AZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA

AZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA AGRÁR-MŰSZAKI TECHNIKÁK AZ AKTUÁLIS SZABÁLYOK TÜKRÉBEN

MUNKABIZTONSÁG, KÖRNYEZETVÉDELEM, ÁLLATJÓLÉT

FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005

AZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA AGRÁR-MŰSZAKI TECHNIKÁK AZ AKTUÁLIS SZABÁLYOK TÜKRÉBEN

MUNKABIZTONSÁG, KÖRNYEZETVÉDELEM, ÁLLATJÓLÉT

Szerző: Nagy István Pazsiczki Imre Társszerzők: Dr. Dimitrievics György Nagy Lajos Dr. Bak János PhD Lektor: Dr. Fenyvesi László

© Nagy István, Pazsiczki Imre

TARTALOM BEVEZETÉS ______________________________________________________________________ 4 I.

MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK ÜZEMBEHELYEZÉSÉNEK, ÜZEMELTETÉSÉNEK FŐBB KÖVETELMÉNYEI _______________________________________________________________

5

1. Mezőgazdasági gépek (munkaeszközök) magyarországi forgalmazásához kapcsolódó előírások, szükséges vizsgálatok, engedélyek _______________________________________ 5 1.1. A megfelelőség tanúsítása, megfelelőségi jelölés („CE” jelölés) _____________________ 5 1.2. Szükséges vizsgálatok, engedélyek ___________________________________________ 5 1.3. Mezőgazdasági gépek (munkaeszközök) értékesítésekor a géphez tartozó, szükséges dokumentumok ____________________________________________________________ 6 1.4. Biztosítás________________________________________________________________ 6 1.5. Növényvédő gépek kötelező típusvizsgálata ____________________________________ 6 2. Időszakos felülvizsgálatok ______________________________________________________ 9 2.1. Időszakos munkabiztonsági felülvizsgálat ______________________________________ 9 2.2. Időszakos közlekedésbiztonsági felülvizsgálat ___________________________________ 9 2.3. Növényvédő gépek kötelező időszakos felülvizsgálata ____________________________ 9 3. A mezőgazdasági gépekre vonatkozó közúti közlekedési előírások______________________ 12 3.1. A mezőgazdasági gépek felosztása a közúti közlekedés szempontjából ______________ 12 3.2. A közúti közlekedésre vonatkozó műszaki feltételek, követelmények________________ 12 4. Permetezőgépek közlekedésbiztonsági követelményei________________________________ 17 4.1. A vontatott szántóföldi permetezőgépek közlekedésbiztonsági követelményei _________ 17 4.2. A függesztett szántóföldi permetezőgépek közlekedésbiztonsági követelményei _______ 18 4.3. Axiálventilátoros permetezőgépek (vontatott vagy függesztett kivitel) _______________ 19 4.4. Önjáró szántóföldi permetezőgépek __________________________________________ 19 5. A vezetői engedélyre vonatkozó előírások _________________________________________ 19 6. Az említett főbb jogszabályok jegyzéke ___________________________________________ 20 II. ÁLLAT ÉS KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSI TECHNOLÓGIÁK KÖVETELMÉNYEI _________ 21 1. Állatjóléti szabályok, az állatbarát tartástechnológiák fejlesztése. _______________________ 21 1.1. Előzmények ____________________________________________________________ 21 1.2. A baromfi és víziszárnyas tartás _____________________________________________ 22 1.3. A májhízlalás és tolltépés __________________________________________________ 25 1.4. Sertéstartás _____________________________________________________________ 27 1.5. Szarvasmarhatartás _______________________________________________________ 31 2. Környezetvédelmi szabályok, a környezetterhelés csökkentése. ________________________ 34 3. Az anyagban érintett vonatkozó jogszabályok jegyzéke: ______________________________ 37

3

NAGY ISTVÁN

Bevezetés A gépek, berendezések és egyéb eszközök üzemeltetése, használata a gazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek között több szempontból is kritikus területnek tekinthető. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alkalmazott gépek jelentős része nem felel meg a különböző vonatkozású követelményeknek, a kezelésükhöz, működtetésükhöz a használók sem személyi, sem pedig tárgyi vonatkozásban nem rendelkeznek megfelelő feltételrendszerrel. A mezőgazdaságban alkalmazott eszközállomány struktúrája napjainkra minden szempontból nagymértékben kiszélesedett, különösen így van ez a gépek, berendezések darabszámát és a típusstruktúrát illetően. A gépek száma a magángazdaságokban is folyamatosan növekszik és nem ritka, hogy például egy családi gazdaság 10-15 eszközzel (gép, berendezés) is rendelkezik. Mindez azt is jelenti, hogy legalábbis a veszélyforrások számát, jellegét tekintve a műszaki-technológiai háttér általában a mezőgazdaságban tevékenykedők számára jelentős kockázati tényező. A gyakorlati tapasztalataink alapján úgy ítélhető meg, hogy a gépesítés fejlesztésnek és a géphasználatnak számos olyan területe van, ahol a feltételeknek, körülményeknek jelentősen javulni kellene. Talán első helyen említhető az információ hiány, ami a jelenlegi kedvezőtlen helyzetnek egyik fő előidézője. A konkrét kérdésköröket illetően kiemelten problematikus az üzembe helyezés, létesítés témakör, valamint a gépcsoportok közúton történő közlekedése. Ide sorolható továbbá az egyre hangsúlyosabbá váló környezetvédelem is, ami a növénytermesztést illetően főként a növényvédelemhez tartozó eszközparkot-, míg az állattartást illetően elsősorban a trágyával kapcsolatos területeket érinti. Új elemként jelent meg a gépesítési technológiákban az állatvédelem, állatjólét szempontrendszere, pontosabban jogszabályi előírásai. Ezeken a területeken gyors és jelentős mértékű javulásra lenne szükség, amit a gazdálkodók, géphasználók ismeretinek bővítése minden bizonnyal elősegítene. A következőkben a fontosságukból adódóan és a terjedelmi korlátokra való tekintettel elsősorban a fentiekben említett problémakörökhöz kapcsolódó követelmények főbb vonatkozásait ismertetjük. Állattartást érintően elsősorban az alapanyag termeléssel kapcsolatos jogszabályok kerülnek ismertetésre, a szállításra, kábításra, dögkezelésre vonatkozó követelményeket nem említjük. Természetesen a géphasználatnak, üzemeltetésnek még számos olyan területe van, ahol a jövőben pozitív változásoknak kell bekövetkezni.

4

MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK ÜZEMBEHELYEZÉSÉNEK, ÜZEMELTETÉSÉNEK FŐBB KÖVETELMÉNYEI

I. MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK ÜZEMBEHELYEZÉSÉNEK, ÜZEMELTETÉSÉNEK FŐBB KÖVETELMÉNYEI

1. Mezőgazdasági gépek (munkaeszközök) magyarországi forgalmazásához kapcsolódó előírások, szükséges vizsgálatok, engedélyek Magyarországon munkaeszközt forgalomba hozni, importálni, üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben lehet, ha kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit és ezt a gyártó, külföldről behozott termék esetében az importáló (forgalmazó) vagy az üzemeltető az általános minőségtanúsítás keretében tanúsítja (tanúsíttatja). A gépek biztonsági követelményeit, a megfelelőség tanúsításával és a „CE” jelölés gépeken történő elhelyezésével kapcsolatos előírásokat a 21/1998.(IV.17.) IKIM rendelete tartalmazza. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről szabályozza . 1.1. A megfelelőség tanúsítása, megfelelőségi jelölés („CE” jelölés) A megfelelőséghez kapcsolódó fogalmak: Megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó (vagy annak magyarországi képviselője) írásbeli nyilatkozata, hogy a gép vagy a biztonsági berendezés a típusmintának és a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel. Megfelelőségi tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép vagy biztonsági berendezés a típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusnak megfelel. Típusvizsgálati tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy gép vagy a biztonsági berendezés típusmintája a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel. Megfelelőségi jelölés („CE” jelölés): a gyártó a megfelelőségi nyilatkozat vagy a megfelelőségi tanúsítvány alapján a forgalomba hozatal előtt a gépet vagy a biztonsági berendezést megfelelőségi jelöléssel látja el, mely a „CE” szimbólumból áll. Az elhelyezés lehetséges módja a gépeken: – az adattáblán; – külön „CE” jelölésű táblán vagy öntapadó matricán.

1.2. Szükséges vizsgálatok, engedélyek A gyártónak vagy a forgalmazónak megfelelőségi nyilatkozatot kell kiadni a vevő részére és a gépen a „CE” jelölést el kell helyeznie. A megfelelőségi nyilatkozat kiadásának megalapozottabbá tételéhez a géptípuson elvégzett munkabiztonsági vizsgálat vehető igénybe. A vizsgálat a rendelet által a veszélyes kategóriába sorolt gépeknél kötelező jellegű. A mezőgazdasági gépek munkabiztonsági vizsgálatát a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált és a Gazdasági Minisztérium által kijelölt vizsgálólaboratóriumok végzik. A vizsgálatról munkavédelmi gépvizsgálati jegyzőkönyv készül, mely a munkabiztonsági követelmények felülvizsgálatának eredményén kívül tartalmazza a közlekedésbiztonsági jegyzőkönyvet is a traktorok, pótkocsik, önjáró mezőgazdasági gépek esetén.

5

NAGY ISTVÁN

A magán- és kisüzemi felhasználású egyes gépek (pl. növényvédő gépek, kerti és háztáji gazdasági kisgépek) kereskedelmi forgalmazásához a KERMI engedélyt is meg kell szerezni a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet felügyelete alatt működő KERMI Kft.-től. A közúti forgalomba helyezés előtt az alábbiakban felsorolt gépekre közlekedési típusbizonyítványt kell kérni a Központi Közlekedési Felügyelettől: – Mezőgazdasági traktorok: • Mezőgazdasági vontató kategóriában; • Lassú jármű kategóriában. – Mezőgazdasági pótkocsik: • Mezőgazdasági vontató pótkocsija kategóriában; • Lassú jármű pótkocsija kategóriában. A Közlekedési Felügyeletek vizsgaállomásain a fenti járműveket a műszaki vizsgálat alapján forgalmi engedéllyel és forgalmi rendszámmal látják el. 1.3. Mezőgazdasági gépek (munkaeszközök) értékesítésekor a géphez tartozó, szükséges dokumentumok Az új gépek értékesítésekor a forgalmazónak a következő dokumentumokat kell átadni a vevő részére: – Számla; – A gép magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációja, vagy kezelési és karbantartási utasítása; – Megfelelőségi nyilatkozat vagy megfelelőségi tanúsítvány; – Minőségi bizonyítvány; – Jótállási jegy vagy garanciajegy; – Az alábbi gépek esetében forgalmi engedély és forgalmi rendszám: • A mezőgazdasági traktorokra: o Mezőgazdasági vontató kategóriában; o Lassú jármű kategóriában. • A mezőgazdasági pótkocsikra: o Mezőgazdasági vontató pótkocsija kategóriában; o Lassú jármű pótkocsija kategóriában. 1.4. Biztosítás A közúti forgalomban való részvételhez a forgalmi engedéllyel és forgalmi rendszámmal ellátott járművekre kötelező. 1.5. Növényvédő gépek kötelező típusvizsgálata A vegyszeres növényvédelem nemcsak a termés mennyiségét és minőségét nagymértékben meghatározó technológiai műveletsor, hanem a környezetre számottevő veszélyt jelentő tevékenység is. A védekezési eljárások eredményessége és a környezetre gyakorolt hatása nagyban függ az alkalmazott gépektől. A növényvédő gépek kialakítása, és műszaki állapota meghatározza, hogy a vegyszerek milyen pontossággal kerülnek felhasználásra, mennyire egyenletesen jutnak el a célfelületre, milyen mértékben mennek veszendőbe, veszélyeztetve vagy károsítva a környezetet. Ezért a növényvédő gépek vizsgálata, ellenőrzése a fejlett országokban már régebben megkezdődött. Hazánkban a növényvédelemről szóló 5/2001.(I. 16.) FVM rendelet, illetve az ezt módosító 81/2003. (VII.9.) FVM rendelet szabályozza a növényvédő gépek típusvizsgálatát.

6


A vonatkozó rendelet előírja, hogy a növényvédő gépek 2004. január 1-től kezdődően csak típusengedéllyel hozhatók forgalomba. A vizsgálatra kötelezett minden 5 dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt gép a következő kategóriákban: – szántóföldi permetező és porlasztó gépek – kertészeti permetező és porlasztó gépek – hordozható nem motoros hajtású permetező gépek – hordozható, motoros permetező és porlasztó gépek – csávázó gépek – granulátum szóró gépek A minősítést az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet végzi az MSZ EN 12761 számú szabványsorozatban, illetve a fenti rendeletben meghatározott követelmények alapján. A szabvány értelmében szántóföldi gépeknél 74, kertészeti gépeknél összesen 68 műszaki, és technológiai jellemző vizsgálatára kerül sor. A rendelet szerint 2004. január 1. után csak az intézet (MGI) által kiadott engedély birtokában forgalmazhatók a fent felsorolt gépek. A növényvédő gép gyártójának, vagy forgalmazójának a forgalmazás megkezdése előtt nyilatkozatot kell tenni, hogy a géptípus az előírt követelményeknek megfelel és kérni a forgalmazási engedélyt. A kérelmet a rendeletben megadott formában kell benyújtani. A kérelemhez a következőket kell mellékelni magyar nyelven: – gépkönyv(ek), – gépcsalád esetén a típusokat meghatározó mátrix, – típusonként (a kombinációs mátrix minden egyes sora külön típusnak minősül) az azonosításhoz szükséges adatlap, továbbá, ha rendelkezésre áll: – hazai vagy külföldi megfelelőségi tanúsítvány(ok), – munkavédelmi minősítő bizonyítvány(ok), – egyéb a gép(ek) megítéléséhez szükséges dokumentumok. Amennyiben a benyújtott dokumentumok hiányosak, az MGI kiegészítést kér. A minősítés során az Intézet figyelembe veszi saját korábbi vizsgálatait, és a mezőgazdasági gépesítési intézetek európai szervezete, az ENTAM tagjai által, azonos követelmények alapján (MSZ EN 12761) elvégzett vizsgálatok, minősítések eredményeit. A típusminősítés történhet a benyújtott dokumentumok alapján. Amennyiben a dokumentumok alapján nem lehet dönteni az alkalmasságról, de vizsgálatra nincs szükség, a megfelelőség megítéléséhez szükséges adatok szemle útján is pótolhatók. Ha a gépről nem állnak rendelkezésre a fentieknek megfelelő eredmények, akkor az Intézet gödöllői telephelyén végzi el a vizsgálatot, és ítéli meg a típus alkalmasságát. Ehhez a kérelmező köteles az adott típusból 1 darab gépet az Intézetnek (annak telephelyére szállítva) átadni, majd a vizsgálatot követően elszállítani. Gépcsalád esetén csak egy típus vizsgálatára kerül sor, a család többi típusának megítélése dokumentumok, esetleg szemle alapján történik. Az Intézet a benyújtott dokumentumok, szemle, vagy vizsgálat alapján elbírálja a gép alkalmasságát a rendeletben meghatározott követelmények alapján, és kiadja a forgalmazási engedélyt, vagy megtagadja azt. A szántóföldi és kertészeti permetezőgépekre vonatkozó fontosabb előírások összefoglalóan az 1. táblázatban láthatók. A szabvány szerint ellenőrizni kell a permetlétartályok felületi érdességét, és előírás a névleges értéket meghaladó tartalék kapacitás. Szigorú követelmények vannak a szintjelzők kialakításával és pontosságával kapcsolatban. Új fogalom a műszaki maradék, vagyis az üzemszerű szórás végén a gépben maradt folyadék mennyisége, amelynek egy része a tartályban képződik és leengedhető, másik része (a szivattyúból, tömlőkből, szűrőkből, szórófejekből, stb.), csak megbontás révén távolítható el. Ennek a permetlémennyiségnek a 10-szeres 7

NAGY ISTVÁN

hígításához megfelelő méretű öblítővizes tartályt kell a gépekre szerelni, és legalább 15 dm3es tartálynak is kell lennie kézmosás céljára. A permetlérendszerben a nyomásesés legfeljebb 10% lehet. Szántóföldi szórókereteknél a külön kapcsolható szakaszok legnagyobb mérete előírásszerűen 4,5, illetve 6,0 m. Ennek révén elkerülhető például a táblák beszegésénél a teljes felületre történő szórás, vagyis a kétszeres permetezés. Szántóföldi gépeknél a keresztirányú szórásegyenletességre vonatkozó követelmények a szórókeret pontos kialakítását és precíziós szórófejek alkalmazását feltételezik. Kertészeti gépeknél a szórószerkezet, illetve a ventilátor légszállításának szimmetriája fontos tényező, a két oldal közötti eltérés nem haladhatja meg a 10%-ot. Az MGI a típusvizsgálatok elvégzéséhez korszerű laboratóriumot alakított ki, amelyben valamennyi vizsgálat a vonatkozó EN és ISO szabványok szerint elvégezhető. Az Intézet által kiadott típusengedélyek általában 5 évig érvényesek. Az érvényességi idő lejárta esetén az engedélyt új nyilatkozat benyújtásával meg kell újítani. A növény- és környezetvédelmi szempontból nem jelentős hiányosság, eltérés esetén 1 évig érvényes ideiglenes forgalmazási engedély is kiadható. Az Intézet jogosult az engedély érvényességi időtartamán belül vizsgálatot folytatni, ha a géptípusnál minőségromlás, vagy változtatás gyanúja merül fel. Ha a gyanú beigazolódik, az Intézet a forgalmazási engedélyt visszavonhatja. A forgalmazási engedélyt, annak engedély számának és érvényességi idejének feltüntetésével egy 10x10 cm nagyságú, fehér alapon zöld színű matricával kell igazolni, amit valamennyi értékesített gépen el kell helyezni. A Forgalmazásra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzéke valamint a típusengedélyek megszerzésével kapcsolatos tudnivalók az Intézet www.fvmmi.hu honlapján megtekinthetők. A típusminősítés fentiekben ismertetett rendszere biztosíthatja azt, hogy a jövőben csak a növény- és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő gépek kerülhessenek alkalmazásra. Ez a körülmény növeli a munkavégzés biztonságát, csökkenti a növényvédő szerek által okozott környezetkárosítás veszélyét, optimalizálhatja a növényvédő szer felhasználást. 1. táblázat Permetezőgépek vizsgálandó paraméterei és az azokhoz kapcsolódó követelmények Vizsgálandó részegység Permetlétartály Szintjelző Öblítővizes tartály Szivattyú Szűrők Töltőberendezés Keverő berendezés Manométer

Szórófejek

8

Vizsgálandó jellemző Felületi érdesség Teljes térfogat Üríthetőség Osztás Leolvashatóság Pontosság Térfogat Üzemi nyomás Szállítási teljesítmény Méretek Mash szám Töltési teljesítmény Permetlé homogenitása Méret Osztás Pontosság Csepegés mentesség Szórásteljesítmény Szórásegyenletesség Cseppméret eloszlás

Követelmény Max. 100 mikron +5% 50dm3 20%-ig7,5%, fölötte 5% +10% ill. 10x-es hígítás

60-250mm mélység 100dm3/min ±15% eltérés az átlagtól Ř 63mm vagy Ř100mm 0,2-1,0bar max.0,2-1,0bar hiba 5 min. alatt max. 2ml Névleges ± 5% Maximum 5% eltérés MVD 10%


Szórószerkezet

Permetlé rendszer Ventillátor Szabályozó berendezés

Állítási határok Kapcsolható szakaszok Keresztirányú szórásegyenletesség Vertikális eloszlás Szimmetria Műszaki maradék mennyisége Kikapcsolhatóság Légszállítás és légsebesség nagysága ill. szimmetriája Reakcióidő Pontosság

0.5-1,5m Max. 4,5m ill. 6,0m Maximum 7% CV, és ±15% eltérés az átlagtól 50%±5% 0,5%+2dm3/m, vagy 2-4% Maximum 10% eltérés a névleges értéktől és a két oldal között 7s után max. 10% hiba 3% ill. 6% CV

2. Időszakos felülvizsgálatok 2.1. Időszakos munkabiztonsági felülvizsgálat A mezőgazdasági traktorokat az első üzembe helyezéstől számítva 5 évenként időszakos munkabiztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni, melynek eredményéről munkavédelmi gépvizsgálati jegyzőkönyvet kell készíteni. Az időszakos munkabiztonsági felülvizsgálatot ezen vizsgálatok elvégzésére akkreditált vizsgáló szervezet, vagy munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult munkabiztonsági szakértő végezheti el. A vizsgálat elvégeztetése a gép üzemeltetőjének feladata. 2.2. Időszakos közlekedésbiztonsági felülvizsgálat Mezőgazdasági vontató kategóriába sorolt traktoroknál és ezek pótkocsijánál az első forgalomba helyezéstől számítva 3 év múlva időszakos közlekedésbiztonsági felülvizsgálat (műszaki vizsga) kötelező. Lassú jármű kategóriába sorolt traktoroknál és ezek pótkocsijánál az első forgalomba helyezéstől számítva 5 év múlva időszakos közlekedésbiztonsági felülvizsgálat (műszaki vizsga) kötelező. Az időszakos közlekedésbiztonsági felülvizsgálatot a megyei Közlekedési Felügyeletek műszaki vizsgaállomásain a műszaki vizsgabiztosok végezhetik el. A vizsgálat elvégeztetése ez esetben is a gép üzemeltetőjének feladata. 2.3. Növényvédő gépek kötelező időszakos felülvizsgálata Az előzőekben megadott rendeletek a típusminősítés mellett 2005. január 1-től előírják a szolgáltatás céljára használt 100 dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt permetező- és porlasztógépek 2 évente kötelező felülvizsgálatát. Az üzemben lévő permetezőgépek felülvizsgálatának célját, módszereit és követelményeit az MSZ EN 13790 szabvány határozza meg. A szabvány külön előírásokat tartalmaz a szántóföldi és a kertészeti permetezőgépekre. A szántóföldi permetezőgépeknél végzendő fontosabb vizsgálatokat és a követelményeket a 2. táblázat tartalmazza:

9

NAGY ISTVÁN

2. táblázat Időszakos felülvizsgálat szántóföldi permetezőgépeknél Vizsgálandó részegység Erőátvitel Szivattyú Permetlé tartály Armatúrák Manométer

Vizsgálandó jellemző műszaki állapot műszaki állapot tömítettség szállítási teljesítmény töltési szintjelzés keverés tömítettség műszaki állapot tömítettség osztás pontosság

Permetlé vezetékek Szűrők Szórófejek Szórókeret

tömítettség műszaki állapot tömítettség szórásteljesítmény tömítettség kitérés kapcsolhatóság magasságállítás lengéscsillapítás nyomásingadozás nyomásesés keresztirányú szórásegyenletesség

Követelmény kifogástalan működés kifogástalan működés névleges érték min. 90%-a kifogástalan működés megfelelő hatékonyság kifogástalan működés 0,2 bar 5 bar nyomásig 1,0 bar 5-20 bar között 2,0 bar 20bar nyomás felett ±0,2 bar 1-8 bar között ±0,5 bar 8-20 bar között ±1,0 bar 20 bar felett épség csepegés mentesség eltérés max. ±10%

hatásosság kapcsolásnál max. 10% legfeljebb 10% max. 10% CV, és 20% eltérés az átlagtól

A kertészeti permetezőgépeknél végzendő fontosabb vizsgálatok és a követelmények a 3. táblázatban láthatók: 3. táblázat Időszakos felülvizsgálat kertészeti permetezőgépeknél Vizsgálandó részegység Erőátvitel Szivattyú Permetlé tartály Armatúrák Manométer

Vizsgálandó jellemző műszaki állapot műszaki állapot tömítettség szállítási teljesítmény töltési szintjelzés keverés tömítettség műszaki állapot tömítettség osztás pontosság

Követelmény kifogástalan működés kifogástalan működés névleges érték min. 90%-a kifogástalan működés megfelelő hatékonyság kifogástalan működés 0,2 bar 5 bar nyomásig 1,0 bar 5-20 bar között 2,0 bar 20bar nyomás felett ±0,2 bar 1-8 bar között ±0,5 bar 8-20 bar között ±1,0 bar 20 bar felett

Permetlé vezetékek Szűrők Szórófejek

tömítettség műszaki állapot tömítettség kapcsolhatóság szórásteljesítmény

Szórószerkezet

tömítettség oldalanként legfeljebb 15% kapcsolhatóság nyomásingadozás szórófejek elrendezése szórásteljesítmény szimmetrikus elrendezés eltérés a két oldal között max. 10% szimmetriája kifogástalan működés műszaki állapot fordulatszám kikapcsolhatóság működtetés

Ventilátor

10

épség csepegés mentesség egyenként lezárhatók eltérés a névleges értéktől max. ±15% eltérés az átlagtól ±10%


Az időszakos vizsgálatokat a rendelet szerint az MGI erre feljogosító tanúsítványával rendelkező ellenőrző állomások fogják elvégezni. Az állomás akkor tanúsítható, ha – legalább gépésztechnikusi és középfokú növényvédelmi képesítésű, a Kamara – hozzájárulásával kiadott vállalkozási engedéllyel rendelkező vezetővel, – a feladatra célirányosan felkészített, legalább 1 fő gépész szakmunkással, – és az előírt mérőberendezésekkel, eszközökkel rendelkezik. A permetezőgépek felülvizsgálatához szükséges eszközök, mérőberendezések a következők: Szántóföldi permetezőgépek felülvizsgálatához: – legalább 12 m hosszú és 1,5 m széles 0,1 m éltávolságú vályúsor, – átfolyásméró a szivattyúk szállítási teljesítményének meghatározásához, – manométer hitelesítő 1,0 minőségi osztályú, 0-16 bar mérési tartományú hitelesítő manométerrel, – átfolyásmérő vagy mérőedény a szórófejek folyadékfogyasztásának ellenőrzéséhez, – szögmérő, -1 – fordulatszámmérő 0-3000 min méréstartománnyal, – mérőszalag, – gépjármű a mérőberendezések szállításához. Kertészeti permetezőgépek felülvizsgálatához: – átfolyásmérő a szivattyúk szállítási teljesítményének meghatározásához, – manométer hitelesítő 1,0 minőségi osztályú, 0-60 bar mérési tartományú hitelesítő – manométerrel, – átfolyásmérő vagy mérőedény a szórófejek folyadékfogyasztásának ellenőrzéséhez, -1 – szögmérő, fordulatszámmérő 0-3000 min méréstartománnyal, – mérőszalag, – gépjármű a mérőberendezések szállításához. A felszereléshez tartozik mindkét esetben kármentő, amely alkalmas a vizsgálatoknál kifolyt víz felfogására és összegyűjtésére. A mobil kivitelű állomásokat a hatékony vizsgálatok és azonos mérési eredmények biztosítása érdekében célszerű gyors mérésre és értékelésre alkalmas, egységes mérőeszközökkel felszerelni. A vizsgáló állomások várhatóan éves terv szerint működnek majd. Minden állomás megjelöli működési területét és a vizsgálatok helyszíneit, valamint időpontjait. Törekedni kell arra, hogy az év során 15 km-es távolságon belül legyen felülvizsgálat. Adott településeken vagy körzetekben egy évben több alkalommal is végezhető vizsgálat. A tervet úgy kell összeállítani, hogy az a jelentkezők számától és más körülményektől függetlenül tartható legyen. A vizsgálati tervet a véglegesítése után nyilvánosságra kell hozni. A gép tulajdonosa vagy megbízottja a megjelölt időpontban az üzemképes, tiszta permetező géppel és annak üzemeltetésére alkalmas traktorral lesz köteles megjelenni. A permetező gép tartályában a névleges térfogat 25%-ának megfelelő mennyiségű tiszta víznek kell lenni. A vizsgálatok térítéskötelesek lesznek. A térítés díját az FVM állapítja meg. A gép tulajdonosa vagy megbízottja a vizsgálat megkezdése előtt köteles a vizsgálati díj befizetését igazoló nyugtát az állomás vezetőjének átadni. A gépek vizsgálata az egységes metodika alapján kerül végrehajtásra. A gép tulajdonosa vagy megbízottja a vizsgálatoknál jelen lehet. A vizsgálati eredményeket az előírásos jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ha a felülvizsgálat eredménye megfelelő, az állomás kiadja a permetezőgép működési engedélyét és az igazoló matricát. Ha a permetezőgép állapota a felülvizsgálat eredménye alapján 11

NAGY ISTVÁN

nem megfelelő, a permetezőgép működési engedélyt nem kaphat. Amennyiben a gépen észlelt hibák vagy hiányosságok rövid úton elháríthatók (például fúvókák vagy manométer cseréjével), akkor a vizsgálatot lehetőség szerint még az adott helyszínen, új időpont megjelölésével, a vizsgálati díj ismételt megfizetésével újból el kell végezni. A permetezőgépek működési engedélyét a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat ellenőrzi. A rendelet a szolgáltatás céljára használt permetezőgépekre írja elő kötelezően az időszakos felülvizsgálatot.

3. A mezőgazdasági gépekre vonatkozó közúti közlekedési előírások 3.1. A mezőgazdasági gépek felosztása a közúti közlekedés szempontjából 3.1.1. Mezőgazdasági traktorok: Mezőgazdasági vontató kategóriába sorolt traktor: beépített erőforrás hajtja és sík úton önerejéből 25 km/h sebességnél gyorsabban képes haladni. Lassú jármű kategóriába sorolt traktor: beépített erőforrás hajtja és sík úton önerejéből 25 km/h sebességnél nem képes gyorsabban haladni. 3.1.2. Mezőgazdasági pótkocsik: Mezőgazdasági vontatóhoz kapcsolt pótkocsi: különböző anyagok szállítására készült pótkocsi, mely 25 km/h sebességnél nagyobb sebességgel vontatható. Lassú járműhöz kapcsolt pótkocsi: különböző anyagok szállítására készült pótkocsi, mely 25 km/h sebességnél nagyobb sebességgel nem vontatható. Önjáró mezőgazdasági gépek: különböző mezőgazdasági munkák elvégzésére alkalmas gépek, melyeket beépített erőforrás hajt és önerejéből 25 km/h sebességnél gyorsabban közúti közlekedéskor nem haladhat (lassú jármű kategória). Kerti traktorok: Egytengelyes motoros részből és hozzá kapcsolt egytengelyes pótkocsiból állnak, sebességük 15 km/h sebességnél nem nagyobb. Mezőgazdasági munkagépek: mezőgazdasági munkák végzésére készült, mezőgazdasági traktorral üzemeltetett gépek, melyek a traktorhoz való kapcsolódás szerint lehetnek: – vontatott gépek; – függesztett gépek; – félig függesztett gépek. A mezőgazdasági gépek közúti közlekedése az üzemeltetők számára sokszor okoz nehézségeket, problémákat, így a következőkben ismertetjük a mezőgazdasági gépek közúti közlekedésére vonatkozó főbb műszaki szempontokat. 3.2. A közúti közlekedésre vonatkozó műszaki feltételek, követelmények 3.2.1. Mezőgazdasági traktor Típusengedély:

– Kötelező: közúti közlekedésre használt traktoroknál – Nem kötelező: eszközhordozó traktoroknál, egyéb csak mezőgazdasá-

gi munkavégzésre használt traktoroknál.

12


Max. méretek:

– Hosszúság: – Szélesség: – Magasság:

12,00 m 2,55 m 4,00 m

Max. tömeg:

– Fúvott gumiabronccsal felszerelt • Kéttengelyes jármű esetén: • Háromtengelyes jármű esetén: • Négy vagy ennél több tengelyes jármű esetén:

– Fúvott gumiabronccsal fel nem szerelt jármű:

Fékberendezés:

20 000 kg 24 000 kg 30 000 kg 12 000 kg

– Üzemi fékberendezés: legalább egy tengelyre hatónak kell lennie, me-

chanikus vagy hidraulikus működtetéssel. – Sűrített levegővel működtetett fékberendezésnek az összes kerékre ha-

tónak kell lennie. – Rögzítő fékberendezés: legalább egy tengelyre hatónak kell lennie,

mechanikus működtetéssel. Vontatható tömeg: – A traktor fékberendezés és a pótkocsi fékberendezés fajtája valamint a traktor tömege alapján kerül meghatározásra.

Mezőgazdasági traktor

Mezőgazdasági pótkocsi fékberendezés

„K” tényező (vontatott pótkocsi tömege/traktor saját tömege)

Kerekes traktor

Átmenő fékberendezés (légfék)

4,00

Kerekes traktor

Ráfutó fék

0,75

Kerekes traktor

Üzemi fék nélkül

Kerekes traktor

Vontatott mg-i munkagép fék nélkül

Lánctalpas traktor

Bármilyen fékberendezéssel

0,50 (de: max. 750 kg) 1,00 Nincs külön előírás

Világító és fényjelző berendezések: Szabványos „E" jóváhagyási jellel ellátott világító és fényjelző berendezések felszerelése kötelező. 3.2.2. Pótkocsi (vontatmány) vonóberendezések A vontatmány

Traktor vonóberendezés

Kéttengelyes pótkocsi vonóberendezés: fix vonószem

Felső pótkocsi vonóberendezés: csapos vonóberendezés, vízszintes tengely körül ±20 fokban elforduló

Egytengelyes pótkocsi vonóberendezés: vízszintes tengely körül elforduló vonószem

Alsó pótkocsi vonóberendezés: hidraulikus vonóhorog TVSZ-2

Mezőgazdasági munkagép: fix. vonóberendezés

Mg-i gépek vonóberendezése: lengő vonórúd TVSZ-1

13

NAGY ISTVÁN

Függesztett vagy félig függesztett gépekkel kapcsolt traktor

Engedélyezett kap- – Függesztett gépek: • elől csolások: • hátul • elől és hátul – Félig függesztett gépek: csak hátul Kapcsoló berende- – A traktor hidraulikus függesztő szerkezete zés: Típusengedély:

– A munkagépen a „CE” megfelelőségei jelölés és a megfelelőségi

nyilatkozat kötelező Max. méretek:

– Mellső kinyúlás: « a traktor hosszának 60%-a – Hátsó kinyúlás: « a traktor hosszának 90%-a

Max. tömeg:

– Kéttengelyes traktor: – A kormányzott tengelyre eső tömeg nem lehet kevesebb, mint a

traktor pótsúlyozás nélküli tömegének 25%-a – Három- vagy több tengelyes jármű: – A kormányzott tengelyre eső tömeg nem lehet kevesebb, mint a traktor pótsúlyozás nélküli tömegének 20%-a Világító és fényjel- – A függesztett, illetve félig függesztett gép szélességét vagy hátsó kinyúlását a gépen elhelyezett piros-fehér csíkozású táblákkal és a ző berendezés: táblákon elhelyezett mellső és hátsó világító és fényjelző berendezésekkel kell jelölni. – A mezőgazdasági munkagépek kitűzhető fényjelző berendezésén (KFB) a mellső és a hátsó lámpák és fényvisszaverők szabványos „E” jóváhagyási jellel ellátottak legyenek. – A KFB kialakításánál, elhelyezésénél az előzőekben megadott szabvány előírásai szerint kell eljárni. Vontatott mezőgazdasági gépekkel kapcsolt traktor

Engedélyezett kap- – A traktor erre kialakított vonóberendezése (lengő vonórúd) csolások: Típusengedély:

– A vontatott gépen a „CE” megfelelőségei jelölés és a megfelelőségi

nyilatkozat kötelező Max. méretek:

– A járműszerelvény hossza: – szélessége: – magassága:

Max. tömeg:

– A fékberendezés nélküli vontatott gép tömege nem haladhatja meg

a vontató traktor tömegét

14

18,35 m 2,55 m 4,00 m


Fékberendezés:

– A vontatott munkagépet nem szükséges felszerelni fékberendezés-

sel, ha a gép tömege nem haladja meg a vontató traktor tömegét – Amennyiben a munkagép tömege nagyobb a vontató traktor töme-

génél, akkor átmenő fékberendezést kell felszerelni, mely a traktor üzemi fékberendezésével együtt működtethető Világító és fényjel- – Ha a vontatott gép hátranyúlása a traktor hátsó kerék leghátsó pontjától mérve nagyobb 1,5 m-nél, vagy a vontatott gép eltakarja a ző berendezés: traktor világító és fényjelző berendezéseit, akkor a vontatott gépre kitűzhető fényjelző berendezést (KFB) fel kell szerelni. – A gép szélességét vagy hátsó kinyúlását a gépen elhelyezett pirosfehér csíkozású táblákkal és a táblákon elhelyezett mellső és hátsó világító és fényjelző berendezésekkel kell jelölni. – A KFB-n a mellső és a hátsó lámpák és fényvissza-verők szabványos „E” jóváhagyási jellel ellátottak legyenek. – A KFB kialakításánál, elhelyezésénél itt is az előzőekben megadott szabvány előírásai szerint kell eljárni. Önjáró mezőgazdasági gépek

Típusengedély:

– A önjáró mezőgazdasági gépen a „CE” megfelelőségei jelölés és a

megfelelőségi nyilatkozat kötelező Hossza: Szélessége: Magassága: Hátsó kinyúlás:

Max. méretek:

– – – –

Max. tömeg:

Tengelyek száma – 2 – 3 vagy több

12,00 m 2,55 m 4,00 m 0,6 x tengelytáv, de max 3,6 m Max. tömeg – 20 000 kg – 24 000 kg

Világító és fényjelző – Szabványos „E" jóváhagyási jellel ellátott világító és fényjelző berendezések felszerelése kötelező. berendezés: Munkaeszköz góasztal):

(vá- – Szélessége általában jelentősen nagyobb az alapgép szélességénél és a közúti közlekedéskor megengedett értéknél. A vágóasztalt közúton adapter szállítókocsira helyezve, vontatva szabad szállítani.

Kapcsoló berende- – Az önjáró mezőgazdasági vonóberendezéssel. zések:

gépek

felszerelhetők

pótkocsi

15

NAGY ISTVÁN

Mezőgazdasági pótkocsik

Típusengedély:

– Kötelező: közúti közlekedésre használt pótkocsiknál – Nem kötelező: speciális pótkocsiknál (pl. műtrágyaszóró pótkocsi)

A felszerelt munka- – A gépen a „CE” megfelelőségi jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat kötelező. gépekhez szükséges engedély: Max. méretek:

– Hossza: – Szélessége: – Magassága:

Max. tömeg:

Tengelyek száma – 1 – 2 – 3 vagy több

Fékberendezés:

– Üzemi fékberendezés:

12,00 m 2,55 m 4,00 m Max. tömeg – 10 000 kg – 20 000 kg – 24 000 kg

• 750 kg össztömegig nem szükséges • 0,75 × Gtraktor tömegig ráfutó fék szükséges • 0,75 × Gtraktor tömegtől 4 × Gtraktor tömegig átmenő fékberendezés

szükséges (légfék) – Rögzítő fékberendezés: kézi, mechanikus működtetésű rögzítőfék

felszerelése kötelező. Világító és fényjelző – Szabványos „E” jóváhagyási jellel ellátott világító és fényjelző berendezések felszerelése kötelező. berendezés: Kapcsoló berende- – A pótkocsit szabványos vonóberendezéssel kell felszerelni: • Kéttengelyes pótkocsi: fix vonószemmel; zések: • Egytengelyes pótkocsi: vízszintes tengely körül elforduló vonószemmel. Az előírt méret- és tömegjellemzőket meghaladó gépek (túlméretes járművek)

Engedély:

– Egy speciális, 1 évig érvényes útvonalengedély szükséges. – Az útvonalengedélyt a gép üzemeltetőjének kell megkérni a terüle-

tileg illetékes útügyi hatóságtól (az út kezelőjétől). Kíséret:

– A kíséret szükségességét, feltételeit az útvonalengedélyben megha-

Jelzőberendezés:

– A gépen elhelyezett sárga vagy narancssárga színű villogó lámpa. – Használata az útvonalengedélyben leírtak szerint.

16

tározzák.


4. Permetezőgépek közlekedésbiztonsági követelményei A közlekedésbiztonsági követelményeket a 6/1990.(IV.12.) KöHÉM rendelet tartalmazza. A permetezőgépeket a közúti közlekedés szempontjából a következő csoportokba sorolhatjuk: – vontatott szántóföldi permetezőgépek – függesztett szántóföldi permetezőgépek – axiálventilátoros permetezőgépek (vontatott vagy függesztett kivitel) – önjáró szántóföldi permetezőgépek 4.1. A vontatott szántóföldi permetezőgépek közlekedésbiztonsági követelményei A vontatott szántóföldi permetezőgép közúti közlekedésénél alapvető követelmény, hogy a gép használati utasításában leírt feltételeket minden tekintetben be kell tartani. A legfontosabb szabályok az alábbiakban foglalhatók össze: – A permetezőgép tartálya üres állapotban legyen. – A szórókeret szállítási helyzetbe behajtott állapotú és rögzített legyen. – A gépet csak az előírt teljesítményű, tömegű, vonóberendezésű, fékberendezésű, valamint elektromos világítóberendezés csatlakozással felszerelt traktorral szabad vontatni. A traktor közlekedésbiztonsági szempontból lehet mezőgazdasági vontató- vagy lassú jármű kategóriába sorolt erőgép. A traktor és a vontatott permetezőgép kapcsolások a következők lehetnek: – A kéttengelyes permetezőgépek vonóberendezése a traktor kéttengelyes pótkocsi vonó-

berendezéséhez kapcsolható. – Az egytengelyes (tandem tengelyes) permetezőgépek vonóberendezése a traktor egy-

tengelyes pótkocsi vonóberendezéséhez vagy a traktor levegő vonórúdjához kapcsolható, a permetezőgép vonóberendezés kialakításától függően. A vontatás megkezdése előtt a permetezőgép vonóberendezés adattábláján feltüntetett képzetes vonóerő érték („D” érték kN.) és függőleges statikus terhelés érték („S” érték daN) adatokat össze kell hasonlítani a vontató traktor vonóberendezés adattábláján feltüntetett „D” értékkel és „S” értékekkel. A megengedett legnagyobb járműszerelvény méretek: – A járműszerelvény hossza max.: – A járműszerelvény szélessége max.: – A járműszerelvény magassága max.:

18,35 m 2,55 m 4,00 m

Fékberendezés szükségessége: – A vontatott permetezőgépet (munkagépet) nem szükséges felszerelni fékberendezéssel,

ha a gép tömege nem haladja meg a vontató traktor tömegét. (Gmunkagép ≤ Gtraktor). – Amennyiben a vontatott permetezőgép tömege nagyobb a vontató traktor tömegénél,

akkor átmenő fékberendezést kell felszerelni, mely a traktor üzemi fékberendezésével együtt működtethető. A járműszerelvény fékhatásosságának legalább az előírt 3,0 m/s2 átlagos féklassulást kell biztosítani. Világító- és fényjelző berendezések: – Amennyiben közúti közlekedéskor a vontatott permetezőgép hátranyúlása a traktor hát-

só kerék leghátsó pontjától mérve nagyobb 1,5 m-nél, vagy a gép eltakarja a traktor világító és fényjelző berendezéseit kitűzhető fényjelző berendezést (KFB) kell felszerelni. 17

NAGY ISTVÁN

– A kitűzhető fényjelző berendezés piros-fehér csíkozású fényvisszaverő táblákból és a

táblákon elhelyezett mellső- és hátsó világító berendezésekből, fényvisszaverőkből áll. A KFB-n a mellső és a hátsó lámpák és a fényvisszaverők szabványos „E” jóváhagyási jellel ellátottak legyenek. – A vontatott gépen az esetlegesen a gyárilag felszerelt világító- és fényjelző berendezé-

sek is megfelelőek lehetnek, ha azok a közlekedésbiztonsági követelményeket kielégítik. Közúti közlekedéskor a megengedett legnagyobb sebesség: Az 1/1975.(II.5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 26 §. h.) pont szerint a vontatott szántóföldi permetezőgépekkel legfeljebb 15 km/óra sebességgel szabad közlekedni. 4.2. A függesztett szántóföldi permetezőgépek közlekedésbiztonsági követelményei A függesztett permetezőgépek üzemeltető traktoron történő elhelyezése (felfüggesztése) az alábbi módokon lehetséges: – elöl – hátul – elöl és hátul A traktor és a permetezőgép közötti kapcsoló berendezése egyben a traktor szabványos elsővagy hátsó hidraulikus függesztő szerkezete. A kormányozhatóság és a gumiabroncs terhelés ellenőrzése: A traktort a felszerelt függesztett permetezőgéppel (üres tartállyal, szállítási helyzetbe összecsukott szórókerettel) a közúti közlekedés megkezdése előtt méréssel a következőket kell ellenőrizni: – a tömegeloszlást a kormányozhatóság szempontjából – a gumiabroncsok terhelési értékeit Kormányozhatósági követelmény: A traktor kormányzott tengelyére (mellső tengelyre) jutó mért terhelés (E) nagyobb legyen a traktor pótsúlyozás nélküli tömegének (Gtr) 25 %-nál. A gumiabroncsok terhelését a gép szállítási helyzetében meg kell mérni és ellenőrizni kell a traktor használati utasításában szereplő megengedett gumiabroncs terhelhetőséget. A biztonságos szállítás (közúti közlekedés) követelménye: A gép szállítási helyzetében a traktor hidraulikus függesztőberendezését tehermentesíteni kell. Ha a hidraulikus függesztőberendezés gyárilag nem tehermentesíthető, akkor mechanikus tehermentesítést kell alkalmazni a függesztőszerkezetnél. A megengedett gépkapcsolat (járműszerelvény) méretek: – Mellső kinyúlás max.: a traktor hosszának 60%-a – Hátsó kinyúlás max.: a traktor hosszának 90%-a – A járműszerelvény szélessége max.: 2,55 m – A járműszerelvény magassága max.: 4,0 m Világító- és fényjelző berendezések: Amennyiben a függesztett gép hátranyúlása a traktor hátsó kerék leghátsó pontjától mérve nagyobb 1,5 m-nél, vagy a gép eltakarja a traktor világító- és fényjelző berendezéseit, akkor közúti közlekedéskor a vontatott géphez hasonlóan kitűzhető fényjelző berendezést (KFB) kell felszerelni Főbb előírások: – A KFB-n a mellső és hátsó lámpák és a fényvisszaverők szabványos „E” jóváhagyási jellel ellátottak legyenek. – A KFB kialakítása, elhelyezése feleljen meg a vonatkozó szabvány előírásainak. 18


– A függesztett gépen gyárilag felszerelt világító és fényjelző berendezések is lehetnek,

ha azok a közlekedésbiztonsági követelményeket kielégítik. Közúti közlekedéskor a megengedett legnagyobb sebesség: Az 1/1975.(II.5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 26 §. h.) pont szerint a függesztett szántóföldi permetezőgépekkel – hasonlóan a vontatott gépekhez – legfeljebb 15 km/óra sebességgel szabad közlekedni. 4.3. Axiálventilátoros permetezőgépek (vontatott vagy függesztett kivitel) A közlekedésbiztonsági követelményei azonosak a vontatott, illetve függesztett szántóföldi permetezőkre vonatkozó követelményekkel. 4.4. Önjáró szántóföldi permetezőgépek A megengedett legnagyobb méretk szállítási helyzetben: – A permetezőgép hossza max.: 12,0 m – A permetezőgép szélessége max.: 2,55 m – A permetezőgép magassága max.: 4,0 m – Hátsó kinyúlás max.: 0,6 x tengelytáv, de max. 3,6 m A megengedett legnagyobb tömeg érték: – - 2 tengelyes önjáró permetezőgép max.: – - 3 vagy több tengelyes önjáró permetezőgép max.:

20.000 kg 24.000 kg

Fékberendezés szükségessége: Az önjáró permetezőgépek közlekedésbiztonsági szempontból lassú jármű kategóriába tartoznak. Ezeknél: – Az üzemi fékberendezés felszerelése kötelező. 2 – Az üzemi fék hatásossága: az átlagos féklassulás legalább 3,0 m/s értékű legyen. – Rögzítő fékberendezés felszerelése kötelező. – A rögzítőfék a gépet 18 %-os lejtőn biztonságosan tartsa meg. Világító- és fényjelző berendezések: Az önjáró permetezőgépet gyárilag fel kell szerelni szabványos „E” jóváhagyási jellel ellátott világító- és fényjelző berendezésekkel. A világítóés fényjelző berendezések követelményeit, elhelyezési méreteit a 6/1990.(IV.12.) KöHÉM rendelet tartalmazza. Közúti közlekedéskor a megengedett legnagyobb sebesség: Az önjáró permetezőgépek közlekedésbiztonsági szempontból lassú jármű kategóriába tartoznak. Az 1/1975.(II.5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályainál 26. §. f.) pont alapján: az önjáró permetezőgépekkel maximum 25 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

5. A vezetői engedélyre vonatkozó előírások – Mezőgazdasági vontatót, mezőgazdasági vontatóból és pótkocsiból álló járműszerel-

vényt a mezőgazdasági vontatóra vagy a „C" kategóriában érvényesített engedéllyel szabad vezetni. – Mezőgazdasági vontatóból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény mezőgazdasági

vontatóra vagy a „C" és „E" kategóriában érvényesített engedéllyel szabad vezetni. – Lassú járművet és lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvény a lassú jármű ve-

zetésére jogosító járművezetői igazolvánnyal, illetve bármely kategóriában érvényesített engedéllyel szabad vezetni. 19

NAGY ISTVÁN

– Egyéb mezőgazdasági gépek: ezek a gépek közlekedési szempontból lassú jármű kate-

góriába soroltak, így ezeket a lassú járművek vezetésére jogosult személyek vezethetik. Fontos tudni, hogy a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásainak szabályairól szóló, 83/ 2003.(VII.16.) FVM rendelet értelmében: – „2003. december 31. után mezőgazdasági erő- vagy munkagépet csak az a munkavállaló

kezelhet, aki arra a gépre az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet által kiállított gépkezelői jogosítvánnyal rendelkezik.” – A 10/1983.(V.25.) MÉM rendelet alapján e rendelet hatálybalépését megelőzően kiállí-

tott mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítványok 2006. szeptember 1.-ig érvényben maradnak és használhatók a gépkezelői jogosultság igazolására.” A gépkezelői jogosítvány megszerzéséhez előírt szakképesítés: mezőgazdasági gépkezelő (OKJ szám: 316280 10)

6. Az említett főbb jogszabályok jegyzéke – 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről – 21/1998.(IV.17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségé-

nek tanúsításáról – 81/2003.(VII.9.) FVM rendelet a növényvédő gépek típusvizsgálatáról – 6/1990.(IV.12.) KöHÉM rendelet a közlekedésbiztonsági követelményekről – 1/1975.(II.5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól – 83/2003.(VII.16.) FVM rendelet a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány

bevezetéséről és kiadásának szabályairól

20

ÁLLAT ÉS KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSI TECHNOLÓGIÁK KÖVETELMÉNYEI

II. ÁLLAT ÉS KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSI TECHNOLÓGIÁK KÖVETELMÉNYEI

1. Állatjóléti szabályok, az állatbarát tartástechnológiák fejlesztése. 1.1. Előzmények Az állatjólét kérdésköre, az állatvédelem, az állatok egyészségének, lényeges biológiai tulajdonságainak figyelembe vétele a tartás körülményeivel kapcsolatban a múlt században vetődött fel. Igazán az iparszerű tartástechnológiák kialakulásával, illetve a tapasztalt problémák megjelenésekor került a figyelem és a tudomány, valamint a jogalkotás középpontjába. (Az állatvédő mozgalmak erősödése és hatékony közbejárása kapcsán is.) Lényegi pont volt ebben a folyamatban az UNESCO 1978-as dekrétuma az állati jogokról mely kimondja, hogy az állat nem egy termelési tárgy, nem érzéketlen dolog, bizonyos jogai vannak. Több forrás is meghatározza azt az öt szabadságjogot amelyet az állatoknak biztosítani kell: 1. Mentesség az éhségtől és a szomjúságtól – a friss vízhez és a teljes egészséghez és életerőhöz szükséges táplálékhoz való hozzáféréssel, 2. Mentesség a fizikai okokból, a környezetből származó kényelmetlenségtől, rossz érzéstől – megfelelő környezet, óvó- és pihenőterület biztosításával, 3. Mentesség a fájdalomtól, sérülésektől és betegségektől – megfelelő megelőző intézkedéssel, a gyors diagnosztizálással, gyógykezeléssel, 4. Mentesség a természetes viselkedést korlátozó körülményektől – megfelelő hely és lehetőség biztosítással az állatok és utódaik számára, 5. Mentesség a félelemtől és káros stresszhatásoktól – a mentális szenvedés megakadályozására szolgáló feltételek biztosításával és kezelésekkel. Az Európai Unió saját jogalkotási rendszerében a haszonállat-tartás általános szabályait direktívában fogalmazta meg, amelyből most a számunkra fontos néhány részletet ragadunk ki (98/58/EC): – Mozgásszabadság • Az állatok szabad mozgását a fajnak megfelelő mindenkori tudományosan elfogadott

mértékben biztosítani kell és nem korlátozható olyan eszközökkel, melyek sérülést okoznak. – Épületek és a szállás • Sérülést nem okozó, ugyanakkor jól tisztántartható szerkezeti elemeket kell használni. • A szellőztetés mértékét, a portartalmat, a hőmérsékletet, a páratartalmat és a gázkoncentrációkat a megengedett, - veszélytelen - szinten kell tartani. • Az állat fiziológiai és etológiai igényeinek megfelelő természetes vagy mesterséges fényt biztosítani kell. – Nem épületben tartott állatok • A nem épületben tartott állatoknak - ahol szükséges és lehetséges – védelmet kell nyújtani mind az időjárás viszontagságai mind a ragadozók ellen. – Önműködő berendezések és/vagy mechanikai szerkezetek • Ahol az állat jólétéhez és egészségéhez nélkülözhetetlen műszaki eszközök vannak üzemben, ott legalább naponta egyszer ellenőrzést kell végezni. 21

PAZSICZKI IMRE • Biztonsági „tartalékberendezésnek” és/vagy riasztóberendezésnek kell gondoskodni

az üzemzavar esetén bekövetkező egészségkárosodás kivédésére. A riasztóberendezést rendszeresen ellenőrizni kell. – Takarmány , víz és egyéb anyagok • Az állat fajának, korának megfelelő, a fiziológiai tulajdonságait kielégítő minőségű és mennyiségű eledelt kell biztosítani. • A szükséges ivóvízhez az állat bármikor hozzáférhessen. • Az állat számára sérülést, egészségkárosodást okozó anyag nem lehet a takarmányban. A hazai jogalkotás harmonizálta az uniós előírásokat a többször módosított „a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól” szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendeletben. Ebben vannak megfogalmazva az agrárium hús, tojás, tej stb. termelésével kapcsolatos haszonállat tartási általános követelmények, illetve az egyes mellékletekben a főbb állatfajokra lebontott részletes előírások. Az utóbbi évek műszaki fejlesztéseit az egyéb irányú tudományos kutatási eredmények mellett ezek a szabályok befolyásolták. E szakmai anyagban a rendeletben külön kiemelt és a gazdasági jelentőségét tekintve a hazai mezőgazdasági állati termék előállításban legjelentősebb szerepet játszó 3 fő haszonállatunkkal foglalkozunk. A többi állatfajra az általános állatvédelmi-állatjóléti előírások megszabta követelmények vonatkoznak csak, amelyet a korszerű tudományos kutatások által kidolgozott tartástechnológiák elégítenek. Ezekre a terjedelmi korlátok miatt nem térünk ki. 1.2. A baromfi és víziszárnyas tartás Az állatvédelem általános szabályain kívül csupán a tojótyúkok ketreces tartásának, a töméses májtermelésnek és a tolltépésnek vannak konkrét, technológiai kritériumokban megfogalmazott szabályai. A többi állat, pl. brojler, pulyka tekintetében csak az általános (fent ismertetett) szabályok érvényesülnek az alkalmazott technológiában.

?

1. ábra: Szabad-, és ketreces tojótyúktartás

1.2.1. Tyúkfélék biológiai igénye alapján megkövetelt technológiai feltételek: – takarmányozás, (kellő hozzáférés, elegendő mennyiség és megfelelő minőség,..) – itatás, (kellő hozzáférés, elegendő mennyiség és megfelelő minőség,..) 22


– megfelelő és elegendő mozgástér, férőhely: • az o o o

állatok biológiai igénye által megkövetelt tojáshoz szükséges hely (tojótér és megfelelő fészek), mozgási, kapirgálási igények kielégítése, a pihenéshez szükséges feltételek, – megfelelő világítás, – tiszta, fertőzésmentes alom illetve „lábbarát” padozat, – tiszta, higiénikus környezet, jó levegő. A terjedelmi korlátok miatt elsősorban a konkrét előírásokat tartalmazó részekkel foglalkozunk. Volumenéből adódóan talán legjelentősebb a tojótyúktartás, melyről részletesen szól a már említett rendelet. Ez alapján: A tojótyúkok ketreces tartását három csoportra osztjuk: – fel nem javított ketrecekre, – feljavított ketrecekre, – alternatív rendszerekre. A rendelet alapján az új vagy felújított fel nem javított ketreces rendszerek üzembe helyezése már tilos. (Ezért ennek a paramétereit részletesen már nem ismertetjük.) A rendeletből kivonatolva ismertetjük az egyes ketrecekre vonatkozó előírásokat, illetve azokat a főbb ismérveket, amelyek meghatározzák ezeket a ketrectípusokat. Feljavított, több funkciós ketrecek: 2

2

– legalább 750cm /tojó ketrec alapterület, ebből legalább 600 cm

mozgástér,

akadálymentes

2

– össz. alapterület legalább 2000 cm , – ketrecenként: • fészek és ülőrúd, • csipegetéshez, kapirgáláshoz alom, • legalább 15 cm/tojó hosszirányú ülőrúd,

– legalább 45 cm magasság a hasznosítható területen belül, ezen kívül pedig min. 20 cm – – – – –

bármely ponton, - legalább 12 cm/tojó hosszirányú etetővályú, - tojónként legalább két szelepes vagy csészés itató elérhető, - legalább 90 cm széles folyosó a ketrecsorok között, - minimum 35 cm magasság az istálló padozat és az alsó sor között. - körömkoptatóval felszerelt.

23

PAZSICZKI IMRE

2. ábra Feljavított, többfunkciós tojóketrec (rekesz a tojófészekkel)

4. táblázat Néhány ketrectípus főbb méretei

Átalakított felja- Ketrec-szélesség Ketrec-mélység Ketrecenkénti tyú- Tojóra jutó férő[cm] [cm] kok száma hely vított ketrecek [db] [db tojó/cm2] Zucami M.E.C. 122 63 10 768 Techno comfort 120 63 10 756 plus Big Dutchman 120 63 10 756 AVIPLUS

24


Alternatív ketrecek:

3. ábra: Alternatív tojóketrec

Az alternatív ketrecek mozgás és tevékenység „választási” lehetőséget kínálnak a tojóknak, a főbb előírások az alábbiak: – legalább 10 cm/tojó vályúhossz egyenes-, és 4 cm/tojó kör-etetőnél, – legalább 2 cm/tojó vályúhossz folyamatos-, és 1 cm/tojó kör-itatónál, – 10 db szelepes vagy csészés itató/tojó vagy min. 2 db csészés vagy 2 db szelepes itató elérhető tyúkonként, 2 – legalább 1 fészek/ 7 tojó, illetve legalább 1m /120 tojó csoportos fészek esetén, – ülőrúd legalább 15cm/tojó, nem az alom fölött, – ülőrudak között min. 30 cm, faltól az ülőrúd min. 20 cm, 2 – legalább 250 cm /tojó almozott alapterület, össz. terület legalább egyharmada, – padozat az előrenéző karmokat megfelelően alátámassza, 2 – telepítési sűrűség legfeljebb 9 db tojó/hasznosítható terület m , Ezeken túl: – nem lehet 4 szintnél több, – szintek közt min. 45 cm, – etetők és itatók bármely tojó számára egyformán elérhetők, – egyes szintekről ürülék nem eshet alsóbb szintre, – számos 40 cm széles, 35 cm magas kifutónyílások a fal mentén, – kifutónyílás összegezve legalább 2 méter/1000 tyúk. 1.3. A májhízlalás és tolltépés 1.3.1. A hízott máj előállításának szabályai Ez a szabályozás a hízott májnak – a lúd és a kacsa élettani-étkezési szokásaira jellemző jó étvágyára és falánkságra alapozott – kíméletes töméses hizlalásos előállítására vonatkozik. A töméses hizlalás olyan speciális tevékenység, amelyhez megfelelő szaktudással, állatismerettel és állatszeretettel kell rendelkezni. Tömésre csak egészséges, jól fejlett, a jelzett testtömeg alsó határát meghaladó testtömegű, ép testű állatokat szabad befogni. Ügyelni kell arra, hogy

25

PAZSICZKI IMRE

egy csoportba homogén állomány kerüljön, különös tekintettel az állatok uniformizált tömhetőségére és egészséges terhelhetőségére. 5. táblázat A javasolt egyedi testtömeg töméskor (kg)

Optimális

Minimum

Fiatal liba (mindkét ivar)

3,9-4,2

3,70

Tépett liba (mindkét ivar)

4,3-5,3

4,10

Mulárd kacsa (gácsér)

3,6-4,0

3,40

Pézsmakacsa (gácsér)

4,0-4,4

3,70

1.3.2. A műszaki elvárások – A hízlalási céllal nevelt állatok nevelése során olyan berendezéseket, eszközöket kell

alkalmazni, amelyek biztosítják az állatok egészséges és sérülésmentes növekedését, a toll védelmét, a takarmány és az ivóvíz akadályoztatás nélküli felvételét. Ehhez megfelelő etető-, itatóberendezésre és hibátlan almozásra van szükség. – Az állatok hizlalás alatti elhelyezésekor figyelembe kell venni, hogy az állatok testtö-

mege a hizlalás végére megnő. Különösen fontos a klimatizáció, továbbá az, hogy az állatok mozgásterének állandó csökkenése ellenére a szükséges intézkedések sérülés- és stresszmentesen megtehetők legyenek. – A töméses hizlalás technikai eszközeinek (különösen a tömőgépnek) biztosítaniuk kell a

kíméletes és sérülést nem okozó tömés feltételeit. Az eszközök szélei nem okozhatnak sérülést, és a gépet a túladagolás ellen biztonsági rendszerrel kell ellátni.

4. ábra: Kacsa és libatömő gép – A tartás feltételeit illetően célszerű a mélyalmos tartásról a rácspadozatos tartásmódra

való áttérés. A rácspadozat kiküszöböli a mélyalmos tartás hibáit, higiénikusabb feltételeket, jobb közérzetet biztosít az állat számára.

26


5. ábra: Kacsatartás rácspadlón

1.3.3. A tolltépés szabályai A tolltépés kifejezés alatt az érett tollak kíméletes, fájdalommentes és szakszerű eltávolítását értjük. A rendeletben megfogalmazott követelmények megfelelő keretszabályozást adnak arra, hogy a háziludak speciális biológiai sajátosságát, a vedlést tollnyerés céljára kihasználják. Ez mindazon ludak tépésére érvényes – az állatok fajtájától, hasznosítási irányától, korától, ivarától függetlenül – amelyeket élő állapotban tollnyerésre hasznosítanak. A tolltépés jellegzetessége a nagy kézimunka igény és a szabályozás szempontjából inkább a biológiai követelmények a hangsúlyosak, kevés benne a műszaki vonatkozású elvárás. Ezek inkább az állat megfelelő klíma és higiéniai körülményeire vonatkoznak. Kiemelve az ide vonatkozó részeket: – az állatok befogásához megfelelő, néhány lúd elkerítésére, kirekesztésére alkalmas be-

fogórácsot kell használni, és a ludakat nyakuknál kell megfogni. A légcsövet nem szabad elszorítani, ezért a nyakuknál fogott ludakat felemelni tilos. A ludakat felemelni csak a test másik kézzel történő tehermentesítésével lehet, és tilos a ludak szárnyainak összekötözése, keresztezése, vagy a ludak összekötött lábak által történő felfüggesztése, – a ludakat a megfelelő méretű kifutón kívül, a kedvezőtlen időjárás hatásának kivédése

érdekében legalább a tépés előtti második naptól a tépés utáni tizennegyedik napig világos, jól szellőző istállóban kell elhelyezni, – az istállót és a kifutófelületeket, valamint az almot szárazon és tisztán kell tartani.

1.4. Sertéstartás Mint minden állatra a sertéstartásra is vonatkoznak az általános szabályok, de van néhány kiemelt terület amelyet konkrét, technológiai-műszaki paraméterek írnak le. A főbb általános szabályok: – A környezet (építészeti elemek + légtér) nem lehet káros az állatra. – Sertéseket tilos állandó sötétben tartani. – Padozat legyen sima, ne csússzon és ne okozzon sérülést. 27

PAZSICZKI IMRE

– Etető itató berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy az állat a takarmányt ne vagy csak

minimális mértékben szennyezze. – Olyan fiaztató kutricába ahol a koca nincs lekötve a malacok védelméről (pl.

malacmentő rács, malacvédő korlát elhelyezése stb.) is gondoskodni kell. – Az újszülött malacok speciális mikroklíma igényének kielégítéséről külön hőforrással

úgy kell gondoskodni, hogy ez a koca számára ne legyen ártalmas.

? 6. ábra: Almos hízlalókutricák

Csoportosan tartott minden egyes utónevelt malac és hízó számára szükséges alapterület: 2 – 10 kg-os vagy annál kisebb malacok számára 0,15 m -es, 2 – 10 és 20 kg-os malacok esetében 0,20 m -es, 2 – 20 és 30 kg-os sertések esetében 0,30 m -es, 2 – 30 és 50 kg-os sertések esetében 0,40 m -es, 2 – 50 és 85 kg-os sertések esetében 0,55 m -es, 2 – 85 és 110 kg-os sertések esetében 0,65 m -es, 2 – 110 kg-nál nehezebb állatok esetében 1 m -es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia.

28


7. ábra: Malacnevelő kutrica

6. áblázat Egyedi koca és kocasüldő állás méretei:

Megnevezés Hosszúság, m Szélesség, m

Kötött tartás Kötetlen tartás, illetve kutrica vályú kutricán vályú kutricán vályú kutricán vályú kutricán kívül belül kívül belül 1,8 2,0 2,1 2,3 0,6 0,6 0,6 0,6

– A termékenyített kocasüldők, illetve kocák csoportos tartása során újonnan épített, újjá-

épített vagy első alkalommal üzembe helyezett állattartóhely esetében minden egyes termékenyített kocasüldő számára legalább 1,64 m2, minden egyes koca részére legalább 2,25 m2 akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani. A 6 egyednél kevesebbet tartalmazó csoport esetén az akadálytalanul használható alapterületet 10%-kal növelni kell. A 40 vagy ennél több egyedet tartalmazó csoport esetén az akadálytalanul használható alapterület 10%-kal csökkenthető. – A termékenyített kocasüldők esetében az előző pontban előírt minimális alapterületből

egyedenként legalább 0,95 m2 legyen tömör, szilárd padozatfelület, melyből legfeljebb 15%-ot foglalhatnak el a vízelvezető nyílások.

– A vemhes koca esetében az előző pontban előírt minimális alapterületből egyedenként

legalább 1,3 m2 legyen tömör, szilárd padozatfelület, melyből legfeljebb 15%-ot foglalhatnak el a vízelvezető nyílások.

– A padozat legyen sima, ne csússzon és se sérülést, se fájdalmat ne okozzon a rajta álló

vagy fekvő állatnak. A padozat megtervezésének, kialakításának és karbantartásának az állat méreteihez, testtömegéhez igazodónak, kellően szilárdnak és egyenletes felületűnek kell lennie. A pihenő tér kényelmes, tiszta, az állat károsodását kizáró, a vízelvezetése pedig megfelelő legyen. Az alom legyen tiszta, száraz, valamint ne tartalmazzon az állat egészsége szempontjából káros anyagot. – Az etető-itató berendezéseket úgy kell tervezni, kialakítani, elhelyezni és karbantartani,

hogy a takarmány és az ivóvíz szennyeződése a minimálisra csökkenjen. Minden kéthetesnél idősebb sertés számára elegendő mennyiségű friss vizet kell biztosítani. A betonból készült rácspadozatnak meg kell felelnie az alábbiaknak: 29

PAZSICZKI IMRE

– A nyílások szélessége:

malac esetében legfeljebb 11 mm, utónevelt malac esetében legfeljebb 14 mm, hízó esetében legfeljebb 18 mm, termékenyített kocasüldő és koca esetében legfeljebb 20 mm lehet. – A rács szélességének: • - malac és utónevelt malac esetében legalább 50 mm-nek, • - hízó, termékenyített kocasüldő és koca esetén legalább 80 mm-nek kell lennie. • • • •

8. ábra: Trágyapincés betonpadozat – A tíznél kevesebb kocát tartó gazdaságok kivételével újonnan épített, újjáépített vagy

első alkalommal üzembe helyezett állattartóhely esetében a kocasüldőket és a kocákat a termékenyítés utáni 4. hét eltelte utáni naptól, 1 héttel az ellés várható időpontja előtti napig csoportosan kell tartani. A csoport tartására kialakított kutrica oldalfalainak 2,8 m-nél hosszabbnak kell lenniük. Ha egy csoportban kevesebb, mint 6 egyedet tartanak, a kutrica oldalfalainak 2,4 m-nél hosszabbnak kell lenniük. – A zárt tartású fiaztató istállóban tartott, fialás előtt álló kocák kutricáiban a kocaállás

nagyságának lehetővé kell tennie a kocák zavartalan lefekvését, pihenését. A koca mögött a fiaztató kutricában legalább 0,3 méter szabad helyet kell biztosítani (minimális méret 2,1 méter hosszú, 0,7 méter széles). – Az istállók szerkezeti elemei - főleg azok, amelyekhez a sertések hozzáférhetnek - nem

tartalmazhatnak a sertésekre nézve káros anyagokat, továbbá azoknak kellően tisztíthatóknak és fertőtleníthetőknek kell lenniük. Az épület szigetelésének, fűtésének és szellőztetésének biztosítania kell, hogy a légáramlás-sebesség, a porszint, a hőmérséklet, a relatív páratartalom, a szén-dioxid és az ammónia, valamint az egyéb gázok koncentrációja olyan mértékű legyen, amely nem káros a sertésekre. Az épületnek azon részében, ahol a sertéseket tartják, kerülni kell a 85 dBA vagy ennél nagyobb folyamatos zajszintet. – A sertéseket tilos állandó sötétben tartani. Az állatok számára - azok szokásait, fizioló-

giai igényeit figyelembe vevő és az eltérő klímaviszonyokat szem előtt tartó - megfelelő természetes és mesterséges világításról kell gondoskodni. Ha mesterséges megvilágítás szükséges, akkor a megvilágítás időtartama feleljen meg legalább a sertések számára 9 és 17 óra között elérhető természetes fénynek. Gondoskodni kell olyan rögzített vagy 30


hordozható fényforrásról, melynek fényereje elegendő az állatok bármely időszakban történő ellenőrzésére. – A sertések tartására használt épületrészben a fényerő legalább napi nyolc órán keresztül

legalább 40 lux legyen. – Minden automatikus vagy mechanikus berendezést, amely a sertések jólléte és egészsé-

ge érdekében nélkülözhetetlen, naponta legalább egyszer ellenőrizni kell. A mesterséges szellőztetésű istállókba a berendezés meghibásodását jelző riasztó rendszert kell telepíteni. 1.5. Szarvasmarhatartás A szarvasmarhatartáson belül konkrét technológiai előírás a borjak tartási körülményeire van, de mivel a tejelő szarvasmarhák elsődleges élelmiszeripari alapanyagot állítanak elő, különleges figyelmet kell fordítani a felnőtt állatok tartási körülményeire. Itt az általános állatjóléti követelmények, az aktuális tudományos eredmények szintjén megvalósuló technikai megoldásait alkalmazzák.

9. ábra: Gumipadozatos tehén pihenőbox

31

PAZSICZKI IMRE

10. ábra: Természetes szellőzésű tehénistálló, tehénhűtő ventilátorokkal

Ezek alapján a tehenek tartási körülményeire a tágas, nagy belmagasságú, a forró időjárási napokra tehénhűtő ventilátorokkal felszerelt természetes szellőzésű istállók a jellemzőek, ezek terjedése figyelhető meg. Az istállók oldalfalnyílása változtatható méretű, melyet a külső és belső légállapotok figyelembevételével automatika szabályozhat. A tehenek szabadon mozoghatnak és részükre pihenőbokszok állnak rendelkezésre. A pihenőbokszok kialakítása, méretei, padozata jelentős szerepet játszik az állat termelési mutatóira, ezért ennek minél jobb meghatározása, méretezése a kutatók és fejlesztők feladata. 1.5.1. Borjak tartása – Minden automatikus üzemű vagy mechanikus működésű berendezést legalább naponta

egy alkalommal ellenőrizni kell. Az észlelt meghibásodást azonnal meg kell szüntetni. Ha ez nem lehetséges, addig, amíg a hiba nem szüntethető meg, a borjak egészsége és jó közérzete érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, és olyan alternatív megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja a folyadék- és takarmányellátást és a megfelelő környezeti állapot fenntartását. – Mesterséges szellőzési rendszer alkalmazása esetén megfelelő kisegítő megoldással kell

biztosítani a légcserét annak érdekében, hogy a borjak egészségi állapota még a mesterséges szellőztetési rendszer meghibásodása esetén se károsodjon, illetve a borjak komfortérzete ne romoljon. A rendszer meghibásodására a gondozót riasztórendszernek kell figyelmeztetnie. A riasztórendszer működőképességét rendszeresen ellenőrizni kell. – Tilos a borjakat állandó sötétben tartani. Szokásaik és fiziológiai szükségletük kielégí-

tése céljából - a klimatikus viszonyokat figyelembe véve - természetes és mesterséges megvilágításról kell gondoskodni. – A borjúszállás kialakításánál minden egyes borjú számára biztosítani kell a lefekvés, a

pihenés, a felkelés, a saját maga nehézség nélküli ellátásának a lehetőségét, valamint, hogy fajtársait láthassa. – A lekötők sérülést nem okozhatnak. A lekötésre használt eszközöknek olyannak kell

lenniük, hogy ne okozzanak fulladást vagy sérülést, valamint elég hosszúnak kell lenniük, hogy a borjú nehézség nélkül lefekhessen, pihenhessen, felkelhessen és saját magát elláthassa. 32


– A padozatnak repedésektől és folytonossági hiányoktól mentesnek, a folyadék elvezeté-

sére megfelelő lejtéssel kialakítottnak, egyenletesnek, simának, de csúszásmentesnek kell lennie, és úgy kell azt kialakítani, hogy se a felállás, se a fekvés ne okozzon sérülést vagy szenvedést. A padozatkialakítás feleljen meg a borjú méretének, testtömegének, legyen megfelelően szilárd. A fekvőhelynek kényelmesnek, tisztának, megfelelő vízelvezető képességűnek és a borjak számára ártalmatlannak kell lennie. A két hetesnél fiatalabb borjak részére megfelelő almozást kell biztosítani. – Mind az etető-, mind az itatóberendezést úgy kell megtervezni, kivitelezni, elhelyezni

és üzemeltetni, hogy a borjak számára biztosított takarmánynak és folyadéknak elszenynyeződési lehetősége a legkisebb legyen.

11. ábra: Borjú almos tartásban

A konkrét technológiai paraméterekkel meghatározott követelmények: 1.5.2. Csoportosan tartott borjak – elegendő szabad területnek kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy azok akadályoztatás

nélkül megfordulhassanak, lefekhessenek és felállhassanak, valamint minden borjú számára 150 kg-os testtömegig legalább 1,5 m2 területet kell biztosítani.

12. ábra: Csoportosan tartott borjak

33

PAZSICZKI IMRE

1.5.3. Egyedi bokszban tartott borjak – a bokszoknak, illetve az istállóknak hézagolt oldalfalúnak kell lenniük. Az egyedi boksz

minimális szélessége 90 cm ± 10 százalék, illetve a marmagasság 0,8-szerese. – a borjakat nyolchetes korukat követően egyedi ketrecben tartani csak állatorvosi keze-

lés, viselkedésbeli problémák vagy kezelések elvégzése miatt lehet. Az egyedi ketrec hosszúságának legalább a borjak orrhegytől faroktőig mért hosszának 1,1-szeresének, szélességének legalább a borjú álló testhelyzetében mért marmagasságával megegyezőnek kell lennie. Az egyedi borjúketrecek oldalsó határoló elemeinek- a beteg állatok számára szolgáló izoláló boxok kivételével - biztosítaniuk kell, hogy az állat láthassa fajtársát.

13. ábra: Egyedi borjúbokszok – a szabadban elhelyezett ketrec oldalfala - az időjárás szélsőségeitől való védelem érde-

kében - lehet zárt. Ebben az esetben a ketrec elülső része lehetőséget kell hogy biztosítson az állat előre és oldal irányba történő kilátására. Egyúttal biztosítani kell az állat számára a száraz fekvőhelyet is. Minden borjú részére a következő férőhelyszükségletet kell biztosítani: 2 – 150 kg testtömegig legalább 1,5 m 2 – 150-220 kg-os testtömegig legalább 1,7 m 2 – 220 kg testtömeg felett legalább 1,8 m

2. Környezetvédelmi szabályok, a környezetterhelés csökkentése. A mezőgazdasági haszonállattartás kapcsán a legjelentősebb problémát a trágyatermelődés pontosabban a termelt trágya elhelyezése okozza. A trágya tárolásának és elhelyezésének legfontosabb szabályait a 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről” és a 4/2004. (I.13.) FVM rendelet a „….Helyes Mezőgazdasági Környezet és Helyes Gazdálkodási Gyakorlat feltételrendszerének meghatározásáról” rendeletek tartalmazzák. Ezek alapján a legfontosabb előírások kerülnek ismertetésre a következőkben. – A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalék víz összegyűjtésére szolgá-

ló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott olyan trágyatelepen tárolhat, ahol biztosítható az állattartó telepen keletkezett 8 havi trágyamennyiség tárolása (14. ábra). 34


14.ábra: Almostrágya tároló – A gazdálkodó hígtrágyát, trágyalevet, csurgalék vizet és silólevet kizárólag csak olyan

szivárgásmentes, szigetelt tartályban vagy medencében tárolhat, amely legalább 20 évig ellenáll a korróziónak és befogadási kapacitása legalább 4 havi mennyiség tárolását biztosítja (15.-16. ábra).

35

PAZSICZKI IMRE

15. ábra: Földfelszín feletti hígtrágyatároló vázlata

16.ábra: Fóliával bélelt földmedencés hígtrágyatároló – Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónap

időtartamra alakítható ki a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek betartása mellett.

36


17. ábra: Ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági tábla szélén (szabálytalan tárolás)

3. Az anyagban érintett vonatkozó jogszabályok jegyzéke: – 32/1999. (III.31.) FVM rendelet, a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvé-

delmi szabályairól. – /Ennek későbbi módosításai: 20/2002. (III. 14.) FVM rendelet; 72/2004. (IV. 29.)

FVM rendelet/ – 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel

szembeni védelméről” – 4/2004. (I.13.) FVM rendelet a „….Helyes Mezőgazdasági Környezet és Helyes Gaz-

dálkodási Gyakorlat feltételrendszerének meghatározásáról” – 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet „Az egységes környezethasználati engedélyezési el-

járás részletes szabályairól”

37

AZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA

Recommend Documents