók átlagos piaci részesedése tavaly körülbelül 3 százalékkal csökkent, ami a piaci verseny fokozódását jelzi. Ennek eredményeképpen a fogyasztók többet beszélgetnek és több szöveges üzenetet küldenek, s ezért átlagosan 34,5 százalékkal alacsonyabb díjat fizetnek, mint 2004-ben. A jelentés szerint ráadásul a mobil szolgáltatások terjedése közben csak tavaly tovább csökkent a mobil-számlák átlagos havi összege, 21,48 euróról 19,49-re. Nagy hangsúlyt fektet a Bizottság a szolgáltatóváltás A Bizottság jelentése hazánk kapcsán megállapítja, hogy népszerősítésére is, mely tavaly tovább nıtt (117 százalékra) a mobil penetráció, fokozott hangsúlyt kap a miközben az átlagos havi mobilkiadások tapodtat sem tervek szerint a most mozdultak, 2007-ben és 2008-ban is 15,02 euróra rúgtak. A végsı tárgyalási jelentıs elmaradásban lévı szélessávú vezetékes internetstádiumban lévı elérések száma a korábbi gyorsuló felzárkózás után tavaly harmadik távközlési bıvült ugyan, de nem zárkózott fel jobban az uniós csomagban is, ahol is az átlaghoz. A szegmens elmaradottságát érzékelteti továbbá, egy nap alatt hogy az elıfizetések több mint 60 százaléka 2 megabájtos megvalósuló váltást vagy az alatti. propagálja Brüsszel. Megduplázódott viszont a mobil-internet elıfizetések száma, 2008-ban 20,5 millió fogyasztó váltott s jelenleg 220 ezer elıfizetıt számlál, ez azonban továbbra is telefonszolgáltatót csak 2,2 százalékos elterjedtséget mutat. vezetékes száma vagy mobilszáma megtartásával. A szolgáltatóváltás 2003-ban történı indulásától 2008 októberéig körülbelül 84 millió elıfizetı –az EU állampolgárainak 17 százaléka – élt ezzel a lehetıséggel. Magyar helyzetértékelés
„Európa világelsı a mobilkommunikáció terén, mivel egyre többen használnak mobiltelefont és mobil-szélessávú szolgáltatásokat. A világgazdasági válság ellenére az európai fogyasztók minden eddiginél többet kommunikálnak telefonon és az interneten keresztül. Ez jó hír egy olyan ágazat számára, amely segíthet Európának a visszaesés leküzdésében ” – mondta Reding. Gyorsan terjed és olcsóbbá válik a szélessáv Tavaly 14 millióval tovább nıtt a vezetékes széles sávú internet-kapcsolatok száma is, melyek száma így összesen 114 millióra rúg szerte a Huszonhetekben. A szélessávú hozzáférések elterjedtsége terén Dánia és Hollandia vezeti a ranglistát, a népesség 35 százalékát meghaladó aránnyal. İket követi Svédország, Finnország, az Egyesült Királyság, Luxemburg, Belgium, Németország és Franciaország 27,5 és 31 százalék közötti értékekkel. Hazánk a lista utolsó harmadában végzett 16,3 százalékkal. Ennél érdekesebb azonban a szélessávú elıfizetések havidíjainak alakulása. Egy átlagos 1-2 megabájtos kezdı csomag ára 2007 áprilisától 2008 áprilisáig 38,2 euróról 30,95-re csökkent, míg a 2-4 megabájtos hozzáférésnél 52-rıl 36,8-ra, a 4-8 megabájtosok pedig 48-ról 46 euróra. Ezek a számok azt mutatják, hogy a belépı vagy annál kicsivel magasabb szintő csomagok árait az elıfizetıkért folyó verseny erısen lenyomja, míg a prémium kategóriás elérések árát kevésbé csökkenti.
Új élelmiszerekre új szabályok 2009. március 26. – EUvonal/EP-sajtószolgálat Az Európai Parlament az „új élelmiszerekrıl” szóló EU-rendelet felülvizsgálatáról szavazott. A képviselık betiltanák a klónozott állatokból készült élelmiszereket, és külön megvizsgáltatnák a nanotechnológiával elıállítottakat. A Parlament szerdán (2009. március 25.) szavazta meg az újfajta élelmiszerekrıl szóló jogszabályt. Újfajta élelmiszernek azok számítanak, amelyeket nem fogyasztottak jelentıs mennyiségben az EU-ban 1997 májusa, az errıl szóló jogszabály elfogadása elıtt. Ide tartozhatnak az újfajta eljárásokkal – például nanotechnológiával – elıállított élelmiszerek, de olyanok is, amelyeket eddig is fogyasztottak egyes unión kívüli országokban. Az Európai Bizottság egyszerősítené és központosítaná ezen termékek engedélyeztetését, és fokozná az élelmiszerbiztonságot. Az EP kizárná, hogy klónozott állatok vagy azok leszármazottai bármilyen formában az élelmiszerpiacra kerüljenek. A képviselık ennek érdekében új jogszabály elıterjesztését kérik a Bizottságtól. A képviselık továbbá úgy vélték, jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan módszerek, amelyek lehetıvé tennék a nanotechnológiával készített élelmiszerek megfelelı elemzését. Ezeket tovább kell kutatni, de addig is a csomagoláson fel kell tüntetni, hogy az adott élelmiszer nanotechnológia segítségével készült. A szocialista Tabajdi Csaba a plenáris vitában azt mondta, a jelenlegi globális élelmiszerválság és a népesség folyamatos növekedése által támasztott kihívások felértékelik,
sıt létszükségletté teszik az új megoldások keresését. Ahhoz, hogy 2050-ben a Föld 9 milliárd embert is élelmezni tudjon, a technológiai fejlıdés által nyújtott lehetıségek, elsısorban a biotechnológia kihasználása elengedhetetlen. Tabajdi úgy vélte, hogy a nanotechnológia a jövı egyik kulcsa, és Európa súlyos versenyhátrányt szenvedne, ha kimaradna a fejlesztésekbıl. A képviselı szerint fontos az engedélyezési folyamatot kísérı tudományos, körültekintı vizsgálat, valamint a szigorú címkézési szabályrendszer. A politikus úgy vélte, a klónozott állat leszármazottját nem kellene klónnak tekinteni.
Európában a cseheké a Budweiser márkanév 2009. március 26. – BruxInfo Az Anheuser-Busch amerikai sörgyár elvesztette azt a pert, melyet a Budweiser márkanév európai bejegyzése érdekében indított. Az Elsıfokú Bíróság most bizonyítottnak találta, hogy a csehek már korábban levédették a nevet Európában. Az amerikai Anheuser-Busch még 1996-ban tett elıször kísérletet arra, hogy bejegyeztesse a Budweiser nevet az EU-ban. Ám ezt a lépést megakadályozta a cseh Budejovicky Budvar elnevezéső sörgyár, amely a Budweiser Budvar elnevezéső termékét (és így a márkanevet) már 1958-ban levédette egyebek között Franciaországban, Ausztriában és az akkori Csehszlovákiában. Az ügyben eljárni hivatott Belsı Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) a sörvitában a cseheknek adott igazat, mondván az amerikaiak által bejelentett védjegy azonos a többek között Németországban és Ausztriában is oltalom alatt álló Budweiser korábbi nemzetközi szóvédjeggyel. Az Anheuser-Busch – miután sikertelenül fellebbezett a hivatalnál – az Elsıfokú Bíróságnál kereste az igazát. A taláros testület mostani ítéletében ugyanakkor fenntartja az OHIM korábbi állásfoglalását. A bíróság így indoklásában egyebek között rámutatott, hogy a Budejovický Budvar olyan, a korábbi védjegyet tartalmazó reklámanyagokat és számlákat mutatott be, amelyeket az amerikaiak közösségi védjegybejelentésének a közzétételét megelızı öt év során a németországi és ausztriai ügyfeleknek címeztek. Éppen ezért az Elsıfokú Bíróság úgy találta: „e reklámok és számlák bizonyítják a korábbi védjegy cseh sörfızde általi tényleges használatát”.
Bel- és igazságügy A gyerekek nem utazhatnak a szülık útlevelével 2009. március 26. – BruxInfo/EP-sajtószolgálat Tizenkét éves kor alatt nem kell majd ujjlenyomatot venni a biometrikus útlevél kiállításához az EU-ban. Ugyanakkor mindenkinek saját útlevéllel kell rendelkeznie, a gyerekek tehát nem utazhatnak majd a szülıével.
A biometrikus útlevelekrıl szóló rendelet módosítását elsı olvasatban 2009 januárjában szavazta meg az EP. A vitás kérdésekrıl azóta sikerült megegyezni a tagállami kormányokat képviselı Tanáccsal. A parlament szerdán fogadta el – várhatóan végleg – a jogszabályt. Ez azt a 2004-ben hozott és most júniusban hatályba lépı rendeletet módosítja, amely elıírja, hogy az európai útlevelek biometrikus azonosító adatokat – azaz arcképet és ujjlenyomatot – is tartalmazzanak a dokumentumok hamisításának megakadályozása és a bőnözés, az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem megkönnyítése érdekében. A 12 év alatti gyermekektıl a most módosított 2004-es rendelet szerint nem kell majd ujjlenyomatot venni a biometrikus útlevelek készítésénél. A tagállamokban végzett kísérleti tesztek ugyanis azt mutatták, hogy a gyermekek esetében az ujjlenyomat nem megfelelı minıségő a személyazonosság egyértelmő igazolásához, ráadásul gyermekkorban az ujjlenyomat még változik, ami megnehezíti annak ellenırzését az útlevél érvényességének teljes idıtartama alatt.
Bıvítés Gül: Törökország teljes gızzel halad az EU-ba 2009. március 26. – BruxInfo Tökéletesen elkötelezett az EU Törökország uniós csatlakozása tekintetében, melynek kapcsán eddig 10 csatlakozási fejezetet nyitottak meg és még a cseh EU elnökség alatt további kettırıl indulhatnak meg az egyeztetések – közölte Barroso bizottsági elnök Abdullah Gül török elnökkel folytatott tárgyalásai után csütörtökön (2009. március 26.). Elıször látogatott Brüsszelbe Abdullah Gül török elnök, aki José Manuel Barroso bizottsági elnökkel folytatott tárgyalásokat, melyek nyomán közös sajtótájékoztatón tettek hitet a Törökország uniós tagsága mellett. Barroso elmondta, hogy számos hosszú távú közös cél kapcsán egyeztettek, így a terrorizmus elleni küzdelem, az energiabiztonság, a Dél-Kaukázus stabilitása és a gazdasági válság miatt esedékes teendık is napirendre kerültek. Törökország csatlakozási törekvései szakértık szerint tavaly erısen lelassultak, a Bizottság a folyamat felgyorsítását kérte az isztambuli vezetéstıl. Ezután idén év elején Barroso szerint Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök látogatása új lendületet adott a folyamatnak. (Erdogan brüsszeli vizitje akkor azonban nem a csatlakozási egyeztetések, hanem a politikus azon burkolt fenyegetése kapcsán járta be a világsajtót, mely szerint ha nem nyitja meg az EU az csatlakozási tárgyalások energiafejezetét, akkor a törökök felülvizsgálják a Nabuccot helyzetét.) Csütörtöki tárgyalásaikon a felek megegyeztek abban, hogy számos területen az eddigieknél nagyobb erıfeszítésre van szükség: ezek közé tartozik a pártrendszer stabilitása, a nemek közötti egyenlıség, a sajtó- és szólásszabadság, valamint a ciprusi rendezés. A Bizottság elnöke jelentıs elırelépésként értékelte a 24 órában sugárzó kurd tévé elindulását, és Gül nemrégiben lezajlott, történelmi megbékélésként is értelmezhetı örményországi látogatását. Abdullah Gül török elnök kijelentette, hogy a országa nagy erıvel halad a teljes uniós tagság felé, mely folyamat felgyorsítására nemrég külön a csatlakozásért felelıs török fıtárgyalót
nevezett ki – ez jelentıs elırelépés ahhoz képest, hogy a bıvítéssel eddig a külügyminiszter foglalkozott „mellékállásban”. A csatlakozási tárgyalások fejezetei közül eddig 10-et nyitottak meg a felek, de Barroso szerint emellett még a cseh elnökség alatt további kettı megnyitására sor kerülhet. Ami az energiafejezet tárgyalásának megkezdését illeti, a Bizottság elnöke szerint a Tanácsban továbbra is vita tárgya a kérdés, de reméli, hogy minél elıbb sikerül megállapodásra jutniuk a tagállamoknak. Szakértık szerint a tagállamok közül leginkább Ciprus ellenzi az energiafejezet megnyitását, a törökökkel eddig nem tisztázott tengeri határszakaszok vitájára hivatkozva.
Egy hónappal elhalasztják a horvát csatlakozási tárgyalásokat 2009. március 26. – BruxInfo Az EU soros cseh elnöksége március 27-rıl április 24-re halasztotta a Horvátországgal folyó csatlakozási tárgyalások következı fordulóját, állítólag azért, hogy több idıt adjon a folyamatban lévı horvát-szlovén egyeztetéseknek. Közel egy hónappal, március 27-rıl április 24-re halasztotta a cseh soros EU-elnökség a horvát csatlakozási tárgyalások következı fordulóját, hogy idıt adjon a folyamatot blokkoló horvát-szlovén határvita rendezését célzó egyeztetéseknek. Az Európai Bizottság illetékes szóvivıje kedden (2009. március 24.) nem kívánta bıvebben kommentálni a tárgyalások elhalasztásának hírét. Az újabb csúszás nyomán megfigyelık szerint komolyan kétségessé vált, hogy Zágráb a megcélzott határidıre, azaz az év végéig képes lesz az összes fejezet lezárásával befejezni a csatlakozási tárgyalásokat, hogy várhatóan 2011 körül beléphessen az unióba. Bizottsági források ugyan elismerik, hogy bár szők a határidı, de a horvát elıkészületek felgyorsításával és a technikai kérdések tisztázásával még mindig van esély a menetrend tartására, és ebbıl a szempontból tulajdonképpen másodlagos kérdés, hogy a mostani tárgyalási fordulót megtartják-e vagy sem. A horvát és a szlovén fél jelenleg intenzív kétoldalú egyeztetéseket folytat arról, hogy mi is legyen a pontos mandátuma a Martti Ahtisaari egykori finn elnök által vezetendı uniós szakértıi csoportnak, amely a két országot régóta megosztó határvitában készül közvetíteni a felek között. A határvita (fıleg a tengeri felségvizek kijelölésérıl és Szlovénia tengerre való kijutásáról van szó) régóta kavics a gépezetben, miután Ljubljana hónapok óta akadályozza 9 új tárgyalási fejezet megnyitását és 2 további témakör (vámunió és a transzeurópai hálózatok) ideiglenes lezárását. Zágráb eddig 7 fejezetet pipált ki a tárgyalásokon és 15-öt nyitott meg az összesen 35-bıl, ami megfeszített munkát vetít elıre, ha az ország az év végéig el akarja érni a kitőzött célt. További gátló tényezıként jelentkezett a tárgyalásokon, hogy több uniós tagállam, mindenekelıtt Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium és az északi államok mindaddig nem hajlandók a bel- és igazságügyi fejezet megnyitására, ameddig Zágráb nem adja át a hágai nemzetközi törvényszéknek a horvát vádlottakkal – köztük Ante Gotovina tábornokkal kapcsolatban kért dokumentumokat. A Bizottság elnézıbb lenne a horvátokkal, ám az említett tagországok hajthatatlanok, köztük egyeseknek elemzık szerint kapóra jön a horvát mulasztás arra, hogy lassítsák a jelenlegi helyzetben egyre népszerőtlenebb bıvítési folyamatot.
Kultúra Uniós irodalmi díj a feltörekvı tehetségek megismertetésére 2009. március 24. – EUvonal Felállt a zsőri az Európai Unió 2009-es irodalmi díjának odaítélésében elsı körben résztvevı 12 országban. A díj célja a figyelem felhívása az európai kortárs irodalom kreativitására és sokszínőségére, valamint az irodalom terjedésének támogatása Európában. A díjat 2009 és 2011 között háromszor ítélik oda a feltörekvı tehetségeknek, úgy, hogy a harmadik év végére az Európai Unió Kultúra programjában résztvevı valamennyi (34 ország: az EU-tagállamok, az EGT három tagja, a tagjelölt államok és Szerbia) mindegyikébıl legyen egy-egy díjazott. 2009-ben az elsı körben résztvevı 12 ország, köztük Magyarország 1-1 szerzıje kaphatja meg az elismerést. A díj és a nyertes szerzık népszerősítésére európai irodalmi nagykövetet is választanak. A nyertesek kiválasztásával és a díjátadó ceremónia megtervezésével egy, az Európai Könyvkereskedık Szövetségébıl, az Európai Írók Tanácsából és az Európai Könyvkiadók Szövetségébıl álló konzorcium foglalkozik. A nemzeti zsőrinek május végéig kell kiválasztania egy magyar szerzıt. A hivatalos díjátadóra 2009. szeptember 28-án Brüsszelben kerül sor. A díj az Európai Unió társfinanszírozásában a Kultúra programon keresztül valósul meg, melynek célja a transznacionális kulturális együttmőködés támogatása. A program az irodalmi díj mellett támogatja az Európai Unió kortárs építészeti díját, az EU kulturális örökség díját és az European Border Breakers’ zenei díjat is. További információ olvasható a díjról a kezdeményezés honlapján.
ESEMÉNYEK 2009. március 28., 20.30 – Föld órája – Kapcsold k(i) kampány záróeseménye A Külügyminisztérium és az Európai Bizottság Kapcsold k(i) kampánya csatlakozott a Föld Órája (Earth Hour) klímavédelmi akcióhoz, amely világ legnagyobb kezdeményezésévé nıtte ki magát az elmúlt években. Az akció keretében 2009. március 28-án, 20.30 órakor a Hısök terén a fıváros emblematikus pontjainak díszkivilágítását a Külügyminisztérium, a Fıvárosi Önkormányzat és a WWF képviselıi kapcsolják le. 2009. március 28-án ugyanebben az idıpontban a világ számtalan pontján egyszerre kapcsolják le a világítást egy órára. A WWF által meghirdetett globális kezdeményezés 2007ben indult Sydney-bıl. Célja, hogy felhívja a Föld lakosságának figyelmét az energiatakarékosságra, amely döntı szerepet játszik környezetünk, természeti kincseink, vagyis az egész Föld megóvásában.
Mutass példát környezetednek! Csatlakozz Te is a Föld Órája akcióhoz a www.wwf.hu/foldoraja honlapon és buzdítsd barátaidat, ismerıseidet is online képeslap elküldésével. További információ a Kapcsold k(i) kampányról: http://www.euvonal.hu/kapcsoldki/
Ünnepi konferencia a tagság ötödik évfordulóján A Külügyminisztérium ’ 5let(t) ’ címmel ünnepi konferenciát szervez Magyarország európai uniós tagságának ötödik évfordulóján, a Kreativitás és Innováció Európai Éve alkalmából. A 2008. májusi parlamenti konferenciához hasonlóan a minisztérium idén is civil szervezeteket, pedagógusokat és újságírókat vár az eseményre. A konferencián uniós tagságunk „megszületésében” tevékeny részt vállaló szakértık, köztisztviselık és politikusok osztják meg emlékeiket, valamint értékelik az elmúlt öt évet. Majd Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökének vitaindítóját követıen ismert közéleti személyiségek mondják el véleményüket az innovációnak a hazai és európai gazdaságban, társadalomban betöltött szerepérıl, valamint a kreativitás szükségességérıl. A konferencia védnöke Szili Katalin, az Országgyőlés elnöke és Göncz Kinga külügyminiszter. A tervezett program és jelentkezési lap az alábbi linken található. Helyszín: Magyar Országgyőlés Felsıházi terem (1055 Budapest, Kossuth L. tér 1-3.) Idıpont: 2009. május 8-án 10.00 - 16.30 óráig Az elızetes regisztrációhoz a jelentkezési lapot kitöltve az
[email protected] e-mail címre kell visszaküldeni. Jelentkezési határidı: 2009. április 4. A postacím megadása a nyomtatott meghívó küldéséhez szükséges.
2009. február 27. – 2010. november 26. Szakpolitikai konferenciasorozat a 2011-es magyar EU-elnökséghez kapcsolódóan A lisszaboni stratégiát, s annak különbözı aspektusait veszi górcsı alá az elsı konferencia, melyet a 2011-es magyar EU-elnökséghez kapcsolódó szakpolitikai rendezvénysorozat keretében tartanak 2009. február 27-én, az MTA Politikai Tudományok Intézetében. A kezdeményezés célja egy olyan átfogó szakpolitikai konferenciasorozat rendezése, amely a magyar EU-elnökség idıszakára felméri és elemzi a magyar álláspontot az uniós szakpolitikai kérdéskörökben. A következı konferenciák idıpontja, témája: 2009. március 27.: Energiapolitika 2009. április 24.: Bıvítés és külpolitika 2009. május 29.: Mezıgazdaság, vidékfejlesztés 2009. szeptember 25.: Információs társadalom 2009. október 16.: Pénzügyek, adó, vám
2009. november 13.: Környezetvédelem, vízügy 2009. december 18.: Kommunikáció, országkép, Pécs 2010 2010. január 29.: Az Unió új keretei: a lisszaboni szerzıdés 2010. február 26.: Oktatás és kultúrpolitika 2010. március 26.: AGENDA 2014-2020 Bıvebb információ olvasható a konferenciasorozat honlapján. Helyszín: MTA Politikai Tudományok Intézete
STATISZTIKA, ELEMZÉS Az Európai Parlament felépítése Az Európai Parlament az egyetlen olyan nemzetek feletti intézmény, amelynek tagjait közvetlen és általános választójog alapján, demokratikusan választják meg. Az ötévente megválasztott Parlament számos jogszabályt (irányelvet, rendeletet) hoz, amely hatással van minden állampolgár hétköznapi életére. Az elnököt két és fél évre, azaz egy parlamenti ciklus felére választják meg, tisztségében megújítható. Az elnök – 14 alelnöke segítségével – irányítja az Európai Parlament és szervei (az Elnökség, illetve az Elnökök Értekezlete) munkáját, valamint vezeti a plenáris ülésszakokon folytatott vitákat. Évente tizenkét plenáris üléshetet tartanak Strasbourgban, valamint hat plenáris ülésszakot Brüsszelben. Az Elnökök Értekezlete a képviselıcsoportok elnökeit tömöríti, elnöke az Európai Parlament elnöke. Az Elnökök Értekezlete határoz az Európai Parlament munkáinak szervezése, valamint a jogalkotás ütemezésével kapcsolatos minden egyéb kérdés tekintetében: • A plenáris ülések ütemterve és napirendje • A bizottságok és a küldöttségek összetétele, valamint hatáskörük megosztása Az Elnökség összetétele: az Európai Parlament elnöke, 14 alelnök és 6 – megfigyelıi minıséggel rendelkezı – quaestor, akiket a közgyőlés választ meg két és fél éves, megújítható idıszakra. Az Elnökség irányítja az Európai Parlament belsı mőködését: • Az Európai Parlament elızetes költségvetési tervezete, • Igazgatási és pénzügyi szervezés, • Titkárság és szolgálatok. A quaestorok felelnek – az Elnökség irányelveitıl függıen – a képviselıket közvetlenül érintı ügyviteli és pénzügyi ügyekért. A 6 quaestor az Elnökségben tanácsadói szavazattal bír. İk felügyelnek arra, hogy a képviselıknek megfelelı infrastruktúra álljon rendelkezésére mandátumuk végrehajtásához. Az Európai Parlament munkáját a Fıtitkárság segíti. Az Európai Parlament szolgálatában a Fıtitkárság irányítása alatt mintegy 5 ezer tisztviselı dolgozik, akiket versenyvizsga útján, az Európai Unió valamennyi országából vettek fel.
Az Európai Parlament 785 képviselıt számlál, akiket a kibıvített unió 27 tagállamában választottak meg. A képviselıket 1979 óta közvetlen és általános választójog alapján választják meg, ötéves idıtartamra. Az Európai Parlament képviselıje munkaidejét három helyen tölti: Brüsszelben, Strasbourgban és választókörzetében. Brüsszelben részt vesz a parlamenti bizottságok és a képviselıcsoportok ülésein, a plenáris pótüléseken, és Strasbourgban az évente tizenkét alkalommal tartott rendes plenáris ülésen. A képviselık politikai – és nem nemzeti – hovatartozásuk alapján alkotnak képviselıcsoportokat. Az Európai Parlamentben jelenleg 7 képviselıcsoport mőködik. Képviselıcsoport létrehozásához legalább 20 képviselı szükséges, akiknek a tagállamok legalább egy ötödét kell képviselniük. Egyszerre több képviselıcsoporthoz tartozni tilos Vannak képviselık, akik egyik képviselıcsoportnak sem tagjai, ık a független képviselık közé tartoznak. A képviselık az Európai Parlament plenáris üléseinek elıkészítése céljából meghatározott területekre szakosodott állandó bizottságokba csoportosulnak. Jelenleg 20 parlamenti bizottság létezik. A bizottságok létszáma 28-86 képviselı, és mindegyiknek saját elnöke, elnöksége és titkársága van. A bizottságok politikai összetétele a plenáris ülések összetételét tükrözi. A parlamenti bizottságokban a képviselık jogalkotási javaslatokat és saját kezdeményezéső jelentéseket dolgoznak ki, módosítanak és szavaznak meg. Megvizsgálják a Bizottság és a Tanács javaslatait, és szükség esetén jelentést készítenek, amit késıbb a plenáris ülés elé terjesztenek. Forrás: Európai Parlament
