Az EU Tájékoztató Szolgálat hírlevele - 2009. március 13.
TARTALOM
1. HÍREK • • • • • • • •
Csak az ír népszavazás után hagynák jóvá a biztosokat? Barroso: végsı soron az integrációt erısíti majd a válság Az eurózóna miniszterei elutasítják az euró gyorsított bevezetését Ajánlások a pénzügyminiszterektıl Magyarországnak Indulhat a válság sújtotta hazai vállalkozások megsegítése Megállapodás a kedvezményes áfáról Percenként maximum 40 cent lehetne a barangolás díja A legtöbb szemetet a dánok termelik
2. ESZKÖZTÁR Rendezvények • • •
„BENNE VAGYUNK! ÖT ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN” – Pályázati felhívás A Másik Szakpolitikai konferenciasorozat a 2011-es magyar EU-elnökséghez kapcsolódóan
Statisztikák, elemzések • Milyen intézményi változásokat hoz a Lisszaboni Szerzıdés?
HÍREK EU-intézmények, reformok Csak az ír népszavazás után hagynák jóvá a biztosokat? 2009. március 12. – BruxInfo Az új összetételő Bizottság elnökének kiválasztásakor figyelembe kell venni a júniusi EP-választás végeredményét – egyebek között ezt állapította meg az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága, amikor a hét elején három, a Lisszaboni Szerzıdésrıl szóló jelentést hagyott jóvá.
Az EP alkotmányügyi bizottsága politikai megállapodást sürget a cseh elnökség és a Parlament között a következı Bizottság elnökének kiválasztási eljárása ügyében – jelentette ki a hétfıi voksolást követıen a szakbizottság feje, Jo Leinen (szocialista, német). A témával, pontosabban a Lisszaboni Szerzıdéssel összefüggésben hétfın három jelentést is tárgyalt az EP alkotmányügyi bizottsága: ezek közül a legnagyobb politikai súllyal Jean-Luc Dehaenenak (néppárti, belga) jelentése bír, amely a Lisszaboni Szerzıdésnek az EU intézményi egyensúlyára gyakorolt hatását boncolgatja. A jövıbeni bizottsági elnök kiválasztása volt az a pont, ami a jelek szerint a szakbizottságot a leginkább foglalkoztatta. A Dehaene-jelentés szerint a kiválasztási eljárást a Lisszaboni Szerzıdés szellemében kell végrehajtani (dacára annak, hogy a ratifikációs eljárás miatt a szerzıdés még nem lépett hatályba). Így a jelölt kiválasztása elıtt a Tanácsnak figyelembe kell vennie az európai választások eredményét (megjegyezendı, tulajdonképpen a mostani bizottsági elnök kiválasztásánál is figyelembe vették), és megfelelı konzultációkat kell tartania az EP politikai csoportjaival. Konkrét idıpontjavaslat nélkül a szöveg úgy véli, hogy a Tanácsnak rögtön az EP-választások után meg kell indítania az új bizottsági elnök kinevezési eljárását, emellett „a Lisszaboni Szerzıdés értelmében megfelelıen figyelembe kell vennie a konzultációs folyamat nem hivatalos engedélyezésének informális befejezéséhez szükséges idıkeretet”. A jelentés mindemellett felvázolt egy modellt, amely az EP-voksolás utáni kinevezési eljárások üzemtervét tartalmazza. Eszerint a választásokat követı két hétben zajlana az EP képviselıcsoportjainak felállítása, a harmadik héten az Európai Tanács és a Parlament elnöke közötti konzultációké lenne a fıszerep, amelyeket a Tanács elnöke és a képviselıcsoportok elnökei közötti külön egyeztetések követnének. A választásokat követı negyedik héten az Európai Tanács – a konzultációk eredményeinek figyelembe vételével – pedig megnevezné a Bizottság elnökjelöltjét. A 18-1-1 arányban elfogadott jelentés szerint az új Bizottság kinevezésével meg kell várni az írországi új népszavazás eredményét (ismeretes, hogy az írek tavaly referendumon utasították el a Lisszaboni Szerzıdést, ami megakasztotta az egész ratifikációs folyamatot – a szerk.). A szöveg egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy a kinevezési eljárást „az írországi új népszavazás eredményei ismeretében kell elindítani”. Ennek már csak azért is nagy a jelentısége, mivel a Nizzai Szerzıdés értelmében a biztosok száma kevesebb lenne 27-nél, a Lisszaboni Szerzıdés értelmében azonban ez a szám 2014 novemberéig még 27 lenne. A képviselık mindehhez hozzátették azt is, hogy ha az ír referendum pozitív eredménnyel zárul, akkor az EP-nek hivatalosan csak a Lisszaboni Szerzıdés hatályba lépése után kellene jóváhagynia az új testületet. A szakbizottság egyébként fontosnak tartotta annak kiemelését, hogy az EU vezetıinek kiválasztásakor (a Bizottság elnöke mellett ebbe a körbe tartozik még a Tanács elnöke, illetve a külpolitikai fıképviselı is) figyelembe kell venni a tagállamok földrajzi és demográfiai sokféleségét, a politikai és a nemek közötti egyensúlyon alapuló szempontokat is. A Dehaene-jelentés másik sarkalatos pontja a Parlament összetételével foglalkozik. A júniusi választást a Nizzai Szerzıdés alapján tartják, melynek értelmében a betöltésre váró képviselıi helyek száma 736. Ám a tavaly decemberi tanácsi csúcs úgy döntött: ha a Lisszaboni Szerzıdés a 2009. júniusi európai választások után lép életbe, akkor 2014-ig egy átmeneti rezsim veszi kezdetét. Eszerint azon tagállamok, amelyek „Lisszabon” értelmében növelhetik képviselıik számát, feltölthetnék a megengedett plusz létszámmal kontingensüket, miközben
a Nizzai Szerzıdéshez képest egyedüli (háromfıs) csökkentésre kötelezett Németország nem kényszerül majd arra, hogy honatyái közül idı elıtt néhányat hazaküldjön, hanem 2014-ig kivételesen túlreprezentálhatja magát. Mindez azt is jelenti, hogy a Lisszaboni Szerzıdés életbe lépése után az addig – nizzai alapú – 736 fıs képviselıtestület átmenetileg 754 fıs lehet (a Lisszabonban elfogadott 750+1 helyett). Ezen átmeneti intézkedések végrehajtása – a jelentés szerint – az elsıdleges jog módosítását teszi szükségessé. A szakbizottság felszólította a tagállamokat, tegyék meg azokat a szükséges jogi intézkedéseket, melyek egy júniusi elıválasztáshoz szükségesek: ekkor választanák meg ugyanis a plusz 18 fıt (754-736=18), akik a Lisszaboni Szerzıdés hatályba lépésének idıpontjától megfigyelıként (azaz szavazati jog nélkül) vennének részt a Parlament munkájában, és egy „elıre meghatározott napon, egyszerre” válnának teljes jogú képviselıvé. A szakbizottság a Dehaene-jelentésen kívül még két másik jelentést is elfogadott, amelyek szintén a Lisszaboni Szerzıdéssel foglalkoztak. Ezek egyikét az alkotmányügyi bizottság elnöke, Jo Leinen (szocialista, német) jegyezte. A dokumentum, amely az EP új szerepét és az intézménynek a Lisszaboni Szerzıdés végrehajtásával kapcsolatos felelısségeit veszi górcsı alá, egyebek között üdvözölte, hogy a Lisszaboni Szerzıdés kibıvíti az EP együttdöntési hatásköreit, így például az EU-költségvetés, a mezıgazdasági politika, illetve a bel- és igazságügyek területén. A német, néppárti Elmar Brok jelentése az EP és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatok fejlıdését boncolgatja a Lisszaboni Szerzıdés fényében. A szöveg üdvözölte a nemzeti parlamenteknek – a Lisszaboni Szerzıdés révén – adandó új jogokat; ez ugyanis fokozza ezen intézmények részvételét az EU döntéshozatali rendszerében. A jelentés emlékeztetett arra is, hogy a nemzeti parlamentek „narancssárga lapot” mutathatnak majd azon javaslatok megakadályozására, melyek megítélésük szerint sértik a szubszidiaritás elvét.
Gazdaság és pénzügyek Barroso: végsı soron az integrációt erısíti majd a válság 2009. március 12. – BruxInfo A Bizottság elnöke brüsszeli tudósítók szők csoportjával találkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy miként a tagállamok általában, a közép- és kelet-európai országok is markánsan különböznek egymástól, és uniformizált megoldás helyett a helyi sajátosságokat figyelembe vevı koordinációra van szükség a válság kezelése során. Az Európai Bizottság elnöke brüsszeli tudósítóknak, köztük a BruxInfo munkatársának nyilatkozva védelmébe vette az általa vezetett testület és általában az Európai Unió eddig követett stratégiáját és eddig meghozott intézkedéseit a pénzügyi és a gazdasági válság kezelésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy mivel minden országot különbözıképpen sújt a gazdasági felfordulás, ezért egységes recept alkalmazása helyett sokkal célszerőbb és hatékonyabb a válság testre szabott kezelése, amit a közös források korlátozottsága is indokol. A helyi adottságok közötti eltérés a Bizottság feje szerint hatványozottan igaz a közép- és kelet-európai országokra. Ennek kapcsán utalt rá, hogy március elsején ı is részt vett kilenc térségbeli kormányfı – a délutáni EU-csúcsot megelızı – találkozóján, és közvetlenül tapasztalhatta, hogy maguk az érintettek is úgy vélik: sok esetben helyzetük annyira eltérı, hogy aligha volna értelme ügyük kezelését egybemosni.
José Manuel Barroso ugyanakkor nem zárta ki, hogy egy adott pillanatban az egész térségre kiterjedı válságkezelı intézkedéseket kell hozni, ám nem tartja célszerőnek és bölcsnek a „negatív forgatókönyvekrıl” és az esetleges válaszlépésekrıl jó elıre, hangosan, a nyilvánosság elıtt értekezni. Az Európai Bizottság elnöke azt is határozottan cáfolta, hogy az EU nem mutatott volna eddig kellı szolidaritást a közép- és kelet-európai új tagállamokkal szemben. Barroso úgy véli, hogy egyes vélekedésekkel szemben az európai integráció szétesés helyett megerısödve fog kikerülni a mostani súlyos válságból. Úgy vélte, hogy mostanra láthatóan rendelkezésre áll a politikai akarat az egység és a vívmányok megırzésére. Aggodalmának adott hangot viszont a példátlan elbocsátási hullám miatt és felszólította az európai cégeket, hogy ne munkanélkülivé, hanem képzettebbé tegyék az embereket. Barroso síkra szállt azért, hogy a G20-ak keretében globális válaszok szülessenek a pénzügyi és gazdasági krízisre. Szívesen látna például bizonyos „globális ügykezelési mechanizmusokat” a közösen elfogadott intézkedések nyomon követésére.
Az eurózóna miniszterei elutasítják az euró gyorsított bevezetését 2009. március 10. – EUvonal/BruxInfo Az eurót használó tagállamok pénzügyminiszterei hétfıi (2009. március 9.) találkozójukon elvetették annak a lehetıségét, hogy könnyítsenek az euró bevezetésének feltételein. Jelenleg nincs lehetıség a csatlakozás feltételeinek vagy a bevezetést megelızı várakozási idınek a megváltoztatására – Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi jelentette ki Jean-Claude Juncker luxemburgi biztos az ülésen elismerte, hogy mivel a pénzügyminiszter, az Eurócsoport vezetıje a legutóbbi, január 19-i bizottsági pénzügyminiszterek találkozója után. elırejelzések óta testet öltöttek a negatív Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök irányba ható kockázatok, „az európai még a március 1-jei EU-csúcson vetette fel gazdaság talpra állása hosszabb ideig fog annak lehetıségét, hogy könnyítsenek az tartani, mint arra néhány hete számítani euró bevezetésének feltételein. A kormányfı lehetett”. azt az idıszakot szeretné lerövidíteni, Késıbb egy kérdésre konkrétan úgy amelyet az eurót bevezetni kívánó országnak fogalmazott, hogy csak 2010-be az eurózóna „elıszobájában”, az európai kezdıdhet majd meg a kilábalás. átváltási mechanizmusban (ERM II) kell töltenie. A késıbbiekben Lengyelország és Forrás: BruxInfo Dánia, valamint jelentıs pénzügyi szakemberek is szót emeltek a lehetséges könnyítés mellett, ennek lehetıségét azonban a hétfıi pénzügyminiszteri találkozón elvetették. Hosszabb ideig tart a kilábalás
A március 1-jei ülésen a kelet-európai gazdaságok megsegítésére létrehozandó regionális mentıcsomag tervét is elutasították a tagállamok képviselıi. Az EU amellett foglalt állást, hogy az egyes országokat eseti alapon segítsék ki. Ezzel a lehetıséggel a tavalyi évben Magyarország és Lettország már élt, hétfıi sajtóértesülések szerint ezt Románia is ki szeretné használni a közeljövıben. Joaquín Almunia gazdasági biztos egy kérdésre válaszolva jelenleg
nem tartotta indokoltnak az euróövezethez nem tartozó uniós tagállamok számára rendelkezésre álló keret ismételt kibıvítését (ahogy azt egyébként hétfın az osztrák pénzügyminiszter indítványozta), de hozzátette, hogy szükség esetén erre természetesen sor kerülhet, ha a tagállamok is egyetértenek ezzel. Peer Steinbrück pénzügyminiszter a legnagyobb befizetı Németország képviseletében azonban úgy fogalmazott, hogy a keret kibıvítése nincs napirenden.
Ajánlások a pénzügyminiszterektıl Magyarországnak 2009. március 12. – BruxInfo Négy ajánlást fogalmazott meg Magyarország számára a pénzügyminiszteri tanács (Ecofin) március 10-i ülése. Ezek (a másik 26 tagállam számára megfogalmazottakkal együtt) most az Európai Tanács március 19-20-i ülésén kerülnek ismét napirendre. A pénzügyminiszterek általános jó tanácsként azt ajánlották Magyarországnak, hogy folytassa a szerkezeti reformok megvalósítását. Különösképpen azonban négy intézkedést ajánlottak a budapesti vezetés figyelmébe. 1. A fiskális konszolidációban elért jelentıs elırehaladásra építve Magyarország hajtsa végre a szükséges intézkedéseket az államháztartási deficit és az államadósság tartós csökkentéséhez. Ennek során növekvı mértékben támaszkodjon a kiadási oldalra (vagyis inkább kiadáscsökkentéssel, ne pedig bevételnöveléssel oldja meg a feladatot – a szerk.). 2. Folytassa a közigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer és az oktatási rendszer reformját azok hosszú távú finanszírozhatóságára és a gazdasági hatékonyságra való tekintettel. Növelje a tényleges nyugdíjba vonulási kort, szigorúan hajtsa végre a rokkantnyugdíj-rendszer elfogadott reformját és folytassa az egészségügyi ellátás rendszerének átalakítását. 3. Tovább erısítse és tegye célirányosabbá az aktív munkaerı-piaci politikák rendszerét a munkaerı-piaci helyzet javítása érdekében. Ez különösen a hátrányos helyzető térségek és társadalmi csoportok esetében fontos. 4. Folytassa a képzettségi szint emelését, részben az élethosszig való tanulásban részt vevı felnıttek körének kiterjesztésével. Igazítsa az oktatási és képzési rendszereket a munkaerıpiaci igényekhez. Biztosítsa mindenki hozzáférését a magas színvonalú oktatáshoz és szakképzéshez. Az Ecofin szerint a pénzügyi válság különösen súlyosan érintette Magyarországot, az állampapírpiac egy idıre teljesen „befagyott”, a tızsde hatalmasat esett, a forint pedig jelentısen leértékelıdött. A tavaly 0,9 százalékra lassult éves GDP-növekedési ütem után a Bizottság az idei évre súlyos recessziót vár hazánkban. A foglalkoztatás tavaly 1 százalékkal csökkent és 2009-ben folytatódni fog ez a tendencia. A válság súlyosságától függıen lehet, hogy a tömeges munkanélküliség nem csupán a leghátrányosabb helyzető társadalmi csoportokat és a legelmaradottabb térségekben élıket fogja sújtani – figyelmeztet a Tanács. A pénzpiaci felfordulást követıen a magyar hatóságok számos intézkedést fogadtak el a piaci bizalom erısítésének céljával, beleértve a deficitcsökkentés felgyorsítását és a pénzügyi szektor szabályozásának megerısítését. Ennek dacára a hazánkat érı fı kihívás továbbra is a pénzügyi válság negatív hatásainak enyhítése, a fiskális stabilitás fenntartása és a gazdaságpolitika hitelességének erısítése. A külsı versenyképesség további romlását azzal is
meg kell elızni, hogy a béremelkedéseknek összhangban kell maradniuk a termelékenység változásával – húzza alá a Tanács. Középtávon a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás javítását célzó erıfeszítések kiemelkedıen fontosak az Ecofin szerint. Ez megköveteli a közszféra és az egészségügyi szektor hatékonyságának javítását, a szociális védelmi rendszer reformjának folytatását, hogy az embereknek megérje dolgozni. Noha 2006 közepe óta volt elırelépés, a hatékonyság további javítására van lehetıség a közszférában. A foglalkoztatottsági ráta (57,3 %) Magyarországon a harmadik A pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) március 10-én legalacsonyabb volt az felkérte a tagállamok magas rangú pénzügyi tisztviselıibıl EU-ban 2007-ben – álló Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot (EFC), hogy a emlékeztet az Ecofin, következı, áprilisi ülésre készítsen jelentést azokról az külön kiemelve a fiatalok, országokról, ahol a legmagasabbak a gazdasági és a az idısek és egyéb pénzügyi kockázatok. Bár egyelıre nem tudni, hogy mely hátrányos helyzető államokról készül jelentés, általános várakozások szerint csoportok különösen Magyarország is köztük lesz. alacsony foglalkoztatását. A Tanács ebbıl a Forrás: BruxInfo szempontból is felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontos az oktatási és szakképzési rendszereknek a munkaerı-piaci igényekhez igazítása. Jelentés készül a penge élén táncoló országokról
Indulhat a válság sújtotta hazai vállalkozások megsegítése 2009. március 12. – BruxInfo Az Európai Bizottság az EK-Szerzıdés állami támogatásokra vonatkozó szabályainak értelmében engedélyezte azt a magyar programot, amelynek célja a jelenlegi gazdasági válság és hitelszőke miatt pénzügyi nehézségekkel küzdı vállalkozások megsegítése. A Bizottság által szerdán jóváhagyott program beruházási és forgótıke-hitelekhez, valamint pénzügyi lízinghez kapcsolódóan tesz lehetıvé kedvezményes garanciavállalást, amennyiben az 2010. december 31-ig megtörténik. A Bizottság szerint a magyar program korlátozott idejő, betartja az elıírt küszöbértékeket és csak azon vállalkozásokra vonatkozik, amelyek 2008. július 1-jén nem voltak nehéz helyzetben. Éppen ezért a program megfelel a Bizottság állami támogatási intézkedésekre vonatkozó, 2009. február 25-én módosított ideiglenes keretrendszerének, amely kiegészítı lehetıséget kínál a tagállamoknak ahhoz, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságban a finanszírozáshoz jutást megkönnyíthessék. Tehát a szóban forgó intézkedés összeegyeztethetı az EK-Szerzıdés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontjával, miszerint „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére” támogatás nyújtható. A hitel- és lízingügyletekhez nyújtott, 2010. december 31-ig megkötött garancia díját legfeljebb két évig 25 százalékkal lehet csökkenteni a Bizottság által elfogadott módszertan alapján számított piaci díjakhoz képest. A garancia mértéke a hitel- vagy lízingügylet 90
százalékáig terjedhet, és azt csak kis- vagy középvállalkozásoknak nyújthatják, kedvezményezetlenként legfeljebb 2,5 millió eurós határig. A programot a magyar állam megbízásából a Garantiqa-Hitelgarancia Zrt. hajtja végre. „A hitelhez jutás megkönnyítésével a bejelentett intézkedés hatékony eszköz lehet a beruházások és a gazdasági fellendülés ösztönzésére anélkül, hogy indokolatlan versenytorzulást idézne elı” – jelentette ki Neelie Kroes versenyjogi biztos.
Megállapodás a kedvezményes áfáról 2009. március 11. – EUvonal/Európai Bizottság Több éves huzavona után március 10-én megállapodásra jutottak a tagállamok a kedvezményes áfa alkalmazhatóságának kiterjesztésérıl. Kovács László adópolitikáért felelıs biztos nagy sikerként értékeli a döntést, véleménye szerint ez a lehetıség a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben számos vállalkozást és munkahelyet menthet meg. A döntés értelmében a tagállamok a kerékpár, ruha és cipı javítására, a lakóépületek takarítására és ablaktisztításra, a házi gondozásra és betegápolásra, a fodrászatra, a lakások felújítására és javítására és az éttermi szolgáltatásokra, továbbá valamennyi típusú könyvre (így a hangos könyvekre is) kedvezményes áfa-kulcsot alkalmazhatnak. Korábban ez a lehetıség nem volt minden tagállam számára adott. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a kedvezményes kulcs használata nem kötelezı, csak lehetıség, amellyel a tagállamok kormányai belátásuk szerint élhetnek. Kovács László a döntéssel kapcsolatos nyilatkozatában hangsúlyozta: a megállapodást Három tagállam – Magyarország, Ausztria és sok éve akadályozta az a Litvánia – a kialkudott szövegre érvényes körülmény, hogy míg a mandátum hiányában türelmi idıt kért, de ez az tagállamok többsége a illetékesek szerint nem változtat érdemben a kedvezményes áfa-kulcsot megállapodáson. hatékony eszköznek tekinti olyan Magyarország egyébként azok közé tartozik, célok támogatására, mint a amelyek elsısorban a költségvetés bevételi munkahelyteremtés, az forrásaira hangsúlyt helyezve eddig nem éltek a energiahatékonyság, a listán szereplı termékek és szolgáltatások esetében környezetvédelem, vagy a a kedvezményes áfakulcs lehetıségével. kulturális politika, más tagállamok azt csupán a Forrás: BruxInfo költségvetési bevétel kiesése szempontjából vizsgálják, és ellenzik. Adópolitikai kérdésekben pedig csak valamennyi tagállam egyetértésével születhetnek döntések. Magyar álláspont
A csökkentett áfa-kulcsot ellenzı tagállamok közül Németország, Dánia, Észtország, Litvánia és Bulgária az ülés után külön nyilatkozatban jelentette be, hogy nem kíván élni a lehetıséggel, és másokat is önmérsékletre fog buzdítani. Azt az igényüket is megfogalmazták, hogy a jövıben a Pénzügyminiszteri Tanács a kedvezményes áfa-kulcs használatának ne a hanem a korlátozására törekedjen. bıvítésére,
A
kompromisszum
ára
–
speciális
tagállami
szabályok
A komoly tétet jelentı megegyezés elımozdítása érdekében a tagállamok jóváhagytak egyes külön igényeket is. Így a miniszterek elfogadták a portugál miniszternek azt a kérését, hogy a Lisszabont kettészelı Tejo folyón átívelı két hídon az építtetı magáncég által szedett híddíjra is kedvezménye áfa-kulcsot alkalmazzanak. A fıváros két része között ugyanis óriási az autóforgalom, azt évente közel 40 millió gépkocsi használja, a magas díj, illetve áfa viszont komoly terhet jelent az ingázó munkavállalóknak. Ciprus a megállapodás elfogadását ahhoz kötötte, hogy kedvezményes áfát alkalmazhasson a palackos gázra, amit ugyancsak jóváhagyott a Pénzügyminiszteri Tanács.
Távközlés Percenként maximum 40 cent lehetne a barangolás díja 2009. március 12. – BruxInfo A jelenlegi 46 helyett maximum negyven euró centbe kerülhet egy külföldön kezdeményezett mobilhívás 2010 nyarától foglalt állást az EP ipari bizottsága, mely azonban egyúttal elutasította a 2010 és 2013 közötti idıszakra vonatkozó további csökkentésre tett bizottsági javaslatokat. A 2007-es a mobil roaming (barangoló) tarifák maximális nagyságát szabályozó irányelv módosításáról szavazott hétfın (2009. március 9.) az EP ipari bizottsága, melynek hatálya amúgy jövı júniusban lejárna. A javaslat értelmében az “Eurotarifa” 2010 nyarától 2012 júniusáig lesz életben, és hanghívások mellett ezentúl az sms-ekre és a mobil adatforgalomra is kiterjed a hatálya. A módosított szöveg szerint a következı idıszakban áfa nélkül 40 eurócentbe kerülhet maximum percenként egy kezdeményezett roaming-hívás, míg a külföldi hívásfogadás 16 centbe. Ennek ellenére a szakbizottsági képviselık elutasították a hívásdíjak 2011-tıl tervezett további csökkentésére vonatkozó bizottsági elképzeléseket. A Bizottság eredeti javaslatában 2011-tıl híváskezdeményezésre 37 centet, hívásfogadásra 13 centet, 2012-tıl pedig 34 és 10 centet irányozott elı. Emellett az EP képviselıi azt szeretnék, hogy a roaming-díjakra vonatkozó szabályok érvényessége a Bizottság által javasolt 2013 helyett csak 2012 június 30-ig maradjon meg. A fogyasztóknak kedvezı eltérés a Bizottság javaslatához képest, hogy az EP már az elsı másodperctıl másodpercalapú számlázást javasol, amely jobban ellenırizhetıvé teszi a kiadásokat és nem fizetteti meg a hívóval vagy a hívottal a Bizottság által javasolt elsı 31 másodpercet egyben. A Bizottsággal egyetértésben az ipari bizottság megszavazta a roaming sms-ekre tett 11 cent plusz áfás maximumra vonatkozó javaslatot. Az adat-roaming kapcsán további fejlemény, hogy az eredetileg javasolt egy euró egy megabájt helyett az EP fél euró per megabájtban limitálná ennek költségeit. Abban azonban egyetértenek az uniós intézmények, hogy az adatroamingot nagykereskedelmi szinten kell szabályozni, úgy hogy a maximális ár arra vonatkozzon, mennyit számíthat fel a „külföldi” szolgáltató a fogyasztó anyaországi szolgáltatójának a hívásért.
Az úgynevezett számlasokk elkerülésére (amikor a fogyasztó nincs tisztában a külföldi adatroaming árakkal és otthon több száz vagy ezer eurós számlát kap kézhez) az eredeti elképzeléseket annyiban módosítaná az EP szakbizottsága, hogy a fogyasztót nem egy bizonyos maximum elérésekor kellene figyelmeztetni, hanem már a maximum 80 százalékának elérésekor felugró ablakban, sms-ben és emailben. A parlamenti javaslat szerint nem csak a maximum megközelítésérıl, de az azon túli szörfölés mikéntjérıl is tájékoztatni kell a fogyasztókat. A képviselık elképzelése szerint a maximum áfa nélkül 50 euró kell, hogy legyen, vagy 20 megabájt. Az ipari bizottság egyik módosító javaslata értelmében pedig 2010 nyarától az elıfizetık üzenetrögzítıjén hagyott hangüzenetek külföldön történı meghallgatása is díjtalan lenne a Huszonhetekben. A BEUC európai fogyasztóvédelmi szervezet az ipari bizottság javaslatára reagálva közölte: a roaming sms-ekre vonatkozó javaslaton és a hívás kezdetétıl javasolt másodpercalapú számlázáson kívül a képviselık csak rontottak a Bizottság javaslatán. Szerintük tovább kell csökkenteni a roaming-hívások díjait és meg kell tartani a szabályok 2013-ig történı érvényben maradását. Végül a fogyasztóvédık az elıfizetık tájékoztatására az adatmennyiség mellett a költségvonzatok feltüntetését is kérik a számlasokk elkerülése kapcsán javasolt figyelmeztetésekben. A szakbizottsági szavazás nyomán a következı hetekben a román liberális Adina-Ioana Valean vezetésével EP-képviselık egy csoportja informális tárgyalásokat kezdeményez a témáról a tanácsi elnökséggel, hogy még a jelentés április 21-24-e között kitőzött plenáris szavazását megelızıen elsı olvasati megállapodásra jussanak. Az ipari bizottság a módosított jelentést 21 igen, 8 nem és 18 tartózkodás mellett szavazta meg, míg az együttdöntési eljárás keretében a lehetséges kompromisszumokról március 31-én voksolnak, mielıtt a plenáris ülésre kerülne a szöveg. Az Európai Bizottság által 2008 októberében elıterjesztett második roaming-rendelet – amely így az eredeti tervek szerint idıben életbe léphet – kapcsán a téma jelentéstevıje, az osztrák néppárti Paul Rübig korábban közölte: nagy az egyetértés a Tanács és az EP között a mobil adatforgalom – sms-ek, mms-ek, videó és zeneletöltések – roamingja kapcsán. Rübig szerint az elsı roaming-szabályozás nyomán már nincs vita a tagállamok és a képviselık közt a szabályozás hasznosságát illetıen. Az osztrák honatya sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy jelenleg a legtöbb távközléssel kapcsolatos panasz kiváltói az aránytalanul magas adat-roaming árak: „jelenleg az unió tagországaiban 25 cent és 14 euró közt mozog egy megabájt külföldön letöltött adat ára”. Rübig szerint a legjobb és leghatékonyabb megoldás a harmadik távközlési csomag értelmében létrejövı Európai Távközlési Hatóság lenne. A jelentéstevı azonban azt is fontosnak tartja kiemelni, hogy a roaming-szabályozások csak kötött idıtávra érvényesek, s mihelyt az érdemi piaci verseny nyomán valóban lemennek a fogyasztói árak, a szabályozás hatályát veszti. „A távközlés egy élen járó technológiai szektor, melynek profitot kell termelnie, miközben számtalan új folyamat indul be a területen, melyekre megfelelıen kell tudnia reagálni, különben állásokat és vállalatokat veszélyeztetünk” – mondta Rübig.
Környezetvédelem A legtöbb szemetet a dánok termelik 2009. március 11. – EUvonal Egy új felmérés szerint egy átlagos európai több mint fél tonna lakossági szemetet termelt 2007-ben. A legkevesebb szemetet a csehek dobták ki, míg a legtöbbet a dánok. Az unióban a szemét közel egyötödét hasznosítják újra. Az EU országai közt jelentıs eltérés mutatkozik az egy fıre esı lakosság által termelt hulladék mennyisége és kezelési módjai között is. 2007-ben Dániában, Írországban és Cipruson keletkezett a legtöbb hulladék, ezekben az országokban legalább 40 százalékkal több hulladék keletkezett, mint az 522 kilogrammos uniós átlag. A legkevesebb hulladék Csehországban (294 kg) és a közép-európai tagállamokban keletkezett. Magyarországon az uniós átlagnál kevesebb szemét jutott egy fıre, átlagosan 456 kg. A keletkezett szemetet az EU-ban négyféleképpen kezelik: szemétlerakókra szállítják, elégetik, újrahasznosítják vagy komposztálják. Az újrahasznosítók sorát Németország vezeti, ahol hulladék 46 százalékát újra feldolgozzák. A helyzet Bulgáriában a legrosszabb, ahol a keletkezett hulladék egészét lerakókon tárolják, és nem végeznek egyáltalán újrahasznosítást. Magyarországon a 2004-ben csatlakozott tagállamok többségére jellemzı módon a keletkezett hulladék négyötödét szeméttelepeken tárolják vagy elégetik, és csak 13 százalékát hasznosítják újra. A felmérés további adatai itt olvashatók.
ESEMÉNYEK „BENNE VAGYUNK! ÖT ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN” – Pályázati felhívás A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a Magyar Kultúra Alapítvány „BENNE VAGYUNK! ÖT ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN” címmel 2009. április 8-május 10. között megrendezi a XIII. Magyar Karikatúra Mővészeti Fesztivált. Ennek keretében pályázatot hirdetnek hazai karikaturisták részére, az alábbi témában: „Magyarország öt éve csatlakozott az Európai Unióhoz”. A hazai karikaturisták fıdíja 500.000,- forint. A szervezık vendég kiállító mővészként meghívják a Magyarországgal együtt csatlakozott országok (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia, Szlovénia) karikaturistáit. A külföldi karikaturisták fıdíját (500.000,- Ft) az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma közösen ajánlotta fel. A szervezık a XIII. Magyar Karikatúra Mővészeti Fesztiválon szeretnék bemutatni a 2004. évi, „Vigyázat, jövünk! Magyar karika-túra Európába” címő, VIII. Karikatúra Mővészeti Fesztivál alkotásait is. Ehhez kérjük az akkor pályázatot beküldött karikaturistákat, hogy ismét bocsássák rendelkezésünkre eredeti pályázati alkotásukat.
A mővek beérkezési határideje: 2009. március 18. 16 óra Cím: Magyar Kultúra Alapítvány, 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. A szervezık a fesztiválra beérkezett mővek válogatását könyvben is megjelentetik, a legjobb alkotásokat pedig a budapesti bemutatót követıen (várhatóan 2010. január 31-ig), vándorkiállítások keretében több hazai és európai nagyvárosban is bemutatják. Bıvebb információ: Magyar Kultúra Alapítvány: Bába Szilvia Telefon: (+36-) 224-8122; E-mail:
[email protected] Honlap: www.mka.hu
2008. szeptember 26-2009. április 6. A Másik A tárlat Claude Lévi-Strauss híres 1952-es írására, a Faj és a történelem címmel megjelent UNESCO-kiadványra épül. A kiállítás utazásra kalauzol a kultúrák sokféleségének birodalmában, miközben azt is bemutatja, milyen sokféle csapda, akadály áll a Másikkal való találkozás útjában. A tárlat Magyarországon eddig még nem látott ritka néprajzi tárgyakat, kultúrtörténeti jelentıségő eredeti dokumentumokat, kortárs és klasszikus mőalkotásokat, keresztény vallási kincseket és prekolumbián arany ékszereket vonultat fel a hétköznapi élet kultúrájának ilyen módon különleges kontextusba helyezett tárgyai mellett. Helyszín: Néprajzi Múzeum Kapcsolódó linkek: http://www.amasik.hu/
2009. február 27-2010. november 26. Szakpolitikai konferenciasorozat a 2011-es magyar EU-elnökséghez kapcsolódóan A lisszaboni stratégiát, s annak különbözı aspektusait veszi górcsı alá az elsı konferencia, melyet a 2011-es magyar EU-elnökséghez kapcsolódó szakpolitikai rendezvénysorozat keretében tartanak 2009. február 27-én, az MTA Politikai Tudományok Intézetében. A kezdeményezés célja egy olyan átfogó szakpolitikai konferenciasorozat rendezése, amely a magyar EU-elnökség idıszakára felméri és elemzi a magyar álláspontot az uniós szakpolitikai kérdéskörökben. A következı konferenciák idıpontja, témája: 2009. március 27.: Energiapolitika 2009. április 24.: Bıvítés és külpolitika 2009. május 29.: Mezıgazdaság, vidékfejlesztés 2009. szeptember 25.: Információs társadalom 2009. október 16.: Pénzügyek, adó, vám 2009. november 13.: Környezetvédelem, vízügy 2009. december 18.: Kommunikáció, országkép, Pécs 2010 2010. január 29.: Az Unió új keretei: a lisszaboni szerzıdés 2010. február 26.: Oktatás és kultúrpolitika 2010. március 26.: AGENDA 2014-2020 Bıvebb információ olvasható a konferenciasorozat honlapján. Helyszín: MTA Politikai Tudományok Intézete
STATISZTIKA, ELEMZÉS Milyen intézményi változásokat hoz a Lisszaboni Szerzıdés? Európai Parlament Az Európai Parlament tagjainak száma a jövıben nem haladhatja meg a 751 fıt. Az egyes tagországok európai parlamenti képviseletét minimum 6, maximum 96 fı látja majd el. Tanács A Miniszterek Tanácsában az egyes tanácsi formációk élén 18 hónapon át három ország gyakorol csoportos elnökséget. Európai Bizottság A Lisszaboni Szerzıdés 2014-tıl (amikorra az unió taglétszáma nagy valószínőséggel már legalább huszonnyolc lesz) olyan módosítást helyez kilátásba, miszerint a Bizottság tagjainak száma a tagállamok kétharmadára csökken majd annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon mőködni. Ez azt jelenti, hogy nem minden tagállam, csak a tagországok kétharmada jelölhet majd biztost a testületbe. Attól kezdve a tagállamok az egyenlı rotáció elvének figyelembevételével jelölhetik a biztosokat. Ugyanakkor nem teljesen kizárt az „egy ország = egy biztos” rendszer fenntartása sem, de ehhez az kell, hogy az átállást megelızıen a tagállamok egyhangú szavazással az addigi gyakorlat fenntartása mellett döntsenek. A biztosok hivatali ideje továbbra is öt évre szól. Az Európai Bizottság elnökét minısített többséggel az Európai Tanács jelöli, figyelembe véve az aktuális európai parlamenti többséget, majd pedig az Európai Parlament egyszerő többséggel hagyja jóvá kinevezését. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a Barroso-bizottság 2004. évi kiválasztásakor az említett intézmények „önkéntes” alapon lényegében a fenti elvek szerint jártak el.) Európai Tanács A Lisszaboni Szerzıdés létrehozza az Európai Tanács elnökének állandó tisztségét. Az elnököt az Európai Tanács két és fél évre nevezi majd ki, egyszer megújítható mandátummal. Az új funkció nagyobb folytonosságot és stabilitást kölcsönöz a Tanácsban folyó munkának. Az Európai Tanács elnöke nem az unió elnöke lesz, feladata, hogy az EU állam- és kormányfık munkáját megkönnyítse. A tagállamok elsı számú vezetıi ugyanis – az Európai Tanács keretében – évente legalább négyszer tartanak csúcstalálkozót, amelyen irányt szabnak az unió életét foglalkoztató legfontosabb kérdéseknek. A mindenkori csúcstalálkozók csak akkor lehetnek sikeresek, ha azokat jól elıkészítik, napirendjük közérdeklıdésre tart számot, az eltérı álláspontokat már elızıleg feltárták, és lépések történnek a távolságok áthidalására. A mindezekkel kapcsolatos teendıket jelenleg mindenkor annak az országnak a vezetıje végzi – az Európai Tanács soros
elnökeként –, amelyik az adott idıszakban (hat hónapig) az EU soros elnökségét látja el. Ennek a rendszernek számos gyengéje van. Hiányzik az ügyek vitelénél oly fontos folyamatosság, gyakori a prioritás-váltás, miközben a külvilág is nehezen szokja meg, hogy hathavonta más képviseli csúcsszinten az uniót. Ráadásul az ideiglenes tisztet ellátó politikus „fıállásban” maga is miniszterelnök, vagy államfı, akit honi ügyei is lefoglalnak. A Szerzıdés mindezt azzal orvosolja, hogy létrehozza az állandó elnöki posztot az Európai Tanács élén. Betöltıjét az Európai Tanács tagjai minısített többséggel két és fél éves, egyszer meghosszabbítható mandátummal választják. Folyó ügyekben érdemi hatással bíró döntési hatásköre nincs: tiszte az állam- és kormányfıi testület munkájának a menedzselése, az ülések elnöklése, az elfogadott álláspontok csúcs-szintő képviselete. Külügyi- és biztonságpolitikai fıképviselı A Lisszaboni Szerzıdés létrehozza az unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjének posztját. A fıképviselı alelnöki tisztséget tölt be az Európai Bizottságban, és elnököl az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának ülésein. Az új tisztségek következetesebb külsı fellépést és hangsúlyosabb szerepet biztosítanak az EU számára a világpolitika színpadán, mivel általuk az unió felismerhetı arculatot nyer. A fıképviselıi tisztség nem jár új hatáskörökkel, ám hatékonyabbá teszi az EU külsı tevékenységét azáltal, hogy megakadályozza a párhuzamos munkavégzést, és átláthatóbb viszonyokat teremt. A fıképviselı a 27 tagú Európai Unió által egyhangúlag elfogadott határozatok alapján lép fel külpolitikai kérdésekben. Tevékenysége kiegészíti a tagállamok külpolitikai és diplomáciai erıfeszítéseit, de nem lép azok helyébe. A külpolitika mindenütt a világon azt a célt szolgálja, hogy védje egy-egy nemzetállam területi, gazdasági, politikai és stratégiai érdekeit, illetve elısegítse külsı érvényesítésüket. Mivel az EU tagállamai egyre több területen mőködnek együtt – egységes piacon alapul gazdasági növekedésük, létrejött az euróövezet – feszítı igény merült fel arra, hogy a tagállamok a külvilágban is lehetıleg egységesen lépjenek fel. Fontos szempont az is, hogy együtt segítsék elı a szomszédos országokkal a minél gyümölcsözıbb együttmőködést, hozzájárulva egyúttal ez utóbbiak politikai stabilitásához, prosperitásához, s ezzel a békés környezet szavatolásához. Jelenleg több személy felelıs az uniós külkapcsolati ügyek kezeléséért: a Tanács nevében megszólaló külpolitikai fımegbízott, valamint az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelıs tagja, a fejlesztéspolitikáért felelıs tagja és a kereskedelempolitikáért felelıs tagja. A Lisszaboni Szerzıdés egyetlen külpolitikai fıképviselı személyében egyesíti ezeket a feladatokat. Az állam- és kormányfık által (öt évre) ajánlott (ám végsı soron az Európai Bizottság elnöke, majd az Európai Parlament által is jóváhagyott) fıképviselı egyfelıl a tagállamok külügyminisztereinek munkáját segíti, elıkészíti rendszeres találkozóikat, elnököli üléseiket, és képviseli a tagállamok közös álláspontját. Másfelıl egy személyben felel – a testület egyik alelnökeként – az Európai Bizottság külpolitikai vonatkozású teendıinek szervezéséért is. Fontos aláhúzni ugyanakkor, hogy egyik esetben sem ı irányítja az EU – még kevésbé az egyes tagállamok – külpolitikáját. Feladata éppen ellenkezıleg: a tagállamok által kitárgyalt külpolitikai irány képviselete, a kapcsolódó gyakorlati teendık végrehajtásának a felügyelete.
Az EU jogi személyisége Az Európai Közösségeket alkotó három Közösség (az Euratom, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Gazdasági Közösség) alapítószerzıdései mindhárom esetben kimondták az egyes közösségek jogi személyiségét, míg az unió egészére nézve kifejezetten sem a Maastrichti, sem az Amszterdami, sem pedig a Nizzai Szerzıdés nem tette ezt meg. Csakúgy, mint az Alkotmány, az új Lisszaboni Szerzıdés is jogi személyiséggel ruházza fel az EU-t. Ennek értelmében az EU jogi személyként részt vehet tárgyalásokon, illetve a hatáskörébe tartozó területeken e minıségében jogilag kötelezı érvényő megállapodásokat köthet. Az egységes jogi személyiség elsısorban a külvilággal tartott kapcsolatok szempontjából bír gyakorlati jelentıséggel. Forrás: www.euvonal.hu
