EU-Georgikon 216. szám, 2008. február 27. TARTALOM: A környezet (ökológia) és a gazdasági élet (ökonómia) egyensúlya ......................................... 2 Igen érdekes technológiai tapasztalatok. ................................................................................ 2 A növényvédő-szerek megszüntetése..................................................................................... 3 20%-kal kevesebb nitrogén-felhasználás ............................................................................... 4 A harmadára lecsökkentett géppark ........................................................................................... 4 Vetés közvetlenül a hengerezés előtt ..................................................................................... 4 Nicolas Sarkozy állásfoglalása: „határozottan ellenezek mindenféle olyan egyezményt a Világ-kereskedelmi Szervezettel (WTO-val), ami nem szolgálja országunk érdekeit”............. 5 …és az elnök az EU verseny-aránytalanságai ellen akar küzdeni ............................................. 6 Stílusváltás a mezőgazdasági kiállításon.................................................................................... 6 Marhahús : az Unió újabb felülvizsgálati akciója Brazíliában................................................... 6 Sertésválság: Michel Barnier az „export-támogatások felértékelését” szeretné elérni .............. 7 Egészséges élelmiszert azoknak a fogyasztóknak, akik sokáig akarnak élni............................. 7
2
A környezet (ökológia) és a gazdasági élet (ökonómia) egyensúlya Vendée megye: A Sapev Közösen Gazdálkodó (magánjellegű) Társulásban (Gaec-ben) a szántás nélküli technológia elfogadása túl megy azon, hogy felhagytak az eke használatával. Egy környezetbe való beavatkozás ügye a helyére került, miután tesztelték az új technológiákat. Átgondolni, kipróbálni, újítani…François Mandin ehhez ért. „Mindezeket (a képességeket) tán az őseimtől örököltem” – mondja mosolyogva. „Apám volt az első, aki öntözést valósított meg Vendée-ben, és aki a beszerzési gazdasági társaságot (Gt-t) létrehozta. Már 1974.-ben használt SEMAVATOR-t (Howardféle direktvetőgépet). Két társammal, Damier Valoteau-val és Thierry Rabillervel, azon dolgozunk, hogy a mesterségünk a lehető legkevesebb hatással legyen a környezetre, őrizze meg a talaj állapotát, és segítse elő a biológiai sokszínűséget. Számunkra egyetlen mód, hogy ezt elérjük az, ha csökkentjük a beavatkozások mértékét, legyen szó akár a felhasznált anyagokról, az öntözésről, vagy éppen a talajmunkákról. Egy „dezintenzifikáció”(külterjesebb gazdálkodásra való áttérés) folyamatában vagyunk benne. A dolog azon áll (vagy bukik), hogy megtaláljuk-e az egyensúlyt az ökológia és az ökönómia között. A Gaec 1994. évi megalakulása óta az őszi vetésű kultúrák esetében az egyszerűsített vetési technológiáit választottuk. És a gazdaságban 1997.-től nem használnunk ekét.” Igen érdekes technológiai tapasztalatok. A termelők kevesebb időt töltenek el a traktoron ülve, s az így felszabaduló időt tanulásra, továbbképzése, és a táblák alaposabb megfigyelésére lehet - és kell - fordítani. Tíz év óta a termelési időszakok követik egymást,… és egymásra egyáltalán nem hasonlítanak. Néhány „átmenet” esztendő után a búza, és a borsó fajlagos hozama többé-kevésbé stabillá vált, és megfelel a termelők elvárásainak: a durum búzánál 60 q/ha, a közönséges búzánál 70 q/ha, és a borsónál 50 q/ha. Viszont a kukorica esetében a dolog nem ilyen egyszerű. „Ebben az évben (2007.-ben) a meszes-agyagos talajokon termelt kukoricánál néhol alig értünk el a 80 q/ha hozamot, amíg más (talajú) táblákon meghaladta a 110 q/ha-t is. A kukorica jól kikelt, de 4 leveles állapotában, amikor a növény „levált a magról”, a növény nem fejlődött tovább. Még ha e jelenség úgy tűnik, mintha nagyon is a talajhoz kötődne, ám senki nem tud rá magyarázatot adni.” – bánkódik a termelő. „Igaz az is, hogy nem mindig követtük az egyszerűsített termelési technológiát. Ebben az esetben a vetés sorába járó dárda alakú művelő-testek segítségével valósítottuk meg a vetést. Pedig máshol ez jól funkcionált. Egy
3
dolog biztos, ezt - kísérletek beállításával - újból ki kell próbálnunk. Mert szerintem a technológiával kapcsolatos kísérletek ismét megteremtik a szakmánk fontosságát és érdekességét. De azt ma nagyon is el kell ismerni, hogy a referenciáink hiányosak. Azt várjuk az intézetektől, hogy még többet dolgozzanak és tegyenek ebben a témában.” A növényvédelmei kezelésekkel kapcsolatban François Mandin bevallja, hogy csak előzetes tapasztalatokkal rendelkezünk. „Semmi sincs bebizonyítva”folytatta. „Úgy gondoljuk, hogy jobb 5 gramm/ha Allié-t alkalmazni, mint chlortoluron-ból 1,5 kg/ha-t. De hogy ez jó választás-e?- (az kérdéses.) Olyan értelemben jó, hogy területegységre vetítve gyökeresen csökkentettük a kijuttatott hatóanyagot. Tíz évvel ezelőtt még 5 kg/ha hatóanyagot használtunk fel rendszeresen: ma már a 2 kg/ha-hoz közeledünk.” A növényvédő-szerek megszüntetése A cél valóban az, hogy felépítsünk egy olyan rendszert, amely le tud mondani a növényvédő-szerekről. De hogyan?- Hát úgy, hogy mulcsot képezünk a felszínen, és egész évben fedve tartjuk talajt, hogy csökkentsük a gyom-terhelést – például. „A hivatalosan jóváhagyott dózisok 20%-ával dolgozunk, mindig optimális körülmények mellett: kis (víz)mennyiséggel (25 l/ha), reggel 6 és 10 óra között, és figyelembe vesszük a levegő relatív nedvesség-tartalmát. A növény-betegségek és növény-kártevők oldaláról nincs gond. A növény-fedettség (állandó) fenntartása elősegíti a futrinka-populációk felszaporodását: s itt nincs többé gond a meztelen-(vagy csupasz-)csigákkal.” (A spanyol és barna csupaszcsigák már Magyarországon is több mint 20 éve megjelentek. Szerk.)
Igazi gond marad viszont a kukorica gyomirtása. A gyomfertőzés jelentős mértékben függ az alkalmazott vetési technológiától, és a gyomosodás ellen több éven át is fel kell lépni. A búza aratása után közvetlen jelentkező árvakelés, és egy az egynyári egyszikűek irtására alkalmas glifoszfát kezelés lehetővé teszi, hogy a gyomfertőzés csökkenjen az ezt követő kukoricában. E kultúra számára a központi technológiai elemek egyike marad az, hogy rotációs kultivátorral járatjuk meg a területet a vetés előtti napon. Idővel szeretnénk a sorközöket szalmával takarni, hogy a lehető legtöbb nedvességet őrizzük meg a talajban, miközben korlátozzuk a gyomok kelését is. Az általunk használt rendszerben azt is el kell fogadni, hogy a táblák nem lesznek mindig tökéletesen gyommentesek. Ami igazán számít, az a nettó jövedelem, és nem a terület tisztasága (gyommentessége), vagy a termelt kukoricanövény nagysága! Az eddig elért eredményeinket meglehetősen kiegyensúlyozottá teszik a folyamatosan csökkenő költségek. Elég az, hogy mindez a jelenlegi környezeti probléma-körre ad feleletet.
4
20%-kal kevesebb nitrogén-felhasználás A Gaec számára a környezet igencsak prioritás marad. Annál is inkább, mivel az ivóvíz-bázisok védelme a jó gazdasági környezet alapfeltétele. Úgyhogy 2001.-ben a gazdaságok (gazdák) eldöntötték, hogy belépnek egy CTEbe. (CTE: szerződés a gazdák és az Állam között a területi fejlesztés elősegítésére). „Olyan lépés ez, amely minimálissá teszi a további fejlesztések pénzügyi kockázatát. Mi nagyra-törő célokat fogalmaztunk meg: a szántás nélküli művelés egész gazdaságra történő kiterjesztése, 190 ha zöldtrágya vetése évente, a N– felhasználás 20%-os csökkentése, a kukorica vetésterületének 10%-os csökkentése, 5 km hosszú (táblák-menti) sövény telepítése,… a legnehezebb az volt, hogy vita nélkül fogadjuk el a N csökkentést. A kukoricára 120 kg /ha N hatóanyagot adtunk ki csupán, de azt is több részletben. Ez hiba volt! A növények ezt megsínylették. Ettől kezdve tudjuk, hogy egy jó szerkezetű talajnál semmiféle N-veszteség sem lép fel. Semmi kockázata sincs tehát annak, hogy egy-menetben juttassuk ki az egész dózist.” „Néha egy kissé félünk, és a szomszédok is őrülteknek tartanak bennünket! De ez nem akadályoz meg minket abban, hogy előbbre lépjünk. Egyébként a múlt év óta minden búzát, és minden borsót direkt-vetéssel vetünk el. S mindez nagyon jól működik.” Delphine Nicolas Forrás: Réussir Céréales Grandes Cultures, 2007. december, 30-32. oldal. (Cs.A.)
A harmadára lecsökkentett géppark Tíz éve a Gaec jelentős gépparkkal rendelkezett: „4 m-es munkaszéleségről a 3 m-es munkaszélességre tértünk át annak érdekében, hogy csökkentsük a traktor- vonóerőigényt. Immár csak két traktorunk van: egy 100, és egy 120 lóerős (míg 10 évvel ezelőtt 5 traktorunk volt), továbbá van egy 24 m munkaszélességű SPRA-Coupe permetezőgépünk, és 3 vetőgépünk (egy NXtípusú – a kukoricához, egy tárcsás Väderstad, és egy talajmaróval ellátott Semavator Accord vetőgép), amelyek elegendőek ahhoz, hogy biztosítsák 330 ha munkálatait.” Vetés közvetlenül a hengerezés előtt Hogy érthetővé tegye ezt az alcímet, François Mandin egy búzával kapcsolatos példát mond el: „A betakarítás követően azonnal elvégezzük a búzatábla tarlóhántását, hogy a nyári egyszikű növényeket kikeltessük. A zöldtrágya (tárcsás vetőgéppel történő) vetése előtt, augusztus végén a területet 1 l/ha glifoszfáttal kezeljük. Mihelyt az időjárás megengedi februárban, vagy
5
márciusban megszüntetjük a zöldugart. Erre több módszer is alkalmas: a tarlóhántás, a növényzet leszecskázása (talajmaróval, szárzúzóval, vagy „Orkán”-nal), a fagy utáni hengerezés, ... A kukorica vetése előtti napon: forgóboronával (rotációs kultivátorral), vagy talajmaróval kell a talajt megművelni. A vetéshez mostantól fogva 3 technikát próbálunk ki: A közvetlen vetést (csak fogasolást alkalmazva), vetéshez fogasolást és forgóboronát, illetve csak forgóboronát alkalmazva. A búzavetésnél úgy használtuk a vetőgépet, hogy a vetés közvetlenül a hengerezés elé kerüljön. A vető-magvakat így azonos mélységbe juttattuk.”- vonta le a következtetést François Mandin. D.N. Forrás: Réussir Céréales Grandes Cultures, 2007. december, 32. oldal. (Cs.A.)
Nicolas Sarkozy állásfoglalása: „határozottan ellenezek mindenféle olyan egyezményt a Világ-kereskedelmi Szervezettel (WTO-val), ami nem szolgálja országunk érdekeit” „Határozottan ellenzek mindenféle olyan egyezményt a WTO-val, ami nem szolgálja országunk érdekeit”- jelentette ki Nicolas Sarkozy köztársasági elnök február 23-án a párizsi nemzetközi mezőgazdasági kiállítás megnyitásán. Az államfő felszólalása - mind formailag, mind tartalmilag - a szakítás jeleként volt értelmezhető. Maximálisan korlátozta a kiállítás meglátogatásának idejét, alig egy órán át volt itt jelen, melyet nagy tolongás, tapsvihar, ám néhány füttyszó is kísért. Azelőtt, 2007. szeptemberében, az állattenyésztők nagy gyűrű alakú halljában – a Rennes-ben elhangzott beszéd folytatásaként – fejtette ki véleményét. Szemben azzal „a tisztán védekező és konzervatív állásponttal, ami túl gyakran volt a miénk” a Közös Agár Politikára (KAP-ra) vonatkozóan, ő „az offenzívát” választja, s „a KAP valódi megújulását” követelte a 2009. évtől kezdve. Jogszerűvé is kívánja tenni ezt a politikát. E jogszerűség (törvényes elismertetés) nevezetesen a „piacok irányításán keresztül valósul meg, mely tény a mezőgazdasági termelőket, és a termékpályákat teszi egyre inkább felelőssé”. Ezzel kapcsolatban felszólította a gazdákat, hogy tegyék rendbe a termékpályáiknál „uralkodó zűrzavart”, és közben a sertés- és a zöldséggyümölcs termékpályákra mutatott rá. „Ez (a zűrzavar) nem mindig a mások hibája”- vetette oda a köztársasági elnök. Forrás: Agrafil 2008. február 24. (DT)
6
…és az elnök az EU verseny-aránytalanságai ellen akar küzdeni Ez egy másik kemény téma az elnök részére a közösségi preferencia védelme „egyetlen durva szó nélkül” – tagolta élesen, miközben azt magyarázta, hogy „éppen emiatt hoztuk létre Európát”. Mivel a termelői árak növekednek, „elérkezett az idő a közösségi preferencia kialakítására”, amelynek „az egészségügyi és környezetvédelmi normák alkalmazásán” kell alapulnia. Ebben az összefüggésben EU-szinten e normák egységesítéséhez kötődő problémákra kell megoldást találni. „Nem csak az a kérdés, hogy a francia gazdálkodók szenvednek az előnytelen versenytől” – magyarázza. Rövid látogatása után immár egy újabb lehetséges látogatásról is szólt a fáma. A köztársasági elnök is jelezte, kérni fogja a francia gasztronómiának a világörökség részeként történő elismerését az UNESCO-tól. Forrás: Agrafil 2008. február 24. (K.I.)
Stílusváltás a mezőgazdasági kiállításon Luc Guyau, a francia Agrárkamarák (APCA) elnöke reagált Nicolas Sarkozy megnyitó beszédére a Romain Hussenot által vezetett TV-közvetítés alkalmával. „A kiállítás gyors végigfutása helyett – mint ahogy azt Jacques Chirac tette, amikor államfőként először látogatott el – Sarkozy nagy beszédet tartott a francia mezőgazdaságról alkotott jövőképéről, mellyel megmutatta, hogy jól ismeri a mezőgazdaság problémáit”. És folytatta: „egy KAP reform szükségességét hangsúlyozta, a támogatások igazságosabb elosztását, piacszabályozó eszközök bevezetésének szükségességét” (Európa szintjén, állami szinten, illetve szakmai szinteken is). Viszont Luc Guyau sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Franciaország megtiltotta a GMO növények kereskedelmi célú termesztését, amely magyarázatot ad egyben a megszüntetendő technológiai lemaradásra is. „Még ha a francia gazdálkodók nem is termelnek ilyen növényeket, az importált génkezelt növények megjelennek a fogyasztók tányérján”. Forrás: Agrafil 2008. február 24. (K.I.)
Marhahús : az Unió újabb felülvizsgálati akciója Brazíliában Február 22.-én Brazília kétszáz olyan húsmarha-tenyésztő névsorát tartalmazó listát küldött el Brüsszelnek, akik feltételezhetően betartják az uniós egészségügyi szabályozásokat. Az Európai Bizottságnak február 25.-én kell döntenie arról a küldöttségről, amelynek minél hamarabb meg kell érkeznie Brazíliába, hogy felülvizsgálják a brazil állatorvosok által küldött jelentésekben
7
szereplő állattartó telepek egészségügyi állapotát. Ha e gazdaságok valóban megfelelnek az európai előírásoknak, akkor újra exportálhatnak marhahúst az Európai Unióba. Tenyésztői névsor hiányában viszont az Európai Unió, jelen esetben január 31. óta, tényleges embargót tarthat fenn a brazil marhahússal szemben. A brazil szakembereknek tett kifogás okai a hús nyomonkövethetőségében fellelhető hiányosságok voltak. Forrás: Agrafil, 2008. február 24. (K.N.)
Sertésválság: Michel Barnier felértékelését” szeretné elérni
az
„export-támogatások
Egy február 21.-én kiadott sajtóközleményben Michel Barnier francia földművelésügyi miniszter arról biztosít mindenkit, hogy „az Európai Bizottságnál további lépéseket fog tenni - azon országok támogatásával, ki e célok elérésében osztoznak vele - avégett, hogy az export-helyreállítások támogatásait újra felértékeljék”. Legalábbis ezt ígérte a miniszter a sertéstenyésztőknek miután e napon találkozott velük. „A találkozóknak ez a fajtája (mely az ágazat összes szereplőjét magába tömöríti) általában kevésbé szokott sikeres lenni a döntéshozatal szempontjából”- ismerte el Jean-Michel Serres, a Sertéstenyésztők Országos Szövetségének (FNP) elnöke. Egy hónap múlva a tenyésztők képviselői újra találkozni szeretnének Michel Barnier-val - immár “szűkebb körben”-, amikor is be fogják mutatni azt a programot, mely megszabadíthatja a termékpályát azoktól a versenyhelyzettel járó torzító hatásoktól, melyektől évek óta szenved. Forrás: Agrafil, 2008. február 24. (K.N.)
Egészséges élelmiszert azoknak a fogyasztóknak, akik sokáig akarnak élni „Egészségügyi szinten az élelmiszerek minősége napról napra javul és az összes termékeknek, amelyek a bio-termelőktől, vagy akár az ipari mezőgazdaságból származnak, ugyanazoknak a szigorú biztonsági előírásoknak kell megfelelniük.”- jelentette ki a Föld-Infó TV vitaműsorán Pascale Braind, a Francia Élelmezés-egészségügyi Biztonsági Hivatal (AFSSA) főnökasszonya. „Minden érdekünk az, hogy a fogyasztók jól és sokáig éljenek, hogy minél inkább eladhassuk nekik a termékeinket.”- ironizált Jacques Gravegeal, a hérault-i Mezőgazdasági Kamara elnöke. Ő az, aki ugyancsak kijelentette, hogy előnybe részesíti az európai uniós termékeket, hiszen így garantálni tudják a minőséget. Forrás: AGRAFIL, 2008. február 24. (M. I.)
8
Fordításában, szerkesztésében, kiadásában közreműködtek A VE Tanácsadó Továbbképző és Távoktatási Intézet, Keszthely Deák F. u. 57. megbízásából: a VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar oktatói és hallgatói: Döme Tünde (D.T.), Kurucz Ildikó (K.I.), Kiss Nikoletta (K.N.) és Vad Mónika (V.M.), Móricz Ildikó Eszter (M.I.), hallgatók, Magyar Emma, gimn.tanuló Szaszkóné Dr.Decsi Kincső (Sz.-né Dr.D.K.) agrármérnök, Csepinszky András szakfordító, Szerkesztette: Kurucz Ildikó (K.I.) A fordítást ellenőrizte: Dr. Csepinszky Béla (Cs.B) Olvasó szerkesztő: Dr Szabó Imre (Sz.I.) Informatikai és műszaki szerkesztő: Hudop Gyula Felelős főszerkesztők: Dr. Kárpáti László, Dr. Csepinszky Béla Telefon 06-83/ 314-334, 06-30/ 496-23-35 E-mail:
[email protected] [email protected] Internetes elérhetőség: http://tudashaz.georgikon.hu
