MET, ETE és MEE
A Kárpát-medencei magyar energetikusok 16. találkozója Budapest, 2012. október 4.
EU kitekintés és a hazai gazdasági és energetikai helyzet Dr. Molnár László ETE főtitkár 1
Az EU gazdasági elemzése
2
EU főbb lépései, eredményei • Hozott békét, demokráciát, ígért szolidaritást, szociális piacgazdaságot • Hozott nagyarányú fejlődést, de megmaradtak a nagy különbségek is: – GDP/fő: Bulgária: 6,300 $/fő – Luxembourg: 104,400 $/fő – Munkanélküliségi ráta: Németország: 7% - Spanyolország: 25% – Fiatalok munkanélkülisége: 8 EU országban 30%
• Az EU fölvázolt egy nagy víziót, 15 majd 27 ország közös piacát, ahol megszűnnek a határok, érvényesül a 4 szabadság elve (az áru, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások határokon keresztüli szabad áramlásával), és mindenki versenyez 3 mindenkivel.
2012: Hogy állnak az EU államok? Globális Versenyképességi Index 2012 © 2012 World Economic Forum
Kijött a 2012-es új lista, 12 helyet visszaesve 60.-ak vagyunk 10 éve még a 30. voltunk. Rang 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 12 13 15 16 17
Ország Switzerland Singapore Finland Sweden Netherlands Germany United States United Kingdom Hong Kong Japan Denmark Taiwan, China Norway Austria Belgium
Rang 29 34 36 39 41 42 45 55 56 60 62 67 71 73 78
Ország China Estonia Spain Czech Republic Poland Italy Lithuania Latvia Slovenia Hunga ry Bulgaria Russian Federation Slovak Republic Ukraine 4 Romania
Az EU: Összeáll a világ tucatnyi legversenyképesebb állama, és létrehoznak egy csődtömeget? A rossz szabályozás következményei • Az 1999-ben bevezetett euró még jobban kihangsúlyozta az egyes országok eltérő fejlettségét, versenyképességét. Az eredeti elképzelés szerint az euró bevezetése közelíteni fogja egymáshoz az eltérő fejlettségű országokat, azonban épp fordítva történt: konvergencia helyett az euró-zónába politikai okokból felvett, gyengébb gazdasági teljesítményű országok stagnálnak vagy leszakadnak. leszakadnak • A versenyképes államok (Németo., Hollandia, Dánia, Ausztria, Svédo.) exportja és a globalizált világ betört a szegényebb tagállamok piacára, tönkreverték a helyi ipart. A déli tagállamok a külkereskedelmi hiányt hitelekből fedezték, mely adósság5 spirálba lökte ezeket az országokat.
Mi áll az Euró csődje mögött? • A helyzet: Túlzottan eltérő fejlettségű országok egy „karámban” (az Euró-zónában). Jelenleg Észak-Európa finanszírozza a déleurópai, ún. „strand” országokat. • Miért: Mert 1. Észak-Európa vagyonokat keresett és keres a Dél eladósodottságán 2. Mert a dél-európai országok állampapírjai a német, francia, holland stb. bankokban fekszenek. • Meddig: Politikai okból a politikusok közül senki sem akarja kimondani a csődöt, de a helyzet hosszabb távon nem fenntartható. fenntartható Pl. 300 milliárd eurót költöttek Görögországra, de eredmény sehol. (Ezalatt Magyarország 10-15 milliárdért küzd egy éve.) A szavazók fogják kimondani az utolsó szót. • Mi lehet a jövő? Kétsebességes EU, ahol a fejlett (északi) magországok szorosabbra zárják az együttműködést (fiskális unió, 6 EU PSzÁF). A többiek maradnak a másodosztályban?
Konklúzió • Az EU a jelen helyzetben súlyos válsággal küzd, politikáját kudarcok övezik • A fő gondok: csökkenő népesség, elöregedő lakosság, lassuló növekedés, magas munkanélküliség, gyorsan növekvő eladósodottság, hanyatló versenyképesség, nagy külker-mérleg hiányok/aránytalanságok. Az EU lassan visszaszorul a 2. ligába. • Másik fő probléma a koncepciótlanság: több vagy kevesebb integráció, erősebb-gyengébb Brüsszel, még erősebb Németo.? • A tényleges problémák megoldása helyett álproblémákra fókuszálnak, pl. bővítés, eurózóna bővítés, távlati klímaváltozás stb. Mikor Görögországgal sem bírunk, miért akarjuk felvenni Törökországot, Ukrajnát? Miért vették fel a görögöket az eurozónába? Miért a 2050-es klímával foglalkozunk, mikor csőd van? Sok a rossz megoldás (Pl. ha Görögország versenyképtelen, akkor évről évre újra ki kell menteni. Ez nem megoldás.) 7
Gazdasági helyzet a régióban és a Baltikumban
8
A jelenlegi magyar helyzet I. A magyar növekedés eddig nem indult be. A magyar GDP 2012-ben 4%-kal a 2006-os szint alatt áll. A 2004-es belépés óta stagnálás (az EU 62%-a) + csökken a GDP. Kohézió: hol a 8000 milliárd Ft? Presztizs-beruházások? 2012-ben
A régióban csak 3 országban van recesszió, az egyik Magyarország. M.o. a 2-3%-os növekedési potenciáljából 1%-ot sem használ ki. M.o.-on csak 55%-os a foglalkoztatottság.
A német növekedés lassulása + belföldi tényezők lassítják a magyar növekedést •A gazdasági növekedés 3 hajtómotorja: –Belföldi fogyasztás (stagnál) –Export (növekszik, de lassuló ütemben) –Beruházás (itt csak 16%, az EU-ban 25%) 9
A jelenlegi magyar helyzet II. A hazai infláció az import (pl. energia), a mezőg. árak és az ÁFA miatt magas. A magas infláció növeli a költségvetés bevételeit, de fékezi a növekedést, leértékeli a Ft-ot és a megtakarításokat, növeli a devizahitelesek gondjait.
Magyarországon a legmagasabb az infláció
10
A hazai gazdasági növekedés helyzete • A beruházások egyik fő területe az építőipar, melynek helyzete: – A hazai építőipar - az 1997-től 2005-ig tartó konjunktúra után - egyvégtében csökken. – Mélyponton a lakásépítés: Az idei első félévben 4463 új lakás épült, 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. (A korábbi években, 2005 előtt, évi 30-40 ezer lakás épült.)
• A hazai energiaiparban is kevés a beruházás, az erőmű-építések állnak, a megújulós fejlesztések – a METÁR hiányában – és az egyéb fejlesztések minimumon. • A hazai energiahatékonysági beruházások is alacsony szinten állnak, szerény az állami támogatás --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A jövő: 1. A. Merkel: most a visszatörlesztés évei jönnek, 10 év stagnálás; 2. Kohéziós alap: 3,3% → 2,5%-ra csökken 11 2014-2020 között, ez az állami beruházás 97%-a.
EU energia-politikai célok
12
A jövőt meghatározó EU célkitűzések 0. A 2000-re kitűzött célok: célok Megújuló, Zöldáram, Lisszaboni cél (egyik sem telj’t) 1. 3x20+10 (2007) 20 %-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását 20 %-ra növeli a megújulók részarányát (Magyarország 13% ill. 14,65%) Egy optimista korszak vágyai? 20 %-kal javítja az energiahatékonyságot 10 %-os arányt kell elérniük a bioüzemanyagoknakTervgazdasági célok, melyeket
2. 3. Energiacsomag (2009)
végre kell hajtani?
--Tulajdonosi szétválasztás (TSO, ITO, ISO), fogyasztóvédelem, intelligens mérők --Egységes energia piac 2014-ig; Nem lehet egy ország sem sziget üzemben 2015-ig
3. Európa 2020 Stratégia (2010)
Bioüzemanyag vs. éhinség
A Bizottság a következő kiemelt uniós célokat javasolja 2020-ra: – A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. – Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. – Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket. (+10%) – Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy 13 a fiatalok 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. – 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok
A világgazdasági válság hatásai az energiára, energiahatékonyságra és környezetvédelemre EU célok vs. gazdasági válság • A válság, a recesszió csökkenti az energiaigényt, csökken a gáz és a villamosenergia fogyasztás. • Az energiahatékonyság, mely globális szinten évtizedek óta javult, a válság óta hanyatlik • A válság hatására csökkent az energiahatékonyság és a zöld energiák támogatása, így ezeken a területeken lelassultak, visszaestek a beruházások, és leállítottak számos már működő zöld energia létesítményt (pl. PV elemeket, M.o.-on a KÁT-ot). • A következmény: a globális hőmérséklet pillanatnyilag a kívánatos max. +2oC helyett a +6oC–os trajektórián halad. • Ezek a tények egyben azt is bizonyítják, hogy a zöld gazdaság nem képes elősegíteni a válságból való kilábalást, mert állami támogatásra szorul. Szerepe ezért csak prosperitás idején lehet. lehet (A „Föld védelme” 14 nem tekinthető gazdasági eredménynek!)
A hazai energiapolitika néhány eleme Energiahatékonyság Megújuló energiák Atomenergia Energiapiac
15
Az új magyar Energia Stratégia fő céljai az alábbiak: • Az energiaellátás biztonságának szavatolása, • A versenyképesség növelése, • A fenntarthatóság felé való elmozdulás. A Nemzeti Energiastratégia mottója: függetlenedés az energiafüggőségtől. A cél eléréséhez öt eszköz áll rendelkezésünkre: • energiatakarékosság, • hazai megújuló energia használata a lehető legnagyobb arányban, • biztonságos atomenergia és a közlekedés erre épülő villamosítása, • a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, valamint • az európai energiapiachoz való kapcsolódás. Emellett egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról 16 sem.
Az energiahatékonyság értékelése • A hatékonysági beruházások egy része nyereséget hoz, más része soha meg nem térülő, veszteséget okozó beruházás. • Így csak részben igaz a jelszó: „az el nem használt energia a legolcsóbb” • A jó beruházásokat kell ösztönözni („best practice”) • Mi a cél? – Kiváltani a fosszilist, vagy megtakarítani a fosszilis energia fogyasztásból? – Elterjedt szakmai nézet: először hatékonyság növelés, utána jöhet a zöld megoldás. Pl. egy épületet előbb szigetelni kell, és csak utána érdemes átállítani biomassza fűtésre • Erős kibontakozási lehetőség: épület felújítási program • De: KÉK program: évi 100 ezer lakás felújítása 40-80%-os mélységben (költség: 2 Mrd Euró) 17 • Új EU En.hat direktíva (épületek kötelező felújítása)
Az új EU Energiahatékonysági Direktíva • Az új energia megtakarítási cél 17%. The directive, aimed to cut down Europe’s energy consumption by 20%, but after negotiations the target will be set at 17%.
• Fel kell újítani az állami épületek alapterületének 3%-át évente. The directive would require Member States to renovate 3 percent of the total floor area of "heated and/or cooled buildings owned and occupied by their central government„.
• Ez 2015-ig az 500 m2 feletti, 2015 után a 250 m2 feletti alapterületű épületekre vonatkozik. This would apply to buildings with a "total useful floor area" of more than 500 m², and as from July 2015, of more than 250 m².
• Az energia szolgáltatóknak évi eladásaikat 1,5%-kal kell csökkenteni. Energy companies covered by the directive would have to achieve a "cumulative end-use energy savings target" by 2020. This target would have to be at least equivalent to achieving new savings, each year, from 2014 to 2020, of 1.5 percent of annual energy sales to final customers, by volume.
• Energia audit előírása. Energy auditing for all large enterprises • A kogeneráció előmozdítása. Promoting cogeneration by December 2015, of the 18 scope for applying high-efficiency cogeneration and efficient district heating and cooling.
Megújuló energiák jellemzői • Nagy részük nem illeszkedik a fogyasztó oldali igényekhez (pl. szél, nap, víz, hullám) • Rendelkezésre állásuk, teljesítményük az év során kiszámíthatatlanul ingadozik (pl.szél: 15-20%) • Beruházási és üzemeltetési költségeik magasabbak a fosszilis energiáknál, állami támogatást igényelnek • Bevezetésük emeli az energiahordozók árát (pl. Paks kiváltása zöld energiával 18 Ft-tal emelné meg a villany árát (BJ)) • A válság miatt nagy bukások (dán Vestas (szélenergia), US Solyndras (napenergia)) a zöld vállalatoknál • A jelen nehéz helyzetben kivárásra kell játszani, idővel a megújuló energia technológiák olcsóbbá válhatnak, vagy az EU lepuhul (?) 19
Atomenergia • • • •
•
Fukushima: mi történt? Stressz tesztek világszerte Folytatódnak a nukleáris beruházások (Japánban is, de francia cél: csak 50% a mostani 80% helyett). IEA szerint a kapacitás növekedés 2030-ig: 25-100% Magyar kormányzati döntés: Paks II. épülhet A paksi nukleáris kapacitások megőrzésének és bővítésének két fő indoka van: – a hazai villamos energia igények GDP-vel arányos növekedése + villamos bázisú közlekedés (villanyautó és vasút) fejlesztése; – import függetlenség növelése – a magyar gazdaság dekarbonizációs pályára állításának igénye. A következő lépések – Nemzetközi tendereztetés – A finanszírozás megtalálása • MVM pénz • Állami hitelgarancia az MVM részére • Külföldi tőke beszállása (49%-ig?)
•
20
Eredmények: a mostani kb. 25%-os áramimport helyett exportőrré válhatunk
Magyarország kapcsolódása a regionális és az EU-s energiapiachoz • Az egységes európai valóBP,csatlakozás lehetővé teszi a Kivárás? Nabucco, Déli gázpiachoz Áramlat, AGRI, Tanap, lengyel korridor, LNG mindenkori legelőnyösebb földgáz vásárlási A sokféle vezeték közül előbb-utóbb választani kell. opció választását. Jelenleg az EU-ban a második legdrágább Milyen leszMagyarország a Gazprom szerződés? gázellátási szerződéssel rendelkezik, ezért célunk, hogy a 2015 Gázbőség a Világban. végén lejáró EFT-Gazprom szerződést mind a mennyiségek, mind Keleti-nyugati gázár-előny? Mennyit költeni alehető biztonságra (költség-növelő hatás). az árak érdemes tekintetében legelőnyösebb feltételekkel újítsuk Gáz-kockázatok: csökkenő vagy növekvő fogyasztás. meg. A szerződés előnyös megújításának előfeltétele a valódi épületenergetikai program, áremelkedés. versenyhelyzet megteremtése, megfelelő fizikai infrastruktúra EO.N államosítás? kiépítésével és alternatív forráslehetőségek felkutatásával. •
•
A fizikai infrastruktúra tekintetében az európai piachoz való megfelelő kapacitású kapcsolatok kiépítése, az észak-déli gázkorridor (Lengyelországot Horvátországgal és Bulgáriával összekötő gázfolyosó) jelenthet megoldást. A forrásdiverzifikáció tekintetében pedig az LNG terminálok (olasz/horvát/lengyel), a lengyel palagáz, a kaszpi-térségi források, illetve a nyugat-európai feleslegek 21 „visszaszállíttatása” a lehetséges alternatívák.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
22
