Az EU Tájékoztató Szolgálat hírlevele február 27

Az EU Tájékoztató Szolgálat hírlevele - 2009. február 27.

TARTALOM

1. HÍREK • • • • • • •

Informális EU-csúcs: Barroso levelét megírta Gyurcsány kevesebbet várakozna az euró elıszobájában Európai bankfelügyeletet javasol a Larosière-csoport Súlyos recesszióban a német gazdaság Zöld jelzés a magyar vállalkozási támogatásoknak Elítéli a magyarországi romák elleni erıszakot a Bizottság Budapest nyerte az uniós mobilitási versenyt

2. ESZKÖZTÁR Rendezvények • „BENNE VAGYUNK! ÖT ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN” – Pályázati felhívás • A Másik • Európai Leader Expo • Magyarországi Klímacsúcs • Szakpolitikai konferenciasorozat a 2011-es magyar EU-elnökséghez kapcsolódóan • Az EU2011 Civil Munkacsoport ülése • Kit érdekel Európa? - Európai parlamenti választás - 2009

Statisztikák, elemzések • Európai árfolyam-mechanizmus

HÍREK EU-intézmények, reformok Informális EU-csúcs: Barroso levelét megírta 2009. február 26. – BruxInfo A pénzügyi szektor stabilizálása, a tagállami gazdaságélénkítı intézkedéseknek az egész EU érdekében történı kamatoztatása és a foglalkoztatási helyzet. José Manuel Barroso

bizottsági elnök szerint ennek a három témának kell a vasárnapi (2009. március 1.) rendkívüli EU-csúcstalálkozó középpontjában állnia. Az Európai Bizottság elnöke a Mirek Topolánek cseh miniszterelnöknek, az EU soros elnökének írt levelében három téma megvitatását javasolja a március 1-jére vasárnapra összehívott informális csúcson. Ezek: mit lehet uniós szinten tenni a pénzügyi szektor stabilizálásáért; hogyan lehet szavatolni azt, hogy a különbözı tagállamok gazdaságélénkítı lépései az EU gazdaság egészére pozitív hatást gyakoroljanak; és mit lehet tenni a munkahelyek megırzése érdekében. Konkrét napirend híján a Barroso-levelet fokozott várakozás elızte meg, mint olyat, ami megadhatja az alaphangot a vasárnapi vitához. Cseh tervek A cseh elnökség alapvetıen négy – a pénzügyi és gazdasági válsággal összefüggı – témakört jelölt meg a vasárnapi informális brüsszeli csúcstalálkozó számára. Prága így elsıként jelölte meg a bankrendszer mőködıképességének – ezen belül is különösen a hitelnyújtási készség felújításának – a kérdését. A második várható témakör az európai gazdaságélénkítı terv nemzetállami végrehajtásának a koordinálása – az eddigi tapasztalatok összevetése –, kiemelt figyelemmel fordulva néhány kitüntetett gazdasági szektor (így az autógyártás és az építıipar) megsegítésének a problémája felé. Cseh tervek szerint ugyanezen napirendi pont részeként kezdeményeznének eszmecserét arról is, miként ırizhetı meg mindeközben az egységes piac integritása. További lehetséges témakör – legalábbis cseh szándékok szerint – a foglalkoztatás, illetve a válság nyomán mind aggasztóbb méreteket öltı munkanélküliség kérdése. Végül az áprilisi G20 világgazdasági csúcsra készülı „európai álláspont” kapcsán egyeztetnének a tagállamok állam- és kormányfıi.

A bizottsági elnök levelébıl kiderül, hogy az egész gazdaságot gúzsba kötı pénzügyihitelezési válság kezelése mellett az európai gazdaságélénkítı terv végrehajtásának eddigi mérlege és annak elkerülése lesz majd a találkozó fı témája, annak érdekében, hogy a nemzeti intézkedések ne vezessenek az egységes belsı piac széttöredezéséhez. A válság reálgazdaságra gyakorolt hatásai felett érzett aggodalmat tükrözi az is, hogy Barroso annak ellenére szükségesnek tart egy vitát a foglalkoztatási helyzetrıl uniós szinten, hogy a cseh elnökség ebbıl a célból május 7-re külön csúcstalálkozó összehívását kezdeményezte. „Elsı számú prioritásunk annak a negatív ciklusnak a megtörése kell, hogy legyen, amelyben a bankszektort körülvevı bizonytalanság következtében csökken a hitelezés a reálgazdaságnak, a beruházások visszaesését, még több munkahely bezárását és a pénzügyi piacokban a bizalom elvesztését eredményezve” – hívja fel a figyelmet levelében a Bizottság elnöke, aki ezzel kapcsolatban emlékeztet a Bizottság szerdán (2009. február 25.) közzétett iránymutatásaira a normális hitelezési tevékenység legfıbb akadályaként azonosított rossz banki eszközök felszámolásáról. A Bizottság feje arra is felhívja a figyelmet, hogy „a belsı piac ereje és mérete Európa elmúlt évekbeli sikerének és prosperálásának legfontosabb forrása volt”. A belsı akadályok és az ilyen típusú, a piacokat felaprózó módszerek felszámolása lehetıségeket teremtett a termelı iparágak felvirágzására, aminek eredményeként a tagállamok élénkebben kereskednek ma

uniós partnereikkel, mint a világ más részeivel. „Belsı piacunk a termelékenység és a versenyképesség hajtóereje. Az egyik legfıbb üzenetünk a nyitottság és a közös európai játéktér melletti elkötelezettségünk kinyilvánítása kell, hogy legyen, mind az Európai Unión belül, mind pedig globálisan” – szögezi le levelében Barroso. A bizottsági elnök azt is meg kívánja vitatni, hogyan illeszthetnének be a március végi hivatalos EU-csúcs záróközleményébe néhány elvet, irányt mutatva az európai gazdaságok támogatásához szükséges célzott és ideiglenes intézkedések formába öntésének, amelyek úgy nyitnák meg az utat a határozott nemzeti intézkedések elıtt, hogy közben elkerülik ezek negatív kisugárzását uniós szinten. „Ha meg tudnánk állapodni uniós szintő elvekrıl a tavaszi csúcstalálkozón, erıs pozícióban lennénk, hogy hasonló nemzetközi elveket szorgalmazzunk a G20-ak április 2-i londoni találkozókán” – tette hozzá Barroso, aki szerint vasárnap megtarthatnák az elsı vitát is azokról az intézkedésekrıl, amelyeket a tagállamok a munkanélküliség ellen készülnek meghozni, illetve azt is, hogy mit tehetnek ennek érdekében uniós szinten.

Gazdaság és pénzügyek Gyurcsány kevesebbet várakozna az euró elıszobájában 2009. február 26. – BruxInfo Az eurócsatlakozási folyamat felgyorsításának megfontolására szólította fel az Európai Uniót kedden (2009. február 24.) Brüsszelben a Barroso bizottsági elnökkel folytatott megbeszélést követıen a magyar kormányfı. A rugalmasabb megközelítés szerinte magába foglalhatná az euró elıszobájában elıírt kétéves várakozási idı lerövidítését. Gyurcsány Ferenc közölte, hogy egyeztetések folynak egy körülbelül 100 milliárd euró értékő közép-európai bankstabilizációs alap létrehozásáról. Március végén újabb 2 milliárd eurót folyósít Brüsszel a készenléti hitelkeretbıl. A magyar kormányfı szerint az eurózóna tagállamainak és az illetékes uniós intézményeknek el kellene gondolkodniuk azon, hogyan lehetne a maastrichti konvergenciakritériumok megváltoztatása nélkül felgyorsítani az euróövezet kibıvítését, ami az egyik lehetséges módja lehet Magyarország és más mély gazdasági, pénzügyi és valutaválságot átélı közép-európai új tagállamok megsegítésének. Gyurcsány Ferenc a José Manuel Barroso bizottsági elnökkel tartott keddi brüsszeli megbeszéléseit követıen lépett a nyilvánosság elé az elképzeléssel, annak megfontolására kérve a tagállamokat és az érintett uniós intézményeket, hogy esetleg rövidítsék le a kétéves kötelezı várakozási idıt az euró elıszobájában, az európai árfolyamrendszerben (ERM II). A kormányfı úgy vélekedett, hogy miközben jelenleg alapvetıen egy pillanatfelvétel alapján ítélik meg az euróra pályázók alkalmasságát, talán helyesebb lenne egy hosszabb konszolidációs folyamatot alapul venni. Elismerte, hogy miközben az euróbevezetés feltételeinek megteremtése alapvetıen a csatlakozni kívánó országok felelıssége, mégis „kettın áll a vásár”, hiszen a szóban forgó országok stabilitása az egész Európai Uniónak érdeke. A Bizottság elnöke válaszul közölte, hogy az általa vezetett testület azt szeretné, ha a még kívül álló országok minél elıbb csatlakoznának az euróövezethez, feltéve, hogy meghozzák a szükséges erıfeszítéseket ennek érdekében. „Azt szeretnénk, ha minél gyorsabban belépnének, mert az eurózóna-tagság fontos stabilitási tényezı” – húzta alá Barroso, aki

ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a csatlakozási szabályok megváltoztatása nem a Bizottság hatásköre, hanem a tagállamoké és az Európai Központi Banké. A kormányfı a március 1-jei informális EU-csúcson és az azt megelızı közép- és keleteurópai mini-csúcson arra is rá szeretné venni partnereit, hogy hívják fel a nyugat-európai pénzintézetek figyelmét arra, hogy bankmentı akcióikat nem korlátozhatják nemzeti szintre, hanem az egységes piac iránt érzett felelısségtıl vezérelve kelet-európai leánybankjaikat is ugyanolyan bánásmódban kell részesíteniük. A kormányfı ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem csak jövedelemszerzéskor kellene beszélni az egységes belsı piacról, hanem válságkezeléskor is. Gyurcsány arra is felszólította az európai pénzügyi intézményeket (az Európai Központi Bankot, az Európai Beruházási Bankot és az EBRD-t), hogy terjesszék ki védıernyıjüket az eurózóna határain túlra, vagyis az Európai Unió egészére is. A miniszterelnök emellett megsürgette a nagyprojektek bizottsági engedélyezését is, emlékeztetve rá, hogy jelenleg vagy másfél tucat 25-50 millió eurónál nagyobb értékő magyar nagyberuházás vár Brüsszel zöld jelzésére. Gyurcsány Ferenc azt is bejelentette, hogy „széles nemzetközi részvétellel” jelenleg is egyeztetés folyik egy körülbelül 100 milliárd euró tıkéjő speciális, Közép-Európának szóló bankstabilizációs alap létrehozásáról, amely uniós tagállamokon kívül Kelet-Európa más országaira, így Ukrajnára is kiterjedne. Az elképzelés eredetileg a térségben óriási banki befektetésekkel rendelkezı Ausztriától származik, de a kormányfı szerint a régió országai mellett Magyarország is aktív szerepet kíván játszani a létrehozásában. José Manuel Barroso a BruxInfo kérdésére utalt rá, hogy az Európai Bizottság más nemzetközi intézményekkel együtt jelenleg is dolgozik olyan különbözı megoldásokon, amelyek alkalmasak a közép- és kelet-európai térségre nehezedı gazdasági nyomás enyhítésére, de egyúttal óva intett az ördög falra festésétıl és minden olyan politikai nyilatkozattól, ami szerinte még tovább ronthatja a helyzetet. Barroso a kormányfıvel közösen tartott sajtóértekezleten úgy vélekedett, hogy Budapest helyes gazdaságpolitikát folytat, amirıl a Bizottság is pozitív véleményt nyilvánított. Ezzel szerinte elhárult az akadály az összesen 6,5 milliárd eurós uniós készenléti hitel második, 2 milliárd eurós részletének a folyósítása elıl, amire március végén kerülhet sor. Gyurcsány Ferenc szerint az összeg a Magyar Nemzeti Bank valutatartalékait gyarapítja majd, amibıl „sok mindent lehet finanszírozni”.

Európai bankfelügyeletet javasol a Larosière-csoport 2009. február 26. – EUvonal A francia Jacques de Larosière által vezetett bizottság szerdán (2009. február 25.) ismertette az EU pénzügyi rendszerének reformjára vonatkozó javaslatait. A gazdasági és politikai szakértıkbıl álló csoport új intézmények létrehozásával és a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének kiépítésével elızné meg a mostanihoz hasonló válságok kialakulását. Az Európai Bizottság elnöke tavaly októberben kérte fel a szakértıcsoportot, hogy dolgozzon ki ajánlásokat a jelenleg jellemzıen a tagállamok hatáskörébe tartozó terület közösségi

szabályozására. Larosière – aki korábban a Francia Nemzeti Bank elnöke és a Nemzetközi Valutaalap igazgatója volt – hangsúlyozta, hogy a pénzügyi folyamatok összetettsége és átláthatatlansága miatt szükséges az európai szintő koordináció. Ennek megvalósítása érdekében a szakértıi bizottság javaslatot tett egy új intézmény, az Európai Rendszerbeli Kockázatok Tanácsa (European Systemic Risk Council - ESCR) létrehozására, amely az Európai Központi Bank (EKB) alá tagozódna be, tagjai pedig a nemzeti bank- és biztosítási felügyeletek lennének. Az intézménynek azt a feladatot szánják, hogy összehasonlító Reakciók elemzésekkel és a kockázatok elırejelzésével „A jelentés megerısíti azt a meggyızıdésemet, hogy a járuljon hozzá a válságok pénzügyi felügyeletek európai rendszere nélkülözhetetlen” megelızéséhez. – közölte a jelentés bemutatása alkalmából Barroso bizottsági elnök, aki szerint, ha a tagállamok most a krízis csoport A szakértıi idején nem szánják rá magukat a jelenlegi rendszer javasolta továbbá a reformjára, akkor soha többé nem fogják. A Bizottság pénzügyi felügyeletek egyébként március 4-én fejti ki álláspontját a mostani európai rendszerének szakértıi jelentésrıl és tesz majd javaslatokat a kialakítását, amely tagállamoknak. független lenne ugyan a politikai hatóságoktól, de „Jacques de Larosière jelentése ambiciózus, de felelısséggel tartozna gyakorlatias, alapvetı lépést jelent a helyes irányba” – azoknak. közölte Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialista Párt elnöke. Szerinte a labda most a Bizottság térfelén A Larosière-csoport van, s ez Barroso „bátorságának és meggyızıdésének mindemellett elıirányozta próbája” lesz. Rasmussen külön is dicsérte a fedezeti az uniós szinten ülésezı alapok szabályozásának szigorítására tett javaslatokat, bizottságok, vagyis az amelyek megjelenése szerinte „kitőnı hír”. Biztos vagyok, Európai Bankfelügyeleti hogy Barroso úr meghallotta az üzenetet: az Bizottság (CEBS), az önszabályozás nem megoldás, nemcsak a zártkörően Európai mőködı tıketársaságok esetében, de máshol sem – Biztosítótársaságok és fejtegette Rasmussen. Nyugdíjbiztosítók Felügyeleti Szerveinek Forrás: BruxInfo Bizottsága (CEIOPS), valamint az Értékpapírpiaci Szabályozók Európai Bizottsága (CESR) új testületekkel történı felváltását is. A tagállamok ellenállásától félve a szakértık óvatosan fogalmaztak, és nem tettek javaslatot egy abszolút nemzetek felett álló pénzügyi felügyeleti szerv létrehozására, ugyanakkor javaslataik számos olyan elemet tartalmaznak, melyek bizonyos feladatokat nemzeti hatáskörbıl az EU-hoz rendelnek. Az Európai Bizottság a csoport ajánlásai alapján tesz javaslatot a pénzügyi felügyeletek közösségi szabályozására. A tagállamok állam-és kormányfıi 2009. március elsején tartandó informális csúcstalálkozójukon, illetve az Európai Tanács március 19-20-ra tervezett ülésén is tárgyalnak a javaslatokról. A jelentés teljes szövege itt olvasható (angol nyelven).

Súlyos recesszióban a német gazdaság 2009. február 26. – EUvonal Az Európai Gazdasági Tanácsadó Csoport elırejelzése szerint 2010-ben az eurózóna országai közül egyedül a német gazdaság zsugorodása folytatódik, míg az euróövezet többi gazdasága növekedésnek indul. Németországot különösen a befektetıi környezet bizonytalansága és az export visszaesése érinti kedvezıtlenül. Az elemzıi csoport számításai szerint a tizenhat tagállamból álló eurózóna gazdasága összesen 1,4 százalékkal csökken 2009-ben, amelyet 2010-ben szerény mértékő 0,3 százalékos növekedés követ majd. Ezzel szemben a német gazdaság 2009-ben várhatóan 2,2 százalékkal, míg 2010-ben 0,2 százalékkal fog zsugorodni. A gazdasági válság következtében jelentısen csökkent az export, meggyengült a hazai fogyasztás, bizonytalanná váltak a befektetések, a vállalatok pedig visszafogják a termelést, és munkaerıt bocsátanak el. Mivel Németország jelentıs külföldi befektetınek számít, és gazdaságának jelentıs része függ a nemzetközi kereskedelemtıl, így másoknak is komoly nehézségekkel kell szembenézniük – figyelmeztetnek az elemzık. Az eurózóna története során elıször került recesszióba, amelynek következtében néhány tagállam, köztük Németország a második világháború óta nem tapasztalt válsággal szembesülnek. A német export 7,3 százalékkal csökkent 2008 utolsó negyedében, míg a gazdaság összkibocsátása 2,1 százalékkal volt kevesebb az elızı negyedévhez képest, ami 1987 óta a legnagyobb mértékő visszaesésnek számít a német statisztikai hivatal közlése szerint. Az elırejelzés szerint az eurózóna többi tagállamában a kormányzati gazdaságélénkítı csomagok, valamint az Európai Központi Bank szigorú kamatcsökkentésének köszönhetıen gazdasági fellendülés következhet be 2009 végén.

Zöld jelzés a magyar vállalkozási támogatásoknak 2009. február 26. – EUvonal A Bizottság szerdán (2009. február 25.) jóváhagyását adta két, vállalkozásoknak szánt támogatási intézkedésre, amelyeket Magyarország a jelenlegi gazdasági válság kezelése érdekében helyezett kilátásba. Az Európai Bizottság az EK-Szerzıdés állami támogatásokra vonatkozó szabályai értelmében engedélyezte a legfeljebb 500 ezer euró összegő támogatásnyújtásra, valamint a kedvezményes kamatozású kölcsönökre vonatkozó magyarországi ideiglenes programokat. Az elsı intézkedésnek köszönhetıen 2009 és 2010 folyamán legfeljebb 500 ezer euró összegő támogatás nyújtására nyílik lehetıség a gazdasági válság következtében finanszírozási nehézségekkel küzdı vállalkozások számára. A program csupán azon vállalkozások esetében alkalmazható, amelyek 2008. július 1-jén nem voltak nehéz helyzetben.

A második program kedvezményes kamatozási feltételek formájában történı támogatásnyújtásra irányul, bármilyen futamidejő kölcsön vonatkozásában, amelyet 2010. december 31-ig kötnek meg. Az alacsony kamatlábak a legkésıbb 2010. december 31-ig kötendı kölcsönök esetében biztosíthatók, de csak a 2012. december 31-ig történı kamatfizetésekre vonatkozóan. Ezen idıpontot követıen a vállalkozásoknak a piaci kamatlábaknak megfelelıen kell majd törleszteniük. A program nem alkalmazható a már 2008. július 1-jén nehéz helyzetben lévı vállalkozások tekintetében. Mindkét program megfelel a Bizottság állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretrendszerének, amely kiegészítı lehetıséget kínál a tagállamoknak ahhoz, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságban a finanszírozáshoz jutást megkönnyíthessék. Tehát a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetıek az EK-Szerzıdés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontjával, miszerint „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére” támogatás nyújtható. „E programok hozzájárulnak majd a jelenlegi helyzet által sújtott magyar vállalkozások nehézségeinek enyhítéséhez anélkül, hogy indokolatlan versenytorzulást idéznének elı” – jelentette ki Neelie Kroes versenyjogi biztos. „A Bizottság a magyar hatóságokkal való kitőnı együttmőködésnek köszönhetıen igen gyorsan jóvá tudta hagyni a tervezett intézkedéseket.”

Szociális politika Elítéli a magyarországi romák elleni erıszakot a Bizottság 2009. február 26. – BruxInfo Mélységes aggodalommal tölti el a Magyarországon és más országokban a roma közösségek ellen az utóbbi napokban elkövetett támadások híre Vladimír Spidla szociális és esélyegyenlıségi biztost – közölte csütörtöki (2009. február 26.) sajtóközleményében. „Mély aggodalommal töltenek el a roma közösség tagjai ellen Magyarországon és más országokban a közelmúltban elkövetett támadásokról szóló hírek” – fejtette ki csütörtökön kiadott közleményében Vladimír Spidla. A BruxInfo kérdésére a biztos szóvivıi irodáján közölték, hogy konkrétan a magyarországi támadások váltották ki Spidla biztos reagálását, a Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy az utóbbi napokban más országokban is hasonló incidensekre került volna sor. Ettıl függetlenül az aggodalom általánosságban is érvényes. „Ugyan az egyes esetek megítélése a bíróságok hatáskörébe tartozik, ennek ellenére nagyon aggasztónak tartom a romák ellen elkövetett erıszakos cselekedeteket. Úgy látom, egyes tagállamokban a romák szervezett rasszista erıszak célpontjaivá váltak, melyet a politikai populizmus, a győlöletbeszéd és a szenzációhajhász média tovább szít” – közölte a szociális és esélyegyenlıségi biztos csütörtökön. Hozzátette: egyes esetekben ráadásul a romákat teszik bőnbakká szélesebb társadalmi rétegeket érintı problémákért is. A Bizottság erısen elítéli a romák elleni erıszak minden formáját és felszólítja a tagállami hatóságokat, hogy biztosítsák minden lakosuk biztonságát országaik teljes területén. A sajtóközleményében Spidla emlékeztet rá, hogy az Európai Unió alapeszméi minden az elızı századokban a kontinensen lezajlott rasszista győlöletet, pogromot és üldözést

messzemenıen elutasítanak. „Európa kiáll minden férfi, nı és gyermek diszkriminációmentes élethez való jogaiért, toleranciára és a mássághoz való jog védelmére szólítva a társadalmát.” Spidla szerint nem hunyhatunk szemet azon problémák felett, melyekkel a romák kénytelenek számos tagállamunkban szembenézni, beleértve a szélsıséges szegénységet, a szociális befogadás hiányát, a folyamatosan magas munkanélküliséget és a hozzáférhetı oktatás alacsony színvonalát.

Régiók, önkormányzatok Budapest nyerte az uniós mobilitási versenyt 2009. február 26. – BruxInfo Budapest nyerte el az idei Európai Mobilitási Hét díját, amelyet a fıvárosi mobilitási hét megszervezése és a városi közlekedés hatékonyságának javítása miatt érdemelt ki – derült ki a hétfı (2009. február 23.) délutáni brüsszeli díjátadón, ahol elıször osztották ki az „Európa zöld fıvárosa” címet is, amelyet jövıre Stockholm, 2011-ben pedig Hamburg viselhet majd. Tizenkilenc országból hatvanhat város nyújtott be pályázatot az Európai Mobilitási Hét díjának elnyerésére, amelyek közül 44-et fogadott el a várostervezıkbıl, közlekedési és tömegközlekedési szakértıkbıl álló zsőri. Ezek közül három jutott a döntıbe, s végül a horvát fıvárost, Zágrábot, és a portugáliai Almadát maga mögé utasítva nyert Budapest a hétfıi díjátadón. A zsőri egyik tagja, Tom Rye tömegközlekedési szakértı a kiválasztási szempontokról elmondta: a legfontosabb az volt, mennyire igyekszik hosszú távú eredményeket elérni egyegy város a mobilitási hét céljai közül, vagyis a fenntartható közlekedés, a károsanyagkibocsátás csökkentése és a tömegközlekedés racionalizációja terén. „Nem szükséges egy fenntartható városi terv, de egy legalább arra hajazó javaslat sokat nyom a latban” – mondta. Rye azonban hozzátette azt is, hogy a mobilitási hét eseménysorozatának megvalósulása is sokat számított, vagyis az, hogy milyen programokat kínál, hogyan kommunikálják, milyen értékeket közvetít lakosai felé a helyi kezdeményezés, illetve, hogy sikerül-e egy nagy befolyású politikust az ügy mellé állítania. A Budapest nevében a díjat átvevı Gonzlik Tamás köszönıbeszédében elmondta, hogy ezt a díjat leginkább a budapesti polgárok nyerték. Budapesten az átmenı kamionforgalom kitiltása, idén októbertıl a városba csak a környezetvédelmi minısítést megkapó „zöld matricás” autók beengedése, az épülı négyes metró és az autóforgalom elıl elzárt területek növekedése mind segít a város levegıjének javításában, melyet immár egy európai szinten is példaértékő szmogriadó-rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási rendelet is megtámogat. A díjátadón elıször került sor az – európai kulturális fıvárosok mintájára születı – európai zöld fıvárosok cím kiosztására, melynek birtokosai egy évig viselik a titulust, és egy év felkészülési idıt kapnak törekvéseik megvalósítására. Ennek alapján 2010-ben Stockholm, 2011-ben pedig Hamburg városa büszkélkedhet majd az Európa zöld fıvárosa címmel. Mobilitási Hét

Összesen 2102 város 218 millió polgárt képviseletében vett részt az Európai Mobilitási Hét szervezésében és megvalósításában 2008-ban, mely tavaly „a tiszta levegıt mindenkinek” szlogennel futott. 2009. szeptember 16-22-e között rendezik meg a mobilitási hetet, melynek a városi közlekedés hozzájárulása a klímaváltozáshoz áll majd a fókuszában. A mobilitási hét tavalyi díjazottja a horvát Koprivnica városa, melynek polgármestere a „stafétabot átadása” elıtt elmondta, hogy 2002 óta szerveznek mobilitási hetet és folyamatosan törekednek az autóforgalom csökkentésére, miközben évente 7 autómentes napot tartanak. Igen kiterjedt bicikliút hálózatot épített ki a magyar határtól 25 kilométerre található városka, melynek nyomán 400 százalékkal nıtt a biciklihasználók aránya. A turistáknak és az iskoláknak kedvezményes bringabérlési rendszert alakított ki az önkormányzat, mellyel „voltak gondok”, de a pozitív hozadékok messze túlszárnyalták azokat. Emellett a városi zöld felületek aránya is megnégyszerezıdött, minden középületet és boltot akadálymentesítettek a mozgásukban korlátozottak életének megkönnyítésére, hogy az ezer diákot érintı iskolabusz-szolgáltatás kialakítását és a köztéri biciklimúzeumot ne is említsük. Gonzlik Tamás a BruxInfónak adott nyilatkozatában elmondta, jól mutatja a fıvárosi polgárok elkötelezettségét a mobilitási kérdések iránt, hogy a szmogriadó elrendelését támogatók aránya 90 százalékos. Szerinte Budapestet a mobilitási díj további cselekvésre ösztönzi majd, miközben a metróépítés és -felújítás, valamint a kötöttpályás közlekedési eszközök részarányának növekedése az összforgalomhoz viszonyítva tovább fog nıni, s így tovább javul majd a fıváros közlekedése és a levegı minısége. Kerényi László Sándor, a Fıvárosi Önkormányzat közlekedési ügyosztályvezetıje hozzátette, hogy a metró mellett az 1-3-as villamosok vonalának felújítása is javít majd a tömegközlekedés minıségén, ami a városlakókat a dugóban állás helyett a villamosra szállásra készteti. Kerényi hozzátette, nagy a nyomás a civilek részérıl a kerékpározás körülményeinek javítására, melynek nyomán a bicikli-úthálózat további fejlesztése és egy városi bringakölcsönzı rendszer kiépítése is a tervek közt szerepel, de például Béccsel összevetve szerinte komoly hátránya Budapestnek, hogy a beépítettség sokkal nagyobb, ezért óriási kihívás kellıen széles kerékpárutat építeni a belsı kerületekben. Az autók belvárosból való kitiltásának kérdésére, Kerényi közölte, hogy például az ötödik kerület Fı utca programja példaértékő, de további 2-3 Duna-híd megépülése nélkül esély sincs a közúti forgalom nagy részének elterelésére anélkül, hogy alapjaiban ne sérüljön a fıvárosi közlekedés. Európa Zöld Fıvárosa Az Európai Zöld Fıváros címet az észt Jüri Ratas, Tallin volt polgármestere, az észt parlament alelnöke javaslatára hozta létre az Európai Bizottság, a városi élet minıségének elımozdítására és a várostervezés során a környezetvédelmi szempontok módszeres figyelembevételére. A díjátadóról egyéb elfoglaltságai miatt távolmaradó Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos közleményében gratulált Stockholmnak és Hamburgnak azon törekvéseikért, hogy elıtérbe helyezik az életminıség és a környezetvédelem tényezıit a városvezetés döntései kapcsán. „A két nyertes város mintát mutathat a következı években Európa többi részének a légszennyezés, közlekedési dugók és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése, valamint a hulladék és vízgazdálkodás javítása terén” – hangsúlyozta a biztos.

2010: Stockholm A 800 ezer lakost számláló svéd fıváros, Stockholm 2050-re kıolajmentessé szeretné tenni a város mőködését. A város integrált menedzsment rendszert alakított ki a környezetvédelmi szempontok átfogó figyelembevételére, melyet az önkormányzat költségvetésébıl is finanszíroznak. A lakosok 95 százaléka kevesebb, mint 300 méterre lakik a legközelebbi zöld területtıl, miközben egy új dugódíj-rendszer bevezetése és a tömegközlekedést használók arányának növelése nyomán 25 százalékos CO2-kibocsátás csökkentéssel büszkélkedhet 1990 óta, mellyel a stockholmiak átlagosan fele annyit szennyezik a légkört, mint a svéd átlag. 2011: Hamburg A 2011-es zöld fıváros cím nyertese Hamburg, amely 1,8 millió lakója számára már ma is kiemelkedıen jó levegıminıséget biztosít, CO2-kibocsátását pedig 2020-ig 40, 2050-re pedig 80 százalékkal szeretné csökkenteni. A lakosonkénti kibocsátás már ma 15 százalékkal az 1990-es szint alatt van, miközben a város folyamatosan befektet az energiahatékonyságba és a szennyezés-csökkentésbe. Ezek keretein belül 400 középület 200 ezer fényforrását takarékosra cserélték, valamint 600 helyen új kondenzátoros bojlereket szereltek fel a régi energiapazarlók helyett. Hamburg városa mindezek felett egy tudatosságnövelı kampányba is belefogott „ötletek vasútja” címmel, melynek keretében más-más városok mutatják be saját zöld ötleteiket a szerelvény kocsijaiban. Az ezentúl évente kiosztandó zöld fıváros cím elnyeréshez 10 környezetvédelmi mutató mentén vetik össze a pályázóvárosokat, amely bármely 200 ezer fınél több lakost számláló település lehet Európában. Emellett a kitőzött célok nagysága és megvalósulásuk mikéntje, valamint a más városok felé közvetített értékek is beleszámítanak az értékelésbe. 2010-11-re összesen 35 település pályázott, melyek közül nyolcat választottak be az esélyesek közé: ezek a nyertesek mellett Amszterdam, Bristol, Koppenhága, Freiburg, Münster és Oslo voltak. A 2012-es címre 2009 szeptemberéig lehet pályázni.

ESEMÉNYEK „BENNE VAGYUNK! ÖT ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN” – Pályázati felhívás A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a Magyar Kultúra Alapítvány „BENNE VAGYUNK! ÖT ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN” címmel 2009. április 8-május 10. között megrendezi a XIII. Magyar Karikatúra Mővészeti Fesztivált. Ennek keretében pályázatot hirdetnek hazai karikaturisták részére, az alábbi témában: „Magyarország öt éve csatlakozott az Európai Unióhoz”. A hazai karikaturisták fıdíja 500.000,- forint. A szervezık vendég kiállító mővészként meghívják a Magyarországgal együtt csatlakozott országok (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia, Szlovénia) karikaturistáit. A külföldi karikaturisták fıdíját (500.000,- Ft) az

Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma közösen ajánlotta fel. A szervezık a XIII. Magyar Karikatúra Mővészeti Fesztiválon szeretnék bemutatni a 2004. évi, „Vigyázat, jövünk! Magyar karika-túra Európába” címő, VIII. Karikatúra Mővészeti Fesztivál alkotásait is. Ehhez kérjük az akkor pályázatot beküldött karikaturistákat, hogy ismét bocsássák rendelkezésünkre eredeti pályázati alkotásukat. A mővek beérkezési határideje: 2009. március 18. 16 óra Cím: Magyar Kultúra Alapítvány, 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. A szervezık a fesztiválra beérkezett mővek válogatását könyvben is megjelentetik, a legjobb alkotásokat pedig a budapesti bemutatót követıen (várhatóan 2010. január 31-ig), vándorkiállítások keretében több hazai és európai nagyvárosban is bemutatják. Bıvebb információ: Magyar Kultúra Alapítvány: Bába Szilvia Telefon: (+36-) 224-8122; E-mail: [email protected] Honlap: www.mka.hu

2008. szeptember 26-2009. április 6. A Másik A tárlat Claude Lévi-Strauss híres 1952-es írására, a Faj és a történelem címmel megjelent UNESCO-kiadványra épül. A kiállítás utazásra kalauzol a kultúrák sokféleségének birodalmában, miközben azt is bemutatja, milyen sokféle csapda, akadály áll a Másikkal való találkozás útjában. A tárlat Magyarországon eddig még nem látott ritka néprajzi tárgyakat, kultúrtörténeti jelentıségő eredeti dokumentumokat, kortárs és klasszikus mőalkotásokat, keresztény vallási kincseket és prekolumbián arany ékszereket vonultat fel a hétköznapi élet kultúrájának ilyen módon különleges kontextusba helyezett tárgyai mellett. Helyszín: Néprajzi Múzeum Kapcsolódó linkek: http://www.amasik.hu/ 2009. február 26-március 1. I. Európai Leader Expo A LEADER-mozgalom minden évben megrendezésre kerülı nemzetközi találkozójára a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek saját tevékenységük bemutatásán túl elhozzák az expóra országuk vidéki turisztikai kínálatát, nagyszerő helyi termékeiket, gasztronómiai ajánlataikat, iparmővészeti és kézmőves remekeiket, kulturális hagyományaikat. A magyar régiók és az EU-s tagállamok szerint szervezıdı kiállításon (mint a vidéki, falusi és tanyai turizmus mőködtetıi, kiszolgálói) a helyi gazdák, ıstermelık, családi és társas vállalkozók, települések, intézmények, alkotó mővészek, amatır mővészeti csoportok, civil szervezetek, együtt mint vidékfejlesztı közösségek vesznek részt. A kiállításról bıvebben a rendezvény honlapján olvashat. Helyszín: Hungexpo Budapesti Vásárközpont, D pavilon (1101 Budapest, Albertirsai út 10.) 2009. február 27. Magyarországi Klímacsúcs A konferencia célja, hogy fórumot biztosítson a gazdaság, a politika, a tudomány és a civil társadalom képviselıinek a véleménycserére az éghajlatváltozás veszélyeirıl és a védekezés fontosságáról, annak lehetıségeirıl. A részletes program itt megtekinthetı Szervezı: Klíma Klub Helyszín: Budapest, Hotel Intercontinental Kapcsolódó linkek:

http://www.klimaklub.hu/files/file_53_1234791093.jpg 2009. február 27-2010. november 26. Szakpolitikai konferenciasorozat a 2011-es magyar EU-elnökséghez kapcsolódóan A lisszaboni stratégiát, s annak különbözı aspektusait veszi górcsı alá az elsı konferencia, melyet a 2011-es magyar EU-elnökséghez kapcsolódó szakpolitikai rendezvénysorozat keretében tartanak 2009. február 27-én, az MTA Politikai Tudományok Intézetében. A kezdeményezés célja egy olyan átfogó szakpolitikai konferenciasorozat rendezése, amely a magyar EU-elnökség idıszakára felméri és elemzi a magyar álláspontot az uniós szakpolitikai kérdéskörökben. A következı konferenciák idıpontja, témája: 2009. február 27.: A lisszaboni stratégia: kutatásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, szociális kérdések 2009. március 27.: Energiapolitika 2009. április 24.: Bıvítés és külpolitika 2009. május 29.: Mezıgazdaság, vidékfejlesztés 2009. szeptember 25.: Információs társadalom 2009. október 16.: Pénzügyek, adó, vám 2009. november 13.: Környezetvédelem, vízügy 2009. december 18.: Kommunikáció, országkép, Pécs 2010 2010. január 29.: Az Unió új keretei: a lisszaboni szerzıdés 2010. február 26.: Oktatás és kultúrpolitika 2010. március 26.: AGENDA 2014-2020 Bıvebb információ olvasható a konferenciasorozat honlapján. Helyszín: MTA Politikai Tudományok Intézete 2009. február 27. 10:00 Az EU2011 Civil Munkacsoport ülése 2011 a civil társadalom számára is igen fontos dátum, ugyanis ebben az évben Magyarország tölti majd be a soros elnöki tisztet az Európai Unióban. A civil szervezetek egy csoportja éppen ezért hozta létre az EU2011 Civil Munkacsoportot, mely, céljának tekinti Magyarország 2011-es EU-elnöksége civil programjainak elıkészítését, közös hozzájárulás kialakítását. Az EU2011 Civil munkacsoport minden olyan civil szervezet részvételére nyitott, mely fontosnak tartja a magyar EU-elnökség sikerét. A munka 4 tematikus munkacsoportban kezdıdött meg: (1) szociális ügyek, esélyegyenlıség, foglalkoztatáspolitikai kérdések, (2) Európa-tudat, aktív európai állampolgárság, (3) az EU bıvítése, szomszédságpoltika, Nyugat-Balkán, (4) fenntartható fejlıdés, klímaváltozás, energiapolitika A munkacsoportok közül az Európa-tudat, aktív európai állampolgárság kérdéseivel foglalkozó tart legközelebb ülést. Regisztráció:[email protected] Helyszín: Pallas Páholy (V., Budapest, Alkotmány u. 15.) 2009. március 5. 17:00 Kit érdekel Európa? - Európai parlamenti választás - 2009 Hogyan kommunikál az Európai Parlament? A sajtón keresztül mi jut el ebbıl a laikusokhoz? Az EP-választások jelentette kommunikációs kihívások és sok más érdekes kérdés. Elıadó: Perger István, magyar sajtóattasé, Európai Parlament sajtószolgálata. A részvétel elızetes regisztrációhoz között. Bıvebb információval Szekeres Ildikó irodavezetı áll rendelkezésükre ([email protected]). Szervezı: EUROPE DIRECT Szeged Helyszín: SZTE ÁJK Kari Társalgó (Szeged, Tisza Lajos krt. 54. III. emelet)

STATISZTIKA, ELEMZÉS Európai árfolyam-mechanizmus ERM (EXCHANGE RATE MECHANISM) Az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa. A mechanizmus a rendszerben résztvevı valutákra a központi bankok által megállapított úgynevezett központi paritásrácsból, valamint a valutákra vonatkozó kétirányú lebegtetési sávból áll. Az ERM lényege, hogy amennyiben a valutaárfolyamok alakulása a paritásrácsból történı kilépés veszélyével járna, a központi bankok kötelesek beavatkozni az árfolyamok fenntartása érdekében. ERM II (EXCHANGE RATE MECHANISM II) Az euró bevezetésével az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa, az ERM helyébe az ERM II lépett, amely az euró, valamint az euróövezetbıl kimaradó, de az árfolyam-mechanizmusban részt venni kívánó tagállamok valutái közötti kapcsolatot biztosítja. Az ERM II-ben való részvétel az euróövezethez csatlakozás feltétele. Forrás: EUvonal