Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben
DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
Fogalommeghatározás „Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája, amely biztosítja, hogy egy független bíróság (vagy hasonló szerv) őrködjön az alkotmányosság megtartása felett.” (Sólyom László, 2001) Ennek eszközei:
Az alkotmány autentikus, és mindenkire kötelező értelmezése Az alkotmány tételes rendelkezéseinek konkrét esetekben történő alkalmazása Bíróságéhoz hasonló eljárás során jogilag megtámadhatatlan határozat hozatala. 2
Az alkotmánybíráskodás • Az alkotmányosság érvényesülését biztosítja • Gyakorolhatja önálló intézmény vagy a legfelsőbb bírói fórum független + nincs felsőbb szerv • A hatalmi ágaktól elkülönül (igazságszolgáltatástól is) • A jogi normák alkotmánnyal való összeegyeztethetőségének megállapítása = normakontroll + alkotmányértelmezés 3
Elhatárolás Hatásköre jogi természete szerint bírói hatáskör:
Jogi normát (alk.) alkalmaz konkrét normák, döntések vagy magatartás elbírálására Az eljárás indítványozók kezdeményezéséhez van kötve
De
sokszor nincs két ellenérdekű fél: nem kontradiktórius az eljárás Más a szervezeti rendszere is: a bírákat nem a KE nevezi ki és nem életfogytig bíráskodnak Sokan vitatkoznak azon is, hogy jogi vagy politikai szerv. Ha az alkotmány normatív tartalma csökken, politikaivá válhat: „a bírói talár uralma”. 4
Az alkotmánybíráskodás demokratikus jellege A politikaivá válás és túlhatalom alkotmányos korlátai:
Az AB az alkotmány alapján ítél Alkotmánymódosítással felülírható a döntése Az alkotmánybírák demokratikus legitimációja (Mo.: választás) Alkotmánybírák függetlensége (Mo.: határozott időre történő választás) A nyilvánosság kontrollja Nyilvános indokolási kötelezettség Különvélemények Párhuzamos indokolások 5
Közjogi bíráskodás „amerikai modell”
Rendes bíróságok Minden bíró jogosult alkalmazni az alkotmányt a törvényekkel szemben Vertikális precedenselv: a felsőbb bíróság döntése kötelező az alsóbb bíróság számára Konkrét esetek, jogviták eldöntése
„osztrák-német modell”
Külön AB A többi bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül az alkotmányellenes törvényeket Erga omnes hatályú alkotmánybíráskodás
Absztrakt alkotmányossági vizsgálat (is) van
6
Fejlődés: Az alkotmánybíráskodás generációi 1)
Elvi megalapozás és gyakorlati kezdetek: USA: 1803 (Marbury vs Madison) Hans Kelsen, Bécs Első AB: Ausztria 1920. majd a 2. világháború után terjedt el
7
Fejlődés: Az alkotmánybíráskodás generációi 2) Spanyol és portugál autoriter rendszerek bukása után: Portugália: 1976 Spanyolország: 1980
3) A kommunista rendszerek bukása után, a posztszocialista országokban Lengyelország: 1986 Magyarország: 1989-90
8
AB a hatalommegosztás rendszerében
Törvényhozó hatalom kontrollja: A törvények alkotmányossági felülvizsgálata
Végrehajtó hatalom kontrollja: A végrehajtó hatalom rendelkezéseinek (rendeletek) alkotmányossági felülvizsgálata
Bírói hatalom kontrollja: Bíróságok döntéseinek alkotmányossági felülvizsgálata (Közvetlenül? Közvetve?) Amerikai modell: a rendes bíráskodás körében Német modell: alkotmányjogi panasz 9
A magyar AB létrejötte
1984:I. tv.: Alkotmányjogi Tanács
1989 (I., XXXI. és XXXII. tv.): AB
Parlamenti bizottság, 15 tag, közte 5 jogász szakember Nem minden jogszabály vizsgálatára jogosult Felfüggeszthette az alkotmánnyal ellentétes rendelkezések végrehajtását Állampolgárok nem fordulhattak hozzá (ex officio vagy meghatározott indítványozók) Parlament alatti alkotmánybíráskodás helyett lassan megszilárdul az önálló, széleskörű, többfunkciójú AB
1990. január: AB megkezdi működését (5 tag) 10
A magyar AB létrejötte „a jogállam kiépítése, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme, a hatalmi ágak elválasztása és kölcsönös egyensúlyának megteremtése, az alkotmányvédelem legfőbb szervének felállítása érdekében” fogadták el • 1994-es alkotmánymódosítás: 11 tagú • 2010-es alkotmánymódosítások: 15 tagú, jelölőbizottság összetétele módosul, hatáskörszűkítés. • Alaptörvény 24. cikk: hatáskörökben változás, összetételben nem • 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról (hatályos: 2012/01/01) 11
A magyar AB főbb jellemzői Szervezetileg és személyileg független más hatalmi ágaktól • Határozata ellen nincs fellebbezés, mindenkire (ill. felekre!) kötelező • Eljárása nem kontradiktórius • Főszabály szerint az iratok alapján dönt • Főszabály szerint zárt ülésen dönt • Eljárása általában nincs határidőhöz kötve • Egyes eljárások hivatalból is indíthatók (kivételesen)
12
A magyar AB főbb jellemzői 2011. dec. 31-ig:
2012. jan. 1-től:
„féloldalas” alkotmánybíráskodás • Absztrakt normakontroll a leggyakoribb eljárás (90-95%) • Egyéni jogvédelem kevéssé valósul meg
„Szuperbíróság”? • Absztrakt normakontroll jelentősége erősen szűkül • Egyéni jogvédelem felerősödik (?) • Actio popularis megszűnik • Bírói ítéletek alkotmányossági felülvizsgálata, megsemmisítése
• Egyes eljárásait bárki kezdeményezheti (actio popularis) • Bírói ítéletek megsemmisítése nem lehetséges
13
Szervezet, működés Teljes ülésben, tanácsban (ügyrend szerint) vagy egyesbíróként jár el
egyesbíró dönt: Az Alkotmánybíróságnak az indítvány érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról szóló döntését (a főtitkár javaslatára) az Alkotmánybíróság egyesbíróként eljárva hozza meg.
• Teljes ülés (minden alkotmánybíró): – Előzetes normakontroll – Utólagos normakontroll (törvény esetén) – Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata (törvény esetén) – Köztársasági elnök közjogi felelősségének megállapítása – Alaptörvény értelmezése – Alkotmánybírák személyével kapcsolatos kérdések – Minden olyan ügyben, amelyben az ügy társadalmi vagy alkotmányjogi jelentősége, bonyolultsága, az alkotmányos joggyakorlat egységének megőrzése, illetve egyéb fontos ok indokolja – Bármikor, ha az AB elnöke vagy 5 tagja javasolja 14
Az AB hatáskörei Alaptv. 24. cikk (2) Az Alkotmánybíróság a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket; b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját; e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját; f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését; g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben (2011:CLI. tv.) meghatározott további feladat- és hatásköröket 15 gyakorol.
Az előzetes normakontroll Mire irányulhat?
Ki és mikor kezdeményezheti?
Alkotmányellenesség következménye
már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény
köztársasági elnök (alkotmányossági vétó) a kihirdetés eltt • OGY Alaptv. 6. cikk!
A KE a törvényt nem hirdetheti ki, amíg az OGY az alk.ellenességet meg nem szünteti
nemzetközi szerződés rendelkezése
köztársasági elnök • képviselők ¼-e • Kormány a szerződés megerősítése előtt
a szerződés nem erősíthető meg, amíg a nk-i szerződést kötő szerv vagy személy az alkotmányellenességet meg nem szünteti
16
Az előzetes normakontroll esetei
Zárószavazás ↓ OGY: megküldheti AB-nak (ENK) – Ha nem: KE megküldheti AB-nak (vétó = ENK) - Ha nem: KE visszaküldheti OGY-nek (vétó) – akkor is, ha OGY által kezdeményezett ENK alapján nincs alk-ellenesség OGY újratárgyalja: – Ha alk-ellenesnek nyilvánított tv-t → ismét kérhető ENK (OGY, KE által is) – Ha KE által visszaküldött tv-t → ismét kérhető ENK (OGY, KE által is), de csak: - Ha változatlanul fogadják el: eljárási szabályokra - Ha módosították: a módosított és/vagy az eljárási szabályokra
Határidők! (Alaptv. 6. cikk): 30 nap, 10 nap 17
Az absztrakt utólagos normakontroll 2011. dec. 31-ig bárki kezdeményezhette, személyes érdekeltség és érintettség nélkül = actio popularis: nem jogsérelmet orvosol 2012. jan. 1-től: Alaptv. 24. cikk (2) e) Az Alkotmánybíróság a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját = Actio popularis megszűnik Az alkotmányellenesség megállapításának eredménye: a norma megsemmisítése A megsemmisítésről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzéteszi Határideje nincs Jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat vizsgálata Alaptv. normáira vagy alaptv-módosító törvényre nem irányulhat 18
A konkrét utólagos normakontroll Alaptv. 24. cikk (2) Az Alkotmánybíróság b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját Az eljárás résztvevője is kérheti a bírótól, de a bíró dönt Hatályon kívül helyezett jogi norma alkotmányosságának elbírálása is lehet (ha a konkrét ügyben ezt kellene alkalmazni) Jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat vizsgálata 19
Az alkotmányjogi panasz Alaptv. 24. cikk (2) Az Alkotmánybíróság c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; = megmarad, „nem valódi”, „normatív” AJP egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet fordul AB-hoz, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán alapjogsérelme következett be (normakontrollhoz hasonlít) d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját; = új, „valódi” „individuális”AJP alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet fordul AB-hoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés alapjogát sérti mindkét esetben eljárási követelmények: – akkor kezdeményezhet, ha az érintett jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette vagy nincs – a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül kezdeményezhető ha a jogszabály vagy a bírói ítélet alaptv-ellenes: AB megsemmisíti → a kezdeményező ügyében új eljárást kell majd lefolytatni kötelező a jogi képviselet Jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat vizsgálata
20
Az AB hatáskörének korlátozása
Alaptv. 37. cikk (4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)–e) pontjában foglalt hatáskörében [= absztrakt + konkrét utólagos normakontroll, alkotmányjogi panasz] a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.
21
További hatáskörök Abtv. (pl.) Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata – jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat Mo. által kötött nemzetközi szerződésbe ütközik-e – kezdeményezheti: • OGY képv. ¼-e, Kormány, alapvető jogok biztosa, Kúria elnöke, LÜ • AB hivatalból is eljárhat (bármely eljárásban vizsgálhatja) • bíró konkrét eljárásban is kérheti Alaptörvény értelmezése – AB az Alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből – kezdeményezheti: OGY, OGY állandó bizottsága, KE, Kormány Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása (Abtv. 46. § (1)-(2)) – jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján jogalkotói feladat elmulasztása vagy hiányos jogszabály alkotása – AB határidő megjelölésével felhívja a szervet a teljesítésre – teljesítés elmaradásának nincs szankciója 22
Egyéb alkotmánybírósági hatáskörök OGY népszavazást elrendel vagy elutasító határozatának felülvizsgálata Egyházkénti elismerés visszavonásakor (OGY döntése): elismert egyház alaptörvényellenes működésére vonatkozóan a Kormány indítványa alapján elvi véleményt nyilvánít Köztársasági elnök közjogi felelősségének megállapítása Hatásköri összeütközés elbírálása Abtv. 36. § (1) Ha – a bíróságok és a közigazgatási hatóságok kivételével – az állami szervek, illetve állami és önkormányzati szervek között hatásköri összeütközés merül fel, … (2) Az Alkotmánybíróság dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezett szervet. Önkormányzati rendelet törvényességi felülvizsgálata: Alaptv. szerint: bírósági hatáskör (Kúria), DE: Abtv. 37. § (1) Az Alkotmánybíróság a 24-26 . §-ban meghatározott hatáskörében [= absztrakt/konkrét UNK, AJP] az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját akkor vizsgálja, ha a vizsgálat tárgya az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása. Alkotmányellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatásának véleményezése Önkormányzati jogok védelme 23
AB és bírói gyakorlat
AB az LB jogegységi határozatait vizsgálhatja:
AB az egyes bírósági döntést vizsgálhatja:
Az „élő jog” tétele alapján (57/1991 ABh, és sok későbbi) Absztrakt utólagos normakontroll eljárásban Alkotmányjogi panasz
AB a bíró kezdeményezésére jogszabály alkotmányellenességét vizsgálhatja
Konkrét utólagos normakontroll
24
AB és bírói gyakorlat: Az alkotmányjogi panasz kérdései Alaptörvény: nem valódi (normatív) valódi (individuális) ↓ Átmen. rend. , Abtv.: bírósági eljárásban alk. jogszabály ellen kivételes (közvetlen) ügyészi kezdeményezésre induló (LÜ) Kérdések: No 1.: befogadhatóság (érintettség (jogsérelem)– egyedi ügy; jogorvoslat kimerítése – „hatékony” jogorvoslat, alapvető alkotmányjogi kérdés) No. 2.: alkalmazás/hatályosulás (180 nap) pl: adórendelet – de: bírák nyugdíjkorhatára! No. 3.: jogkövetkezmények (ex tunc, és a nem befogadott panaszosoknál? És a lezárt jogviszonyoknál?) 25
