SUGÁRZÁSOK
5.2 1.1
Cementgyári zajkibocsátás az EU-jogszabályok tükrében Tárgyszavak: cementipar; zajkibocsátás; immisszió; zajvédelem.
Az ember és környezet kapcsolatában kitüntetett szerepet játszik a zaj. Szervezetünket folyamatosan érik a környezetből érkező zajhatások, amelyeket agyunk akaratunktól függetlenül értékel. A hangok fontos információt hordoznak a mindennapi életünkben. Érthető tehát, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos hanghatások tanulmányozása a foglalkozás-egészségügy önálló szakterületévé fejlődött, és az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kap. A hallás és életminőség szoros kapcsolatban áll, a halláskárosodást előidéző tényezők ismerete a szakszerű védekezés előfeltétele. A zajforrások és zajvizsgálati módszerek ismertetése előtt célszerű a fontosabb hangtani fogalmakat tisztázni.
Hangtani fogalmak A hanghullámok terjedési sebessége (c) levegőben 344 m/s. A hangintenzitás a levegőmolekulák rezgésétől (körfrekvenciájától) (v), és az általuk előidézett hangnyomástól függ. Az egészséges fül a 0,00002 Pa (= 20 µPa) és a 20 Pa közötti hangnyomásértékeket érzékeli (1. ábra). A nagy terjedelem miatt célszerűnek látszott a hangnyomásszint (Lp) és a decibel (dB) közötti összefüggést logaritmikus koordinátarendszerben ábrázolni. Az Lp a következő képlettel számítható ki: Lp = 10 × lg(p2/P02) = 20 × lg (p/p0) ahol: Lp –a hangnyomásszint dB-ben p –a tényleges hangnyomás Pa-ban kifejezve p0 –a referencia hangnyomás Pa-ban kifejezve p0 = 2 × 10-5 Pa = 20 µPa
hangnyomás
hangnyomásszint µPa
egyetlen alkalommal már halláskárosodást okoz
dB(A)
100 000 000
140
repülőgép-felszállás (25 m távolságban)
130 10 000 000
120 110
rövid idejű behatás halláskárosodást okoz 1 000 000 hosszú idejű behatás során halláskárosodást okoz
100
kőtörés (5 kg-os kalapács) őrlő (2,3 kW) cementőrlő kalapácsos törő
90 100 000
80 70
10 000 vegetatív reakciót vált ki
hangos beszéd
60 50
1 000
kerekes jármű
40
normál beszéd nappali szoba
30 100
20 10
észlelési határ
20
0
1. ábra A hangnyomás és hangnyomásszint kapcsolata (tájékoztató adatok) A logaritmikus skála alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy az ábrázolásból az emberi fül által érzékelhető hangerőre is következtetni lehet. Kiderült ugyanis, hogy a hangnyomásszint 10 dB-kénti csökkenésekor a hangerő megfeleződik. A levegőmolekulák másodpercenkénti rezgésszáma adja a hangfrekvenciát Hz-ben kifejezve. Egyéni érzékenységtől eltekintve az emberi fül a 16–16 000 Hz közötti hanghullámokat fogja fel, éspedig a kisebb rezgésszámúakat mélyebbnek, a nagyobbakat magasabbnak érzékeli. Az emberi fül felépítéséből következik, hogy a különböző frekvenciájú hangok erősségét eltérőnek találjuk. 1000 Hz alatt és 5000 Hz felett csökken a hangérzékelés, így pl. a 100 Hz frekvenciájú hangnak 16 dBlel hangosabbnak kell lennie ahhoz, hogy az 1000 Hz frekvenciájú hanggal azonos erősségűnek érzékeljük. Méréstechnikailag ez úgy oldható meg, hogy a mérőberendezésbe olyan szűrőt építenek be, ami frekvenciától függően torzítja az értékeket. Ilyen értékek szerepelnek a 2. ábrán látható görbén. Mivel a mérést A-szűrővel végzik, a mérési eredményeket A-hangnyomásszinttel jelölik (LA) , és a dB után zárójelbe tett A betűvel jelölik, dB(A).
10 relatív nyomás, dB
0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70 -80 1
10
100
1 000
10 000
100 000
frekvencia, Hz
2. ábra „A” frekvenciaszűrővel csillapított lineáris értékek Zárt terek akusztikai tervezésénél a terem falburkoló anyagainak hangelnyelő képességét, illetve tompító, csillapító hatását veszik figyelembe. A hullámhossz a hang terjedési sebessége és a frekvencia hányadosával egyenlő, amely a következő képlettel számítható ki: l = c/f ahol: l – hullámhossz m-ben c – hangterjedési sebesség m/s-ban f – frekvencia Hz-ben (s-1) A fentiek szerint a 100 Hz frekvenciájú hang hullámhossza 3,4 m. A hangesemények időben folyamatosan változnak, ezért átlagértékekkel jellemzik, amit az egymástól 3 dB-nél kisebb eltérést mutató hangnyomásszintekből számítanak ki. A szakemberek szerint a számtani átlagnál pontosabb képet nyújt az energetikai átlag, amelyet a mérőműszerbe épített integrálóegység számít ki. Az energia-egyenértékben megadott hangnyomásszint jele Leq, mértékegysége dB. A hang a pontszerű hangforrásból minden irányba egyenletesen terjed, miközben a teljesítményveszteség kis része hangveszteségként jelentkezik. Az 1 m-re kisugárzott hangenergia egy kb. 6,25 m2 félgömb alakú felületen oszlik el. Ez a burkolófelületnek nevezett félgömb alakú felület a távolság négyzetével arányosan nő, és ugyanilyen arányban csökken a hangintenzitás. Logaritmikus skálán a távolság megkétszereződésével a hangnyomásszint 6 dB-lel csökken (1. táblázat).
1. táblázat A távolság és a hangnyomásszint-csökkenés kapcsolata (szabad hangterjedés esetén hangvisszaverő felületen) A hangforrástól mért távolság r (m)
(0,4)
1
A burkolófelület nagysága S (m2)
(1)
6,25
Hangnyomásszint (dB)
90
2
4
8
16
25
100
400
1600
84
78
72
66
Zárt térben a hangterjedést különböző fizikai hatások, pl. reflexió, elhajlás, csillapítás, elnyelés befolyásolja. Nyílt téren viszont a felszíni viszonyokat, beépítettséget, növénytakarót kell figyelembe venni. A hanghatás (hangimmisszió) az adott területre jellemző, a halláskárosodás veszélye, illetve a környezetet érő zajterhelés mértéke ennek alapján becsülhető meg. Műszaki zajforrás hangkibocsátásának jellemzésére a hangenergiát P (W) vagy gyakrabban a p0 = 1 pW (=10-12 W)-ra mint viszonyítási alapra vonatkozó hangnyomásszint logaritmusát Lw (dB) alkalmazzák. Ezek az adatok függetlenek a helyi adottságoktól, illetve a hanghullámok terjedésére ható tényezőktől. Ha a teljesítményszámítást az A-hangnyomásszint alapján végzik, akkor a hangenergiaszintet LWA-val jelölik. A munkagépeken általában két akusztikai adat szerepel (3. ábra): – a berendezés hangenergiaszintjére vonatkozó hangemisszió (LWA), és – a berendezés közelében tartózkodó személyt érő hangimmisszió, hangnyomásszint LpA.
ε
LpA
82 a munkahely hangnyomásszintje
ε
LWA
116 hangenergiaszint
3. ábra Munkagépeken alkalmazott jelölések
A hangenergia független a munkahelyi adottságoktól, nagyságát kizárólag a hangforrás és az üzemeltetés körülményei határozzák meg. Az ipari üzemek berendezéseit és az üzem elrendezését a hangenergiaszint alapján tervezik meg, illetve választják ki. A munkahelyi zajterhelés kiszámítása a hangnyomásszinten alapul. Hallás szempontjából a hangnyomás mérvadó, mert ez jellemző az adott helyre, azaz lényegében hangimmisszióról van szó. LpA-val jellemezhető a zajtartomány, a környezetet érő zajszint, a védőeszközök csillapító hatása és a zajcsökkentést szolgáló intézkedések hatásossága. Az elmondottak alapján zavarónak tűnhet a műszaki zajforrások leírására az emisszió hangnyomásszintje. Ez lényegében a munkahely hangimmissziójára vagy a szóban forgó berendezéstől 1 m-re található leghangosabb pontra vonatkozik, és az adott hely hangimmisszió értékére utal függetlenül az egyéb zajforrástól, illetve a helyi sajátosságoktól. Ez az érték kizárólag az adott berendezés vagy gép által előidézett zaj térbeli megoszlásától és emissziójától függ. Zavarásmentes hangmezőben egy pontszerű hangforrás hangenergiaszintje és hangnyomásszintje az S0 = 1 m2 (r = 0,4 m) burkolófelületen megegyezik. Vagyis a hangenergiaszint (hangemisszió) alapján kiszámítható a hangnyomás (hangimmisszió) egy adott távolságban (4. és 5. ábra). hangenergiaszint
i=7 i=6 i=5 i=4 i=3 hangnyomásszint, LpA
i=2
LpA = LWA – 20 log r/r0 [dB(A)] LpA = LWA – 10 log s/s0 [dB(A)]
i=1
távolság, ri : 10
20
40
80
hangnyomásszint , LpA : 88
82
76
70
160 320 64
58
640 [m] 52 [dB(A)]
4. ábra A hangterjedés ábrázolása
10 000 000
140
a felület növekedése, m 2
1 000 000
120
116
108
100 000
100 88
10 000 1 000
82
76
80 70
100
64
58
52
60 40
10 1
20
0
0 0
0,4 r0
1
10
100
1 000
hangnyomásszint, L pA [dB(A)]
LWA = LpA
10 000
távolság, m
5. ábra A hangnyomásszint csökkenése zavartalan hangterjedéskor A zaj emberi szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálatakor az időegység alatti zajterhelést veszik alapul. Egyik ilyen mutató a leíró jellegű, ún. becslési szint (Lr) (dB). Gyakran használják még az A-szűrővel meghatározott A-mutatót is, amelyet napi 8 órás munkaidőre vetítve adnak meg, pl. LArd = 82 dB(A). Munkavédelmi számításoknál az energia-egyenértékben megadott hangnyomásszintet és a napi 8 órás behatási időt használják. A hanghatás impulzustartalmát és tonalitását faktorokkal korrigálják. A híradástechnikában használatos impulzussal szemben az impulzus itt a hangintenzitás rövid ideig tartó megemelkedésére utal. A környezetet érő zajhatást gyakran megadott időtartam (3 vagy 5 s) alatt mért hangnyomásmaximummal jellemzik, amit az Lr kiszámításánál vesznek figyelembe. Expozíciós időnek különböző hosszúságú időtartamok választhatók.
A cementgyári zajkibocsátás A cementgyártás nyersanyagát fúrólyukba helyezett robbanóanyaggal végrehajtott robbantással nyerik ki, amit kis frekvenciájú hangjelenség kísér. A robbantás hangenergiaszintjére és hangnyomásszintjére vonatkozó irányszámok azért nem adhatók meg, mert ezek nagysága számtalan tényezőtől függ. Ide tartozik, pl. az alkalmazott robbanóanyag típusa, mennyisége, a fúrólyukak mérete, mélysége, száma, a kőzet tí-
pusa és a helyi tektonikai, ill. topográfiai adottságok. Balesetektől eltekintve a robbanás nem okoz halláskárosodást az ott dolgozó személyeknél, ha betartják az előírt ≥ 300 m biztonsági távolságot. Hangterhelésre vonatkozó ajánlásként a kb. 1 W/kg robbanóanyag használható. Nagyméretű fúrólyukakkal végzett robbantásoknál a felszíni adottságoktól és a hangterjedés alatti csillapítás mértékétől függően 1000 m-nél nagyobb távolságban 100 dB(A) alatti maximális immisszóértékkel lehet számolni. A fúrólyukakat rendszerint lánctalpas fúrógéppel alakítják ki. A művelet leghangosabb fázisa a fúrás megkezdése és maga a fúrás. A hangenergiaszint 110–125 dB(A) között mozog. A kőzetrobbantással végzett további aprítást egészen más hanghatás kíséri, mivel a hanghullámokat közvetlenül a robbantás váltja ki. A hanghatás 300 m-es távolságban is elérheti a maximális értéket, ami egyszeri alkalommal is halláskárosodást idézhet elő. A légkalapáccsal végzett aprításkor még a zajvédelemmel ellátott irányítófülkés berendezéseknél sem lehet az egyéni védőfelszerelés használatáról lemondani. A kőzethányókból a helyi adottságoktól függően exkavátorokkal vagy kerekes járművekkel termelik ki a nyersanyagot. A munkagépek a technika jelenlegi állása szerint zajvédelemmel ellátott klimatizált vezetőfülkével rendelkeznek, így halláskárosodás veszélye nem áll fenn. A tereprendezésnél alkalmazott buldózerekről ugyanez mondható el. A problémát a viszonylag öreg géppark jelenti. A régebbi gépeket nem látták el korszerű munkavédelmi felszerelésekkel, így az egyéni védőfelszerelések használata nélkülözhetetlen. A környezetet érintő immisszó számításakor a folyamatosan működő szállítószalagokat mint lineáris zajforrásokat is figyelembe kell venni. A cementgyári zajforrásokról a 2. táblázat nyújt áttekintést. A nyersanyag-előkészítés az előaprítással kezdődik, amelynek során először apró kőzúzalékot állítanak elő, ezt homogenizálják, szárítják. A következő lépésben a zúzalékot finomra őrlik, ismét homogenizálják. Az előaprításnál alkalmazott különböző zúzógéptípusok teljesítménye 100– 500 kW között mozog, amelyből 0,01–1 W jut a léghangra, ami 100– 120 dB(A) hangteljesítménynek felel meg. Hasonló emisszióval lehet számolni az anyag feltöltésekor az őrlőgaratra. Mivel az őrlőberendezések teljesítménye MW tartományba esik, a nagy sugárzó felület és az egységnyi idő alatti energiafelhasználás következtében ez a nyersanyagelőkészítés legzajosabb fázisa, a hangenergiaszint a 140 dB(A) értéket is elérheti. Zajvédelmi megfontolásból a malmokat külön épületben helyezik el. A művelettel kapcsolatos elsőrendű feladat a hatékony zajcsökkentés,
és a környezetterhelést jelentő – elsősorban kis frekvenciájú – hangsugárzás meghatározása. A cementgyártás egyéb nyersanyagait, pl. gipszet és kohósalakot egyetlen aprítóberendezésben kezelik, és közvetlenül a klinkerőrlés előtt adagolják a technológiai folyamathoz. 2. táblázat A cementgyár zajforrásai és jellemzői Hangenergiaszint, LWA, dB(A)
nagyméretű lyukfúró gép
85
115
exkavátor
85
120
kerekes szállítás
85
125
buldózer
90
125
nehéz teherjármű
85
130
Berendezés/üzemrész
Kőtörés
feladótölcsér Előkészítés
előaprító szállítószalag
Kiégetés
Cementőrlés
Helyi vagy munkahelyi hangnyomásszint, Lp (dB)
Személyre vonatkozó értékelési szint, LpA, dB(A)
Munkaterület
100 95 <75
keverő ágyas berendezés
85
kirakodó
80
szárítódob
90
nyersanyagőrlés
100
nyersanyagliszt siló
<75
előfűtő torony
<75
másodfűtőanyag betáplálása
85
pelletizálóberendezés
90
égetőkemence
<75
klinker kiürítése
85
klinkerhűtés
95
klinkerőrlés
95
klinkerszállító-szalag
85
klinkercsarnok
75
cementőrlő szelelő
105 95
125
2. táblázat folytatása A cementgyár zajforrásai és jellemzői Helyi vagy munkahelyi hangnyomásszint, Lp (dB)
Munkaterület
Berendezés/üzemrész
Cementsiló
szállítóvonal
85
cementsiló
<75
Csomagolóüzem Expedíció
zsákolóberendezés
85
rakodás raklapra
85
rakodás
80
Személyre vonatkozó értékelési szint, LpA, dB(A)
Hangenergiaszint, LWA, dB(A)
Jellemző tevékenységek Előkészítés ellenőrzése
90
Égetés ellenőrzése
85
Őrlés ellenőrzése
95
Lakatosmunkák, szerelés
95
Építési munkák
90
Dugulás megszüntetése
90
Leégés megszüntetése
95
Leégés megszüntetése ipari ágyúval
100
Abban az esetben, ha a nyersanyag-előkészítés során nincsenek állandó, jól körülhatárolható munkahelyek, akkor az előaprítón és malomépületen zajjelölést kell alkalmazni. Mivel az említett munkahelyeken a hangnyomásszint átlaga elérheti a 100 dB(A) értéket is, még rövid ideig tartó ott tartózkodás esetén is ajánlatos egyéni védőfelszerelés használata. A finomra őrölt nyersanyagot az előmelegítő tornyokban 800 °C-ra hevítik, majd az 1450 °C-os forgókemencében klinkerré égetik. Az égetéshez rendszerint másodfűtőanyagokat használnak, amelyeket az égetés előtt adagolnak a kemencébe. Ez a művelet nem jár különösebb zajterheléssel, normál üzemmenetnél 80 dB(A) hangnyomásszinttel lehet számolni. A forgókemence teljesítményfelvétele igen nagy, de ennek zajhatása csekély a kemencefalazás, a tüzelőanyag és a csatlakozások tompító hatása következtében. A hangsugárzásra kisfrekvencia jellemző.
Kiégetés után a klinkert lehűtik és finom porrá őrlik. Mindkét művelet önmagában is jelentős zajjal jár, amit még az is fokoz, hogy a berendezések szorosan egymás mellett állnak. Az aprítást kalapácsos malomban végzik, aminek kisfrekvenciájú hangsugárzása rárakódik az erős, széles sávú háttérzajra. A cementőrlő berendezések mellett, azokkal azonos épületben helyezik el az osztályozó szitákat. A meghajtók teljesítményfelvétele MW tartományba esik, a hangenergia elérheti a 140 dB(A) értéket. Az energia egy része mechanikai energiává (rezgéssé) alakul, amit az épület alapja és falai vesznek át és továbbítanak a szomszédos épületekhez. Az őrlőüzemre a malmok zajkibocsátása jellemző. A cementgyártási műveleteket különböző hanghatások kísérik. Az alkalmazott technológiától és berendezéstípusoktól függően a zaj széles határok között mozog. Az üzem számtalan pontján naponta folyik karbantartás és ellenőrzés, amelyek időtartama változó. Az ilyen tevékenységet végző személyek zajterhelését rendszerint a zajzónában eltöltött idő alapján becsülik meg. Számítások szerint ez meghaladhatja a 90 dB(A) értéket. A laboratóriumi dolgozók és anyagvizsgálók esetében hasonló a helyzet, de őket még további expozíció éri a vizsgálatok végzésekor. Folyamatos üzemmenetnél elengedhetetlen a szakszerű zajvédelem. A termelővonal karbantartásához szükséges eszközök közé sorolható a silókban vagy forgókemencében lerakódott (leégett) anyagok eltávolításánál használt ipari ágyúk. Ezek maximális hangnyomásszintje 130 dB(A). A karbantartást végző személyeket az üzemi zaj mellett a saját tevékenységükkel járó zajexpozíció is éri, amelynek becsült értéke összességében meghaladhatja a 90 dB(A) értéket.
A zajvédelemmel kapcsolatos EU-irányelvek Az immissziós határértékek megállapításánál az egészségvédelem és az általános érdekvédelem szempontjai érvényesülnek. Ilyen értelemben az irányértékek vagy határértékek a megengedhető immisszió felső határát jelentik. Az immisszióvédelmi törvény megalkotásánál a zaj halláskárosító hatása mellett egyéb egészségügyi következményeket is figyelembe vettek. Régóta ismert az egészség és a zaj közötti összefüggés, pl. a zaj által kiváltott ingerültség, pszichikai és szomatikus tünetek. 60 dB(A) immisszió felett vegetatív elváltozás észlelhető, de már 30 dB(A)-nál is jelentkezhetnek pszichikai tünetek. Az egységes emissziós határértékek kidolgozásával az EU-tagországoknak az a célja, hogy az unión belül forgalomba kerülő vala-
mennyi gép és berendezés azonos minimum feltételeknek feleljen meg, ugyanakkor tiszteletben tartva az áruk szabad áramlásával kapcsolatos EU-alapelvet. A tartós zajexpozíciót hatásuk alapján öt osztályba sorolták: – a belső fül hallósejtjeinek károsodása következtében fellépő nagyothallás, – a zaj hatására a kommunikációban és térbeli tájékozódásban bekövetkező zavar, – teljesítménycsökkenés, és a nagyobb szellemi erőfeszítést igénylő munkakörök ellátásában mutatkozó zavar, – centrális és vegetatív idegrendszeri reakciók kiváltása, – egyes csoportokat vagy személyeket a munkahelyen vagy magánéletben érő zajterhelés. A felsorolás alapján esetről-esetre kell meghatározni az alkalmazandó zajvédelmi intézkedéseket.
Környezeti zaj elleni védelem Németországban a környezeti zaj elleni védelmet az immisszióvédelmi törvény és a hozzákapcsolódó számtalan rendelet és közigazgatási előírás szabályozza. A jogi szabályozás kiterjed a környezetet érintő immisszióra, a műszaki zajforrások emisszióira, beleértve a járművek és építkezések által előidézett zajterhelését. A jogszabályokban az immissziócsökkentés és az emisszió elfogadható szintre csökkentésének követelménye egyaránt szerepel. Az ipari üzemek tervezésénél és üzemeltetésénél az 1998-ban kiadott és nemrégen átdolgozott „TA-Lärm” műszaki irányelv mérvadó. Az irányelv területi besorolás szerint tartalmazza a megengedhető maximális immisszióértékeket (3. táblázat). A határértékek úgy értendők, hogy az üzem emissziója nem eredményezheti a területre engedélyezett immissziós határérték túllépését. Az üzem tervezésekor, ill. telepítésekor irányadó a fejlesztési tervben szereplő területi besorolás. Új üzemterület kiválasztása vagy a beépítettség módosítása előtt célszerű beszerezni a hatósági engedélyeket.
Munkahelyi zajvédelem A zajexpozíció alapján megkülönböztetett csoportok védelme a törvényalkotó szándéka szerint – az egészségvédelmet, – minden fajta teljesítménycsökkenés megakadályozását és
– elsősorban szellemi tevékenységet folytató személyek zavartalan munkavégzésének biztosítását jelenti. A munkahelyre vonatkozó rendelet ezen felül a tevékenység jellegétől függően felső határértéket ír elő (4. táblázat). 3. táblázat A „TA-Lärm” immissziós határértékei a) a területen kizárólag üzemek és üzemi berendezések tulajdonosainak és vezetőinek, és az ott dolgozó személyek lakása található
70 dB(A)
b) a területen főleg ipari létesítmények találhatók
nappal 65 dB(A) éjjel 50 dB(A)
c) olyan terület, amelyeken sem ipari üzemek sem lakások nincsenek túlsúlyban
nappal 60 dB(A) éjjel 45 dB(A)
d) olyan terület, amelyen főleg lakások találhatók
nappal 55 dB(A) éjjel 45 dB(A)
e) olyan terület, amelyen kizárólag lakások találhatók
nappal 50 dB(A) éjjel 35 dB(A)
f) üdülőövezet, kórházak és ápolási otthonok környéke
nappal 45 dB(A) éjjel 35 dB(A)
4. táblázat A munkahely védelmére vonatkozó állami immissziós határértékek A munkahelyre vonatkozó rendelet 15. § szerinti követelmények A munkahelyiségek Lr értéke a környezeti hatások figyelembevételével nem haladhatja meg 1. főleg szellemi tevékenység esetén 55 dB(A) 2. egyszerű vagy mechanikus irodai munka esetén 70 dB(A) 3. egyéb tevékenység esetén 85 dB(A) zajszintet Amennyiben a zajcsökkentés az üzemi adottságok miatt nem hajtható végre, akkor megengedett az érték túllépése 5 dB(A)-val 90 dB(A)
A szakmai szervezetek tervezete kizárólag a belesetek és munkahelyi ártalmak megelőzésével foglalkozik. A zaj által okozott balesetek megelőzésénél 85 dB(A) határértéket állapítottak meg (5. táblázat). Véleményük szerint ezen érték alatti zajterhelés nagy valószínűséggel nem okoz egészségkárosodást. Azokon a munkahelyeken vagy tevékenységi körökben, ahol a várható zajszint meghaladja ezt az értéket, ott a 85 dB(A) zajszintet meghaladó munkaterületet zajzónának kell minősíteni, és az ott dolgozó személynek rendszeresen részt kell vennie foglalko-
zás-egészségügyi ellenőrzésen. A baleset-megelőzési irányelvben a 140 dB(lin) lineáris hangnyomásszint-határérték is szerepel, ami az egyszeri, rövid ideig tartó hangeseményre vonatkozik. 5. táblázat Zajjal kapcsolatos baleset-megelőzési irányelv (BVG B3) előírása Baleset-megelőzési szempontból zajzónának minősülnek azok a területek, ahol a becsült szint eléri a vagy a frekvencia szerint nem súlyozott hangnyomásszint eléri vagy meghaladja a A zajzónát meg kell jelölni, amennyiben a becsült érték eléri a vagy a frekvencia szerint nem súlyozott hangnyomásszint eléri vagy meghaladja a
85 dB(A) –t 140 dB-t 90 dB(A) –t 140 dB-t
A munkaadó köteles a zajcsökkentéssel kapcsolatos újabb eredményeket figyelemmel kísérni, ennek alapján a zajzónákra zajcsökkentési 90 dB(A) esetén programot készíteni, és azokat végrehajtani a munkaadó köteles egyéni védőfelszerelésről gondoskodni, ha a munkavállalót
85 dB(A) vagy ezt meghaladó zajterhelés éri
A munkavállaló részére védőfelszerelést kell biztosítani
90 dB(A) zajterhelés esetén
Az EU zajcsökkentési irányelve Az Európai Parlament és az Európa Tanács 2003. február 6-án fogadta el a 2003/10 EK irányelvet. A munkavállaló fizikai hatásokkal (zaj) szembeni biztonságáról és egészségvédelméről szóló irányelv az 1986ban elfogadott 86/188 EGK irányelvet váltotta fel. Németország az irányelvet a szakmai szövetségek 1990. október 1-jén meghozott BGV B3 és a BGV A4 „Munkaegészségügyi elővigyázatosság”-ról szóló rendeleteivel honosította. Az új irányelv, melyet 2006. február 15-ig kell a tagországoknak honosítani, előírja a védelmi színvonal javítását és a munkavállaló egészségvédelmét a zajexpozíció csökkentésével. A hajózás, a szórakoztatóipar és a zenei terület átmeneti mentességet élvez. A legszembetűnőbb változás a korábbiakhoz képest az immissziószint csökkentése 5 dB(A)-val (6. táblázat). Az irányelv két új fogalmat, az „alsó kiváltó érték” (lower initiating values ) és a „felső kiváltó érték” (upper initiating values) vezet be, amelyeket a zajexpozíciós határérték és az expozíciós csúcsérték megadásánál kell alkalmazni. A hangimmisszió-határérték elérésekor vagy túllépésekor a következő intézkedések meghozatala kötelező:
6. táblázat A 2003/10 EK irányelv és a BVG B3 szerinti határértékek összehasonlítása 2003/10/EK
BGV B3 Max. hangnyomás, ill. hangnyomásszint
Fogalom
Jelölés Érték
Becsült szint
Lr vagy LArd
Fogalom
Jelölés Érték
Napi zajexpozíció-szint
LEX,8 h
Alsó kiváltó érték
LEX,8h
80 dB(A)
112 Pa – vagy 135 dB (C)
Felső kiváltó érték
LEX, 8h
85 dB(A)
140 Pa – vagy 137 dB (C)
Expozíciós határérték
LEX, 8h
87 dB(A)
200 Pa vagy 140 dB (C)
–
Helyi szint megadására kötelezett terület
Zajzóna
Frekvencia szerint nem súlyozott maximális hangnyomásszint
85 dB(A) 140 dB(lin) felett felett
Jelölésre köte- LEX, 8h lezett zajzóna
85 dB(A) felett
140 Pa, ill. Jelölésre köte137 dB (C) lezett zajzóna
90 dB(A) 140 dB(lin) felett felett
Védőfelszerelés biztosítása
LEX, 8h
80 dB(A) felett
112 Pa, ill. Védőfelszerelés 135 dB (C) biztosítása
85 dB(A) felett
Kötelező védő- LEX, 8h felszerelés
85 dB(A) felett
140 Pa, ill. Kötelező védő137 dB (C) felszerelés
90 dB(A) felett
Zajcsökkentési LEX, 8h program
85 dB(A) felett
140 Pa, ill. Zajcsökkentési 137 dB (C) program
90 dB(A) felett
Foglalkozásegészségügyi ellenőrzés
85 dB(A) felett
140 Pa, ill. Foglalkozás137 dB (C) egészségügyi ellenőrzés
90 dB(A) felett
LEX, 8h
LEX,8h (dB(A) 20µPa-ra vonatkoztatva) – a jelenleg használatos zajexpozíciós szint napi 8 órás munkaidőre vonatkoztatva LC – a C frekvencia szerint értékelt maximális hangnyomásszint dB (C)-ben kifejezve
– a zajos munkahely jól látható megjelölése – védőfelszerelés alkalmazása – zajcsökkentés műszaki zajvédelem alkalmazásával – a munkavállaló rendszeres egészségügyi ellenőrzése. Az 5 dB-es határérték-csökkentés mellett konkrét utalás található azokra az intézkedésekre, amelyek a jelenlegi előírások mellett is meghozhatók. Az irányelv bevezette az expozíciós határérték LEX 8 h= 87 dB(A) fogalmát, amely nem léphető túl. Ismerve az átlagos ipari zajok nagyságát és a gazdaságosan elérhető zajcsökkentési lehetőségeket, meglepően alacsonynak tűnt a maximálisan megengedhető felső határérték. Ez indokolhatta valamennyi iparág kezdeti reakcióját. Az irányelv alapos áttanulmányozása után azonban kiderült, hogy a munkavállalót érő tényleges zajexpozíció megállapításakor az egyéni védőeszköz csillapító hatását kell figyelembe venni. Ebből viszont az következik, hogy a hangsúly a hatékony zajvédelmen van, különösen a zajos munkahelyeken. A megfelelő védekezés kiválasztásához kellő szakismerettel rendelkező szakemberekre, a pontos méréshez pedig megbízható mérőberendezésekre van szükség. Közismert, hogy az ipari zajok széles frekvenciasávban mozognak, a védőfelszerelések csillapító hatása viszont frekvenciafüggő. Első feladat az adott munkahely frekvenciaspektrumának felmérése. A mérés egyharmad oktávonként a teljes tartományt (20–16 000 Hz) felöleli, ami 30 egyedi zajszintértéket jelent. A védőeszköz hangcsillapító hatása úgy számítható ki, hogy a szóban forgó frekvenciasáv értékeit levonják a teljes tartomány megfelelő értékeiből. Ez a munkavállalót érő immissziószint a szóban forgó frekvenciasávban, amiből azután a tényleges LEX, 8 h kiszámítható. Az EU-irányelv a maximális hangnyomásszintet új mértékegységben – 135 dB(C) és 140 dB(C) között – határozta meg. A „C” azt jelenti, hogy a mérési eredményeket nem az eddig szokásos lineáris, illetve az Aszűrővel kapott mértékegységben adják meg (6. ábra). Mivel eddig ez a szűrő nem volt használatos, a mérőműszerek sem rendelkeznek ezzel a szűrőfunkcióval. A készülékek bizonyos feltételek mellett mégis alkalmassá tehetők az EU-irányelv szerinti mérésre. Ezek a következők: – a műszerrel szűrő nélkül megmérhető a lineáris maximális zajszint (Lpeak), vagy – a műszer rendelkezik egy csúcsérzékelővel (a műszer túlterhelését jelző funkcióval), amely alkalmas a 112 Pa (1,12 mbar) küszöbérték alatti hangnyomás meghatározására.
10
relatív nyomás, dB
0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70 -80 1
10
100
1 000
10 000
100 000
frekvencia, Hz frekvenciasúlyozott A görbe
frekvenciasúlyozott C görbe
6. ábra Az „A” és „C” frekvenciaszűrővel csillapított lineáris értékek ábrázolása A fenti módszerrel kapott értékek az EU-irányelv értékeinél kisebbek. Ha az Lpeak érték nem éri el az irányelvben megadott hangnyomásszintet, vagy a műszer nem jelez túlterhelést, akkor az érték nem lépte túl a megadott határértéket. Összeállította: Haidekker Borbála Dupuis, B.: Die Geräuschsituation in den Zementwerken und Grenzwerte für Schallemissionen und Schallimmissionen (Teil 1). = Zement Kalk Gips International, 56. k.12. sz. 2003. p. 52–61. Dupuis, B.: Die Geräuschsituation in den Zementwerken und Grenzwerte für Schallemissionen und Schallimmissionen (Teil 2). = Zement Kalk Gips International, 57. k.1. sz. 2004. p. 41–47.